KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – ESETTANULMÁNY
TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt 7.3.2. „A regionális oktatástervezés támogatása” empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására
2010. január Hermann István
Tartalomjegyzék:
1. HÁTTÉR, KONTEXTUS ................................................................................................................. 3 2. A REGIONÁLIS KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA (KFS) ÉS A RÉGIÓFEJLESZTÉS ........................................................................................................................... 5 2.1. ELŐZMÉNYEK, A STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE ...................................................................................... 5 2.2. A RÉGIÓ KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK TÉRSÉG-SPECIFIKUSSÁGA ................... 10 2.3. A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI IGÉNYEK ÉS SZÜKSÉGLETEK MEGJELENÉSE A KÖZOKTATÁSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁBAN ............................................................................................................. 16 2.4. A KÖZOKTATÁS ÉS MÁS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KAPCSOLATA A RÉGIÓ KÖZOKTATÁSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁBAN .......................................................................................................... 19 2.5. A KÖZOKTATÁSI STRATÉGIA KAPCSOLÓDÁSA A FEJLESZTÉS-ORIENTÁLT, KOMPLEX REGIONÁLIS TERVEZÉSHEZ A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN ..................................................................... 21 2.6. A TÉNYEKEN ALAPULÓ POLICY-FORMÁLÁS NYOMAINAK MEGJELENÉSE A KÖZOKTATÁSI STRATÉGIÁBAN .................................................................................................................................. 27 3. A KÖZOKTATÁSNAK SZÁNT SZEREP A RÉGIÓ FEJLESZTÉSÉBEN ............................ 33 3.1. ÁTFOGÓ RÉGIÓS CÉLOK, FEJLESZTÉSI FELADATOK .................................................................... 33 3.2. A NEMZETI SZINTŰ HUMÁN ÉS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEK KÖZOKTATÁSI VONATKOZÁSAI ........................................................................................................................................................... 43 4. TERVEK ÉS (A KEZDETI) MEGVALÓSULÁS........................................................................ 46 5. ÖSSZEGZÉS ÉS JAVASLATOK ................................................................................................. 60 FORRÁSJEGYZÉK ........................................................................................................................... 63 MELLÉKLETEK................................................................................................................................ 64 1. MELLÉKLET: SEGÉDTÁBLÁZAT A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TÉRSÉGSPECIFIKUSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSÉHEZ ................................................................................. 64 2. MELLÉKLET: SEGÉDTÁBLÁZAT A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA KOMPLEX TÉRSÉGFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSÉHEZ .............................................. 66 3. MELLÉKLET: AZ ELEMZÉSI MÁTRIX STRUKTÚRÁJA ...................................................................... 68
2
1. Háttér, kontextus Az Országgyűlés 1999-ben határozott hazánk EU-konform regionális rendszerének kiépítéséről. Ennek alapjait a területfejlesztési törvény teremette meg 1996-ban, amely létrehozta a hét tervezési-statisztikai régiót és lerakta a területfejlesztés alapvető intézményrendszerének alapjait. A megalakult regionális fejlesztési tanácsok (RFT) fő feladata, hogy – a kistérségekkel, illetve az önkormányzatokkal, kamarákkal, civil szervezetekkel és gazdasági társaságokkal karöltve – élettel töltsék meg a döntést. A cél: tető alá hozni az együttműködést a gazdaság, a társadalom és a kultúra modern, európai színvonalú működéséhez; intézményes kereteket teremteni a fejlődéshez. A létrejött hét régió egyike, a Közép-Magyarországi régió Budapestet, illetve a fővárost körülölelő Pest megyét foglalja magában, s ez önmagában is centrális szerepre ítéli. Területét tekintve a hét tervezési-statisztikai régió közül a legkisebb, ám csaknem hárommillió lakosával – akiknek mintegy kétharmada budapesti – a legnépesebb is. 187 településéből 42 város; megalakult 16 + 1 (főváros) kistérségi társulás is, melyek szerepe elsősorban a területfejlesztés szempontjából jelentős. A regionális szintű tervezés már az EU-csatlakozás előtti időszakban megkezdődött. A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Tervet (2001-2006) 2001 szeptemberében fogadta el a Regionális Tanács. A stratégiai tervet döntés előkészítőnek szánták a Tanács számára, a régió hosszú távú fejlesztési céljainak és középtávú stratégiájának kijelöléséhez, valamint a 20012003 közötti évekre szóló regionális források felhasználási elveinek elfogadásához. Az első Nemzeti fejlesztési terv időszakában (2004-2006) a régiók még nem játszottak jelentős szerepet, de a 2007-től kezdődő Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) periódusában a NUTS II szintű tervezés és fejlesztési forrás-allokáció már kiemelt jelentőséget kapott. Az ÚMFT 2007 és 2013 közötti tervezési szakaszban az ország fővárosát, a különleges nemzetközi presztízst élvező Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországi régió adottságaira és lehetőségeire építve, a térség stratégiai célját a regionális szintű fejlesztési dokumentumok a következőkben fogalmazták meg: a régió legyen kiegyensúlyozottan fejlődő, a fenntarthatóság és a minőség elvein nyugvó, versenyképes, az információs társadalom fejlesztésében aktívan szerepet vállaló nemzetközi regionális funkciójú kiemelt térség. Ennek eléréséhez két átfogó cél kitűzését javasolta a terv: - a régió versenyképességének növelése, - élhető régió kialakítása. A terv a régió céljának eléréséhez a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő öt, úgynevezett "beavatkozási" területen javasolt feladatokat, intézkedéseket kitűzni, ezek a következők: - vállalkozásfejlesztés, - emberi erőforrások fejlesztése, - infrastruktúra fejlesztése, környezet állapotának javítása, 3
- vidékfejlesztés, - e-régió kialakítása. Ezeket a célokat regionális szintű tervezésre építve a régiós szereplők valósítják meg. A fejlesztések ÚMFT-hez, valamint az uniós szabályokhoz való kapcsolódását, a szabályok betartását a fejlesztéspolitika által meghatározott intézmények biztosítják. Így az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósításában úgynevezett közreműködő szervezetek vesznek részt, amelyek a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap kezelése során eljáró szervezetek, az előbbiek esetében az irányító hatóság által átruházott hatáskörben. A KözépMagyarországi régiós fejlesztésekben az alábbi közreműködő szervezetek vesznek részt a fenti szerepekben: - MAG – Magyar Gazdaság-fejlesztési Központ Zrt. - ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság - Strukturális Alapok Programiroda - Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága - KIKSZ - Közlekedésfejlesztési Zrt. - VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Közép-magyarországi Területi iroda Budapest - Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.
4
2. A Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia (KFS) és a régiófejlesztés 2.1. Előzmények, a stratégia készítése A regionális fejlesztések jellemzője, hogy nem ágazatban gondolkodnak. Ugyanakkor az unió által támogatott és a nemzeti célok összehangolása mellett hangsúlyt kapott – és az ÚMFT-ben megjelent – az egyes ágazatok szakpolitikai céljai és a fejlesztéspolitika által támogatott célok összehangolása, szinergiáinak beépítése. Az oktatási ágazatban ennek megvalósítását az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kezdeményezett Regionális Közoktatás-fejlesztési stratégiák (KFS-ek) hivatottak szolgálni. E stratégiák készítésére – regionális szintű közoktatási irányítási szint híján – a közigazgatási rendszerbe integrált tanügyigazgatás rendszer nem jöhetett szóba. Így a dekoncentrált Oktatási Hivatalok regionális igazgatóságai kaphatták meg e munka koordinációjának feladatát. A stratégiák készítésében az OH igazgatóságok multipartit regionális közoktatási egyeztető fórumokat (KEF) hoztak létre, amelyek minimális formális jogosultságokkal rendelkeztek (nek). A minisztérium több eszközzel igyekezett támogatni a regionális stratégiák készítését; a stratégiák tartalmára nézve írásos útmutatót adott ki, az érintettek számára több megbeszélést szervezett, amelyre minden régióból meghívta a térségfejlesztés közoktatással érintkező szereplőit is (többnyire a Regionális Fejlesztési Ügynökségek képviselőit). Magát a stratégiaalkotó munkát többnyire külső megbízott szakemberek, cégek végezték. A Közép-Magyarországi Közoktatás-fejlesztési Stratégia készítésében az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérésére a HRM Szervezetfejlesztési Tanácsadó Kft.1 mint fővállalkozó két szakértője: Drahos Gábor és Dr. Huszti Zsolt, valamint a TANÍTÓK Oktatási és Szolgáltató Kft. szakértője, Bak Ferenc vett részt. Huszti Zsolt a vele készített interjúban úgy fogalmazott, hogy a munka nagy részét ketten végezték el Bak Ferenccel. Huszti Zsolt jelenleg a Dunaújvárosi Területi Tervező és Humánszolgáltató Iroda vezető tanácsadója (PhD-ját társadalom-földrajzból szerezte), korábban is dolgozott az Oktatási és Kulturális Minisztérium megrendelésére, és így kapott felkérést a Közoktatás-fejlesztési Stratégia elkészítésére is. Bak Ferenc főállásban a XII. Kerületi Önkormányzat Oktatási Hivatalának vezetője. A velük készült interjú tanúsága szerint az Oktatási Hivatallal folyamatosan egyeztetve készült a munka, de a célok meghatározását teljes egészében a stratégia készítői végezték. A Közoktatási Egyeztető Bizottsággal közvetlenül nem kerültek kapcsolatba. A stratégia elkészítéséhez egyéb külső szereplő bevonását nem tartották szükségesnek, az Oktatási Hivatal nagyszámú adatot, korábbi tervezési dokumentumokat biztosított, amiket fel tudtak használni munkájuk során.
1
A HRM Kft. 2002-ben alakult magyar tulajdonú és független tanácsadó cég, 2005 óta a versenyszféra és a közigazgatás területén egyaránt végez az emberi erőforrás kezelés és a minőségfejlesztés témakörében tanácsadói munkát.
5
A munka során felhasznált és forrásjegyzékben feltüntetett számos forrásdokumentumot tartalmazza az 1. táblázat, országos, regionális-megyei és kistérségi szinten csoportosítva. 1. táblázat A stratégia készítése során felhasznált forrásdokumentumok listája területi szint szerint bontva Regionális/megyei dokumentum
Országos dokumentum -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
II. Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiája Magyarország Nemzeti Stratégia Referenciakerete – munkaanyag Országos Területfejlesztési Koncepció 97/2005. (XII. 25.) OGY határozata Humán Infrastruktúra Operatív Program 20072013 - munkaanyag A közoktatás a versenyképesség és a társadalmi kohézió szolgálatában – Az Oktatási Minisztérium Hosszú távú közoktatásfejlesztési stratégiája 20052015 – munkaanyag Társadalmi Megújulás Operatív Program 20072013 1. számú melléklet: „Segédlet” A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés című pályázati programhoz A 21. század iskolája – Befogadó, egységes iskola - OKM anyaga OKM Roma Integrációs Titkársága: Oktatási Esélyegyenlőségi Munkaprogram Liskó Ilona: Gyorsjelentés a Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásban c. kutatásról (2004. július) A középiskolai munka néhány mutatója 2005 (OKI 2006)
-
-
-
-
-
Közép-magyarországi Régió Operatív Programja 2007-2013 (készítette: Pro Régió Ügynökség – munkaanyag) Regionális Közoktatási Stratégiák munkaértekezlet 2006. június 22-23. anyaga Pest Megye Közoktatásának Feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési és Fejlesztési Terve 2006-2011 Pest Megyei Területfejlesztési Kht. adatai a megyében oktatási célú nyertes CÉDE és TEKI pályázatokról 2001 és 2006 között Kerékgyártó László - Tóth József: Adalékok a Középmagyarországi régió szakképzési stratégiájához
Kistérségi dokumentum -
-
Budapest Főváros Közoktatás-fejlesztési és Önkormányzati intézkedési tervének 2004. évi felülvizsgálata Kistérségek közoktatási intézkedési tervei Települési önkormányzatok által szolgáltatott adatok
6
-
-
Közoktatási Információs Rendszer adatbázisa (KIRSTAT) Központi Statisztikai Hivatal adatai Kompetenciamérés 2004 Értékelési Központ SuliNova Kht. -
Forrás: a Közép-Magyarországi Közoktatás-fejlesztési Stratégia alapján, saját összeállítás
A Közép-Magyarországi régió Közoktatás-fejlesztési Stratégiájának a dokumentum által kiemelt egyik célja, hogy különböző módszerek alkalmazásával összegezze és szintetizálja a már meglévő tervezési dokumentumok eredményeit. A szerzők ezt úgy végezték el, hogy a készítés során dokumentum-, és adatelemzéseket, térelemzést készítettek, és a meglévő információkat szintetizálták. A készített dokumentumelemzések során különböző elfogadott regionális, megyei és fővárosi tervdokumentumokat, valamint a 20072013 tervezési időszakra vonatkozó országos és regionális szintű előzetes tervezési anyagokat vizsgálták meg a vezetői összefoglaló szerint. A térelemzés során vizsgálták a régió közlekedési viszonyait és lehetőségeit, mely a stratégia által jelzett regionális közoktatási decentrumok létrehozását segíti elő, illetve létrehozza az intézményrendszer logikai hierarchiáját. A stratégia készítési körülményeire vonatkozó kérdésünkre a szerzők azt válaszolták, hogy megpróbálták a munkát külső, területfejlesztő szemmel végezni, Huszti Zsolt szerint éppen ezért valószínűleg az általuk készített tervdokumentum nagyban különbözhet a másik hat régió stratégiájától. A stratégia készítésének alapja a régió specifikumainak definiálása volt. A stratégia-készítők szerint a Közép-Magyarországi régiót nem lehet egyértelműen körülhatárolni, a térség egyik sajátossága, hogy három, számos szempontból egymástól különböző területre lehet felosztani, melyek részben eltérő adottságok, értékek és érdekek alapján működnek. A stratégia ennek alapján a főváros, az agglomeráció, és az agglomeráción túli területek együttes fejlesztését tartja szükségesnek, a tervezésénél azonban figyelembe vették az eltérő adottságokkal rendelkező területeket. Az elkészült dokumentumban nem következetesen jelenik meg ez a hármasság. A régió területi adottságaival, gazdasági helyzetével foglalkozó fejezetben kétpólusú, kétarcú régió jelenik meg: „a régió két egységből áll, Pest megyéből, és Budapest fővárosból. Ennek megfelelően a kétarcú régió, sajátosságát a megyeszékhely nélküli megye és Budapest közigazgatási státusa adja.” A stratégia szerint az agglomeráció gazdasági egységet képez. A térszerkezetet és a településhálózatot a végletek jellemzik, kiegyensúlyozatlan, és ebből a szempontból három területre osztható: a főváros területére, a városiasodott agglomeráció térségére, és az agglomeráción túli területekre. Ebből úgy látszik, hogy a régió belső tagolódására nézve nincs egyértelmű álláspontjuk a szerzőknek, s ez az anyagban később is jelentkezik.
