Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfı és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: 747-8/2009 Ea: dr. Czakó Péter
Tárgy: Bonduelle Central Europe Kft Nagykırös szennyvíztisztító telepének környezetvédelmi engedélye
06)56 523407
A Bonduelle Central Europe Korlátolt Felelısségő Társaság (székhely: 2750 Nagykırös, Ceglédi u. 25.). által, 2008. október 6.-án környezeti hatástanulmány benyújtásával a KözépTisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségen kezdeményezett, szennyvíztisztítási tevékenységre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárásban a következı döntést hoztam: Határozat A Bonduelle Central Europe Kft részére technológiai szennyvíz tisztítása tevékenység gyakorlásához környezetvédelmi engedélyt adok. Ezen környezetvédelmi engedély 2014. április 30 - ig érvényes az alábbi tevékenységre, az elıírt kötelezettségek betartása mellett: 1./ A tevékenység jellemzıi: 1.1 Tervezett tevékenység megnevezése: a Bonduelle Central Europe Kft Nagykırös, Ceglédi út 25. sz. alatti telephelyén keletkezı technológiai szennyvíz tisztítása, majd a tisztított szennyvíznek a Körös-érbe történı bevezetése. Helye: Nagykırös város, 016/18 hrsz. A Bonduelle Central Europe Kft. a Nagykırös, Ceglédi út 25. telephelyén keletkezı technológiai (konzervipari) szennyvizeinek tisztítására az üzem területén, egy újonnan megvásárolt bekerítetlen területen (hrsz.: 016/18) szennyvíztisztító telepítését tervezi. Az új terület a gyár É-i oldalához kapcsolódik és a Bokros dőlıig tart. 1.2 A tevékenység leírása: A tervezett szennyvíztisztító kapacitása: hidraulikai (m3/nap): 2.300 biológiai (LE): átlag: 243 100; max.: 293 854 Technológia: Hidraulikai terhelés szempontjából a borsó szezon, biológiai terhelés szempontjából a kukoricaszezonban keletkezı szennyvíz biológiai terhelés a meghatározó.
2 -
Borsó szezonban keletkezı szennyvíz maximális mennyisége: 2300 m3/d. Kukorica szezonban a szennyvíz napi mennyisége maximum 1500 m3/d. Kukoricás szennyvíz átlagos terhelése: 22 440 kg/d. Kukoricás szennyvíz maximális terhelése: 27 125 kg/d. Lakosegyenértékben kifejezett biológiai terhelés: Átlagos terhelés kukoricaszezonban: 243 100 LE Maximális terhelés kukoricaszezonban: 293 854 LE
A tervezett szennyvíztisztítási technológia fıbb egységei: - Mechanikai elıtisztító egység 2 db 1 mm résmérető dobszőrı (meglévı) SWECO vibrációs szőrı - Elıülepítı (átmérıje 10 m) - Kiegyenlítı medence (1000 m3) - pH beállítás, vegyszeradagolás - Anaerob UASB metán reaktor (ANUBIXTM-B, fedett, 17,8m*23,3 m vízmélysége: 6,0 m, hasznos térfogata 1988 m3) - Biogáz rendszer - Rácsszemét-víztelenítés létesítményei - Technológiai épület a lebegıanyag-eltávolítás, a vegyszeradagolás és víztelenítés számára - Anoxikus és aerob eleveniszapos utótisztítás - 330 m3 térfogatú, 5,0 m vízmélységő, kevert anoxikus medence - 2*1300 m3 térfogatú, 5,0 m vízmélységő levegıztetett medencék - 2*370 m3 térfogatú, 5,0 m vízmélységő levegıztetett / dekantáló medencék - Lebegıanyag-eltávolítás, oldott levegıs flotáló berendezés - Iszapkezelés létesítményei - Fölösiszap tároló - Iszapcentrifuga Tisztított szennyvíz befogadó: Körös-ér Tervezett tisztítástechnológia: Mechanikai elıtisztítás, elıülepítés, kiegyenlítés: A gyár technológiai szennyvize a meglévı mechanikai elıtisztító egységre (dobszőrıre), majd az újonnan épített kiegyenlítı medence mellett elhelyezett SWECO vibrációs szőrıkre kerül, ahol a 90 µm-nél nagyobb ármérıjő részecskék leválasztása történik meg. A szőréssel eltávolítható szennyezıdések leválasztását követıen a lebegıanyag eltávolítás hatékonyságának növelése érdekében vassó oldat adagolása történik, majd elıülepítıbe folyik a szennyvíz. Az elıülepítıbıl a szennyvizet szivattyú a kiegyenlítı medencébe szállítja. Az elıülepítıbıl elvett iszap víztelenítése víztelenítı centrifugával történik. A kiegyenlítı medencében a szennyvíz minıségi és mennyiségi kiegyenlítése zajlik le, továbbá itt történik meg a szennyvíz elımelegítése is. Az alkalmazott anaerob szennyvíztisztításhoz
3 ~ 35 ºC –os belépı szennyvízhımérséklet szükséges. Az érkezı szennyvíz hımérséklete ennél alacsonyabb, így az anaerob reaktorba bevezetésre kerülı szennyvíz kívánt hıigényét a gyárban üzemelı OHS berendezésrıl elfolyó forró víz fedezi, ezért nincs szükség melegvizes kazán telepítésére. A kiegyenlítı medence feletti levegıt a levegıtisztító egységre vezetik. A biofilter szőrıanyaga faforgács, tápanyagok és mészkıpor keverékébıl áll. A pH beállítás, vegyszeradagolás: Az ipari szennyvíz pH-ja az elızetes vizsgálatok alapján savas kémhatású. Az anaerob biológiai lebontáshoz szükséges pH tartomány a semleges és a gyengén savas értékek között ideális, ezért az alacsony pH-jú szennyvízhez NaOH adagolást terveztek. A befolyó szennyvíz minıségének a függvényében lehetıség van a kiegyenlítı medencébe történı NaOH és nyomelem-oldat adagolására. Az elımelegített szennyvizet szivattyú szállítja a keverımedencébe, ahol az elımelegített szennyvíz és a metán reaktorból elfolyó recirkuláltatott tisztított szennyvíz keveredése biztosított. A szennyvíz recirkulációjával biztosítható a metán reaktorban szükséges 1 m/h felfelé áramlási sebesség. A keverı medencébıl szivattyú szállítja a szennyvizet a technológia soron következı egységébe, a metán (UASB) reaktorba. A szivattyú vezérlése szintkapcsolókkal