Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: 236-26/2015. Ea: Vida Ildikó
Tárgy:
Előzetes vizsgálat elbírálása
A CEGE Geotermikus Koncessziós Kft. (1117 Budapest, Októberhuszonharmadika u. 18.) által Jászberény 0611/12 hrsz. alatt létesítendő geotermikus energia ellátáshoz szükséges termelő-, és visszasajtoló kútpár, erőmű és villamos vezetéke létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálat során a következő döntést hoztam:
Határozat A CEGE Geotermikus Koncessziós Kft. (1117 Budapest, Októberhuszonharmadika u. 18.) által Jászberény 0611/12 hrsz. alatt létesítendő geotermikus energia ellátáshoz szükséges termelő-, és visszasajtoló kútpár, erőmű és villamos vezetéke létesítésére vonatkozó tevékenység előzetes vizsgálata eredményének és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 5. számú melléklet figyelembevételével megállapítom, hogy a tervezett beruházás nem környezeti hatástanulmány köteles.
Szakhatóságok előírásai: − A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve JNR/062/00185-2/2015. számú szakhatósági állásfoglalását feltétel nélkül megadta. − A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága JNF/03/00048-5/2015.számon kiadott szakhatósági állásfoglalását az alábbi feltétellel megadta: - „A beruházás a környező termőföldek minőségében kárt nem okozhat, a talajvédő gazdálkodás feltételei nem romolhatnak. A termőföldön hulladékot lerakni tilos. − A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal JN07D/EH/00156-2/2015. számon kiadott szakhatósági állásfoglalását feltétel nélkül megadta. − A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36600/637-1/2015. ált. számon kiadott szakhatósági állásfoglalását az alábbi feltétellel megadta: - „A tervezés során figyelembe kell venni a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet vízvédelemre vonatkozó előírásait. Végleges álláspontunkat a vízjogi létesítési engedélyes eljárás keretében alakítjuk ki.”
− A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK/106-4/2015. számon kiadott szakhatósági állásfoglalását feltétel nélkül megadta az alábbiak szerint: A) „a tervezett termelő kút (Jb-T-l/t) - a geotermikus energia-hasznosítás hőcserélő primer kör visszasajtoló kút (Jb-Ny-4), valamint az ehhez tartozó technológiai berendezések vonatkozásában megszünteti. B) a villamos erőmű létesítésére vonatkozóan az alábbi szakhatósági véleményt adja: nem szükséges környezeti hatásvizsgálat lefolytatása.” − A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jászberényi Járási Hivatal Járási Földhivatal. 10.112/2/2015. számon kiadott szakhatósági állásfoglalását az alábbi feltétellel megadta: • „a tervezett beruházás termőföld más célú hasznosításával járó szakaszainál az ingatlanügyi hatóság által 10.4331812014. és a 10.053/8/2007. számon termőföld végleges más célú hasznosítására kiadott engedélyező határozatokban foglaltakat maradéktalanul be kell tartani, • a termőföld területet érintő beruházás megkezdését, az ingatlanügyi hatóságnak be kell jelenteni, • a szakhatósági eljárással érintett területtel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény nem akadályozhatja.” Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: − A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, többször módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet 49. pontja szerinti 750 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat az engedélyes megfizette. − Egyéb eljárási költség nem merült föl. − Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnél nincs mód.
