Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: 7052-44/2012. Ea: Hering Róbert
Tárgy: A Szamos-Kraszna-közi árvízszint csökkentő tározó területén, tájgazdálkodási vízi infrastruktúra kiépítése előzetes vizsgálata
Az Ecsedlápi-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat (4700 Mátészalka Seregély u. 19.) megbízásából eljáró VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza Széchenyi u. 15.) által - „ Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó táj-,tér- és gazdálkodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást meghatározó vízi infrastruktúra kiépítésére alapozva” benyújtott kérelemére indult eljárás során a következő döntést hoztam: Határozat Az Ecsedlápi-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat (4700 Mátészalka Seregély u. 19.) által benyújtott ÖKO Zrt (1013 Budapest Attila u. 16) által Msz.:122/3/2011.számon elkészített „ Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó táj-,tér- és gazdálkodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást meghatározó vízi infrastruktúra kiépítésére alapozva” - elnevezésű projekt előzetes vizsgálat eredményének és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének figyelembevételével megállapítom, hogy a tervezett beruházás nem környezeti hatástanulmány köteles. Egyidejűleg az Ecsedlápi-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat (4700 Mátészalka Seregély u. 19.) részére a tervezett beruházás létesítéséhez, üzemeltetéséhez, valamint a felhagyáshoz az alábbi kötelezettségeket állapítom meg: 1./ Az engedélyeztetés és a kivitelezés során figyelembe veendő szempontok az alábbiak: 1.1 Vízvédelmi és vízgazdálkodási előírások: •
• •
A belvíz gyűjtő-elvezető, és az öntöző rendszer átépítése, valamint a vízellátáshozvízelvezetéshez létesítendő új csatornahálózat építése vízjogi engedély köteles, amely engedélyt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet alapján kell megkérni. Az építési munkálatok csak jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhetők. A munkálatok megkezdését és befejezését 8 nappal előbb a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek be kell jelenteni.
2 • • •
•
•
A tervezett tevékenység a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásainak betartásával végezhetők. A tervezett beruházás során végzett tevékenységek nem okozhatják a felszín alatti víz és a földtani közeg 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. A kivitelezési munkák során felhasználásra kerülő szennyező anyagok (pl. gázolaj, motorolaj, kenőanyagok, stb.) nem tárolhatóak a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan védett területen, valamint a szennyezőanyagok tároló eszközeinél, és azok feltöltő- és lefejtő helyein kármentőt kell kialakítani, melynek befogadó térfogata a tárolóeszköz tárolókapacitásának legalább 110 %-a legyen. A vízjogi létesítési engedélyes terv készítésénél kérjük figyelembe venni, hogy a felszín alatti vizek szempontjából „1a” besorolású fokozottan érzékeny vízbázis védőterület felszínén figyelembe véve a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletet állandó, illetve időszakos vízborítású terület, illetve „pangóvizes” terület kialakítása nem lehetséges. A kivitelezési munkák során keletkező és összegyűjtött kommunális szennyvizek szippantását, illetve szállítását csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező személy/szervezet végezheti. 1.2 Hulladékgazdálkodási előírások:
• A megvalósítás során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Ktv.) szerint, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) előírásainak figyelembevételével járjanak el, különös tekintettel arra, hogy: o o o o o o
az építés, kivitelezés minél kisebb környezetterhelést jelentsen, hulladékszegény technológia alkalmazását részesítsék előnyben, a keletkező hulladékok hasznosítására törekedjenek, a keletkező hulladékok ártalmatlanítása megoldott legyen, a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat tartsák be, a hulladékkezelést végzők rendelkezzenek a szükséges engedélyekkel.
Ennek során vegyék figyelembe, hogy: A vízi infrastruktúra kiépítési, fejlesztési munkálatok során képződő kotrási iszap kezelésére (lerakására) vonatkozóan, amennyiben azt a felújított csatornaszakasz rézsűjébe helyezik, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet hatálya nem terjed ki annak 1. § (2) bekezdés c) pontja szerint. A kotrási iszap előző ponttól eltérő elhelyezése, hasznosítása, pl. mezőgazdasági területen történő elhelyezés feltöltési céllal, csak hulladékhasznosítási engedély, és egyéb szükséges hatósági hozzájárulások, engedélyek (pl. növény és talajvédelmi hatóság) birtokában végezhető. A kotrási iszapot lerakás előtt mentesíteni kell a növényi eredetű maradványoktól és az így keletkezett zöldhulladék kezeléséről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően gondoskodni kell. A munkálatok során képződő hulladékokkal kapcsolatos – a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt – kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A hulladékok jegyzékét (megnevezését és EWC kódját) a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.