történik. Anaerob reaktor: A tisztításhoz az UASB (Upflow Anaerobic Sludge Blanket) eljárást tervezik alkalmazni. Az eljárás lényege, hogy a felfelé áramló szennyvíz lebegı, ún. szennyvíziszap granulátumokba ütközik. A szerves anyagok részben a szennyvíziszap felületén megkötıdnek, részben az iszap belsejébe bediffundálnak, így a szerves szennyezıdések a mikroorganizmusokkal viszonylag nagy fajlagos felületen érintkeznek. Ezért ez a rendszer a többi anaerob eljárással összehasonlítva nagy szervesanyag terheléső rendszernek tekinthetı. Az UASB típusú anaerob reaktor fedett mőtárgy. A tartály szennyvíz-eleveniszap eleggyel van tele. A reaktorban lévı iszapfázisra jellemzı az igen magas iszapkoncentráció. A reaktorba a tisztított szennyvíz egy részével egyesített és elıkezelt szennyvizet egy elosztó csövön keresztül alulról táplálják be, míg a tisztított szennyvíz elvezetése felülrıl történik. A reaktorra vezetett szennyíz-mennyiség szabályozókörrel kerül vezérlésre, amely a kiegyenlítı medence szintje alapján határozza meg a reaktorra feladott szennyvíz mennyiséget a rendszer beüzemelése után. A reaktorban felfelé áramló szennyvíz sebességének szabályozására a reaktorban egy második szabályzó kör is kialakításra kerül, amely a visszavezetett tisztított szennyvíz mennyiségével kompenzálja a belépı szennyvíz mennyiségi ingadozását. A felfelé áramló biogáz-tartalmú szennyvíz-iszap elegy a reaktor tetejére szerelt háromfázisú (szilárd-folyadék-gáz) szeparátor berendezéshez ér. A szeparátorban az elegy tisztított szennyvíz-, biogáz és iszap fázisokra válik szét. A háromfázisú szeparátor egy lamella szeparátort is tartalmaz, amelynek alkalmazásával még az apróbb iszappelyhek is leválaszthatók a
4 tisztított szennyvízbıl. A mechanikai keverés mellızésével lehetıvé válik a nehéz iszappelyhek és az aktív iszap granulátumok természetes szétválasztódása. A tisztított szennyvíz egy részének visszavezetése elengedhetetlen az iszap megfelelı keveredéséhez és az iszapágy expandálásához szükséges felfelé áramlási sebesség biztosításához. Ilyen módon megvalósítható az iszap reaktorban tartása és a hatékony fázisszétválasztás. A reaktorból kilépı tisztított szennyvíz a reaktor melletti metán reaktor elfolyó vályúban győlik össze, melynek egy részét a recirkulációs szivattyú segítségével visszavezetik az UASB reaktorba, másik része az anoxikus, aerob eleveniszapos medencébe folyik. Az UASB elfolyó szennyvize visszavezethetı a kiegyenlítı medencébe és a keverı medencébe is. A fölösiszap a tisztított szennyvíz minıségének javítása (összes lebegı anyag, KOI és BOI mennyiségének csökkentése) érdekében a reaktor aljából idıszakonként eltávolításra kerül, de az indulás utáni 1-2 évben nincs iszapeltávolítás az ANUBIXTM reaktorból. Az anaerob iszap igen sőrő (5-8 %) szárazanyag tartalmú folyadék), stabilizált iszap. Biogáz rendszer Az anaerob lebontási folyamatok során a szennyvíz szervesanyag-tartalmának nagy része biogázzá alakul át. A fıként metánt (~ 65 %) tartalmazó biogáz jól hasznosítható energiaforrásként szolgál. A keletkezı biogáz az UASB medencét lefedı tetı (háromfázisú szeparátor) alatt győlik össze. A keletkezı biogáz napi becsült mennyisége kukorica szezonban 10 100 m3/nap. A nagy főtıértékő biogáz a gyártási technológia gızigényének fedezésére fordítható. A biogázt a Dalkia Energia ZRt. (1117 Budapest, Budafoki u. 91-93.) veszi át hasznosításra. A Dalkia Energia Zrt. a biogáz elégetésével gızt fejleszt, amelyet a Bonduelle Central Europe Kft. a gyártási technológiában hasznosít. A biogáz hasznosításának esetleges szünetében, illetve havária esetén a biogáz elfáklyázásra kerül. A fáklya kapacitása 650 m3/h. Eleveniszapos szennyvíztisztítási rendszer Az UASB reaktor elfolyó tisztított szennyvizét a CYCLOXTM anoxikus, aerob eleveniszapos tisztítást megvalósító mőtárgyba vezetik, ahol a tisztított szennyvíz szerves szennyezıanyagtartalma és összes nitrogén koncentrációja tovább csökken. Az elsı anoxikus medencébıl a levegıztetett medencékbe folyik a szennyvíz. A medencéket ciklikusan levegıztetik. A nem levegızetett ciklusokban a szennyvíziszap ülepítése és a fölösiszap elvétele történik meg. A fölösiszapot szivattyú szállítja az iszaptároló medencébe, ahol a szennyvíziszaphoz polielektrolitot adagolnak, majd víztelenítı centrifugával víztelenítik. Az eleveniszapos medencébıl elfolyó szennyvíz gravitációsan a vegyszerbekeverı tartályba (vassó oldat és polielektrolit adagolás céljából), majd onnan az oldott levegıs flotálóra folyik. A flotálóból elfolyó tisztított szennyvizet gravitációsan a tisztított szennyvíz aknába, onnan nyomott vezetéken a Kırös-ér befogadóba vezetik parti beömléssel. A kezelt szennyvíz mennyiségét átfolyásmérıvel mérik.
5 Iszapkezelés A flotálóból kikerülı flotátumot és iszapot az anoxikus, aerob rendszerbıl elvett fölösiszappal együtt az iszaptároló medencében győjtik, majd polielektrolit-adagolást követıen víztelenítı centrifugával víztelenítik. A víztelenített iszap – amelynek szárazanyag tartalma ~20-25 %-os – a víztelenítı centrifuga alatt elhelyezett konténerbe hullik. A szennyvíztisztítási technológiában keletkezı hulladékok összefoglaló táblázata A szennyvíztisztítási technológiában keletkezı hulladék megnevezése, a hulladék keletkezésének helye, tárolásának módja Rácsszemét. A rácsszemetet a technológiai épületben víztelenítik.
