Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: 659-11/2012. Ea.: Kiss Orsolya Tel.: 56/523-412
Tárgy:
Martfű ivóvízminőség javító program II. ütem elvi vízjogi engedélye
A Martfű Város Önkormányzatának Településellátó Szervezete (5435 Martfű, Szent István tér 1.) 2012. január 10-én kelt, elvi vízjogi engedélykérelmére indult eljárásban a következő döntést hoztam:
Határozat Martfű Települési Önkormányzat (5435 Martfű, Szent István tér 1.)[továbbiakban: engedélyes] részére elvi vízjogi engedély adok
arra, hogy a FŐMTERV’TT (1024 Budapest Lövőház u. 37.) által elkészített 21.06.218-18/M1 tervszámú elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentáció alapján Martfű város ivóvízminőség javítás vízellátó rendszer vízilétesítményeit az alábbi pontokban foglaltak szerint megtervezhesse. Ezen engedély az I. pontban meghatározott vízilétesítmény kivitelezésére szóló vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb ezen elvi vízjogi engedély jogerőre emelkedésétől számított 1 évig hatályos. Az engedély vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megvalósítására, illetve vízhasználat gyakorlására nem jogosít. I.
A tervezendő vízilétesítmények főbb műszaki paraméterei
Üzemeltető: Martfű Városi Víz- és Csatornamű (5435 Martfű, Szent István tér 1.) Tervezett beruházás A város vízellátását a Martfű Városi Víz- és Csatornamű által üzemeltetett, T/1424 vksz-ú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező Martfű városi vízművel és a hozzá kapcsolódó kutakkal tervezik biztosítani. A biztonságos üzemeltetés érdekében egy új kút létesítését, továbbá a csúcsvízigény kielégítéséhez az alsótároló bővítését is tervezik. Az ivóvízkezelésre ammónium ion mentesítő technológia telepítése, a keménységnövelés érdekében az alsótároló előtt Ca – Mg tartalmú sóoldat adagolás indokolt, továbbá új fertőtlenítő rendszer épül ki a vízkezelő technológiákhoz és a hálózatba kiadott víz utóklórozásához.
2 Kifogásolt vízszennyezők a 201/2001. (X. 25.) Korm rendelet szerint: ammónia Technológiai folyamat: Kutak → gáztalanítás (meglévő VLV 600-as gáztalanítókon) → ammónia mentesítés→ keménységet növelő Ca-Mg sóoldat adagolás → fertőtlenítés utóklórozással →3x250 m3-es térszinti tároló→ hálózatba és 200 m3-es víztoronyra termelés. Az alacsony szennyezettségű hulladékvíz elvezetése az ammóniamentesítő technológiánál, csapadékvíz elvezető csatornába történik. Tervezett létesítmények: - vízkezelési technológiák telepítéséhez szükséges épület és esetlegesen szükséges műtárgy, komplett ammónia mentesítő technológia vezérléssel és automatikus működéssel, kapacitás 103 m3/h, továbbá komplett fertőtlenítő rendszer a vízkezelő technológiákhoz és hálózatba kiadott víz 1 db utóklórozásához, - telepi vezetékek, - csúcsvízigény kielégítéséhez szükséges alsótároló bővítés, meglévő alsótároló mellé telepítve (V=250 m3), - 1 db új vízműkút és a hozzá kapcsolódó gépészet, továbbá 4 db kút gépészet módosítás a meglévő kutakhoz - 1 db tartalék diesel áramforrás, - 1 db impulzusadós vízmennyiség mérő a hálózatba kiadott vízre. - helyi fertőtlenítési lehetőség kiépítése a tervezett és a meglévő kutaknál klórgáz adagolással Tervezett kút jellemző adatai: A kút létesítés helye: A meglévő martfűi K-17-es kataszteri számú 326,3 m-es kút övezetén belül Tervezett mélység: 280,0 m Tervezett szűrőzés: Ø140 mm 262-273,5 m-ig 0,5 mm-es résméretű, rozsdamentes sodronyszűrővel Tervezett csövezés: Ø340 mm acél iránycső 0,0 - 25,0 m-ig (cementezve) Ø244,5 mm acél béléscső 0,0 - 250,0 m-ig (cementezve) Ø140 mm acél szűrőcső 230 – 280,0 m-ig Alkalmazandó szűrőkavics szemcsemérete: 0,8 - 1,2 mm Várható max. vízhozam: 800-1000 l/p Üzemben kitermelhető várható vízhozam: 600-750 l/p Várható ammóniatartalom: ~0,3 mg/l; nátrium tartalom: ~200 mg/l Vízellátás (kútfúrás) célja: lakossági vízellátás Igényelt vízminőség: ivóvíz Egyéb jellemző adatokat az engedély alapját és mellékletét képező tervdokumentáció tartalmazza. II. A tervezéshez az alábbi kötelezettségeket állapítom meg: 1./ Amennyiben az építtető (beruházó), illetőleg a tervező által tervbe vett vízgazdálkodási célkitűzés, vagy az alkalmazni kívánt műszaki megoldás alapjául szolgáló körülmények (feltételek, lehetőségek) megváltoznak, úgy ezen elvi vízjogi engedély módosítását kell kérni, vagy új elvi vízjogi engedélyt kell beszerezni 2./ Ha az építtető (beruházó) az elvi vízjogi engedélyben foglalt vízgazdálkodási cél megvalósításától eláll, azt a felügyelőségnek 15 napon belül be kell jelenteni. 3./ A vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentáció beküldésével meg kell kérni a vízjogi létesítési engedélyt.
