KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL BESZÁMOLÓ A ÉVI TEVÉKENYSÉGRŐL

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL

BESZÁMOLÓ A 2007. ÉVI TEVÉKENYSÉGRŐL

Budapest, 2008. február 28.

2

Tartalomjegyzék 1.Bevezetés................................................................................................................................6 1.1.A régió főbb jellemzőinek (lakosságszám, terület, településszerkezet, települések, önkormányzatok és önkormányzati hivatalok száma, jellege, kistérségek) bemutatása (1-5. számú melléklet)..........................................................................................................................6 1.2.A hivatal alap- és kiemelt feladatainak összefoglalása, a működés főbb jellemzői, az ügyiratforgalom változásának bemutatásával (6. számú melléklet)............................................7 2.Törvényességi ellenőrzési, törvényességi felügyeleti munka.............................................8 2.1.A számszerű tapasztalatok értékelése; az önkormányzati rendeletekre tett törvényességi felhívások eredményessége, az önkormányzati határozatok törvényességének biztosítása (710. számú melléklet)....................................................................................................................8 2.2.Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása; .................................................................................19 2.3.A törvényesség fenntartása érdekében a hivatal által alkalmazott eszközök, módszerek. ..35 2.4.Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartás, szakmai segítségnyújtás ..........................38 2.5.Összeférhetetlenség (hivatal általi kezdeményezése)..........................................................45 2.6.A hivatal munkája a kisebbségi önkormányzatok törvényes működésének biztosításában (11. számú melléklet) ................................................................................................................48 2.7.A hivatal tevékenysége a többcélú kistérségi társulások vonatkozásában ..........................55 2.8.A törvényességi felügyeleti munka módszerei, ellenőrzések, intézkedések (12. számú melléklet) .................................................................................................................................57 2.9.Az önkormányzatok működésével kapcsolatos ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (13. számú melléklet)...................................................................................57 3.Az önkormányzati szervek, és a közigazgatási hivatal hatósági tevékenysége .............63 3.1.Az önkormányzati szervek államigazgatási feladatellátásának tapasztalatai különös tekintettel a közigazgatási hivatal cél-, téma és komplex vizsgálataira ....................................63 3.1.1.A megállapítások alapjául szolgáló cél-, téma és komplex vizsgálatok (14. számú melléklet) 63 3.1.2.A jegyző, a polgármester és az ügyintézők államigazgatási hatósági tevékenységének elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával (15. számú melléklet) 68 3.1.3.A polgármesteri hivatalokat érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (16. számú melléklet) 77 3.2.A közigazgatási hivatal államigazgatási feladatai ...............................................................81 3.2.1.Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával (17-21. számú melléklet) 81 3.2.2.A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával (22-24. számú melléklet) 96 3.2.3.Segítségnyújtás a jogalkalmazóknak a Ket.-tel kapcsolatos jogértelmezés problémákban 114

3 3.2.4.A közigazgatási hivatalt érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (25. számú melléklet) 115 3.2.5.A regionális átalakulás hatása a hatósági munkára 117 3.2.6.Az R. 15. §-a szerinti új jogintézmény tapasztalatai 120 4.A koordinációs és szervezési feladatok ...........................................................................121 4.1.A hivatalvezető régiós átalakulás következtében fennálló többletjogosítványai a területi államigazgatási szervek tekintetében, ezek gyakorlásának tapasztalatai ................................121 4.2.A koordinációs jogkör a regionális átalakulásra figyelemmel ..........................................121 4.3.A területi államigazgatási szervek együttműködési készsége, ezt befolyásoló tényezők változás a regionalizációval...................................................................................................121 4.4.A közigazgatási korszerűsítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában betöltött szerep ...............................................................................................................................122 4.5.A több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolása érdekében végzett tevékenység ...............................................................................................122 4.6.A területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati és információs rendszerei összehangolásának érdekében végzett tevékenység...............................................122 4.7.A regionális államigazgatási kollégium működésének adatai, a kollégium összetétele, struktúrájának hatékonysága (bizottságok, kapcsolattartás, ülések gyakorisága) ...................122 4.8.Az államigazgatási kollégium döntései; a koordináció területei; a központi feladatok (például az uniós pályázatokhoz kapcsolódó teendők) elősegítése, végrehajtása érdekében végzett érdemi, tartalmi munka ...............................................................................................126 4.9.A közigazgatási hivatal ellenőrzési tevékenységének helyzete, hatékonysága; változása a regionális átalakulás következtében; az ellenőrzött szervek, ellenőrzött területek .................127 4.9.1.A munkáltatói intézkedések törvényességére vonatkozó közszolgálati ellenőrzések130 4.9.2.A Ket. hatályosulására vonatkozó ellenőrzések .........................................................130 4.9.3.Az ügyiratkezelésről, a közigazgatási szervek által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, ügyiratkezelési szabályzatok jóváhagyása 131 4.9.4.Az informatikai programok jogtisztaságára vonatkozó ellenőrzések 131 4.10.A területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének összehangoltsága érdekében végzett tevékenység ...............................................................................................131 4.11.A tartalékállomány és a KÖZIGTAD kezelésével kapcsolatos feladatok.......................132 5. Informatikai feladatok ....................................................................................................133 5.1.Az informatikai tevékenység feltételeinek alakulása, eszközellátottság (26. számú 133 melléklet) 5.2.A közigazgatási hivatalok informatikai tevékenysége ......................................................133 5.3.Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések ......................136 5.4.Az elektronikus közigazgatás helyzete..............................................................................136 5.5.A regionális átalakulás hatása a tevékenységre.................................................................138 6. Képzés és továbbképzés ..................................................................................................139 6.1.Az egyes képzési formák, hatásuk a konkrét közigazgatási feladatok ellátására és annak színvonalára; a képzések szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok, tapasztalatok, eredmények, résztvevők (27. számú melléklet).......................................................................139 6.1.1.A központi célelőirányzatból megvalósított képzések (28. számú 141 6.1.2.A Regionális Operatív Programokból finanszírozott képzések (29. számú melléklet)141 6.1.3.Egyéb képzések 142 6.2.A közigazgatási alap- és szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, alkotmányos alapismereti és egyéb vizsgák (30. számú melléklet) ..................................................................................142 6.2.1.Közigazgatási alapvizsgák és a vizsgára felkészítő tanfolyamok (31. számú melléklet) 142

4 6.2.2.Közigazgatási szakvizsgák és a vizsgára felkészítő tanfolyamok (32.számú melléklet) 142 6.2.2. Közigazgatási szakvizsgák és vizsgára felkészítő tanfolyamok 142 6.2.3.Anyakönyvi szakvizsga és a vizsgára felkészítő tanfolyam (33. számú melléklet) 143 6.2.4.Alkotmányos alapismeretek vizsga (34. számú melléklet) 143 6.3. A regionális átalakulás hatása a tevékenységre............................................................143 7.A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége .............................................. 144 7.1.A működési feltételek alakulásának általános bemutatása; a regionális átalakulás által indukált változások ..................................................................................................................144 7.2.A hivatali feladatokban bekövetkezett változások következményeinek értékelése, a bér-, és létszámgazdálkodásra, elhelyezési feltételekre gyakorolt hatása ............................................144 7.3.A bér-, és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása ...............................................................................................................................145 7.4.A személyi működési feltételek, ezek alakulása - létszám, végzettség, szakmai összetétel; az emberi erőforrás stratégiája, értékelése; a hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák leküzdése, illetve az esetleges fegyelmi intézkedések (35-40. számú melléklet) ...............................................................................................................................146 7.5.A hivatal pénzügyi feltételének bemutatása, számszerű és szöveges értékeléssel (41-42. számú melléklet)......................................................................................................................147 7.6.A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása .....................................................................147 7.7.A minőségügyi rendszerek alkalmazása............................................................................148 7.8.A hivatali Szervezet működtetésében alkalmazott korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazási tapasztalatai, különös tekintettel a szervezetfejlesztés érdekében esetlegesen bevezetett módszerek, kidolgozott stratégiák.......................................................148 7.9 Kapcsolattartás: szervi és ágazati irányító; más közigazgatási hivatalok, közigazgatási szervek, lakosság, civil szervezetek, sajtó, nemzetközi kapcsolatok ......................................149 7.10. Az ügyiratkezelés helyzete .............................................................................................149 8 Az év során kiemelt, országos jelentőségű feladatok, illetve ezek végrehajtása .........154 8.1.A régió többcélú kistérségi társulásai működésének tapasztalatai; a kistérségi kapacitásfejlesztés és a koordináció javítása érdekében tett lépések, a hivatal kapcsolata a kistérségekkel .........................................................................................................................154 8.2.Országos jelentőségű eseti feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák .............................................................................................154 8.3.A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel tapasztalata különös tekintettel a regionalizációra ......................................................................................154 8.4.A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések; különös tekintettel a regionális átalakulásra..........................................................................................154 A területfejlesztési intézményekkel való kapcsolattartás....................................................155 8.6.A hivatal működésének körében felmerült egyéb országos jelentőségű ügyek, események, rendezvények stb. ....................................................................................................................155 9. A szakigazgatási szervek és az állami főépítész tevékenysége .....................................156 9.1.A fogyasztóvédelmi felügyelőség .....................................................................................156 9.1.1.A tevékenység prioritásai 156 9.1.2.Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) 157 9.1.3.Az ellenőrzési tevékenység eredményessége, kiemelt feladatok/vizsgálatok 158 9.1.4.A közigazgatási hivatalból történő kiválás 163 9.2. A szociális és gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése (48-55. számú melléklet) ...............................................................................................................................164 9.2.1. A működés általános tapasztalatai, (a regionális átalakítás hatása) 164

5 9.2.2.Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával)

166

9.2.3.A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) 169 9.2.4.A tevékenysége hatása a közigazgatási korszerűsítésre, valamint az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításában 193 9.2.5.A szakmai tevékenységet irányító főhatósággal való kapcsolatok

195

9.2.6.Tevékenysége területei, prioritásai, kiemelt feladatok (pl. közgyógyellátási igazolványok cseréje) 197 9.3.Az állami főépítész tevékenységének rövid értékelése

201

9.3.1.A működés általános tapasztalatai, (a beintegrálódás hatása)

201

9.3.2.Az állami főépítész hatósági tevékenysége (területrendezési hatósági és szakhatósági tevékenység) 202 9.3.3.Az állami főépítész egyéb tevékenységének prioritásai, kiemelt feladatok (településrendezési tervek véleményezése, tervtanácsok működésének tapasztalatai)

203

10.A területi államigazgatási szervek és az államigazgatási feladatot ellátó más szervek államigazgatási feladatellátásának jellemzői a régióban (57-59. számú melléklet) .............................................................................................................................205 10.1.Az államigazgatási hatósági tevékenység súlya, nagyságrendje a szervezet által ellátott feladatokon belül .....................................................................................................................205 10.2.Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával).................................................210 10.3.A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával).................................................217 10.4.A szakhatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban) ............................................219 10.5.Az államigazgatási feladatot ellátó szervek által végzett hatósági ellenőrzések száma, tapasztalatai, ellenőrzési módszerek........................................................................................221 10.6.Az államigazgatási feladatot ellátó szerveket érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága ................................................................................................227 10.7.A regionális átalakulás hatása a hatósági feladatellátásra ...............................................232 11.Összefoglalás ...................................................................................................................237 11.1.

A hivatal 2007. évi feladatainak és kiemelt céljainak teljesülése..........................237

11.2. A jövőbeni legfontosabb feladatok.................................................................................237

6

1.Bevezetés 1.1. A régió főbb jellemzőinek (lakosságszám, terület, településszerkezet, települések, önkormányzatok és önkormányzati hivatalok száma, jellege, kistérségek) bemutatása (1-5. számú melléklet) A fővárost és Pest megyét magában foglaló Közép-magyarországi régió a hét régió közül területileg a legkisebb, az ország társadalmi-gazdasági életében betöltött szerepét tekintve azonban rendkívüli jelentősséggel bír. A térség kiemelkedő szerepe alapvetően a népesség és a termelési erőforrások nagyfokú koncentrációjára, valamint a fejlett infrastruktúrára vezethető vissza. A Közép-magyarországi régió az ország legnagyobb lélekszámú és legsűrűbben lakott területe, az ország népességének 28%-a él ezen a területen, közel kétharmaduk a fővárosban. További sajátosság, hogy a Pest megyében lakók száma meghaladja az 1,1 millió főt és – eltérően az országos tendenciáktól – ez a lakosságszám folyamatosan növekszik. Budapest központi szerepéből adódóan a fővárosi agglomeráció is rendkívül dinamikusan fejlődik, a megyéhez tartozó települések több mint 40%-a a bővülő fővárosi agglomeráció része. A régióban működik a legtöbb nemzetközi vállalkozás, itt a legmagasabb az éves beruházások értéke, és a térségben koncentrálódnak az autópálya- és egyéb kiemelt építkezések is. Ez a gazdasági és népességi koncentráció egyúttal azt is jelenti, hogy az ország lakosságának 1/3-a a Közép-magyarországi régióban veszi igénybe a közszolgáltatásokat, itt találkozik az önkormányzati és államigazgatási szervekkel, és intézi – többek között – hatósági ügyeit is. Bár a Közép-magyarországi régiót alkotó Budapest és Pest megye együttes gazdasági mutatói igen kedvezőek, a két fél között meglévő szerkezeti, infrastrukturális és egyéb (pl. önkormányzati rendszer) különbségek a hivatal tevékenységére is kihatnak. Az 1994. évi XLIII. törvény szerint 1994. április 24. napja óta Budapest Főváros 23 kerületből áll, így a fővárosi szintű önkormányzat mellett 23 fővárosi kerületi önkormányzat létrehozatalára került sor. A fővárosi önkormányzat adminisztratív szerveként a Főpolgármesteri Hivatal, míg a 23 kerületi önkormányzat mellett 23 polgármesteri hivatal működik. Pest megyében 187 települési önkormányzat - ebből 12 körjegyzőség – található, valamint a megyei önkormányzat. A megyében az elmúlt években folyamatosan emelkedett a városok száma. 2007-ben összesen 4 nagyközség kezdeményezte várossá nyilvánítását (Biatorbágy, Maglód, Törökbálint, Tápiószentmárton), ebből 3 település kapta meg a városi rangot (Biatorbágy, Maglód, Törökbálint). A megyében továbbra is egyetlen megyei jogú város van, Érd (3. sz. melléklet). Pest megyében országos összehasonlításban is kiemelkedően magas a városok száma. Ennek egyik oka nyilvánvalóan a főváros közelsége, elsősorban az agglomerációs települések kezdeményezik nagy számban a várossá nyilvánítást. A városok egy része idegenforgalmi, turisztikai szempontból jelentős, mások pedig az ipari, kereskedelmi szektor erősödése miatt. A 4. sz. mellékletből látható, hogy 2007-ben Pest megyében 12 körjegyzőség volt, 3-mal több, mint 2006-ban. A körjegyzőségek száma és összetétele folyamatosan változik, 2007-ben újonnan alakult 4 körjegyzőség, ezek közül hármat olyan települések alkotnak, amelyek korábban nem voltak részei körjegyzőségnek, egy esetben pedig a korábbi Ráckeve-Lórév körjegyzőségből kivált Lórév, és Makád településsel alkotott új körjegyzőséget. A 2007. év folyamán megkezdődött további két új körjegyzőség kialakítása, ezek 2008. január 1-jétől kezdték meg működésüket. A

7 körjegyzőségek megalakításával kapcsolatban problémaként jelentkezik, hogy az Ötv. 39. § (1) bekezdése értelmében kizárólag a megyén belül egymással közvetlenül határos községek alakíthatnak és tarthatnak fenn körjegyzőséget. A szobi kistérségben két, 1000nél kevesebb lakosú település szeretne körjegyzőséget létrehozni, a települések azonban egymással nem határosak, így a jelenlegi jogi szabályozás értelmében erre nincs mód. Érdemes lenne ezt az előírást felülvizsgálni, ez ugyanis a gyakorlatban komoly problémát jelenthet, mivel – mint a jelen esetben is - a települések önállóan csak nagy nehézséggel tudják fenntartani hivatalukat, más körjegyzőségek pedig nem támogatták a csatlakozásukat.

1.2. A hivatal alap- és kiemelt feladatainak összefoglalása, a működés főbb jellemzői, az ügyiratforgalom változásának bemutatásával (6. számú melléklet) A térségben – csak az elsőfokú – önkormányzati és államigazgatási hatósági ügyek száma évente két- és hárommillió között mozog. Az ebből származó, másodfokon is jelentkező munkateher a közigazgatási hivatal által nem befolyásolható és nem függ össze az általa végzett munka szakmai színvonalával sem. A hivatal alapfeladatai megvalósítása során a következő feladatcsoportokra koncentrált (és koncentrál) kiemelten: - Az uniós források megszerzésének segítése az önkormányzati működésben és a területi államigazgatásban. E területen a hivatal elsődleges célja, hogy sajátos közvetítőként kapcsolja össze a fejlesztési tervező, stratégiaformáló, programkidolgozó és végrehajtó állami intézményrendszert, valamint az illetékességi területén működő önkormányzatokat és területi államigazgatási szerveket. A törvényességi ellenőrzési és felügyeleti tevékenység kiemelt feladatának tekintettük a kistérségek további erősítését, valamint a kistérségi fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanács, a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács és a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács törvényességi felügyeletét, illetve a szakmai segítségnyújtást. - Az EU támogatással tervezett nagyberuházások, valamint az autópályák és gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos kisajátítások kiemelt feladatként történő kezelése. - A hatósági ellenőrzések erősítése. - A törvényességi ellenőrzési munka színvonalának fenntartása, emelése. - A területi államigazgatással kapcsolatos ellenőrzési és koordinációs feladatok, amelyek körében fontos eredménynek tartjuk többek között a gyorsforgalmi utak kisajátítási ügyeiben a földhivatalokkal és a gyámhatóságokkal folytatott egyeztetések eredményeként az ügyintézés összehangolt rendjének kialakítását, valamint a parlagfűmentesítés körében megvalósult koordinációt. Az ügyiratforgalom változására vonatkozó megállapításainkat a 7.10. pontban fejtjük ki.

8

2.

Törvényességi ellenőrzési, törvényességi felügyeleti munka

2.1. A számszerű tapasztalatok értékelése; az önkormányzati rendeletekre tett törvényességi felhívások eredményessége, az önkormányzati határozatok törvényességének biztosítása (7-10. számú melléklet)

Az elemzésben kizárólag a 2006. és 2007. évi megyei és fővárosi adatok összevetésére vállalkozhatunk, így régiós elemzésre a jelenlegi helyzetben nem látunk lehetőséget. Véleményünk szerint a fővárosi és a megyei (települési) önkormányzatok működése és főként a döntések jellege jelentős mértékben eltér. Az, ami települési szinten komoly probléma, akár a működőképesség veszélyeire is felhívhatja a figyelmet, az a fővárosi önkormányzatok esetében gyakorlatilag elképzelhetetlen (pl. általános iskolai oktatás megoldatlansága). Ebből adódóan – bár a módszertan a régiós összevonással közössé vált - más területek kapnak hangsúlyt a két önkormányzati rendszer ellenőrzésében és főként segítésében. A fővárosi és kerületi önkormányzatok képviselő-testületei 2007. évben a nyilvántartás jelenlegi adatai szerint 550 jegyzőkönyvet küldtek meg hivatalunkhoz (7. sz. melléklet). Ezzel összefüggésben - mint ahogy a táblázatokban szereplő valamennyi adat vonatkozásában - előzetesen meg kell jegyezni, hogy a jelentős késéssel történő jegyzőkönyv megküldések miatt a jegyzőkönyvek kb. 20%-a még nem kerülhetett rögzítésre az adatok alapjául szolgáló TORV programban, így az elemzéseket erre tekintettel végeztük el. Ezzel összefüggésben e helyütt is szeretnénk kiemelni, hogy a késve küldött jegyzőkönyvek esetén érdemi intézkedésre nincs lehetősége a hivatalnak, mivel a konkrét felelős, a tényleges mulasztó személyének meghatározása nem tartozhat hivatalunk hatáskörébe, a jegyzőt figyelmeztethetjük ezen kötelezettségére, azonban egyéb, eredményt is hozó intézkedés megtételére a törvényességi ellenőrzési jogkör keretei nem elégségesek. A beküldött 550 testületi jegyzőkönyv – mely nem a tényleges testületi ülések számát tükrözi – is már jelzi, hogy a fővárosban működő önkormányzatok évente átlagosan 24 ülést tartanak, ami jelentősen meghaladja az Ötv. szerinti minimumot. A fővárosi önkormányzatok jellemzően a rendes üléseken nagyszámú (20-40) napirendi pontot is tárgyalnak, a közgyűlés pedig ülésenként 50 - 60 napirendi pontban hoz döntéseket. Ez az oka annak, hogy a megyeihez képest alacsonyabb ülésszámhoz viszonyítva igen magas a testületi határozatok száma. A számadat jelzi továbbá, hogy a szervezeti és működési szabályzatban az általában havi egy ülést szabályozó rendszerben gyakran válik szükségessé rendkívüli ülések összehívása, amelyek elsősorban gazdasági - költségvetési kérdések (nagyberuházások, hitelfelvétel, elidegenítés stb.) megtárgyalására irányulnak. E körben meg kell jegyezni, hogy a rendkívüli ülések – ez alatt e helyütt a munkatervben szabályozott üléseken kívüli ülések értendők – jelentős részét a polgármester hívja össze, kevésbé gyakori az Ötv. 12. § -ában biztosított, a képviselők egynegyedét, illetve a bizottságokat megillető ülés kezdeményezési jog gyakorlása. Az ülés összehívással kapcsolatban egy esetben hívtuk fel a polgármester figyelmét az ülés összehívásának kötelezettségére, a hivatal általi testületi ülés összehívásra az elmúlt évben a fővárosban nem került sor.

9 2007-ben Pest megyében 5 %-kal kevesebb testületi ülést tartottak, mint 2006-ban. A nyilvános ülések száma mintegy 4 %-kal, a zárt ülések száma pedig közel 8 %-kal csökkent. Kevéssel nőtt az együttes ülések, illetve a közmeghallgatások száma. A fentiek alapján azonban ez az adat sem a valós számokat tükrözi, tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyv felterjesztési fegyelem a megyében is nagyon. A 10. sz. mellékletből látható, hogy a beérkezett jegyzőkönyvek közel 20 %-a 60 napon túl került megküldésre, ami azt is jelenti, hogy az adatszolgáltatás időpontjában a 2007. év végi jegyzőkönyvek egy része még nem állt rendelkezésünkre. Ezen körülmények figyelembe vételével elmondható, hogy Pest megyében 2007-ben megközelítően ugyanannyi testületi ülést tartottak, mint 2006-ban, illetve valamivel többet. 2007-ben tehát a Pest megyei képviselő-testületek összesen 4097 ülést tartottak, ami átlagosan 22 testületi ülést jelent önkormányzatonként. Ez igen magas szám (noha valamivel kevesebb, mint a fővárosban működő önkormányzatok esetén), figyelembe véve azt, hogy az Ötv. alapján mindössze 6 testületi ülés tartása kötelező évenként. Ez az adat azt is jelzi, hogy a rendkívüli ülések száma nagyon magas az egyes önkormányzatoknál, hiszen rendes ülést nem terveznek az előírtnál lényegesen nagyobb számban (maximum havonta egy ülés, nyáron egy-két hónap ülésezési szünettel). A rendkívüli ülések összehívásával kapcsolatban megállapítható, hogy az egyes településeken ritkán élnek a képviselők az Ötv. 12. §-ában biztosított üléskezdeményezési jogukkal. Azokban az esetekben viszont, amikor képviselők kezdeményezték a polgármesternél rendkívüli ülés összehívását, több megkeresés is érkezett hivatalunkhoz, melyekben elsősorban annak értelmezését kérték tőlünk (az ülést kezdeményező képviselők), hogy az Ötv. 12. §-a alapján a polgármester köteles-e minden esetben összehívni az ülést. Állásfoglalásainkban kifejtettük, hogy ilyen irányú kezdeményezés esetén, ha az a szükséges számú képviselőtől származik, a polgármester nem mérlegelheti, hogy az ülést összehívja-e, és azt a képviselők által megjelölt napirenddel kell megtennie. A hivatalvezető 2007-ben egy alkalommal hívta össze Pest megyében az ülést az Ötv. 98. § (2) bekezdés f) pontja alapján. A nyilvános és zárt ülések száma alapján megállapítható, hogy a fővárosban igen magas a zárt ülések aránya (40%), azonban a zárt üléseken hozott határozatok számaránya ennél lényegesen alacsonyabb, mivel ezeken az üléseken tipikusan vagyongazdálkodási kérdésekben, illetve önkormányzati hatósági ügyekben, továbbá személyi kérdésekről (bizottsági tagok, felügyelő bizottsági tagok és intézményvezetők, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek megválasztása) döntenek a testületek. A zárt ülések magas száma felveti azt a kérdést, hogy nem alkalmazzák-e a fővárosi önkormányzatok indokolatlanul is ezt a nyilvánosság elvének érvényesülését gátló eszközt működésük során. Erre vonatkozó megállapításaink szerint egyre ritkább az, hogy nem indokolt a zárt ülés elrendelése, bár a zárt ülésen történő rendeletalkotás, illetve a pusztán önkormányzati vagyonnal való rendelkezésre hivatkozással elrendelt zárt ülések esetén felhívással élünk a testületek felé. Általánosságban elmondható, hogy a fővárosban a rendes ülések során gyakorlatilag minden esetben található jogszerű indok a zárt ülések elrendelésére, azonban csak néhány napirend vonatkozásában és ez esetben is gondoskodnak az önkormányzatok a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról. Ezt erősíti meg az, hogy ilyen tartalmú panasz ritkán érkezik hivatalunkhoz. Az ezzel kapcsolatos panaszok, bejelentések többsége önkormányzati képviselőktől származik.

10 Pest megyében az összes testületi ülés kb. 27 %-a zárt ülés. Zárt ülés tartására általában valamilyen személyi ügy tárgyalása esetén kerül sor (intézményvezetői, jegyzői kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás). Néhány esetben zárt ülésen került sor rendeletalkotásra, illetve nem minden esetben volt indokolt zárt ülés tartása, ezekben az esetekben törvényességi észrevétellel éltünk. Szintén gyakori probléma volt, hogy anélkül tartottak zárt ülést, hogy az érintettet nyilatkoztatták volna arról, hogy hozzájárul-e a nyilvános üléshez. Volt példa arra is, hogy az érintett kifejezetten kérte nyilvános ülés tartását, ennek ellenére zárt ülésen történt a fegyelmi eljárás megindítása. Pest megyében a zárt ülésekkel kapcsolatban szintén visszatérő probléma, hogy az ülésen történtek, a meghozott döntések megismerésére milyen mértékben jogosultak az állampolgárok. Az Ötv. 17. § (3) bekezdése értelmében a választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. Ennek ellenére gyakori, hogy a zárt ülések jegyzőkönyvébe semmilyen betekintést nem tesznek lehetővé az önkormányzatok, és nem biztosítják a közérdekű adatok megismerésének a lehetőségét sem. Amennyiben az SZMSZ-ek ezzel kapcsolatos rendelkezést nem tartalmaztak, észrevételben hívtuk fel a testületek figyelmét a szabályozás szükségességére. Együttes képviselő-testületi ülés nem jellemző a fővárosban, a kétszintű települési önkormányzati rendszer nem is igényli a közhatalom gyakorlásának e módját. Pest megyében az együttes testületi ülések tartása gyakoribb, általában a körjegyzőséget alkotó települések tartanak együttes ülést, illetve szomszédos települések egy-egy nagyobb, közös beruházás érdekében üléseznek együttesen. Együttes ülésekre bizottságok esetében is sor kerül. Valamennyi fővárosi, kerületi önkormányzat tart közmeghallgatást, amelyek nem minden esetben önálló ülésként, hanem valamely rendes ülés napirendi pontjaként jelennek meg. Közmeghallgatás elmaradásával összefüggő panasz kizárólag kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban érkezik a hivatalhoz. A közmeghallgatást érintő panaszok általában a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott válaszadási határidő túllépését, illetve a nem kielégítő választ nehezményezik. Az önkormányzatok többsége Pest megyében is eleget tesz annak a kötelezettségének, hogy évente egy alkalommal kötelező közmeghallgatást tartani, közmeghallgatás elmaradása miatt panasszal nem fordultak hivatalunkhoz. A fővárosban működő képviselő-testületektől ez ideig beérkezett, 550 darab jegyzőkönyv az elmúlt évek átlagához viszonyítva (kb. 400) magas, tehát a sokasodó önkormányzati feladatok teljesítése a testületi ülések számának emelkedésével is járt (8. sz. melléklet). A jelentősebb önkormányzati feladatok át nem ruházható hatáskörben történő megállapítása mellett további indoka a testületi ülések gyakoribb összehívásának az, hogy rendszeresen szükséges olyan kiemelt kérdésekben is dönteni, amelyet maguk a testületek tartanak saját hatáskörben (nagyberuházások, elidegenítés, intézményrendszer-átalakítással együttjáró, elsősorban gazdasági jellegű döntések stb.). A bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvek száma a fővárosban (2268 db) kb. 25%-kal marad el a többéves átlagtól, ez azonban ismételten visszavezethető a bizottsági jegyzőkönyvek felterjesztési fegyelmének hiányosságaira. Sajnos, még ez évben is irányadó az a gyakorlat, hogy a legtöbb önkormányzattól a bizottsági ülések anyagai

11 csomagban érkeznek, amely beérkezések jelentősen meghaladják a törvényi határidőt (több mint 60 nap). Így várhatóan az éves átlagnak megfelelő vagy attól csekély mértékben elmaradó bizottsági jegyzőkönyv beérkezése még várható. A csökkenés oka azonban visszavezethető arra a tényre is, hogy a testületek többsége a választásokat követően az előző ciklusban létrehozott bizottságokhoz képest csökkentette állandó bizottságai számát és összevont bizonyos bizottsági feladatokat. Ezeket racionalizálási és szakmai szempontokkal is indokolták. Összességében tehát a fővárosban elmondható, hogy a beérkezett jegyzőkönyvek (2268 db) száma 30%-kal marad el a 2006. év beérkezett jegyzőkönyveitől (5967 db). A felterjesztés késlekedése miatt ennek elemzése nem feltétlenül tükrözné a valós helyzetet, azonban tény: alacsonyabb a bizottsági és kisebbségi önkormányzati jegyzőkönyvek száma, így kevesebb ülést tartottak mind a bizottságok, mind a kerületi szintű kisebbségi önkormányzatok, amely a bizottsági ülések tekintetében visszavezethető a növekvő számú testületi ülésre. A 8. sz. melléklet adataiból Pest megye vonatkozásában megállapítható, hogy 2007-ben – a beérkezett jegyzőkönyvek tanúsága szerint – mintegy 5 %-kal csökkent a testületi ülések száma. A bizottsági ülések száma nagyjából megegyezik a korábbi évek adataival, míg a kisebbségi önkormányzatok valamennyivel több ülést tartottak az elmúlt évhez képest. 9. sz. melléklet: Az összes beérkező jegyzőkönyv száma tehát a fent említett okok miatt csökkenő tendenciát mutat, azonban ezen belül a testületi ülések számának növekedése jelzi, hogy egyre több olyan feladatot lát el és egyre több olyan kérdésben jogosult és köteles dönteni az önkormányzat, ahol indokolt a testületi hatáskörben történő döntés. A testületi döntések a mai napig nagyobb elfogadottsággal bírnak a lakosság körében, és a bizottsági átruházott hatáskör esetén automatikusnak tartják a testülethez történő fellebbezés lehetőségét, függetlenül attól, hogy a bizottsági átruházott hatáskörben hozott döntések jelentős része a fővárosban tulajdonosi jogkörben hozott, polgári jellegű döntés (bérleti jogviszonnyal, elidegenítéssel kapcsolatos), mivel az önkormányzati hatósági ügyek jelentős részét az egyszerűbb, hatékonyabb és gyorsabb határozathozatal érdekében a polgármesterek hatáskörébe utalják a testületek. A fővárosi közgyűlés e tekintetben természetesen speciális - az Ötv.-ben megengedett módon, több hatáskört (személyi, intézmény–fenntartási ügyek) bizottságaira ruházott át, azonban az önkormányzati hatósági ügyekben történő döntés a fővárosban is jellemzően a főpolgármester hatáskörébe került. A rendeletek száma sem tekinthető véglegesnek, azonban a jelenlegi adatok is megfelelnek a többéves átlagnak, a fővárosban a 2006. évihez képest is közel 6%-os emelkedést mutat. Várhatóan az összes beérkezést követően közel 1000 önkormányzati rendelet elfogadásáról beszélhetünk. A jelenlegi adatok alapján a fővárosban működő önkormányzatok átlagosan 37 rendeletet alkottak 2007. évben, ami jelentős jogalkotási tevékenységként értékelhető, különös tekintettel arra, hogy a kötelezően megalkotandó gazdasági szabályozók mellett a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata és a szociális joganyag változása tette szükségessé ki az önkormányzati rendeletalkotást. Természetesen a fővárosi közgyűlés alkotta a legtöbb önkormányzati rendeletet az elmúlt évben is, szám szerint 78-at, ami ismereteink szerint kimagasló országos szinten is.

12 A rendeletek száma Pest megyében kb. 10 %-kal csökkent az előző évihez képest. Az adatokból kiolvasható, hogy az önkormányzatok átlagosan 17 rendeletet alkottak az elmúlt évben, ami a fővárosban működő önkormányzatokhoz viszonyítva alacsony szám. A rendeletek törvényessége a fővárosban a tárgyév előtti évhez hasonlóan alakult, 2006. évben a rendeletek közel 10 %-át találta jogsértőnek hivatalunk és tett írásbeli vagy szóbeli észrevételt a jogsértés megszüntetése érdekében, ezek többsége lakás- és helyiségrendeletre és költségvetési rendeletre tett észrevétel volt. 2007. évben a rendeletek több mint 9%-ára tett észrevételt hivatalunk a fővárosban, ezek jelentős része szabályozási tervvel, költségvetéssel, környezetvédelemmel és a célvizsgálat keretében vizsgált szervezeti és működési szabályzatokkal kapcsolatos (a rendeletekre tett észrevételek részletes ismertetése a 2.2. ponton belül történik, régiós szinten.). Változott az aránya a rendeletekre tett szóbeli és írásbeli észrevételeknek, mert a korábbi évhez viszonyítva (írásbeli 48 % - szóbeli 52 %) 2007. évben a fővárosi rendeletekre tett észrevételek 56 % írásbeli, 44 % -a pedig szóbeli volt. Ennek oka, hogy a szóbeli észrevétel eredménytelensége esetén csak később tud a hivatal Alkotmánybírósághoz fordulni, ami az állampolgárokat közvetlenül érintő rendeleti tárgykörökben késedelmet okoz. 2007-ben Pest megyében a rendeletek 9 %-ával szemben éltünk törvényességi észrevétellel, illetve szóbeli jelzéssel, vagyis a rendeletek törvényessége a régióban megközelítően azonos. A 2006. évi Pest megyei adatokhoz képest azonban ez jelentős növekedés, aminek egyik magyarázata, hogy 2007-ben elvégeztük a szervezeti-és működési szabályzatok teljes körű felülvizsgálatát, melynek eredményeképpen az önkormányzatok több mint a felénél tettünk írásbeli vagy szóbeli észrevételt. Szintén jelentős számban éltünk jelzéssel a költségvetési rendeletekkel szemben. A rendeletek esetében 41 %-ban írásbeli, 59 %-ban pedig szóbeli észrevétellel éltünk. Pest megyében jóval nagyobb arányban alkalmazzuk a szóbeli jelzéseket, mint a fővárosban. Természetesen a szóbeli jelzés nem elsősorban a klasszikus, telefonon, illetve személyesen tett észrevételt jelenti, hanem mindazokat a jelzéseket, amelyeket ugyan írásban tettünk, de nem minősülnek az Ötv. értelmében törvényességi észrevételnek. Ezek elsősorban a jegyző, illetve a polgármester részére kerültek kiküldésre. 2007-ben a jegyzőkkel történt konzultációt követően megtett szóbeli jelzések általában eredményesek voltak, nem volt szükség ezt követően írásbeli észrevétel megtételére. Az elmúlt évben a régióban emelkedett az előzetes normakontroll iránti megkeresések száma, vagyis egyre több jegyző kereste meg hivatalunkat azzal, hogy adjunk előzetesen véleményt az elfogadni tervezett rendelet törvényességével kapcsolatban. Ez nem tartozik bele az Ötv. szerinti törvényességi ellenőrzési jogkörbe, ami utólagos, ugyanakkor az ilyen jellegű megkereséseknek is minden esetben igyekeztünk eleget tenni. Ez jelentős többletterhet ró a kollégákra, tekintettel arra, hogy a legtöbb esetben mindössze néhány nappal a testületi ülést megelőzően kaptuk meg a rendelettervezetet. Az előzetes normakontroll nem jelenti azt, hogy utóbb nincs szükség a rendelet felülvizsgálatára, hiszen sok esetben nem teljes egészében az előzetesen véleményezett tartalommal kerül a rendelet elfogadásra. A rendeletekre tett törvényességi észrevételek a későbbiekben kerülnek részletezésre, fontos azonban megemlíteni ezzel kapcsolatban a hivatal szervezeti egységei közötti együttműködés szükségességét. Egyes rendeleti tárgykörök ugyanis olyan speciális szakértelmet igényelnek, amellyel a törvényességi ellenőrök nem rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy a főosztályon a kistérségi beosztás szerint látják el a munkatársak a

13 törvényességi ellenőrzési tevékenységet, nincs mód a szakosodásra, ami azt jelenti, hogy minden ügyintézőnek valamennyi ágazatot ismernie kell. Különösen bonyolult az egyes építési tárgyú rendeletek felülvizsgálata, de az adórendeletek és a szociális rendeletek vonatkozásában is szükség van a társfőosztályokkal való szoros együttműködésre. Egyegy szakkérdés vizsgálata komolyabb szakmai erőfeszítést igényel az ügyintézőktől is, mivel az ilyen tárgyú rendeletek vizsgálatához elengedhetetlen az adott ágazat végrehajtási – szakmai joganyagának ismerete is. Így álláspontunk szerint indokolt lenne az ágazati jellegű képzés, szakosodás is a törvényességi területen. A rendeletekre tett észrevételek el nem fogadása miatt a fővárosban 8 esetben fordult hivatalunk az Alkotmánybírósághoz, ami a 2006-os évhez viszonyítva jelentős növekedés (2-ről 8-ra), viszont nem haladja meg a több éves alkotmánybírósági indítványaink átlagát. Jelzi ezt, hogy 2008. év első néhány hetében már 5 alkotmánybírósági indítványt tettünk hivatalunk. A fővárosban a rendeletekre tett észrevételek elfogadása során is megfigyelhető az önkormányzati érdek maximális figyelembe vétele, így nem fogadták el a testületek az általunk „úthasználati díjnak” nevezett, egyébként a nagy össz-tömegű tehergépjárművek közlekedését díjhoz kötő rendeletekre tett észrevételeinket, mivel önkormányzati érdek kötődik hozzá. Hasonlóan nem fogadták el a saját cégeik számára kedvező, ám álláspontunk szerint jogsértő önkormányzati rendeletekre tett észrevételeket sem (távhő, hulladékgazdálkodás). Továbbá nem fogadták el a testületek az állami tulajdonú területekre elrendelt, álláspontunk szerint az Alkotmányt sértő változtatási tilalomról szóló rendeletekre tett észrevételeinket sem, melyeket szintén önkormányzati érdekekre hivatkozással utasítottak el. Az Alkotmánybíróság több döntésében komoly lehetőséget biztosít a helyi önkormányzatoknak a helyi jogalkotásra, akár megengedve azt is, hogy a magasabb szintű jogszabályokat mintegy kiegészítsék, tekintettel a helyi érdekekre. Így a rendeletek esetén többször jogi problémát vethet fel, hogy a látszólag magasabb szintű jogszabályokkal összhangban nem álló, esetlegesen felhatalmazáson túlterjeszkedő önkormányzatok nem csupán a helyi közügyek körében hoznak-e az Alkotmányban biztosított körben rendeleteket. Az egyértelmű törvénysértések esetén többnyire nincs vita az önkormányzat és közigazgatási hivatal álláspontja között (így a szervezeti és működési szabályzatokra, lakásrendeletekre, költségvetési rendeletekre tett észrevételeket elfogadják), azonban az önkormányzat gazdasági érdekét érintő jogalkotási probléma esetén az észrevétel el nem fogadása előre látható. Érdekes kérdést vetett fel a 2007. évben elfogadott fővárosi forrásmegosztási rendelet, amikor is a főváros tulajdonképpen a jog szerint neki járó bevételekről is a kerületek javára rendelkezett, amivel megsértette a törvényt, azonban a feladatellátáshoz jobban igazodó, igazságosabb felosztásról döntött. Éppen ezért az eddigi évektől eltérően a kerületi önkormányzatok nem kérték az elfogadott forrásmegosztási rendelet felülvizsgálatát, amely egyébként a törvényi szabályozás szerint igen nehézkes is lenne, mivel nincs már lehetőség évközi korrekcióra, csak a tárgyévet követő évben. Ezzel összefüggésben még kiemelhető, hogy az ilyen tartalmú rendeletek esetében az alkotmánybírósági kontroll sem jelent érdemi megoldást, mivel a korábbi években pl. a forrásmegosztási rendeletre tett indítványunkat csak a tárgyévet követően vizsgálta az Alkotmánybíróság, amikor érdemi megállapításokat már nem is tehetett. 2007-ben Pest megyében mindössze két alkalommal fordultunk Alkotmánybírósághoz, ez alacsonyabb az előző évi indítványok számánál, és jól mutatja azt, hogy igen nagy arányban tesznek eleget a testületek a törvényességi észrevételeinkben foglaltaknak. Kiemelkedő, hogy az SZMSZ-ekre tett, közel 100 észrevétel közül mindössze egy esetben nem értett egyet a testület hivatalunkkal (az Alkotmánybírósági indítvány

14 megtételére már 2008-ban került sor). A két AB indítvány közül az egyiket egy helyi adó rendelettel, a másikat egy építési tárgyú rendelet hatályba léptető rendelkezésével szemben tettük (az AB indítványok részletesebb ismertetésére a 2.2. pont keretében kerül sor). A beérkező határozatok száma (kisebbségi önkormányzatokkal és más önkormányzati határozatokkal együtt) a fővárosban 77238, ami a 2006. évi teljes adatokhoz viszonyítva 23 %-os csökkenést mutat. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy 2006. év hasonló időpontjában a beérkező határozatok száma 78904 volt, ami nem mutat jelentős különbséget a 2007. évi számokhoz viszonyítva. Ebből adódóan tehát a 2007. évben hozott határozatok száma a beérkező jegyzőkönyvek arányában még jelentős növekedést fog mutatni. Pest megyében a beérkező határozatok számában kb. 3 %-os csökkenés figyelhető meg, ami nem jelentős, a hiányzó jegyzőkönyvek beérkezését követően várhatóan a tavalyi fölé fog emelkedni a határozatok száma. Itt is kiemelendő, hogy a tavalyi év hasonló időszakában a határozatok száma csupán 48612 volt, ami a jelenlegi 57509-hez viszonyítva lényegesen alacsonyabb. Az ÖTM -mel történt egyeztetést követően a 9. számú melléklet táblázatában csak a képviselő-testületek, bizottságok és polgármesterek határozataira tett észrevételeket szerepeltettük, a kisebbségi önkormányzatok működéséről önálló anyagot készítettünk. A fővárosban a határozatokra tett törvényességi észrevételek száma, pontosabban az észrevételezett határozatok száma a 2006. évhez viszonyítva jelentősen, 70 %-kal nőtt. A képviselő-testületi határozatokra 2006. évben 16, 2007. évben 38 törvényességi észrevételt tettünk, ami több mint 100%-os emelkedést mutat. A határozatok jelentős része önkormányzati vagyon elidegenítésével és intézményfenntartással, intézményvezetői kinevezéssel kapcsolatos. Az önkormányzati vagyont érintő észrevételeinket az önkormányzatok általában nem fogadják el, hivatkozással egyrészt a vagyoni autonómiára, másrészt a polgári jogi jogviszonyok fennállására. Ez a probléma továbbra is meghatározó jelentőségű a törvényességi ellenőrzési munkában, elsősorban a fővárosi önkormányzatok és a nagyobb városok ellenőrzésére jellemző. Esetükben az önkormányzati alap- és sok esetben a szakellátás is megoldott, a különböző közüzemek elkülönült szervezetben végzik munkájukat, így a lakosság panaszai is ritkább esetben irányulnak alapellátás hiányára. (Természetesen a panaszok száma jelentős, a tartalmi részletezést a 2.9. pontban végeztük el.) Ezzel szemben igen magas az olyan ügyek száma (panaszos és hivatalból indult egyaránt), ahol önkormányzati vagyont érintő döntést hoz a testület, illetve ezzel összefüggésben dönt, amellyel értelemszerűen együtt jár a polgári jogviszony létesülése is. Ez az a pont, ahol a hivatal hiába észleli a problémákat, teszi meg észrevételét és indít közigazgatási pert, a mögötte álló polgári jogviszony tartalmába nem avatkozhat be semmiféle módon. Ettől függetlenül mind a képviselők, mind az állampolgárok és a közigazgatási szervek a törvényességi ellenőrzési jogkörre hivatkozva várják a közigazgatási hivataloktól a megoldást. Jelen pereink egy része a 20 millió forint feletti önkormányzati vagyon elidegenítéséről szóló határozatok ellen indult per, ahol az Áht. és lakástörvény közötti értelmezési kérdésben hivatalunk azt az álláspontot képviselte, hogy 20 millió forint feletti értékű önkormányzati vagyon elidegenítése esetén kötelező a nyilvános versenytárgyalás. Álláspontunkat a fővárosi bíróság elfogadta, a Legfelsőbb Bíróság azonban nem. Tapasztalataink szerint egyre növekvő számban a gazdálkodási jellegű kérdések kerülnek előtérbe a fővárosban, sokasodnak a polgári

15 jellegű jogviszonyok (saját gazdasági társaság feladatellátása, más gazdasági társasággal való szerződéskötés), ahol a jogi probléma észlelése nem feltétlenül elegendő, mivel a polgári jogi szerződések megtámadására nincs jogkörünk. A közbeszerzésekkel kapcsolatos tapasztalataink szerint legtöbbször a szerződés megkötését követően a közbeszerzési jogorvoslat határidejének lejárta után, vagy csak némileg korábban jutunk a határozatot tartalmazó jegyzőkönyvhöz, amikor már nincs lehetőség a döntőbizottsági jogorvoslati eljárásának kezdeményezésére a határidő eltelte miatt. Annak megfontolása, hogy a hivatal Döntőbizottsághoz forduljon-e, mindenképpen dokumentumokon és a tényállás alapos rögzítésén alapul, a rendelkezésünkre álló idő nem feltétlenül elegendő a jogorvoslati eljáráshoz szükséges iratok beszerzéséhez és a tényállás teljes körű feltárásához. Az Állami Számvevőszékhez való fordulás lehetősége az Ötv. alapján biztosított a hivatal részére, azonban az ÁSZ folyamatos túlterheltsége előttünk is ismert, ennek megfelelően az ÁSZ csak a munkatervében rögzített feladataira tudja korlátozni vizsgálati tevékenységét. Pest megyében a határozatok esetében 63 %-ban írásban, 37 %-ban szóban tettünk észrevételt. Az észrevételek száma majdnem teljesen megegyezik a 2006. évben a határozatokra tett észrevételek számával. Pest megyében a határozatokra – azok nagy száma ellenére – jóval kisebb arányban éltünk észrevételekkel, mint a rendeletekre. A 29 írásos, és 17 szóbeli észrevétel száma nem mutat jelentős eltérést az előző évekhez képest. Kiemelkedő az intézményvezetői megbízásokkal kapcsolatos észrevételek száma, illetve több határozatra a közoktatási törvény megsértése miatt tettünk észrevételt. A megyében a gazdálkodási jellegű problémák jóval kisebb arányban jelentkeznek, mint a fővárosban. A bizottsági határozatokra tett észrevételek száma a fővárosban a 2006. évhez képest szintén növekvő tendenciát mutat: 36-ról 47-re nőtt a számuk, ami 30 %-os emelkedést jelent. A bizottsági határozatok ellenőrzésére a korábbiakban részletezettekhez hasonló problémák jellemzőek, azaz a fő kérdések: vagyoni jellegű döntés, vagyoni és nem vagyoni pályázatok elbírálása és a közterület-használat kérdései. Vagyoni ügyekben a probléma megegyezik a fent ismertetettel, vagyoni pályázat esetén az eljárás vizsgálatára van lehetősége a hivatalnak, az elbírálás esetében azonban nincs perbeli legitimációja, legfelsőbb bírósági döntés alapján. Nem vagyoni (tipikusan civil szervezetek támogatása, kivételes esetben kisebbségi önkormányzatoknak kiírt) pályázatok elbírálása, pedig jellemzően mérlegelési jogkörben hozott döntés. Itt azonban felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek egy esetleges közigazgatási hivatali fellépést igényelnek, azonban a végső szót minden esetben a bíróság mondja ki. Pervesztéshez, pedig megalapozott tényállás és érvelés esetén is elég lehet az ellenérdekű fél azon hivatkozása, miszerint a közigazgatási hivatal nem jogosult a szerződések ellenőrzésére. Pest megyében a korábbi évekhez hasonlóan most sem jelentős a bizottsági határozatokra tett észrevételek száma, 2007-ben mindössze 3 esetben fordultunk – írásos – észrevétellel a bizottságok felé. A polgármesteri döntésekre 2006. évben nem tettünk észrevételt. A polgármesteri döntések jelentős része a fővárosban a lakásokkal, esetlegesen helyiségekkel kapcsolatos tulajdonosi döntés, közterület-használat engedélyezése, amely ügyet a fővárosi önkormányzatok jelentős részénél (21 kerület) önkormányzati hatósági ügyként kezeltek,

16 továbbá egyéni szociális önkormányzati hatósági ügyek. Ez utóbbiban eleve csökkent az önkormányzati kompetencia, hiszen rendszeres szociális segély, ápolási segély, lakásfenntartási támogatás jegyzői hatáskörbe került. A 2007. évben kibocsátott 2 észrevétel a fővárosban polgármesteri hatáskör-túllépés miatt keletkezett. A polgármesteri döntésekkel kapcsolatban Pest megyében észrevétellel nem éltünk, ezek száma és jelentősége messze elmarad a fővárosi polgármesteri határozatokétól. A fővárosban a részönkormányzatok továbbra sem nagy súllyal és befolyással rendelkeznek az önkormányzati munkára (nincs érdemi átruházott hatáskörük), így a véleményezési jogkörben hozott döntéseik érdemi jogsértést nem keletkeztettek. A megyében működő részönkormányzatokkal összefüggésben egy esetben éltünk jelzéssel, tekintettel arra, hogy a részönkormányzat megalakulása óta nem választotta meg elnökét. A polgármester tájékoztatása szerint több alkalommal is napirenden volt az elnökválasztás, de tekintettel arra, hogy egyetlen képviselő sem vállalta az elnöki feladatok ellátását, továbbra sincs elnöke a részönkormányzatnak. Ezen túl a részönkormányzatok működésével kapcsolatban jogsértést nem észleltünk, ezzel kapcsolatos beadvány nem érkezett a hivatalhoz. Az önkormányzati társulások ellenőrzése a következő okok miatt szintén nehezebb: a fővárosban elsősorban közös feladatellátásra jönnek létre társulások, közös intézményfenntartó egy, míg önálló jogi személyként működő önkormányzati társulás csupán három önkormányzatnál van. A megyében ennél több társulás működik, felmérésük jelenleg is folyamatban van. A társulások ellenőrzésére vonatkozó joganyag hiányos és nem következetes. A társulások működése nehezebben követhető, a jegyzőkönyv beküldése esetleges. Ez tulajdonképpen egy működő, egyéb módon könnyen ellenőrizhető társulás esetén nem okoz problémát (önálló költségvetési szerv látja el a társulási feladatokat vagy a közös intézmény fenntartása, amely általában belső problémakezelést igényel). Azonban a jogi személyiséggel nem rendelkező, testületek által is „magukra hagyott” társulások esetében már a jegyzőkönyvek megküldésének kikényszerítése sem működőképes. Ezt követően a törvényességi jogkör gyakorlását egyrészt az Ötv. (társulás által hozott önkormányzati döntés) másrészt a társulási törvény szabályozza (működés, döntéshozatal), viszont a perlés tekintetében nincsenek szabályok és nincs bírói gyakorlat sem. 2007. évben a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása ellen intézett észrevételt, majd indított keresetet hivatalunk (részletesen 2.2. pont alatt), ahol több, fent jelzett kérdéssel szembesültünk. Tekintettel arra, hogy a bírósági eljárás folyamatban van, így érdemi következtetések nem vonhatók le, de meg kell jegyeznünk, hogy szintén gazdasági jellegű kérdések taglalásáról van szó, ami polgári jogi jogügylettel párosul, továbbá végrehajtási kérdésekről, amelyek nem jelentek meg formalizált határozat formájában, azonban jelentősen kihatnak az állampolgárok jogaira, korlátozva azokat. A működésre, mulasztásra tett észrevételek száma a fővárosban a 2006-os évhez viszonyítva nem változott jelentősen, 2006. évben 4, míg 2007. évben 5 mulasztásiműködési észrevételt tettünk. E körbe tartozik a rendeletalkotás zárt ülésen, a költségvetési koncepció el nem fogadása, fővárosi önkormányzathoz intézett felhívás a kerületi javaslatról szóló döntés meghozatala érdekében. A fővárosban működő önkormányzatokra kevéssé jellemző a mulasztás, a hatásköri problémák is ritkán jelentkeznek, az alkotmánybírósági indítványaink is kivételes esetben - az Étv. szerinti egyeztetési eljárás hiányai miatti indítványainktól eltekintve – irányulnak jogalkotási

17 mulasztás megállapítására. 2007. évben egy ilyen esetünk volt: a lakásrendeletben nem szabályozta a testület az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételeit. Pest megyében a működésre, mulasztásra tett észrevételek száma az előző évihez képest majdnem duplájára nőtt, a szóbeli észrevételek aránya magasabb, mint az írásosaké. Általában az ilyen tárgyú észrevételek előzménye, hogy egy képviselő hívja fel a figyelmet valamilyen jogszabálysértésre, gyakran azt megelőzően, hogy az ülés jegyzőkönyve rendelkezésünkre állna. A megyében – ahogy azt már a korábbiakban jeleztük – több probléma van a zárt ülések tartásával kapcsolatban, illetve nem ritka az sem, hogy megfelelő előkészítés – előterjesztések, határozati javaslatok – nélkül tárgyalnak egyes napirendeket a testületek. Az észrevételek elsősorban a működéssel kapcsolatosak, mulasztás miatt ritkábban fordulnak elő. 2007-ben ilyen volt a zárszámadási rendeletek, illetve az SZMSZ határidőben történő elfogadásának elmulasztása, valamint a jegyzőkönyvek be nem küldése miatt tett észrevétel (illetve a már ismertetett, a részönkormányzat elnökének meg nem választására tett jelzés). A bírósági keresetek száma a fővárosban 10-zel nőtt, így 2007. évben 22 bírósági keresetet nyújtott be hivatalunk Fővárosi Bírósághoz. A keresetek több önkormányzati és társulási döntést tartalmaznak, volt olyan kereset, ahol 10 önkormányzati döntést is kifogásoltunk. A keresetek jelentős része az észrevételek ismertetése során már jelzett vagyon elidegenítés tárgykörében keletkezett. A társulási döntések elleni keresetek esetén valamennyi, a társulásban részes (7) önkormányzat ellen benyújtotta hivatalunk a keresetet, tekintettel arra, hogy az Ötv. szerint a kereset kizárólag az önkormányzat ellen nyújtható be. Jellemzően tehát a gazdasági jellegű határozatokra tett észrevételeket nem fogadják el a testületek, illetve döntéshozó szerveik, beleértve ebbe a körbe az önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozó gazdasági-pénzügyi döntéseket is. Indokunk egyébként többnyire a törvényességi jogkör hiánya vagyoni kérdésekben, továbbá az önkormányzat gazdasági érdekei. Egyéb, nem kifejezetten gazdasági döntés esetén az észrevételeket elfogadják a testületek és szerveik. Pest megyében 2007-ben összesen 4 esetben fordultunk keresettel a bírósághoz, törvényességi észrevételünk elutasítása miatt. Ez a szám azt mutatja – összehasonlítva a rendeletekkel szembeni észrevételek, illetve AB indítványok arányával -, hogy a határozatokra tett észrevételeket kisebb arányban fogadják el a testületek. Tekintettel arra, hogy keresettel nyilvánvalóan csak az írásban tett észrevétel elutasítása esetén élhetünk, megállapítható, hogy az észrevételek 14 %-át nem fogadták el a testületek, illetve a bizottság. A 4 bírósági kereset közül egyet bizottsági határozat ellen, hármat pedig testületi határozat ellen nyújtottunk be. Bírósági keresettel éltünk arra való hivatkozással, hogy a korábbi képviselő-testület által meghozott (polgármester és alpolgármester elleni) fegyelmi határozatokat az új képviselő-testület jogellenessé nyilvánította és visszavonta, amire véleményünk szerint a Pttv. és a Ktv. vonatkozó rendelkezései alapján nem volt jogosult. A bíróság hivatalunk álláspontjával egyetértve a határozatokat hatályon kívül helyezte. A további 3 esetben a bírósági eljárás még folyamatban van (a kereseteket a 2.2. pont alatt részletesen ismertetjük).

18 A 10. sz. mellékletből látható, hogy a jegyzőkönyvek felterjesztési fegyelme a korábbi évekhez hasonlóan meglehetősen alacsony, ez a tény az elmúlt években nem változott. A fővárosban jellemzően a bizottsági és polgármesteri döntések, valamint a kisebbségi önkormányzatok jegyzőkönyvei megküldésével késlekednek a jegyzők, Pest megyében azonban komoly gondot jelent a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek késedelmes megküldése is. A fővárosban a 2007. évben beérkező jegyzőkönyvek mindössze 14,6 %-a (613 db) érkezett a törvényi határidőn belül (ez a régiós átlaghoz viszonyítva - 19, 4% - közel azonos), 15-30 nap között érkezik a fővárosi jegyzőkönyvek 23, 4 %-a, ami 975 db jegyzőkönyvet takar (a régiós átlag 29, 5 %). A legtöbb jegyzőkönyv (1355 db) 32,5 % 30 és 60 nap között érkezik, és hasonló nagyságrendű a 60 napon túli beérkező jegyzőkönyvek száma (1232 db) és aránya (29,5 %). A régiós átlagok némileg jobb arányokat mutatnak, ami jelzi, hogy a fővárosban rosszabb a felterjesztési fegyelem. Elsősorban a bizottsági jegyzőkönyvek késése jelentős, a testületi jegyzőkönyvek csúszása meghatározott időszakokhoz, eseményekhez köthető (jegyzőváltás, hivatali szerkezetben történő jelentős változás, hosszabb ünnepek, választások). Pest megyében a 2007-ben beérkezett jegyzőkönyveknek mindössze a 22 %-a került a törvényi határidőn, tehát 15 napon belül felterjesztésre. 15-30 nap között érkezik a jegyzőkönyvek 32 %-a, 30-60 nap között 26 %, 60 napon túl pedig 20 %. Mindez azt jelenti, hogy a jegyzőkönyvek közel fele (46 %-a) 30 napon túl kerül a hivatal részére megküldésre. Sajnálatos módon nagyarányú a késedelem a testületi jegyzőkönyvek vonatkozásában. A jegyzőkönyvek határidőn túli felterjesztése miatt a tárgyidőszakban írásos törvényességi észrevételt Pest megyében egy alkalommal tettünk. A vizsgált időszakot megelőzően és azt követően többször került sor képviselő-testülethez címzett törvényességi észrevétel kibocsátására, de gyakoribb, hogy a késedelmet a jegyzőnek telefonon jelezzük. Amennyiben a jegyzőkönyvek 30 napon belül megérkeznek, nem élünk jelzéssel. Amennyiben szükséges, abban az esetben a jegyzők soron kívül megküldik a törvényességi ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, azonban tapasztalataink szerint a 15 napos határidő megtartása gondot jelent a településeken. A kis létszámmal működő hivatalokban nem tudják időben elkészíteni a jegyzőkönyveket, tekintettel arra, hogy egyegy köztisztviselő több munkakört is ellát. Azokon a településeken, ahol az SZMSZ szerint jegyzőkönyv-hitelesítők is aláírják a jegyzőkönyveket, erre való hivatkozással lépik túl gyakran a határidőt. Több olyan település is van továbbá, ahol olyan gyakoriak a testületi és bizottsági ülések, hogy nem győzik elkészíteni a jegyzőkönyveket. Szintén jellemző probléma, hogy sok esetben kérik a képviselők a szó szerinti jegyzőkönyvezést, ami miatt jóval hosszabbak a jegyzőkönyvek, elkészítésük nagyon időigényes. Törvényességi felhívás kibocsátása esetén, amennyiben a testület azzal nem ért egyet, nem fordulhat a hivatal bírósághoz, mivel a Fővárosi Bíróság a mulasztásokkal összefüggésben kifejtette, hogy annak orvoslására nincs jogi lehetősége, így a bírói út lehetősége nem áll fenn. A jegyző felelősségre vonásának kezdeményezése pedig a legtöbb ilyen tartalmú ügy esetében nem megalapozott, mivel a mulasztás nem minden esetben egyértelműen a jegyzőnek felróható.

19

A fentiek azonban indokolttá teszik átfogó intézkedés megtételét a régióban, működési jogsértésre hivatkozással.

2.2. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló körülmények, a jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása;

tények,

A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok működése megfelelő. A fővárosban minden önkormányzat jól képzett és évtizedes tapasztalatokkal bíró polgármesteri hivatali apparátussal rendelkezik, ami véleményünk szerint jelentősen kihat az önkormányzati munkára és a döntések törvényességére, sőt, ezen túl azok színvonalára is. A polgármesteri hivatali infrastruktúra és személyi állomány nagysága lehetőséget ad a nagyfokú szakmai specializációra, a jogszabályok változásainak folyamatos figyelemmel kísérésére és ezzel összefüggésben a jogalkotási tevékenységhez szükséges előkészítő munkára. Tapasztalataink szerint a fővárosban működő önkormányzatok a jogalkotási tevékenységük során nagy gondossággal járnak el, a szükséges egyeztetési eljárásoknak – az építési szabályokat tartalmazó rendeletek esetén kivétellel és gyakran támadott módon – eleget tesznek. A jegyzők élnek az Ötv. 36.§ (3) bekezdésben meghatározott jogkörükkel és felhívják– elsősorban - a képviselő-testület figyelmét a jogsértő önkormányzati döntésekre. Természetesen e jog gyakorlására ritkábban van szükség olyan önkormányzatok esetében, ahol a jegyző is részt vesz a döntés érdemi előkészítésében. Az eddigi évektől eltérően 2007. évben hat új kerületi jegyző (I., VI. XII., XVI. XVII. és XXII. kerület) kinevezésére került sor, ami az elmúlt időszakokhoz viszonyítva igen magas arány. A korábbi jegyzők jogviszonya általában közös megegyezéssel szűnt meg, a választásokat követő egy éven belül. Véleményünk szerint a jegyző és aljegyző személye is jelentős mértékben meghatározza az önkormányzati működés és döntések törvényességét, ezért tartjuk fontosnak, hogy a fővárosban hosszú évek szakmai tapasztalataival rendelkező jegyzők és aljegyzők dolgoznak. A jegyző hiánya rövidtávon kevésbé, viszont hosszabb időtartamot figyelembe véve már befolyásolhatja a működést, mivel a fővárosban a polgármesteri hivatalok jelentős mennyiségű hatósági, közszolgáltatói tevékenységet is ellátnak, így indokolt és szükséges a jegyzői és az aljegyzői állás betöltése. A fővárosban jelentős azon polgármestereknek és önkormányzati képviselőknek a száma, akik több cikluson keresztül viselték, viselik tisztségüket, tehát kialakulóban van az önkormányzati képviselői szakma is. A nagy tapasztalattal rendelkező polgármesterek és képviselők értelemszerűen javítják az önkormányzati munka színvonalát. Egyre gyakrabban találkozunk önálló képviselői indítványként készülő rendelettervezetekkel, ami valóban nagy felkészültséget és körültekintést feltételez. Gyakoriak a képviselői megkeresések is, ami szintén jelzi, hogy az önkormányzati képviselők érdemben és határozottan vesznek részt az önkormányzati munkában. A fővárosban jellemző jogszabálysértési tendenciák felvázolása nehezebben lehetséges, bár a kerületi önkormányzatok nagyban támaszkodnak egymás önkormányzati

20 rendeleteire és döntéshozatali gyakorlatára, ami egy-egy szabályozási tárgykörben típushibákat eredményezhet. Fontos még kiemelni, hogy a fővárosban működő önkormányzatok részletes, meglehetősen bonyolult eljárásrendet tartalmazó szervezeti és működési szabályzatokkal rendelkeznek, különös tekintettel az ülés összehívásának, az előterjesztések megküldésének módjára, valamint a képviselői hozzászólások, kérdések és interpellációk szabályaira. E szabályzatok megsértésére gyakran hivatkoznak a képviselők beadványaikban, amelynek okát elsősorban a szervezeti és működési szabályzatok túlszabályozottságában és pontatlanságában látjuk, amelyek azonban törvényességi szempontból nem támadhatók. A fentieken túl még ki kell emelni az építésügyi szabályozókkal kapcsolatos problémákat, amelyek a kétszintű önkormányzati rendszer miatt, az országoshoz viszonyítva még egy többlet egyeztetést jelentenek, mivel a lakossági igények és érdekek mellett megjelenhet a fővárosi és kerületi önkormányzatok közötti érdek- és véleménykülönbség. Ezen túlmenően a nagyberuházásokat és az állami szektort közvetlenül érintő, ám nagy lakossági ellenállást kiváltó ügyek folyamatosan jelen vannak (bevásárlóközpontok, autópálya bevezető szakaszok, állami intézményekkel kapcsolatos jogi szabályozás – elidegenítési tilalom elrendelése, kormányzati negyed). Az elmúlt évekhez hasonlóan 2007-ben is jelentős volt a Pest megyei településeken a jegyzői fluktuáció. Összesen 39 jegyzőváltás volt az év során. A kis részének az oka új körjegyzőségek alakulása, illetve régiek megszűnése, valamint nyugdíjazás, nagyobb része azonban arra vezethető vissza, hogy a 2006. októberében felálló képviselőtestületek (vagy a megválasztott új polgármester) és a jegyzők nem tudtak megfelelően együtt dolgozni. A jegyzőváltások egy részére a jegyző jogviszonyának megszüntetése révén került sor (elsősorban közös megegyezéssel), ahol azonban nem sikerült békésen megválni a jegyzőtől, ott fegyelmi eljárást indított a testület. Az elmúlt évekhez képest nincs változás abban a tekintetben, hogy a kis települések polgármesteri hivatalaiban gyakran a jegyző az egyetlen felsőfokú végzettségű köztisztviselő, ami jelentős terheket jelent, és emiatt a szakmai munka színvonala gyakran nem megfelelő. Kis hivatalokban az is jellemző, hogy egy-egy ügyintéző több munkakört is ellát. 2007-ben az önkormányzatok működésében Pest megyében az egyre éleződő konfliktusok voltak a jellemzőek. A választásokat követően a testületek egy részében a polgármester ellenzéke szerzett többséget. Ez komoly feszültségeket eredményezett, némely esetben a működésképtelenség veszélye is fennállt. Sok településen alakult ki „patthelyzet” a testületben, amikor is a két tábor egyenlő szavazattal rendelkezik. Így fontos kérdésekben nem képesek döntéseket hozni. Ebből a kiélezett helyzetből az önkormányzatok egy része az önfeloszlásban találta meg a kiutat. Pest megyében 2007ben 7 képviselő-testület mondta ki önfeloszlását, 4 esetben az időközi választásra is sor került 2007-ben, a másik 3 esetben a választásokat 2008-ban tartják (tartották). Az önfeloszlásokon kívül két esetben került sor időközi választásra a megyében, mindkétszer a polgármester halála miatt. Egy település polgármestere pedig a tavalyi évben lemondott, de a választást csak 2008-ban tartották. Az önfeloszlásokat követő választások több esetben is azt az eredményt hozták, hogy a polgármestert újraválasztották, a képviselőtestületet azonban csak részben, és a polgármesternek meg lett a többsége a testületben. Ezeken a településeken valamelyest javult a helyzet, azonban egy községben, Pilisjászfalun a 2007. júliusban lezajlott időközi választást követően ismét az önfeloszlást fontolgatja a testület. A helyzetet súlyosbítja, hogy a település polgármestere 2007.

21 novemberében kezdeményezte adósságrendezési eljárás megindítását. A testületeken belül kialakuló feszültségek a legtöbb település esetében veszélyeztették a működőképességet. Egy településen (Verőcén) azonban hivatalunk beavatkozására is szükség volt a helyzet rendezése érdekében. A konfliktus 2007. nyarán azzal kezdődött, hogy lemondott az alpolgármester, valamint a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az ülés összehívására és vezetésére jogosult bizottsági elnök, ezt követően, pedig betegállományba ment a polgármester. A községben a megbízott jegyző jogviszonyával kapcsolatban is több probléma merült fel, végül július 31-ét követően a település jegyző nélkül maradt. A polgármester hónapokon keresztül nem hívta össze a testület ülését, a lemondásokat követően, pedig nem volt olyan személy, aki erre jogosult lett volna. A testületen belül 6:6 volt a képviselők aránya, tehát nem volt arra esély, hogy egy testületi ülés esetén is érdemi döntéshozatalra kerül sor. Hivatalunk a felekkel több hónapon keresztül egyeztetett, munkatársaink minden lehetséges szakmai segítséget megadtak az érintetteknek. November-december hónapban több testületi ülést is tartottak, ezeken a hivatalvezető-helyettes részt vett. Decembertől kezdődően a testület rendszeresen ülésezik, másik település helyettesítő jegyzőként megbízására is sor került az aljegyzői pályázat eredményes elbírálásáig, így remélhetőleg a jövőben az önkormányzat megfelelő működése biztosított lesz. Szintén kiemelt problémát jelentett 2007-ben Pest megyében a csörögi iskolaügy. Ennek lényege, hogy Csörög község (amely 2000-ben lett önálló település) nem tudott gondoskodni az Ötv. 8. § (4) bekezdése alapján kötelező feladatának, az óvodai, illetve általános iskolai nevelésnek, oktatásnak a megszervezéséről. Tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján más önkormányzat nem volt kötelezhető a csörögi gyermekek óvodai, illetve általános iskolai elhelyezésére, hivatalunk – más érintett szervekkel együtt – különböző egyeztetéseket folytatott, melyek eredményeképpen valamennyi gyermek elhelyezése megoldódott. A jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása érdekében az alábbiakban összefoglaljuk a 2007-ben tett törvényességi észrevételeinket (rendeletre, határozatra tett, valamint működési, mulasztási tárgyú észrevételek szerinti csoportosításban), továbbá a bírósági kereseteket és Alkotmánybírósági indítványokat. A) Rendeletekre tett törvényességi észrevételek: Szociális ellátás 1. Több önkormányzat szociális tárgyú rendeletének hatályát szűkebben határozta meg az Sztv.-ben szabályozott személyi hatályhoz képest, ezáltal szűkebb körben biztosította a szociális ellátások igénybevételének lehetőségét. (57/2002. (XI. 28.), 31/2002. (VII.2) AB határozatok) 2. Az Sztv. 50.§ (4) bekezdése alapján a jegyző hatáskörébe tartozik a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása, ezzel szemben helyi rendelet úgy szabályoz, hogy az önkormányzat ruházza át a jegyző - törvényen alapuló - hatáskörét. A rendelkezés az Ötv. hatáskör megállapítási és hatáskör átruházási szabályának (7. § (1) bek., 9. § (3) bek.) nem felel meg. 3. Közgyógyellátási jogosultság megállapításának bizottsági hatáskörbe utalása helyi rendeletben az Sztv. 50. § (4) bekezdésével ellentétes. 4. Több rendelet az Sztv. 50. § (3) bekezdésben szabályozott ellátás jogosultsági feltételeinek meghatározását - a törvényi szabályokhoz képest - szűkebb körben állapítja meg, azáltal, hogy a törvényben szereplő „gyógyító ellátás költségei” figyelembevétele helyett „gyógyszerköltség” fogalmat használ.

22 5. Szociális rendeletben a közgyógyellátási jogosultság jövedelemhatára meghaladta az Sztv. 50. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket, korlátozva a szociális ellátások igénybevételének lehetőségét. 6. Nem felelt meg továbbá az Sztv.-nek az a rendelkezés sem, amely a „több kereső esetében” kifejezést használja, az Sztv. szerint alkalmazott „családi jövedelemhatár” fogalommal szemben. 7. Közgyógyellátásra való jogosultság megállapításánál jövedelmi feltételként nem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének meghatározott %-át írta elő az önkormányzati rendelet, hanem a mindenkori öregségi nyugdíjat tekintette számítási alapnak. A szabályozás az Sztv. 50. § (3) bekezdését sértette. Lakásgazdálkodás 1. Lakáselidegenítés tárgyában alkotott, árverés alóli mentességet megállapító rendelkezés az Áht. versenytárgyalás alkalmazásának kötelezettségét szabályozó 108. § (1) bekezdése miatt, valamint a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény rendelkezése miatt jogsértő álláspontunk szerint. A képviselő-testület nem jogosult értékhatárra való tekintet nélkül felmentést adni a versenyeztetési szabály alól. 2. A megváltozott jogszabályi környezet miatt több alkalommal is jeleztük, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezésre került az 1957. évi IV. törvény, így az önkormányzati lakbér megállapítása tárgyában alkotott rendeletben az arra való hivatkozás sérti a jogalkotás alapvető szabályait. A - 17/2006. (IV. 14.) Főv. Kgy. rendelet elfogadásával egyidejűleg - hatályon kívül helyezett 50/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendeletre való hivatkozás önkormányzati rendelet preambulumában szintén jogsértő. 3. Lakások és helyiségek bérbeadásáról rendelkező önkormányzati rendeletekben a tulajdonosi jogoknak nem az Ötv. 9. § (3) bekezdésében meghatározott szervekre való átruházása jogsértő, észrevételünkben hivatkoztunk az Alkotmánybíróság hasonló tárgyban hozott 10/1995. (II. 22.) határozata indokolásában foglaltakra is. 4. Szociális alapú lakások bérbeadására vonatkozó jogosultsági feltételeket meghatározó önkormányzati rendelkezés túlterjeszkedett az Ltv. 3. § (1) bekezdésének jogalkotási felhatalmazásán, hiszen az érintett jövedelmi, vagyoni körülményein túl olyan további követelményeket állított fel, amelyek nem hozhatóak összefüggésbe a szociális rászorultság tényével. Felhívásunk alátámasztásaként utaltunk a 47/1996. (X. 22.) AB határozatban foglaltakra. 5. A lakbérmérték törvényi szabályozásának - 34. § (1)-(2), (4)-(5) bekezdésének - nem felelt meg az olyan típusú helyi szabályozás, amely a fizetendő havi lakbér összegének licitáltatását biztosítja a helyi rendeletben történő szabályozás helyett. 6. Helyiségek bérletének szabályozásáról és bérleti díjának megállapításáról szóló rendeletet az Ltv. 36. § (2) bekezdésébe való ütközés okán támadtunk, hiszen a törvényi szabály értelmében a helyiségbér mértékét önkormányzati rendelet nem szabályozhatja. 7. Lakásbérbeadási rendelet azon rendelkezését, amely szerint a határozott idejű bérleti jogviszony megkötését megelőzően a bérlőnek - a bérleti szerződés feltételeinek nem teljesítése esetére - közjegyzői okiratban vállalnia kell a kiürítési kötelezettséget, az Ltv. felmondást szabályozó 24. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel kifogásoltuk. A felmondás szabályai között ugyanis szerepel, hogy a bérlői kötelezettség nem teljesítése esetén határidő biztosításával kell felhívni a teljesítésre, e törvényi szabályoktól a testület nem térhet el. Az önkormányzat szabályozása folytán az Ltv. rendelkezéseivel ellentétesen már akkor is kiüríthető lenne a lakás a közjegyzői okirat alapján, ha még jogvita folyik a felmondás jogszerűségéről, a rendelkezés sérti továbbá a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 121. §-ának rendelkezéseit is.

23 8. Lakáscseréhez való hozzájárulás szabályait megállapító önkormányzati rendelkezés nem felelt meg az Ltv. módosult rendelkezésének, amely egyértelműen úgy szabályoz, hogy önkormányzati lakás bérleti joga csak másik lakás tulajdonjogára vagy bérleti jogára cserélhető. 9. Önkormányzati bérlakás bérbeadói hozzájárulás nélküli, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel ellentétes albérletbe adása esetére emelt összegű albérleti díj fizetési kötelezettség előírása, mint jogkövetkezmény jogsértő. Az Alkotmánybíróság 40/2000. (X. 31.) AB határozatában kimondta, hogy az Ltv. megalkotásakor a jogalkotó meghatározta azokat a jogintézményeket, amelyekkel a lakásbérlet szabályainak megszegése esetén a bérbeadó szankcionálhatja a bérlő jogellenes magatartását. A bérbeadó a bérlőivel szemben az Ltv.-ben biztosított jogkövetkezménnyel, a lakásbérlet felmondásával élhet, ám a bérlők jogellenes magatartása miatt önkormányzati rendeletben a lakbér magasabb összegű megállapításának előírására nincs lehetősége a képviselőtestületnek. 10. Lakás és helyiség elidegenítési rendeletnek a vételi joggal érintett lakások és helyiségek vonatkozásában megállapított rendelkezései az Ltv. 2005. évi CXXXII. törvénnyel történt módosítása miatt jogsértők, hiszen a jogszabály módosítás hatályon kívül helyezte a vételi jogra vonatkozó szabályokat, így a volt állami (tanácsi) bérlakások bérlőit ma már a törvény szerint elővásárlási jog illeti meg. A vételi jog fennállása miatt megindult és még nem befejezett bírósági eljárásokban a megindításkor hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazására a törvény szerinti új átmeneti rendelkezések adnak jogi garanciát. 11. A képviselő-testületnek rendeletalkotási felhatalmazás hiányában nincs lehetősége arra, hogy az Ltv. alapján biztosított részletfizetési kedvezmény, árengedmény, vételárhátralék engedmény feltételeit meghatározza. Az Ltv. kötelező erejű, általános érvényű rendelkezéseivel ellentétes helyi szabályozás jogsértő. Törvényellenes továbbá az olyan szerződési biztosíték megállapítása is, amely az önkormányzati lakást megvásárló, kedvezményben, vagy engedményben részesült vevőt kötelezettségei teljesítésének elmulasztása esetén megfosztja a törvényben biztosított kedvezménytől és a vételárhátralék egy összegben történő megfizetésének kötelezettségét írja elő. (10/1996. (II. 23.) AB határozat) 12. Az önkormányzat, mint eladó elállási jogának önkormányzati rendeletben történő szabályozása a Ptk. rendelkezéseivel (320. § (1) bek., 685. § a) pont) ellentétes, hiszen az elállás joga szabályozását illetően az önkormányzati rendelet csak törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között minősül jogszabálynak. Az Ltv. vagy más törvényi rendelkezés azonban nem hatalmazta fel az önkormányzatot arra, hogy rendeletében a lakás eladója javára elállási jogot alapítson. (27/1997. (IV. 25.) AB határozat) 13. Mulasztásban megvalósuló jogsértés miatt jeleztük, hogy nem tartalmaz szabályozást önkormányzati rendelet az Ltv. 5. § (3) bekezdésében (társbérlet), valamint a 68. § (2) bekezdésében (szociális intézményből elbocsátott személyek részére lakás bérbeadásának feltételei) megállapított jogalkotási kötelezettség tekintetében. 14. A képviselő-testület lakás elidegenítési rendeletben a jegyző részére adásvételi szerződés aláírását biztosító hatáskör szabályozása az Ötv. 9. § (1) bekezdésének rendelkezésére tekintettel jogsértő, hiszen e jogszabályhely alapján a képviselő-testületet a polgármester képviseli. 15. Az önkormányzat a tulajdonában lévő lakások értékesítése esetére a szerződéses kamat mértékét az Ltv. és a Ptk. keretei között határozhatja meg, az ezzel ellentétes rendeleti szabályozás miatt észrevételt tettünk. 16. Zálogjog keletkeztetését előíró önkormányzati rendelkezés jogsértő, tekintve, hogy az önkormányzat nem jogosult annak előírására. Ilyen felhatalmazást ugyanis törvényi előírás nem tartalmaz, a Ptk. 685. § a) pontja pedig a zálogjog keletkezésére feljogosító

24 254. §-t nem említi azok között a rendelkezések között, amelyek tekintetében az önkormányzati rendelet általános értelemben is jogszabálynak minősül. (31/1996. (VII. 03.) AB határozat) 17. Mulasztásban megvalósuló jogsértés miatt jeleztük, hogy a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait rendeletben kell szabályoznia az önkormányzatnak az Ötv. 2005. évi XCII. törvénnyel beiktatott 80/B. §-a alapján. 18. Lakbértámogatási rendelet szabálya alapján a - jövedelmi feltételek alapján egyébként mind a lakbértámogatásra, mind a normatív vagy helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult csak az utóbbi ellátást veheti igénybe. Az önkormányzat rendeletében szabályozza ugyan az Ltv. 34. § (3) bekezdése alapján kötelező rendeletalkotási tárgykörként meghatározott lakbértámogatást, ám a szabályozás sajátossága folytán ki is zárja a jogosultak egyik körét az ellátásból. Utaltunk az Alkotmánybíróság 78/1995. (XII. 21.) számú határozatára is, amely kimondja, hogy az Sztv.-ben említett lakásfenntartási támogatás és az Ltv.-ben szabályozott lakbértámogatás – bizonyos hasonlóságaik ellenére – eltérő tartalmú, jellegű támogatási formák. Különbözőségük abban áll, hogy a lakásfenntartási támogatás nemcsak a lakásbérlőket, hanem az Sztv.-ben és a felhatalmazása alapján alkotott önkormányzati rendeletben foglalt feltételek szerinti más jogosultat is megilleti, míg a lakbértámogatás kedvezményezettje kizárólag önkormányzati lakás bérlője lehet. Közterületek használata és rendje 1. Közterületen kéretlenül, másokat zavaró módon különböző szolgáltatások nyújtását, árusítását, osztogatást tiltó önkormányzati rendelkezést (pl: autóablak tisztogatás, hírlapárusítás, osztogatás…) az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 77. §-ában foglalt szabálysértési tényállás miatt kifogásoltuk. A „kéretlenül, másokat zavaró módon” szövegrész továbbá bizonytalanságot, határozatlanságot keltő rendelkezés. Tekintve, hogy a használt fogalmak nem definiáltak, azok értelmezésében, alkalmazásában a jogalkalmazónak korlátlan lehetősége van. Ez, továbbá a példálózó felsorolás sérti a jogbiztonság alkotmányos alapelvét (11/1992. (III. 5.) AB határozat, 49/1995. (VI. 30.) AB határozat) 2. Közterületi szabálysértések között falfirka, valamint grafiti elhelyezése miatt szabálysértési tényállást állapított meg két képviselő-testület. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 157. § (1) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésében a rongálás szabálysértési tényállását úgy szabályozza, hogy az tartalmában „lefedi” az önkormányzati rendelkezést. A szabálysértési tényállás tehát törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskör hiányában törvény által szabályozott helyi társadalmi viszonyra vonatkozik, következésképpen ellenétes az Ötv. 16. § (1) bekezdésében foglaltakkal és sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglalt rendeletalkotásra vonatkozó szabályt. Közútkezelői hozzájárulás és az útfenntartási hozzájárulási díjak, út- és közműfejlesztési hozzájárulás 1. 12 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsik helyi közútra történő behajtásához kerületi önkormányzat közútkezelői hozzájárulásról és az útfenntartási hozzájárulási díjról alkotott rendelete az alábbiak miatt jogsértő. Az Ötv. 63/A. § g) pontja értelmében a Fővárosi Önkormányzat látja el a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait. A forgalomtechnikai feladatok ellátása a helyi közutakra is kiterjed, ezért amennyiben a Fővárosi Önkormányzat korlátozza a tehergépjárművek forgalmát, a korlátozási területre tartó tehergépjárművek részére jogosult díj ellenében behajtási engedélyt adni, kerületi önkormányzatnak azonban

25 hatáskört e kérdésben jogszabályok nem biztosítanak. Utaltunk felhívásunkban az Alkotmánybíróság 57/1997. (X. 31.) AB határozatának indokolására is, amely szerint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kktv.) 9/C. § (1) bekezdése és 33. § (2) bekezdése figyelembevételével megállapítható, hogy a Kktv. a helyi önkormányzatot arra nem hatalmazta fel, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért úthasználati díjat állapítson meg. A képviselő-testület tehát törvény által szabályozott társadalmi viszonyok rendezésére törvényi felhatalmazás nélkül alkotott rendeletet, túllépve ezzel jogalkotási hatáskörét. 2. Útépítési érdekeltségi hozzájárulás tárgyában alkotott rendeletek részletfizetési kedvezmény miatt a tartozás megfizetéséig jelzálogjog bejegyzésének kötelezettségét szabályozták. Az önkormányzat nem jogosult annak előírására a Ptk. szabályai alapján (31/1996. (VII. 03.) AB határozat). A Ptk. rendelkezései alapján az önkormányzat csak arra jogosult, hogy a hatósági határozatnak megfelelően követelje a hozzájárulás megfizetését. A kötelezettnek ennek megfelelően teljesítenie kell, ha ezt nem teszi, az önkormányzat fizetési meghagyás útján kezdeményezheti az összeg behajtását. 3. Közműfejlesztési hozzájárulásról alkotott önkormányzati rendeletek is lehetőséget biztosítottak hozzájárulás befizetésétől való eltekintésre, ha a kérelmező tulajdonos hozzájárul ahhoz, hogy az érdekeltségi hozzájárulás összege az önkormányzat javára jelzálogként, az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzésre kerüljön. 4. Szennyvízelvezető csatorna létesítéséhez kapcsolódó közcélú érdekeltségi hozzájárulás tárgyában alkotott rendelet csatorna-közműre, mint vízi közműre vonatkozó rendelkezései magasabb szintű jogszabályban, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (VT.) szabályozott társadalmi viszonyt rendeztek. 5. Víziközmű-társulat esetén közműfejlesztési hozzájárulás díjának rendeletben való megállapítása jogsértő. Önkormányzat víziközmű-hálózatba való bekötésre (utólagos rácsatlakozásra) díjat csak a szolgáltatóval kötött szerződés alapján állapíthat meg és szedhet be, melyet nem rendelet, hanem határozat formájában kell megállapítania. Az önkormányzatoknak nincs felhatalmazásuk az utólagos közműrákötés feltételeiről sem határozni. Szabályozási tervek 1. Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) és Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) ugyanarra az övezetre eltérő minimális teleknagyságot írt elő. Felhívásunkban jeleztük, hogy a KVSZ hatálya a kerület közigazgatási területére terjed ki, a meghatározott területek kivételével, ám ezek között a KSZT-vel elfogadott terület nem szerepel, következésképp a KSZT előírásai nem lehetnek ellentétesek a KVSZ-ben foglaltakkal. 2. Több esetben tettünk észrevételt szabályozási tervnek az Étv. 9. § (6)-(7) bekezdésében szabályozott véleményeztetési eljárás elmulasztásával történt elfogadása miatt. 3. Az építési hatóságot eseti eltérési engedély adására feljogosító rendelkezést az építési szabályzatban jogszabályi felhatalmazás nélkül alkotta meg a képviselő-testület. A rendelet melléklete egy - az Étv. 21. § (1) bekezdésben rögzített 3 éves időintervallum miatt - korábban hatályon kívül helyezett változtatási tilalmat, elrendelő rendelkezést újból elrendelte. A szabályozás egyrészt az Étv.-beli előírással ellentétes (az elrendelés időtartama legfeljebb három évig terjedhet), másrészt jogszabály-szerkesztési szempontból is kifogásolható, ha normaszöveget jogszabály melléklete tartalmaz. 4. Helyi építési szabályzat jogszabályi felhatalmazás nélkül alkotott eljárásjogi előírásai, valamint hatáskörök alapításáról rendelkező szabályai miatt felhívást tettünk. A rendelet szabályozott olyan kérdésköröket, amelyeket magasabb szintű jogszabályi rendelkezések rendeznek, így: az építészeti műszaki tervdokumentációk tartalmát a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet, a tervezői jogosultságokat, szakágakat és a végezhető tevékenységi kört a

26 2006. július 1-ig hatályban lévő építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997. (IX.29.) Korm. rendelet, valamint a részletes szabályairól szóló 34/2002. (IV.27.) FVM rendelet, 2006. július 1-től a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV.28.) Korm. rendelet határozza meg, ezért e körben szintén jogszabályi felhatalmazás hiányában hozott rendelkezések is jogsértők. A rendelet közterület-rendezési tervet, mint nem létező jogi fogalmat használ. Az észrevételben felhívtuk továbbá a figyelmet a jogbiztonság miatt szükséges egyértelmű megfogalmazás követelményére, továbbá a magasabb szintű építési jogszabályokba ütköző konkrét rendelkezésekre, időközben már hatályon kívül helyezett - de a helyi rendeletben még szereplő - jogszabályi rendelkezésekre, továbbá arra, hogy a rendelet hatályba léptető rendelkezése a visszaható hatály – a Jat. 12.§ (2) bekezdésében szabályozott - tilalmába ütközik. 5. Helyi építési szabályzat jogszabályi felhatalmazás hiányában alkotott, magasabb szintű jogszabályok által már rendezett viszonyokat szabályozó számos rendelkezése miatt felhívást tettünk. Jeleztük továbbá, hogy a változtatási tilalom elrendelése a helyi építési szabályzat rendelkezései között az Étv. 21. §-ában foglaltak szerint jogsértő, önálló önkormányzati rendelet alkotásával kell döntenie erről a képviselő-testületnek. 6. Kétséget kizáróan nem volt megállapítható az, hogy sor került-e építési szabályzat tervezetének a helyben szokásos módon történő közzétételére, emiatt a rendelet hatályon kívül helyezése és a véleményezési eljárás Étv. 9. § (2) bekezdése a) pontjának, illetve 9. § (6) bekezdésének megfelelő, ismételt, dokumentált lefolytatása szükséges. (11/2004. (IV. 7.) AB határozat, 26/2003. (V. 30.) AB határozat) Közterületből történő kivonás Törzsvagyon közterületből történő kivezetése tárgyában hozott rendeletnek út minősítésű közterület (közút) forgalomképes vagyonba való átsorolására vonatkozó rendelkezése az Ötv. 79.§ (2) bek. a) pontjának előírására tekintettel jogszabálysértő. Jeleztük, hogy az érintett terület(hányad) forgalomképessé nyilváníthatóságához annak „közút” minősítését szükséges előbb – a megfelelő eljárás lefolytatásával - megváltoztatni. Költségvetés, zárszámadás 1. Költségvetési rendelet a céltartalék feletti rendelkezés joga átruházásáról hozott rendelkezése az Áht. 73. § (3) bekezdésébe ütközik, mivel a felhasználás keretfeltételeinek szabályozása elmaradt. Az Áht. 74. § (2) bekezdését sérti továbbá az előirányzat átcsoportosítás jogát szabályozó rendelkezés, mert nem határozta meg a kereteket. Utaltunk az Alkotmánybíróság hasonló tárgyú 49/2004. (XII. 1.) határozatára is felhívásunkban. 2. A kisebbségi önkormányzat az önkormányzat költségvetési szerveként való feltüntetése az Áht. 87. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra tekintettel jogsértő. 3. Több esetben nem tartalmazta a költségvetési rendelet az Ámr. 29. § (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott kötelező tartalmi elemet. 4. Felhívást intéztünk költségvetési rendelet miatt az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. (Ámr.) 29.§ (4) bekezdésének megsértése okán, tekintve, hogy nem került sor a költségvetési rendelettervezet költségvetési szervek vezetőivel történő egyeztetésére. Nem történt meg továbbá a Köotv. 102. § (3) bekezdésében, valamint a Kjt. 6. § (3) bekezdésében előírt egyeztetés sem a rendelet megalkotását megelőzően. 5. Költségvetési rendelet megjelölésében feltüntetett időpont több esetben nem egyezett meg a kihirdetési záradékban szereplő kihirdetési időponttal. A jogszabály

27 megjelölésében tévesen a hatálybalépés időpontja lett feltüntetve a kihirdetés ideje helyett, ami nem felel meg a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII.29.) IM rendelet 1. § (1) bekezdése előírásának. 6. Az Áht. 82. §-ában megállapított határidőre nem alkotta meg több helyi önkormányzat a zárszámadási rendeletét, ezért a mulasztásban megvalósuló jogszabálysértés miatt felhívást tettünk. 7. Több költségvetési rendelet nem tartalmazta az Áht.-ban rögzített kötelező tartalmi elemeket (pl.: címrendet, költségvetés előirányzat-felhasználási ütemtervet, általános és céltartalék előirányzatot, többéves kihatású feladatok előirányzatait éves bontásban, éves létszámkeretet, évközi szabad pénzeszközök hasznosításának szabályait, pénzintézetnél történő lekötési eljárás rendjét, vagy a vagyonnal kapcsolatos tárgyévi teendőket). 8. Nem szabályozták továbbá a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, így az Áht. 75.§-ának megfelelően nem szabályozták a hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket, illetve a rendelet nem tartalmazza a bevételi többlet felhasználására, és a tervezett (létrejött) hiány fedezésére vonatkozó rendelkezéseket. 9. Az Áht. 65. § (3) bekezdésébe ütközően költségvetési rendelet nem tartalmazta a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát. 10. A könyvvizsgáló véleménye nem került csatolásra a rendelethez az Ötv. 92/A. §-ának megfelelően. 11. Illetményalap meghatározására vonatkozó előírást erre vonatkozó felhatalmazás hiányában szabályozta több költségvetési rendelet. 12. A körjegyzőségek vonatkozásában az általános szabályoktól eltérő eljárási szabályt megállapító rendelkezés (Ámr. 29. § (7) bekezdése) figyelmen kívül hagyása. 13. Költségvetési rendelet hatályának kiterjesztése a képviselő-testületre, bizottságra, polgármesteri hivatalra, vagy magánszemélyre. 14. Helytelenül szabályozták továbbá a költségvetési rendeletek hatályba lépésének napját. 15. Polgármester illetményének, költségtérítésének, alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének költségvetési rendeletben történő megállapítása a Pttv. szabályaival ellentétes. 16. Több alkalommal is jeleznünk kellett, hogy a költségvetési rendelet megalkotására felhatalmazást adó jogszabályhely megjelölése hibás vagy hiányos. 17. Rendelet mellékleteinek helytelen szabályozása. 18. Költségvetési rendelet megalkotása határidőn túl történt. 19. Költségvetési rendelet kisebbségi önkormányzatok költségvetését jóváhagyó rendelkezése az Áht. 65. § (3) bekezdésbe ütközik. 20. Költségvetési rendelet zárt ülésen történő elfogadása ellentétes az Ötv-vel. Változtatási tilalom elrendelése, elővásárlási jog 1. Állami és fővárosi önkormányzati tulajdonú, megszüntetni kívánt egészségügyi intézmények területére, valamint „a város városfejlesztési szándéka szerinti városi múzeum létesítése céljából” történő változtatási tilalom elrendelése miatt észrevételt tettünk. Az Alkotmánybíróság alkotmányos alapjogok értelmezésével kapcsolatos gyakorlatával összhangban (93/B/2003. AB határozat) a helyi rendelettel elrendelt változtatási tilalom alkotmányellenesnek minősül, ha indokolatlan mértékben korlátozza a tulajdonjogot, ha a korlátozás az elérni kívánt célhoz képest aránytalan. Tekintettel arra, hogy nem szabályozatlan területet érint a tilalom elrendelése, a szabályozás sérti az Étv. 21. §-át. A rendeletek nem a készülő szabályozási terv hatályosulásának ellehetetlenülését akarták megakadályozni, hanem az egyes ingatlanok hasznosítását, értékesítését, amely jogalkotói

28 magatartás, valamint a tulajdonjog indokolatlan és az elérni kívánt célhoz képest aránytalan korlátozása joggal való visszaélést valósít meg. A változtatási tilalom elrendelése mindig alapos – környezet- és természetvédelmi okból, építési szabályzatok és szabályozási tervek elkészítésének idejére – indokkal történhet, annak a tulajdonjogot korlátozó sajátosságára figyelemmel. Az Alkotmánybíróság a változtatási tilalommal összefüggésben kifejtette: „A változtatási tilalom elrendelése a tulajdon feletti rendelkezési jogot, mint a tulajdonhoz tartozó részjogosítványt korlátozza meghatározott időtartamra és ez a korlátozás közérdekből történik. A közérdek ebben az esetben az épített környezet védelme, a településrendezési feladatok megvalósítása érdekében a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv elkészítésének időszakára a tervezés, illetőleg a terveknek elfogadásuk utáni megvalósíthatósága ellehetetlenülésének megakadályozása”. (152/B/2002. AB határozat) A tilalommal érintett területre az önkormányzatok rendelkeztek szabályozási tervvel, tehát a tilalom elrendelése nem szabályozatlan területet érintett. 2. A rendelet hatályának a „folyamatban lévő ügyekre” kiterjesztésével kapcsolatban utaltunk arra, hogy a Jat. 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sérelmével a rendelet hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra kötelező alkalmazás kikötése alkotmányellenes. (20/2001. (VI. 11.) AB határozat) 3. Önkormányzati rendelet két ingatlan vonatkozásában elővásárlási jog megállapításáról döntött. Észrevételünkben jeleztük, hogy az Étv. alapján az önkormányzatnak jelenleg nincs felhatalmazása arra, hogy településrendezési célok megvalósítása jogcímén elővásárlási jog bejegyzéséről rendeletet alkosson. Ezt a lehetőséget a törvény 25. § (1) bekezdése kizárólag a helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében biztosítja az önkormányzatoknak, azonban nem ez az eset állt fenn. Önkormányzati jelképek Önkormányzati jelképek használata engedélyezésének szabályai között a jegyző javaslattételi jogát az Ötv. 2. § (2) bekezdésének, 7. § (1) bekezdésének, 9. §-ának rendelkezése alapján kifogásoltuk, utalva az Alkotmánybíróság 50/1995. (VII. 12.) AB határozatára is, amely megállapítja, hogy a képviselő-testület a jegyző részére sem önkormányzati, sem államigazgatási feladatot, hatáskört nem állapíthat meg, következésképpen a jegyzőnek javaslattételi jogra vonatkozó felhatalmazást sem adhat rendeletében. Helyi adók 1. A Htv. 7. § a) pontjába ütközik az a helyi adórendelet, amely egy meghatározott adótárgy esetében többféle adó megfizetésére ír elő kötelezettséget. Az önkormányzat már korábban bevezette illetékességi területén a magánszemélyek kommunális adóját, telekadó bevezetéséről a támadott rendeletben döntött. Kifogásoltuk az adóalanyok, valamint adótárgyak tekintetében a törvényitől eltérő megfogalmazást, a mentességi szabályok vegyes jogszabály-szerkesztési módszerrel történő megfogalmazását (61/1994. (XII. 24.) AB határozat), valamint hatályon kívül helyezett magasabb szintű jogszabályra (1990. évi XCI. törvény) hivatkozást. 2. Az Ötv. 16. § (3) bekezdésével ellentétes az a szabály, amely szerint a rendelet kihirdetéséről az aljegyző gondoskodik, az Ötv. 17. § (2) bekezdésébe ütközik a rendelet aljegyző általi aláírása. 3. Felhívtuk az önkormányzat figyelmét arra, hogy jogsértést valósított meg, amikor a telekadó bevezetését megelőzően mellőzte a Htv. 6. § c) pontjában előírt kötelező mérlegelési követelményeket.