EWC kód
19 08 01 Elıülelpítıben ülepített növényi anyag (20 % sz.a.) Az ülepítıbıl elvett növényi hulladékot a technológiai épületben víztelenítik. 02 03 01, 02 01 03 Anaerob iszap (5 % sz-a.) 19 08 12, 02 03 05 Aerob tisztításból származó fölösiszap (20-25 % sz.a:) A fölösiszapot a fölösiszap tároló tartályban tárolják, majd a technoló19 08 12, giai épületben víztelenítik. 02 03 05 Flotálóból elvett flotátum és iszap (20-25 % sz.a.) A flotált iszapot a technológiai épületben víztelenítik. 19 08 12, 02 03 05
A hulladék menynyisége
791,5 t/év 4280 kg/d 3 21,4 m /nap
250 kg/d Kukorica szezon: 1040 kg/d sz.a. 3 5,2 m /nap 260 kg/d sz.a. 3 1,3 m /nap
Az iszapelhelyezés lehetıségei Hasznosítás zöldhulladékként. A jelenleg az ívszitákról, dobszőrırıl lekerülı magas víztartalmú hulladékkal együtt az elıülepítés során keletkezı centrifugált iszap alkalmas zöldhulladékként való elszállításra. Hasznosítás biológiai iszapként Az anaerob tisztítás során az elsı években nem keletkezik szennyvíziszap, sıt, a biológia beindításához megfelelı összetételő (lehetıleg UASB reaktorból származó) iszapot kell vételezni. A késıbbiekben az évi keletkezı mennyiséget, melyet tárolni kell, majd évente egy alkalommal elszállítani (esetleg más hasonló technológiájú szennyvíztelepeknek el lehet adni). Komposztálás A Duna-Tisza közi Nagytérségi Szilárd Hulladékgazdálkodási Rendszer részeként Nagykırös városban megvalósult a regionális komposztáló telep. A komposztáló Gore Tex technológiával kezeli a beszállított hulladékot. Az aerob tisztításból származó fölösiszap és a flotálóból elvett flotátum és iszap komposztálásra alkalmas, amennyiben a nagykırösi komposztáló telep fogadja, közvetlenül oda szállíthatók, zárt tartálykocsiban. A tisztított szennyvízelvezetés tervezett nyomvonala ( IV. változat) A nyomvonal által érintett földrészletek (1870 m azonos nyomvonalon halad, Nagykırösön) 0106 (Körös-ér), 0114/41, 11219, 0122, 11219, 0120/2, 5583/3, 5618/2, 5666, 13325/3, 13325/2, 016/19 (út),
6 6052, 016/18 (Bonduelle területe), Nyomóvezetékek méretezési hossza 3000 m, Bevezetési pont Körös-ér 30+188 fkm szelvénye, Geodetikus magasságkülönbség -2,0 m Szennyvíztisztítási referenciák Az UASB technológiát a világ számos országában sikerrel alkalmazzák, elsısorban az élelmiszeripari (szeszipar, teafeldolgozás, sörfeldolgozás, gyümölcsfeldolgozás, cukor- és édességipar, jégkrémipar, kukorica-, burgonya-, paradicsom- és zöldségfeldolgozás, halfeldolgozás), papíripari, textilipari szennyvizek, hulladéklerakók csurgalékvizének kezelésére. UASB reaktoroknak 1979 óta jelenleg már a negyedik generációja (mintegy 120 üzem) mőködik a tapasztalatok szerint igen megbízhatóan és magas terhelhetıség mellett. A konzervüzem szociális szennyvizeinek az elvezetése Az üzem területén a szociális szennyvizeket elválasztó rendszerő, gravitációs üzemő KGPVC anyagú csatornahálózat győjti össze és vezeti el a városi szennyvízcsatorna hálózatba. A szociális szennyvizek a technológiai szennyvizekkel nem keverednek, a rendszeren elıtisztító berendezés nem épült. Az üzem keleti oldalán a mőhelyek, illetve irodák szennyvizei a Nagykırös, Ceglédi úti városi szennyvízcsatornába, míg az üzem délnyugati oldalán kiépített raktárcsarnokok, illetve logisztikai területekrıl a szennyvíz a Szultán utcai, Névtelen utcai, valamint a Galamb utcai rendszeren keresztül jut a városi szennyvízcsatorna hálózatba. A szociális szennyvíz elvezetésében változást nem terveznek. Targoncamosó olajos szennyvizeinek a tisztítása SEPURATOR 2000 típusú ásványolaj-levásztó MÖA 1,5-1-1 cs Forgalmazó: Purator Hungária Kft. Az elıtisztított szennyvizet a városi szennyvízcsatornába juttatják az üzemi rendszeresen keresztül, melybe nem terveznek változást. A konzervüzem csapadékvizeinek elvezetése A gyárterület központi részérıl származó csapadékvizeket Ø 250-500 beton, illetve KG-PVC csatornák győjtik össze és vezetik el az üzem Ny-i oldalán, a veszélyes hulladék átmeneti tároló és a mőhely között kiépített átkötı-csatornával a Nagykırös, Ceglédi úti csatlakozó Ø 500 városi csapadékvíz-elvezetı csatornájába. A gyár II-III. ütemő készáruraktár területérıl a csapadékvizeket NA 300 KG-PVC, illetve Ø 40 cm beton csatornák vezetik el a Névtelen és Szultán utcákon keresztül. A rendszer a Galamb utcán át köt be a városi csapadékvíz-elvezetı hálózatba. Az üzemi csapadékvíz elvezetı rendszer szennyezett vizeket nem fogad. Az üzem összes ipari szennyvize hitelesített mérést és adatnyilvántartást követıen kerül elvezetésre a városi rendszerbe az üzem területét tisztítás
7 nélkül csak szennyezetlen csapadékvizek hagyhatják el. A csapadékvíz elvezetésbe változást nem terveznek.