3 Az esetlegesen képződő veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani, különös tekintettel a veszélyes hulladékok más hulladéktól való elkülönített, környezetveszélyeztetését kizáró módon történő gyűjtésére. A kivitelezés során az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
1.3 Természetvédelmi előírások: •
A tervezett munkálatok nem járhatnak együtt Natura 2000 területek igénybevételével még időszakosan sem, így sem felvonulási, sem depóniaképzési területként nem vehetők igénybe. A „Kraszna-menti rétek” Natura 2000 terület határán tervezett üzemi csatorna kotrás során az iszap csak a Natura 2000 területtel ellentétes oldalon helyezhető el.
•
A kotrásos mederkarbantartás augusztus 1. - október 15 között végezhető. Indokolt esetben, külön kérelemre ez az időszak július 1-től október 30-ig terjeszthető ki. A mederrehabilitációk során törekedni kell a trapéz alakú medrek szabályosságának megtörésére enyhébb rézsűjű szakaszok, kiöblösödések kialakításával, amelyeket a kotrásos karbantartásból ki kell hagyni.
•
A mederből történő gépi hínáreltávolítás a parti sávot és a nádszegélyt nem érintve történhet június 15. és február 15. közötti időszakban.
•
Az anyagnyerőhelyek mélysége min. 1 m legyen, kialakítása kövesse a természetszerű vonalvezetést. A rendszeres vízpótlást biztosítani kell.
•
A tározótér felől a Natura 2000 területekre vezetett víz minősége kizárólag olyan lehet, amely nem jelent többletterhelést - szennyezést - az érintett Natura 2000 terület számára.
•
Az új műtárgyak létesítése, csatorna kialakítások és kotrások, továbbá tereprendezések után a karbantartási munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy ne adjanak lehetőséget az özönfajok megtelepedésére.
2./ A környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező szakhatóságok előírásai: 2.1 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály XVI-B05/01839-2/2012. szakhatósági állásfoglalásának előírásai: „ÖKO Zrt (1013 Budapest, Attila u. 16.) által 2012. augusztusban készített 122/3/2011. számú előzetes vizsgálati dokumentáció alapján tovább tervezésre kerülő „Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó táj-, tér- és gazdálkodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást meghatározó vízi infrastruktúra kiépítésére alapozva” előzetes vizsgálati eljárása ügyében érkezett kérelem alapján az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához feltételként előírt kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbi kikötésekkel megadom: 1.
A továbbtervezésre kerülő infrastrukturális létesítmények, műtárgyak és egyéb létesítmények, építmények létesítésével kapcsolatosan előzetes régészeti dokumentáció készítése szükséges.
4 2. 3.
Az előzetes régészeti dokumentációt a projekt környezeti hatásvizsgálata és az egyes létesítmények engedélyezési eljárása során szükséges benyújtani. A projekt környezeti hatásvizsgálati dokumentációját és az egyes létesítmények létesítési engedélyezési tervdokumentációit csak abban az esetben áll módomban elbírálni, amennyiben az tartalmazza az előzetes régészeti dokumentációt.
Állásfoglalásom ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.”
2.2 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XVI-R-079/01336-2/2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának előírásai: „A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.) által kezdeményezett „Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó táj-, tér- és gazdálkodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást meghatározó vízi infrastruktúra kiépítésére alapozva” tárgyú előzetes környezeti vizsgálat ügyében, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.) megkeresése alapján a „Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó táj-, tér- és gazdálkodási környezetének együttes fejlesztéséhez hozzájárul, a bemutatott adatok alapján jelentős kedvezőtlen környezeti hatást nem állapít meg. E szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalásban foglaltak ellen jogorvoslattal élni csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben van lehetőség.”