Indokolás A CEGE Geotermikus Koncessziós Kft. (1117 Budapest, Októberhuszonharmadika u. 18.) által Jászberény 0611/12 hrsz. alatt létesítendő geotermikus energia ellátáshoz szükséges termelő-, és visszasajtoló kútpár, erőmű és villamos vezetéke létesítésére előzetes környezeti vizsgálatát. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján a tevékenység a − 76. pont szerint a villamosvezeték létesítése (amennyiben nem tartozik a 1. számú mellékletbe), − 80. pont szerint a felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból (amennyiben nem tartozik az 1. mellékletbe) f., ) pontja szerint 2000 m3naptól termál rétegvízből, b) pontja szerint – felszín alatti vízkivétel termál karszt vízből 500 m3/naptól,
− 123. pont szerint vízbesajtolás felszín alatti vízbe (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) termál víztestek esetében méretmegkötés nélkül előzetes környezeti vizsgálat köteles, mely a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 37. § (3) bekezdésben rögzített kötelezettségemnél fogva ellenőriztem és megállapítottam, hogy a kérelem megfelelt a jogszabályokba foglalt tartalmi követelményeknek, csak a díjait nem fizették meg. 6612-3/2014. sz. hiánypótlásra felhívó levelemre a díjfizetés megtörtént. A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: A dokumentációt a SENEX Környezetgazdálkodási Kft. (1031 Budapest, Nánási út 42/B.) 14/33 projektszámon, 2014. november keltezéssel készítette. A tervezett tevékenység során nem elektromos légvezetéket, hanem földkábelt terveznek, ill. az érintett réteg dolomit karszt, így a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 80. b) pontja szerint – felszín alatti vízkivétel termál karszt vízből 500 m3/naptól, 123. pontja szerint - a vízbesajtolás felszín alatti vízbe, termál víztestek esetén méretmegkötés nélkül - előzetes vizsgálat és a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A benyújtott dokumentáció alapján: A kutatás eredménye alapján kerül meghatározásra, hogy csak termálenergia-hasznosításra, vagy villamos energia termelésre is sor kerül, a kutatás 1,6-2,6 MWe és 12 MWt teljesítményű geotermikus erőmű létesítésére irányul. A rendszer 1 db termelő és 1 db visszasajtoló kútból áll. A termelőkút a JászberényTermál-1/t (Jb-T-1/t) jelöléssel EOV X 235332, Y 711322 helyen tervezett, míg a visszasajtoló kút Jászberény Ny-4 szénhidrogén kutató fúrásból kerül kialakításra EOV X 235332, Y 711322 helyen talpmélysége 2900-3000 m, szűrőzése 2100-2300 m között. A felhasználni kívánt termálvíz mennyisége 8.000 m3/nap, éves vízigény 330 üzem napra 2640e m3/év. A kitermelt termálvíz a hő egy részét egy hőcserélő rendszeren keresztül átadja a geotermikus blokknak, melynél a hatékonyságot a hőcserélő szekunder rendszerében áramoltatott, víz alatti forráspontú folyadék alkalmazása biztosítja. A felszínre jutó termálvíz a folyamat során normál üzemmenetben végig zárt rendszerben, nyomás alatt van. A hő maradék részét üvegházas mezőgazdasági üzemben és/vagy kommunális létesítményben hasznosítják, majd a lehűlt víz teljes mennyisége visszasajtolásra kerül a saját vízadó rétegbe. Az erőmű hűtése léghűtés. Az első két év kutatási fázisban kialakítják a termelő kutat és tesztekhez szükséges kapcsolódó létesítményeket (víztározó medence, búvárszivattyú, kigázosító szeparátor, hőcserélő, lefúvató, vegyszeradagoló, szűrőegység, visszasajtoló szivattyú, áramellátó egység), majd a termelésre, sajtolásra és hidrodinamikai kapcsolatokra tesztelik. A következő két év kinyerési hasznosítási fázisban az erőmű és termálvezeték, ill. a megtermelt áram középfeszültségű hálózathoz kapcsolódó földkábelének és transzformátorállomásának létesítése üzembe helyezése várható. A fúrás és vizsgálatok során használt és kitermelt anyagokat műszaki védelemmel ellátott rendszerben gyűjtik, majd az üzemelés során zárt rendszert alakítanak ki, így üzemszerű állapotban nem kerülhet szennyezőanyag a földtani közegbe. Havária esetén a kijutott anyag és szennyezett talaj összegyűjtéséről és jellegének megfelelő hulladékként történő elhelyezéséről gondoskodnak. A tevékenység során a vízkő kiválás és korrózió megakadályozás céljából, üzembiztonság érdekében a geotermikus rendszerekben alkalmazott poliamin és egyéb polimer tipusú inhibitor vegyszer adagolását
