Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail: [email protected]

Ikt.sz.: 483-25/2012. Ea: Vassné Virágh Ágnes Tel: 56-523-418

Tárgy: Jászapáti, 0145/5 hrsz alatti biogáz kiserőmű egységes környezethasználati engedélye

A Jászapáti 2000 Mezőgazdasági ZRt. (5130 Jászapáti, Velemi E. út 4-6.)meghatalmazása alapján eljáró Demeter és Társa Bt. (székhely: 3300 Eger, Sólyom út 9.) 2011. augusztus 9-én érkezett, Jászapáti 0145/5 hrsz alatti biogáz kiserőmű egységes környezethasználati engedély kiadására irányuló kérelmére az alábbiak szerint döntöttem.

HATÁROZAT

A Jászapáti 2000 Mezőgazdasági ZRt. (5130 Jászapáti, Velemi E. út 4-6.) környezethasználó részére Jászapáti 0145/5 hrsz alatti biogáz kiserőműre vonatkozóan az egységes környezethasználati engedélyt megadom.

Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedés napjától, a következőkben részletezett tevékenységre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén 2017. október 31-ig érvényes: Azonosító adatok: Az engedélyesre vonatkozó adatok: Megnevezése: Jászapáti 2000 Mezőgazdasági ZRt. Címe: 5130 Jászapáti, Velemi Endre út 4-6. KÜJ száma: 100254842 KSH számjele: 12528448-0150-114-16 Cégjegyzék száma: 16-10-001716 Fő gazdasági tevékenység: TEAOR 0150: vegyes gazdálkodás A létesítmény jellemzői: Megnevezése: 53760 tonna/év – végkiépítésben 74760 tonna/év – szerves hulladék feldolgozására alkalmas biogáz üzem és kiserőmű Helyrajzi szám: Jászapáti, külterület 0145/5 EOV koordináták: X= 240547,09 m; Y= 729200,21 m KTJTelephely szám: 101676439 KTJLétesítmény szám: 102351610

2

A létesítmény főbb gazdasági tevékenységei: • TEAOR 3832: hulladék újrahasznosítása • TEAOR 3521: gázgyártás • TEAOR 3551: villamosenergia-termelés Kapacitás adatok: 53.760 tonna/év; 74.760 tonna/év szerves hulladék

A tevékenység alapadatai: Megnevezés: Biogáz-kiserőmű A tevékenység folytatásával érintett települések: Jászapáti Termelési kapacitása (év) Indulásnál: • Villamos energia 3836014 MWh • hőenergia 4040762MWh/ • biogáz 1806775 Nm3 Tervezett bővítést követően: • Villamos energia 5580120 MWh • hőenergia 5877960 MWh • biogáz 3901940 Nm3 A keletkező biogázból a gázmotor 2628000Nm3-t használ fel, a többlet biogázt a sertéstelep fűtésére illetve hűtésre használják. Alkalmazottak száma: 5 fő Tervezett bővítést követően, amikor a hulladék feldolgozó is üzemel: 8 fő A létesítményben előállított termékek: biogáz, villamos energia, hőenergia Létesítményben keletkező melléktermékek: biozagy szilárd fázis, biozagy hígfázis

Az egységes környezethasználati engedély alapján folytatható tevékenység meghatározása: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 10. pontja: Állati anyagok feldolgozása: Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással;

1.A létesítményben végzett tevékenységek A biogáz üzem és kiserőmű a Zrt saját termeléséből származó trágyafélék, mezőgazdasági hulladékok, valamint állati tetem feldolgozó üzemek által (SZATEV vagy ATEV) sterilizált húspép, élelmiszeripari üzemek (tejipari, vágóhídi, söripari) kommunális szennyvíztisztításából származó víztelenített iszap, alkoholgyártásból származó szeszmoslék, növényolaj feldolgozásából származó folyadék, kereskedelmi forgalomból kivont lejárt szavatosságú hulladékok feldolgozásával, a magas szerves anyag tartalom hasznosításával megújuló energiaforrásként elektromos áramot és hőenergiát állít elő.

3

A technológia alapanyagai: 6 fermentorral 74 760 tonna/év feldolgozására nyílik lehetőség az alábbi táblázatban közölt bontásban.

Szubsztrátum Sertés hígtrágya Sertés almos trágya Szarvasmarha hígtrágya Szarvasmarha almos trágya Egyéb trágya Feldolgozóipari hulladék Vágóhídi hulladék Mezőgazdasági hulladék Kereskedelmi hulladék Települési hulladék Összesen:

Mennyiség [t/év] 30000 2800 5000 4000 6000 11010 6800 2950 1200 5000 74 760

A hulladékfeldolgozás (biogáz üzemű fermentálás) során keletkező melléktermékeket, a biozagy szilárd fázist és a biogáz üzemi hígfázist mezőgazdasági területen használják fel talajerő utánpótlásra. A sterilizálást nem igénylő hulladékok fogadása (trágyafélék, mezőgazdasági hulladékok) - a hídmérlegen történő mérlegelést követően - az elősilóban történik a rajta elhelyezkedő garaton keresztül. A steril húspép 50 oC-on tartására alkalmas teherautókban kerül beszállításra, hídmérlegelést követően a fűthető tartályba történő kitárolását teljesen zárt rendszerben biztosítják. Ugyanezen tartály fogadja a Jászapáti 2000. Mg. Zrt. sertéstelepén üzemelő állati tetem feldolgozó üzeméből származó húspépet kiépített csővezetéken keresztül. A sterilizálást igénylő hulladékok hídmérlegelést követően zárt rendszerben a higienizálón keresztül, fűthető tartályokba kerülnek. A sertés hígtrágyát az üzem I. ütemű kiépítésben, teljes mértékben fogadni nem tudja, az átemelő és a meglévő 18300 m3-es hígtrágya tároló összekötő vezetékén egy osztó akna létesült, amelyen keresztül a biogáz üzem által fogadható hígtrágya elvételre kerül. A többlet hígtrágya a meglévő hígtrágya tárolóba kerül. A biogáz üzem teljes kiépítésében a teljes hígtrágya áthalad a biogáz üzemen, a 18300 m3-es jelenlegi hígtrágya tároló területén új, 10000 m3-es hígtrágyatároló és 6000 m3-es biozagy hígfázis tároló létesül fóliázott földmedenceként. A procedúra szerint összekevert hulladék mix az elősilóból az előfermentorok valamelyikébe kerül. Itt megtörténik a szerves anyag hidrolízise, az illósavtermelés, valamint itt képződik a kinyerhető biogáz 80-90 %-a is. Az előfermentáció során kerül sor a kéntelenítésre is. A biogázt még mielőtt hasznosításra az energetikai rendszerbe vezetnék, kénteleníteni kell. Erre, a fermentorok tetején a gáz tárolására szolgáló membrán alatt elhelyezésre kerülő kéntelenítő háló szolgál, amellyel a biogáz kén-hidrogén tartalmának jelentős részét távolítják el. A kéntelenítő egység feladata, hogy a biogázban a kén-hidrogén koncentrációját 200 ppm alá csökkentse, a rákövetkező egységek, különösen a gázmotorok ne legyenek megengedhetetlen

4

korróziós hatásnak kitéve. A kéntelenítő baktériumok, mint aerob mikroorganizmuson oxigén jelenlétét igénylik ezért a film fölé kis mennyiségű levegőt juttatnak, valamint gondoskodnak a háló nedvesítéséről. A kiválasztott elemi kén a háló felületéről a fermentorba esik. A rendszer gyakorlatilag karbantartás-mentesen üzemel. A maradék kén-hidrogén és a nedvesség a gázvezetékben válik ki és a kondenz gyűjtőaknában gyűlik össze. Az előfermentorban megerjedt anyag szintméréssel, a betáplálási ciklusnak megfelelően az utófermentorokba – végkiépítésben szubsztrátum-elosztón keresztül – kerül. Az utófermentorokban lejátszódó folyamat célja az erjedés további fenntartása, az áthozott és keletkező metángáz elválasztása a többi gázkomponenstől, valamint egyéb hab és folyékony anyagok leválasztása. A biogáz maradék kéntartalmának, valamint szabad ammónia tartalmának leválasztása biológiai úton szintén az utófermentorban történik. A kierjedt zagy az utófermentorból szivattyú segítségével a fázisbontóba kerül. A fázisbontóban választják szét a zagy híg és szilárd komponensét. A híg zagy zárt csővezetéken keresztül a keverővel ellátott I. sz. hígfázis tárolóba kerül, ahonnan gravitációsan folyik át a többi hígfázis tárolóba. A szilárd zagy surrantón keresztül szállítóplatóra hullik, amelyről elszállításra kerül a Jászapáti 2000. Mg. ZRt. telephelyeinek valamelyik trágyatárolójába. Az elő- és utófermentorokban keletkezett majd kéntelenített biogáz víztelenítést követően azonnal hasznosításra kerül a gázmotorban. A fermentorok tetején elhelyezett rugalmas beépített "PDME"gáztárolók gyűjtik a keletkezett gázt. A beépített relatív gáztároló kapacitás 1200 m3, végkiépítésben 1800 m3. A gáztárolón belül 3 mbar (max. 5 mbar) túlnyomás uralkodik. A biztosítószelepek megakadályozzák, hogy a tartályokat megengedhetetlenül nagy nyomás terhelje. A megtermelt biogáz csővezetéken keresztül jut a gázmotor konténer nyomásfokozó egységébe. A gáz összetételét gáz-analizátor elemzi, amely alapján a vezérlőrendszer meghatározza a gázmotorba juttatandó gáz mennyiségét. Így biztosított a gázmotor egyenletes üzeme. A gátmotor típusa JMS 312 GS-B. LC. GE Jenbacher JMS 312 típusú gázmotor adatai Biogáz fogyasztás: 347 Nm3/h Elektromos teljesítmény: 637 kW el Hő teljesítmény: 671 kW th A gázmotor generátort hajt meg, amely a gáztermelés mélyvölgy időszakát is figyelembe véve ≈14000 kWh/nap villamos energiatermelést tesz lehetővé. A megtermelt villamos energia teljes mennyisége a közüzemi hálózatba lesz táplálva. A gázmotor üzemeltetéséből származó hőenergia 40-60 %-a a biogáz üzem saját hőenergia igényét fedezi: ezzel biztosított az elő- és utófermentorok fűtése, a fűthető tartályok hőntartása, a higienizáló(k) hőenergia igénye, illetve ez a hőenergia biztosítja majd a II. ütemben létesülő hulladékkezelő épület klimatizálásához szükséges hőt is. A hőenergia 80-90 o C hőmérsékletű forróvíz formájában áll rendelkezésre. A maradék hulladékhő hasznosítása a sertéstelepen valósul meg, valószínűleg hőcserélőn keresztül a biogáz üzemhez legközelebbi épületek fűtésére hasznosítják. A fennmaradó hő kényszerhűtőn keresztül kibocsátásra kerül a környezetbe. Ha a gázmotoros energiatermelő egységben üzemzavar lépne fel, karbantartás folyik vagy vészhelyzet esetén nem lehetséges a termelt biogáz teljes hasznosítása, vagy a beépített gáztárolóban a keletkezett biogáz gyűjtése bármely okból tovább nem végezhető, akkor a termelődő vagy többletként jelentkező gázt az égetőfáklyán ellenőrzött körülmények között rendkívül alacsony NOX, CO és SO2 képződés mellett elégetik. A gázfáklya beindulásának kritériuma a gázpuffer tartályokban fennálló töltésszint. Ha a töltésszint egy maximális érték fölé emelkedik, az égetőfáklya automatikusan működésbe lép. A gázfáklya működésbe lép akkor is, ha gázmotorindító jel van, de a motor működése nincs