7
A régió belső differenciáltsága az előbbinél is több szempontból jellemző. A Huszti Zsolttal készített interjú szerint számára már a korábbi Oktatási Hivatalnak készített munkái során kiderült, hogy a Közép-Magyarországi régiót nem lehet egyértelműen megfogalmazni. Bár kikiáltották hazánk legfejlettebb régiójának, Budapesten belül is nagy differenciákat tapasztalt az oktatáson belül is. A tervdokumentum készítéséhez képest az interjút adó Huszti Zsolt szerint rengeteg olyan változás történt, ami alapvetően befolyásolja ennek a régiónak az életét (például a régió már nem konvergencia régió, kiterjedt az agglomerációs körzet), a hármasság azonban még ma is fenn áll. Egyrészt létezik egy Budapest-Pest megye kontinuitás, egy agglomeráció - nem agglomeráció különbség, és egy Budapesten belüli dichotómia is. Az agglomeráción belül is lényegi különbség van a hivatalosan az Agglomerációs Fejlesztési Tanács területének minősülő és a tényleges agglomeráció között, ami már jóval túlmutat az előzőn. Méréseik eredményei kimutatták, hogy vannak az Adonyi kistérségben migrációs jelenségek Budapest és Dunaújváros irányából. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy már Adony környékén tart a budapestiek kitelepülése, és ez mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban nagy különbségeket fog generálni. A megyehatár menti települések főleg elérhetőségi problémával küzdenek, és inkább tartoznak a szomszédos régióhoz (nem csak az oktatás területén), ilyen például: a Dabasi, vagy a Nagykátai kistérség. Egy másik mutatója a fejlettségbeli különbségeknek az oktatási ellátásban tapasztalható egyenlőtlenség: a régión belül vannak olyan kistérségek, ahol még szakképzés sincs (például: a Csepel-sziget déli részén Lórév, Makád környéke, vagy a Szobi kistérség), főként a régióhoz kevéssé integrálódó területeken. Bár a megyehatár menti területek belső perifériák az egész ország területén, Huszti Zsolt szerint szakképzésre a megyehatár menti településeken is szükség lenne, a lakosság számától függetlenül. Huszti Zsolt úgy véli, a jelenleg meglévő, nem csak a közoktatási, hanem a fejlesztési és államigazgatási struktúrák is rugalmatlanok és alkalmatlanok arra, hogy a változásokat kezeljék (például a migrációs változásokat a régión belül). Ehhez nem segít hozzá a jelenlegi intézményrendszer és a törvényi szabályozás sem. Másik interjúalanyunk, Tenk András (aki Huszti Zsolt munkatársa) szerint a párhuzamosan futó közigazgatás felőrli az oktatási rendszert, amit szabályoznak bizonyos testületekben, azt nem biztos, hogy más testületek is átveszik. Huszti Zsolt abban is alapvető térbeli problémát lát, hogy nem kommunikálnak egymással sem a települések, kistérségek, sem a különböző döntéshozó- és oktatási intézmények. Ennek fő okát abban látja, hogy az érintett szereplők nincsenek rákényszerítve a valódi térségi szintű együttműködésre. A stratégia készítési körülményeiről az Oktatási Hivatal Közép-Magyarországi Regionális Igazgatóságának igazgatójával, Ducza Istvánnéval készített interjúban2 azt tudjuk meg, hogy 2
Az Oktatási Hivatal regionális intézményének igazgatója a KFS kidolgozásában nem vett részt; ebben az időszakban még nem dolgozott az Oktatási Hivatalban.
8
abban az Oktatási Hivatalnak (OH) elsősorban koordináló szerepe volt. A munka az általános keretek között történt, elsőként helyzetelemzés készült, SWOT analízis, majd a munkába bevontak munkacsoportokat is, amelyek több ülésen megtárgyalták, hogy melyek legyenek a főbb rövid és hosszú távú feladatok, majd ezeket bontották le célokra. A Közép-Magyarországi régióban a stratégia elkészítése után a regionális közoktatási egyeztető fórum megszűnt. Ducza Istvánné tudomása szerint workshopokat is terveztek a készítés folyamatában, de arról nem tud, hogy a fórum megszűnését követően ezek megvalósultak-e, valamint hogy az elkészült stratégiáról készült-e évenkénti értékelés. A terv nyomonkövetése, értékelése már nem szerepelt az OH stratégiával kapcsolatos koordinációs feladatai között. Arról, hogy ez kinek lenne a feladata, jogszabály nem rendelkezik. Hogy ki volna képes ilyen feladatot ellátni, arról az OH képviselőjének nincs tudomása. A szakképzés területén működő regionális képzési és fejlesztési bizottságokat, vagy ehhez hasonló jogosítványú szervezetet alkalmasnak tartana, de szerinte egy ilyen munkához pénzforrást is kell társítani. Összességében, interjúpartnerünk a stratégia megalkotását egy meghatározott feladatnak tekinti, amit az OH teljesített. Szakpolitikai döntésre van szükség, hogy eldőljön a stratégia további sorsa. Az OH regionális igazgatója szerint – hasonlóan a stratégia-készítők véleményéhez - a régió és benne Budapest országos szinten kiemelt pozíciója a térség fő jellemzője. Ő viszont annak ellenére, hogy a régiók közt, és a régiókon belüli területek tekintetében is nagy különbségek vannak - a régiókat átlátható és jól kezelhető struktúrának tekinti, a regionális szintű oktatásszervezést pedig hatékonyabbnak, mint ha a szervezés elaprózódott szinten menne végbe. Ducza Istvánné úgy látja, hogy a tervdokumentum valóban használható, alaposan végig lett gondolva, és mindazok a kérdések belekerültek, amelyek a régióban felmerülnek. Azonban több olyan átfogó célt lát a stratégiában, amelyek nagyobb léptékben való gondolkodást igényel.
9
2.2. A régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának térség-specifikussága Az alfejezet célja annak bemutatása, hogy megjelennek-e a stratégiában területi szempontok, a térségi közoktatás-tervezésnek vannak-e konkrét, kézzelfogható jelei, és mennyire vették figyelembe a regionális sajátosságokat a dokumentum készítésekor. Vizsgálatunk eredményeképpen egyértelműen megállapítható, hogy a térség-specifikusság a Közép-magyarországi Régió Közoktatás-fejlesztési Stratégia minden fejezetében jelen van. A következőkben bemutatjuk, hogy az egyes részekben milyen kontextusban, minőségben és mennyiségben jelennek meg a területi szempontok. A vezetői összefoglaló szerint a Közép-magyarországi Régió Közoktatás-fejlesztési Stratégiája különös fontossággal bír, mert a régió a többinél fejlettebb és kedvezőbb gazdasági környezettel rendelkezik. Ebből kifolyólag a terv irányító szerepet szán a régiónak, mely szerepet a jövőben meg kíván erősíteni, s ezzel párhuzamosan a versenyképesség növelését is célozza. Ez egyértelműen a területiség szempontjainak figyelembevételét jelzi, főként hogy az összefoglaló a régiót nem egységként kezeli, hanem eltérő adottságokkal, értékekkel rendelkező területekre bontja: a fővárosra, annak agglomerációjára, és az azon kívül eső területekre. A stratégia Helyzetkép című fejezetében szintén számos ponton tapasztalható térségspecifikusság. Az első alfejezetben (A Közép-Magyarországi Régió területi adottságai, gazdasági helyzete) a régió jellemzőit a 16 kistérségi, Budapest esetében pedig a 23 kerületi szintig lebontva mutatja be. A helyzetelemzés második alfejezetében (A KözépMagyarországi Régió közoktatási helyzete) régiós, megyei és fővárosi szinten tesz összehasonlításokat. A régió közoktatásának társadalmi-gazdasági helyzete és várható alakulása alfejezet a demográfiai trendeket szemlélteti Budapest, Pest megye és régiós szinten összehasonlítva, valamint vizsgálja a kistérségek közötti demográfiai differenciálódásokat is, táblázatokkal, ábrákkal szemléltetve az egyes területek közötti jelentős különbségeket. A Közoktatási trendek és a Gazdaság és munkaerőpiac a Helyzetkép utolsó két alfejezete. Az alfejezetek teljes mértékben a területiség szempontjai szerint mutatják be az óvodai ellátást, az általános- és középiskolai oktatást, valamint a régió hiányszakmáit, iparának felszívó hatását és a települések helyzetének alakulását – különös tekintettel a kistérségi szintre, kiemelve a pozitív példákat és a leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségeket, településeket. Összességében a helyzetelemzésről elmondható, hogy a stratégia készítői jól ismerik az általuk vizsgált térséget, és széles körűen tájékoztatnak is róla, táblázatokkal, ábrákkal szemléltetve. A táblázatok, ábrák alkalmazásakor, ahol ez releváns és indokolt lehet, minden esetben kistérségi szintre lebontva szolgáltatnak adatokat. A kistérségek között is tesznek különbséget, külön említik és kezelik az agglomerációban elhelyezkedő, frekventáltabb, kedvezőbb feltételekkel rendelkező kistérségeket, és megkülönböztetik az agglomeráción kívül eső, a régió – jelen esetben a megye is – határánál fekvő nehezebb helyzetben lévő kistérségeket.