3 4./ Az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget, illetőleg a befogadóba elvezethető víz mennyiségét és minőségét – az engedély hatálya alatt – bejegyzett igényként (lekötött vízkészletként) kell nyilvántartani, és ezt a későbbi vízjogi engedélyek kiadásánál a vízkészletekkel való gazdálkodásnál figyelembe kell venni. 5./ Vízvédelmi kötelezettségek: – A vízjogi létesítési engedélyezés dokumentációjának elkészítésekor a szűrők, tisztítóberendezések visszamosatásából származó öblítővizek, technológiai hulladékvizek ártalommentes elhelyezését részletesen ki kell dolgozni. A megoldás kidolgozása során a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, valamint a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet és a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet előírásait kell figyelembe venni. – A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 1.§-a alapján el kell végezni a rendelet szerinti védőidom, védőterület lehatárolást. Ehhez kapcsolódóan kérünk előzetes lehatárolást a vízkitermelésbe vont réteg biztonságba helyezésével kapcsolatban, figyelembe véve az 50 éves elérési időt, a területhasználatokat és a területen lévő potenciális szennyezőforrásokat. Az előzetes lehatárolást a vízjogi létesítési engedélyezési dokumentációval egy időben kérjük elkészíteni. 6./ Hulladékgazdálkodási kötelezettségek: A vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során benyújtandó dokumentáció környezetvédelmi tervfejezetében – hulladékgazdálkodási szempontból – az alábbiakat kérjük: –
–
–
–
7./ –
A kivitelezési munkák során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok (pl.: fáradt olaj, olajos rongy, szennyezett föld, stb.), nem veszélyes (termelési és kommunális) hulladékok felsorolása EWC kód megadása mellett, a keletkező mennyiség meghatározása becsléssel, gyűjtési/ártalmatlanítási módjának ismertetése. Veszélyes hulladékok esetében a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai az irányadók, különös tekintettel az elkülönített gyűjtésre és az átvételi engedéllyel rendelkező személynek/szervezetnek való átadásra. A keletkező hulladékok (veszélyes, nem veszélyes, kommunális) kezelésre vonatkozóan a 2000. évi XLIII. törvény rendelkezései és a végrehajtására kiadott rendeletek előírásait kell figyelembe venni. A hulladékok jegyzékét és EWC kódját a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. A környezetvédelmi fejezeten belül ismertetni kell az üzemeltetési szakaszban alkalmazott technológia (pl. vastalanítás, mangántalanítás, arzénmentesítés, ammóniamentesítés, sótartalom csökkentése, gáztalanítás stb.) során keletkező hulladékokat (veszélyes, nem veszélyes, kommunális) azok EWC számát, gyűjtési, kezelési és ártalmatlanítási módját Zajvédelmi kötelezettségek: A környezetbe zajt kibocsátó létesítményt úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő környezetben a zajterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet szerinti zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.
A vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz az alábbiakat kérjük: A vízjogi létesítési dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia a közüzemi létesítmény építésére, üzemelésére vonatkozóan az alábbiakra kiterjedően: –
Ismertetni kell és térképen be kell mutatni a várható hatásterületen (kútfúrás és közüzem) a zaj ellen védendő területek, épületek helyét, funkcióját, a tervezett zajforrás ezekhez
4
–
–
viszonyított pontos helyzetét, a hatásterületen elhelyezkedő ingatlanok rendezési terv, helyi építési szabályzat (HÉSZ) szerinti besorolását, megjelölve a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet szerint megengedett határértéket. (Jelenleg beépítetlen terület esetén annak tervezett felhasználása. ) Tájékoztatás a telep környezetében működő egyéb, zajos üzemi létesítményről, hatásterületi érintettségéről. A kivitelezési tevékenység és a közüzem (meglévő és új) technológiai berendezései, zajforrásai, működési ideje, egyidejűsége; (kiegészítő tevékenységei tekintetében is) helye átnézeti helyszínrajzon (épületen belül, kívül, szabadtér). Meg kell adni a megítélés helyén várható zajkibocsátás értékét a nappali és – szükség esetén – az éjszakai időszakra egyaránt, azokat az irányokat (területeket, épületeket), ahol zajcsökkentés nélkül határértékeket meghaladó zajkibocsátás várható; határértéktúllépés esetén a zajcsökkentésre alkalmazható módszerek (eszközök, megoldások, intézkedések) leírását, a javasolt módszerektől várható zajcsökkenés elemzését, a zajvédelmi követelmények teljesülésének igazolását.