A szennyvízbevezetéssel érintett terület érzékenységi besorolása Tekintettel arra, hogy a befogadó Körös-ér - mely idıszakos vízfolyásnak minısül - tisztított szennyvíz (szennyezı anyag) bevezetése történik, elkészíttették a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti elıvizsgálati dokumentációt. Az érintett terület a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján „2” érzékeny kategóriába tartozik. Az elıvizsgálat során a tisztított szennyvíz tervezett bevezetése környezetében 3 ponton vizsgálták meg a talajvíz és a talaj állapotát. Az 1. sz. mintavételi fúrás a Nagykırös város szennyvíztisztító telepe tisztított szennyvizeinek bevezetése felett 140 m-re, a 2. sz. mintavételi fúrás a Nagykırös város szennyvíztisztító telepe tisztított szennyvizeinek bevezetési pontjánál, a 3. sz. mintavételi fúrás a Bonduelle Kft. nagykırösi telephelye szennyvíztisztító telepérıl elvezetett tisztított szennyvizek tervezett bevezetésének környezetében lett létesítve. A laborvizsgálati eredmények alapján a talaj szennyezettsége arzén tekintetében mindhárom mintavételi pontban, a talajvíz szennyezettsége NH4 ion tekintetében mindhárom, arzén tekintetében pedig a 2. és a 3. sz. mintavételi pontban haladja meg a felszín alatti víz és a földtani közeg minıségi védelméhez szükséges határértékekrıl szóló 10/2000. (VI.2.) KöM-EüMFVM-KHVM együttes rendeletével elıírt „B” szennyezettségi határértékeket. A befogadó Körös-ér vízminısége A KÖVA Zrt. – az üzemeltetési engedélyében foglaltaknak megfelelıen – negyedévente vizsgálja a befogadó Körös-ér vízminıségét, az elıírt paraméterek tekintetében, a bevezetés helye felett és alatt 50-50 m-re. Az elmúlt években vett minták alapján jól látható a városi szennyvíztelep tisztított szennyvíz bevezetésének negatív hatása a vízminıségre. A legszembetőnıbb romlás a szervesanyag terhelésben (KOI) és az ammónium komponensek tekintetében látható, ahol a bevezetés után 50 m-rel a Körös-ér vízminısége kivétel nélkül az erısen szennyezett osztályba sorolható. A többi komponens tekintetében a vízminıségromlás nem feltétlenül eredményezett másik osztályba kerülést, fajlagos vezetıképesség, összes foszfor és összes nitrogén tekintetében azonban a szennyezettség egyértelmően kimutatható. A tervezett szennyvíztisztítási technológia várhatóan jelentısen le fogja csökkenteni a befogadó idıszakos vízfolyás szennyezıanyag terhelését. A Bonduelle Kft. önálló szennyvíztisztítójának megvalósítását követıen, a városi bevezetési pont alatti szakaszon a Körösér vízminıségi állapotában jelentıs javulás várható. Tervezett monitoring Talajvíz-monitoring Nagykırös város szennyvíztisztító telepe tisztított szennyvizeinek Körös-ér befogadóba való bevezetése környezeti terheléseinek mérésére az üzemeltetı Kırösi Vagyonkezelı Zrt. kialakította és üzemelteti a talajvízfigyelı hálózatát. A monitoring rendszer
8 keretében a befogadó környezetében 5 db talajvízfigyelı kutat üzemeltetnek. Mivel a Bonduelle Central Europe Kft. nagykırösi telephelyén kialakítandó szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek tervezett bevezetési pontja a városi szennyvíztiszító telep tisztított szennyvizeinek bevezetési pontja alatt 300 m-re található, a már kiépített monitoring rendszer teljes mértékben alkalmas a háttérkoncentráció és a konzervgyári kibocsátások környezeti terheléseinek mérésére. A befogadó környezetében új talajvízfigyelı kutak telepítését nem tervezik.
Biomonitoring A környezeti hatásvizsgálat során a befogadó ökotoxikológiai és hidrobiológiai vizsgálata, valamint a környezı terület élıvilágának (növényzet, madárfauna) felmérése is megtörtént, mely alapján késıbbi monitoringozást megtervezték az alábbiak szerint: o Az alapállapot-felmérésre és a késıbbi monitorzásra kiválasztott vizsgálati objektumok: • Élılénycsoportok: Fitoplankton Bevonatlakó algák (Fitobenton) Zooplankton Makroszkópikus vízi gerinctelenek (Makrozoobenton) Halak • Toxikológia: Víz Üledék o Javasolt mintavételi szelvények (szakaszok) Kırös-éren: 1. A nagykırösi városi szennyvíztisztító telep szennyvizének bevezetési pontja alatt, a Bonduelle Central Europe Kft.tisztított szennyvizének tervezett bevezetési pontja fölött 200 m-re (kontroll) 2. A Bonduelle Central Europe Kft. tisztított szennyvizének tervezett bevezetési pontjánál 3. A Bonduelle Central Europe Kft. tisztított szennyvizének tervezett bevezetési pontja alatt 200 m-re.
1.3 A tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatása: Levegıtisztaság-védelmi szempontból A tisztított szennyvízelvezetésre bemutatott változatokkal (III., IV.) kapcsolatban levegıtisztaság-védelmi szempontból kifogás nem merült fel. A szennyvíztisztító a Nagykırös 016/18 hrsz-ú, a gyár É-i oldalához kapcsolódó területen valósul meg. A telepítés, építkezés során maguk az építési munkák, másrészt az azokhoz kapcsolódó szállítások járnak levegıterhelı hatással. A munkaterületrıl származó por csökkentése érdekében száraz idıszakban locsolni fogják a munkaterületet.
9 A szennyvíztelepen bejelentés kötelezett légszennyezı pontforrás nem létesül. A szennyvíztisztítási technológia, mint diffúz forrás szag kibocsátásának modellezésére szakvélemény készült. A modellezés során a következı szagkibocsátó forrásokat vették figyelembe: Iszapvíztelenítı gépház, a dobszőrık által leválasztott anyag tárolását szolgáló konténer, dobszőrı utáni elıülepítı medence, kevert anoxikus medence, 2db levegıztetett medence, 2db levegıztetett/dekantáló medence, flotáló medence, biofilter. A modellvizsgálat alapján átlagos terjedési viszonyokat figyelembe véve, a vizsgált szagforrások becsült hatásterülete egy, a vizsgált szagforrások által határolt terület határa köré írható 44,5 m-es sávon belül van. A hatásterületen belül lakóépület nem található. A gázfáklya – szintén diffúz légszennyezı forrás – üzemelésekor szén-monoxid, nitrogénoxidok szennyezıanyagok távoznak a légtérbe. A szállításból eredı jármőforgalom a jelenlegihez képest a következıképpen növekszik: 6 teherautó/nap és 80-90 teherautó/év. Ez a Nagykırös, Ceglédi út 1000 jármő/nap tehergépkocsi forgalmához képest nem jelentıs.
Vízvédelmi szempontból
A tervezett szennyvíztisztítási technológia várhatóan jelentısen le fogja csökkenteni a befogadó idıszakos vízfolyás szennyezıanyag terhelését. A Bonduelle Central Europe Kft. önálló szennyvíztisztítójának megvalósítását követıen, a városi bevezetési pont alatti szakaszon a Körös-ér vízminıségi állapotában jelentıs javulás várható.