10
A régió közoktatásáról készült SWOT- elemzés összesen 37 elemet tartalmaz. Az erősségek között négy elemnek van térségi vonatkozása, amelyek alapvetően régiós szinten fogalmazódtak meg: „az országnál kedvezőbb demográfiai helyzet; a régió általános társadalmi-gazdasági helyzete jó hátteret ad; a központ (Budapest) erejénél fogva több feladatot lát el; regionális közoktatási hivatal működik (OKÉV KMR)”. A gyengeségek között a következő négy megállapítás szerepel: „az önkormányzati hivatali döntéshozatali mechanizmus gyengeségei; az intézményi / települési / kistérségi szintű elképzelések gyakori koordinálatlansága; a megfelelő igazgatási decentrumok hiánya (Budapest túl erős szerepe); az önkormányzatok közötti kommunikáció és együttműködések gyengeségei, hiányai. Lehetőségként jelenik meg, hogy „a sok főközlekedési útvonal segítheti egyes oktatási feladatok integrálását”, a veszélyek között szerepel a főváros – megye különállás (esetleges ellentétek, ellenérdekek), vagy, hogy „a fővárosban a kettős önkormányzati rendszer fennállása miatt irányítási és egyéb zavarok támadhatnak Budapesten”. A jövőkép szinte minden elemében jelen vannak a területi szempontok. A stratégia jövőképében összhangot kíván teremteni az Oktatási Minisztérium hosszú távú közoktatásfejlesztési elképzelései és a régió helyzetéből fakadó speciális problémák megoldására adandó válaszok között, megőrizve az eddig kialakított közoktatásbeli értékeket. A régió országos viszonylatban kiemelt térség-specifikus célja a versenyképesség növelése. A közoktatás vonatkozásában ennek eléréséhez a jól képzett pedagógusokat, az oktatást segítő modern szakszolgálatot, a legmodernebb eszközök beszerzését, és a tudatos infrastruktúra kialakítást emeli ki ez a fejezet. Budapest és Pest megye eltérő területi-társadalmi jellemzői között talán a legfontosabb az egyenlőtlenség. Ennek a gondolatnak az inverze jelenik meg a jövőképben az alábbi módon: „a stratégia megvalósulásával nő a régióban az esélyegyenlőség, közel azonossá válik az oktatás színvonala a kistelepülésen és a fővárosban élő tanulók számára” „A térszerkezetben megmarad ugyan Budapest sajátos szerepe, de Pest megye szerepe és önállósága a közoktatásban növekszik, lassan kiegyensúlyozódik”. A Jövőkép egy olyan régiós oktatási hálózatot irányoz elő a közoktatásban, amely elsősorban a kistérségi társulások oktatási szerepkörének erősítését támogatja. Célja egy olyan hatékony oktatási intézményrendszer kialakítása, amely helyi szinten is biztosítja a minőségi oktatást, szükség szerint a felzárkóztatást, gazdaságosan működik, ugyanakkor a tanulói létszámok alakulására érzékeny, az elaprózódásokat megszűntető és szolgáltatásokat közelebb vivő. Azon feladatok ellátása pedig, amelyek túlmutatnak a kistérségeken, a stratégiában leírtak alapján regionális szintű intézmények létrehozásával történik. Az egyes oktatási szintek és feladatok ellátásának és szervezésének módja a fejlesztési célokat részletező fejezetben történik. A stratégia megvalósítását szolgáló fejlesztési célok döntően szintén ezt a két területi szintet veszik célba. Régiós szinten olyan fejlesztési célok jelennek meg, amelyek túlmutatnak a kistérségi, a többségi tanulók számára szükséges ellátáson, szolgáltatásokon. Így regionális szintű intézmények azon esetekben szükségesek, amelyeket „a települési és a kistérségi 11
szervezetek nem tudnak jól és/vagy hatékonyan ellátni”. (Egy konkrét példa szerepel erre: az otthonhoz kötött betegek, magántanulók ellátása). Regionális szintre helyezi a stratégia továbbá a lemaradó, társadalomba nehezen illeszkedő fiatalok és felnőttek speciális jellegű képzésekkel való támogatását, valamint a pedagógus munkaerő-gazdálkodást, ezen belül is a pedagógus foglalkoztatási szerkezet átalakítását. A fejlesztési célok zömének színtere a kistérség. A kistérségek erősítése egyfelől a közoktatás szétaprózottságát van hivatva csökkenteni, másfelől helybe viszi mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a települések, főként a kistelepülések nem tudnak biztosítani. A települési szint döntően az óvodáztatás és az alsó fokú oktatás esetében jelenik meg a célok között, de ezekben az esetekben is hangsúlyt helyez a dokumentum a hatékonyságra, az intézmények összevonására (pl. óvoda-iskola). A következőkben a stratégia térség-specifikusságát vizsgáljuk a főbb közoktatási témák/területek fejlesztésére kitűzött célokban. Az intézményi elaprózódás problémájának csökkentése végigkíséri a stratégiát, már a helyzetképben megjelenik, hogy a további elaprózódás veszélyét a lehető legkisebbre kell csökkenteni, és nem csak az általános iskolák terén. A stratégia deklarálja, hogy a régióban a középfokú intézményhálózat felaprózódása is megkezdődött, példának a 2005-2006 közötti időszakot hozza, melyben a tanulólétszám csökkenése mellett a férőhelyek emelkedtek, egy év alatt 21 új alapítványi és magániskola jelent meg a régióban. A második átfogó célban (Intézmény-hálózat racionalizálás) a nem önkormányzati intézmények tanügy-igazgatási ellenőrzésének erősítését, az oktatási intézmények szakmai ellenőrzésének ösztönzését, a megszüntetésük törvényi szabályozását tartja a terv szükségesnek, valamint javasolja legalább 10-15 olyan többcélú iskolaközpont létrehozását a régióban, amelyekben szakszolgálati feladatok biztosításával helyet kaphatnának óvodák, 8 évfolyammal működő önálló körzeti feladatokat ellátó általános iskolák, tagiskolák, középiskolák. Ehhez a megfelelő közoktatási környezet kialakítása szükséges: a racionalizált intézményhálózat épületeinek, általános állagának és felszereltségének korszerűsítése, iskolabusz-hálózat működtetése. A helyzetelemzésből szintén kiderül, hogy az óvodai férőhelyek, és a meglévő intézmények infrastruktúrájának minőségében komoly hiányosságok tapasztalhatók a régióban, a szuburbanizációs folyamatok következtében főként az agglomerációban. Ennek megfelelően a stratégiában széles körben foglalkoznak a témával, a területiség szempontjait szem előtt tartva. Az óvodák helyzetét részletesen bemutatják a helyzetképen belül egy külön pontban, és külön pontban taglalják az óvodai elhelyezés feltételeinek javítását, az erre tett megoldási javaslatokat. A stratégia céljai is nagyszámban érintik az óvodákat, átfogó cél a 3. számú „Óvodai ellátás növelése”, de megjelenik a téma az intézmény-hálózat racionalizálásánál, a kistérségek erősítésénél, a pedagógus foglalkoztatási szerkezet átalakításánál, a konkrét fejlesztési célok között az intézményi munkarendek megváltoztatásánál, az infrastruktúra fejlesztésnél, a többcélú intézmények létrehozásánál, és operatív cél az „Óvodai kapacitások rendezése”.
12
A vezetői összefoglaló, és a jövőkép után a stratégia konkrét fejlesztési céljai között is megtalálható a versenyképesség, jelezve a régió számára kiemelkedő fontosságát. A versenyképes tudás és a kulcskompetenciák elsajátításának támogatása (17. számú felsorolt konkrét fejlesztési cél) eléréséhez szükséges fejlesztéseket a jövőképben megfogalmazottakon túl két ponttal egészít ki: a tehetséggondozást szolgáló programok, mérések támogatásával, valamint a hátrányos helyzetű családokban élő gyermekek korai óvodáztatásának támogatásával, esélyteremtő programokkal. A felsőfokú oktatást érintő fejlesztések hiányoznak a stratégiából. Míg a KözépMagyarországi régió közoktatási helyzete című alfejezetben szerepel, hogy a „Régió egyértelműen az ország felsőfokú oktatási központja” (s ezt félkövér betűtípussal ki is emelik) az 51 felsőoktatási intézményben tanuló 97 ezer diákkal, sem az átfogó célokban, sem a konkrét célokban nem említik meg. Bár a felsőoktatás nem része a közoktatásnak, mégis elválaszthatatlan tőle. A magas szintű iskolázottság vitathatatlanul a versenyképesség egyik tényezője. Nem jelenik meg a stratégiában a felsőfokú oktatásra való felkészülés támogatása sem, az idegen nyelvi készségek fejlesztéséről is csak általánosságban szól „a tanulók idegen nyelvi készségeinek fejlesztését a módosított közoktatási törvény garantálja”, melyet az iskolaközpontok infrastrukturális fejlesztése és a koncentrált eszközbeszerzés segít. A KMOP szerint kiemelt szinten kell kezelni az infrastruktúra fejlesztésének szempontjából az infokommunikációs készségek mellett az idegen nyelvi készségek elsajátítását támogató fejlesztéseket is. A stratégia a gazdasági növekedés elősegítését a meglévő szakképzési rendszer integrációjának és a régió munkaerő-piaci igényeihez való hozzáalakításával tartja elképzelhetőnek, melyre a stratégia szerint a TISZK-ek megoldást nyújthatnak, valamint az, ha a pályaválasztást sikerülne a munkaerőpiac valós igényeihez közelíteni. „A szakképzés vonatkoztatásában, egyes szakmákban a főváros országos jellegű feladatokat is ellát”, emellett a régiós intézményhálózat számottevő kapacitással rendelkezik az iskolarendszeren kívüli képzés terén, „azonban továbbra sem megfelelő a szakképzés szerkezete, valamint nincs összhang a képzések és a munkaerő-piaci igények között”. A terv felsorolja a régióra jellemző hiányszakmákat, javasolja a hiányszakmák tanulásának vállalását ösztönző rendszer kidolgozását. Fontosnak tartja a középiskolák és a munkaügyi központok közötti szoros együttműködést. Átfogó célként jelenik meg a szakképzés-fejlesztés gazdasági igényekhez igazítása, „létre kell hozni annak a lehetőségét, hogy a munkáltatók igényei és az iskolák rendszerei valamilyen formában összekapcsolódjanak”, és ez által jöjjön létre a hatékony szakképzés. A stratégia fontos feladatnak tartja a lemaradó, társadalomba nehezen beilleszkedő fiatalok és felnőtt korúak támogatását (6. átfogó cél). Indokoltnak tartja a régióban a nappali rendszerű oktatásból kimaradt tanulók képzését speciális jellegű képzések indításával a lakóhelyüktől elérhető távolságban. A funkcionális analfabétizmust esti, vagy levelező felnőtt szakoktatás szervezésével csökkentené, melyet az iskolaközpontok láthatnának el. Az iskolarendszerből már kikerült, képzetlen munkaerő számára a stratégia 8. konkrét fejlesztési célja felnőtt-felzárkóztató központok létrehozását javasolja a régió több pontján, konkrét településeket is javasolva (8, a régióban nagyjából azon távolságra lévő városban). A kérdés az, hogy az amúgy is nehéz helyzeten lévők számára mennyire okoz gátat a központok 13
elérése? Míg az iskolaközpontokhoz iskolabusz-hálózat párosul, a felnőtt-felzárkóztató központok működéséhez is ingyenesen biztosított iskolabusz járatok rendelése a célokban nem jelenik meg. A közoktatási szolgáltatások térbeli elhelyezkedésével kapcsolatos elképzelés jelenik meg az 5. átfogó célban (Regionális oktatási intézmények szükségessége), amely alapján olyan regionális oktatási intézmények létestését tartja a stratégia indokoltnak egyes specializált feladatok ellátására, amelyeket az egyes települési vagy kistérségi szervezetek nem tudnak jól, hatékonyan, illetve gazdaságosan ellátni. Ezeket a regionális intézményeket mindenképpen jól megközelíthető pontokon működtetné a fővárosban illetve a megye több pontján. A stratégia ezen célja a hierarchikus szolgáltatás szervezés korábbi évtizedekbeli mintáit követi. Jelentős számban élnek kisebbségek a régióban, sok a nemzetiségi település (főként a német), melyek a nemzetiségi hagyományok ápolásával és a nemzetiségi nyelv oktatásával erősítik identitásuk megőrzését. A stratégia szerint a régió és a kistérségek nemzetiségi intézményeinek együttműködését ösztönözni lehetne többek között közös térségi projektek létrehozásával, nemzetiségi módszertani központok kialakításával, szaknyelvi képzésekkel, táborok szervezésével. A stratégia táblázatokkal is illusztrálja a kisebbségi önkormányzatok számát, és eloszlását, valamint a roma tanulók arányát a Közép-Magyarországi régióban. Ennek ellenére a 9. átfogó cél, melynek címe a Kisebbségi oktatás, csupán leíró jellegű, általánosságokat fogalmaz meg, a célok operacionalizálása során (15. konkrét fejlesztési cél Nemzetiségi, kisebbségi oktatás) azonban javasolja a kisebbségi önkormányzatok aktív bevonását a nemzetiségi, kisebbségi oktatás működtetésébe. Emellett támogatná az 1-4 évfolyamos nemzetiségi osztályok, és az 5-12 évfolyamos nemzetiségi iskolák működtetését. A helyzetelemzés Általános iskola című alfejezetének cigány kisebbségi oktatással foglalkozó része, amely többek között szükséges lépésnek tartja, hogy a roma gyerekek korai óvodáztatása valósuljon meg (mert ez adja meg az alapot, hogy az iskolában ne jelentsen problémát a beilleszkedés), valamint a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek a jelenleginél hosszabb ideig járjanak óvodába, ugyanis a hátrányos helyzetű tanulók esetében az esélyegyenlőség megvalósulásának lehetősége már az óvodában megkezdik. A stratégia jövőképében szerepel, hogy kimutatható: amelyik kisgyerek nem jár óvodába, eleve hátrányos helyzetből kezdi meg iskolai tanulmányait. Erre vonatkozóan azonban nem közöl adatokat, és nem hivatkozik. A sajátos nevelési igényű gyerekekkel a stratégia széles körűen foglalkozik. A helyzetkép tartalmazza, hogy a tanulók számára többcélú intézmények működnek a régióban, a jövőképben a racionalizálással kialakított intézmények, és az egyes szakszolgálatok lakóhelyhez való közelebb kerülését támogatja, mely segíti az SNI tanulók korai felismerését, integrációjuk szakmai támogatását, illetve az iskolai kudarcok megelőzését. A 11. átfogó célban (Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása) javasolják, hogy az SNI gyermekek számár a speciális ellátásokat biztosítsanak, az igények pontos felmérése alapján. 16. konkrét fejlesztési célként egy pedagógiai szakszolgálati hálózatot és módszertani központot alakítanának ki a sajátos nevelési igényű tanulók – enyhe értelmi fogyatékos tanulók- oktatásának támogatására, az integrált oktatás módszertanának terjesztésére. 14
A 11. operatív cél szintén Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása címen a működés jelenlegi fenntartásának szükségességét emeli ki, az épületek felújítását, eszközfejlesztést (a gyógypedagógusok, és szakemberek számára is), utazóhálózat működtetését javasolják. A Stratégia 8. átfogó célja (Központi Közoktatási adatbázis kialakítása a többcélú kistérségek központjaiban) szükségesnek tartja egy nyílt hozzáférésű, internet alapú adatbázis létrehozását, mely a közoktatást, mint szolgáltatást igénybe vevő felek tájékozódhatnak egy intézmény vagy szervezet munkájáról. Továbbá szükséges, hogy a régióban a települési, kerületi, megyei, fővárosi feladatok ellátásához legyen egy a kerületek, települések közoktatással kapcsolatos adatait összesítő adatbázis, mert csak az adatok ismeretében lehet megfelelő következtetéseket levonni, és stratégiákat kidolgozni. Ezt segíti a 12. konkrét fejlesztési cél (Infokommunikációs eszközfejlesztés). A közoktatás-fejlesztés támogató alrendszereinek fejlesztése alfejezet mind a hat pontjában fellelhetők térségi szempontok. A regionális információs és kutatási tevékenységnél a stratégia megállapítja, hogy a régióban a települési, kerületi, megyei, fővárosi feladatok teljesüléséhez a XXI. század elvárásaihoz igazodó informatikai fejlesztés, informatikai adatbázisok kezelése szükséges, valamint hiányzik a régióban egy egységes adatbázis, mely a kerületek, települések közoktatással kapcsolatos adatait összesíti. A stratégia szerint a regionális tervezésnél szükség van a továbbiakban a területi tervezés tárgyi és személyi eszközeinek, eredményeinek (tervdokumentumainak) összehangolására, s ügyelni kell a megfelelő stratégiák felállításának helyes sorrendjére. Meg kell szervezni a különböző fenntartók folyamatos konzultációját, egyeztető fórumot kell működtetni. A pedagógusképzés és továbbképzés a régióban című pont szerint, lehetőség szerint az iskolai racionalizálás megkezdése előtt, vagy ahhoz közeli időpontban ki kell alakítani egy regionális közoktatási outplacement-rendszert, melynek feladata a „humánus” elbocsátások megvalósítása, illetve a humánerőforrások megfelelő kezelése. Ilyen rendszer önkormányzati szinten már működik (pl.: Dunaújvárosban), melynek átvétele kívánatos. A szakmai szolgáltatások a régióban, különös tekintettel a mérés-értékelésre pont, annyit ír, hogy a pedagógiai szakmai szolgáltatás ellátását szolgáltatás vásárlásával a kistérségek szintjén szükséges kezelni. A stratégia szerint jelenleg ott működik szaktanácsadói szolgálat, ahol a fenntartó tud rá áldozni. Az intézmények igénylik, és szeretnének a saját közösségükön, ismeretségükön kívülről jövő információhoz, szakmai tapasztalatokhoz, segítséghez jutni. Kistérségi szinten vásárolt szolgáltatás ezt biztosítani tudja. A mérés-értékelésnél a közoktatási törvény által meghatározott központi mérési folyamatok értékelése, országos átlaghoz való viszonyítása mellett, szükséges a kistérségi és régiós szinten történő összehasonlító elemzés elvégzése is, illetve annak nyilvánosságra hozatala. A regionális közoktatás-fejlesztés nyomonkövetésének és értékelésének a stratégia szerint a következő szinteket kell megtörténnie: - település/ kerület; - kistérség; - megye/főváros; régió. A stratégia deklarálja, hogy abban az esetben tölti be szerepét, ha a megvalósítása és a megvalósítás részfolyamatai folyamatosan nyomonkövethetőek.