Ha az engedélyezési terv készítésekor nem állnak rendelkezésre azok az adatok, amelyekből a számítások, műszaki becslések elvégezhetőek, akkor a tervben azokat az intézkedéseket, követelményeket kell meghatározni, amelyeket a további tervezéskor (például a kiviteli terv készítésekor) kell elvégezni, illetve megtartani. Ezek lehetnek például a zajforrások egyedi zajkibocsátási követelményei, a várhatóan szükséges műszaki zajcsökkentési intézkedések (például zajvédő fal, tokozás). Felhívom a figyelmet arra, hogy a védelmi követelmények teljesítése érdekében tervezett intézkedéseket, műszaki megoldásokat a zaj- és rezgésforrás üzembe helyezésének, illetve használatbavételének időpontjára meg kell valósítani. 8./
Levegőtisztaság-védelmi kötelezettségek: – A kivitelezés során tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. – A kivitelezés során keletkező hulladék nyílt téri égetése tilos!
A dokumentációban szerepel, hogy 1 db diesel aggregát kerül kiépítésre tartalékként. • A vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentációban kérjük, nyilatkozzanak arról, hogy a berendezés tüzelőanyag felhasználása eléri, vagy meghaladja az 50 kg/h - t, illetve 50 h/év nél hosszabb ideig üzemel-e. A vízjogi létesítési engedélyezési dokumentációban kérjük részletesen ismertetni az ammóniamentesítő technológiát. 9./
Közreműködő szakhatóságok állásfoglalásai:
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (5000 Szolnok, Ady Endre út 35- 37.) szakhatósági állásfoglalását XI-R-062/00208-2/2012. számon az alábbi előírásokkal adta meg: 1. „A vízilétesítmény tervezése kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy az ivóvíz előállítása (beszerzése, kezelése, tárolása) során használt vízkezelési technológiák és anyagok okozta szennyeződés az emberi egészségre veszélyt jelentő koncentrációban ne juthasson ivóvízbe. 2. Közegészségügyi szempontból az ivóvíz ellátásban a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek közül – a hagyományos anyagok kivételével- azok alkalmazhatók, amelyek rendelkeznek az Országos Tisztiorvosi Hivatal engedélyével.” Ezen engedély a hatálya alatt az engedélyes kérelmére módosítható, illetve a felügyelőség hivatalból módosíthatja abban az esetben, ha megváltoztak azok a feltételek és adottságok, amelyek az engedély kiadásának alapjául szolgáltak.
5 Az elvi engedély hatálya csak egy esetben, legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg, ha a kiadásának alapjául szolgáló körülmények (feltételek) változatlanok. Az engedélyes személyében beálló minden változást az új tulajdonos a változás napjától számított 30 napon belül a felügyelőségnek be kell jelenteni, és az elvi vízjogi engedély átírását kérni kell. Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: − Az engedélyes/kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat (60 000.-Ft) megfizette. − Az engedélyes/kérelmező a közreműködő szakhatóság igazgatási szolgáltatási díját (23 900.Ft) megfizette. − Egyéb eljárási költség nem merült föl. − Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1004500201711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód.
Indokolás
A Martfű Város Önkormányzatának Településellátó Szervezete (5435 Martfű, Szent István tér 1.) Martfű város ivóvízminőség javítás vízellátó rendszer vízilétesítményeire elvi vízjogi engedélykérelmet nyújtott be a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre [továbbiakban: Felügyelőség]. A kérelem megfelelt a jogszabályokba foglalt tartalmi követelményeknek. A vízimunkával, illetve a vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosát, vagyonkezelőjét, továbbá az építtetőt, mint ügyfeleket hirdetményi úton értesítettem az eljárás megindításáról. Az érintettek nyilatkozattételi jogosultságukkal nem éltek. Tárgyi témában 2012. január 27-én közmeghallgatásra került sor a felügyelőségen, ahol a tervezett beruházás ellen -résztvevők hiányában- kifogás nem merült fel. A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: – A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg. – A dokumentáció tartalmazza a vízgazdálkodási cél megvalósítására leginkább alkalmas általános műszaki megoldást. – A tervezett vízilétesítmény, nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket; megfelel a vízilétesítmények, víziközművek megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak; megfelel a külön jogszabályban foglalt előírásoknak.