2.3 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 24.2/Tv./3389 -1/2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának előírásai: „A VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.) kérelmére a „SzamosKraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó táj-, tér- és gazdálkodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást meghatározó vízi infrastruktúra kiépítésére alapozva” ügyében az előzetes vizsgálati eljárás talajvédelmi szempontból lefolytatható, a tervezett tevékenység megvalósításából - a dokumentáció talajvédelmi előírásait betartva - nem származhatnak a termőföldet érintő jelentős hatások. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalás az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.”
2.4 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.108 /4/2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának előírásai: „A tervezett, „Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó táj-, tér- és gazdálkodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást meghatározó vízi infrastruktúra kiépítésére alapozva” tárgyú beruházás a mellékelt, az Öko Környezeti Gazdasági Technológiai Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. (1013 Budapest, Attila út 16.) által készített,
5 Msz. 122/3/2011. számú előzetes vizsgálati dokumentáció alapján Kocsord, Szamoskér, Szamosszeg, Győrtelek, Tunyogmatolcs, Nagydobos, Ópályi és Mátészalka települések külterületén termőföld területeket érint. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) előírásai alapján a tervezett beruházás - termőföld igénybevételét feltételező részében - termőföld más célú hasznosításának minősül, ezért a jogszabály rendelkezései szerint a beruházás megkezdése előtt a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló földvédelmi eljárást kell lefolytatni a következőkben részletezettek szerint. Tekintettel arra, hogy kizárólag ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani, a Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó kiépítésével érintett termőföldek vonatkozásában a beruházás megkezdése előtt az igénybe venni tervezett termőföld végleges (állandó jellegű műtárgyak helye) illetve időleges (a kivitelezéssel érintett nyomvonal építési sáv, utak, depóniák területe) más célú hasznosításának - a Tfvt. rendelkezéseinek megfelelő - engedélyezését kell kérni a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságtól. A fentiek alapján a tervezett beruházás kivitelezése csak a területileg illetékes földhivatal más célú hasznosítást engedélyező jogerős határozatának birtokában kezdhető meg, amely engedély nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Ezzel összefüggésben tájékoztatom, hogy a TM. hatálya nem terjed ki az erdő létesítésére, rendeltetésére, kezelésére, használatára, értékelésére és megszüntetésére, az erdőgazdálkodásra, az erdő védelmére, az erdő művelési ágú földrészletek belterületbe vonására, az erdő művelési ágának megváltoztatására, időleges igénybevételére és termelésből való kivonására, továbbá az ezekkel kapcsolatos térítési díj és bírság megfizetésére és az erdővagyon védelmére. A beruházással érintett erdő művelési ágú területek igénybevételét az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény rendelkezései alapján az erdészeti hatóság engedélyezi. A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása az eredeti állapot helyreállításának elrendelését, valamint földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. A tervezett vízgazdálkodási infrastruktúra kivitelezése során úgy kell eljárni, hogy az a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen, illetve, hogy átlagosnál jobb minőségű termőföld más célú hasznosítására csak időlegesen vagy helyhez kötött igénybevétel céljából kerüljön sor, továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 2.5 Az érintett települések jegyzőinek szakhatósági állásfoglalása: Kocsord Község Jegyzője 1750-11/2012.sz., Szamosszeg-Szamoskér Községek Körjegyzője -/2012. sz., Ópályi Község Jegyzője 83/2012. sz ,Győrtelek Község Jegyzője 2-21/2012. sz ,
6 Tunyogmatolcs Község Jegyzője 207-15/2012. sz, Nagydobos Község Jegyzője 22002/2012.sz. valamint Mátészalka Város Jegyzője 2573 /2012. számú szakhatósági állásfoglalásukat kikötések és előírások nélkül adták meg. A kötelezettségek önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén az Ecsedlápi-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat mint kötelezettel szemben az alábbi intézkedésekkel, szankciókkal élek: A meghatározott cselekmények végrehajtása érdekében - ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható - a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabok ki. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege jogi személy esetén pedig egymillió forint. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: − Az engedélyes/kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat [250.000,- Ft] megfizette. − Egyéb eljárási költség nem merült föl. − Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg, igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a [Társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja e rendelet mellékletében meghatározott díjtétel 1%-a], amit a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód. Indokolás Az Ecsedlápi-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat (4700 Mátészalka Seregély u. 19.) megbízásából eljáró VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza Széchenyi u. 15.) l - „ Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó táj-,tér- és gazdálkodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást meghatározó vízi infrastruktúra kiépítésére alapozva” - elnevezésű projekt érdekében benyújtott kérelemében a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél [továbbiakba: Felügyelőség] előzetes vizsgálatot kezdeményezett. A kérelem nem felelt meg a vonatkozó jogszabályokban foglalt tartalmi követelményeknek ezért a 7052-2/2012. számú levelemmel hiánypótlásra szólítottam fel. A hiánypótlás teljesítése után a kérelem már megfelelt a tartalmi követelményeknek. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény [rövidítve: Ket.] 29. § (6) bekezdés, továbbá a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) és (4) bekezdések szerint, az ügy az érintett jegyző közreműködésével, a felügyelőség honlapján, faliújságán, valamint a kormányzati rendszeren közhírelve lett. A nyilvánosság észrevételt nem tett.