15
2.3. A társadalmi-gazdasági igények és szükségletek megjelenése a közoktatás-fejlesztési stratégiában A Közoktatás-fejlesztési Stratégia vezetői összefoglalója arra utal, hogy a régióban a közoktatásnak nem egynemű igényekre, szükségletekre kell reagálni. A társadalmi-gazdasági, és a közoktatási folyamatokról, a társadalmi trendek, gazdasági/ munkaerő-piaci trendek áttekintéséről szólva az összefoglaló azt emeli ki, hogy bár Közép-Magyarország társadalmigazdasági fejlettsége jóval az országos átlag feletti, de a régión belül nagy különbségek, szélsőségek tapasztalhatók. Budapestet külön kiemeli a társadalmi feszültség, a rétegek közötti szegregáció erőssége szempontjából. Ez a differenciált megközelítés megjelenik a demográfiai helyzetre reagáló egyes közoktatásfejlesztési elképzelésekben is. A fővároson belül az iskolás tanulók létszámának csökkenése az oktatás iránti igények csökkentésében (és nyilvánvalóan az időskorúak ellátásával és más társadalmi feladatokkal kapcsolatos növekvő elvárásokban) jelentkezik. Az agglomerációs területeken viszont a fiatal népesség számának növekedése tapasztalható, amely pluszigényként jelenik meg mind az óvodák, mind az iskolák tekintetében. Az óvodai feladatellátást a SWOT elemzésben lehetőségként feltüntetett infrastruktúra és közlekedés fejlesztése segítheti. A stratégia ugyanakkor célnak tekinti, hogy minden gyermek a lakóhelyén kapja meg az óvodai ellátást, mégpedig az önkormányzati szektorban. A magán és alapítványi óvodák elterjedését a dokumentum nem tartja jó megoldásnak a családokat terhelő kiadások miatt, ehelyett a meglévő férőhelyek bővítése, felújítása, új óvodák építése és a nyitvatartási idő meghosszabbítása jelenik meg az elképzelések között. Ebből arra is következtethetünk, hogy a stratégia a növekvő népességű térségekben szem előtt tartja a kisgyerekes, iskolás családok iskoláztatással kapcsolatos szükségleteit. Egy fontos, átfogó társadalmi szükségletre, az esélyegyenlőtlenség csökkentésére a jövőkép utal. Eszerint a stratégia megvalósulásával nő a régióban az esélyegyenlőség, a jövőben közel azonos oktatási színvonalat várnak a kistelepüléseken és a fővárosban élő tanulók számára, a felnőttképzés térnyerésének folytatását, valamint a szakemberhiány következtében javuló szakképzési helyzetet és társadalmi megítélést várnak. A stratégia második esélyt teremt „ azoknak – az oktatásból korán kikerült – felnőtteknek is, akik valamilyen okból korábban nem vették sikeresen az iskolai akadályokat, funkcionális analfabétaként hagyták abba az iskolát. Számukra a különböző tovább- és átképzések lakóhelyükhöz való közelebb telepítésével kíván a stratégia újabb lehetőséget nyújtani.” A stratégiában központi helyet foglal el az, hogy a közoktatási rendszernek a gazdaság igényeire reagálnia kell, mégpedig a régióban szükséges gazdasági versenyképesség növelése érdekében. E téren a fent említett térségi differenciáltság nem tapasztalható, de más módon itt is megjelenik: a gazdasági versenyképesség és a társadalmi kohézió egymással összefüggő értelmezésében. Általánosságban véve a stratégia a gazdaság versenyképességének erősítését és a munkaerőpiaci egyensúly megteremtését tételezi alapvető szükségletnek. A régió gazdasági
16
versenyképességének növelésében döntően a szakképzésnek, konkrétan pedig a Térségi Integrált Szakképző Központoknak szán központi szerepet, amelyeket a szakképzés tartalmi és módszeri megújulásának intézményének tekint. A munkaerő-piaci egyensúly megteremtéséhez nagyobb hangsúlyt fektetnének a tanulók és szülők pályaorientációjának befolyásolására, mindenekelőtt a középiskolai évek alatt. Ha a pályaválasztást sikerül a munkaerőpiac valós igényeihez igazítani, az a stratégia szerint egyaránt elősegítené az egyéni boldogulást és a gazdasági növekedést. Javaslat fogalmazódik meg (akár pályázati formában) egy hiányszakmák tanulásának vállalását ösztönző rendszer kialakítására. Szoros együttműködést ösztönöznek e téren a középiskolák és a munkaügyi központok között. Egy másik lehetőségnek a képzések általános és szakmai ismeretekre történő szétválasztását tartják. Eszerint a tanulóknak csak az elméleti szakasz után kellene eldönteniük, hogy milyen szakmát választanak a munkaerő-piaci igények alapján, majd egy intenzív, csak szakismereti tárgyakat tartalmazó szakasz következne, de az is jelentősen megrövidíthető (a csak a választott szakhoz tartozó tárgyak oktatásával). Ezzel nem csak a szakképzés munkaerő-piaci változásokhoz történő alkalmazkodási képessége nő, hanem a szakképzésben részt vevők elhelyezkedési lehetősége is. Ez az elképzelés utalhat arra, hogy a stratégia szerzői nem követték pontosan a szakképzésre vonatkozó hazai reformfolyamatokat, vagy arra, hogy ennek további átalakítása is lehetséges, a jelzettek szerint. Fontos megjegyezni, hogy a stratégia a Szakképző Központok működésétől nem csak a gazdasági versenyképesség növekedését, a képzési szerkezet és a helyi, régiós és országos munkaerő-piaci igények összehangolását, a gazdasági szféra igényeinek megjelenését várja, hanem a társadalmi kohézió erősödését, és az élhető régió megvalósítását is. Az az elgondolás jelenik meg a dokumentumban, hogy a versenyképes tudás megszerzése nem kizárólag a tanulókon múlik, hanem a társadalomnak kell biztosítania a személyi feltételek oldalán a jól képzett, a kor elvárásaival haladó pedagógusokat, illetőleg az oktatást segítő modern szakszolgálatot. Az iskolai infrastruktúra és eszközök modernizációja szintén nem csak a korszerű gazdaság, hanem az egészséges, balesetmentes, környezetbarát, befogadó nevelési-oktatási intézmények kialakítása szempontjából kerül említésre. Ezek összességében biztosítanák a „jövő nemzedék felkészülését”, az ő tudásukat, eredményes képzésüket tartják a mai felnőtt lakosság jövőbeni sorsának zálogaként. A következőkben a stratégia azon átfogó és konkrét fejlesztési céljait vizsgálom meg, amelyek különböző, a stratégia által tételezett társadalmi-gazdasági célkitűzéseket hivatottak kielégíteni. Az oktatás gazdasági igényeknek való megfelelését a legdirektebb módon a 10. átfogó cél fejezi ki, amely a szakképzés-fejlesztés gazdasági igényekhez igazításáról szól. Eszerint szükség van a szakképzés mai rendszerének összehangolására, illetve a szakképzési kínálat folyamatos, legalább évente történő felülvizsgálatára, mely során lehetőség szerint a munkaerőpiaci trendekhez, a hiányszakmákhoz kell igazítani a kínálatot. A célban szerepel továbbá, hogy létre kell hozni annak a lehetőségét, hogy a munkáltatók igényei és az iskolák rendszerei valamilyen formában összekapcsolódjanak, ezáltal rugalmas, hatékony szakképzés jöjjön létre.
17
A 10. konkrét fejlesztési célban jelenik meg az iskolarendszeren belüli szakképzés iskoláinak ösztönzése, provizórikus képzése formájában. Itt annak szükségessége fogalmazódik meg, hogy a piacokhoz jobban igazodó, dinamikusan változó szakmai képzőhelyek alakuljanak ki az iskolák és a közvetlen piaci szereplők (cégek, vállalatok) között. A dokumentum szerint lehetőséget biztosítanának arra is, hogy a gazdasági szereplők részt vehessenek a képzésben, különös tekintettel a gyakorlati képzésre, olyan feltételek között, hogy a szakmai követelmények ne sérüljenek. A szakemberek fejlesztését, átképzését, mobilitásának növelését kitűző konkrét fejlesztési cél a közoktatásban megmaradó és felszabaduló munkaerő képzésére, átképzésére irányul, mellyel a szakemberek munkaerő-piaci helyzete és mobilitása javulna. A társadalmi kohézió, az esélybiztosítás és –növelés érdekében történő konkrét fejlesztési célok az alábbiak: Az első konkrét fejlesztési cél az oktatási intézmények munkarendjeinek megváltoztatását tűzi ki. A hosszan nyitva tartó óvoda ötlete egyaránt támogatja a szülők munkavégzését, a rászoruló gyerekek intézményes szocializációját, egyben pedagógus megtartó, munkahelyteremtő hatása van. Ezt az elgondolást a stratégia a későbbiekben az általános iskolákban is bevezethetőnek tekinti. A 8. konkrét fejlesztési cél a társadalom leszakadó rétegeinek integrálását irányozza elő. E rétegek számára felnőtt-felzárkózató központok létrehozását javasolja, amelyek feladata lenne az iskolarendszerből már kikerült, képzetlen munkaerő tanulást elősegítő képzése, illetve a társadalmi beilleszkedésük támogatása. Olyanok vehetnék igénybe, akik kimaradtak az oktatási rendszerből, vagy egyéb körülmények hatására célcsoporttá váltak. Végül találunk a stratégiában egy olyan konkrét célt is (3.), amely egy nem mellőzhető iskolafenntartói igényre válaszol, a költséghatékonyság javításának kényszerére. E cél többcélú intézmények létrehozását (óvoda plusz 1-4 osztályos iskola) és közös működtetését, valamint a felső tagozat iskolaközpontokba történő telepítését javasolja. A stratégia kitér arra, hogy a felszabaduló és kihasználatlan épületeket/részeket értékesíteni lehetne, vagy az önkormányzat más, például szociális célokra hasznosíthatná. A megoldás hatására az oktatási intézmények fenntartását kevésbé befolyásolná a demográfiai hullámzás miatt változó tanulólétszám, valamint – az óvoda-iskolában – a szükséges taneszköz-igények a két korosztály közelsége miatt könnyebben volnának megoldhatók.