5

visszajelezve. A fáklya üzembelépését a folyamatirányító rendszernek jelzi. A gyújtást és a lángot a folyamatirányító rendszer felügyeli. A fáklyába a gázt alulról vezetik be, az elégethető gáz mennyisége névlegesen 300 m3/h. A fáklya az erőmű konténer tetején nyert elhelyezést. A biogáz üzem és kiserőmű működési koncepciója egyszerű, a kezelők számára biztonságos folyamatirányítást és felügyeletet, a vezérlés pedig teljesen automatikus üzemeltetést tesz lehetővé. Az üzem vezérlőrendszere minden lényeges folyamatparamétert és üzemi állapotot mér és regisztrál. A folyamatvezérlő rendszer segítségével valósítják meg a technológiai egységek paraméterezését, megteremtve az adott üzemállapotokhoz való alkalmazkodás lehetőségét.

A létesítmény technológiai egységei: Biogáz üzemi létesítmények (technológiai egységek) Alapanyag fogadás: • Hídmérleg • Osztóakna sertéstelepi hígtrágya megosztására • Sertéstelepi húspép vezeték • II. ütemben: Hulladékfeldolgozó épület Alapanyag előkészítés: • Higienizáló 1db. (II. ütemben + 2 db) • Alapanyagsiló (alapanyag előkészítő, fogadó egység) • Alapanyag feladó Fermentáló, gáztermelő egység: • Előfermentáló 3 db.(II. ütemben + 1 db) • Utófermentáló 1 db. (II. ütemben + 1 db) Fázisszétválasztó: • Szeparátor • Szilárdfázis fogadó • Hígfázis töltő Hígfázis tároló: • Hígfázis tároló tartályok (II. ütemben 6000 m3 és 10000 m3 –es szigetelt földmedence) Konténerblokk: • Gázmotor konténer • Trafókonténer • Vezérlő konténer • Szociális konténer Technológia kiegészítő egységei: • Sűrített levegő ellátó rendszer (1db) • Folyamatvezérlő rendszer (1db) • Csővezetékek, szerelvények, gépi eszközök Kapcsolódó létesítmények leírása: • Ivóvízellátás (sertéstelepi hálózatról kiépítve) • Kommunális szennyvízgyűjtő V = 4 m3 • Külső-belső csapadékvíz elvezető hálózat (szennyeződhető csapadékvizek leválasztva)

6

• • •

Oltóvízellátás létesítményei: ivóvízhálózat + 200 m3 –es oltóvíz tározó Veszélyes hulladék gyűjtőhely (acélhordó) Veszélyes anyag raktár (olajtároló - acélhordó)

Ivóvíz és ipari víztermelés, felhasználás: A biogáz üzemnek sem vízkivételi, sem kibocsátási oldalon a felszíni vizekkel kapcsolata nincs. Az üzem működéséhez szükséges 340 l/nap szociális vízigényt, 200 m3 oltóvíz igényt, 1450 l/nap technológiai vízigényt (takarítóvíz és a kerékfertőtlenítő pótvíz) és egyéb vízigényt (150 m3/év locsolóvíz) a szomszédos sertéstelepen lévő 610 m-es kútból biztosítják. A kút Zagyva/873 vksz-on rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A biogáz üzem hálózatát a sertéstelepi hidroglóbusz elvételi (betáp) vezetékéről ágaztatták le, az elágazásba épített tolózár aknából indulva. A biogáz üzem fővezetéke NA 100 KPE csőből épült ki, amelyről ágaznak le az épületbekötési vezetékek NA 32 KPE csővel, valamint a locsolócsapok 1”-os vezetékei. A tolózár aknába vízmérő órát helyeztek el.

Szennyvíz, használtvíz, csapadékvíz keletkezési helyei, kezelési technológiája, elvezetése: Kommunális szennyvíz: A keletkező kommunális szennyvizek befogadója egy 4 m3-es zárt, szigetelt szennyvízgyűjtő akna, melyből az összegyűjtött szennyvíz rendszeresen elszállítatásra kerül a Jászapáti kistérségi szennyvíztisztító telepre. A kerékfertőtlenítő vizét a zsompból kiszivattyúzva lehet eltávolítani és szükség szerint a szennyvíztisztító telepre szállítani. Csapadékvíz: A szennyeződhető csapadékvizek rácsos folyókával kerülnek különválasztásra a „tiszta” csapadékvizektől. A szennyeződhető csapadékvizek a létesült 314 m3-es elősiló medencébe kerülnek, ahonnan a szivattyú a kevert mixet a technológiába nyomja. A tiszta csapadékvizek a telken belül kerülnek elszikkasztásra.

Hulladékkezelés, gazdálkodás: A kommunális szennyvíz (EWC 200304) egy 4 m3-es földalatti vízzáró szigetelésű vasbeton műtárgyban kerül gyűjtésre és alkalmanként elszállításra kerül a regionális szennyvíztisztító telepre. A kommunális szilárd hulladék (EWC 200309) 120 literes műanyag edényben kerül gyűjtésre, amelyet hetente egyszer a helyi közszolgáltató szervezet (Jászapáti Városüzemeltető Kft.) szállít el. A telephelyi tevékenység során képződő termelési nem veszélyes hulladékot (EWC 170405; 200101) környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezet részére kerül átadásra. A biogáz termelés során képződő hulladékok (EWC 190605, 190606) a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának érvényes engedélyével szántóterületre kerül kihelyezésre.

7

A biogáz üzem területén veszélyes hulladék gyűjtőhely nem került kialakításra. A képződő veszélyes hulladékok (EWC 130206*, 160107*, 150110*, 150202*, 080111*) gyűjtése az engedélyes központi/üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyén (Jászapáti, Agrocentrum telephely, KTJ: 100443506) biztosított. A központi/üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyről a hulladékokat szükség szerint szállítja el az engedélyessel kötött szerződés alapján, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezet.

2. Potenciális szennyezőforrások, kibocsátások: 2.1. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] fáradt olaj olajos rongy olajszűrő festékmaradékok veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok

2.2.

2.3.

EWC kódszám 130206* 150202* 160107* 080111* 150110*

A tevékenység során keletkező termelési nem veszélyes hulladékok Megnevezés

EWC

[A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag fémhulladékok papírhulladék

kódszám 190605 190606 170405 200101

A tevékenység során keletkező kommunális hulladékok Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] kevert települési hulladék kommunális szennyvíz

EWC kódszám 200301 200304

8

2.4.Légszennyező források, kibocsátott szennyező anyagok: Légszennyező pontforrások Kibocsátott szennyező anyagok P1 gázmotor kipufogó kürtő

Diffúz források gázfáklya

fázisszétválasztó utótárolók biozagy tároló hígtrágya feladó akna elősiló trágyatároló hígtrágyatároló

Nitrogén-oxidok (NO2-ben megadva) Szén-monoxid Elégetlen szénhidrogének Kén-dioxid

Kibocsátott szennyező anyag Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Elégetlen szénhidrogének Kén-dioxid bűz bűz bűz bűz bűz bűz bűz

A számítások szerint a pontforrás szennyező anyag kibocsátása által keletkező légszennyezettség az alap levegőterheltség figyelembe vételével sem éri el a levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeit:

Légszennyező anyag Szén-monoxid Nitrogén-dioxid Kén-dioxid

Alap levegőterheltség (µg/m3) 13 10 0,01

Órás maximális levegőterheltség (µg/m3) 5,27 5,38 0,6

Órás határérték (µg/m3)

Éves maximális levegőterheltség (µg/m3)

10000 100 250

2,7404 2,7976 0,312

Éves határérték (µg/m3)

3000 40 50

Hatásterület: A pontforrás 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. § 14. pontja szerinti hatásterülete szénmonoxid szennyező anyag esetében 48 méter, nitrogén-oxidokra 45 méter, kén-dioxidra pedig, 17 m. A számítások szerint a technológia üzemelése során keletkező bűz maximális koncentráció értéke 6,5 SZE/m3, amely koncentráció 14,5 m-es alakul ki. 1 SZE/m3 szagküszöb érték alá 100 méter után csökken a diffúz források által kibocsátott bűz koncentrációja. A maximális ammónia koncentráció az üzemtől 48,3 m-re alakul ki, ahol eléri 60,5 µg/m3-t (a 24 órás tervezési irányérték ammóniára 100 µg/m3, a 60 perces tervezési irányérték pedig, 200 µg/m3). Az ammónia kibocsátás hatásterülete 102 méter.