7 A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: A tervezett tevékenység – mivel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban R) 3. számú mellékletének 3. pontja, valamint 126. pontja alá tartozik, vízrendezés és vízfolyásrendezés miatt - a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Az előzetes vizsgálat tárgyát a Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó táj-, tér-, és gazdálkodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást segítő vízi infrastruktúra kialakításával képezi. A dokumentáció szerint a tájgazdálkodási rendszer megvalósítása során a talaj- és térszintadottságok figyelembe vételével, a tájgazdálkodásra alkalmas területek (erdő, legelő) bevonásával és a szántók lefolyástalan részeinek hasznosításával alakítják ki a vízvisszatartásra és vízpótlásra alkalmas területmozaikokat és az ehhez szükséges vízi létesítményeket. A rendszer részben a belvíz visszatartásával,valamint új vízkivételi helyek kialakításával (Kocsordi szivattyútelep reverzibilissé tételével a Krasznából, és a beeresztő műtárgyhoz kapcsolódó vízpótló csatorna csatlakozásánál szivattyúállás létesítésével a Szamosból) biztosítja a tájgazdálkodáshoz szükséges vízmennyiséget. A tervezett fejlesztés során 27 db új vízvisszatartó vízkormányzó műtárgy, 1000 m új csatorna és 500 m töltés épül. A beruházással időszakos és állandó vízborítással ellátható területek alakulnak ki. Állandó vízborítású területet a tározó csatornáiban visszaduzzasztással, valamint a területen található holtmedrekben, és a tározóépítés anyagnyerő helyein árasztással terveznek kialakítani. Egyes holtmedrek mederrendezése is szükségesé válik. A teljes beruházás megvalósulásával átlagosan 0,80 m vízborítás biztosítható összesen 867,4 ha területen, mely közel 7 millió m3 víz tározását jelenti, ugyanakkor 0,40 m vízborítás esetén a rendszer 151,1 ha területen ~600000 m3 víz tározását biztosítja. A benyújtott tervdokumentáció alapján megállapítható, hogy a tervezett létesítmény megvalósítása és üzemeltetése a felszíni és a felszín alatti vizekre javító hatással lesz. A beruházás megvalósulása a területi vízgazdálkodás optimalizálását segíti. A létesítmények a területen megjelenő vízigények könnyebb kielégítését segíti, a belvizek visszatartásával, vagy a Szamosból, Krasznából történő vízpótlás biztosításával, ugyanakkor a belvizek biztonságosabb kezelését, elvezetését is segíti. A létesítménye jellege miatt a vízhasználatból származó szennyvízkeletkezéssel nem kell számolni, az esetlegesen megjelenő használtvizek elvezetését a rendszer biztosítja. A beruházással érintett terület a felszín alatti víz állapota szempontjából a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint a „2.” Érzékeny kategóriába tartozik. A tervezett munkálatok 3 helyen határosak Natura 2000 területekkel, melyek a következők: • 790 m hosszban üzemi csatorna rekonstrukció tervezett a HUHN 20127 „Kraszna menti rétek” tározón belüli leg-északibb egységének déli határa mentén. • Fenékküszöb kialakítás a HUHN 20057 „Grófi-erdő” területén áthaladó Holt-Kraszna ősmeder 2 területről kilépő végpontján történne, melyek pontos helye az engedélyes tervekben kerül meghatározásra A Holt-Kraszna ősmeder HUHN 20057 „Grófi-erdő” területére történő belépésének pontján lévő Z5 jelű zsilip a Szamos-Kraszna árapasztó tározó projekt részeként létesül, így jelen beruházás szempontjából már meglévő elemnek minősül. A csatorna kotrás ökológiai kockázata csökkenthető a megvalósítás időpontjának megfelelő megválasztásával, így a munkálatok a területen előforduló fajok kímélete érdekében nem végezhetők ívási, párzási, peterakási, illetve telelési időszakban.