18
2.4. A közoktatás és más közszolgáltatások kapcsolata a régió közoktatásfejlesztési stratégiájában A közoktatás és az egyes közszolgáltatások – illetve a közoktatáson belül a különböző fenntartók és oktatási szintek - kapcsolata eltérő számban és minőségben jelenik meg a fejlesztési stratégiában. Bizonyos területeken világosan kirajzolódik a kapcsolat, máshol azonban nincs egyértelmű kontaktus. A következőkben többek között a különböző oktatási fenntartók, a felsőoktatás, a felnőttoktatás, a civil-, és a szociális szféra, az egészségügy és művelődésügy közoktatáshoz való viszonyát vizsgálom a stratégiában. A közoktatási vertikumon belüli kapcsolódás egyértelmű jele, hogy a stratégia a kistelepüléseken tartaná az óvodai nevelést és az általános iskola első négy évfolyamát, ezzel erősítve a települések lakosság megtartó hatását, és az óvoda-iskola átmenetet támogató szakmai együttműködést. Ez a stratégia jövőképében jelenik meg. A kistelepülési intézmények tagintézményei lennének a közeli iskolaközpontnak, amely központ az 5. évfolyamtól átvenné a tanulókat azon iskoláktól, amelyek vagy az alacsony létszám miatt, vagy gazdasági okból nem tudná biztosítani a hatékony oktatást helyi szinten. A stratégia felsorolja a közoktatási intézmények fenntartóit több táblázatban is, az óvodák, az általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények tekintetében, kistérségi és régiós szinten egyaránt. A közoktatás és a felsőoktatás kapcsolata a stratégiában nemigen jelenik meg, ahogy azt már a 2.2-es pontban is említettem. Csupán a régiót, mint az ország felsőfokú oktatási központját említik meg, néhány adatot közölnek a felsőfokú végzettségűek arányáról, valamint az intézmények (óvodák, általános iskolák, gimnáziumok) fenntartójaként számszerűsítenek állami, és egyházi felsőoktatási intézményeket, három különböző táblázatban. Az egészségügy két helyen jelenik meg a stratégiában, mindkétszer a jövőképben. Elsőként a szerzők úgy vélik, törekedni kell az infrastruktúrák oly módon történő kialakítására, mely figyelembe veszi az egészséges, balesetmentes, környezetbarát, befogadó nevelési-oktatási intézmények kialakítását. Az egészséges, balesetmentes, környezetbarát törekvés azonban nem jelenik meg sem az átfogó, és konkrét fejlesztési célokban, sem pedig az operatív célokban. Másodszor az erdei-iskola hálózat kapcsán merül fel, mely a környezeti neveléshez és az egészséges életmódra való neveléshez nyújthat biztos hátteret. Az egészségügyi ágazat által felügyelt bölcsődéket egy helyen említi meg a stratégia: az agglomerációban kialakult intézményi ellátottság és kapacitásbeli hiányosságok tekintetében. Az egészségügy tágabb vonatkozásai - például: a család-egészségügy, iskolaorvosi szolgáltatások - pedig hiányoznak. A közoktatás és művelődésügy kapcsolata fellelhető a 4. konkrét fejlesztési célban (Kistelepüléseken felszabaduló nevelési-oktatási intézmények épületeinek koordinált kihasználása), mely szerint a felszabaduló épületek hasznosításának egyik módja lehetne, hogy közművelődési intézmény, teleház létesüljön benne. Az iskolaközpontok létrehozását tornaterem, sportudvar és tanuszoda kialakításával képzeli el, az iskolaudvarok, sportudvarok kialakítását a 8. operatív cél (Szakmai fejlesztéssel egybekötött intézmények felújítása,
19
korszerűsítése, akadálymentesítés és fejlesztési koordináció) is támogatja. A helyi identitáshoz kapcsolódóan a stratégia csak a kisebbségeket említi. A régióban jelentős számban lévő nemzetiségi településen a nemzetiségi hagyományok ápolásával, a nemzetiségi nyelv oktatásával erősítik a térségben élők nemzetiségi identitástudatának kialakítását. A többségi magyar lakosság helyi identitásának erősítéséről nem esik szó. A civil szféra egyéb lehetséges szereplői akár közvetlenül (például: tanoda), akár közvetett módon (partnerség, iskolán kívüli tevékenységek szervezése) nem jelenik meg a stratégiában. Szintén a 4. konkrét fejlesztési célban találhatunk kapcsolódást a közoktatás és a szociális szféra között, ugyanis az épületek hasznosulásánál számba vették a szociális célokra, például idősek otthonaként történő hasznosítást (ezt támogatja a 3. operatív cél is). A szuburbanizációs folyamatok következményei érintik a szociális szférát is, a hiányokat nem csak az óvodai és alapfokú oktatás intézményi ellátottságban tartják jelentősnek, de a meglévő intézmények kapacitásában, infrastruktúrájának minőségében, a napközbeni gyermek és idősellátás lehetőségeiben (például: napközi, családi napközi, idősek napközi otthona). A szociális szempontok között jelenik meg az a gondolat, amely szerint a roma gyerekek korai óvodáztatása adja meg az alapot arra, hogy az iskolában ne jelentsen problémát a beilleszkedés, az elfogadás. Ezt támogatja a 17. konkrét fejlesztési cél (A versenyképes tudás és a kulcskompetenciák elsajátíttatásának segítése) negyedik pontja is, „különösen a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek korai óvodáztatásának támogatása, esélyteremtő programok kialakítása által”. A felnőttoktatás kérdésköre végigvonul a stratégia legtöbb pontján. A közoktatás és a felnőttoktatás közötti kapcsolódást először a szakképzés témakörével foglalkozó fejezetben találhatunk. A stratégia szükségesnek tartja az iskolarendszeren belüli képzés és a felnőttképzés összekapcsolását, a gyakorló képzőhelyek kapacitásának felhasználása érdekében. A Gazdaság és munkaerőpiac fejezetben a Közép-Magyarországi régióra jellemző gyorsan változó munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodáshoz szükséges a szakképzési és felnőttképzési hálózat nagyobb rugalmassága. A szakképzés mellett azonban előtérbe került a továbbképzés, és az átképzés kérdésköre is, melyek alapján a stratégia szerint a munkaerő minősége is javul. A jövőkép a felnőttképzés további térnyerését prognosztizálja, a szakképzés helyzetének és társadalmi megítélésének javulása mellett, amelyet a szakemberhiány eredményez. Azoknak a felnőtteknek, akik valamilyen oknál fogva korán kikerültek az oktatásból második esélyt teremtene a stratégia azzal, hogy különböző továbbés átképzéseket telepítene a lakhelyük közelébe. A lakóhelytől elérhető távolságban, hálózatszerűen kialakított és jól felszerelt iskolaközpontokba telepítené a felnőtt továbbképzések, és a szükséges szakszolgálatokat, mely központok elősegítenék az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztését. A lemaradó, társadalomba nehezen beilleszkedő fiatalok és felnőtt korúak támogatásával a 6. átfogó cél foglalkozik, a 8. konkrét fejlesztési cél pedig felnőtt-felzárkóztató központok létrehozását javasolja a társadalom leszakadó rétegei számára. A 11. konkrét fejlesztési cél a TISZK iskolák fenntarthatóságának biztosításával, és hálózatának bővítésével együtt a felnőttképzés racionalizáslását (az iskolarendszerű szakképzés, a felnőttképzés és a munkaügyi központok képzési rendszerének összekapcsolása) is feladatnak tartja.
20
2.5. A közoktatási stratégia kapcsolódása a fejlesztés-orientált, komplex regionális tervezéshez a Közép-Magyarországi régióban Ebben a fejezetben azt vizsgálom, hogy az ágazat oldaláról megfogalmazott azon célkitűzések, amelyeket a Közép-Magyarországi Régió Közoktatás-fejlesztési Stratégiája (KFS) tartalmaz, miben és mennyiben „köszönnek vissza” a régiós tervezésben. Kapcsolódnak-e az ágazati célkitűzések a komplex régiófejlesztéshez, beépültek-e a megfelelő dokumentumokba, melyek a beépülés területei és milyen ennek mértéke. Ezek először összehasonlító dokumentum-elemzés során kerültek vizsgálatra, majd a szakértőkkel készített interjúk alapján történt a feltárás. A stratégiájában megjelenő fő területek, témák és azok tartalmának egyéb régiós dokumentumokkal való összevetését mutatja a 2. Melléklet táblázata. Elsőnek az elmúlt évek országos közoktatás-politikájában jelentős hangsúly kapott területek és témák közül a következőket vizsgáltuk: Az intézményhálózat térségi alakítása Az egységes iskola kialakításának gondolata a KFS-ben és a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) Akciótervében (AT) is megjelenik. A KFS szerint indokolt lenne úgynevezett iskolaközpontok kialakítása, amelyek kistérségenként, 2-4 településen hozandók létre és az iskolabusz-hálózat központjaiként működnek. Ezek 8-12 évfolyamos, korszerű tanulási környezetet biztosító és a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásának színterét is nyújtó iskolák, melyeknek a beutaztató iskolák tagintézményei. Ezen intézmények kialakítása a KMOP Akciótervben, a „21. századiskolája – Befogadó, egységes iskola” projekt keretében jelenik meg. A KFS az óvodák fejlesztését olyan többcélú intézmények létrehozásával kapcsolja össze, amelyekben az óvodai nevelés és az általános iskola bevezető és kezdő szakasza történne. A többcélú intézmények létrehozása és ebben az óvoda szerepel a régió Operatív Programjában is - a lakossághoz közeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése fejezetben -, ahol a kiemelten fejlesztendő ellátások között említi első helyen. Itt azonban nem a közoktatás két alsó vertikumának, hanem a bölcsőde és az óvoda közös intézménnyé való szervezésének gondolata áll a fejlesztési elgondolások középpontjában. E közös óvoda-bölcsőde fejlesztéseket eszerint a gyermekek napközbeni ellátása érdekében kell létrehozni, különös tekintettel a bölcsődehiányos térségekre, ahol célszerű mikrotérségi szinten, ill. a törvényi kötelezettséggel rendelkező, 10 ezer lakos feletti településekre nézve az integrált óvodaibölcsődei formák kiépítése. Az Akciótervben a KMOP-nek megfelelően - az óvodaibölcsődei fejlesztés összekapcsolása a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsődék önálló fejlesztésénél jelenik meg: Bölcsődék, óvodához integrált bölcsődék infrastrukturális feltételeinek megteremtése, illetve meglévő szolgáltatások épületének kapacitásnövelő korszerűsítése, bővítése és kapcsolódó eszközbeszerzése.