9

2.5.Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme: A biogáz üzemben folytatott tevékenység során a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti K2 minősítésű szennyező anyag (ammónia és nitritek, oxigénháztartásra kedvezőtlen hatású anyagok) tartalmú biozagy és hígtrágya elhelyezése, tárolása történik, megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolókban. A szennyezőanyag elhelyezés talajvízre gyakorolt hatásának nyomon követése céljából monitoring rendszert üzemeltetnek. 2.6.Zaj- és rezgésvédelem A biogáz üzem és kiserőmű környezetében (2700 m-en belül) védendő létesítmény nem található az üzemeltetés zajvédelmi érdekeket nem sért. A közúti forgalomból származó zajterhelés a határértéket nem haladja meg. A hatásterület határán a zajterhelés határérték alatti.

3.Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, intézkedési terv, teljesítési határidők 3.1.Az elérhető legjobb technika [rövidítve: BAT] elérése érdekében az engedélyes által bevezetett technológiák, intézkedések: A folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elősegítése A biogáz termelés melléktermékeként keletkező hígfázis és szilárdfázis már tovább erjeszthető anyagot nem tartalmaz, így a termelési folyamatban újra nem hasznosítható. Összetétele és fertőzőképességének hiánya miatt kiváló stabilizált talajjavító anyag (helyettesíti a műtrágyát és a szerves trágyát). A hígfázis vegetációs időszakban is elhelyezhető mezőgazdasági területen fejtrágyaként.

A műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások A technológia jelentősen csökkenti a régió környezetterhelését, ill. a környezetvédelmi szempontból veszélyes anyagok energiatermelési célú újrahasznosítását is megvalósítja. A technológia csökkenti a szántóföldek műtrágya terhelését. A fejlesztés az EU környezetvédelmi előírásainak is megfelel. Új munkahelyek, ill. üzemegységek létesültek. A vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége A biogázmotor kéménye pontforrásként üzemel. Üzemeltetése kapcsán az alábbi légszennyező anyagok kibocsátásával kell számolni: -CO szénmonoxid -NOx nitrózusgázok amelyek a légkörbe kerülve nitrogén-dioxiddá alakulnak -SO2 kén-dioxid -NMCH nem metán szénhidrogének (immissziós határértékkel nem szabályozott) A mérési jegyzőkönyv szerint az emissziós értékek határérték alattiak, a transzmissziós számítások szerint hatásuk a Biogáz üzem közvetlen környezetére korlátozódik. Az üzem működése közben diffúz légszennyezéssel is kell számolni, amelyek a következők: -Bűz

10

-Ammónia Az emissziós értékek határérték alattiak, a transzmissziós számítások szerint hatásuk a Biogáz üzem közvetlen környezetére korlátozódik. Annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék A technológia zártsága ezt az igényt teljes mértékben kielégíti. Annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt hatását A számítógépes vezérlés és a beépített mérőeszközök, valamint a biztonsági berendezések megakadályozzák a balesetek kialakulását. Rendkívüli eseményekre az üzem rendelkezik Havária tervvel. A telephelyen felhasznált víz mennyisége, a vízfogyasztás optimalizálása: A Jászapáti 2000 Mg. Zrt. sertéstelepétől átvett vízmennyiség mérésére külön vízóra felszerelésére került sor, amellyel a biogázüzem vízfogyasztása pontosan mérhető, dokumentálható. A szociális vízigény minimális, az üzemeltetők szükségleteinek kielégítésére szolgál. Az üzem további vízigénye, gazdasági célú egyéb, a munkagépek, tározók mosására, takarítására, zöldterület gondozására szolgál. A szennyvíz gyűjtése, kezelése: Az üzemben technológiai vízfelhasználás nincsen, így technológiai szennyvíz nem keletkezik. A keletkező kommunális szennyvizek befogadója egy 4 m3-es zárt szigetelt szennyvízgyűjtő akna, melyből az összegyűjtött szennyvíz rendszeresen elszállítatásra kerül a Jászapáti kistérségi szennyvíztisztító telepre. A munkagépek, tározók mosása, takarítása során keletkező trágyával szennyezett vizek a megfelelő műszaki védelemmel ellátott elősilóba kerülnek, majd a termelés technológiájába kerülnek visszavezetésre, így azok külön gyűjtésére, kezelésére nincs szükség. Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme, szennyezőanyag elhelyezése: A szilárd alapanyagok tárolása szabadtéri beton silótéren történik. A betontérről a csurgalékvíz, és szennyezett csapadékvíz a már bemutatott módon kerül elvezetésre, majd felhasználásra. A hígtrágya gyűjtő vezeték végátemelője és a meglévő hígtrágya tározó összekötő vezetékén egy osztó akna létesült, amelyen keresztül a biogáz üzem által fogadható hígtrágya elvételre kerül. A biogáz üzem teljes kiépítésében a teljes hígtrágya mennyisége áthalad az üzemen. A jelenlegi hígtrágyatározó területén új, egy 10 000 m3-es tározó és egy 6000 m3-es tározó létesül. A technológiából származó, anaerob kezelés során keletkező szilárd és folyékony fázisú biozagy tárolása megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolókban történik. Tározók műszaki adatai: Utótározók: – anyaga: – beépítve: – tartályátmérő:

acél 4 db 34 m

11

– – –

hengeres rész magassága: töltési szint: töltőtérfogat:

5,5 m 5,1 m 4630 m3

Szigetelt földmedrű tározók: – töltéskorona szintje: 93,05 mBf – töltéskorona szélessége: 3,0-4,0 m – tározók fenékszintje: 90,40-90,50 mBf. 1:1,5 – belső rézsűk: – külső rézsűk: 1:2 – szigetelés: 2 mm HDPE fólia – kapacitások: T1 tározó: 6 000 m3 T2 tározó: 10 000 m3 Összesen: 16 000 m3

A helyszíni vizsgálatok alapján a talajvíz áramlás iránya itt ÉNy-DK-i irányba mutat. A biogáz üzem és közvetlen térsége lokálisan vizsgálva „3”, azaz kevésbé érzékeny területi kategóriába tartozik, illetve a telep területe nitrátérzékeny területnek minősül. A tevékenységből származható szennyeződések, esetleges szivárgások megfigyelésére, illetve nyomon követésére, a korábbi meglévő monitoring rendszer fenntartására (1. és 2. sz. kút), illetve annak további bővítésére (5. és 6. sz. kút) került sor. A biogáz üzem területén lévő 4 db monitoring kútból (1., 2., 5. és 6. sz.) vett vizsgálati eredmények alapján a vizsgált komponensek talajvíz tekintetében szulfát, nitrit, nitrát és vezetőképesség, helyenként ammónium és foszfát koncentrációk esetében haladták meg a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt, „B” szennyezettségi határértéket. A határérték túllépés egyik oka, hogy a biogáz üzem területe korábban a szomszédos sertéstelep hígtrágyakezelő és tároló területe volt.

A hulladékkezelési ágazat számára megállapított BAT-nak való megfelelése érdekében tett intézkedések Kategória Általános BAT Környezetgazdálkodás

Megállapított BAT-elemek a következőkre vonatkozóan: 1. működő és helyes igazgatási eljárás megléte: A Biogáz üzem és Kiserőmű működtetésére üzemi szabályzat készült az egyéb jogszabályokban előírt szabályzatok elkészítése mellett. 2. szoros kapcsolat megléte a hulladéktermelővel/ügyféllel: A begyűjtés/szállítási engedélyek meglétét követően a hulladéktermelőkkel és egyéb beszállítókkal szerződéskötésre kerül sor. 3. képesített személyzet megléte: A próbaüzemet kinevezett üzemvezető irányítása mellett, kioktatott és vizsgázott szakszemélyzet végzi.

12

Kategória A hulladékbevitelre vonatkozó ismeretek javítása

Hulladéktermelés Irányítási rendszerek

Közüzem- és nyersanyaggazdálkodás

Tárolás és kezelés

Megállapított BAT-elemek a következőkre vonatkozóan: 4. különböző mintavételezési eljárások végrehajtása: -Biogáz összetételének vizsgálata folyamatos -Figyelő kutak vizsgálata időszakos -Biogáz folyékony és szilárdfázis vizsgálata időszakos 5. befogadó létesítmény megléte: -Elősiló mezőgazdasági hulladékok közvetlen fogadására -Állati tetemfeldolgozó vágóhídi hulladékok feldolgozására -Higiénizáló és fűthető tartály folyékony hulladékokra 6. a hulladéktermelés elemzése: Anyagmérleg input- output anyagokra 7. a hulladékkezelés nyomon követhetősége: Számítógépes irányítási és adatrögzítő rendszer mellett papíralapú nyilvántartás 8. vegyítési/keverési szabályok: Többféle procedúra áll rendelkezésre a hulladékoktól függően 9. elkülönítési és kompatibilitási eljárások: Minden hulladék a rá vonatkozó szabályok szerint kerül előkezelésre 10. hulladékkezelési hatékonyság: Többféle procedúra áll rendelkezésre a hulladékoktól függően 11. balesetkezelési terv: -Havária tervek elkészültek -Üzemi vízminőségi kárelhárítási terv készítése folyamatban 12. eseménynapló: Számítógépes és kézi üzemnaplót vezetnek 13. zaj- és rezgéskezelési tervek: Számítások szerint a telephely zajkibocsátása határérték alatti. 14. leállítás: -Havária esetén automatikus, egyéb esetben ütemezett 15. energiafogyasztás és –termelés: A Biogáz üzem villamos energia igénye közüzemi hálózatról biztosított, a megtermelt villamos energia közüzemi hálózatba juttatott. 16. energiahatékonyság: A megtermelt energia a gázkihozataltól függ, a biogáz motor az egyik legkorszerűbb, a megtermelt mechanikai energia több mint 90%-a alakul át villamos és hőenergiává. 17. belső teljesítményértékelés: Az üzemi jellemzők alapján készül 18. a hulladék nyersanyagként való felhasználása: A Biogáz üzemben képződő hígfázis és szilárdfázis melléktermék, amelyet talajerő utánpótlásra használnak fel. 19. általános tárolási technikák: A beérkező hulladékok nem kerülnek tárolásra, azonnal feldolgozásra kerülnek. 20. töltés építése: Az új fóliázott medencék építésekor válik szükségessé 21. csőrendszer címkézése: Megfelelő 22. a hulladéktárolás/felhalmozás: -A Biogáz üzembe érkező hulladékok azonnal feldolgozásra kerülnek -A biogáz hígfázis gyűjtésére 4db acél utótároló, valamint a