8 -
-
-
-
-
A csatornaszelvényben kialakítandó kiöblösödések menedékterületként képesek szolgálni a kotrás által hátrányosan érintett fajok számára. A fajok életterének biztosítása érdekében fontos a parti növényzet, a parti zonáció lehetőség szerinti minél nagyobb területű megőrzése. A tervezett beavatkozások – vízkormányzás, vízvisszatartás – előírásaink betartása esetén természetvédelmi szempontból pozitív hatásúak, kedvezőbb klíma és jobb vízháztartás kialakulását teszik lehetővé, mely egyaránt javítja a védett, fokozottan védett, Natura 2000 jelölő fajok életfeltételeit, élőhelyük állapotát. A dokumentációban bemutatott tervezett fejlesztések kapcsán a legnagyobb mennyiségű hulladékképződéssel társulati (45 km) és üzemi (38 km) csatornák rekonstrukciója valamint 1000 m új csatorna építése során számolnak. A képződő hulladékok, azok gyűjtésének és kezelésének módja részletesen bemutatásra került. A 6.4.2.3. „Hulladékkeletkezés” című fejezetben foglaltak szerint a legnagyobb mennyiségben képződő (tervezetten összesen 100 000 tonna) kitermelt föld, EWC 170504) a helyszínen kerül felhasználásra. A vízrendszer területén összesen 27 db új műtárgy építését tervezik, Műtárgyépítés, felújítás során tervezetten 50 - 80 tonna betontörmelék (EWC 170101) képződéssel számolnak, amelyet hasznosításra kívánnak átadni. A meglévő csatornák jó karba helyezése a csatornában felgyülemlett iszap, nád és egyéb szerves anyagok kiemelésével, azok csatornaparton történő deponálásával majd elterítésével történik. A vizsgálati dokumentációba foglaltak szerint a tervezett tájgazdálkodás megvalósulása során zaj-és levegőtisztaság-védelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás.
A kérelem érdemi elbírálásához az érintett szakhatóságok - az alábbi indokolással - állásfoglalásukat megadták: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály XVI-B05/01839-2/2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől „Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó táj-, tér- és gazdálkodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást meghatározó vízi infrastruktúra kiépítésére alapozva” előzetes vizsgálati eljárása ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalunkhoz. A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 7. § 31. pontja alapján nagyberuházásnak minősül. A Kötv. 20/A § (1) bekezdése szerint a külön jogszabályban meghatározott nagyberuházás, valamint részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. A Kötv. 7. § 29. pontja alapján az előzetes régészeti dokumentáció valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet 2/A. § (3) bekezdése alapján az előzetes régészeti dokumentáció készítése kiterjed a beruházás által érintett területre vonatkozó kulturális örökségvédelmi és helytörténeti szakirodalmi adatok, múzeumi, térképi, levéltári adatok, valamint fényképek részletes feldolgozására is. Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének szabályait a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások szabályairól szóló 257/2012. (IX. 14.) Korm. rendelet szabályozza.