6 –
–
Martfű város vízellátását a városi vízművel és a hozzá kapcsolódó kutakkal fogják biztosítani. A biztonságos üzemeltetés érdekében egy új kutat létesítenek, továbbá a csúcsvízigény kielégítéséhez az alsótárolót bővítik. A meglévő martfűi 326,3 m-es kút övezetén belül tervezik az új kút létesítését, melynek mélysége 280,0 m. Tervezett technológiai fejlesztés és kútfúrás környezetében zajvédelmi szempontból védendő létesítmények, területek vannak.
A kérelem érdemi elbírálásához az érintett szakhatóságok - az alábbi indokolással - állásfoglalásukat megadták: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (5000 Szolnok, Ady Endre út 35- 37.) szakhatósági állásfoglalását XI-R-062/00208-2/2012. számon az alábbi indokolással adta meg: „A Közép- Tisza- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.) a Martfű Város Önkormányzata (5435 Martfű, Szent István tér 1.) által kezdeményezett, Martfű ivóvízminőség javító program II. ütem elvi vízjogi engedélyezésével összefüggő eljárás indult. Az eljárásban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján - figyelemmel az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm rendelet előírásaira - a tervezett vízi-létesítmény megvalósításának a rendelkező részben előírt feltételek biztosítása esetén közegészségügyi akadálya nincs. A 1. számú kikötést a 201/2001. (X.25.) Korm rendelet 8. § (1) bekezdésében, a 2. számú kikötést a 8. § (3) bekezdésében rögzítettek alapján írtam elő. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályhelyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A szakhatóság hatásköre, illetékessége a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/E § (3) bekezdése b) pontja alapján, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul.” A Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája szakhatósági állásfoglalását VI-P-001/634-2/2012. számon az alábbi indokolással adta meg: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kezdeményezésére a Martfű ivóvízminőség javító program II. ütem elvi vízjogi engedélyének megújítása ügyében 2012. január 23-án eljárás indult Hivatalomnál, melynek ügyintézési határideje 2012. február 22-én jár le. Az örökségvédelmi hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A kérelem tartalmát megvizsgálva megállapítottam, hogy a Martfű Város Önkormányzata a tárgyi vízjogi létesítési engedély érvényességének hosszabbítását kezdeményezte. Mivel a tárgyi beruházás sem műemléket, műemléki környezetet, sem régészeti lelőhelyet nem érint, ezért további kikötést nem tettem. Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kulturális örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésének a) pontja, illetékességét az 1. sz. melléklet 1. pontja határozza meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” Az ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidő 2 hónap, az ügyintézési határidőt nem léptem túl. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele: − a szakhatóság eljárásának időtartama.
7 Az engedélykérelemre indult eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: – A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 17. § alapján hatáskörrel és a 1. sz. melléklet IV/ 9. pontja alapján az illetékességgel rendelkező kijelölt vízügyi hatóság a felügyelőség. – A vízjogi engedélyezést, a jogokat és a kötelezettségeket a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény [továbbiakban: Vgtv.], valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] határozza meg. – Az engedélykérelem tartalmi követelményeit a Korm. rendelet 2. § és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet rögzíti. – A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet I.23. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg. – A meghatározott vízmennyiséget, illetőleg a befogadóba elvezethető víz mennyiségét és minőségét – az engedély hatálya alatt – bejegyzett igényként (lekötött vízkészletként) kell nyilvántartani, és ezt a későbbi vízjogi engedélyek kiadásánál a vízkészletekkel való gazdálkodásnál figyelembe kell venni a Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés alapján. – Az engedély hatályosságát a Korm. rendelet 2. § (6) bekezdésében foglaltak szerint állapítottam meg. – Levegőtisztaság védelmi előírásokat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet alapján adtam meg. – A zajvédelmi előírásokat a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egye szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) kormányrendelet 3. § (1), 9. § (1) bekezdése alapozza meg. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Szolnok, 2012. február 28. Kónya Károly igazgató megbízásából:
Dr. Nemes Gábor engedélyezési irodavezető igazgatóhelyettes
Határozatomról értesítést kapnak: 1./ Martfű Város Önkormányzata 5435 Martfű Szent István tér 1. Tértivevénnyel 2./ Martfű Városi Víz- és Csatornamű 5435 Martfű Szent István tér 1. 3./ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 5000 Szolnok Ady Endre út 35-37. 4./ KÖTI-KTVF Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály
8 5./ KÖTI-KTVF Hatósági Engedélyezési Iroda 6./ KÖTI-KTVF HNYR 7./ KÖTI-KTVF Irattár
Azonosító adatok: I. Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: Martfű Város Önkormányzat 2. Ügyfél címe: 5435 Martfű Szent István tér 1. 3. Ügyfél KÜJ száma: 100155505 4. Ügyfél KSH számjele: 15410106-8411-321-16