21
A közoktatási rendszerben a jelenlegi oktatáspolitikai irány szerint jelentősége van az 5-6. évfolyamos oktatásnak, így az a KFS-ben is megjelenik a fejlesztendő területek között, mégpedig úgy, hogy az 5-6. évfolyamos korosztály minimum 75 százalékos arányban igényli a szakos ellátást, és hogy ez gazdasági, tanügy-igazgatási szervezési megfontolást is igényel. Ez a téma a vizsgált régiós fejlesztési dokumentumokban nem szerepel. A versenyképes tudás és a kulcskompetenciák elsajátíttatásának támogatása a KFS 17. konkrét fejlesztési céljában jelenik meg. Eszerint szükséges az országos kompetenciamérés során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében felzárkóztatást, illetve tehetséggondozást szolgáló programok, mérések támogatása. A KMOP-ban és a 2007-2008-as AT-ban ez a cél azonos módon jelenik meg. Az oktatási feltételek biztosítása (anyagi és szellemi infrastruktúra) A vizsgált dokumentumok mindegyike kimondja, hogy az intézményrendszer egészét érinti az épületek állagromlása, az oktatási infrastruktúra elavulása. A fejlesztés szükséglete és terve valamennyi dokumentumban hangsúlyosan megjelenik. A KFS kiemelten fontosnak tartja a tanulók oktatási és társadalmi integrációját szolgáló feltételek megteremtésének támogatását. A téma végigkíséri a stratégiát. A jövőkép a legmodernebb tárgyi feltételrendszert, informatikai, nyelvtanulást segítő eszközökkel bíró intézményeket vetíti előre. Az átfogó célokban többnyire a tartalmi fejlesztésekhez kapcsolódva ismerjük meg, mely feltételeket tartanak fontosnak. Az infrastruktúrafejlesztésről szóló konkrét fejlesztési cél (2. cél) részben meghatározott intézménytípusokra (óvoda és 1-4- évfolyamos iskola, iskolaközpont), részben bizonyos térségek intézményeire (kistelepülési óvodák, magas hátrányos helyzetű tanulókat tartalmazó térségek, agglomeráción túli területek intézményei) vonatkozó infrastrukturális fejlesztéseket irányoz elő. Emellett szempontokat ad a beruházások kívánatos helyszíneinek kiválasztásához: ezek kistérségi szintű koordinációját tartja szükségesnek, illetve prioritást javasolt az agglomeráción túli területek közös óvoda-iskoláinak beruházásaira. A KFS első operatív célja további, néhol az eddigiekből nem következő szempontokat ad e témában. Eszerint az agglomerációs feladatokat ellátó (ezért normatívát igénylő) települések (városok, kerületek) is kapjanak infrastruktúra-fejlesztési pályázati lehetőséget. A komplex régiófejlesztési dokumentumokban az infrastrukturális feltételek javítására, fejlesztésére irányuló célokat közvetlenül és részletesen megtaláljuk, hiszen a fejlesztések ezen része a régiók szintjére került az ÚMFT konstrukciókban, amelyek első kétéves periódusára az irányvonalat az Akcióterv tartalmazza. A KMOP AT (2007-2009) közoktatási intézmények beruházásainak támogatása konstrukciójának célja a közoktatási intézmények infrastrukturális beruházásainak célirányos támogatása, különös tekintettel az olyan közoktatási intézményekre, ahol magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma, valamint az oktatás minőségének és hatékonyságának növelése az oktatás minőségében meglévő különbségek csökkentése elsősorban a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását felvállaló és jelenleg ellátó közoktatási intézményekben. Ez alapján a KFS és a régiós fejlesztések közötti egyezésről lehet beszélni. 22
Az AT szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának fejlesztése konstrukciójában a projekt kiválasztási szempontok között szerepel, hogy a létrejövő TISZK-ek és a szakképzésszervezési társulások folyamatos képzés-kínálatot biztosítanak a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igenyű tanulók számára. Erre nézve a KFS nem tartalmaz információt. Az Új Magyarország Fejlesztési tervben előirányzott oktatási infrastruktúra-fejlesztés fontos alapelve volt, hogy – szemben az első Nemzeti Fejlesztési Tervvel – ne történhessenek olyan épület- és eszközfejlesztések, amelyekhez nem kapcsolódik tartalmi-módszertani fejlesztés. Enélkül ugyanis a beruházás oktatási eredményességben is megjelenő hatása elmarad. A régió közoktatás-fejlesztési stratégiája egy önálló operatív célban (8. cél) foglalkozik ezzel a kérdéssel. E cél a szakmai fejlesztéssel egybekötött épület-felújítás, korszerűsítés, eszközfejlesztés területeit sorolja fel (eszköz-és felszerelési jegyzékben szereplő eszközök, épületbiztonság és akadálymentesítés, testedzés), valamint – a kistérségi szintű ésszerűség érdekében – az önkormányzati és nem önkormányzati szektor infrastrukturális fejlesztéseinek összehangolására hívja fel a figyelmet. A KMOP Akciótervében is alapvető kritériumként jelenik meg, hogy egyetlen felújítás, infrastrukturális fejlesztés sem történhet meg a hozzá kapcsolódó tartalomfejlesztés nélkül. Így az infrastrukturális pályázat kedvezményezett intézményeinek kötelező megvalósítani tartalmi fejlesztéseket, melyhez a forrást a TÁMOP biztosítja (kivétel ez alól, ha a fenntartó csak óvodafejlesztésre pályázik, ilyen esetben a tartalomfejlesztés megvalósítása nem követelmény). Az akcióterv a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök berendezések beszerzésénél említi az udvari játékokat, udvari bútorokat, szemléltető eszközöket, sporteszközöket, valamint a konyhai berendezéseket. Az infokommunikációs eszközfejlesztéssel kapcsolatos célok a vizsgált dokumentumok mindegyikében megtalálhatóak. A KFS-ben a 12. konkrét fejlesztési cél az IKTberuházásokat az iskolák és az iskolahasználók közti, valamint – összefüggésben a több helyen hangsúlyozott kistérségi szintű hálózat-fejlesztéssel – a társulások központja és tagjai közti kommunikáció fejlesztési eszközeként definiálja. A KMOP szerint kiemelten kell kezelni az infrastruktúra fejlesztésének szempontjából az infokommunikációs készségek elsajátítását támogató fejlesztéseket. Több témában is megjelenik, így az akadálymentesítésnél (e-esélyegyenlőség), a versenyképesség növelésénél (e-gazdaság), és a közigazgatásban is. „A régióban található közigazgatási intézmények belső, illetve szervek közötti infokommunikációs, elektronikus közigazgatási fejlesztéseinek támogatásával egységes szabványokon alapuló, integráltan működő, a helyi szolgáltatási igényekhez illeszkedő döntéstámogatási informatikai rendszerek kialakítását lehet megvalósítani”. Egy másik speciális infrastruktúra-fejlesztési terület az idegennyelv-tanulást segítő eszközöké. A KFS-ben ez nem jelenik meg kiemelt szinten. A dokumentum szerint a módosított közoktatási törvény garantálja a tanulók idegen nyelvi készségeinek fejlesztését; ennek eszközfejlesztési hátteréről a stratégiában célok szintjén nem tesz említést. A KMOP szerint viszont az infrastruktúra fejlesztéseknél az idegen nyelvi készségek elsajátítását támogató fejlesztéseket is kiemelten kell kezelni.
23
A KFS-ben nem jelenik meg néhány olyan téma, amely infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozik, de nem a szűken vett oktatási infrastruktúrára. Ezek a témák azonban részei a KMOP-nak, amely támogatandónak tartja a közoktatási intézmények épületeinek felújításán, bővítésén túl a tanórán kívüli, a lakóhelyi társadalmi közösség számára is felkínált tevékenységek helyszíneinek építését, felújítását, bővítését is (például tornaterem, klubhelyiség-könyvtár, színházterem, konyha, étkező, informatikai szoba, internet). Az anyagi infrastruktúra-fejlesztés sajátos csoportját jelentik az oktatáshoz való hozzáférést, elérést biztosító fejlesztések (iskolabusz, kollégium). A KFS-ben hangsúlyosan jelenik meg az iskolabusz-hálózat, következetesen végigvonulva a stratégián. A 6. konkrét fejlesztési cél (Iskolabusz-hálózat) szerint a kistelepüléseken iskolabusz-rendszer alakítható ki a már működő közlekedési rendszerek mellett, mely az iskolai igények ellátásán túl a lakosság számára ingyenes szolgáltatásként jelenik meg. Megjelenik az intézmény-hálózat racionalizálása (2. átfogó) célban is, mely szerint a kis létszámú iskolák tagintézménnyé történő alakítása felveti a tanulók közlekedésének a kérdését is. Ezt megoldanák a tanulók számára ingyenesen igénybe vehető iskolabuszok, de az iskola racionalizációval kapcsolatosan várható lakossági ellenállást is csökkenthetné, ha az ingyenesség kiterjedne a lakosság részére is. A stratégia szerint a szakképzés rendszerét is ki kell egészíteni egy térségi/regionális iskolabusz-hálózattal. Az iskolabuszok működtetése a stratégia szerint az iskolaközpontokhoz rendelhető, az iskolaközpont létrehozása (5. operatív) célban az szerepel, hogy a társulási formában történő iskolaközpontok működtetését iskolabusz-finanszírozási normatívával kell támogatni. Az otthonhoz kötött betegség miatt magántanulói státusban lévő tanulók tanulásának és közösségi színtéren való megjelenésének támogatása (5. konkrét fejlesztési cél) szerint speciális iskolabusz indítása és működtetése is szükséges, mely képes heti egyszeri alkalommal központi épületbe, közösségbe szállítani a betegség miatt magántanulói státusban lévő gyermekeket. A KMOP a KFS-sel szemben csak a közoktatási intézmények infrastruktúra-fejlesztése alfejezetben említi meg, hogy támogatandó az iskolabuszok beszerzése. A ROP 2007-2009 AT a közösségi közlekedés fejlesztésén belül tűzi ki célnak a korszerű és színvonalas autóbusz közlekedés biztosításához szükséges infrastrukturális feltételek javítása, az iskolabusz-hálózat azonban nem jelenik meg. A kollégiumi ellátásról a régió vonatkozásában a KFS helyzetelemzésében részletesen van szó, viszont konkrét célokat nem fogalmaz meg ezzel kapcsolatban a dokumentum. A KMOP infrastruktúra- fejlesztési között támogatandó célként jelenik meg a kollégiumi épületek felújítása és kapacitásuk bővítése. A minőségi közoktatás feltételeinek másik nagy csoportja a megfelelő humánerőforrás biztosítása és fejlesztése. Ezzel mindkét típusú dokumentum foglalkozik; értelemszerűen az ágazati régiós stratégiában több oldalról.
24
A pedagógusképzéssel, - továbbképzéssel, - átképzéssel kapcsolatban a KFS több célt is megfogalmaz, ezek: a régió igénye szerint a pedagógus foglalkoztatási szerkezet átalakítása (7. átfogó cél), szakemberek fejlesztése, átképzése, mobilitásának növelése (9. konkrét fejlesztési cél), a versenyképes tudás és a kulcskompetenciák elsajátíttatásának támogatása (17. konkrét fejlesztési cél), pedagógiai szakszolgálatok ellátásának integrálása és tevékenységük beépítése a közoktatás rendszerébe (10. operatív cél), nevelési tanácsadók és pedagógiai szakszolgálati dolgozók képzése (12. operatív cél). A KMOP-ban és az Akcióterveiben azonban ezek a célok nem találhatók meg, a tanár kifejezés egyáltalán nem szerepel a vizsgált dokumentumokban, a pedagógus pedig csak a KMOP-ban egyszer (Az „Intelligens” iskola olyan környezetet teremt, ahol mind a pedagógus, mind a diák, mind a betérő felnőtt jól érzi magát, ahol szívesen tartózkodik, bővíti tudását, fejleszti képességeit). A vezetésfejlesztéssel kapcsolatban egyik vizsgált dokumentumban sem fogalmazódik meg fejlesztési elképzelés. A dokumentumok az iskolavezetés témakörével kapcsolatban sem foglalkoznak meg elvárásokat és fejlesztési célokat. A térségi léptékben hiányzó minőségi humánerőforrás pótlásának az utóbbi években Magyarországon is alkalmazott módját, az utazó szakembert, illetve ilyen hálózat kialakítását a Közép-Magyarországi Régió Közoktatás-fejlesztési Stratégiája két vonatkozásban említi. Az egyik a KFS által elképzelt regionális intézményei, amelyeknek szükség szerint utazó pedagógusokkal és szakszolgálati pedagógusokkal is kell rendelkeznie. A másik a pedagógiai szakszolgálati hálózat és módszertani központ kialakítása (16. konkrét fejlesztési cél), ahol a vizsgálatok (szűrések) elérésének megkönnyítésére utazó szakértői hálózat kialakítását, valamint a nevelési tanácsadók utazóhálózati részének kialakítását tűzik ki feladatnak. Ilyen tervek a többi vizsgált dokumentumban – amelyek az anyagi infrastruktúrára fókuszálnak – nem szerepelnek. A KFS pedagógiai szakszolgálatokkal és pedagógiai szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos átfogó és részletes elképzelései nem jelennek meg sem a KMOP-ban és akcióterveiben, s ilyen formában a TÁMOP-ban sem. Az operatív programban egyedül a tanulási környezet fejlesztését szolgáló célok egyikeként jelenik meg a pedagógiai szakszolgálatok hozzáférhetőségének javítása. Átfogó horizontális szempontok: A vizsgált dokumentumok mindegyikében hangsúlyosan szerepelnek az átfogó horizontális szempontok, az esélybiztosítás, a minőség, a hatékonyság, az esélyegyenlőség alapvető szempontként jelenik meg bennük. Az integrált nevelés, oktatás a KFS-ban kiemelt szerepet kap, következetesen végigvonul a stratégia fejezetein. A fejlesztési célok megjelennek a KMOP-ban is, de nem olyan hangsúlyosan, mint a stratégiában. A KMOP kimondja, hogy az integrált oktatást megvalósító alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése elősegíti a sajátos nevelési 25
igényű gyerekek társadalmi integrációját. A KFS-ben kiemelt fejlesztések megjelennek a 2007-2008-as Akciótervben is. A KMOP kimondja, hogy az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a regionális különbségek kiegyenlítésére, vagyis hogy az érintett társadalmi csoportok életesélyeit ne befolyásolja az, hogy az ország mely területén élnek. A KMOP esélyegyenlőség: területi és társadalmi kohézió erősítése alfejezetében kimondja, hogy az esélyegyenlőség – az egyenlő bánásmód (diszkrimináció tilalma) kötelező biztosítása mellett – az alábbi négy célcsoport tekintetében érvényesítendő: - a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének biztosítása, - a beruházások megvalósítása, - a romák társadalmi integrációjának elősegítése, - a nemzeti kisebbségek egyenlő esélyeinek biztosítása. A regionális operatív program kiemelt figyelmet fordít a nemzeti kisebbségek által hordozott és ápolt, veszélyeztetett kulturális értékek középpontba helyezésére a nemzeti kisebbségek által lakott térségek fejlesztése során, a kisebbségek kulturális identitásának megőrzése, az egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében. A horizontális érvényesítésen túl, az esélyegyenlőség megteremtését közvetlenül és célirányosan szolgálja, hogy a KMOP részeként megvalósul a hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása, humán infrastrukturális beruházások jönnek létre, ezáltal javítva a kedvezőtlen szociális helyzetű társadalmi csoportok esélyeit. A település rehabilitáció részeként megvalósul a leromlott városrészek, valamint a munkaerőpiacról kiszorult, szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek által lakott városrészek megújítása, ami jelentősen hozzájárul életkörülményeik javításához. Az infrastrukturális fejlesztéseknél a tartalmi fejlesztésekkel összehangolt esélyegyenlőségelvű támogatáspolitikát szükséges érvényesíteni, amely révén biztosítható a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szegregáció-mentes és egyenlő esélyű oktatása. A 2. számú Melléklet táblázata jól mutatja, hogy a KFS fő céljaiból elsősorban a szakképzés fejlesztésére vonatkozó, valamint az infrastruktúrát fejlesztő elképzelések épültek be a KMOP-ba és annak akcióterveibe.