9 Szakhatósági eljárásom során a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet 1. számú melléklet A. I. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. Szakhatósági állásfoglalásom a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. sz. melléklet 3. pontja, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. § (1) bekezdésén alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XVI-R-079/01336-2/2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása:
„A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.) a VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.) által kezdeményezett „Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó táj-, tér- és gazdálkodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást meghatározó vízi infrastruktúra kiépítésére alapozva” tárgyú előzetes környezeti vizsgálat ügyében eljárás indult. Az eljárásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a 1995. évi LIII. törvény 70. §-ának, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § rendelkezéseire is a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megállapította, hogy a tervezett beruházás kivitelezése és üzemeltetése során jelentős környezeti terhelés nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatás kialakulására a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet következtetni. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem A környezetvédelmi, környezethasználati engedélyezéshez a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének külön szakági engedélye, határozata nem szükséges. Az ügyintézési határidő leteltének napja 2012. október 29. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A szakhatóság hatásköre, illetékessége 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 24.2/Tv./3899-1/2012. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére a „Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó táj-, tér- és gazdálkodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást meghatározó vízi
10 infrastruktúra kiépítésére alapozva” ügyében adunk ki talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást az előzetes vizsgálati dokumentáció (készítette: ÖKO ZRT 1013 Budapest, Attila út 16., készült: Budapest, 2012. augusztus hó, Munkaszám: 122/3/2011.) alapján. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljáráshoz talajvédelmi szempontból hozzájárult, tekintettel arra, hogy talajvédelmi szempontból a beruházásnak a környező mezőgazdasági területekre káros hatása valószínűleg nincs. Amennyiben a kotrási iszap elhelyezése, hasznosítása termőföldet érint, úgy be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 49. § (1) bekezdésének előírásait. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdése rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. § (1) bekezdése, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 15. 1. pontja, valamint a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. §-a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja, 4. § (1) bekezdése és a 17. § (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése állapítja meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a talajvédelmi hatóság a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklet alapján adja ki.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.108/4/2012.sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 660219/2012. számú megkereséssel fordult a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatalához, amelyben a „Szamos Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó táj-, térés gazdálkodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást meghatározó vízi infrastruktúra kiépítésére alapozva” tárgyában folytatott előzetes vizsgálati eljárásban - a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének (6) bekezdésében foglaltak alapján - a termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében kért szakhatósági állásfoglalást. Megkereséséhez mellékelte az Öko Környezeti Gazdasági Technológiai Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. által a tárgyban készített, Msz. 122/3/2011. számú előzetes vizsgálati dokumentációt.
A megkeresés, illetve a mellékelt dokumentáció vizsgálata során az alábbiakat állapítottam meg. Az ügy tárgya a „Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó táj-, tér- és gazdál-
11 kodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást meghatározó vízi infrastruktúra kiépítésére alapozva” előzetes vizsgálati eljárása, amelyben a VIZITERV Environ Kft. (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.) előzetes dokumentációt nyújtott be a Felügyelőségre. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének (6) bekezdésében foglaltak alapján előzetes vizsgálati eljárásban, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, termőföld mennyiségi védelmének követelményei szakkérdésben első fokú eljárásban, több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei kormányhivatal földhivatala a kijelölt szakhatóság. A mellékelt, Msz. 122/3/2011. számú előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó kialakítása Kocsord, Szamoskér, Szamosszeg, Győrtelek, Tunyogmatolcs, Nagydobos, Ópályi és Mátészalka települések külterületén szántó, rét, legelő, gyümölcsös, kert, szőlő,, nádas és erdő művelési ágú termőföld területeket érint. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § a) bekezdésének rendelkezései szerint „termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;”, tehát a fenti településeken érintett, tervdokumentációban foglalt földrészletek jelentős részben termőföldnek minősülnek. A Tfvt. 8. §-ban foglaltak szerint: „(1) Ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. (2) A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet.” A Tfvt. 9. § (1) bekezdése szerint „Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.” A hivatkozott jogszabály 10. § (1) bekezdése alapján „Termőföld más célú hasznosításának minősül:
12 a) a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik; 11. § (1) Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. (2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. (4) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. 14. § (1) A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen a) a lábon álló termény megsemmisül, vagy b) terméskiesés következik be, vagy c) az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy d) a talajszerkezet károsodik.” A mellékelt tervdokumentációban foglaltak alapján az érintett termőföldek vonatkozásában közvetlen hatásként jelentkezik a kivitelezéssel járó minden olyan tevékenység, amely a termőföldek művelési ágának megfelelő termeléstől (hasznosítási kötelezettségtől) való - időleges vagy végleges - eltérést okozó igénybevételével, területfoglalással jár. Így például a csatornaépítés, valamennyi műtárgy kialakítása, a depóniaépítés, a munkavégzéssel érintett felvonulási terület és a munkálatokhoz kialakítandó út igénybevétele, tehát összességében valamennyi, a termőföld fent vázoltak szerinti más célú hasznosításának minősülő tevékenység. Mindezek alapján a szakhatósági állásfoglalásom rendelkező részében foglaltaknak megfelelően, a termőföld mennyiségi védelme szempontjából a Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó megvalósításának követelményeként az érintett termőföld területek más célú hasznosításának engedélyezését írtam elő. A Tfvt. 18. § (1) bekezdése szerint „Az első fokon kérelemre indult földvédelmi eljárásért ideértve az ingatlanügyi hatóság külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését is - 15.000.- forint összegű díjat kell fizetni”. A szakhatósági közreműködés díját az eljárást kezdeményező VIZITERV Environ Kft. felhívásra megfizette. A szakhatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidő leteltének napja 2012. november 15. Szakhatósági állásfoglalásomat a termőföld mennyiségi védelmére tekintettel a Tfvt. előírásainak figyelembe vételével, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdésében és 4. számú mellékletében és a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében foglalt illetékesség alapján hoztam meg.
