Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail: [email protected]

Ikt.sz.: 4213-16/2012. Ea: Vida Ildikó [56/523-414]

Tárgy: Előzetes vizsgálat elbírálása

A Jász-Plasztik Kft. (5100 Jászberény, Necsőtelep 1.) Jászberény 0274/94 hrsz.-ú területen tervezett üzemi csarnok épület létesítésére és akkumulátor gyártási technológia telepítésére vonatkozó előzetes vizsgálata során a következő döntést hoztam: Határozat A Jász-Plasztik Kft. (5100 Jászberény, Necsőtelep 1.) Jászberény 0274/94 hrsz.-ú (több mint 13 ha-os) területen tervezett üzemi csarnok épület létesítésére és akkumulátor gyártási technológia telepítésére vonatkozó tevékenység előzetes vizsgálata eredményének és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 5. számú melléklet figyelembevételével megállapítom, hogy a tervezett beruházás nem környezeti hatástanulmány köteles. A Jász-Plasztik Kft. (5100 Jászberény, Necsőtelep 1.) részére a Jászberény 0274/94 hrsz.-ú területen tervezett üzemi csarnok épület létesítése és akkumulátor gyártási technológia telepítése - létesítéséhez, üzemeltetéséhez, valamint a felhagyásához az alábbi kötelezettségeket állapítom meg: 1. A megvalósítás során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (röv.:Hgt.) előírásainak figyelembevételével járjanak el, különös tekintettel arra, hogy az építés minél kisebb környezetterhelést jelentsen, hulladékszegény technológia alkalmazását részesítsék előnyben, a keletkező hulladékok ártalmatlanítása megoldott legyen, a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat tartsák be, a hulladékkezelést végzők rendelkezzenek a szükséges engedélyekkel. 2. Az összes keletkező (veszélyes és nem veszélyes) hulladékra a Hgt. rendelkezéseit és a végrehajtására kiadott rendeleteknek az adott hulladékra vonatkozó előírásait be kell tartani. 3. A keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani, különös tekintettel ezen hulladékoknak a környezet szennyezését kizáró, más hulladékoktól elkülönített, biztonságos módon történő gyűjtésére, előírásszerű ártalmatlanítására. 4. A kivitelezés során az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet rendelkezéseit – a keletkező hulladékok mennyiségének figyelembevételével – kell alkalmazni.