13

Kategória

Egyéb, a fentiekben nem említett általános technikák

Levegőbe történő kibocsátásra irányuló kezelések

Szennyvízgazdálkodás

A folyamat során képződő maradékanyagok kezelése

Megállapított BAT-elemek a következőkre vonatkozóan: megépítendő fóliázott medence szolgál -A hígtrágya fogadására a megépítendő fóliázott medence szolgál -A biogáz szilárdfázis tárolása az állattartó telepek trágyatárolóiban történik 23. csomagolt hulladékok ömlesztési/vegyítési technikái: A kezelőépület elkészültéig ilyen hulladék fogadása nem történik 24. tárolásra vonatkozó elkülönítési útmutató: A kezelőépület elkészültéig elkülönítési útmutató nem szükséges 25. konténeres hulladék kezelési technikái: A konténerben érkező hulladékok közvetlenül az Elősilóba kerülnek 26. mosási folyamatok: -Platómosás a Biogáz üzem területén szennyeződhető csapadékvíz gyűjtő területén -Gépjárműmosás I.központ gépkocsimosó -Hordómosás állati tetem feldolgozóban 27. nyitott tetejű tartályok, edények és árkok: A technológia zárt, kipárolgással az utótárolók valamint a fóliázott medencék esetében kell számolni. 28. gáztisztító rendszerek jelentős szervetlengáz-kibocsátás esetére: A biogáz kondenzátuma visszavezetésre kerül a technológiába 29. szivárgásészlelő és –elhárító eljárások: telepített és mobil gázérzékelők kerültek rendszeresítésre 30. vízhasználat és vízszennyezés: A technológia zártsága miatt szociális vízhasználattal és kommunális szennyvíz keletkezésével kell számolni 31. annak elkerülése, hogy a szennyvíz kikerülje a hulladékkezelő létesítmény rendszereit: nem lehetséges 32. szennyvízgyűjtés: A kommunális szennyvíz gyűjtésére egy 4m3-es vízzáró műtárgy szolgál 33. szennyvíz elkülönítése: Nem szükséges 34. minden hulladékkezelési területen teljes betonalapzat megléte: Elkészült 35. esővízgyűjtés: Nincs 36. kezelt szennyvíz és esővíz újrafelhasználása: Nincs 37. a szennyvízgazdálkodási rendszer napi ellenőrzése, valamint napló vezetése: A kommunális szennyvíz elszállítását naplóban rögzítik. 38. hordók újrafelhasználása: A hulladék begyűjtés/szállítás kapcsán használt hordók mosás, fertőtlenítés után újra visszakerülnek a rendszerbe 39. helyszíni hulladék nyilvántartása: Számítógépes rendszerben történik 40. hulladék újrafelhasználása: Nincs

14

Kategória Talajszennyezés

Megállapított BAT-elemek a következőkre vonatkozóan: 41. működési területek felszínének biztosítása és karbantartása: Biztosított 42. vízhatlan alap és vízelvezetés: Biztosított 43. telephelyi és földalatti berendezések számának minimálisra csökkentése: Biztosított 44. BAT a hulladékkezelés egyedi típusai számára Biológiai kezelések 45.anaerob feltárási technikák: A technológia mezofil erjesztési folyamaton alapul

3.2.Előírások: – A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell folytatni.

5.Az üzemeltetés feltételrendszere 5.1 Határértékek Légszennyező Légszennyező anyag anyag Forrás Szennyező anyag tömegáram koncentráció (kg/h) (mg/m3) 600 P1 gázmotor kipufogó Nitrogén-oxidok (mint NO2) Összes szerves anyag C-ként kürtő (kivéve metán) 150 Szén-monoxid 700 Kén-oxidok 5 500 A kibocsátási határértékek valamennyi szennyező anyag esetében száraz véggáz 5 %-os O2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra vonatkoznak. A megállapított határértékek 2011. július 1-től mindaddig érvényesek, amíg az I. fokú környezetvédelmi hatóság ismételt eljárásban újabb határértéket nem állapít meg.

5.2 Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó előírások 5.2.1 Vízvédelem és Vízgazdálkodás: − A biozagy elhelyezése esőztető öntözőberendezéssel, önjáró járművel, ütközőlapos terítőegységgel rendelkező szippantókocsival, ill. szervestrágya-szóróval történik. A kihelyezés a növény-és talajvédelmi hatóság engedélyezési eljárása során 5945-

15

− − − − − − −

05/2011. és 5945-09/2011. iktatószámon adott szakhatósági állásfoglalásunkban foglalt előírások szerint végezhető. A végleges kiépítésben keletkező biozagy mennyiségéhez szükséges termőföld rendelkezésre áll, a tényleges kihelyezést csak az engedélyek birtokában lehet megkezdeni. Az üzemeltetés, illetve az ahhoz kapcsolódó anyagmozgatás, raktározás csak úgy végezhető, hogy a talaj, talajvíz ne szennyeződhessen. A felszín alatti vizek jó minőségének biztosítása érdekében a tevékenység nem járhat a környezeti elemek állapotának további romlásával. Káresemény esetén, a felügyelőség által jóváhagyott, üzemi kárelhárítási tervben foglaltak szerint kell eljárni, illetve a kárelhárítási munkálatokat elvégezni. A lokalizációs és kárelhárítási tevékenység ellátásához meghatározott anyag-eszköz szükségletet a dokumentációban foglalt összetételben a helyszínen készletben kell tartani, és utánpótlásáról folyamatosan gondoskodni. A kárelhárításban részt vevő személyzet, tervben foglalt kárelhárítási feladataira vonatkozó oktatását el kell végezni. Az üzemeltetést a végleges kezelési karbantartási utasításoknak megfelelően kell végezni.

5.2.2. Levegőtisztaság-védelem, védelmi övezet kijelőlése: • A biogáz üzem körül 500 m sugarú védelmi övezetet jelöl ki a Felügyelőség. A védelmi övezettel érintett ingatlanok, területek helyrajzi száma, rendeltetése: a 0145/6 és 0146 számú sertéstelep a 0141/1 és 0141/9 számú gazdasági udvar és használaton kívüli gazdasági épületek és ingatlanok a 0141/2 számú udvar és raktárépület Rusvai Miklós tulajdona a 0142/2 számú húsfeldolgozó üzem Füle és Fia Kft. tulajdona a 0141/4, a 0141/6 és a 0141/7, valamint a 0144/21 és a 0145/4 számú erdő művelési ágban a 0162 számú a Csátés élővíz csatorna a 0150/21 számú csatorna a 0143, 0144/24, 0147 és a 0153 számú ingatlanok önkormányzati utak a 0144/3, 0144/4, 0144/5, 0144/6, 0144/7, 0144/8, 0144/9, 0144/10, 0144/11, 0144/12, 0144/13, 0144/14, 0144/15, 0144/16, 0144/17, 0144/18, 0144/19, 0144/22, 0144/23, 0150/15, 0150/18, 0150/19, 0150/20, 0161/3, 0160/4, 0148/2, 0148/3, 0148/4, 0148/5, 0148/6, 0148/7, 0148/8, 0142/7, 0142/8, 0142/9, 0142/10 számú ingatlanok szántó művelési ágba tartoznak. • A védelmi övezeten belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem található. • A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. • Amennyiben a védelmi övezet a légszennyező tulajdonában van, akkor annak a védelmi övezetként való fenntartásával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. • Amennyiben a védelmi övezet nem a légszennyező tulajdonában van, és azt más hasznosítja, akkor a védelmi övezetként való fenntartási költségek a hasznosított terület tekintetében a hasznosítót, hasznosítás hiányában a légszennyezőt terhelik. • A források üzemeltetése során tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.

16

• • • • •

A diffúz forrásokat úgy kell üzemeltetni, hogy azokból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. A megállapított technológiai kibocsátási határértékek a technológia légszennyező anyag kibocsátása során nem léphetők túl. A tisztítóberendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról. A telephely használója a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. Üzemeltető köteles a részére megállapított levegővédelmi követelmények megtartását rendszeresen ellenőrizni.