29 4. A Htv. 7. § e) pontjának megfelelően a nem lakás céljára szolgáló építmények esetén a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze után fizetendő építményadó mértékének megállapításakor nem az adótárgy fajtája, illetőleg a településen belüli földrajzi elhelyezkedése, hanem az épület alapterülete szerint differenciált több helyi rendelet. Az adóalanyokat, adótárgyakat illetően eltérő fogalmakat használtak a törvényben meghatározottakhoz képest. 5. Felhívást tettünk a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII.29.) IM rendelet jogszabály megjelölésére, szerkesztésére vonatkozó szabályainak megsértése miatt. 6. Helyi rendelet telekadó kötelezettség keletkeztetésének két esetével (adókötelezettség keletkezik a beépítési kötelezettségre előírt, vagy a szerződésben vállalt határidő lejártát követő év első napján) bővítette a telekadó kötelezettség törvényben szabályozott (Htv. 20. §) eseteit. A Htv. a helyi adómegállapítási jogok között ilyen szabályozási jogosultságot nem nevesít, következésképpen a képviselő-testület túlterjeszkedett a törvény alapján biztosított jogalkotási jogosultságán. A szabályozás nem felel meg továbbá a jogbiztonság, egyértelműség követelményének sem. (59/1992. AB határozat) 7. Helyi adórendeleti előírás sérti a Htv. 11. § (1) bekezdését, mivel az adókötelezettség megállapítása tekintetében a törvény nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak a törvényi szabályoktól való eltérésre, ezért az adókötelezettséget a képviselő-testületnek lakásra és nem lakás céljára szolgáló építményre együttesen kell megállapítania. Ugyanígy jogsértő a törvényi szabályoktól eltérő adóalany fogalom használata a helyi rendeletben (57/1996. (XII. 22.) AB határozat). Nem határozható meg az adókötelezettség keletkezésének időpontja sem a Htv.-ben foglalt szabályokkal ellentétesen. Az adó alapjának megállapításakor hasznos alapterület fogalom használata helyett nettó alapterület fogalom használata törvénysértő. 8. A helyi adókról szóló rendeletalkotásra való felhatalmazást biztosító jogszabályra pontatlanul utalt több helyi rendelet. Települési szilárd hulladék begyűjtésére, szállítására, kezelésére vonatkozó közszolgáltatás Felhívást intéztünk a Hgt. 25. § (1) és (2) bekezdésében megállapított rendelkezésekkel ellentétes - a kezelt hulladék mennyiségét figyelmen kívül hagyó - díjmegállapítási rendelkezés miatt, utalva az Alkotmánybíróság e tárgyban alkotott 54/1998. (XI. 28.) határozatára is. A közszolgáltatás díjának bruttó összegben történő meghatározása a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésének előírását sérti. A rendelet a 110 literes gyűjtőedénynél kisebb edényt nem biztosít a kevesebb hulladék elszállítását igénylő lakosok számára, továbbá a közszolgáltatás díját ingatlanonként azonos összegben, egy méretű edényzetre számítva határozza meg, így nem biztosítja az arányos díjfizetés lehetőségét, és nem felel meg a magasabb szintű jogszabályokban foglalt szolgáltatás – ellenszolgáltatás arányossága követelményének. A rendelet nem határozza meg – a Hgt. 23. § b) pontjával ellentétesen – a közszolgáltatót sem. Önkormányzati rendelet megjelölése, hatálybaléptetése Több önkormányzati rendelet esetén jeleztük, hogy azok nem felelnek meg a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §-ának, és a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII.29.) IM rendelet jogszabály megjelölését (1. § (1) bekezdés) valamint a hatálybalépés időpontját szabályozó (8. §) rendelkezéseinek. Állattartás 1. Állattartási rendelet az állattartót megfelelő tartásra kötelezésére, az állattartó jogainak korlátozására, vagy az állattartás megtiltására feljogosító szabályai sértik a 245/1998. Korm. rendelet 7. § (1) bekezdését, amely alapján a jegyző jogosult az állattartás

30 megtiltására, illetve korlátozására az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény rendelkezéseinek megsértése esetén. (37/2004. (X.15.) AB határozat). Az állattartásról szóló rendeletben foglaltak megsértése, illetve a rendelet szabálysértési tényállásának „megvalósítása” esetén szabálysértési eljárás lefolytatására van lehetőség, amely szintén jegyzői hatáskörbe tartozik. 2. Állattartási rendelet méhtartás engedélyezésének szabályai jogsértők, tekintve, hogy a méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet 1. §-a értelmében a méhészkedést – a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával – erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. A MÉM rendelet a méhészetben tartható méhcsaládok számát nem szabályozza, így az önkormányzatnak lehetősége van - a helyi viszonyok figyelembe vétele alapján - erről a kérdésről rendelkezni. Szabályozási jogosultsága – tekintettel a méhészet gyakorlásának szabadságára - nem terjed ki arra, hogy a méhtartást engedélyhez kösse. A 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 2. §-ában foglaltak szerint a méhtartás bejelentéshez kötött tevékenység, azt minden év február végéig, az újonnan megkezdett méhészkedést pedig a tevékenység megkezdésétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. 3. Kisállatok tetemei az állattartó telkén belüli elföldelhetőségét szabályozó önkormányzati rendelkezés nem teljesen felel meg a magasabb szintű jogszabályi rendelkezéseknek. A rendelkezésben említett kisállatok köre nem egyezik meg az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdésében szabályozottakkal. Utaltunk felhívásunkban továbbá a vegyes jogszabályszerkesztés tárgyában hozott 61/1994. (XII. 24.) AB határozatban foglaltakra. 4. A rendelet szabálysértési tényállást fogalmaz meg generális módon (szabálysértést követ el a rendelkezések megsértője, amennyiben a cselekmény nem esik súlyosabb megítélés alá), sértve ezzel a jogbiztonság elvét. Az önkormányzati rendelet csak olyan cselekményt minősíthet szabálysértéssé, amelyet törvény vagy kormányrendelet nem minősített azzá. Az állattartás esetén pedig több olyan magatartás is létezik, amelyet az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet szabálysértéssé minősít (pl. veszélyeztetés kutyával, köztisztasági szabálysértés, méhészeti szabálysértés). Szervezeti és működési szabályzatok A szervezeti és működési szabályzatok felülvizsgálatáról és a tett intézkedésekről, a törvényességi észrevételek tartalmáról, azok jogi sorsáról tájékoztatta hivatalunk a minisztériumot, ezért annak részletes ismertetésétől e helyütt eltekintünk. Összességében megállapítható, hogy a tett észrevételek jelentős részét a képviselő-testületek elfogadták, ezzel összefüggésben jelentős számú további intézkedést nem látunk szükségesnek.

B) Határozatokra tett törvényességi észrevételek: Képviselő-testületi határozatokra tett észrevételek: Intézményvezetői kinevezés, megbízás: 1. Egy településen kifogásoltuk, hogy intézményvezető kinevezésére úgy került sor, hogy a kinevezett a pályázati kiírásban szereplő képesítési követelményeknek nem felelt meg. 2. Egy településen az intézményvezetői állás betöltése - jogszabályi kötelezettség (Kjt. végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet) ellenére - pályázat kiírása nélkül történt.

31 3. Intézményvezetői pályázat sikertelensége után a helyettesítési rend alapján kinevezett közalkalmazott részére „megbízott igazgató” cím használatának engedélyezésére a Kjt. végrehajtására kiadott 138/1992. (X.8.) Korm. rendelettel ellentétesen került sor. 4. Egy kerületi önkormányzatnál kifogásoltuk az intézményvezetők kinevezéseinek hiányosságait (vezetői pótlék, egyéb juttatások, illetmény megállapítása), tekintettel a Kjt. és a végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet előírásaira. Közoktatási törvény megsértésével hozott döntések: 1. Egy település képviselő-testülete határozatában úgy rendelkezett, hogy az iskola igazgatója köteles biztosítani – előzetesen átadni – MÁK-hoz történő számfejtés céljából megküldendő illetményekre vonatkozó adatokat. A határozat értelmében a polgármester egyetértő láttamozása nélkül számfejtésre adat nem küldhető. A határozat jogsértő módon korlátozza az intézményvezető hatáskörét, a polgármester ilyen jogkörrel nem rendelkezik. 2. Határozatában a képviselő-testület felkéri az iskola igazgatóját, hogy az intézmény pedagógiai programját a polgármesteri hivatal instrukciói alapján dolgozzák át. Ez az előírás csorbítja az intézmény törvényben biztosított jogkörét, ezért törvénysértő. 3. Egy település önkormányzata határozatában úgy döntött, hogy évfolyamonként egy osztály kerüljön indításra (összevonva az eddigi osztályokat), ezzel azonban a közoktatási törvénnyel ellentétes módon meghaladták a maximális osztálylétszámot. 4. Iskolai tantárgyak oktatásánál a csoportbontással összefüggő határozatokat csak a következő tanévtől lehet bevezetni, így a határozatokban megállapított határidők jogszabályba ütköztek. 5. Egy kerületi önkormányzatnál törvényben előírt egyeztetési eljárás lefolytatása nélkül került sor intézményátszervezésre, illetve a középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolítása a vonatkozó OM rendeletbe ütköző módon történt. Jegyzői kinevezés, megbízás: 1. A jegyző betegség miatti tartós távollétének idejére, a jegyző helyettesítésére nem megfelelő módon került sor jegyzői megbízásra (olyan személyt bíztak meg, aki nem rendelkezik más településen jegyzői kinevezéssel, és nem is az érintett hivatal dolgozója). 2. A megbízott jegyző illetményének megállapítására nem a Ktv. rendelkezései alapján került sor, vagyis nem annak megfelelően, hogy a képviselő-testületek megállapodása alapján hány órában látja el a megbízott jegyzői feladatokat. Vagyonrendelet, vagyongazdálkodási szabályok megsértése: 1. Forgalomképtelen közterületet az önkormányzat elidegenített, az Ötv-be, illetve a vagyonrendeletbe ütköző módon. 2. Önkormányzati ingatlan értékesítésére az önkormányzat vagyongazdálkodási rendelete, az Áht., illetve a Tptv. (versenytárgyalásra, értékbecslésre, a pályáztatás tisztaságára vonatkozó) rendelkezéseinek megsértésével került sor. 3. Egy kerületi önkormányzatnál a vagyonkezelői jog létesítésére, vagyonkezelési szerződés megkötésére anélkül került sor, hogy az önkormányzat korábban a vagyonkezelői jog részletes szabályairól rendeletet alkotott volna az Ötv-nek megfelelően. Egyéb: 1. Korábban meghozott (polgármester és alpolgármester ellen indított) fegyelmi határozatokat az új képviselő-testület jogellenessé nyilvánította és azokat visszavonta, anélkül hogy erre a Pttv. és a Ktv. alapján lehetősége lett volna.

32 2. Adóigazgatási hatáskör telepítése – a jegyző hatáskörének elvonásával - polgármester részére; adóigazgatási feladatok külső személlyel történő elvégeztetése; adóbeszedéshez kapcsolódó jutalékról való határozati döntés (és jogszabálysértő módon nem rendeleti jogalkotás), külső személynek e juttatásban való törvényellenes részesítése. Megsértett jogszabályok: Htv., Art. 3. Pedagógus munkaviszonyának csak a fenntartóval történt egyeztetés után, a fenntartó engedélyével (vagyis a döntésre jogosult önkormányzati képviselő-testület engedélyével) való megszüntetése a munkáltatói jogokat gyakorló intézményvezető hatáskörelvonását jelenti a Kjt. alapján. 4. Súlykorlátozásra vonatkozó rendelkezés képviselő-testületi határozat formájában a közúti közlekedésről szóló törvénybe ütközik. 5. Településszerkezeti tervről hozott határozat nem felelt meg az Étv. szabályainak. 6. Képviselő-testület tisztségviselői juttatásának meghatározása Pttv.-vel ellentétes módon; jegyző, aljegyző részére költségátalány megállapítása, aljegyzői pályázati felhívás jogszabálysértő (Ktv.-val ellentétes) módon. 7. Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérlő részére történő elidegenítése az Áht. rendelkezésének figyelmen kívül hagyásával történt. 8. Közterület elnevezésére a közterület és városrésznevek megállapításáról, valamint azok kijelöléséről szóló 9/1989. (1990.I.31.) Fővárosi Tanácsrendelet rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával került sor. 9. Parkolás rendszerének, parkolási díjnak kerületi önkormányzat által való meghatározása a feladat-és hatáskörrel rendelkező Fővárosi Önkormányzat Közgyűlésének rendeletével ellentétesen. Bizottsági határozatokra tett észrevételek: 1. Átruházott hatáskörben, az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen ingatlan értékesítéséről való döntés az Ötv.-be és az önkormányzat vagyonrendeletébe ütközik. 2. Bizottság hatáskörének túllépésével hozott döntést építési engedélyezési eljárással kapcsolatban. Az Ötv. alapján ez a testület hatáskörébe tartozó rendeletalkotási hatáskör. 3. Bérleti joggal terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítése a főváros törvényben biztosított elővásárlási jogára való tekintet nélkül; illetve az Áht. versenyeztetési szabályainak figyelmen kívül hagyásával. 4. Bérbeadás, bérleti díj jogszabályba ütköző megállapítása (Jat., HÉSZ, önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályozásáról és bérleti díjának megállapításáról szóló rendelet). 5.Okmányiroda dolgozói részére túlmunkáért járó jutalomról Pénzügyi, Költségvetési Bizottság döntött, elvonva a jegyző erre vonatkozó munkáltatói jogosítványát. 6.Civil szervezetek pénzügyi támogatásának elszámolásáról szóló beszámoló elfogadása a vonatkozó önkormányzati rendelet szabályaival ellentétes módon. C) Bírósági keresetek: 1. Civil szervezetek működésének támogatására kiírt pályázatokra, valamint az azok elbírálása során hozott határozatokra tett észrevételünket nem fogadta el az átruházott hatáskörben eljáró bizottság. A szervezetek támogatására kiírt pályázat tartalmazta, hogy nem kaphatnak támogatást a politikai tevékenységet folytató szervezetek és ennek keretében meghatározta, hogy a pártpolitikai tevékenységet, valamint az országgyűlési képviselői és önkormányzati választáson történő jelöltek állítását, illetve támogatását politikai tevékenységnek tekinti. A pályázat elbírálása során azonban olyan szervezetek is részesültek támogatásban, akik az önkormányzati választásokon jelöltet indítottak, tehát helyi politikai tevékenységet folytattak. Keresetünk alapja az Alkotmánybíróság 47/2002.

33 (X. 11.) határozata, amely szerint a helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódnak, az önkormányzati vagyont is kizárólag e feladatokra lehet felhasználni. 2. A kerületi önkormányzat bérleti joggal terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről döntött. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 39. § (1)-(2) bekezdései szerint a fővárosi önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a kerületi tulajdonú ingatlanokra, azonban az iratokból nem volt bizonyítható, hogy a kerületi önkormányzat a fővárosi önkormányzatot megkereste volna. Továbbá, a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény alapján a kárpótlásra jogosultnak elővásárlási joga van. Keresetünk alapja, hogy nyomós közérdek, hogy az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került ingatlanvagyon a jogszabályok betartásával kerüljön magántulajdonba. Értékesítés esetén az eredeti állapot helyreállítása kárt okozna az államháztartás helyi szintjét képező önkormányzatnak. A bíróság nem osztotta álláspontunkat, mivel nem volt olyan személy, aki elővásárlási jogával élt volna a támadott esetekben. 3. Nem rendelkezett a megbízási jogkört gyakorló testület határozataiban a magasabb vezető állású köztisztviselők vezetői pótlékáról és a munkáltató döntésén nyugvó egyéb juttatásáról – ideértve például a nyelvpótlékot-, tulajdonképpen átruházva ezzel e jogkört a polgármesternek. Ezen juttatásokat az Ötv. 10. § (1) bekezdés b) pontjának utolsó fordulata alapján az át nem ruházható munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testületnek a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei szerint, összegszerűen kell meghatároznia. A Kjt. és a végrehajtásáról szóló Korm. rendelet a pótlék mértéke tekintetében tól-ig szóló mérlegelési jogot ad a munkáltatónak. E mérlegelésre a kinevezési jogkört gyakorló képviselő-testület jogosult. A polgármester csak az úgynevezett egyéb munkáltatói jogokat gyakorolja az intézményvezetők felett – mint amilyen a jutalmazásuk vagy a szabadság engedélyezése – a kinevezésről szóló képviselő-testületi határozatot a saját döntésével nem egészítheti ki, nem változtathatja meg. 4. Parkolási társulás működése és döntéshozatali eljárása, valamint alakszerű és nem alakszerű döntései ellen észrevétellel élt hivatalunk. Az észrevétel eredménytelensége miatt keresetben kértük a Fővárosi Bíróságtól a társulás jogsértő döntései felülvizsgálatát. A joggyakorlat hiánya miatt kérdéses volt az alperes személye (társulás, önkormányzatok, együtt vagy külön perelhetők-e a társulásban résztvevő önkormányzatok). A keresetünket végül valamennyi, társulásban résztvevő önkormányzat és maga a társulás társulási tanácsa ellen is benyújtottuk. Kérte hivatalunk a társulási tanács azon döntésének felülvizsgálatát, amelyben kizárták a parkolási díjjal érintett 2004. évi XXIX. törvény alkalmazását, az egy mulasztás többszöri pótdíjazással történő szankcionálását. Továbbá kértük azon társulási határozatok hatályon kívül helyezését, amelyekben a tanács hozzájárult a be nem szedett parkolási díjak és pótdíjak üzemeltetői körön kívüli engedményezéséhez. Álláspontunk szerint az Áht. és az önkormányzati vagyonrendeletek szabályait is sértette az eljárás: egyetlen társulási tag esetében sem adtak arra felhatalmazást, hogy az önkormányzatokat képviselő tisztségviselők testületi döntés nélkül lemondjanak a képviselő-testületeket megillető pótdíj-követelésről, illetve olyan döntésről sincsen tudomásunk, amely szerint a követelések behajthatatlanságának vizsgálatát az önkormányzat a társulására ruházta volna. 5. Települési önkormányzat településszerkezeti tervének elfogadása során sérültek az Étv. eljárási szabályai és törvénysértő módon került sor a tervek kifüggesztésére. A nagysebességű vasút nyomvonalának tervdokumentáción való feltüntetésével kapcsolatban a vasútvonal mentén ábrázolt nagysebességű vasúti nyomvonal eltér a

34 térségi szerkezeti tervében feltüntetett, tervezett nyomvonaltól, ezért indokolt lett volna lefolytatni a hatósági eljárást. Tekintettel arra, hogy a fent hivatkozott hatósági eljárás lefolytatásának állami főépítésznél történő kezdeményezésére nem került sor, így az agglomerációs törvényben rögzített nyomvonalhoz képest kivételes eltérést tartalmazó településszerkezeti terv (valamint helyi építési szabályzat illetve szabályozási terv) elfogadására jogszabálysértő módon került sor. 6. Testület bizottsága hozzájárult az ülés kezdetén ahhoz, hogy az ülésről helyi használatra videofelvétel készüljön. A bizottság kifogásolt határozatával a közvélemény tájékoztatását nem akadályozta, így a törvény előírásai ilyen értelemben nem sérültek. Azonban tekintettel az Alkotmánybíróság által kifejtettekre, a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog mindenki számára korlátozás nélkül érvényesül, ebből következően a nyilvános ülésen történő hang- és videofelvétel készítése nem köthető a képviselő-testület, valamint a bizottság hozzájárulásához. 7. A bizottság arról döntött, hogy a polgármester, valamint a jegyző ellen fegyelmi eljárást indít. A polgármester ellen a fegyelmi eljárást az 1994. évi LXIV. törvény szerint a képviselő-testület rendeli el. A törvény rendelkezése alapján a bizottság az eljárás kezdeményezésére jogosult. A Ktv. szerint a jegyzővel szemben ugyancsak a munkáltatói jogokat gyakorló képviselő-testület indíthat fegyelmi eljárást. Tekintettel arra, hogy a bizottság nem gyakorol munkáltatói jogokat, így fegyelmi jogkört sem az érintett személyek vonatkozásában, ilyen döntés meghozatalára nem jogosult. 8. Önkormányzati oktatási intézmény igazgatói állás betöltésére a jogszabály előírja gyógypedagógus szakképesítés meglétét, azonban a testület a már korábban is jogellenes vezetői megbízást meghosszabbította, holott a vezető továbbra sem felel meg a jogszabályi előírásoknak. 9. A polgármesterrel (alpolgármesterrel) szemben indított fegyelmi eljárást lezáró határozatokat az újonnan létrejövő képviselő-testület felülvizsgálta és megváltoztatta. A fegyelmi ügy érdemében a fegyelmi tanács, polgármester esetén a képviselő-testület határoz. A testület tehát a fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács szerepkörében eljárva dönt és nem önkormányzati ügyeket intézni és eldönteni hivatott „képviselő-testületként”, bár a tanács tagságát is települési képviselők alkotják. Ebből következően a 2006. októberi választásokat követően létrejött új képviselő-testület, mint „fegyelmi tanács” nem azonos a fegyelmi ügyet lezáró - előző ciklusbeli - fegyelmi tanáccsal, így nem jogosult annak döntéseit felülvizsgálni, illetve azokat megváltoztatni. Álláspontunkkal egyetértve a bíróság az önkormányzat vonatkozó határozatait hatályon kívül helyezte. D) AB indítványok: 1. Két önkormányzatnál állapítottunk meg törvénysértést változtatási tilalmat előíró rendeleteikkel összefüggésben. Álláspontunk szerint az egyik esetben a rendelet joggal való visszaélést valósít meg, mivel a szabályozás célja a változtatási tilalommal érintett területen lévő ingatlanok hasznosításának, értékesítésének megakadályozása. A másik esetben az önkormányzat rendeletét a visszamenőleges hatálybaléptetés miatt találtuk jogszabályellenesnek, mivel a támadott rendelet az alkalmazását a már folyamatban lévő ügyekben is előírta. 2. Ugyancsak a rendelet törvénysértő hatálybaléptetése miatt kezdeményeztük egy Pest megyei települési önkormányzat rendeletének felülvizsgálatát, mivel az ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésben, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII.29.) IM rendelet 8. §-ában foglaltakkal. A helyi önkormányzat a rendeletét egy kiszámíthatatlan, konkrétan meg nem határozott időponttól léptette hatályba, amely a jogszabály alkalmazására való felkészülési időt bizonytalanná, követhetetlenné teszi és ezzel nagymértékben sérti a jogállamiság elvét.

35 3. Mind a fővárosi, mind a Pest megyei önkormányzatoknál egyre gyakrabban tapasztalt jogszabálysértés, hogy az egyes településrendezési eszközök megalkotására vonatkozó, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 9. §ában előírt eljárást a helyi jogalkotók nem, illetve szabálytalanul folytatják le. Két fővárosi kerületi önkormányzat esetében indítványoztunk ilyen okból felülvizsgálatot. Az egyik esetben az Állami Főépítész törvényi határidőn belül megküldött véleményének ismerete nélkül, az Étv.-ben elrendelt eljárási rend megsértésével került sor a szabályozási terv kihirdetésére, míg a másik esetben az Étv.-ben szabályozott véleményezési, egyeztetési eljárásra vonatkozó kötelezettség elmulasztása adott okot arra, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljunk. 4. Álláspontunk szerint két fővárosi kerületi önkormányzat felhatalmazás nélkül alkotott rendeletet a 12 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsik helyi közútra történő behajtásához szükséges közútkezelői hozzájárulásról és az útfenntartási díjról. Mindkét indítványban hivatkoztunk az Ötv. 63/A. § g) pontjában foglaltakra, valamint arra, hogy a főváros forgalomtechnikai feladatainak ellátása a helyi közutakra is kiterjed. 5. Két fővárosi kerületi önkormányzat rendeletével összefüggésben azt állapítottuk meg, hogy azok magasabb szintű jogszabállyal ellentétesek, sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Tekintettel arra, hogy a képviselő-testületekhez intézett törvényességi észrevételeinkben megállapított határidő eredménytelenül telt le, ezekben az esetekben is az Alkotmánybíróságtól kértük a rendeletek felülvizsgálatát. 6. Egy Pest megyei önkormányzatnak az építményadó bevezetéséről szóló rendeletét amiatt kifogásoltuk, mert a nem lakás céljára szolgáló építmények esetén a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze után fizetendő építményadó mértékének megállapításakor nem az adótárgy fajtája, illetve a településen belüli földrajzi elhelyezkedése, hanem az épület alapterülete szerint differenciált, amely megoldás jogszabálysértő. 7. Két indítvánnyal éltünk továbbá az Alkotmánybíróság felé önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének és elidegenítésének feltételeiről szóló fővárosi kerületi önkormányzatok rendeleteivel kapcsolatban. Az egyik esetben a szabályozás figyelmen kívül hagyta az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) bekezdésében foglaltakat, és versenytárgyalás lefolytatása nélkül értékesítette az ingatlanokat, a másik rendeletben hivatalunk azt kifogásolta, hogy az önkormányzat mulasztást követ el, amikor nem szabályozza a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit. Az Alkotmánybíróság a hivatal által benyújtott indítványok esetében még nem hozott döntést.

2.3. A törvényesség fenntartása érdekében a hivatal által alkalmazott eszközök, módszerek. a) Törvényességi észrevételek A törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott eszközök közül természetesen kiemelkedik a törvényességi észrevételek megtétele. A fővárosban, illetve Pest megyében követett gyakorlat (mind formai, mind tartalmi szempontból) a számos hasonlóság mellett különbségeket is mutatott, így 2007-ben fontos feladat volt a törvényességi észrevételekkel kapcsolatos gyakorlat egységesítése. Az integrációt követően a két közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési iratait áttekintettük, és a két mintából, mindkettő előnyeinek felhasználásával, elkészítettük a törvényességi észrevétel, a

36 polgármesteri kísérőlevél mintáját. Ennek keretében megtörtént a tervezetekre vonatkozó betűnagyság, betűtípus és minden egyéb alaki követelmény meghatározása, ami az egységes hivatali megjelenést segíti elő. A bírósági keresetek és az alkotmánybírósági indítványok esetén, a formaiságon túl a jogszabályi hivatkozások pontosítása is megtörtént: a keresetek esetén a Pp., míg az alkotmánybírósági indítványok esetén az alkotmányellenességre és konkrét alkotmánysértésre való hivatkozás. A tartalmi követelmények tapasztalataink szerint az elmúlt években valamennyi hivatalnál hasonlóvá váltak: - az Ötv.-re hivatkozással meghatározni a törvényességi jogkört, - az észrevétel bevezetőjében rögzíteni a jogsértés tényét és megnevezni a jogszabályt, - a jogsértés miatt törvényességi észrevétel, - a támadott döntés (határozat vagy rendeleti szabály) leírása és ütköztetése a magasabb szintű jogszabályi rendelkezéssel, - az Ötv. szerinti határidő tűzés (határozatoknál tipikusan 30 nap, míg rendeletek, kisebbségi SZMSZ-ek, országos kisebbségi önkormányzatokhoz címzett észrevételek esetén 60 nap) - felhívás az értesítési kötelezettségre. A fentieknek megfelelően készült el az integrált hivatal törvényességi észrevétel mintája, amelyet valamennyi referens köteles alkalmazni a tervezetek előkészítésekor. Az egységesítés keretében került sor annak meghatározására, hogy mely esetekben elegendő a szóbeli észrevétel, és mikor kell írásos törvényességi észrevétellel élni. A hivatal által tett ún. „szóbeli” észrevételek – amint azt már a korábbiakban kifejtettük valójában írásos anyagok, a jegyzőnek vagy a polgármesternek, főosztályvezetői aláírással. Ezeknek a leveleknek a stílusa a törvényességi észrevételek tartalmi sajátosságai egy részét foglalja magában, azzal a különbséggel, hogy közreműködést és amennyiben saját hatáskörben lehet, intézkedést kér a hivatal. Tapasztalataink szerint az esetek többségében eredményes ez a forma, sőt, az önkormányzatok egy része ugyanúgy megtárgyalja, mint egy „hagyományos” észrevételt. A következő esetekben alkalmazzuk: - célvizsgálat lezárásakor, a jegyzőket tájékoztatjuk a feltárt jogsértésekről, - olyan, a döntés érdemét nem befolyásoló eljárási szabálysértések esetén, amikor a hivatal bírósághoz nem tud eredményesen fordulni (KK31.szám). Ilyen esetekben a jövőbeni jogsértések elkerülése érdekében kérjük a címzett (polgármester, jegyző) intézkedését. - a jogsértés orvoslása (tekintettel arra, hogy az állampolgárok jogait közvetlenül nem csorbítja) a következő rendelet felülvizsgálat során elegendőnek látszik. A jegyzők a figyelemfelhívó levélben foglaltak alapján intézkednek, hogy a szükséges módosító javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja. Az ügyek jelentős része így e szinten lezárul, mivel a képviselő-testületek többnyire - közigazgatási hivatal álláspontjával megerősített – jegyzői előterjesztés alapján elfogadják a jogsértés megszüntetéséhez szükséges döntéseket. A gyakorlat ez ideig megfelelően működött, e módszert néhány jegyző kérésére módosítottuk annyiban, hogy az önkormányzat részéről felmerülő igény esetén szakmai konzultáción is részt vesznek munkatársaink. Szóban hívjuk fel több esetben a figyelmet arra, ha nem kifejezetten törvénysértést tapasztalunk, hanem célszerűségi szempontból teszünk módosításra javaslatot.

37

b) Helyszíni ellenőrzések, vizsgálatok Komplex vizsgálatok Azon önkormányzatok kiválasztása, amelyeknél komplex ellenőrzésre kerül sor, a főosztályok által tett javaslatok alapján történt, a Szervezési Főosztály koordinálásában. A Törvényességi Főosztály a korábbi évek tapasztalatai alapján kifejezetten problémásnak ítélt települések ellenőrzését kezdeményezte. A 2007. évi ellenőrzési terv alapján összesen 16 önkormányzatnál került sor komplex ellenőrzésre, ezek között szerepelt 3 fővárosi kerület és 13 Pest megyei település. A komplex ellenőrzéseken az adott település törvényességi referense vett részt. Az önkormányzat részére előzetesen kiküldésre került az ellenőrzés szempontrendszere, általában a helyszíni ellenőrzés időpontjára a szükséges dokumentumok összekészítésre kerültek, és a jegyző vagy a képviselő-testületi munkával foglalkozó köztisztviselő a referens rendelkezésére állt és szóban is tájékoztatást adott. Amennyiben az adott önkormányzatnál folyamatban van valamilyen jelentősebb ügy, az is megtárgyalásra kerül, egyéb esetekben csak az általános szempontok szerinti ellenőrzés történik meg. A komplex ellenőrzések általános vizsgálati szempontjai a következők: - a képviselő-testületi és bizottsági ülések előkészítésének szabályszerűsége, - az önkormányzat működésével kapcsolatos dokumentumok kezelésének rendje, - az ülések nyilvánosságára vonatkozó szabályok betartása, - a polgármesteri átruházott hatáskörben hozott döntések ellenőrzése, - az önkormányzati hatósági ügyekben az eljárás jogszerűsége, - a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok ellátása. Egyéb, ellenőrzési tervben nem szereplő helyszíni vizsgálatok: Amennyiben egy-egy önkormányzatnál felmerülő problémák indokolják, az ellenőrzési tervben nem szereplő helyszíni ellenőrzés lefolytatására is sor kerülhet, akár kizárólag a főosztály részéről, akár a többi szervezeti egység bevonásával. 2007-ben Kerepesen került sor a hivatal többi szervezeti egységével közösen ellenőrzésre. A főosztály munkatársai kivételes esetekben, tipikusan egy-egy panaszügy kivizsgálása érdekében is részt vesznek helyszíni vizsgálatokon, amit vagy a vonatkozó dokumentáció nagy mennyisége teszi indokolttá, vagy az ügy bonyolultsága, melynek során szükségesnek tartjuk az érintettekkel való személyes konzultációt is. 2007-ben Pest megyében több panaszügy kivizsgálása érdekében is tartottunk helyszíni ellenőrzést (pl. Solymár, Piliscsaba, Pilisjászfalu). Célvizsgálatok A munkaterv összeállítása során figyelemmel voltunk arra, hogy mely szakterületek rendeleteivel kapcsolatban érkezik a legtöbb panasz, illetve a társfőosztályok jelzései is segítséget adtak annak eldöntéséhez, hogy mely rendeleteket vizsgáljuk felül teljes körűen, a régió összes önkormányzata vonatkozásában. Természetesen figyelembe vettük az önkormányzatok határidős feladatait is (pl. SZMSZ felülvizsgálat, költségvetési és zárszámadási rendeletek elfogadása), illetve a más szervek megkereséseiben foglaltakat. Módszertani anyagok, kiadványok Tájékoztató (Interneten való megjelentetéssel) Kisebbségi Önkormányzati Kézikönyv Kerületi kisebbségi önkormányzatoknak jegyzőkönyv, SZMSZ, költségvetés minta, együttműködési megállapodás minta

38 Országos kisebbségi önkormányzatoknak - alakuló ülés forgatókönyve - SZMSZ és jegyzőkönyv minta - költségvetés minta - gazdálkodási szabályokkal kapcsolatos tájékoztató anyag

2.4.

Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartás, szakmai segítségnyújtás

A) A törvényességi ellenőrzési tevékenység referensi rendszere 1. Fővárosi és Kerületi Önkormányzati Osztály (a Fővárosi Önkormányzat és 23 kerületi önkormányzat törvényességi ellenőrzése a feladata) 2007-ben a vezetővel együtt 9 fő érdemi ügyintéző látta el a fővárosi önkormányzatok ellenőrzését, beleértve a fővárosban működő kerületi, fővárosi és országos szintű kisebbségi önkormányzatok ellenőrzését is. Egy referensre három kerületi önkormányzat és a hozzájuk tartozó átlagosan kb. 25-30 kisebbségi önkormányzat ellenőrzése jut. Figyelemmel arra, hogy a problémák száma, a törvényességi követelmények betartása nem minden kerületi önkormányzatnál egyezik, eltérő a kapcsolattartás módja, eltérő a panaszügyek és jogi véleménykérések száma, a referensek leterheltségére, a kerületi megosztásra is fokozott figyelmet kell fordítani. A fővárosi önkormányzat ellenőrzését a főosztályvezető–helyettes és egy kerületi referens látja el, aki így csak két kerület törvényességi munkáit végzi a fővárosi bizottságok és kisebbségi önkormányzatok egy részének ellenőrzése mellett. A 2005. évi kisebbségi joganyag módosításaként a fővárosi közigazgatási hivatal végezte 11 országos kisebbségi önkormányzat ellenőrzését, amely feladat az integrációt követően is a fővárosi és kerületi önkormányzati osztály feladata maradt (a felügyeleti és kisebbségi osztály létszámának optimalizálásáig). Ezt a feladatot 2007-ben két kerületi referens és a főosztályvezető- helyettes látta el. 2. Megyei és Települési Önkormányzati Osztály (Pest Megyei Önkormányzat és 187 települési önkormányzat ellenőrzése a feladata) A Megyei és Települési Önkormányzati Osztály a Pest megyei települések (187), valamint a Pest Megyei Önkormányzat (összesen 188 önkormányzat) törvényességi ellenőrzését látja el. A törvényességi ellenőrzést referensi rendszerben végezzük. 2007-ben az osztályon 1 főosztályvezető-helyettes és 10 ügyintéző látta el az ellenőrzési tevékenységet. Pest megyében 16 kistérség van, az érdi kistérség azonban csak szeptemberben vált önállóvá, így a 2007-ben működő referensi rendszer 15 kistérség alapján került kialakításra. Tekintettel az új kistérség létrejöttére, valamint arra, hogy az egyes kistérségeken belül is történtek változások, 2008. januárjától a referensi rendszerünket az új kistérségi beosztáshoz alakítottuk. Egy-egy ügyintézőre általában 1 vagy 2 kistérség ellenőrzése jut. A kistérségek között természetesen vannak különbségek, a hozzájuk tartozó települések száma alapján is, de általánosságban elmondható, hogy egy ügyintézőhöz 15-20 település tartozik, ezen belül 3-4 város.

39 A kistérségek között a problémák száma és jellege alapján is nagy különbségek vannak. Ez bizonyos összefüggést mutat azzal is, hogy az adott kistérség milyen távolságra van a fővárostól (az agglomerációs települések mindig nagyobb odafigyelést igényelnek). Vannak olyan kistérségek, amelyeknél jellemző a lakosság részéről érkező panaszok, közérdekű bejelentések nagy száma, illetve nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a jegyző milyen régóta látja el a feladatát, illetve, hogy a politikai összetétel a település vezetésében hogyan alakul. Mindezekre figyelemmel kell lenni a kistérségi referensi rendszer kialakításánál. A referensi rendszer lehetővé teszi azt (szemben az ágazati megosztáson alapulóval), hogy egy referens adott települések (kistérség) problémáit folyamatosan figyelemmel kísérje, a kialakított jó kapcsolatoknak köszönhetően a legfontosabb ügyekről viszonylag rövid időn belül, jóval a jegyzőkönyvek beérkezését megelőzően tudomást szerezzen. 3. Felügyeleti és Kisebbségi Osztály (területfejlesztési tanácsok, társulások és kisebbségi önkormányzatok felügyelete és ellenőrzése) A megyében működő kisebbségi önkormányzatok, valamint a kistérségi társulások, önkormányzati társulások és fejlesztési tanácsok ellenőrzése, valamint a regionális fejlesztési tanács és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács a Felügyeleti és Kisebbségi Osztályhoz tartozik. Az osztály kialakítására több lépésben került sor, a társulásokkal foglalkozó köztisztviselő 2007. január 1. óta ezt a feladatot látja el, a megyében működő kisebbségi önkormányzatok ellenőrzésének egy kézben történő összefogására azonban csak év közben került sor. A fővárosban működő és az országos kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése még ténylegesen nem került át az osztályhoz, pedig a személyi-technikai feltételek kialakítása meg nem történik addig a Fővárosi és Kerületi Önkormányzati Osztály köztisztviselői látják el a feladatot. Az alapfeladat ellátása tekintetében tehát maradt a területi referensi, míg a területfejlesztés és a kisebbségi önkormányzatok ellenőrzése tekintetében megkezdődött az „ágazati jellegű” munkavégzés. A területi megosztás álláspontunk szerint indokolt, mert egyértelmű, hogy bár a két korábbi és jelenleg egységes hivatal valamennyi önkormányzat ellenőrzése esetén ugyanazokat az eszközöket alkalmazza, ugyanolyan célok megvalósulásáért kíván tenni, merőben eltér a fővárosi és kerületi valamint a megyében működő – elsősorban községi önkormányzatok – ellenőrzése, szakmai segítségnyújtás iránti igénye. A szakosodás érdekében már évekkel ezelőtt megtörtént az ún. témafelelősi rendszer kialakítása, amely alapján a referensek szakosodnak egy- egy, speciális ismereteket, nagyobb energiaráfordítást igénylő területek felügyeletére. A témafelelős feladata az adott ágazaton belül az önkormányzati rendeleti ellenőrzéshez szükséges segédanyagok előkészítése, összefoglalók elkészítése, a vonatkozó joganyag folyamatos figyelemmel kísérése. Ilyen területek: vagyongazdálkodás, lakás-helyiség rendeletek és panaszok, szociális igazgatás és gyermekvédelem, parkolás és közterület-használat. B) Szakmai véleményezések Általában elmondható, hogy a régióban működő önkormányzatok igénylik a szakmai segítséget, amelyet az egységes hivatal a korábbi évekhez hasonlóan igyekszik a leghatékonyabb formában teljesíteni. Az önkormányzatok főosztályunktól gyakran kérnek ún. előzetes normakontrollt, ami teljes mértékben idegen az Ötv. céljaitól. A törvényességi ellenőrzés utólagos, az elfogadott rendeletek jogszerűségének vizsgálatára irányul, véleményünk szerint a rendelettervezetek előzetes véleményezése a törvényességi ellenőrzést ellátó szervtől nem várható. Egyrészt a rendelettervezeteket az

40 önkormányzatok a testületi üléseket megelőző néhány napon belül juttatják el hivatalunkhoz, ami értelemszerűen nem lehet elégséges egy megalapozott szakmai vélemény kialakításához, másrészt a rendelettervezetek szövege a módosító javaslatok elfogadásával teljes mértékben megváltozhat, így e szempontból sem lehet szakmai felelősséget vállalni a tervezetre adott véleményért. Pest megyében a nagy számú város mellett igen sok olyan település is van, ahol a polgármesteri hivatal mindössze néhány fős apparátussal rendelkezik, közülük egyedül a jegyzőnek van felsőfokú végzettsége. Ez természetesen azt eredményezi, hogy ezen települések jegyzőinek minden területtel foglalkozniuk kell, néhány köztisztviselő segíti csak munkájukat, vagyis a jegyzőnek valamennyi szakterületet át kell látnia, nem rendelkezik olyan szakember gárdával, mint pl. a nagyobb városok vagy a fővárosi kerületek hivatalai. Ennek is köszönhető az, hogy Pest megyében nagyon magas a jogi véleménykérések száma, a jegyzők részéről is, illetve, hogy telefonon is sok esetben keresik meg hivatalunkat. Természetesen igyekszünk részükre minden segítséget megadni, azonban az írásos formát jobbnak tartjuk, tekintettel arra, hogy ilyenkor az ügyintézőnek is van lehetősége alaposabban utánanézni egy-egy megválaszolandó kérdésnek, bevonva adott esetben a hivatal más szervezeti egységeinek ügyintézőit is. Figyelemmel a fentiekre a régióban működő önkormányzatoknak a szakmai véleményezést írásbeli megkeresések alapján végzi a főosztály, telefonos segítségnyújtás esetén annak tartalmáról a referens köteles a közvetlen vezetőjének (főosztályvezető-helyettes) beszámolni. A 2007-ben kiadott jogi állásfoglalásainkat a következőkben foglaljuk össze: A Pest megyei települések tekintetében 2007. évben 195 állásfoglalás, jogi vélemény kiadására került sor. Az állásfoglalások döntő többsége (57) a képviselő-testület működésével kapcsolatos kérdéseket érintett. Különösen sok megkeresés érkezett a testületi ülések – különös tekintettel a rendkívüli testületi ülésekre – összehívásának és vezetésének szabályszerűsége, valamint a zárt ülések tartásának jogszerűsége tárgyában. Néhány önkormányzat a polgármester és a testület között kialakult feszültség feloldásának eszközét az önfeloszlás jogintézményében vélte megtalálni. Ebben a témakörben több tájékoztatást kérő beadvány érkezett. Feltételezhetően a 2006. évi választásokat követően a testületekbe újonnan bekerült települési képviselők „rutin hiánya” melletti tenni akarásával magyarázhatók azok a beadványok, amelyek az önkormányzati törvény egy-egy témakörrel kapcsolatos szabályozásának ismertetését kérték (pl. a települési képviselőket megillető jogok, a közmeghallgatás szabályai, a tanácsnoki tisztségre vonatkozó előírások, a pénzügyi bizottság jogköre, az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére jogosultak stb.). A képviselő-testület és a polgármester közötti bizalmatlanság megnyilvánulásaként értékelhető, hogy nem egy esetben ugyanazon kérdések tisztázásához, ugyanazon problémák megoldásához mind a képviselők, mind a polgármester állásfoglalást kérő levéllel fordult főosztályunkhoz. Ugyancsak a bizalmatlanság jeleként értékelhető, hogy több esetben kértek felvilágosítást a polgármester képviseleti, eljárási jogosultságáról egy-egy konkrét ügyben való intézkedése kapcsán. A képviselő-testület működése tárgykörben adott jelentősebb állásfoglalások: - A polgármester köteles összehívni a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha azt a képviselők ¼-e kezdeményezi. Ebben a tekintetben mérlegelési joga nincs. - Csak a testületi ülésen jelen lévő települési képviselők szavazhatnak, telefonon, faxon történő szavazat leadásra nincs lehetőség. - A települési képviselők a bizottságok zárt ülésein is részt vehetnek. - Képviselő-testületi ülés akkor is tartható, ha azon a jegyző nincs jelen.

41 - Valamely önkormányzati bizottság csak akkor működőképes, ha tagjainak több mint fele képviselő. - A költségvetésről való szavazás nem olyan ügy, amely intézményvezetők esetén megalapozná a személyes érintettséget. Az adatvédelmi jogok országgyűlési biztosának a témában közzétett számos állásfoglalása ellenére több beadvány érkezett (elsősorban állampolgároktól) a testületi jegyzőkönyvekbe történő betekintési lehetőség biztosítása tárgyában. Bizonytalanság tapasztalható annak megítélésében, hogy mely adatok minősülnek közérdekűeknek, és erre tekintettel a testületi jegyzőkönyvek mely részét kell mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Továbbra sem köztudott, hogy a nyilvános testületi ülésről való kép- és hangfelvétel készítésének joga mindenkit megillet. Jelentős érdeklődés kíséri a képviselői és polgármesteri összeférhetetlenség kérdését. Ezen a téren – többek között - az alábbi állásfoglalások kiadására került sor: - Nem összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel, ha vízi közmű társulat elnöke. - Nem keletkeztet összeférhetetlenséget, ha a polgármester helyi lap szerkesztőségének vezetője. - Nem összeférhetetlen a települési képviselői megbízatással a felügyelő bizottsági tagság, valamint ha a képviselő betéti társaságnál alkalmazott orvosként tevékenykedik. - A jogszabályban rögzítetteken túl önkormányzati rendelet további összeférhetetlenségi szabályt nem állapíthat meg. Kiemelt figyelem kíséri az intézményvezetői állások betöltését. A munkajogi tárgyú állásfoglalást kérő 27 beadványból 8 az intézményvezetői pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos vélt vagy valós problémát feszegetett. Több állásfoglalást kérő levél érkezett a képviselő-testület által a polgármester vagy a jegyző ellen indított fegyelmi eljárás szabályszerű lebonyolításával kapcsolatosan. Nem kevés olyan munkajogi jellegű állásfoglalást adtunk ki, amelyek a képviselőtestületi döntések törvényességi ellenőrzéséhez nem kapcsolódnak (pl. köztisztviselő jubileumi jutalomra illetve nyelvpótlékra való jogosultsága, köztisztviselő személyi anyagába való betekintés joga, külföldi állampolgárságú személy közalkalmazotti státusza, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása stb.). Számos, az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos, illetve a már megalkotott rendeleti szabályozást értékelő, minősítő jogi vélemény kiadására került sor. Ezen a téren különösen a helyi adókat szabályozó rendeleti előírások felülvizsgálatát kezdeményező beadványok száma volt jelentős. Emellett tájékoztatást adtunk állattartási rendeletek, lakásrendeletek, valamint temető rendeletek jogszerű megalkotásához is. Több olyan kérelem érkezett, amelyben valamely központi jogszabály bizonyos előírásainak értelmezését kérték. Ezek a megkeresések elsősorban a szociális ellátásokról szóló törvény rendelkezéseinek magyarázatára irányultak, de emellett a közoktatásról szóló törvény, valamint a Ktv. és a Ket. szabályaival kapcsolatos véleményt is adtunk. Segítséget nyújtottunk a lakás célú támogatásokról szóló Kormányrendelet, valamint az adósságrendezési eljárás szabályainak értelmezéséhez. A kisebbségi önkormányzatok vonatkozásában elsősorban a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását érintő véleményeket fogalmaztunk meg, de tájékoztatást adtunk kisebbségi

42 önkormányzati társulás megalakításának lehetőségéről, a kisebbségi szószóló jogállásáról, valamint a kisebbségi és települési önkormányzatok közötti együttműködési megállapodásról. Az előbbiekben ismertetettek mellett számos, az előző témakörökbe nem sorolható, valamely testületi döntést sérelmező, illetve ahhoz kapcsolódó állásfoglalás kiadására került sor (pl. bányanyitás engedélyezése, pénznyerő automata elhelyezése, szolgálati lakás értékesítése, zászló középületen való elhelyezése, közút nem közlekedési célú használatának engedélyezése stb.). Több, a hivatal hatáskörén kívül eső témakörben keresték meg főosztályunkat. Ezek a kérelmek általában valamilyen polgári jogi szerződés (bérlet, megbízás, adásvétel) minősítésére irányultak. A fővárosi és megyei önkormányzatok által kért jogi vélemények témája részben fedi csak le egymást, bár vannak olyan tárgykörök, amelyekben folyamatos jogi konzultációt igényelnek az önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok dolgozói. Kivételes esetben önkormányzati döntés előkészítéssel összefüggésben képviselő is megkeresi hivatalunkat, illetve a törvényességi jogkörre történő hivatkozással kér jogi véleményt egy-egy önkormányzati döntésről. Az állampolgárok által kért jogi vélemények egy részét közérdekű bejelentésnek, illetve kivételes esetben panasznak minősítjük, figyelemmel azok tartalmára, így e körben ezekről nem adunk tájékoztatást. A fővárosi önkormányzatok az előző évekhez hasonlóan továbbra is nagy számban kérnek hivatalunktól szakmai állásfoglalást, 2007. évben 84 darab jogi véleményt adunk ki. Az adatok összehasonlításából azonban egyértelmű, hogy a megyében gyakoribbak a jogi véleménykérések. A fővárosban az önkormányzati működéssel összefüggésben az önkormányzatok leggyakrabban saját szervezeti és működési szabályzataik értelmezését kérik, a rendkívüli ülés összehívására, a határozatképesség megállapítására és a zárt ülés elrendelésére, bizottsági működésre vonatkozó kérdésekben. Érdekes, hogy a mai napig „jogvita” tárgya a határozatképesség megállapítása a nem szavazó képviselők tekintetében. Hivatalunk álláspontja szerint a testületi ülésen megjelenő, a képviselői helyét elfoglaló képviselő jelenlévőnek minősül, így határozatképesség szempontjából figyelembe kell venni. A szavazásban történő részvételre, való rászorításra nincsenek jogi lehetőségek, így az önkormányzat döntésképessége nem garantált, amennyiben a képviselők megjelennek ugyan, azonban többségük nem vesz részt a döntéshozatalban. A polgármester végrehajtás felfüggesztésre vonatkozó döntései azon ügyek, ahol minden esetben lokális jellegű vita keletkezik az önkormányzatnál, azonban e kérdések érdemében hivatalunk nem foglal állást, mivel az önkormányzati érdek kérdésében kizárólag a testület bír döntési kompetenciával. A fővárosban jelentős részben a szervezeti és működési szabályzatok jelentős része tartalmaz a frakciókra vonatkozó szabályokat. Ennek hiányosságai esetén jogviták merülhetnek fel, melyeknél hivatalunk csak az SZMSZ és az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseire támaszkodhat. 2007. évben kerületi önkormányzatnál merült fel a kérdés, hogy az önkormányzati választásokon részt nem vevő párt létrehozhat-e frakciót.

43 Tekintettel arra, hogy az SZMSZ tiltó rendelkezést nem tartalmaz, így álláspontunk szerint ennek jogi akadálya nincs. A képviselői jogállással, összeférhetetlenséggel kapcsolatos beadványok is jelentős részét képezik a beérkező iratoknak. A leggyakoribb kérdés a fővárosban a képviselők felvilágosítás kéréshez való joga, amely álláspontok kialakításakor figyelembe vesszük az országgyűlési biztos e körben kiadott ajánlásait is. Az önkormányzati képviselői minőség nem ad arra jogalapot, hogy személyi állományt érintő kérdésekben, közszolgálati, munkajogi jellegű kérdésekben keletkezett iratokat, továbbá az önkormányzat önálló cége által kötött szerződéseket kikérje a képviselő. A jogállás tekintetében a kiesett jövedelem értelmezése merült fel, a munkába járáshoz szükséges idő álláspontunk szerint nem tartozik a kiesett jövedelem kategóriájába. A képviselői alapdíjjal kapcsolatban kifejtettük, hogy az egységes, nincs külön összegű alapdíj a képviselők és nem képviselő bizottsági tagok esetén. A magáncélú telefonhasználattal összefüggésben valamennyi jegyzőt tájékoztattuk arról, hogy a telefonhasználat nem természetbeni juttatás, így tételes elszámolásra vagy a 20%os megállapításra szükség van és azt a képviselőkkel meg kell fizettetni. Az önkormányzati gazdálkodással összefüggő jogi vélemények 2007-ben döntően a relatíve új vagyonkezelői jog intézményének szabályozására, a vagyonhasználati kérdésekre irányultak. Az államháztartási joganyag értelmezésére vonatkozó segítséget kértek tartalékkal való rendelkezés, valamint átcsoportosítás jogának gyakorlása kapcsán. Az Ötv. és a Ptk. a közalapítvány vonatkozásában eltérő jogi szabályozást tartalmaz, így felmerült, hogy az önkormányzat jogosult-e közalapítvány létrehozására. Álláspontunk szerint nem, mivel e tekintetben a Ptk. szabályozása irányadó, azonban kétségtelen, hogy a szabályozás ellentmondásos. Az elektronikus információszabadsággal összefüggő közzétételi feladatokat a jogszabályok a fővárosi kerületi önkormányzatok vonatkozásában nem rendezték. Álláspontunk szerint a kerületi önkormányzatok már 2007. január 1-jétől kötelesek a jogszabályokban előírt adatok elektronikus közzétételére. A polgármesteri hivatal belső ellenőrzésében megjelenő információk, jelentések közzététele a hivatali honlapon álláspontunk szerint nem kötelező, tekintettel arra, hogy az jelentős mennyiségű személyes adatot tartalmaz. Az önkormányzat feladatellátását érintően kérdéses egyrészt az önkormányzati feladatok kiszervezhetősége, amennyiben a feladat ellátásáért a jegyző felel magasabb szintű jogszabályi rendelkezések alapján. Álláspontunk szerint a jegyző hatáskörébe sorolt feladatok kiszervezésére nincs az önkormányzatnak lehetősége. A feladatellátással kapcsolatban még jogi véleményt alakítottunk ki a területi kötelezettségű háziorvosi szolgáltatóknál alkalmazott térítési díjakról, továbbá a közalkalmazotti alapnyilvántartással kapcsolatos feladatok végrehajtásának módjáról. A Ktv.-ben meghatározott igazgatási szünet elrendelésének formai kérdéseit is felvetették az önkormányzatok.

44 A fővárosban gyakori az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok létrehozása, ezek működésével kapcsolatban is gyakran keresnek meg minket az önkormányzatok jogi problémáikkal, igaz, hogy ezek az ügyek már nem sorolhatók kifejezetten a törvényességi ellenőrzés körébe. Több önkormányzati lakásrendelettel kapcsolatosan előzetes jogi véleményt adtunk, többek között lakásbérleti szerződés, lakáshasználat tárgykörökben. A kereskedelmi törvény értelmében a képviselő-testület meghatározhatja az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjét. A felhatalmazás meglehetősen széles körű, éppen ezért több kérdés merült fel a végrehajtással kapcsolatban, pl. differenciálás, a kapcsolódó működési engedély kiadása, tartalma. Az építésügyi szabályozók kapcsán 2007. évben elsősorban a települési értékvédelem, védelem alá helyezés témakörében érkeztek megkeresések, továbbá az új felhatalmazás alapján mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzat alkothat helyi védettség alá helyezésről rendeletet. Az ezzel összefüggő párhuzamos jogalkotási hatáskör kérdését több kerület kérésére elemezte hivatalunk. Annak ellenére, hogy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos kérdések nem tartoznak a törvényességi ellenőrzési jogkörbe, gyakoriak az ezzel kapcsolatos véleménykérések. Így a jegyzővel szembeni fegyelmi eljárás elrendelésének feltételei, konkrét tényállás értékelése – amelyet természetesen nem vállalhat fel a hivatal – , munkáltatói jogok gyakorlása, jutalom kérdése. C) Rendezvények, tanácskozások 1. Jegyzői értekezletek A jegyzői értekezletek többéves múltra tekintenek vissza, amely üléseken aktuális szakmai kérdések megvitatása, megoldás keresése és találása a cél. A hivatal által szervezett jegyzői értekezleteken ismertetjük a jegyzőkkel a legfontosabb, az önkormányzati működésre kiható jogszabályváltozásokat és felhívjuk figyelmüket az önkormányzatokat érintő jogalkotási kötelezettségre. Az értekezletek keretében adunk tájékoztatást egy-egy célvizsgálat eredményeiről és megállapításairól és a további intézkedések szükségességéről. E körben már az integráció jegyében jegyzői szakmai értekezleteket tartott hivatalunk: - az integrációt követően közös, összevont jegyzői értekezlet (törvényességi téma: a szakmai segítségnyújtás módja) - kistérségi jegyzői értekezletek, fővárosi jegyzők együttesen (törvényességi téma: szervezeti és működési szabályzatok felülvizsgálatának tapasztalatai) - az országos kisebbségi önkormányzatok alakuló üléseivel összefüggő törvényességi problémák felmerülését követően az üléseken történő részvétel (Országos Cigány Önkormányzat, Országos Lengyel Önkormányzat és Országos Szlovák Önkormányzat) 2. Részvétel képviselő-testületi ülésen: Az elmúlt időszakban igen ritkán, kivételes esetben vett részt a hivatal képviselője testületi üléseken. Amennyiben erre igény merül fel, úgy előzetes szakmai egyeztetés alapján látunk erre lehetőséget. A fővárosban ritkán merül fel ilyen kérés, a szakmai kérdéseket többnyire előzetesen tisztázza az önkormányzati apparátus. A megyében működő kisebb önkormányzatok sokszor elvárnák a fokozott jelenlétet, amely azonban egy bizonyos határ fölött a közigazgatási hivatali munka rovására menne, továbbá az önkormányzati autonómia körébe igen nehezen illeszthető hivatali eszköz. Amint azt a

45 korábbiakban említettük, egy Pest megyei településen az önkormányzat működésében észlelhető súlyos zavarok miatt a hivatalvezető-helyettes több testületi ülésen is részt vett. D) Egyedi esetmegbeszélések Folyamatos a kapcsolattartás a főosztály munkatársai és az önkormányzati köztisztviselők között, ez lehet rendelet-tervezet véleményezése, egyedi ügyekben megbeszélés, információ kérés az önkormányzattól. E) Személyes kapcsolattartás formái A hivatal folyamatosan törekszik a régióban működő önkormányzatokkal, önkormányzati tisztségviselőkkel az érdemi, szakmai kommunikációra. Az utóbbi években a hivatal nagy figyelmet fordított a megelőző jellegű, az Ötv. 98. § (2) bekezdés g) pontján alapuló szakmai segítségnyújtásra, így a régióban működő önkormányzatok tisztségviselői (polgármesterek és igen nagy számban önkormányzati képviselők), valamint jegyzők gyakran fordulnak hozzánk, és nemcsak önkormányzati feladatellátással szorosan összefüggő kérdések megoldása érdekében. A kapcsolattartásban mindig a jelentkező probléma határozza meg, hogy a hivatal mely szintjén dolgozó vezető vagy köztisztviselő nyújt segítséget. Kiemelt jelentőségű, a közérdeklődésre nagyobb számot tartó ügyekben a hivatalvezető (aki közvetlenül irányítja a törvényességi főosztály munkáját) jár el, a szakmai álláspont kialakítása, szakmai tárgyalások levezetése a főosztályvezető feladata, míg egy-egy döntés előkészítésével kapcsolatos szakmai segítség a referens közreműködésével történik. Amennyiben igény jelentkezik erre, akkor hivatalunk kész munkacsoport felállítására, összehívására, szakmai konzultációk előkészítésére is. A konzultációk interaktivitásuk, gyorsaságuk és a több szakember jelenléte miatti hatékonyságuk révén mindenképpen jó eszköznek bizonyultak az önkormányzati munka jogszerűbbé tételéhez, azonban egy hátrányukat ki kell emelni: A jelenlegi létszám és munkateher nem teszi lehetővé, hogy minden lényeges kérdésben szakmai megbeszélésekre kerüljön sor, így számuk korlátozott. Az önkormányzatok kérésére azonban főosztályunk ez ideig minden erre vonatkozó igényt teljesíteni tudott.

2.5.

Összeférhetetlenség (hivatal általi kezdeményezése)

A fővárosban konkrét, összeférhetetlenségi eljárás lefolytatására nem, ezzel összefüggő szakmai vélemény kérésére néhány esetben került sor. Megjegyzendő, hogy az összeférhetetlenségi joganyagnak elsősorban az önkormányzattal, hivatalával, annak hivatalával szembeni jogi képviseleti és perbeli képviseleti tilalmaival összefüggésben érkezik jogi véleménykérő levél, a 2000. évi XCVI. törvény 5. §- ában foglalt összeférhetetlenségi okokkal kapcsolatban az elmúlt időszakban nem kértek állásfoglalást. Pest megyében 2007-ben a következő összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyekben folytattunk vizsgálatot, illetve adtunk ki jogi véleményt: 1. Egy településről állásfoglalás kérés érkezett hivatalunkhoz abban a kérdésben, hogy összeférhetetlen-e az önkormányzati képviselői megbízatással az APEH Középmagyarországi Regionális Igazgatóságánál fennálló köztisztviselői jogviszony. Az önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (Ökjt.) 5. § a) pontja értelmében az önkormányzati képviselő nem lehet központi államigazgatási szerv köztisztviselője. Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló

46 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében ,,az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal központi hivatal.” A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. § (2)-(4) bekezdése sorolja fel, hogy mely szervek tartoznak a központi államigazgatási szervek körébe. Az 1.§ (2) bekezdésének g) pontja értelmében a központi hivatalok központi államigazgatási szerveknek minősülnek. Mindezek alapján kifejtettük, hogy az összeférhetetlenség fennáll, és felhívtuk a polgármester figyelmét az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekre, kezdeményeztük az eljárás lefolytatását. Ennek eredményeként sor került az összeférhetetlenség megszüntetésére, így hivatalunk további eljárására nem volt szükség. 2. Egy települési önkormányzat esetében a jegyzőkönyvek felülvizsgálata során tudomásunkra jutott, hogy az alpolgármester háziorvosként dolgozik. A vonatkozó dokumentumok bekérése alapján kezdeményeztük a képviselő-testületnél az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatását. Ennek eredményeképpen az összeférhetetlenség megszüntetésére sor került, így hivatalunk további eljárására nem volt szükség. 3. Szintén egy Pest megyei településről érkezett közérdekű bejelentés kapcsán vizsgáltuk egy önkormányzati képviselő önkormányzat által létrehozott közhasznú társaságban végzett tevékenységét. A vonatkozó dokumentumok bekérését követően megállapítottuk, hogy a képviselő nem közhasznú társaság, hanem egy költségvetési intézmény vezetője, vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn. 4. Egy település jegyzője szintén az önkormányzati képviselő önkormányzat által létrehozott közhasznú társaságban végzett tevékenységének megítélésével kapcsolatban kérte hivatalunk állásfoglalását. Az Ökjt. 6.§-a kimondja: 6. § Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért. ”Fenti rendelkezés értelmében önkormányzati képviselő végezhet tevékenységet az önkormányzat által létrehozott közhasznú társaságban, de a munkájáért – a költségeinek megtérítésén kívül - semmilyen díjazást nem kaphat. A hivatkozott esetben tehát megállapítottuk, hogy a képviselő-testület által hozott határozatban foglalt ügyvezetői megbízás nem összeférhetetlen a képviselői tisztséggel, amennyiben a képviselő ezen tevékenységéért semmilyen díjazásban nem részesül. 5. Települési jegyzőtől érkezett jogi véleménykérés abban a kérdésben, hogy összeférhetetlen-e, amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társasággal köt szerződést játszótér megépítésére, amelynek vezető tisztségviselője a polgármester. Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdés m) pontja alapján polgármester nem lehet aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el. Tekintettel arra, hogy jelen esetben egyértelműen önkormányzati feladatra vonatkozó szerződés megkötéséről volt szó, azt kellett megvizsgálni, hogy a polgármester részéről a személyes közreműködés megállapítható-e vagy sem. A gazdasági társaságokra jellemző, hogy a tagok személyes közreműködéssel is részt vesznek a társaság tevékenységében, ez egy törvény által biztosított lehetőség. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (a továbbiakban: Gt.) a vezető tisztségviselőként történő közreműködést – bár az kétségtelenül személyesen történik – nem tekinti személyes közreműködésnek. A Gt. szabályozása értelmében a személyes közreműködés alatt a nem vezető tisztségviselő tagnak a tagsági jogviszonya alapján végzett személyes munkáját kell érteni, amelyért megállapodás

47 alapján díjazásra tarthat igényt a társaságtól. A tagok mellékszolgáltatás teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak, a személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősül, amelynek feltételeit a társasági szerződésben kell megállapítani. A választott tisztségviselőként végzett tevékenység azonban nem lehet mellékszolgáltatás, a tagnak azon tevékenysége, amely alapján részt vesz az adott társasági forma legfőbb szervének a munkájában, illetve döntéshozatalában, sohasem minősül személyes közreműködésnek. Fentiek alapján véleményünk szerint az összeférhetetlenség nem állt fenn. 6. Panaszbeadvány alapján vizsgáltuk egy polgármester összeférhetetlenségét, aki egy betéti társaság beltagja volt, ezt azonban nem jelentette be a törvényi határidőben a képviselő-testületnek. Vizsgálatunk eredményeképpen megállapítottuk, hogy az összeférhetetlenség valóban fennállt, azonban tekintettel arra, hogy a képviselő-testület hozzájárulását utólagosan megadta – hivatkozva a Legfelsőbb Bíróság EBH 2004. 1092. határozatára -, az összeférhetetlenség megszűnt, így további intézkedésre nem volt szükség, az összeférhetetlenség visszamenőleges megállapítása ugyanis nem lehetséges. 7. Egy önkormányzati képviselő kérte állásfoglalásunkat abban a kérdésben, hogy összeférhetetlen-e, ha jogi képviselőként jár el az önkormányzattal szemben folyamatban lévő perben. Álláspontunk szerint ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll, mivel az Ökjt. 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzati képviselő, a képviselőtestület bizottságának nem képviselő tagja jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet - a törvényes képviselet kivételével - nem láthat el az önkormányzattal, annak intézményével, illetve a képviselő-testület hivatalával szemben. E szerint az önkormányzati képviselő nem járhat el jogi képviselőként olyan perben, melyben a másik fél az önkormányzat. A képviselőnek felhívtuk a figyelmét arra, hogy az összeférhetetlenséget meg kell szüntetnie, azonban erre 2007. év végén járt le a határidő. Információink szerint az összeférhetetlenség továbbra is fennáll, ennek megfelelően megtesszük a szükséges intézkedéseket. 8. Egy településen összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeztünk a képviselő-testületnél, tekintettel arra, hogy hivatalunkhoz érkezett beadvány alapján tudomásunkra jutott, hogy a település polgármestere az önkormányzati újság felelős kiadója, ami az Ötv. 33/A. § (1) bekezdés s./ pontja szerint összeférhetetlen. Az összeférhetetlenség megszüntetésre került, így hivatalunk további intézkedésére nem volt szükség. 9. Települési jegyzőt megkeresésére tájékoztattuk azon jogi véleményünkről, mely szerint nem összeférhetetlen a képviselői minőséggel önkormányzat által alapított költségvetési szerv vezetői megbízás. 10. Egy önkormányzati képviselő beadványa alapján megállapítottuk, hogy a település SZMSZ-e az Ötv-ben, illetve az Ökjt-ben szabályozotthoz képest további összeférhetetlenségi okot állapított meg. Kimondta ugyanis, hogy a képviselő, a bizottságok nem képviselő tagja, valamint a helyi önkormányzatnál dolgozó köztisztviselő és ezek közvetlen hozzátartozói, valamint az a gazdasági társaság, amelynek vezetésében vagy ellenőrzésében a fenti személyek valamelyike részt vesz nem kaphat sem az önkormányzattól, sem a hivataltól gazdasági megbízást és nem lehetnek alvállalkozói a pályázatok nyertesénél sem. Felhívtuk a figyelmet az SZMSZ módosításának szükségességére, ami meg is történt.

48 11. Egy település SZMSZ-ének felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy a rendelet úgy rendelkezett, hogy az önkormányzati lap kiadója az önkormányzat. Az Ötv. 33/A. § (1) bekezdésének s) pontja, ill. az Ökjt. 5. § j) pontja alapján polgármester, ill. önkormányzati képviselő (alpolgármester) nem lehet – egyebek mellett – lapkiadó vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja. Ennek alapján felhívtuk a képviselő-testületet az összeférhetetlenség megszüntetésére, melyre sor került, így hivatalunk további intézkedésére nem volt szükség. 12. Jogi véleménykérés kapcsán kifejtettük, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség abban az esetben, ha a polgármester víziközmű-társulat elnöke. Összefoglalva tehát, Pest megyében, 2007-ben összesen 12 esetben merült fel polgármesteri, illetve képviselői megbízatással kapcsolatos összeférhetetlenség. Hivatalunk 4 esetben fordult a képviselő-testülethez, kérve az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatását és az összeférhetetlenség megszüntetését. Ennek valamennyi esetben eleget is tettek, így nem volt arra szükség, hogy bírósághoz forduljunk. A többi esetben jogi álláspontunkról tájékoztattuk a hozzánk fordulókat, illetve egy esetben SZMSZ módosítást kezdeményeztünk.

2.6. A hivatal munkája a kisebbségi önkormányzatok működésének biztosításában (11. számú melléklet)

törvényes

2006. október 1-jén, az önkormányzati választásokkal egy időben, a helyi kisebbségi önkormányzatok választása is megtörtént, majd a 2007. március 4-én megtartott választásokat követően megalakultak a területi és országos kisebbségi önkormányzatok is. Kisebbségi önkormányzatok száma: Települési kisebbségi önkormányzatok Budapest Pest megye

2005. évben 203 157

Területi kisebbségi önkormányzatok Budapest Pest megye Országos kisebbségi önkormányzatok

2006. október 1. után 202 180

2006. évben 2007. március 4. után 11 11 0 5 2006. évben 11

2007. március 4. után 11

A kisebbségi önkormányzatok működésének számszerű adatai: Pest megyei települési és területi kisebbségi önkormányzatok Jegyzőkönyvek

Határozatok

2006. évben 2007. évben

2648 2458

995 946

Észrevételek (írásbeli, szóbeli) 29 52

49 Budapest kerületi és fővárosi kisebbségi önkormányzatok 2006. évben 2007. évben

Jegyzőkönyvek 1673 1000

Határozatok 7303 4467

Észrevételek 67 67

A kisebbségi önkormányzatok működésének főbb tapasztalatai az alábbiakban foglalhatóak össze: A Nek.tv. 27. §-a szerint a helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat részére biztosítja – a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában (továbbiakban: SZMSZ) rögzített módon – a kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. Ez elsősorban a helyiséghasználat biztosítását, a postai, kézbesítési, gépelési sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését jelenti. Az önkormányzatok SZMSZ- einek törvényességi ellenőrzése során tapasztaltuk, hogy számos esetben elmulasztották azt szabályozni, hogy milyen módon biztosítják a kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit. A helyiséghasználattal kapcsolatban több megoldás létezik. Pl. önálló irodahelyiség biztosítása, megosztott helyiséghasználat, un. kisebbségek háza létrehozása. A költségvetési törvényben nyújtott támogatáson túl, az önkormányzatok, anyagi lehetőségeiktől függően, eltérő mértékű pénzügyi támogatást biztosítanak. A rendelkezésükre álló költségvetési eszközök függvényében állapítják meg, hogy ezt a támogatást milyen formában biztosítják (előirányzat átcsoportosításával, vagy pályázati lehetőségekkel). A kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatosan továbbra is azt tapasztaljuk, hogy a nyelvhasználat elsődlegesen a szóbeli érintkezésben való használatra korlátozódik. A kisebbségek által is lakott településeken folyamatosan nő az adott kisebbség nyelvét beszélő köztisztviselők száma, de szinte sohasem fordul elő, hogy a közigazgatáshoz fordulók a kisebbség nyelvét használnák. Előfordul, hogy a kisebbségi önkormányzatok testületi üléseiről készített jegyzőkönyvek nemcsak magyar nyelven, hanem a kisebbség nyelvén is íródnak (pl.: Budaörsi Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat). Az országos kisebbségi önkormányzatok közül a Szerb Országos Önkormányzat csak a kisebbség nyelvét használja a testületi ülésein. A kisebbségek által lakott településeken egyre gyakoribb a magyar helységnév mellett a kisebbség anyanyelvén megfogalmazott helységnév tábla használata (pl.: Tököl, Pilisvörösvár, Szigetújfalu). Az országos kisebbségi önkormányzatok a kisebbségi nyelv, a hagyományaik, a kultúrájuk fenntartását és fennmaradásának elősegítését elsőrendű feladatuknak tartják. Ennek érdekében számos intézményt hoztak létre, iskolákat, közművelődési intézményeket, könyvtárakat, múzeumokat tartanak fenn. A kisebbségekhez tartozó családok egy részénél a nyelv átörökítésének folyamata megszakadt, ezért az anyanyelv átörökítésében felértékelődött az iskola szerepe. A Nek.tv. módosítását követően, a kisebbségi önkormányzatoknak évente legalább négy ülést kell tartaniuk, szemben a korábbi kötelező hat üléssel. Ennek a követelménynek a kisebbségi önkormányzatok többsége eleget tett. A kisebbségi önkormányzatok működésének évek óta visszatérő problémája, hogy a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek egyes esetekben egyáltalán nem, vagy több hónapos késéssel érkeznek meg. A törvény módosításának hatása, miszerint a jegyzőn keresztül kell megtörténnie a jegyzőkönyvek megküldésének, még nem minden településen érzékelhető. A kisebbségi önkormányzatok működése törvényességi ellenőrzésének tapasztalatai: A fővárosi székhelyű országos kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzési tapasztalatai:

50 Az országos kisebbségi önkormányzatok (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, ruszin, szerb szlovák, ukrán) törvényességi ellenőrzését a Nek.tv. 2005- ben hatályba lépett módosítását követően látja el a közigazgatási hivatal. Rendszeresen megkeresik hivatalunkat szakmai segítségnyújtás érdekében pl.: szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatával kapcsolatban. A 2007. március 4-i területi és országos kisebbségi választásokat követően hivatalunk továbbra is 11 országos önkormányzat (német, cigány, görög, szerb, horvát, szlovák, ukrán, bolgár, lengyel, örmény, ruszin) törvényességi ellenőrzését végzi. 1. Alakuló ülések Néhány országos kisebbségi önkormányzat alakuló ülése sértette a rendelkezését, ezek a következők:

Nek.tv. több

a) Az alakuló ülés vezetése az OVB elnöke általi összehívást követően a korelnök feladata, de a cigány országos kisebbségi önkormányzat esetében nem az arra jogosult képviselő, azaz a tényleges korelnök vezette a közgyűlés ülését, ezzel megsértették a Nek.tv. 35.§ (3) bekezdésében foglaltakat, emiatt a közgyűlés ülése, így a hozott határozatok is érvénytelenek voltak. b) A közgyűlés nem választotta meg érvényesen a Nek.tv. 35.§ (4) bekezdésben előírt mandátumvizsgáló bizottságot, annak tagjai nem számoltak be a közgyűlésnek. A mandátumvizsgáló bizottság köteles megvizsgálni a megválasztott képviselők mandátumát, és a vizsgálat eredményéről jelentést tenni a közgyűlésnek, amelyre nem került sor. c) Több országos kisebbségi önkormányzat esetében megtörtént, hogy az alakuló ülésen a közgyűlés tagjai nem tették le a Nek.tv. 67. §-a szerinti esküt, illetve egy esetben a korelnöki ülésvezetés hiányában érvényes esküt tenni nem tudtak, emiatt mulasztásos törvénysértést valósítottak meg a közgyűlések, amely mulasztás sérti a Nek.tv. 30/D.§ (3) bekezdését d) Néhány esetben a közgyűlés nem a törvényi előírásoknak, illetve a szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően választott elnököt és nem választott elnökhelyetteseket, ezzel megsértette a Nek.tv. 35.§ (5) bekezdését. Előfordult olyan eset is, amikor zárt ülésen választották a tisztségviselőket és bizottságokat, azonban az érintetteket a Nek.tv. 30/E. § (3) bekezdése megfelelően nem nyilatkozatták a tekintetben, hogy ügyük tárgyalását nyilvános vagy zárt ülés keretében kérik-e. A közgyűlés a határozatával a már megválasztott elnökhelyettesek közül egyiküket általános alelnökké választotta. A Nektv. 35. § (5) bekezdése értelmében az önkormányzat megválasztja elnökhelyetteseit, a 30/N. § (1) bekezdés szerint az elnökhelyettesek feladata az elnök helyettesítése, munkájának segítése. A Nektv. 39/A. § (1) bekezdése alapján a közgyűlés feladat- és hatáskört az elnökhelyettes/ek/re nem ruházhat át; az Ötv. 34. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az elnökhelyettesek feladataikat az elnök irányításával látják el. Az elnök irányítási jogkörébe a 23/2001. (VI. 29.) AB határozat értelmében beletartozik a megfelelő munkamegosztás, az elnökhelyettesek feladatának meghatározása, az őt helyettesítő elnökhelyettes személyének kijelölése, vagyis a további feladatok meghatározásra az elnök jogosult. e) Jellemző mulasztás volt az is, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok az alakuló ülésen nem választották meg a pénzügyi ellenőrző bizottságot, sértve ezzel a Nek.tv. 35.§ (6) bekezdésében foglaltakat. f) A bizottságok létrehozásával kapcsolatban mulasztásként jelentkezett, hogy az alakuló ülésen nem rendelkeztek arról, hogy a vagyonnyilatkozatot mely bizottsághoz nyújthatják be a képviselők, vagyis nem rendelkeztek arról, hogy milyen formában

51 gondoskodik a vagyonnyilatkozatok kezeléséről és ellenőrzéséről a közgyűlés, amelyhez a szervezeti és működési szabályzatot is módosítani kell. Egy esetben megtörtént az is, hogy a közgyűlés bizottságokat hozott létre, azonban a Nek.tv. 30/M. § (1) bekezdésével ellentétesen nem a közgyűlés választotta meg a bizottságok elnökeit, hanem azt a bizottsági tagokhoz utalta. 2. Gazdálkodást érintő jogsértések a) Költségvetés Az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlésének jegyzőkönyve nem tartalmazta és mellékletként sem küldték meg azokat a dokumentumokat, melyekből megállapítható lett volna, hogy a költségvetés tervezetét véleményezte-e a pénzügyi ellenőrző bizottság, illetve több esetben a könyvvizsgáló írásos véleményét sem csatolták, ezzel megsértették a Nek.tv. 39/G. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat. b) Tiszteletdíj Több országos kisebbségi önkormányzat hozott olyan határozatot, melyben nem vették figyelembe a Nek.tv. 39/C. § a) és b) pontjainak foglaltakat és ettől eltérően állapították meg az elnök, elnökhelyettesek tiszteletdíját és jutalmát. 3. Az országos kisebbségi önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak vizsgálata Az országos kisebbségi önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak (a továbbiakban: SZMSZ) vizsgálata során az alábbi jogsértéseket észrevételeztük: a) Mulasztásos jogsértések - Az SZMSZ felülvizsgálata nem történt meg a Nek.tv. 25. § a) pontjában meghatározott határidőn belül. - Az SZMSZ az országos kisebbségi önkormányzat hivatala működésére és szervezetére nem tartalmaz szabályozást. - Az SZMSZ mellékleteit nem alkották meg, pl.: bizottságok feladat- és hatásköre. -Az SZMSZ nem tartalmaz rendelkezést arra, hogy az elnök, elnökhelyettes akadályoztatása, a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén ki jogosult összehívni és vezetni a közgyűlés üléseit, (sértve a Nek.tv. 30/N.§ (2) bekezdését). b) Tiszteletdíjak, juttatások szabályozása Az SZMSZ-ek szabályozzák a tiszteletdíj megvonásának lehetőségét, azonban több esetben szigorúbb szabályokat állapítottak meg, mint amit a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény ( a továbbiakban: Pttv.) lehetővé tesz. Jogsértő az a szabályozás is, amely szerint a képviselő a közgyűlés által meghatározott munkafeladatot főállásban is elláthatja, amelyért fizetés és költségtérítés illeti meg, hiszen a Nek.tv. 30/Q. § (4) bekezdése csak tiszteletdíj és nem fizetés megállapítását teszi lehetővé. Az SZMSZ szabályozza a tiszteletdíjak mértékét, azonban a bizottsági tagok és képviselők tiszteletdíja vonatkozásában nincs feltüntetve a szorzó mértéke, ami kiszámíthatatlan jogalkalmazáshoz vezethet, sértve a jogállamiság részét képező jogbiztonság alapkövetelményét.

52 c) Tisztségviselőkre, szervekre, hivatalra vonatkozó szabályozás Az SZMSZ hiányossága volt, hogy nem szabályozta az elnökhelyettesek számát, valamint lehetővé tette elnökhelyettesre is hatáskör és önálló jogkör átruházását. Előfordult olyan szabályozás is, amely lehetővé tette a tisztségviselők megválasztása esetén azt, hogy ne minősített, hanem egyszerű többséggel választhassák meg őket. A közgyűlés szervezetének meghatározásakor az SZMSZ-ek szabályozták a tanácsnok, a megbízott, országos koordinátor tisztségeket, valamint az Elnöki Kabinetet, az Elnökséget, az Elnöki Tanácsadó Testületet, mely szerveket a Nek.tv. nem ismer. Az országos kisebbségi önkormányzat hivatala tekintetében jogsértő az a szabályozás, mely szerint a hivatal vezetője felett az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat, valamint az is, hogy a hivatal dolgozóit az elnök választja ki pályázat útján és ő gyakorolja a munkáltatói jogokat is. d) A közgyűlés üléseivel kapcsolatos szabályozás Az SZMSZ-ekben jellemző hiba, hogy a zárt ülés szabályozásánál, nem vették pontosan át a Nek.tv. 30/E. § (3)-(5) bekezdéseiben foglaltakat, ezért a szabályozás jogszabálysértő. A Nek.tv. zárt ülésre vonatkozó szabályai kötelezőek, az azoktól való eltérésre nincs lehetősége a közgyűlésnek. A rendkívüli ülésre, az ülésvezetésre, az egyszerű és minősített többségre, a testületi ülések nyilvánosságára, a sürgősségi indítványok benyújtására, az elnök ülésvezetési jogosultságára, az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozásnál is többször pontatlanul, a jogbiztonságot figyelmen kívül hagyva tartalmaznak rendelkezéseket az SZMSZ-ek, amelyek így önkényes jogalkalmazásra adhatnak lehetőséget. Problémaként merült fel az anyanyelv használatának kérdése azért, mert a közgyűlés vagy a bizottság üléseiről készült jegyzőkönyv kizárólag kisebbségi nyelven készül, ellentétben a Nek.tv. 30/F. § (1) bekezdésében foglaltakkal. Területi kisebbségi önkormányzatok A 2007. március 4-i területi és országos kisebbségi önkormányzati választásokat követően a fővárosban 11 (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák), Pest megyében 5 (bolgár, cigány, német, szerb, szlovák) területi kisebbségi önkormányzat jött létre. A területi kisebbségi önkormányzatok esetében, a szervezeti és működési szabályzatok felülvizsgálata során tettünk észrevételeket, amelyek az országos kisebbségi önkormányzatok SZMSZ-eiben található jogsértésekkel több esetben megegyeztek. a) Mulasztásos jogsértések voltak: - Az SZMSZ felülvizsgálata nem történt meg a Nek.tv. 25. § a) pontjában meghatározott határidőn belül. - Az SZMSZ mellékleteit nem alkották meg, pl.: bizottságok feladat- és hatásköre. - Az SZMSZ nem tartalmaz rendelkezést arra, hogy az elnök, elnökhelyettes akadályoztatása, a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén ki jogosult összehívni és vezetni a közgyűlés üléseit, (sértve a Nek.tv. 30/N.§ (2) bekezdését). b) A képviselő-testület működésével kapcsolatos jellemző jogsértések: - Az SZMSZ-ekben jellemző hiba, hogy a zárt ülés szabályozásánál, nem vették pontosan át a Nek.tv. 30/E. § (3)-(5) bekezdéseiben foglaltakat, ezért a szabályozásjogszabálysértő. A Nek.tv. zárt ülésre vonatkozó szabályai kötelezőek, az attól való eltérésre nincs lehetősége a közgyűlésnek. - A közgyűlés hatáskörének szabályaira, a képviselő-testület feloszlására, az elnök és az elnökhelyettes visszahívására, a rendkívüli ülésre, az ülésvezetésre, a minősített többségre, az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozásnál is többször pontatlanul, a

53 jogbiztonságot figyelmen kívül hagyva tartalmaznak rendelkezéseket az SZMSZ-ek, amelyek így önkényes jogalkalmazásra adhatnak lehetőséget. - A közgyűlés szervezetének meghatározásakor az SZMSZ-k szabályozták a tanácsnoki tisztséget, mely szervet a Nek.tv. nem ismer. - Az SZMSZ-k szabályozzák a tiszteletdíj megvonásának lehetőségét, azonban több esetben szigorúbb szabályokat állapítottak meg, mint amit a Pttv. lehetővé tesz. Települési kisebbségi önkormányzatok A fővárosi kerületi és Pest megyei települési kisebbségi önkormányzatok esetében a következő törvényességi észrevételeket tettük: a) Az önkormányzatok kis hányadánál visszatérő probléma, hogy a jegyzőkönyvek szerkezeti és tartalmi szempontból nem felelnek meg a követelményeknek. A Nek.tv. előírása értelmében a jegyzőkönyveket, az ülést követő 15 napon belül a település jegyzőjéhez kell beterjeszteni, aki azt újabb 5 napon belül megküldi a hivatalunkhoz. Sajnos a 20 napos határidőt nem tartják be maradéktalanul. E miatt a közigazgatási hivatal a mulasztásban megnyilvánuló jogsértések esetében nem tud a probléma megelőzése érdekében megfelelő intézkedéseket tenni. További probléma, hogy nem jelölnek ki jegyzőkönyv hitelesítőt, nem mindig szavaztatják meg a napirendet, nem számozzák megfelelően határozataikat, nem mindig helyesen tüntetik fel a szavazati arányt, jegyzőkönyv hitelesítő helyett a jegyzőkönyvvezető írja alá a jegyzőkönyvet. b) A zárt ülés tartásának szabályaival nem minden kisebbségi önkormányzat van tisztában. A Nek.tv. 30/E § (3) bekezdése kimondja, hogy zárt ülést tart az önkormányzat választás, kinevezés stb. kérdésekben, amennyiben az érintett a nyílt ülésen való tárgyalásba nem egyezik bele. Ebből következik, hogy az érintettet nyilatkoztatni kell. A nyilatkoztatás elmaradása, elsősorban az új tisztségviselő választásakor tapasztalható. c) Kisebb mértékű, de még mindig gyakoriak a gazdálkodással kapcsolatos jogsértések. A kisebbségi önkormányzatok az államháztartás alrendszereit képezik, s e helyzetükből több kötelezettség ered, amelyek teljesítése és jogszerűsége még mindig sok problémát jelent. A képviselő-testületek nem megfelelő formában és tartalommal hozták meg, vagy egyáltalán meg sem alkották költségvetési, zárszámadási határozataikat, az elnök nem készítette el a kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának helyzetéről szóló féléves és a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódó háromnegyed éves beszámolót, megsértve ezzel az államháztartási törvény szabályait. Több kisebbségi önkormányzat a költségvetésében nem létező települési önkormányzati támogatást állított be a költségvetés bevételi oldalára és a költségvetést annak ellenére sem módosította, hogy a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében nem szerepeltek a kisebbségi önkormányzatok által feltüntetett támogatási összegek. Tapasztalataink szerint a fent említett helyzet akkor fordul elő, amikor a települési önkormányzat nem adja meg a kisebbségi önkormányzat által kért költségvetési támogatás teljes összegét. d) A tiszteletdíjak mértékének beépítése a Nek.tv. keretei közé, megkönnyítette a jogalkalmazást, de tapasztalataink szerint az önkormányzatok egy része továbbra sem veszi figyelembe a törvényi rendelkezéseket. Költségtérítésként a kisebbségek rendszeresen átalányjellegű térítéseket állapítanak meg - benzinpénzt, napidíjat, mobiltelefon térítést, telefonkártyát, - nem veszik figyelembe a Pttv. 18. §-ának álláspontunk szerint továbbra is kötelező – szabályát, amely szerint a képviselő által előlegezett, számlával igazolt költségeket csak utólag lehet kifizetni.

54

e) Gyakori jogsértés, hogy a kisebbségi képviselő-testület ösztöndíj alapítása vagy pályázat kiírása nélkül - átvállalja egy képviselő tanulmányi és vizsga költségeit, - támogatást nyújt általános vagy középiskolai tanulók részére, - krízishelyzetben lévő család részére pénzügyi támogatást biztosít (pl. temetési segély) 4. Peres ügyek A kisebbségi önkormányzatok a törvényességi észrevételeinkben foglaltaknak általában eleget tesznek. A Nek.tv. 60/J. § (3) bekezdése értelmében hivatalunk közigazgatási pert kezdeményezhet, amennyiben a törvényességi felhívást a képviselő-testület (bizottság) nem tárgyalta, illetve nem értett egyet annak tartalmával. A mulasztásos törvénysértésekre tett észrevétel eredménytelensége esetén a közigazgatási hivatal nem fordulhat bírósághoz, mivel a bíróság csak a határozatok törvényességét jogosult felülvizsgálni, a mulasztó önkormányzatokat a határozatok pótlására nem kötelezheti. E tényt a Fővárosi Bíróság eseti döntésében ki is mondta, miszerint a „Pp. nem jogosítja fel a bíróságot arra, hogy mulasztásos törvénysértés megszüntetésére kötelezze a helyi (kisebbségi) önkormányzatot. Amennyiben a felperes (közigazgatási hivatal) az Ötv. által biztosított megoldásokat nem tudja alkalmazni (pl. képviselő-testület összehívása a törvénysértés megszüntetésére), felmerülhet az alperesi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatásának kezdeményezése”. A következő törvényességi észrevételek esetében éltünk keresettel a kisebbségi önkormányzatok felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése érdekében: -A kisebbségi önkormányzat képviselői részére a Nek.tv.-vel és Pttv.-vel ellentétben többletjuttatás megállapítása (mobil telefon vásárlás a képviselők számára). - Országos kisebbségi önkormányzat SZMSZ-ére tett törvényességi észrevételünkben foglaltakat nem fogadták el (pl.: tanácsnoki tisztség szabályozása, a jegyzőkönyvek csak kisebbségi nyelven való elkészítése, rendkívüli ülés szabályozása, minősített többséggel kapcsolatos rendelkezés). 5. Összegzés Indokoltnak tartjuk kiemelni a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos, a törvényesség fenntartását, célzó tevékenységünket, annak speciális jellege miatt.A Nek.tv. átfogó módosításának is köszönhetően a kisebbségi önkormányzatok és a települési önkormányzatok valamint azok szervei együttműködése tovább javult. Az önkormányzatok a kisebbségi önkormányzatokkal, kapcsolatos kötelezettségeikkel tisztában vannak, és lehetőségeikhez mérten igyekeznek ezeknek maradéktalanul eleget tenni, ugyanakkor mindkét oldalról felmerültek jogértelmezési problémák. Hivatalunk minden esetben biztosította a szükséges segítséget. Felhívásunknak eleget téve – néhány esetet kivéve – a megalakulását követően, minden kisebbségi önkormányzat elvégezte az SZMSZ-ek és az együttműködési megállapodások felülvizsgálatát. Az új kisebbségi önkormányzatok többsége a Nek.tv-ben meghatározott 3 hónapon belül megalkotta a saját működésének részletes szabályait. Az ügyintézők kapcsolattartása megfelelő mind a kisebbségi önkormányzati képviselőkkel, mind a kisebbségi referensekkel, gyakori a személyes konzultáció, amelyet szorgalmaz is a hivatal. Szükség esetén a hivatal munkatársai személyesen is részt vesznek a kisebbségi önkormányzatok ülésein. A területi és települési kisebbségi önkormányzatok nem rendelkeznek hivatali apparátussal, a működés törvényességének színvonalát nagyban befolyásolja az, hogy a

55 polgármesteri hivatal milyen jellegű segítséget nyújt a testületnek és a kisebbségi elnöknek. Vannak kiemelkedően jó példák, ahol gyakorlatilag önálló szervezeti egység segíti a kisebbségi önkormányzatokat, biztosítják számukra a működéshez szükséges feltételeket (irodák, ülésterem, adminisztratív és szakmai segítség). A polgármesteri hivatalok a Nek.tv.-ben meghatározott, adminisztratív segítséget megadják, azonban ahhoz, hogy a kisebbségi önkormányzatok a törvényi előírásoknak megfelelően tudjanak működni, és döntéseket hozni, nagyfokú odafigyelésre és segítségre van szükségük.

2.7.

A hivatal tevékenysége a többcélú kistérségi társulások vonatkozásában

A tavalyi év során a többcélú kistérségi társulások kapcsán végzett munkánk gerincét – a jogszabályokban meghatározott alapvető teendőink elvégzése mellett – elsődlegesen az alábbi feladatok adták: • a Gödöllői Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulása megalakulásának elősegítése, • a kistérségi lehatárolás megváltoztatására irányuló kezdeményezésekkel kapcsolatos kérdések megválaszolása, segítségnyújtás a folyamat sikeres lebonyolításában, • a fenti kezdeményezések befogadása, véleményezése és továbbítása, • az átsorolások megtörténte után, 2007. október 2-ára egyeztető értekezletet hívtunk össze a többcélú kistérségi társulások elnökei és munkaszervezet-vezetői részvételével, melyen többek között a lehatárolás megváltozásából eredő tennivalókról esett szó,az Érdi Kistérség Többcélú Társulás megalakulásának elősegítése. A régió többcélú kistérségi társulásai működésének tapasztalatait a kistérségi kapacitásfejlesztés és a koordináció javítása érdekében tett lépéseket, a hivatal kapcsolatát a kistérségekkel a következőkben foglaljuk össze: a) A Gödöllői kistérségben is megalakult a többcélú kistérségi társulás 2007. január 25-én a kistérség valamennyi településének részvételével a Gödöllői kistérségben is megalakult a többcélú kistérségi társulás, amely a kistérségi fejlesztési tanács feladatait is felvállalta, így a külön erre a feladatra korábban létrehozott szervezet további működtetése feleslegessé vált. A társulás létrejöttét tanácsainkkal és véleményeinkkel segítettük, valamint az alakuló ülésen is részt vettünk. b) Megváltozott a kistérségi lehatárolás A tárgyalt területen az elmúlt év kétségkívül legfontosabb eseménye a kistérségi lehatárolás megváltozása volt. A törvény által előírt határidő utolsó napjaiban is érkeztek még kezdeményezések, melyeket egytől-egyig véleményeztünk, és megküldtünk a települések ill. az ÖTM felé. A régióban egy új kistérség alakult, az Érdi, mely a Budaörsi kistérségből kivált Érd, Százhalombatta, Diósd és Tárnok településekből áll. Az Érdi Kistérség Többcélú Társulás 2007. október 26-án alakult meg Érd, Tárnok és Diósd önkormányzatainak részvételével, Százhalombatta csatlakozásának kérdése

56 napirenden van. A beérkező kérdésekre adott válaszokon túl folyamatosan próbálunk segédkezni az újonnan létrejött társulás teljes körűvé válása érdekében is. Az átsorolások révén a következő települések váltottak kistérséget: Mogyoród a Gödöllői kistérségből a Dunakeszibe, Vecsés és Üllő a Gyáliból a Monoriba, Sülysáp, Úri és Mende a Monoriból a Nagykátaiba, Budakeszi, Páty, Telki és Budajenő pedig a Pilisvörösváriból a Budaörsibe került. Valamennyi elképzelést támogattuk, ezért is örömteli, hogy a hatályba lépett törvénymódosítás a régiót érintő összes kezdeményezést változtatás nélkül tartalmazza. Az újonnan csatlakozott települések már az összes kistérségben felvételt nyertek a többcélú kistérségi társulásokba is, így teljes jogú tagként vehetnek részt a társulási tanácsok munkájában. c) Megszűnt a régió utolsó önálló kistérségi fejlesztési tanácsa is Az átsorolás következtében már nincs olyan település a Gyáli kistérségben, amely ne tartozna egyúttal az ott működő többcélú kistérségi társuláshoz is, így – miután 2007. november 29-től a többcélú társulás felvállalta a területfejlesztési feladatokat – a Gyáli Fejlesztési Tanács a korábbi formában befejezte működését. d) Névváltozás Az előzőekhez kapcsolódik, hogy 2008. január 1-jével – Mogyoródnak a társuláshoz történő csatlakozásával egyidejűleg – a Dunakeszi-Fót-Göd Többcélú Kistérségi Társulás neve Dunakeszi Kistérség Többcélú Társulására változott. e) Terjedőben a kistérségi intézményfenntartás A tavalyi év jellemzőjeként említhető még, hogy egyre több többcélú kistérségi társulás veszi át korábban önkormányzati (társulási) intézmények fenntartását. A folyamat idén várhatóan még szélesebb méreteket ölt, noha még sok bizonytalanság tapasztalható e területen. Természetesen igyekszünk ezekben a kérdésekben is segítséget nyújtani a hozzánk fordulóknak. f) A munkaszervezet-vezetők szervezetbe tömörültek A Budaörsi és az Aszódi kistérségekből indult, azonban régióhatárokon átnyúló kezdeményezéssé vált a Kistérségi Munkaszervezet-vezetők Szakmai Egyesülete, mely azzal a céllal jött létre 2007. június 1-jén, hogy az irodavezetők egymás segítésével, esetleg jogszabály-módosítások kezdeményezésével tegyék hatékonyabbá a munkaszervezetek működését. Örömmel vettük a kezdeményezést, mivel a munkaszervezet-vezetők szerepe megkérdőjelezhetetlen a társulások életében, és összefogásuk, valamint szándékuk az egyébként meglehetősen hiányos és sokszor ellentmondó jogi szabályozás módosítására mindenképpen üdvözlendő tény. A közép-magyarországi régióban 2007. december 31-én működő kistérségek megnevezését és a hozzájuk tartozó települések számát az. 5. sz. melléklet tartalmazza.

57

2.8. A törvényességi felügyeleti munka módszerei, ellenőrzések, intézkedések (12. számú melléklet) A törvényességi felügyeleti munkánk 2007. év folyamán – mivel tényleges felügyeleti intézkedésre nem kellett, hogy sor kerüljön – lényegében a törvényességi ellenőrzési feladatkörrel megegyező módon zajlott. A beérkezett jegyzőkönyvek és egyéb dokumentumok felülvizsgálatán és véleményezésén túl az egyes tanácsüléseken való részvétel, valamint az e-mailen vagy telefonon érkező kérdésekre történő válaszadás, és az ugyanilyen módon zajló tájékoztatáskérés tette ki a tevékenységünk javát ezen a területen is. a) Változás a DTFT elnökének személyében 2007. március 30-án a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács tisztújító ülésén Meggyes Tamást, Esztergom polgármesterét választotta elnökéül, míg alelnöknek dr. Bóth Jánost, Vác polgármesterét, a korábbi elnököt választotta. b) Személycsere a BAFT élén is Hunvald György, a főváros VII. kerületének polgármestere 2007. május 10-i hatállyal lemondott a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsban betöltött elnöki tisztségéről. A tanács 2007. május 7-i ülésén Dr. Mester Lászlót, a főváros XVIII. kerületének polgármesterét választotta elnökéül. A törvényességi felügyeleti munka főbb mutatószámait a 12. sz. melléklet tartalmazza.

2.9. Az önkormányzatok működésével kapcsolatos ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (13. számú melléklet) 1. Ügyek minősítése: Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141. § (2) és (3) bekezdése alapján a hivatalhoz érkező beadványok egy része nehezen sorolható a panasz és a közérdekű bejelentés kategóriájába. Általában a 141. § (2) bekezdésében foglalt egyéni jogsérelem az, ami dönt a beadvány minősítéséről. Így minden olyan tartalmú beadvány, amelyben megjelenik az egyéni jogsérelem, panasznak minősül a hivatali ügyintézés során. A panasztörvény alapján a főosztályunkra érkező iratok minősítése sok esetben nem egyértelmű. A bejelentések jelentős része valamely önkormányzati rendelet, illetve határozat felülvizsgálatát teszi szükségessé az Ötv. szerinti törvényességi ellenőrzési eljárás keretében. Azon bejelentéseket, amelyek egyéni jog-vagy érdeksérelemmel kapcsolatosak, panaszoknak minősítettük, azokat pedig, amelyek egy rendelettel kapcsolatosak, általában közérdekű bejelentésnek tekintjük. Egyes beadványok minősítése éppen azért okoz problémát, mert egyéni sérelemre hívják fel a figyelmet, ugyanakkor ezáltal egy rendelet felülvizsgálata válhat szükségessé, aminek eredményeképpen már közérdekű bejelentésről is szó lehet. A települési képviselők által küldött beadványok nagyrészt valamilyen, az egész települést érintő sérelemre hívják fel a figyelmet (nem megfelelően megtartott testületi

58 ülés, az elfogadott döntéssel kapcsolatos kifogások), ezért azok szinte minden esetben (kivétel ez alól az egyértelmű jogi állásfoglalás kérés) közérdekű bejelentésnek tekinthetők. 2. Feltárt problémák jellege, panaszok, bejelentések tárgya 2007-ben főosztályunkra összesen 297 panasz, illetve közérdekű bejelentés érkezett, ebből 164 érkezett Pest megyéből, 133 pedig a fővárosból. A 13. sz. mellékletből látható, hogy az önkormányzati testületek működését érintő közérdekű bejelentések száma összesen 165 (ebből Pest megyei 85, fővárosi pedig 80), a panaszoké 92 (53 Pest megyei és 39 fővárosi). A 16. sz. melléklet alapján a polgármesteri hivatalok, körjegyzőségek működését érintő, főosztályunkhoz érkezett panaszok száma 32 (Pest megyei 21, fővárosi 11), a közérdekű bejelentéseké pedig 8 (Pest megyei 6, fővárosi 2). A beérkezett panaszok, illetve közérdekű bejelentések a következő fő témakörök köré csoportosíthatók: A) Panaszok: 1. A panaszok, beadványok jelentős része a fővárosban lakás elidegenítéssel és a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos jogsérelmek megoldására irányul: - lakásvásárlás esetén a vételi és a bérlők elővásárlási jogának gyakorlása - a vételi ajánlatra az önkormányzat hallgatása - bérleti jogviszonyban a felek kötelezettségei (pl. felújítás) - lakbéremelés - szociális helyzetre való tekintettel bérlakás biztosítása - lakás minősítése - lakás komfortossá tétele - lakásbővítés engedélyezése - lakbér behajtás elengedésére vonatkozó kérelem. Ezekben az ügyekben törvényességi ellenőrzési jogkörben intézkedés nem tehető, az ügyek az önkormányzatoknál indulnak, és a panaszosok érdekeik sérelme miatt fordulnak mintegy a „felettes szervhez”, a közigazgatási hivatalhoz. Sokan a mai napig felettes, másodfokú szervnek tekintik a hivatalt az önkormányzati döntések és az önkormányzati eljárások vonatkozásában is, a törvényességi ellenőrzési jogkört a törvényinél lényegesen tágabban értelmezve. A lakásügyek jelentős részénél tehát önkormányzati eljárások előzik meg a beadványokat, amelyek esetén többnyire nincs is egyedi önkormányzati döntés (elidegenítésnél tipikusan ennek hiánya a probléma). Ennek felgyorsítására azonban nem hívhatja fel hivatalunk az önkormányzatok figyelmét, hiszen vagyoni autonómiájuk révén önállóan döntenek a kérdésben, határidőt a törvény nem ír elő. Ezen ügyek esetében hatáskörünk hiányáról tájékoztatjuk a panaszosokat (az Ötv. szerinti törvényességi ellenőrzési jogkörre hivatkozással, mivel a Ket. alkalmazása nem is merülhet fel) és egyben felhívjuk figyelmüket a polgári peres út lehetőségére az Ltv. alapján. 2. Társasházi támogatások, társasházi működés Szintén a polgári jog körébe tartozó kérdés a társasházak működése. Az önkormányzati tulajdont is érintő kérdésekben megküldjük a panaszt a jegyzőnek, viszont olyan esetekben, ahol teljes mértékben magánszemélyek alkotják a társasház tulajdonközösségét, ott nincs más lehetőség, mint a hatáskör hiányát jelezni és felhívni az ügyfelek figyelmét a társasházi törvény rendelkezéseire.