2 5. Az építési engedélyes tervvel egyidejűleg a tervezett/meglévő létesítményekhez kapcsolódó vízilétesítmények engedélyeztetését, szükség szerinti engedély módosíttatását is el kell végezni. 6. Amennyiben a vízellátást a Kft. fúrt kútjáról biztosítják, a vízellátó rendszer bővítésére építés előtt létesítési vízjogi engedélyt kell kérni felügyelőségünktől, majd megvalósítás után a vízjogi üzemeltetési engedély módosítását. Ha csak közműről biztosítják a vízellátást a vízbekötési tervet kell a közmű üzemeltetőjéhez benyújtani. 7. A technológiai szennyvíz tisztítás után, míg a használt víz minőségétől függően kezelve a technológiába kerül visszavezetésre, ezért a kibocsátáshoz nem kapcsolódó használtés szennyvíz elvezető és kezelő-, tisztítórendszert a technológia leírásában kell részletesen szerepeltetni (igazolva, hogy nem kapcsolódik a közműves elvezető rendszerhez, ill. egyéb kibocsátáshoz), az nem vízjogi engedély köteles, mert a technológia része. A kommunális szennyvíz közműhálózatra történő bekötéséhez a bekötési tervet a közműhálózat üzemeltetőjéhez kell benyújtani. 8. A csapadékvíz befogadóba vezetése esetén az elvezetésre és tisztításra (ha a tisztító ÉME, CE engedélyes, akkor csak az elvezetésre) vízjogi engedélyt, míg a fölös csapadékvíz szikkasztással, vagy locsolással történő környezetbe juttatására szennyezőanyag bevezetési engedélyt kell kérni felügyelőségünktől. A jelenleg tervezett létesítmények csapadékvíz elvezető rendszere vízjogi engedélyes tervének benyújtásáig a települési csatorna hálózatra történő átkötésre vonatkozó vízjogi engedélyek módosítását is meg kell kérni felügyelőségünktől (átkötésre kerülő terület engedélye és a befogadó árok engedélye). 9. A területen kialakított központi csapadékvíz tisztító és hozzá kapcsolódó Zagyva folyó befogadóba vezető csapadék csatorna a tervezéssel érintett területről, csak az engedélyben szereplő területek átkötésével való terhelés csökkentés mértékéig vehető befogadóként igénybe. A telephely mellett húzódó árok az érvényes engedélyben figyelembe vett összes bevezetés mennyiségét meghaladóan már nem terhelhető. A csapadékvíz elvezető rendszer vízjogi engedélyében szerepeltetni kell és részletes számításokkal igazolni a területen jelentkező többlet csapadék elhelyezésének módját (öntözésig való betározás, vízkormányzási lehetőségek részletes leírása a tűzivíz tározással, ill. a fölös csapadék zöldfelületre történő kihelyezésével). A fölös csapadék elhelyezésével szükségesnek tartjuk megvizsgálni a szikkasztó árok kialakításának lehetőségét is. A csapadékvíz tisztító típusának megválasztásával kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az előzetes vizsgálat kiegészítésében szereplő előzetes számítások szerint a csapadék mennyisége – a tisztító terhelése 65,13 l/s, de a tisztító kapacitása csak 50 l/s. A vízjogi engedélyes tervben a csapadéktisztító típusát kérjük úgy megválasztani, hogy a kapacitása elérje, vagy meghaladja a számítással megállapított terhelést. 10. A vízjogi és szennyezőanyag bevezetési engedélyes tervek készítésénél az alábbi jogszabályokban szereplő előírásokat is figyelembe kell venni: 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet, 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet, 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet, 90/2007. (IV.26.) Kormányrendelet, 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet, 30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet.

3 11. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy légszennyező pontforrás csak a Felügyelőség engedélyével telepíthető, így azok telepítése előtt a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 5. számú melléklete szerinti kérelmet kell benyújtani a Felügyelőségre. Szakhatóságok előírásai: − A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XI-R-062/00661-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását feltétel nélkül megadta. − A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága XI-F-03/5344-1/2012.számon kiadott szakhatósági állásfoglalását az alábbi feltétellel megadta: „ A beruházás az érintett és környező termőföldek minőségében kárt nem okozhat, a talajvédő gazdálkodás feltételei nem romolhatnak.” − A Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája. VI-P-001/17977/2012 számon kiadott szakhatósági állásfoglalását feltétel nélkül megadta. A kötelezettségek önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén a Jász-Plasztik Kft. -vel, mint kötelezettel szemben az alábbi intézkedésekkel, szankciókkal élek: A meghatározott cselekmények végrehajtása érdekében - ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható - a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabok ki. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: − A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, többször módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet 49. és 49. pontja szerinti 500 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat az engedélyes megfizette. − Egyéb eljárási költség nem merült föl. − Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A vitatott szakhatósági állásfoglalás vonatkozásában a másodfokú szakhatósági eljárás díját közvetlenül a szakhatóságnak kell megfizetni csekken vagy átutalással. Az illetéket az elsőfokú hatóságnál kell illetékbélyegben leróni a fellebbezésen. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód.