tervezik, a napi várható 8000 m3 üzemi hozam mellett 14-35 kg/nap (~4mg/l) vegyszerigénnyel, a termelőkúthoz telepített adagolóval. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak szerint a beruházás várható levegőtisztaságvédelmi hatásai a felvonulási utak, a termálvezetékek és villamos földkábelek fektetési munkaterületek közvetlen környezetében, illetve a kutaknál (JB-Termál-1/t) a kútkörzet kiépítése során, illetve az ideiglenes tározótó létesítése környezetében várhatók. Az új termelő kút fúrására EMSCO-401 fúróberendezést alkalmaznak, melynek működésekor a helyhez kötött (nagyteljesítményű) dízelüzemű belső égésű motorok fognak üzemelni. A fúrótorony légszennyező pontforrásai: - P1 Caterpillar-3512-DI-TA típusú dízel motor kéménye - P2 Caterpillar-3512-DI-TA típusú dízel motor kéménye - P3 Caterpillar-3512-DI-TA típusú dízel motor kéménye - P4 Caterpillar-3512-DI-TA típusú dízel motor kéménye - P5 Detroit típusú dízel motor kéménye - P6 Caterpillar 3406 típusú dízel motor kéménye Az alkalmazott dízelmotorok típusonkénti teljesítménye és üzemanyag fogyasztása: Caterpillar 3406: 240 kW 22,3 kg Caterpillar 3512: 1022 kW 94-96,1 kg Detroit: 335 kW 30,2 kg
(~19 l) gázolaj (~79-81 l) gázolaj (~25,5 l) gázolaj
A tényleges üzemeltetés előtt a termál- és visszasajtoló kutak rövid és hosszú idejű tesztelésére van szükség. A kitermelő és nyomószivattyúk villamos árammal működnek, mely előállítása dízel üzemű generátor segítségével valósul meg, így kipufogógáz kibocsátásával kell számolni a tesztek és a próbaüzem során. a próbaüzem alatt a szivattyúk működtetéséhez szükséges áramot egy dízel áramfejlesztő szolgáltatja majd, amelynek tervezett teljesítménye 140-190 kVA. A generátor pontforrása: P7 Dízel üzemű generátor A tervezett légszennyező pontforrások várható szennyező anyag kibocsátása határérték alatti. Az elvégzett immissziós számítások szerint a kútkiképzés (fúrás), próbaüzem, termálvezeték és elektromos földkábel fektetés létesítés során a modellezett komponensenként kialakuló koncentráció maximumok nem közelítik meg a vonatkozó határértékeket. Az erőmű megvalósulása és működése esetén közvetlen levegőkörnyezeti hatás nem várható. A teljes rendszer zártkörű működésű, közvetlen helyi kibocsátás nem jelentkezik. A kitermelő és nyomószivattyúk működtetése (saját termelésű) villamos árammal valósul meg, kipufogógáz kibocsátás nem jelentkezik. Az erőmű működtetése személyi jelenlétet nem igényel, az évente néhány alkalommal elvégzett karbantartási munkálatok által generált forgalom elhanyagolható járulékos terhelést okoz a környék közlekedési eredetű levegőterhelésében. A kialakítási munkálatok során keletkező fúrási hulladékot/zagyot (EWC 01 05 04 650 m3 és EWC 01 05 08 850 m3) egy ideiglenesen kialakított, szigetelt beton tározóban a helyszínen összegyűjtik és szigetelt rakterű tehergépkocsikkal folyamatosan elszállítják hulladékkezelési engedéllyel rendelkező átvevőnek. A szilárd anyag szabályozó eszközök iszapszerű, lapátolható kb. 30-40 %-os víztartalommal rendelkező fúrási szilárd hulladékot eredményeznek, amelyet hulladéklerakóba szállítanak. A mélyfúrási munkálatok során veszélyes hulladék feltehetően nem keletkezik. A munkálatok során keletkező kommunális szennyvizet acéltartályban összegyűjtik és helyi, engedéllyel rendelkező szállítási alvállalkozóval szállíttatják el.