5.2.3. Hulladékgazdálkodás A biogáz-kiserőmű üzemeltetésére vonatkozó általános hulladékgazdálkodási előírások: A telephelyen folyó technológiai folyamatokat szabályozó üzemeltetési szabályzatot, ill. üzemi vízminőségi kárelhárítási üzemi tervet meg kell ismertetni minden érintett dolgozóval. A biogáz-kiserőműben az állati eredetű hulladékok feldolgozása az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás engedélyével végezhető, az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásainak megfelelően. A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos – a Hgt-ben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt – kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A technológiai változtatásoknál, módosításoknál, valamint a technológiai folyamatokból képződő hulladékokkal kapcsolatban külön figyelemmel kell lenni a Hgt. 4-5. §-ban foglalt előírások maradéktalan teljesítésére. A hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. A technológiai folyamatok és a veszélyes hulladékok kezelése során a környezetszennyezés/károsítás lehetőségét is ki kell zárni. A keletkező veszélyes hulladékokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak megfelelően kell gyűjteni, és ártalmatlanításukról gondoskodni. A keletkező veszélyes hulladékokat szükség szerint – de évente legalább egyszer – az adott hulladék kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékhasznosító és/vagy -ártalmatlanító szervezetnek kell átadni, megfelelően kitöltött „Sz” kísérőjegy alkalmazása mellett. Az átvételi/szállítási engedély meglétéről a hulladék tulajdonosának meg kell győződnie.

5.2.4. Hulladékkezelés A hulladékkezelésre vonatkozó egyedi előírások: Az engedélyezett hulladékkezelési technológia: Az 1. számú táblázatban szereplő hulladékok begyűjtése, szállítása és hasznosítása (Hgt. 3.§ j, n, o pont).

17

Szállítási, begyűjtési technológia: Telephelyi begyűjtés esetén területi korlátozás nélkül bárkitől fogadható az 1. sz. táblázatban meghatározott hulladék. A hulladéktermelők (Hgt. 3.§ f pont) telephelyein történő begyűjtési tevékenység kizárólag ebben az engedélyben meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illetékességi területén történhet. Szállítási tevékenység a termelők telephelyei, valamint a Biogáz kiserőmű között (Jászapáti, külterület 0154/5 hrsz. KTJ: 101676439) közúton történhet a közúti közlekedés és áruszállítás szabályainak figyelembevétele mellett. A szállítást az engedélyes saját gépjárművekkel végzi, amelyek az alábbiak:

Megnevezés JOHN-DEERE JOHN-DEERE JOHN-DEERE ANNABURGER ANNABURGER ANNABURGER MTZ 80 MTZ 82 IFA ERDŐGÉP ERDŐGÉP TOYOTA

Vontató Vontatmány Vontató Vontató Vontató Vontatmány Vontatmány Vontatmány Vontató Vontató Vontatmány Vontatmány Vontatmány Szállítójármű

Rendszám GYT735 JHZ794 JHZ795 YGS745 YGS746 YHJ047 YDV836 YKB895 YBM144 YCW510 YCW514 IUJ068

Tulajdonos Jászapáti 2000. Mg ZRt. Jászapáti 2000. Mg ZRt. Jászapáti 2000. Mg ZRt. Jászapáti 2000. Mg ZRt. Jászapáti 2000. Mg ZRt. Jászapáti 2000. Mg ZRt. Jászapáti 2000. Mg ZRt. Jászapáti 2000. Mg ZRt. Jászapáti 2000. Mg ZRt. Jászapáti 2000. Mg ZRt. Jászapáti 2000. Mg ZRt. Jászapáti 2000. Mg ZRt.

Megjegyzés Vmax= 40 km/óra Vmax= 40 km/óra Vmax= 40 km/óra Önfelszívó tartály Önfelszívó tartály Önfelszívó tartály Vmax= 25 km/óra Vmax= 25 km/óra

Hasznosítási technológia: A biogáz-kiserőműben szerves-anyagok, biohulladékok fermentációs kezelése, a keletkező biogázból villamos áram és hőenergia termelése. Hulladékhasznosítási kódok: R1 (fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása); Szállítási-begyűjtési tevékenység területi hatálya: Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe, Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe, Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe, Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe, Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott illetékességi területe. Hulladékhasznosítás engedélyezett helye: Jászapáti, külterület 0154/5 hrsz. KTJ: 101676439.

18

A kezelésre átvehető hulladék megnevezése és mennyisége: Kezelhető hulladékok mennyisége (tonna/év) EWC szám

Hulladék megnevezése [a 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján]

Más termelő Engedélyes szervezetek tevékenységéből tevékenységéből keletkező származó hulladékok hulladékok

020101 mosásból és tisztításból származó iszapok 100 020102 hulladékká vált állati szövetek 4000 020103 hulladékká vált növényi szövetek 500 állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), 020106 elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony 21960 hulladék (hígtrágya) 020201 mosásból és tisztításból származó iszapok 100 020202 hulladékká vált állati szövetek 50 950 020203 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 100 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből 020204 500 származó iszapok mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más 020301 500 szétválasztásokból származó iszapok 020304 fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok 3000 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből 020305 500 származó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből 020403 100 származó iszapok 020501 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 3000 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből 020502 2000 származó iszapok 020601 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 100 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből 020603 100 származó iszapok 020702 szeszfőzés hulladéka 1000 020704 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 100 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből 020705 100 származó iszapok 190805 települési szennyvíztisztításból származó iszapok 9800 olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír190809 200 olaj keverék 200108 biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladékok 4600 200125 étolaj és zsír 200 200201 biológiailag lebomló hulladékok 100 200302 piacokon keletkező hulladék 100 Összesen: 22610 31150 Mindösszesen: 53760 A szürke színnel megjelölt hulladékok esetében az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 2. § (b) pont alapján a begyűjtési, szállítási és hasznosítási tevékenység az illetékes Kormány Hivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság külön engedélyével lehetséges. 1. sz. táblázat

19

A hulladék fajtákra vonatkozó speciális előírások: A hulladékok besorolása a hulladék termelőjének, tulajdonosának, feladójának kötelezettsége a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet útmutatása alapján, a hulladék eredetének, a keletkezési tevékenységnek megfelelően, mely besorolást a begyűjtőnek a rakodás során a lehetőségekhez mérten ellenőriznie kell, illetve a dokumentálás során az átadónak, feladónak aláírással igazolnia. A 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet szerinti 02-es EWC főcsoport alá tartozó olyan hulladékokat (pl. csomagolt és lejárt szavatosságú termékek), amelyek biogáz üzemben történő felhasználása csak előkezelést (pl. kicsomagolás) követően válik alkalmassá felhasználásra, mindaddig tilos átvenni/begyűjteni, amíg a telephelyen nem kerül kialakításra a hulladék előkezelést megvalósító kiszolgáló egység (hulladékkezelő épület). A tevékenységre vonatkozó előírások: Saját szállítási kapacitás esetleges hiánya esetén hulladékszállításra érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel feljogosított szervezetet kell igénybe venni. A biofermentumot termőföldre kihelyezni, kizárólag a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, valamint végrehajtására kiadott jogszabályok alapján (a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet, a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet) – az illetékes Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága által kiadott – érvényes hatósági engedély birtokában lehet. A fenti feltételeknek nem megfelelő minőségű biofermentumot továbbra is hulladékként kell kezelni és kizárólag olyan személynek/szervezetnek lehet átadni, amely érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkezik e hulladék átvételére és kezelésére. A létesítmény üzemeltetetését – a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet 9. § (1) bekezdésének megfelelő, az ott előírt tartalmú – a Felügyelőség által jóváhagyott, az aktuális állapotnak megfelelő üzemeltetési szabályzat szerint kell végezni. Az üzemeltetési szabályzatot a próbaüzem befejezésig meg kell küldeni a felügyelőségnek jóváhagyás végett. A kezelt hulladékok mennyiségét minden esetben pontos mérlegeléssel kell megállapítani. A hulladék nyilvántartásba kizárólag a pontos mérlegelésen alapuló mért eredmények kerülhetnek kg-ban, és/vagy t-ban megadva. Engedélyes a szállításhoz köteles rendszeresíteni a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározott okmányokat, és alkalmazni azokat a hulladékszállítás, -átvétel során. A hulladék átvételét/átadását igazoló bizonylatokat meg kell őrizni. A hulladékszállítás ideje alatt a szállítást végző a vonatkozó engedély(eke)t, az előírt irato(ka)t, a rendszeresített, kitöltött fuvarokmányokat, a szállítmányra vonatkozó bizonylatokat köteles magánál tartani, azokat az esetleges ellenőrzéskor fel kell mutatni. Hulladékot felhalmozni tilos, ennek figyelembevételével a maximálisan rendelkezésre álló feldolgozó és tárolási kapacitás függvényében a begyűjtött hulladékok folyamatos kezelését biztosítani szükséges és ennek figyelembevételével kell a hulladék beszállítást/átvételt ütemezni.

20

A tevékenység során keletkező elsődleges (pl.: karbantartási) hulladékok, illetve a kezelésre beérkező hulladékok és az abból keletkező másodlagos hulladékokat -jellemzőik alapjánfajtánként kell gyűjteni. A telephelyen az egyidejűleg gyűjtött hulladék mennyisége nem haladhatja meg az arra kijelölt terület/eszközök befogadó-képességét. A telephely, gyűjtőhelyek korlátozott tárolókapacitása okán folyamatosan gondoskodni kell a keletkező hulladékok kiszállíttatásáról, átadásáról. A tevékenység során képződő hulladékokat további kezelésre érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel feljogosított szervezetnek kell átadni. A kezelők közül választható lehetőség estén a hasznosítót kell előnyben részesíteni az ártalmatlanítóval szemben. 5.3.Mérés-ellenőrzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: 5.3.1. Légszennyező pontforrások: − A létesítményben üzemelő P1 gázmotor kipufogó kürtő pontforrás nitrogén-oxidok, összes szerves anyag C-ként (kivéve metán), szén-monoxid, kén-oxidok szennyező anyag kibocsátását időszakos mérésekkel ellenőriztetni kell. − A mérési jegyzőkönyvet évente, a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig a légszennyezés mértéke éves jelentéssel egyidejűleg kell megküldeni a Felügyelőségnek, első alkalommal 2013. március 31-ig. – A szükséges mérési időtartam: a) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor 30 perc, de a vizsgálati időszak lecsökkenthető 3x15 percre, ha a folyamatosan mért szennyező komponensek eltérése az átlagtól nem haladja meg az átlag 6 %-át és nem éri el a határérték 50 %-át; - szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta szükséges, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, ha azt a technológia lehetővé teszi. Amennyiben a vizsgált légszennyező anyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen. b) Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál: - a mérések időtartamát, a mintavételek számát – a ciklusok időtartamától függően – úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. c) Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén a mérés időtartama legalább 6 óra. Az üzemviteli körülményeket minden esetben pontosan rögzíteni szükséges. – A mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen. – A mérések során a pontforráshoz csatlakozó valamennyi berendezésnél átlagos üzemviteli körülményeket kell biztosítani. – Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt minőségirányítási követelményeknek, és

21

rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 21. § (2) bekezdésében foglalt típusjóváhagyásnak. 5.3.1 Hulladékgazdálkodás: • A Hgt. 51. §-a szerint, a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal az engedélyes köteles a tevékenység során keletkező, átvett vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani és bejelentést tenni felügyelőségünk részére. •

A keletkező hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat és adatszolgáltatási kötelezettségeket folyamatosan, - a Hgt. 51. § (1) bekezdés, a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, illetve az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló Európai Parlament és Tanács 166/2006/EK rendeletének előírásai szerint - kell teljesíteni.