26
2.6. A tényeken alapuló policy-formálás nyomainak megjelenése a közoktatási stratégiában A Közoktatás-fejlesztési Stratégia elkészítésé során alkalmazott módszerek a bevezetésben ismertetve lettek, ezek a következők: dokumentumelemzés, adatelemzés, térelemzés, információk szintetizálása, valamint a Regionális Közoktatási Egyeztető Fórum véleményének megjelenítése. A megfogalmazás szerint az adatelemzés célja a közoktatást érintő trendek felállítása volt, mely adatelemzés a következő három forrásra támaszkodik: a meglévő hivatalos adatbázisok vonatkozó adatai, a meglévő tervdokumentumokban szereplő adatok, az általuk készített kérdőíves felmérésből származó adatok. A stratégia Helyzetkép című fejezetében összesen 7 ábra, és 24 táblázat szerepel, a legtöbbször használt forrás a TEIR és az OKÉV adatbázisa, valamint Pest megye önkormányzatának feladat-ellátási, intézmény-működtetési és fejlesztési terve volt. A stratégiában használt adatokról összegségében elmondható hogy kontextusba illőek, alkalmazásuk tudatosságot sugall, többségük a régióban zajló folyamatok megértéséhez járul hozzá. Számottevő részükhöz azonban nincsen forrás és keletkezési időpont hozzárendelve. Ezek hiányában márpedig megkérdőjeleződhetne az adatok hitelessége, melyekre a stratégia helyzetelemzésének jó része épül. A stratégia végén szereplő forrásjegyzék viszont arra utal, hogy a szakértők széleskörűen tájékozódtak (az országos szintű dokumentumokat illetően mindenképp) a terv megalkotása során, ezt mutatja a felhasznált források száma és minősége is. Sajnálatos, hogy a szövegben ritkán hivatkoznak rájuk, és az ábrák, táblázatok forrásmegjelölései is hiányosak. Elképzelhető, hogy több adat az általuk kitöltetett kérdőívekből származik, vagy több esetben a települési önkormányzatok által szolgáltatott adatokból dolgoztak, de hogy ez valójában így van, azt nem tudni a hivatkozás hiánya miatt. Elsődleges és másodlagos forrásokat vegyesen használ a dokumentum, a táblázatok és ábrák többsége állapotot mutat be, a feltüntetett idősorok száma szűkös, azok is főként demográfiai témájúak. A demográfiai mutatók érzékeltetik a régióban zajló, a közoktatási rendszer átalakítását sürgető folyamatok mértékét. Jellemzően 2004-2006 közötti adatok jelennek meg, a stratégia csak néhány idősornál nyúlik vissza 2000-ig, de annál régebbi adatokat nem alkalmaz. A következőkben a KFS Helyzetképében az adatok, mutatók, indikátorok alkalmazásának mennyiségi-minőségi felhasználását, valamint azok a stratégiába történő beépülését vizsgáljuk. A stratégia helyzetelemzésének első fejezetében (A Közép-Magyarországi Régió területi adottságai, gazdasági helyzete) jelenik meg az első mutató, mely az egy lakosra jutó SZJA bevételeket mutatja meg megyénként lebontva. Ez valószínűleg a „Közép-Magyarország hazánk legfejlettebb régiója” kijelentést hivatott alátámasztani, azonban ez a szövegkörnyezetből nem derül ki. A térkép, melynek apró betűs szövege elég nehezen olvasható, két tőle eltérő megállapításokat tevő szövegrész között lebeg, a kontextushoz illeszkedik, de nincs rá közvetlen hivatkozás.
27
A második ábra a regisztrált munkanélküliek arányát mutatja meg megyénként, százalékos arányban, melynek célja, hogy a régió kiemelkedő az alacsony munkanélküliség tekintetében. Élénk színnel jelölve, az ábrán valóban ki is tűnik Vas megyével, és Győr-Moson-Sopron megyével együtt. Az előző ábrához hasonlóan forrásként a TEIR adatbázisát jelölték meg, azonban ez utóbbi már jobban illeszkedik a szövegkörnyezetbe. A munkanélküliség eloszlásának bemutatását Pest megye kistérségeinek szintjére is lebontja a hármadik ábra. Az egyes százalékos intervallumokhoz rendelt eltérő színek jól mutatják a kistérségenkénti eltéréseket, azonban a feltüntetett számadatokhoz nem tartozik magyarázat. A stratégia szövegében sem tér ki ezen számok magyarázatára. A címből kiderül, hogy 2006os adatokból készült a térkép, a Pest Megyei Munkaügyi Központban. Mindhárom említett ábra illusztratív jellegű, a régió adottságait kívánta szemléltetni. Mivel a stratégia foglalkozik az oktatási intézmények elérésével és a migrációval, ezért esetleg készülhetett volna egy térkép a régió közlekedési hálózatát taglaló részbe illesztve, a jelenség jobb megértéséhez. A következő rész, ahol adatok jelennek meg a Közép-Magyarországi Régió közoktatási helyzete. Ennek kontextusában jelenik meg a régió iskolázottságának helyzete, ahol százalékos értékek szerepelnek az iskolai végzettség témakörében, fővárosi, megyei szinten, valamint összehasonlítást is tesz az országos értékekkel. A bekezdés másodlagos forrásból készült, alapjának a Közép-magyarországi Régió Operatív Programot jelöli meg. A közoktatási intézmények fenntartóira vonatkozó adatok valószínűleg a stratégia készítői által kitöltetett kérdőívekből származnak, de erről pontos információt nem kapunk, ugyanis nincsen forrás megjelölés. Csupán a mellékletben feltüntetett kérdőív (1., 2. melléklet) kérdéseiből lehet következtetni arra, hogy a kapott eredményeket felhasználták az alfejezet megírásához. A régió közoktatási helyzetének utolsó bekezdésében a felsőoktatás vonatkozásában közöl tényeket, adatokat, melyek forrásukat tekintve másodlagos jellegűek (elsődleges forrás a KMOP). A stratégia helyzetképének harmadik alfejezete a régió közoktatásának társadalmi-gazdasági helyzete és várható alakulása. A népességre és a migrációra vonatkozó adatokat a Középmagyarországi Régió Operatív Programból használták fel, Budapest lakosságának csökkenését, és Pest megye lakosságának növekedését pedig a 2004-es KSH Statisztikai Évkönyv adatainak segítségével illusztrálja, egy táblázatba szerkesztve. A táblázat (1. számú) jól érzékelteti a népességszám alakulását az 1980-as évektől egészen 2006-ig. Igaz, forrásként a 2004-es Statisztikai Évkönyv volt megjelölve, amely aligha tartalmazott 2006-ra vonatkozó adatokat. A helyzetelemzés jelzi a régióban zajló migrációs hatásokból következik, hogy helyenként intézménybezárások, összevonások szükségesek, míg máshol a meglévő férőhelyeket kell növelni. A régióban működő közoktatási intézmények számát, és az egy településre jutó intézményeket mutatja be 4. ábra. Ennél az ábránál is vannak hiányok a magyarázatok terén. A készítők OKÉV adatok alapján szerkesztették a térképet, melyből valóban kiderül számunkra az összes intézmény száma, melyet kistérségi szintre is lebontanak, de a magyarázatból hiányzik, hogy valójában mire vonatkoznak az adatok. Az egy településre jutó intézmények száma is jól látszik, egyedül Budapest tekintetében található hiányosság. A térkép alapján, és az össz intézményszám alapján a főváros egységként szerepel, majd az egy 28
településre vonatkozó értéknél valószínűleg ezt kerületekre bontja az anyag. Ez sem az ábra magyarázatából, sem a szövegkörnyezetből nem derül ki. Az 5. ábra a 10.000 lakosra jutó közoktatási intézmények számát illusztrálja, itt már megjelenik, hogy kistérségek szintjére bontva értelmezhetjük az adatokat, de az előző ábrából kiindulva nem tudhatjuk, hogy a főváros egészére vonatkozik a feltüntetett érték, vagy szintén kerületekre bontva kell értelmezni. A Közép-Magyarországi régió demográfiai trendjének alakulásához tartozik a 2. és a 3. számú táblázat, melyek szövegközi utalással jelennek meg a Pest megyét érő migrációs hatások illusztrálásaként. A két táblázat valóban segítséget nyújt a megértéshez, és jól demonstrálja a migrációs folyamatokat, nem csak adat mennyiségként vannak jelen a stratégiában. Azonban nem tudhatjuk az adatok hitelességét, jelen táblázatoknál sincs a felhasznált forrás megjelölve. A Közoktatási trendek témakörben megjelenő táblázatok (4, 5, 6, 7-es számú) szintén köthetők a népesség változásához. A 4. számú az óvodai korosztály létszámának alakulását ismerteti 2001 és 2006 között (tanévenként külön is bemutatva), kistérségi szinten, valamint a fővárosban. Az 5. táblázat címe szerint ismerteti az óvodák eloszlását a régióban a fenntartók szerint, de emellett megtudhatjuk belőle az óvodák számát (2005. augusztus 25-ei dátumra hivatkozva), a 2005/2006-os tanévben a gyerekek számát, valamint az egy óvodára jutó gyerekek arányát is kistérségi szinten. A fenntartókat csak önkormányzati, nem önkormányzati, és azon belül egyházi fenntartókra bontja. A 6. táblázat az Óvodák fenntartók szerinti eloszlása címet viseli. Ebben a táblázatban részletesen, 19 pontba le van bontva a lehetséges fenntartók típusa a 2005/2006-os tanévre vonatkoztatva, valamint kiderül belőle, hogy az egyes fenntartók függvényében hogyan változik az óvodába járó gyermekek száma. A táblázatok szorosan kapcsolódnak a kontextushoz, folyamatos a táblázatokban lévő adatok használata, az adatokra történő utalás. Az óvodákhoz kapcsolódó utolsó táblázat (7-es számú) a születések számát prezentálja a régióban, kistérségenként, 2000 és 2005 között. A Veresegyházi kistérség adatait elkülönítve ábrázolták a többitől. Valószínűsíthető, hogy azért, mert az említett kistérség csak 2003 decemberében jött létre, viszont így nem tudható, hogy hogyan közölt adatokat már 2000-től.3 A táblázatokról összességében elmondható, hogy a demográfiai folyamatok közoktatásra, és azon belül az óvodáztatásra gyakorolt hatásának megértését szolgálják, alátámasztják az óvodákra vonatkozó kifejtésben leírtakat. A Közoktatási trendek második pontja az Általános iskola, melyet rögtön egy táblázattal (8. számú) indít. A táblázat címe: Általános iskolák fenntartó szerinti eloszlása a Régióban. Az óvodákhoz hasonlóan 17 féle4 fenntartó típus szerint csoportosít az állami, önkormányzati, illetve egy harmadik csoportot alkotva, továbbá megtudhatjuk az iskolák számát (2005. 3
Kissé elhamarkodott következtetést vonnak le a 7. táblázatra hivatkozva, ugyanis a Monori kistérség kivételével mindenhol növekedést állapít meg az utóbbi évre vonatkoztatva, ami ebben a formában igaz is, azonban, ha az általuk bemutatott teljes intervallumot vesszük figyelembe négy kistérségben is csökkenő tendenciát mutat a születések száma. Ez azonban a tényen nem változtat, vagyis összességében a születések száma valóban emelkedik. 4 A típusok a következők: állami felsőoktatási intézmény, állami szerv; fővárosi kerületi önkormányzat, fővárosi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, községi önkormányzat, megyei önkormányzat, önkormányzatok fenntartói társulása - társulási tanács, városi önkormányzat, alapítvány, egyesület, egyházi felsőoktatási intézmény, egyházi jogi személy, korlátolt felelősségű társaság, közalapítvány, közhasznú társaság, egyéb.