4 Indokolás Az IMSYS Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/a.) benyújtotta felügyelőségünkre a JászPlasztik Kft. (5100 Jászberény, Necsőtelep 1.) Jászberény, 0274/94 hrsz.-ú területen tervezett üzemi csarnok épület létesítére és akkumulátor gyártási technológia telepítésére vonatkozó, 2012. május keltezéssel készített előzetes vizsgálati dokumentációját. A területet 4 telek összevonásával hozzák létre, amely több mint 13 ha-os, ezért a terület foglalás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 119. pontjába sorolható: „Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt területen 3 ha-tól”. Az akkumulátorgyártó tevékenységet egy új 27. számmal tervezett épületbe telepítik, amelynél a tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 3. számú mellékletének 66. pontjába sorolható: „Akkumulátor gyár méretmegkötés nélkül”. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 37. § (1) bekezdésben rögzített kötelezettségemnél fogva ellenőriztem és megállapítottam, hogy a kérelem nem felelt meg a jogszabályokba foglalt tartalmi követelményeknek, 4213-3/2012. számú végzéssel hiánypótlásra való felhívást bocsátottam ki. A hiánypótlás megküldése után a dokumentáció elbírálásra alkalmassá vált. A Ket. 29. § (6) bekezdés, továbbá a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdések szerint, az ügy az érintett Jászberény Város Jegyzője közreműködésével, a Felügyelőség honlapján, faliújságán, valamint a kormányzati rendszeren közhírelve lett. A nyilvánosság észrevételt nem tett. A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbiak állapíthatók meg: A Jász-Plasztik Kft. által benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció szerint az érintett ingatlanon létesítendő bruttó 28 318 m2 alapterületű üzemi csarnoképületbe 3 millió db akkumulátor/év gyártó kapacitású akkumulátorgyártó üzemet terveznek telepíteni. A tervek szerint a Kft. Sülysápon lévő üzemét telepítik át Jászberénybe, megnövelt kapacitással. Természet- és tájvédelmi szempontból: − A Jászberény, 0274/94 hrsz. a jelenleg hatályos jogszabályok alapján nem áll országos jelentőségű védelem alatt, valamint a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet értelmében nem része a Natura 2000 hálózatnak sem. Ezen túlmenően a beruházással érintett területről nincs tudomásunk védett, illetve jelölő növény- és állatfaj előfordulásáról. − A beruházással érintett terület számos gyártócsarnokot magába foglaló ipari övezet mellet található, melyet keleti irányból a 31-es számú főút elkerülő szakasza határol. − A legközelebbi Natura 2000 terület a HUHN10005 kódszámú, Jászság elnevezésű különleges madárvédelmi terület, amely a tervezett üzemtől kb. 1500 méterre fekszik, a tervezési területtől a viszonylag forgalmas 31-es főút választja el. Közelben fekvő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület a kb. 2700 méter távolságra fekvő HUHN20076 kódszámú Borsóhalmi legelő Natura 2000 terület, amelyet szintén a 31-es főút választ el a tervezési területtől. − A megküldött előzetes vizsgálati dokumentációban feltüntetésre kerültek a beruházási terület környezetében található Natura 2000 területek, valamint a kiegészített dokumentációban