Zajvédelmi szempontból
A benyújtott dokumentáció kiegészítésével a kérelmezı igazolta, hogy a szennyvíztisztító zajkibocsátása olyan mértékő, hogy a védendı ingatlanok elıtt a 27/2008.(XII.3.) KvVMEüM együttes rendelet 1. sz. melléklete által megállapított zajterhelési határértékek teljesülnek. Viszonylag kevés gép lesz letelepítve. A gépek gépházban lesznek elhelyezve, hogy a zaj ne érje el éjszaka a 40 dB-elt. Részletes modell számítás készült, mivel közel vannak házak, ezért a Bonduelle Central Europe Kft. kénytelen gépházat építeni. A technológia ezt nem igényelné, de a zajvédelem miatt szükséges a gépház építése. Az új szennyvíztisztító üzemeltetése várhatóan nem növeli az üzem egyéb technológiai zajforrásai által kibocsátott zaj mértékét.
Természetvédelmi szempontból
A Nagykırös, 016/18 hrsz-ú ingatlanra tervezett szennyvíztisztító telep országos jelentıségő védett, vagy védelemre tervezett, illetve Natura 2000 hálózathoz tartozó területet, országos ökológiai hálózathoz tartozó területet, illetve egyéb természetvédelmi szempontból jelentıs területet közvetlenül nem érint.
10 A tervezett szennyvíztisztító tisztított szennyvizeinek befogadója a Kırös-ér. A Kırös-éren keresztül a tervezett szennyvíztisztító telep hatással lesz a Gógány- és Kırös-ér mente kiemelt jelentıségő különleges természetmegırzési területre (Natura 2000 területre) és a Kırös-ér menti Füves Puszták tervezett Tájvédelmi Körzetre, illetve a mindezeket magába foglaló ökológiai hálózathoz tartozó területekre. A benyújtott környezeti hatástanulmány szerint a tervezett telep tisztított szennyvizeinek elvezetése a IV. jelő nyomvonalon tervezett, ami természetvédelmi szempontból elfogadható. A környezeti hatásvizsgálat részletes vizsgálatokat tartalmaz a tervezett szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek befogadójáról, illetve az arra gyakorolt várható hatásokról. A dokumentáció ezirányú vizsgálatai és megállapításai helytállóak. A dokumentáció tartalmazza az operatív biomonitoring tervet, melynek tartalmát természetvédelmi szempontból megfelelı. 2. A tevékenység folytatásához az alábbi kötelezettségeket állapítom meg: 2.1 Vízvédelmi szempontból: • A szennyvíztisztító telep technológiai rendszerének kiépítése után 1 éves próbaüzemet kell tartani. • A tisztított szennyvíz Körös-ér csatornába történı bevezetésére, a vízszennyezı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrıl és alkalmazásuk szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján az idıszakos vízfolyásba való közvetlen bevezetés esetére vonatkozó határértékeknek kell megfelelnie nem nitrátérzékeny területre. Komponens 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11. 12. 13. 14.
pH Dikromátos oxigénfogyasztás. KOIk Biokémiai oxigénigény, BOI5 Összes szervetlen nitrogén,ö Násv Összes nitrogén Ammónia-ammónium-nitrogén Összes lebegıanyag Összes foszfor, Pösszes Szulfidok Aktív klór Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) Összes só Nátrium egyenérték (%) Coliform szám (i = egyed)
Koncentráció 6,5-9 75 mg/l 25 mg/l **18 mg/l 50 mg/l 10 mg/l 50 mg/l **2 mg/l 0,01 mg/l 2 mg/l 15 mg/l 2000 mg/l 45 *10 i/cm3
* Az önellenırzés során a vizsgálandó komponensek között szereplı Coliform számot csak abban az esetben kell mérni, amennyiben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Intézet a tisztított szennyvíz fertıtlenítését rendeli el. ** A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján, gyümölcs- és zöldségtermékek elıállítására vonatkozó technológiai határérték •
A szennyvíztisztító telep önellenırzését a Felügyelıségünk által elfogadott önellenırzési tervnek megfelelıen kell végezni.
11 •
Az önellenırzési terv szerinti éves vizsgálati idıpontokat (hónap, nap és óra megjelölésével), a tárgyévet megelızı év november 30-ig be kell jelenteni Felügyelıségünknek, mely bejelentés nem minısül az önellenırzési terv módosításának. • A kibocsátásra jellemzı adatokról évente összefoglaló jelentést kell készíteni az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján és azt a vízminıség-védelmi alapbejelentılapokkal együtt a tárgyévet követı év március 31-ig meg kell küldeni Felügyelıségünk részére. • Mivel a Körös-érbe új szennyvízbevezetést létesítenek, a 379/2007. (X.II.23.) Korm. rendelet 10. §-a által elıírt terhelhetıségi vizsgálatot a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásig el kell végezni. • A Körös-ér, mint idıszakos vízfolyás tisztított szennyvíz bevezetéssel érintett szakaszán felszíni víz és talajvíz monitoring rendszert kell üzemeltetni. • A tisztított szennyvíz befogadóba történı bevezetése nem okozhat a a felszín alatti víz és a földtani közeg minıségi védelméhez szükséges határértékekrıl szóló 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezıtlenebb állapotot. • Amennyiben a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában felsoroltak valamelyikében változás áll be, úgy - annak bekövetkezését követı 15 napon belül - az engedélyes a rendelet 16.§ (1) bekezdése szerint köteles bejelenteni Felügyelıségünknek. • Az üzemeltetést és a hozzá kapcsolódó anyagtárolást, raktározást úgy végezni, hogy a csapadékvíz, a talaj és a talajvíz ne szennyezıdhessen. • Környezetszennyezéssel kapcsolatos, bármilyen rendkívüli eseményt Felügyelıségünknek haladéktalanul be kell jelenteni. Állandóan hívható ügyeleti számunk: 30/9670320. 2.2 Hulladékgazdálkodási szempontból: • A létesítés/üzemeltetés során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elıírásainak figyelembevételével járjanak el, különös tekintettel arra, hogy - hulladékszegény technológia alkalmazását részesítsék elınyben, - a keletkezı hulladékok hasznosítására törekedjenek, - a keletkezı hulladékok ártalmatlanítása megoldott legyen, - a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat betartsák, - a hulladékkezelést végzık rendelkezzenek a szükséges engedélyekkel. •
A létesítés/üzemletetés során keletkezı veszélyes és nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban elıírt – kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.
•
A fentieken túl kiemelt figyelemmel kell lenni az esetlegesen keletkezı veszélyes hulladékokra, amelyekkel kapcsolatban a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet elıírásait kell betartani,
12 különös tekintettel az elkülönített és környezetszennyezést kizáró győjtésre, és környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezı hulladékkezelınek történı átadásra. •
Az építési-bontási hulladékokkal kapcsolatban az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet elıírásait kell figyelembevenni.