•

A nyilvántartásban szerepeltetni kell a beszállított hulladék származási helyét, pontos mérlegelésen alapuló mért mennyiségét, naprakészen kell rögzíteni az előkezelt hulladék mennyiségét. Az adatokat (tételenkénti mérlegjegyeket, „SZ” jegyeket… stb.) meg kell őrizni és azokat esetleges ellenőrzéskor fel kell tudni mutatni. A hulladék nyilvántartásba kizárólag a pontos mérlegelésen alapuló mért eredmények kerülhetnek kg-ban, és/vagy tban megadva. A tevékenység során keletkező elsődleges(pl.: karbantartási) hulladékok, illetve a kezelésre beérkező hulladékok és az abból keletkező másodlagos hulladékok mennyiségének a nyilvántartásban jól elkülönítettnek kell lenni.

•

A hulladékkezelésről nyilvántartást (üzemnaplót) kell vezetni. A mérlegeléssel megállapított hulladék mennyiségi eredményeket minden esetben, e nyilvántartásban naprakészen kell bejegyezni, amelynek egyébiránt tartalmaznia kell a telephelyről/gyűjtőhelyről be és kiszállított hulladék mennyiségeket a vonatkozó kísérőjegyek, szállítójegyek sorszámaival és minden egyéb olyan adatot, amely a hulladék nyomon követhetősége szempontjából lényeges. Ebben a nyilvántartásba kell bejegyezni az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli eseményeket, hatósági ellenőrzéseket és azok megállapításait, arra tett intézkedéseket.

•

Az engedély bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett jelentős változásokat 60 napon belül be kell jelenteni a Felügyelőségnek

5.3.3 Vízvédelem: • A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V.10.) KvVM rendelet értelmében az engedélyes FAVI adatszolgáltatásra kötelezett. Az alap-adatlapokat (FAVI-ENG) a fermentálási maradék tárolásra vonatkozóan az elővizsgálati dokumentációnak tartalmaznia kell, melyet a szennyezőanyag elhelyezési engedélyezési eljáráshoz kell benyújtani. Ezt követően a tevékenységről éves bejelentő lapot kell benyújtani a tárgyévet követő év március 31-ig. • A monitoring rendszer üzemeltetésére vonatkozó előírásainkat (mintavétel gyakorisága, vizsgálandó komponensek köre), a vízjogi üzemeltetési engedélyben határozzuk meg.

22

5.3.4 Üzemnapló: Az üzemeltető köteles napra készen üzemnaplót vezetni. Az üzemeltető köteles napra készen üzemnaplót vezetni. Az üzemnaplónak tartalmaznia kell: − a technológiai berendezések üzemidejét, − a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét, és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket, − a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás változást, − a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait, − a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét, − a pontforrások és gázfáklya légszennyező anyag kibocsátására hatással lévő adatait (felhasznált anyagok összetétele, minőségi jellemzőik, mennyiségük, stb.), − a káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések időbeli dokumentálása, vízminőségi kárelhárítási napló, − írásos karbantartási program, − az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. 5.3.5.Éves működési terv Az éves működési tervet a tárgyév január 31-ig a következő tartalommal kell a Felügyelőségre benyújtani: − a tervezett tevékenységek részletes ismertetése (ütemezés, volumen stb.), − a technológiában várható, módosítások, − a várható éves anyagfelhasználás, − a várható kibocsátások, − a várható beruházások. 5.3.6.Éves zárójelentés A kibocsátásra jellemző adatokról az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján évente összefoglaló jelentést kell készíteni és legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig a Felügyelőségnek meg kell küldeni. Az éves zárójelentéshez csatolni kell még: – A 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet és a 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet szerint március 1-ig benyújtott éves bejelentések borítólapjainak másolatát. – A 306/2010. (XII: 23.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdés szerinti éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (LM). − Biogáz üzembe beszállított szubsztrátumok mennyisége, fajtánkénti bontásban, − Éves vízfelhasználás mennyisége (szociális is!) − Keletkező kommunális szennyvíz mennyisége, − A sertéstelepről átadott hígtrágya mennyisége, − Keletkező biozagy híg és szilárd fázisának mennyisége, − Kiszállításra átadott híg és szilárd fázis mennyisége, − A telepen év végén betárolt híg és szilárd fázis mennyisége.

23

5.3.7.Változások bejelentése: – Az üzemeltető a levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás adatlap (alapbejelentés) bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat 30 napon belül az arra rendszeresített nyomtatványon a Felügyelőségnek bejelenteni köteles. A kibocsátás ellenőrzés adatait, részeredményeit és az üzemnaplót, valamint az éves jelentéseket az üzemeltető öt évig köteles megőrizni. – Ha a tevékenység megváltozása következtében a hulladékos adatszolgáltatási kötelezettség megváltozik azt írásban a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés szerint továbbá az (1) bekezdés szerinti adatok változását pedig 30 napon belül, – a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV.24.) Korm rendelet előírásait is figyelembe véve – az adatlapok ismételt megküldésével kell bejelenteni. – A tárgyévben a FAVI alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást be kell jelenteni Felügyelőségünknek, a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként vagy új alap-adatlapon. A kibocsátás ellenőrzés adatait, részeredményeit és az üzemnaplót, valamint az éves jelentéseket az üzemeltető öt évig köteles megőrizni. 5.4. Balesetek megelőzése, karbantartás, kárelhárítás, rendeltetéstől eltérő üzemi állapotok: − − −

− − − − −

−

–

A rendkívüli események megelőzésére, illetve a környezetterhelés csökkentésére intézkedéseket kell tenni. A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést. Minden olyan berendezést, melyet a létesítményben működtetnek, és amelynek meghibásodása káros hatással lehet a környezetre, jó működési állapotban kell tartani, gondosan kell üzemeltetni. A gépeket, berendezéseket rendszeresen karban kell tartani. Rendkívüli környezetszennyezés esetén a kármentesítést a felügyelőség által jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervnek megfelelően kell végezni. A csapadékvíz elvezető rendszer ellenőrzésére fokozott gondot kell fordítani annak érdekében, hogy szennyeződés felszíni vízbe anyagmozgatás, ill. esetleges káresemény során se kerüljön. A rendkívüli események megelőzésére, illetve a környezetterhelés csökkentésére intézkedéseket kell tenni. A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést. Minden olyan berendezést, melyet a létesítményben működtetnek, és amelynek meghibásodása káros hatással lehet a környezetre, jó működési állapotban kell tartani, gondosan kell üzemeltetni. A gépeket, berendezéseket rendszeresen karban kell tartani. Az engedélyes köteles vezetni az alábbi dokumentációkat: • írásos karbantartási program, • az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. Bármilyen, a rendeltetésszerű üzemeltetéstől, üzemszerű állapottól való lényeges eltérés, havária esetén (baleset, környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés stb.) haladéktalanul értesíteni kell Felügyelőségünket (állandó ügyeleti telefon: 30/9670320).

24

–

–

–

A telephelyen, illetve szállítás során esetlegesen bekövetkező havária esemény során az elfolyó/elcsöpögő/kiszóródó veszélyes anyagokat, veszélyes- és nem veszélyes hulladékokat össze kell gyűjteni, illetve az anyag/hulladék kémiai és fizikai tulajdonságainak figyelembevételével arra alkalmas felitató anyaggal kell a mentesítési munkálatokat végezni. A keletkező veszélyes anyaggal/veszélyes hulladékkal szennyezett felitató anyagot a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. Minden esetben köteles az érintett terület hulladékkal történt szennyeződés mentesítéséről gondoskodni és az eredeti környezeti állapot visszaállításáról gondoskodni. A hulladékkezelést úgy kell végezni, hogy annak során a környezeti elemek (víz, talaj, levegő, élővilág) ne sérüljenek. Bármilyen, a rendeltetésszerű üzemeltetéstől, üzemszerű állapottól való lényeges eltérés, havária esetén (baleset, környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés stb.) haladéktalanul értesíteni kell Felügyelőségünket (állandó ügyeleti telefon: 30/9670-320). Rendkívüli környezetszennyezés esetén a kármentesítést a felügyelőség által jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervnek megfelelően kell végezni.