A telepítési fázisban a vezetékfektetés (termálvezetékek és a tervezett elektromos földkábel) során a munkagépek üzemeléséből keletkezhetnek veszélyes és nem veszélyes hulladékok. Az erőmű üzemelése automatikus, így az üzemelés során keletkező kommunális hulladékok mennyisége elhanyagolható. A karbantartás során keletkező hulladékok (olajos rongy, vegyszerek csomagoló anyaga stb.) kezelése megfelelően megoldható. A kitermelő és visszasajtoló kutak által, valamint a hőerőmű és a termálvíz elhelyezésére szolgáló medence által érintett Jászberény, 0611/12 hrsz. a jelenleg hatályos jogszabályok alapján nem áll országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt és a 14/2014. (V. 11.) KvVM rendelet értelmében nem része a Natura 2000 hálózatnak sem. A tervezett termálvízvezeték a kitermelés helyszínétől egy bekötő út mentén éri el a 31-es számú főutat, ahonnan azzal párhuzamosan halad Jászberény határáig, illetve a városon keresztül. Jászberény határában a HUHN20078 Jászsági-Zagyva-ártér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 terület közvetlen közelében, illetve annak határán fut a tervezett nyomvonal. A nyomvonal É-i irányba, ipari területek felé kanyarodó ága egy rövid, kb. 150 méteres szakaszon szintén a HUHN20078 Jászsági- Zagyvaártér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 terület közvetlen közelében, illetve annak határán fut. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a következőkre hívom fel a figyelmet: 1. Természetvédelmi szempontból: • • • •
•
A vezetékszakasz helyéül szolgáló árokba belehullott kétéltű- és hüllőfajokat az árok visszatemetése előtt el kell távolítani. Felvonulási és deponáslási területként Natura 2000 területek nem használhatók fel. A munkálatok után a felvonulási és deponálási helyeket az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani. A HUHN20078 Jászsági-Zagyva-ártér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 terület érintettségét lehetőség szerint teljes mértékben el kell kerülni, illetve minimálisra kell csökkenteni. Az esetleges érintettség során a munkálatokat úgy kell végezni, hogy a Natura 2000 kijelölés céljai ne sérüljenek. A tervezett termálvezeték nyomvonalának a HUHN20078 Jászsági-Zagyva-ártér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 terület közelében elhaladó szakaszának vonatkozásában a konkrét építési munkálatokat megelőzően legkésőbb 5 nappal a területileg illetékes természetvédelmi őrrel (Juhász Tibor, tel.: 30-994-26-43) egyeztetni szükséges.
2. Levegőtisztaság- védelmi szempontból: Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban: R.) 22. § (1) bekezdése szerint légszennyező pontforrás létesítése, használatba vétele esetén a levegővédelmi követelményeket a Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi engedélyben írja elő. Légszennyező pontforrás létesítésének illetve üzemeltetésének engedélyezéséhez szükséges kérelem tartalmi követelményeit a R. 5. sz. melléklete tartalmazza: • • •
A létesítmény, illetve a technológia telepítési helyének jellemzői. Helyszínrajz a légszennyező források bejelölésével. A tervezett tevékenység leírása, az épület, építmény, berendezés (a továbbiakban együttesen: létesítmény) légszennyező forrásainál alkalmazott technológia ismertetése.
• • • •
• • • • • • •
A létesítményben, illetve a technológiákban felhasznált nyersanyagok, segédanyagok és egyéb adalékanyagok, valamint az energiahordozók minőségi jellemzői és mennyiségi adatai. A létesítményben, illetve a technológiában termelt energia, késztermékek minőségi jellemzői és mennyiségi adatai. A létesítmény illetve technológia légszennyező forrásai. A létesítmény illetve technológia várható kibocsátásai a környezeti elemekbe, a kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, a környezetre gyakorolt lényeges hatások. A források várható légszennyező anyag kibocsátását számítással kérjük bemutatni mg/m3 és kg/h mértékegységben szennyező anyagonként. A kibocsátások megelőzését, vagy ahol ez nem lehetséges, mérséklését szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások. Ahol szükséges a létesítményben, illetőleg a technológiában a hulladékok keletkezését megelőző, illetőleg csökkentő tervezett intézkedések. További intézkedések, amelyek az energia hatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését szolgálják. A kibocsátások folyamatos ellenőrzését biztosító intézkedések. Annak bemutatása, hogy az alkalmazott technológia, termelési eljárás megfelel az elérhető legjobb technikának. A hatásterület lehatárolása. Az előző pontokban részletezettek közérthető összefoglalása.