13 Szakhatósági állásfoglalásom elleni önálló fellebbezési lehetőséget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése alapján nem biztosítottam.” Kocsord Község Jegyzője 1750-11/2012.sz., Szamosszeg-Szamoskér Községek Körjegyzője -/2012. sz., Ópályi Község Jegyzője 83/2012. sz ,Győrtelek Község Jegyzője 2-21/2012. sz , Tunyogmatolcs Község Jegyzője 207-15/2012. sz, Nagydobos Község Jegyzője 22002/2012.sz. valamint Mátészalka Város Jegyzője 2573 /2012. számú szakhatósági állásfoglalásukat kikötések és előírások nélkül adták meg. Az ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidő 45 nap, így az ügyintézési határidőt nem léptem túl. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának valamint a belföldi jogsegély kérés időtartama. A benyújtott előzetes környezeti vizsgálati dokumentációt elfogadom. A közreműködő hatóságok állásfoglalásait is figyelembe véve, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartom szükségesnek. Az eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a Ket. 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: – A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-a és az 1. sz. melléklet IV/9. pontja alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kijelölt környezetvédelmi hatóság a Felügyelőség. – A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Rendelet] 3. számú melléklet 3. valamint 126. pontja szerint a tervezett beruházás a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. – A Rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel. – A Rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait. – A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet I/49. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg, melyet az engedélyes megfizetett. – A védett és a fokozottan védett fajok listáját a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékletei tartalmazzák. – A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43.§ (1) szerint „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”. A 43.§ (2) alapján „A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj … egyede fészkének áttelepítéséhez”; a 43.§ (4) szerint „Fokozottan védett állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.”.
14 -
– –
14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékletei tartalmazzák az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek helyrajzi számait, valamint területi lehatárolásait. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm rend A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rend.
Felhívtam az Ecsedlápi-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat figyelmét a meghatározott cselekmény végrehajtásának lehetőségére. A végrehajtást a Ket. 124-144. § szabályozza. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § (1) bekezdése értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Szolnok, 2012. december 17. Kónya Károly igazgató
megbízásából:
Dr. Nemes Gábor hatósági igazgatóhelyettes
Határozatomról értesítést kapnak: 1./ Ecsedlápi-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat 4700 Mátészalka Seregély u. 19. Tértivevénnyel 2./ VÍZITERV Environ Kft 4400 Nyíregyháza Széchenyi u. 15. 3./ Kocsord Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4751 Szent I. u. 13. 4./ Ópályi Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4821 Ópályi Rajk L. u. 4. 5./ Győrtelek Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4752 Győrtelek Kossuth út 47. 6./ Szamosszeg Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4824 Szamosszeg Bercsényi u. 6. 7./ Tunyogmatolcs Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4731 Tunyogmatolcs Rákóczi u. 103. 8./ Nagydobos Község Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4823 Nagydobos Fő u. 129. 9./ Mátészalka Város Önkormányzatának Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4700 Mátészalka Hősök tere 9. 10./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 4400 Nyíregyháza Árok u. 41.
15 11./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 44000 Nyíregyháza Hősök tere 5. 12./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza Kótaji u. 33. 13./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatala 4400 Nyíregyháza Báthori u. 13. 14./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza Erdősor 5. 15./ KÖTI-KTVF Hatósági Osztály 16./ KÖTI-KTVF HNYR 17./ KÖTI-KTVF Irattár
Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: Ecsedlápi-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat 2. Ügyfél címe: 4700 Mátészalka Seregély u. 19. 3. Ügyfél KÜJ száma:103070540 4. Ügyfél KSH számjele: 10107847