•
Az üzemelés során keletkezı biológiailag lebontható hulladékok hasznosítását kell elıtérbe helyezni a hulladéklerakóban történı elhelyezéssel szemben. - Amennyiben a keletkezı iszapot, és az elıülepítıben ülepített növényi hulladékot komposztálással kívánják hasznosítani, arra vonatkozóan hulladékhasznosítási engedélyt kell beszerezniük az illetékes környezetvédelmi hatóságtól. -
•
Amennyiben a biológiailag lebomló hulladékokat mezıgazdasági területen hasznosítanák, abban az esetben a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságtól kell erre vonatkozó engedélyt kérni.
A keletkezı hulladékok dokumentálását, bejelentését a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet elıírásai szerint kell végezni.
2.3 Levegıtisztaság-védelemi szempontból •
•
•
A tevékenységgel nem terhelhetik a környezeti levegıt olyan mértékben, amely a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet (továbbiakban R.) értelmében – légszennyezést okoz, illetve bőzhatást kelt. A szennyvíztisztítási technológia létesítményei (technológiai épületek, mőtárgyak, fáklya, anyag- és hulladéktárolás, stb.)– az R. 10. § (1) bekezdése alapján – helyhez kötött diffúz légszennyezı forrásnak minısülnek, melyeket úgy kell kialakítani, mőködtetni, fenntartani, hogy azokból a lehetı legkevesebb légszennyezı anyag kerüljön a környezetbe. Az R. 14. §-a értelmében bőzzel járó tevékenység során az elérhetı legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bőz kerüljön a környezetbe.
2.4 A tevékenység végzése során be kell tartani az érintett szakhatóságok elıírásait: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Intézet Közép-magyarországi Regionális Intézete 20008-2/2008 számú szakhatósági állásfoglalásában elıírtakat be kell tartani, mely szerint: „A termıföld védelmének érdekében,a felsı humusztakaró réteget a letermelés során külön talaj depóniákba kell tárolni. A depóniák gondozása, elsısorban az allergizáló gyomnövények irtása mindenképpen szükséges. Az építkezés ideje alatt a porzás és a szállítás során merül fel a levegı lehetséges szennyezése, amely ellen szükség esetén portalanítással (szilárd burkolattal, locsolással) szükséges védekezni. Az üzemelés során meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bőz kerüljön a környezetbe, ezért a kiegyenlítı medencébıl, a keverı me-
13 dencébıl és az anaerob reaktorból elvezetett levegıt biofilteren átvezetve kell megtisztítani. A létesítmény kivitelezésénél mindenképpen törekedni kell a kevésbé zajos gépészeti, és technológiai berendezések használatára. A létesítmény építése és mőködtetése során a keletívezett hulladékok, veszélyes hulladékok megfelelı győjtésérıl és ártalmatlanításáról jellegüknek megfelelı módon kell gondoskodni. A hulladékok, veszélyes hulladékok a telephelyen nem halmozódhatnak fel, azok elszállításáról rendszeresen gondoskodni kell. A hulladékokat csak erre jogosult, engedéllyel rendelkezı szakcégekkel lehet elszállíttatni. Az építkezésen, illetve a telephelyen foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást, szociális helyiségeket és elsısegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket folyamatosan biztosítani kell.” A Nagykırösi Körzeti Földhivatal 10.008-143/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában elıírtakat be kell tartani, mely szerint: „Az elıvizsgálati dokumentáció 4. számú melléklete alapján nem állapítható meg egyértelmően, hogy a tisztított szennyvíz Kırös érbe történı elvezetése mővelési ágban nyilvántartott termıföldeket is érint, vagy csak mővelés alól kivett, út megnevezéső területen történik a zárt szennyvízcsatorna kialakítása. Termıföld esetén a szennyvízcsatorna kialakítása által az igénybevételre tervezett területre, a csatorna létesítését megelızıen a más célú hasznosítására irányuló eljárás lefolytatása és engedélyezése szükséges. Szakhatósági hozzájárulásomat a nagykırösi 016/18 helyrajzi számú földrészleten megvalósuló beruházásra feltétel nélkül, a beruházással szervesen kapcsolódó csatornakialakításra -termıföld igénybevétele esetén- a termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX törvény (Tpv.) vonatkozó rendelkezései szerinti engedélyezési eljárás lefolytatása mellett adom meg. Felhívom a Bonduelle Central Europe Kft.-t (székhelye: 2750 Nagykırös, Ceglédi út 25.) a termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXTX tv. 18. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. Az igazgatási szolgáltatatási díj összege: 15000,- Ft, melyet a mellékelt készpénz átutalási megbízáson, vagy átutalással a fest Megyei Földhivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001409323-00000000 számú számlájára kell befizetni. Kérem továbbá, hogy a díj megfizetést a feladóvevény másolatának, átutalás esetén az átutalási megbízás kivonatának a Nagykırösi Körzeti Földhivatal részére megküldésével igazolni szíveskedjenek. Átutalás esetén az átutalási megbízás közlemény rovatában kérem felhintetni a földhivatal nevét, a szakhatósági állásfoglalás ügyiratszámát, és az igazgatási szolgáltatási d í j megjelölést:-„ Fellebbezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 45. § (I)-{2} bekezdése alapján az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság határozata ellen lehet benyújtani, a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye.”