59 A társasházi támogatások kérdése, azok rendeleti szintű szabályozása egyértelműen helyi közügy, így a rendeletekkel összefüggésben csak a magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelőséget vizsgálhatja hivatalunk. 3. Parkolási ügyek Az elmúlt években egyre növekvő számú azon panaszbeadványok száma, amelyek a közterületi parkolással összefüggő díjazást, pótdíjazást és az ellenőrzés módszereit kifogásolják. A díjakkal és pótdíjakkal összefüggő ügyek polgári peres eljárásra tartoznak, egyedi ügyekben nincs a hivatalnak hatásköre. Azonban a nagyszámú panaszbeadvány, az ombudsmani vizsgálatok eredményei felvetették a panaszolt társasággal szerződésben álló önkormányzati társulás döntéseinek és működésének felülvizsgálatát, amelynek eredményeként törvényességi észrevételt tett hivatalunk a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának, mint önkormányzati döntéshozónak a döntéseire és működésére, az alábbi tárgyakban: - kétszeres pótdíjazás jogsértő - egészségügyi szükséghelyzet el nem ismerése - az önkormányzati selejtezési szabályok nincsenek összhangban a társulás pótdíj követelési gyakorlatával - a pótdíjkövetelések engedményezése jogsértő volt. A sajtóban megjelent cikkek hatására felerősödött a panaszok száma, bár az egyedi ügyekben továbbra is korlátozott a törvényességi jogkörben tehető intézkedések jelentősége és az egyedi ügy megoldására irányuló hatása. 4. Építési szabályzatok, szabályozási tervek - Az elmúlt évben a változtatási tilalmak nagy arányú elrendelése eredményezett több lakossági és közületi beadványt is, mivel a változtatási tilalmak elrendelése a legtöbb esetben sérti a tulajdonjog teljes körű gyakorlását. A változtatási tilalmat elrendelő rendeleteket alkotó önkormányzatokat törvényességi észrevételben hívtuk fel a jogsértésre. Az önkormányzatok nem értettek egyet hivatalunk álláspontjával, ezért Alkotmánybíróságnál kezdeményeztük a rendeletek felülvizsgálatát és megsemmisítését. (II. kerület- 3 rendelet, XII. kerület 3 rendelet, XVII. kerület 2 rendelet) - övezetátsorolás (szigorúbb építési előírások miatt) - egyeztetési eljárás hiánya, a civil szervezet és lakosság bevonása az egyeztetésbe. 5. Oktatási intézmények átszervezése - iskolamegszüntetés, előzetes eljárás hiánya, hiányosságai, szakértői vélemények, fejlesztési tervekkel való összhang hiánya - nem indít első osztályt az iskola az alacsony létszám miatt, jegyzői jogkörben hozott hatósági döntés elleni jogorvoslat - az önkormányzat nem tud gondoskodni a közoktatási feladatokról, ellátatlan területek. 6. A megyei területen legnagyobb számban ugyanakkor azzal kapcsolatban panaszkodnak az állampolgárok, hogy a polgármester, a jegyző, illetve a polgármesteri hivatal részéről nem (vagy nem határidőben) kapnak választ a beadványaikra. Szintén gyakori, hogy a polgármester, illetve a jegyző eljárását nem tartják megfelelőnek, az általuk hozott határozat, illetve írt tájékoztatás felülvizsgálatára kérik hivatalunkat. 7. Szintén több esetben találkozunk olyan panasszal, amelyek valamilyen fizetési kötelezettséggel kapcsolatosak, így az adófizetéssel (a lakossági kommunális adó és a telekadó a legtöbb problémát kiváltó adónem), útépítési hozzájárulás megfizetésével, illetve szemétszállítási díjjal.

60

8. Egyéb Ezeken a több panaszban is előforduló tárgykörökön kívül ugyanakkor egyedi, csak egyegy panasz esetén felmerülő problémákkal is találkozunk, ilyenek például a következők: - hulladékkezelési feladatok nem megfelelő ellátása - képviselő bizottsági tagságának megszüntetése - súlykorlátozó tábla elhelyezése, ezáltal ingatlan használatának akadályozása - közműfejlesztési hozzájárulás visszafizetésére nem került sor - állattartási rendelet diszkriminatív előírásokat tartalmaz - közterület nem megfelelő karbantartása - önkormányzati elővásárlási jog bejegyzése - önkormányzat nem teljesítette fizetési kötelezettségét jegyzői jogviszony, illetve polgármesteri tisztség megszűnését követően - polgármester nem engedélyezte reklám megjelentetését önkormányzati lapban - intézményvezetői pályázat elbírálása során tapasztalt törvénysértések - betekintési jog gyakorlásának megtagadása - közalkalmazott részére járó juttatások meg nem fizetése - intézményvezetői megbízás jogsértő megszüntetése - ügyfélfogadással kapcsolatos panasz - polgármesteri hivatal dolgozóinak nem megfelelő eljárása - gyesben részesülő személy gyermekének óvodai elhelyezése - iskolaigazgató által lefolytatott fegyelmi eljárás - elhunyt személy halálának és eltemettetésének körülményei nem tisztázottak. A felsorolt tárgykörök jó része azonban olyan, amelyben nincs eljárási lehetőségünk, törvényességi ellenőrzési jogkörünk. Ennek alapján vagy áttesszük az ügyet a hatáskörrel rendelkező szervhez vagy röviden, tájékoztatjuk a panaszost a vonatkozó jogszabályokról és arról, hogy panaszával mely szervhez fordulhat. A 13. sz. táblázatból kiolvasható, hogy az önkormányzatok működését érintő panaszok túlnyomó többsége mind a fővárosban, mind pedig Pest megyében állampolgároktól érkezik. A panaszok többsége a jogszabályok helytelen alkalmazására hívja fel a figyelmünket. A panaszokat általában saját hatáskörben intézzük el, ritkább esetben áttesszük az intézkedésre jogosult szervhez. Amint látható, a testületek működését érintő 92 panasz közül mindössze 11 elintézése zárult törvényességi észrevétellel (régiós szinten). Fenti tendenciák érvényesek mind a fővárosból, mind pedig a megyéből érkező panaszok esetében. A 16. sz. melléklet adataiból látható, hogy a polgármesteri hivatalok, körjegyzőségek működését érintő panaszok száma főosztályunkon jóval alacsonyabb, mint az önkormányzatok működésével összefüggő panaszoké. Mind a 32, e tárgykörben küldött panasz állampolgártól érkezett, 1 kivételével jogszabályok helytelen alkalmazására hívják fel a figyelmet. A panaszokat 24 esetben tudtuk saját hatáskörben elintézni, 8 esetben pedig egyéb módon (áttétel, intézkedés kérése más szervtől). B) Közérdekű bejelentések: A fentiekben kifejtettek szerint a közérdekű bejelentések általában valamely rendelet felülvizsgálatára irányulnak, illetve olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyek az adott településen lakók (vagy egy részük) érdekeit érinti.

61 A közérdekű bejelentések egy része az önkormányzati kötelező feladatellátással kapcsolatos: közvilágítás, útkarbantartás problémái, közutak fenntartása, köztisztaság. Gyakoriak a bejelentések (elsősorban a képviselők részéről) arra vonatkozóan, hogy a testületi ülések előkészítése, lebonyolítása nem felel meg a jogszabályoknak, a helyi SZMSZ előírásainak, illetve a meghozott döntések törvénysértők, továbbá a polgármester nem tesz eleget a testületi döntések végrehajtására vonatkozó kötelezettségének. Az egyes településrendezési eszközök elfogadása körülményeivel kapcsolatos problémákra, a véleményezési eljárás nem megfelelő lefolytatására szintén sok bejelentés érkezik. Ide tartoznak részben a változtatási tilalom elrendelésével, elővásárlási joggal, ingatlanok átminősítésével kapcsolatos bejelentések is. Sok esetben közérdekű bejelentésnek minősítettük azokat a kérelmeket, amelyek egy-egy fizetési kötelezettséget előíró rendelet (különösen adórendelet) felülvizsgálatát kérték, arra hivatkozva, hogy a megállapított adó túl magas vagy a rendelet diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaz. Hasonló tárgyúak továbbá a főváros távhő rendeletére, a távhődíj számítására, valamint a BKV díjak emelésére vonatkozó bejelentések. Több vizsgálatkérés is érkezett azzal kapcsolatban, hogy a polgármester testületi felhatalmazás nélkül írt alá szerződéseket. Egyébként is gyakoriak a polgármester eljárásával kapcsolatos bejelentések (pl. nem vagy nem megfelelően hívja össze az üléseket), illetve az önkormányzat működésével kapcsolatos problémák (pl. megbízott jegyző nem megfelelően került megbízásra). Közérdekű bejelentéseknek megkereséseket is.

tekintjük

az

összeférhetetlenséggel

kapcsolatos

Közérdekű bejelentések érkeztek továbbá a következő témákban: - közbeszerzési eljárás szabálytalan lefolytatása, a közbeszerzési eljárás mellőzése - víziközmű társulat szerződéseivel kapcsolatos szabálytalanságok - két önkormányzat között megkötött egyezség sérti a lakók érdekeit - intézményvezetői pályázat elbírálása során törvénysértések történtek - iskola jogutód nélküli megszűnése nem a jogszabályoknak megfelelően történt - utcanevekkel, házszámozással kapcsolatos eljárást érintő kifogások - megyei múzeumi szervezet átalakításával kapcsolatos problémák - a település nem fogadta el határidőben a gazdasági programját, illetve az SZMSZ-t - közpénzek szabálytalan felhasználása - falugyűlés meghirdetésére nem az SZMSZ szerint került sor - önkormányzati költségvetés, kötvénykibocsátás, gazdálkodási kérdések - bizottsági hatáskör túllépés. Mint látható, több olyan témakör is van, ami a panaszoknál és a közérdekű bejelentéseknél is előfordul, ilyenek például az intézményvezetői pályázatokkal kapcsolatos bejelentések. Ezeket aszerint minősítettük panasznak vagy közérdekű bejelentésnek, hogy a bejelentő azt tartja sérelmesnek, hogy nem ő lett a pályázat nyertese (egyéni érdeksérelem, ebben az esetben panasz) vagy az egész eljárással kapcsolatos problémákat említ, anélkül, hogy egyéni érintettsége lenne. A beérkezett közérdekű bejelentések szinte mindegyike az önkormányzatok működését érintette, számuk hasonló Pest megyében és a fővárosban (13. sz. melléklet). Megfigyelhető különbség azonban az, hogy Pest megyében a bejelentések nagy része

62 állampolgároktól érkezik, a fővárosban nagyobb a képviselői aktivitás. Pest megyében több a jogszabályok helytelen alkalmazásával kapcsolatos bejelentés, a fővárosban ezek inkább a helyi szabályozás hiányával, törvénysértő voltával kapcsolatosak. Az elintézés módja tekintetében lényeges különbség nincs, a bejelentések túlnyomó többségét saját hatáskörben elintéztük, kis része zárult törvényességi észrevétellel. Az összes panasz és közérdekű bejelentés számát tekintve elenyésző a polgármesteri hivatalok működésével kapcsolatos közérdekű bejelentések száma, a régióban mindösszesen 8, ebből 6 Pest megyéből, 2 pedig a fővárosból érkezett. Intézkedések jellege, általánosítható következtetések: Fentiekben kifejtettek szerint a panaszok és közérdekű bejelentések (elsősorban utóbbiak) egy részénél törvényességi ellenőrzési eljárást kell lefolytatni. Erre a vonatkozó jegyzőkönyvek, illetve önkormányzati döntések felülvizsgálata révén kerül sor. Amennyiben a dokumentumok nem állnak rendelkezésünkre, azok beszerzése iránt a jegyzőhöz fordulunk. Ebben az esetben tájékoztatjuk a bejelentőt bejelentése nyilvántartásba vételéről, és arról, hogy az érdemi vizsgálatot csak a dokumentumok beérkezését követően tudjuk majd lefolytatni. A panaszok egy részénél mindössze tájékoztatni tudjuk a panaszost a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről vagy a panaszt áttesszük a hatáskörrel rendelkező szervhez. Számos esetben a beadvány érdemi vizsgálata nem áll módunkban (pl. munkaügyi jogvita alapját képezheti a beadvány tárgya), ilyenkor is szükséges azonban vizsgálni a döntéshozatali eljárás jogszerűségét (amennyiben testületi döntésről van szó). Ha a beadvány azzal kapcsolatos panaszt tartalmaz, hogy nem kap az illető választ a polgármestertől vagy jegyzőtől, megkeressük az érintettet és tájékoztatást kérünk az ügy állásáról, továbbá felhívjuk a figyelmet a válaszadási kötelezettségre. Az ügyekkel kapcsolatban a legtöbb esetben (ha nem kifejezetten törvényességi vizsgálatról van szó) tájékoztatást kérünk a jegyzőtől vagy a polgármestertől, illetve intézkedünk iratok beszerzése iránt. A felsorolt panasz-, illetve közérdekű bejelentések tárgyköreiből megállapítható, hogy igen sok esetben nem terjed ki a hatáskörünk a bejelentésben foglaltak vizsgálatára, így csak erről tájékoztathatjuk a beadvány íróját. Általánosságban megállapítható, hogy mind az ügyfelek, mind az önkormányzati működésben tevőlegesen részt vevők a törvényességi ellenőrzési jogkört lényegesen erősebb jogkörnek tekintik, mint ami az valójában. Éppen ezért igen gyakori az olyan visszajelzés, amelyben az állampolgárok meg nem értésüknek és kiábrándultságuknak adnak hangot, mivel problémájukra az általuk abszolút „felettes szervnek” tartott közigazgatási hivataltól sem kapnak orvoslást. Így akár a panaszbeadvány nyomán megtett törvényességi észrevétel és az azt követő bírósági és alkotmánybírósági eljárás sem elegendő annak az ügyfélnek, aki polgári jogviszonyban áll az önkormányzattal, mivel egyedi ügyek megoldására a törvényességi jogkör csak kivételesen lehet alkalmas.

63

3. Az önkormányzati szervek, és a közigazgatási hivatal hatósági tevékenysége 3.1. Az önkormányzati szervek államigazgatási feladatellátásának tapasztalatai különös tekintettel a közigazgatási hivatal cél-, téma és komplex vizsgálataira 3.1.1. A megállapítások alapjául szolgáló cél-, téma és komplex vizsgálatok (14. számú melléklet) Az oktatási igazgatás területén tartott törvényességi célellenőrzés tapasztalatai A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal jogelődje, Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Budapest Főváros Önkormányzat Főjegyzőjének hatáskörébe és illetékességébe tartozó nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelés-oktatási intézmények működésének engedélyezése és törvényességi ellenőrzése ügykörben a Hivatal 2006. évben célellenőrzést tartott. A célellenőrzést adatkérés, ügyiratok megtekintése és helyszíni ellenőrzés útján folytattuk le. Az ellenőrzés értékelése, a tapasztalatoknak az ellenőrzöttel történő megvitatása 2007. év első felében történt. A célellenőrzés során a Hivatal vizsgálta az Oktatási Ügyosztály általános működését (az ügyiratkezelést, a határidők betartását), a működési engedélyezési ügyek és a Főjegyző hatáskörébe tartozó törvényességi ellenőrzési ügyek intézését, a panaszügyek, továbbá a Főjegyző által vezetett nyilvántartások kezelését. A törvényességi célellenőrzés során megállapítottuk, hogy a Főjegyzői hatáskörbe tartozó oktatási közigazgatási hatósági feladatok ellátása a Főpolgármesteri Hivatalban megfelelő színvonalon történik. A feltárt hiányosságok alapvető szakmai problémákat nem jeleznek. A törvényességi célellenőrzés során felügyeleti intézkedést igénylő jogszabálysértést a Hivatal nem tapasztalt. A feltárt hiányosságok alapján a Hivatal az alábbi intézkedési javaslatokat tette: • Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége, illetve székhelye megváltozik, vagy a működési engedélyben foglaltakban egyéb változás áll be, új működési engedély kiadásának van helye. • Az egyes hatósági eljárások során fokozottan figyeljenek az ügyféli jogok érvényesülésére. • A tényállás tisztázása során kiemelten vizsgálják, hogy a székhely feletti rendelkezési idő legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított -e. • Szakértői bizonyításra csak a Ket. 58. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben kerüljön sor. • A Kt. 79. § (3) bekezdése alapján kirendelt szakértővel polgári jogi szerződés megkötésére ne kerüljön sor, a szakértő feladatait, illetve a hatósággal fennálló jogviszonyában őt megillető jogokat és kötelezettségeket a hatóság döntése tartalmazza. • A szakértői díj előlegezése tárgyában a Ket. 156. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A szakértői díj a közreműködő szakértő által elkészített jegyzék alapján utólag kerüljön megállapításra. • A működési engedélyek jogerősítése során a Ket. 128. §-ában meghatározottak szerint, és különös körültekintéssel járjanak el. E körben vegyék figyelembe, hogy a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest megyei Területi Igazgatósága a Ket. 15. § (4) bekezdése szerint ügyféli jogállással rendelkezik.

64 • Panaszügyben a panasz kivizsgálásának eredményéről ne a nevelési-oktatási intézmény fenntartója, illetve vezetője, hanem a hatóság tájékoztassa a panaszost. • Az ügyiratkezelés során ügyeljenek arra, hogy a hatósági döntések és egyéb hivatalos iratok közlését igazoló tértivevények az adott irathoz csatolásra kerüljenek. A Hivatal megfontolásra javasolta továbbá, hogy amennyiben az ügyintézők leterheltsége engedi, a törvényességi ellenőrzési ütemterv 5 évnél rövidebb időtartamra szóljon, hogy ellenőrzésre egy-egy intézményt érintően ne csak 5 évente kerüljön sor. A 2007. évi komplex ellenőrzések tapasztalatai a) Adóigazgatás Regionális szintű tapasztalat, hogy ellenőrzéseinken településektől függetlenül általában ugyanazokkal a típushibákkal találkoztunk, amik egy része az alkalmazott szoftver hiányosságaira, nagyobb része pedig a program nem megfelelő használatára vezethető vissza. A régebbi rossz berögződések („a programot a Pénzügyminisztérium fejlesztette”) hasonlóan a legtöbb helyen gátjai a jogszabályoknak való megfelelni vágyásnak. Ezért egyrészt részünkre is egyszerűbb előre tervezni, melyik munkafázist, ügytípust, formanyomtatványt érdemes áttekinteni, másrészt a szisztematikus vizsgálatok, és másodfokú ügyintézés után a régió joggyakorlata is egységesebb és helyesebb lesz. b) Okmányügyi igazgatás Ebben az évben folyamatosan végeztük a régióban törvényességi felügyeleti ellenőrzéseket. Az ellenőrzések során ügyköreink gyakorisága a következő volt: Anyakönyvi igazgatás 11 esetben, Lakcím ügyek 8 esetben, Okmányügyi igazgatás 6 esetben. Tapasztalataink szerint az új, pest megyei I. fokon dolgozó kollégák elfogadták az általunk képviselt joggyakorlatot, amelyről az ellenőrzések során tájékoztattuk őket. Leggyakoribb hiányosságként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény alkalmazásából eredő hiányosságokat állapítottunk meg. Így többek között: A Ket. 29.§ (3) bekezdése előírja, hogy a kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell. A lakcímrendezési ügyeknél sokszor a kérelmezett értesítése elmarad, csak a kérelmezőt értesítik az eljárás megindításáról. A Ket. 29.§ (4) bekezdése alapján ezekben az esetekben nem mellőzhető az értesítés. A Ket. 33.§ (1) bekezdése alapján az érdemi határozatot az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc napon belül kell meghozni. A (7) bekezdés lehetővé teszi a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal való meghosszabbítását. Sok esetben nem történik határidő hosszabbítás. A Ket. 40.§ (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ügyfél helyett képviselője, meghatalmazottja járjon el. A képviseleti jogosultság vizsgálatát sok esetben elmulasztja az első fokú hatóság. A döntés közlésének időpontja a hirdetményi úton történt közlés esetén sokszor nem jól kerül meghatározásra. A Ket. 78.§ (6) bekezdése szerint a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni. A hirdetmény kifüggesztésének és levételének napját a döntésre fel kell jegyezni, mely szintén sok esetben elmarad. Sokszor hiányzik a kézbesítési vélelem beálltáról szóló értesítő, amelyet a postai kézbesítés esetén a „nem kereste” jelzéssel visszaérkező iratoknál a Ket. 79.§ (3) bekezdése alapján nyolc napon belül meg kell küldeni az ügyfélnek.

65 A Ket. 99.§ (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A döntés a 16. napon jogerőssé válik. Ennek kiszámítása gyakran problémás. Jogi értelemben a vállalkozói igazolvány leadása [Evtv. 13. § (1) bekezdés b) pontja] és a visszaadása [13. § (1) bekezdésének a) pontja] között különbség van. A visszaadás az ügyfél szabad akarat elhatározásán alapuló, önkéntes cselekményt jelöl, amikor a vállalkozó maga dönt úgy, hogy a tevékenységét nem kívánja tovább folytatni. Ezzel szemben a leadás azt jelenti, hogy a vállalkozói igazolványt az elsőfokú hatóság jogerős határozattal visszavonta és az ügyfél a döntésben foglalt kötelezettségének tesz eleget. Az elsőfokú hatóságok jogalkalmazási gyakorlatában a két tényállás sokszor összekeveredik, mivel előfordul az, hogy az eljárás már megindult, de jogerősen még le nem zárult visszavonási eljárásban az ügyfél beszolgáltatja az igazolványát az okmányirodában. Kétség esetén szükséges nyilatkoztatni a vállalkozót, hogy az igazolványát azért adja-e le, mert a határozatban foglalt kötelezésnek kíván eleget tenni, vagy pedig saját elhatározásából döntött úgy, hogy az igazolványát végleg visszaadja. Ez szolgálja a nyilvántartásba való rögzítés jogszerűségét. Súlyos jogértelmezési és jogalkalmazási probléma, hogy az elsőfokú hatóságok gyakorlatában nem különül el az alapeljárás és a végrehajtási szak, a végrehajtási eljárást egyáltalán nem, illetőleg következetlenül folytatják le, a döntések kikényszerítése emiatt eredménytelenül zárul és ez néha megkérdőjelezi az eljárás komolyságát. c) Birtokvédelem Az év során Budapest I., III., és XX. kerületében, valamint Érd, Dabas és Szigetszentmiklós városokban, továbbá Halásztelek nagyközségben folytattunk le törvényességi ellenőrzést a birtokvédelmi ügykörben. Ezek során Budapest I. és III. kerületében tártunk fel kisebb hiányosságokat, amelyek orvoslására az említett hatóságok felé intézkedési javaslattal éltünk. Az ügykör ellátása mindezek mellett valamennyi ellenőrzött szervnél megfelelő, illetőleg jó színvonalon történik. d) Állatvédelmi ügyek Az év során Budapest III. kerületében, valamint Dabas és Szigetszentmiklós városokban, továbbá Halásztelek nagyközségben folytattunk le törvényességi ellenőrzést állatvédelmi ügykörben. Ezen ellenőrzések során hiányosságot nem tártunk fel, így a vizsgált a hatóságok felé intézkedési javaslatot sem tettünk. Az ügykör ellátása valamennyi ellenőrzött szervnél jó színvonalon történik. e) Építésügyi igazgatás A 2007. év nem csak hivatalunknak volt nehéz a regionalizáció, átszervezés miatt, de a megye területén működő elsőfokú építésügyi hatóságok számára is az alábbiak következtében: 2006. december 31-ig az elsőfokú építéshatósági jogkör osztott volt, az építéshatósági jogkört és a kiemelt építéshatósági jogkört az Étv. 52.§ határozta meg és telepítette, de 2007. január 1-től az Étv. 52.§-a hatályon kívül helyezésre került. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Hatr.) július 1-i hatállyal a kistérségi jegyzőkhöz telepítette volna az elsőfokú építésügyi hatáskört, de ezen rendelkezését még hatályba lépése előtt hatályon kívül helyezték, a hatósági jogkört továbbra is a 220/1997. (XII.5.) Kormányrendelet 1.§-a szerinti hatóságok gyakorolhatták. A hatáskör telepítés végül a 393/2007. (XII. 23.) Korm. rendelettel jutott nyugvópontra, amivel megszűnt a kiemelt és nem kiemelt építési ügy, minden ügyben (így a rendeltetés-változási engedélyezési ügyben is!) a rendeletben kijelölt hatóság jár el. A hatáskör telepítése terén

66 a 220/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez képest nem történt nagy változás, nem került a hatáskör a kistérségi központ jegyzőjéhez. Továbbra is az 1/A mellékletben megjelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja a mellékletben felsorolt településekre is kiterjedő illetékességgel a hatáskört. A korábbi 2. sz. mellékletet 1/B mellékletként aktualizálták, a változásokat átvezették, azok a települések, akik tudják biztosítani a jogszabályi feltételeket, továbbra is gyakorolhatják az építésügyi hatáskört az 1/B. mellékletben felsorolt településekre is kiterjedő illetékességgel. A változás abban van, hogy azok a települések, amelyek már nem tudják biztosítani a hatáskör ellátásához jogszabályban magállapított feltételeket, azok most a kistérségi központ jegyzőjéhez kerülnek, azok készenléti illetékességi területéhez tartoznak. A rendelet 9/2008. (I. 26.) Korm. rendelettel való módosítása után a 2006-os adatokhoz képest 2008. 02. 01-től a hatóságok száma 103-ról 97-re csökkent Pest megyében, a főváros 23 kerülete mellett. Pest megye területén működő kiemelt építéshatóságok polgármesteri hivatalokon belüli feladatköre, létszám, eszköz ellátottsága és anyagi háttere igen szerteágazó, heterogén, a megyei viszonylatban nagy városok profiltisztított építéshatóságaitól kezdve egészen a kistelepüléseken nem ritkán több települést is ellátó egy ügyintézővel működő építéshatóságokig, akik még emellett nem ritkán a településüzemeltetési, településberuházói és főépítészi feladatokat is ellátják. A kiemelt építéshatósági feladatok ellátását nagymértékben megkönnyíti a településrendezési eszközök megléte, ebből a szempontból településeink ellátottsága közepesnek mondható, sajnos városaink közül is többen nem rendelkeznek még hatályos településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal és szabályozási tervvel sem. Ez az építéshatóságok munkáját jelenős mértékben megnehezíti, mivel ilyen esetben az illeszkedés szabályai szerint lehet építési munkát végezni, ezzel a tényállás tisztázása bonyolultabbá válik, és a települések fejlesztését is nagymértékben akadályozza. A költségvetési törvény megváltoztatta az építéshatósági munka finanszírozását is, a lakosságszám után járó 50.- Ft/fő támogatást az 1/A. mellékletben felsorolt kistérségi központ települések kapják a készenléti területükbe tartozó települések után is, a feladatellátás feltételeit eddig teljesítő települések csak 7700.-Ft támogatást kapnak döntésenként. Ezzel a legtöbb település megfontolás tárgyává tette, hogy el tudja-e látni e feladatkört a továbbiakban, illetve a társulások is elkezdték felülvizsgálni szerződéseiket. Ahogyan várható volt, megindult a folyamat, folyamatosan jelzik a települések, hogy visszaadják az építésügyi hatósági jogkört, így az visszakerül az eredeti elképzeléseknek megfelelően a kistérségi központi jegyzőkhöz. Ez a tendencia várhatóan jót fog tenni az építésügyi hatósági munkának, csak az átmenetet lesz nehéz átvészelni az érintett lakosságnak. Az építésügyi hatósági munkát nehezítették még az állandó jogszabályváltozások, sok új jogszabály is megjelent a hatáskört szabályozókon kívül, pl. az építésügyi hatósági nyilvántartásról szóló 255/2007. (X. 4.) Korm.r., a „Kiviteli Kódexet” tartalmazó 290/2007. (X. 31.) Kormr., az építésfelügyeletről szóló 291/2007. (X. 31.) Kormr., az építésügyi célelőirányzatról szóló 18/2007.(VIII. 9.) ÖTM r., módosult a kamarai törvény, a tervezői, szakértői, műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői jogosultság, a tervtanácsok működésének szabályozása. Az elsőfokú építésügyi hatósági munkát ellátó szervezeti egységek, illetve köztisztviselők helyzete fentiek miatt az elmúlt év során bizonytalanná vált, a Hatr. megjelenése után a

67 nem kistérségi központi kisebb településeken a jegyzők készülődve arra, hogy a hatáskör elkerül tőlük, elküldték július elsejei hatállyal az építésügyi hatósági ügyintéző(ke)t, költségvetésükbe már nem tervezték be e hatósági terület ellátását. Így a feladatellátás egyes településeken ellehetetlenült, sőt akadt olyan város is, aki szabadulni akart a hatáskörtől (pl. Tura). A megye területén a hatóságok változó létszámmal dolgoznak, de nem feltétlenül a legtöbb ügyintézővel dolgozó egység hozza a legtöbb döntést, mert egyrészt az ügyek jellege, nagysága is rendkívül változó, másrészt számos, nem építésügyi hatósági hatáskörbe tartozó feladatot is ellátnak, így leterheltségük csupán statisztika alapján nem ítélhető meg. Eddig is állandó problémát jelentett a nagy fluktuáció, nehéz volt építéshatósági ügyintézőt találni, és még nehezebb megtartani, az adott bizonytalan helyzetben, pedig még nehezebb. Nincs ilyen irányú alapképzés az egyetemeken, főiskolákon, a tervezéssel kevesebb munka árán többet lehet keresni, valamint a nagyberuházások, az építési munka szemelőttisége miatt – a felügyeleti vizsgálatokon és a másodfokú hatósági munkán keresztül is megállapíthatóan - nagy a nyomás az önkormányzat, a képviselőtestület által a jegyzőn, az építéshatósági munkát végzőkön. A munka teljesítményt javíthatná a köztisztviselők megfelelő, célirányos továbbképzése, és főként az új dolgozók betanítása, de erre a „párhuzamos” munkára a kötött létszámok miatt egyik szervnél sincs lehetőség. A fővárosban az elmúlt év folyamán az építésügyi hatósági munkát végző szervezeti egységek élén több vezető-váltás történt, amely tapasztalataink szerint jelentősen visszavetette a hatósági munka színvonalát, reméljük csak átmenetileg. Az I. fokú hatóságok jogalkalmazói tevékenységét és a helyes jogalkalmazási gyakorlat kialakítását többek között azzal próbáltuk segíteni az elmúlt év folyamán is, hogy általános- és célvizsgálatokat tartottunk, ennek teljesítése azonban Hivatalunk részéről nagy erőfeszítéseket igényelt, hiszen az ellenőrzések elvégzése miatt az egyedi hatósági ügyek intézése szorul háttérbe átmenetileg, ami a feszített létszám miatt nehezen behozható lemaradást okoz. 2007-ben az Építésügyi Főosztály 17 db, a hivatalunk által tartott általános felügyeleti vizsgálaton vett részt az alábbiak szerint: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Komplex önk. Kerepes Polgármesteri Hivatala Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala III. kerület Polgármesteri Hivatala Bernecebaráti Község Polgármesteri Hivatala Abony Község Polgármesteri Hivatala Galgahévíz Község Polgármesteri Hivatala Göd Város Polgármesteri Hivatala Zebegény Község Polgármesteri Hivatala Cegléd Város Polgármesteri Hivatala XX. kerület Polgármesteri Hivatala Tóalmás Község Polgármesteri Hivatala Pilisborosjenő Község Polgármesteri Hivatala Halásztelek Nagyközségi Polgármesteri Hivatala Szigetszentmiklós Város Polgármesteri Hivatala

Vizsgálat időpontja február április 23-27. május 2-7. május 8-10. május 15-16. május 22-24. május 29-31. június 19-21. szeptember 4-5. szeptember 10-14. szeptember 25-26. október 2-3. október 16-17. október 24-25.

68 15. Délegyháza Község Polgármesteri Hivatala 16. I. kerület Polgármesteri Hivatala 17. Dabas Város Polgármesteri Hivatala

november 6-7. november 12-15. november 19-22.

Fentieken kívül a Hatósági Főosztály az Építésügyi Főosztály közösen tartott januárfebruár hónapban egy célvizsgálatot, a vállalkozásokat érintő ipar-kereskedelmi és építésügyi hatósági engedélyezési eljárások vonatkozásában. A célvizsgálat során az ÖTM Építésügyi és Településrendezési Főosztály munkatársaival közösen felülvizsgáltuk a III., IV., VII., XI., XIII., XIV., XVIII., XXI. és XXII. kerületi, valamint az érdi, váci önkormányzatok polgármesteri hivatalaiban az ügyintézés határidők betartását.

3.1.2. A jegyző, a polgármester és az ügyintézők államigazgatási hatósági tevékenységének elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával (15. számú melléklet) a) Adóigazgatási ügyek Érezhető, hogy az önkormányzati adóztatást elnehezítik az eljárási szabályok, az Art. előírásait (amely jellemzően a központi adókra vonatkozik, kellő differenciálásuk elmaradt) nem tudják megtartani az első fokon dolgozó kollégák. Ugyanakkor az adózót védő garanciális rendelkezések alkalmazását hivatalunk praktikus alapon nem „írhatja felül”, azaz hiba esetén a munkát újra kell kezdeniük. Mindez saját hatósági feladatellátásunk ellenhatója is, hiszen jóval többet követel egy alapvetően rossz gyakorlat „kivesézése”, mint egy helytálló „megtámogatása”, az arra történő visszautalás.(Az önkormányzati adók kivetése jellemzően adózói bevallás alapján hatósági határozattal történik. Már itt leterhelik a közigazgatást, hiszen ha az adótényállás eleiről az adózó számot ad, miért nem számítja ki magát az adót is, és a hatóságnak több kapacitása maradna az önadózások ellenőrzésére. Ennél nagyobb probléma, hogy az eltérések esetén a tényállás csak és kizárólag adóellenőrzés keretében tisztázható, ami idő és energia. Például hiába áll rendelkezésünkre az ingatlan tulajdoni lapjának másolata, amiből látható, hogy a tulajdonos kicsoda, a telek/építményadót neki kell fizetnie. Ha az ő egyező akaratával nem találkozunk, mindezt csak az adóellenőrzés elrendelése, megbízólevél kiállítása, ellenőrzési jegyzőkönyv felvétele, észrevételezési jog biztosítása után teheti meg a hatóság. Más közigazgatási eljárásokban egyszerűbben, ezen formulák nélkül lehet bizonyítani.) A Ket.-nek a döntések kellékeire vonatkozó szabályait az elsőfokú hatóságok rendszerint nem tartják meg, a formai és tartalmi hiányosságok jellemzik az első fokú munkát, ami saját ügyintézésünket is megnehezíti, hiszen nem „építkezhetünk rá”. Hiányzik a tényállás bemutatása (a „rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam” formula a jellemző), a jogszabályhelyek ismertetése, rendszerint elmarad a hatáskörre, illetékességre történő utalás is. Külön is kiemeljük, hogy a fővárosi főjegyző által intézett iparűzési adó ügyek összetettebbek, mint bármely más adóügy, továbbá itt találhatóak az igazán nagy

69 gazdasági teljesítménnyel bíró adózók, akik értelemszerűen lényegesen felkészültebb képviselőkkel igyekeznek igazuknak érvényt szerezni. b) Ipar-kereskedelmi ügyek Figyelemre méltó jelenség, hogy a pest megyei illetékességű jegyzők egyedi ügyekben gyakran igényelték volna szóbeli eligazításunkat, ügyeik megoldását. A fővárosból lényegesen kevesebb hasonló jelzés érkezett. Ennek indoka egyrészt az esetek gyakoribb előfordulásában, másrészt a nagyobb apparátusokban, harmadrészt a kvalifikáltabb munkaerőben adható meg. Mindezt érzékelve kellett meghatároznunk, hogyan adjuk meg a kétségtelenül szükséges támogatást, mely fórumokon tartsuk a kapcsolatot első fokú hatóságnál dolgozó kollégáinkkal. A megoldás kialakításánál természetesen figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a jog határozottan tiltja, sőt az egyik létező legnagyobb hibának tartja a hatáskör elvonást. Továbbá apparátusunk létszámának csökkenése miatt kapacitásunkat elsősorban az egyedi hatósági ügyeink megoldására kellett fordítani. Így a gyakorlat orientálására más, az alábbiakban részletezett megoldásokat dolgoztunk ki, amelyek bármely első fokú kolléga részére elérhetővé váltak (körlevelek, konferencia). A jogsértések döntően eljárásjog természetűek, amelyek közül csak a kisebb jelentőségűek, az ügyféli joggyakorlást nem elnehezítők voltak reparálhatóak a megváltoztatás eszközével. Ilyen eset például a hatáskörre, illetékessége való utalás elmaradása. Megjegyzendő, hogy ezzel a megoldással az ügyészség nem értett egyet, ezért a már említett felszólalásukat felettes szervünkhöz felterjesztettük. Nagyobb hibák esetében az új eljárás elrendelésével, muszáj szankcionálnunk. Arról nincs adatunk, hogy a jogsértés következményeként beállt helyzet ellentételezésére hány esetben követeltek kártérítést az ügyfelek (pl. bérleti díjak). Ilyen „nem megbocsátható” tévedés az ügyfélkör „feltérképezésének” elmaradása, valamely ügyfél „kihagyása” az eljárásból. Hasonlóan gyakori a tényállás tisztázatlansága, ami azzal magyarázható, hogy a szakterület sajátosságait az első fokú hatóságok nem vették tudomásul (pl. szórakozóhelyet nem a köztisztviselő munkaidejében, hanem annak tényleges üzemelétetésekor, azaz az esti, éjszakai órákban érdemes vizsgálni; a működés, a tevékenység folyamatjellegű magatartások, így nem elég egy alkalommal meggyőződni a valóságról). A döntések problematikája is visszatérő kérdés, hiszen az ügyféli jogok ugyanúgy csorbulnak, ha az ügyfelek nem kapják meg a szükséges magyarázatot, eligazítást, mintha eleve rossz választ adnánk a felvetéseikre. Jellemzően hiányzik a tényállás összefoglalása, az alkalmazott szabályok bemutatása. Az ügyészség egyebekben arra alapította az egyik elvi óvását, hogy nem magalapozottan kérjük számon az első fokú eljárások és döntések hibáit, túlzott elvárásokat támasztunk, ellenben adósak maradunk az új eljárás szempontrendszerével. Az elvi óvást elutasítottuk, hiszen az állandó bírósági gyakorlat szerint a nem kellően indokolt döntés alkalmatlan az érdemi felülvizsgálatra. Ezen határozatunkat az ügyészség nem támadta meg bíróság előtt. Mérlegelési jogkörben még jobban kellene élni a meggyőzés eszközével, ehelyett a teljes közömbösséggel találkozunk (pl. a végrehajtási szakaszban kiszabott eljárási bírságok). Az első fokú hatóságok egy része jól láthatóan nem ismeri a Ket. Szakértői Bizottság módszertani állásfoglalásait, így nem is követi azokat. Év elején például több ügyben kellett új eljárást elrendelni az Áe. és a Ket. hatályának téves értelmezése miatt, a végrehajtási ügyszakaszban. c) Okmányügyi igazgatás A vezetői engedélyekkel kapcsolatos eljárásokban az elenyésző számú megsemmisítési esetek oka általában az volt, hogy az elsőfokú hatóság a tényállás tisztázási kötelezettségnek nem tesz maradéktalanul eleget, és ez a hiba a másodfokú eljárásban már nem orvosolható. Ilyen eset például az, amikor a rendőrhatóság közúti baleset

70 okozása miatt kéri a vezetési jogosultság szünetelését, de értesítésében nem tünteti fel, hogy közúti baleset minősített esete miatt indult büntetőeljárás, noha a jogszabály csak ebben az esetben teszi lehetővé a vezetési jogosultság szünetelésnek elrendelését. Ilyen esetben az elsőfokú hatóságnak a döntés meghozatala előtt a tényállást tisztáznia kell, és meg kell keresnie a rendőrhatóságot. Az elsőfokú döntések megváltoztatására legtöbbször még mindig a vezetési jogosultság szünetelésének kezdő időpontja, lejárata, időtartama, illetve a járművezetéstől eltiltás tartamába beszámítható idő pontatlan meghatározása miatt van szükség. Ezzel összefüggésben tipikus probléma, amikor a büntetőeljárásban hozott jogerős döntés miatt kerül sor a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésére. Ezekben az esetekben az elsőfokú hatóságok rendszerint kifelejtik határozatuk rendelkező részéből az utánképzésről szóló igazolás bemutatásáig tartó vezetési jogosultság szünetelésének elrendelését, valamint az ezt előíró jogszabályi helynek a határozat indokolásában történő feltüntetését. Itt is jellemző, hogy sok elsőfokú határozatban nem került maradéktalanul feltüntetésre az eljáró hatóság hatáskörét és illetékességét meghatározó jogszabályi hivatkozás. A személyiadat- és lakcímnyilvántartási ügyekben alapvető problémát jelentett a tényállás tisztázása. A lakcímet csak akkor lehet érvénytelenné nyilvánítani, ha a kérelmezett ténylegesen, végleges szándékkal hagyta el a lakást. Ennek igazolására tanúkat kell meghallgatni, szemlét lehet tartani, mely sok esetben elmarad. Szintén kevés kísérlet történt az ismeretlen helyen tartózkodó fél felkutatására, aki így álláspontját nem fejtheti ki . A bizonyítás elmaradása több szempontból is igazolja az új eljárás lefolytatására történő döntést. A Ket. alapelvei figyelembevételével tilos a hatóság által történő különbségtétel. Az egyoldalú nyilatkozatra meghozott döntéssel a hatóság ezt teszi, mivel nem ad lehetőséget az ellenérdekű ügyfélnek arra, hogy az ügyben nyilatkozzon, feltárja bizonyítékait. A lakcímet érvénytelenné nyilvánító első fokú határozatok túlnyomó többsége nem a hatályos jogszabálynak megfelelő szöveget tartalmazta, abban csak a lakcím fiktívvé nyilvánításáról rendelkezik, és nem mondja ki a lakcím érvénytelenségét és a fiktív bejegyzés időpontját. Számos esetben a jogszabály eltérő értelmezése miatt adódott az a rossz gyakorlat, amely szerint a lakcímet a nyilvántartásban az érvénytelenné nyilvánító határozat dátumával jelölték, fiktív bejegyzéssel. A jogszabály szerint erre csak a határozat jogerőre emelkedését követően, a jogerőre emelkedés napjának dátumával van lehetőség. A határozatok jelentős részében hiányos a jogszabályi hivatkozás, nem történik utalás a hatásköri és illetékességi jogszabályokra. Egyre gyakoribb problémaként jelentkezik a lakcímbejelentő lapok adatainak hitelessége, mivel a lakcímbejelentő lapot nem a szállásadóként jogosult személy írja alá, vagy a szállásadóként feltüntetett tulajdonos már nem tulajdonosa az ingatlannak. Tekintettel arra, hogy a jogszabály a lakcímbejelentéskor nem teszi kötelezővé a három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap bemutatását, illetve a szállásadó hatóság előtti aláírását, ennek utólagos vizsgálatára nincs lehetőségünk. A lakcímrendezési eljárás keretében a lakcímbejelentő lap valódisága nem vizsgálható, ez nem a jegyző hatásköre. Egyre több ügyben merül fel problémaként a kiskorú gyermek lakcímének bejelentése esetében az elvált szülők jogállásának kérdése. A jogszabály csupán arról rendelkezik, hogy a kiskorú gyermek lakcímét a szülője létesíti, de nem határozza meg, hogy mindkét szülő aláírása szükséges-e a bejelentéshez, vagy elegendő az egyiké. Így az ügyintéző bármikor az egyik szülő kérésére bejelentheti a kiskorú gyermek lakcímét, és a hatóságnak nincs tudomása arról, hogy pl. nem rendelkezik a gyermek felügyeleti jogával, ami az ellenérdekű fél kezdeményezésével később újabb eljárást von maga után.

71 Az egyéni vállalkozói igazolványok kiadása vonatkozásában a működési engedélyhez, telepengedélyhez kötött vállalkozási tevékenységek esetében az Evtv. 8. § (3) bekezdése alapján az az eljárási metódus, hogy az elsőfokú hatóság a vállalkozó kérelmére kiadja az igazolványt, de ezzel egyidejűleg felszólítja, hogy adott tevékenységi körök gyakorlásához szerezzen be működési- vagy telepengedélyt. Ha a vállalkozó e kötelezettségét elmulasztja, a vállalkozói igazolvány visszavonásra kerül [Evtv. 14. § (1) bekezdés b) pontja], illetve – ha nem minden tevékenységi köre engedélyköteles – az elsőfokú hatóság az igazolvány cseréjének lehetőségéről tájékoztatja a vállalkozót és csak a nem engedélyköteles tevékenységek gyakorlására ad ki számára új igazolványt. A gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIII. törvény 1. § (1) bekezdése 2000. november 1-jétől léptette hatályba az Evtv. 4. § (3) bekezdését. A hatálybalépést megelőzően kiadott vállalkozói igazolványok 2002. június 30-án érvényüket vesztették, cseréjük – és a vállalkozói igazolványok okmányirodáknál történő nyilvántartásba vétele (regisztrációja) – a Korm. rendelet szabályai szerint valósult meg. A regisztráció során még 2002-ben tömegesen kiállított vállalkozói igazolványok utólagos felülvizsgálatára, az ügyfelek működési- és telepengedély bemutatására történő felhívására azonban évekkel később 2007-ben (kampányszerű revízió keretében) már nincs jogszabályi lehetőség. A Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vállalkozói igazolvány kérelemre történő kiadása határozatnak minősülő döntés. A Ket. alapelvei között azonban nem véletlenül szerepel a jogbiztonságra vonatkozó megállapítás, figyelemmel a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmére. Az egy és három éves korlát miatt ezek a döntések megsemmisítésre kerülnek. d) Állatvédelmi ügyek A 2007-es év tapasztalatai szerint – hasonlóan az előző évekéhez - az első fokú hatóságok gyakorlatában leggyakrabban előforduló problémaként változatlanul az állattartási és az állatvédelmi ügyek elhatárolása jelentkezik. Az első fokú hatóságok a helyi rendeletek által a polgármester hatáskörébe utalt állattartási ügyeket is állatvédelmi ügyként kezelik, és a polgármester helyett a jegyző jár el. Több másodfokú döntésünkben hangsúlyoztuk, hogy a konkrét eset állatvédelmi ügyként csak akkor kezelhető, ha a panasz az állatok érdekében, az élettani szükségleteiknek nem megfelelő tartásuk miatt érkezik a hatósághoz. Ennek megfelelően az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Átv.), valamint annak végrehajtási rendeletére, a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletre csak ez utóbbi esetben lehet hivatkozni, és ez esetekben lehet az első fokú határozat ellen a Hivatalhoz jogorvoslati jogot biztosítani. Megjegyzendő továbbá, hogy a kiszabott állatvédelmi bírságok mennyisége és összege azt mutatja, hogy az önkormányzatok csak ritkán élnek az Átv. 42-43. §-ai, valamint az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet által biztosított lehetőséggel annak ellenére, hogy a bírság kiszabása hatékony visszatartó erőt képviselő eszköz lehetne a kezükben. Szintén óvatos hozzáállás tapasztalható az Átv. 24/A-24/E. §-aiban meghatározott veszélyes ebbé nyilvánítás iránti eljárással kapcsolatban. Ilyen jellegű ügyekben viszonylag kevés államigazgatási eljárás indul, ami összefüggésben áll azzal is, hogy a

72 főváros területén csak 2-3 kerület, valamint Pest megyében néhány települési önkormányzat jegyzője alkalmazza az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. e) Birtokvédelmi végrehajtási ügyek Továbbra is bizonytalanság tapasztalható az első fokú hatóságok gyakorlatában a birtokvédelmi, valamint a birtokvédelmi végrehajtási ügyekben meghozott végzések elleni jogorvoslati formák vonatkozásában. A helyes gyakorlatot illetően tett megállapításainkat már a 2006. évi beszámoló is tartalmazza. Az abban foglaltak a másodfokú jogalkalmazói tevékenységünk során változatlanul érvényesek. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a Ket. Szakértői Bizottság 26. számú módszertani állásfoglalása, a vonatkozó bírósági döntések és ezek útmutatásai alapján Hivatalunk által meghozott közigazgatási döntések ellenére az elsőfokú hatóságok túlnyomó többsége számára továbbra sem ismert a jogorvoslat rendje. f) Építésügyi igazgatás Az elsőfokú építésügyi hatóságok által Főosztályunknak szolgáltatott adatok szerint építésügyi hatósági jogkörben Budapesten nagyságrendileg 25.500 db határozat, 5100 db végzés született, Pest megye területén 38.000 db határozat és csak 2800 db végzés. Ebből is kitűnik, amit másodfokú munkánk és ellenőrzéseink során is tapasztalunk, hogy az elmúlt két évben még nem alakult ki igazán a hatóságoknál a Ket-szerinti működés, különösen a gyengébb szakember-ellátottságú kisebb településeken a megyében. Nagyon sok helyen tapasztaltuk, hogy hiányzik a kiértesítés az eljárás megindulásáról, az eljárás közben inkább felhívással élnek a hatóságok, leveleznek, nem végzést hoznak. A fővárosban a határozat-végzés aránya 5 :1-hez, míg a megyében 13 :1-hez. Az elsőfokú építéshatósági munka minősége a másodfokú hatósági munkánk mutatószámai szerint összességében nem mondható jó színvonalúnak, régiószinten a 2007. év folyamán a helybenhagyott, vagyis a törvényes elsőfokú döntések százalékos aránya a rendes fellebbezési eljárásban hozott érdemi 2216 db határozaton belül 50,4 %, a megváltoztatott, a megsemmisített (és új eljárást elrendelő) határozatok számaránya alig tér el ettől, 49,6 %. Az ügyintézési határidő betartása tekintetében a célellenőrzés során tudtuk legjobban feltárni a valós helyzetet, hiszen az kifejezetten erre irányult. Vizsgáltuk azokat az ügyeket, ahol a legrövidebb, leghosszabb, illetve átlag feletti volt a hiánypótlási időtartam, a szakhatósági közreműködés, az elsőfokú eljárás időtartama jogerősítés nélkül, az első-és másodfokú eljárás összidőtartama a II. fokú kiadmányozásig, az I. fokú határozat kiadmányozásától a jogerősítésig. A vizsgált időszakban a vállalkozásokat érintően 571 db építési, rendeltetés megváltoztatási, fennmaradási és használatbavételi engedély született. Az eljárások teljes időtartama a végrehajthatóvá válásig 14 és 560 nap között változott, az átlagos időtartam 74 és 136 nap közötti. Az ijesztően magas számok ellenére a vizsgált ügyek között összesen 47 db (8 %) valóban határidőn túl intézett ügyet találtunk, Érden, a XI., a XIII. és XXII. kerületben valamennyi engedélyt a törvényes határidőn belül adták ki. A leghosszabb határidőcsúszás (153 nap) Csepelen fordult elő, ahogy a leghosszabb hiánypótlási (390 nap), szakhatósági közreműködési idő (322 nap) és összidőtartam is (560 nap). Az ügyintézés elhúzódásának okait vizsgálva az alábbiakat állapítottuk meg. A kérelmek általában hiányosan érkeznek a hatóságokhoz, így az esetek 55-70 %-ban került sor hiánypótlási felhívásra a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás

73 általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 37. §-ában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 53/C. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A hiánypótlás időtartama általában elég hosszú, 1-390 napig terjedt. A hiánypótlás határidejének módosítása nem jellemző, a hatóságok tudomásul veszik a határidőn túli teljesítést, az érdemi döntéshozatal érdekében bevárják valamennyi hiányzó iratot, és nem élnek a Ket. 31. § (2) bekezdésében, illetve az 51. § (1)bekezdésében foglaltak szerinti lehetőséggel, egy esetben sem utasították el a kérelmet, vagy szűntették meg az eljárást a hiányzó mellékletek miatt. Szakhatóságok bevonására az ügyek 90 %-ában sor került. A szakhatósági eljárások 1322 nap alatt fejeződtek be. Szakértőt, tolmácsot egyik vizsgált ügyben sem vontak be a hatóságok. Helyszíni szemlére általában írásos kiértesítés alapján, de az ügyek kb. 10 %-ában telefonon vagy személyesen történt megbeszélés alapján került sor, ami gyorsította az eljárást, bár nem találkoztunk olyan üggyel, ahol a szemle késői megtartása okozott volna határidő túllépést. A tulajdonlap másolatokat általában postai úton kérik meg, így annak megérkezése esetenként 15-30 nap is lehet, csak ott volt zökkenőmentes az adatkérés, ahol ez a Takarnet rendszeren keresztül történt. Az egy főre jutó ügyiratszám 310-1140 között változik, a XVIII. kerületben kiemelkedően magas, nagy az ügyintézők leterheltsége. Összegezve megállapítható, hogy az eljárások elhúzódásának okai a következők: • Objektív okként a technikai és személyi feltételek együttes hiánya állapítható meg, a magas fluktuáció, a szűk létszámkeretből adódóan a helyettesítés megoldatlansága betegség, szabadság, betöltetlen álláshely esetén. Ilyen irányú alapképzés hiánya. Még több ügyintéző nem dolgozik számítógépen, így a külön leírás, gépelés, visszaolvasás is megnyújthatja az ügyintézési határidőt. • A valóságos határidő túllépések oka nem mindig állapítható meg, de vélhetően az ügyintézők leterheltségéből, helyettesítésük megoldatlanságából adódik. • A Ket. újszerűsége, rendelkezéseinek helyes értelmezése is bizonytalanságot okozhatott még az új jogszabály alkalmazásában, nem éltek a kihirdetés intézményével. • Az eljárás elhúzódásának - de nem a jogszabályban előírt ügyintézési határidő túllépésének - egyik legfőbb oka, hogy a hatóságok bevárják a hiánypótlásokat az ügy érdemi megoldásának érdekében és nem élnek a kérelem elutasításának, vagy az eljárás megszűntetésének lehetőségével. • A másik legfőbb ok a szakhatóságok eljárásának elhúzódása. Van, hogy a szakhatóság is hiánypótlást bocsát ki, és csak azután dönt érdemben, vagy eleve megtagadja hozzájárulását a hiányosan benyújtott tervdokumentáció és mellékletek alapján, és csak második körben járul hozzá az engedély kiadásához, vagy határidőn túl nyilatkozik, és azt előre nem jelzi. • A postázás nehézségei, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, nem aktualizált adatok, címek, kézbesítési vélelmek, újrapostázások jelentősen lassítják a jogerősítést. Zuglóban, ahol igen sok építkezés társasházas környezetben zajlik, ez tipikus probléma. Jellemző jogszabálysértések, mulasztások: • Vélhetően a folyamatos jogszabályi változások miatt a döntések mintegy 30-40 százalékában vagy nem szerepelt a hatáskört, illetékességet meghatározó jogszabályra való utalás, vagy rosszul.

74 • A Ket. 29. § (3) bekezdése szerinti kiértesítés esetenként – a megyében nagyobb százalékban – elmaradt, illetve, számos esetben - az egyébként igen szigorúan megszabott - 5 napos határidőn belül nem történt meg. • A hiánypótlási felhívás kibocsátására vonatkozó határidő az esetek többségében nem került betartásra, azt néhány nappal túllépték. • A kérelmek mellékletét képező tervdokumentációk nem minden vizsgált esetben feleltek meg a 45/1997. (XII. 29.) KTM. rendelet vonatkozó tartalmi előírásainak (metszetek, azokon méretezések, a helyszínrajzon a szomszédos épületek feltűntetése hiányzott.) • A tervezői nyilatkozatok a vizsgált ügyek jelentős hányadában nem elégítették ki maradéktalanul a 46/1997.(XII.29.) KTM. rendelet 12.§, 17.§. c.) pontja előírásait, egy mondatosak, sematikusak. • Az építési jogosultság igazolása több esetben nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem találták meg a megfelelő formát (közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat), vagy nem jól alkalmazták a társasházi törvényt. • Több esetben hiányzik a határozatok indokolási részéből a Ket. 72.§. (1) bekezdés eg./ pontjában meghatározottak szerinti jogszabályi hivatkozás arra, hogy az eljáró hatóság mely jogszabályra alapította hatáskörét illetve illetékességét, a rendelkező részből pedig a szakhatóságok döntése. Ez egy tipikus probléma, amit még nem tudtak átvenni a Ket-ből a hatóságok. • Nem döntenek az eljárási költségről, nem tájékoztatják az ügyfeleket arról, hogy építésügyi hatósági ügyben sem az illeték nem róható le elektronikus úton, sem fellebbezés nem nyújtható be. • A kötelezések teljesítésének kikényszerítésére csak végrehajtási, illetve eljárási bírság kiszabásával élt az elsőfokú építésügyi hatóság, a hatósági végrehajtás lehetőségével nem (egy partfal megtámasztás és egy hulladékelszállítási ügytől eltekintve).. • Nem minden esetben tartanak helyszíni szemlét a hatóságok, holott az Étv. azt előírja, illetve hiányosak a feljegyzések, jegyzőkönyvek, nem tényeket, hanem csak az ügyfelek véleményét rögzítik sok esetben. • Az egyik legnagyobb gondot az elsőfokú hatóságok részére az engedélyek jogerősítésének, végrehajthatóságának problematikája okozta azokban az esetekben, ahol másodfokú határozat is született. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 128. § (4) bekezdése szerint a másodfokon hozott döntés a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá. A 78. § (1) bekezdés szerint a határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. A 105. § (5) bekezdése szerint a másodfokon eljáró szerv fellebbezési eljárás során hozott döntését a fellebbezővel és azokkal kell közölni, akikkel az elsőfokú döntést közölték (az első fokon eljárt hatóság útján). A másodfokon helybenhagyott építési engedélyt megadó határozat csak akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a határozatot valamennyi ügyféllel közölték. A határozatot és a hozzá tartozó tervdokumentációt csak az utolsó átvétel dátumával lehet jogerősítő záradékkal ellátni. Volt olyan hatóság, aki rögtön kiadta a záradékolt tervet építtetőnek a másodfokú határozattal együtt, volt olyan is, aki nem adta ki a tervet, ha benyújtottak a határozat ellen keresetet, különösen, ha a keresetben a végrehajtás felfüggesztését kérték. Ez volt a következő probléma!

75 A Ket. 110. § (1) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható. A (2) bekezdés szerint a végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is. A végrehajtás foganatosítása állami kényszer alkalmazása, és mint ilyen, a kötelezettségek, végrehajtásának kikényszerítését szolgálja. Az építésügyi hatósági engedély egy jogosítvány, mellyel vagy él a kérelmező vagy nem, nem kötelezettség, így végrehajtását kikényszeríteni, foganatosítani nem lehet. Az engedélyekre a 110. § (2) bekezdésében foglaltak vonatkoznak, vagyis a határozaton alapuló jogokat csak a végrehajtás felfüggesztése esetén nem lehet gyakorolni. Ezt támasztja alá a 2/2006. sz. Közigazgatási jogegységi határozat is, mikor 2. pontjában kimondja, hogy a végrehajtást felfüggesztő végzés rendelkező részének tartalmaznia kell a jogorvoslatra való kioktatást, illetve, hogy a kérelemnek helyt adó döntés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, és a törvényben meghatározott esetben azt is, hogy a felfüggesztés hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogokra is [Pp. 332. § (4) bekezdése, 2004. évi CXL. törvény 110. § (2) bekezdése]. Az engedélyekre tehát a 110. § (1) bekezdésének második mondata nem értelmezhető, azaz, ha felperes keresetében kéri is a végrehajtás felfüggesztését, attól még a hatóság a másodfokú határozat – fentiek szerinti - jogerőssé és végrehajthatóvá válásával kiadhatja építtetőnek a jogerősítő záradékkal ellátott tervet. A másodfokú, építésügyi hatósági engedélyt helybenhagyó (vagy megadó) határozat mindaddig végrehajtható, amíg a határozat végrehajtását a bíróság fel nem függeszti. Természetesen az építtető csak saját felelősségére és veszélyére építkezhet. A hatóság részéről jó, ha kísérőlevéllel, vagy szóbeli figyelmeztetéssel adják át a jogerősített terveket az építtetőnek, hogy saját anyagi kockázata érdekében legalább a végrehajtás felfüggesztése ügyében várják meg a bíróság döntését a kivitelezéssel. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 332. §-a így rendelkezik: (3) Ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését - már a tárgyalás kitűzése előtt is - kérelemre bármikor elrendelheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A Ket. és a Pp. fent hivatkozott rendelkezései szerint az engedély határozat végrehajtásának felfüggesztése ügyében a közigazgatási bíróság dönt, nem az építésügyi hatóság. Az építésügyi hatóságnak csak akkor kell intézkednie a kivitelezés leállítása iránt, ha építtető annak ellenére folytatja az építkezést, hogy a Bíróság, vagy a hatóság tudomására hozta a végrehajtás felfüggesztésének tényét. Attól a naptól kezdve, hogy építtető tudomást szerez a bíróság végrehajtást felfüggesztő döntéséről, - függetlenül az esetleges fellebbezésre – nem folytathat az engedély alapján építési (bontási) munkát.

76 A kivitelezés leállítása lehet az eljárás során eldöntendő kérdés, de a végrehajtás felfüggesztése esetén azonban nem közbenső intézkedésről van szó, hiszen az eljárás lezárult, építtető nem építkezhet tovább, mert nincs végrehajtható engedélye. Ilyenkor az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 47. § (1) bek. b) pontja szerint határozattal kell elrendelni az építési munka leállítását a fellebbezés halasztó hatályának kizárása mellett a továbbépítéssel esetlegesen keletkező (valódi és eszmei) károk megelőzése érdekében. • Továbbra is problémás, hogy a hatóságnak végzést vagy határozatot kell-e hoznia egy adott ügyben. Amennyiben a hatóság egy ügy érdemében hoz döntést, a döntés formája határozat. Tipikusan 3 ügytípusnál találkoztunk helytelen joggyakorlattal ilyen vonatkozásban: a kivitelezés leállítása, ha azt engedély nélkül végzik, az ügyfélként való bevonás megtagadása, és építéshatósági intézkedés iránti kérelem elutasítása. Ezek a döntések érdemi döntések, illetve ha a hatóság az ügyféllé nyilvánítási kérelmet elutasítja, azzal kérelmezőt végképp kizárja jogai gyakorlásából, így a határozati forma nélkülözhetetlen. Érdekes módon a legtöbb elsőfokú hatóság végzéssel utasította el a kérelmeket, illetve állította le az építkezést, ugyanakkor biztosított fellebbezési jogot. Ez a megoldás sem elfogadható azonban, hiszen ezek ellen a végzések ellen sem a Ket. 98.§ (3) és (4) bekezdése, sem egyéb törvényi rendelkezés nem biztosít fellebbezési jogot. Másodfokú döntéseink, iránymutatásaink alapján a harmadik negyedévre jelentősen javult ekörben az elsőfokú joggyakorlat. • Gyakran egybemosódik, hogy mikor ér véget az alapeljárás és mikor kezdődik a végrehajtási eljárás. Márpedig ezeket a követendő eljárási rend, illetve különösen a jogorvoslatok szempontjából élesen el kell különíteni egymástól. A végrehajtási eljárás főszabály szerint akkor indul, mikor a hatóság azt elrendeli végzéssel. Erre akkor kerülhet sor, ha a hatóság megállapítja, hogy a kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak részben, illetve nem az előírásoknak megfelelően került sor. Ennek a végzésnek a tartalmi követelményeit a Ket. 130. § (5) bekezdése határozza meg. A legfontosabb, hogy rögzíti a jogerős döntésbe foglalt kötelezettség pontos tartalmát, és egyértelművé teszi, hogy önkéntes teljesítés hiányában a hatóság végrehajtási eljárást kíván lefolytatni. Ez a végzés rendszerint elmarad, rögtön a bírságolással kezdenek a hatóságok. • Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Étv.) az utóbbi években jelentős módosításokat hajtottak végre, melyek egyike a fennmaradási engedélyezés szabályozása. Másodfokú eljárásaink és felügyeleti vizsgálataink során tapasztaltuk, hogy a 2005. november 1. után indult szabálytalan építéssel kapcsolatos ügyekben a 2005. november 1. előtti jogszabályi előírásokat alkalmazzák az építésügyi hatóságok. Ezek közötti különbségek a következők: 2005. november 1. előtt az Étv. 48.§ (1)-(3) bekezdése és a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 35.§ (1) bekezdése értelmében minden szabálytalanul végzett építési munkára fennmaradási engedélyt kellett kérnie az építtetőnek, vagy a hatóság hivatalból is lefolytathatta az eljárást és az épület, építmény további sorsáról az engedélyezési eljárás keretében döntött. 2005. november 1. után az Étv. 48.§ (3) bekezdés előírásai akként változtak meg, hogy az építéshatósági ellenőrzést követő 90 napon belül az építésügyi hatóságnak kell a tényállást tisztázva megvizsgálnia, hogy az épület, építmény valamilyen átalakítással szabályossá tehető-e, adható-e kérelemre fennmaradási engedély, továbbá tájékoztatni építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és annak jogkövetkezményeiről. Az

77 előzetes tényállás tisztázási kötelezettség tehát az építésügyi hatóságot terheli, és csak akkor kell felhívni az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására, ha a vonatkozó anyagi jogi jogszabályok alapján várhatóan engedélyezhető lesz az épület fennmaradása. Ennek ellenére az építésügyi hatóságok a legtöbb esetben a kényelmesebb utat választották, a körülmények vizsgálata nélkül felhívást bocsátottak ki abban az esetben is, amikor pl. az ingatlan túlépítettsége, övezeti besorolása, az építmény elhelyezése miatt nyilvánvaló volt, hogy nem tudnak az elvégzett építési munkára fennmaradási engedélyt adni. Nehezen vették tudomásul azt is, hogy ez egy közbenső döntés, így formája végzés, fellebbezni nem lehet ellene, csak az eljárást lezáró érdemi döntés (fennmaradási engedély megadása, megtagadása, bontás, átalakítás elrendelése) ellen. Az észlelt általános hibák elhárítása érdekében javasoltuk, hogy a szakember utánpótlás érdekében indítsanak szakirányú alapképzéseket, illetve vegyenek részt rajta. Lehetőségükhöz mérten megfelelő számú és képzettségű, számítógépen dolgozó építéshatósági köztisztviselő alkalmazzanak. A vezetők sűrűbben ellenőrizzék a határidők betartását, gondoskodjanak a feltárt hibák, hiányosságok valamennyi ügyintézővel történő megismertetéséről és az egységes joggyakorlat kialakításáról. A régiós hivatal kialakulása, a régiószerű működés beindulása után a 2. negyedévben tartottunk jegyzői értekezletet, „megismerkedtünk” egymással és egymás munkájával, ismertettük elvárásainkat, felhívtuk a figyelmet a jogszabályváltozásokra, a kapcsolattartás lehetséges formáira. Ősszel kistérségi jegyzői értekezleten már a konkrét szakmai problémákat beszéltük meg, a hatósági munkánk és a felügyeleti vizsgálatokon tapasztalt helytelen joggyakorlat kijavítására adtunk iránymutatást. Ezen értekezleti formák és az idén elkezdett építésügyi szakmai továbbképzésektől, felügyeleti vizsgálatoktól várjuk az építésügyi hatósági munka szakmai színvonalának lassú emelkedését, amelyet jelenleg még kissé lassít a teljesen megváltozott jogi szabályozás.

3.1.3. A polgármesteri hivatalokat érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (16. számú melléklet) a) Adóigazgatás Adóügyekben a panasz, és a közérdekű bejelentés kategóriái nem voltak jellemzőek, az adózók sérelmei jogi vonatkozásúak voltak, amiket közigazgatási eljárás keretében lehet rendezni. Megemlíthető, hogy több adózó is azt kifogásolta, hogy az adót bevezető helyi rendeletet, vagy a bevallási nyomtatványt az önkormányzat, illetve az önkormányzati adóhatóság személyesen nem kézbesítette a részére. Sajátos értelmezési vitákat generált a vonatkozó jogszabály felépítése is, amely ugyanis az egyik helyen megadja az adók megállapítható maximumát, míg egy egészen másik helyen ennek további emelését teszi lehetővé a fogyasztói árszínvonal-változással. Ez a megoldás még nincs benne a köztudatban, ezért például az állampolgári jogok általános biztosa is két esetben kereste meg hatóságunkat ilyen vonatkozású aggályaival, amit sikerült eloszlatnunk. b) Ipar-kereskedelmi ügyek Az első fokú hatóságok ellen érkezett néhány panaszt az illetékes jegyzőnek továbbítottunk. Ezek közös jellemzője, hogy az ügyintéző „prejudikálta” az esetet, arról

78 adott felvilágosítást, hogy mi a döntés várható tartalma. Természetesen akkor fordultak hozzánk, ha negatív döntést prognosztizált. Visszajelzéseket is kértünk a jegyzőktől, felelősségre, vonásra nem került sor, a bizonyítottság hiánya ezt kizárta. Általános probléma, hogy a panasz jogi tartalma nem egyértelmű sem az ügyfeleknek, sem a hatóságoknak. Ilyen elnevezéssel többnyire olyan beadványokat kapunk, amikor valamely anyagi jogi szabály alkalmazását kérik. Az igény nem a hatóság, vagy köztisztviselőnk, hanem valamely üzlet vagy telephely működése ellen irányul. Olyan „panasz” is több érkezett, amikor a jegyző passzivitását, késlekedését sérelmezték a beadványozók. Természetesen ezt is a Ket. hatálya alatt kell értelmezni, és az eljárásra utasítás jogintézményének alkalmazására irányuló igényként felfogva négy esetben is éltünk ezzel az eszközzel. Ilyenkor is érvényesnek tartjuk a „hallgattassék meg a másik fél” elve, így először beszámoltatjuk a jegyzőt módot adva álláspontja ismertetésére. c) Okmányügyi igazgatás A beérkezett panaszok elbírálása érdekében minden esetben határidőben intézkedünk a panasz jegyzőhöz történő áttételéről, az ügyfél értesítéséről, mivel a panasz kivizsgálására a jegyző rendelkezik hatáskörrel. Az okmányirodai eljárásokkal kapcsolatban a panaszok zöme azon alapul, hogy az ügyfél az ügyét nem tudja azonnal elintézni, mert az eljáráshoz szükséges jogszabály által megkívánt iratokkal nem rendelkezik. Sok esetben problémát okoz, hogy a jogszabály nem taxatív felsorolást tartalmaz, ezért az eljárás során derül ki, hogy még más iratokra, igazolásokra is szükség van. Ezzel kapcsolatban hibás és jogsértő az az elsőfokú eljárásjogi gyakorlat, amely során az Okmányiroda az ügyfél hiányos kérelmét nem veszi át, az eljárást nem indítja meg, és nem bocsát ki szabályszerű hiánypótlási felhívást, hanem az ügyfelet elküldi. Az okmányirodára vonatkozó panaszok másik nagy csoportja az illetékességi jogszabályi előírások be nem tartására vonatkozik. Előfordul, hogy az országos illetékességgel ellátott ügyintézési területeken egyes Okmányirodák csak a saját kerületi lakosaikat fogadják. Ennek alapja a jegyző utasítása. Az okmányirodák nyitva tartását érintően nagy számú panasz érkezik. A jogalkotó az ügyfélfogadási rend meghatározására vonatkozó hatáskört a képviselő-testületekhez telepítette, mindezekből következően Hivatalunk nem rendelkezik jogi eszközzel az okmányirodák ügyfélfogadási rendjének befolyásolására. Az anyakönyvi eljárásokban érkező panaszok heterogének. Legtöbbször valamely hatósági cselekmény megtagadásával kapcsolatosak, melynek alapja, hogy az ügyfél nem rendelkezik a jogszabály által megkívánt iratokkal, de előfordul külföldi jogszabály értelmezésére vonatkozó kérés is. A jegyző a panasz kivizsgálásáról Hivatalunkat, valamint az ügyfelet is értesíti. Ha a jegyző válasza alapján Hivatalunk jogsértést észlel, felhívja az illetékes jegyzőt a jogsértő eljárás megszüntetésére, a felelősökkel szembeni felelősségre vonás kezdeményezésére. Amennyiben a panasz olyan jellegű, akkor Hivatalunk felügyeleti intézkedés keretében hozott döntésével orvosolja a jogsérelmet. Amennyiben már a panaszbeadványból valószínűsíthető intézkedési kötelezettségünk, úgy a panasz kivizsgálásának eredményéről az ügyfelet nem a jegyző, hanem Hivatalunk értesíti, megtéve a szükséges intézkedéseket. d) Birtokvédelem A panaszok, bejelentések mindegyikét kivizsgáljuk, amelynek során tájékoztatást kérünk az eljárás lefolytatására illetékes hatóságtól és felkérjük az üggyel kapcsolatban keletkezett iratokat. Elsősorban az eljárás elhúzódására vonatkozó sérelmek bizonyulnak alaposnak, illetőleg néhány esetben sor került az eljárás megindítása elmulasztásának

79 megállapítására. A birtokvédelmi határozatban meghozott döntést azonban a Ptk. 191. § (4) bekezdésében és a Ptk. 192. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel Hivatalunk nem bírálhatja felül, amelyet a bejelentőkkel is közlünk. e) Építésügyi igazgatás Az építésügyi igazgatás kényes pontja a közigazgatásnak, eredménye mindig „látszik”, ezért elkerülhetetlen, hogy sokan és különböző módon hozzászóljanak, véleményt formáljanak. A lakossági szerveződések, civil szervezetek megszaporodásával, a nagy intenzitású beépítések számának növekedésével, valamint az eljárási illeték tételek megemelkedése miatt az illetékfizetési kötelezettség kikerülésére irányuló szándék miatt megnőtt az érdekeiket panasz formájában előterjesztők száma. A beadványok vizsgálata során azonban a többségéről bebizonyosodott, hogy azok nem a 2004. évi XXIX. tv. 141. § (2) bekezdésében foglalt kérelmek, hanem bírósági, államigazgatási eljárás hatálya alá tartozó eljárások. Közérdekű bejelentés nem érkezett az Építésügyi Főosztályhoz, az annak nevezett beadványok tartalmukban mind panaszok, az elsőfokú hatóság intézkedésének késedelmét, illetve elmaradását kifogásoló beadványok, mindegyik mögött a beadványozó vélt, vagy valós érdek – és nem a közérdek – sérelme állt, így azokat már a szignáláskor panasznak soroltuk be. A panaszok tartalma jellemzően az alábbi: • Hivatalunkat érintően dolgozók elleni panasz, ha határidőn túli, és főként, ha az ügyfél számára nem kedvező döntés született, valamint • Az elkészült és már átadásra került lakóépületek esetében a hibás teljesítésből fakadó kivitelezőt terhelő jótállási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése építésfelügyeleti intézkedés által. • Települési Önkormányzatok működésével, rendeletalkotásával, a városüzemeltetési feladatok, azaz az Ötv. 8. §-ában rögzített önkormányzati feladatellátás hiányosságai. • Az elsőfokú hatóságok hatósági munkáját illetően az ügyintézési határidő túllépése, • Elfogultság az elsőfokú hatóság, ügyintéző, vezető, jegyző ellen, ha az ügyfél számára nem kedvező döntés születik, illetve • Fellebbezési, felügyeleti intézkedési illeték kikerülése érdekében intézkedéskérés konkrét ügyben. A polgármesteri hivatalokat érintő panaszok vonatkozásában, általánosságban megállapítható, hogy a panaszként induló ügyek száma megemelkedett. Az önkormányzatok Ötv. 8.§-ában meghatározott feladatai teljesítésével kapcsolatos panaszok általában az útépítéssel, útjavítással, csapadékvíz-elvezetésével, fakivágással, a helyi építési szabályzatok, szabályozási tervek ügyfél számára nem pozitív rendelkezéseivel kapcsolatosak. Ezekben az ügyekben általában áttesszük az ügyet az illetékes, hatáskörrel rendelkező szervhez (pl. környezetvédelmi, vízügyi hatósághoz), önkormányzati intézkedést igénylő esetekben a polgármesterhez. Az ügyfeleket tájékoztatjuk, hogy az önkormányzat feladata többek közt a helyi közszolgáltatások körében a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, de e feladatok közül a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően - mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Annak végrehajtását nem

80 áll módunkban kikényszeríteni. Mindemellett felhívjuk a polgármester figyelmét továbbá arra, hogy az Ötv. 8.§ (1) bek. értelmében a panaszolt közszolgáltatás a települési önkormányzat feladata, és hogy a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárást is szabályozó 2004. évi XXIX. tv. 141. és 142. §-ban meghatározottak szerint intézkedési és válaszadási kötelezettség terheli. A panaszok jó részét az elsőfokú építésügyi hatóság ügyintézési határidő túllépése indukálta. A panaszok vizsgálata során intézkedés 8 esetben vált szükségessé, amikor határidő biztosításával utasítottuk a jegyzőt az ügyben való döntés hozatalra, és 42 esetben került sor figyelem felhívásra. Intézkedésünk hatására a döntés hozatal a megadott határidőben általában megtörténik. E körben nagy problémát jelent, hogy a Ket. 20. § szerint a mulasztás okát 5 napon belül kell kivizsgálni, és 3 napon belül kell felszólítani a jegyzőt az eljárás lefolytatására. Ennyi idő alatt meg sem kapjuk a beadványt, illetve - ha van olyan, - az előzményt. Ennek oka egyrészt, hogy hivatalunk két épületben működik, két külön iktatási rendszerrel. Az építésügyi iratok irattára a Váci utcai épületben van, a Főosztály azonban a Városház utcai épületben dolgozik, másrészt a két épület közötti, valamint a Városház utcai épületen belüli aktamozgatás időigényessége, nehézkessége a lift és házon belüli kézbesítő hiánya is lassítja az iratok ügyintézőhöz kerülését. Mire a Főosztály megkapja a beadványt az előzményi iratokkal együtt, addigra sok esetben 1-2 hét is eltelik, a kivizsgálásra rendkívül kevés idő marad. Ezekben az ügyekben – a beadvány áttétele mellett - elsőként felhívjuk a jegyzőt a határidőn belüli ügyintézésre, ismételt panasz, illetve az intézkedés elmaradása esetén a Ket. 20.§ alapján végzésben, határidő kitűzésével felhívjuk az érdemi döntés meghozatalára, indokolt esetben felelősségre vonást kezdeményezünk. A Ket. 20. § szerinti végzések száma 2007-ben: 8 db volt. Az iratmozgatással, iktatással kapcsolatos probléma vizsgálata, a lehetőségek feltárása, a lehetséges intézkedések megtétele folyamatosan napirenden van. Remélhetőleg hamarosan megtörténik a két épület informatikai összeköttetése, a lift építésre a megyével pályázatot nyújtottunk be, de a fővárosi kerületeknél még nem tudtuk elérni, hogy az építésüggyel kapcsolatos anyagokat a Városház utcai épületbe hozzák, illetve onnan is vigyék el, s ez még tovább növeli az iratmozgás idejét. Ha elfogultnak tartja az elsőfok eljárását, döntését a bejelentő, és mi rendelkezünk az eljárásra nézve információval, akkor azt érdemben megválaszoljuk, esetlegesen döntünk a kizárásról. Ellenkező esetben tájékoztatjuk, hogy az elfogultságot az eljárás során kel bejelenteni – attól függ, ki ellen irányul - a szervezeti egység, a szerv vezetőjénél, vagy hivatalunknál, mint felügyeleti szervnél, az elsőfokú ügyintéző, illetve szervezeti egység vezető elfogultságát kifogásoló beadványokat megküldjük a jegyzőnek, aki dönt a Ket. rendelkezései szerint a kizárásról. Panaszügyekben határidő túllépésre a panaszügy lezárása, a szükséges intézkedés megtétele tekintetében az elsőfokú hatóság, az önkormányzatok ellen irányuló panaszok esetében, és olyankor kerül sor, ha nem lehet kideríteni pontosan, hogy az mire irányul, illetve, hogy intézése mely szerv hatáskörébe tartozik. Ennek oka, hogy a panasz tárgyával kapcsolatosan hivatalunk semmiféle további információval nem rendelkezik az ügyféli beadványban felsoroltakon kívül – kivéve, ha folyt benne másodfokú eljárás -, így a panaszt érdemben kivizsgálni, a szükséges intézkedést megtenni az iratok felkérése – ha van ilyen - és tanulmányozása után tudjuk megtenni. Az iratok felkérése – írásban, illetve telefonon – minden esetben határidőben megtörténik.

81 A 30 napon túl intézett panaszügyek száma: 12 db volt. Ha úgy ítéljük meg, hogy a bejelentés tartalma szerint fellebbezés, akkor felhívjuk beadványozót határidő kitűzésével, hogy nyilatkozzon, fellebbezésnek szánta-e, és ha igen, akkor rója le a fellebbezési illetéket. Ha úgy nyilatkozik beadványozó, hogy nem kívánja fellebbezésnek tekinteni beadványát, akkor rövid úton megválaszoljuk a rendelkezésünkre álló információk alapján, és általában megküldjük az elsőfokú hatóságnak kivizsgálásra és az esetlegesen szükségessé váló intézkedések megtételére. Ha nem rója le az illetéket határidőre, akkor a Ket. 31. § (3) bek. alapján az eljárást megszűntetjük. Természetesen, ha a beadványból és a mellékelt határozatból súlyos eljárásjogi vagy anyagi jogi jogszabálysértés valószínűsíthető, akkor az iratokat felkérjük, és fellebbezési, szükség szerint felügyeleti eljárásban az ügyet kivizsgáljuk, a szükséges intézkedést megtesszük.

3.2.

A közigazgatási hivatal államigazgatási feladatai

3.2.1. Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával (17-21. számú melléklet) 1) Kisajátítás A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése céljából benyújtott kisajátítási kérelmek A 2007. évben a megelőző évekhez hasonlóan az érintett ingatlanok, illetve tulajdonosok számát tekintetbe véve a kisajátítási ügyek jelentős részét a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése érdekében benyújtott kisajátítási kérelmek tették ki. A munkaterhet jellemzi, hogy az elmúlt évben összesen több mint 1000 ingatlan tekintetében volt folyamatban kisajátítási eljárás, és gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése céljából összesen 306 ingatlant sajátítottunk ki. 2007. év első felében az ügyintézési határidők betartását megnehezítette a közigazgatási hivatalok regionalizációja, mely átszervezéssel, az ügyintézők személyének megváltozásával, valamint költözésével járt. Az ügyintézők fluktuációja a második félévben is jelentős volt: két kolléganő is megkezdte szülési szabadságát, valamint egy kolléga másik osztályra való áthelyezése vált szükségessé. A határidők betartását a nagy számú pest megyei ügyirat átvétele, feldolgozása, valamint az egységes gyakorlat kialakítása is hátráltatta. Mindezeken túlmenően a határidő-túllépések visszavezethetők arra is, hogy a 2007. évben hatályos jogi szabályozás szerint az egy beruházáshoz szükséges ingatlanok kisajátításáról egy eljárásban kellett rendelkezni, így az ügyek jelentős része az első kérelem benyújtási időpontjától számítva évekig is húzódik, aminek eredményeképpen még az Áe. hatálya alá tartozó eljárások is vannak folyamatban. Ezekben az ügyekben, amennyiben a kisajátítási tárgyaláson elhangzottak alapján a tényállás további tisztázása szükséges, minden esetben sor kerül hiánypótlási felhívás kiadására, azonban a korábbi eljárási szabályok szerint ez az ügyintézési határidőből nem vonható le. Megalapozott döntés kiadása azonban ezen hiánypótlások eredményének bevárása nélkül nem lehetséges. A Ket. hatálya alá tartozó eljárásokban a határidő túllépés egyik leggyakoribb oka, hogy az érdemi döntés kiadásának akadálya – pl. a kisajátítási tervek újrazáradékolása, a bányaszolgalmi jog jogosultjának nyilatkozata – általában nagy számú ingatlan esetében egyszerre hárul el, azonban az ügyintézők nem tudnak egyszerre 50-100 ingatlanra határozat tervezetet készíteni, így az ingatlanok egy részében csak határidőn túl tudunk döntést hozni.

82

A kisajátítási ügyekben általános és évek óta töretlen tendencia, hogy a jogorvoslati kérelem – a kereset – benyújtásának aránya kiemelkedően magas, a határozatok 90-95 %át megtámadják a bíróság előtt. Ebben a körben a legjellemzőbb, legtöbb ingatlant érintő ügyek az alábbiak. a.) M0 autópálya aa) Budapest XV. kerületi szakasz Az M0 autópálya M3 autópálya és 31. sz. főút közötti szakaszán a kisajátítást kérő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2006-ban 97 ingatlan tekintetében terjesztett elő kérelmet, az eljárás mintegy 250 ügyfelet érintett. Az első kisajátítási határozat meghozatalára 3 önkormányzati földút vonatkozásában 2007. január 30-án került sor, míg a tárgyi szántóingatlanok nagy többségének kisajátításáról a végleges más célú hasznosítást engedélyező jogerős földhivatali határozat benyújtása után, 2007. április 13. és május 8. között rendelkezett a Hivatal. Néhány ingatlan tekintetében a tényállás további tisztázására, az időközben ismertté váló örökösök bevonására volt szükség. Az utolsó határozat 2007. december 27-én született, ezzel a kérelemben szereplő valamennyi ingatlan kisajátítása megtörtént. Az ingatlanok birtokbaadására a kártalanítási összeg teljesítésének igazolása hiányában még nem került sor. 2007-ben az M0 beruházáshoz kapcsolódóan további kisajátítási kérelmek érkeztek, melyek már nem az autópálya konkrét nyomvonalának, hanem lehajtóknak és egyéb, az autópálya működését segítő létesítményeknek a megvalósítását szolgálják. Ezen kérelmek összesen 110 ingatlant érintenek, az eljárások még kezdeti stádiumban vannak. A fennálló hiányosságok pótlása és a tényállás teljes körű tisztázását követően, a szakértői vélemények elkészülte és a kisajátítási tárgyalások megtartása után kerülhet sor érdemi döntések kiadására. A XV. kerületi szakaszhoz kapcsolódó kérelmek beérkezése 2008. évben is folyamatosan várható, figyelemmel arra, hogy jelenleg mintegy 120 ingatlanra vonatkozó változási vázrajzok állnak földhivatali és építéshatósági záradékolás alatt. ab) Budapest XVI. kerületi szakasz A körgyűrű XVI. kerületet érintő szakaszának megépítése érdekében a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. több ütemben összesen mintegy 200 ingatlan kisajátítását kérte. Az eljárás több mint 370 ügyfelet érint. 2007. év végéig 127 ingatlan kisajátítása történt meg, a fennmaradó ügyek lezárására a kisajátítást kérő által előterjesztendő hiánypótlások – tipikusan kisajátítási terv és a mezőgazdasági művelésből való kivonást engedélyező határozat –, illetve az ismeretlen tulajdonosokat képviselő ügygondnokok kirendelése után lesz mód. ac) Budapest XVII. kerületi szakasz Az M0 autópálya megvalósítása érdekében folyamatban lévő eljárások közül a XVII. kerületi szakaszra vonatkozó kisajátítási kérelem került legrégebben – 2004. őszén – benyújtásra. Az eltelt két év alatt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. több ütemben összességében több mint 500 ingatlanra nyújtott be kérelmet. Az ingatlanok legnagyobb részének kisajátítása még 2006. évben megtörtént, a fennmaradó 71 ingatlant érintő ügyeket pedig 2007. évben sikerült lezárni.

83 ad) Csömöri szakasz Az M0 autópálya csömöri szakaszának megépítése céljából a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. képviseletében eljáró Dr. Korn József Ügyvédi Iroda kérelmét több részletben terjesztette elő, összesen 85 ingatlanra nézve. Az eljárás 15 ingatlan esetében megszüntetésre került, az így fennmaradó 70 ingatlanból 2007. évben 51 ingatlan kisajátítása megtörtént. b.) M31 autópálya A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. képviseletében eljáró Harsányi Ügyvédi Iroda által benyújtott kisajátítási kérelem alapján indult az eljárás, mely összesen 59 kerepesi, kistarcsai, nagytarcsai és gödöllői ingatlant érint. 2007. évben 11 ingatlan kisajátítására került sor, a fennmaradó ügyek egy részében a kérelmet a kisajátítást kérő visszavonta, illetve további hiányok pótlása – tipikusan a kisajátítási tervek újrazáradékolása, ügygondnok kirendelése – szükséges. Az M31 autópálya megépítéséhez szükséges ingatlanok kisajátítási ügye várhatóan 2008. évben további ingatlanokat is érinteni fog, mivel még több mint 90 ingatlanra vonatkozó változási vázrajz áll jelenleg földhivatali illetve építéshatósági záradékolás alatt, melyek egy részére valószínűsíthetően 2008. folyamán kisajátítási kérelem kerül benyújtásra. Egyéb kisajátítási kérelmek a.) Vasút céljára történő kisajátítások A MÁV Zrt. kérelmére a Budapest – Cegléd – Szolnok és Budapest – Újszász – Szolnok vasútvonalak átépítésével kapcsolatban voltak 2007. évben folyamatban eljárások, 1 szentmártonkátai ingatlan kezelői jogának átadása, továbbá 11 abonyi, 7 tápiószecsői és 6 ceglédi ingatlan kisajátítása iránt. 2007-ben a szentmártonkátai ingatlan vagyonkezelői jogának átadásáról és 10 abonyi ingatlan kisajátításáról rendelkezett a Hivatal. A további ingatlanok ügyében a tényállás tisztázását követően a Hivatal szakértő kirendeléséről döntött, a szakvélemények elkészítése folyamatban van. b.) Bányászati célú kisajátítási ügyek A Danubiusbeton Kft. a ”Bányatelek Délegyháza II. kavics és homok” megjelölésű projekt keretében, mintegy 80 délegyházi ingatlan kisajátítása iránt bányászat közérdekű célra hivatkozva terjesztett elő kérelmet. A jogalap körültekintő tisztázását követően került sor szakértő kirendelésére, majd 2007. november hónap folyamán kisajátítási tárgyalás tartására. A tárgyaláson elhangzott tulajdonosi kifogások hatására a Hivatal újabb összehasonlító adatok gyűjtésére és a szakvélemény kiegészítésére hívta fel a szakértőt, így érdemi döntés kiadására 2007 végéig nem került sor. A MOL Földgázszállító Zrt. által előterjesztett kisajátítási kérelem alapján indult a Pilisvörösvár – Perbál DN 800 PN 63 gázszállító vezetékhez tartozó gázfáklya létesítésével kapcsolatos kisajátítási ügy. Figyelemmel az ugyanezen vezeték tekintetében alapított bányaszolgalmi jogra is, a kérelem jogalapját fennállónak találtuk és a gázfáklya megépítéséhez szükséges területet kisajátítottuk. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LVIII. tv. 30. § (4) bek. alapuló kisajátítási ügyek A tulajdonosok kérelmére az Étv. 30. § (4) bekezdése alapján 22 eljárás volt folyamatban a Hivatal előtt 2007-ben. Ezen ügyek közül 3 esetben utasította el a Hivatal a kérelmet időelőttiségre hivatkozva, míg 4 esetben kötelezte a kérelmezett önkormányzatot kisajátítási kérelem benyújtására, amelynek azonban a kötelezettek a 2007. év folyamán nem tettek eleget. A határidő mulasztás következményeként 1 ügyben a kötelezett

84 önkormányzatot a Hivatal végrehajtási bírsággal sújtotta. A jogkövetkezmény alkalmazását azért is tartottuk fontosnak, mert általános tendenciává vált, hogy a kötelezett önkormányzatok határidőn túl tesznek eleget a Hivatal kisajátítási kérelem benyújtására kötelező döntéseinek. Érdemi döntés csak 1 ügyben született, a további ügyekben a kisajátítási kérelem jogalapjának megállapítása még nem történt meg, a tényállás tisztázása van folyamatban. A jogalkalmazás számára kihívást jelentett az Étv. 30. § (6) bekezdésének azon szabályára épülő gyakorlat kialakítása, mely szerint a fővárosban a kártalanítási kötelezettség a fővárosi, illetve kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. A jogszabály módosítására még 2006-ban került sor, azonban az új szöveg csak a 2006. május 1. után indult eljárásokban volt alkalmazható, így megosztott kötelezést tartalmazó határozat kiadására először 2007. évben került sor. A Ptk. 108. §-a alapján az ingatlan tulajdonosa által előterjesztett kisajátítási kérelmek A joggyakorlat megszilárdítása volt szükséges 2007. évben a Ptk. 108. §-a alapján folyamatban lévő 6 ügyben is, melyekben szintén az ingatlantulajdonosok nyújtottak be kisajátításra kötelezés iránti kérelmeket. Ezen ügyeken belül két jogalap volt elkülöníthető: a kulturális örökségvédelem és a vízgazdálkodás, közelebbről az ivóvízbázisok védelme. A kulturális örökségvédelemmel összefüggésben 2 ügy volt folyamatban a Hivatal előtt. A Rózsa villa kertjéhez tartozó 7 darab Budapest XII. kerületi ingatlan ügyében még 2006-ban született a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (továbbiakban: KÖH) kisajátításra kötelező végzés, figyelemmel arra, hogy a műemléki (védett történeti kert) minősítés a tulajdonos tervezett építési beruházását meghiúsította, építési engedély iránti kérelmét ugyanis az építésügyi hatóságként eljáró KÖH első- és másodfokon is elutasította. A kötelezett felügyeleti intézkedést kezdeményezett az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnál (továbbiakban: ÖTM), hivatalunk felettes szerve azonban nem tett felügyeleti intézkedést. Ezek után a KÖH 2007. decemberében nyújtotta be a kisajátítási kérelmet és mellékleteit. A Klebelsberg kastély ügyében a Hivatal 2007. szeptember 27-én kötelezte a KÖH-t kisajátítási kérelem benyújtására, arra figyelemmel, hogy a tárgyi ingatlant a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. melléklete a kizárólagos állami tulajdonban tartandó műemlékek között sorolja fel. Ebben az esetben az ÖTM a Hivatal döntését megsemmisítette, figyelemmel arra, hogy a hivatkozott jogszabály az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére konkrét határidőt nem ír elő, amit a jogalkalmazás nem pótolhat. Vízgazdálkodás közérdekű céllal kapcsolatban hozzávetőleg 20 ingatlan tekintetében van folyamatban eljárás a Hivatal előtt, a Leányfalui Vízbázis belső védőövezetével érintett ingatlanok tulajdonosainak kérelmére. Minden ingatlan tekintetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztert (továbbiakban: Miniszter) kisajátítási kérelem benyújtására kötelező döntés került kiadásra. A szóban forgó ügyekben bírósági és felügyeleti eljárás is volt folyamatban, melyekben mind a Bíróság, mind pedig az ÖTM a Miniszter kisajátításra kötelezhetősége mellett foglalt állást. A Miniszter 2007. folyamán csupán az ingatlanok egy részére vonatkozóan nyújtotta be a kisajátítási kérelmet, a további kötelezéseknek még nem tett eleget. Általánosságban megállapítható a fenti ügyekről, hogy a kérelem jogalapjának és a kisajátításra kötelezett személyének megállapítása rendkívül alapos vizsgálódást, illetőleg mérlegelést igényel, ugyanis a Hivatalnak a Magyar Állam nevében eljáró, az adott közérdekű céllal összefüggő feladatkört ellátó szervet kell megjelölnie kisajátításra

85 kötelezettként, amely számos esetben vet fel jogértelmezési problémákat. Ugyancsak jellemző ezen ügyekre a felügyeleti intézkedés iránti kezdeményezések nagy száma. 2) Kártalanítás A 2007. év folyamán összesen 5 kártalanítási kérelmet bíráltunk el, ebből 2 ügyben a Hivatal jogalap hiányában elutasította a kérelmet, míg 3 esetben hozott a tulajdonos kártalanítási kérelmének helyt adó érdemi határozatot. 7 ügyben rendelkezett a Hivatal szakértő kirendeléséről, ebből 6 esetben tárgyalás tartására is sor került, azonban a tényállás további tisztázásának szükségessége miatt az érdemi határozat meghozatalára az év végéig nem került sor. A fővárosi ingatlanokat érintő kártalanítási eljárásokról elmondhatók, hogy alapos mérlegelést igényel a kártalanításra kötelezett önkormányzat megjelölése, illetőleg az Étv. 30. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a fővárosi és a kerületi önkormányzat érdekeltségi arányának megállapítása, hiszen mind a BVKSZ és az FSZKT, mind pedig a kerületi építési szabályzat és szabályozási terv tartalmazhat az építési jogokat korlátozó rendelkezéseket. Ugyancsak alapos vizsgálódást igényel és jogértelmezési problémákat vet fel a kérdés, hogy mi képezheti a kártalanítási kérelem jogalapját, azaz mi minősül az övezeti előírások olyan változásának, amelyből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik. Sok esetben merül fel ez a kérdés az önkormányzat által kötelezően előírt telekalakítással, vagy a teljes közművesítés kötelezettségével kapcsolatban. A fentiek alapján a kártalanítási ügyekre jellemző a jogalap megállapításának elhúzódása, ugyanis sok esetben a kérelem megalapozottságának elbírálása is tárgyalás tartását igényli. Az eljárások elhúzódását eredményezi az, hogy a kérelmezők nem róják le a kérelmen az államigazgatási eljárási illetéket, amely egyébként jelentős összeget is elérhet, legmagasabb összege 500.000,- Ft. Erre tekintettel gyakran él a Hivatal hiánypótlással. Sok esetben merül fel a szakvélemény kiegészítésének szükségessége is. Ebben az ügytípusban a határidők betartása vonatkozásában speciális problémaként jelentkezik, hogy a tényállás teljes körű tisztázása esetén a jogszabály által előírt határidő – a kérelem benyújtásától számított 90 nap – irreális. A jogalap fennállásának megállapítása érdekében tartott tárgyalás, majd a jogalap megállapítása esetén a szakértő kirendelésre, a szakvélemény megvitatására kitűzött újabb tárgyalás lebonyolítása nem lehetséges ennyi idő alatt. Az idézések kiküldése, a tárgyaláson elhangzottak feldolgozása, a nemritkán több százmillió forintos értékű ingatlanokra vonatkozó szakvélemény elkészítése minden esetben több hónapot vesz igénybe, így az érdemi döntés kiadása csak a kérelem elutasítása esetén történhet határidőn belül. A helyzetet súlyosbítja, hogy a 2007. évi jogszabályi környezetben nem volt mód az eljárás felfüggesztésére a szakvélemény elkészítésének időtartamára. A jogorvoslati arány a kisajátítási eljárásokhoz hasonlóan kiemelkedően magas, 95-100 %-ban kerülnek határozataink bíróság elé. 3) Bányaszolgalom A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény különbséget tesz elhelyezési és üzemeltetési szolgalmi jog alapítása között. Az elhelyezési szolgalom alapításának az a célja, hogy a bányavállalkozó a bányászati létesítmények, szállítóvezetékek, kutatási műveletekhez szükséges berendezések elhelyezése céljából az ingatlanra a szolgalom alapján belépjen, és ott munkálatokat, kutatást végezzen, a tevékenysége során okozott kárt pedig a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni. Amennyiben a bányavállalkozó a bányászati létesítményt üzemeltetni kívánja, üzemeltetési bányaszolgalom alapítását igényelheti. A beruházás megvalósulását követően kerülhet sor annak megállapítására, hogy az adott bányaműre, illetve annak

86 biztonsági övezetére milyen korlátozásokat szükséges előírni, és ennek eredményeként az ingatlan tulajdonosa milyen korlátozással arányban álló kártalanításra tarthat igényt. a) Elhelyezési bányaszolgalom Elhelyezési bányaszolgalmi jog alapítása iránt a MOL Nyrt. az év folyamán összesen 370 ingatlant tekintetében terjesztett elő kérelmet, az ügyek több száz tulajdonost és 13 települést (Tárnok, Sóskút, Pusztazámor, Érd, Herceghalom, Zsámbék, Páty, Tök, Perbál, Tinnye, Piliscsaba, Pilisvörösvár és Gomba), érintettek. A Pilisvörösvár-Perbál DN 800 és a Százhalombatta DHE – Perbál DN 800-as földalatti gázszállító vezetékek és a Gomba gázmező kialakítása érdekében 358 ingatlanra alapítottunk bányaszolgalmi jogot. Az elhelyezési bányaszolgalmi ügyek elbírálása során a korábbi években kialakított gyakorlatot visszaigazolta a Legfelsőbb Bíróság 2007. május 23-án kiadott Kfv. II. 39.277/2006/8. számú ítélete, mely leszögezte, hogy kártalanítás megállapítására elhelyezési szolgalom esetén nem kerülhet sor, az csak üzemeltetési szolgalom alapítása esetén állapítható meg. b) Üzemeltetési bányaszolgalom 2007. évben több mint 90 ingatlan tekintetében került benyújtásra üzemeltetési bányaszolgalmi jog alapítása iránti kérelem, az eljárások tipikus – szinte kizárólagos – kezdeményezője a MOL Nyrt. A szolgalmi jog megalapításáért járó kártalanítási összeg megállapítása minden esetben szakértő igénybevételével történik, figyelemmel arra is, hogy az ügyek egy része már az 1960-as évek óta üzemben álló gázvezetékekre vonatkozik, és a kártalanítási összeg kimunkálásánál az üzembe helyezés időpontja az irányadó. c) Kisajátítás miatti vezeték áthelyezés Az M0 autópálya megépítése miatt szükségessé vált vezeték áthelyezések Az M0 autópálya megépítése miatt szükségessé vált a Vecsés-Rákospalota DN 400 gázszállító vezeték áthelyezése. Az eljárás 22 csömöri ingatlant érint, a bányaszolgalmi tervek újrazáradékolása után határozat hozható. Szintén Csömör település területét érinti a MOL bányaüzemi hírközlő kábel áthelyezése, az eljárás során 5 ingatlan esetében szakértő kirendelésére került sor, a fennmaradó 2 ingatlan tekintetében ügygondnok kirendelése szükséges. Az M6 autópálya szélesítése miatt szükségessé vált vezeték áthelyezések Az M6 autópálya szélesítése miatt egyrészt a DKV-Csepel DN 200 termékszállító vezeték, másrészt az Adony-Budatétény DN 400 gázszállító vezeték áthelyezése szükséges. A kérelmek 26 érdi és 2 Budapest XXII. kerületi ingatlant érintenek, a tényállás tisztázása még folyamatban van. Bányaszolgalmi ügyekben a jogorvoslati kérelmek benyújtása elhelyezési bányaszolgalmak esetén alig 10 %-os, azonban a kártalanítási összeget is tartalmazó üzemeltetési bányaszolgalmi jogot alapító határozatok ellen ennél több kereset érkezik. 4) Anyakönyvi ügyek Részt vettünk az anyakönyvi jogszabályok módosításának véleményezésében, melyet IRM részére továbbítottunk, továbbá elkészítettük az anyakönyvvezetők képzésével kapcsolatos módosítási javaslatainkat. Tevékenységünk az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendeleten, és annak végrehajtásáról szóló 6/2003. (III. 7.) BM. rendeleten alapul. A Hivatal anyakönyvi ügyeiben a 2006. évhez képest enyhe emelkedés (mintegy 1,7 %) tapasztalható). A

87 beérkező ügyiratok ügyfajták szerinti megoszlását 20. számú melléklet szemlélteti. Az ASZA számítógépes rendszer kezelésével kapcsolatban problémák vetődtek fel, melyeknek két nagy csoportja volt: az ASZA rendszerbe hibásan bekerült adatok javítása, illetve- a program funkcióinak hibás használata. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium listát készített, mely hibák javítását a Hivatal is figyelemmel kísérte. A külföldiek beutazásának és tartózkodásának szabályait 2007.07.01. napjától két új törvény, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény állapítja meg. A jogi szabályozás alapján több mint 11 féle tartózkodási jogot igazoló okmány létezik. Jelenleg még nem körvonalazódott ezen okmányokkal közhitelesen igazolható adatok köre, így a mindennapi jogalkalmazásban még több kérdés vár tisztázásra az anyakönyvi eljárások terén. 2007. 04. 01. napjától a hazai anyakönyvezést a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatóság Hazai Anyakönyvi Osztálya végzi, amellyel egyidejűleg részletesebb szabályozásra került maga az eljárás is. Új motívum az anyakönyvvezetők részére az anyakönyvi rendelet azon rendelkezéseinek bevezetése, amely 2007. 04. 01. napjától előírja az anyakönyvi okirat kiállítására irányuló belföldi jogsegély iránti megkeresések esetére az ASZA rendszeren keresztüli továbbítást, illetve az ezzel összefüggő iratkezelést. Felmérést készítettünk a kistérségi lehatárolás módosításának előkészítésére, illetve az okmányirodai lehatárolás összevetésére a régióban, melyet az ÖTM-hez megküldtünk. Véleményeztük okmányirodák kijelöléséről szóló kormány rendelet módosítását. Elkészítettük javaslatunkat az Elektronikus Kormányzati Központ felé az egyes élethelyzetekhez igazodó elektronikus közigazgatási feladatok fejlesztése és ügyintézési protokoll kialakítására. 5) Magyar-, hozzátartozói-, diák-, pedagógus-, oktatóigazolvány ügyek A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény által ránk ruházott hatáskör és illetékesség szerint a hatóságunkhoz érkezett magyar, hozzátartozói, diák, pedagógus, oktatói igazolvány kiadása a feladatunk. Hivatalunkhoz 2007. évben 2267 db új igazolvány érkezett. Ügyfélfogadás során 2041 db igazolvány került átadásra. Ezek az adatok hozzávetőlegesen megegyeznek a 2006. évi forgalommal. 1034 db okmány selejtezésre történő visszaküldéséről gondoskodtunk a KEKKH felé. Mivel az informatikai háttér jól működik, ezen ügykör ellátása nem okoz nehézséget Hivatalunk számára. 6) Önkényes lakás- és helyiségfoglalók ügyei A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról rendelkező 1993. évi LXXVIII. törvény 90/A. § (2) kimondja, hogy az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének elrendelésével kapcsolatos kérelem ügyében a jegyző a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló külön törvény alapján jár el. A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az ellenérdekű fél ellen keresetet indíthat a határozat megváltoztatása iránt. Abban az esetben, amikor önkényes lakás/helyiségfoglalók önkormányzati tulajdonú lakásokba költöznek be, a Ket. 43. §-ában foglaltak alapján Hivatalunknak a tulajdonos önkormányzat jegyzőjének kizárásáról és másik jegyző kijelöléséről kell rendelkeznie.