5.5.Általános menedzsment technikák: 5.5.1 Környezeti menedzsment: A létesítmény üzemeltetésére vonatkozóan környezetvédelmi belső irányítási rendszert kell kialakítani. A környezetvédelmi feladatok vezetésére, irányítására felelőst kell kinevezni. Biztosítani kell, hogy a felelős személy elérhető legyen a Felügyelőség felügyelői számára a létesítménnyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. A létesítményben tevékenykedő munkavállalók környezetvédelmi teendői, tevékenysége, felelőssége személyre szabottan is meghatározandó, munkaköri, kezelési, üzemeltetési leírásokban, szabályzatokban rögzítendő. 5.5.2 Környezetvédelmi megbízott alkalmazása: A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII.4.) Korm. rendeletben és a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII.4.) KTM rendeletben foglaltakat figyelembe véve a– a tevékenysége („Hulladékok hasznosítása (nyersanyag kinyerése hulladékból) 100 t/év felett”) során a megfelelő képesítéssel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni. Az engedély kérelem benyújtásának időpontjában engedélyes rendelkezett megfelelő képesítésű környezetvédelmi megbízottal. Ilyen végzettségű megbízott alkalmazását azonban folyamatosan fenn kell tartani a hulladékkezelés teljes időtartama alatt. 5.5.3 Képzési rendszer működtetése: A munkavállalók szakmai felkészültségének szinten tartásáról, és megfelelő továbbképzéséről gondoskodni kell, a környezettudatos magatartásukat erősíteni szükséges. Megfelelő eljárást kell kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelen-tős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készíteni.

25

5.5.4 Panaszbejelentések kezelések: Az engedélyeshez benyújtott panaszbejelentéseket nyilvántartásba kell venni, az azokban foglaltakat ki kell vizsgálni. A vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről a panaszost, valamint a Felügyelőséget értesíteni kell. 5.6. Az eljárásban részt vett illetékes, hatáskörrel rendelkező szakhatóságok állásfoglalásai: 5.6.1.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XI-R-062/00271-2/2012. iktszámú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat figyelembe kell venni:”….az egységes környezethasználati vizsgálati dokumentáció elfogadásához környezet-egészségügyi szempontból hozzájárul.”

5.6.2. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága XI-F-03/5132-1/2012.ügyiratszámú szakhatósági hozzájárulásában foglalt előírások: „A Jászapáti 2000. Mg, Zrt. (5130 Jászapáti, Velemi E. u. 4-6.), mint engedélyes, Jászapáti 0145/5 hrsz. alatti „Biogáz üzem és kiserőmű" egységes környezethasználati engedély , iránti kérelem dokumentációját talajvédelmi szempontból az alábbi előírásokkal elfogadom: A biogáz üzemben keletkező biozagy híg és szilárd fázisának, mint nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladéknak termőföldön történő felhasználása során a hatóságunk által engedélyes részére kiadott 559517-TVF12011. és 592215-TVF/2011. számú engedélyekben foglalt előírásokat maradéktalanul be kell tartani. Amennyiben a biogáz üzemben feldolgozásra kerülő anyagok köre - a jelenlegitől eltérően, a későbbiek folyamán - húslisztgyártási melléktermékkel, feldolgozóipari hulladékkal, szennyvíziszappal vagy egyéb (fenti tervdokumentációban megjelölt) hulladékkal bővül, a termőföldön történő felhasználást hatóságunknál újraengedélyeztetni szükséges a hulladék megváltozott jellege miatt, a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 9012008. (VII.18.) FVM rendelet 2.11 pontja alapján.” 5.6.3. Jászapáti Város Önkormányzat Jegyzője 12-24/3/2012. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában foglaltak előírások: „Jászapáti 2000 Mg. Zrt. (5130 Jászapáti, Velemi E. u. 4-6.) kérelmet nyújtott be a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (5000, Szolnok, Ságvári krt. 4.) a Jászapáti, külterület 0145/5 hrsz. alatti ingatlanon biogáz üzem egységes környezethasználati engedély ügyében. A Felügyelőség a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedő szakkérdésben kialakított állásfoglalást kért. A benyújtott kérelem, tervdokumentáció és a helyszíni szemle alapján a településrendezési és építési előírásokkal összhangban van, nem érint helyi védettségű természetvédelmi területet, arra közvetlen hatást nem gyakorol. A csapadékvíz elvezető csatornahálózat fejlesztéséhez a hozzájárulásomat megadom.” 5.6.4. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája VI-P001/1193-2/2012. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat figyelembe kell venni: „A Jászapáti 2000 Mg Zrt. kérelmére, a Közép-Tisza-vidéki

26

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint I. fokú hatóság előtt indult, Jászapáti, 0145/5 hrsz. biogáz üzem tárgyú beruházás egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában az engedély kiadásához feltételként előírt kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást kikötés nélkül megadom.”

A létesítmény felhagyására vonatkozó előírások: – A tevékenység tervezett felhagyása esetén, a tervezett időpontot 6 hónappal megelőzően a felhagyás szándékát be kell jelenteni a Felügyelőségnek. – A telepen végzett tevékenység megszűnése, illetve a telep bezárása esetén engedélyes köteles a berendezések, műtárgyak szennyeződés mentesítését elvégezni, a telephelyi tevékenység végzését megelőző környezeti állapotát visszaállítani, valamint a telephelyen kezelt illetve a tevékenység során képződött hulladékok teljes mennyiségének ártalmatlanításáról, hasznosításáról a Hgt-ben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírtak szerint gondoskodni. – A tevékenység felhagyása esetén, amennyiben fennáll a levegőterhelés veszélye a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

Az engedély felülvizsgálata: 7.1 Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat - a környezetvédelem általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény 75.§-ában rögzített, környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, figyelemmel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésben foglaltakra - felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentáció benyújtási határideje: 2017. április 30. 7.2. A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha: - a környezethasználó - tevékenységében - jelentős változást kíván végrehajtani, - az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek követelmények előírása szükséges, - a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja - a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. VIII. Jogkövetkezmények: – Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Felügyelőség kötelezni fogja a környezethasználót (engedélyest) 200 000,- Ft-tól 500 000,- Ft-ig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel az intézkedési terv készítésére, vagy környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. – Amennyiben a környezethasználó a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, a Felügyelőség a tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja és az üzemeltetőt 50-100 000,Ft/nap bírság megfizetésére kötelezi. – A kötelezettségek önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén a környezethasználóval, mint kötelezettel szemben az alábbi intézkedésekkel, szankciókkal élek: A meghatározott cselekmények végrehajtása érdekében - ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható - a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabok ki. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer

27

forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.

IX. Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: − Az engedélyes/kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat [1.500.000,-Ft] megfizette. − Egyéb eljárási költség nem merült föl. − Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a [Társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja e rendelet mellékletében meghatározott díjtétel 1%-a.], amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód. INDOKOLÁS A Demeter és Társa Bt. a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági ZRt. meghatalmazása alapján 2011. augusztus 9-én érkezett, Jászapáti 0145/5 hrsz alatti biogáz kiserőmű vonatkozó egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megindításával 2012. november 7-én a KözépTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez érkezett beadványában kezdeményezte az egységes környezethasználati engedély kiadását. A kérelem nem felelt meg a jogszabályokba foglalt tartalmi követelményeknek, ezért a 61202/2011. iktatószámú végzésben hiánypótlásra való felhívást bocsátottam ki. A hiánypótlásokat követően a dokumentáció már megfelel a jogszabályokba foglalt tartalmi követelményeknek. Közzététel, betekintési lehetőség biztosítása: – Az eljárás megindításának közleménye, a kérelem és a mellékletei megtekinthetőek voltak a telepítés helye szerinti település érintett Önkormányzat Jegyzőjénél. – A kérelemmel és a dokumentációval kapcsolatban észrevétel nem érkezett. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 50. § (1) bekezdés alapján a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztáztam. A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: 1. A Jászapáti 2000 Mezőgazdasági ZRt. megbízásából a Demeter és Társa Bt. elkészítette Jászapáti 0145/5 hrsz alatti biogáz kiserőműre vonatkozó dokumentációját, mely alapján az egységes környezethasználati engedély kiadását kérték. 2. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [Rendelet] 3. § (1) bekezdését figyelembe véve

28

a tervezett tevékenységre előzetes vizsgálatot készítettek, melynek során a Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett beruházás nem környezeti hatástanulmány köteles. Az előzetes vizsgálat adatait szakmailag figyelembe véve, a Rendelet 1. § (3) bekezdése eb) pontja alapján, mivel a tevékenység a 2. számú mellékletben („Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással.”) szerepel, a tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati engedély szükséges. 3. A benyújtott dokumentáció megfelel a Rendelet 8. számú mellékletében és az előzetes vizsgálatot jóváhagyó határozatunkban felsorolt tartalmi követelményeknek, továbbá tartalmazza a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet 13. § -ban meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő hulladékkezelési engedély kérelmet is. Engedélyes – a Felügyelőség rendelkezésére álló adatok szerint – a tevékenység végzéséhez szükséges egyéb személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik. 4. A Jászapáti, 0145/5 hrsz. egy meglévő, működő sertéstelephez kapcsolódik. A Jászapáti 0145/5 hrsz. nem áll országos védelem alatt, valamint nem része a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet szerinti Natura 2000 hálózatnak sem. A létesítendő biogáz üzem közelében két Natura 2000 terület található: A Jászság (HUHN10005) különleges madárvédelmi terület kb. 700-800 méterre található, a Jászapáti-Jászkiséri szikesek (HUHN20085) pedig a 31. számú főút túloldalán, szintén hasonló távolságra. A tervezett biogáz üzem a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdése szerinti vizsgálat alapján az említett Natura 2000 területekre várhatóan nem jár jelentős hatással. 5. A biogáz üzemek létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatban BAT ill. BREF dokumentumok ez ideig nem készültek. Ezek hiányában a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 9. számú melléklet, valamint az Európai IPPC Iroda által 2005. augusztusában kiadott „Best Available Techniques for the Waste Treatments Industries” referencia dokumentum figyelembe vételével elvégzett értékelés alapján az alkalmazott technológia megfelel az elérhető legjobb technikának. 6. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet (továbbiakban R.) 5. § (3) és (4) bekezdése alapján a bűz kibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. A felügyelőség a védelmi övezet nagyságát a légszennyező forrás határától számított legalább 300, legfeljebb 1000 m távolságban határozza meg az egységes környezethasználati engedélyben. 7. Zajvédelmi szempontból a hatásterület határán a zajterhelés határérték alatti. 8. A beruházással érintett ingatlan Jászapáti 0145/5 hrsz. kivett terület, tulajdonosa a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági ZRt. 9. 2011. augusztus 19-én mellékelte 1.500.000,- igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. 10. Az engedélyes a Groupama Garancia Biztosító Zrt. biztosító társaságnál kötött környezetszennyezési felelősségbiztosítást mindaddig köteles fenntartani, amíg a hulladékkezelési tevékenységet végzi. A biztosítási szerződésben fellépő változásokról (szerződés megszűnése, új szerződés kötése stb.) haladéktalanul értesíteni kell a felügyelőséget. 11. Engedélyes − a Felügyelőség rendelkezésére álló adatok szerint − a tevékenység végzéséhez szükséges egyéb személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik. 12. A biogáz üzem és kiserőmű jelenlegi korlátozott feldolgozási kapacitása miatt a az egységes környezethasználati engedélybe foglalt hulladékkezelési engedélyt 53760 tonna mennyiségben határoztuk meg. Amennyiben a biogáz üzem és kiserőmű végleges kiépítése megtörténik és az üzem alkalmassá válik a végleges 74 760 t/év alapanyag és