3. Zajvédelmi szempontból: A tervezett erőmű es kutak környezetében (280 m-en belül) védendő létesítmény található - az éjszakai munkavégzés során a zajterhelési határérték LTH = 45 dB nem teljesíthető, ezért a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet Építési zaj- és rezgésforrás működtetésével kapcsolatos előírások 13.§ (1) bekezdései értelmében a kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól. • A kivitelezés megkezdése előtt kérünk benyújtani egy olyan akusztikai számítást, amelyből megállapítható a legnagyobb túllépés (dB-ben) helye és időpontja, időtartama. • A fúráspont környezetében található tanya házszám (vagy helyrajzi szám) megjelölésével. • A tevékenységhez kapcsolódó szabadba telepített – jelentősebb technológiai zajforrások helye, megnevezése, működési ideje. • Az egyedi zajkibocsátási határérték kiadásához kérjük a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet 20.2 pontja szerint megállapított díj (150 000 Ft.) megfizetését igazoló bizonylatot. A fentiek alapján megállapított díjat a 10045002-01711930-00000000 számlaszámra kell megfizetni. 4. Földtani közeg védelmi szempontból: A tevékenység során az üzemanyagok, kenőanyagok és vegyszerek tárolását az anyagnak ellenálló, megfelelő kármentővel kialakított helyen kell tárolni. Felhasználásuk során kármentő tálcát, ill. itatóanyagot kell használni a környezetbe kerülésük megelőzésére. A hatályos jogszabályok alapján az esetleges meghibásodás során szükséges intézkedések megtételét kárelhárítás keretében kell elvégezni, amelynél a 90/2007. (IV.26.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni. Összegezve megállapítható:
− − − − −
Hulladékgazdálkodási szempontból mind a megvalósulás, mind a működés, mind a megszüntetés feltételezhetően nem jár jelentős környezeti hatásokkal. A beruházás földtani közeg védelmi szempontból nem indokolja a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását. A tervezett beruházás előírásaink betartása esetén sem a létesítés, sem az üzemeltetés során nem jár jelentős káros hatással a Natura 2000 jelölő fajokra, illetve élőhelyre, ez alapján természet- és tájvédelmi szempontból nem szükséges környezeti hatásvizsgálat lefolytatása. Tevékenységükkel nem terhelhetik a környezeti levegőt olyan mértékben, amely – a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet szerint – légszennyezést okoz, így levegőtisztaság-védelmi érdeket nem érint. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció szerint zajvédelmi szempontból mind a működés, mind a megszüntetés feltételezhetően nem jár jelentős környezeti hatásokkal
Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem várhatók. A Ket. 29. § (6) bekezdés, továbbá a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdések szerint, az ügy az érintett Jászberény Város Jegyzője közreműködésével, a Felügyelőség honlapján, faliújságán, valamint a kormányzati rendszeren közhírelve lett. A nyilvánosság észrevételt nem tett. A 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33 § (1) bekezdése, valamint az 5. sz. melléklete szerint hatáskörrel rendelkező szakhatóságok a rendelkező részben szereplő előírásokkal, az alábbi indoklással adták meg állásfoglalásukat: − A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: „A Közép- Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) a CEGE Geotermikus Koncessziós Kft. által benyújtott kérelemre eljárást indított Jászberény külterületén geotermikus erőmű létesítésére vonatkozóan elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció elbírálására. A Felügyelőség szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából megkereste népegészségügyi szakigazgatási szervünket, mivel az eljárásban hatóságunk szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján megkeresésében megadta az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési útvonalát. Az eljárás során megállapításra került, hogy a dokumentációban foglaltak a népegészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó jogszabályokkal nem ellentétesek, ezért közegészségügyi vonatkozású kikötéseket nem támasztottam. A szakhatóság hatásköre, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseken alapul. Ezen szakhatósági állásfoglalás kiadásánál a fent említett jogszabályi helyeken kívül a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (1), (3) és (9) bekezdés rendelkezéseit is figyelembe vettem.” − A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal: „A CEGE Geotermikus Koncessziós Kft. előzetes vizsgálati dokumentációja, valamint a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartási adatai alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás
sem műemléki érdeket, sem nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint. Előzetes régészeti dokumentációt nem szükséges készíteni. Tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló módosított 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. §-a alapján, amennyiben a tárgyi terv kivitelezése során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti emlék vagy lelet kerül elő, vagy ennek gyanúja felmerül a felfedező (a munka felelős vezetője), az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a Kötv. 22. § (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt és a hatóságot, valamint a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni. A kivitelezési munkák során előkerülő régészeti leletek feltárását biztosítani kell. A bejelentési kötelezettség elmulasztása Kötv. 82. § (2) és az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X1.18.) Korm. r.(a továbbiakban: Korm. r.) alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A Korm. r. 4. §-a alapján a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható bírság összege 10 ezertől 250 millió forintig terjedhet. Szakhatósági állásfoglalásomat a régészeti Örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) 3. sz. melléklet A/3. pontjában szereplő szempont alapján adtam ki, miszerint az eljárás során azt szükséges vizsgálni, hogy a tervezett beavatkozás jellege és mértéke milyen hatással van a régészeti örökség elemeire. A jogorvoslat módjáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL_ törvény (a továbbiakban: Ket.). 44. § (9) bekezdése rendelkezik, mely szerint a szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az ügy érdemében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kormányrendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kelöléséről szóló 481/2013. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. sz. melléklet 6. pontja, illetékességét a Kormányrendelet 1. melléklet 10. pontja határozza meg.” − A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.) jogszabályi hivatkozással megkereste Igazgatóságunkat; a CEGE Geotermikus Koncessziós Kft. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.), mint engedélyes, Jászberény külterületén tervezett „Geotermikus erőmű építése"előzetes vizsgálatának engedélyezési eljárásában, szakhatósági eljárás céljából. A talajvédelmi hatóság a rendelkezésre állá dokumentációk alapján JNF/03100048-2/2015. számon hiánypótlási felszólítást adott ki, melyet az engedélyes az előírt határidőn belül teljesített: a szakhatósági közreműködésünkért fizetendő díj befizetését igazoló dokumentumot Igazgatóságunk részére pótlólag megküldte. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a Senex Környezetgazdálkodási Kft. (1031 Budapest, Nánási út 42/b.) által elkészített, 14/33 projektszámú tervdokumentáció alapján megállapította, hogy a kérelemben foglalt tevékenység a talajvédelmi követelményeknek megfelel, ezért a fenti előírásokkal az előzetes vizsgálat jóváhagyása ellen kifogást nem emel. Az önálló jogorvoslati lehetőség kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.). 44. § (9) bekezdése rendelkezik. A talajvédelmi hatóság illetékességéről a Ket. 21. § (1) bekezdése rendelkezik. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek ki-
jelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése, továbbá a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva hoztam meg.” − A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jászberényi Járási Hivatal Járási Földhivatala: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint eljáró hatóság, a CEGE Geotermikus Koncessziós Kft. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) által benyújtott, „a Jászberény külterületén geotermikus villamos erőmű létesítés" előzetes vizsgálat elbírálásához, jogszabályi hivatkozással megkereste az ingatlanügyi hatóságunkat szakhatósági állásfoglalás kiadásának céljából. A szakhatósági állásfoglalás kiadásának jogi akadálya nem volt, döntésemet a www.ktvktvf.zoldhatosaq.hu honlapról letöltött, „a SENEX Környezetgazdálkodási Kft. által 14/33 projektszámon letöltött, „CEGE Kft. Jászberény Geotermikus Koncessziós Területen Tervezett Munkálatok Geotermikus Erőmű Építése Előzetes Vizsgálati Dokumentáció"" előzetes vizsgálati dokumentációja és a z ingatlanügyi hatóság által 10.433/8/2014. és a 10.053/3/2007. számon termőföld végleges más célú hasznosítására kiadott engedélyező határozata alapján hoztam meg. Jelen szakhatósági állásfoglalásom nem jelenti a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését. Hatáskörömet és illetékességemet a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 8-9. §-a, a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési intézet feladatairól illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet állapítja meg. Jelen eljárásban szakhatóságként a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (X11.17.