88 7) Szabálysértési ügyek Szabálysértési ügyek tekintetében korlátozott a Hivatal hatásköre. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 37. § határozza meg a felettes közigazgatási szerv jogkörét. A felettes közigazgatási szerv irányítási jogköre ellátása érdekében: a) a szabálysértési hatóságtól tájékoztatást, iratokat, adatgyűjtést, egyéb információkat kér; b) törvényességi ellenőrzést tart; c) az ellenőrzés eredményeként felhívja a szabálysértési hatóság vezetőjének figyelmét a jogszabálysértésre; d) ha az érdemi határozat törvényessége aggályos, ezt az illetékes ügyészségnek jelzi. Hivatalunk az éves munkatervben előírtaknak megfelelően komplex helyszíni ellenőrzések keretében vizsgálta az önkormányzati szabálysértési hatóságok működését. A 2007-es tapasztalatok kedvezőek, különösen nagyobb településeken, és a fővárosi kerületekben adottak a feltételek a hatóságok törvényes működéséhez, kisebb településeken a hatékony és jogszerű tevékenységet olykor akadályozzák a személyi feltételek, a megfelelő végzettséggel rendelkező ügyintéző hiánya. Hivatalunk nagy számban bírál el méltányossági kérelmeket. A kérelmet benyújtók között két csoport különül el, egyrészt a nehéz élethelyzetbe került rászorulók, akiknek kérelme a csatolt bizonyítékok alapján valóban méltányolható, illetve a rendszeres visszaeső elkövetők, akik a kiszabott bírságok elengedését próbálják elérni méltányossági kérelmek benyújtásával. Ez utóbbi csoportnál a kiszabott pénzbírság elengedése nem indokolt, az ilyen döntés esetén a szabálysértési eljárás nem jelentene kellő visszatartó erőt attól, hogy az elkövető újabb szabálysértést kövessen el. A Hivatalhoz -a régióra kiterjesztett illetékességi területe miatt - nagy számban érkeznek be az eljáró hatóság kizárására, és más eljáró szerv kijelölésére irányuló kérelmek, ezek többsége megalapozott, mivel alapvető társadalmi érdek fűződik az eljárások pártatlan elbírálásához. 8) Külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése Az ügykörben a beadott kérelmek számában Budapest Főváros területére vonatkozóan az elmúlt évekre jellemző erősen növekvő tendencia némileg csökkenő mértéket mutat. 2006. évben 2490, míg 2007-ben 2109 kérelem érkezett. Ez a tavalyi évhez képest 6 %-os csökkenést jelent. Pest Megye területére vonatkozóan a benyújtott kérelmek száma jelentős változást nem mutat, 2006 évben 268, míg 2007 évben 269 kérelem érkezett. Megállapítható, hogy Budapesten elsősorban a belvárosi kerületekben a tagállami állampolgárok, közülük is elsősorban a brit, ír, spanyol és olasz állampolgárok által vásárolt új építésű ingatlanok száma kiemelkedő, míg Pest megye viszonylatában a holland állampolgárok tanyavásárlásai jelentősek. Régiós összesítésben a megszerzett ingatlanok jelentős többsége, 90 %-a lakás vagy lakóház, a beépítetlen területek és egyéb ingatlanok (üdülő, tanya, garázs, tároló stb.) elenyésző. 9) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások építésügyi hatósági engedélyezése A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. tv. felhatalmazása alapján született 89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Budapesti 4.

89 sz. metróvonal Kelenföldi pályaudvar - Bosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. A kormány rendelet ezen belül az állomások és vonali műtárgyak felszínen megjelenő építményei, így különösen a szellőzőfejek, lépcső lefedések, lift épületek tekintetében az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatására, illetve a vasúthatósági létesítési engedélyezési eljárásokban az építésügyi szakhatósági közreműködésre a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalt jelölte ki első fokon eljáró szervként. Nagy problémát jelentett, hogy erre külön ügyintézőnk nem volt, és az ügy jelentőségére tekintettel vezetői munkája és az I. kerületre vonatkozó hatósági munkája ellátása mellett a Budapesti Területi Osztály osztályvezetője folytatta le (esetenként egy-egy ügyintéző bevonásával), illetve folytatja le az eljárásokat. További nehézséget okozott az egyes területeken a sokrétű építésügyi szabályozás, a helyismeret hiánya és a beruházás jellegéből fakadóan az ügyben érintett, érdekelt igen nagy számú ügyfél, valamint a beruházás lebonyolításával és a tervezéssel megbízott szervek szerteágazó rendszere. A Budapesti 4. sz. metróvonal Kelenföldi Pályaudvar – Bosnyák tér közötti I. szakasza (Kelenföldi Pályaudvar – Baross tér) megvalósításával összefüggő felszín feletti építményekkel kapcsolatban az alábbi építésügyi hatósági engedélyezési és szakhatósági eljárások indultak. 1. Bp., IX. ker. Kálvin tér lépcsőlefedések, szellőzőfejek, szobor áthelyezés, lift épületek. Az eljárás 2007. 06. 25-én indult. Az eljárás megindításáról szóló értesítéseket kiküldtük. A tervdokumentáció hiányosságai következtében hiánypótlás kiírására is sor került. Az ügyben érintett szakhatóságokat megkerestük, a kötelező helyszíni bejárást megtartottuk. A Fővárosi Tűzoltó parancsnokság és a KÖH az építési engedély megadásához első körben nem járult hozzá, de többszöri egyeztetést követően és az átdolgozott tervdokumentációk alapján hozzájárulásukat megadták. Az építtetői hiánypótlást és a szakhatósági vélemények beérkezését követően az építési engedélyt 2007. 12. 10-én megadtuk. 2. Bp., XI. ker. Kelenföldi Pályaudvar metró állomás 1. sz. üzemi épület bontási engedélyezési eljárása Az eljárás 2007. 08. 15-én indult, az erről szóló értesítéseket kiküldtük. A tervdokumentáció hiányosságai következtében hiánypótlás kiírására is sor került. Az ügyben érintett szakhatóságokat megkerestük. A helyszíni szemlét 2007. 09. 14-én rendben megtartottuk. Engedély köteles bontási munka a helyszínen nem folyt. A megkeresett szakhatóságok közül a KDV-KTVF hiánypótlást írt elő. Az építtető részéről a hiánypótlás teljes körűen megtörtént, így a KDV-KTVF szakhatósági állásfoglalását 2007. 10. 05-én megadta. A bontási engedélyt 2007. 10. 08-án kiadtuk. 3. Bp., V. és IX. ker. Fővám tér liftépületek építési engedélyezési eljárása Az eljárás 2007. 07. 19-én indult és két személyfelvonó épületre, valamint a Vásárcsarnok szemétszállító liftépületére nyújtott be kérelmet az építtető. Az eljárás megindításáról szóló értesítéseket kiküldtük. Ebben az eljárásban is sor került hiánypótlás kiírására. A szakhatósági megkereséseket rendben kiküldtük, a helyszíni szemlét 2007. 09. 18-án megtartottuk. A szakhatóságok részéről a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, a Fővárosi Főjegyző hiánypótlást írt elő. A hiánypótlás elmaradása miatt a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság az építési engedély megadásához hozzájárulását megtagadta. Többszöri egyeztetést követően és az átdolgozott tervdokumentációk alapján a Fővárosi

90 Tűzoltóparancsnokság hozzájárulását 2007. 11. 29-én megadta. A Ferencváros Önkormányzata tulajdonosi hozzájárulását megadta 2007. 12. 21-én. Az eljárás még nem zárult le. 4. Bp., IX. ker. Fővám tér metró állomás fogadóépület építési engedélyezési eljárása Az eljárás 2007. 08. 13-án indult, az erről szóló értesítéseket kiküldtük. A hiánypótlás kiírásra került 2007. 08. 30-án, szakhatóságokat megkerestük. A helyszíni szemlét 2007. 09. 18-án megtartottuk. A szakhatóságok több ízben hiánypótlást írtak elő, majd ezek teljesítését követően a szakhatósági hozzájárulások egy kivétellel megszülettek. A KDVKTVF szakhatósági állásfoglalása még nem érkezett meg. A Ferencváros Önkormányzata tulajdonosi hozzájárulását megadta 2007. 12. 21-én. Az eljárás még nem zárult le. 5. Kelenföldi Járműtelep építési engedélyezési eljárása Az eljárás 2007. 09. 04-én indult, az erről szóló értesítéseket kiküldtük. Alapvető tartalmi hiányosságokkal került benyújtásra a tervdokumentáció, ezért hiánypótlás került kiírásra 2007. 09. 17-én. Ugyanekkor a szakhatóságokat is megkerestük. A helyszíni szemlét 2007. 10. 11-én megtartottuk. A telekalakítási eljárás, az eljárás lefolytatására kijelölt elsőfokú építésügyi hatóság, a Ferencvárosi Önkormányzat Jegyzője előtt folyamatban volt. KDV-KTVF és a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság az építési engedély megadásához szakhatósági hozzájárulását nem adta meg. Az egyeztetéseket és a tervi hiányosságok kiigazítását követően a szakhatósági hozzájárulás megszületett. Az építtető részéről hivatalunk felé a hiánypótlás még nem történt meg teljes körűen. Az eljárás folyamatban van. 6. Rákóczi téri metró állomás fogadóépület építési engedélyezési eljárása Az eljárás 2007. 10. 01-én indult. Az eljárás megindításáról szóló értesítéseket kiküldtük. Ebben az eljárásban is sor került hiánypótlás kiírására. A szakhatósági megkereséseket rendben kiküldtük, a helyszíni szemlét 2007. 10. 25-én megtartottuk. A tervek a helyi építési előírásokkal ellentétes műszaki megoldásokat tartalmaztak, így átdolgozásra visszaadtuk. Az eljárás folyamatban van. 7. Köztársaság téri (Népszínház utcai) állomás fogadó épület építési engedélyezési eljárása Az eljárás ebben az esetben is 2007. 10. 01-én indult, az erről szóló értesítéseket kiküldtük. A szakhatóságokat megkerestük, és az eddigiekhez hasonlóan hiánypótlás is kiírásra került. A helyszíni szemlét 2007. 11. 08-án lebonyolítottuk. A szakhatóságok közül a Nemzetközi Hírközlési Hatóság Hivatala hiánypótlást írt elő 2007. 11. 13-án. A tervek a helyi építési előírásokkal ellentétes műszaki megoldásokat tartalmaztak, így átdolgozásra visszaadtuk. Az eljárás folyamatban van. 8. Kelenföldi Pályaudvar perontető építési engedélyezési eljárása A kérelem érkezett 2007. 12. 10-én, az eljárás megindulásáról szóló értesítéseket kiküldtük. Hiánypótlás kiírásra került, a helyszíni szemlét 2008. 01. 17-én megtartottuk. Az ügyben érintett szakhatóságokat megkerestük. Az eljárás még folyamatban van. 9. A 4-es metró II. szakasz vasúthatósági engedélyezési eljárásában szakhatósági közreműködés A vasúthatóságtól megkeresés érkezett 2007. 10. 29-én. A szakhatósági állásfoglalást kiadtuk 2007. 11. 16-án.

91 10. Fővám tér vasúthatósági hatáskörbe tartozó felszínrendezési munkák körében szakhatósági eljárás Vasúthatóságtól megkeresés érkezett 2007. 12. 18-án. A szakhatósági eljárás ügyintézési határidejét meghosszabbítottuk. A szakhatósági állásfoglalás kiadva 2007. 01. 22-én. (Két eljárást sikerült jogerősen lezárni, a többi még folyamatban van.) 11. Kálvin tér vasúthatósági hatáskörbe tartozó felszínrendezési munkák körében szakhatósági eljárás Vasúthatóságtól megkeresés érkezett 2008. 01. 02-án. Hiánypótlást bocsátottunk ki. Az eljárás még folyamatban van. 12. Kelenföldi járműtelep vasúthatósági hatáskörbe tartozó felszínrendezési munkák körében szakhatósági eljárás Vasúthatóságtól megkeresés érkezett 2008. 01. 28. Az eljárás még folyamatban van. 13. Baross tér szellőzőtornyok használatbavételi engedélyezési eljárása. A kérelem megérkezett 2008. 01. 24-én. Az eljárás még folyamatban van. 14. Kelenföldi Pályaudvar 4-es metróhoz kapcsolódó vágány átépítésének vasúthatósági engedélyezési ügyében szakhatósági eljárás 2007-ben fentieken túl még a 150/2006. (VII. 21.) Korm. rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánított Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei vonatkozásában vízjogi létesítési engedélyezési eljárásában 6 szakhatósági eljárást folytatunk le, és idén januárban még kettőt. 10) Az építés-felügyeleti hatósági munkáról és ellenőrzésről 1. Szervezeti változások 2007. január elseje, a Fővárosi és a Pest megyei Közigazgatási Hivatal összevonása óta az új szervezetben önálló szervezeti egységként- - osztályként - működik az építésfelügyelet. Létszáma 1 fő osztályvezető és négy fő építésfelügyelő. A két szervezeti egység „összeköltözése” március végén történt meg. Addig mindkét fél önállóan végezte a munkáját. 2007 szeptemberében történt meg a tényleges munkamegosztás, amióta két fő foglalkozik a fővárosi, két fő a pest megyei és az osztályvezető a II. fokú építésfelügyeleti ügyekkel. 2006 év végén jelent meg az építésügyi és az építés-felügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, amely 3. §-a rendelkezik az építés-felügyeletek illetékességéről. E szerint az I. fokú építés-felügyeleti hatóság a területileg illetékes regionális közigazgatási hivatal építésfelügyelője, míg II. fokon egy másik regionális közigazgatási hivatal jár el. A Közép-magyarországi építésfelügyelők II. fokú hatósága a Dél-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal. 2. Építés-felügyeleti ellenőrzések Budapest: a főváros szinte mindegyik kerületében tartottunk ellenőrzést, de kiemelten a XVII. kerületre koncentráltunk. Az év első felében észleltük, hogy jelentős területeken indult el a telepszerű lakóparkok kivitelezése. Jelentős számú volt a megkeresés az elsőfokú építéshatósági kollegák részéről, mely ellenőrzéseket önállóan, vagy közösen tartottuk. A lakossági felkérés csökkent a korábbi évekhez viszonyítva.

92 Pest-megye: 2007. első negyedévében – még önállóan – a tervezett ellenőrzések folytak. Február végén és márciusban került sor az ellenőrzésre Alberirtsán. Ezután a két hivatal összeköltözése, új munkarend kialakítása, valamint a nyári szabadságok miatt a II. negyedévben és júliusban csak néhány – elsősorban rendkívüli ellenőrzés volt. Az ütemterv szerinti ellenőrzések a III. és IV negyedévben folytatódtak a két fős beosztás szerint. Átfogó, a tervezettnél több ellenőrzés volt Budaörsön, Ürömön és Solymáron. Az ütemterv szerinti számban Pilisborosjenőn és Gödön. Rendkívüli ellenőrzéseket tartottunk – általában panaszbejelentésre, vagy a II. fokú kollégák kérésére – Visegrádon, Fóton, Budakeszin, Nagymaroson, Zsámbékon, Pomázon, Leányfalun, Dunabogdányban, Szentendrén és Budapesten. 2007-ben II. fokú építéshatósági kollégák ügyeivel kapcsolatos közös szemlék voltak Budakeszin, Diósdon, Mendén, Budaörsön, Turán, Leányfalun, Dunabogdányban, Szentendrén. Közvetlen élet- és balesetveszély kivizsgálása egy szentendrei ügyben folyt - egy társasház teljes tetőfelületének károsodása miatt - az I. fokú építéshatóság kérésére. Utóellenőrzésre, a helyszíni megállapítások alapján 26 esetben került sor. Ezek egy része helyszíni, egy része adminisztratív jellegű volt. 3. Általános megállapítások Az előző évekhez viszonyítva megváltozott az ellenőrzések módja. Az ellenőrzés helyszínei a 135/2005. (VII. 14.) Kormányrendelet szerinti adatszolgáltatás alapján kerültek kijelölésre, a 2007. január 19-től hivatalunkhoz történt bejelentések alapján. Mivel a bejelentett nagyobb értékű munkák elsősorban (Pest-megyét tekintve) az agglomerációs településeken találhatók, ez az oka, hogy a tervezettnél több ellenőrzés volt Budaörsön, Solymáron és Ürömön. A jegyzőkönyvek továbbra is kézzel készülnek. A gyakorlat azt mutatja, hogy a géppel kitöltött jegyzőkönyv sokkal lassabban készül el, mint a hagyományos, jelentős a nyomtatási költség és idő, valamint a „kötött” jegyzőkönyv nem ad módot az átlagostól eltérő esetek korrekt felvételére. Mindezek mellett a „mobil iroda” jelentős súlyú, hatalmas táska, amelynek mozgatása a többi eszközzel együtt nem egyszerű és gyakran az építkezéseken nincs „hely”, ahol ez felállítható. Ekkor az autóban kell jegyzőkönyvezni. A gépek akkumulátora nem elég 6-7 ellenőrzés elvégzésére. A kész jegyzőkönyvek az irodából interneten keresztül továbbíthatók a VÁTI Kht. adatbázisába. Aggályosnak tartom, hogy az országos adatbázis személyes adatokat is tartalmaz, amelyek gyűjtéséhez – ismeretem szerint – a VÁTI Kht. nem rendelkezik jogszabályi felhatalmazással. Pest-megyében az I. fokú hatóságok – elfoglaltságukra hivatkozva – általában nem vesznek részt az ellenőrzésekben. Budapesten más a helyzet, itt többször lehet közös ellenőrzést tartani. Budapesten jellemzően kiértesítéssel készítettük elő az ellenőrzéseket. Azt tapasztaltjuk, hogy a kért személyek megjelennek a helyszínen. Pest megyében az ellenőrzések nagy része szúrópróba szerű volt, vagyis az építtetők előre nincsenek kiértesítve. A kiértesített építtetők legtöbbször megjelennek az ellenőrzéseken, a felelős műszaki vezetők kevesebb, mint 50 %-ban. Szinte minden építkezés kisebb-nagyobb mértékben eltér a tervtől. Építési napló a családi házas építkezéseknél gyakran nincs a helyszínen, az építtetők, felelős műszaki vezetők „úgy tudják”, hogy ilyen építkezésnél nem is kell. Szerződött kivitelező munkavégzésekor minden esetben vezetett naplót. A napló vezetése 100 %-ban nem előírásos (a tavalyi rendeletmódosítás szerinti többletadatok kivétel nélkül hiányoznak a naplóból). Minden esetben felhívjuk az építtetők és a felelős műszaki vezetők figyelmét az építési napló szabályos vezetésére, mivel ez a legnagyobb tétel építés-felügyeleti bírság megállapításánál. A tájékoztatás kiterjed a vezetés szabályos módjára is. Hiánypótlásként bekérjük a javított építési naplókat, melyeket a kijelölt határidőn belül teljesítenek is.

93

A felelős műszaki vezetők házilagos kivitelezés esetén az esetek 30 %-ban végeznek érdemi munkát. Gyakran az építésztervező van bejelentve, aki sokszor még életében nem járt az építkezésen. Családi házaknál az előírt (5,4 m fesztáv felett) kiviteli tervek ritkán állnak rendelkezésre. Az engedélyezett tervek gyakran nem felelnek meg az előírásoknak, ebben jelentős az I. fokú építéshatóságok felelőssége. Az építésben közreműködőknek fogalmuk sincs az Étv. módosítása miatti változásokról. 2006-2007. évi építés-felügyeleti vizsgálatok összesítője Megnevezés engedélynek megfelelő felelős műszaki vezető van szerkezeti hiba egyéb hiba megfelelőségi igazolás nincs kiviteli terv hiányzik kivitelezés leállítása saját intézkedés I. fokú hatóság megkeresése folyamatban ellenőrzések száma összesen

2006. 2007. 2006 106 111 110

2007 122

Középmagyarországi régió 2006 2007 216 233

117

148

106

139

223

287

27 78

22 43

18 42

43 12

45 120

65 55

67

48

59

61

126

109

2 8

4 24

9 38

2 21

13

13

63

38

32

42

95

80

0

3

-

-

150

150

118

150

Pest megye

Budapest

62

3 268

300

4. Általános építési hibák A pillérek és az áthidalók gyakran okoznak „fejtörést” a kivitelezőknek. A kivitelezők leleményessége ennél az épületszerkezetnél a legintenzívebb. Ha eltakarás nélkül „sikerül” az épületet ellenőriznünk, szinte biztos, hogy hibát találunk. Általános hibának mondható a munkagödrök dúcolatlansága, igénytelen zsaluzás, fészkes beton, szabálytalan téglakötések, válaszfal erősítő huzal nélkül, hőhidak, nem megfelelő gerendafelfekvés, nem előírásos gerenda elhelyezés, koszorúvasalás hiánya, pillérek falazóblokkból kiképezve, tetőhajlatok nem megfelelő alátámasztása, csavarkötések hiánya a tetőszerkezeteken. 5. További megállapítások Elmondható, hogy a szerződött kivitelezők által végzett munkák minősége nagyságrenddel jobb, mint amit kőműves vállalkozók végeznek. A beépített anyagokról szinte alig állnak rendelkezésre a helyszínen megfelelőségi nyilatkozatok. Felszólításunkra pótolják, de azt tapasztaljuk, hogy ezeket a dokumentumokat az építőanyag kereskedők nem adják át az építtetőknek, kivitelezőknek. (Bár híve vagyok az önálló ellenőrzésnek – mármint más társhatóságtól független ellenőrzésnek - mégis, lehet, hogy el kellene gondolkodni a fogyasztóvédelmi hatósággal

94 közös ellenőrzések lehetőségén). Az építtetők általában csak számlákkal rendelkeznek, minden esetben elpanaszolják, hogy a kereskedők nem adják át a tanúsítványokat. A nem előre kiértesített ellenőrzéseknél igen ritkán volt a helyszínen építési napló, érvényes építési engedély, záradékolt rajz, kiviteli terv, ezeket hiánypótlásban később bemutatták. Tapasztaltuk az ellenőrzésekkor, hogy annak ellenére, hogy a termékre vonatkozik magyar szabvány (MSZ), vagy honosított harmonizált szabvány (MSZ EN) – amelyre hivatkozhat a szállító a szállítói megfelelőségi nyilatkozat kiállítása során -, még mindig rendelkezik a termék érvényes ÉME engedéllyel, bár ezt a helyszínen a legritkább esetben prezentálták (kérésre később bemutatták). 6. Másodfokú építés-felügyeleti tevékenység Az elmúlt évben megváltozott a rendszeren belüli első-másodfokú fellebbezéseket felelős műszaki vezetők, vagy képviselőjük nyújtották be, kiszabott bírságot. A 4 fellebbezésből két esetben helybenhagytuk építésfelügyelő által hozott határozatot, két esetben megsemmisítettük határozatot és új eljárásra köteleztük az építésfelügyelőt.

viszony. A sérelmezve a az elsőfokú az elsőfokú

7. Névjegyzékvezetés A névjegyzékvezetéssel kapcsolatos iratok január első napjaiban – több fordulóban a mennyiségük miatt – átadásra kerültek a Kamaráknak. 2007 januárjában már csupán néhány hiánypótlás és fellebbezés továbbítása történt még. 8. Adatszolgáltatás a 135/2005. (VII. 14.) Kormr. alapján A hivatal 2007-ben szoftvert fejlesztetett ki az adatok elektronikus bejelentésére, amely 2007. 07. 01-től teszt, majd 09. 01-től a hivatal szerverén végleges üzemmódban működik. Bár több levélben, értekezleten felhívtuk a régióban működő építéshatóságok figyelmét az adatszolgáltatás elektronikus módjára, ezt még mindig több helyen nem kéri az építéshatóság, ezért aztán az adatok nagy része elektronikusan, kisebb része postán érkezik, és feltételezzük, hogy jó pár bejelentés egyáltalán nem érkezik be hivatalunkhoz. 9. Tervezett változások 2007. X. 31-én kihirdették az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Épfr.), valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Kivr.), melyek 2008. január 1-én léptek hatályba, rendelkezéseiket a hatálybalépésük után indult elsőfokú, valamint a megismételt építésfelügyeleti hatósági eljárásban, illetve a hatálybalépést követően kiadott építésügyi hatósági engedély (bejelentés) alapján megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenységre kell alkalmazni. E régóta várt jogi szabályozásban végre rögzítésre került, hogy az építés-felügyeleti ellenőrzésre és az építés-felügyeleti hatósági eljárás lefolytatására az az elsőfokú építésfelügyeleti hatóság az illetékes, amelynek az illetékességi területén az építőipari kivitelezési tevékenység folyik, így egyértelművé vált intézkedésünk egyik jogalapja. Sokan lakásvásárlásuk során a kivitelezővel, beruházóval szemben felmerült szavatossági, jótállási problémák rendezésére akarták felhasználni az építés-felügyeleti hatóságot, nehéz volt meggyőzni az állampolgárokat, hogy nem ez a kötelezettségünk. Most szabályozta a rendelet, hogy az építés-felügyeleti hatóság építés-felügyeleti ellenőrzést hivatalból vagy más közigazgatási szerv (pl. építésügyi, munkaügyi, adóigazgatási hatóság) megkeresésére, kezdeményezésére folytat, ügyféli kezdeményezésre általánosságban nem.

95 Rögzítette a rendelet a munkaterv szerinti működési elvet is. Az építés-felügyeleti hatóság ellenőrzéseit az építésügyért felelős miniszter által kiadott ellenőrzési irányelv figyelembevételével készített éves munkaterv szerint végzi. Megváltozott, hogy mely hatóságnak és mikor kell bejelenteni az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését. Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított, 30 millió forint számított építmény-értéket meghaladó, a Kbt. hatálya alá tartozó, valamint a továbbépítésre vonatkozóan ezen értéket elérő, fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában elvégzendő építési tevékenység esetén építtetőnek a kivitelezés megkezdését a kivitelezés tervezett megkezdése előtt 15 nappal kell bejelentenie az építés-felügyeleti hatósághoz (előzetes bejelentés), aki a jogszabályban előírt adatokat továbbítja az illetékes adóügyi, munkaügyi és elsőfokú építésügyi hatósághoz. Ezen értékhatár alatt kell az építésügyi hatóságnak bejelenteni a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését és az építési napló megnyitásának napját - a kivitelezés megkezdését követő 5 munkanapon belül (utólagos bejelentés). Tovább növelte az építés-felügyeleti munka felelősségét a szabályozás azzal, hogy ha az építőipari kivitelezési munkák tervezett megkezdését építtető jogszabályban meghatározott esetekben és módon, a kivitelezés tervezett megkezdése előtt 15 nappal bejelentette, azt az építés-felügyeleti hatóság a Ket. 71. § (2) bekezdésében foglaltakon alapulva hallgatásával tudomásul veszi. A bejelentés jogszerűségének tényét a bejelentésre – és az ügyfél példányára is - rá kell vezetni. Ha a bejelentés nem felel meg a Kivr. előírásainak, vagy a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezési tevékenység megkezdését, végzését a bejelentéstől számított 15 napon belül határozattal megtiltja. Az építőipari kivitelezési tevékenység megtiltása. Az építés-felügyeleti hatóság az Étv. 46. §-ának (6) bekezdésében meghatározott esetben (pl. bejelentés, kiviteli terv nélküli, vagy állékonyságot veszélyeztető kivitelezés esetén, stb.) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását a helyszínen meghozott végzéssel megtiltja, majd az ellenőrzés napjától számított 15 munkanapon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján, azonnal végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. Ebből is küldeni fogunk az építésügyi hatóságnak. A Kivr. határozza meg a kivitelezési tervdokumentáció tartalmát, az építési napló vezetésének szabályait. Ez utóbbival kapcsolatban azt emelném ki, hogy minden építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) kötött, továbbá a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenységről építési naplót kell vezetni, azt az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni, és abban a munkaterület átadás-átvételének időpontját rögzíteni kell. Ettől az időponttól fogják számítani az építési engedély érvényességét, a megkezdéstől számított 5 évet. Fentiek alapján megállapítható, hogy az építés-felügyeleti munka jelentősége, a feladatok száma nőtt, tartalma változott, egyre nagyobb szerepet kap az épített környezet tervszerű kialakításában, védelmében, az engedély nélküli, szabálytalan, szakszerűtlen kivitelezések visszaszorításában, az építési munka színvonalának emelésében. Ennek megfelelően 2008-ban elsődleges célunk a minisztérium által meghatározott irányelvek mentén az ellenőrzések számának, tervszerűségének növelése, olyan munkamódszer kidolgozása, mely lehetővé teszi szabálytalan építkezések esetén a gyors és megalapozott intézkedések megtételét, a kivitelezés-bejelentés rendszerének modernizálása, a nyilvántartási rendszerek kidolgozása, az elsőfokú építésügyi

96 hatóságokkal való gyors és hathatós együttműködés kidolgozása az építésfelügyeleti munka eredményessége érdekében

3.2.2. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával (22-24. számú melléklet) a) Oktatási igazgatás Az ügykör két, egymástól jól elkülönülő ügycsoportot foglal magában: a beiskolázási ügyeket és a nem helyi önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények működésének engedélyezését. 1) Beiskolázási ügyek A jegyzőnek a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai elhelyezési ügyeiben a szülőt kötelező határozata elleni fellebbezés esetében a Hivatal másodfokú hatóságként jár el. A másodfokú eljárások során a Hivatal az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Gyógypedagógiai Szolgáltató Intézmény Gyakorló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságát rendeli ki a szakértői vizsgálatok elvégzésére. 2007-ben a Hivatalhoz felterjesztett beiskolázási ügyek száma 45 volt; 19 ügyben született érdemi határozat, melyek közül 2 esetben került sor az elsőfokú döntés megsemmisítésére és új eljárás lefolytatására való kötelezésre. Hivatalunk további 1 esetben semmisítette meg az elsőfokú döntést az eljáró elsőfokú hatóság hatáskörének hiánya miatt. Az elmúlt évben a fentieken túl 12 megváltoztató és 4 helybenhagyó határozatot hozott a Hivatal. Összesen 9 esetben fordult elő, hogy a szülő az ELTE Szakértői Bizottsága által megjelölt időpontban nem jelent meg gyermekével a vizsgálaton. Ezek közül 1 ügyben jelezte a szülő, hogy kérelmét fenntartja, számára Hivatalunk új időpont kitűzését kérte az ELTE Szakértői Bizottságtól; 5 esetben az eljárást a Hivatal megszüntette. A 2007-ben indult további 3 ügyben az eljárás megszüntetésére 2008 elején kerül sor. A 2007-es év folyamán a beiskolázási ügyek intézését nagyban hátráltatta az a vita, amely a Hivatal és az ELTE Szakértői Bizottsága között a szakértői vizsgálatok költségviselése kapcsán bontakozott ki. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a vizsgálatok elvégzése eltolódott, és ezzel együtt a szakértői vélemények a kitűzött határidőn túl kerültek benyújtásra. Sok esetben több hónapos késéssel kapta meg a Hivatal az érdemi döntéshez szükséges szakvéleményeket. Fentiekből kifolyólag az oktatási ügyek többségében a jogszabály által meghatározott ügyintézési határidőn túl tudtunk érdemi döntést hozni. Mivel az ágazati jogszabályok az eljárás felfüggesztését nem teszik lehetővé a szakvélemény elkészültéig, a Ket. 32. § (6) bekezdése ezen ügyekben nem alkalmazható. 2) Oktatási intézmények működésének engedélyezése A Kt. 79. §-a alapján ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. A nem helyi önkormányzati nevelésioktatási intézmények engedélyezési eljárásában másodfokú hatóságként a Hivatal jár el. A Hivatal 2007-ben megsemmisítő és új eljárásra utasító határozatot egy alkalommal hozott engedélyezési ügyben, egy esetben pedig törvényességi ellenőrzés során hozott határozatot semmisített meg. További egy ügyben a Hivatalvezető felügyeleti intézkedés

97 keretében semmisített meg egy elsőfokú végzést, melyben az elsőfokú hatóság egy iskola működtetésének megszüntetését írta elő. A fentieken túl további öt fellebbezés érkezett a Hivatalhoz ebben az ügykörben, ezeket a hiánypótlási felhívások teljesítését és a tényállás tisztázását követően várhatóan 2008 elején bíráljuk el. A jogorvoslati kérelmek benyújtása beiskolázási ügyekben egyáltalán nem jellemző, 2007. évben egy ilyen kereset sem érkezett. Az oktatási intézmények a rájuk nézve sérelmes döntéseket szinte kivétel nélkül megtámadják, azonban az ügyek rendkívül alacsony számára tekintettel ez 2007-ben egyetlen pert jelentett. b) Adóigazgatási ügyek 2007. január 1-jétől az illeték hatáskör az állami adóhatósághoz került át, amely személyi állományunk minőségét e területen lényegesen befolyásolta. Az önkormányzati adóztatás területén is gyakorlattal bíró, jó szakembereket Hivatalunk nem tudta megtartani, hiszen az adóérdekeltségi rendszerrel dolgozó adóhatóságnál lényegesen jobb kondíciókkal tudtak elhelyezkedni. Az önkormányzati adóztatás másodfokú feladatait (helyi adók, gépjárműadó, adók módjára behajtandó köztartozások, egyéb) 2006-ban a fővárosban 3 fő, míg pest megyében átlagosan 1,8 fő látta el (osztott munkakörben). Jelenleg 3 kolléga dolgozik a területen. A korábbi hivatalokkal ellentétben csak két vezető segíti közvetlenül az ügyintézést (főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes), ami jelentős csökkenés a korábbi négy vezetőhöz (pest megye: főosztályvezető, osztályvezető, Budapest főosztályvezető és osztályvezető) képest, ami vezetői és ügyintézői szinten egyaránt számokban nem kimutatható megnövekedett felelősséget, leterheltséget jelent. A 2007. évben az adóztatást illetően az alábbi fő tendenciák emelhetők ki. Jelentős számú áthúzódó ügyet kellett kezelnünk, ami nyilvánvalóan abból a tényből adódott, hogy a 2006. év vége az illetékügyek átadásával telt el, a távozó kollégák jövőbeli munkájuk ellátását tekintették elsődleges feladatnak. Ezt a hátralékot görgettük tovább az év során, ami ahhoz vezetett, hogy ügyeinknek csak egyharmadát (158 darab) sikerült határidőben elintéznünk, míg 336 esetben túlléptük az eljárási határidőt. Fontos tapasztalat az is, miszerint az ügyintézés sok esetben rajtunk kívül álló okból azért is húzódik el, mert a felterjesztések hiányosak. (pl. hiányzik a meghatalmazás, a tértivevény). Az adóügyek intézése során jellemzően jogorvoslati kérelemre járunk el, 487 ilyen esettel szemben csak 7 alkalommal gyakoroltuk hivatalbóli döntés-felülvizsgálati jogkörünket. Ennek indoka az, hogy kötelezettséget, ráadásul pénzfizetést megállapító döntésekről van szó, amely értelemszerűen fokozott ügyféli (adózói) aktivitással jár. Az ügyiratforgalom összehasonlítása nehézkes, hiszen a 2006. évben az adó és illetékügyeket csak egy kódon kellett nyilvántartanunk, így megosztásuk csak becsléssel történhet meg, önálló adó adatunk nincs. A 3.1.2. pontban már kifejtettek eredményeképpen az első fokú döntések több mint felét kellett jogszabálysértőnek minősítenünk, ami az elsőfokú ügyintézés rendkívül gyenge színvonaláról tanúskodik. 214 helybenhagyó határozat mellett 28-szor volt szükség a döntés megsemmisítésére, 125 esetben új eljárást is el kellett rendelnünk, míg 76 esetben a megváltoztatás eszközével láttuk orvosolhatónak a jogsértést. A 214 helybenhagyó döntés jelentős részét alkotják a gépjárműadó adónemben született határozatok. Itt a probléma gyökere továbbra is oda nyúlik vissza, hogy helyes-e a

98 gépjármű-nyilvántartásban szereplő adat. Több esetben nem, ám az adóztatás formálisan a nyilvántartáson alapul, ahhoz van rendelve, így az adóztatás során nem lehet korrigálni az alapul fekvő tényálláson. Ezt az adózók érthetően nem tartják elfogadhatónak, ami közigazgatási jogviták sokaságát generálja. Az év első felében több iparűzési adóügyben is a 2006-os esztendő „slágertémája” volt az eldöntendő kérdés: ellentétes-e az iparűzési adó az Európai Unió jogával? Ezekben az ügyekben is helybenhagyó döntéseket adtunk ki. Természetesen a kérdés „idényjellegű” volt, az Európai Közösségek Bíróságának döntése után ezen fellebbezési okra már nem terjesztenek elő jogorvoslatot. Az év végén a már jelentkező igen jelentős számú (kb. 250-300) peres eljárás lezárása vont el jelentős energiákat az egyéb ügyek intézésétől. Az egyedi adóügyekben több esetben nem szorítkozhattunk kizárólag az első fokú határozatra a hatósági jogalkalmazásnál, hanem magát a helyi joganyagot is vizsgálnunk kellett. Amennyiben ezt nem láttuk megfelelőnek, úgy a jogorvoslati kérelmeket elbíráltuk, ám ezzel egyidejűleg társfőosztályunkat kértük fel a törvényességi észrevétel megtételének megfontolására. Az adózókat tájékoztattuk az alkotmányjogi panasz intézményéről, amely biztosítja, hogy egyedi ügyükre sem lehet alkalmazható a magasabb szintű jogszabállyal ellentétes előírás, de ehhez az ő aktivitásuk is szükséges. A jogszabály hibáit hivatalból észleltük, de sok fellebbezést is kifejezetten erre az indokra hivatkozással terjesztettek elő. A jellemző okok: a korábbi adómérték jelentős felemelése, az év végi jogszabály módosítás miatt a felkészülési idő hiánya, indokolatlan megkülönböztetés az ingatlan nagysága szerint (ún. sávos adómérték), a helyi mentességek leszűkítése. Érezhetően megnőtt az ún. végrehajtási kifogások száma (51 darab elsőfokú végzést hoztunk, mely többségében a kifogás elbírálása), ami abból a szempontból mindenképpen kedvező jelenség, hogy feltehetően megnőtt az elsőfokú adóhatóságok behajtási tevékenysége. (Megjegyezzük, hogy itt a végrehajtási kifogásról rögtön a másodfok dönt.) Sok esetben észleltük, hogy az önkormányzati adóhatóságok élnek a lehetőséggel, és a végrehajtást „kiadják” az önálló bírósági végrehajtók részére, akik több végrehajtási cselekményt is foganatosítanak, mint a polgármesteri hivatalok. Ügyintézési nehézség, hogy az iratok egyik része a végrehajtónál, másik része az adóhatóságnál található, akik nem hangolják össze a felterjesztést. Figyelemre méltó tendencia, hogy néhány első fokú adóhatóság a számukra kedvezőtlen döntéseink esetében a Pénzügyminisztériumhoz fordulnak, amely több esetben felügyeleti jogkörében vizsgálódik. Ez azért lenne mellőzendő megoldás, mert a végrehajtás munkamegosztása keretébe nem illeszthető bele olyan eset, amely az adóhatóságot ügyféli jogokkal ruházza fel. Az adóügyek számszerűsítése azért nehéz feladat, mert a korábbiakban csak gyűjtőkódon kellett azokat nyilvántartani, együtt az illetékügyekkel. Az általános tapasztalat szerint 80-20%-os elkülönítést alkalmazhatunk, az illetékek javára. Ezt a kalkulációt alapul véve 2006-ban 208 adóügyet intéztek el pest megye közigazgatási hivatalában (1042*0,2), a fővárosi egység pedig 259 ügyet dolgozott fel (1295*0,2). Ez összesen 467 döntés. A 2007-es évben 407 érdemi döntés mellett 87 végzést adtunk ki, azaz 494 döntés született meg. Arról nincs külön adatunk, hogy a megyei és a fővárosi ügyek ezen belül milyen arányt képviselnek, de tapasztalataink alapján a főváros túlsúlyát tudjuk megállapítani.

99 c) Ipar-kereskedelmi ügyek A 2006-os esztendőben pest megyei jogelődünknél osztott munkakörben kb. 1,2 ügyintéző foglalkozott ezzel a feladattal (üzletműködés, telepengedélyezés, szálláshelyek engedélyezése, vásárok és piacok nyilvántartása), míg a fővárosi hivatalban kb. 3,5 fő végezte ugyanezt a munkát. 2007-ben az egész régióért 3 köztisztviselő kolléga felel ügyintézői státusban. A korábbi hivatalokkal ellentétben csak egy vezető kiadmányozza a fellebbezések elbírálását (főosztályvezető-helyettes), ami jelentős csökkenés a korábbi két vezetőhöz (pest megye: főosztályvezető, Budapest főosztályvezető) képest, ami vezetői és ügyintézői szinten egyaránt számokban nem kimutatható megnövekedett felelősséget, leterheltséget jelent. Az év elején az Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter által elrendelt vizsgálatban vettünk részt. Az ellenőrzés jogelőd hivatalainkra, több fővárosi kerületre és vidéki városra (pl: Vác, Érd) terjedt ki, és elsődlegesen a vállalkozásokat érintő eljárások időtartalmát próbálta felmérni. Ebben az ellenőrzésben is jeleztük, milyen kulcskérdéseket látunk a területen, mire kell fókuszálni az eredményes működéshez. Tavasszal szakmai véleményt adtunk az új üzletműködési szabályok tervezetéhez, és véleményeztük a telepengedélyezés rendjének módosítását is. Az év közepén lépett hatályba az üzletek működésének rendjéről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet. A hatálybalépést követő héten belül már kibocsátottuk első, jogegységesítő körlevelünket. Az ősz során azokat a kérdéseket is próbáltuk megválaszolni második körlevelünkben, amik időközben érkeztek be Hivatalunkhoz. De azokra a problémákra is igyekeztünk meggyőző válaszokkal szolgálni, amiket az egyedi ügyekből visszatérő esetként szűrtünk ki. A fővárosi kollégák már az elmúlt években találkozhattak a Ket. alkalmazását elősegítő álláspontjainkkal, amit ez évben a pest megyei jegyzőknek is a rendelkezésére bocsátottunk. Írtunk továbbá mindenkinek a peres ügyek felterjesztési rendjéről. Az év második felében az ügyészség is átfogó vizsgálatot folytatott az üzletműködés tárgykörében, mind a pest megyei településeken, mind a fővárosi kerületekben. A vizsgálatban Hivatalunk többes minőségében működött közre. Egyrészt segítettük az eső fokú hatóságok és a vizsgálatot végző Fővárosi Főügyészség közötti kapcsolattartást, másrészt magunk is a vizsgálat alanyai voltunk. A vizsgálat kb. 100 darab másodfokú ügyet érintett. Ennek eredményeképpen az ügyészség egy óvást, öt elvi óvást, egy ötpontos felszólalást terjesztett elő, és egy jelzéssel is élt. Az ügyészségi beavatkozás arányai munkánk megfelelő színvonalára engednek következtetni. Az ügyészség egyik elvi óvását elutasítottuk, aki ebbe belenyugodva küldte vissza az iratokat perindítás nélkül. Felszólalásaik közül is volt amelyikkel nem értettünk egyet, ez a beszámoló készítésekor a Gazdasági és Közlekedési Miniszter elbírálására vár. Szeptember-október folyamán Hivatalunk kihelyezett jegyzői értekezleteket tartott valamely kistérségi jegyző közreműködésével. Itt már kaptunk visszajelzéseket segítő szándékunk eredményeiről. Magunk is beszámoltunk a hatósági jogalkalmazás aktuális kérdéseiről, például arról, hogy a megyei (főváros) bíróságok ítéleteit az interneten is olvashatjuk (www.birosag.hu/OIT/Informacio-szabadsag/Birósagi Határozatok Gyűjteménye), vagyis van egy újabb fórum, ahonnan ötleteket meríthetünk. Októberben és decemberben a Miniszterelnöki Hivatal által megrendelt telepengedély tárgyú összefoglaló-előkészítő anyagról fejtettük ki véleményünket előbb írásban, majd

100 az anyag szakmai vitáin is részt vettünk az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felkérésére. Decemberben ipar-kereskedelmi konferenciát tartottunk az első fokú hatóságok részére, ahol előadást tartott a Fővárosi Főügyészség vizsgálatvezető ügyésze is. Hivatalvezetőhelyettes asszony beszámolt a fontosabb jogszabályváltozásokról (pl. illetéktörvény, Ket. végrehajtó szolgálata), illetve válaszoltunk az első fokú kollégák által feltett gyakorlati kérdésekre. Ezen a fórumon is kiderült, a problémák többnyire nem különböznek (a kocsma mindenütt hangos, az önkéntes jogkövetés általánosan hagy kívánnivalót maga után). A szakigazgatási terület speciális regionális jellege a budapesti külkerületek és az agglomeráció sajátos viszonya. Ezek jellege hasonló, jelenleg ide települnek ki azok a vállalkozások, amiket korábban a főváros belső kerületeiben is meg lehetett találni, illetve működésük eddig nem volt zavaró, hiszen a perifériára estek (pl. karosszéria lakatos, gumijavító). Az utóbbi években azonban az állampolgárok is szívesen választják lakóhelyükül ugyanezeket a területeket, így az összeütközések lehetősége is megnőtt, ami a hatóságok részéről nemcsak a határozott, de az egységes fellépést is indokolja. Ennek eszköze lehet a közigazgatási hivatal gyakorlatformáló fellépése, aminek e módon igyekeztünk eleget tenni. A tárgyévben szinte kivétel nélkül kérelemre jártunk el üzletműködési ügykörben. 387 ilyen eset mellett csak nyolcszor avatkoztunk be hivatalból, míg a telepengedélyezés 104 elbírált kérelme mellett öt esetben éltünk a hivatalbóliság eszközével. Az elsőfokú munka minőségének fokmérője döntéseink tartalom szerinti megoszlása. Telepengedélyekkel kapcsolatban 28 esetben értettünk egyet az első fokú hatósággal, ugyanilyen arányban rendeltünk el új eljárást, 3 esetben nem láttuk szükségesnek az első fokú döntést (megsemmisítés), míg 13 alkalommal éltünk a megváltozatás eszközével. Sokkal rosszabb a helyzet az üzletműködés körében, hiszen 32 hibátlan eljárással szemben 111 ügyben újra kellett kezdenie a munkát a jegyzőnek. Ehhez adódik még hozzá a 14 megsemmisítés, és a 15 megváltozató döntés is, azaz végkövetkeztetésünk nem lehet más, minthogy a jogorvoslattal érintett ügyek tapasztalatai alapján a jegyzők segítségre szorulnak a terület megfelelő kezelésében. Az adatokból jól látható, hogy a kizárási kérelmek száma rendkívül magas. 260 illetve 61 ügyben hoztunk első fokú döntést, aminek döntő hányada kizárási tárgyú volt. Ennek oka, hogy önkormányzati tulajdonban levő ingatlanokra kértek működési engedélyt. Értelmezési vitára ad okot a Ket. szövegezése, hogy ez „saját ügynek” tekintendő-e. Mivel a tavasz végén megismert módosítási koncepció ezt akként fogta fel, nem láttunk okot a köztes időre új gyakorlat „meghonosítására”, így saját ügynek tekintettük a tulajdonlásokat. Az egész régióban ezt a felfogást képviseltük, szemben a 2006-os évben folytatott eltérő gyakorlattal. Ügyköreinkben jellemzően tudjuk tartani az eljárási határidőket 335, illetve 94 esetben megtartottuk az eljárási rendet, míg 60 és 15 alkalommal csúsztunk ki a törvényi keretekből. Más kérdés, hogy a szakhatóságok eljárása elnyúlik. Kétségtelen, hogy nem minden esetben fordultunk a felettes szervhez, ám amikor igen, az is hatástalan maradt. A 2006-os és a 2007-es esztendők számszaki összehasonlítása technikai akadályokba ütközik, ugyanis pest megyei jogelődünk Általános Igazgatási és Szociális Osztálya útján intézte a feladatot, ezen belül pedig nem bontotta meg az ügyeket regisztrálásnál. Jogelőd hivatalaink nem profil tisztán alkalmazták a köztisztviselőket, hanem azok osztott munkakörökben dolgoztak (üzletműködés, telepengedély szabálysértéssel, birtokháborítással, állattartással és más rendhagyó ügyekkel együtt). A 2006-os évben

101 több személycsere is történt (halálozás, szülés, kilépés), így ezen állandóság is megbomlott, tovább nehezítve a helyzetet. Pest megyei jogelődünk 2006-ban 85 iparügyben született döntést vizsgált felül, a fővárosi egység pedig 80-at. Kereskedelmi ügykörben ez 32 és 105 döntést jelentett. 2007-ben 62 érdemi döntést és 47 végzést hoztunk meg a telepengedélyek tárgykörében, míg az üzletműködéseknél 149 határozat mellett 246 végzést is kiadtunk. Mivel az összehasonlítás nem tökéletes (hiszen nem azonos mérőszámaink vannak), csak a tendenciákra mutathatunk rá. A fellebbezések száma nőtt, a megoszlás aránya (főváros, pest megye) jellemzően nem változott. Mint a bevezetőben említettük az ügyintézői létszám alacsonyabb, vagyis az egy főre eső munkateher, és a vezetői felelősség nőtt. d) Közlekedési igazgatási ügyek A kormányzati deregulációs program járművekkel kapcsolatos ügycsoportra vonatkozó jogszabály javaslatokra szakvéleményt készítettünk. Javaslatokat tettünk a közlekedési igazgatási ügykörhöz kapcsolódó egyes jogszabályi rendelkezések megváltoztatására, illetve hiányzó rendelkezések pótlására. Az alábbi két esetet emelném ki a járműigazgatás területén tett javaslatok közül. 1. A járművek tulajdonjogának változása esetén a törvényben meghatározott 15 napos bejelentési határidő elmulasztása esetére vonatkozó jelenlegi szabályozás szerint, ha a jármű új tulajdonosa a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a járművet az illetékes hatóság a forgalomból a külön jogszabályban meghatározott időtartamra kivonja a forgalomból. E kivonási időtartam a mulasztás mértékével arányban növekszik: ha a mulasztás a 30 napot nem haladja meg, két hónap, 31 és 90 nap közé esik, négy hónap, 91 és 180 nap közé esik, hat hónap, 180 napot meghaladja, egy év. Kifejtett véleményünk szerint a megfogalmazott törvényi cél lényege, hogy a jármű új tulajdonosa a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást – bejelentési kötelezettségének eleget téve – mielőbb teljesítse, így egy korszerű és valódi adatokat tartalmazó nyilvántartás jöjjön létre. Álláspontunk szerint ebben az esetben a bejelentési kötelezettséget nem teljesítő ügyfél járművének meghatározott időre történő forgalomból kivonása nem valósítja meg a megfogalmazott célt. Annak megvalósulását az szolgálná a legmegfelelőbben, ha a forgalomból kivonás a bejelentési kötelezettség teljesítéséig tartana. 2. A rendőrhatóság felhívására történő adatszolgáltatás elmaradását szankcionáló jogszabályok értelmében három különböző esetben kerülhet sor a járművek forgalomból történő kivonására. A törvényi szabályozás az adatszolgáltatás önhibából történő elmulasztását szabja a kivonás feltételének, míg a jármű forgalomból kivonására vonatkozó konkrét jogszabályi hely, a BM rendelet - szűkítő értelmezést használva - csak az adatszolgáltatás jogos indok nélküli megtagadására, illetve valótlan adat közlésére ír elő joghátrányt. A forgalomból kivonást elrendelő döntés meghozatala hatalmas terhet ró mind az első-, mind a másodfokú hatóságokra, mivel a tényállás tisztázása körében sok esetben a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján bebizonyosodik, hogy a kivonás jogszabályban meghatározott feltételei nem állnak fenn maradéktalanul, így a hatóságok nem dönthetnek a gépjármű hat hónap időtartamra történő forgalomból kivonásáról. Ezzel a jogszabályban előírt szankció nem éri el a jogintézmény jogpolitikai célját. Javasoltuk, hogy – amennyiben a forgalomból történő kivonás ezen indokát továbbra is alkalmazni kívánja a jogalkotó – a törvény és a rendelet megfelelő összehangolásának megteremtése, az egymásra hivatkozó jogszabályi helyek pontos megfogalmazása szükséges. Kifejtettük, hogy a helyzetet legmegnyugtatóbban az rendezné, ha egy átfogó

102 jogszabály módosítás keretében a tulajdonos felelősségének megállapítása megfogalmazódna. A kérdés bizonyos szabálysértések esetén megoldódni látszik, tekintettel arra, hogy 2008. 01. 01-jével a jármű tulajdonosának, illetve üzembentartójának objektív felelősségét megállapító új szabályozás lépett életbe. A Hivatal közlekedési igazgatási ügyeinek száma ebben az évben jelentősen, 68 %-kal megemelkedett. E feladat minden ügyintézőtől sok jogszabály részletes ismeretét kívánja meg. Ez tükröződik abban az adatban is, hogy az elsőfokú hatóság határozatait helybenhagyó döntéseink száma közel egyező a megsemmisítő döntéseinkkel. Jelentős az elsőfokú döntést megváltoztató érdemi határozatok száma is, ez a döntéseink 25 %-a. Jellemző hibák és hiányosságok a Ket. által meghatározott döntések kellékeinek hiányában határozhatók meg. Másodfokú döntéseink jelentős része az ügyfél által benyújtott jogorvoslati kérelem alapján indult. A közlekedési igazgatási ügyek 3,5 %-ban felügyeleti jogkörünkben hivatalból jártunk el. Jogértelmezési kérdések megoldására, az első és másodfokú joggyakorlat fejlesztése érdekében szorosabb kapcsolatot alakítottunk ki a Pest Megyei és a Fővárosi Főügyészséggel, egymást folyamatosan tájékoztattuk a törvényes működés érdekében. A Fővárosi Főügyészség az év folyamán törvényességi ellenőrzésre kérte be a gépjárművek forgalomból történő kivonása során keletkezett II. fokú eljárások általuk megjelölt iratanyagait. A vizsgálat során a főügyészség nem tett észrevételt. A vezetői engedély visszavonási, vezetési jogosultság szüneteltetési ügyek is emelkedést mutatnak a tavalyi évhez képest. Az ügykörrel kapcsolatban továbbra is megállapítható, hogy a legkövetkezetesebb jogszabályi háttérrel rendelkezik, ennek megfelelően csak a legritkább esetben kell az elsőfokú határozat megsemmisítéséhez folyamodnunk. Részt vettünk az ügycsoportjainkhoz tartozó szakmai értekezleteken, így az országos okmányirodai klub és több anyakönyvi szakmai találkozón. e) Személyi adat és lakcím-nyilvántartási ügyek Másodfokú hatáskörrel rendelkezik Hivatalunk a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló1992. évi LXVI. Törvény, és annak végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Kormány rendelet alapján a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárás, a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásokban. Jellemzően a lakcímrendezési eljárásokban beérkezett fellebbezésekben dönt hatóságunk. Ebben az ügykörben is tapasztalható 25 %-os emelkedés az elbírált ügyek tekintetében. Az ügykörben született döntések számának kétharmada nem érdemi döntés, ezek a Ket. 43.§. (7) bekezdésére hivatkozással kért kizárási kérelmek, melyet az eljárás lefolytatására illetékes jegyző nyújt be. Az elsőfokú határozatot megsemmisítő döntések száma kétszer magasabb a helybenhagyó döntéseknél. Folyamatos volt a hatósági ügyköreinkhez tartozó bírói ítéletek folyamatos figyelemmel kísérése, rendszerezése és ennek megfelelően szükség esetén eljárási gyakorlatunknak a bírói döntésekhez igazítása. A KEKKH és az IRM okmányirodai tevékenységéhez fűződő szakmai koordinatív munkájában segítően vettünk részt. Jelentősen megnőtt a személyi adat és lakcím-nyilvántartási adategyeztetési ügyek száma, melyet a KEKKH kérésének megfelelően felügyelünk.

103

Másodfokú hatáskörrel rendelkezünk az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény, és az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 129/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján. A leggyakrabban az okmányirodák által visszavont vállalkozói engedély ügyekben beérkezett fellebbezéseket bíráljuk el. A 2006-ban elbírált ügyek száma ez évben 18 %kal emelkedett. Itt a legmagasabb az aránya a helybenhagyó döntéseinknek, amely 54 %. f) Lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos ügyek A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet határozza meg az ilyen ügyekben az eljárás menetét. A jegyzőnek a rendelet a jogosultság igazolásánál, lakásigény ismételt érvényesítése esetén a visszafizetés felfüggesztésének elrendelésénél, terhek átjegyzésének elrendelésénél állapít meg hatáskört, továbbá a jegyző állít ki igazolást arról, hogy a visszafizetés az általa megjelölt bankszámlára megtörtént. A jogszabály nem fogalmazott minden esetben egyértelműen, ezért számos vitás kérdés merült fel a másodfokú eljárások során, amelyeket jogértelmezés segítségével lehetett megoldani. Az ügyek többsége olyan eset, amikor az ügyfél a támogatott lakást eladja, olcsóbb és kisebb lakást vásárol, mégis kéri a teljes támogatási összeg átjegyzését különböző igazolások benyújtásával, megpróbálva kihasználni a joghézagokat. Hivatalunk jogértelmezése alapján kizárólag a támogatott lakás eladási árát, és az új lakás vételárát lehet figyelembe venni támogatás átjegyzése esetén, az átjegyzés pedig a két összeg különbözetének arányában történhet. Hivatalunk határozatairól, és a felmerült problémákról értesült a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, és a jogterület irányításáért felelős központi szerv is. A jogalkotó a jogszabály változtatásával pontosította a szabályozást. Az új jogszabály mindenben igazolja Hivatalunk kialakított gyakorlatát, kimondja, hogy kisebb értékű ingatlan megszerzése esetén arányos a visszafizetési kötelezettség, pontosabban szabályozza az eljáró hatóságok hatáskörét, és az eljárás menetét, megszüntetve a korábbi joghézagokat. g) Hadigondozási ügyek Az ilyen ügyek száma nem jelentős, azonban ha az elsőfokú hatóság elutasítja a kérelmező igényét hadigondozotti ellátásra, akkor általában az elutasító határozatok ellen az ügyfelek fellebbezéssel élnek. A másodfokú eljárásban bizonyítási problémát az okoz, hogy az ellátást megalapozó esemény bekövetkezése óta már évtizedek teltek el, ami megnehezíti a bizonyítékok, írásos dokumentumok beszerzését, értékelését. h) Tűzvédelmi ügyek Hivatalunk 2007. májusáig látta el a tűzvédelemmel kapcsolatos olyan másodfokú hatósági feladatokat, amelyekben a jogszabályok a hatáskört elsőfokon a jegyzőhöz telepítették. A 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet értelmében 2007. május 1. hatállyal megszűnt a közigazgatási hivatalok hatásköre tűzvédelmi ügyekben. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztették a korábbi – tűzvédelmi hatáskört is megállapító – jogszabályok. A jogszabály nem rendelkezett a folyamatban lévő ügyekről, így a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalnak már nem volt lehetősége arra, hogy a folyamatban lévő ügyekben 2007. május 1. után érdemben eljárjon. Az ügyek átadása a jogutód fővárosi, és pest-megyei szervnek megtörtént. i) Birtokvédelmi végrehajtási ügyek Az év folyamán – hasonlóan a 2006. évhez – továbbra is felmerült a Ket. birtokvédelmi ügyekben történő alkalmazásával kapcsolatban több kérdés. Ezek közül változatlanul kiemelkedik annak a jelentősége, hogy figyelemmel a Ket. 109. § (2) bekezdésére,

104 valamint a Ptk. 191. § (4) bekezdésére, hogyan alakul a birtokvédelmi, valamint a birtokvédelmi végrehajtási ügyekben meghozott végzések elleni jogorvoslat lehetősége. A helyes gyakorlatot illetően tett megállapításainkat már a 2006. évi beszámoló is tartalmazza. Az abban foglaltak a másodfokú jogalkalmazói tevékenységünk során változatlanul érvényesek. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a Ket. Szakértői Bizottság 26. számú módszertani állásfoglalása, a vonatkozó bírósági döntések és ezek útmutatásai alapján Hivatalunk által meghozott közigazgatási döntések ellenére az elsőfokú hatóságok túlnyomó többsége számára továbbra sem ismert a jogorvoslat rendje. A birtokvédelem tekintetében is jelentős különbség tapasztalható a fővárosi kerületekből és a Pest megyei településekről felterjesztett ügyeket illetően. Míg a budapesti kerületekből döntően a fellebbezések, valamint a kizárási kérelmek felterjesztésére kerül sor, addig a Pest megyei településekről az előző ügytípusokon túl számos panasz, bejelentés érkezik Hivatalunkhoz, amelyekben a helyi jegyző eljárását sérelmezik. Az ügykörben meghozott döntéseink számát és megoszlását a 17-es és a 22-es melléklet szemlélteti. Figyelemre méltó tendenciaként említhető az eljárásból történő kizárási kérelmekkel kapcsolatos ügyek magas száma, amelyből 2007-ben 171 db. volt. Az elmúlt évben az ügykörben öt esetben kérték döntésünk bírósági felülvizsgálatát. Ezek közül két esetben a bíróság a kérelmet nemperes eljárásban elutasította. Két esetben a bíróság az ügyfél felülvizsgálat iránti kérelmének helyt adott és Hivatalunkat kötelezte a fellebbezés érdemi elbírálására. Egy esetben még folyamatban van a bíróság előtt a nemperes eljárás. j) Állattartási, állatvédelmi ügyek Az állattartási ügyekben folyó eljárások közül az önkormányzatok jegyzőinek hatáskörébe a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően az állatvédelmi ügyek elbírálása, valamint az ebek veszélyessé nyilvánítására irányuló eljárások lefolytatása, továbbá az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 16. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint állatvásár, állatkiállítás, állatverseny, állatbemutató – ideértve az állattal történő mutatványos tevékenységet – tartásának engedélyezésére irányuló eljárás lefolytatása tartozik, így a Hivatal másodfokú eljárása is az ilyen tárgyú határozatok elleni fellebbezések érdemi elbírálására irányul. Az ügykörben meghozott döntéseink számát és megoszlását a 17-es és a 22-es melléklet szemlélteti. Eljárás lefolytatásából történő kizárási kérelem elbírálására három esetben került sor. Az elmúlt évben az ügykörben két esetben kérték a döntésünk bírósági felülvizsgálatát. Ezekben az ügyekben még folyamatban van a peres eljárás. k) Közterület-felügyelői intézkedések elleni panaszok elbírálása A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. tv. 23. § (4) bekezdése alapján a felügyelő intézkedése ellen tett panaszt a jegyző bírálja el, mely határozat ellen a közigazgatási hivatal vezetőjéhez lehet fellebbezéssel élni. Általános érvényű megállapításként leszögezhető, hogy az ügykörrel kapcsolatban a régiós hivatallá történő átalakulásunk nem eredményezett érdemi változást. Ennek oka, hogy a közterület-felügyelői intézkedések elleni panaszok szinte kizárólag a kerékbilincs alkalmazásával kapcsolatban kerülnek előterjesztésre, az említett eszköz alkalmazására azonban a régiónkon belül csak Budapesten kerül sor.

105 Az elmúlt évben 28 másodfokú döntést hoztunk. Ezek közül 15 esetben helybenhagytuk az elsőfokú döntést, míg 11 esetben megváltoztattuk azt, két ügyben pedig az elsőfokú határozat megsemmisítése mellett új eljárás lefolytatását rendeltük el. Öt esetben kérték a döntésünk bírósági felülvizsgálatát. Ezek közül két esetben a bíróság elutasította a kérelmet, egy esetben pedig a döntésünket hatályon kívül helyezte és Hivatalunkat új eljárás lefolytatására utasította. Két ügyben még folyamatban van a peres eljárás. Az ügykörrel kapcsolatban meghozott döntéseink száma a mellékletből nem állapítható meg (ezért került sor annak a fentiekben ismertetett részletezésére), mivel a közterületfelügyelői intézkedések elleni panaszok elbírálása tárgyában lefolytatott eljárásokat a közlekedési ügyek között tartják nyilván. l) Perképviselet Az Adóigazgatási, Ipar-Kereskedelmi és Perképviseleti Osztály ügyintézői a Hatósági Főosztály összes perét és nemperes eljárását: 2 kolléga 804 db ügyet kezelt a 2007. év háromnegyed évében További 82 peres eljárásban ügyvédünk védi hivatalunk érdekeit. Ezen óriási szám megítéléséhez további adalék, hogy tudomásunk szerint egy közigazgatási bíró átlagosan kb. 150 ügyet kezel egy esztendőben. A fejenként az ügyintézőinkre jutó 402 db polgári eljárásban legalább egyszer kötelező írásban nyilatkoznunk, eljárnunk a tárgyalásokra (a bírói rutin az ügyeket nem látja egy tárgyaláson elintézhetőnek, csak átlagosan 4-5 tárgyalási napon), elkészítjük a jogorvoslati kérelmeinket, megtesszük egyéb jognyilatkozatainkat. A perekben két ügykör felülvizsgálata értékfüggő (adó, kisajátítás), ezért nemcsak kötelességünk, de önérdekünk is az aktív részvétel, ettől energia nem vonató el. m) Építésügyi igazgatás Fontosnak tartjuk vázolni régiónk helyzetét, mert az is jelentősen hat feladatellátásunk feltételeire, nehézségeire. A Közép-magyarországi Régió különleges helyzetben van az ország többi régiójához képest. • A Közép-magyarországi régióban él Magyarország lakosságának egyharmada, 3-3,5 millió ember, akinek hatósági ügyét hivatalunk intézi. A régió speciális jellegű, a fővárosban rengeteg a nagy beruházás, ebből és a sűrű beépítésből következően nagyon sok az egyes ügyekben érintettek száma, a lakossági bejelentések, panaszok száma. Az agglomerációs településeken intenzív a fejlődés, ipari parkok, bevásárló és logisztikai központok, lakóparkok épülnek. • Hivatalunk 103 települési és 23 fővárosi kerületi jegyző tekintetében látta el (idén 120) az építéshatósági feladatokat. • Hivatalunk (a közép-magyarországi régió területére vetítve) 2005-2006. évben 2,5-4szer annyi hatósági döntést hozott, mint a többi régió, az egy főre jutó hatósági döntések száma jóval a régiós átlag feletti, 112-180 %. • A korábbi (2003-2004. év, mert 2005-2006-ra nem kaptunk) megyékre készített építéshatósági statisztikák szerint a főváros és Pest megye 7000 körüli iktatott ügyiratot kapott, 2500, illetve 1500 másodfokú határozatot hozott, a többi megye 800-3100 ügyiratot kapott, 310-660 közötti számú másodfokú határozatot hozott.

106

A Közép-magyarországi Régióra vonatkozó összehasonlító statisztikai adatok: 1. A lakosságszám 2007. évben: Budapest Pest Megye KMR összesen: Magyarország lakosainak száma:

1.696.128 fő 1.176.550 fő 2.872.678 fő 10.066.158 fő

Az ország lakósságának 28,5 %-a a Közép-magyarországi régióban él. 2. Az építőipari termelés értéke 2006. évben: Budapest Pest Megye KMR összesen: Magyarország építőipari termelésének értéke:

642.353 millió Ft 145.889 millió Ft 788.242 millió Ft 1.535.356 millió Ft

Az országos építőipari termelés 51,3 %-a a Közép-magyarországi Régióra esik. 3. 2006-ban kiadott lakásépítési engedélyek száma: Budapest Pest Megye KMR összesen: Magyarországon a kiadott lakásépítési engedélyek száma:

11.514 db 9.720 db 21.234 db 44.826 db

Az országban kiadott lakásépítési engedélyek 47,37 %-a a Közép-magyarországi Régióban került kiadásra. 4. építéshatóságok száma 2008. február 1-től: Budapest Pest Megye KMR összesen: Országosan 495 építéshatóság működik, ennek 24 Régióban.

23 97 120 %-a a Közép-magyarországi

5. A régió speciális jellegű, a fővárosban rengeteg a nagy beruházás, ebből és a sűrű beépítésből következően nagyon sok az egyes ügyekben érintettek száma, a lakossági bejelentések, panaszok száma. Az agglomerációs településeken intenzív a fejlődés, ipari parkok, bevásárló és logisztikai központok épülnek. 6. Hivatalunk (a közép-magyarországi régió területére vetítve) 2005-2006. évben 2,5-4szer annyi hatósági döntést hozott, mint a többi régió, az egy főre jutó hatósági döntések száma jóval a régiós átlag feletti, 112-180 %.

107

7. A két utolsó rendelkezésünkre álló, az ÖTM, illetve jogelődje által készített országos építéshatósági statisztika adatai összehasonlítva a régiókkal:

2003. év Ép.eng. Fennm.eng. Hasznvét. F + H. eng. 2004. év Ép.eng. Fennm.eng. Hasznvét. F + H. eng. Épfel.száma

KözépMo.

É-Mo.

É-Alföld

D-Alföld

KDunántúl

NyDtúl

DDunántúl

28323 2125 16567 18692

9803 279 4674 4953

14788 549 8676 9225

12086 838 6328 7166

13099 582 6686 7268

13789 779 6526 7305

12986 536 5486 6022

25887 2219 17574 19793 5

9455 333 5055 5388 5

13462 615 8649 9264 3

10468 932 6105 7037 4

12642 554 6606 7160 1/2

12842 820 7176 7996 2

11555 456 5840 6296 4

A fentiekből kitűnik, a táblázatból jól látszik, hogy nagy munkateherrel küzd az Építésügyi Főosztály, az ügyek mind eljárásjogilag, mind anyagi jogilag nehezek, az ügyfélkör igen széles, az ügyfélfogadás is jelentős időt elvesz a munkaidőből. A másodfokú hatósági munkánk jelentős részét kitevő engedélyezési ügyekben hozott másodfokú határozatok száma kiemelkedően magas régiónkban. A két építésügyi főosztály egyesítésével létrejött főosztály a perképviseletet ellátó és a környezetvédelmi, kommunális hatósági ügyekben eljáró Jogi Osztályból, a másodfokú építésügyi hatósági munkát végző Budapesti Területi Osztályból és Pest megyei Területi Osztályból, és az Építésfelügyeleti Osztályból áll. A kisajátítási és az Étv. 30. § szerinti kártalanítási feladatok végképp átkerültek a Hatósági Főosztályhoz. A Főosztály személyi összetétele: 1 fő főosztályvezető, 1 fő Jogi Osztályt vezető főosztályvezető-helyettes, 3 osztályvezető, 5 jogász, 21 fő építésügyi hatósági ügyintéző, 4 építésfelügyelő és 4 ügykezelő, illetve titkárnő. Összesen 39 fő. A ténylegesen közös munka április elején indulhatott be, amikor összeköltözött a Főosztály két fele. Megindult az információs rendszerek összehangolása, a jogalkalmazás megismerése és egységesítése, a feladatok újraosztása, a kommunikációs csatornák kiépítése, egyszerűsítése, gyorsítása egymás közt – mert ez a nagy létszámú főosztálynál már elkerülhetetlen -, és az elsőfokú hatóságok felé. Az Építésügyi Főosztály az integráció során mindkét területi osztályához kapott egy-egy fő plusz létszámot, de a megyében egy terület még mindig ellátatlan maradt, a 9 területet 8 ügyintéző látja el. Ennek megfelelően próbáltuk a feladatoknak megfelelő, arányos munkamegosztást megvalósítani, aminek azonban volt két alapvető akadálya: a sok idős nyugdíjba vonulásra készülő köztisztviselő, illetve a kiemelt beruházások engedélyezésének beindulása. A Főosztályról október 1-től 1 fő, december 1-től két fő, év végén egy fő, összesen 4 fő ment nyugdíjba, akiket idén februárban követett két fő, és júniusban is várható két fő távozása. A Főosztály személyi állományának - elméletbeli – normalizálódása, csak a még dolgozó 5 lassanként kieső nyugdíjas helyének feltöltésével várható. Folyamatosan keressük a hatósági ügyintézőket, de nagyon nehéz gyakorlott, jó szakmai felkészültségű építésügyi hatósági ügyintézőt találni.

108 Júniustól folyamatosan kaptuk a 89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősített budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar – Bosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggő felszín feletti építmények engedélyezési ügyeit, amiben elsőfokú hatóságként jár el hivatalunk. A nyugdíjba vonulók helyettesítése felmentési idejük alatt, és a kiemelt ügyben érkező kérelmek idejének, számának kiszámíthatatlansága miatt állandó, arányos munkamegosztást kialakítani nagyon nehéz volt, de a két betöltetlen álláshelytől eltekintve a negyedik negyedévre normalizálódott a helyzet. A főosztályon a gyorsabb és biztosabb kommunikáció érdekében – a pest megyei kollegákhoz hasonlóan – megpróbáltunk minden ügyintézőt rászorítani a számítógép – különösen a levelező programok, MSN Messenger - mindennapos használatára, az ügykezelés gyorsítása érdekében a közvetlen számítógépen való munkavégzésre. Az ügyek állásának nyomon követhetősége érdekében valamennyi legépelt döntést, levelet a szerveren kialakított „Építés” és „Public” címszó alá, az ügyintéző nevét viselő mappába mentünk, így egyrészt ellenőrizhető, hogy megszületett-e a döntés az ügyben, másrészt a vezető a kiadmányozáskor a kisebb javításokat megteheti a gépben is, nem kell azt az ügyintézőnek visszaadni. Igyekeztünk kiépíteni, illetve felfrissíteni az elsőfokú hatóságokkal való kapcsolattartás csatornáit, minden jegyzői értekezletet, írásbeli, szóbeli érintkezést felhasználtunk erre, mert a mintegy 210 települési önkormányzattal, 126 építésügyi hatósággal való kapcsolatfeltétel nélkülözhetetlen az adatgyűjtéshez, a gyors és hathatós ügyintézéshez, az egységes joggyakorlat kialakításához. Az építésügyi hatóságokkal való kapcsolattartás, az ad hoc jellegű adatgyűjtések, az elsőfokú építéshatóságok feladatellátásának megkönnyítése, a segítség nyújtás napi munkánk szerves részét képezte, munkaidőnk mintegy felét felemésztette, viszont kézzelfogható teljesítmény kimutatása nélkül. Ehhez még hozzájárulnak a Pest Megyében található 186 település további építésügyi feladatellátással - értem ez alatt a településrendezési tervek megalkotását, települési beruházásokat, önkormányzati építkezések megvalósulásában való segítségnyújtást – kapcsolatos teendőink. Mindemellett a munkatervnek megfelelően az év végére • csaknem teljesen sikerült egységesíteni a két hatósági osztály gyakorlatát, • kidolgoztuk leggyakrabban előforduló irat (döntés) mintáinkat, • a jegyzői értekezleteken, valamint a kistérségi jegyzői értekezleteken való aktív részvétellel beindítottuk a munkaértekezleteket az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében, • a bírósági ítéleteket figyelemmel kísérve, értékelve a perképviseleti tapasztalatokat folyamatosan alakítjuk eljárási gyakorlatunkat, • részt vettünk a készülő jogszabályaink véleményezésében, bár erre az illetékes minisztériumi szervek kevés időt adtak, • a harmadik negyedévben kiadott új, és a korábbi jogszabályaink értelmezése, és az ennek megfelelő joggyakorlat kialakítása érdekében közvetlen kapcsolatot építettünk ki az ÖTM Építésügyi és Építészeti Főosztályával, • közreműködésükkel beindítottuk az elsőfokú hatósági köztisztviselők képzését, • megszerveztük és összesítettük az építésügyi hatósági adatszolgáltatást, • végül lefolytattuk a komplex és célellenőrzéseket, elkészítettük a jelentéseket. Az ügyiratforgalom 2007-ben az alábbiak szerint alakult: Főszámos iktatás: Alszámos iktatás:

5288 db 6228 db

109 Összesen:

11.516 db

Az előző évi ügyiratforgalomhoz képest 4-5000 db-os ügyiratszám csökkenés tapasztalható, aminek oka, hogy elkerült hivatalunktól a felelős műszaki vezetők és építési műszaki ellenőrök névjegyzékének vezetése. Egyebekben az ügyiratforgalom – csakúgy mint a döntések száma – gyakorlatilag évek óta nem változik lényegesen (1617000 akta), megoldásuk – bonyolultságuk, a Ket-ből adódó plussz feladatok, az építkezések nagyságrendjének folyamatos növekedése miatt – mégis egyre több időt vesz igénybe. Az Építésügyi Főosztály Budapesti Területi Osztálya és Pest megyei Területi Osztálya által a 2007. év során hozott döntések száma és azok megoszlása tartalmuk szerint: - elsőfokú határozat - elsőfokú határozatot helybenhagyó - elsőfokú határozatot megsemmisítő, új eljárásra utasító - elsőfokú határozatot megsemmisítő - elsőfokú határozatot megváltoztató - felügyeleti intézkedést tartalmazó - egyéb (visszavonó, módosító, kijavító stb.) határozat Összesen:

3 db 1117 db

- felügyeleti intézkedést tartalmazó végzés - más eljáró hatóságot kijelölő - eljárást felfüggesztő - eljárást megszűntető - fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító - elsőfokú végzést helybenhagyó - elsőfokú végzést megsemmisítő, új eljárásra utasító - elsőfokú végzést megsemmisítő - elsőfokú végzést megváltoztató - egyéb Összesen:

21 db 1346 db 29 db 94 db 83 db 80 db 47 db 29 db 35 db 106 db 1870 db

- első- és másodfokú szakhatósági közreműködés - egyéb intézkedés (felhívás, levél, körlevél stb.) Összesen:

142 db 1913 db 2055 db

677 db 108 db 314 db 28 db 63 db 2310db

Hatósági gyakorlatunkban változott a döntések aránya: döntéseinknek csak 55%-a határozat, 45%-a végzés, és nagyon magas a különböző egyéb írásos intézkedés, levelezés száma is, eléri a döntések számának felét. Ezen túl az eljárás megindulásáról szóló értesítés is növelte a munkaterhet. A 4180 döntésből 434 db, azaz 10 % az ügyintézési határidőn túl hozott döntések számaránya. A késedelemben közrejátszottak az első két negyedévben az integrációból adódó nehézségek, a nagy fluktuáció, hiszen 7 – eddig első fokon dolgozó - kollegát kellett betanítani. Az első fokkal való kapcsolattartás és a nagy számú felügyeleti vizsgálat is sok időt elvett a hatósági ügyintézéstől.

110 A tényleges ügyintézésre fordítható időt jelentősen csökkentette az iratkeresésre, előzmény csatolására, ügyiratmozgatásra fordított idő, mely napi 1-2 órát elvett az ügyintézőktől, sőt esetenként ennek megszervezése a vezetőktől is a munkaidőből. Az építési irattár két épületben kapott helyet, így az iratkutatás, a két épület közötti és - a lift hiánya miatt – a Városház utcai épületben való ügyiratmozgatás igen nagy fennakadást okozott és okoz a mindennapi munkában, így az ügyintézési határidőből sok esetben 7-14 nap is eltelt, amíg a megfelelő ügyintézőhöz került az akta. A határidő túllépés időtartama általában 5-30 nap, esetenként előfordul, hogy ennél több, ügyintéző váltás, betegség, nyári szabadságolás esetén, vagy a hiánypótlás, a szakhatósági eljárás elhúzódása esetén. A főosztály személyi állományának normalizálódása, az új jogszabályok elsajátítása, az annak megfelelő joggyakorlat kialakítása, és az ügyiratmozgatás megoldása, az iktatás egységesítése, a két épület közötti informatikai kapcsolat kialakítása után ezt reményeink szerint jelentősen csökkenteni tudjuk. n) Közigazgatási perek alakulása, tapasztalatai az építésügyi igazgatás területén 2007. évben az új szervezeti struktúra keretei között önálló jogi osztály alakult az Építésügyi főosztályon belül. A szervezeti alegység vezetője a főosztályvezető-helyettes; rajta kívül 6 ügyintézői státusszal indult az osztály működése. Az év során egy kollégánk státusza átkerült a Budapesti Területi Osztályra, a hatósági ügyintézést végző köztisztviselők leterheltsége miatt, a kiemelt beruházások elsőfokú hatósági munkájának megoldása érdekében. Így az évben 5 fő teljes feladatkörében, míg a főosztályvezetőhelyettes az egyéb vezetői feladatai mellett látta el a jogi képviseletet. Munkánkat kiegészítette egy egyéni megbízott ügyvéd tevékenysége. A külső jogi képviselő a korábbi években megkapott ügyeket képviselte az építésügyi perek közül, valamint azokat, a kisszámú, újonnan induló építésügyi pereket, melyek iratelőzménye ismeretében volt. Az osztály elsődleges tevékenységei közé a perképviselet tartozik, azonban szükséges kimutatni, hogy az osztály munkatársai közigazgatási ügyekben, mint döntéselőkészítők is tevékenykednek (nem egyforma mértékben). Az osztály munkáját az alábbi feladat-célkitűzések szerint végezte: • Felmérésre és táblázatban kimutatásra került az egyes képviselők által folyamatban áthozott és átvett perek száma;(Fv:654; PM:196; Szum:850;) • Központi nyilvántartást vezetünk a tárgyalástűzésekről (idéző végzésekről); (1188/1997) • Bevezetésre került, hogy havi rendszerességgel egyeztetjük a tárgyalási ütközéseket; • Megindult a hatósági ügyintézők közvetlen tájékoztatása a korábban általuk intézett ügyek perbeli alakulásáról; • Ítélet-nyilvántartást fektettünk fel. • Kapcsolatot vettünk fel és folytattuk a korábbi, már kialakult kapcsolatokat az illetékes bírói testületekkel; • Kísérletet tettünk az anonimizálás gyakorlatának kiépítésére; • Megnöveltük a személyes jelenlétet a bírósági tárgyalásokon, bár az elért eredmény, még fokozható. • A Ket alkalmazásának következtében felmerülő jogi problémákat folyamatosan egyeztetjük, és megoldásokat dolgozunk ki, a főosztályvezetővel és a hatósági kollégákkal; • Kezelni próbáltuk, és próbáljuk folyamatosan, az iratkezelési anomáliák okozta iratmozgási nehézségeket és határidő problémákat. • Egy éves tevékenységünk alapján az alábbi tapasztalásokat tettük: • Jelentősen rövidíteni lehet a perek időtartamát, ha a perképviselet a tárgyaláson intenzíven megjelenik, és nem teszi „automatára” az ügyet.

111 • Növelni szükséges az alperesi nyilatkozatokban a kereshetőségi jog vizsgálatára irányuló indítványaink számát. • Szorosan együtt kell működni, mind az első, mind a másodfokú hatósági kollégákkal a másodfokú döntések végrehajtásának felfüggesztése kérdésében; A Ket-ben megfogalmazott jogi konstrukció az építésügyi ágazatban komoly anyagi jogi és jogalkalmazói problémákat is felvet. Több szakmai fórumon is jeleztük már, hogy a másodfokú, engedélyt adó határozat a kézhezvétellel jogerős és végrehajtható. Így az elsőfokú szerv, aki a kézbesítést végzi, a tértivevények visszaérkezése alapján megállapítja a jogerő beálltát, és ennek tényéről az ügyfeleket értesíti. Így az engedély érvényességi ideje alatt - a végrehajthatóság felfüggesztéséig – az engedély tartalma lényegében megvalósulhat. Ez azt eredményezi, hogy - feltételezve a törvényi határidők maximális kihasználását és betartását - az épület szerkezetkész állapotig mindenképpen, de sok esetben akár használatbavételi engedély megkérésének lehetőségéig is eljuthat jogszerűen, míg a bírósági végzés a felfüggesztés kérdéséről megszületik. Az érdemi döntéshozatalról nem is beszélve. Összegezve röviden: felépülhet úgy egy épület jogszerűen, hogy utóbb a bíróság megsemmisíti az engedélyét. Ettől az építkezés még nem minősül szabálytalannak (vagy igen? erre szakmai jogszabályaink nem adnak választ!) így álláspontunk szerint fennmaradási engedélyezési eljárásnak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII: törvény (továbbiakban: Étv.) és a vonatkozó ágazati szabályok alapján, nem lehet helye. Akkor, a már megépült épületre, milyen típusú engedély adható? A kérdések sora még hosszan sorolható lenne. Az ágazat jellegére tekintettel - a környezetben hosszú távú változtatásokat eredményez egy építés, jelentős költségekkel - a jelenlegi bizonytalan jogi konstrukció nagy kockázatot jelent. Meg vagyunk győződve róla, hogy bár ezen ügyek jellemzője az ellenérdekű ügyféli pozíció megléte, az egyik fél érdekét sem szolgálja a jelenleg fennálló jogbizonytalanság. A bíróságok gyakorlata egységesedni látszik a végrehajtás felfüggesztésére irányuló felperesi kérelmek elbírálásában. Alapos hátteret ad, mind felperesnek, mind alperesnek a Legfelsőbb Bíróság által kiadott 2/2006. KJE. határozat. A felelősség azonban nagy és közvetlen, hiszen mérlegelési jogkörben kell rövid időn belül (8 nap) eldönteni az érdeksérelem melyik oldalon nagyobb. Ráadásul az érintett ellenérdekű ügyfeleknek „csak” lehetőségük van a perben szemben állni, de a beavatkozói szerepkör nem jelent kötelező részvételt. Szemléletesen mutatja az alábbi példa, hogy a végrehajtás felfüggesztésének kérdése nem jelentéktelen. Építtető engedélyt kért és kapott egy több emeletes ház megépítésre, melyben mélygarázzsal oldották meg a parkolást. A szomszédos társasház egy(!) lakója keresetet nyújtott be az építkezést kifogásolva. A másodfokú, építési engedélyt jóváhagyó jogerős határozat kézhezvételével a Ket. szabályainak megfelelően megkezdhető volt az építkezés. Ennek eredményeképpen az építtető lebontotta a meglévő építményt és kiemelte a mélygarázs helyét. A bíróság ebben az építési fázisban függesztette fel az építés folyamatát. Tekintettel arra, hogy a házak ún. „zártsorú” beépítéssel álltak egymás mellett, a mélygarázs gödre önmagában veszélyeztette a szomszédos épület állapotát. Ezért párhuzamosan a peres eljárással, közigazgatási jogkörben ismét intézkedni kellett a veszélyhelyzet elhárítására, és várni kellett, az Ítélő Tábla végrehajtás felfüggesztését megszüntető döntésére, a folytatáshoz. A fenti példák mind azt támasztják alá, hogy az építésügyi igazgatásban a Ket. által biztosított jogintézmények szabályai (végrehajthatóság, tág jogorvoslati fórumrendszer) nem segítik az ágazati célokat, de az ellenérdekű ügyfelek céljait sem. Az időt és a költségeket azonban megnövelik.

112 Az információ szabadsággal kapcsolatban megszületett törvényi szabályozás végrehajtása (anonimizálás) lényegében nem valósult meg. Ennek elsősorban a technikai feltételek hiánya, de nem utolsó sorban az érintett szervezetek tevékenysége koordinálásának elmaradása okozza. Eltérő gyakorlatot folytat a Megyei és Fővárosi bíróság szervezete is – vélem, hogy a belső szabályzataik alapján. A határozatok anonimizálása csak látszólagosan egyszerű feladat, de iratkutatást, adategyeztetést, informatikai technikát és így legalább 2 munkaórát igényel (szövegszerkesztés hektikussága) összességében esetenként. Kiemelten növelte ebben az évben az egy iratra fordítandó munkaidő nagyságát az iratok összeállításának elnehezülése. A 3 iktató programban való eligazodás, az iratmozgások nehézkessége oda vezetett, hogy nem ritkán heteket várunk egy-egy teljes és feldolgozható irat kézbevételére, időről időre el és majd feltűntek iratok ellenőrizhetetlen nyomvonalon. Az iktatás és az iratkezelés újraszervezését elengedhetetlen és haladéktalan feladatnak tartom, ami gyors megoldást igényel. Bírósági döntéshozatalok (fővárosi tapasztalat) kapcsán szaporodni látszik az a rendelkezés „típus”, amikor a bíró az ítéletében nem teljes körűen helyez hatályon kívül – I. és II. fokú határozatra kiterjedően – hanem csak a másodfokú döntést helyezi hatályon kívül. Teszi ezt annak ellenére, hogy a másodfokú döntés nem tartalmazott megváltoztató vagy kijavító elemet, hanem teljes egészében helybenhagyta az elsőfokú döntést. A Pp. 339.§ lehetőséget ad arra, hogy nem kell elrendelni új eljárást, azonban elbírálatlan kérelem nem maradhat a közigazgatási eljárásban. Ebben az esetben a másodfokú hatóság ismét el kell, hogy bírálja a fellebbezést most már a bírói döntés megállapításaira is tekintettel. Álláspontunk szerint ez a plusz eljárási cselekmény sor tovább húzza az ügy érdemi elbírálását, különös tekintettel arra, hogy az új eljárás elrendelése esetén is van lehetőség (Ket!) peres eljárást kezdeményezni. Nem segíti a hatékonyságot. A 24/A. sz. mellékletben foglaltuk össze az Építésügyi Főosztály személyekre lebontott perképviseleti munkáját és egyéb kiegészítő információkat. A táblázat kiértékelése szerint megállapítható, hogy az építésügyi perek „profiltisztított” kezelése eredményeket hozott. Figyelembe véve azt is, hogy az előző évek adatai teljesen nem vethetők egybe az adatgyűjtés eltérő módozata, valamint a különböző feladatelosztások miatt, még is a számok azt mutatják, hogy lassan talán csökkenthető, de mindenképpen egyensúlyba hozható az építésügyi perek perképviseletének ellátása és így a minőség javítása. A Jogi Osztály a megyében alapvetően kisajátítási, és Étv. 30. § szerinti kártalanítási ügyeket vivő 3 ügyintézőből – akik közül egy vitt csak építési pereket -, és 2 fő fővárosi ügyintézőből állt fel, mivel a fizetés nélküli szabadságát töltő, és az év során távozó jogi képviselő helyett hatósági ügyintézőt kellett felvenni. Az egészen más jogi környezetet, a bonyolult, kétszintű jogi szabályozást, a Fővárosi Bíróság joggyakorlatát meg kellett ismernie a kollegáknak. Ennek ellenére a fővárost érintő perekben sem esett vissza a kereset elutasításával végződő perek száma (az változatlanul 63 %), a megyét érintően 75%-ról 81%-ra, régiószinten pedig 67-ről 71 %-ra nőtt. Az egy év, amit magunk mögött hagytunk az alapozásra és a problémák felmérésére volt elégséges. A folytatásban lehet megoldásokat tervezni és a kivitelezést megkezdeni. Tapasztalatunk szerint a kibővült Ket-es jogorvoslati rendszer nem segíti a keresetek számának csökkenését, azonban a perképviselet minősége segítheti a perek időtartamának lerövidülését, és a permegszüntetések - egyébként sem alacsony számának növekedését.

113 A Jogi Osztály 21 másodfokú szakhatósági állásfoglalást, bírósági szakban 2. szakhatósági állásfoglalást adott, 55 határozatot hozott környezetvédelmi ügyben és 38 db egyéb intézkedést (felügyeleti intézkedés kérése, panasz, állásfoglalás) tett. Helyi vízgazdálkodási jogkörben – vízi állással, vizes közművel, társulási hozzájárulással, kúttal, szikkasztóval kapcsolatosan - az alábbi dokumentumok születtek 2007. évben: Helybenhagyó határozat Megsemmisítő és megszüntető határozat Megsemmisítő és új eljárásra ut. határozat Megváltoztató határozat Hat. kijavítása illeték miatt Végzések: - Áttétel: - Megszüntető - Megsemmisítő és megszűntető - Ket. 20. §

12 db. 4 db. 6 db. 4 db. 1 db. 1 db. 1 db. 1 db. 2 db. Összesen: 32 db

Egyéb intézkedés 7 db volt. Megjegyzendő, hogy ezen adatok elsősorban a Pest megye területén születtek; a fővárosban egy vízi állás ügy volt. A fenti eredmények ismeretében az Építésügyi Főosztályon az alábbiakat szeretnénk még elérni: • A Főosztály munkaerő-állományának stabilizálása és fejlesztése, a számítógépen való önálló munkavégzés 100%-ossá tétele, • A régió területén működő elsőfokú építési hatóságok részére egységes építésügyi hatósági ügyintézési modell kialakítása, a gyors és hatékony kapcsolattartási mód kidolgozása,. • Az ügyirathátralék feldolgozása, az egyenletes munkamegosztás biztosítása, • A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósításával összefüggő építmények engedélyezési ügyeinek kiemelt kezelésére megfelelő ügyintéző biztosítása, a helyettesítés rendjének meghatározásával, • Az építés-felügyeleti ellenőrzések számának növelésével és hatékony építésfelügyeleti hatósági intézkedésekkel az építési morál és az építészeti minőség javítása, • E körben olyan munkamódszer kidolgozása, mely lehetővé teszi szabálytalan építkezések esetén a gyors és megalapozott intézkedések megtételét, • A kivitelezés-bejelentés rendszerének modernizálása, a nyilvántartási rendszerek, valamint az elsőfokú építésügyi hatóságokkal való gyors és hathatós együttműködés módszerének kidolgozása az építésfelügyeleti munka eredményessége érdekében, • Figyelemmel kísérve és összefoglalva a fővárosi és megyei bíróság Ket-et érintő kialakulni látszó gyakorlatát, fórumot találni annak egyeztetésére a bírákkal, • Ennek alapján a folyamatos jelenlét biztosítása mellett egységes álláspont képviselése a perekben,

• A bírósági tapasztalatokat a hatósági munkát végző kollegákkal folyamatosan egyeztetve egységes joggyakorlatot kialakítása a régióban első- és másodfokon egyaránt.

114

3.2.3. Segítségnyújtás a jogalkalmazóknak a Ket.-tel kapcsolatos jogértelmezés problémákban a) Ipar-kereskedelmi ügykör Az év közepén lépett hatályba az üzletek működésének rendjéről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet. A hatálybalépést követő héten belül már kibocsátottuk első, jogegységesítő körlevelünket. Az ősz során azokat a kérdéseket is próbáltuk megválaszolni második körlevelünkben, amik időközben érkeztek be Hivatalunkhoz. De azokra a problémákra is igyekeztünk meggyőző válaszokkal szolgálni, amiket az egyedi ügyekből visszatérő esetként szűrtünk ki. A fővárosi kollégák már az elmúlt években találkozhattak a Ket. alkalmazását elősegítő álláspontjainkkal, amit ez évben a pest megyei jegyzőknek is a rendelkezésére bocsátottunk. Írtunk továbbá mindenkinek a peres ügyek felterjesztési rendjéről. Szeptember-október folyamán Hivatalunk kihelyezett jegyzői értekezleteket tartott valamely kistérségi jegyző közreműködésével. Itt már kaptunk visszajelzéseket segítő szándékunk eredményeiről. Magunk is beszámoltunk a hatósági jogalkalmazás aktuális kérdéseiről, például arról, hogy a megyei (főváros) bíróságok ítéleteit az interneten is olvashatjuk (www.birosag.hu/OIT/Informacio-szabadsag/Birósagi Határozatok Gyűjteménye ), vagyis van egy újabb fórum, ahonnan ötleteket meríthetünk. Decemberben ipar-kereskedelmi konferenciát tartottunk az első fokú hatóságok részére, ahol előadást tartott a Fővárosi Főügyészség vizsgálatvezető ügyésze is. Hivatalvezető-helyettes asszony beszámolt a fontosabb jogszabályváltozásokról (pl. illetéktörvény, Ket. végrehajtó szolgálata), illetve válaszoltunk az első fokú kollégák által feltett gyakorlati kérdésekre. Ezen a fórumon is kiderült, a problémák többnyire nem különböznek (a kocsma mindenütt hangos, az önkéntes jogkövetés általánosan hagy kívánnivalót maga után). A szakigazgatási terület speciális regionális jellege a budapesti külkerületek és az agglomeráció sajátos viszonya. Ezek jellege hasonló, jelenleg ide települnek ki azok a vállalkozások, amiket korábban a főváros belső kerületeiben is meg lehetett találni, illetve működésük eddig nem volt zavaró, hiszen a perifériára estek (pl. karosszéria lakatos, gumijavító). Az utóbbi években azonban az állampolgárok is szívesen választják lakóhelyükül ugyanezeket a területeket, így az összeütközések lehetősége is megnőtt, ami a hatóságok részéről nemcsak a határozott, de az egységes fellépést is indokolja. Ennek eszköze lehet a közigazgatási hivatal gyakorlatformáló fellépése, aminek e módon igyekeztünk eleget tenni. b) Okmányügyi igazgatás A regionális hivatal létrejöttével alapvető és kiemelt feladattá vált a régióba tartozó okmányirodák - melynek száma 55 - és a több mint 300 anyakönyvvezető jogalkalmazói és elbírálási tevékenységének összehangolása. Az egységes jogértelmezés céljából szükségessé vált a közvetlen napi kapcsolattartás az okmányiroda vezetőkkel és az elsőfokú ügyintézőkkel. c) Építésügyi igazgatás Fentiekben felvázoltuk, hogy az építésügyi igazgatást illetően az elsőfokú hatóságok még nem álltak át a Ket-szerű működésre, nem élnek az új szabályozással bevezetett új jogintézményekkel, nem találják meg a megfelelő döntési formát, nem a lehetséges jogorvoslati lehetőséget biztosítják.