14 Be kell tartani Nagykırös Város Jegyzıje 1355/6/2008 számú szakhatósági hozzájárulását, mely szerint: „A szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíziszap kezelés létesítményeit valamint az egyéb levegıterhelést okozó pontforrásnak nem minısülı kibocsátó felületeket úgy kell kialakítani, hogy azokból a lehetı legkevesebb légszennyezı anyag (bőz) kerüljön a környezetbe. Az elérhetı legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bőz kerüljön a környezetbe. A szennyvíztisztító teleprıl származó zaj terhelési határértékeire a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben foglaltakat kell betartani. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által kiadott Nagykırös, Városi szennyvíztisztító telep biológiai fokozat bıvítésének környezetvédelmi engedélye (iktatószám:2035-11/2007.) tárgyú határozat 3./ pont A tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi elıírások természet és tájvédelmi szempontból részben foglalt biomonitoringra vonatkozó részt kérem figyelembe venni („Mivel a Bonduelle Nagykırös Kft. nagykırösi telephelyének tervezett szennyvíztisztító telepérıl kikerülı tisztított szennyvíz is a Kırösérbe kerül bevezetésre, az operatív biomonitoring terv e/készítésekor szükséges a másik tisztított szennyvízbevezetést is figyelembe venni, illetve elképzelhetı közös monitoring terv kidolgozása is. Ilyen esetben figyelembe kell azonban venni, hogy az egyes tisztított szennyvízbevezetések hatásai külön-külön is értékelhetık legyenek.”) A szennyvíztisztító telep létesítése és üzemeltetése során a benyújtott elıvizsgálati dokumentációban (tervezı: Békés Megyei Környezet- és Természetvédelmi Kft.) és a környezeti hatástanulmányban (UTB Envirotec Kft. munkaszám:0606-040) foglaltak az irányadók. Különös tekintettel a szagemissziókra és szagkoncentrációkra, ahol a környezeti hatástanulmányban meghatározott szagvédelmi hatásterületet és a hozzá rendelt határértékeket kell betartani.” Be kell tartani a Fıvárosi és Pest Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/7521/1-TO/08. számú szakhatósági állásfoglalásában elıírtakat, mely szerint: 1.
„A tisztított szennyvíz elvezetésének építési engedélyezési eljárása során a nyomvonal
által érintett mezıgazdasági területek vonatkozásában Igazgatóságunknak meg kell küldeni a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet 2. sz melléklet 2.4 pontja alapján összeállított talajtani szakvéleményt. 2. A létesítmények kialakítása és mőködtetése során a környezı termıföld-területek talajidegen anyagokkal nem szennyezıdhetnek. 3.
Amennyiben a keletkezı szennyvíziszapot mezıgazdasági mővelési ágú területen kívánják elhelyezni, be kell szerezni Igazgatóságom engedélyét.”
15 2.5 Bejelentési kötelezettségek: −
−
Az engedélyezés során alapul vett körülmények jelentıs megváltozását, illetve tervezett jelentıs megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles a Felügyelıségnek tizenöt napon belül bejelenteni. A Felügyelıség hivatalból is vizsgálja az alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentısen eltérnek az engedélyezéskori körülményektıl, felülvizsgálatot rendel el. A meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkezı szerv felfüggeszti a tevékenységet. Környezetszennyezéssel járó bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a Felügyelıségnek.
Az eljárási költségek viselésérıl szóló döntés A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendeletIV. Melléklet 17. pont szerinti 1.200.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat az engedélyes megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült föl. Határozatom ellen a kézbesítéstıl számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Hatósági és Felügyeleti Osztályához benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 10045002-0171193000000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történı benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségnél nincs mód. Indokolás A Bonduelle Central Europe Kft. (2750 Nagykırös, Ceglédi u. 25. a Nagykırös, Ceglédi út 25. telephelyén keletkezı technológiai (konzervipari) szennyvizeinek tisztítására az üzem területén, egy újonnan megvásárolt bekerítetlen területen (hrsz.: 016/18) szennyvíztisztító telepítését tervezi. Az új terület a gyár É-i oldalához kapcsolódik és a Bokros dőlıig tart. A Bonduelle Nagykırös Kft. Felügyelıségünkhöz 2007. május 2-án érkezett 2007. április 27-i keltezéső kérelmében elızetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be, amelynek tárgya Nagykırösön, a 016/18 hrsz-ú ingatlanon a konzervipari szennyvizei tisztítására új szennyvíztisztító telep létesítése. A Felügyelıség 4419-24/2007. számon 2007. november 26-i keltezéssel az elızetes vizsgálati dokumentációt elfogadta, az elızetes vizsgálatot lezárta, egyidejőleg környezeti hatásvizsgá-
16 lati eljárás lefolytatását írta elı, meghatározva a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit. A Felügyelıség határozata 2007. december 29-én jogerıre emelkedett. 2008. október 6-án a Bonduelle Central Europe Kft. benyújtotta Felügyelıségünkhöz a tervezett létesítmény környezeti hatástanulmányát tartalmazó engedélyezési dokumentációját, valamint a tisztított szennyvíz befogadóba vezetéséhez készített elıvizsgálati dokumentációt, egyben kezdeményezte a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását, a környezetvédelmi engedély kiadását. A Felügyelıség az eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] 6.-11. § és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL. törvény [rövidítve: Ket.] szerint bírálja el. A Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdés értelmében a felügyelıség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt. A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet értelmében a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı, eljáró, környezetvédelmi hatóság a Felügyelıség. A Felügyelıség a környezeti hatásvizsgálati eljárást lefolytatta: 1./ Közzététel, betekintési lehetıség biztosítása: − Az eljárás során a Felügyelıség a kérelmet, annak mellékleteit, a szakhatósági állásfoglalásokat, közmeghallgatás jegyzıkönyvét, az ügyben keletkezett egyéb iratokat, valamint a döntéshozatal szempontjából lényeges információkat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetıvé tette. − Az eljárás megindításának közleménye, a kérelem és a mellékletei megtekinthetıek voltak a telepítés helye szerinti település érintett Önkormányzat Jegyzıjénél. − A kérelemmel és a dokumentációval kapcsolatban észrevétel nem érkezett. 2./ A Felügyelıség 2009. március 10-én Nagykırösön, az Arany János Kulturális Központ – Nagykırös, Szabadság tér 7.- dísztermében közmeghallgatást tartott, melyrıl jegyzıkönyv készült. A közmeghallgatáson résztvevık nem emeltek kifogást a szennyvíztisztító telep megépítésével kapcsolatosan. 3./ Szakhatóságok bevonása: A Felügyelıség az eljárás során a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggı hatáskörrel rendelkezı hatóságokat az alábbiak szerint vonta be: -
a környezet- és település-egészségügyre kiterjedıen: az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete Közegészségügyi Osztályát, a talaj (termıföld) védelemre kiterjedıen: a Fıvárosi és Pest Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot, a termıföld mennyiségi védelmére kiterjedıen: a Nagykırösi Körzeti Földhivatalt, a helyi környezet-és természetvédelemre kiterjedıen: Nagykırös Város Jegyzıjét,
17 -
a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Irodáját.
ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 20008-2/2008 számon feltételekkel adta meg szakhatósági hozzájárulását, elıírásait a határozat rendelkezı része tartalmazza.