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján vettem részt. A szakhatósági eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § és 45. §-a szabályozza.” − A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség hivatkozott számú 2014. november 25. napján érkeztetett - megkeresésével a CEGE Geotermikus Koncessziós Kft. a ,,Jászberény külterületén geotermikus villamos erőmű létesítése előzetes vizsgálata" iránti kérelmére indult hatósági eljárásában a Hatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és az 5.sz. melléklet alapján a tevékenység végzésének előzetes vizsgálata hatósági eljárásban a vízügyi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött SENEX Kft. által 14/33 projektszámon készített „Geotermikus erőmű építése, Előzetes Vizsgálati Dokumentáció" alapján a fent hivatkozott szakkérdés tekintetében az alábbi megállapításokat teszem: A tevékenység megvalósulása során geotermikus energiából villamos energiát kívánnak előállítani: Ehhez egy. mélyfúrású kút létesül (2900-3000m), mely vizének hőfoka várhatóan 150-155°C. A kitermelt termálvíz hőjének hasznosítása után zárt rendszerben a víz egy meglévő kúton keresztül a víz-
adó rétegbe visszasajtolásra kerül. Ezáltal a vízadó réteg nem sérül. A visszasajtolt víz csökkent hőmérséklete jelentős hatást nem gyakorol a vízbázisra. Az építési munkák és az üzemeltetés érdemben vélhetően nem befolyásolja a talajvíz állapotát. A tevékenység végzése vízellátást, szennyvíz elhelyezést nem igényel, szennyező anyag elhelyezés nem történik. A területen keletkező kommunális szennyvizet összegyűjtik és szerződés alapján szennyvíztelepre szállítják. A keletkező csapadékvíz a területen elszikkad. A tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. Megállapítható, hogy vízvédelmi szempontból a létesítmény megvalósítására vonatkozó kizáró ok várhatóan nem merül fel. A rendelkezésemre álló iratok érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárjaki. A Hatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 22312014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése, és a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és az 5.sz. melléklete, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének 10. pontja állapítja meg.” −
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság: „A Bányakapitányság a Felügyelőség 2015. január 16-án iktatott megkeresésének mellékleteként megküldött kérelmet. megvizsgálta, majd Kérelmezőnek hiánypótlást írt elő, amit Kérelmező teljesített. Az ügy összetettsége miatt A) és B) pontok szerint ad szakhatósági állásfoglalást a Bányakapitányság. A) A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet. a Felügyelőség által hivatkozott 33.§ (1) bek., illetve ugyanezen rendelet 5. sz. melléklet szerint az elsődleges geotermikus-energia kitermelés tekintetében a bányafelügyelet szakhatóságként való bevonásának feltétele nem áll fenn, mivel a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 49.§ szerint a geotermikus energia termelésével közvetlen kapcsolatban álló visszasajtoló kút, tervezett termelő kút, a geotermikus energia hasznosítás hőcserélő primer kör, valamint az ehhez tartozó technológiai berendezések építése, üzemeltetése és felhagyása bányászati tevékenység, melyre a Bányakapitányság az SZBK/2800-2412014. számon Kutatási Műszaki Üzemi Tervet adott ki. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (111.28.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 4. pontja szerint a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos építmények a koncesszióköteles geotermikus energia kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az erőművi berendezések kivételével. Előbbiek alapján a Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 45/A.§ (3) bek. szerint a szakhatósági eljárását e tekintetben megszünteti. B) Az A) ponton túl, az erőművi berendezések tekintetében - a geotermikus energia kitermelésével nem közvetlen kapcsolatban álló részek, azaz a hőcserélő szekunder körétől kezdődően - a környezetvédelmi,. természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet a Felügyelőség által hivatkozott 33.§ (1) bek., illetve ugyanezen rendelet 5. sz. melléklet szerint a bányafelügyelet jelen eljárásba szakhatóságként való
bevonásának feltétele teljesül. A geotermikus villamos erőmű létesítése, üzemeltetése és felhagyása nem bányászati tevékenység, ezért a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalást ad. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználat engedélyezési eljárásról szóló 31412005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján a tevékenység a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. Véleményünk szerint, földtani szempontból a környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges, mivel a tervezett tevékenység földtani környezetre gyakorolt hatása csekély. A Bányakapitányság felhívja a figyelmet arra, hogy a vízügyi hatóságok tárgyban kiadott összes vízjogi engedélye hatályát vesztette a geotermikus energia kinyerésére kötött koncesszió megkötésekor, mert a Bt. 19.§ alapján a tárgyi létesítmények és tevékenység a bányafelügyelet hatáskörébe ment át. Jelen végzés elleni önálló jogorvoslat lehetőségét a Ket. 444, (9) bek. zárja ki. A Szolnoki Bányakapitányság tárgybeli ügyben való illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet állapítja meg.”