115 Ráadásul év végén megjelent az új „Építési Kódex”, mely a Ket-en alapulva egészen új alapokra helyezte az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárást, de számos hibát és előreláthatóan több végrehajthatatlan rendelkezést tartalmaz. A kisajátítási törvény újra lehetővé tette az útlejegyzés intézményét, számos új nyilvántartási feladata is keletkezett az építésügyi hatóságoknak, és egyre több önkormányzat véli úgy, hogy nem tudja biztosítani a jogkör ellátására előírt jogszabályi feltételeket, visszaadják az építésügyi hatáskör ellátásának lehetőségét. E változások miatt különösen fontos, hogy lehetőségeinkhez mérten segítsük őket a Kettel kapcsolatos és fentiekből adódó egyéb jogalkalmazási problémák megoldásában. A 2007-es év folyamán a régiós hivatal kialakulása, a régiószerű működés beindulása után a 2. negyedévben jegyzői értekezletet tartottunk, „megismerkedtünk” egymással és egymás munkájával, ismertettük elvárásainkat, felhívtuk a figyelmet a jogszabályváltozásokra, a kapcsolattartás lehetséges formáira. Ősszel 5 összevont kistérségi jegyzői értekezleten már a konkrét szakmai problémákat beszéltük meg, a hatósági munkánk és a felügyeleti vizsgálatokon tapasztalt helytelen joggyakorlat kijavítására adtunk iránymutatást, melyet minden esetben írásba foglaltunk és szétosztottuk a résztvevők között. Több körlevelet bocsátottunk ki, az ügyintézők (és joggyakorlatunkat meghatározó jogalkalmazási probléma esetén a vezetők is) - vezetőikkel egyeztetett álláspontnak megfelelően – folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az elsőfokú hatóságokkal, telefonon, értekezleteken, egyedi ügyben összehívott egyeztető tárgyalásokon segítik a helyes jogalkalmazást. 2007-ben részt vettünk az Építésügyi Célelőirányzat által novemberben meghirdetett, az építésügyi hatósági ügyintézők és építésfelügyelők részére tartandó továbbképzés pénzügyi támogatására kiírt pályázaton eredménnyel. Ennek keretében a minisztériumi kollegák részvételével idén február 5-vel beindítottuk a régió területén a továbbképzéseket, mely reményeink szerint mind a Ket., mind az új építésügyi jogszabályok helyes alkalmazását elősegítik majd. A hivatal kiemelt szervezeti céljai között szerepel, hogy a régió területén működő elsőfokú építési hatóságok részére - és Főosztályunk részére is - egységes építésügyi hatósági ügyintézési modellt dolgozzunk ki a Ket. előírásainak megfelelő egységes eljárási rend kialakítása érdekében. Ezen kapcsolati és értekezleti formáktól, az idén elkezdett építésügyi szakmai továbbképzésektől, felügyeleti vizsgálatoktól várjuk az építésügyi hatósági munka szakmai színvonalának lassú emelkedését, amelyet jelenleg még kissé lassít a teljesen megváltozott jogi szabályozás.

3.2.4. A közigazgatási hivatalt érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (25. számú melléklet) A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézéséről hivatalunkban a 9/2007. számú (2007. 03. 09.) Hivatalvezetői Utasítás rendelkezik. A két hivatal egyesítése miatt újra kellett szervezni működésünket, ki kellett alakítani egységes munkamódszerünket, újra kellett alkotni a szabályzatokat, utasításokat. A költözés, valamint az új munkahelyek kialakítása miatt a panasz-nyilvántartás 2007. szeptember 1-től indult újra. A hivatalunk ügyintézését kifogásoló, illetve a dolgozók ellen irányuló panaszokat határidőn belül kivizsgáljuk. A bejelentések minősítése a vezetői szignálás során történik a 9/2007. sz Hivatalvezetői Utasításban foglaltaknak megfelelően az alábbiak szerint:

116 A vezetői szignálásnak és minősítésnek megfelelően a főosztály titkárnője vezeti be a bejelentés adatait az utasítás mellékletét képező panasztáblázatba. Az ügyiraton minden esetben rögzítjük a bejelentés minősítését, az iktatórendszerben ennek rögzítése – kapacitáshiány, átszervezés, túlterheltség, új iktatórendszer bevezetése, jelzés helye stb. – még nem történt meg, de a panasztáblázat a korrekt nyilvántartásra – folyamatos, pontos vezetése esetén – teljes mértékben alkalmas. A 2005-2007. években lezajlott létszámleépítéseknek, a feladatok számának, bonyolultságának, új feladatköröknek (nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások) köszönhetően a hatósági tevékenységet végző főosztályokon nincsenek olyan külön munkatársak (ún. ügyfélvédnök), akik összefoghatnák a panaszügyek intézését, amely nagyban megkönnyítené az egységes, gyors ügyintézést. A hivatal jelenlegi struktúrájának, adottságainak figyelembevételével, a többször módosított 39/1999. (BK.21.) BM utasításra tekintettel - a jogelőd hivatalok gyakorlatát is áttekintve - 10/2007. számon hivatalvezetői intézkedés született a vezetői adatszolgáltatásra vonatkozóan, amelyben szabályoztuk a hivatal szervezeti egységeibe beérkező közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszügyek nyilvántartását. Eszerint a főosztályok titkárnői minden hónap elején bekérik az adatokat az ügyintézőktől, a megtett intézkedéseknek megfelelően kitöltik a táblázatot, és azt megküldik a Titkársági és Humánpolitikai Főosztály részére. A hivatalunkat érintő panaszok tartalma jellemzően az alábbi: • dolgozók elleni panasz, ha határidőn túli, és jellemzően, ha az ügyfél számára nem kedvező döntés született, • az elkészült és már átadásra került lakóépületek esetében a hibás teljesítésből fakadó kivitelezőt terhelő jótállási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése építésfelügyeleti intézkedés által, • elfogultság az elsőfokú hatóság, ügyintéző, vezető, jegyző ellen, ha az ügyfél számára nem kedvező döntés születik, illetve • fellebbezési, felügyeleti intézkedési illeték kikerülése érdekében intézkedéskérés konkrét ügyben. A hivatalunkat érintő panaszok közül elenyésző volt a ténylegesen panasznak minősülő beadvány, amelyeket soron kívül kivizsgálunk. A szavatossággal, jótállással kapcsolatos, intézkedést kezdeményező bejelentések – melyet panaszként nyújtanak be hivatalunkhoz – intézése nem tartozik az építés-felügyelet hatáskörébe. Ezen ügyekben felhívjuk ügyfelek figyelmét, hogy a beruházóval, építtetővel szembeni igényeiket megegyezés hiányában a polgári jog szabályai szerint, a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendeletre hivatkozással intézhetik. Talán egyszerűbbé teszi e panaszok rövid úton történő megválaszolását az építés-felügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet azon egyértelmű rendelkezése, mely szerint az építés-felügyeleti hatóság építés-felügyeleti ellenőrzést hivatalból, vagy más közigazgatási szerv (pl. építésügyi, munkaügyi, adóigazgatási hatóság) megkeresésére, kezdeményezésére folytat, ügyféli kezdeményezésre általánosságban nem. Hivatalvezető úr minden második héten személyes ügyfélfogadás keretében is fogadja az ügyfeleket. Ezen ügyek kisebb része más közigazgatási eljárás alá nem tartozó, tényleges panasz, míg az ügyek jelentősebb része építésügyi, vagy más hatósági ügyhöz kapcsolódó megkeresés. A hivatalvezetői fogadóórán elhangzott panaszok kivizsgálására kiemelt figyelmet fordítunk.

117

Összességében megállapítható, hogy a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal működésével kapcsolatos panaszok többségét állampolgárok nyújtották be, akik többnyire valamilyen hatósági ügyintézésük közben vélték úgy, hogy a hivatalunk tevékenysége során jogsérelem érte őket. A beadványokat minden esetben a hivatal saját hatáskörében vizsgálta és orvosolta. A 2007. év folyamán beérkezett panaszok jelentős része azonban az első fokú hatóságok tevékenységére vonatkozott, amelyek részletes ismertetése a 3.1.3. pontban történt meg.

3.2.5. A regionális átalakulás hatása a hatósági munkára a)Okmányügyi igazgatás A 2007 januárjában történt integráció következtében a hivatalban célszerűvé vált egy olyan szervezeti egység kialakítása, amely az okmányirodák tevékenységét felügyeli a régióban. Az osztály ügykörei a következőképpen kerültek megállapításra: közlekedési igazgatási tevékenység, személyi- adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos feladatok, vállalkozói igazolvány ügykör, anyakönyvi feladatok, magyar igazolvány kiadás. Az osztály 12 munkatárssal működik, ebből 1 fő osztályvezető, 1 fő ügykezelő, 3 anyakönyvvezető, 3 kolléga foglalkozik a közlekedési igazgatási feladatokkal, és 1-1 fő ügyintéző a vállalkozói, lakcím, magyar igazolvány ügyintézéssel. Az év folyamán az osztály létszáma folyamatosan, a szükséges mértékben változott. Az ügykezelő 6 hónapon át tartó betegsége miatt szükségessé vált a hatalmas adminisztrációs teendők elvégzésére egy, őt helyettesítő munkatárs alkalmazása, mivel ez a munka az érdemi ügyintézőktől sok időt és energiát vett el, amit egyébként az érdemi munkára tudtak volna fordítani. Az időközben feltárásra került, határidőn túli anyagok feldolgozására, (adó- és telepengedélyezési ügyek) a Hatósági Főosztályon belül sor került ügyintézők átirányítására. Az osztályról 2 kolléga lett megbízva ideiglenesen ezekkel a feladatokkal, 1 fő rövidebb időre szintén besegített e munkákba. E munkatársaink a folyamatban lévő ügyeinek más ügyintézőre történő átszignálásáról az osztály vezetője gondoskodott. A kollégák lelkiismeretes és odaadó munkájára volt szükség ahhoz, hogy mindezeket a feladatokat zökkenőmentesen végrehajthassuk. Az év végén a hivatali SZMSZ módosításával az addigi 4 fő közlekedési igazgatási ügyintézőből 1 fő státusszal együtt átkerült a kisajátítási ügyeket intéző osztály szervezetébe. A technikai ellátottság javult. Több új, nagy teljesítményű számítógép került beállításra, és mindenki kapott modern lcd. monitort. Két okmányirodai hálózaton működő számítógéppel rendelkezünk, amit a főosztály összes erre jogosult dolgozója igénybe tud venni lekérési jogosultságának megfelelő szinten. Minden munkatárs számára saját számítógépén keresztül rendelkezésére áll a jogtár és a hivatal működésére vonatkozó hivatalvezetői utasítások és szabályzatok, illetve a közlönyök a főosztály titkárságán megtalálhatóak. A regionális hivatal létrejöttével alapvető és kiemelt feladattá vált a régióba tartozó okmányirodák - melynek száma 55 - és a több mint 300 anyakönyvvezető jogalkalmazói és elbírálási tevékenységének összehangolása. Az egységes jogértelmezés céljából szükségessé vált a közvetlen napi kapcsolattartás az okmányiroda vezetőkkel és az elsőfokú ügyintézőkkel. Növekedett a beérkező ügyek száma, de ez a szám nem arányos az integráció következtében elvárt, előre kalkulált mennyiséggel. Az ügyek növekedése részben jogszabály változás, részben társadalmi változások hatásának következménye. (Például a meg nem fizetett tartozásokkal egyenes arányban növekedett a bírósági végrehajtók által kezdeményezett közlekedési igazgatási ügyek száma, illetve a bankok

118 által kezdeményezett tulajdonosi jogok gyakorlásából adódó jármű forgalomból kivonási kérelmek.) 2007. január elsejét követően legfőbb feladatunk volt a Főváros és Pest megye eltérő adottságaiból adódó sajátosságok kezelése az egységes regionális közigazgatási hivatal működésében. Az év első három hónapja a napi feladatok elvégzése mellett az igen bonyolult átszervezési feladatok végrehajtásával telt. Az ügykörökön belül meg kellett szervezni az ügykezelés egységesítését, az ügyintézők saját szervezeti egységükhöz költöztetését, mindezt úgy, hogy az ügyfelek ebből szinte semmit ne vegyenek észre. Az egységes hivatal külső képét az internetes honlapon is rövid időn belül el kellett készíteni, az év során folyamatosan fejleszteni, frissíteni, mind az ügyfelek, mind az elsőfokú hatóságokra tekintettel a megfelelő tájékoztatás érdekében. Az ügyintézők részére egységes iratmintákat alakítottunk ki, ezzel is mutatva a régió egységét. A fentieken túl folyamatosan teljesítjük a munkatervben előírtakat. Szükség szerint, a munkánk során tapasztalt jogalkalmazási nehézségeket okozó hiányos vagy helytelen jogszabályi rendelkezések megváltoztatását célzó jogszabály módosítási tervezetekhez javaslatokat készítettünk. Szervezeti egységünk a munkaterv alapján végrehajtotta azokat a feladatokat, melyek 2007. január elsejét követően a Főváros és Pest megye eltérő sajátosságainak kezeléséből adódóan az új, egységes hivatal működéséhez szükségesek voltak. Az év folyamán többször vizsgáltuk a beérkezett ügyirat mennyiséget az ügyintézők leterheltségének megállapítása és az ügyintézési határidők betartása érdekében. Az osztály tekintetében a beérkezett ügyek száma jóval magasabb volt a 2006 évi ügyszámnál, majdnem eléri a kétszeres mennyiséget. Ezzel szemben az érdemi ügyintézők létszáma csak egy fővel nőtt, az addigi 7 fő helyett 8 főre, ami nincs arányban a munka mennyiségének növekedésével. Ez a regionális átalakulásból eredő nagy pozitívum, hiszen az érdemi ügyintézők számának emelkedése nem érte el az elvégzendő munka arányos mennyiségét. Minden ügykörben betartásra kerültek a jogszabályok által megállapított ügyintézési határidők. A 2007. évi sokrétű, szerteágazó, szokástól eltérő feladatok és az egyébként nagy munkateher ellenére összességében elmondható, hogy az anyakönyvi és okmányirodai ügykörökben dolgozó munkatársak magas szakmai színvonalon, lelkiismeretesen, zökkenőmentesen végezték a munkájukat. b) Adóügyi igazgatás Az átalakulás után áttekintettük a két jogelőd által alkalmazott döntés mintákat. Általában véve megállapítható volt, hogy a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal döntéseinek indokolásai elnagyoltabbak, kimunkálatlanabbak voltak, amely az ügyfelek meggyőzésére, a Ket. szabályainak való megfelelésre kevéssé alkalmas. Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala esetében épp ellentétes tendenciát állapíthattunk meg, több esetben is a nemkívánatos, túlzásba vitt részletezéssel találkoztunk. Az év során igyekeztünk egységesíteni a formulákat, ami egy jogilag nem kifogásolható, tartalmában az adózó és az első fokú hatóság számára érthető, meggyőző, megjelenésében pedig egységes döntés mintatár létrehozásához vezetett. Ezt mindenképpen a régiós szintű hivatal pozitív hozadékaként ítéljük meg, hiszen így egyenlő mértékben szolgáljuk ki mind az ügyfeleinket, illetve segítjük az illetékességi területünkön belül működő első fokú hatóságokat. Döntéseink és jogi véleményeink egységessége nem függ attól, hogy valamely fellebbezőnk pest megyében vagy a fővárosban él.

119 c) Ipar-kereskedelmi ügyek Az összeolvadással megkezdtük az egymás gyakorlatához való igazodást. A volt Pest megyei közigazgatási hivatali döntéseket szükségtelenül elnagyoltnak, kevésbé kiérleltnek tartottuk, míg a fővárosi döntések hibájaként a jogszabálysértések megállapítása mellett a további útmutatás, eligazítás volt hiányolható, illetve a tényállás felesleges mértékű ismétlését, a fellebbezés összegfoglalása helyett annak teljes beidézését tartottuk kerülendőnek. Regionális szinten immár ugyanazt a jogszolgáltatást nyújtjuk bármely ügyfelünknek, hasonló mélységű eligazítást adunk az első fokú hatóságoknak. A joggyakorlatok régiós szintű közelítése ellenőrzési tevékenységünkben is komoly szerepet kapott. Több olyan vitás kérdés is van, amit csak egységesen érdemes rendezni, a helyi jelleg nem lehet előrébbvaló a jogalkotó szándékánál. Ilyen kérdések különösen az üzlet engedélyesének felelőssége az üzlet előtt történt eseményekért (zajongás, italozás, ajtócsapkodás), a társasházak részvételi és beleszólási joga. Az ellenőrzött hatóságoknak az ellenőrzés alkalmával, míg a többieknek a konferencia során javasoltuk, készítsenek ellenőrzési tervet, és szisztematikusan, visszatérő jelleggel hivatalból menjenek a problémák elé. A kisebb településeken, ahol csak egy előadó foglalkozik az ügykörrel (sőt van amikor az építési ügyekkel is), gondot jelent a helyszíni szemle és az ügyfélfogadás összeegyeztethetősége. d) Kisajátítási ügyek A kisajátítási ügyekben is szükség volt a kialakított gyakorlat egymáshoz igazítására. Elsősorban a Pest Megyei gyakorlatot igazítottuk a tényállás alaposabb tisztázását szem előtt tartó Fővárosi gyakorlathoz. A regionális átalakulás hatására az egységet képező beruházásokhoz – például az M0 autópálya – kapcsolódó kisajátítási ügyek egy kézbe kerültek, ami a kisajátítást kérő számára is növeli az eljárások követhetőségét, a jogalkalmazás kiszámíthatóságát. e) Bányaszolgalmi ügyek Bányaszolgalmi jog alapítására a korábbi Pest Megyei Közigazgatási Hivatalban sokkal több esetben került sor, mint a fővárosban, így e tekintetben a pest megyei ügyek szolgáltattak nagyobb tapasztalati tőkét a közös gyakorlat kialakításához. Míg a fővárosban elhelyezési szolgalom alapítása iránti kérelemre egyáltalán nem volt folyamatban eljárás – a beépítettség mértéke nem is teszi lehetővé új vezetékek fektetését – a pest megyei ügyekben már Legfelsőbb Bírósági ítélet is született. f) Építésügyi igazgatás A regionalizáció kedvező hatását az első évben még nem nagyon érezhettük, mert az év az „építkezés” éve volt. A regionalizáció egyik legnagyobb hozadéka az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása, körének szélesítése lesz, hiszen felettes szerv lévén döntéseinkben és felügyeleti vizsgálataink során egységes álláspontot képviselünk, így idővel ennek eredménye lesz a régió területén. Az elmúlt évben a hivatal felállása után az SZMSZ-ben foglalt rendnek megfelelően kialakítottuk hivatalon belül a belső kapcsolattartás, információáramlás, a horizontális együttműködés, az értekezletek rendjét a hivatal egységes elvek szerinti, egységes jogértelmezésen alapuló működése érdekében. Az ÖTM által a hivatalvezetőknek tartott értekezletek után mindig tájékoztatást kapunk a hivatalvezetéstől az ott elhangzottakról, így rövid úton megtörténik a szükséges feladat leosztás is. A leghasznosabbnak a főosztályvezető, a területet felügyelő hivatalvezetőhelyettes és a hivatalvezető részvételével hetente tartott vezetői értekezlet bizonyult,

120 amelyen a főosztályon folyamatban lévő fontosabb szakmai, személyi ügyeket meg tudjuk közvetlen beszélni. A horizontális kapcsolattartás az egyes főosztályok között jól működik (különösen Építésügyi és Törvényességi Főosztály között, valamint a Főépítészi Iroda irányában.) A két épület közötti információáramlás még nem tökéletes, de folyamatban van az informatikai hálózat felújítása, a két épület informatikai összeköttetése, mely ezt a problémát végképp megoldja majd. Kiépítettük a kommunikációs csatornákat a jegyzők felé is, az e-mail címeket folyamatosan frissítjük, és idén év elején beindított a hivatal a honlapról – e-mail cím használata nélkül – működő dokumentum-küldő és adatgyűjtő rendszert, mely remélhetőleg megkönnyíti a kapcsolattartást a települési önkormányzatokkal. A kistérségi jegyzői értekezletek, különböző szakmai fórumok is segítik a hatósági jogalkalmazás egységesülését. Az év végén megnyert pályázatnak köszönhetően idén beindítottuk az építésügyi hatósági és építés-felügyeleti hatóságok továbbképzését, a minisztériumi kollegák részvételével országosan egységes tematika alapján. Ennek köszönhetően a regionalizáció hatása túlmutat a régió határán, az országosan egységes továbbképzési rendszerrel elindítja a hatósági jogalkalmazási gyakorlat országos egységesítését is.

3.2.6. Az R. 15. §-a szerinti új jogintézmény tapasztalatai 2007. évben nem volt került sor ilyen jogintézmény alkalmazására.

121

4.

A koordinációs és szervezési feladatok

4.1. A hivatalvezető régiós átalakulás következtében fennálló többletjogosítványai a területi államigazgatási szervek tekintetében, ezek gyakorlásának tapasztalatai

A hivatalvezető előző évről szóló jelentéséhez a területi államigazgatási szervek a 297/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §. (3), (4) bekezdései alapján, a megadott szempontokra figyelemmel többnyire megtették részjelentéseiket. A hivatalvezetőhöz két esetben érkezett megkeresés területi államigazgatási szerv vezetője megbízásának véleményezése tárgyában, más az R.-ben meghatározott esetben nem kértek véleményt a területi államigazgatási szervek. A hivatalvezető nem kezdeményezett a R. 15. §-ában szabályozott eljárást egy esetben sem.

4.2.

A koordinációs jogkör a regionális átalakulásra figyelemmel

A regionális átalakulás következtében a 2007. évben szükségessé vált a területi államigazgatási szervek körének teljes körű felmérése, jogállásuk tisztázása és a működésükre vonatkozó adatok pontosítása. A regionális államigazgatási kollégium létrehozásához meg kellett állapítani, hogy az egyes területi államigazgatási szervek milyen joggal, milyen rendszerességgel vegyenek részt a kollégium ülésein.

4.3. A területi államigazgatási szervek együttműködési készsége, ezt befolyásoló tényezők változás a regionalizációval A Közép-magyarországi régióban a területi államigazgatási szervek aktívan részt vesznek a RÁK munkacsoportok tevékenységében. Az együttműködést a Közép-magyarországi Régióban nem nehezítette lényegesen a regionalizáció, mivel korábban is csupán néhány szerv működött Budapesten kívül. A területi államigazgatási szervek egymás közötti kapcsolata is jó, közös ellenőrzési programjaik évek óta működnek. Együttműködésük fejlesztése, koordinálása céljából megalakult a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium Ellenőrzési munkacsoportja. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága éves ellenőrzési terv alapján közös ellenőrzéseket tart a Vám- és Pénzügyőrség Közép Magyarországi Parancsnokságával, az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetével, az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságával, az OMMF Regionális Igazgatóságával és az APEH Regionális Igazgatóságával, szükség esetén a Fővárosi és a Pest megyei Rendőrfőkapitányság bevonásával. A HUNGARORING ellenőrzése a Forma-1 magyarországi futama idején összehangolt együttműködést igénylő feladat, amit a fenti államigazgatási szervek évek óta példamutatóan oldanak meg. A közös ellenőrzések közül kiemelkedett a karácsonyi „Csillagszóró Hadművelet”, aminek a szervezéséhez a RÁK Ellenőrzési Munkacsoportja is segítséget nyújtott az egyes települések alkalmi piacainak előzetes felmérésével. A Bevándorlási Hivatal kapcsolata az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságával és a Közép Magyarországi Regionális Munkaügyi Központtal szintén kiemelkedően jó. A Vám-és Pénzügyőrség Közép Magyarországi Parancsnoksága

122 megállapodás alapján végez közös ellenőrzési tevékenységet a Fővárosi Rendőrfőkapitánysággal és a Pest-megyei Rendőr-főkapitánysággal.

4.4. A közigazgatási korszerűsítési végrehajtásában betöltött szerep

feladatok

kezdeményezésében

és

A közigazgatási hivatal a közigazgatási korszerűsítési feladatokat a Regionális Államigazgatási Kollégium Közigazgatás-korszerűsítési és informatikai munkacsoportján keresztül látja el. A munkacsoportnak tagja valamennyi területi államigazgatási szerv. A munkacsoport tagjai folyamatos kapcsolatot tartanak a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ E-közigazgatás Főosztályával. A szekció fő munkamódszere az elektronikus úton való együttműködés és tájékoztatás. Személyes értekezlet tartására is sor került, de a folyamatos és rugalmas kapcsolattartás érdekében az egyes tájékoztató, bemutató előadásokat e-mailen továbbítják az államigazgatási szerveknek.

4.5. A több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolása érdekében végzett tevékenység A közigazgatási hivatal több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolását a Regionális Államigazgatási Kollégiumon keresztül végzi, ha szorosabb együttműködésre van szükség, akkor a Kollégium munkacsoportot hoz létre. A parlagfű-mentesítés nemcsak az önkormányzatok és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságának, hanem a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a Fővárosi Földhivatal és Pest Megyei Földhivatal közreműködésére is szükség van. A parlagfű virágzásának idején a Munkacsoport havonta ülésezett. A 2007. évi Köztisztviselők Napja központi rendezvényeinek szervezésében jelentős szerepet kaptak a közigazgatási hivatalok. A Szervezési Főosztály nem csak a Közép-magyarországi Régió önkormányzatai és területi államigazgatási szervei köztisztviselőinek részvételével kapcsolatos feladatokat látta el, hanem koordinálta a többi régió ez irányú tevékenységét is.

4.6. A területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati és információs rendszerei összehangolásának érdekében végzett tevékenység A területi államigazgatási szerveknél tartott ellenőrzések tapasztalatai alapján folyamatban van javaslatok kidolgozása az ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangolására. Felmérjük az egyes területi államigazgatási szervek technikai eszközökkel való ellátottságának helyzetét, az alkalmazott információs rendszereket, megkérjük az ügyfélfogadás, ügyfélszolgálat rendjére vonatkozó belső szabályzatokat, egyéb intézkedéseket. A beérkező adatok alapján – a Miniszterelnöki Hivatal által elkészítendő szempont-rendszerre figyelemmel - tesszük meg javaslatainkat a működés összehangolására.

4.7. A regionális államigazgatási kollégium működésének adatai, a kollégium összetétele, struktúrájának hatékonysága (bizottságok, kapcsolattartás, ülések gyakorisága) A R. 17. § b) pontja alapján a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium megalakulására 2007. május 4-én került sor. Az ülésen a Kollégium elfogadta

123 ügyrendjét, valamint 2007. évi munkatervét és a 2007. évre vonatkozó ellenőrzési tervet. A Regionális Államigazgatási Kollégiumnak szavazati joggal rendelkező tagjai a közigazgatási hivatal főosztályainak vezetői és a Szociális és Gyámhivatal hivatalvezetője valamint a régióban működő területi államigazgatási szervek vezetői és a fővárosi valamint a pest megyei rendőr főkapitány. Állandó meghívottként vesznek részt a Kollégium munkájában a régióban működő rendészeti szervek regionális vezetői, a Fővárosi Önkormányzat és a Pest Megyei Önkormányzat főjegyzője, a Fővárosi és a Pest Megyei Főügyészség főügyésze, a Fővárosi és a Pest Megyei Igazságügyi Hivatal igazgatója és néhány központi államigazgatási szerv kirendeltségének vezetője. A tagok pontos névsorát az alábbi felsorolás tartalmazza: Szavazati joggal rendelkeznek: 1) Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal: - Hivatalvezető - Hivatalvezető-helyettesek - Titkársági és Humánpolitikai Főosztály vezetője - Törvényességi Ellenőrzési Főosztály vezetője - Hatósági Főosztály vezetője - Építésügyi Főosztály vezetője - Szervezési Főosztály vezetője - Informatikai Főosztály vezetője - Pénzügyi Főosztály vezetője - Gyámhivatal vezetője 2) Területi államigazgatási szervek: - Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ vezetője - Fővárosi Földhivatal vezetője - Pest Megyei Földhivatal vezetője - Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója - Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetője - ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézet vezetője - Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának igazgatója - Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság bányakapitánya - Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Fővárosi és Pest Megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának vezetője - Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság vezetője - Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság igazgatója - Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága - OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség igazgatója - OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőség igazgatója - Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest megyei Regionális Igazgatósága vezetője - OEP Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetője - Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetője - APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának igazgatója

124 - Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának igazgatója - Budapesti Rendőr-főkapitányság, főkapitánya - Pest Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitánya Állandó meghívottak: - Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának főjegyzője - Pest Megyei Önkormányzat Hivatalának főjegyzője - Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság vezetője - Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának igazgatója - Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatója - Fővárosi Igazságügyi Hivatal igazgatója - Pest Megyei Igazságügyi Hivatal igazgatója - KSH Adatgyűjtő Főosztályának főosztályvezetője - Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója - Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója - Vám-és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Parancsnokság parancsnoka - Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője - Nemzetbiztonsági Hivatal Pest Megyei Kirendeltsége kirendeltség-vezetője - Nemzeti Hírközlési Hatóság igazgatója - Fővárosi Főügyészség főügyésze - Pest Megyei Főügyészség főügyésze Az elmúlt évben a Kollégium két alkalommal ülésezett. Az alakuló ülésen nemcsak a Kollégium megalakulása, hanem az újonnan létrehozott közigazgatási hivatal és területi államigazgatási szervek bemutatkozása is napirenden szerepelt. A következő ülésre 2007. december 14-én került sor, amelyen az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2008. I. félévi jogalkotási programjáról tartott tájékoztatót a tárca szakállamtitkára, bemutatkozott az újonnan megalakult Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Középmagyarországi Regionális Igazgatóság igazgatója, majd a közigazgatási hivatal hivatalvezető-helyettese a szakhatóság részvétele a közigazgatási eljárásban címmel tartott előadást, valamint a ROP 3.1.1. program végrehajtásáról számolt be a hivatal főosztályvezetője, végül a munkacsoportok vezetői értékelték az évet. A szorosabb és hatékonyabb együttműködés érdekében a Kollégium öt munkacsoportot hozott létre. A jogalkalmazási, jogszabály-véleményező munkacsoport feladata a fontosabb jogszabálytervezetek véleményezése, arra észrevételek, kifogások tétele, illetve módosítási javaslatok előterjesztése. A munkacsoport az elmúlt évben egyszer ülésezett, a résztvevő tagok folyamatos kapcsolattartásban egyeztek meg és a felmerülő javaslatokról, észrevételekről e-mailen tájékoztatják egymást és a negyedévente megtartandó értekezleteken vitatják meg és összegzik azokat. A területi államigazgatási szervek közös ellenőrzési feladatainak összehangolására vonatkozó elképzelések előkészítésére, a közös ellenőrzési tervek kidolgozására, tartalmára, ütemezésére és végrehajtására, a közösen ellenőrizendő szervezetek (önkormányzatok), csoportok kiválasztására, időpontok egyeztetésére és az ellenőrzések tapasztalatairól szóló összefoglaló előkészítésére valamint a javaslatok, ajánlások kidolgozására a Kollégium létrehozta az Ellenőrzési munkacsoportot. A munkacsoportba minden ellenőrzési tevékenységet folyatató területi államigazgatási szerv delegált képviselőt valamint a fővárosi és pest megyei rendőrkapitányság képviselői is részt

125 vesznek a munkában. Az elmúlt évben két ülést tartottak, a részvevők megállapodtak abban, hogy azok a szervek, amelyeknek belső szabályzatuk engedi, a munkacsoport rendelkezésére bocsátják ellenőrzési tervüket. A karácsonyi ellenőrzések hatékony lefolytatása érdekében a munkacsoport tájékoztatást kért a fővárosi kerületektől és Pest megye nagyobb városaitól, hogy a karácsonyi időszakban az adott településen pontosan hol lesznek alkalmi jellegű árusok. A beérkezett visszajelzések alapján elkészítettek egy ellenőrzési keret megállapodást, ami a további intézkedési akciótervek alapjául szolgálhat. A munkacsoport tagjai folyamatos kapcsolattartás során tájékoztatják egymást az ellenőrzések menetéről és az esetleges együttműködési lehetőségekről. A „Csillagszóró Hadművelet” előkészítése során bekértük a fővárosi kerületek és a nagyobb Pest-megyei települések jegyzőitől az általuk engedélyezett karácsonyi alkalmi vásárok időtartamára, helyszínére vonatkozó adatokat és azokat az ellenőrzésben részt vevő állam-igazgatási szervek rendelkezésére bocsátottuk. Részben ennek is köszönhető, hogy a régióban több száz helyszínen eredményes vizsgálatot tartottak az ellenőrző szervek. A Városvédelmi munkacsoport a közterület-védelemi, műemlékvédelmi, környezetvédelmi tevékenységek összehangolására jött létre. A munkacsoport munkájában a Fővárosi Közterület-felügyelet, Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottságának, Főpolgármesteri Hivatal, ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének, MKEH Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságának, Budapesti Rendőr-főkapitányság, MGSZH Fővárosi és Pest megyei Erdészeti Igazgatóságának munkatársa vesz részt. Az alakuló ülésen a falfirkák elleni küzdelemmel és az illegális hulladéklerakással kapcsolatos fellépés lehetőségeivel foglalkozott részletesebben. Javaslatot tettek a szabálysértési törvényt érintő, négy pontból álló törvénymódosító kezdeményezés kidolgozására az éjszakai járőröztetés anyagi korlátainak megszüntetése; a térfigyelő rendszer adatkezelési jogosultságának közterület-felügyelet általi megszerezhetősége; a forgalmat akadályozó és roncs járművek elszállításáról való gondoskodás tekintetében a közterület-felügyelet számára szélesebb jogkör biztosítása; falfirkákkal kapcsolatos önálló törvényi tényállás megkonstruálása témakörökben. A Közigazgatás-korszerűsítési és informatikai munkacsoport vizsgálja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztésének lehetőségeit, a kormányzati elvárások és iránymutatás figyelembevételével, véleményezi az egyes területi államigazgatási szervek ügyvitel-, informatikai-, és szervezet fejlesztési döntéseinek tervezeteit a RÁK összehangolt működésének és informatikai kapcsolódási rendjének biztosítása érdekében. Javaslatot dolgoz ki a megvalósítható közös területi informatikai rendszerre vonatkozóan az ügyfélbarát szolgáltató közigazgatás megvalósítása érdekében. Előkészíti a közigazgatás korszerűsítésére irányuló kormányprogramból adódó megyei feladatokat. Az alakuló ülésen a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ E-közigazgatás Főosztályának osztályvezetője előadást tartott a közigazgatási informatikai feladatellátását biztosító szervezetrendszerről. A munkacsoport tagjait elektronikus úton rendszeresen tájékoztatják a közigazgatási informatikai aktualitásokról, illetve tájékoztatók, szakmai anyagok megküldésével segítik a munkát. A Parlagfű-mentesítési Koordinációs Munkacsoport célja, hogy az eredményesebb védekezés érdekében a parlagfű vegetációjának időszakában információcserével és egyeztetésekkel hangolja össze a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos hatósági tevékenységet. A munkacsoportban nemcsak a fővárosi kerületi polgármesteri hivatalok és kistérségi önkormányzatok polgármesteri hivatalainak munkatársai, valamint az érintett területi államigazgatási szervek (köztük a regionális munkaügyi központ, a

126 földhivatalok, a növény és talajvédelmi igazgatóság munkatársai), hanem civil szervezetek és jelentős külterülettel rendelkező közszolgáltató vállalatok is aktívan részt vettek. Az elmúlt évben öt értekezletet tartottak, amelyen a jogszabályváltozásokról, az esetleges jogalkalmazási kérdésekről egyeztettek valamint az egyes szervek folyamatosan beszámoltak a mentesítés helyzetéről. A közigazgatási hivatal munkatársai folyamatos útmutatást adtak a Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium részére kéthetente küldendő göngyölített statisztika helyes kitöltéséről. Részben a munkacsoportban kialakított hatékony együttműködésnek is köszönhető, hogy a Minisztérium munkatársa több alkalommal is elismerően nyilatkozott a közép-magyarországi régióban kifejtett parlagfű-mentesítési tevékenységről.

4.8. Az államigazgatási kollégium döntései; a koordináció területei; a központi feladatok (például az uniós pályázatokhoz kapcsolódó teendők) elősegítése, végrehajtása érdekében végzett érdemi, tartalmi munka A Kollégium döntéseit állásfoglalás, ajánlás, illetve kezdeményezés formájában hozza. Az elmúlt évben testület elfogadta ügyrendjét, éves üléstervét, valamint az ellenőrzési tervét. Döntött arról is, hogy a szorosabb együttműködést igénylő kérdések hatékony megoldására öt munkacsoportot hoz létre. A Közigazgatási Hivatal nagy hangsúlyt fektet a régióban működő területi államigazgatási szervek, valamint a kerületi valamint települési önkormányzatok közötti hatékony együttműködés kialakítására. 2007. február 9-én tartott jegyzői értekezleten az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság, valamint a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal igazgatója tartott tájékoztató előadást a regionális szervezeti átalakításokról. 2007. őszén kihelyezett kistérségi jegyzői értekezleteket szerveztünk. Hat helyszínen mintegy 200 jegyzőnek számoltak be a közigazgatási hivatal főosztályvezetői és munkatársai az építésügyi jogszabályváltozásokról, a hatósági jogalkalmazási kérdéseiről, a ROP 3.1.1 program alakulásáról, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításáról és a közszolgálati ellenőrzések eredményeiről. Az értekezleteken valamennyi jegyző részére továbbítottuk a területi államigazgatási szervek által összeállított tájékoztató anyagokat a szervek bemutatásáról és az adott szervet érintő hatósági eljárási szabályokról készített útmutatókról. 2007. decemberében a Kollégium arról határozott, hogy a gyors, olcsó és egyszerű eljárásvitel érdekében a tagok, mint felettes és felügyeleti szervek összeállítják azon jellemzőbb, ismétlődően előforduló életbeli tényállások listáját, amelyekben ők, vagy az elsőfokú hatóságaik szakhatósági hatáskört kaptak valamint felsorolják, hogy az eljárások lefolytatásához milyen tervdokumentumokra, dokumentumokra van szükség . Az együttműködés folyamatos, az esetleges jogszabály módosítás esetén a listákat frissítik. A közigazgatási hivatal a megküldött listákat és a folyamatosan érkező jogszabály módosításokról szóló útmutatókat a települési önkormányzatok jegyzőinek küldi meg.

127

4.9. A közigazgatási hivatal ellenőrzési tevékenységének helyzete, hatékonysága; változása a regionális átalakulás következtében; az ellenőrzött szervek, ellenőrzött területek A Hivatal a 2007. évben elfogadott ellenőrzési szabályzata szerint ötféle ellenőrzést végez: -közszolgálati ellenőrzést, -átfogó felügyeleti (komplex) ellenőrzést, -területi államigazgatási szervek ellenőrzését, -rendkívüli ellenőrzést, -utóellenőrzést. Az ellenőrzések hatékonyságukat tekintve elősegítik a jogszabályok érvényesülését, alkalmazásuknak egységességét, a kifogásokkal előmozdítják a helyes vezetői döntések meghozatalát, továbbá hozzájárulnak a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, és az ügyintézési fegyelem megszilárdításához. Valamennyi ellenőrzés lebonyolítására helyszíni ellenőrzés keretében került sor. A közigazgatási hivatal valamennyi ellenőrzés esetében a vizsgált szerv vezetőjét a vizsgálati program egyidejű megküldésével az ellenőrzés konkrét időpontjáról annak megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíti. A vizsgálati jelentést az ellenőrzés alá vont szerv vezetőjének a Szervezési Főosztály vezetője megküldi legkésőbb az ellenőrzés időpontját követő 30 napon. A vizsgálat alá vont szerv vezetője a jelentés kézhezvételét követő 8 napon belül a jelentésben foglaltakkal kapcsolatosan kifogással élhet. a) Közszolgálati ellenőrzés A Ktv. 64/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány a közigazgatási hivatalok közreműködésével ellenőrzi a közszolgálati jogszabályok végrehajtását. Ennek keretében a Kormány évente meghatározza a közszolgálati ellenőrzések célvizsgálatát, valamint a vizsgálat alá vont szervek körét. A közszolgálati ellenőrzések 2007. évi vizsgálati tárgyköreiről és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekről szóló 1011/2007. (III.13.) Korm. határozatban elrendelt közszolgálati ellenőrzésre a Miniszterelnöki Hivatal Közszolgálati Főosztály által kiadott Módszertani Útmutatóban foglalt ellenőrzési szempontok alapján került sor. A főosztály munkatársai a közszolgálati ellenőrzés során a 2006. január 1. és 2006. december 31. közötti közszolgálati jogviszony megszüntetések munkáltatói gyakorlatát vizsgálták. Tételesen ellenőrizték a jogviszony megszüntetések jogcímeit, a jogviszony megszüntetések valóságának és okszerűségének meglétét, a megszüntetésekkel összefüggő jogszabályi határidők-, a felajánlási kötelezettség-, a végkielégítés-, és a csoportos létszámleépítés szabályainak betartását, valamint a jogviszony megszüntetésekhez kapcsolódó, a köztisztviselő és a munkáltató számára törvényben biztosított garanciális feltételek fennállását. A Ktv. tartalékállományba helyezés szabályait tartalmazó 20/A. §-ában foglalt rendelkezések, továbbá a köztisztviselők tartalékállományba helyezéséről és a betöltetlen köztisztviselői állások nyilvános közzétételéről szóló 150/1998. (IX. 18.) Korm. rendeletben foglalt jogszabályi előírások betartásának felülvizsgálata kapcsán került sor a tartalékállományba helyezés gyakorlatával összefüggő munkáltatói intézkedések jogszerűségének vizsgálatára. A vizsgálata alá vont szervek körét a megyei közgyűlés hivatalában, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzatok képviselő-testülete hivatalaiban határozták meg. Így a közszolgálati ellenőrzést összesen 25 közigazgatási szervnél, 23 fővárosi kerületi

128 polgármesteri hivatalnál, Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál, valamint a Pest Megyei Önkormányzat Hivatalánál két koordinációs és ellenőrzési referens végezte. A közszolgálati ellenőrzések 2007. április 10-én kezdődtek, és az utolsó 2007. évi közszolgálati ellenőrzésre július 24-én került sor. A 25 vizsgálat alá vont szervnél 2006-ban összesen 609 jogviszony-megszűnés volt, ebből legnagyobb számban, 225 esetben közös megegyezéssel szüntették meg a köztisztviselők jogviszonyát. Felmentéssel 114, míg határozott idő lejárta miatt 73 dolgozónak szűnt meg a jogviszonya. Az áthelyezés, törvény erejénél fogva történő megszűnés, elhalálozás, lemondás, hivatalvesztés, illetve azonnali hatállyal történő megszűnés próbaidő alatt kisebb részt tett ki. A közszolgálati ellenőrzések alapján megállapítottuk, hogy a vizsgálat alá vont szervek személyzeti tevékenysége mind a vonatkozó jogszabályok alkalmazása, mind pedig a személyi anyagok kezelése szempontjából magas színvonalú. A helyszíni ellenőrzések során nagyobb hiányosságokat nem tapasztaltunk. Típushibaként fordult elő azonban, hogy a jogviszony-megszüntető iratokon a megszűnés jogcímét, illetve az annak alapjául szolgáló jogszabályi hivatkozást nem pontosan tüntették fel. Jogviszonymegszűnéskor néhány esetben előfordult, hogy nem tájékoztatták a jogorvoslati lehetőségről az érintett dolgozókat. Gyakori probléma volt, hogy a polgármesterek annak ellenére gyakorolta egyetértési jogukat, hogy arról írásban nem rendelkeztek, vagy ha mégis kikötötték azt, nemcsak a jogszabályban előírt körben - a felmentések esetén -, hanem a közös megegyezéssel történő jogviszony megszűnéskor is gyakorolták. Előfordult, hogy az Államkincstárnak is megküldött elszámoló lapon nem rendelkeztek a 13. havi illetmény kifizetéséről, illetve annak pontos összegét nem, vagy nem megfelelően tűntették fel. Több esetben kellett felhívnunk a figyelmet arra, hogy a Ktv. 71.§ (2) bekezdés a) pontjában adott felhatalmazás alapján az Mt. 97.§ (2) bekezdésének megfelelően a munkaviszony megszűnésekor, az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni a munkabért és egyéb járandóságokat. A közszolgálati ellenőrzés során többször kellett észrevételt tettünk a jubileumi jutalom, illetve a ruházati költségtérítés kifizetések elmaradása tekintetében. Valamennyi vizsgálat alá vont hivatalnál írásban tettünk észrevételt az észlelt hiányosságok pótlása, illetőleg a hibák kijavítása céljából. A megállapításokkal az ellenőrzött szervek vezetői egyetértettek, a hiányzó iratokat pótolták, az elmaradt kifizetések teljesítése, valamint az egyéb hibák kijavítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtették. b) Átfogó felügyeleti (komplex) ellenőrzések Az átfogó felügyeleti ellenőrzés a közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 27.§. b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a polgármesteri hivatal hatósági tevékenységére kiterjedő, felügyeleti jogkörben tartott ellenőrzés, kiegészítve az önkormányzati szervek törvényességi ellenőrzésével. A hivatal 2007-ben az ellenőrzési tervnek megfelelően 17 polgármesteri hivatalban, közöttük 3 kerületi hivatalban (I.; III; XX. kerületek); 14 pest megyei önkormányzati hivatalban (Abony, Bernecebaráti, Cegléd, Dabas, Délegyháza, Érd, Galgahévíz, Göd, Halásztelek, Kerepes, Pilisborosjenő, Szigetszentmiklós, Tóalmás, Zebegény) végzett átfogó felügyeleti ellenőrzést. A komplex ellenőrzések a Szervezési Főosztály koordinációjával és részvételével, a Hatósági, a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti, Építésügyi Főosztállyal, valamint a Fővárosi Szociális és Gyámhivatallal való együttműködésben valósultak meg.

129 Az ellenőrzések során a Hatósági Főosztály a birtokvédelmi végrehajtási, szabálysértési, adó-igazgatási, anyakönyvi, továbbá az ipar-kereskedelmi ügykörökben végzett részletes ellenőrzést. Az Építésügyi Főosztály ellenőrzése során vizsgálta többek között a telekalakítási engedélyezési eljárások, az építési-bontási engedélyezési eljárások, használatbavételi engedélyezési eljárások, fennmaradási engedélyezési eljárások, illetve a használati mód változási eljárások jogszerűségét. Az építésügyi bírság kiszabása, a kötelezési eljárások és az építéshatósági ügyekkel kapcsolatos közérdekű bejelentések, illetve panasz ügyek is az ellenőrzések tárgyát képezték. A Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály ellenőrzése során felülvizsgálta az önkormányzat működésével kapcsolatos dokumentumok kezelésének rendjét, vizsgálta a polgármesteri átruházott hatáskörben hozott döntéseket, továbbá az önkormányzati hatósági ügyekben az eljárás jogszerűségét és a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok ellátását is. A Szervezési Főosztály vizsgálata többek között arra is kiterjedt, hogy az ellenőrzés alá vont hivatalban végzett személyzeti munka tevékenysége megfelel-e a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseinek, a közszolgálati szabályzat Ktv.-vel való összhangja biztosított-e, az ügyiratkezelés cél- és jogszerű-e, valamint ellenőrizte a közszolgálati jogviszony létesítésének, megszüntetésének munkáltatói intézkedések jogszerűségét, és a továbbképzést illetően a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak betartását. A Szociális és Gyámhivatal a komplex ellenőrzés során vizsgálta a jegyző gyermekvédelmi és szociális feladat és hatáskörébe tartozó hatósági tevékenységét. A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondható, hogy a nagyobb (kerületi, illetve városi) önkormányzatoknál kevesebb hiba fordult elő a kisebb hivatalokhoz képest. Ez annak is köszönhető, hogy a nagyobb településeken lévő hivatalokban, illetve a kerületi hivatalokban naprakészebbek a jogszabályi változások ismerete terén. Az ellenőrzött szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységében tipikus hibák a Ket. alkalmazása során fordulnak elő leggyakrabban. Ilyenek például az érintettek értesítésére vonatkozó szabályok betartása, a határozatok, végzések tartami hiányosságai, a jogszabályi hivatkozások hiánya, illetve pontatlansága, a jogorvoslati tájékoztatás hiánya, az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó szabályok nem megfelelő alkalmazása. A személyügyi tevékenység színvonala általában jónak mondható, de a jogviszony megszűnésekhez kapcsolódó kifizetéseknél előfordulnak a jogszabály helytelen értelmezéséből adódó hibák. Valamennyi hivatalnál írásban tettünk észrevételt az észlelt hibák kijavítására. Hivatalunk által tett megállapításokkal az ellenőrzött szervek vezetői többnyire egyetértettek, és a szükséges intézkedést megtették. c) Rendkívüli ellenőrzés A rendkívüli ellenőrzés az éves ellenőrzési tervben nem szereplő célellenőrzés, amire annak szükségessége hiányában - 2007. évben nem került sor. d) Utóellenőrzés A Koordinációs és Ellenőrzési Osztály által lefolytatott utóellenőrzés során a vizsgálat tárgya a korábban végzett ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtása volt. Utóellenőrzésre 2007. évben a Valkó Nagyközség Polgármesteri Hivatalában került sor. A munkáltatói jogkör gyakorlója azonban a feltárt hiányosságokat intézkedéseivel nem maradéktalanul korrigálta.

130 e) Területi államigazgatási szervek ellenőrzése A közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII.23.) Korm. rendelet. 22. §-ában foglaltak szerint a Hivatal 2007. októberben, illetve novemberben 3 területi államigazgatási szervnél végzett ellenőrzést. Ennek keretében az OMMF Középmagyarországi Munkaügyi Felügyelőségnél, a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál, valamint a Pest Megyei Földhivatalnál tartottunk helyszíni ellenőrzést, amit a Szervezési Főosztály Koordinációs és Ellenőrzési Osztálya az Informatikai Főosztállyal összehangoltan folytatta le. A vizsgálat tárgyát képezte a Ket. hatályosulása, a hatósági tevékenység jogszerűsége, az ügyiratkezelés szabályszerűsége, az adatnyilvántartás és az adatok védelme, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtása, a köztisztviselők, ügykezelők, munkavállalók, közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő munkáltatói intézkedések törvényessége, illetve a köztisztviselők, ügykezelők, munkavállalók, közalkalmazottak képesítési előírásainak betartása. Az alkalmazott informatikai programok jogtisztaságát, valamint a területi államigazgatási szervek info-kommunikációs rendszereinek üzemeltetési, üzemmenet-folytonossági szabályainak, illetve a személyi, szakmai feltételek meglétét is felülvizsgáltuk.

4.9.1. A munkáltatói intézkedések törvényességére vonatkozó közszolgálati ellenőrzések Az OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőségnél - a másik két vizsgált területi államigazgatási szervvel ellentétben - a köztisztviselőkkel kapcsolatos munkáltatói intézkedések törvényességének ellenőrzését, tekintettel arra, hogy a személyi anyagokat az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségen kezelik, és Hivatalunk ezirányú ellenőrzését megtagadták. Az ellenőrzésre az érintett ágazati minisztériumi egyeztetés eredményétől függően kerül sor. A vizsgálat a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alkalmazása kapcsán nagyobb hiányosságot, hibát egyik szervnél sem tárt fel.

4.9.2. A Ket. hatályosulására vonatkozó ellenőrzések A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatályosulását 3 területi államigazgatási szervnél vizsgálatuk. Ennek keretében helyszíni ellenőrzést tartottunk az OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőségnél, a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál, valamint a Pest Megyei Földhivatalnál. Az ellenőrzést valamennyi esetben határozattípusra nézve szúrópróbaszerűen végezték el a Főosztály munkatársai. Általánosságban elmondható, hogy a hozott határozatok és végzések formailag megfeleltek a Ket. által támasztott követelményeknek. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános eljárási szabályairól szóló törvény hatályosulását illetően az ügyintézés pontos, az elintézési határidők megtartására nagy figyelmet fordítanak. Ügyintézési határidő túllépést csupán néhány kivételes esetben tapasztaltunk. A határozat kézbesítésének időpontját igazoló tértivevények valamennyi ügyiratban a határozathoz voltak csatolva. Megállapítottuk, hogy a szervekhez érkezett fellebbezéseket a jogszabályi előírások alapján terjesztik fel a felettes szervhez.

131

4.9.3. Az ügyiratkezelésről, a közigazgatási szervek által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, ügyiratkezelési szabályzatok jóváhagyása Az ügyiratkezelési szabályzatok a jogszabályi előírásoknak megfelelően készültek el. Az ügyiratkezelők az ellenőrzés során maximális felkészültségről tettek tanúságot. Az ügyiratkezelési tevékenység valamennyi vizsgált szervnél magas színvonalú, az Iratkezelési Szabályzatban foglaltaknak minden tekintetben megfelel.

4.9.4. Az informatikai programok jogtisztaságára vonatkozó ellenőrzések Az informatikai programok jogtisztaságára vonatkozó ellenőrzéseket az Informatikai Főosztály a területi államigazgatási szervek komplex vizsgálata során végezte. Ennek során az ellenőrzés tárgyát képezte a hálózati felépítés, a vizsgált szerv által használt szerverek, programok, a vírustalanításra kidolgozott módszerek, tűzfalak, hálózati kapcsolatok, illetve az alkalmazott operációs rendszerek. A vizsgálat kiterjedt továbbá az informatikai feladatot ellátók, illetve rendszergazdák létszámára, azok tevékenységére, informatikai tervek kidolgozottságára, és az informatikai gépek beszerzésének, felújításának, illetve selejtezésének gyakoriságára. Az informatikai programok jogtisztaságára vonatkozóan kifogást, észrevételt nem tettünk. Mind az OMMF Középmagyarországi Munkaügyi Felügyelősége, mind a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, és a Pest Megyei Földhivatal is igen fejlett informatikai rendszerrel, kiépített hálózattal rendelkezik. Szakmai állásfoglalás 2007. évben több jegyző, illetve személyügyi ügyintéző fordult a főosztályhoz a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításaiból eredő jogértelmezési problémával kapcsolatban, melynek eredményeként összesen 43 írásbeli szakmai útmutatás kiadására került sor. Az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében a hivatali álláspont meghatározásakor bizonyos esetekben konzultációt folytattunk a MEH Közszolgálati Főosztály, a Titkársági és Humánpolitikai Főosztály, valamint a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály illetékes szakembereivel.

4.10. A területi államigazgatási szervek ellenőrzési összehangoltsága érdekében végzett tevékenység

tevékenységének

A Regionális Államigazgatási Kollégium alakuló ülésén fogadta el a 2007. évre vonatkozó ellenőrzési tervét. A terv tartalmazza a közigazgatási hivatal, valamint a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az ellenőrzést végző területi államizgatási szervek által végzendő közös ellenőrzések ütemét. Az egyes ellenőrzések összehangolása érdekében külön ellenőrzési munkacsoport működik. (lásd. 4.7. pont)

132

4.11. A tartalékállomány és a KÖZIGTAD kezelésével kapcsolatos feladatok. A Ktv. 62/A. §-ában foglaltak szerint a tartalékállományba helyezett köztisztviselőnek adatairól a közigazgatási szerv folyamatos adatszolgáltatást végez a központi közszolgálati nyilvántartás részére. Ezek szerint a tartalékállományba helyezés, illetve az abból történő törlés iránti kérelmeket a Koordinációs és Ellenőrzési Osztály - az adatlapok az Informatikai Főosztály által történő rögzítést megelőzően - előzetes felülvizsgálatot végez a jogszabályi rendelkezések betartását illetően. Amennyiben a kérelmek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, azok továbbításra kerülnek rögzítés végett, amennyiben azonban szabálytalanságra kerül sor, a tapasztalt hibával, esetleges szabálytalanságra történő felhívással keressük meg az érintett szervet. 2007. évben Hivatalunk 220 köztisztviselő tartalékállományba helyezését, továbbá 10 megüresedett álláshelyet rögzített a központi nyilvántartás felé. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 18. § (15) pontja módosította a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 62. § (1) bekezdésében előírt adatszolgáltatás teljesítését. Ennek értelmében a KÖZIGTAD adatszolgáltatást 2007. évben nem kellett teljesíteni. Az elmaradt adatszolgáltatás helyett egyszerűsített adatszolgáltatást kell majd a közigazgatási szerveknek teljesíteni, ami a közszolgálati jogviszonyban állók létszámára, munkaidejére, besorolására és vezetői beosztására terjed ki, azzal, hogy azt a 2008. január 1-jei állapotnak megfelelően 2008. február 29-ig - a központi közszolgálati hatóság által meghatározott módon - kell teljesíteni.

133

5.

Informatikai feladatok

5.1. Az informatikai tevékenység feltételeinek alakulása, eszközellátottság (26. számú melléklet) A hivatalok integrációja az Informatikai Főosztály összetételét és elhelyezkedését alapvetően nem befolyásolta. Két épületben (Váci utcai és Városház utcai épületek) megosztva látjuk el feladatainkat. Létszámunk 2007-ben 11 főről 10 főre csökkent. A hivatal két épületében mintegy 240 számítógépes munkaállomást üzemeltetünk. Az üzemeltetők létszáma 5 fő. A fejlesztési, koordinációs, választási, stratégiai és egyéb, jogszabályokban előírt feladatok ellátását további 5 fő végzi. Bár minden hivatali munkatárs számára megteremtettük a zavartalan munkavégzés lehetőségét, számos - elsősorban a két épület eltérő informatikai infrastruktúrájából adódó, a korszerű technikai háttér megteremését szolgáló – beruházás megvalósítására van még szükség ahhoz, hogy a két épület informatikailag is egy hivatalként működjön. A hivatal két egymástól kb. 1 km-re lévő épületének 2007. évre tervezett hálózati összeköttetése nem valósult meg. Az ÖTM a közigazgatási hivatalok informatikai infrastruktúra korszerűsítési stratégiájának részeként, 2008. év első negyedév végére ígéri a hálózati kapcsolat kiépítését. 2007. augusztusában, az ÖTM által irányított központi beszerzésből a hivatal informatikai eszközállományának csaknem 70 %-át új eszközökre cseréltük. Így elmondhatjuk, hogy 0-ra leírt informatikai eszköz jelenleg már nem működik a hivatalban. A lecserélt gépek mintegy 50 %-a fizikailag is selejtezésre került, a még használható, de értéken már nem nyilvántartott gépeket részben a dolgozóknak ajánlotta fel a hivatal, részben pedig szociális intézményeknek ajándékoztuk el. Az eszközellátottság alakulását a 26. ábra mutatja.

5.2.

A közigazgatási hivatalok informatikai tevékenysége

Informatikai tevékenységünket az év első felében - a munkatervben előírt feladatok ellátása mellett – jellemzően az határozta meg, hogy az informatikai működőképességet meg tudjuk őrizni. Az első negyedév végén, hosszú előkészítés után, valósult meg a belső átszervezés, mely jó néhány esetben a munkavégzés helyének megváltozásával is járt és a munkatársak kb. 50 %-át érintette. A költöztetés informatikai szempontból is jelentős munka volt. Az épületek között és épületeken belül 128 db számítógépes munkaállomást kellett leszerelni, szállítani, majd újra üzembe helyezni. Több informatikai rendszer működését párhuzamosan kellett biztosítanunk mindkét épületben. (pl. belső információs rendszerek, iktatás, stb.) A kommunikációs rendszerekben történt változások azonnali aktualizálása is alapfeltétele volt a zavartalan munkavégzés biztosításának. (e-mail címek cseréje, honlap változások, stb.) Informatikai tevékenységünk főbb területei: - a központi közigazgatási rendszerek működtetésével kapcsolatos feladatok, - ágazati szakrendszerek, statisztikák, - a hivatal informatikai kiszolgálása.

134

A központi közigazgatási rendszerek működtetésével kapcsolatos feladatok Választási rendszer - a fővárosi kisebbségi önkormányzati választás technikai lebonyolítása. Lista- és jelöltállítások nyilvántartásba vétele. (2007. január-február) - a 2008. évi népszavazás informatikai előkészületei: közterületek körzetbe sorolása, a körzetesítés munkáinak folyamatos szakmai segítése, ellenőrzése a régió minden települése vonatkozásában. (2007. december folyamán) Anyakönyvi Szolgáltató Rendszer - hozzáférési jogosultságot biztosító un. „autentikációs” kártyák kiadása, bevonása, módosítása a Főváros, valamint Pest Megye településeinek anyakönyvvezetői részére, (több mint 70 db kárty kiadására, bevonására, ill. módosítására került sor 2007-ben) - az anyakönyvi rendszer működésével kapcsolatos szakmai tanácsadás. Központi Címnyilvántartó és Körzetkezelő Rendszer - a címnyilvántartó rendszer bevezetésével kapcsolatos oktatások megszervezése a régió összes önkormányzatának, - a címnyilvántartó rendszer indulása kapcsán hozzáférési jogosultságok nyilvántartásba vétele, - a rendszer működésével kapcsolatos felhasználói kérdések megválaszolása, folyamatos szakmai tanácsadás - az anyakönyves gépeken működő körzetkezelő rendszer esetében szintén ezek a feladatok. Területi és Helyi Népesség-nyilvántartó Rendszer (Visual Regiszter ) - a rendszer helyszíni telepítése a települések megrendelései alapján, (2007. évben 30 település kérte az újratelepítést.) - a területi adatbázisok (fővárosi és Pest megyei) heti karbantartása, az adatkarbantartó állományok ütemezett továbbítása a településeknek, - a rendszer működésével kapcsolatos folyamatos szakmai tanácsadás. Külterület, Belterület Nyilvántartás - adatgyűjtés a helyi önkormányzatok közterületeinek besorolásáról, a nyilvántartás ellenőrzése (2007 júliusban történt az adatgyűjtés.) Ágazati szakrendszerek, statisztikák - a Törvényességi Nyilvántartó Rendszer (TÖRV) folyamatos működtetése, segítségnyújtás a Törvényességi Főosztálynak jegyzőkönyvek rögzítésében, - a jegyzőkönyvek elektronikus rögzítését és beküldését biztosító TERKA rendszer telepítése, működésével kapcsolatos folyamatos szakmai tanácsadás. 2007. év végére 74 pest megyei településen és 2 budapesti kerületben történt meg a rendszer bevezetése. Az év folyamán kb. 1500 db. TERKÁ-val készített pest megyei települési és kb. 30 fővárosi jegyzőkönyv érkezett a hivatalba.) - folytatódott a hatályosított, egységes szerkezetben rendelkezésre álló önkormányzati rendeletek feltöltése a Nemzeti Rendelettárba, - az ÖTM által üzemeltetett önkormányzati törzsadattár rendszeres karbantartása, - a személyzeti nyilvántartó rendszer, SZENYOR, folyamatos karbantartása, módosítása az ÖTM közreműködésével fejlesztett új verziók telepítése, - a központi közszolgálati nyilvántartással (KOZIGTAD, TARTINFO) kapcsolatos adatgyűjtési feladatok ellátása, rendszeres kapcsolattartás az adatszolgáltatókkal, adatszolgáltatások az önkormányzatoknak, - a parlagfű adatgyűjtés számítástechnikai támogatása, nyilvántartása, adatszolgáltatás, (2007 augusztus és október között)

135 - az önkormányzati és a hivatali hatósági statisztikai adatok gyűjtése, összegzése, továbbítása, közreműködés a szabálysértési statisztikai adatgyűjtésben és továbbításában, (2007. január-február) - az oktatási tevékenység nyilvántartását támogató TEKTOR program üzemeltetése,. (2007. májustól) A hivatal informatikai kiszolgálása Alkalmazások - 2007. év januárban az IRMA tanúsított iktatórendszer indulásával kapcsolatos üzemeltetési, rendszergazdai feladatok megoldása, (a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségeknél) - a továbbfejlesztett Lotus Notes iktatórendszer (Adminisztrátor) oktatásának megszervezése, a rendszer 2008.január 1-jei indulásának informatikai előkészítése, rendszergazdai feladatok ellátása, - az elsőfokú, mind a másodfokú hatósági statisztikai adatok rögzítésére és lekérdezésére alkalmas programot készítése és oktatása a hatósági ügyintézőknek, - informatikai segítségnyújtás a gépkocsi szerzési támogatás hatósági feladatainak ellátására, (határozatok nyomtatása, utalványozás, postázási feladatok támogatása, ) - a két hivatal szabadság nyilvántartásának egységesítése, adatellenőrzés, adatbázisok karbantartása, - saját program készítés az adatok felhasználó igény szerinti lekérdezésére az iktatási adatbázisból, - a külső és belső honlapok folyamatos adatfrissítése, új funkciók üzembe helyezése (www.kmrkh.hu, HIVUR és Public) - részletesen lásd: 5.4. pontban - az Ügyfél-tájékoztató terminál adatainak folyamatos frissítése, - névjegykártyák, üdvözlőkártyák tervezése és kivitelezése, - hivatali dokumentumok szkennelése, emléklapok, stb. színes nyomtatása, - jelenléti ívek, teljesítmény értékelő lapok aktualizálása, Üzemeltetés - a két épület informatikai működőképességének folyamatos biztosítása, rendszeres vírusvizsgálat (belső hálózati, tűzfal, iktató, WEB és e-mail szerverek üzemeltetése) - rendszergazdai feladatok ellátása mindkét épületben, (új felhasználók hálózati hozzáférésének biztosítása, eltávozott dolgozók törlése a rendszerből, operációs rendszerek, felhasználói programok installálása, stb. - 2007. márciusában a költözéssel járó üzemeltetési feladatok, valamint szeptember folyamán a nagyszámú számítógépcsere elvégzése (83 új gép és monitor üzembe állítása) - a hivatal szervezeti egységei által használt programok üzemeltetésének biztosítása, (KIR, TAKARNET, SZENYOR, TÖRV, TERKA, Okmányhálózat, Választási rendszerek, Anyakönyvi Rendszer, Magyar Igazolvány Rendszer) - jogszabály nyilvántartás (CD Jogtár +) folyamatos elérésének biztosítása, on-line adatbázis aktualizálás mindkét épületben, - kapcsolattartás külső beszállítókkal, szervizek intézése stb - festékpatronok kezelése, rendelése - oktatási feladatok informatikai előkészítése,

136

Egyéb tevékenység - Szoftver jogtisztaság ellenőrzés A közszolgálati ellenőrzések keretében végeztük. - A Regionális Államigazgatási Kollégium Közigazgatás-korszerűsítési és Informatikai Munkacsoportjának irányítása.

5.3.

Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések

Az informatikai tevékenység összehangolása kapcsán egyrészt beszélnünk kell a belső tevékenység egységesítési törekvéseiről, másrészt a területi államigazgatási szervek informatikai tevékenységének összehangolásáról. Hivatalon belül célunk volt: egységes informatikai hálózat kiépítése, amely hatékonyabb és gyorsabb hivatali kiszolgálást eredményezne. A Váci utcai épületben az elavult számítástechnikai hálózat bővítését és korszerűsítését a hálózati összekapcsolással egy időben kívántuk megvalósítani. Az év során a lehetőségeket felmértük és több szakmai árajánlatot kértünk be a munkák elvégzésére. 2007 június-augusztus között) Az ajánlatokat véleményezésre és további intézkedésre bekérte az ÖTM Információ-technológia Osztálya. (2007. szeptemberben) 2007. októberben konzultáltunk az ÖTM illetékeseivel a lehetséges megvalósítási időpontokról. Tájékoztattak arról, hogy az összeköttetés kiépítése financiális okokból várhatóan az EKG kapcsolat kiépítésével egyidejűleg, 2008. március 31-ig történik meg. Területi koordináció, közigazgatás korszerűsítésének területi összehangolása, A hatáskör gyakorlója a közigazgatási informatikáért felelős Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A MEH-EKK közreműködésével és irányításával 2007-évben szakmai anyagokkal és szóbeli konzultációkon készültünk fel a 2008. évben elvégzendő feladatokra, melyek célja: - a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos feladatok területi összehangolása, - ügyviteli és informatikai feladatok szolgáltatásalapú ellátása, (Integrált Közigazgatási Ügyfélszolgálati Stratégia) - a területi államigazgatási szervek informatikai fejlesztéseinek összehangolása összhangban a közigazgatási informatikai fejlesztési tervekkel. (A Központi Eközigazgatási stratégia, melynek megvalósításában közreműködünk, jelenleg kidolgozás alatt áll.) - a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztése és működése, (2007. októberében megalakult a Regionális Államigazgatási Kollégium Közigazgatás korszerűsítési és Informatikai Munkacsoportja) - a területi államigazgatási szervek által alkalmazott informatikai programok jogtisztaság ellenőrzése. (2007. évben három államigazgatási szervnél végeztünk ellenőrzést.)

5.4.

Az elektronikus közigazgatás helyzete

A közigazgatási hatósági folyamatok elektronizálása - elsősorban az infrastrukturális, másodsorban az anyagi feltételek hiánya miatt hivatalunkban még nem valósult meg. Az elektronikus közigazgatás fogalmába beleértendő ez elektronikus tájékoztatás is, ezt a funkcióját jelenleg Intranetes és Internetes honlapjaink révén valósítjuk meg. Intranet Hivatalunk sajátos informatikai megosztottsága miatt a két épületben két különálló folyamatosan aktualizált hivatali honlapot és belső levelezési rendszert működtetünk,

137 amelyek elsősorban a belső kommunikáció könnyítését és a közérdekű belső információk közzétételét szolgálják. Legjelentősebb tartalmi elemei: - a mindenkor aktuális hivatali telefonkönyv adatainak elektronikus nyilvántartása, (belső telefonkönyv papír alakban már nem készül hivatalunkban), - közigazgatási címtár, - önkormányzatok, területi államigazgatási szervek, közigazgatási hivatalok cím, név, telefon, e-mail elérhetősége az egységes címhasználat érdekében (belső hivatalvezetői intézkedés alapján), - a hivatal belső szabályzatai és a hivatalvezetői utasítások, valamint a hivatalon belül használt iratminták megjeleníthetők és kinyomtathatók, pl. jelenléti ív, kölcsönök felvételéhez szükséges nyomtatványok, megbízási szerződés minta, tájékozatók hivatali rendezvényekről, belső felhívások, stb. - a fontos és közérdekű hatósági szakmai döntések gyűjteménye, - a hivatal személyi állományában bekövetkezett változások. A Váci utcai épület első emeletén, az ügyfélfogadó térben elhelyezett nyilvános tájékoztató terminál az ügyfél tájékoztatás hatékonyságát segíti. Internet 2007. év májusától működik a regionális hivatal honlapja, www.kmrkh.hu melyet saját fejlesztésben készítettünk el. - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 164.§.(1) bekezdésben foglaltak szerint a honlap nyitó oldalán elektronikus tájékoztatót tettünk közzé, mely segíti az ügyfeleket az elektronikusan megjelenített közérdekű információkhoz történő hozzáférésben. Ezt szolgálja továbbá az Elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. Tv. alapján megjelenített közzétételi lista is, amely a hivatal belső, de a törvény által közérdekűnek ítélt adatait, nyilvántartásait, statisztikáit, beszámolóit tartalmazza. Honlapunk megfelel a Ket. 164. § (2) bekezdés szerinti interaktív elektronikus tájékoztatás feltételeinek. A E-ügyintézés menüpontban részletes tájékoztatást adunk az: - ügyintézési folyamatokról, (ügyintézést segítő útmutatók, az ügymenetek könnyen áttekinthető leírása ügytípusonként, az ügyintézők elérhetősége, az ügyfélfogadás rendje, a hatályos jogszabályok, a jogorvoslati lehetőségek, az eljárási illetékek, illetve szolgáltatási díjak); - letölthetők, illetve kinyomtathatók az ügyintézéshez szükséges iratminták, nyomtatványok, jelentkezési lapok, stb. - interaktív fórumunkon várjuk az ügyfelek közérdekű bejelentéseit, kérdéseit, melyekre soron kívüli, nyilvános választ adnak ügyintézőink, - a jegyzőkkel történő elektronikus kapcsolattartást könnyíti meg a jelszóval hozzáférhető Dokumentumtár rendszer, amely levelezésre, űrlapok kitöltésére, statisztikák gyűjtésére is alkalmas belső tárhely. A honlap napi karbantartással on-line módban üzemel. Tartalmát a hivatal internetes szerkesztőbizottsága felügyeli és dönt a változtatásokról. A honlap aktualizálását a hivatal szervezeti egységeitől elektronikus formában beérkezett anyagok alapján az Informatikai Főosztály végzi. A 2007-ös évben a Hivatal e-mail címére több mint 4000 db elektronikus irat érkezett, főhatóságoktól, ügyfelektől, társhivataloktól, önkormányzatoktól, civil szervezetektől, EU irodáktól. Honlapunk nyílt fórumára mintegy 40 db beadványt, kérdést, küldtek az ügyfelek 2007-ben.

138

5.5.

A regionális átalakulás hatása a tevékenységre

A hivatalok integrációjával nem csökkentek, hanem inkább szaporodtak az informatikai feladatok. A két épületben történő elhelyezés megnehezítette a belső kommunikációt és az informatikai támogatást igénylő munkafolyamatok zavartalan ellátását. (Pl. iktatás) A hivatal épületei közötti egységes adatátviteli hálózat üzembe helyezése és az ÖTM-ben üzemelő közös levelező szerver nagy segítséget fog jelenteni ezen gondok megoldásában.

139

6. Képzés és továbbképzés 6.1. Az egyes képzési formák, hatásuk a konkrét közigazgatási feladatok ellátására és annak színvonalára; a képzések szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok, tapasztalatok, eredmények, résztvevők (27. számú melléklet) A képzések hatása a közigazgatási feladatok ellátására A köztisztviselőkkel szembeni legfontosabb társadalmi elvárás a törvényes és szakszerű munkavégzés. Az ennek való megfelelést szerintünk elsősorban és mindenek előtt a konkrét feladatkörhöz kapcsolódó ágazati szakmai képzésekkel, másodsorban pedig az olyan képesség- és készségfejlesztő képzésekkel lehetne elősegíteni, amelyek támogatják a szakmai ismeretek hatékony, kulturált és empatikus alkalmazását, illetve – vezetők esetében – a vezetői feladatok ellátását. Megítélésünk szerint a közigazgatási alap- és szakvizsga rendszer elsősorban elméleti ismeretanyag átadására alkalmas, ugyanakkor szakágazatok szerint nem kellően differenciált. Ezért nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a választott tantárgyakra, megfontolva esetleg a kétnapos választott tantárgyi felkészítő lehetőségét. Mindez egyúttal azt is jelentené, hogy a vizsgázónak a saját igazgatási szakterületére vonatkozóan a jelenleginél mélyebb ismertanyagról kellene számot adnia. A továbbképzési tervekbe – legalábbis az eddigi gyakorlat szerint - csak a minősített vagy központi programok építhetők be. A minősített programok között azonban jelentős számbeli fölényben vannak azok a képzések, amelyek a továbbképzésre vonatkozó középtávú kormányhatározat szerinti kiemelt képzési főirányok valamelyikének felelnek meg. Ezzel szemben háttérbe szorulnak – számos területen egyenesen hiányoznak – az ágazati képzési programok, melyek pedig a munkakörhöz kapcsolódó szakmai ismeretek szinten tartását és fejlesztését lennének hivatva szolgálni. Ez a különbségtétel abban is megmutatkozik, hogy a kiemelt képzési főirányokhoz tartozó képzésekre a továbbképzési célelőirányzatból 70-100 %-os támogatás pályázható, az ágazati képzésekre pedig többnyire csak 50%. A jelenlegi szabályozás szerint a továbbképzésben való részvétel a köztisztviselőnek nem csak kötelezettsége, de egyben joga is. Valójában azonban egyik oldal sem jut megfelelően érvényre. Egyfelől ugyanis a munkáltatói jogok gyakorlója – a munkaterhekre hivatkozva – sok esetben nem tudja vagy nem akarja biztosítani beosztottjai továbbképzésekben való részvételét, a képzési lehetőségekről a dolgozók gyakran nem is kapnak tájékoztatást, így a lehetőségeket sem ismerik. Másfelől viszont a képzésekben való részvételnek – a közigazgatási alap-és ügykezelői valamint szakvizsgától eltekintve - nincs tétje, hiszen elmulasztását sem a Ktv., sem pedig a munkáltatók többsége nem szankcionálja érdemben, illetőleg teljesítését sem ismeri el (példaként említjük, hogy a továbbképzésben illetve önképzésben való részvétel értékelése nem része a minősítésnek sem). A köztisztviselői továbbképzési rendszer jelentős állomása a ROP 3.1.1. Program megvalósítása, amely minden nehézsége mellett is nagy jelentőséggel bír, hiszen az egyébként forráshiányos továbbképzési rendszerben a munkáltatók és köztisztviselők számára ingyenesen vált hozzáférhetővé számos képzési program. Ezek többsége színvonalas, megítélésük – az 1-5 közötti értékelést tartalmazó hallgatói kérdőívek szerint - szinte minden esetben meghaladja a 4-es átlagot. Ugyanakkor az is tény, hogy a legtöbb

140 program a jegyzőket és egyéb vezetőket érinti, ami – többnapos képzésekről lévén szó az egyébként is túlterhelt jegyzőkre háruló feladatokkal nehezen összeegyeztethető, különösen a kisebb hivatalokban. Ráadásul a képzés „dömping-szerű”, azaz a képzési programok sokasága miatt rövid idő alatt kell nagyon sokféle képzési kötelezettségnek eleget tenni, ezért szinte nincs idő arra, hogy a megszerzett ismeretek „leülepedjenek”, és beépüljenek a napi munkavégzésbe. Problémának látjuk azt is, hogy a képzési programok elsősorban elméleti jellegűek, az egyéni ismeretbővítést célozzák, eddig legalábbis hiányoztak viszont azok a trénig jellegű, gyakorlatias programok, amelyek a szervezetfejlesztést szolgálják, és ezáltal az egyénileg megszerzett ismereteket a szervezet számára is hasznosíthatóvá teszik. Ebben jelentős előrelépést hozhat 2008-ban az új típusú, tréning jellegű képzések bevezetése, de mivel a ROP 3.1.1. teljesítési határideje 2008. április 30-ával lejár, és addig még egy országos népszavazás lebonyolítása is esedékes, félő, hogy az új típusú programok megvalósítása csak az eddigiekhez hasonló erőltetett ütemben lehetséges. A képzések szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok, eredmények 2006. decemberében a jogelőd hivatalok önállóan végezték el a következő évi továbbképzési terv megalapozását szolgáló adatgyűjtést, amelynek alapján azután 2007 elején elkészítettük a régiós hivatal továbbképzési tervét. A 2007-es továbbképzési terv főszámai: Tervezett létszám (fő) Képzés típusa

Tényleges létszám (fő)

Budapest

Pest megye

Pest megye

Pest megye

Közigazgatási alapvizsga

488

345

605

315

Ügykezelői vizsga

128

30

Közigazgatási szakvizsga

552

260

112 260

260

Angol nyelvi képzés

100

0

Anyakönyvi szakvizsga

30

32

ROP 3.1.1. képzések

2706

3704

1705

2413

A tervben szereplő képzések közül – elegendő számú jelentkező hiányában – nem valósult meg a tervezett angol nyelvi képzés, ehelyett viszont a régióból összesen 263 fő tett az év végén sikeres vizsgát a ROP 3.1.1. keretében szervezett e-learninges nyelvtanfolyamon. A tervezetthez képest többen tettek közigazgatási alap- illetve szakvizsgát, az ügykezelői vizsgán résztvevők száma viszont alatta maradt az előzetes igényeknek. A ROP-os képzéseknél szintén nem sikerült az eredeti képzési keretszámokat teljesítenünk. A képzések szervezése során a ROP 3.1.1. hatálya alá tartozó programok esetében – a Programigazgatóság, illetve a ROP IH előírásainak megfelelően – továbbra is a területi elvet követtük. A csoportok optimális kialakítása érdekében területi alapon szerveztük az alapvizsga felkészítőket is, a közigazgatási szakvizsga felkészítő és az anyakönyvi szakvizsga tanfolyam esetében viszont összevont csoportokat alakítottunk ki.

141 A 27. számú melléklet az utóbbi 2 évre vonatkozóan – a közigazgatási alap-és szakvizsga-, továbbá az ügykezelői és az alkotmányos alapismeretek vizsgafelkészítők kivételével -tartalmazza a képzések adatait. Mint a táblázatból is látható, az előző évtől eltérően 2007-ben célelőirányzatból finanszírozott képzést nem szerveztünk (a célcsoport ROP-os képzésekkel való leterheltsége miatt nem is terveztünk). Az anyakönyvi szakvizsgára felkészítő tanfolyamot – melynek létszáma az eredetileg tervezett 30-hoz képest 32-re módosult - ágazati forrásokból valósítottuk meg. Az általunk szervezett továbbképzéseken és vizsgát megelőző konzultációkon - az alkotmányos alapismeretek vizsga előkészítőket is ideértve – tavaly 279 csoportban összesen 6911 fő vett részt. A képzési napok száma – a vizsganapokat nem számítva összesen 655 nap volt, ami azt jelenti, hogy – évi 220 munkanappal számolva – megközelítőleg minden munkanapra 3 képzés illetőleg konzultáció jutott.

6.1.1. A központi célelőirányzatból megvalósított képzések (28. számú melléklet) Központi célelőirányzatból megvalósított képzést 2007-ben nem terveztünk és nem is valósítottunk meg.

6.1.2. A Regionális Operatív Programokból finanszírozott képzések (29. számú melléklet) 2007-re a ROP 3.1.1. hatálya alá tartozó képzések feszített ütemezésével számoltunk, hiszen e képzések időarányos teljesítését tekintve mindkét jogelőd hivatalnál elmaradások voltak. 2005-ben ugyanis a Fővárosban és Pest megyében egyaránt a Ket. hatályba lépésére való felkészülés élvezett elsőbbséget, így elsősorban ilyen tárgyú képzések szervezésére került sor. 2006-ban pedig a tavaszi országgyűlési és az őszi önkormányzati választások róttak sok feladatot a képzési célcsoportra, aminek következtében a ROP-os képzések szervezése akadozott. A 2007. évi képzési keretszámokat a hozzánk beérkezett tényleges képzési igények alapján állapította meg a Programigazgatóság (Budapest: 2706 fő, Pest megye: 3704 fő). Már az év első felében világosan érződött azonban, hogy a keretszámok túlzóak (különösen Pest megye esetében), és a feszített ütem ellenére sem teljesíthetők. Ebben szerepet játszott az is, hogy a polgármesteri hivatalok jelentős részénél átszervezések történtek, a legtöbb helyen változott a jegyző, illetve a vezetők személye. Ez nem csak a kapcsolattartást nehezítette, hanem az egyes hivatalok részéről lényegesen módosultak – többnyire csökkentek - a képzésekre történő beiskolázások is. Részint ezzel is összefügg, részint pedig nyilván az erőltetett képzési ütemnek is betudható, hogy – elsősorban Pest megye vonatkozásában - összességében véve romlott a megjelenési arány, az előzetes lemondás nélküli távolmaradások miatt a csoportok létszáma néhány esetben a szükséges minimumot sem érte el. További nehézséget jelentett, hogy a képzések nagy száma és a párhuzamosan folyó alap- és szakvizsga felkészítők miatt szinte állandó teremhiánnyal küzdöttünk, így gyakran kellett külső termeket bérelnünk, ami jelentős többletfeladatot rótt a képzés-szervezéssel foglalkozó egyébként is nagyon leterhelt - munkatársakra. 2007. szeptember-októberben összesen 6 helyszínen kihelyezett jegyzői értekezleteket szerveztünk, ahol ismertettük a ROP 3.1.1. képzésekkel kapcsolatos eddig elért eredményeket, a tapasztalt nehézségeket, és felhívtuk a figyelmet a képzések jelentőségére. Az értekezleteket követően érezhetően megnőtt az érdeklődés, javult a részvétel, de képzési keretszámaink teljesítését így sem tudtuk

142 biztosítani. 2007. végén a képzési igényeket felülvizsgáltuk, és ennek alapján az elmaradt képzések kisebb részét 2008-ra ütemeztük át, nagyobb részét pedig – az érdeklődés hiánya miatt – lemondtuk. A 2007. évi ROP-os képzések adatait – programonként részletezve - a 29. és a 30. számú melléklet tartalmazza. Az ott szereplő 4118 fő képzése összesen 176 képzési csoportban és 372 képzési napon valósult meg, vagyis a képzési napok száma több, mint egy évet tesz ki. A 2007-ben képzett létszám meghaladja a 2006-2006-ban a jogelőd közigazgatási hivatalok által képzett létszámok összegét.

6.1.3. Egyéb képzések 2007-ben egyéb képzést nem szerveztünk, és a továbbképzési tervünkben sem szerepelt.

6.2. A közigazgatási alap- és szakvizsgák, anyakönyvi alkotmányos alapismereti és egyéb vizsgák (30. számú melléklet)

szakvizsgák,

6.2.1. Közigazgatási alapvizsgák és a vizsgára felkészítő tanfolyamok (31. számú melléklet) A 2007-es továbbképzési terv készítésekor az illetékességi területünkhöz tartozó munkáltatók összesen 833 közigazgatási alapvizsga igényt jeleztek, de ténylegesen több (920) köztisztviselő tett alapvizsgát. A változás elsősorban az APEH-nál történt létszámbővítésnek volt köszönhető. A növekedés ellenére is megállapítható azonban, hogy régiós szinten, és azon belül a Főváros területén az előző évhez képest csökkent az alapvizsgázók száma (1052-ről 920-ra). Az ügykezelői vizsgáztatás – különösen Pest megyében – az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. Valószínűleg összefügghet ez az ügykezelők alacsony bérezésével, melynek következtében – ahol csak lehet – ügykezelői besorolás helyett ügyintéző II. besorolásban foglalkoztatják az adminisztratív dolgozókat. Ügykezelői alapvizsga iránt a képzési tervünk készítésekor összesen 158 igényt jeleztek, azonban csak 112 vizsgázónk volt. Az ügykezelői- és alapvizsgát megelőző felkészítőn résztvevők száma kevesebb volt, mint a vizsgázóké (mivel a felkészítőn való részvétel a szakvizsgával ellentétben nem kötelező): 28 csoportban összesen 902 fő vett részt az általunk szervezett előkészítőkön. A közigazgatási alapvizsga felkészítők szervezése során együttműködtünk az adóhivatallal: az ott dolgozókból önálló csoportokat alakítottunk ki, cserébe az oktatótermet helyben biztosították. Ezzel valamelyest a teremgondjainkat is enyhítettük. Az alapvizsgáztatással kapcsolatos adatokat a 30-31. számú melléklet tartalmazza.

6.2.2. Közigazgatási szakvizsgák és a vizsgára felkészítő tanfolyamok (32.számú melléklet) 6.2.2. Közigazgatási szakvizsgák és vizsgára felkészítő tanfolyamok Továbbképzési tervünk készítésekor összesen 578 szakvizsga igényt jeleztek a munkáltatók, ténylegesen azonban 1005 igény érkezett. Ez a nagy eltérés feltehetően nem az igények változásának köszönhető elsősorban, hanem a fegyelmezetlen adatszolgáltatásnak, amely elsősorban a Főváros területén tapasztalható. A továbbképzési tervhez képest történt növekedés ellenére a szakvizsgára jelentkezők száma 2006-hoz viszonyítva valamelyest csökkent. Kötelező tárgyi felkészítőt 22 csoportban 819 fővel,

143 választott tárgyi felkészítőt pedig 35 csoportban 863 fővel szerveztünk. A kötelező és választott tárgyi vizsgacsoportok száma egyaránt 37-37 volt. Eredményes szakvizsgát 781 fő tett. Az adatokat a 30. és a 32. számú melléklet tartalmazza.

6.2.3. Anyakönyvi szakvizsga és a vizsgára felkészítő tanfolyam (33. számú melléklet) Anyakönyvi szakvizsga tanfolyamot egy alkalommal szerveztünk, a résztvevők létszáma a tervezett 30 főhöz képest 32 fő volt. A képzés ágazati forrásból valósult meg. Az adatokat a 30. és a 33. számú melléklet tartalmazza.

6.2.4. Alkotmányos alapismeretek vizsga (34. számú melléklet) Az alkotmányos alapismeretek vizsga nem a köztisztviselők képzésének körébe tartozik, de része a közigazgatási hivatalok vizsgáztatási tevékenységének. A vizsgázók száma növekedett: 2007-ben összesen 1076 fő tett vizsgát, míg 2006-ban csak 990. A vizsgára felkészítő (nem kötelező) tanfolyamon 17 csoportban összesen 184 fő vett részt, ami az előző évhez képest csökkenést mutat. Az adatokat a 34. számú melléklet tartalmazza.

6.3. A regionális átalakulás hatása a tevékenységre A jogelőd közigazgatási hivatalok regionális átalakulása véleményünk szerint semmilyen irányban nem hatott lényegesen a továbbképzési tevékenységre. A képzés-szervezéssel foglalkozók korábban is kapcsolatban álltak egymással, szükség esetén (átirányítás, közös csoportok szervezése) jól együttműködtek. Pozitívum, hogy a teremkapacitásaink növekedtek, ezzel együtt viszont nőtt a képzések száma is, így a teremhiány továbbra is fennálló probléma. Adminisztrációs szempontból többletfeladatot jelent, hogy a Pénzügyi Főosztály és a képzés-szervezéssel foglalkozó szervezeti egység nem azonos helyen működik, így a napi rendszerességgel előforduló szerződéskötések (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés) miatt az iratokat „utaztatni” kell. Ezt a nehézséget azonban a Pénzügyi Főosztállyal közösen megoldottuk, lényeges fennakadást nem okoz. Fontos tény, hogy a Fővárosban és a Pest megyei településeken működő polgármesteri hivatalok adottságai (létszám, képzettség, feladatok) és igényei egymástól lényegesen eltérőek, és ezek a különbségek sem a képzések tervezésekor, sem pedig a szervezéskor nem hagyhatók figyelmen kívül. Munkánk során tehát az egységes hivatal ellenére sem nélkülözhető bizonyos mértékig az elkülönült területi szemlélet.

144

7.

A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége

7.1. A működési feltételek alakulásának általános bemutatása; a regionális átalakulás által indukált változások A közép-magyarországi régió vonatkozásában az átalakítás teljes fúzióval valósult meg, ezért ennek megfelelően kellett a működési feltételeket megteremteni. A régió kialakítása során a három jogelőd szerv (BFKH, PMKH, K-magyarországi Területi Főépítészi Iroda) összevonását követően természetesen a funkcionális feladatok integrációja is megtörtént, mellyel egyidőben az egységes költségvetési gazdálkodás érvényesítésére került sor. A 2007. évi összevont költségvetés elemzését követően jelentős összegű fedezetlen tételeket, neuralgikus pontokat állapítottunk meg, annak ellenére, hogy az integráció eredményeként a regionális szervezet kialakításának hatására megtakarításokat mutathattunk ki a személyi, járulék és dologi kiadások kiemelt előirányzatok területén. A zavartalan működés és a vagyongazdálkodás feltételeit a meglévő költségvetés keretein belül indítottuk el. Mindkét épületben a rendelkezésünkre álló, kezelésünkben, lévő irodákban a dolgozókat - a korábbihoz viszonyítva az egységes főosztályok figyelembevételével - a felső vezetés elhelyezkedésének függvényében helyeztük el. A jogelőd hivatalok költségvetésében nem fedezett, finanszírozatlan tételek továbbra is fennmaradtak, póttámogatási igényünk a fúzió következtében sem szűnt meg. Eltérően a többi régiótól a két épületünk (Váci utca, Városház utca) közötti informatikai hálózat összeköttetése jelentős többletkiadással jár és sajnos a mai napig sem oldódott meg. A működésünket jelentősen akadályozza, hogy várhatóan 2008. március hónapban valósul meg a hálózat felújítása, illetve a gerincvezeték kiépítése. A 2008. január 1-től kötelezően bevezetett modul rendszerű integrált könyvelési rendszer működésképtelen az EKG hiánya miatt.

7.2. A hivatali feladatokban bekövetkezett változások következményeinek értékelése, a bér-, és létszámgazdálkodásra, elhelyezési feltételekre gyakorolt hatása A szervezet átalakítása a személyi és dologi előirányzatokat érintően megtakarításokat eredményezett, azonban átmeneti, egyszeri többletkiadásokat is okozott. Az engedélyezett létszám szűkítését már az átalakítás előtt, azt megelőzően végrehajtottuk, nagyrészt a fejezet döntésének megfelelően, de saját elhatározásból is. A régiós összevonásból eredő változáson túl a hivatali feladatokban bekövetkezett változásokat a szervezeti egységeknél részleteztük, mely kihatott a bér- és létszámgazdálkodás alakulására, hisz az erőforrások átadására is sor került. Nevezetesen a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2008. szeptember 1-jétől történő kiszervezése következtében a 39 fős létszámcsökkenés maga után vonta a kiemelt előirányzatok átcsoportosítását is a fejezetek között. Valamint az általuk elfoglalt épületrész kezelői jogának átadására a teljes felszereltséggel együtt került sor. Átadott ingatlanvagyon bruttó értéke: 35,5 millió Ft, továbbá az átadott tárgyi eszközök bruttó értéke 42,5 millió Ft. A fenti ingatlanvagyon bruttó értéke a Vármegyeháza épületrészéből 66/1000 kezelői jog hányadnak felel meg. A 2007. szeptember 24-én megkötött és az ágazati miniszterek által aláírt megállapodásnak megfelelően 3,6 millió Ft fel nem használt fogyasztóvédelmi bírságbevételt is átadtunk.

145

7.3. A bér-, és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása (a 41., 42. mellékletek eredeti előirányzati összegei csak a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala eredeti előirányzatát tartalmazzák, és a módosított előirányzatban jelenik meg mindkét hivatal előirányzata) A 2007. évi költségvetésünk módosított előirányzatának főösszege meghaladta az 1.601 millió Ft-ot, ezen belül meghatározó tételek: Bevételi oldalon a felügyeleti szervtől kapott támogatások 1.308 millió Ft-os összege. Az intézményi saját bevételeink a módosított bevételi előirányzaton belül 8,6%-ot tesznek ki, amely reálisnak mondható figyelemmel a tevékenységünk jellegére. A beszámolási időszakban 101 millió Ft támogatás értékű bevételt értünk el a jelenleg aktuális kiemelt átvett feladatokra, így különösen a ROP 3.1.1. program oktatási feladatainak teljesítésére és egyéb továbbképzési feladatokra. A támogatás értékű átadások között jelenik meg a jogelőd Pest Megyei Közigazgatási Hivatal 57,9 millió Ftos záró pénzeszköz átvétele is a beolvadást követően. Kiadási oldalon a költségvetési főösszeg módosított előirányzatán belül meghatározó nagyságrendű, 58,5% a személyi juttatások kiemelt előirányzata. A rendszeres és nem rendszeres előirányzatokat maradéktalanul teljesítettük, sőt a második félévben hangsúlyt helyeztünk, a teljesítménykövetelményeket figyelembe véve a kiemelkedő munkavégzések elismerésére. Komoly nehézséget jelentett számunkra az év elején a nem rendszeres és külső személyi juttatások várható kiadásainak finanszírozatlansága, mely nagyrészt az egyszeri többlettámogatások folyósításával megoldódott. A külső személyi juttatások vonatkozásában azonban az év második felében fokozódó oktatási tevékenységgel összefüggésben a probléma továbbra is fenn áll. Bér- és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése Az átszervezés előtt a megyei hivatalainknál a létszám csökkentése optimálistól feszítettebb mértékű volt. A korábban engedélyezett 298 fős létszám az átszervezés előtti két esztendőben együttesen 46 fővel csökkent, mely 15%-os csökkentést jelentett. A fogyasztóvédelmi felügyelőség kiszervezése következtében további 39 fővel csökkent a létszámunk. Így jelenleg a hivatal engedélyezett létszámkerete 212 fő. A személyi juttatások kiemelt előirányzatnál első intézkedéseink között, a korábbi illetmény eltérítéseket visszavontuk, mely éves szinten 5,4 millió Ft megtakarítást eredményezett. A vezetői kinevezések részbeni visszavonása következtében a második félévben 3,8 millió Ft megtakarítás realizálódott, mely miatt 2,9 millió Ft-tal kevesebb járulékot kellett kifizetnünk. Az átszervezés következtében összesen 12,1 millió Ft megtakarítás mutatható ki a személyi és járulék előirányzaton. A megtakarításhoz képest ellentétes hatást eredményezett azon vezetők személyi és járulék kifizetése, akik nem fogadták el a részükre felajánlott munkaköröket. Ennek költségvonzata 15 millió Ft volt.

146

7.4. A személyi működési feltételek, ezek alakulása - létszám, végzettség, szakmai összetétel; az emberi erőforrás stratégiája, értékelése; a hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák leküzdése, illetve az esetleges fegyelmi intézkedések (35-40. számú melléklet) A régió sajátosságainak megfelelően 2007. január 1-től az összes többi közigazgatási hivataltól eltérően egységes szervezetként jött létre a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal történt meg. A végrehajtás előkészítése érdekében megtörtént az új vezetési struktúra kialakítása. Az összevonáskor a megszűnt vezetői beosztások közül három fő nem fogadta el a felajánlott beosztást, így a Ktv. szabályai szerint 2007. 12. 31ével felmentésre kerültek. Az egységes hivatali szervezetbe integrálódott Főépítészi Irodával együtt nyolc főosztály és két igazgatási szerv tartozott a hivatalvezetés – hivatalvezető, általános hivatalvezető-helyettes és hivatalvezető-helyettes – vezetése alá. Az egységes hivatal 248 fő köztisztviselői és öt fő munkavállalói létszámmal alakult meg. A fogyasztóvédelem kiszervezése következtében a hivatal létszáma év közben változott: 2007. december 31-én 208 köztisztviselő és 4 munkavállalói létszámunk volt. A humánerőforrás helyzete az alábbiak figyelembe vétele mellett is stabilnak mondható. Néhány esetben szükségessé vált a főosztályok, szervezeti egységek közötti év közbeni belső létszámmozgás, ez esetekben – a hivatali összlétszám változatlanul hagyása mellett – az ÖTM jóváhagyásával sor került az állománytábla módosítására. A leterheltség figyelembe vételével belső létszám-változtatás történt egyrészt főosztályok között (informatikáról pénzügyre), másrészt a főosztályi szerkezet megváltozása következtében főosztályon belül, az osztályok közötti arányosabb munkamegosztás érdekében is (Hatósági Főosztályon). Az Építésügyi Főosztályon a feladatoknak megfelelő, arányos munkamegosztás megvalósításának akadálya, hogy sok a nyugdíjazás alatt álló köztisztviselő. A budapesti 4-es metróvonal megvalósításával összefüggő felszín feletti építmények engedélyezési ügyeiben elsőfokú hatóságként jár el hivatalunk, ennek következtében e kiemelt ügyekben a júniustól beérkező kérelmek folyamatos intézése és a nyugdíjba vonulók helyettesítésének egyidejű megoldása rendkívül nehéz feladatot jelentett. További problémaként jelentkezett a Szociális és Gyámhivatal esetében, hogy az az összevonás után is változatlan létszámmal működött, amely létszám egyébként különkülön is kevés volt a feladatok ellátásához. A két jogelőd szervezetben két-két osztály működött, az integráció után három osztály keretében látták el feladataikat. 2008. február1-től újabb osztály felállítása történik meg, tekintettel a szociális feladatok kapcsán küszöbön álló tíz-fős létszámbővítésre. Az egységes hivatal létrejötte után az Építésügyi Főosztály mindkét területi osztálya bővült, amelynek következtében igyekeztek arányos munkamegosztást megvalósítani, amelynek azonban az előzőekben említettek szerint két akadálya is volt, egyrészt a nyugdíjazások magas száma, másrészt, pedig a kiemelt beruházások engedélyezésének beindulása. Köztisztviselőink kor szerinti összetétele alapján figyelemre méltó, hogy az állomány csaknem 40 %-a 50 év feletti és mindössze 12 %-a tartozik a 30 év alatti korcsoportba (a további 48 % pedig a 31-50 év közötti korcsoport tagja). A hivatal tevékenységének megfelelően az állomány több mint 80 %-ának felsőfokú végzettsége van, amelyből közel 60 % rendelkezik jogi, igazgatási szakmai végzettséggel. A másodfokú építésügyi igazgatási feladatok következtében jelentős a műszaki felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma is. Köztisztviselőink 47 %-a nyelvtudását valamilyen szintű bizonyítvánnyal is igazolta.