5 a konkrét jelölő fajokra, illetve konkrét élőhelytípusokra a várható hatások előzetes becslése is megtörtént. − A tervezett üzemet kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági építési övezetben, meglévő, jelentős nagyságú telephely szomszédságában, viszonylag forgalmas utak által határolt területen kívánják megvalósítani. − Országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló terület a közelben nem található, a közelben fekvő Natura 2000 területek (kb. 1500 méter a legközelebbi) vonatkozásában jelentős hatás nem várható. Vízvédelmi szempontból: − A telephelyen belül kerül elhelyezésre az ólomakkumulátor feldolgozó üzem is, amely 293-69/2008. számon rendelkezik IPPC engedéllyel. Az engedélyes eljárásban a területen elvégzett talaj és talajvíz vizsgálatok eredményét vették figyelembe, amely szerint a tervezett üzemépület alatti vizsgálati ponton mért szennyezőanyag koncentrációk a beruházást nem akadályozzák. Az eljárás során a csapadékvizet a terület melletti árokba tervezték bevezetni, de az árok átalakítására tervek ekkor még nem készültek, ezért előírtuk a vízjogi létesítési engedély beszerzését. − A területtel szomszédos Jász-Plasztik Kft. ingatlanokon meglévő és létesített épületek és burkolt felületek csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatorna átalakítására és tározó, csapadéktisztító létesítésére Zagyva/1762 vízikönyvi számon, 4257-14/2011. ügyiratszámon adtunk vízjogi létesítési engedélyt, amely 2014. július 31-ig érvényes. Az engedélyben a jelenlegi tervezéssel érintett területen csupán egy 3101 m2-es burkolt felületet és a terep lejtés szerinti zöldfelületről az árokba jutó terhelést vették figyelembe a telephely melletti árok terhelésénél. A befogadóba vezető csatorna szakaszon meglévő átereszek korlátozzák a csatorna vízszállító képességét, amely közúti átvezetéshez is kapcsolódik, ezért a csatorna már többlet csapadékkal nem terhelhető. − Az ingatlan melletti üzemi vízhálózatra csatlakozva a víz és tűzivíz vezeték kiépíthető, amellyel a saját kúton, ill. a szükség szerint használható, közműves hálózatról is biztosított az ellátás. A tűzivíz ellátáshoz egy 500 m3-es tűzivíz tározó telepítését is tervezik, amely csapadékvízzel (tető felületi) és szükség szerint a vízhálózatról is tölthető lesz. − A szennyvízelvezetés a telephely melletti közműhálózatra történő rácsatlakozással (telephelyen belüli átemelővel) alakítható ki. − A kommunális vízigény: 7,35 m3/d. Az akkumulátor gyártás hálózati frissvíz igényét a kiegészítésben pontosították, amelynek mennyisége az összesítés szerint: 150 m3 egyszeri hűtőrendszer feltöltés (amelyet folyamatosan forgatnak) mellett, 5,1 m3/d – 1275 m3/év folyamatos frissvíz igény és 1,8 m3/d – 450 m3/év alkalmankénti vízpótlás. A további, már a technológiából visszaforgatva is biztosítható használtvíz igény: 16,7 m3/d + 0,6 m3/d tisztított szennyvíz, éves mennyisége 4325 m3 + 150 m3 tisztított szennyvíz. − A tevékenység során kommunális szennyvíz keletkezik 7,35 m3/d mennyiségben, míg a technológiában keletkező használt és szennyvizeket a leírás szerint teljes mennyiségben visszaforgatják, ezért a közcsatornába csak kommunális szennyvíz elvezetésére kerül sor. A keletkező technológiai szenny- és használtvizek, hasznosítását a tervben és a kiegészítésben pontosították. − A csapadékvíz elvezetést a tetőfelületekről a tűzivíz tározó töltésére is használják. A csapadékvíz elvezetéshez a telephely melletti befogadót veszik igénybe, amelynek többlet terhelését a 4257-14/2011. számú érvényes vízjogi engedélyben már figyelembe vett 40. és 44. számú két terület csapadékvíz elvezetésének városi hálózatra történő átkötésével módosítják, ill. a fölös vizekből a zöldterületek locsolását tervezik. A többletterhelés az előzetes számítások szerint 517,02 l/s (26 és 27 épületeknél), a csökkentés és ezzel az érintett területről a szomszédos árokba közvetlenül bevezethető mennyiség 477,4 l/s (40. és 44. sz. terület), így a zöldfelületek locsolására hasznosítandó csapadékvíz mennyisége 39,62 l/s.