29

hulladék fogadására és feldolgozására, úgy az IPPC engedély módosítását kell kezdeményezni. 13. Az 1. sz. táblázatban szürke színnel jelölt hulladékok begyűjtése, szállítása, kezelése az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 2. § (b) pont alapján a begyűjtési, szállítási és hasznosítási tevékenység az illetékes Kormány Hivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság külön engedélyével lehetséges, ezért jelen engedély a jelölt hulladékok kezelésére önmagában nem jogosít. A benyújtott dokumentáció, annak kiegészítései valamint az indoklásban leírtak alapján a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági ZRt. részére Jászapáti 0145/5 hrsz alatti biogáz kiserőműre az egységes környezethasználati engedélyt jelen határozatunkkal, annak rendelkező részében előírt kötelezettségek teljesítésére való felhívással kiadtuk. A jelen eljárás során a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező hatóságok szakhatósági állásfoglalásukat – az alábbi indokokkal – megadták: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A Jászapáti 2000. Mg. Zrt. (5130 Jászapáti, Velemi E. u. 4-6.) a Jászapáti 0145/5 hrsz. alatti területre tervezett biogáz üzem egységes környezethasználati engedélyiránti kérelmet terjesztett elő. Az eljárásban a JászNagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján –figyelemmel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (2) bek. 4. sz mellékletére: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv megállapította hogy a fent nevezett dokumentáció a környezetegészségügyi feltételeknek megfelel, erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.” A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága szakhatósági hozzájárulásának indokolása: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.) jogszabályi hivatkozással megkereste Igazgatóságunkat; a Jászapáti 2000. Mg. Zrt. (5130 Jászapáti, Velemi E. u. 4-6.), mint engedélyes, Jászapáti 0145/5 hrsz. alatti „Biogáz üzem és kiserőmű" egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a Demeter és Társa Tervező és Szakértői Bt. (3300 Eger, Sólyom u. 9.) által elkészített tervdokumentáció alapján megállapította, hogy a kérelemben foglalt tevékenység talajvédelmi érdeket nem sért, ezért a fenti előírásokkal az egységes környezethasználati engedély kiadása ellen kifogást nem emel. Az önálló jogorvoslati lehetőség kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.). 44. § (9) bekezdése rendelkezik. A talajvédelmi hatóság illetékességéről a Ket. 21. § (1)bekezdése rendelkezik. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 32812010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése, továbbá a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a

30

környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 34712006. (XI1.23.) Korm. rendelet 321A. §-ában biztosított jogkörömben eljárva hoztam meg.” Jászapáti Város Önkormányzat Jegyzője szakhatósági hozzájárulásának indokolása: „Jászapáti 2000 Mg Zrt. (5130 Jászapáti, Velemi E. u. 4-6.) a Jászapáti külterület 014515 hrsz. alatti ingatlanon biogáz üzem egységes környezethasználati engedélyezési eljárást kezdeményezett a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél. A Felügyelőség az ügyben a Jászapáti Város Polgármesteri Hivatalának 1. fokú Építéshatóságától az engedélyezési eljárás kapcsán a rendezési tervvel való összhangjáról szóló nyilatkozatát kérte. Fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A fellebbezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, többször módosított 2004. évi CXL törvény (Ket) 98. § (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslati lehetőségről a Ket 98. (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. A kérelmező az építésügyi hatóságot mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásért megillető, továbbá az építési, a bontási, és a használatbavételi bejelentésre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjról szóló 24/2011. (VII 21.) BM.rendelet alapján az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Ezen igazolás nem mentesít a fenti tevékenységhez szükséges szakhatósági és egyéb hatósági engedélyek beszerzése alól. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, többször módosított 2004. évi CXL. törvény 44-45. §-a, a Jászapáti Város Önkormányzata Képviselő-testülete által jóváhagyott 35/2001. (I. 01.) számú rendelettel megállapított Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv alapján, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet l/c. §-ában meghatározott hatáskörömben és 1. § (1) a) pontjában meghatározott illetékességemben hoztam meg.” A Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda szakhatósági hozzájárulásának indokolása: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kérelmére, a Jászapáti, 0145/5 hrsz. biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye tárgyában 2012. február 14-én eljárás indult Hivatalomnál, melynek ügyintézési határideje 2012. március14-én jár le. A tárgyi létesítmény nyilvántartott régészeti lelőhelyet (Jászapáti 9, KÖH azonosító: 70495) érint. Az egységes környezethasználati engedély dokumentációját örökségvédelmi szempontból kiegészíteni nem szükséges. Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (Továbbiakban: Rendelet) 6. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló rendelet 32/A § (1) és a 4. sz. melléklet 3. pontja, illetékességét a Rendelet 1. sz. melléklet 1. pontja határozza meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a Rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt szakkérdéseket figyelembe véve adtam ki.” Az engedélykérelemre indult eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

31

szóló, többször módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. Az engedélyezési ügyben döntésemet határidőn belül hoztam meg. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő és a szakhatóságok eljárásának ideje. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: – A Környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés és a 1. sz. melléklet 9. pontja, alapján az illetékességgel rendelkező kijelölt környezetvédelmi hatóság a Felügyelőség. – A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet III. számú melléklete 4.1. sorszáma szerint az egységes környezethasználati engedély kiadására irányuló kérelmére indult engedélyezési eljárás 1.500.000.- forint igazgatási szolgáltatási díj köteles, amit az engedélyes megfizetett. – A Felügyelőség az eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] és a Ket. szerint folytatta le. – Az ügyben rendelkezésre álló összes adat, a megállapított tényállás alapján - figyelemmel a Korm. rendelet 9. és 11. sz. melléklet, valamint a 17. §-ban foglaltakra – hoztam meg a döntésemet. – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL törvény [továbbiakban: Ket.]. – A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény [rövidítve: Hgt.] 14. § (1) bekezdés értelmében „Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.” A Hgt. 14. § (2) bekezdés szerint „Hulladékkezelési tevékenység - … - kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. – A Ket. 21. § (5) bekezdés, a megelőzés elve alapján, mivel az ügyfél nyilatkozata szerint kérelmét csak a Felügyelőségre nyújtotta be, az eljáró hatóság a Felügyelőség. – Határozatom kiadásánál figyelembe vettem: o A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet. o A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. o A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. o A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény [rövidítve: Hgt.] előírásait, o A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet előírásait, o A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, o A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásait, o A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet előírásait. o A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet előírásait.

32

–

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján előírásokat tettem. – A helyhez kötött légszennyező forrásokra vonatkozó előírásokat o a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet o a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. számú melléklete, o 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló, módosított 23/2001. (XI. 13.) KöM rendeletben, o valamint a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltaknak megfelelően határoztam meg. A Korm. rendelet 20. § (3) bekezdés előírásának megfelelően a Felügyelőség hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket ezen engedélybe belefoglaltam: − A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti pontforrás üzemeltetési engedélyt, − A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 13. és 14. § szerinti szennyezőanyag elhelyezési engedély, − A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 14. § (2) bekezdés szerinti hulladékkezelési engedélyt. Határozatom kiadásával egyidejűleg - a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 25. § - alapján az engedélyest nyilvántartásba vette a Felügyelőség. Felhívtam az engedélyes figyelmét a meghatározott cselekmény végrehajtásának lehetőségére. A végrehajtást a Ket. 124-144. § szabályozza. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM Szolnok, 2012. május 21. Kónya Károly igazgató megbízásából:

Dr. Nemes Gábor engedélyezési irodavezető igazgatóhelyettes

33

Határozatomról értesítést kapnak: 1. Jászapáti 2000 Mezőgazdasági ZRt. (5130 Jászapáti, Velemi E. út 4-6.) Tértivevénnyel! 2. Jász-Nagykun Szolnok Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 5000 Szolnok, Ady E. út 35-37. 3. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda 6720 Szeged Oroszlán út 6. 4. Jászapáti Város Önkormányzat Jegyzője 5130 Jászapáti Velemi E. út 2. 5. Jász-Nagykun Szolnok Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. 6. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 1539 Budapest, Pf. 675. (Jogerőre emelkedés után) 7. Vidékfejlesztési Minisztérium 1011 Budapest, Fő utca 44-50. (Jogerőre emelkedés után) 8. KÖTI-KTVF Hatósági Engedélyezési Iroda 9. KÖTI-KTVF (HNYR) 10. KÖTI-KTVF Irattár