147 Az utóbbi évekkel ellentétben – hosszú évek óta először – a 2007. év folyamán, illetve végén lehetőség nyílt az állandó, megbízható, kiemelkedő munkát végző ügyintézők munkájának elismerésére jutalmazás, illetve szakmai tanácsadói cím adományozásával, éltünk továbbá a Ktv. biztosította előresorolás lehetőségével is. Vezetőinknek és a minisztériumnak köszönhetően a kiemelt beruházásokra kapott pénzből lehetőség nyílt az építésügyi igazgatási munkában részt vevő köztisztviselők díjazására is. Az állami ünnepekhez kötődően minden alkalommal éltünk a kitüntetésekre való felterjesztés lehetőségével, év végén, pedig a munkatársak szavazatai alapján megválasztottuk az „Év köztisztviselőjét”. Az összevonást követően – még januárban – sor került a hivatali esélyegyenlőségi terv hivatalvezetői utasításban történő kiadására, valamint megszületett a hivatal közszolgálati szabályzata is, amelyben a lehetőségekhez mérten rendezésre került az adható juttatások köre. Megalakult a Szociális Bizottság, amely év közben rendszeresen ülésezett. A személyügyi munkát illetően folyamatos problémaként jelentkezik a Szenyor program nehézkessége. Fegyelmi intézkedésre 2007-ben nem került sor.

7.5. A hivatal pénzügyi feltételének bemutatása, számszerű és szöveges értékeléssel (41-42. számú melléklet) A dologi kiemelt előirányzaton, az átszervezés során a párhuzamosan meglévő szolgáltatási szerződések felmondásával értünk el megtakarítást, melynek összege 3,1 millió Ft (jogtár, Saldo, stb.). Az apparátus elhelyezése során az első ütemben a két épület között 70 ember átköltözését, míg épületen belül további 67 ember költözését valósítottuk meg. A dologi kiadások esetében a takarékossági intézkedésekkel, az igényrendszer minimalizálásával megtakarításokat érünk el. Ezzel szemben egyszeri többletkiadások keletkeztek a dologi kiadások tekintetében 3.1 millió Ft, amely az elhelyezéssel függ össze (költözés, feliratok, telefonátkötések, egyéb költségek). Az év végén rendelkezésünkre álló források lehetőségeit kihasználva hosszú évek óta elhalasztott feladataink közül a Váci utcai épület tetőszerkezetének, valamint pincehelyiségeinek (irattározásra alkalmas állapot céljából) felújítását, irodahelyiségeinek tisztasági festését, valamint a 201-es tanterem felújítását kezdtük el.

7.6.

A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása

A felhalmozási előirányzatokat érintően jelentős többletkiadásaink merültek fel. A zavartalan működés tárgyi feltételeit biztosítottuk, elkezdődött az egységes belső információs rendszer kialakítása, közös iktatóprogram, közös honlap és webszerver csak a két épület informatikai hálózatának összekötését követően válik teljessé. A hivatal informatikai eszközeinek felmérése után központi beszerzésből a fejezet segítségével láttuk el dolgozóinkat összesen 143 db új számítógép és monitor beszerzésére került sor. Továbbá valamennyi főosztály multifunkcionális, hálózati nyomtató-másoló berendezést kapott. A szerverek mindkét épületünkben elavultak voltak, ezért 3 db új szerver beállítására is sor került az év során. Így az esztendő végére

148 elértük, hogy informatikai gépparkunk korszerűnek mondható, azonban a belső hálózat fejlesztése kívánni valót hagy maga után még a két épület összekapcsolását követően is. Ezért ennek kiépítése 2008. évi feladataink, közé tartozik. A tárgyidőszakban értékesítésre került 6 db elavult gépkocsink és ezzel szemben a hiányok pótlására gépkocsiparkunkat 5 új autóval bővítettük. Az elhelyezési körülmények javítása céljából, valamint a költözések alkalmával az elkerülhetetlen, indokolt bútorbeszerzéseket is megvalósítottuk. A felhalmozási kiadások között szerepel a dolgozóink lakástámogatásával kapcsolatos kamatmentes kölcsönök kiadása is. Együttesen a felhalmozási kiadásokra az elmúlt esztendőben 94 millió Ft állt rendelkezésünkre, a fejezet segítségének köszönhetően.

7. 7. A minőségügyi rendszerek alkalmazása A korábbi minőségbiztosítási rendszerek az összevonást követően nem voltak működtethetőek, újak kialakítására ez ideig még nem volt kapacitásunk.

7. 8. A hivatali Szervezet működtetésében alkalmazott korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazási tapasztalatai, különös tekintettel a szervezetfejlesztés érdekében esetlegesen bevezetett módszerek, kidolgozott stratégiák Az integrált hivatal hivatalvezetői titkársága - a rendezett, hatékony és gyors ügyintézés végett - rendszeresen elektronikus úton tart kapcsolatot az ágazati irányítást végző Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal (kb. 200+200 elektronikus levél és válasz került iktatásra ebben a formában). Egyre inkább rendszeressé válik a Miniszterelnöki Hivatal és más minisztériumok közvetlen E-mail megkeresése. Ezen kívül a hivatal szervezeti egységei, nagyszámú önálló elektronikus kapcsolattartásban érintettek. Ebben a tekintetben jogalkalmazási problémákat is felvet a hitelesítés hiánya, ami két tekintetben jelent gondot: részben az elektronikus aláírás (fokozott biztonságú) hiánya a kiadmányozásra jogosultak részére, részben pedig az elektronikai rendszer fogadásképtelensége a hitelesített aláírások és az ügyfélkapus azonosítás fogadására. Mivel hivatalunknál nem a régió-kirendeltség modell működik, új, jelentősebb változást okozó munkamódszer bevezetésére nem volt szükség. Az értekezletek rendje, illetve az információáramlás igazodik a létszámhoz. Megállapítható, hogy az elmúlt időszakhoz képest a kapcsolattartás szorosabbá vált. Az ÖTM hivatalvezetői értekezletei után rendszeresen vezetői értekezletekre kerül sor. Hasznosnak bizonyult a szűkebb körű, szakmai munkamegosztásnak megfelelő vezetői értekezletek heti rendszerességgel történő bevezetése is, amelyen a hivatalvezető, az érintett hivatalvezető-helyettes és az általa felügyelt főosztályvezető részvételével a folyamatban lévő szakmai feladatok megbeszélésére nyílik mód. A főosztályvezetők az SzMSz-ben szabályozottak, illetve igény szerint tartanak munkaértekezleteket, amelyeket 2007-ben a hivatalvezető is végiglátogatott. Szakmai munkacsoport létrehozására is sor került az ügyirat-kezelési rendszer átalakítása érdekében, emellett működik a honlap-bizottság is.

149

7.9. Kapcsolattartás: szervi és ágazati irányító; más közigazgatási hivatalok, közigazgatási szervek, lakosság, civil szervezetek, sajtó, nemzetközi kapcsolatok A korábbinál szervezettebbé és rendszeresebbé vált a regionális közigazgatási hivatalok közötti kapcsolattartás. Ennek rendszeres formája a kommunikációs eszközök igénybevétele (E-mail, telefon stb.) és esetenként a személyes konzultáció (például: parlagfű koordinációs értekezletek, beszámoló szempontrendszerének véglegesítése stb.). A közigazgatási szervekkel való kapcsolat elsősorban a Regionális Közigazgatási Kollégium keretében valósult meg ennek részletkérdéseire korábban már kitértünk. Ki kell emelni azonban az operatív együttműködés jó példájaként a Parlagfő-mentesítési Koordinációs Munkacsoportban résztvevő különböző szervek (polgármesteri hivatalok, növény és talajvédelmi szakigazgatási szervek, földhivatalok, ÁNTSZ területi szervei és a civil szervezetek stb.) kialakuló és egyre eredményesebb kapcsolattartását. A sajtóval való kiegyensúlyozott kapcsolattartás a hivatalvezetés kiemelt figyelmében részesült. Az ezzel kapcsolatos hivatalvezetői intézkedés az egységes sajtóbeli megjelenés arculatának kialakítása érdekében szabályozta a nyilatkozatok adásának rendszerét és követelményeit. A beszámolás évében heti átlagban egy-két téma keltette fel az országos sajtó figyelmét a Hivatal hatáskörébe tartozó ügyekben. A régió speciális helyzete – a fővárosban zajló ügyek általában országos érdeklődést keltenek – miatt a hivatalvezető úr maga nyilatkozott vagy kijelölt - a szakterület és az ügy ismerője közül – valakit a nyilatkozattételre. Esetenként kb. tíz esetben élt a hivatal az MTI közlemény kiadásának lehetőségével. A civil szervezetek munkájának segítése érdekében a megkeresésekre a hivatal rendszeresen szakmai és jogszerűségi segítségnyújtást végzett, ennek részletei a Törvényességi Főosztály által adott adatok között találhatóak. A beszámolóval érintett évben a Hivatalvezető Úr 2007. július 1-9-ig vett részt a Franciaországban, Lyon városában rendezett „Európai közigazgatási napok” rendezvényén, ahol angol nyelven előadást tartott, a magyarországi területi közigazgatás helyzetéről. Az általános hivatalvezető-helyettes a korábbi Pest megyei Közigazgatási Hivatal által kialakított határ menti kapcsolatot továbbfejlesztve 2007. december 21-én Letkésen a shengeni határnyitás alkalmával rendezett ülésen vett részt uniós és térségi képviselőkkel együtt.

7.10. Az ügyiratkezelés helyzete a) A hivatali átszervezés hatása az ügyiratkezelésre Szervezési-vezetési szempontból a Közép-magyarországi Regionális Hivatal létrehozása számos könnyebbséggel járt a többi megyéhez képest, hiszen a régiós hivatal, kirendeltségek modell helyett egységes hivatal alakult. Ez a sok tekintetben megmutatkozó előny azonban az ügyiratkezelés tekintetében nem érvényesült. A következő nehézségekkel kellett megküzdenünk. Bár mindkét jogelőd közigazgatási hivatal Lotus Notes alapú iktatási programot alkalmazott, ezek belső struktúrája eltérő volt. A közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendelet kihirdetése és hatályba lépése között nem volt elegendő időnk arra, hogy a két hivatal irat-kezelési rendszerét egységesítsük, a beérkező iratok iktatása viszont nem tűrt halasztást, így 2007. januárjában az immáron egységes hivatalban továbbra is két – belső szerkezetében eltérő

150 - iktatási programmal kezdtük meg a munkát. Ehhez járult még, hogy a főépítészi irodában ugyancsak külön iktatási program működött. A fővárosi közigazgatási hivatalban már 2006-ban döntés született arra vonatkozóan, hogy 2007-től a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél bevezetik az IRMA nevezetű iktatási programot, 2008tól, pedig elterjesztik az egész hivatalban. (A felügyelőségnél történő kipróbálást az tette indokolttá, hogy külön épületben működött és az iktatást is önállóan végezte.) 2007. januárjában ez meg is történt, de azzal az eltéréssel, hogy az átállás természetesen a régiós fogyasztóvédelmi felügyelőség egészét érintette. Mindez együtt végeredményben azzal járt, hogy az újonnan létrehozott egységes hivatalban összesen négyféle iktatóprogramot használtunk 2007-ben. Ez a szám háromra csökkent április 1-jétől, amikor is a fogyasztóvédelmi felügyelőség kivált a közigazgatási hivatal szervezetéből. Helyhiány miatt a teljes hivatal egy épületbe történő összeköltöztetése nem volt lehetséges, és ugyanezen ok miatt nem valósulhatott meg az iktató irodák egyesítése sem. Így az iktatási tevékenység helyileg elkülönült, és az épületek közötti elektronikus összeköttetés hiányában (amely az ígéretek ellenére még jelenleg is fennáll) a nyilvántartásokra való kölcsönös „rálátás” nem biztosított. 2007. áprilisában a hivatali elhelyezést sikerült racionalizálnunk, ennek megfelelően megoldottuk, hogy az egyes szervezeti egységek, illetve a hozzájuk tartozó belső részlegek azonos épületben legyenek elhelyezve. Ez nem csak a folyamatban levő iratok költöztetését jelentette, hanem azzal is együtt járt, hogy változott az iktatási hely. (Példának okáért az Építésügyi Főosztály áprilisig két épületben működött, és mindkét épületben önállóan történt az iktatásuk. Áprilisban a főosztály volt fővárosi része a Városház utcába költözött át, tehát a Váci utcában megkezdett iktatás a Városház utcában folytatódott, azonban – az elektronikus összeköttetés hiányában – a Városház utcából a Váci utcai iktatási adatok nem érhetők el. Ugyanez a probléma érvényes a többi szervezeti egységre nézve is.) Mindkét korábbi hivatalban súlyos probléma volt és jelenleg is fennáll, hogy nincs elegendő irattári hely. E miatt nem csak az iktatás, hanem a központi irattár is két helyen működik. Ez az előzmények keresésénél, szerelésénél nagyon sok gondot okoz. A felsoroltakhoz hozzájárul még, hogy folyamatos létszámhiánnyal küzdünk, hiszen a korábbi létszámleépítések mindkét jogelőd hivatal iktató irodáját érintették, időközben viszont feladatbővülés következett be; jelentős a fluktuáció, és a megüresedő álláshelyek betöltése az ügykezelői besorolással járó kis fizetések miatt igen nehéz. Ilyen körülmények között nagy eredménynek tekintjük, hogy ennyi nehézség közepette is sikerült a működőképességet fenntartanunk, és az ügyintézésre súlyos következményekkel kiható ügyirat-kezelési probléma nem fordult elő. Ez azonban semmiképpen nem jelenti azt, hogy elégedettek lehetünk, hiszen általában véve megnőtt az az idő, ami alatt a beérkező irat – iktatást követően – intézkedés céljából eljut az ügyintézőhöz, és kétségtelen tény, hogy az ügyirat-kezelési feladatok ellátása a hivatal működésének egyik neuralgikus pontja. b) Az ügyirat-kezelési tevékenység javítása érdekében tett intézkedések Az ügyirat-kezelés hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében az év során számos intézkedést tettünk: Fejezeti segítséggel korszerűsítettük a számítógépeket, ami a korábbiakhoz képest gyorsabb munkavégzést tett lehetővé. A Váci utcai épületben működő irattárban irattár-rendezést hajtottunk végre. Megrendeltük a Magyar Posta Rt-től a küldemények ki-és beszállítását, ezzel a külső kézbesítői feladatok ellátása alól tehermentesültünk. 2008. nyarán létrehoztunk egy munkabizottságot, amely áttekintette

151 az ügyirat-kezelés helyzetét, és kidogozta azokat a javaslatokat, amelyek megvalósítása javíthatja a szakszerűséget és a hatékonyságot. A bizottság által kidolgozott javaslatokra befolyással voltak azok az előzetes információk, melyek szerint 2008. januárjától a hivatali épületek elektronikus összeköttetése megvalósul, továbbá, hogy a közigazgatási hivatalok számára egységes iratkezelő szoftver készül. Ezek azonban nem teljesültek, így a munkabizottság által felvázolt racionalizálási folyamatot az elkészült intézkedési tervben – amelynek megvalósítását 2008-ra tervezzük - alaposan meg kellett kurtítanunk. c) Az iratforgalom számszerű adatai és tendenciái Az iratforgalom tényleges adatait a 6. számú melléklet mutatja (az adatok csak a beérkező és a hivatalból keletkező iktatott iratokat tartalmazzák, mivel a kimenő iratok önállóan nem kerültek iktatásra.) Az utóbbi két év adatait összehasonlítva megállapítható, hogy 2006-hoz képest az iktatott iratok száma közel huszonnégyezerrel csökkent 2007-ben. Az előző két év iktatási adatainak összehasonlítása:

2006.

2007.

Főváros és Pest megye összesen

Közép-magyarországi régió összesen

Főszám Alszám Összesen Főszám 55 161 70 962

126 123

40 632

Alszám 52 505

Eltérés

Összesen Főszám 93 137

14 529

Alszám Összesen 18 457

32 986

Ez a nagymértékű csökkenés azonban csak látszólagos, mivel a 2006-os adatok tartalmazzák - a fogyasztóvédelmi felügyelőség iratait, amelyek 2007-ben csak április 1-jéig szerepelnek; - a felelős műszaki ellenőri névjegyzékbe vétellel kapcsolatos iratokat, 2007-ben azonban ezt a feladatot átvették a mérnökkamarák; - az illetékügyi másodfokkal kapcsolatos iratokat, 2007-ben viszont ezt a feladatot az APEH vette át. Ahhoz tehát, hogy az iktatási adatok ténylegesen összehasonlíthatóak legyenek, a 2006-os adatokat csökkentenünk kell a 2007-től megszűnő feladatok iratainak számával, a 2007-es adatokat, pedig az április 1-jéig beiktatott fogyasztóvédelmi iratokkal valamint a főépítészi iroda 2007-es irataival. E korrekció végrehajtása után válik ugyanis ténylegesen összehasonlíthatóvá az iratforgalom, de a jogelőd hivatalok eltérő iktatási struktúrájából eredően ez még mindig nem jelent valós képet annak megítéléséhez, hogy az iratok számának alakulása ténylegesen hogyan hatott az ügyintézői munkaterhek változására

152 Az iktatási adatok korrekciójának nagysága a feladatváltozások tükrében:

Korrekciós értékek 2007-ben megszűnt vagy új feladat

2006. Főszám

Fogyasztóvédelem

Illetékügy

Alszám

2007. Összesen Főszám

BP

7 683

12 414

20 097

PM

2 043

1 268

3 311

BP

3 712

1 268

4 980

PM

1 285

503

1 788

10

2 376

2 386

43

1 618

1 661

BP Felelős műszaki névjegyzékbe vétel PM Főépítészi iroda iratai Mindösszesen

14 476

19 447

34 223

Alszám Összesen

2 227

1 518

3 745

546

755

1301

2 773

2 273

5 046

A 2006-2007. évi korrigált iktatási adatok:

2006. Főszám

Alszám

2007. Összesen Főszám

Alszám Összesen

Eredeti adat

55 161

70 962

126 123

40 632

52 505

93 137

Korrekció mértéke

14 476

19 447

34 223

2 773

2 273

5 046

Korrigált adat

40 685

51 515

91 900

37 859

50 232

88 091

153

250 000 200 000 150 000 100 000

Eredeti adat Korrigált adat

50 000 0 55 161

70 962

126 123

40 632

52 505

93 137

főszám

alszám

összesen

főszám

alszám

összesen

2006.

2007.

Amint a táblázat adataiból valamint a diagramból egyaránt látszik, 2006-hoz képest 2007ben még korrigált adatok mellett is csökkenés tapasztalható az iktatott iratok számában. Az eltérés a főszámon iktatott iratok esetében jelentős (2826), viszont nem tapasztalható az alszámos iratok ugyanilyen arányú csökkenése (a különbözet 1283). Ebből összhivatali szinten az ügyek számának csökkenésére, egyúttal azonban az egyes ügyek bonyolultabbá válására is lehet következtetni. Ez az általánosítás azonban nem egyformán érvényes minden szervezetni egységnél illetve ágazatban. Megfigyelhető például, hogy a szociális ágazatban közel két és félezerrel nőtt a főszámon iktatott iratok száma, ami jelzi az ügyek számának növekedését is. Ez nyilván azzal függ össze, hogy a szociális igazgatásban 2006. nyarán bekövetkezett hatásköri változások két évvel ezelőtt még kevésbé éreztették hatásukat, 2007-ben viszont jelentős feladat-növekedéssel jártak.

154

8. Az év során kiemelt, országos jelentőségű feladatok, illetve ezek végrehajtása 8. 1. A régió többcélú kistérségi társulásai működésének tapasztalatai; a kistérségi kapacitásfejlesztés és a koordináció javítása érdekében tett lépések, a hivatal kapcsolata a kistérségekkel A 2.7. pontban került kifejtésre.

8. 2. Országos jelentőségű eseti feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák Rendkívüli, időszakos feladatként jelentkezett 2007 május–november hónapokban, a 126/2003.(IX.21.) OGY határozatban foglaltak alapján végrehajtott parlagfű-mentesítési tevékenység hatósági koordinációja. E feladat megoldása érdekében a Regionális Államigazgatási Kollégium kertében „Regionális parlagfű-mentesítési koordinációs Munkacsoportot” hoztunk létre (továbbiakban: Munkacsoport), amelynek vezetését a Titkársági és Humánpolitikai Főosztály vezetője látta el. Elkészítettük a Munkacsoport működési rendjét (továbbiakban: ügyrend), amelynek megfelelően hat ülést tartottunk. Az értekezleteken kívül helyszínbejárásokkal, helyszíni feladatmegoldással, valamint széleskörű Internetes kapcsolattartással is segítettük az eredményesebb parlagfűmentesítést. A hatósági koordinációs feladatok végrehajtása érdekében öt fő végzett folyamatosan, munkakörén felül külön feladatokat. A kormány által alakított, Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság vándorserleggel ismerte el, a Hivatal e területen végzett tevékenységét. A sajtónyilvánosságot is kapó „csörögi iskolaügyben” hivatalunk – más érintett szervekkel együtt – különböző egyeztetéseket folytatott, melyek eredményeképpen valamennyi gyermek elhelyezése megoldódott.

8.3. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel tapasztalata különös tekintettel a regionalizációra A közigazgatási hivatal a közigazgatási korszerűsítési feladatokat a Regionális Államigazgatási Kollégium Közigazgatás-korszerűsítési és informatikai munkacsoportján keresztül látja el. Bővebben: 4.4. pontban.

8.4. A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás intézkedések; különös tekintettel a regionális átalakulásra

érdekében

tett

Az egységes hivatal megalakulását követően 2007. április1-től ténylegesen is megvalósult a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység összevonása. A fogyasztóvédelmi felügyelőség

155 Városház utcába történő költöztetésével az épület-bérleti díjak jelentősen csökkentek, hasonlóan a parkoló-bérlet díjakhoz, amelyekkel jelentős költséget takarítottunk meg. Jelentős megtakarítást jelentett továbbá, hogy a korábbi két hivatal általi közlöny, jogtár megrendeléseket összevontuk. A hivatali telefonhasználathoz bevezetett személyes kódok alkalmazásával lényeges telefonszámla csökkentést sikerült elérni, a mobil telefonálási költségek tekintetében pedig a GSM adapter beállítása eredményezett kiadáscsökkenést. A személyi juttatások terén az összevonás következtében szintén költség- és járulékmegtakarítás történt, hiszen az egységes hivatalnál kevesebb a vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselők száma.

8.5 A területfejlesztési intézményekkel való kapcsolattartás A területfejlesztés intézményeivel való kapcsolattartás jónak mondható. A személyes találkozás mellett a telefonon vagy e-mail útján történő kölcsönös tájékoztatás- és segítségkérés is szerepel a mindennapi munkavégzés során alkalmazott technikák között. A folyamatos kapcsolattartás eredményeképpen a területfejlesztési intézmények működésében nem adódtak lényeges problémák, az eddigiekben a címzettek rövid úton eleget tettek esetleges észrevételeinknek.

8.6. A hivatal működésének körében felmerült egyéb országos jelentőségű ügyek, események, rendezvények stb. A hivatalunk 2007. tavaszán komoly jogi és szervezési segítséget adott a jogszabálysértően és botrányos körülmények között megalakult Országos Cigány Önkormányzat újbóli jogszerű és rendezett megalakításához. Jelentős szerepet vállaltunk továbbá a Köztisztviselők Napja rendezvényeinek megszervezésében, lebonyolításában.

156

9. A szakigazgatási szervek és az állami főépítész tevékenysége 9.1.

A fogyasztóvédelmi felügyelőség

9.1.1. A tevékenység prioritásai A Kormány elkészítette a III. középtávú fogyasztóvédelmi stratégiáját, melynek fő célja a fogyasztók biztonságérzetének erősítése, életük minőségének védelme. Az Országgyűlés határozatával létrehozott Fogyasztóvédelmi Eseti Bizottság a szakmai kérdésekre koncentrálva értékelte a fogyasztóvédelem területén korábban hozott intézkedések hatékonyságát, áttekintette a vonatkozó jogszabályokat, módosításra javaslatot dolgozott ki állampolgári, civil szervezeti és hatósági észrevételek figyelembevételével. (A felügyelőség is részt vett a Bizottság munkamegbeszélésén.) A Kormány megerősítette az állami fogyasztóvédelmi szervezetet, elvárás a felügyelőségek felé a hatályos jogszabályok, normák hatékony ellenőrzése, betartatása. A 2007. év során két szervezeti átalakítás történt. 2007. január 1-jétől a Középmagyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalon belül a fővárosi és Pest megyei felügyelőségek integrációjával szakigazgatási szervként működtünk. 2007. szeptember 1jétől a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság létrejöttével a regionális felügyelőségek az NFH közvetlen irányítása és felügyelete alá kerültek. A fővárosi és a Pest megyei közigazgatási hivatalok 2007. január 1-jével végrehajtott integrációja kezdetben hátrányosan érintette, illetve befolyásolta a felügyelőségen folyó munkát: - A felügyelők száma kevesebb lett, mint a többi régióban a három megyéből összetevődő felügyelői létszám. - Ugrásszerűen emelkedett a kiemelt kereskedelmi és szolgáltatási egységek száma (nagyforgalmazók, multinacionális cégek, logisztikai központok 70 %-a a Középmagyarországi régióban koncentrálódik). - Az egységes szervezetbe való integrálás teljesen új szervezeti egységek létrehozását tette szükségessé, amelyek kezdetben nem voltak képesek begyakorolt szervezetként tevékenykedni. - Nehezítette mindezt az egyes osztályok egymástól elkülönült épületekben történő elhelyezése, az egységes informatikai rendszer hiánya, továbbá a közigazgatási hivatal által bevezetett és csak a felügyelőségen „tesztelési„ céllal alkalmazott új iktatási program. - A felügyelőségre érkező fogyasztói bejelentések és egyéb ügyiratforgalom kiugróan magas mennyisége feldolgozási problémákat eredményezett, hátralékok keletkeztek a KPIR és a hatósági ügyek feldolgozásánál. - Az ellenőrzési munka szervezettsége nem volt elég hatékony, ami éreztette a hatását az idegenforgalmi főszezon, valamint valamennyi I. félévi vizsgálat eredményeiben.

157

9.1.2. Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) Iktatott ügyiratok száma: Főszámon: Alszámon : Összesen:

9.224 db 11.523 db 20.747 db

Közigazgatási jogkörben hozott határozatok: Kötelező határozat: 735 db, ebből kereskedelem vendéglátás: szolgáltatás: reklám: panaszügyben:

284 db 333 db 84 db 23 db 11 db

Feltételhez kötő határozatok száma: 497 db,

497 db

kereskedelem:

Tiltó határozatok száma: 485 db, ebből forgalmazást megtiltó határozat kereskedelemben: forgalmazást megtiltó határozat vendéglátásban: jogsértő magatartást megtiltó határozat:

248 db 10 db 227 db (reklám)

Visszahívást elrendelő határozat:

48 db

Kérelmet elutasító határozat:

15 db

Bírságot megállapító I. fokú határozatok száma: Kiszabott bírságok megoszlása: Megnevezés Fogyasztóvédelmi bírság Minőségvédelmi bírság Reklámfelügyeleti bírság Szabálysértési bírság Eljárási bírság Mindösszesen Fellebbezések száma: II. fok helyben hagyta: II. fok megváltoztatta: II. fok megsemmisítette: II. fok által nincs elbírálva: Saját hatáskörben visszavonva: Bíróságra benyújtott keresetek száma:

Száma db 1665 602 273 16 6 2562

2562 db Összege Ft 208.970.000.116.424.792.789.940.000.575.000.855.000.1.116.764.792.729 db 528 db 22 db 13 db 152 db 14 db 20 db

Szabálysértési eljárásban kiadott határozatok száma: 45 db, ebből figyelmeztetés 29 db.

158 Fogyasztói kérelmet elutasító végzések száma: Fellebbezések száma: Saját hatáskörben visszavonva: II. fok által új eljárásra utasítva: II. fok által jóváhagyva:

878 db 48 db 5 db 10 db 33 db

Bíróságra benyújtott keresetek száma: 1 db, ebből bíróság által új eljárásra utasítva 1db. Határidőn túli ügyintézés nem volt.

9.1.3. Az ellenőrzési feladatok/vizsgálatok

tevékenység

eredményessége,

Ellenőrzések száma: 9.678 db, ebből: - Kereskedelem: - Vendéglátás: - Szolgáltatás: - Reklám: - Helyszíni kivizsgálást igénylő fogyasztói bejelentések: Más hatósághoz áttett ügyek: Tájékoztatást igénylő fogyasztói bejelentések: Elutasított fogyasztói bejelentések: Folyamatban levő fogyasztói bejelentések:

kiemelt

2.309 db 1.552 db 775 db 978 db 4.064 db 756 db 2.232 db 838 db 631 db

A felügyelőség kiemelt figyelmet fordított a RAPEX riasztás keretében érkező riasztásokban megjelölt termékek keresésére. A rendszerben jelölt veszélyes termék közül 1 félét megtaláltunk –duzzadó dinoszaurusz tojás- mely a mintavételt követő szakvélemény alapján letiltásra került. Továbbra sem jellemző a régióban az EU tagországaiban betiltott termékek megjelenése. A KPIR rendszerben található veszélyes termékek forgalomból történő kivonásának utóellenőrzése alkalmával az előző évekhez viszonyítva többször és nagyobb mennyiségben történt meg a betiltott termék forgalmazásának feltárása. A KIKA Kft Budapest, Lehel úti üzletében 97 db HOBI márkanevű GTM-130A modellszámú kézi hajszárító került lefoglalásra, melynek magyarországi forgalmazója a KAITÓ Hungária Kft (Törökbálint) volt. A „Csillagszóró hadművelet” végrehajtása alatt 9 kereskedőnél összesen 317 db fényfüzér került lefoglalásra. A kereskedők közül 3 fő piacon jogerős működési engedéllyel üzemeltethető üzlettel nem rendelkezett, a vásárok és piacok működéséről szóló 35/1995 (IV.5.) Kormányrendelet előírásait megszegve asztali árusítás keretében értékesítette az elektromos csatlakozású fényfüzéreket. Vámriasztásra a régiónkban 21 alkalommal került sor, ami mintegy 50 %-kal több az előző évhez viszonyítva az integráció előtti két felügyelőség adatait figyelembe véve. A vámriasztásokra történt vizsgálatok eredménye: - 1 db nemleges,

159 - 7 alkalommal mintavételre került sor, a kapott szakvélemények alapján az áru forgalmazás be lett tiltva, - 13 esetben okmányhiányt állapítottunk meg, ami miatt az áru forgalmazása szintén be lett tiltva. a) Élelmiszerkereskedelem A 2007. év során elvégzett országos élelmiszeripari témavizsgálatok a Közép – magyarországi régióban továbbra is magas kifogásolási aránnyal zárultak. Jellemzőbb szabálytalanságok: - vásárlói megkárosítás - beszerzési bizonylatok részleges, vagy teljes hiánya - élelmiszer jelölési hibák /hiányosságok - magyar nyelvű tájékoztató nélkül forgalmazott élelmiszerek Az országos vizsgálatokon túl - 2007. év második félévében – a felügyelőség több olyan helyi kezdeményezésű témavizsgálatot indított el, mely kifejezetten a jelentős számú fogyasztót kiszolgáló hipermarketek, plázák élelmiszer osztályainak ellenőrzésére, valamint a fővárosban működő élelmiszer piacok vizsgálatára irányult. A vizsgálatokat elsősorban a Főváros területén működő kereskedelmi egységekben végeztük el. Az ellenőrzési tapasztalatok rendkívül kedvezőtlenek voltak. A kifogás mértéke mindkét helyi kezdeményezésű vizsgálatnál 100% -os volt. A nagyáruházak élelmiszer részlegeinek ellenőrzésénél felmerült leggyakoribb szabálytalanságok: a vásárlói megkárosítás (a katalógus újságban feltüntetett illetve etikett címkére kiírt ár és realizált ár közötti eltérés a vásárló kárára), lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek forgalmazása, élelmiszer jelölési hibák, hiányosságok. A fővárosi piacokon végzett ellenőrzések szintén 100%-os kifogásolással zárultak. Leggyakoribb szabálytalanságok: a beszerzési bizonylatok hiánya, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása magyar nyelvű tájékoztató nélküli élelmiszer-forgalmazás (különösen az édesipari termékek körében). A piacokon végzett próbavásárlások döntő többségénél kimutatható volt a vásárlói megkárosítás, mely elsősorban a csomagolóanyag (élelmiszer csomagolására használt papír) termék súlyába történő belemérése, a hitelesítetlen mérőeszközök használata, valamint a táraedények kifogásolt módon történő használatából adódott. A piacokon továbbá jelentős volt az ártájékoztatás hiánya is. A korábbi évhez viszonyítva 2007. év folyamán jelentősen emelkedett az élelmiszer üzletek tevékenységére vonatkozó fogyasztói panaszok száma is. 2007 utolsó negyedévében megnövekedtek azok a név nélküli bejelentések, melyek illegális élelmiszer nagykereskedelmi raktárak tevékenységére, valamint lejárt élelmiszerek átcímkézésére hívták fel a hatóság figyelmét. Az ügyeket minden esetben kivizsgáltuk és a bejelentések valódiságát 100%-ban meg is állapítottuk és a szükséges intézkedést megtettük. 2007. november-december hónapban három illegális élelmiszer raktár működésére derítettünk fényt. Munkánkat a rendőrhatóság és az MGSZH segítségével végeztük. b) Vendéglátás A 2007. év vendéglátó egységeinek ellenőrzési tapasztalatát összegezve megállapítható, hogy bár a kifogásoltság mértéke éves szinten továbbra is magas –közelíti a 70%-ot- az

160 elkövetett szabálytalanságok súlya csökkenő tendenciát mutat. A korábbi évek tapasztalataihoz viszonyítva továbbra is gyakori szabálytalanság a vendéglátó egységekben az árfeltüntetés hiánya. Ártájékoztatás hiánya miatt elsősorban az idegenforgalmi főszezon keretében ellenőrzött kitelepüléseken, strandokon, valamint vásárokon - piacokon működő vendéglátó üzletekben kellett intézkedni. Gyakoribb kifogásolási okként jelent meg a 2007-es évben az anyaghányad nyilvántartás hiánya. A 2007. év folyamán vendéglátói egységek üzemeltetői körében elterjedt az a fals információ, mely szerint a vendéglátó egységek kategóriába sorolási kötelezettsége már eltörlésre került. Ennek hatására az újonnan nyíló vendéglátó üzletek a besorolási kötelezettségnek nem tettek eleget. A már korábban is üzemelő egységekben, pedig a kategóriát jelölő tábla nem volt a vendégtérben megtalálható. A vizsgált tárgyévben jellemző hiányosságként fordult elő továbbá a vendéglátó-ipari üzletekben a beszerzési bizonylatok teljes, vagy részleges hiánya. A próbavásárlások kiértékelése kapcsán megállapítható, hogy a vásárlói megkárosítások aránya továbbra is magas. Vásárlói megkárosítást és nyugtaadási kötelezettség megszegését elsősorban a nyári idegenforgalmi főszezon keretében ellenőrzött vendéglátó üzletekben, kitelepüléseken tapasztaltunk.. Ezzel kapcsolatban jellemző hiányosság a több-számolás, csomagoló anyag (papírtálca termék súlyába történő belemérés, kiszolgált termék térfogat hiánya volt. A kiemelt rendezvényeken (FORMA1, Visegrádi Palotajátékok, Váci Vigalom, Sziget Fesztivál) folytatott ellenőrzések összegzéseként megállapítható, hogy bár a kifogás mértéke továbbra is magas, a szabálytalanságok mértéke /súlya csökkenő tendenciát mutat. Különösen megfigyelhető ez azon vállalkozások esetében, amelyek már huzamosabb idő óta jelennek meg az egyes rendezvényeken és ismerik meg a vonatkozó fogyasztóvédelmi követelményrendszert. c) Piacfelügyelet-non food termékek vizsgálata Az áruházláncok, hipermarketek élelmiszervizsgálatával egyidejűleg, párhuzamosan helyi kezdeményezésű vizsgálat keretében a Felügyelőségre beérkező fogyasztói bejelentések elemzése alapján szükségesnek tartottuk azok non food termékeinek ellenőrzését is. A vizsgálat elsősorban a termékek címkézésének megfelelőségére és a használatikezelési útmutató meglétére, illetőleg a fogyasztó számára való átadás megtörténtének vizsgálatára irányult. Az ellenőrzés kiterjedt ruházati termékek, lábbelik, háztartási eszközök-, edények-, műanyagáruk-, háztartási nagygépek vizsgálatára. Az ellenőrzési tapasztalatok ezen a területen is kedvezőtlenek voltak: a fogyasztóvédelmi törvény által előírt alapvető adatok legtöbbször hiányoztak (gyártó/forgalmazó neve, címe, harmadik országból származó termékek esetén a származási hely feltüntetése, lábbeliknél a használati- kezelési útmutató; háztartási nagygépeknél az energiahatékonysági címke adatai hiányosak voltak. d) Fogyasztói-, és egyéb bejelentések A Közép-magyarországi Regionális Felügyelőséget 2007. évben 15504 fogyasztó kereste meg ügyes-bajos dolgaival, illetve információ szerzés céljából (2007. év I. félév 6217). Jelentősen megnövekedett az ügyfélforgalom az év során, ebben szerepet játszott, hogy január 1-től megalakult a Közép-magyarországi régió, illetve szeptember 1-jével a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megalakulásával a VIII. József krt. 8. szám alatti Fogyasztókapcsolati Iroda Felügyelőségünk szervezeti egységeként működik. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megalakulása valamint a társ-hatóságokkal végzett közös akciók eredményeinek a médiákban való megjelenése után is érzékelhetően magasabb volt a fogyasztói bejelentések száma. Az év első 8 hónapjában heti két alkalommal tartottunk ügyfélfogadást, amikor személyesen kereshették fel a felügyelőséget a

161 vásárlók. Telefonon az ügyfélfogadási időtől függetlenül folyamatosan álltunk a lakosság rendelkezésére. Szeptember 1-jétől a Fogyasztókapcsolati Iroda látja el a felügyelőség ügyfélszolgálati tevékenységét. 4 fő mindennap személyesen, telefonon, Interneten keresztül áll a fogyasztók rendelkezésére, illetve megválaszolja a József körútra beérkező információt kérő leveleket, illetve továbbítja a más hatóság hatáskörébe tartozó beadványokat. A vállalkozások döntő többsége jogi tanácsért, állásfoglalásért fordul felügyelőségünkhöz, a tevékenységükre, az áruforgalmazásra, illetve szolgáltatás nyújtásra vonatkozó jogi és egyéb ismereteik bővítése céljából. A vállalkozások megfelelően működő érdekképviseleti és szakmai fórumok hiánya miatt, problémáikra változatlanul az állami fogyasztóvédelemtől várnak jogi tanácsot, információt, felkészítést, megoldásokat. Az elektronikus levelezés egyre népszerűbb a lakosság körében. Felügyelőségünkre napi átlagban 60 db az interneten beérkező levelek száma (2007. I. félévben 40-50, Felügyelőségünk médiában való szereplését követően napi 100), melyben vásárlók és kereskedők egyaránt kérnek szakmai, jogi állásfoglalást, előzetes információt vásárlásaik előtt, illetve tesznek konkrét bejelentést. Az elmúlt évben a vevők rendkívül kritikus szemmel figyelték az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett kötelező jelöléseket, információkat (forgalmazó, származási hely, minőség megőrzési idő, összetevők). A legtöbb probléma azonban az árak feltüntetéséből adódott. Különösen jellemző volt ez a nagyobb áruház láncok üzleteiben ( pl: Tesco, Auchan, Match, CBA, Lidl,). A vásárlók a feltüntetett árhoz képest magasabb árat fizettek, ami az alábbiakból adódhatott: • akcióváltáskor kint maradt korábbi ártáblák, polccímkék, • a termékek legtöbbször a vásárlók hibájából összekeverednek, nem a megfelelő helyre kerülnek vissza, ezért azokat a következő vásárló akciós terméknek véli, a vonalkódot nem ellenőrzik, így a pénztárnál lehúzott ár természetesen más, mint a kiírt. • kihelyezett akciós polccímkék alatt olyan termékek vannak ( pl. darabolt és egész sajtok), amelyeknél nem az érvényes akciós ár van feltüntetve, mert egyszerűen elfelejtették átárazni, új címkével ellátni, A műszaki termékek terén jellemzően a magyar nyelvű használati és kezelési útmutatók hiánya, elmaradása, illetve tartalmának nem megfelelősége miatt panaszkodtak. Kisebb mértékben ugyanez a helyzet a jótállási jegyek tekintetében is. Megszaporodtak az internestes áruházak elleni bejelentések, amelyek elsősorban szintén a magyar nyelvű használati-kezelési útmutató hiányára vonatkoznak. Ugyanis a termékekhez az útmutatót nem írásos (nyomtatott) a jogszabályban előírt formában, hanem CD-n biztosítják. Új jelenségnek tekinthető a különböző használt termékeket forgalmazó cégekkel, de főleg mobil telefonok adás-vételével foglalkozó cégekkel szembeni bejelentés. Itt a bejelentők azt kifogásolják, hogy a vásárláskor nem tudták a megvett termékről, hogy az nem új, hanem használtnak minősül. A kereskedő fizikálisan valóban új készüléket ad el, de a bizományi felvásárlásból származó termékek jogilag már használtnak számítanak, így nem kötelező hozzá a magyar nyelvű leírás, a jogszabályon alapuló jótállás.

162 A vendéglátás területén még mindig visszatérő probléma a szervizdíj felszámítása miatti bejelentés. A vizsgálataink során ilyen jellegű jogsértést már nem tapasztaltunk, mivel a jogszabályváltozás miatt, ez elsősorban a belvárosi vendéglátó egységekre jellemző, a szervízdíj felszámítására történő utalás az árlapon feltüntetésre kerül. Egyre inkább elszaporodtak viszont azok a bejelentések, amelyek tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy azokat volt alkalmazottak, vagy a konkurencia teszi bosszúból. Az építőipari termékek közül a legtöbb reklamáció a járókövekre, zuhanykabinokra, nyílászárókra érkezett a termékek rossz minősége és a reklamációk szabálytalan intézése, az egyedi megrendelések hiányos teljesítése miatt. A kisipari szolgáltatók elleni bejelentések az elvégzett munka minőségét a felszámított árak nagyságát kifogásolták valamint azt, hogy a vállalkozó az elvállalt munkát nem fejezte be, a kifizetett szolgáltatásról számlát nem adott. Az idegenforgalom területén tevékenykedő más szolgáltatókra (utazásszervező- és közvetítő irodákra, idegenvezetőkre, rendezvényszervezőkre) közigazgatási vagy szabálysértési eljárásban elbírálható bejelentések száma alacsony volt, a bejelentések közel 90%-ában kártérítési igény elbírálását kérték a panaszosok. A bejelentők többsége azért reklamált, hogy nem azt a szolgáltatást kapta, amit befizetett./ szálloda, apartman megváltoztatása, nem megfelelő étkezés biztosítása, fakultatív programok nem megfelelő teljesítése / Az utasok egy része azért panaszkodott, hogy a repülőgépes utazásoknál a charter gépeket éjszaka vagy hajnalban üzemeltetik, ezért a meghirdetett turnusoknál 1-1 nap veszteség éri az utasokat. / A reklamációról a jegyzőkönyv felvételét megtagadta a helyi idegenvezető, illetve az utazási iroda reklamációjára nem reagált, a repülőgép indulásáról nem kapott megfelelő tájékoztatást. A 261/2004/EK rendelet alapján a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség jár el a légitársaságok visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megszegése esetén. 2007. évben 152 panaszbejelentés kivizsgálására került sor. A taxis szolgáltatással kapcsolatos bejelentések száma jelentősen visszaesett, de megnövekedett a BKV, Volán Rt, MÁV elleni beadványok száma. Az utasok a szolgáltatás színvonalát, járatok kimaradását kifogásolták. A Közüzemi és hírközlési szolgáltatók nem megfelelő ügyfélszolgálati tevékenysége, a szolgáltatóhoz intézett reklamációk megválaszolásának elmaradása miatt folytattunk le vizsgálatot a bejelentések kapcsán. Szintén emelkedett a mobil szolgáltatók elleni bejelentések száma. Ezek közül is az elmúlt időszak „slágere” az, hogy – főleg - idős embereknek telefonon ajánlanak fel új, a meglévőnél kedvezőbb feltételű szolgáltatást nyújtó szerződéseket. Majd a telefont követően ezek a változtatások meg is történnek, ugyanis a beszélgetésről készült hangfelvétel alapján a szerződést megkötöttnek tekinti a szolgáltató. A fogyasztó pedig az első számla átvételkor szembesül azzal, hogy megtévesztették, becsapták, mert az új szerződésben jóval magasabb díjtételeket állapítottak meg, és alkalmaztak, mint az előzőben. Írásos szerződés általában nem készül ezekben az esetekben. e) Reklám-felügyeleti tevékenység 2007. évben, első ízben került sor a szabadtéri reklámhordozókon, a helyi sajtóban, az Interneten és a televízióban közzétett gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó

163 jogszabályok betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálat lefolytatására, mely e tárgykörben egységesen a Közép-magyarországi régió egész területére kiterjedt. Az átszervezés folytán létrejött szervezeti egység országosan is egyedi, s a reklámfelügyeleti munka összehangolása, mely a fővárosi és a pest megyei felügyelőségek eddigi munkájára épített, rendkívül nagyszámú ügy kezelését igényelte. Jellemzően a különleges ajánlatok reklámjai számítanak az egyszerűbb ügyeknek, míg a TV-ben, az Interneten közzétett reklámok ügyében hosszabb ügyintézési határidő szükséges ahhoz, hogy az elkövetőket azonosítsuk és a határozatok elkészítéséhez szükséges adatokat, beszerezzük. A legtöbb feladat a dohányreklámozás, a gyermek - és fiatalkorúak védelmében végzett tevékenység, valamint a gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, étrend-kiegészítők, test-tömegcsökkentők reklámozási ügyeiben keletkezik. Jellemző, hogy azok a gyógyszerforgalmazók, akik ellen eljártunk bejelentéseket tesznek a konkurencia ellen. Számos helyi, főleg az önkormányzatok által kiadott kiadvány és országos sajtótermék kiadója található a régióban. A kereskedelmi és szolgáltató egységek, és a területen jelenlévő áruházláncok nagy száma miatt sok az akciós kiadvány, a szórólap. Utóbbi reklámhordozó esetében különösen az utazási irodák és a számítástechnikai termékeket forgalmazó egységek aktivitása jellemző. A reklámozással kapcsolatos fogyasztói bejelentések a fogyasztási kölcsön feltételek, a fiatalkorúak erkölcsi fejlődését károsító valamint az Interneten, TV-ben megjelent hirdetésekre vonatkoztak.

9.1.4. A közigazgatási hivatalból történő kiválás A 2007. szeptember 1-jei átszervezés lehetővé tette a már jelzett hátráltató körülmények megszüntetését. A szakmai szempontok alapján felosztott ellenőrzési osztályok - a létszámbővítés hatását is figyelembe véve - nagymértékben koncentrálhattak a feladataik végrehajtására, így minden téren ugrásszerűen megnövelték a teljesítménymutatókat. Hatékonyabbá vált az ellenőrzési munka annak ellenére, hogy a felügyelőségi dolgozói létszám jelentős hányadának elhelyezése jelenleg is csak ideiglenesen megoldott, és az irodák csaknem felében hiányzott/hiányzik az Internet csatlakozás és a vezetékes telefon. A 2007. szeptember 1-je utáni munkában az alábbi előrelépések történtek: - A reklám-felügyeleti munkát érintette a legnagyobb számú bejelentés. Feldolgozásuknál sikerült létszámbővítést végrehajtani, a lefolytatott reklámfelügyeleti eljárások megalapozottabbá váltak, és több kiugróan magas összegű bírsággal sikerült érvényesíteni a reklám törvényben meghatározott szempontokat. - Az eddigi, hosszú évekig elhúzódó alaptalan bejelentésekből származó ügyek megoldásában is sikerült előrelépni, így több területen együttműködést sikerült kialakítani a dohányreklámokban ügyfélként szereplő civil szervezetekkel is. - Az új szervezeti felépítésben ugrásszerűen emelkedett a piacfelügyelet- és élelmiszer ellenőrzések száma, azok során feltárt szabálytalanságok aránya, súlya, ennek következtében a kiszabott bírságok összege és intézkedések száma. - A körülmények miatt az internetes hálózatokhoz kapcsolódó nyilvántartásaink működtetése még akadozik. - Az NFH által központilag irányított és jól szervezett PR munka következtében régiónkban egyre több helyszíni ellenőrzésről adtak közvetlen tájékoztatást a médiák a fogyasztók részére.

164 - A fogyasztói bejelentések kezelésében új helyzetet teremtett a 2007. szeptember 1-jét követően az FVF Fogyasztókapcsolati Iroda Felügyelőségünk szervezeti egységébe való integrálása. Megnövelte a beérkező bejelentések mennyiségét és a telefonos ügyfélszolgálat által ellátandó feladatokat. - Továbbra is gondot okoz e területen az épületi elhelyezés kettőssége, amely e munkához tartozó adminisztráció mennyiségét is megnöveli. - Egyre nyilvánvalóbbá vált e területen a civil szervezetek bevonásának szükségessége a Fogyasztókapcsolati Osztály munkájába. - Megállapodás született több, köztük más európai uniós tagállamokhoz tartozó civil fogyasztóvédelmi szervezetekkel is arra, hogy részt vállalnak fogyasztói bejelentések intézésében és megkezdődött egy közös ügyfélszolgálati iroda kiépítése. - Kezdeményezést tettünk fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek felé közérdekű kereset indítására is, melynek következtében a 2007. évben egy közérdekű kereset megindítására került sor. - A piac-felügyeleti és élelmiszer ellenőrzések számának növekedésével, a feltárt szabálytalanságok függvényében jelentősen nőtt a kifogásolás alá eső üzletek száma, ezzel összefüggően a hatósági intézkedések illetve a szankciók száma is. A fogyasztói bejelentések száma ugyancsak ugrásszerűen megemelkedett, de azok vizsgálatát legtöbbször nem követi (nem igényel) hatósági intézkedés, illetve Felügyelőségünk a bejelentés vizsgálata során a bepanaszolt cég felé csak felhívással élhet, azt hatósági intézkedés illetőleg szankcionálás nem követi, nincs rá lehetőség. E kettősséget az éves statisztikai adatok nem egyértelműen tükrözik, emiatt a kifogásolás mértéke alacsony. - A kifogásolás arányát csökkentette az a tény is, hogy a RAPEX riasztás keretében érkező riasztásokban megjelölt termékek keresésére, valamint a KPIR rendszerben található veszélyes termékek forgalomból történő kivonásának utóellenőrzésére irányuló vizsgálatok legtöbbször nemleges eredménnyel zárultak. Ennek ellenére növekedett a betiltott termékek forgalmazásának feltárása, a lefoglalt és elkobzott termékek mennyisége.

9.2. A szociális és gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése (48-55. számú melléklet) 9.2.1. A működés általános tapasztalatai, (a regionális átalakítás hatása) A Közép-magyarországi Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (SZGYH) jelenlegi szervezeti formájában – jogilag – 2007. január 1. óta működik, ténylegesen azonban csak áprilisban – a korábbi Fővárosi, és Pest megyei Szociális és Gyámhivatalnál dolgozó munkatársak „összeköltözésével” – kezdődhetett el az együttes munka. 2007. január 1-et megelőzően mindkét Hivatalban 2-2 osztály működött, a régiós SZGYH-ban három osztály alakult. A változások a vezetők személyét is érintették: - A régiós hivatal vezetésére a korábbi Fővárosi Szociális és Gyámhivatal vezetője kapott megbízást, helyettese – aki egyben az egyik osztály vezetését is ellátja – a korábbi Pest megyei Szociális és Gyámhivatal vezetője lett. - Az összesen 4 korábbi osztályvezető közül kettő vezetői megbízatását vissza kellett vonni.

165 A Hivatal átalakulásával együtt járt az ügyiratok egyesítése, a munkafeladatok újraosztása, a munkamódszerek egységesítése, az illetékességi területen működő, intézmények, I. fokú hatóságok számbavétele, a vezetőkkel és munkatársakkal való ismerkedés, stb. Már az év elején, január 1-i hatállyal a SZGYH hatáskörébe tartozó feladatok jelentősen megnövekedtek, olyan új szociális pénzbeli támogatási formák kerültek fellebbezési, felügyeleti, ellenőrzési jogosultságaink, kötelezettségeink körébe, amelyek korábban önkormányzati képviselő testületi hatáskörben voltak. Ezekhez az új feladatokhoz azonban dolgozói létszám-fejlesztés ebben az évben sem párosult. E helyütt említést érdemelnek a gyermekvédelmi és szociális intézmények országos nyilvántartásának kialakításával, és a soron kívül elrendelt szociális intézményeket érintő ellenőrzésekkel járó többletfeladatok is. A két SZGYH dolgozói fegyelmezetten tudomásul vették a regionális átalakítást, az „összeköltözést” követően rövid időn belül tényleges párbeszéd és együttműködés alakult ki közöttük, az év végére már összeszokott csapatként működött a régiós Hivatal. A Szociális és Gyámhivatal szervezeti felépítése, létszáma a regionális átalakítást követően A SzGYH-on belül – 2007-ben – 3 osztály működött: Szociális és Gyermekvédelmi Osztály, Gyermekvédelmi Intézmények Felügyeleti Osztálya, Szociális Intézmények Felügyeleti Osztálya Az osztályokat osztályvezetők vezették, a Gyermekvédelmi Intézmények Osztályának vezetője egyben az SZGYH vezetőjének helyettesi feladatait is ellátta. Össz-dolgozói létszám: 33 fő. Ezen belül a Szociális és Gyermekvédelmi Osztály dolgozói létszáma: 14 fő (osztályvezető, adminisztrátor, 8 gyámügyi, 3 szociális ügyintéző és 1 szociális szakreferens). A Gyermekvédelmi Intézmények Felügyeleti Osztálya dolgozói létszáma: 9 fő (osztályvezető, ügykezelő, 6 gyermekvédelmi szakreferens és egy gyermek, és ifjúságvédelmi koordinátor). A Szociális Intézmények Felügyeleti Osztálya dolgozói létszáma: 8 fő (osztályvezető vezető, adminisztrátor, hat szociális szakreferens). Ezen az Osztályon 2007. októberéig egy ösztöndíjas munkatársat is foglalkoztattunk, aki az év utolsó két hónapjában megbízási szerződéssel dolgozott Hivatalunknál tovább. 2007-ben egy gyermekvédelmi és egy szociális ügyintézőnek szűnt meg közös megegyezéssel a munkaviszonya, a megüresedett álláshelyeket az év során betöltöttük, mindkét új munkatárs korábban I. fokú hatóságoknál dolgozott. A régió létrejötte előtt osztályvezetőként dolgozó két munkatárs továbbra is a SZGYH állományában maradt, egyikük gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátori, másikuk szociális szakreferensi munkakört töltött be. A munkavégzés új körülményei A SzGyH munkatársai a volt Fővárosi Közigazgatási Hivatal épületén belül, (V. Váci utca 62-64.) a földszinten és a II. emeleten elhelyezkedő, három helyiségcsoportban kerültek elhelyezésre. Munkakörülményeink nem mondhatók ideálisnak. Az irodahelyiségek szűkek és zsúfoltak, egy-egy szobában általában két munkatárs dolgozik, az irodák mérete miatt azonban az ügyfelek zavartalan fogadása nehézkes. Tárgyaló helyiséggel nem rendelkezünk, szakmai értekezleteket többnyire külső helyszíneken tudunk csak tartani. Az emeletek közötti, nagy mennyiségű ügyirat napi mozgatása is nehézkes. Minden munkatárs rendelkezik számítógéppel, saját e-mail címmel, a számítógépeken elérhetők az internet, és a CD jogtár szolgáltatásai, minden szakreferens

166 számára saját gépén elérhető az országos intézményi nyilvántartás is. A SZGYH 3 fővonalas telefonnal rendelkezik, az adminisztrátorok kapcsolják a külső hívásokat. Minden dolgozónak nem csupán a magán, de a hivatali beszélgetésekre is havi telefonköltség keretet állapított meg a Közigazgatási Hivatal vezetése, abban az esetben, ha ezt a keretet túllépik, a kereten felüli részt ki kell fizetniük. Ez a tény a telefonon történő munkavégzést nagyban befolyásolja, hátráltatja. A SZGYH vezetője és helyettese részére a Közigazgatási Hivatal egy-egy mobil telefont bocsátott rendelkezésre, ezeknek a telefonoknak a hívás költségeit havi 8 ezer forint erejéig és az előfizetés díját a Közigazgatási Hivatal megtéríti. Minden Osztályon van fénymásoló. A SZGYH két telefax-szal rendelkezik. A területi munkához a Közigazgatási Hivatal többnyire biztosít gépkocsit, az erre vonatkozó igényt azonban jóval előbb be kell jelenteni. A SZGYH iratait a központi iktató iroda kezeli, a beérkező iratok iktatása is ott történik. Minthogy a SZGYH 2007. évi ügyiratforgalma közel háromszorosa volt az elmúlt évinek, az iktató iroda nem volt képes az iratok azonnali iktatására, gyakori volt a 2-3 hetes (egyes esetekben 1-2 hónapos) csúszás. A határidő figyelés és az irattározás sem erős pontja az iktató irodának, ezért a működő intézmények iratanyagait a szakreferensek maguknál tartják, ami nem szabályos, de praktikus. Az osztályok ügyiratforgalma 2007-ben az SZGYH-hoz beérkezett ügyirat összesen: Ebből: - Főszámon: - Alszámon: irat került iktatásra.

17.120 db 8.654 db 8.466 db

A Szociális és Gyermekvédelmi Osztályra érkezett iratok száma összesen: 14.152 db volt, melyből főszámon 7.585, alszámon 6.567 irat került iktatásra. Ezen belül - Szociális ügykörben összesen 10.409, - Gyermekvédelmi, gyámügyi ügykörökben 3.743 irat került iktatásra. A Gyermekvédelmi Intézmények Felügyeleti Osztályára összesen 1.460 db irat érkezett, főszámon 583, alszámon 877 iratot iktattak. A Szociális Intézmények Felügyeleti Osztályon dolgozókra összesen: 1.418 db iratot iktattak, melyből főszámot 396, alszámot 1.022 irat kapott. A SZGYH-hoz 2007. évben 90 panasz érkezett, ezek főszámon iktatott iratként jelentkeznek.

9.2.2. Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) Szociális szakfeladatok Szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezése A működési engedélyezési eljárással kapcsolatos feladatokról általában Intézmények integrációja, kistérségek

167 Mind a Fővárosban mind Pest megye területén jelentős integrációs folyamtok tapasztalhatok. A folyamatok egyik mozgatója a takarékosságra törekvés. Egy fővárosi kerületi önkormányzat valamennyi szociális szolgáltatását egy intézménybe integrálta, egy másik jelezte integrációs szándékát. A Fővárosi Önkormányzat is összevonja intézményeit, több intézményi centrumot alakítva ki. Pest megye területén a kistérségbe szereveződés folyamata indult be erőteljesen. A megyében eredetileg 15 kistérség volt, jogszabály-módosítás eredményeként évközben a kistérségek száma eggyel emelkedett. Ezek a változások a működés engedélyezésére irányuló eljárások számát jelentősen megnövelték. Problémaként jelentkezett, hogy a kistérségeket létrehozó önkormányzatok a közös szolgáltatásokról szóló megállapodások megkötésekor nem számoltak azzal, hogy az általuk meghozott fenntartói döntés alapján az intézmény nem kezdheti meg működését, ahhoz új működési engedéllyel is szükséges rendelkezniük. Emiatt az önkormányzati döntés szerinti működés kezdő időpontja, és az engedélyekben feltüntetett időpont nincs szinkronban egymással. Emelt szintű férőhelyek átminősítése Az emelt szintű férőhelyek átminősítése iránti kérelmek 2007-ben folyamatos munkát jelentettek munkatársaink részére. Az intézmények átminősítési kérelmeiket már 2-3 férőhely megüresedésekor nyomban beterjesztették, ennek eredményeként az év során egy-egy intézmény működési engedélyét több alkalommal módosítanunk kellett, ezáltal az engedélyezési eljárásaink száma a korábbi évekhez képest megsokszorozódott. Ágazati azonosító Az ágazati azonosítók bevezetése nyomán minden intézmény működési engedélyének módosítására sor került. Ezt az alkalmat használtuk ki arra, hogy a korábban történt módosításokat is figyelembe véve, minden intézménynek egy, az összes korábbi módosítást is magába foglaló, egységes szerkezetbe foglalt működési engedélyt adtunk ki. A működési engedélyezési eljárással kapcsolatos adatokat a Beszámoló 55. sz. melléklete tartalmazza. E helyütt csak a kérelmet elutasító döntéseink okait ismertetjük: 6 kérelmet utasítottunk el: Egy elutasító döntés a férőhelyeket érintette. Már az intézmény működésének engedélyezése során a szakhatóságok állásfoglalása alapján a fenntartó által két ellátotti létszámnál kevesebbet engedélyeztünk. A fenntartó e döntés ellen nem élt ugyan jogorvoslattal, de két hónapon belül kérte a férőhely emelésére vonatkozó engedélyünket. Ezt a kérelmet elutasítottunk, azzal indokolva, hogy egy éven belül a férőhelyszám bővülése nem haladhatja meg az 5%-ot. Három, pénz felszabadításra irányuló kérelmet utasítottunk el 2007-ben. Két döntésünk ellen fellebbezést terjesztettek elő, egy fenntartó nem vitatta elutasító döntésünk jogszerűségét. Két esetben a foglalkoztatás engedélyezése tárgyában benyújtott kérelmet utasítottunk el. Az elutasítást a telephely engedély hiánya indokolta. Két működő, de engedéllyel nem rendelkező „intézmény”-ről szereztünk tudomást. Mindkettő még az év folyamán legalizálta működését. 2007. december 31-én 44 folyamatban lévő eljárásunk volt, ebből 19 foglalkoztatásra, a többi működési engedély kiadására/módosításra irányult.

168 Az intézményekben szervezett szociális foglalkoztatásban résztvevők száma – 2006-hoz képest – 2007-ben 617 fővel emelkedett. Ebből: - munka rehabilitációban részt vevő 167 fő - fejlesztő felkészítő 450 fő A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos I. fokú eljárásaink A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei tárgyában 5.135 irat került iktatásra, a szociális hatáskörbe tartozó ügyek közül – a közgyógyellátás ügyköréhez hasonlóan – ez a feladat jelentette a legnagyobb leterhelést az ügyintézők számára. A statisztikai adatokat az 52. sz. melléklet tartalmazza. Meg kell jegyeznünk, hogy a táblázatban csupán a kérelmeknek helyt adó döntések száma szerepel, ténylegesen azonban ennél jóval több döntés született e tárgykörben. Azokban az esetekben is hoztunk döntéseket, amikor az utalványra jogosultságot szerzett személyek igényeit az utalványok korlátozott száma miatt 2007-ben nem tudtuk kielégíteni. A Szociális és Munkaügyi miniszter a tárgyévre Budapesten 209 szerzési és 20 átalakítási, Pest megyében 646 szerzési és 35 átalakítási támogatásra jogosító utalványt biztosított. Az utalványok szétosztásáról – a hatályos jogszabályoknak megfelelően létrehozott bizottság döntése alapján – Hivatalunk gondoskodott. Az igazságos elosztást nehezítette, hogy nem minden I. fokú határozat tartalmazta az elosztásnál figyelembe veendő prioritási okokat (pl. egyedülálló, a gépkocsit munkába járáshoz használja, kiskorú szállítását végzi stb.). E hiányosságra ellenőrzéseink során felhívtuk a figyelmet. Mint minden évben, 2007-ben is jóval több jogos igény érkezett, mint amennyit ki lehetett az utalványok korlátozott száma miatt elégíteni, és még 2005. és 2006. évekről is várakoztak utalványra. Az igények kielégítési sorrendjében a hadigondozottak és a kiskorúak – mint minden évben, 2007-ben is – előnyt élveztek. Tapasztaltuk, hogy az utalványok felhasználására, a jogszabályban biztosított három hónapos idő kevés, ezért azok érvényességi idejének meghosszabbítását gyakran kérték, mely többletfeladatot jelentett munkatársaink számára. (2008. január 1-től az utalványok érvényességi ideje – jogszabály-módosítás következtében – 6 hónapra emelkedett.) A kiosztott utalványok mintegy 30 százalékát felhasználatlanul visszaküldték, ezeket újraosztottuk. Ennek okául minden esetben a gépkocsiknak az elmúlt években bekövetkezett vételár növekedését jelölték meg, mely miatt még az utalványok felhasználásával sem voltak képesek azokat megvásárolni. Volt olyan utalvány, amelyet 14-en (!) küldtek vissza, mire végre a 15-ik jogosult felhasználta azt. Jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizettetésére ez évben nem került sor. A jogosultak nyilvántartására külön, e célra készített számítógépes programmal rendelkezünk. Problémát okoz azonban az, hogy a Budapesten és Pest megyében használt programok nem azonosak, az azokba felvitt adatokat nem lehet egyesíteni. Ahhoz, hogy egy egységes nyilvántartást vezethessünk, fel kellene vinni az összes, a két nyilvántartásban szereplő, elmúlt 7 évben felvitt adatot. Ez több tízezer adat újbóli rögzítését jelentené, melyre jelenleg munkaerő-kapacitással nem rendelkezünk.

169 Három döntésünk ellen éltek fellebbezéssel, melyből kettőben határozatunkat helybenhagyó döntés született, egy fellebbezési eljárás jelen beszámoló készítése idején még folyamatban volt. Gyermekvédelmi szakfeladatok A gyermekvédelmi szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezése 2007-ben a Gyermekvédelmi Intézmények Felügyeleti Osztálya munkájának jelentős részét az átmeneti gondozást nyújtó gyermekjóléti alapellátást, valamint gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények működési engedélyezése tette ki. 2007. évben 29 új működési engedélyt adtunk ki, és 318 esetben került sor működési engedély módosítására. A módosítások jelentős része (243 eset) az intézmények és telephelyeik részére kiadott ágazati azonosító miatt történt módosítás volt. Ezekben az esetekben – hasonlóan a szociális intézményekéhez – a korábbi működési engedély és módosításai „egységes szerkezetbe foglalása” is megtörtént. 25 esetben azért kellett módosítani a működési engedélyt, mert a gyermekotthon vállalta a különleges és speciális ellátás integráltan történő biztosítását. A nevelőszülői hálózatok létszámának, férőhelyeinek bővülése, a nevelőszülők lakhelyének változása miatt szükséges működési engedély módosítások is gyakoriak voltak. Három esetben kérelemre visszavontuk a működési engedélyt, továbbá két intézménynek 2007. december 31-gyel lejárt az ideiglenes működési engedélye, de még e dátum előtt megszüntette tevékenységét. Egy esetben utasítottuk el a működési engedély iránti kérelmet, e határozatunk ellen fellebbezést nem nyújtottak be. (A Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat nevelőszülői hálózatára vonatkozóan kérte a különleges és speciális ellátás integráltan történő biztosítását, azonban a szakmai programban ez a feladat nem szerepelt.) Egy eljárás megszüntetésére került sor, mivel a működési engedélyt kérő fenntartó határidőben nem csatolta a hiányzó mellékleteket, ez a határozat fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. E tevékenységünk statisztikai adatai az 54. sz. melléklet tartalmazza.

9.2.3. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) Ezen cím keretében beszámolunk egyrészt a II. fokú hatósági eljárásainkról, másrészt a szociális, illetve gyermekvédelmi intézmények, I. fokú hatóságok szakmai munkájának ellenőrzése körében elvégzett feladatainkról. Szociális szakfeladatok II. fokú eljárásaink A mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei tárgyában igen kis számú fellebbezés érkezet Hivatalunkhoz. Fellebbezési eljárásaink során azt tapasztaltuk, hogy e tárgykörben az I. fokú döntések jogszerűek voltak, megváltoztatásra, megsemmisítés mellett új eljárásra történő utasításra nem került sor.

170

Fellebbezés a szociális intézmények működési engedélyezése tárgyában 2007-ben Hivatalunkhoz nem érkezett. A pénzbeli és természetbeni szociális támogatások tárgyában A szociális igazgatás területén a csekély ügyintézői létszám ellenére különösen jelentős mértékben nőtt az ellátandó feladat mennyisége. Ezt a helyzetet súlyosbította az is, hogy az egyik szociális ügyintéző március elejétől június végéig tartós betegállományban volt, majd megszűntette közszolgálati jogviszonyát. A megüresedett álláshelyet – 2 hónap múlva – szeptember 1-től sikerült betölteni. A legtöbb fellebbezés a közgyógyellátás tárgykörében érkezett Hivatalunkhoz. Határidőben való feldolgozásukra nem volt elegendő a három szociális ügyintéző, ezért – annak érdekében, hogy az ügyintézési határidőket ne lépjük túl jelentősen – úgy a gyámügyi ügyintézőket, mint a másik két osztályon dolgozó szakreferenseket is be kellett vonni ezekbe a feladatokba. A fellebbezésekkel érintett I. fokú döntések többsége jogszerű volt. A fellebbezők eredendően nem is a döntések jogszerűségét vitatták, inkább értetlenségüket, elégedetlenségüket fejezték ki az elutasító döntések kapcsán. A fellebbezők többsége méltányosság gyakorlását remélte Hivatalunktól, melyre hatáskörünk nem terjed ki. (Korábban a Képviselő-testültek gyakorolták a II. fokú jogkört, neki lehetőségük volt méltányosság gyakorlására). II. fokú eljárásainkat késleltette és nehezítette az a tény, hogy a települési önkormányzatok egy része rendeleteiket nem a Szociális Törvényben szabályozottak figyelembevételével alkotta meg. Minthogy Hivatalunk e jogsértések kiküszöbölése terén semmilyen hatáskörrel nem rendelkezik, várakoznunk kellett döntéseink meghozatalával a Közigazgatási Hivatal Törvényességi Főosztályának intézkedéséig. Az ügyintézési időt meghosszabbította az is, hogy az OEP szakhatósági állásfoglalásait megkereséseinktől számítva 2-3 hónap múlva adta ki. A fellebbezések nagy többsége e tárgykörben is jogszerű I. fokú határozat ellen irányult. Az egyéb pénzbeli ellátások (időskorúak járadéka, az ápolási díj, a rendszeres szociális segély, valamit az egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezése) tárgyköreiben összesen 129 II. fokú eljárást folytattunk, döntéseink nagy részénél (113 esetben) az I. fokú határozatot helyben hagytuk. Egy ápolási díj ügyben a felügyeleti szerv megsemmisítette II. fokú döntésünket és új eljárásra utasított, az új eljárást követően a megsemmisített döntés érdemével egyező határozatot hoztunk. A legtöbb probléma a hajléktalanok rendszeres szociális segély iránti kérelmének elbírálására jogosult hatóság illetékességének megállapítása terén jelentkezett. A jogszabály helytelen értelmezése miatt több esetben az I. fokú hatóságok közötti egyeztetés hosszabb időt vett igénybe, mely az eljárások elhúzódásához vezetett. Az egységes jogalkalmazást és a helyes jogértelmezést iránymutatások kiadásával segítettük. (A Szociális törvény 2008. január 1-én hatályba lépett módosítása nyomán – reményeink szerint – 2008-ban már nem lesznek illetékességi viták.)

171 Tapasztaltuk, hogy az I. fokú hatóságok határozataikban – automatikusan – minden szociális tárgyú döntés fellebbező hatóságaként Hivatalunkat tüntették fel. A jogi szabályozás e téren valóban bonyolult. Indokolt lenne az összes, Szociális törvényen kívüli szociális jellegű ellátásokat nevesítő jogszabályok körét áttekinteni, és azokban egyértelművé tenni azt, hogy mely hatóság rendelkezik a fellebbezések elbírálására hatáskörrel. A szociális szakfeladatra vonatkozó II. fokú döntések adatait az 50. sz. melléklet tartalmazza. Bírósági felülvizsgálatok 14 közgyógyellátás, 1 súlyos mozgáskorlátozottak gépkocsi szerzési támogatása tárgyában hozott II. fokú határozatunk bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték. Mind a 15 esetben az I. fokú kérelmet elutasító döntést hagytuk helyben. 2007. év végéig egyetlen per fejeződött be, melynek oka a felperes halála volt. Az 51. sz. melléklet adatai között a szociális tárgyúak is szerepelnek. Gyermekvédelmi, gyámügyi szakfeladatok II. fokú eljárásaink Gyermekvédelmi intézményekkel kapcsolatos II. fokú, felügyeleti tevékenységünk A kijelölt (városi, kerületi) jegyzők működési engedélyezési ügyeiben 2007-ben egy esetben éltek jogorvoslattal. Ennek eredményeként az elsőfokú végzést megváltoztattuk. Egy működési engedélyt felügyeleti jogkörben semmisítettünk meg és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasítottuk. Első- és másodfokú döntéseinkkel kapcsolatban jogorvoslatra nem került sor. Az intézmények kistérségi átalakulása miatt az új működési engedélyek kiadásához 22 esetben kellett végzéssel új eljáró szervet kijelölni, mivel az eljárásra egyébként hatáskörrel, illetékességgel rendelkező jegyző munkáltatója a társulásban részt vevő valamely önkormányzat volt, ezért elfogultságát jelezte. Fellebbezési eljárások a gyermekvédelmi- gyámügyi igazgatási ügyekben A fellebbezések nyomán hozott döntésekről a 48. sz. melléklet ad tájékoztatást. Ezt a feladatot Hivatalunkon belül a Szociális és Gyermekvédelmi Osztályon dolgozók látják el. A gyermekvédelmi, gyámügyi eljárásokat érintően többlet hatáskör jogszabályváltozással 2007-ben nem került az osztályhoz. A szociális ügyek vonatkozásában a jelentős határidő túllépés elkerülése miatt az ügyiratok postázásában, a telefonos tájékoztatásokban, a II. fokú eljárásokban nemcsak a szociális ügyeket, de a gyámügyeket intéző munkatársak is részt vettek, egy gyámügyi előadó pedig teljes munkaidejében csak szociális ügyeket intézett. A II. fokra felkerült ügyek jelentős részét a kapcsolattartással összefüggő eljárások adták. Ez a tárgykör a szakmai irányítás feladatkörében tartott szakmai értekezleteken is az érdeklődés középpontjában állt. A különélő szülők között elmérgesedett viszonyok nagyban akadályozták a gyámhivatali munkát. E tárgykörben állapítható meg leginkább

172 az I. fokú eljárások elhúzódása, melyek több esetben többszörös határidő túllépéshez vezettek. Egyre bonyolultabbak a kiskorúak vagyoni ügyei, gyakorlattá vált, hogy az ingatlan tulajdont a gyermek részére vásárolják a szülők. Azok eladása, felújítása (hitellel való megterhelése) azonban csak gyámhivatali engedéllyel történhet. Öröklés útján is hatalmas vagyon kerül egy-egy gyermek tulajdonába, ez nem csupán ingó és ingatlan vagyonból áll, de nem ritka a különféle gazdasági társaságokban való tagság, üzletrész, részvény öröklése is. Ezekben az esetekben, amennyiben a szülők is érdekelve vannak a társaságokban, eseti gondnok kirendeléséről kell a gyámhivatalnak gondoskodnia, amely sok esetben a szülő akaratával nem egyezik. Általánosságban megállapítható, hogy az elsőfokú eljárások és döntések jogszerűek, (431 ügyben az I. fokú döntést helybenhagyó határozatot hoztunk), azonban még mindig nagy számban (135 eset) tapasztaltuk, hogy a tényállást hiányosan tisztázták, ezért az I. fokú hatóságot új eljárás lefolytatására kellett köteleznünk. Bírósági felülvizsgálatok Az 51. sz. melléklet számadatai ezen a területen keletkezett peres ügyek számadatait is tartalmazzák. 2007. év során 121 II. fokú döntés bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték. Ebből 74 esetben peres eljárás, 47 esetben nemperes eljárás indult, közülük a kapcsolattartás végrehajtására irányult a legtöbb kérelem. Peres eljárások száma 74, melynek tárgy szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakultak: Kapcsolattartás: 14 Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése 4 Gondnoksági ügyek 17 Örökbefogadással kapcsolatos 2 Családi jogállás 1 Átmeneti nevelés 10 Ideiglenes hatályú elhelyezés 2 Vagyoni ügy 8 Családi név meghatározása 2 Védelembe vétel 11 Otthonteremtési támogatás 2 Iskolaválasztás 1 Az év során csupán 49 ügyben döntött a bíróság, melyek között többségében még a 2006. évről áthúzódó ügyek szerepeltek. 72 folyamatban lévő per áthúzódott 2008. évre. Szakmai ellenőrzések Szociális szakfeladat A szociális intézmények szakmai ellenőrzése Az ellenőrzések számadatait az 53. sz. melléklet 4. sora tartalmazza.

173 Intézményi adatok A MÁK által készített tájékoztató anyag szerint a Közép-magyarországi régióban található az egész ország területén működő szociális szolgáltatók és intézmények 40 %-a 2007. év januárjában - Pest megyében 174 bentlakásos intézmény működött székhelyként, illetve telephelyként, melyből egyházi és civil fenntartású 101 volt. - A Főváros 172 bentlakásos intézmény működött, 106 civil fenntartásban. 2007. évben a nehezített finanszírozási feltételek ellenére is – bár kis mértékben, de – fejlődött az intézményhálózat a Régióban. Ennek valószínűsíthető oka volt az, hogy a beruházások még azelőtt indultak, mielőtt kiderült volna az állami finanszírozás változása. 2007. év folyamán - Pest megye területén 4, - Budapest területén 5 új intézmény kezdte meg működését. Ezek – egy kivételével – egyházi, ill. civil fenntartásúak. Ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat – a lakók más intézménybe költöztetését követően – három intézmény működtetését szüntetette meg. Az intézményekben a férőhelyek száma is bővült. 2008. január 1-én A régióban összesen 352 bentlakásos, ill. integrált formában működő intézmény található, melyből - 136 önkormányzati, - 216 civil, ill. egyházi fenntartású. 2007-ben az alábbiakban részletezett vizsgálatokat folytattuk le: A Szociális és Munkaügyi Miniszter által elrendelt ellenőrzések - Emelt szintű férőhelyek visszaminősítése tárgyában Az ellenőrzés elrendelésére úgy a Minisztériumba, mint Hivatalunkhoz címzett, e tárgyban íródott panaszok jelentős mennyisége adott okot. Az ellenőrzés az éves munkatervünkben nem szerepelt, azt soron kívül kellett elvégeznünk. A vizsgálatban részt vett a módszertani intézmény munkatársa is, és minden intézményben az ott élők 10%-át személyesen kellett meghallgatnunk. Az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok voltak: Az ellenőrzés előkészítése kapcsán: - az érintett intézmények számbavétele, - a megyei és fővárosi módszertantani munkatárs felkérése a tervezett ellenőrzésben való részvételre - az intézmények ellátottjogi képviselőinek megkeresése javaslattételre a meghallgatandó személyek vonatkozásában - ütemterv készítése az ellenőrzések helyéről, idejéről, munkatársak beosztásáról - fenntartók értesítése az ellenőrzés időpontjáról - vizsgálati szempontok összeállítása, jegyzőkönyv nyomtatványok megszerkesztése

174 Ellenőrzés lefolytatása során: 249 fő került meghallgatásra, köztük - az ellátottjogi képviselő által javasolt személyeket - az ellátottak névsorából szúrópróbaszerűen kiválasztott azon személyeket, akik már aláírták a szerződés módosítását és azokat akik ezt megtagadták - az ellenőrzés idején az intézményben tartózkodó hozzátartozók közül néhányat A gondozottak meghallgatása részben a fenntartó által rendelkezésünkre bocsátott helyiségekben, részben – akik szobáikat nem tudták elhagyni – a lakószobákban történt. Minden gondozottat meghallgatása előtt tájékoztattuk jogaikról. Azt, hogy ezt a tájékoztatást megértették, mi sem bizonyítja jobban, hogy volt aki úgy döntött, hogy nem kíván nyilatkozni, de voltak olyanok is akik kérték, hogy a vizsgálati megállapításainkat küldjük meg. Az ellenőrzés során adódó egyéb feladatok: Az ellenőrzés során, új „jogintézményekkel” is találkoztunk, mely szorosan az ellenőrzés céljához nem kapcsolható, de nem hunyhattunk szemet felettük. (Pl. kártérítés és kht gazdálkodási szabályai, tisztességtelen piaci feltétel, cselekvőképesség, kölcsön szerződés stb). Ezek értékeléséhez irat vizsgálatra, jogszabályi értelmezésre és ezek figyelembevételével a megtehető intézkedések mérlegelésére volt szükség. Ellenőrzési munkánkat mindez bár lelassította, de eredményeként két jogi személy fenntartó vonatkozásában a Fővárosi Ügyészség intézkedését kezdeményeztük. A Beszámoló készítésének idején az ügyeket a Nemzeti Nyomozó Hivatal vizsgálta. Az ellenőrzés tapasztalatainak értékelése Az elvégzett vizsgálatok mutatói: Átminősítéssel érintett intézmények száma 2007 februárjában: 19 Ebből a kijelölés alapján 17 került ellenőrzésre. Budapest Főváros területén 8 intézmény Pest megye területén 9 intézmény A 249 személy meghallgatásán túl 412 megállapodás, 110 gondozott részére megállapított térítési díj, 12-12 házirendet és szakmai programot, 2 SZMSZ-t, 3 egészségügyi szolgáltatási szerződés jogszerűségét vizsgáltuk meg, ezen túlmenően 236 különféle bizonylatot tanulmányoztunk át. A panaszok megválaszolása, működési engedélyek módosítása A vizsgálatot követően, azok tapasztalatait is figyelembe véve kerültek a visszaminősítést engedélyező működési engedélyek kiadásra és a panaszok megválaszolásra. A célvizsgálat kezdetekor Hivatalunk még két helyen (a Pest megyei és a Fővárosi Közigazgatási Hivatal épületében) működött, ezért a feladat ellátásáért felelős munkatársak munkájának összehangolása külön feladatot jelentett. A 2006-ban megkezdett Fokozott Ellenőrzési Program folytatása A 2006-os évben elkezdődött fokozott ellenőrzési program folytatásaként 24 intézmény ellenőrzésére került sor (megjegyzendő, hogy a többi megyében 4-4 intézmény ellenőrzését kellett a munkatársaknak elvégezni). Bár a munka érdemi ellenőrzési részét a Minisztérium által javasolt szakértők, az előre kidolgozott egységes szakmai ellenőrzési, eljárási rendet is tartalmazó formanyomtatványon végezték, azonban Hivatalunkra is számos feladat hárult az ellenőrzések előkészítése, megszervezése és lebonyolítása terén. Ezek a feladatok: - az ellenőrzésre javasolt intézmények listáinak aktualizálása

175 - a módszertani intézményeket értesítése - a szakértők végzéssel történő kirendelése, felmentése, munkadíjukkal kapcsolatos döntések, intézkedések, részükre megbízólevelek kiállítása - az ellenőrzés alá vont intézmények értesítése - a szakértők részére intézményi iratok fénymásolása és összeállítása - egyeztető munkacsoport ülés összehívása, lebonyolítása - szakértők munkájának figyelemmel kísérése - minisztérium és szakértők közötti koordináció Az ellenőrzés tapasztalatait, megállapításait a Minisztérium dolgozta fel és összesítette. A célellenőrzés lebonyolítására igen kevés idő állt rendelkezésre. Feladatunk teljesítését nehezítette, hogy az ellenőrzés alatt került sor Hivatalunk „fizikai” egyesítésére, mely ideje alatt az ügyiratokhoz való hozzáférésre nem volt módunk. A számítógépek nem működtek. Az „átmeneti állapot” ellenére a Minisztérium által megadott határidőben teljesítettük ezt a feladatot. Az éves munkaterv szerint lefolytatott ellenőrzések 2007. évben az ellenőrzési munkatervünket csak részben tudtuk teljesíteni. Ennek főbb okai: - a munkatervet, így a tervszerű ellenőrzéseket a hivatalok összevonása miatt nem tudtuk időben elkészíteni (nem volt ismert, hogy pontosan hány intézmény ellenőrzésére kerül majd sor, mely intézményeknek ki lesz a szakreferense) - ellenőrzési terv és az intézményeknek a szakreferensek közötti megosztásának hiányában az év első hónapjaiban nem került sor tervszerű ellenőrzésre -a soron kívüli feladatok (azonosítóval, célellenőrzésekkel, különböző adatszolgáltatásokkal kapcsolatosak) megelőzték, ill. megszakították a tervszerű ellenőrzéseket. A régióban működő 352 intézmény közül 216 intézmény – minthogy azok nem önkormányzati fenntartásúak – működésének jogszerűségét kellett 2007-ben ellenőrizni. Az önkormányzati fenntartású intézmények nagy részét az elmúlt évben ellenőrizték a hivatalok, ezért közülük 2007-ben „csak” 45 intézmény ellenőrzését kellett beterveznünk. Az ellenőrzési terv összeállításánál gondot jelentett az, hogy egy-egy intézményre szánt ellenőrzési időt nem lehet tipizálni, minthogy azok között igen nagy különbség van úgy az ellátotti létszámban, mint a nyújtott szolgáltatások számában. Az integrált intézményeknél munkatársainknak az alapellátásra vonatkozó jogszabályi ismereteket is meg kellett szerezniük. Ezt egy-egy téma köré szervezett belső szakmai értekezleteken biztosítottuk számukra. Fentebb vázolt nehézségek miatt 44 intézmény ellenőrzését bekért iratok alapján végeztük el, a helyszíni ellenőrzéstől eltekintettünk. 2007. december 31-ig nem tudtuk minden elvégzett ellenőrzésről elkészíteni a vizsgálati tapasztalatok összegzését tartalmazó jegyzőkönyveket sem. (Ezek pótlása a Beszámoló készítésének idején folyamatban volt) Az ellenőrzések tapasztalatai: - Ellátotti jogok érvényesülése, érdekképviselet A vizsgálatok azt mutatták, hogy az ellátotti jogok az emeltszintű ellátások visszaminősítésének kezdeti szakaszában jelentős sérelmet szenvedtek.

176 Két fenntartó azt a gyakorlatot alakította ki, hogy egyoldalúan felmondta a megkötött szerződéseket, visszafizette az egyszeri térítési díj időarányos részét. Ezen felül kártérítést is fizetett, amit az ellátottak elfogadtak. Ezt követően új megállapodást kötött, már átlagos szintű ellátásra. Az új megállapodások az elhelyezés módjára azonban nem tértek ki. (Ennek valószínűsíthető oka az volt, hogy a fenntartók attól tartottak, hogy amennyiben beírják, hogy az elhelyezési feltételek nem változnak, úgy a működési engedély módosítása iránti kérelmük elutasításra kerül.) Ez a hiányosság azonban alkalmat nyújthat a későbbiekben arra, hogy az intézmények az elhelyezési feltételeket megváltoztassák, hiszen a megállapodásokban nem vállaltak garanciát a megállapodásban foglalt elhelyezési feltételek fenntartására. Hivatalunk kötelezte a fenntartókat e hiányosság megszüntetésére, a fenntartók nem kifogásolták kötelezésünket, ténylegesen azonban csak utóvizsgálataink kapcsán történt előrelépés az hiányosságok megszűntetése terén. A miniszter által elrendelt vizsgálatot követtő átminősítések során – a fenntartók az egymástól és Hivatalunktól kapott információk alapján – már a szerződésekben szerepeltették, hogy az elhelyezési feltételek nem változnak. - Az érdekképviseleti fórumokat többségében szabályszerűen létrehozták, azok dokumentáltan működtek. Igazi érdekvédelmet azonban – álláspontunk szerint – saját kiszolgáltatott helyezettüknél fogva nem tudnak ellátni. Az ellátottjogi képviselő elérhetősége minden intézményben jól látható helyen megtalálható volt, a képviselők rendszeresen megtartották fogadóóráikat. - Térítési díjak A személyi térítési díjak összegszerűségének kiszámolása megfelelő volt. Két fenntartó továbbra sem fogadta el a visszamenőleges emelés tilalmát, vitatta a jogértelmezés jogszerűségét. Amennyiben ezt a jogsértő magatartást továbbra is tapasztalni fogjuk, annak megszüntetése érdekében Hivatalunk e fenntartók esetében szankciót fog alkalmazni. A térítési díj nyilvántartás vezetésénél kisebb hiányosságokat tapasztaltunk, a távollétre eső díjat általában jól számolták az intézmények. Az ellenőrzések során találkoztunk olyan intézménnyel is, amelyik nem emelt szintű intézményként kért egyszeri befizetést. Elvétve még mindig található az egyszeri befizetés mellett más címszó alatt történő pénzbeszedés, pl. költségtérítés. Ezek visszafizetésére határidő kitűzése mellett köteleztük az intézményt. A térítési díjakról szóló értesítések általában tartalmazták a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást. A térítési díjakkal kapcsolatos általános tapasztalatunk, hogy az önkormányzatok mesterségesen alacsonyan tartják az intézményi térítési díj összegét. ( A Főváros Önkormányzat legjobb feltételeket biztosító otthonában az intézményi térítési díj havi 67.000 Ft.) A forrásokat az intézmények, a szociális szolgáltatás működési kiadásaira fordítják, ezért tárgyi fejlesztésre, szakmai létszámok biztosítására anyagi forrás már alig marad. Ennek következménye lehet az, hogy a források elapadásakor megemelik az intézményi térítési díjat, mely a személyi térítési díj emelkedését is eredményezi, ezáltal az éves inflációt jóval meghaladó anyagi teher hárul az ellátottakra.

177 - Szakmai programok A szakmai programok megfelelőségét a módszertani intézmény munkatársa vizsgálta. Tapasztaltuk, hogy a szakmai programok azoknál az intézményeknél, ahol egyszerre átlagos és emeltszintű ellátást is nyújtanak, nem tartalmazzák az ellátások közötti különbséget. Ennek ellenére a módszertani intézmény ezeket megfelelőnek tartotta. E vonatkozásban szakmai konzultációt fogunk kezdeményezni. - Szabályzatok, nyilvántartások vezetése A tiszta profilú intézmények vonatkozásában súlyos hiányosságot az önkormányzati fenntartású intézményekben e téren nem tártunk fel, a nem állami fenntartású intézményeknél azonban sok esetben megállapítottuk, hogy a jogszabályok változását a szabályzatokba és szakmai programokba nem vezették át. Ezek pótlására minden alkalommal határidő tűzésével felhívtuk a figyelmet. Azokban a bentlakásos intézményekben, amelyek alapszolgáltatásokat is nyújtanak, gyakran tártunk fel adminisztratív hiányosságokat. - Szakmai létszám, szakképesítés Visszatérő hiányosságként állapítottuk meg – főként az önkormányzati fenntartású intézményeknél – a szakmai létszám és a szakképesítés hiányát (az intézmények többségében jelentős fluktuáció észlelhető) Az egyik intézményben az intézményvezető – főállásban – ugyan azon fenntartó által, más régióban működtetett, más intézményben is intézményvezetői feladatot látott el. Ennek a helyzetnek a jogszabálysértő voltára és megszüntetésére felhívtuk a fenntartót. Az ehhez hasonló problémák kiszűrésére szükségesnek látnák az országos nyilvántartás kiterjesztését az intézmények vezetőinek adataira is. - Tárgyi környezet Az önkormányzati intézmények többségében a tárgyi környezet elégtelenségét, az épületek rossz állapotát tapasztaltuk. - Elhelyezésre várakozók A Pest megyei Önkormányzatnál – a fenntartó tájékoztatása szerint – 900 fő várt 2007ben elhelyezésre. Az önkormányzat szolgáltatási koncepciójában szereplő tervek kivitelezésben igen kicsi az előrehaladás. Az elhelyezési igények kielégítésének meggyorsítása céljából javasoltuk az Önkormányzatnak a civil szolgáltatókkal történő ellátási szerződések megkötését. Az Önkormányzat kötött is két ilyen szerződést, de ennek ellenére a várakozók száma alig csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy az önkormányzat saját forrást nem biztosított az ellátási szerződéshez, így csak azt a szolgáltatást igénybe kívánó személyt tudja csak civil szolgáltató befogadni, aki az intézményi térítési díjat képes megfizetni. A várakozók közül ilyen személy azonban csak elvétve van. Vizsgálati megállapításainkat – szinte kivétel nélkül – az intézmények fenntartói, vezetői elfogadták, a hiányosságok megszüntetésére megtették, megteszik a szükséges

178 intézkedéseket, melyek tényleges teljesítésének ellenőrzésére a 2008. évben tervezett ellenőrzéseink során figyelemmel leszünk. A feltárt hiányosságok miatt 2007-ben nem éltünk szankcionálási jogosultságunkkal, ehelyett tárgyalások útján törekedtünk az intézmények fenntartóit, vezetőit jogkövető magatartásra bírni. A vonatkozó jogszabályi előírás szerint, a foglakoztatás körében külön ellenőrzési kötelezettsége van Hivatalunknak. Ez az ellenőrzés 2007-ben a fentebb vázolt munka mennyisége, és az ahhoz rendelkezésünkre álló szakreferensi létszám csekély volta miatt az intézmények ellenőrzésétől nem vált külön a foglakoztatás ellenőrzése. Ennek pótlására hangsúly fogunk fektetni a 2008 –as évben. Az ellenőrzések során felügyeleti intézkedés tettünk, mely keretében az I. fokon eljárt jegyző döntésének megsemmisítése mellett új eljárás lefolytatását rendeltük el. - A települési jegyzők hatáskörébe tartozó szociális ügyeket érintő törvényességi ellenőrzések A számadatokat az 53. sz. melléklet 2. sora tartalmazza. A 2007. évben lefolytatott hatósági ellenőrzések alapvetően három nagy csoportra oszthatók: - a SZGYH által önállóan kezdeményezett és lefolytatott vizsgálatok (hivatali vizsgálatok), - a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal által kezdeményezett komplex vizsgálatokban való részvétel, - a közgyógyellátás ügykörét érintő célvizsgálatok. A hivatali és a komplex vizsgálatok helyszíni ellenőrzésen és konkrét ügyiratok részletes tanulmányozásán alapultak. A helyszíni szemle alkalmával minden esetben vizsgáltuk a feladatellátáshoz biztosított személyi és tárgyi feltételeket, a vizsgálati szempontok szerinti, kötelezően vezetendő nyilvántartásokat. Konkrét ügyiratok részletes vizsgálatára a helyszínen csak esetenként került sor, a szúrópróbaszerűen kiválasztott iratok többségét Hivatalunkban dolgoztuk fel. A Hivatalunk által részletes vizsgálat alá vont ügyek száma 2007-ben összesen 804 volt. Hivatali vizsgálatra Újszilvás község Kőröstetétlen község Jászkarajenő község településeken került sor, Komplex vizsgálatban Bernecebaráti község Cegléd város Dabas város Délegyháza község Érd város Budapest I. kerület (város) Budapest III. kerület (város)

179 Budapest XX. Kerület (város) Galgahéviz község Göd város Halásztelek nagyközség Pilisborosjenő község Szigetszentmiklós város Tóalmás község településeken vettünk részt. A hivatali és komplex vizsgálatok során általános, részletes vizsgálati szempontrendszerünk az alábbiak szerint alakult. 1. a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításának módja 2. A közgyógyellátás és a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei tárgykörben lefolytatott eljárások jogszerűsége 3. Nyilvántartások vezetése Egyéb vizsgálati szempontok: Az ellenőrzések során figyelemmel voltunk – a Szociális és Munkaügyi Minisztérium külön kérésére – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatályosulására, különös tekintettel a bevezetett új jogintézményekre, alapvető változásokra. Az év második felében szempontrendszerünk kibővült a jegyzői szociális hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokkal: az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély és az ápolási díj (Szt. 41. § (1) és 43/A. § (1) bekezdés szerint) tekintetében. Megjegyzendő, hogy a vizsgálat alá vont hivatalokban még ekkor is kevés, a fenti ügykörökbe tartozó eljárásról adtak számot, időskorúak járadéka ügyében csak elvétve folytattak eljárást A vizsgálatok alapján nyert tapasztalatok: A személyi feltételek vonatkozásában: Az eljáró ügyintézők végzettsége, szakképesítése többségében megfelelő. Négy település adatai közt 0 érték szerepel, mely azt jelzi, hogy a képzettség a hatályos jogszabályi előírásoknak nem felel meg. Általános tapasztalatunk szerint a feladatokat, elsősorban a fővárosi kerületekben és városi hivatalokban, felsőfokú végzettségű munkatársak látják el. A kisebb településeken többségében ma is középfokú végzettség birtokában végzik munkájukat. Igen gyakori, hogy osztott munkakörben, egyéb ügyekben is el kell járniuk, gyakori elvárás velük szemben, hogy vegyenek részt a képviselő-testület bizottságainak munkában, sőt a helyi rendeletek előkészítésében is. A tárgyi feltételeken belül az elhelyezést két település kivételével megfelelőnek ítéltük. Érden a problémát az jelenti, hogy egyetlen nagy – az ügyfélszolgálati résszel is összefüggő, egyébként kultúrált – helyiségben folyik a szociális ügyek intézése (és az ügyfélfogadás). Ez sem az elmélyült munkavégzéshez megfelelő körülményeket, sem az esetenként indokolt „intimitást” nem képes biztosítani, ami az ügyfelek személyes érdekének sérelmével járhat. Az önkormányzat maga is észlelte a problémát, és már vizsgálatunk idején megkezdődött a szakterületen dolgozó munkatársak optimálisabb elhelyezésének előkészítése. Pilisborosjenőn hasonló állapotot tapasztaltunk azzal, hogy itt valamennyi igazgatási ügyet egyetlen tetőtéri helyiségben látják el, amely egyben az ügyfélfogadás helye is. A hivatal épülete nem akadálymentes, a mozgássérült ügyfeleket a földszinten fogadják. E körülmények sem az ügyfelek, sem az eljárást folytató munkatársak számára nem megfelelő.

180

A tárgyi feltételek másik fontos tényezője a munkahelyek felszereltsége. E tekintetben, bár jelentős minőségi különbségeket tapasztaltunk, a munkavégzéshez alapvetően szükséges eszközök mindenhol rendelkezésre állnak. Számítógéppel minden ügyintéző rendelkezik. Tapasztalatunk szerint nem általánosan jellemző az Internet hozzáférés, elektronikus levelezés lehetősége. Viszonylag kevesen férnek hozzá közvetlenül CD Jogtárhoz. Nem minden hivatal rendelkezik szociális szoftverrel (pl. WINSZOC), a meglévő géppark néhány helyen nem is lenne alkalmas ezek alkalmazására. A felszereltség közvetlen hatással van a szakmai munkavégzés minőségére. A kötelezően vezetendő nyilvántartások meglétét, tartalmának megfelelését vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy ahol speciális szoftver hiányában, papíralapú nyilvántartás vezetésére kényszerülnek, ott a nyilvántartások minden esetben, kisebb-nagyobb mértékben hiányosak voltak. A szociális programok egyrészt szükségszerűen tartalmazzák a nyilvántartandó adatokat, másrészt folyamatos frissítésük folytán a változó jogszabályi környezethez könnyebb (és pontosabb) alkalmazkodást biztosíthatnak. Az összesen 381 (hivatali és komplex) vizsgált eljárásból 19 (5 %) esetében tártunk fel olyan hiányosságot, mely alapján az ügy saját hatáskörben történő felülvizsgálatát és a szükséges intézkedések megtételét javasoltuk a jegyzőknek. Ezek ügykörönkénti megoszlása az alábbiak szerint alakult: közgyógyellátás 10 ápolási díj 3 rendszeres szociális segély 3 időskorúak járadéka 1 közlekedési kedvezmények 1 Az elsőfokú hatóság döntéséneknek felügyeleti jogkörben történő megsemmisítésére ebben a vizsgálati körben nem került sor. Szükséges megjegyezni, hogy ez részben a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmével függ össze. A közgyógyellátással kapcsolatos tapasztalatokat a célvizsgálatoknál részletezzük. Az ápolási díj ügykörében észrevételezett hiányosságok: A tört hónapra járó ellátás összegét nem a hatályos előírásoknak megfelelően állapították meg. Az első alkalommal történő folyósításról jogsértően rendelkeztek. (Összevonták az első teljes hónapra járó ellátással, és csak azzal együtt – egy hónapos késéssel – gondoskodtak a kifizetésről). Az ápolt személy elhunytát követően, az utolsó hónapra folyósított ellátás kifizetése nem volt jogszerű. Több ügyben bizonytalanság volt tapasztalható a jogosultságot megalapozó körülmények tisztázására során, ami egyben a hatáskört is érinti. Különösen a kisebb településeken, ugyanaz az ügyintéző jár el, akár jegyzői, akár képviselő-testületi hatáskörbe tartozó esetről van szó. A más-más hatáskörben jellemző eljárási szabályok esetenként keverednek, vagy automatikusan a korábbi rend szerint tisztázzák a tényállást. A kérelem és hozzá csatolt dokumentumok esetenként szintén hibásak, bizottságra, önkormányzati rendeletre történő hivatkozásokat tartalmaznak. A határozatok sem következetesek esetenként a hatáskör gyakorlójára vonatkozóan, a fejlécben, a felülvizsgálatról való rendelkezésben, a jogszabályi hivatkozások között és a kiadmányozónál bizottság, vagy testület, és jegyző is megjelenik, ugyanabban a döntésben.