6 − A tevékenység során a szállító járművek kirakodása és üzemépületben tartózkodása alatt a járműre kerülő szennyezettséget az épületen belül kialakítandó kerékmosóban távolítják el, ezért az épület körüli burkolatról összegyűjtött csapadékot olajfogón tisztítják. Az előzetes számítás szerint a műtárgy terhelése 65,13 l/s, azonban az előzetesen megadott típus kapacitása 50 l/s, amelynek pontosítására a vízjogi engedélyes eljárásban kerül sor, melyre az előírásokban felhívjuk a figyelmet. Hulladékgazdálkodási szempontból: − A Jász-Plasztik Kft. akkumulátor hulladék feldolgozás tevékenységre 293-69/2008. határozatszámú egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik a tervezett akkumulátor gyártás tevékenységgel azonos telephelyen. A tervezett akkumulátor gyártás során a felhasználásra kerülő alapanyagok közel 35%-a az akkumulátor hulladék feldolgozásból származik, ugyanakkor az átvett akkumulátor hulladékok közel 85%-a az akkumulátor gyártás során hasznosításra kerülnek. Ennek alapján a tervezett technológia szignifikáns kapacitása ellenére a hulladékképződés nem jelentős. A képződő hulladékok közel 80 % - a veszélyes és nem veszélyes csomagolási hulladék valamint veszélyes anyaggal szennyezett szűrőanyag, törlőkendő. − A hulladékok gyűjtésének terve környezetveszélyeztetés kizárását célozza. A képződő hulladékok kezelésre történő átadása az eddigi engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezeteken keresztül elfogadható. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: − A telepítésre kerülő akkumulátor gyártó üzemi csarnok környezetében (850 m-en belül) védendő létesítmény nem található a beépítésre kerülő berendezések zajterhelése zajvédelmi érdekeket nem sért. A közúti forgalomból származó zajterhelés a határértéket nem haladja meg. A hatásterület határán a zajterhelés határérték alatti. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: − Az akkumulátorgyártás technológiához helyi elszívásokat, összesen 11 db légszennyező pontforrást építenek ki. A telepítésre tervezett légszennyező pontforrások várható szennyező anyag kibocsátásának adataiként a Sülysápon elvégzett emisszió mérés eredményeit adták meg. − A telepítésre tervezett pontforrások várható kibocsátása alapján összesen 8 db pontforrás 0,702 kg/h tömegárammal szén-monoxid szennyező anyagot, 8 db pontforrás 1,468 kg/h nitrogén-oxidokat, 4 db pontforrás 0,0128 kg/h szilárd anyagot, 4 db pontforrás 0,0023 kg/h ólmot, valamint 1 db pontforrás 0,00086 kg/h kénsavat bocsát ki a környezetbe. − A rövididejű egészségügyi határértékeknek való megfelelés igazolására elvégzett számítások szerint: - A pontforrások várható szén-monoxid szennyező anyag kibocsátása maximálisan 2,22 µg/m3 levegőterheltség-változást okoz. A szén-monoxid rövididejű légszennyezettségi határértéke 10 000 µg/m3. - A pontforrások várható nitrogén-oxidok emissziója maximálisan 2,53 µg/m3 koncentrációval terheli a környezeti levegőt. Az órás immissziós határérték nitrogén-dioxidra 100 µg/m3. - A pontforrások szilárd anyag kibocsátása következtében várhatóan maximálisan 1,4 µg/m3 PM10 koncentráció alakul ki. A PM10 24 órás határértéke 50 µg/m3 - Az összesen 4 db pontforrás által kibocsátott ólom szennyező anyag várható maximális koncentrációja 0,109 µg/m3 lesz, a számítások szerint 0,0243 µg/m3 lesz a várható átlag koncentráció. Ólomra csak hosszú idejű levegőterheltségi határérték vonatkozik, ez 0,3 µg/m3.

7 -

Az 1 db pontforrás által várhatóan kibocsátott kénsav esetében a kialakuló maximális koncentráció 0,0606 µg/m3 lesz, az órás határérték 20 µg/m3.

A számítások szerint a pontforrások üzemelése során várhatóan kialakuló éves maximális immissziós többletterhelés: Légszennyező anyag

Alaplevegőterheltség

Maximális koncent- Éves egészségügyi ráció (µg/m3) határérték (µg/m3)

Nitrogén-dioxid Szén-monoxid PM10 Ólom Kénsav

27,5 588 28,7 0 0

4 2 0,06 0,03 0,01

40 3000 40 0,3 10 (24 órás határérték)