Az
A Fıvárosi és Pest Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/7521/1-TO/08. számon feltételekkel adta meg szakhatósági hozzájárulását, elıírásait a határozat rendelkezı része tartalmazza, Indokolása a következı: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség a Nagykırös 016/18 hrsz-ú ingatlanon tervezett szennyvíztisztító telep környezeti hatásvizsgálati eljárásához kérte Igazgatóságunk állásfoglalását. Tekintettel arra, hogy a szennyvíztisztító telep építése elsısorban a szennyvíz- elvezetés nyomvonalának építési munkálatai, valamint a keletkezı szennyvíziszap elhelyezése kapcsán jelent talajvédelmi feladatot, a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a fenti feltételekkel adom meg.” A Nagykırösi Körzeti Földhivatal 10.008-143/2008. számon hozzájárult az engedély kiadásához, elıírásait a határozat rendelkezı része tartalmazza, Indokolása a következı: „A Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 5000 Szolnok Ságvári krt. 4. szám alatti szakhatósági állásfoglalásunkat kérte a Bonduelle Nagykırös Kft. tulajdonát képezı nagykırösi 016/18 helyrajzi számú földrészleten tervezett szennyvíztisztító telep létesítésével kapcsolatban. A nagykırösi 016/18 helyrajzi számú földrészlet kivett megnevezéső, termıföldnek nem minısülı, üzemszerő mővelés alatt nem álló, 6 ha 1354 m2 területő, telephely megnevezéső terület. A termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. § szerinti termıföld más célú végleges vagy ideiglenes más célú igénybevétele nem történik, ezért a Földhivatal a nagykırösi 016/18 helyrajzi számú földrészleten tervezett szennyvíztisztító létesítése ellen földvédelmi szempontból kifogást nem emel. A szennyvíztisztító telep komplex beruházás és nem csak a 016/18 helyrajzi számú telephelyet érinti, mivel a tisztított szennyvíz Kırös érbe történı bevezetése a dokumentáció 4. száméi mellékletén több külterületi helyrajzi számot érintı tervezett csatornán történik. Amenynyiben a csatorna kialakítása termıföldön történik, az érintett földrészletekre kérelemre induló eljárás során a Tftv. 12.§ (1) -(2) bekezdése szerint benyújtott mellékletek alapján a termıföld más célú hasznosítás engedélyezése szíikséges. Ennek hiányában a más célra engedély nélkül hasznosított termıföldet a Tfvt. 16 § (1) bekezdése alapján eredeti állapotába helyre kell állítani, kivéve, ha kérelemre az ingatlanügyi hatóság földvédelmi szempontok mérlegelése alapján, a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul. Amennyiben a dokumentáció 4. számú melléklete szerinti tervezett csatorna nyomvonala kivett-út megnevezéssel nyilvántartott területeken történik, a földhivatal a zárt szennyvízcsatorna kialakítása ellen földvédelmi szempontból kifogást nem emel. Miután a termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. tv. 8. § (2) bekezdése a szakhatósági állásfoglalást a földvédelmi eljárás kategóriájába sorolja, ezért a rendelkezı részben foglaltak szerint az igazgatási szolgáltatási díj fizetését a Bonduelle Central Europe Kft. (székhelye:
18 2750 Nagykırös, Ceglédi út 25.) részére írtam elı.” Nagykırös Város Jegyzıje 1355/6/2008 számon feltételekkel adta meg szakhatósági állásfoglalását, elıírásait a határozat rendelkezı része tartalmazza. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Irodája 460/1867/2/2008. számú tájékoztatójában nyilatkozott, hogy a Hivatal az ügyben nem minısül szakhatóságnak. Köszönettel vette, hogy „a szennyvíztisztító telep területének régészeti érdekőségére vonatkozó javaslatát a környezeti hatástanulmányba beemelték.” Mindezeket figyelembevéve megállapítottam, hogy a kérelem teljesítésének a jogi és a mőszaki feltételei megvannak, ezért annak helyt adtam. Az Európai Unió Víz keretirányelve szerint a Kırös-ér - amely a tervezett szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek befogadója lenne - kockázatos víztestnek minısül. Az irányelvnek megfelelıen, és figyelembe véve a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet felszíni vizek jó állapotának elérésére és fenntartására vonatkozó elıírásait, valamint így a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény elıírásait - tekintettel arra, hogy a Körös-ér mentén jelentıs természeti értékek találhatók - szükségesnek tartottuk operatív biomonitoring kialakítását. A környezeti hatásvizsgálati eljárás során hozott döntésemmel a rendelkezı rész szerint határoztam. A döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 71. § (1) bekezdése szerint - figyelemmel a Korm. rendelet 10.§-ban foglaltakra - határozatba foglaltam. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsıfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétıl számított tizenöt napon belül lehet elıterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Határozatomról értesítést kap: 1./ Bonduelle Central Europe Kft 2750 Nagykırös, Ceglédi u. 25. Tértivevénnyel + 1 pld elıvizsgálati dokumentáció, 1 pld. környezeti hatástanulmány 2./ Nagykırös Város Jegyzıje 2750 Nagykırös, Szabadság tér 5. 3./ Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1525 Budapest, Pf.:86. 4./ ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete Közegészségügyi Osztály 1393 Budapest, Pf.: 412. 5./ Fıvárosi és Pest Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény - és Talajvédelmi Igazgatóság 2100 Gödöllı, Kotlán Sándor u. 3. 6./ Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Iroda 1535 Budapest, Pf.: 873. 7./ Nagykırösi Körzeti Földhivatal 2750 Nagykırös, Kecskeméti út 17. 8./ UTB Envirotec Kft 1139 Budapest, Lomb u. 15.
19 9./ Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Szolnok, Ságvári krt. 4. 10./ ÁNTSZ Ceglédi Kistérségi Intézete 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. 11. / KÖTI-KTVF Hulladékgazdálkodási Osztály 12. / KÖTI-KTVF Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály 13. / KÖTI-KTVF Természet- és Tájvédelmi Osztály 14. / KÖTI-KTVF Levegıtisztaság-védelmi és Zajellenırzési Osztály 15. / KÖTI-KTVF Hatósági és Felügyeleti Osztály 16. / KÖTI-KTVF HNYR 17. / KÖTI-KTVF Irattár
Szolnok, 2009. április 17.
Dr. Teszár László hatósági igazgatóhelyettes
Azonosító adatok: Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: Bonduelle Central Europe Kft 2. Ügyfél címe: 2750 Nagykırös, Ceglédi u. 25. 3. Ügyfél KÜJ száma: 100204423 Objektumra vonatkozó információk: 1. Objektum megnevezése: szennyvíztisztító telep 2. Objektum címe: 2750 Nagykırös, Ceglédi út 25. 3. Objektum helyrajzi száma: 016/18. 4. Objektum KTJ száma: 101772993 5. Objektum EOV koordinátái (X:Y) 188400: 706100