181

Előfordult, hogy nem végezték el a fokozott ápolási igény megállapítása érdekében szükséges eljárási cselekményeket (szakértő rendelése). A rendszeres szociális segély ügykörében: Szintén tapasztaltunk a nem teljes hónapra járó juttatás megállapításával, folyósításával kapcsolatos problémákat. Több esetben hibás volt az egy főre jutó jövedelem számítása, így az ellátás összegének meghatározása is. Az együttműködési kötelezettség tartalmi elemeinek határozatba foglalása egyes helyeken elégtelennek bizonyult, amit részben az önkormányzat rendeletének vonatkozó szabályaival (azok hiányával) lehet összefüggésbe hozni. Egy településen azt tapasztaltuk, hogy az ügyfélnek gyakorlatilag már a kérelem benyújtása előtt fel kellett vennie a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel, annak igazolása nélkül a kérelem benyújtására nem kerülhetett sor. Ez a jogosultság megállapítása esetén a kérelmező kárára, a folyósítás kezdő időpontjának kitolódását eredményezte. (A településen következetesen alkalmazták ezt az eljárást.) Az Időskorúak járadéka megállapítása kapcsán mindösszesen egy ügyiratot vizsgáltunk, számos hiányosságot tapasztaltunk, de ezek általánosításra nem alkalmasak. A közlekedési kedvezmények ügyében folytatott eljárásokra vonatkozóan általában elmondható, hogy kevesebb észrevételt tettünk, érzékelhető volt, hogy a „stabil” jogszabályi háttér alapján jól begyakorlott munkát végeztek az I. fokon eljáró ügyintézők. Feladatukat láthatóan segítette – kis településekről lévén szó – a visszatérő ügyfelek személyes ismerete is. Ugyanakkor egyes hibák éppen e körülményeknek köszönhetően merültek fel. Néhány, a feltárt hiányosságok közül: - A hatályos szakmai jogszabály nem írja elő kötelezően alkalmazandó kérelemnyomtatvány használatát, így településenként „házilagosan” szerkesztett nyomtatványokkal találkoztunk vizsgálataink során. Ezek többsége gyakorlatilag a már hatályon kívül helyezett (179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelet) jogszabály melléklete szerinti kérelem. Egyes helyeken az elavult hivatkozást is tartalmazza az irat. Ennél nagyobb probléma, hogy az egyik településen automatikusan alkalmazták a korábban előírt 5 éven belüli időszakra szóló nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező szerzési támogatásban nem részesült, holott a hatályos jogszabályok értelmében 7 éven belül nem lehet ismételten jogosultságot megállapítani. Az érintett jegyzőt felhívtuk, hogy valamennyi ügy felülvizsgálatáról gondoskodjon a hatályos rendelkezéseknek megfelelően. Esetenként hiányos dokumentációval találkoztunk a jövedelemszámításnál figyelembe vett személyek hozzátartozói minőségét illetően. A döntéseket a személyes ismeretek alapján helyesen hozták meg, azonban pusztán az iratanyag alapján nem lett volna megállapítható, az eljárás jogszerűsége. Kívánatos lenne az egységes kérelem alkalmazása érdekében a hatályos jogszabályt ilyen tartalmú melléklettel kiegészíteni. Az ügyintézők munkáját is nagyban segítené, ha a kérelemnyomtatvány egyértelműen tartalmazná azt is, hogy a különböző jogosultsági feltételeket milyen dokumentumok benyújtásával szükséges igazolni. - Egyes eljárásokban – szintén a kérelmező személyes körülményeinek ismeretében – a döntés dátuma korábbi volt a kérelem benyújtásánál, amely jogszerű eljárásban nem fordulhat elő.

182 - A határozatok kötelező tartalmi elemei közül sok esetben hiányzott a súlyos mozgáskorlátozottság tényének megállapítása. - Előfordult, hogy az első ízben – év közben – megállapított közlekedési támogatás ügyében az ellátás kezdő időpontját nem a jogszabályi előírások szerint állapították meg. - Volt hivatal, ahol a több éve ismételten kérelmezett szerzési támogatások ügyében a jogosultság meghosszabbítása helyett minden évben annak megállapításáról döntöttek. - A közgyógyellátás ügykörére vonatkozó célvizsgálatokat a felterjesztett iratok részletes vizsgálata útján folytattuk le. A vizsgálati szempontok: 1) A törvényes ügyintézési határidők betartása 2) Eljárások lefolytatásának és 3) A hatóság döntéseinek jogszerűsége. 4) Szükségszerűen figyelmet kellett fordítanunk az önkormányzati rendeletek vonatkozó szabályaira is. A célvizsgálatok települései: 1) Budakalász 2) Budapest I. kerület 3) Budapest V. kerület 4) Budapest VIII. kerület 5) Budapest XII. kerület 6) Budapest XXIII. Kerület 7) Cegléd város 8) Gomba község 9) Nagytarcsa község 10) Örkény város 11) Szigetszentmiklós város 12) Tinnye község 13) Tököl város 13 településről összesen 423, településenként átlagosan 33 ügyirat vizsgálatára került sor. Az eljárások során 14 ügyben (3 %) volt megállapítható a törvény ügyintézési határidő jelentősebb túllépése. Megjegyzendő, hogy a részhatáridők tartása kapcsán ezen felül is észleltünk egy-egy napos csúszást, melyek azonban az eljárás végére – az összes rendelkezésre álló idő figyelembe vételével – kiegyenlítődtek. Az eljárások és döntések jogszerűségének vizsgálata során 33 ügyben (9 %) kezdeményeztük a feltárt hiányosságok miatt a saját hatáskörben történő felülvizsgálatot. Ez a magas arány az egyik településen vétett típushibának köszönhető. Ott az ügyek jelentős részében nem rendelkeztek az eseti gyógyszerkeret összegéről, így 15 ügyet érintően kellett a jegyzőt felülvizsgálatra felhívni. Az ügyek 1 %-ában tapasztaltunk olyan hiányosságot, melynek következményeként 5 ügyben az első fokú döntést megsemmisítettük. Jellemzően I. fokú elutasító határozatok esetében. A célvizsgálatok során öt (a másodfokú eljárások alkalmával ennél jóval több) településen tapasztaltuk, hogy az önkormányzat rendelete nincs összhangban a Szt. 50. § (3) bekezdésének rendelkezéseivel, vagy egyáltalán nem tartalmaz rendelkezést a

183 „méltányossági” jogcímen adható ellátásról. A rendelkezések jellemző eltérései a törvénytől: - A jogosultsági korlátot, a költségek tekintetében nem a gyógyító ellátások költsége, hanem a gyógyszerköltség mértéke szerint állapítják meg. - A jövedelem oldaláról a korlátot nem a legkisebb öregségi nyugdíjhoz igazodva, hanem az egy főre jutó jövedelem alapján állapítják meg. - Fentiek kombinációja. Ezekben az esetekben is jeleztük a jogellenes szabályozást a Közigazgatási Hivatal Törvényességi Főosztálya felé. Néhány jellegzetes hiányosság, melyekre a hatóságok figyelmét fel kellett hívni: - Az iktatás módját illetően kétféle hibát is észleltünk. Az egyik esetében a vizsgálat alá vont hivatalhoz érkezett valamennyi közgyógyellátási kérelmet egy főszámra iktatták, a másikban házastársak kérelmét kezelték egy ügyiratként. - Az egyik településen (egy ügy kivételével) nem a jogszabályban előírt kérelem benyújtásával indultak az eljárások. Az alkalmazott nyomtatvány adattartalma nem volt összhangban az eljárás során figyelembe veendő tényekkel, körülményekkel, ami a jogszerű döntés meghozatalát szükségszerűen jelentősen megnehezíthette. - Esetenként szükségtelenül került sor a szakhatóság megkeresésére vagy azért, mert a kérelmező jövedelmi viszonyai miatt további vizsgálat nélküli elutasításról kellett volna dönteni, vagy azért, mert elmulasztották az alanyi jogosultsági feltétellel rendelkező ügyfelet nyilatkoztatni arról, hogy igényt tart-e egyéni gyógyszerkeret megállapítására. Mindkét hiba az eljárás szükségtelen és jelentős elhúzódásához vezetett. - Alig találkoztunk olyan intézkedéssel, melyet a Ket. a szakhatóság késedelme esetére ír elő. - Ugyanakkor széles körben alkalmazták az eljárás végzéssel történő felfüggesztését a szakhatóság eljárásának időtartamára, mely nem jogszerű. - Egyes esetekben csak következtetni lehetett az eljárás elhúzódásának okára (ide nem értve a szakhatósági átfutási időt), mert az egyes eljárási cselekményeket nem dokumentálták megfelelően (pl. hiánypótlásra történő szóbeli felhívás, a hiányosság pótlásának ideje). - Több ügyben tapasztaltuk, hogy nem alkalmazták a jogosultság kezdő időpontjára vonatkozó Szt. szerinti szabályokat olyan esetben, amelyben a korábbi jogosultság lejáratát több mint 15 nappal megelőzően határoztak közgyógyellátás megállapításáról. - Több helyen egyszerűsített határozat formájában döntöttek a jogosultság megállapításáról, mely a közgyógyellátás ügykörében több okból sem jogszerű (nem biztosít lehetőséget az azonnali végrehajthatóság Ket. szerinti kimondására és indokolására, nem szerez tudomást az ügyfél arról, hogy jogorvoslati eljárás keretében vitathatja a szakhatóság által megállapított költségeket stb.). - A határozatok egy része egyáltalán nem, vagy nem a Ket. rendelkezései szerint tartalmazta az azonnali végrehajthatóságra vonatkozó rendelkezést (ki kell mondani és meg kell indokolni). Előfordult, hogy a döntésre felvezetett feljegyzés szerint a kérelmező lemondott fellebbezési jogáról, ami az előbbiekre tekintettel indokolatlan és az eljárási szabályoktól eltérően nem is lett dokumentálva. - A nem egyszerűsített határozatok esetén is széles körben tapasztaltuk, az ügyfél számára jelentős információk hiányát (például év közbeni felülvizsgálat lehetősége.) Mind a hivatali és komplex vizsgálatok, mind a célvizsgálatok során figyelemmel voltunk a Ket. hatályosulásának kérdésére. E téren általában kedvező tapasztalatokat szereztünk. Többségében ügyfélbarát magatartást tanúsítottak a hatóságok például a lakosság, illetve

184 az egyes ügyfelek tájékoztatása terén, az ügyfelek érdekében, az eljárásokban közreműködő társszervekkel való kapcsolattartásban. Gyakran éltek a tényállás tisztázása érdekében – idős, beteg érintettek esetén – a telefonon történő egyeztetés lehetőségével, olykor személyes felkereséssel. Amit hiányoltunk, hogy az ezek során tisztázott körülményeket nem minden esetben dokumentálták megfelelően (feljegyzések hiánya). A hiánypótlási felhívások kibocsátásával kapcsolatban, egy-egy esetben javaslatot tettünk arra, hogy tájékoztassák az ügyfelet a megadott határidő meghosszabbításának lehetőségéről. Ezt azért tartjuk indokoltnak, mert a szociális területen jellemzően kiszolgáltatott, beteg, idős és az eljárási törvényt nem ismerő ügyfél ennek hiányában – különösen rövid határidő szabása esetén – eleshet a körülményei alapján járó ellátástól. (Például szakértői vélemény benyújtása 8 napon belül, ennek hiányában az eljárás megszüntetése.) A hatóságok éltek a belföldi jogsegély eszközével. A végzés, vagy határozat formájában történő döntést általában helyesen alkalmazták. Csupán egy ügyben tapasztaltuk, hogy a kérelem elutasítását nem határozatba, hanem végzésbe foglalták. A döntések többsége megfelelt a Ket. rendelkezéseinek. Amit széles körben tapasztaltunk és kifogásoltunk, hogy a határozatok jogszabályi hivatkozásai pontatlanok, vagy hiányosak voltak. Leggyakrabban a hatáskört, illetékességet megállapító jogszabályra történő utalás maradt el. Gyermekvédelmi szakfeladatok A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények szakmai ellenőrzése Az ellenőrzések számát az 53. táblázat 3. sora tartalmazza. A 2007. december 31.-i állapotnak megfelelően a régióban 424 gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény-egységet (intézményt+telephelyeit) tartottunk nyilván. Ebből 98 gyermekvédelmi szakellátási és átmeneti gondozást nyújtó alapellátási intézmény működött, melyek a székhely intézményen kívül 145 telephellyel rendelkeztek. 2007-ben összesen 154 intézmény ellenőrzését végeztük el. Ez a 154 székhelyen túl 175 telephelyet és 35 területi irodát (TEGYESZ, gyermekjóléti szolgálat) érintett. A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet munkatársait 15 intézmény ellenőrzésébe vontuk be, megállapításaikat beépítettük az ellenőrzési jelentésekbe. Az együttműködés esetenként zökkenőmentes volt, a módszertani munkatárs és a szakreferens megállapításai egyeztek, más esetekben azonban véleményük adott jelenségről, helyzetről eltérő volt, ami vizsgálati szempontjaink különbözőségéből is fakadt. A nehézségek ellenére az együttműködés hasznosnak bizonyult, a munkatársak új szemlélettel találkoztak, és az intézmények szakmai tevékenységét érdemben is sikerült értékelni, ami a szolgáltatások minőségfejlesztése szempontjából, hosszú távú szakmai előnyökkel kecsegtet. Hivatalunk általunk engedélyezett átmeneti gondozási és szakellátási intézmények vonatkozásában az éves ellenőrzési kötelezettségünket – egy a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézettel közösen tervezett ellenőrzést kivéve – teljesítettük, azonban a decemberi ellenőrzéseinkről szóló jelentések egy részének leírása 2008. januárjára maradt. (Mivel a telephelyekkel közös ellenőrzési jelentéseket készítettünk, a szakellátási és átmeneti gondozási intézményekről 97 ellenőrzési jelentés készült.)

185 2007-ben 57 gyermekjóléti szolgáltatást, napközbeni ellátást ellenőriztünk. Minden ellenőrzésben részt vett az illetékes módszertani intézmény munkatársa is, megállapításaikat az ellenőrzési jelentésbe beépítettük, illetve külön is megküldtük az intézmények vezetői és fenntartói részére. Az Osztály munkatársai – saját munkafeladataik mellett – részt vettek a szociális intézmények és a pénzbeli ellátások területén tapasztalható megnövekedett feladatok ellátásában is. Az intézményrendszer 2007. évi állapota és ellenőrzésének tapasztalatai Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás a régió egész területén, minden településen biztosított. Budapest fővárosban 17 kerületben gyermekjóléti központ, 6 kerületben gyermekjóléti szolgálat működik. ( 2 kerületben bár a lakosságszám meghaladja a 40.000. főt, ezért kötelező lenne, gyermekjóléti központ nem működik.) 22 intézmény a kerületi önkormányzat fenntartásában működik, egy civil szervezet által fenntartott. A fővárosban 2007.-ben gyermekjóléti központ, gyermekjóléti szolgálat ellenőrzésére nem került sor. Pest megyében 2 gyermekjóléti központ rendelkezik működési engedéllyel (Érd, Cegléd), és egy kialakítása folyamatban van (Budaörs). A megyében csak Érd város lakosságszáma haladja meg a 40.000 főt (továbbá megyei jogú város is) gyermekjóléti központ működtetése itt kötelező. 8 kistérség által fenntartott gyermekjóléti szolgálat működik integrált intézményi keretek közt, ez 55 települést érint. Intézményfenntartó önkormányzati társulás által fenntartott intézmények száma: 18, ebben a formában 69 település ellátása biztosított. Önálló családgondozó látja el a szolgáltatást 4 településen, 2 intézmény egyházi fenntartású. 21 települést lát el 6 civil szolgáltató és egy vállalkozó. A gyermekjóléti szolgálatok körében Pest megyében, a korábbi években tapasztalt változások 2007.-ben is folytatódtak, illetve jelenleg is tartanak. Pest megyében a többcélú kistérségi társulások költségvetési támogatása 2006.-ban elindított egy folyamatot, melynek következtében egyre több helyen a többcélú kistérségi társulás gondoskodik a gyermekjóléti szolgáltatási feladatokról, akár úgy, hogy saját maga tart fenn ilyen intézményt, akár intézményi társulások szervezésével, vagy ellátási szerződések kötésével, illetve a társulás székhely települése vagy valamely tagjának intézménye útján. Ezek a változások meglévő működési engedélyek módosítását, új működési engedélyek kiadását igényelték, ez a működést engedélyező jegyzők számára adminisztrációs terhet, hivatalunk felé egyre több segítségkérést jelentett. Megfigyelhető emellett a fokozott integráció, a megyében jellemzően szociális intézménnyel – és már nem csak családsegítő szolgálattal, hanem házi segítségnyújtással, gondozási központtal, stb.- összevont intézmények jönnek létre. Az elkülönült szakmai vezetés általában biztosított, ahol nem, azt folyamatosan jelezzük a fenntartó felé. A feladatkoncentráció általában a szakmai színvonal javulásával jár, növekszik a szociális munkás végzettségű, illetve más felsőfokú szakképzettségű munkatársak száma, aránya a területen. Az így létrejött térségi szolgálatok szinte mindegyikében alkalmaznak segítő szakembereket,(pszichológust, fejlesztő pedagógust) bár még csak a kötelező óraszám töredékében. Egyre inkább előtérbe kerül és fejlődik a szolgálatok prevenciós tevékenysége. Egyes esetekben problémát jelent a fenntartók, szolgáltatók változása (pl. megjelent az iratok átadásának problémája a régi és új szolgáltatók között.)

186

Gyermekek napközbeni ellátása Budapest Főváros mind a 23 kerületében működik bölcsőde. 20 kerületben egyesített bölcsőde, két kerületben több célú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként, egy kerületben 3 önálló bölcsődeként működnek ezen intézmények. A megyében 47 bölcsőde működik, ebből 43 önkormányzati fenntartású. 7 település van, melynek lakosságszáma meghaladja a 10 000 főt, mégsem rendelkezik bölcsődével. Két településnek egyáltalán nincs elképzelése, mi módon tudja ezt az ellátást biztosítani, várják a pályázatokat. 2007.-ben Európai Uniós pályázati forrásból egy bölcsőde került átadásra, valamint 5 bölcsőde építése folyik. Ezek már a szolgáltatások szélesebb körét vállalják fel: gyermekfelügyelet, baba-mama klub, játszóház, játéktár kialakítását. Három kisebb településeken elkezdődött az óvodába integrált bölcsődei csoportok létrehozása, mely mindenképp segítséget jelent az ott élők munkába állásának támogatásában. A bölcsődék vizsgálatánál összesítve megállapítható, hogy a működéshez szükséges dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően elkészítették, a jogszabályok szerinti nyilvántartást megfelelően vezetik. A működéshez szükséges személyi-, tárgyi-, elhelyezési feltételek megfelelőek (1-2 intézményben várnak beiskolázásra a dolgozók, a folyamatos munkarend biztosítása érdekében erre ezek után kerül sor). A játékkészlet pótlását sok helyen a bölcsődében létrehozott alapítvány által biztosítják. A fenntartók általában gondoskodnak a folyamatos karbantartásra, felújításról. 3 bölcsőde ismételt ellenőrzést igényel a működéshez szükséges alapdokumentumok, a kötelező nyilvántartások és személyi feltételek biztosítása miatt, és egy bölcsőde az elhelyezési és tárgyi feltételek javítása okán. A napközbeni ellátás másik formája a családi napközi üzemeltetése. Az országban működő családi napközik több mint 1/3-a régióban működik, összesen 53. Ebből jelenleg 3 önkormányzati fenntartású, a többi működtetője civil szervezet vagy vállalkozó. 6 önkormányzat kötött ellátási szerződést családi napközi fenntartójával, bizonyos számú hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett gyermek ellátására. Egy kistérségben, már kistérségi szintre emelték a családi napköziket, így plusz normatívával tudják segíteni fenntartásukat. A civil családi napközik elsősorban 1-3 éves korú gyermekek ellátását végzik, míg két önkormányzati napközi, a délutáni iskolai napközi helyett fogadja a gyerekeket. A családi napközit működtetők 50 %-a működtet játszóházat is, ahol gyermekfelügyeletet biztosít. 2007.-ben 5 családi napközi ellenőrzésére került sor. Megállapítható, hogy a szolgáltatások tárgyi feltételei jók, barátságos környezetben, igényes ellátást nyújtanak a gyermekeknek. Egy intézmény esetében jelentett problémát, hogy az ellátottak létszáma lényegesen meghaladta a működési engedélyben szereplő létszámot, és az intézmény inkább óvodai tevékenységet folytatott, melynek működési engedélyezése már az illetékes hatóságnál folyamatban van. Egy esetben pedig a jegyző tévesen nem gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységre jogosító vállalkozói igazolványt adott ki a működtető részére, hanem, csak a gyermekfelügyeletre jogosító „normál” vállalkozói igazolványt, ez a probléma is rendeződött.

187 A gyermekek átmeneti gondozása Bár az átmeneti gondozás valamely formáját minden önkormányzat köteles lenne biztosítani (legalább a helyettes szülői ellátást, illetve a más településeken nyújtható szolgáltatásokhoz való hozzájutást), gyakorlatban a régió területének csak kis része lefedett ilyen szolgáltatással. 20. 000 lakosságszámot meghaladó településen gyermekek átmeneti otthonát, 30.000. lakosságszámot meghaladó településen családok átmeneti otthonát köteles működtetni az önkormányzat. Budapest fővárosban 10 olyan kerületben nem biztosított a gyermekek átmeneti otthona, vagy családok átmeneti otthona, ahol ez lakosságszám alapján kötelező lenne. Viszont minden kerületben működik az átmeneti gondozás legalább valamelyik formája, és 16 civil fenntartású, többnyire országos vagy fővárosi ellátási területű intézmény működik a Fővárosban, ezért az igénylőnek még mindig nagyobb esélye van hozzájutni az ellátáshoz, mint vidéken. Pest megyében helyettes szülői ellátás biztosított a Ceglédi többcélú kistérségi társulás egész területén, Szigethalom és környékén, Szobon, és Üllő térségében. A Nagykátai kistérség helyettes szülői ellátásának szervezése folyamatban van. Gyermekek átmeneti otthona mindössze egy működik a megyében, civil szervezet fenntartásában, ellátási szerződéssel Érd részére szolgáltat. Egy önkormányzati családok átmeneti otthona működik, 8 intézmény civil szervezet, vagy egyház fenntartásában van. Folyamatban van Cegléden kistérségi szinten a családok átmeneti otthonának kialakítása. Jelenleg a megyében mindössze a települések 1/6-ában biztosított az átmeneti gondozás valamilyen formája. Ugyanakkor az átmeneti gondozás területén a 2006.- 2007. évben az intézmények, férőhelyek megszűnésével is találkoztunk. 2007-ben 4 átmeneti gondozási intézmény, 106 férőhely szűnt meg, ugyanakkor egy új intézmény létesült 12 férőhellyel. Sajátos jelenség volt a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott (egyébként a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő, ezért ideiglenes működési engedéllyel rendelkező) két gyermekek átmeneti otthonának bezárása. Mivel ezek nem kötelező feladatot láttak el (az átmeneti gondozás a kerületi önkormányzatok feladata, a Fővárosi Önkormányzattal nem volt megállapodásuk ennek fenntartására) ezért megszüntetésüket nem kifogásolhattuk, de javaslatot tettünk a kerületeknek történő feladat-átadásra, és ennek eredménytelensége esetén a gyermekek elhelyezését figyelemmel kísértük. (Ami érdekes, hogy jelenleg két új családok átmeneti otthonának működési engedélyezése van folyamatban, melynek fenntartója ugyancsak az ellátás biztosítására nem köteles Fővárosi Önkormányzat lenne.) Sajátos ellentmondás, hogy intézmények és férőhelyek szűnnek meg, miközben –főként Pest megyében- a gyermekjóléti szolgálatok azt jelzik, hogy nem tudnak átmeneti gondozásba elhelyezni gyermeket, mert nincs a településen, vagy elérhető közelségben megfelelő intézmény. A működő intézmények ellenőrzése során tapasztaltuk, hogy helyettes szülői hálózatoknál, gyermekek átmeneti otthonánál a férőhelyek kihasználatlansága figyelhető meg, ugyanakkor az átmeneti gondozás harmadik formája, a családok átmeneti otthonai telítettek. Ennek oka abban keresendő, hogy a családok átmeneti lakhatási problémáinak kezelésére a családok átmeneti otthona a legmegfelelőbb, mert biztosítja, hogy a szülők, gyermekek ténylegesen is együtt maradjanak, ne csak a szülői felügyeleti jog maradjon a szülőnél, hanem a tényleges gondozás nevelés joga és kötelezettsége, amely ösztönzi is a szülőt, hogy helyzetén saját erejéből is próbáljon változtatni.

188

A gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmények ellenőrzésének tapasztalatai: Az önkormányzatok által fenntartott intézményekben a személyi, tárgyi elhelyezési feltételek biztosítottak, a dokumentumok megfelelően elkészítettek, a teljes körű ellátást általában biztosítják. A civil szervezetek, egyházak fenntartásában működő intézményekben megfigyelhető a dokumentációk (alapszabály, szakmai program) hiányosságai. Az ellátottakról vezetett dokumentáció az adatlapok 2007. április 1-gyel történt változása óta még nem zökkenőmentes. Problémaként tapasztaltuk egyes, főként egyházi fenntartási intézményekben jogszabálysértő bekerülési feltételek előírását, családi átmeneti otthonoknál az anyák szabad mozgásának korlátozását. A térítési díj szabályozása sok esetben nem tartalmazza az ellátott jogorvoslati lehetőségét. Néhány intézményben a tárgyi feltételek hiányosak, illetve az épület tisztasági festésre szorul. Az érdekképviseleti fórum ülésein a fenntartók nem képviselik magukat, a gyermekjogi képviselő elérhetősége kevés intézményben került kifüggesztésre, ahol ez megvan, ott sincs tényleges kapcsolat a gyermekek és a gyermekjogi képviselő között. Pozitív változásként említhetjük, hogy a kiléptető lakások közüzemi díja már nem az ellátottat terheli, az előtakarékosság önkéntes alapon működik, a személyi állományt tekintve javult a szakképzettségi arány, és előző évekhez képest a fluktuáció alacsonyabb. Gyermekvédelmi szakellátás A régióban 8 nevelőszülői hálózat, 35 gyermekotthoni székhely, 18 gyermekotthoni telephely, 57 telephelyként működő lakásotthon, valamint 15 utógondozói otthon, valamint két területi gyermekvédelmi szakszolgálat működik. Ebből különleges ellátást nyújt 10 gyermekotthoni székhely, 8 telephely gyermekotthon, és 13 lakásotthon. Speciális ellátást nyújt két gyermekotthon, mindössze 31 férőhelyen. Speciális vagy különleges ellátás integráltan történő biztosítására 27 gyermekotthon, illetve lakásotthon rendelkezik működési engedéllyel. A gyermekvédelmi szakellátás szerkezetében a legszembetűnőbb a különbség a régión belül. Míg a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott intézmények tárgyi, személyi feltételei magas szinten megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a Pest megyei intézményekben évek óta hiányosságok tapasztalhatók, mind a tárgyi feltételekben (ez az utóbbi években tett észrevételeink hatására némi javulást mutat) mind a személyi állomány szakképzettségében. A szakellátás szerkezetében is megfigyelhetők a különbségek: míg a fővárosban a férőhelyek jelentős része gyermekotthoni, kisebb része nevelőszülői férőhely, addig Pest megyében az ellátás túlnyomó többségben nevelőszülői, kevés a gyermekotthoni férőhely. Tulajdonképpen a gyermekek igényeinek megfelelő ellátást egyik helyen sem tudják teljes körűen biztosítani, a gyermekek gondozási helyének kijelölése az üres férőhely függvénye. Ez a Fővárosban még mindig jobb lehetőséget nyújt az elhelyezésre mint a megyében. Pest megyében az ellátás szétaprózódott, a nevelőszülőknél 1-2 üres férőhely van, ez több testvér együttes elhelyezését nem biztosítja. Hiányzik az átmeneti otthon, az ideiglenes hatályú elhelyezések zökkenőmentes lebonyolítására, ideiglenes gondozási feladatot ellátó nevelőszülők ugyan vannak, de az éjjel-nappali elhelyezést biztosító diszpécserszolgálat nincs a szakszolgálatnál, ezért az elhelyezés koordinálása csak részben biztosított. Csecsemők, kisgyermekek elhelyezésére az év során kismamás nevelőszülő alkalmazására került sor, amely a kiskorú illetve utógondozott leányanyák és gyermekeik együttes elhelyezését biztosítja, igaz egyenlőre még csak korlátozott

189 számban. Ezen ellátáshoz a megyei önkormányzat családi házat biztosított a hivatásos nevelőszülő részére, melynek teljes fenntartási költségét állja, a hivatásos nevelőszülő díjazásán felül. A régió egészében kimutatható probléma, hogy kevés a speciális otthoni férőhely a magatartási, tanulási zavarokkal küzdő, 10 év feletti korosztály ellátására. Az ilyen gyermekek körében gyakori a szökés és a bűnelkövetés is. Szakellátási intézmény (fenntartói döntés alapján történt) bezárására egy csecsemőotthon esetén került sor (Fővárosban) a többi csecsemőotthon üres férőhelyein helyezték el az ellátottakat. Az intézmény megszüntetését előzetesen hivatalunkkal véleményeztették. A civil szervezetek által fenntartott szakellátási (és átmeneti gondozási) tevékenység esetén erősödik az a törekvés, hogy költségvetési forrásaikat bővítsék. 2007.-ben elindult egy folyamat (egyelőre csak 3 civil szervezetet érintett) hogy egyházi fenntartót keresnek, ezzel jutva magasabb normatívához. Budapest fővárosban a Fővárosi Önkormányzat, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint néhány civil szervezett fenntartásában működő szakellátási intézményekben - Az elhelyezési, tárgyi feltételrendszer az intézmények 90 %-ában megfelel a jogszabályi előírásoknak, az előírt feladatok (fűtéskorszerűsítés, sportudvar kialakítása, kerítés felújítása) elvégzésére a fenntartó a szükséges fedezetet biztosította, a munkálatok folyamatban vannak. Egy intézményben kellett nyomatékosan felszólítani az intézményvezetőt a tisztasági festés elvégzésére, mivel ennek elmaradása már-már egészségügyi veszélyeztetés szintű volt. - A szakmai munkakörökben alkalmazottak létszáma-2 intézményt érintően 1-1 fejlesztő pedagógus kivételével- megfelel a jogszabályi követelményeknek. Képesítésük –4 intézményben, néhány gyermekfelügyelő kivételével- megfelelő, a szakirányú képesítések megszerzése folyamatban van. - A szakmai tevékenységet megalapozó dokumentumok tartalma minden esetben megfelel a jogszabályi előírásoknak. Az intézmények szakmai tevékenységüket a működési engedélyben foglaltaknak és a szakmai jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően végzik. A Pest megyében működő szakellátási intézmények 2007. évi ellenőrzéseinek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az ellenőrzött intézmények szolgáltató tevékenysége: - egyházi és nem állami fenntartók esetében megfelelt a működési engedélyben foglaltaknak, - állami fenntartók esetén részben megfelelt – a fővárosi és minisztériumi fenntartó esetén megfelelt, míg Pest Megye Önkormányzata esetén részben megfelelt – a működési engedélyben foglaltaknak, ami azt jelenti, hogy a Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Gyermekotthoni Hálózatának telephelyein ott is elhelyeztek és elláttak különleges és/vagy speciális szükségletű gyermekeket, ahol ez a telephely működési engedélyében nem szerepel (ezt csak egy gyermekotthon és egy lakásotthon működési engedélye tartalmazza). Pest megyében az ellenőrzött intézmények működésének személyi feltételei a jogszabályi előírásoknak, elsősorban a képesítési előírásoknak maradéktalanul nem feleltek meg:

190 - egyházi és nem állami fenntartók esetén az intézmények működtetése a szakmai létszám előírásoknak – egy intézmény kivételével -megfelelt, a képesítési előírásoknak részben megfelelt, - állami fenntartó (Pest Megye Önkormányzata) esetén a szakmai létszám előírások az intézmény valamennyi szakmai, szervezeti egységében nem teljesültek, hiányzó létszámok, ill. munkakörök: családgondozó, gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus, de az elmúlt évhez képest történt előrelépés és a hiányzó munkakörök kialakítása, betöltése folyamatban van. Egyes nem állami fenntartók esetén ugyanakkor nem volt teljes körűen ellenőrizhető, hogy a szakmai feladatok ellátására kötött különböző munkaszerződések (megbízási szerződés, vállalkozói szerződés) a munkavállalók számára milyen tényleges alkalmazási feltételeket jelentenek (munkaidő, munkavégzés helye), a munkavégzés feltételei – a Kjt. 55-80. §-nak megfelelően -hogyan biztosítottak, biztosítottak-e, illetve nem volt ellenőrizhető, hogy az egyes szakmai munkakörökhöz kapcsolódó szakmai feladatok folyamatos ellátása biztosított-e. Ugyanakkor Pest megyében elmondható, hogy az ellenőrzött intézmények működésének tárgyi, elhelyezési feltételei az elmúlt években javultak, néhány esetben merült fel a tárgyi feltételek javításának szükségessége, egy utógondozó otthon és néhány nevelőszülő háztartása esetében. A vizsgált intézmények szakmai dokumentumai, szakmai program, házirend, megállapodások megfelelőek, belső szabályzatai, szervezeti működési szabályzat, érdekképviseleti fórum működési szabályzata, stb. és a nyilvántartások rendezettek, ezek a dokumentumok néhány kisebb módosításra, kiegészítésre szorulnak. A települési jegyzők gyermekvédelmi hatáskörébe gyámhivatalokat érintő törvényességi ellenőrzések

tartozó

ügyeket

és

a

Az adatokat 53. sz. melléklet 1. és 2. sora tartalmazza. A korábbi években az I. fokú jegyzők és gyámhivatalok törvényességi felügyeletét egy, csak ezzel a feladattal megbízott szakszeres végezte. A régióba szerveződés miatt azonban ezt a munkaterületet megszüntetve, a munkatársat a szociális területre kellett irányítanunk, így a törvényességi vizsgálatokat a gyámügyi előadók végezték. Ennek következtében az elmúlt évekhez képeset kevesebb vizsgálatot tudtunk végezni, és a vizsgálatok tapasztalatainak összesítése, értékelése is nehézkessé vált. Egy-egy vizsgálat ideje alatt a II. fokú ügyek intézése is lassabban haladt, ez sok esetben határidő túllépéshez is vezetett. A szakmai megfelelőségen túl a vizsgálatok kiterjedtek: - a feladatellátáshoz szükséges személyi, és tárgyi feltételek biztosításának módjára, - az eljárási jogszabályok (Ket. és Gyer.) szabályainak érvényesülésére, - az iratok kezelésének szabályszerűségére, - a ügyintézési határidők betartására, - a jegyzőkönyvek és a döntések jogszabályban meghatározott tartalmi és formai megfelelőségére, - a jogorvoslati lehetőségek biztosítására, a fellebbezések saját hatáskörben történő elbírálására. Vizsgálataink során bár nem tártunk fel olyan súlyos jogszabály-sértést, mely felügyeleti intézkedésre okot adott volna, de számos kisebb hibára, hiányosságra rávilágítottunk. Annak ellenére, hogy az ügyintézők leterheltek és az ügyek egyre bonyolultak – általában elmondható, hogy – a gyámhatóságok jó színvonalon látták el feladataikat.

191

Legtöbb hiányosságot a kapcsolattartás végrehajtása és a védelembe vétel iránti eljárások során észleltük, bizonytalanságot, pedig a vagyoni ügyek körében. A települési és fővárosi kerületi jegyzők gyermekvédelmi tevékenységének ellenőrzése 2007-ben az alábbi települések/fővárosi tevékenységét ellenőriztük: - Érd - Göd - Újszilvás - Cegléd - Szigetszentmiklós - I. kerület - XX. kerület - XV. kerület

kerületek

jegyzőinek

gyermekvédelmi

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatok felvétele minden vizsgált hatóságnál jogszerűen történt. Az eseti és ügygondnok kirendeléseknél, felmentéseknél – bár 2006-hoz képest ritkábban, de még mindig – észleltünk bizonytalanságot a hatáskörök meghatározásánál. Néhány esetben a jegyző rendelt eseti gondnokot akkor is, amikor a kizárólagosan a gyámhivatal hatáskörébe tartozott volna. Az ideiglenes hatályú elhelyezések dokumentumai alapján azt kellett általánosságban megállapítani, hogy szakmai szempontból nem minden esetben hoztak megalapozott, dönt a jegyzők, ill. nem volt olyan, a gyermeket közvetlenül veszélyeztető ok, amely az ideiglenes hatályú elhelyezés alapjául szolgált volna. A védelembe vételi eljárásoknál tapasztaltuk a legtöbb hiányosságot: - az egyéni gondozási-nevelési tervek általában kevés konkrétan számon kérhető elemet tartalmaztak, így megvalósításuk lehetősége kérdésessé vált és azok nem vezettek a védelembe vétel megszüntetéséhez. - Sok esetben a gyermekjóléti szolgálatok javaslatai hiányosak voltak, ennek ellenére a védelembe vétel elrendelésre került. - A védelembe vételi tárgyalásokról szinte kivétel nélkül minden hatóság készített jegyzőkönyvet, azok tartalma azonban kifogásolható, a tárgyalásokon nem tisztázták teljes mértékben a veszélyeztető okokat, azokhoz mi vezetett és megszüntetésükre milyen intézkedéseket szükséges tenni, magatartást tanúsítani úgy a szülő, mint a gyermek részéről. - Továbbra is problémát okozott a védelembe vétel felülvizsgálatára vonatkozó illetékességi szabály alkalmazása azokban az esetekben, amikor a védelembe vételt a tartózkodási hely szerinti jegyző rendelte el. - A felülvizsgálatok elnagyoltak és hiányosak voltak, általában nem tekintették át a „honnan jöttünk és hol tartunk” folyamatot. Ennek hiányában, az éppen aktuális gyermekjóléti szolgálati helyzetjelentésre alapozva hozták meg döntéseiket. - Az ügyintézési határidőt gyakran lépték túl, a meghosszabbításáról nem intézkedtek. - Egy-két esetben elmaradt az éves felülvizsgálat. (Egy gyermek védelembe vételét 4 éven át nem vizsgálták felül)

192 Városi/kerületi Gyámhivatalok feladatellátásának törvényességi vizsgálata 2007-ben az alábbi gyámhivataloknál végeztünk törvényességi vizsgálatokat: - Érd - Szigetszentmiklós - Cegléd - I. kerület - XX. kerület - XV. kerület Leggyakoribb megállapítások: - A gondnokoltakkal kapcsolatos eljárások során tapasztalható volt, hogy a felvett jegyzőkönyvek nem minden esetben feleltek meg a hatályos jogszabályi követelményeknek, a gyámhivatalok a perindítási kötelezettségüknek azonban megfelelően eleget tettek, a gondnok kirendelésékor pedig vizsgálták a hozzátartozók alkalmasságát a gondnoki tisztre, nyilatkoztatták a gondnokoltakat a gondnok személyére vonatkozóan. - Egyes esetekben nem értesítették a családi jogállás rendezését követően a nyilvántartást vezető jegyzőt, illetve a különélő szülőt nem hallgatták meg. - Különösen a kapcsolattartás végrehajtására irányuló eljárásoknál elmulasztották a Ket. szerinti értesítést kiküldeni, az eljárások elhúzódtak, a tényállást nem tisztázták teljes körűen, nem minden esetben hallgatták meg mindkét szülőt egy időben, a jegyzőkönyvek hiányosan tisztázott tényállásról tanúskodtak, nem tartalmazták azokat a tényeket, bizonyítékokat, amelyekre megalapozott döntéseket lehetett volna hozni. - Az ideiglenes hatályú elhelyezések felülvizsgálatára nyitva álló 30 napot csak elvétve tartották be. - Az átmeneti nevelésbe vételnél egy-két esetben hiányoztak a leltárak és az elfogadott gyámi számadások helyességében is találtunk hibát. - A gyámi betétből történő pénz felhasználás engedélyezése során nem minden esetben jelölték meg a célt, melyre a felvett összeg felhasználható. - A vagyoni ügyeknél szinte minden esetben adó-és értékbizonyítványt fogadtak el, egyeseknél azonban értékbecslés beszerzésére is szükség lett volna. Minden esetben vizsgálták a törvényes képviseleti jogosultságot, de az ítélőképessége birtokában lévő gyermek meghallgatása sokszor elmaradt. A szülő és gyermek közötti érdekellentét esetén minden esetben rendeltek eseti gondnokot. - Az örökbefogadási eljárások során körültekintően, a jogszabályoknak megfelelően jártak el. Eljárásjogi szempontból gyakran találkoztunk hiányosságokkal: - A környezettanulmányok sok esetben sem tartalmilag, sem formailag nem voltak megfelelőek. - Az esetek többségében a határozatok rendelkező része és indokolása megfelelt a jogszabályi követelményeknek, azonban a gyámhivatal illetékességére és hatáskörére utaló jogszabályi hivatkozással csak elvétve találkoztunk. - Gyakran túllépték az ügyintézési határidőt, meghosszabbításáról nem rendelkeztek. - A jegyzőkönyvek olyan elemeket is tartalmaztak, amelyek adott eljárásban nem szükségszerűek (az ügyfeleket olyanokról is tájékoztatták, melyek adott ügyben nem merültek fel). - Egy gyámhivatalnál a jegyzőkönyveket, hivatalos feljegyzéseket kézzel írták, amely olvashatóság szempontjából nehézkes, volt olyan jegyzőkönyv, melyről hiányzott az aláírás (vagy nem minden oldala volt aláírva) és bélyegzőlenyomattal sem látták el.

193 - Az iratanyagok nagy számban tartalmaztak iktatás nélküli iratokat. - Olyan ügyfeleket is idéztek, akiknek lakcíme, tartózkodási helye nem a gyámhivatal illetékességi területén volt.

9.2.4. A tevékenysége hatása a közigazgatási korszerűsítésre, valamint az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításában A szociális igazgatás korszerűsítését szolgálta 2005. szeptemberében a megyei szociális és gyámhivatalok létrehozása, majd 2007. január 1-tól a regionális átalakulás. Ugyancsak 2007. januárjától a pénzbeli szociális támogatások többségére vonatkozó hatáskörök átkerültek az önkormányzatok képviselő testületeitől a települési önkormányzatok jegyzőihez, mellyel megnyílt Hivatalunk II. fokú hatásköre is. Az elvárásoknak bár igyekeztünk megfelelni, de a jelentős feladatnövekedés nem járt együtt az alkalmazotti létszám emelkedésével, ezért a feladatok fontossága között rangsorolni voltunk kénytelenek. Szerettünk volna nagyobb hangsúlyt fektetni a szakmai ellenőrzésekre, s az ellenőrzési tapasztalatok értékelésére, a feltárt hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedéseinkre. Szintén nagyobb figyelmet szerettünk volna fordítani a határidők betartására és betartatására, ügyfeleink teljesebb körű felvilágosítására. Reményeink szerint a 2008. évben várhatóan bekövetkező dolgozói létszám növelésével törekvéseinket valóra tudjuk váltani. Továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény teljeskörű alkalmazására is, különös tekintettel a gyermekvédelem és szociális igazgatás területén alkalmazandó, az általánostól eltérő szabályok betartására. Ennek érdekében úgy Hivatalunkon belül, mint a felügyeletünk alá tartozó I. fokú hatóságok dolgozói számára a szakmai értekezleteken időről időre felelevenítjük az eljárási szabályokat, ellenőrzéseink során külön vizsgálati pontként iktattuk be az eljárási szabályok alkalmazásának vizsgálatát. Fontosnak tartjuk a szolgáltató és ügyfélbarát közigazgatás elveinek alkalmazását a napi munkában. A SZGYH egyrészt szolgáltat az ügyfelek felé, másrészt szakmai irányító tevékenysége mellett szolgáltat az elsőfokú gyámhatóságok felé is. A korszerű közigazgatás egyik eleme a panaszügyek gyors és szakszerű intézése. E téren folytatott tevékenységünkről az alábbiakban adunk számot: A SZGYH-hoz 2007. évben összesen 90 panasznak minősített bejelentés érkezett. Az év végéig ezek közül lezártunk 78-at. Az ügyek bejelentő szerinti megoszlása: Bejelentő szerinti megoszlás Panaszos 50 SzMM 9 OBH 6 Egészségbiztosítási Felügyelet 6 Más érdekében magánszemély 6 Állampolgári Bizottság Al. 2 Települési jegyző 2 Városi gyámhivatal 1 Egyenlő Bánásmód Hatóság 1 Ellátottjogi képviselő 1 Roma Polgárjogi Alapítvány 1 Hivatásos gondnok 1

194 Főv. Önk. Cigány-Ház Ügyvéd ÖTM Egészségügyi Minisztérium Összesen

1 1 1 1 90

Megoszlás a panaszolt szerv (hatóság, intézmény, szolgáltató) szerint Panaszolt szerv szerinti megoszlás Szociális intézmény 26 Városi Gyámhivatal 25 Jegyző (gyámhatóság) 13 Gyermekjóléti szolgáltató 12 Jegyző (szociális hatóság) 4 Gyermekvédelmi intézmény 4 Hivatásos gondnok 1 Pest m. Közigazgatási Hiv. 1 Szociális és Gyámhivatal 1 Jegyző (egyéb feladat) 1 Polgármesteri hivatal 1 Magánszemély (int. Működtető) 1 Összesen 90 A panaszolt szervek szerint a bejelentések jellemző tárgya a következők szerint alakult: Bejelentés érkezett a következők ellen: -Hivatásos gondnok -Pest megyei Közigazgatási Hivatal -Szociális és Gyámhivatal -Jegyző -Polgármesteri Hivatal -Magánszemély

Tárgya: Minősítés: Pénzkezelés, képviselet alaptalan szerzési támogatás alapos kapcsolattartás alaptalan „általános” hiánypótlás elmaradt bánásmód esetleges engedély nélküli intézmény működtetés hiánypótlás folyamatban -

A többi panaszolt szerv aránya az összes bejelentéshez képest, és a bejelentés jellemző tárgya: Arány Panaszolt Tárgy: 5% Gyermekvédelmi intézmény ellátás színvonala, bánásmód 5% Jegyző, mint gyámhatóság védelembe vétel, kk. veszélyeztetettsége 13% Gyv. gyjóléti szolgáltató iratbetekintési jog védelembe vétel végrehajtása átmeneti elhelyezés biztosításának elmaradása 14 % Jegyző, mint szociális hatóság közgyógyellátás (elutasítás, késedelem) más segélyek iránti kérelem elutasítása 28 % Városi gyámhivatal kapcsolattartás örökbefogadás 29 % Szociális intézmény ellátás színvonala térítési díjak Megállapodás (emelt szintű elhelyezés)

195 Ágazati célok megvalósítása A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a gyermekvédelem területén határozott meg 2007. évben ágazatpolitikai célkitűzéseket. Ezeknek megfelelően az alábbi feladatokat végeztük el. - A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája által meghatározott feladatokat –a gyermekvédelmi koordinátor útján láttuk el, az erről szóló beszámolót a kiemelt célok között szerepeltetjük. -Kiemelt figyelmet fordítottunk a gyermekjóléti alapellátás, a gyermekvédelmi szakellátás módszereinek, a szakemberek ismereteinek fejlesztésére, ezen belül a nevelőszülői hálózat, valamint az örökbefogadás jogintézményeinek hatékonyabb működésére. Az új intézmények létrehozása során szakmai segítséget nyújtottunk a szakmai dokumentumok elkészítéséhez, a már működő intézmények tevékenységének ellenőrzése során rávilágítottunk a hiányosságokra és iránymutatást adtunk azok megszüntetésére teendő intézkedésekre. Az önkormányzatok gyermekvédelmi tevékenységéről szóló beszámolók áttanulmányozását követően felhívtuk a figyelmet az alapellátások fontosságára, ahol valamely ellátási típus hiányát észleltük, azt jeleztük az önkormányzatok képviselő testületei felé. A nevelőszülők tevékenységét a szakreferensek személyesen, lakásukon ellenőrizték, a működési engedélyek kiadása során figyelemmel voltunk arra, hogy csak az kapjon engedélyt a működésre, aki valóban alkalmas e feladat ellátására. Az örökbefogadások előkészítését a területi szakszolgálatoknál ellenőriztük, a gyámhivatalokat, pedig ösztönöztük a határidők pontosabb betartására. - A családon belüli erőszak megelőzése érdekében az alapellátási szakreferensek, a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor és a rendőrségek munkatársai közös munkamegbeszéléseket tartottak, ahol az esetek specialitásából eredő súlypontokat határozták meg a különböző munkaterületek koordinált, összehangolt intézkedéseit állítva a középpontba. - Az Uniós tagságunkból adódó feladatok teljes körű végrehajtása érdekében a gyámhatóságok munkatársaival ismertettük a nemzetközi rendelkezéseket és folyamatosan segítséget nyújtottunk azok alkalmazása terén. - A „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia gyermekvédelmet érintő intézkedéseket folyamatosan figyelemmel kísértük. Felvettük a kapcsolatot az iskolákban működő gyermekvédelmi szakemberekkel, a védőnőkkel és a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjaival ismertetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel járó jogosultságokat.

9.2.5. A szakmai tevékenységet irányító főhatósággal való kapcsolatok A Szociális és Munkaügyi Minisztériummal való kapcsolatunk Szakmai tevékenységünk irányítását a Minisztériumon belül három Főosztály gyakorolja: 1. A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály 2. A Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztálya 3. A Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztállyal évek óta kiegyensúlyozott és korrekt a munkakapcsolatunk. A felmerülő problémák megbeszélésére rendszeresen tartott munkaértekezletek keretében, valamint telefonon és e-mailon került sor. Időről-időre felmérték a szükséges jogszabály-változtatások igényeit, véleményünket lehetőség szerint figyelembe vették.

196 A Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztályával (melynek feladatkörébe a szociális intézmények is tartoznak) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal létrejöttével szakmai kapcsolatunk a 2006. évihez képest lazult, elvárásaikat többnyire a Hivatal útján továbbították. A Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztállyal (melynek feladatkörébe a települési önkormányzatok és a jegyzők által nyújtott szociális pénzbeli ellátások tartoznak) bár nem volt rendszeres kapcsolatunk, de bármilyen szakmai problémával megkereshettük akár a Főosztály vezetőjét, akár a munkatársakat, akik készségesen álltak rendelkezésünkre. Gyakran keresték meg hivatalunkat abból a célból, hogy egy-egy támogatási forma kapcsán kialakított szakmai álláspontjukat közvetítsük az I. fokú hatóságok felé. Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal való kapcsolatunk A szakmai tevékenységet irányító főhatóságok közül 2007-ben a legszorosabb kapcsolatunk a Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal volt. Havonta-kéthavonta rendszeresen tartottak szakmai értekezleteket, ahol alkalom nyílott az új feladatok megbeszélésére, szorosan együttműködtünk az intézményi ágazati azonosítóval kapcsolatos feladatok teljesítésében, az országos nyilvántartási rendszer felállításában. Az értekezleteken túl személyes és telefonon, e-mailon történő kapcsolattartásunk is folyamatos volt, egy ízben két napos szakmai értekezletet szerveztek Mezőkövesden, ahol alkalmat adtak arra is, hogy a Kincstár munkatársaival megismerkedhessünk és az intézmények működésének finanszírozása kérdésében, konzultáljunk. A Minisztérium három főosztálya – a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal közreműködésével - az év során közös értekezleteket is tartottak a szociális és gyámhivatalok vezetői számára, melyek szintén segítették Hivatalunk jogalkalmazói tevékenységét. Meg kell jegyezni, azonban azt, hogy fenti négy szakmai irányításunkat végző Főhatóság különböző igényeinek, elvárásainak (adatszolgáltatás, iránymutatások továbbküldése a területen működő intézmények, hatóságok számára, stb) időben történő kielégítése jelentős terhet rótt 2007-ben hivatalunkra. Sok esetben ütköztek az általuk, a feladatok teljesítésére megadott határidők. Szükségesnek tartanánk ezért, hogy a feladatok meghatározását megelőzően egyeztetés történjen a minisztériumi főosztályok között annak érdekében, hogy elvárásaiknak megfelelő minőségben is határidőben eleget tudjunk tenni. Kapcsolatunk a Fővárosi és Pest megyei Ügyészségekkel Az év elején közös konzultációt szerveztünk a Fővárosi és a Pest megyei Ügyészség gyermekvédelemmel foglalkozó ügyészeinek. Ez alkalommal ismertettük új, régiós szervezetünket, megbeszéltük együttműködésünk formáit, az Ügyészségek, ill. Hivatalunk által betervezett törvényességi vizsgálataink körét. Az év folyamán személyesen, telefonon és írásban is folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, közös munkánk kiegyensúlyozottnak, eredményesnek tekinthető. Kapcsolatunk az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatalával Az OBH gyermekvédelemmel, foglalkozó munkatársaival már évek óta rendszeres kapcsolatot tartunk. Minden évben egy alkalommal, az I. fokú gyámhatóságoknak szervezett munkaértekezleten személyesen is megjelennek, ahol ismertetik az elmúlt évi vizsgálataik eredményeit, a gyámhatóságok által feltett kérdésekre válaszolnak.

197

9.2.6. Tevékenysége területei, prioritásai, közgyógyellátási igazolványok cseréje)

kiemelt

feladatok

(pl.

A regionális átalakulással a régióban működő I. fokú hatóságok egységes szakmai irányítása kiemelt feladatként jelentkezett. A budapesti kerületek és pest megyei települések eltérő lakossági összetétele, az ott lakók életkörülményei, az I. fokú hatóságok szervezeti felépítése, a feladatot ellátó köztisztviselők száma jelentős eltérést mutattak. Feladatunk az eljárások, munkamódszerek, alkalmazott iratminták, ügymenetek egységesítése, az egységes jogértelmezés kialakítása és nem utolsó sorban a munkatársakkal való személyes kapcsolatok kialakítása volt. Ki kellett dolgoznunk a régióban működő nagy számú hatóságokkal való kapcsolattartás formáit is. 2007. január 1-től hivatalunk szakmai irányítása alá 55 város gyámhivatal és közel 200 település jegyzője tartozik. Úgy a gyámhivatal vezetők, mint a jegyzők számára az év során egy-egy alkalommal tartottunk olyan szakmai értekezletet, melyen mind az 55 gyámhivatal vezetője, illetve a régióhoz tartozó összes település jegyzője, vagy általa megbízott munkatársa jelen volt. Az értekezleteken bemutattuk a SZGYH új szervezetét, az Osztályok vezetőit, munkatársait. Ismertettük munkamódszereinket, és elvárásainkat. Elmélyültebb szakmai konzultációra ezek a nagyszámú részvétellel megtartott értekezletek nem voltak alkalmasak. Ezért a gyámhivatalok körében 4 szakmai csoportot alakítottunk ki, (egy-egy csoportban, Budapest kerületeiben és pest megyében működő gyámhivatalok is helyet kaptak). A csoportok részére a területileg illetékes II. fokú ügyintézőink szerveztek szakmai tanácskozásokat, melyek témáira az érintett gyámhivataloktól kértünk javaslatot. A szakmai értekezleteken alkalmat teremtettünk a városi és a kerületi gyámhivatalok munkatársai részére személyes ismerkedésre, munkatapasztalataik kicserélésére. Törekvéseinket a területen dolgozók munkatársak pozitívan fogadták, a megbeszéléseken nem csupán „megjelentek”, de azokon aktívan részt is vettek. A jövő évben is folytatni kívánjuk ezt a gyakorlatot. Szakmai értekezleteink fő témái – a gyámhivatalok kérésére – a kapcsolattartással, a tartásdíj megelőlegezésével és a vagyoni ügyekkel kapcsolatos kérdések, problémák megbeszélése volt. Igényként felmerült több gyámhivatal vezető részéről a bíróságokkal való konzultáció szükségessége annak érdekében, hogy a gyermek és a tőle különélő szülő kapcsolattartásának szabályozása a bírói döntésekben is a vonatkozó gyermekvédelmi szabályoknak megfelelően – amelyek a bíróságok számára is kötelező rendelkezéseket tartalmaznak – történjen. A jelenlegi pontatlan, elnagyolt bírói szabályozás végrehajtatása ugyanis igen nagy gondot okoz a gyámhivatalok számára. 2007-ben sajnálatos módon a jegyzői gyámhatóságok, illetve szociális hatóságok számára – idő hiányában – nem tudtunk a gyámhivatalokéhoz hasonlóan kisebb csoportokra osztott értekezleteket tartani a régióban működő szociális- és gyámhatóságok nagy száma és ügyintézőink leterheltsége miatt. Szakmai irányításuk munkamódszeréül a e-mailon való tájékoztatást, konzultációt választottuk. A 2008. évi munkatervünkben szerepeltetjük a gyámhivatalokéhoz hasonló kisebb csoportokban való személyes konzultatív értekezletek megtartását is.

198

A működési engedélyezési feladatokra kijelölt települési önkormányzatok jegyzőinek szakmai irányítása körében 2007-ben oktatásokat, értekezleteket szerveztünk, iratmintákat készítettünk. • 2007. február-március hónapokban a gyermekjóléti szolgálatokkal foglalkozó szakreferensek tájékoztatót tartottak (a módszertani gyermekjóléti szolgálatok által szervezett értekezleteken) a „Gyermekeink védelmében” nyilvántartási rendszer megváltozott adatlapjairól. • 2007. május 3.-án régiós értekezletet tartottunk a jegyzői hatáskörben működési engedélyezési feladatokat ellátó ügyintézők részére, ahol a működési engedéllyel kapcsolatos gyakorlati problémák mellett szó esett az ágazati azonosítóval kapcsolatos feladatokról is. • 2007. szeptember 6-7-én, valamint 14-én került sor az intézményi ágazati azonosítóval kapcsolatos ismeretek, valamint számítógépes program gyakorlati oktatására a szociális és a gyermekvédelmi intézmények fenntartói, valamint a működést engedélyező hatóságok munkatársai részére. Erre az időpontra elkészültek a működési engedélyek iratmintái is, melyek a régióban a jogalkalmazás egységesítését tették lehetővé, valamint – remélhetőleg – a működési engedélyekkel kapcsolatban eddig tapasztalt hiányosságokat is kiküszöbölik. 2007. évben a gyermek és ifjúságvédelmi koordinátori tevékenység területén is komoly változást eredményezett a közigazgatási régiós szerveződés kialakítása, mivel ennek eredményeként a koordinátori feladatokat Hivatalunkban egy fő látja el. A fiatalok bűnmegelőzését célzó tevékenységünknek újraszervezését szintén kiemelt feladatként kezeltük. Mivel a koordinátori munka szerteágazó tevékenység, ezért első lépésként meg kellett határozni azokat a prioritásokat, amelyek köré a munka szerveződjön. 2007 évben ezek a régió bűnmegelőzési helyzetének feltérképezésére (ezen belül is a kolléga számára eleddig kevésbé ismert Budapesti helyzet megismerésére), ezzel kapcsolatban adatgyűjtésre, bűnmegelőzési jelentés elkészítésére, a közoktatási intézmények bűnmegelőzési feladatba történő bevonására, valamint a régióban található önkormányzatok, gyermekvédelmi és közoktatási intézmények pályázatokon való részvételének elősegítésére irányultak. Tekintettel arra, hogy a Közép-magyarországi Régiót alkotó Budapest Főváros és Pest megye fokozatosan kialakuló kapcsolata és együvé tartozása egy évszázad alatt egyre szorosabbá vált, ezért ez a fúzió különösebb nehézséget nem okozott a koordinátori tevékenység szempontjából. A Főváros körül kialakult un. agglomerációs gyűrű a régió kialakítása előtt is egy olyan speciális „közös„ terület volt, amelyben mind a Fővárosra, mind, pedig Pest megyére jellemző problémák azonos földrajzi területen koncentrálódtak. Az agglomerációs gyűrű belseje felé haladva jellemzően a fővárosi- nagyvárosi jegyek voltak karakterisztikusak, a gyűrűn kifelé haladva pedig a megyére jellemző vonások dominálnak. Bűnmegelőzési - áldozattá válás megelőzése és gyermekvédelmi szempontból a Főváros közelsége által generált pozitív-negatív hatások, tekintettel a viszonylag jó közlekedésre, a megye egész területén érzékelhetőek. A közös gondok és megoldandó feladatok korábban is léteztek, csak különálló illetékességi területen. A régió kialakítása ebből a szempontból lehetővé tette egy olyan egységes, korszerű technológia alkalmazását a koordinátori munkában, amelynek eredményei Pest megyében 2006.-ban már érzékelhetőek voltak. Ez a munkamódszer 2003 óta folyamatosan az elektronikus közigazgatás elemei által nyújtott lehetőségekre és az Interneten történő gyors információcserére épít. Ezért a feladat növekedése ellenére az alaptevékenységek,

199 mint prioritások, változatlanul végezhetőek és fokozatosan javuló mennyiségi és minőségi mutatókkal rendelkeznek. A feladat ellátása során a - bűnmegelőzéssel és gyermekvédelemmel kapcsolatos adatokat gyűjtöttünk, azokat feldolgoztuk, elemeztük. Ennek végeredménye az előző évi bűnmegelőzési tevékenységről szóló Összefoglaló Jelentés elkészítése és megküldése minden érintettnek. - a 2006-2007. évre szóló bűnmegelőzési jelentést már a régió egészére, egységes szerkezetben készítettük el. Megvitatására 2007. június 26-én régiós értekezlet keretében került sor. Bár az önkormányzatok előző évieknél kevésbé élénk érdeklődést mutattak az értekezlet iránt, (ötvenöt településről tettek eleget meghívásunknak) mégis aktív részvétel, sok, érdemi hozzászólás jellemezte az értekezletet - napi szinten figyeltük a pályázati kiírásokat és azt tovább küldtük (87 db-ot) a gyermekvédelmi ellátó rendszer érintett tagjának - két speciális adatgyűjtést folytattunk a fentieken kívül: Az egyik a fővárosban kialakított koordináció korábbi eredménye az un TESCO lopásokkal kapcsolatos információk feldolgozása. Ezek a tájékoztatások a területileg illetékes Gyermekjóléti szolgálatoktól érkeznek egy korábbi együttműködési megállapodás alapján. A másik a Pest megyében szintén már korábban kialakított együttműködés okán működik. Ennek specialitása, az hogy gyermekvédelmi szakellátásból történt engedély nélküli eltávozásokkal kapcsolatos folyamatos tájékoztatást küldenek az érintett intézményvezetők, illetve amennyiben a jelzett probléma megszűnik arról is. Mindkét adatgyűjtésnek két alapvető célja van. Egyrészt az adott problémakörrel kapcsolatos aktuális információinak birtoklása és a folyamatok elemzésének lehetősége, másrészt az adott intézkedések szorgalmazása a folyamatos adatszolgáltatási kötelezettség eszközével. Az év során az Országos Bűnmegelőzési Bizottsággal való együttműködés keretében a koordinátor részt vett a bizottság által preferált országos bűnmegelőzési program bevezetésének tesztelésében. Ennek okán a régió különböző iskoláiban koordinátorunk bűnmegelőzési előadásokat tartott, a NE TEDD programban szereplő bűnmegelőzési filmek vetítése és a látottak feldolgozása segítségével. Emellett koordinátorunk gyűjtötte be és összesítette a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megkeresésére a településeken intézményvezetői, magasabb vezetői beosztásban lévőkről az önkormányzatok által közölt adatokat, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása alapján történő bérrendezés tervezéséhez. Minden évben kiemelt feladatként jelentkezik az önkormányzatok gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolók értékelése. A gyermekvédelem 10 éve bevezetett három lépcsős rendszerének alapja az alapellátást nyújtó tevékenység megszervezése, az alapellátási szolgáltatásokat nyújtó intézmények létrehozása és működtetése, melyek a települési önkormányzatok kötelező feladataként jelentkeznek. E feladatok megfelelő teljesítését a beszámolók alapján tudjuk figyelemmel kísérni. 2007. évben az átfogó értékelésre kötelezett önkormányzatok közül határidőre 159 küldte meg a 2006. évi gyermekvédelmi feladatok ellátásáról készített értékelését. 51 esetben kellett felszólítással élni az értékelés megküldése érdekében. 70 észrevételt tettünk. Bár, az előző évekhez viszonyítva javult az átfogó értékelések színvonala, azonban még mindig tapasztaltunk tartalmi és formai hiányosságokat. Pl. az értékelésből a jogszabályban előírt részek hiányoztak, nem szerepelt a napközbeni ellátás vagy átmeneti gondozás biztosítása a településen, a civil szervezetekkel való kapcsolat, jövőre

200 vonatkozó elképzelések. Még mindig előfordult, hogy tévesen a gyermekjóléti szolgálatnak a képviselő-testület elé terjesztett beszámolóját küldték meg átfogó értékelésként, vagy csak az átfogó értékelésről szóló előterjesztést küldték meg, a képviselő-testület határozatát, amely a megvitatásról és elfogadásról szólt, nem. A legtöbb észrevételt a hiányos értékelés miatt tettük. Az értékelések tartalmi részét áttekintve általánosságban megállapítható volt, hogy az önkormányzatokban már tudatosodott feladatuk és felelősségük a helyi gyermekvédelmi rendszer működtetésével kapcsolatban. Ismerik jogszabályi kötelezettségüket, ezt meg is jelenítik az értékelésben, de ezt a megállapítást nem mindig követi cselekvés, (pl. a települések lakosságszámához igazodóan kötelezően működtetendő szolgáltatások biztosítása.), amit rendszerint forráshiánnyal indokoltak. Az értékelések hossza és alapossága a település nagyságához igazodott, azaz a fővárosi kerületek, nagyobb városok részletesebben kidolgozott anyagokat készítettek. Ezt a feladat nagysága is indokolta, de inkább a rendelkezésre álló szakember állomány alaposabb ismeretét, magasabb képzettségét tükrözte. Sajnálatos módon a Közigazgatási Hivatal központi iktatójában felgyülemlett iratmennyiség feldolgozása időben elhúzódott, ezért az anyagokat a Hivatalba érkezéstől számítva több hónapos késéssel kaptuk kézhez, ezért a számunkra rendelkezésre álló 30 napon belül nem tudtuk megtenni észrevételeinket, javaslatainkat, így az önkormányzatok képviselő-testületei számára nem volt módunk előírni az újratárgyalás kötelezettségét. A hiányosságokat ettől függetlenül jeleztük, és felhívtuk figyelmüket azok jövőbeni elkerülésére. Májusban kiemelt és rendkívüli feladatként jelentkezett a szociális és gyermekvédelmi intézmények adatainak felvitele az országos nyilvántartásba annak érdekében, hogy az egységes országos nyilvántartás működőképessé váljon. A 226/2006 (XI.20.) Kormányrendelet, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak a szociális és gyámhivatalokkal kötött megállapodása alapján a működést engedélyező szervek munkatársai végezték el az intézmények adatainak felvitelét a szociális és gyermekvédelmi intézmények országos nyilvántartásába. Bár a nyári gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatok évek óta visszatérően jelentkeznek, ez évben különös hangsúlyt helyeztünk arra, hogy lehetőség szerint a régióban minden településen hozzájussanak azok a gyermekek a napi legalább egyszeri meleg ételhez ingyenesen, akiknek családja ezt nem tudja biztosítani. Júniusban Hivatalunk végezte a gyermekek nyári étkeztetési támogatásának, a régióban történő elosztását. Az előző évekhez képest ez annyiban egyszerűsödött, hogy az egyes településekre jutó előirányzatok adottak voltak, de a települési önkormányzatokon múlt, hogy milyen arányban igénylik a támogatást, lehetett, tehát ha az előirányzatokhoz képest kevesebbet, vagy –ha más település a támogatás teljes összegére nem tartott igényttöbbet igényelni. Az előző évek tapasztalataiból okulva, április-májusban megkezdtük az étkeztetés igényeinek felmérésében, és megszervezésében fontos szerepet játszó gyermekjóléti szolgálatok, központok figyelmének felhívását a feladatra, lehetőségre, ismertetve a más településeken már sikerrel alkalmazott megoldásokat, annak érdekében, hogy ők kezdeményezzék, hogy az önkormányzatok jegyzői a támogatást igényeljék. Ugyanakkor az előző évekhez hasonlóan a jegyzők figyelmét e-mailben is felhívtuk a lehetőségre, mivel a közlöny megjelenését követően 5 nap állt csak rendelkezésre az igények benyújtására. Ennek eredményeként Budapest 23 kerületéből 22 kerület, valamint Pest megye 187 települése közül 119 nyújtotta be igényét összesen 12 286 gyermek étkeztetésére. (Budapesten 3606 gyermeket, Pest megyében 8680 gyermeket

201 érintett.) Az igények Budapesten a támogatási keretösszeg alatt, Pest megyében a keretösszeg felett voltak, ezért – bár a keretösszegek megyénként kerültek meghatározásra - kezdeményeztük a régión belüli átcsoportosítást a Magyar Államkincstárnál, ennek eredményeként a többletigényeket is ki tudtunk elégíteni. A közgyógyellátással kapcsolatos új jogi szabályozással bonyolultabbá, összetettebbé váltak az I. fokú eljárások, mely következtében jelentős számú közgyógyellátási igazolványnak, a régi igazolvány lejárta előtti kiadása kérdésessé vált. Az ügyintézés folyamatossága, a felmerülő problémákban való segítségnyújtás érdekében heti felméréseket készítettünk az I. fokú hatóságoknál, ezek eredményét összesítve jelentettük az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium kijelölt dolgozója felé. Bár éves munkatervünkben nem szerepelt, de célellenőrzéseket is végeztünk e tárgykörben, melynek eredményéről fentebb adtunk számot.

9.3.

Az állami főépítész tevékenységének rövid értékelése

9.3.1. A működés általános tapasztalatai, (a beintegrálódás hatása) A 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (4) értelmében a közé-magyarországi területi főépítész 2007. január 1-jétől állami főépítész (továbbiakban: főépítész) elnevezéssel, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységként a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal szervezetén belül működik. Az állami főépítész felelős az általa vezetett és irányított Állami Főépítészi Iroda (továbbiakban: Iroda) szakmai tevékenységéért. Az állami főépítész területfejlesztéssel, területrendezéssel, településfejlesztéssel, valamint településrendezéssel összefüggő feladatainak ellátása felett továbbra is szakirányítást gyakorol a területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár. Az integráció hatása: A főépítész illetékességi területében nem történt változás, az továbbra is Budapest Főváros és Pest megye területére terjed ki. Szakmai területen - tekintettel arra, hogy ilyen vonatkozású lényeges jogszabálymódosítás nem történt - az integráció nem jelentett az állami főépítész szakmai feladat- és hatáskörében változást. A két hivatal és a főépítész közötti kapcsolat integrációt megelőző jellemzői voltak: - a korábbi fővárosi és megyei Hivatal illetékes főosztályait a főépítész rendszeresen tájékoztatta a településrendezési tervekkel kapcsolatos véleményéről, azok megküldésével; - kérésre (hivatalos és informális) rendszeresen álltak a két szerv dolgozói egymás rendelkezésére szakmai egyeztetéshez, megbeszéléshez (törvényességi vagy építésügyi hatósági eljárások során); - a Hivatalok munkatársai részére hozzáférhető volt igény esetén - a főépítészi tervtár. Ezek a körülmények – a lényegüket tekintve – 2007. január 1-től az egységes hivatal létrejöttével nem változtak, a kapcsolat a társfőosztályokkal továbbra is ugyanolyan jó maradt, bizonyos esetekben bővült is (pl.: panaszügyek esetén közös helyszínelés). Az iroda gazdálkodási, pénzügyi és személyügyi vonatkozású ügyeinek az intézésével összefüggő feladatai jelentősen egyszerűsödtek, mivel ezeknek az intézése átkerült a hivatalhoz. Megszűnt e téren a közép-magyarországi területi főépítész korábbi koordinációs szerepe, ezzel a sok egyeztetés a területi főépítészi irodákkal és az ÖTM

202 pénzügyeket, bérszámfejtést stb. intéző munkatársaival. Ezzel jelentős idő szabadult fel a szakmai munka számára és ugyanakkor csökkentek az iroda telefon-, fax- és levelezési költségei. A főépítészi iroda elhelyezési körülményei javultak a zsúfolt bérelt irodákból történt átköltözés következtében, amely egyben a bérleti költség megtakarítását is jelentette. A hivatali informatikai–számítástechnikai rendszerbe való bekerülés szintén megtakarításokkal járt.

9.3.2. Az állami főépítész hatósági tevékenysége (területrendezési hatósági és szakhatósági tevékenység) Az állami főépítész területrendezési hatáskörét és I. fokú hatósági feladatait meghatározó jogszabályok: - a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996: XXI. törvény 19. (2) d) és e) pontok, - a Budapest Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. Törvény, - a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet, - a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet.

A hatósági ügyek: - hét esetben zárult le hatósági bizonyítvánnyal egyszerűsített területrendezési hatósági eljárás, amely a Budapest Agglomeráció Területrendezési Tervének (továbbiakban: BATrT) korrekciójára irányult, - két esetben fejeződött be - a BATrT 5. § (3) bek. alapján környezeti, társadalmi és gazdasági hatásvizsgálat lefolytatásával, a hivatkozott kormányrendelet szerinti területrendezési hatósági eljárás, amely új beépítésre szánt terület közigazgatási határhoz 200 m-nél közelebbi kijelölésével és térségi terület-felhasználási engedély kiadásával zárult. - öt egyszerűsített eljárás előkészítése történt meg, amely 2008. évben fog lezárulni. A területrendezési tervekkel kapcsolatos eljárások igen hosszadalmasak, nagyon sok egyeztetés lefolytatása szükséges, az önkormányzat és a tervezők részéről is. 2007. évben Irodánkon számos egyeztetés történt a településrendezési- és területrendezési tervek összhangjának vizsgálatára, eltérés esetén a szükséges eljárások megállapítása érdekében. A területrendezési hatósági „műfaj” újszerűsége és az érintettek szakmai ismereteinek hiánya miatt igen széleskörű felvilágosító tevékenység hárul az iroda munkatársaira. Az állami főépítész területrendezési szakhatósági feladatait meghatározó jogszabály: - 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 12. sz. melléklet 2/n. pont A szakhatósági ügyek: 2007. évben szakhatóságként 2 eljárásban vettünk részt, mindkettő sikeresen lezáródott. Ez a szám 2008-ban várhatóan növekedni fog, mert a R. szövegében olyan pontosítás történt, hogy az állami főépítészt mely esetekben kötelező bevonni az egységes környezetvédelmi engedélyezési eljárásba.

203

9.3.3. Az állami főépítész egyéb tevékenységének prioritásai, kiemelt feladatok (településrendezési tervek véleményezése, tervtanácsok működésének tapasztalatai) a) Településrendezési tervek véleményezése Az iroda 2007-ben az alábbiak szerint készített véleményt településrendezési eszközzel kapcsolatban Budapest Főváros és Pest megye településeinek vonatkozásában: Fővárosi Szabályozási Keretterv módosítása: Kerületi szabályzat és szabályozási terv: Pest megyei települések településszerkezeti terve: Pest megyei települések szabályozási terve: Pest megyei helyi építési szabályzat (övezeti melléklettel): Az ÖTM szakállamtitkár kijelölése alapján más régióban: eszköz.

59 db, 315 db, 134 db, 217 db, 100 db, 26db településrendezési

b) Tervtanácsok Az állami főépítész tervtanácsokkal kapcsolatos feladatait meghatározó jogszabályok: - 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet a területrendezési, a településrendezési és építészetiműszaki tervtanácsokról; - 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról. 2007. első félévében a tervtanácsok működtetésére szolgáló pénzügyi fedezetet a területi főépítészek „átvett” költségvetési előirányzata nem tartalmazta. A tervtanácsokról 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet alapvetően megváltoztatta a tervtanácsra benyújtandó tervek rendszerét. A jogszabály ismeretének hiánya miatt több esetben is jelentkeztek olyan tervekkel, amelyre a hivatkozott rendelet nem ad hatáskört. Az ÉC-ből kapott támogatásról novemberben értesült az Iroda. Ezt követően nem nyújtottak be olyan tervet, amelynek tervtanácsi bemutatása szükséges lett volna. A fedezet hiánya miatt 2 – jogszabály szerint bemutatásra kötelezett - terv tárgyalása maradt el, ezen esetekben a tervezői bemutatási kötelezettség teljesítését igazoltuk. A 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet szerinti területi területrendezési tervtanácsra 2007-ben nem volt igény, mert területrendezési terv nem készült a Régióban. c) Területfejlesztési koncepciók és területrendezési tervek A Régió ellátott érvényes területrendezési tervekkel, így ilyen jellegű anyag véleményezésével kapcsolatos tevékenységünk nem merült fel a tárgyi évben. Egyéb területrendezési tervezéssel kapcsolatos ügyeink: • részt vettünk a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) által szervezett – OTrT módosítás tervezetét megvitató – szakmai rendezvényeken és • a kistérségi szerkezeti terv koncepcionális megalapozásául szolgáló vitanapon. d) Területfejlesztési Tanácsokkal kapcsolatos feladatok A Térségi Fejlesztési Tanácsok ülésein az állami főépítész állandó meghívottként vesz részt a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996: XXI. törvény szerint. A napirendek ismeretében az állami főépítész a tanácsok munkájában 2007. évben érdemi feladatot nem látott el.

204

e) Egyéb feladatok Az integrációval együtt járó szabályzatok, SZMSZ, ügyrend elkészítésében feladat- és hatáskörünket érintően részt vettünk. Működtetjük a terület- és településrendezési tervtárat. Az önkormányzatok és a tervezők részére számtalan esetben nyújtottunk szakmai segítséget a településrendezési eszközök készítéséhez. Az állami főépítész az Országos Főépítészi Kollégium munkájában – igény szerint - részt vett. Pályázati felhívások szerint (közútpótló kompok, céljellegű decentralizált támogatások, kerékpárutak) 22 db nyilatkozatot adtunk ki a pályázott fejlesztésnek a településszerkezettel való összhangjáról. Közreműködtünk az „Európai Falfelújítási Díj” pályázat hazai előkészítésében, a pályázatok előzetes regionális értékelésében. Közreműködtünk az építés-felügyeleti ellenőrzések éves munkatervének összeállításában. A terület – és településrendezési, és az építésügyi szakterületet érintő jogszabályok tervezetének véleményezésében a szakállamtitkár által szervezett az állami főépítészi tanácskozás keretében. Kapcsolat tartottunk a területi szakmai kamarákkal és szakmai társadalmi szervezetekkel. Javaslatok tettünk építészeti szakmai díjakban részesítendőkre, véleményt adtunk a PRO Architektúra díj esetében. f) Szakmai rendezvények - Az Iroda képviseltette magát a SAVARIA Urbanisztikai Nyári Egyetemen. - Részt vettünk a Pápán 2007. augusztus 22-24. között tartott XII. Országos Főépítészi Konferencián; - Részt vettünk az állami főépítészi irodák 2007. november 16-án és 17-én Móron tartott szakmai továbbképzésén, amelyen kiemelt szerepet kapott a területrendezési hatósági ügyek egységes kezelése. További, egyes aktuális településrendezési problémákról, is hallgattunk előadásokat. A településszerkezeti tervek módosításáról az állami főépítész tartott előadást.

205

10. A területi államigazgatási szervek és az államigazgatási feladatot ellátó más szervek államigazgatási feladatellátásának jellemzői a régióban (57-59. számú melléklet) A Közép-magyarországi régióban 21 területi államigazgatási szerv működik, legtöbbjüket érintette 2007-ben végrehajtott regionalizáció. Megalakult a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal, amely négy igazgatóságot, a Növény és Talajvédelmi Igazgatóságot, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot, az Erdészeti Igazgatóságot és a Földművelésügyi Igazgatóságot foglalja magában. 11 területi államigazgatási szerv működik regionális szinten, a két a földhivatal megyei szinten és további 4 szerv egyéb területi megosztási elv szerint végzi tevékenységét. Nem területi államigazgatási szervként, de államigazgatási feladatokat ellátva működik a régióban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Vám-és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnoksága, Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság.

10.1. Az államigazgatási hatósági tevékenység súlya, nagyságrendje a szervezet által ellátott feladatokon belül Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete feladatkörén belül a hatósági tevékenységnek döntő szerep jut, az ellátott feladatainak kb. 80. %-át teszi ki. A nyilvántartott egységek rendszeres, folyamatos ellenőrzését minden szakterület (élelmezés-, település- és környezetegészségügy, iskolaegészségügy, járványügy, kémiai biztonság, egészségügyi igazgatás) alapfeladatként végzi. A hatósági feladatok az alábbiak szerint bonthatók: nyilvántartás, ellenőrzés, mint megelőző tevékenység, intézkedés ellenőrzési tapasztalatokra alapozva (kötelező határozat, bírságoló határozat kiszabása), szakhatósági közreműködés engedélyező hatóság megkeresésére, egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadása, a szolgáltatók ellenőrzése, lakossági panaszbejelentés kivizsgálása. Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (továbbiakban: MgSZH) Növény és Talajvédelmi Igazgatóságánál a növényvédelmi-növényegészségügyi feladatkör mintegy háromnegyedét hatósági, ellenőrzés-jellegű tevékenység teszi ki, amelyet hivatalból indít, míg a talajvédelmi felügyeletnél a szakhatósági közreműködés a meghatározó. Az MgSZH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósánál az államigazgatási hatósági tevékenység aránya a szervezet által ellátott összfeladatban, több éves átlagban 70 % körül mozog, 25 %-a szakhatósági tevékenység és 5 %-a egyéb (szakvélemények, jelentések készítése stb.) Az MgSZH Erdészeti Igazgatóság tevékenységi köre két fő területre terjed ki. Az erdőfelügyeleti tevékenység klasszikus hatósági munka, melynek eljárásrendjét elsősorban a Ket. határozza meg. A szakterület kiterjed egyfelől a szakmai engedélyeztetési, ellenőrzési, esetleges szankcionálási eljárásokra valamint a közhiteles nyilvántartás vezetésére, másfelől a támogatási eljárásokra. A támogatási eljárások egyre növekvő része a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól delegált uniós támogatási

206 feladat, ám – némiképp csökkenő mértékben – jelen vannak a tisztán nemzeti támogatások is. A jövőben az uniós támogatási jogcímek további szélesedése várható, a nemzeti hatáskörben nyújtott támogatások, pedig jogszabályi hátterükben, működési rendjükben átalakulnak. A másik fő terület, az állami feladatként végzett erdőrendezési tevékenység jóval kisebb ügyiratszámmal rendelkezik, eljárását elsősorban Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény, az annak végrehajtásáról szóló 29/1997 (IV. 30.) FM rendelet, valamint az Erdőrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI.10.) FVM rendelet határozza meg. Egész éves szervezési, tervezési, előkészítő tevékenysége nyomán azonban a körzeti erdőtervet a miniszter határozatban hagyja jóvá, így végső soron szintén a Ket. hatálya alá tartozó hatósági aktussal zárul. Az erdőrendezői munkát kiegészítik az erdőkkel kapcsolatos jogszabályokból és nemzetközi kötelezettségekből következő monitoring feladatok, valamint részben ide kötődik az ezzel kapcsolatos szolgáltató tevékenység. Az egyes szakigazgatási területek nem választhatók el egymástól élesen, hiszen a hatósági ellenőrzést végző erdőfelügyelő a helyszínen az erdőtervezés által előírt feladatokat kéri számon, egyúttal a támogatások odaítéléséhez szükséges egyes adatokat is rögzíti. Szolgáltatásnak minősül a hatóság által vezetett közhiteles nyilvántartásból adatok szolgáltatása az ügyfeleknek tervezési célra, míg az ezek felhasználásával elkészült terveket az erdészeti hatóság bírálja el. Az MgSZH Földművelésügyi Igazgatóság közigazgatási hatóságként jár el vadászati, halászati hatósági ügyekben, a falugazdászok ügyeiben, nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatásokkal, vízügyet érintő agrártámogatásokkal kapcsolatban, termőföldkiadás során, beszerzési ár alatti értékesítésében, hegyközségek törvényességi felügyeleti ellenőrzései és a „kifutó” agrártámogatások utóellenőrzései során. Az államigazgatási hatósági tevékenység súlya 63,6 % az összes ellátott feladaton belül. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség tágabb értelemben kizárólag hatósági feladatokat lát el. A tevékenység mind az egyedi hatósági ügyek jogszabályoknak megfelelő módon való elintézésére, továbbá a nyilvánosság, az érdekeltek szükség szerinti mértékű bevonására, tájékoztatására, mind az ezekhez is szükséges, de országos adatgyűjtési programokba is illeszkedő államigazgatási háttérfeladatok (mérés, megfigyelés, ellenőrzés, adatfeldolgozás stb.) ellátására kiterjed. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2005. január 1-jétől természetvédelmi hatósági, valamint szakhatósági feladatokat nem lát el. Az elsőfokú természetvédelmi hatósági feladatok az egységes „zöldhatóságként” létrejött Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségekhez kerültek. Az Igazgatóság jelenleg a felügyelőségek által ellátott hatósági feladatok végzésében a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint, a felügyelőségek megkeresése alapján, adatok szolgáltatásával, illetve szakértőként működik közre. Továbbra is ellátja működési területén a Természetvédelmi Őrszolgálat révén a védett természeti területek és értékek ellenőrzését, valamint lefolytatja a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 147. §-a alapján a jogellenes cselekményeket elkövetőkkel szemben a természetvédelmi szabálysértési eljárást. A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében ingatlanügyi hatóságként a Kormány - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a földhivatalt jelöli ki. A földhivatalok, így a Fővárosi Földhivatal és a Pest Megyei Földhivatal valamint a hozzá tartozó körzeti

207 földhivatalok is, 99%-ban hatósági tevékenységet látnak el: hatósági nyilvántartást vezetnek (ingatlan-nyilvántartás, földmérés, földhasználat), hatósági ellenőrzést végeznek (földmérés, földvédelem, földhasználat), adatot szolgáltatnak (ingatlan-nyilvántartás, földmérés, földhasználat) és engedélyezési eljárásokat folytatnak le (földmérés, földvédelem). Nem hatósági tevékenységként csak a szervezetnél szervező tevékenységként jelentkező feladatokat lehet említeni: ezek a gazdasági ügyek és személyzeti ügyek. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal közvetlen alárendeltségében működő területi szerve, amely a Hivatal ellátási körébe tartozó, önálló költségvetési jogkörrel nem rendelkező hivatali egysége. A Hivatal elsőfokú területi idegenrendészeti hatóságként jár el illetékességi területén, ellátja a jogszabályokban a menekültügyi hatóság hatáskörébe utalt menekültügyi feladatokat, részt vesz az idegenrendészeti és menekültügyi szakmai területeket érintő stratégiai tervezés, programok, jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek előkészítésében, kidolgozásában és véleményezésében. Tevékenységi körének több mint háromnegyedét tölti ki az államigazgatási hatósági ügyintézés, melynek keretében engedélyezési ügyekben (vízumot, tartózkodási és letelepedési engedélyt állít ki, és hosszabbít meg), menekültügyekben és idegenrendészeti ügyekben jár el. Hatósági tevékenységén kívül jelentős részét teszi ki feladatainak az ellenőrzési, - amelyet külön Osztály végez, valamint részterületeket illetően az egyes osztályok önállóan is végeznek -, és a regisztrációs szakterület. Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága 2007. január 1-jével jött létre a három fővárosi és az APEH Pest megyei Igazgatóságából, valamint jogszabályváltozás következtében szervezetébe integrálódott a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Illetékhivatala és a Pest megyei Illetékhivatal. Az új szervezet létrejöttével az Igazgatóság hatásköre és feladatai számottevően kibővültek, rendkívül összetetté váltak. Az integráció a korábbi megyei tagozódásból eredő párhuzamosságok kiszűrésével régiós szintű egységes jogalkalmazást, optimális kapacitás kihasználást eredményezett. Az elért eredményeket, az egyes területeken készült statisztikai adatok, más mutatószámok tükrözik. A Fővárosi és a Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár sajátos helyet foglal el a megyei egészségbiztosítási pénztárak között, mind az ellátottak létszámát, mind a feladatok sokrétűségét tekintve. A Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közvetlen irányítása alatt áll. Illetékessége a Főváros és Pest megye területére, a hatáskörébe utalt nemzetközi ügyekben az ország egész területére kiterjed. Az Igazgatóság hatósági, igazgatási feladatkörben ellátja a Tny-ben, valamint egyéb jogszabályokban meghatározott nyugellátások, az Ebtv-ben meghatározott baleseti járadék, továbbá a külön jogszabályok szerinti egészségkárosodáson alapuló ellátások iránti igények elbírálásával kapcsolatos feladatokat, megállapodást köt szolgálati idő és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem szerzése céljából – nyugdíj- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés ellenében; továbbá elvégzi az ezzel kapcsolatos nyilvántartási és pénzügyi feladatokat. Ellátja a területi nyugdíjellenőrzési feladatokat, különös tekintettel a nyugdíjak alapjául szolgáló kereseti adatokra és a szolgálati időre, a foglalkoztatók nyugdíjbiztosítási nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítésére. Végzi a

208 társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagokkal kapcsolatos nyilvántartási és pénzügyi feladatokat. Gyakorolja a méltányossági nyugdíjemelési és a kivételes nyugdíj-megállapításokkal, valamint az egyszeri segélyezéssel kapcsolatos hatásköröket. Az Igazgatóság az ország teljes területére kiterjedő illetékességgel elbírálja a kétoldalú szociálpolitikai ill. szociális biztonsági egyezmények, és az európai közösségi jog hatálya alá tartozó öregségi, rokkantsági, hozzátartozói, valamint baleseti nyugellátási és baleseti járadék igényeket, szolgálati idő elismerési kérelmeket, valamint a külön jogszabályok szerinti egészségkárosodáson alapuló ellátások iránti igényeket. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ az állami foglalkoztatáspolitikára háruló feladatok regionális megvalósítója, tevékenységét humánszolgáltatásként látja el. A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére munkaerőpiaci szolgáltatásokat és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat nyújtanak. A szolgáltatások közül legfontosabb a munkaerő közvetítés, amely a beérkezett munkaerőigények és a regisztrált álláskereső ügyfelek közötti legoptimálisabb kapcsolat és a munkába helyezés biztosítására irányul. Amennyiben ezek az intézkedések átmenetileg nem vezetnek eredményre, az ügyfél részére álláskeresési támogatást állapítanak meg. Eljárnak még az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatos ügyekben, külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésében, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek kiegyenlítetlen bértartozása Bérgarancia Alapból történő megelőlegezésével kapcsolatban, a munkaerőkölcsönzők és a magán-munkaközvetítők, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vétele során. A hatósági ügyek nagyságrendje az összes tevékenységükben 75 %-os arányú. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőségének államigazgatási feladatai ellátása során a hatósági tevékenység döntő súlyú, a Felügyelőség ellenőrző hatósági jellege miatt. OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőségének feladatköre 2007. évben munkaegészségügyi hatáskörökkel bővült. Ennek következtében a Felügyelőségen egy szakmaiságában ugyan nem ismeretlen, de eddig nem gyakorolt szakterületen hatósági ellenőrző munkát kellett megszervezni. A felügyelőség össztevékenysége a 2007. év folyamán az előző év számszaki adataival összehasonlítva 13-15 %-os növekedést mutat. Ezen belül a hatósági tevékenység aránya a 2006. évvel összehasonlítva lényegében változatlannak tekinthető, hiszen amint azt az I. fokú közigazgatási hatósági és szabálysértési eljárásban hozott I. fokú határozatok száma is mutatja - az előző évhez képest - érdemi változás nem történt. A hatósági jogkörben hozott I. fokú döntések ellen benyújtott jogorvoslatok száma ugyanakkor közel 25 %-kal csökkent. Ez a számadat azt mutatja, hogy a kiadmányozásra kerülő hatósági határozatok tartalmát a kötelezettek növekvő számarányban - maguk is elfogadják, jogszerűnek és megalapozottnak tartják a hatósági eljárás lefolytatását és annak megállapításait, az esetlegesen kiszabásra kerülő hátrányos jogkövetkezményeket elfogadják. Közvetetten tehát arra lehet következtetni, hogy a felügyelőség munkájának színvonala a 2007. év folyamán emelkedett. Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság 2007. január 1-től az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) jogutódjaként működik. Az integráció során a hivatal területi műszaki biztonsági egységeit összevonták a területi mértékhitelesítő hivatalokkal, amelyek megszűntek. Az így kialakított területi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságok illetékességi

209 területükön, vagy országos jelleggel látnak el első fokú hatósági feladatokat. A Hatóság mérésügyi feladat- és hatáskörében a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényből és a végrehajtására kiadott 127/1991. évi Korm. rendeletből következő állami-mérésügyi feladatokat lát el, elsősorban a kötelező hitelesítésű mérőeszközök típusvizsgálatára- és hitelesítésére irányuló hatósági eljárásokban, műszaki-biztonsági feladat- és hatáskörében a műszaki-biztonsági követelmények megtartása érdekében engedélyezési, és hatósági ellenőrzési funkciót lát el. Egyes sajátos építményfajták tekintetében építésügyi hatósági jogkört gyakorol, illetve szakhatóságként működik közre a környezet használati, telephely engedélyezési, építési engedélyezési, használatbavételi engedélyekkel kapcsolatos, továbbá a közúti veszélyes anyag szállító-eszközök alkalmasságával kapcsolatos ügyekben. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányságának hatásköre kizárólag államigazgatósági hatósági tevékenységek (hatósági engedélyezés, szakhatósági közreműködés, hatósági nyilvántartás, adatszolgáltatás, hatósági ellenőrzés, stb.) végzésére terjed ki. Nem államigazgatási jellegű feladatokat a Bányakapitányság nem végez. A Bányakapitányság szervezetére, működésére, hatáskörére és feladatkörére vonatkozó előírásokat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 43-44. §-ai, valamint a bányafelügyelet Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság a 2007. évig hatósági tevékenységet nem folytatott, erre irányuló jogkörrel nem rendelkezett, a szakhatósági megkereséseket ugyanakkor a Védelmi és Hatósági Osztály teljesíti. Az igazgatóság a kerületi önkormányzatok, illetve a Fővárosi Önkormányzat megkeresése esetén segítséget nyújtott a polgári védelmi szervezetbe beosztó személyi/technikai határozatok elkészítésében, a határozatokra beérkező fellebbezések elbírálásában. Kiadmányozási jogkörük e tekintetben nincs. 2006-ban kettő, 2007-ben egy fellebbezés elbírálásában működtek közre. Ezen túlmenően 2006-ban és 2007-ben két-két állampolgári bejelentést vizsgált ki illetve továbbított a hatáskörrel rendelkező szervhez az Igazgatóság. A 2007-ben érkezett egy állampolgári panaszt kivizsgálták és a felettes szervet, erről tájékoztatták. 2007. március-áprilisban azonban a veszélyes áruszállítás közúti ellenőrzésének szabályai /ADR/ megváltoztak (pl. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv.), ez által az addig csak közreműködő megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok önálló hatósági (ellenőrzési, bírságolási) jogkört kaptak. Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tevékenységében hatósági munkáról 2007. májusától beszélhetünk, miután tűzvédelmi hatósági jogköre lett az Igazgatóságnak. A jogkör átvétele zökkenőmentes volt. A Vám-és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnoksága fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, mely speciális államigazgatási, közigazgatási feladatokat ellátó hatóság. A Magyar Köztársaság területi megosztása tekintetében a Vám- és Pénzügyőrség hét regionális parancsnokságra oszlik. Ezen belül a regionális parancsnoksága területét tekintve a legkisebb (Budapest, illetve Pest Megye közigazgatási területe) viszont a számára meghatározott feladatok, illetve a vele szembe támasztott elvárások tekintetében a legnagyobb. A meghatározott költségvetési bevételek 55-60 %-át ez a regionális parancsnokság realizálja, melyben 2007. évben 676 fő dolgozik. A Budapesti és a Pest megyei Rendőr-főkapitányságok hatósági tevékenysége 2007-ben kiterjedt az Rtv. 92-93.§-ban meghatározott rendőri intézkedések ellen tett panaszok vizsgálatára, az igazgatásrendészeti tevékenység keretén belül, az Rtv-ben és egyéb

210 jogszabályokban meghatározott rendészeti tevékenységre (rendészeti és fegyver engedélyügyi tevékenység), valamint a bűnügyi szakszolgálat keretén belül a rendkívüli halálesetek, illetve az eltűnt személyek felkutatása ügyében folytatott eljárásokra. A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság (PMRFK) által ellátott feladatokon belül az államigazgatási hatósági tevékenység súlya, nagyságrendje mind helyi, mind területi szinten az összfeladatok kb. 10-20 %-át teszi ki.

10.2. Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával) Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézeténél az élelmezés egészségügy területe a hatósági munka során számottevő súllyal bírt. Megelőző és folyamatos ellenőrzések végzésére, intézkedésekre, valamint a HACCP rendszer megvalósulásának figyelemmel kísérésére kiemelt figyelmet fordítottak. A 2007. év során a nagyobb kockázatú, vagy nagy adagszámú egységek ellenőrzését helyezték előtérbe. Az élelmiszert-forgalmazó egységek ellenőrzésének szempontjai a jogszabályi változások miatt leszűkültek. Az élelmiszerbiztonsági feladatoknak az MGSZH-hoz történő átcsoportosítása következtében csak a közétkeztetési és vendéglátó egységek ellenőrzése maradt a közegészségügyi hatóságnál. Sok esetben okoz gondot a szűkített hatáskör pontos határainak betartása az élelmiszerellátó és élelmiszer kereskedelmi egységek vonatkozásában. Epidemiológiai területen a járványügy, ezen belül a kórházi járványok kivizsgálása a lakosság egészségügyi ellátásának és a betegségek megelőzésének egyik súlyponti területe. Az esetszám az utóbbi években kisebb emelkedést mutat, amit a higiénés kérdések előtérbe kerülése, az infekció-kontroll feladatainak erősödése is magyaráz. A Kémiai biztonsági ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszűntetése érdekében rendelkező határozatok kiadása, kémiai terhelési bírságok kiszabása, valamint a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel folytatott tevékenység bejelentések és változás bejelentések fogadása, igazolások, kiállítása tartozik a kémiai biztonsági feladatok közé. Gondot jelent esetenként a munkaegészségügyi kérdésektől való elhatárolódás, mivel 2007. január 1-től a munkaegészségügyi szakterületi tevékenységet nem végezhetnek. Sokszor nagyon nehéz pontos határt húzni a kémiai biztonsági, illetve a munkaegészségügyi feladatok között. Zavart okoz az ügyfelek és az engedélyező hatóságok vonatkozásában az is, hogy jelenleg nincs a munkaegészségügyi szakterületen megelőző tevékenységet végző hatóság. A gyermek- és ifjúság-egészségügyet a jogi szabályozatlanság jellemzi. Emiatt e fontos területen a közegészségügyi elvárások alig érvényesíthetők. Jogszabályváltozás következtében jelenleg a napközis táborok működéséhez sem engedélyezési, sem bejelentési kötelezettséget tartalmazó előírás nincs! Mivel így az ÁNTSZ-nek nem lesz tudomása a táborok működéséről, azok közegészségügyi felügyelet nélkül maradnak. Az MgSZH Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a hatósági feladatait a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és annak végrehajtási rendeletei, a mezőgazdasági termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint egyéb más jogszabályok alapján látja el. A tevékenység különböző szakterületeken folyik: növényvédelem, növényegészségügy, talajvédelem, agrár-környezetgazdálkodás,

211 növényvédő szer és termésnövelő anyag engedélyezés, műszaki fejlesztés, térinformatika. A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság elsőfokú hatóságként jár el a talajvédelmi és növényvédelmi kötelezettségek, illetve követelmények földhasználónak, tulajdonosnak felróható súlyos megsértése miatt a települések közigazgatási területén lévő, mezőgazdasági művelés alatt álló külterületeken, amelynek során talajvédelmi vagy növényvédelmi bírság szabható ki a terület földhasználójával szemben. A meghozott elsőfokú döntések száma 2007-ben 11 845 db volt. A határidőn túl intézett elsőfokú ügyek száma: 382 db. A határidő túllépések oka, hogy a hiánypótlási felszólításra az ügyfél nem reagál, vagy az engedélyezési eljárásban a társhatóság nem adja meg időben a hozzájárulást. A parlagfüves ügyekben két hatóság vesz részt (Földhivatal: felderítés és jegyzőkönyv; MgSzH NTI: ügyfelek értesítése az eljárás megindításáról és a határozatok meghozatala). Már ebből kifolyólag is történhetnek határidő túllépések (központi parlagfű szerverre történő késedelmes adatrögzítések, illetve szerverhibából történő leállások az elektronikus adatforgalomban), illetve az eljárás folyamán a Földhivataltól kapott adatok (földhasználók és/vagy tulajdonosok személye illetve adatai) nem mindig felelnek meg a valóságnak, ami szintén a döntés meghozatalának késését jelenti, mivel ilyenkor az ügyfelek tényleges személyére, valóságos lakcímére stb. vonatkozó adatok felderítésének kötelezettsége az Igazgatóságra hárul. Az MgSZH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságon a hatósági döntések két területen, élemiszerbiztonsági és állategészségügyi ügyben születnek. Létesítmények működésének engedélyezése, nyilvántartásba vétele, kistermelők regisztrációja, termék engedélyek, a működés, a tevékenység ellenőrzése mindkét kategóriában feladat. Különböznek egymástól a fogyaszthatósági döntések meghozatalára vonatkozó és a járványvédelmi, gyógyszer- és takarmánybiztonsági feladatok. Problémát okoz az engedély, a regisztráció nélkül folytatott tevékenység, továbbá a fogyasztásra, felhasználásra alkalmatlan élelmiszer, takarmány forgalmazásával kapcsolatos eljárás. Az MgSZH Erdészeti Igazgatóságnál az iratforgalom döntő hányada az erdőfelügyeleti tevékenységhez kapcsolódik. Az elsőfokon hozott határozatok száma 2006-ban 4063, míg 2007-ben 5347 volt, ez mintegy 31%-os növekedést mutat. A fellebbezések száma azonban 2006-ban 84 esetről, 2007-ben 61 esetre csökkent. Jellemző tendencia, hogy míg az erdővel kapcsolatos jogaikkal élnek az állampolgárok, a kötelezettségeiket nem teljesítik, azaz a jogkövetési morál általában romlik. Az ügyek jogi szabályozás adta keretei között történő lebonyolítása a csökkenő létszám mellett ezért is egyre fokozódó probléma, a határidők egyre nehezebben tarthatók. Gyakran fordulnak elő 5-10 napos csúszások is, különösen a szabadságolások időszakában. A terepismeretek jelentősége miatt az adott területen dolgozó kolléga egyébként is csak jelentős többlet-időráfordítással helyettesíthető. Az MgSZH Földművelésügyi Igazgatóság elsőfokú határozatainak, végzéseinek száma 2007. évben 3943 volt, amely 14,3%-os növekedést mutat. Az elsőfokú eljárással szemben benyújtott fellebbezések száma 0,8%, nem jelentős, különösen, akkor, ha számba vesszük az elsőfokú döntést helybenhagyó másodfokú határozatokat, a megnyert pereket. Az ügyintézési határidőket néhány csúszástól eltekintve betartották, mértékük elhanyagolható az ügyszámhoz viszonyítva. Jelentős gondot okozott a jogi szabályozás problematikussága a későbbiekben részletezésre kerülő beszerzési ár alatti értékesítésnél, valamint a termőföld földkiadásánál. Mindkét esetben javaslatot tettek az FVM-nek a probléma megoldására.