− Az előzetes vizsgálat szerint a telepítésre tervezett légszennyező pontforrások várható szennyező anyag kibocsátása nem éri a vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket. A számítások azt mutatják, hogy a pontforrások kibocsátása által keletkező várható légszennyezettség határérték alatti lesz, valamennyi kibocsátott szennyező anyag tekintetében a rövididejű immissziós határértékek töredéke, valamint az alaplégszennyezettség figyelembe vételével az éves levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeit sem éri el, azoktól szén-monoxid, PM10, ólom és kénsav esetében jelentősen elmarad. − A 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. § 14. pontja szerinti hatásterület meghatározás eredményeként a telepítésre tervezett légszennyező pontforrások szennyező anyag kibocsátása alapján nitrogén-oxidok szennyező anyag esetében 579 m hatásterület, ólom szennyező anyag esetében pedig, 281 m hatásterület adódott. A többi kibocsátott szennyező anyag esetében hatásterületet nem lehetett meghatározni. A meghatározott hatásterületen belül lakóépület, lakóterület nem található. − A pontforrások szennyező anyag kibocsátásának környezeti levegőben történő terjedését bemutató ábrák szerint a technológia telepítéséhez legközelebb lévő lakóterületet csak elenyésző koncentrációban éri szennyező anyag terheltség. A dokumentáció és a kiegészítse alapján összegezve megállapítható: − A tervezett létesítmény létesítése, üzemeltetése és felhagyása során a felszíni és felszín alatti vizekre, ill. talajra megfelelő üzemmenet mellett nem várható környezetet szennyező hatás. − Hulladékgazdálkodási szempontból mind a megvalósulás, mind a működés, mind a megszüntetés vélhetően nem jár olyan jelentős környezeti hatásokkal, amelyet az akkumulátor hulladék feldolgozó egységes környezethasználati engedélyezése során már ne vizsgáltunk volna. − Az akkumulátorgyártó tevékenység telepítése ellen levegőtisztaság-védelmi szempontból kizáró ok nem merült fel, a technológia telepítése és üzemelése során várható hatás nem jelentős, így környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. − Zajvédelmi szempontból a tervezett tevékenység következtében nem feltételezhetők jelentős környezeti hatások. − A tervezett beruházásból nem származnak jelentős környezeti hatások, ez alapján természet- és tájvédelmi szempontból nem szükséges környezeti hatásvizsgálat lefolytatása.

8 Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem várhatók. A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése, valamint a 4. sz. melléklete kimondja, hogy a Felügyelőség az előzetes vizsgálatba bevonja a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező hatóságokat. A hatóságok a rendelkező részben szereplő előírásokkal, az alábbi indokokkal adták meg állásfoglalásukat: − A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: „ A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdésére, az Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megállapította, hogy a fent nevezett dokumentáció a környezet-egészségügyi követelményeknek megfelel, ezért a benyújtott dokumentáció alapján közegészségügyi vonatkozású kikötéseket nem írtam elő.” A szakhatóság hatáskörét, illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 34712006. (XII. 23.) Kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdés, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010 (XII.21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésein alapul. E szakhatósági állásfoglalás a fent említett jogszabályhelyeken túl a 2004. évi CXL. törvény (Két.) 44. § (1), (3), (6) és (9) bekezdés rendelkezésein alapul.” − A Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kezdeményezésére, a Jászberény, 0274/94 hrsz. alatti több mint 13 ha-os területen üzemi csarnoképület és akkumulátor gyártási technológia telepítése megnevezésű munka előzetes vizsgálati engedélye tárgyában 2012. május 9-én eljárás indult Hivatalomnál, melynek ügyintézési határideje 2012. június 9-én jár le. Örökségvédelmi hatástanulmány készítését a tárgyi beruházás kapcsán nem tartom indokoltnak. Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (Továbbiakban: Rendelet) 6. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló rendelet 32/A § (1) és a 4. sz. melléklet 3. pontja, illetékességét a Rendelet 1. sz. melléklet 1. pontja határozza meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a Rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt szakkérdéseket figyelembe véve adtam ki. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” − A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: „A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságara benyújtott, az IMSYS Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/a.) által elkészített, tervdokumentáció alapján megállapította, hogy a kérelemben foglalt tevékenység talajvé-