Az eljárás során szakhatóságként megkerestem még Jászberény Város Jegyzőjét, aki PH/1213-4/2015. számú végzésével megszüntette az eljárását hatáskör hiányában, az alábbi indoklással: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. szám) a 236-8/2015 iktatószámú megkeresése alapján „ Geotermikus villamos erőmű építésére" vonatkozó előzetes vizsgálati eljáráshoz kapcsolódó - Senex Környezetgazdálkodási Kft. (1031 Budapest, Nánási út 42/B.) által készített 14133 projektszámú tervdokumentáció alapján szakhatósági eljárást helyi környezet és természetvédelemre vonatkozóan megszüntetem. Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben a tervezett létesítmény kivitelezése közterületi fakivágással jár, a fakivágást engedélyező jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni. A fakivágási engedély kérelmet Jászberény Jegyzőjéhez kell benyújtani. Egyúttal megállapítom hatásköröm hiányát. A szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. INDOKOLÁS A CEGE Geotermikus Koncessziós Kft. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. szám) benyújtotta a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre (5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. szám) „Geotermikus villamos erőmű építésére" vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 236-812015. ügyiratszámon megkeresett „Geotermikus villamos erőmű építésére" vonatkozó előzetes vizsgálat elbírására, mint helyi környezet- és természetvédelemi szakhatóságot állásfoglalás megadása végett A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. melléklet 7. pontja alapján az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltétele az alábbiak szerint kerül meghatározásra: „Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely ellen védelmet jog-
szabály a feladat-és hatáskörébe utalja." Eljárásom során hatáskörömben tartozóan vizsgáltam az alábbi önkormányzati rendeletbe foglalat, helyi környezet- illetve természetvédelemmel kapcsolatos előírások teljesülését: A beruházással érintett ingatlanok - 0611/2 hrsz.- Jászberény Város Önkormányzata Képviselőtestületének az épített és a zöldfelületi értékek helyi védelméről szóló 34/2003. (VI. 30.) önkormányzati rendelet alapján nem helyi jelentőségű természetvédelem területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló területen található, így az eljárásban szakhatóságként való részvételre vonatkozó hatáskörrel nem rendelkezem. Mindezek alapján a rendelkező részben rögzítettek szerint döntöttem. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 4 5 / A § (3) bekezdése szerint, ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a hatóságot és megszünteti a szakhatósági eljárást. A Kérelmező az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (1) bekezdése szerinti illetéket illetékbélyeg formájában lerótta, az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. A fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, s ezen jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés h) pontja, a 33 §. (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet 7. pontja határozza meg.” Az előzetes vizsgálat elbírálása ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidő: 45 nap, melyet nem léptem túl. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a szakhatóságok eljárási ideje és a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig eltelt idő. Az eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a Ket. 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A Ket. 45.§ (2) bekezdése szerint a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: – A 481/2013. (XII.017.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés és a 1. sz. melléklet 9. pontja alapján az illetékességgel rendelkező kijelölt környezetvédelmi hatóság a Felügyelőség. – A Rendelet 3. számú melléklet 123., 80.,76. pontja szerint a tervezett beruházás a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. – A Rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy „A környezethasználó köteles előzetes vizsgálatot kezdeményezni a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósulását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel.” – A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 67. § (2) bekezdés értelmében „A felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében - szükség szerint - meghatározza a benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit.” – A Rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait.
A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Szolnok, 2015. március 23. Kónya Károly Igazgató megbízásából:
Dr. Nemes Gábor hatósági igazgatóhelyettes
Határozatomról értesítést kapnak: 1. CEGE Geotermikus Koncessziós Kft. 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Tértivevénnyel 2. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 5000 Szolnok, Ady E. út 35-37. Hivatali kapun 3. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. Hivatali kapun 4. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jászberényi Járási Hivatal Járási Földhivatala 5100 Jászberény, Ady E. út 34. Hivatali kapun 5. Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. Hivatali kapun 6. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság 5000 Szolnok, Hősök tere 6. Hivatali kapun 7. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 5000 Szolnok, József A. út 14. 8. KÖTI-KTVF Hatósági Osztály/ HNYR 9. KÖTI-KTVF Irattár
Azonosító adatok: KÜJ:103352594