212 A Fővárosi Földhivatal körzeti földhivatalaihoz 2007. évben 57 986 db földmérési, 1 666 db földvédelmi, 341 541 db ingatlan-nyilvántartási és 791 db földhasználati kérelem érkezett, 2007-ben az elsőfokon hozott határozatok száma 366.022 db, megállapítható az is, hogy országos szinten a fővárosban bonyolódik a legnagyobb ügyiratforgalom. A Pest megyei Földhivatal a körzetek által hozott első fokú határozatok száma 344 384 db, A jogorvoslatok száma Fővárosban a hozott elsőfoú határozatokhoz viszonyítva 2007. évben a Fővárosban 0.44 ezrelék, míg Pest megyében 0,2 ezrelék. Az elsőfokú határozatoknak a Fővárosi Hivatalban 51%-át, míg a Pest megyei Hivatalban 12 %-át határidő után intézték el. Ennek oka az ingatlan-nyilvántartási törvényben szabályozott rangsor-elv betartása, valamint a függőben tartás és az egyes felfüggesztési okok. A határidő túllépést okozza még a helyszíni szemle, a mérés, és az egyeztetések elhúzódása, továbbá esetenként más hatóságok megkeresése. Jelentős számú elsőfokú döntést hoznak rövidebb határidővel, 3-8 nap alatt. A határidőn túli ügyintézés többletidő-igénye első fokon 5-10-25 nap, szélsőséges esetben, ritkán 3-6 hónap. A földhivatalok szolgáltató tevékenysége az ügyfeleket más ügyeik elintézésében is segíti azáltal, hogy hiteles, illetve nem hiteles (díjköteles, díjmentes) tulajdoni lap másolatokat állít ki részükre. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, mint egységes zöldhatóság munkájában, az ügyek számát tekintve az ügyintézés egyik súlypontja a vízjogi engedélyezés. Évente több ezer ilyen eljárást folytatnak le, és az elintézett vízjogi engedélyezési ügyek száma évről-évre növekszik. Ennek egyik oka a feladatkör bővülése volt, másik oka, hogy a vízjogi feladatok átvételekor a vízügyi hatóság hátraléka rendkívül nagy volt (10 ezernél több elintézetlen ügy), melyek jogszerű befejezése egészen a múlt évig tartott. Másik súlyponti feladat az egységes környezethasználati engedélyezés (IPPC), amelynek munkacsúcsa 2007-ben volt. A nagy környezeti terhelést okozó és környezeti kockázatot magukban hordozó üzemeknek (több éves moratóriumot követően) múlt év októberének végére kellett megszerezniük az IPPC engedélyt, amely európai normáknak megfelelő keretek között biztosítja az ilyen cégek megfeleltetését a legjobb elérhető technikáknak. Az ügyintézési határidők betartása alapvetően jellemző a Felügyelőség tevékenységére. A hatósági feladatok arányai a következők: klasszikus környezetvédelmi feladatok: 55 %; természetvédelmi feladatok: 10 %; vízjogi feladatok: 35 %. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága a menekültügyi feladatok ellátása során továbbra is a kérelmek számának jelentős emelkedésével szembesült. 2007. január 1. és 2007. december 31. között 38 országból 1.364 fő (1.304 ügy) nyújtott be menekült státusz iránti kérelmet. 2007. január 1-jén 220 fő (204 ügy) kérelme volt folyamatban, tehát a vizsgált időszakban 1.584 fő (1.508 ügy) ügyében folytattak menekültügyi eljárást. A számadatok alapján megállapítható, hogy a kérelmezők száma 62,5 %-kal nőtt az előző évhez képest. Tartózkodási engedély iránti kérelem, 2007-ben mindösszesen 50.072 került benyújtásra, ez 25,3 %-kal több, mint 2006-ban. Az előállított külföldi személyek közül az idegenrendészeti hatóság összesen 77 fő idegenrendészeti kiutasítását rendelte el, 103 fő bírósági kiutasításának végrehajtására hozott határozatot, az idegenrendészeti kiutasítástól méltányosságból eltekintett 77 fő esetében, egyéb döntést hozott 62 fő esetében (kötelező tartózkodási hely kijelölése, annak megállapítása, hogy jogsértés nem történt, befogadó állomásokra történő visszairányítás, átadás más osztály részére). Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságánál - az illetékhivatalok összevonásának következtében – a I. fokú hatósági döntések száma több mint a kétszeresére emelkedett. Míg 2006-ban 247.603, 2007-ben 590.762 I. fokú döntést

213 hoztak. A fellebbezések aránya jelentős mértékben nem emelkedett, 2006-ban 3332, 2007-ben 4433 volt. A határidő túllépésekkel kapcsolatban az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Tv. (Áht.) 11/B §-a alapján, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Tv. (Itv.) államigazgatási eljárási illetéket szabályozó szakaszai szerint, amennyiben az eljáró adóhatóság a rá irányadó, eljárási szabályokban meghatározott ügyintézési határidőt, az adózónak nem felróható okból nem tartotta be, akkor az eljáró adóhatóság az eljárási illeték 50 %-val megegyező összeg megtérítésére köteles. Abban az esetben, ha az eljárás késedelme meghaladja az ügyintézési határidő kétszeresét, akkor a visszatérítendő összeg megegyezik az eljárási illeték teljes összegével. Az Adóhatóság belső szervezeti normája elrendeli, hogy a fentiek szerint megtérítendő összeget az adóhatóság ügyintézési határidőt be nem tartó szerve, saját költségvetése terhére fizeti meg az adózónak. A Fővárosi és a Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár elsőfokú hatósági tevékenysége keretében hozott döntések száma évről évre jelentős mértékben nő. A 2007. évi ezirányú hatósági tevékenység ügyszáma meghaladta az 500.000 -t, ami 2006. évhez képest 14 %os növekedés. Ez a szakterületeken naponta több, mint 2000 elintézendő ügyet jelent. Az elsőfokú hatósági tevékenység mintegy 80-85%-át a táppénzes ügyek, EU kártya, hatósági igazolvány és közgyógyellátási igazolvány kiadás alkotja. Ez utóbbiak száma 2006-ról 2007-re (időközi jogszabályváltozás miatt) több, mint ötszörösére növekedett, míg az útiköltség térítés háromszorosára. A Pénztár munkamegosztásából adódóan a két vidéki, kihelyezett főosztály a tevékenységével az elsőfokú hatósági tevékenységeket az igényfelmerülés helyén látja el. A nagyszámú hatósági döntés ellenére a benyújtott jogorvoslati kérelem elenyésző (0, 2%). A kérelmek kivizsgálása maradéktalanul megtörténik, minimális hányada haladja meg ügyintézésben a 30 napot, általában pótlólagos adat, vagy ügyirat bekérése miatt. A Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság I. fokú hatósági döntési közül 146.140 a nyugdíjigényelbírálás során keletkezett, az ezek ellen benyújtott 4.694 jogorvoslati kérelem 3,2 %-os jogorvoslati aránynak felel meg (a jogorvoslati kérelmek 80 %-ában elutasító döntés született), peres szakba az ügyek 0,8 %-a kerül, pernyertességi arányuk 88 %. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ elsőfokon eljáró központi szervezete 445.723 döntést hozott, ezekben az ügyekben összesen 1.483.977 ügyiratot iktattak. Ezekből 192 döntést fellebbeztek meg az ügyfelek. Összességében 110 esetben lépték túl az ügyintézési határidőt, túlnyomó részt a nem megfelelő munkáltatói igazolások következtében. Az európai uniós csatlakozással összefüggésben egyre nagyobb jelentősége van a migráns ügyekkel kapcsolatos ügyintézésnek, amely még relatíve új jogintézmény, ezért e jogterületen a határidő túllépés az átlagosnál gyakoribb. Az uniós alapelvek alkalmazása a napi ügyintézés gyakorlatában időnként még problémát okoz. Az elhúzódások fő okaként nevesíthető az E 301 formátumú dokumentum beszerzésének nehézsége. A tapasztalatok szerint az ágazati intézkedések alapvetően teljesültek. Az alkalmi munkavállalói könyvek vonatkozásában a jelenlegi gyakorlat bizonyos elemei a kinyilvánított jogalkotói szándék ellen hatnak. Ezt a jogintézményt kifejezetten a fekete gazdaság kifehérítésének eszközeként vezették be. Némely ágazatban (pl. mezőgazdaság) el is ért ez az eszközrendszer bizonyos sikereket, de számos más területen (pl. ipar, vendéglátóipar) kifejezetten a kifehérítés ellen hat, mert számos lehetőség mutatkozik a jogszabályok kijátszására. Mindezek mellett a könyvek kiadása, figyelemmel kísérése, elszámoltatása óriási és az elért eredményekkel arányban nem álló terheket ró az ügyintézőkre. A 2007. évi elszámolást csak úgy sikerült

214 megvalósítani, hogy átmenetileg szerződéses munkatársak felvételét biztosították a kirendeltségek részére. Ebben a tárgykörben a szabályozás teljes újragondolása indokolt. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség 2007-ben 7.896 db munkáltatót ellenőrzött, melyből 4.653 volt szabálytalan (ez 58,9 %-ot jelent). Munkavállalók tekintetében az ellenőrzések 53.571 főt érintettek, melyből 39.164 főt szabálytalanul foglalkoztattak (73,1%). Ezekből 3.911 munkáltató foglalkoztatott feketén 23.593 főt. A Felügyelőségen összességében 3.329 db munkaügyi bírsághatározat, 380 db külföldi szabálytalan foglalkoztatása miatti befizetésre kötelező, 267 db szabálytalanság megszüntetésére kötelező határozat, 348 db foglalkoztatást megtiltó határozat, 29 db tevékenységtől eltiltó határozat és 776 db figyelemfelhívás kiadmányozására került sor. A határozatokra 770 db fellebbezés érkezett. A felterjesztett határozatok közül 64 db-t megváltoztattak és 37 db-t megsemmisítettek. Az ügyintézési határidők betartására maximálisan törekszik a Felügyelőség, de ennek betartásának nyilvántartására informatikai rendszerünk jelenleg nem alkalmas, tekintettel arra, hogy ügyeink döntő többségében hivatalból történik meg az eljárás megindítása, mely gyakran elválik az ügy keletkezésének időpontjától. Az ágazatpolitikai célkitűzéseknek – feketegazdaság visszaszorítása, a munkavállalók munkaviszonyból fakadó garanciális jogainak védelme – maximálisan igyekeznek eleget tenni. A legjellemzőbb jogszabálysértések a „feketefoglalkoztatás” különböző alakzataihoz kapcsolódnak, feltárásuk évről évre javuló tendenciát mutat, bár a látencia mértéke még mindig jelentős. OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőség által a 2006-ban 4461, míg a 2007-ben 5277 hatósági ellenőrzést végzett. A munkavédelmi ellenőrzések a 2006. és a 2007. évek alábbi ágazatok szerint oszlanak meg mezőgazdaság, feldolgozóipar, villamos-energia, gáz-, gőz-, vízellátás, építőipar, kereskedelem, szálláshely, vendéglátás, szállítás, raktározás, posta, távközlés, egészségügyi, szociális ellátás, pénzügyi tevékenység, igazgatási, oktatási, nyomozási, biztonsági tevékenység. A Felügyelőség az eljárási határidők alakulásáról adatot szolgáltatni sem a 2006. év, sem a 2007. év vonatkozásában nem tudott figyelemmel arra a tényre, hogy nem áll rendelkezésükre olyan számítástechnikai szoftver, amely a nyilvántartásainkban kezelt adatok szűrését lehetővé tenné. Természetesen nincsen akadálya a manuális úton történő adatcsoportosításnak, azonban az a felügyelőségre nézve rendkívül aránytalan és tetemes költségvonzattal járó leterhelést jelentene. A felügyelőség hatósági tevékenységében előforduló jogszabálysértésekről, mulasztásokról nem vezet nyilvántartást, így azokról adatot sem tud szolgáltatni. A jogorvoslati eljárások tekintetében az elsőfokú hatósági döntések elleni jogorvoslati beadványok száma jelentős mértékű csökkenést (kb. 25 %) mutat. A felügyelőség a jogorvoslati eljárások lefolytatásának eredményeiről kimutatással nem rendelkezik. Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság ügyiratainak száma 2007-ben a mérésügy területen 9000 db és műszaki biztonsági területen 10000 db. Az előírt 30, illetve 60 napos ügyintézési határidőt nem lépték túl. A Hatóság a szolgáltató közigazgatás elvét szem előtt tartva igyekezett kielégíteni ügyfeleinek igényeit. A Budapesti Bányakapitányság az elsőfokú hatósági tevékenysége során 2576 kérelmet bírált el, amelyből elutasított 12-t, elfogadott 2556-at és felfüggesztett 6-ot. Tekintettel arra, hogy az 1995. évben megszüntetett Budapesti Bányakapitányságot újólag a 2007.

215 január 1-jével hatályba lépő 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet hozta létre, így 2006. évre adatokat értelemszerűen nem tud szolgáltatni. A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság az elsőfokú államigazgatási hatósági jogkörébe a veszélyes áruszállítás szabályainak közúti és telephelyi ellenőrzése tartozik. Az ellenőrzéseket a kijelölt állomány a jogszabályoknak és az OKF előírásainak megfelelően hajtotta végre. A Szervezési és Alkalmazási Osztályhoz tartozó Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálat Budapest főútvonalain 49 alkalommal folytatott le ADR ellenőrzést, ennek során 166 db ADR hatálya alá eső gépjárművet vizsgáltak át. A felmerülő hibák közül kiemelendő a fuvarokmányok helytelen vezetése, a tűzoltó készülékek és egyéb eszközök lejárt használati ideje, mint ADR-es jogszabályok megsértése. A szállítási szabályok megszegése miatt 2 esetben került sor bírság kiszabására, az erről szóló határozatokat az érintettek megkapták, fellebbezés ezekre nem érkezett. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon 2007. évet az ügyiratok száma az előző évekhez képest jelentősen nőtt: 397 tűzvédelmi (16% növekedés), 2168 polgári védelmi és katasztrófavédelmi szakhatósági állásfoglalást (24% növekedés), 291 rendezési tervhez kapcsolódó véleményt (6% növekedés) és 87 másodfokú fokú határozatot és szakhatósági állásfoglalást (164% növekedés) adtak ki. Az összes szakmai ügyek száma 3301 volt, ami 42% növekedést jelent. A kirendeltségek, irodák bevonása során alapvető probléma a közlekedés. Az irodák helyzetét jelentősen meghatározza az is, hogy anyagilag az önkormányzatoktól függenek, de szervezetileg az állami katasztrófavédelemhez tartoznak. Meglehetősen ellentmondásos az a helyzet, amelyben egy állami szervezet kirendeltségének működését az önkormányzatnak kell biztosítania. A beruházások továbbra is igen nagy ütemben folynak a megyében, amit jelez az útépítések (604), vezetékjogi eljárások (298), és a környezetvédelmi ügyek (hatástanulmány, környezethasználat, veszélyes hulladék) (107) számának növekedése. A tűzijátékok esetében az 5 napos ügyintézési határidő a nagyobb ünnepek előtt csúcsterhelést idéz elő. Ehhez járul decemberben az ideiglenes tárolás és árusítás engedélyezése. Összességében a pirotechnikai ügyek száma stagnál. (302) A rendezési tervekhez kért előzetes véleményeinket, valamint a szakhatósági állásfoglalásokat és a határozatokat minden esetben a határidőt betartva adták ki. A Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnoksága alá négy vámszakterületű, három jövedéki szakterületű és egy szabálysértési szakterületű alsó fokú szerv (továbbiakban: Fővámhivatalok) tartozik. A Fővámhivatalok vámigazgatási jogkörben az áru és utasforgalom vámellenőrzésével, a vámtartozások és a vámeljárásokhoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabásával és beszedésével kapcsolatos feladatokat látják el. Ezeken túlmenően adózási és egyéb szempontok szerint vizsgálatokat és a vizsgálatok ellenőrzését hajtják végre. Jövedéki igazgatási jogkörben jövedéki ellenőrzéseket és jövedéki adóügyekkel kapcsolatos feladatokat látnak el. Szabálysértési hatóságként járnak el a külön jogszabályban meghatározott szabálysértések esetében. A vám-, jövedéki és egyéb jogszabályok alapján végzett munka során, csak a határozathozatal alkalmával, illetve a közigazgatási lejárási törvény szabályai alá eső cselekményeknél beszélhetünk klasszikus értelemben vett államigazgatási hatósági tevékenységről. Megállapítható, hogy a Fővámhivatalok államigazgatási jogkörben végzett munkája jónak mondható, eljárásaik lezárásával kapcsolatban komolyabb probléma nem merült fel. A parancsnokság alsó fokú szervei 2006. évben 211.007 ügyiratot iktattak, míg 2007. évben 240.391 darabot. Mint látható 2007-ben közel 30.000rel nőtt az ügyiratforgalom, amely a jogszabályváltozásoknak ( pl. regisztrációs adó részleges visszatérítése), illetve a fokozott ellenőrzési tevékenységnek volt köszönhető.

216

Fővárosi és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságoknál mind a területi, mint a helyi szervek ellátnak elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenységet az alábbi megoszlásban. A rendőrkapitányságok elsőfokú közigazgatási jogkörei között szerepel a fegyverengedélyezés, a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII.31.) Korm. rendelet 4. §-a alapján; személy-, és vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenység engedélyezése, a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi LXXXIII. törvény alapján; rendkívüli halálesetek kivizsgálásával kapcsolatos eljárások, az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről szóló 23/1994. (X. 26.) BM rendelet alapján; rendőri intézkedés elleni panaszokkal kapcsolatos eljárás, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján; körözési tevékenység, a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény alapján, tűzesetek vizsgálata, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság által I. fokon meghozott határozatok száma (szabálysértési ügyek nélkül) 2006-ban 24.919 volt, ez 2007-ben csökkenő tendenciát mutatott, a statisztika szerint 20.053 határozat keletkezett. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak 2006-ban 39.893, 2007ban 38.833 szabálysértési ügye volt, ami számszerűségben ugyancsak csökkenést mutatott. A Fővárosi Rendőr-főkapitányság I. fokon (szabálysértések nélkül) 2006-ban 8.299, 2007-ben 7.618 határozatot hozott. A szabálysértési ügyek kimagasló számot mutatnak mindkét évben, ez 2006-ban 95.779, tavaly pedig 87.763 volt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság panaszügyintézés keretén belül 2006. évben 419, míg 2007. évben 313 esetben született I. fokú döntés. 2006. évben 61, míg 2007. évben 56 esetben nyújtottak be az I. fokú döntés ellen fellebbezést. 2006-ban 44 esetben, míg 2007ben 33 esetben született II. fokú döntés a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Igazgatásrendészeti tevékenységet a Budapesti Rendőr-főkapitányság Rendészeti Szervek Igazgatásrendészeti Főosztálya végzi. Tevékenységük két főbb területe a szabálysértési tevékenység, illetve - az Rtv-ben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatok ellátását magába foglaló - rendészeti és fegyver-engedélyügyi tevékenység. A BRFK illetékességi területén a szabálysértési feljelentések száma 2007. évben 87763 db volt, az előző évhez képest ( 95779 db ) 8,4 %-os csökkenést mutatott. A jogszabály alapján 2007. évben 55 járműre adtak első engedélyt, új engedélyezés 309 esetben történt, 233 járműre meghosszabbították, 43 alkalommal kérelemre visszavonták a megkülönböztető jelzés felszerelésére vonatkozó engedélyt. Igazgatásrendészeti szakterületen 2006-ban főszámra 3 db, alszámra 30803 db, míg gyűjtőszámra 32 db ügyirat került iktatásra. 2007ban főszámra 3 db, alszámra 34376 db, míg gyűjtőszámra 32 db ügyirat került iktatásra. A fegyver és engedélyügyi tevékenység során 2006. évben 2654 (2007. évben 2205 ) esetben született I. fokú hatósági döntés, 2006-ban 59 ( 2007-ben 124 ) esetben fellebbezést nyújtottak be, és 2006. évben 58 ( 2007-ben 90 ) esetben II. fokú döntés született. 2006. évben, 2 esetben (2007. évben, 4 esetben) nyújtottak be keresetet. 2006ban és 2007-ben 4 db nyertes per fejeződött be. A bűnügyi szakszolgálat keretén belül a rendkívüli halálesetek, illetve az eltűnt személyek felkutatása ügyében folytatott eljárások során alkalmazza a rendőrhatóság a Ket. szabályait. Az I. fokon eljáró BRFK V. kerületi Rendőrkapitányság Rendkívüli Haláleseti Osztályon 2007. évben az iktatások száma 1685 db volt. ( 2006. évben ugyanez a szám 1500 db volt. )A rendkívüli halálesetek ügyében II. fokon eljáró BRFK Bűnügyi Főosztály I. Életvédelmi Osztály Rendkívüli Haláleseti Csoportnál 2006-ban az iktatott ügyek száma 501 db volt, míg ez a szám 2007-ben 427 db volt. 2006-ban I. fokú hatósági döntés született 441 db ügyben, illetve 2 új eljárásban, azaz összesen 443 esetben. 2006-ban 10 db fellebbezés volt, míg 11 esetben II. fokú döntés született. 2007-ban I. fokú hatósági döntés született 368 ügyben, illetve 2 db új

217 eljárásban, azaz összesen 370 esetben. 2007-ban 6 db fellebbezés volt, míg 8 esetben II. fokú döntés született.

10.3. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával) Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézeténél a másodfokú határozatok aránya az elsőfokú döntésekhez képest elenyésző, mely egyértelműen mutatja, hogy a kistérségi, kerületi intézetek megalapozott elsőfokú határozatokat hoznak. A bíróság az elmúlt két évben minden esetben helybenhagyta az ÁNTSZ határozatait, azok hatályon kívül helyezésére és új eljárás lefolytatására kötelezés nem fordult elő. A hatósági eljárás során az alap határidő betartására törekednek, az ügyek kb. 5 %-ában került sor az Intézet vezetőjének engedélye alapján az eljárási határidő egyszeri meghosszabbítására. A MgSZH Növény és Talajvédelmi Igazgatósága másodfokú hatósági tevékenységet végez. A növényvédelmi bírságolások során benyújtott fellebbezések nyomán 2007-ben a meghozott másodfokú döntések száma 88 db volt, határidőn túl intézett ügy nem volt. A MgSZH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság csak abban az esetben jár el másodfokú hatóságként, ha az első fokon a hatósági állatorvos, a hatósági főállatorvos, az élelmiszerbiztonsági felügyelő vagy a minőségellenőrző mérnök járt el. A fellebbezés viszonylag kevés, elsősorban a különböző bírságokat kiszabó határozatok ellen irányul, a bírság összegének mérséklését kérve. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi államigazgatási hatósági feladatokat.

Felügyelőség

nem

lát

el

másodfokú

A Fővárosi Földhivatalban, a másodfokú ügyekben előforduló határidő túllépés jóval kevesebb, az ügyek mintegy 0,54 %-ában fordul elő, míg Pest megyei Földhivatal a másodfokú eljárásban hozott döntések általában határidőben történnek. A jogorvoslatok számának alacsony volta is kifejezi az első fokú döntések megalapozottságát, mert azok több mint 50 %-át a hatóság helyben hagyja, hasonló a helyzet a másodfokú határozatok ellen benyújtott bírósági jogorvoslati kérelmek elbírálása terén is. Néhány határidő túllépés történik, aminek az oka, hogy bonyolult és szövevényes, esetenként több évre visszanyúló ügyek, elbírálásáról van szó, a határidő túllépések általában 5-15 nappal hosszabbítják meg az ügyintézés idejét. A Fővárosi és a Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása szerint 2007-ben a MEP másodfokú döntései csupán a társadalombiztosítási kifizetőhelyek döntései ellen benyújtott fellebbezések elbírálására korlátozódtak. A MEP pénzellátási határozatait ellen benyújtott fellebbezések a felügyeleti szerv hatáskörébe kerültek át. Ennek ellenére ezek száma közel azonos, azonban az elsőfokú döntésekhez mért arányuk elenyésző, nem éri el a 0, 1%-t. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ esetén a másodfokú államigazgatási tevékenység hatósági tevékenységükben kétirányú. A Foglalkoztatási Törvény (Flt.) a kirendeltségi illetékességben meghozott határozatok esetén a II. fokú

218 hatósági jogkört főigazgatói hatáskörbe, a központi szervezet által meghozott határozatok esetén a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatójának hatáskörébe utalja. A Központ másodfokú hatósági tevékenysége keretében 192 határozatot hoztak. Arányai a következők: 89%-ban helybenhagyta az elsőfokú döntést, 5%-ban megsemmisítette azt, 6%-ban megsemmisítette és az elsőfokon eljáró szervet új eljárásra utalta. A másodfokú eljárás során egyetlen esetben lépték túl az ügyintézési határidőt, ennek oka a regionalizáció során bekövetkezett személyi mozgások és helyváltozások miatti költözködésből eredő átmeneti kézbesítési-felterjesztési nehézség. Az új szervezeti rendszer felépülése után ezt a bizonytalansági okot kiküszöbölték. A fellebbezési arány a mérlegelési jogkörben hozott határozatok miatt relatíve alacsony, mert fellebbezés kizárólag akkor terjeszthető elő, ha a mérlegelésre vonatkozó szabályokat megsértették. 2007. során gondot jelentett az Flt. 27. § (8) bekezdésében meghatározott jogintézmény helyes jogértelmezése. Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését követően munkaviszonyt létesít, a még fennálló időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni részére. A jogszabály jogvesztő határidőket állapít meg (a munkaviszony fennállását a munkáltató igazolja, a kérelmet a folyósítási idő lejártát követő 30 napon belül be kell nyújtani, 1 nap túllépése esetén már a juttatás nem állapítható meg, a foglalkoztatásnak folyamatosan fenn kell állnia). Sok gond mutatkozott a folyamatosság értelmezésében. A másik kodifikációs gond: az állandóan változó Társasági Törvény folyamatosan újra definiálja a tag személyes közreműködési jogosultságát, illetve kötelezettségét és ez a jogszabályhely állandóan összeütközésbe kerül az Flt. „kereső tevékenység” definíciójával. A fellebbezéseken túlmenően jelentős a fizetési kedvezmények iránti kérelmek valamint a méltányossági kérelmek száma. Ez utóbbiban hivatalunk speciális helyzetben van, mert a KET-ben biztosított méltányosság gyakorlásán kívül az Flt. két rendelkezésében {21. § (5) bekezdés és 37. § (5) bekezdés} is engedi különös méltánylást érdemlő esetben a jogalap nélkül felvett ellátás és magánszemély esetében a támogatás visszafizetésének elengedését. A Vám-és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnoksága a másodfokú közigazgatási feladatokat lát el a Fővámhivatalok tekintetében. A Parancsnokságon 2006. évben 40.754, db ügyirat, míg 2007. évben 49.696 db ügyirat került iktatásra, mely közel 22% -os növekedést mutat. 2006. évben 961, míg 2007. évben 886 db másodfokú határozat született. Az alsó fokú szervek által hozott rendes jogorvoslattal megtámadott, illetve a felügyeleti intézkedéssel vizsgálat alá vont első fokú határozataik 15-20 %-a volt jogsértő, melyek túlnyomó részét megsemmisítették és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására, utasították. Előfordult az is, hogy megváltoztatták az elsőfokú határozatot. A jogsértések megállapítását az esetek többségében a tényállások tisztázatlansága, illetőleg a hibás döntéshozatalok indokolták. Másodfokú közigazgatási feladatokat – rendészeti-, igazgatási, valamint szabálysértési jogkörben - külön jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben végez a regionális parancsnokság. (Pl: a VPKMRP Határügyi és Ügyeleti Osztálya másodfokon jár el a közúti közlekedési törvényben a Vám- és Pénzügyőrségre háruló ellenőrzések során feltárt jogszabálysértések tárgyában keletkezett ügyekben.) A másodfokú döntések megalapozottságát jelzi, hogy a 2007. évben mindösszesen 120 esetben került sor bírósági út igénybevételére. A 2007. évben születet ítéletek közül 91 esetben pernyertes volt a parancsnokság, míg 11 esetben zárult pervesztéssel az eljárás. A Fővárosi és Pest Megyei Rendőr-főkapitányságok másodfokú közigazgatási jogkörben a következő ügyekben jártak el: fegyver-engedélyezés, a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII.31.) Korm. rendelet alapján; személy-, vagyonvédelmi és

219 magánnyomozói tevékenység engedélyezése, a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi LXXXIII. törvény alapján; figyelmeztető fényjelzést adó készülékek felszerelésének engedélyezése, a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet alapján; rendkívüli halálesetek kivizsgálásával kapcsolatos eljárások, az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről szóló 23/1994. (X. 26.) BM rendelet alapján; rendőri intézkedés elleni panaszokkal kapcsolatos eljárás, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység a területi szerveknél, illetve - a területi szervek által elsőfokon hozott döntések esetén - a központi szervnél (Országos Rendőr-főkapitányságnál) jelentkezik.

10.4. A szakhatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban) Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézeténél a település-egészségügyi feladatellátás során rendkívül magas a szakhatósági ügyek száma. Kiemelt feladatként hulladéklerakók és ártalmatlanító telepek közegészségügyi helyzetének felmérését a kistérségi intézetek és a Regionális Intézet végezték. 2006-ban 37.170, 2007-ben 33.470 szakhatósági hozzájárulást adtak ki az engedélyező hatóság megkeresésére. Az üzletek működésével kapcsolatos 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet hatályba lépésével megnőtt a kereskedelmi tevékenység kapcsán kiadott szakhatósági állásfoglalások száma. A Ket. hatályba lépését követően a megváltozott eljárási rend kisebb kezdeti bizonytalanságai után - melyet a törvény megfogalmazásának bizonytalanságai okoztak - mára már jól működik. Az engedélyező hatóság megkeresésére a szakhatósági tevékenység szabályszerű, a közös szemlék tartásával minden szakhatóság egyeztetni tud egymással. A ritkán előforduló másodfokú szakhatósági eljárásra legtöbb esetben az engedélyt kérő ügyfél oldalán fennálló kezdeti hiányosságok miatt kerül sor, mely másodfokon már pótlást nyer, és így a szakhatósági hozzájárulás, valamint ezt követően az engedély a Közigazgatási Hivatal határozataival megadható. Az MgSZH Növény és Talajvédelmi Igazgatósága a szakhatósági eljárásokban, mint növényvédelmi szerv, vagy mint talajvédelmi hatóság jár el. Talajvédelmi ügyekben a szennyvíz, szennyvíziszap, és a mezőgazdasági-, illetve nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék mezőgazdasági területen történő elhelyezéséhez szükséges engedélyt ad ki. A talajvédelmi hatóságot csak abban az esetben kell bevonni szakhatóságként, ha az eljárás termőföldet érint, ellenkező esetben a talajvédelmi hatóságnak nincs hatásköre. A közreműködés során a talajvédelmi hatóság a humuszos termőréteg mentésével, hasznosításával, továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos szempontok betartását felügyeli. Szakhatósági állásfoglalást ad ki építésügyi engedélyezési eljárásokban, ha a nem mezőgazdasági célú felszínalakító földmunkát termőföldön végzik, a termőföldön történő mezőgazdasági beruházások során, melyek közül kiemelt jelentőségű a gyümölcstelepítés megvalósításának, üzemeltetésének engedélyezése, az ipari, szolgáltató tevékenység végzésére, valamint a környezetre és egészségre veszélyes anyagok és készítmények raktározására használt telepekre telepengedélyezési eljáráshoz, kivéve, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött. A településrendezési tervek talajvédelmi szakhatósági véleményezésekor elsősorban a tervezett beruházások, fejlesztések mezőgazdasági területekre történő hatását kell felmérnie. Növényvédelmi ügyekben, a kiskereskedelmi üzlethálózatban üzlet nyitása (illetve áthelyezése, cím és tulajdonos változás, üzletkör bővülés stb.) működési engedély kiadására (módosítására)

220 irányuló engedélyezési eljárásban, növényvédő szer raktározási tevékenységre vonatkozó telepengedély kiadásának engedélyezési eljárásában, piac/vásártér nyitás engedélyezési eljárásában szükséges szakhatósági közreműködés. Az MgSZH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság szakhatósági tevékenységének két fő iránya van. Építésügyi eljárásokban a 37/2007.(XII.13.) ÖTM r. és a 46/1997. (XII.29.) KTM r. alapján, az ott meghatározott létesítmények engedélyezési ügyekben és működési engedélyezési eljárásokban a 133/2007. (VI.13.) Korm. r. és a 35/1995. (IV.5.) Korm. r. alapján az élelmiszerforgalmazás (kereskedelmi, vendéglátás) területén, valamint a 274/2006.(XII.23.) Korm. r. alapján állattartó telepek és a 71/2003. (VI.27.) FVM r. alapján hulladék-kezelő, gyűjtő, feldolgozó létesítmények működése engedélyezése kapcsán jár el szakhatóságként. Az MgSZH Erdészeti Igazgatóság szakhatóságként jár el erdőterülettel érintett építésügyekben, bányászati ügyekben, telek alakítási ügyekben erdőterület megosztásával kapcsolatban, erdőterület művelési ágának megállapítása során és környezeti hatástanulmányok készítésénél valamint részt vesz a szabályozási tervek véleményezésében. A szakhatósági vélemények száma jelentősen nőtt, míg 2006-ban 1086, addig 2007-ben 1577 állásfoglalást adott ki. Az MgSZH Földművelésügyi Igazgatóság vadászati, a halászati és vízügyi eljárásokban vesz részt szakhatóságként, valamint véleményezi a települési önkormányzatok területfejlesztési koncepcióját. 2006-ban 253, míg 2007-ben az előző évinek több mint kétszeresét, 523 szakhatósági állásfoglalást adott ki. A Földhivatalokban a különböző szakhatóságokkal a jogszabályok előírásainak megfelelően működik együtt, így a telekalakítás engedélyezési, építésügyi eljárás, bányaműszaki üzemterv jóváhagyás, környezetvédelmi hatóságot érintő ügyek, településrendezési és helyi építésszabályozási tervek véleményezése, növény és talajvédelmi ügyekben. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség mind környezetés természetvédelmi (87 %), mind vízügyi (13 %) hatóságként ad ki szakhatósági állásfoglalásokat. Az évi sok ezer szakhatósági eljárás nagy többsége telekalakítási, rendeltetési mód változási, építési és használatbavételi engedélyezés, illetve telephely engedélyezés keretében folyik, ugyanakkor talán mégis a legfontosabb a sokkal kisebb számú, de környezet- és természetvédelmi, esetenként vízjogi szempontból is rendkívül jelentőségteljes bányászati engedélyezési eljárásokban való felügyelőségi részvétel. Fővárosi és a Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár szakhatósági állásfoglalásai körében 2006-2007. években meghatározó feladatot jelentett a közgyógyellátási igazolványokhoz kapcsolódó állásfoglalások kiadása, ez közel 150 000 db volt. Ez nem tartalmazza az ügyintézések során jelentős nagyságrenddel megemelkedett levelezések, nyilvántartások számát. Mind az igazolványok kiadása, mind az ezekhez kapcsolódó szakhatósági megkeresések – jelentős számuk, időszakonként nagymértékben eltérő, változó volumenük és azonosításukhoz szükséges adatok nem megfelelő volta miatt – rendszeresen jelentős munkaerő átcsoportosítást tettek szükségessé. Tekintettel a Pénztár kiemelkedően nagy illetékességi területére, a többlet feladatot csak időszakos (2007. április 1. óta biztosítja a Pénzügyminisztérium külön forrásból) létszámtöbblettel lehet a betartandó határidőre kezelni.

221 A Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság szakhatóságként nem jár el, viszont nyugdíjigényelbírálási ügyeik jelentős részében szakhatósági közreműködés szükséges. 2007-bern 30.328 esetben keresték meg az Országos Orvosszakértői Intézetet szakvéleményért. Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság szakhatóságként működik közre környezet használat, telephely engedély, építési engedély, használatbavételi engedély, közúti veszélyes-anyag szállítóeszközök alkalmassága ügyében. A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság szakhatósági tevékenységet hét területen folytat, metró érintettsége esetén, óvóhelyek tekintetében, telepengedélyek és működési engedélyek kiadása ügyében, építési beruházások, rekonstrukciók esetén, veszélyes hulladékkal kapcsolatos feladatok, valamint környezeti hatástanulmányok során. A szakhatósági állásfoglalások száma 2206-ban 565 állásfoglalásról, 2007-ben 642 állásfoglalásra nőtt. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság telepengedélyezési, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos engedélyezési és környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban folyatatott szakhatósági tevékenysége során – fokozott figyelemmel a veszélyes létesítményekre és azok tevékenységére – vizsgálta a veszélyes anyagok felhasználását, mennyiségét, valamint a biztonsági intézkedések hatékonyságát. A tűzoltóparancsnokságokkal egyeztették a nyilvántartásokat és a náluk nyilvántartott veszélyes üzemeket az igazgatóság is nyilvántartásba, vette, és a digitális alaptérkép adatbázisába is bekerültek. A Vám-és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnokságánál a speciális vám-és jövedéki feladatokra, tevékenységi körére nem jellemző a szakhatósági tevékenység. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szakhatóságként jár el a robbanóanyagok forgalmazására, megszerzésére, tárolására vonatkozó engedélyezési eljárásban, a polgári célú felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX.4.) Korm. rendelet alapján. Ezen túlmenően a PMRFK illetékes szervei közlekedési szakhatóságként járnak el az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI.16.) KöViM rendelet 5. §-a alapján. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 2006-ban 766 esetben működött közre szakhatóságként. Ez a részvételi arány 2007-ben 1015-re emelkedett, tehát 32,5 %-os növekedést mutatott előző évhez képest. A Fővárosi Rendőr-főkapitányság szakhatósági közreműködések száma 2006-ban 214 volt, 2007-ben valamivel kevesebb, 200 ügyben fordult elő.

10.5. Az államigazgatási feladatot ellátó szervek által végzett hatósági ellenőrzések száma, tapasztalatai, ellenőrzési módszerek Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézet ellenőrzései két típusra oszthatók, az ún. rutinellenőrzések, melyek a munkatervben szerepelnek és a megelőző tevékenység alapját képezik, valamint az akcióellenőrzések, amelyet rendkívüli feladatként a felettes szerv által kijelölt egy-egy kiemelt téma kapcsán végeznek. 2006. évben a Pest Megyei és Fővárosi ÁNTSZ összellenőrzések száma 81.131, 2007. évben a Közép-magyarországi

222 Regionális Intézet összellenőrzésének száma 72.078. volt. Kiemelve az élelmezésegészségügy témakörét, az akció ellenőrzések általában eredményesebbek, mint az akción kívüli ellenőrzések. A hatósági ellenőrzési és intézkedési hatáskört módosító jogszabály hatálybalépése előtti és az azt követő időszakban az ellenőrzést végzők személyi összetételében is változás történt. A húsvéti, és idegenforgalmi időszakban az élelmezési egységeket általában a szakterületért felelős munkatársak ellenőrizték. 2007. október 1-től azonban az élelmezés-egészségügy területén dolgozók jelentős százalékának az MGSZHhoz történő átszervezésével a helyben maradók a más szakterületeken dolgozókkal történt feladatmegosztással, esetenként kezdő munkatárs felvételével oldották meg az OTH által elrendelt ellenőrzéseket. A kerületi-, és kistérségi intézeteknél a munkatársak maximális erőkifejtéssel oldották meg ezt a feladatot. Hosszútávon viszont a lecsökkent munkatársi létszám a munka minőségének romlását okozhatja. Akcióellenőrzések idején a megnövekedett területi munka, és az egyéb feladatok (szakhatósági állásfoglalások, tervkonzultációk, adminisztráció stb.) csak túlmunkával voltak elvégezhetők. Az MgSZH Növény és Talajvédelmi Igazgatóságánál a növényvédelminövényegészségügyi tevékenység kb. háromnegyede hatóságilag, hivatalból indított, ellenőrzési jellegű tevékenységből áll. A hatósági ellenőrző tevékenységünket és más egyéb kapcsolódó szakmai feladatainkat az MgSzH Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatósága által kiadott éves feladatterv alapján végezzük, meghatározott ütemű jelentéstételi kötelezettséggel. Az MgSZH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság ellenőrzési tevékenysége két fő irányra terjed ki. Élelmiszerbiztosági célú ellenőrzést 2007. évben 30 360 esetben, állategészségügyi célú ellenőrzést 2007. évben 27 620 esetben végeztek. A vizsgálatok fő módszere a helyszíni szemle, a dokumentációk felülvizsgálata, mintavétel laboratóriumi vizsgálat céljára. Az MgSZH Erdészeti Igazgatósánál a hatósági ellenőrzések döntő többségét az erdészeti jogszabályok írják elő. Erdősítések műszaki átvétele keretében 6011, fahasználatok műszaki átvétele keretében 2014 erdőrészlet helyszínelését végezték el. Az erdősítések ötéves felülvizsgálata 236 erdőrészletet érintett. Meg kell említeni, hogy szabálysértési eljárás helyett az erdészeti hatóságnak speciális szankcionálási hatásköre van (erdőgazdálkodási bírság, erdővédelmi bírság, állami támogatás visszafizetésének elrendelése), mellyel éltek is összesen 444 esetben. Az MgSZH Földművelésügyi Igazgatóságnál a hatósági ellenőrzések döntő többsége jogszabály lapján hivatalból indított, de például a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának vizsgálata kimondottan csak bejelentés alapján a jogszabályi feltételek megléte esetén realizálódhat. Az ellenőrzések jelentős része a nemzeti támogatásokkal megvalósult beruházások utóellenőrzésére terjedt ki a kötelezően előírt üzemeltetési kötelezettség időtartamának lejárta előtt. A tapasztalat azt mutatja, hogy a támogatások visszavonására négy esetben került sor, amely az ellenőrzések számához viszonyítva nem jelentős, az előző évhez viszonyítva csökkenő tendenciájú, de az ellenőrzés indokoltságát feltétlenül alátámasztja. Az ellenőrzések másik csoportját képezi a jogszabályi feltételeknek való megfelelés vizsgálata. Az Igazgatóság törvényességi felügyeleti vizsgálatot végzett a Hegyközségeknél, amely alapján megállapítható, hogy a társadalmi munkában végzett, alacsony anyagi érdekeltségű hegybírók munkája nem mindenben felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A fentieken túlmenően jelentős helyet foglalt el a beszerzési ár alatti értékesítések ügyében történt tizennégy ellenőrzés. A bejelentéssel érintett termékek köre 1-től a 132-ig terjedt. A bejelentés alapján végzett ellenőrzések

223 általában az üzletláncokat érintették. Ezekben az esetekben jellemző volt a bírságolás, amely mutatja a bejelentések megalapozottságát. A helyszíni ellenőrzések akadályoztatása miatt többször kellett eljárási bírságot kiszabni azonos ügyben. Meg kell jegyezni, hogy a jogorvoslatok relatíve magas arányához nagyban hozzájárult a mai napig nem rendezett anyagi jogszabályi szabályozatlanságok sokasága. A Fővárosi Földhivatal mezőgazdászai a parlagfű virágzás és megelőző mentesítés időszakában végeznek helyszíni ellenőrzéseket. A Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal a 2006. évi határszemlét a parlagfű elleni hatósági védekezés helyszíni ellenőrzési munkáival egyeztetve 2 531 hektár területen hajtotta végre, míg 2007-ben 8 000 hektár területen. A határszemlék során ellenőrizte a művelési ág megváltoztatását, a termőföld más célú hasznosítását, valamint a hasznosítási kötelezettség betartását is. Pest megyében az ellenőrzések száma a külterületek nagysága miatt is jelentősebb. A Pest Megyei Földhivatalban a földmérési osztályon az alappontok helyszíni ellenőrzése folyamatos. Időszakosan történik a magán földmérők ellenőrzése, valamint helyszíni bejárással a bejelentési kötelezettség (épület feltüntetés) ellenőrzése. Nagyon jelentős helyszíni ellenőrzést végeznek a földhivatal mezőgazdászai a parlagfű virágzás, és megelőző mentesítés időszakában, így 2006-ban 744, 2007-ben 669 parlagfű foltot fedeztek fel, és tették meg az ilyenkor szükséges intézkedéseket. 2007-ben ennek a tevékenységnek az eredménye az volt, hogy a megye országosan az első helyre került a parlagfű foltok felfedésében és ezért kiérdemelte a Parlagfűmentesítés Magyarország Egyesület, a Tárcaközi Bizottság, a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal elismerését. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség ellenőrzései formailag négyfélék lehetnek. Adatszolgáltatás ellenőrzése keretében a kibocsátott levegőterhelést okozó anyagokról légszennyezés mértékéről készített éves jelentéseket (LM) vizsgálják. Hasonló jellegű bevallásra kötelezettek a hulladékgazdálkodók is, akiknél hulladék keletkezik, vagy/és akik hulladékot kezelnek. A levegős LAL bevallások alapján 35003600 közötti levegőterhelő telephely van a nyilvántartásban, mely telephelyek éves jelentést tesznek a kibocsátott légszennyező anyagokról. A beérkező hulladékkal kapcsolatos bevallások száma évente 5000-7000 között mozog. Ezek elsődleges ellenőrzése az adatfeldolgozás közben történik. (Adatellenőrzés: évi 8000-10000 db.). A terv szerinti ellenőrzések a ténylegesen elvégzett éves feladatok főleg mérésekből, továbbá mérés nélküli helyszíni vizsgálatokból állnak. A terhelések, veszélyeztetések, kibocsátások vonatkozásában mintavételeket, műszeres méréssel végzett ellenőrzéseket tartunk. Az eredmények ismeretében szennyezés (határérték túllépés) esetén a megfelelő hatósági intézkedést előkészítjük. Az ellenőrzések gyakoriságát a környezethasználatok jellege határozza meg. Törekszünk a jelentős környezethasználók éves gyakoriságú ellenőrzésére. A szennyvízkibocsátók ügyében éves program keretében átlagosan évi két alkalommal történik mintavétel. Tervezett ellenőrzések éves száma: 750-800 db. Eljárástól függő ellenőrzések során mérés nélküli ellenőrzést végeznek a hatósági- és szakhatósági feladatok ellátása miatt a tényállás tisztázásához és a vélemény kialakításához. A hulladékkezelési engedélyezési eljárások során elvégzett ellenőrzések az elbírálás alatt álló ügyekben felmerülő szokatlan körülmények esetén válnak szükségessé. (Ügyfél kezdeményezésére induló hatósági ellenőrzések száma évente mintegy 200-300.) Rendkívüli káresemények (haváriák) alkalmával minden esetben helyszíni ellenőrzést végez a Felügyelőség a tényállás tisztázása érdekében és a szennyezővel szembeni hatósági intézkedések megtétele céljából. A panaszok és más szennyezést közlő bejelentések kivizsgálása során hatósági mérés elvégzésével lehet ellenőrizni a kibocsátókat, hogy a megengedett határértéken belül bocsátanak-e ki

224 szennyező anyagot a környezetbe. Panaszbejelentések ügyében az esetek többségében helyszíni ellenőrzést kell alkalmazni, míg más esetekben egyértelműen eldönthető, hogy az ügy nem tartozik a Felügyelőség hatáskörébe, és ezért nem kell ellenőrzést tartani, hanem az ügyet át kell tenni a kompetenciával rendelkező szervhez. Panaszok kivizsgálásával kapcsolatos ellenőrzések száma: 600-800 db. Ellenőrzési tevékenység összesen: 10000-12000 ellenőrzés évente A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságán az ellenőrzéseket az Idegenrendészeti Ellenőrzési Osztály végzi, Az osztály hatáskörében végzett tevékenysége során 789 esetben végzett helyszíni ellenőrzést, 498 közigazgatási irat ellenőrzését végezte el, 36 esetben pedig büntető feljelentést tettek visszaélés vagy hamis adatközlés miatt. Az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának növelésére, illetve összehangolására kiadott és 2004. augusztus 31-én hatályba lépett 20/2004. (BK 15.) BM-FMM-PM együttes utasítás alapján az Idegenrendészeti Ellenőrzési Osztály folyamatosan együttműködik a társszervek kijelölt állományával. 2007-ben több akció keretében is végeztek ellenőrzéseket a Budapesti Határőr Igazgatósággal, a BRFK kerületi rendőrkapitányságaival az OMMF Középmagyarországi Regionális Munkaügyi Felügyelőség munkaügyi felügyelőivel Budapest közigazgatási területén, Pest megyében a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság határőreivel, a Gödöllő és a Dabasi Rendőrkapitányság munkatársaival valamint az OMMF munkaügyi felügyelőivel. Az Osztály 2007-ben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Főigazgatója és a Határőrség Országos Parancsnoka által kiadott 4/2006. (III. 31.) számú Együttes Intézkedésben foglaltak alapján a BÁH Állampolgársági Igazgatóság, valamint Igazgatóság VI. számú Ügyfélszolgálati Irodájának megkeresései alapján szervezett helyszíni ellenőrzések során, az 5 éven belül bevándorlási vagy letelepedési engedélyt kapott külföldiek tartózkodásának feltételeit is ellenőrizte. Ennek során 60 ügyben 93 helyszíni ellenőrzést tartottak, az ügyekben a szükséges intézkedéseket megtették. APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának ellenőrzési tevékenysége keretében 2007. évben 81 ezer db vizsgálatot végeztek, melynek közel egyharmada adóellenőrzés volt, elsősorban bevallások utólagos ellenőrzése valamennyi és egyes adónemek vonatkozásában. Közel 50 ezer db adatgyűjtésre, egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló vizsgálatot folytattak le az év során. Az adóellenőrzések több mint fele adómegállapítással zárult, amelynek eredménye 187 milliárd Ft nettó adókülönbözet volt az adózók terhére. Az éves szinten elvégzett 8 ezer kiutalás előtti ellenőrzéssel 15 milliárd Ft-ot meghaladó összegben akadályozták meg azt, hogy a bevallásban szereplő jogtalan visszaigénylésre adót vagy támogatást utaljon ki a hivatal. A nettó adókülönbözetre vonatkozó megállapításaikat tartalmazó határozatok jogerősen 162 milliárd Ft adóbevétel többletet eredményeztek. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetői együttműködési megállapodást írtak alá a feketegazdaság elleni fellépést segítő társhatósági stratégia kidolgozásáról és megvalósításáról, mely alapján a 63/2007. ELL. körlevélben foglaltak értelmében az együttműködő szervek között kölcsönös információszolgáltatásra került sor. Szintén kiemelkedő jelentőséggel bírt a „Csillagszóró” akció, amelyben hét hatóság együttműködésével közös ellenőrzési akciókat végeztek 2007. IV. negyedévben. A fentiek mellett még szoros együttműködést sikerült kialakítani a rendvédelmi szervekkel, amelynek alapján a rendvédelmi szervek a területi akciók lebonyolításában segítették munkát. Kiemelkedő jelentősséggel bír a Vám

225 és Pénzügyőrség területi szerveivel történt együttműködés. 2007. évben is működött a „RAPID” csoport, amely szintén a Vám- és Pénzügyőrség munkatársakkal közös operatív vizsgálatok végzésére feljogosított kisebb szervezeti egység. A kapcsolat hatékonyságát jól jellemzi, hogy az együttműködési megállapodás keretében nem csupán összehangolt vizsgálatokat, hanem közös akciókat is folytattak. Több önkormányzattal végeztek közös ellenőrzést, amelynek keretében taxisoknál, kiskereskedelmi egységeknél és vendéglátással foglalkozó vállalkozásoknál, valamint piacokon, és közterületeken végeztek ellenőrzést. A Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ellenőrzési tevékenysége a Tny.100. §-án alapul, mely szerint kiterjed a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos jogszabályok megtartására, illetőleg a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hatáskörébe tartozó nyugellátás megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatásra. Eljárásaik meghatározó többségét a célvizsgálatok (ügyirati intézkedések) teszik ki, amelyek mindig egy konkrét nyugdíjügyhöz kötődnek. Kapacitás hiányában minimális a „preventív” vizsgálatok száma, amely nem konkrét ügyhöz kapcsolódóan, hanem „általánosságban” vizsgálná egy-egy foglalkoztató kötelezettségeinek teljesítését. Együttes, összehangolt ellenőrzések végzése nem célszerű. Az adóhatóság, illetve egészségbiztosítási ellenőrzési szerveinek megkeresése viszont napi gyakorlat. E megkeresésekben az eljárásaink során tapasztalt mulasztásokra hívják fel a figyelmet. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 2007. évben összesen 907 hatósági ellenőrzést végeztek. Az ellenőrzések kiterjedtek a Bérgarancia Alapból igényelt támogatások, a rehabilitációs munkahelyteremtő támogatások, a megváltozott munkaképességűek részére nyújtott támogatások, a HEFOP keretében nyújtott támogatások felhasználására. Vizsgálták továbbá a képzési támogatások és a közhasznú munkavégzés támogatásának jogszerűségét, valamint a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények tevékenységét. Az Ellenőrzéseket mintegy 20 alkalommal a Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal közösen folytatták le a „Lépj egyet előre” program keretein belül. Az OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség munkaügyi ellenőrzésének jogi hátterét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény előírásai biztosítják. Az ellenőrzések száma 2007-ben 7.896 db volt, mely 53.571 fő munkavállalót érintett. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a hatósági munkára nagy szükség van, mert még mindig nagy számban fordulnak elő jogsértések. Az ellenőrzési módszerek az adott ügyektől függően változhatnak, de általánosságban kijelenthető, hogy az eljárás hatékony lebonyolítása érdekében az ellenőrzések a munkáltatóhoz való előzetes bejelentkezés nélkül történnek, külön hangsúlyt fektetve az éjszakai, hétvégi és ünnepnapi ellenőrzésekre. Az OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőség társhatósággal történő helyszíni ellenőrzés lefolytatásának tárgyában kizárólag a 2007. év vonatkozásában rendelkezik adatokkal. Ezek szerint a 2007. év során 5277 ellenőrzést folytattak le, amelyekből 460 db társhatóság részvételével történt. Az összes ellenőrzés kb. 9 %-ában a felügyelőség végrehajtási utóellenőrzést tartott. MKEH Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság hatósági mértékellenőrzéseket, illetve piacfelügyeleti ellenőrzéseket, az állampolgárokat és a

226 gazdaságot érzékenyen érintő mérésterületeken a társhatóságokkal és az MKEH Piacfelügyeleti Osztályával közösen végezte (viteldíjjelző, szerencsejáték eszköz, mérleg, üzemanyagmérő, üzemanyag tárolótartály, szintmérő, hőfogyasztásmérő). A szerencsejáték céljára szolgáló eszközök esetében az APEH Szerencsejáték felügyeleti főosztályának 51 esetben adtak az eljárásukat segítő szakmai tájékoztatást. Hatósági kirendelésre 27 db szakértői véleményt készítettek. Az illetékességi területen üzemeltetett 54 db hitelesítő laboratórium működését a hitelesítést végző munkatársak folyamatos figyelemmel kísérik. Soron kívüli ellenőrzésre 7 esetben került sor. A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságnak tényleges hatósági ellenőrzési jogköre a veszélyes áruszállítás szabályainak közúti és telephelyi ellenőrzése /ADR/ kapcsán van. A 2007-ben ellenőrzött 166 db járműnél - két esetet kivéve - súlyos szabálytalanságot nem tártak fel, a hibák kijavítását a helyszínen elvégezték. Az összes ellenőrzött jármű 4,8 %ánál állapítottak meg hiányosságot, amely a 2006. évi 8,5%-hoz képest jelentős javulást mutat. Az igazgatóság további ellenőrzési jogkörrel rendelkezik az ipari balesetmegelőzési területen is. Az uniós SEVESO II. irányelv hatálya alá tartozó alsó és felső küszöbértékű ipari tevékenységet folytató üzemeknél az OKF, mint hatóság rendszeresen tart felügyeleti ellenőrzéseket, amelyeken a megyei igazgatóságok számára biztosítja a részvételt. Ennek megfelelően minden esetben részt vettünk az OKF által szervezett felügyeleti ellenőrzéseken. A fővárosban található üzemek bejárását a kerületi kirendeltségek és a Védelmi és Hatósági Osztály ütemterve szerint hajtotta az igazgatóság végre. 2006-ban 39, 2007-ben 26 gazdálkodó szervnél volt üzembejárás. Ennek során pontosításra kerültek az üzemi veszélyelhárítási tervek, illetve az igazgatóság megtekintette a technológiai folyamatokat, a raktározási körülményeket. 2006-ban bekapcsolódtak a pirotechnikai eszközöket gyártó-raktározó-forgalmazó gazdálkodó szervezeteket ellenőrző akciósorozatba, amelyben 10 alkalommal vettek részt ellenőrzésen. A sportpálya biztonságtechnikai feltételrendszerének ellenőrzése céljából tartott bejárásra 2007-ben 8 alkalommal hívták meg az Igazgatóság képviselőjét. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2007 folyamán jogszabályilag is rögzített és belső szabályozásban, részleteiben kidolgozott hatósági jogosultságot kapott a közúti veszélyes áru szállítmányok (továbbiakban: ADR) ellenőrzésének végrehajtására. A közúti ellenőrzések mind a jogszabályi változás (hatósági jogkör meghatározása, elrendelése és rögzítése) előtt, mind azt követően – mivel az ellenőrzés tárgyi feltételei nem voltak biztosítottak – társszervekkel közösen kerültek levezetésre. A legtöbb esetben a Közép-magyarországi Regionális Közlekedési Felügyelet (továbbiakban: KF) által kiadott ellenőrzési tervhez igazodva jelölték ki az ellenőrzési helyszíneket, és az időpontokat. Több alkalommal vettek részt átfogó közlekedési ellenőrzési akcióban, ahol a Közlekedési Felügyelet, a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrségőrség munkatársaival közösen végezték az ellenőrzési tevékenységet. Az ellenőrzéseket minden alkalommal az előírt jegyzékeken rögzítették. A szállítmányok többsége az előírásoknak maradéktalanul megfelelt, csupán 4 esetben volt szükség intézkedés megtételére. Ezekben az esetekben 2 figyelmeztetést, illetve helyszíni javítást eszközöltek, a további eseteknél egy bírságot szabtak ki, valamint egy alkalommal a KF járt el. A telephelyi ADR ellenőrzéseket minden esetben önállóan végezték. A környezetvédelmi hatóság által szervezett „Zöldkommandó” akciósorozatban minden esetben részt vettek az ellenőrzéseken. A Vám-és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnokságánál a hatósági ellenőrzések rendkívül sokfélék. Ellenőrzési típusonként a teljesség igénye nélkül megemlíthető a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése, a foglalkoztatottak ellenőrzése, a

227 közúti forgalomban végzett árú, valamint a személyszállítás szabályainak ellenőrzése, szerzői vagy szomszédos jogokhoz kapcsolódó jogok megsértése, áru hamis megjelölése területén végzett ellenőrzések, bevallott vámértékkel, származással kapcsolatos ellenőrzések stb. A parancsnokság felügyelete alá tarozó hivatalok 10.839 ellenőrzést hajtottak végre. Az ellenőrzéssel kapcsolatos tapasztalatok szerint az ellenőrzések 30-40 %-a esetében jogsértés volt megállapítható, mely indokolttá teszi az ellenőrzési tevékenység jövőbeni fokozását. Az ellenőrzési módszerek tekintetében elmondható, hogy azokat egyrészt a parancsnokság felügyelete alá tartozó szervek önállóan, másrészt társszervekkel közösen hajtották végre. A Fővárosi és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságok hatósági ellenőrzést végeznek általános hatáskörrel a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII.16.) Korm. rendelet 6. §-a alapján. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 2006. évben 253, 2007-ben pedig 161 ellenőrzést végzett a fenti tárgyban.

10.6. Az államigazgatási feladatot ellátó szerveket érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete ellen benyújtott panaszok száma elenyésző volt. 2006-ban 7 , 2007-ben 4 esetben éltek panaszbejelentéssel az ügyfelek a hivatal tevékenységével szemben. A panaszok az eljárások elhúzódására irányultak, jóllehet tájékoztatás történt arról, hogy a panasz kivizsgálása 30 napnál hosszabb időt vesz igénybe, mivel az eljárás során pl. a szakfelügyelő főorvosok bevonását tartottuk szükségesnek. Más esetben a panasz arra irányult, hogy figyelemmel a 2004. évi XXIX. törvényre, a már elbírált panasz ismételt vizsgálatára nem került sor, illetve a tudomásszerzéstől egy év már eltelt. Az ún. ügyféli panaszbejelentésen túli egyéb panaszok, lakossági bejelentések többsége a lakások elégtelen közegészségügyi állapotára vonatkozott, s gyakran a szomszédok közötti viszályból eredtek. Súlyosabb esetekben az önkormányzatokkal közreműködve és a rendőrség segítségét kérve oldották meg a helyzetet (lomtalanítás, rágcsálóírás stb.). Az állampolgárok éltek a birtokvédelemmel a jegyző ill. a bíróság előtt indított eljárások lehetőségével is, ha a szomszédos lakások gondozatlansága olyan közegészségügyi aggályokat vet fel, melyek akadályozzák a lakókat a tulajdonuk zavartalan birtoklásában. Az egészségügyi szolgáltatókkal szemben benyújtott panaszok többsége a megromlott orvos-beteg kapcsolaton alapult. Gyakori a fogorvosi ellátással kapcsolatos panasz, mely többségében annak anyagi vonatkozásait érinti. Az MgSZH Növény és Talajvédelmi Igazgatóságánál az elmúlt hét évben valódi „panasz”-nak (személyes vagy telefon) beadvány nem volt. Érkeznek viszont ügyfelektől „panasz”-nak címzett beadványok, amelyek azonban valamilyen I. fokú határozatunkkal való tartalmi egyet nem értést fejeznek ki, tehát valójában fellebbezések (jogorvoslat), ezért ezeket a jogorvoslati eljárás előírásainak megfelelően kezelték. A hatósági parlagfűmentesítési tevékenység kapcsán az ügyfelek az ügyfélfogadási időben személyesen is felkeresik az igazgatóságot. Ilyenkor iratbetekintési joguk gyakorlása mellett szóban gyakran „panaszkodnak” a bírságot előíró jogszabályok embertelenségére, az állam „pénzbeszedő” funkciójára stb.. Mivel ezek igazában az érdekében sértett ügyfél vélemény nyilvánításai ezért nem panaszként kezelik.

228

Az MgSZH Élelmiszerlánc–biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság panaszbejelentések általában romlott élelmiszer vásárlása, szag-zaj terhelés kifogása, az állattartás szabályainak megszegése tárgyában érkeznek. A panaszbejelentések mintegy fele névtelen, ezek mintegy 50-60 %-a megalapozatlannak bizonyul, a névvel, lakcímmel tett panaszbejelentés 80-90 %-a megalapozott. Az MgSZH Erdészeti Igazgatósánál a határidő túllépések miatt előfordulnak elégedetlen ügyfelek. Az ügyfelek másik csoportja szakmai elégedetlenséggel jelentkezik, ezek rendszerint megalapozatlanok, és a szakismeret hiányából fakadnak. Az elégedetlen ügyfelek a legritkább esetben, írásban fejtik ki álláspontjukat, véleményüket, jellemzően telefonon adnak hangot elégedetlenségüknek, közvetlenül az ügyintézőt keresve. Így erre vonatkozóan konkrét adatokkal alig rendelkezünk. Az elmúlt év egyik jelentősebb és írásban megtett panaszbejelentése az volt, melyet egy természetvédelmi célú társadalmi szervezet juttatott el igazgatósághoz, és amely az erdőtervezési munkát kifogásolta a Ket.-re hivatkozva. A panaszt előbb elsőfokon kezelték, majd a második kezdeményezés hatására másodfokú hatóságunkhoz továbbították, ahonnan ismét kimerítő részletességű választ kapott az ügyfél. Egyelőre nem derült ki, hogy a válasz milyen mértékben elégítette ki a panaszost. A klasszikus hatósági munka során is gyakori, hogy társadalmi szervezetek a Ket. vonatkozó definíciójára hivatkozva ügyféli jogállást követelnek maguknak. Az Evt. rendelkezései azonban ezt az igényt nem alapozzák meg. Az MgSZH Földművelésügyi Igazgatóság ügyfélforgalmához viszonyítottan csekély volt a panaszos beadványok száma, ezeket általában fellebbezésként bírálták el, mivel nem értettek egyet a hozott államigazgatási döntésekkel, főleg a termőföldek földkiadásánál. A Fővárosi Földhivatalhoz az elmúlt évben mintegy 100 panaszbeadvány érkezett, amelyeket az ügyfél tájékoztatását követően fellebbezésként bíráltak el. Pest megyei Földhivatalnál a benyújtott közigazgatási eljárás miatt, vagy annak elmulasztásáért panaszok lényegében a földkiadásokkal kapcsolatos eljárásokból adódtak, az ezzel kapcsolatos értelmezései kérdések, továbbá a korábban készített térképekhez szintén kapcsolódó földmérési területszámítási hibákból adódó problémák szerepeltek bennük. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnél a panaszbeadványok száma emelkedő tendenciájú. Az elmúlt években ezret is meghaladó számú panasszal foglalkoztak. Tapasztalataik szerint a panaszok mintegy 30 %-a feltétlenül megalapozott, és csak maximum ugyancsak 30 %-ról bizonyosodik be, hogy megalapozatlan. A legnehezebben kezelhető panaszügyek a környezeti zajjal és bűzzel kapcsolatosak, tekintettel arra, hogy ezek érzékelése általában rendkívül szubjektív, és a hatás mértéke méréssel nehezen ellenőrizhető. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságon a panaszbeadványok száma az ügyszámhoz viszonyítva elhanyagolható, elszórtan fordul elő mindössze néhány beadvány, mely szakmai munkánkkal kapcsolatos, és azok is többnyire alaptalannak bizonyulnak. Külön említendő a 2007. július 1-jei idegenrendészeti jogszabályváltozással kapcsolatos „panaszok” köre, amelyek nagy része azért keletkezett, mert az ügyfelek nem voltak kellően tájékozottak a jogszabályváltozásokat illetően. Sok esetben tapasztalták, hogy az ügyfelek más intézmények (pl. bankok, munkáltatók) eljárására panaszkodnak beadványukban, és követelik a korábbi idegenrendészeti jogszabály által szabályozott eljárások lefolytatását. Ez abból adódik, hogy bár az idegenrendészeti jogszabályok változása nemcsak az

229 idegenrendészet, hanem más intézmények eljárását is befolyásolja, e változásokkal azonban azok nincsenek tisztában. Ilyen esetben tájékoztatják az ügyfelet az eljárásait érintő változásokról, ugyanakkor elsősorban tanácsolták, hogy panaszával az adott intézményt keresse fel. Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságánál a panaszok, közérdekű bejelentések vonatkozásában a beadványozók személyére tekintettel nyilvántartást nem vezetek. A közérdekű bejelentések megadott problémakörei sem értelmezhetők számukra, tekintve, hogy e bejelentések zöme az adózókra vonatkozik, „feljelentés” jellegű tartalommal. A hozzájuk érkező ilyen jellegű beadványok elintézési határidejéről az Art. rendelkezik (adóvizsgálatokra meghatározott idő), amely nem hozható összhangba a 2004. évi XXIX. tv. 30 napos ügyintézési határidejével. Fővárosi és a Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztárt felkereső ügyfelek panaszbeadványainak száma 2007. évben a pénztári tevékenység mérőszámaihoz képest elenyésző. A panaszbeadványokat a felügyelet (OEP) által meghatározott bontása szerint tartjuk nyilván, a nem jogos panaszok aránynövekedése jelentős. A Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz közérdekű bejelentések nyugellátási ügyekben érkeztek; a bejelentők a munkaképesség-csökkenés alapján ellátásban részesülők munkavégzésére hívták fel az igazgatási szerv figyelmét, a nyugdíjra jogosultságot illetőleg a rokkantság tényét kérdőjelezték meg. Megalapozott mindössze 2 bejelentés volt. A panaszok 97 %-a nyugellátási ügyben érkezett. A nemzeti és nemzetközi ügyek közötti megoszlás 50-50 % volt. A panaszok fennmaradó részét a méltányossági jogkörben adható ellátásokkal kapcsolatban tett panaszok képezik. Jogosnak 35 panasz minősült. Nagyobb részt az elhúzódó ügyintézés okán tettek panaszt, illetőleg a megfelelő tájékoztatás hiányát jelezték az ügyfelek. Egy esetben a hirdetmény kifüggesztésének jogosságát vitatta a panaszos. Az elhúzódó ügyintézés a panaszos szemszögéből jogos, azonban a panaszok legnagyobb részében az Igazgatóság nem tehető felelőssé az ügyintézési idő elhúzódásáért, mivel rajta kívül álló okok miatt (külső - sok esetben külföldi - szerv(ek) elhúzódó adatszolgáltatása) nem tudta időben meghozni a döntést. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ értelmezése szerint, ha a beérkező panasz arra irányul, hogy az ügyfél valamely jogosultság megvonását sérelmezi, vagy a kötelezettséget nem tudja teljesíteni, a beadvány elnevezésétől függetlenül a Ket. vagy Flt. szerinti jogorvoslati, vagy méltányossági eljárást nem indítható. Ily módon a panaszként elbírált beadványok döntő része a szervezeti egység vezetőjének, vagy ügyintézőjének az ügyfél által sérelmezett ügyfélkezelési technikájára, verbális és nonverbális metakommunikációjára irányult. Külön kategóriát képeznek a hosszú várakozási időre vonatkozó panaszok. Ezeket a panaszokat kiemelten kezelték, az egyedi elbíráláson túlmenően az általánosítható következményeket a vezetői értekezleten előadták, és nyomatékosan felhívták a figyelmet az ügyfélbarát és kulturált ügyintézés szabályaira. Az OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség munkáját illető panaszok száma elenyésző, és eddig egy sem bizonyult megalapozottnak. Az OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőségnél panaszbejelentések, közérdekű bejelentések száma a 2007. évben - az előző évvel összehasonlítva - több mint a duplájára emelkedett. Közérdekű javaslat egyik évben sem érkezett a felügyelőséghez. A felügyelőség további adatokat a panaszok, bejelentések (a továbbiakban együttesen:

230 bejelentések) vonatkozásában nem tart nyilván, így adatcsoportosításokat, következtetéseket nem lehet végezni. Általánosságban azt lehet elmondani, hogy a felügyelőség felé megtett bejelentések túlnyomó része (kb. 60 %) megalapozott, amelyek alapján közigazgatási hatósági, szabálysértési eljárás kerül lefolytatásra, míg a bejelentések egy másik részének (kb. 25 %) az elintézése más államigazgatási szerv hatáskörébe (áttétel) tartozik. A bejelentések fennmaradó része (kb. 15 %) megalapozatlan, megtételük alapjául túlnyomórészt személyes konfliktus, illetve valamely résztvevő rosszhiszemű eljárása szolgál. Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság a közüzemi fogyasztásmérőkkel kapcsolatos panaszügyek intézése során 490 db pontosság ellenőrző vizsgálatot, 122 db metrológiai szerkezeti vizsgálatot folytatott le. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányságának hatósági tevékenységével kapcsolatosan benyújtott panaszbeadványok száma elenyésző, ezek mindegyike ugyanazon tárgyban, ugyanazon két személytől származik, akik személyes érdekeik jogszabályilag megalapozatlan érvényesítését várnák el a hivataltól. Sokkal nagyobb mértékű az un. közérdekű bejelentések száma (2007-ben 38 eset) amelyek többsége jogosulatlanul vagy szabálytalanul végzett bányászati tevékenységekkel, illetve engedély nélküli vagy attól eltérő hulladék-elhelyezéssel kapcsolatos. A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságra 2006-ban ügyféli panaszbeadványa nem érkezett. 2007-ben egyetlen, hasonló jellegű beadvány érkezett, amely azonban folyamatban lévő ügyet nem érintett. Az Igazgatóság egyik kirendeltség-vezetője jelezte, hogy egy budapesti lakos személyesen neki címzett, illetve Interneten közzétett levélben korrupcióval vádolta meg. Az esetet megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy az érintett kirendeltség és annak vezetője adott ügyben hatósági, engedélyezési, véleményezési jogkörrel nem rendelkezik, így az anyagi érdekből való megvesztegetés esete nem állhat fenn. A beosztott a rágalmazóval szemben magánjogi úton léphet fel, amit ő meg is tett. A rágalmazó személy figyelmét hivatalos levélben hívtuk fel a hasonló magatartástól való tartózkodásra, az esetet éves jelentés formájában felterjesztettük az elöljáró szervnek (OKF). A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra panaszügyek és közérdekű bejelentések tekintetében az elmúlt évben 6 közérdekű bejelentés és 6 panasz érkezett. Ezek közül 9 beadvány tűzvédelmi ügyet érintett. Ezek között meg kell említeni a közterületi tűzcsapokkal kapcsolatos hiányosságok, illetve tűzvédelmi előírások figyelmen kívül hagyásának panaszolását. Néhány esetben a tűzoltóság tagját, illetve a szervezetet érintette a beadvány (pl.: hivatásos szolgálat viszonnyal össze nem férő magatartás). Polgári védelmi ügyben 3 bejelentés érkezett, a helyreállítás és újjáépítés tárgyában emeltek kifogásokat. A tűzcsapokkal kapcsolatos problémafelvetés megalapozott volt, ellenben az esetek többségében, főleg konkrét személyekkel vagy szervezetekkel szemben megfogalmazott panaszokról kiderült, hogy zömmel alaptalanok. A Vám-és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnokságához 2007. évben a parancsnokságra, illetve a felügyelete alá tartozó szervekhez 7 esetben érkezett panasz. Ebből 2 panasz bizonyult megalapozottnak, 4 panasz bizonyult megalapozatlannak, egy esetben, pedig más közigazgatási szerv hatáskörébe tartozó ügyben nyújtottak be panaszbeadványt. Az egyik esetben, a postai forgalomban beérkezett küldeményt téves címzett részére vámkezelték, ezt a problémát

231 panaszbejelentés nyomán korrigálták. A másik ügyben pedig bejelentés alapján jövedéki ellenőrzést hajtottak végre egy fodrászüzletben. A megalapozatlan panaszok két típusra bonthatóak. Egyik típus esetében a regisztrációs adó részleges visszatérítése kapcsán sérelmezték a hatóság eljárást, míg a másik típusú esetében a jövedéki ellenőrzést sérelmezte az ügyfél, alaptalanul. A panaszokkal ellentétben sokkal nagyobb arányban fordult elő közérdekű bejelentés, melybe jellemzően az állampolgárok valós, vagy valósnak vélt jogsértésekre hívták fel a testület figyelmét. Ezek kivizsgálását követően a szervek amennyiben indokolt volt a szükséges intézkedéseket megtették. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot érintő panaszbeadványokat két csoportba lehet osztani, egyrészt a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIX. törvény 92. §-a alapján benyújtott, ún. rendőri intézkedés elleni panaszokat, valamint az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141. §-a alapján benyújtott panaszokat, itt említve meg a közérdekű bejelentéseket és javaslatokat is. A PMRFK-ra, illetőleg az alárendeltségébe tartozó rendőrkapitányságokra a 2007-ben érkezett közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok, egyéb, valamint a rendőri intézkedés elleni panaszok száma a 2006. évi számadathoz (493) képest emelkedést mutat (668). Az „egyéb” kategóriába tartozó bejelentések főként már folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatban fogalmaznak meg kifogásokat, valamint - tartalmuk alapján - egy esetleges büntetőeljárás alapját képezhetik. A beérkezett ügyekből 176-ot áttettek más szervhez, a többit saját hatáskörben intézték el. 2007-ben 372 beadvány volt alaptalan, 35 megalapozott, 25 esetben részben megalapozott, 51 esetben pedig nem volt szükség intézkedésre. A fennmaradó iratanyagok névtelen bejelentések voltak, vagy átvitelre kerültek a 2008. évre. Az arányokat tekintve megállapítható, hogy a megalapozott beadványok száma (35) az előző évvel (31) majdnem megegyezik, a megalapozatlan beadványok száma ugyanakkor jelentősen nőtt. A beadványok tartalmukat tekintve 2007-es évben is változatos képet mutattak. A bejelentések általában a lakókörnyezettel, a szomszédok életmódjával kapcsolatos észrevételeket fogalmaztak meg, tehát egyéni jog-, vagy érdeksérelemre hívták fel a figyelmet, de előfordultak a közösség vagy a társadalom érdekét szolgáló, a rendőrség munkáját segítő bejelentések is. Több olyan bejelentés is érkezett, amelyben az állampolgárok a környezetükben élők – megítélésük szerint – nem megfelelő állattartási szokásaira hívták fel a rendőrség figyelmét. A beadványok egy része feltételezett kábítószer fogyasztásra, terjesztésre, illetve egyéb, megítélésük szerint bűncselekményt megvalósító cselekményekre hívja fel a figyelmet. Tartalmukra tekintettel ezeket a beadványokat az „egyéb” kategóriába sorolják, és továbbítják az eljárásra illetékes helyi kapitányság felé. A külön kategóriaként kezelt névtelen bejelentések nagy része megalapozatlan, előfordult azonban, hogy az abban megjelölt személyekkel szemben az érintett rendőrkapitányságon már folyt eljárás. A 2007-ben a 132 rendőri intézkedés elleni panaszból 114 bizonyult alaptalannak (ebből 16 intézkedés nélkül) 7 részben megalapozott, 8 teljesen megalapozott volt. 3 eljárás, pedig még folyamatban van. Több esetben azért került sor e panaszok elutasítására, mert a határidőn túl érkezett, vagy nem az arra jogosult terjesztette elő. A panaszok egy része rendőri intézkedések ellen tett panasz, melyeket a Ket. szabályai szerint vizsgálunk ki. A Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz 2007-ben 658 db rendőri intézkedés ellen tett panasz érkezett. Ezek egy részében I., illetve II. fokon hatósági döntés született. A 658 db rendőri intézkedés elleni panaszból 468 db-t saját hatáskörben dolgozunk fel, melyből 9 db nem állampolgároktól, hanem jogvédő szervezetektől ( Helsinki Bizottság, Emberi Jog védelméért és Nemzetközi Jog Kutatásáért Közhasznú Egyesület ) érkezett.

232 A Budapesti Rendőr-főkapitányságra 2007-ben 1006 db (nem rendőri intézkedés elleni ) panasz érkezett, melyek döntően állampolgároktól ( 949 db ) érkeztek. 57 esetben az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa juttatott el a Budapesti Rendőrfőkapitánysághoz panaszüggyel kapcsolatos megkeresést. A 1006 db panasz közül 677 db panaszt panaszeljárás keretében, saját hatáskörben vizsgáltak ki, míg 329 db panaszt fegyelmi, szabálysértési, büntetőeljárási ( rendőri ) hatósághoz vagy más szervhez tettek át. Összesítve tehát a rendőri intézkedések ellen tett, illetve az egyéb panasz a BRFK-hoz 2007-ben 1664 db érkezett, ebből 1598 állampolgártól, míg 66 db panasz egyéb szervezettől jött. A Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz 2007. évben 747 közérdekű bejelentés érkezett, melyek mind állampolgároktól érkeztek. Ebből saját hatáskörben 647 db-t dolgoztak fel. Külön, egyéb bejelentésként kezelik azokat a beadványokat, amelyek valamilyen jogsértő cselekményekre ( bűncselekményre, szabálysértésre ) hívják fel a figyelmet, illetve a különböző hatóságoktól ( Áldozatsegítő Szolgálattól, bíróságoktól, ügyészségektől ) érkező megkereséseket. Egyéb bejelentés 2007. évben 598 db volt. Ebből saját hatáskörben 274 db került feldolgozásra, és 73 db más hatóságoktól érkezett. Közérdekű javaslat a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz elenyésző számban érkezik, 2007. évben 16 db javaslatot regisztráltak, mely mind állampolgártól érkezett. Ezek főként a közlekedésrendészeti szakterülethez kapcsolódóan leginkább forgalomszervezési javaslatok voltak. Ebből 12 db javaslat saját hatáskörben került feldolgozásra. A BRFKhoz panaszügyintézés keretében 2007. évben összesen 3025 db beadvány került iktatásra, 2814 db főszámra, míg 211 db alszámra. ( 2006. évben összesen 2891 db beadvány érkezett, ebből főszámra 2650 db, míg alszámra 241 db beadvány került iktatásra, azaz az érkezett beadványok száma 2007. évben 4,63 %-kal nőtt. ) Ezen eljárások közül a Budapesti Rendőr-főkapitányságon 2007. évben 419 esetben I. fokú döntés született, 61 esetben fellebbezést nyújtottak be, és 44 esetben született II. fokú döntés. (2006. évben, 313 esetben I. fokú döntés született, 56 esetben nyújtottak be fellebbezést, és 33 esetben született II. fokú döntés.). A panaszügyintézés jövőbeni alakulásával kapcsolatban említést érdemel egyrészt, a Rendőrség szervezeti átalakítása során az Országos Rendőrfőkapitányságon folytatott panaszügyintéző tevékenységet 2008. január 1-jei hatállyal felszámolták, és a megszüntették, az ORFK Panasziroda feladat- és hatáskörét a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz telepítették, ezáltal - a 2008. januári adatokat figyelembe véve - a panaszügyek száma közel a duplájára emelkedett. Másik jelentős változás, hogy a 2008. január 1-jén hatályba lépett Rtv. új jogintézményként létrehozta a Független Rendészeti Panasztestületet. Ezen civil testület az új törvényi szabályozás szerint „az Rtv. 92-93/A. § rendelkezései szerint vizsgálatot folytat”. A Panasztestület döntéselőkészítő munkájával kapcsolatosan felmerülő feladatok valószínűleg további munkaterheket jelentenek majd a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak.

10.7. A regionális átalakulás hatása a hatósági feladatellátásra Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 2007. január 1-jétől működik regionális szinten. A hatósági munka megszervezése és az abból adódó feladatok, azok kezelése eltérő gyakorlati megoldásokat kívánnak Budapesten és másokat Pest megyében. A két teljesen eltérő településrendszer, az eltérő munkamódszerek a köztisztviselők részére a kezdeti időszakban komoly kihívást jelentettek. Az összevonás során, a felkészülési időszakban az egyes szakterületek munkatársai egyeztettek, feltérképezték a várható feladatokat, problémákat és megoldási alternatívákat dolgoztak ki. Az eljárási rendeket belső körlevelekkel szabályozta. Kiépített kör e-mail rendszerekkel igyekeztek az egységes jogalkalmazási gyakorlatot kialakítani. Ezen előkészítő munkának is

233 köszönhető, hogy a Régió tényleges működésének kezdetekor mind a közegészségügyijárványügyi munkában, mind az egyéb hatósági feladatok végrehajtásába fennakadás nem következett be. A nagyobb közigazgatási területen jelentkező, megnövekedett mennyiségű feladat ellátása a többszörös létszámleépítés következtében a folyamatosan csökkenő létszám mellett komoly nehézséget jelent a mai napig. Egy esetleges jelentősebb járvány előfordulása esetén a hirtelen keletkező többletfeladat kezelése problémát jelenthet. Mind a regionális, mind a kistérségi átalakulás számtalan további nehézséggel járt. Több kerületi, települési intézet összevonása esetén nem volt megfelelő épület biztosítva és a mai napig sem oldódott meg a helyiségprobléma. A Tisztifőorvosnak több telephelyen kell helyt állnia, a közlekedés időt és megnövekedett többletköltséget jelent. A terület összevonásokkal kapcsolatban fontos feladat volt a társhatóságok munkáinak összehangolása, egységesítése. A regionális átalakulás hatása az MgSZH Növény és Talajvédelmi Igazgatóságánál közvetlenül nem volt érezhető, hiszen már a jogelőd Szolgálat is 2001 óta főváros és Pest megye összevont illetékességi területtel rendelkezett. Ami nehézségként jelentkezett, hogy a korábbi fővárosi vagy Pest megyei területi illetékességgel működő társhatóságoknál – a regionális átalakulásukat követően – általában megváltoztak azok a kapcsolat tartó személyek, vezetők, akikkel különböző együttműködési, szakhatósági közreműködési tevékenységeinket folyamatosan egyeztették. Ezért az első, néhány hónapos időszakban előfordultak problémák, jogszabályi „félreértelmezések”, eljárási hibák több hatóság együttműködése esetében. Ez a gond megszűnőben van, kialakultak az új az együttműködési formák és kapcsolatrendszerek. Ennek jó példája, hogy az élelmiszerlánc-biztonságával kapcsolatos ellenőrzési akciókban sikeres közös ellenőrzéseket tudtak végrehajtani más hatóságokkal (pl. VPOP - Ferihegy Növényegészségügyi Határállomás, Fogyasztóvédelem – növényvédelmi felügyelet stb…). Illetékességi területük önkormányzataival a kapcsolattartás jónak minősíthető. Legalább évente egyszer részt vesznek jegyzői értekezleten, ahol államigazgatási kapcsolataik, engedélyezési, szakhatósági és egyes esetekben másodfokú hatósági tevékenységeink tudnivalóit egyeztetik. Ezekről írásban tájékoztatót adnak ki, amely a szervezet honlapján is naprakész formában elérhető. A parlagfű-mentesítés kapcsán 2007. évben 8 koordinációs értekezleten és 5 térségi jegyzői értekezleten vettünk részt és biztosítottak konzultációs lehetőséget. Az MgSZH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságánál a regionális átalakulás a feladatok növekedését vonta maga után. Az MgSZH Erdészeti Igazgatóság átalakítása az erdészeti hatósági munkát csak a létszámcsökkenés hátrányos hatásain keresztül érintette. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalba történt integráció lényegi változást nem hozott, mert igazgatási munkánk elsősorban nem a közös szervezetbe került társhatóságok munkájához kapcsolódik. Sokkal jellemzőbb az együttműködés a földhivatalokkal ill. a táj- és természetvédelmi hatósággal, melyek most is függetlenek tőlünk. Szintén nem volt hatással működésünkre a közigazgatási hivatalok regionalizációja, mindössze a néhány levél címzésének megváltozására kellett odafigyelni. Komoly odafigyelést kívántak azonban a jogszabályi változások. A szakhatósági hatáskörök az egyes ágazati törvényekből kikerültek, majd kormányrendeletekben jelentek meg ismét. Egyes hatáskörök eközben eltűntek (pl. jegyzők természetvédelmi hatásköre helyi védettségű területeken), mások a változások során hibássá vált hivatkozások következtében értelmezhetetlenek lettek (pl. igénybevételi eljárásokhoz szükséges természetvédelmi szakhatósági). Szintén zavart

234 okozott, hogy egyes jogszabályok megszűnésével hatásköri hiány lépett fel olyan esetben, ahol korábban eljárhattak. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség az ország területét lefedő 10 területi felügyelőség egyike, de a régió jelentőségével összefüggésben az országos környezetvédelmi feladatoknak kb. a 35-45 %-át látja el. Legutóbb történt szervezési intézkedés folytán további hat település vízparti területével nőtt működési területünk nagysága. Történnek erőfeszítések a Felügyelőség kapacitásának a feladatok szintjére való felemelésére, de jelenleg, országos viszonylatban még mindig aránytalanul nagynak számít személyi állományuk leterhelése. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területét a regionális átszervezések nem érintették, abban változás az elmúlt években nem következett be. Jogszabályban meghatározott alaptevékenysége ellátásával összefüggésben elsősorban az elsőfokú természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó felügyelőségekkel, a társ nemzeti parkigazgatóságokkal, valamint az erdészeti, illetve a vadászati hatóságokkal tart fenn szorosabb kapcsolatot, a természetvédelmi őrök eseti jelleggel közreműködnek a felügyelőségek, a VPOP, a közterület-felügyelet, valamint a rendőrség által végzett ellenőrzésekben is. Az említett szervekkel való együttműködés immár többéves múltra tekint vissza és kimondottan eredményesnek tekinthető. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságot a regionális átszervezések nem érintették. Az APEH régiós átszervezése a területi államigazgatási szervekkel történt együttműködést nem érintette. Az együttműködés hatékonyságát és jelentőségét jól tükrözi, hogy a már meglévő megállapodások mellett 2007. évben több többoldalú megállapodás jött létre az ellenőrzést végző területi szervek között. Fővárosi és a Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár regionális átszervezésre sem az ágazatnál, sem a MEP-nél nem került sor. A többi államigazgatási szerv regionális átszervezése a MEP-ket főként a társszervek vonatkozásában (pl: APEH) érinti. Jelenleg inkább az ügyintézési idő növekedésével jár. A regionális átszervezés a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központot, mint az Állami Foglalkoztatási Szervezetet az átlagosnál bonyolultabban és időben elhúzódottabban érintette. 2007. 01. 01-én nemcsak a Fővárosi és a Pest Megyei Munkaügyi Központ egy szervezetbe vonása történt meg, hanem az új intézmény hárompólusúvá alakítása a központi szervezet, regionális kirendeltség és a 22 kirendeltség kialakításával. Az ezekhez az egységekhez történő jogkörök, személyi, technikai és pénzügyi források rendelkezésre bocsátása, belső szabályzatok kialakítása folyamatosan történt. A szervezet a végleges beállási szinthez közelített, amikor 2007. március 31-vel ismét megváltozott a jogszabályi környezet. A regionális munkaügyi kirendeltségek megszűntek. A feladataik szétosztásra kerültek a kirendeltségek és a központi szervezet között. Ez az intézkedés ismételten a humán és egyéb erőforrások újragondolásával járt együtt. Mindezeket figyelembe véve, a regionalizációval járó szervezeti változásokat sikerült a legkevesebb feszültséggel megoldani. Különösen fontos, hogy ezekből az átalakulásokból az ügyfelek nem vettek észre semmit, mert ügyeik intézésének a kontinuitása egyetlen napra sem szakadt meg, az ellátások és támogatások pénzbeli folyósítása is zavartalanul folyt.

235

A regionális átalakulás az OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség hatósági munkájára nézve csekély változást hozott, bár azok mindenképpen pozitívak voltak. A regionális átalakulás során hatáskörünk nem, csak illetékességünk változott. Ennek folyományaként azonban a korábbi Pest megyei és fővárosi felügyelői létszámot a régió teljes területén lehet koncentrálni, amennyiben egy nagyobb ellenőrzés ezt igényli, továbbá nőtt a jogalkalmazás egységessége, mely pozitív hatást fejt ki a jogbiztonság alkotmányos követelményére. A regionalizáció komoly kihívásként jelentkezett az OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőség életében, annak ellenére, hogy az illetékességi területét alkotó Pest megye és Budapest főváros rendkívül szoros gazdaságföldrajzi kölcsönhatásban áll egymással. A gazdasági egymásrautaltság, a szoros gazdasági szimbiózis, a működő gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységének hatásterületei stb. indokolták az adminisztrációnak a gazdasági élet igényeihez való alakítását. Ez az elvárás a felügyelőség hatáskörébe utalt valamennyi hatósági tevékenység ellátása területén is jelentkezett. Az átalakulás előnye ezen túlmenően a vezető beosztású köztisztviselők, az adminisztratív állomány, valamint egyéb háttérszemélyzet létszámának csökkenésében, így közvetetten a költségek lefaragásában jelentkezett. A Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot a regionális átalakulás kisebb mértékben érintette, tekintettel arra, hogy korábban is e területet lefedő illetékességgel bírt. Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság a szolgáltató közigazgatás elvét szem előtt tartva igyekezett kielégíteni ügyfeleinek igényeit. Az integrációból fakadó szervezeti átalakítások, költözések végrehajtása mellett a feladatellátás folyamatosságát biztosította. Munkavégzésükre panasz nem érkezett. Tevékenységeinek átláthatóságának biztosítása és az ügyfelek gyorsabb kiszolgálása érdekében gondoskodtak a megfelelő információs anyagok (tájékoztatók, nyomtatványok stb.) honlapon való megjelentetéséről. A Bányakapitányság mindig is regionális illetékességi területen látta el feladatát, így e téren az átalakulások a feladatok ellátására nem voltak hatással. A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot a regionális átalakulás csak gazdálkodásipénzügyi területen érintette, mivel a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és az FPVI gazdálkodását 2005-ben összevonták. A költségvetési összevonás a hatósági feladatok ellátását nem befolyásolja. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság régiós átszervezésére mindeddig nem került sor. A Vám-és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnoksága regionális átalakítása kapcsán messzemenően figyelembe vételre kerültek a jogelőd szervek illetékességgel kapcsolatos javaslatait, ezáltal az új – regionális parancsnokság, és vámhivatalai - szervezeti egységek létrejötte azaz, maga az átalakulás zökkenőmentesen zajlott le. Az ügyféli oldalról nézve, biztosan állítható, hogy szinte észrevétlenül, akadálymenetesen sikerült az átszervezést levezényelni, ilyen előzményi intézkedés sorozat és magas szintű előkészítettség révén.

236

A regionális átalakulás a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság hatósági feladatellátását számottevően nem érintette. A Rendőrség -Határőrség 2008. január elsejei integrációja nem érintette a PMRFK-ot, mivel egyik megszüntetésre kerülő határőr szerv vonatkozásában sem lett jogutód. Csupán a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti állományának egy része került a PMRFK állományába, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság és az Országos Rendőrfőkapitányság (illetékes területi gazdasági ellátó igazgatóság, Nemzeti Nyomozó Iroda illetékes regionális szerve) mellett.

237

11.

Összefoglalás

11. 1. A hivatal 2007. évi feladatainak és kiemelt céljainak teljesülése A 297/2006. Korm. rendelet előírása szerint a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal létrehozása a jogelőd hivatalok összevonásával történt, tehát egységes hivatal jött létre. Ebből fakadóan 2007-ben a legfontosabb feladat a regionalizáció lebonyolításával az egységes hivatal létrehozása volt, a működőképesség folyamatos fenntartása mellett. A szervezeti egységek átszervezése esetünkben tényleges összevonással járt, amely minden egységet érintett és gyakorlatilag folyamatos költözést jelentett. Az előkészítő munkálatok után a hivatali egységek költöztetésére március 30-31-én került sor. A feladat bonyolultságát érzékelteti, hogy minden főosztálynak mozdulnia kellett – miután a hivatal létszáma nem tette lehetővé az egy épületen belül történő elhelyezést –, valamint a két telephelyen rendelkezésre álló iroda-lehetőségek is befolyásolták az egyes szervezeti egységek elhelyezkedését. A kezdeti nehézségek után a Hivatal egységei gyorsan kialakították az új struktúrának megfelelő munkamódszereiket, bár az ügyfelek szempontjából még szinte az év végéig folyamatos tájékoztatást kellett adni a változásokról. Legnagyobb problémát az ügyiratkezelés szervezése jelentette, mivel a költözéssel egy időben nem lehetett megoldani azt, hogy az egyes ügyiratok iktatóban kezelt dokumentumai is kövessék az átköltözött főosztályokat. Ennek bonyolítása jelen esetben is problémát okoz, amelyet csak az új ügyiratkezelési rendszer beállítása oldhat meg. Az egységes hivatalnál biztosítani kellett a pénzügyi-gazdasági stabilitást is. A jogelőd Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal jelentős mennyiségű tartozásállományt hozott át az új szervezeti struktúrába, melyet az év végéig sikerült leküzdeni, – az ÖTM erőfeszítéseinek eredményeivel együtt – sikerült stabilizálni az egységes hivatal gazdálkodását. A bevezetett takarékossági intézkedések eredményeképpen jelentősen javult a fizetési kötelezettségek teljesítése, sőt az év végére kisebb fejlesztésekre is sor kerülhetett, mint például a közel 30 éves bútorzat cseréjére. Az egységes hivatal előtt álló jelentős feladat volt a különböző munkastílusok összehangolása. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a fővárosi kollégáknak meg kellett tanulniuk a Pest megyei sajátosságokat és fordítva. Az igazgatási területek eltérő volta miatt talán ez volt az egyik legnehezebben megoldható feladat, és gyakorlatilag igénybe vette az év hátra lévő részét, ezzel együtt úgy értékeljük, hogy az egységes hivatalon belül sikerült az egységes szemléletet is kialakítani a munkatársakban, amely a regionális identitástudat erősödését jelenti. Az egyes szervezet egységek előtt álló feladatokról a beszámoló korábbi részei részletes elemzéseket tartalmaznak, így azokra az összefoglalóban nem kívánunk ismételten kitérni. A 2007-es év legfontosabb eredményének tehát azt tartjuk, hogy a regionális hivatal kialakítása a 3 megyés régióhoz képest minimális szervezeten belüli konfliktusokkal, viszonylag gyorsan, a folyamatos ügyintézés biztosítása mellett sikerült.

11. 2. A jövőbeni legfontosabb feladatok A hivatal előtt álló legfontosabb feladatokat a 2008. január 16-án kiadott Hivatalvezetői Utasítás tartalmazza, ami a kiemelt szervezeti célokat foglalja össze 23 pontban. (60. számú

238 melléklet). A legfontosabb feladatok között változatlanul a szervezeti egységek közötti együttműködés, koordináció javítását jelöljük meg. Bár a szervezeti egységek két telephelyen kerültek elhelyezésre, egyre gyakrabban fordul elő, hogy a különböző főosztályok kiemelt ügyekben egyeztetik álláspontjaikat, és közös megoldásokat keresnek az ügyekre. Kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a hivatal köztisztviselői állományának a folyamatos munkavégzéshez szükséges biztosítására és szakmai felkészültségük fejlesztésére. Sajnos megállapítható, hogy egyes területek (például építéshatósági ügyintézés) a szakember állomány elöregedett, utánpótlása csak nehezen biztosítható. Az irányító szerveinktől várunk megoldást arra, hogy a nagyszámú nyugdíjba vonulás mellett engedélyezhető legyen a felmentési idejüket töltő munkatársak utánpótlása. Valamennyi szervezeti egység számára kiemelt feladat a panaszügyek kezelése, az ügyintézői határidők betartása és az ügyirat hátralék feldolgozása. Ennek érdekében havonta elemezzük az iktató adatai alapján az egyes szervezeti egységek teljesítményét. Nagyobb hangsúlyt kívánunk helyezni a többcélú kistérségi önkormányzati társulásokban rejlő együttműködési lehetőségek kiaknázására, annak érdekében, hogy a területen jelentkező, időről időre visszatérő problémák megoldhatók legyenek (például csörögi iskolaügy). A kistérségi tárulásokat be kívánjuk vonni olyan hivatali feladatok megoldásába, amelyek korábban ilyen szinten nem jelentek meg. (például hatósági ügyintézés egységesítése). 2008-ban kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyek intézésére, mint a 4-es METRÓ beruházása, illetve a gyorsforgalmú utakhoz kapcsolódó kisajátítási eljárások, a területfejlesztésben EU támogatásokkal induló tervezett nagyberuházások. A szervezeti struktúra megerősítése után jelentős elvárásaink vannak az építés felügyeleti munka növelésében, melynek nem titkolt célja, hogy növekedjen a hivatal bírságbevétele is. A területi államigazgatási szervekkel történő együttműködést a regionális államigazgatási kollégiumon belül továbbra is a munkacsoportok tevékenységének növelésében látjuk. Ugyanakkor az elmúlt évekhez képest erősíteni kívánjuk a hivatal ellenőrzési jogkörének hatékonyabb alkalmazását. A köztisztviselők képzésének, továbbképzésének kiemelt feladata a ROP 3.1.1. eredményes lezárása és az elszámolások pontos megvalósítása. Megoldást kell találnunk az egységes ügyirat-kezelési struktúra kialakítására és az ügyirat mozgatási problémák megoldására. Annak érdekében élni kívánunk a két hivatali közötti telephely elektronikus kapcsolat megvalósításával és az e-ügyintézésben rejlő egyéb előnyökkel. Remélhetőleg ebben nagy segítségünkre lesz az elektronikus kormányzati gerinchálózatra való rácsatlakozás. A régióban tovább kell folytatnunk a szociális és gyámhatósági munka egységesítését, a szakmai, irányítási és felügyeleti tevékenység javítását. Kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a gyermeki jogok minél teljesebb érvényesítésére. A régió jelentős része a budapesti agglomerációs térséghez tartozik, így az Állami Főépítész Iroda kiemelt feladata a településrendezési eszközök egyeztetési folyamatának jogszerű elősegítése és betartása.

239

Végezetül, de nem utolsó sorban a szakmai célok megvalósítása érdekében biztosítani kívánjuk a hivatal pénzügyi szabályozásoknak megfelelő gazdálkodását, ennek érdekében változatlanul szükséges a takarékossági intézkedések fenntartása és a nagyobb összhang megteremtése a szakmai feladatok és azok finanszírozás között. Bízunk abban, hogy a hivatal előtt álló kiemelt feladatokat 2008-ban is maradéktalanul teljesítjük és hasonlóan eredményes beszámolóval támaszthatjuk alá, mint ahogy történt a 2007. évben.

Budapest, 2008. február 28.

Dr. Forgács Imre