9 delmi érdeket nem sért, ezért az előzetes vizsgálat jóváhagyása ellen nem emel kifogást. Az önálló jogorvoslati lehetőség kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.). 44. § (9) bekezdése rendelkezik. A talajvédelmi hatóság illetékességéről a Ket. 21.§(1) bekezdése rendelkezik. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése, továbbá a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése állapítja meg.” A kérelem érdemi elbírálásához a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján megkerestem Jászberény Város Jegyzőjét, aki III-9350-2/2012. számú végzésével megszüntette az eljárását hatáskör hiányában, az alábbi indoklással: „A Közép- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4213-9/2012. ügyiratszámon megkeresett „a Jász- Plasztik Kft. üzemi csarnoképület étesítése és akkumulátor gyártási technológia létesítése" tárgyú előzetes vizsgálati eljárásában, mint helyi környezet- és természetvédelemi szakhatóságot állásfoglalás megadása végett. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. mellékletének 4.pontja alapján az előzetes vizsgálati eljárásban kijelölt szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltétele az alábbiak szerint kerül meghatározásra: „ Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely ellen védelmet jogszabály a feladat-és hatáskörébe utalja. „ Az érintett település önkormányzat jegyzőjének a 347/2006 (XII.23.) Korm. rendelet 4. melléklet 4. pontja alapján abban az esetben van hatásköre, ha tervezett tevékenység helyi védelem alatt álló területet érint. Jászberény Város Önkormányzata Képviselő- testületének vonatkozó, helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról szóló 39/2007. (XII.14.) rendelete és az épített és a zöldfelületi értékek helyi védelméről szóló 34/2003. (VI. 30.) rendelete alapján a tervezett beruházás helyi védettségű területet nem érint.” Az előzetes vizsgálat elbírálása ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidő: 45 nap, melyet nem léptem túl. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig eltelt időszakhatóságok eljárási ideje. Az eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a Ket. 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: – A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés és a 1. sz. melléklet 9. pontja alapján az illetékességgel rendelkező kijelölt környezetvédelmi hatóság a Felügyelőség. – A Rendelet 3. számú melléklet 119. pontja szerint a tervezett beruházás a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. – A Rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy „A környezethasználó köteles előzetes vizsgálatot kezdeményezni a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósulását tervezi, amely a) az 1. számú vagy a 3. számú mellékletben szerepel.” – A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 67. § (2) bekezdés értelmében „A felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati en-

10

–

gedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében - szükség szerint - meghatározza a benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit.” A Rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait.

Felhívtam a Jász- Plasztik Kft. figyelmét a meghatározott cselekmény végrehajtásának lehetőségére. A végrehajtást a Ket. 124-144. § szabályozza. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a.

Szolnok, 2012. május 15.

Kónya Károly igazgató megbízásából:

Dr. Nemes Gábor engedélyezési irodavezető igazgatóhelyettes

Határozatomról értesítést kapnak: 1. Jász-Plasztik Kft. (5100 Jászberény, Necsőtelep 1.) Tértivevénnyel 2. IMSYS Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/a.) Tértivevénnyel 3. Jászberény Város Jegyzője + kísérőlevél Tértivevénnyel 5100 Jászberény, Lehel vezér tér 18. Hivatali kapun 4. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 5000 Szolnok, Ady E. út 35-37. Hivatali kapun 5. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. Hivatali kapun 6. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 6720 Szeged, Oroszlán u. 6. Hivatali kapun 7. KÖTI-KTVF Hatósági Engedélyezési Iroda 8. KÖTI-KTVF HNYR 9. KÖTI-KTVF Irattár

Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Az ügyfél neve: Jász-Plasztik Kft.

11 2. Az ügyfél címe: 5100 Jászberény, Necsőtelep 1. 3. Az ügyfél KÜJ száma:100190953 4. Az ügyfél KSH száma:10370782