29
augusztus 25-ei dátumra hivatkozva), és a tanulók létszámát (a 2005/2006-os tanévben) típusonként. A 9. táblázat a tanulók számát, a fenntartók típusát (önkormányzati, nem önkormányzati, egyházi) adja meg kistérségekre lebontva. A 10. számú táblázat pedig a budapesti önkormányzati fenntartású iskolákat, és tanulóikat prezentálja. A táblázatokat követő két oldalt a táblázatok adataira építi (ez magyarázza, hogy miért a három táblázattal kezd). A kislétszámú, önkormányzatok által fenntartott óvodák és általános iskolák létszámát a 11. táblázatban foglalták össze, a témájában hozzá tartozó 6. ábrán pedig a 150 fő körüli, illetve a 120 fő alatti általános iskolákat helyezték el, a régiót ábrázoló térképen. Az ábra szemléletes, szembetűnő a stratégia szövegében leírt 4 kistérség kirajzolódása, ahol több kisiskola is van. Azonban a forrásmegjelölés mindkettő esetében hiányzik, és csak a szövegből lehet következtetni, hogy 2005-ös adatokból dolgozhattak, mert máshol nem jelölik. A 7. ábra az általános iskolák és az óvodák területi megosztását szemlélteti a régióban. Plusz információt csak annyiban jelenthet számunkra, hogy vizuálisan is megjelennek a korábban már közölt adatok, vagyis hogy hány óvoda (5. táblázat), és hány iskola (9. táblázat) működik a régióban. Ezeket összegyűjtve alkottak egy térképet, az OKÉV adatainak felhasználásával maguk a szerkesztők. Azonban azt nem írják le, hogy mikori adatokból dolgoztak. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása című pontban feltüntetett 12. a, 12. b számú táblázatoknak nem csak illusztratív szerepük van, szövegközi utalássokkal hivatkoznak rájuk, az adataikkal műveleteket végeznek, és a kapott eredményekből következtetéseket vonnak le. A két tábla formailag majdnem teljesen megegyező, a bemutatott idősor a változó. Míg a 12. a tábla a 2001-2002 közötti időszakot mutatja be, a 12. b a 2005-2006 közötti időszakra készült el. A két tábla között összehasonlításokat végez, az esetleges változásokból következtetéseket von le a stratégia helyzetelemzése. Forrásmegjelölése egyik táblázatnak sincsen. A 12. c táblázat kiegészítő információkat tartalmaz (enyhén értelmi fogyatékos és SNI tanulók megoszlása kistérségenként), szövegközi hivatkozást nem tettek, azonban élénksárgával kiemelték a táblázat több celláját, viszont a táblázatban, sem a szövegben nem található magyarázat. Az általános iskolához tartozó utolsó rész a Kisebbségi, nemzetiségi helyzet és oktatás. Elsőként a 2006-os választások után kisebbségi önkormányzatokat alakított kisebbségeket sorolja fel a 14. számú táblázatban, Budapest és Pest megye vonatkozásában. A táblázat alátámasztja a stratégia kijelentéseit, a nyomatékosítani kívánt részt kiemelték. A táblázat forrását, és a keletkezés időpontját is megjelölték. A roma tanulók arányának változását mutatja be a 15. és a 16. számú táblázat, melyekből több megállapításukat származtatják. A 15. a cím szerint régiókra lebontva illusztrálja az 1989, 1992, és 2004-ben számlált roma tanulókat, százalékos arányban. A címmel ellentétben azonban inkább tájegységenként, és Budapest viszonylatában vannak feltüntetve a tanulók. A 16. táblázat település típusokra csoportosítva vizsgálja a roma tanulók arányának változását, szintén az előbb említett három évben vett minták alapján. Forrásnak mindkettőnél egy 2004es szegregáció kutatást nevez meg, melyet az OM statisztikai adataiból lett véve.
30
A középfokú oktatás témakörében szereplő első táblázat a középfokú tanulólétszámot mutatja meg a 2005/2006-os tanévben. A táblázatból megtudhatjuk, hogy kistérségenként hányan tanulnak szakiskolában, speciális szakiskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, valamint összesíti a tanulók létszámát. Egy szövegközi hivatkozás viszont arra utal, hogy a táblázatból ki kéne derülni, hogy „Az általános iskolai tanulmányit befejező 8. osztályos tanulók száma viszont jelenleg folyamatosan csökken mind a Fővárosban, mind a megyében”. Ez azonban nem derül ki a táblázatból, amely megmutatja ugyan, hogy hány tanuló volt az adott tanévben, de nem ad összehasonlítási alapot. A régió gimnáziumi képzésének ismertetéséhez 3 táblázatot hoz segítségül az anyag. Az első a 18. számú táblázat (címe: Feladatok és tanulók száma kistérségenként), mely három oszlopból áll. Az elsőben a kistérségeket sorolja fel, a másodikban a gimnáziumi feladatokat (hány gimnázium található a régióban), valamint a tanulók létszámát. A három oszlopból a gimnáziumi feladatok adnak számunkra csak új információt, a tanulók létszámának elvileg a 17. táblázatból meg tudnánk ismerni, azonban néhány egyezésen kívül más adatok szerepelnek a gimnáziumi tanulók létszámát illetően. Több kistérségben a számok egybevágnak, viszont Budapest esetében nem, valamint Pest megye összesítését és a mindösszesen sorokat vizsgálva is jelentős eltérések mutatkoznak. Ennek oka lehet, hogy a két táblázat eltérő idősorokat mutat be, de a 18. tábla nem jelezi, hogy melyik tanévben volt ekkora a létszám. A 19. táblázat a gimnáziumok és a tanulók létszámát prezentálja a fenntartók típusa szerint csoportosítva. Itt már tudható, hogy a 2005/2006-os tanév alapján készült a kimutatás, forrás azonban nem szerepel, ahogy az előző kettő (17. és 18.) táblánál sem. Az összes tanuló létszáma megegyezik az előző táblázatéval, vagyis következtethetünk, hogy az is a 2005/2006-os tanévre vonatkozik. Ez viszont újabb problémát vet fel, mivel így a két kimutatás eredményei nem egyeznek meg a harmadikkal, holott fedniük kellene egymást. Kérdés, hogy a megállapítások, következtetések, melyeket a téves adatok használatával tettek megfelelőek-e. Mondhatjuk, hogy nagyságrendileg igen, csak pontatlanságról van szó. A gimnáziumi témában felmerülő utolsó táblázat a 20. számú, amely a gimnáziumi feladatellátást igénybe vevő tanulók számát ismerteti a fenntartói típusokra bontva. A létszámokat a 2001/2002-es tanévtől a 2004/2005-ös tanévig prezentálja, amely a tanulólétszám folyamatos emelkedését bizonyítja, ezt tartalmazza is az alfejezet. Különös, hogy a 2005/2006-os adatokat nem minősítik, pedig a létszámot ismerhetik a 17. és a 18. kimutatásból, igaz a kettő eltérő számokat közöl, de még a kisebb érték is nagyobb ugrást mutat, mint az általuk vizsgált bármelyik évben volt tapasztalható. Ezt a készítők figyelmen kívül hagyják, és az eggyel korábbi tanév adatai alapján következtetnek. A forrás megjelölése viszont pontos, és a keletkezés dátuma is szerepel (azonban igazak rá amit a későbbiekben a 13. számú táblázatnál említek, vagyis hogy az olvasást megkönnyítette volna, ha az adatokat átírták volna egy új, általuk készített táblázatba). A kollégiumi ellátáshoz kapcsolódik a 21-es és a 22-es számú táblázat. Mindkettő a kollégiumi nevelésben részt vevő tanulók számát tartalmazza; míg az egyik a fenntartó típusa szerint osztályozza őket, a másik kistérségekre bontja. Mindkettő forrása Pest megye önkormányzatának feladat-ellátási, intézmény-működtetési és fejlesztési terve (2006-os), melyet többször felhasználtak a gimnáziumi oktatás kapcsán, és a kollégiumi ellátással összefüggésben is.
31
A Gazdaság és munkaerőpiac a Helyzetkép utolsó fejezete, melynek Hiányszakmák a Régióban című alfejezetéhez az OKÉV által 2006-ban meghatározott 26 hiányszakmát rendezték egy táblázatba. A stratégia helyzetelemzésében több nehezen értelmezhető, átláthatatlan, vagy rosszul látható táblázat is van, ilyenek az alábbiak. A 15. táblázat a roma tanulók arányának változását mutatja be, ahogy már korábban említettem, azonban a tábla alján szerepel egy N nevű csoportosítás is, melyről nem derül ki, hogy mit is jelent. Se mértékegység, se magyarázat nem szerepel mellette. Általában az N kategória az összes elemszámot jelöli, de ebben az esetben a kategória számadatai semmilyen művelettel nem jönnek ki. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása alfejezetben szereplő 13. táblázat ugyan szorosan illeszkedik a kontextushoz, azonban rendkívül rossz minőségű, nehezen olvasható, főként fekete-fehéren nyomtatott formában. (Mivel csak adatokat tartalmaz, grafikai elemeket nem, egyszerű, és nem túl időigényes lett volna begépelni egy Excel táblázatba, majd azt beilleszteni.) Mindezek ellenére a táblázatnak van pontos forrásmegjelölése, időpont megjelöléssel. A közoktatási trendek utolsó témája a szakképzés, amelyben a Többcélú állami és önkormányzati fenntartású középfokú oktatási intézmények a KM-Régióban című táblázat veti össze a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a kollégiumi, diákotthoni feladatokat a fenntartók típusaival. A táblázat második fele, amelyben az összes fenntartó vonatkozásában összesíti a szakközépiskolákat értelmezhetetlen és átláthatatlan.
32
3. A közoktatásnak szánt szerep a régió fejlesztésében Az előzőekben a közoktatás felől vizsgáltuk, hogy annak céljai megjelennek-e és hogyan a régió egészére vonatkozó fejlesztési dokumentumokban. Most fordítva járunk el, azt kíséreljük meg feltárni, hogy a KMOP különféle fejlesztési politikai dokumentumai az ÚMFT időszakában milyen közoktatásra vonatkozó célokat tart fontosnak. Azaz milyen feladatokat tűz ki a régió a közoktatásnak, illetve e célokon keresztül milyen szerepet szán a közoktatásnak a régió fejlesztésében. A következőkben ezt vizsgáljuk.
3.1. Átfogó régiós célok, fejlesztési feladatok A Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) A Közép-magyarországi régió Operatív Programot a Magyar Köztársaság Kormányának megbízásából az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásaihoz kapcsolódva a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal, az érintett tárcákkal és a Középmagyarországi Fejlesztési Tanáccsal, illetve annak Ügynökségével együttműködésben dolgozta ki. A Közép-Magyarországi régió az országban egyedülálló helyzetben van a tekintetben, hogy míg 2007-ben (amikor elkészült a Középmagyarországi Operatív Program) a társfinanszírozás felső határa 85%-os volt, valamint a támogatható tevékenységek köre is hasonló volt a Konvergencia régiókéhoz, addig 2011-ig a támogatás szintje fokozatosan le fog csökkenni a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés átlagos (egy főre jutó) támogatásintenzitási szintjére. A KMOP átfogó célja a „régió nemzetközi versenyképességének növelése a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett”, mely törekvés elérése érdekében a program további két specifikus célt határoz meg. Az egyik a régió versenyképességét meghatározó tényezők fejlesztése, a másik a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése. A program kiemelt figyelmet fordít Pest megye és Budapest fejlettségi mutatóinak különbsége, ami a KFS-ben és az összes készített interjúban is egyértelmű problémaként jelent meg. „A duális szerkezet jelenléte indokolja, hogy összhangba kell hozni a méltányosságot, az ökológiai korlátokat és a versenyképességet”, az elmaradott területeket pedig ösztönzéssel és támogatással kívánatos bevonni a kitűzött célok megvalósításának hálózataiba, tekintettel a kistérségek sajátosságaira. A specifikus célok megvalósítása érdekében az operatív program az alábbi prioritások megvalósítását tűzi ki célul: a tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése, a versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése, a régió vonzerejének fejlesztése, a humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése, a települési területek megújítása. Az öt prioritás közül A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése konkrét beavatkozási területnek tartja a közoktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztését. Az Operatív Program Helyzetelemzés fejezetében a régió versenyképességét meghatározó tényezői között szerepel az Iskolai végzettség és oktatási infrastruktúra. A felsőoktatásban tanulókra, a végzettek arányára, Budapest oktatásban betöltött szerepére, a szuburbanizációs 33
folyamatokból fakadó problémákra (például óvodai férőhelyhiány) és a szakképzési intézményrendszerek átalakulására tér ki. A fejezetben megjelenő szempontok mindegyike megjelenik a Közoktatás-fejlesztési Stratégiában is, nem ritkán szó szerint. A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése prioritási tengellyel foglalkozik a 4.4. alfejezet. A prioritás tengely céljait a következőkben fogalmazza meg a program: „a régió közszolgáltatási szektorának, intézményrendszerének fejlesztése a munkaerő-piaci szervezetek működési hatékonyságának javításával, a humán erőforrások minőségi erősödéséhez hozzájáruló közoktatási-művelődési, valamint szakképzési, felsőoktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése révén. Az intézkedéseknek egyúttal figyelemmel kell lenniük a környezet védelmére, az elért eredményekkel arányos környezetterhelésre, energiahatékonyságra”. A munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését és a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztését ágazati, míg a közoktatási és művelődési intézmények infrastruktúrájának fejlesztését regionális végrehajtású fejlesztésként határozza meg a prioritási tengely, mely elsősorban a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése célhoz járul hozzá. A prioritáshoz tartozó indikátorok közül három is összefügg az oktatással, amelyek közül egy hatás, kettő eredmény indikátor. Ezt mutatja a 2. táblázat. 2. táblázat Az oktatással összefüggő indikátorok a KMOP-ban Hatás indikátor 2.: A minimális tudáskritériumoknak eleget nem tevő tanulók arányának csökkenése azokban az iskolákban, ahol ezen tanulók aránya több mint 50 % Kiindulási érték: Országos kompetencia mérés alapján az első éves jelentésben kerül meghatározásra Célérték: 20% csökkenés 2015-re Adatforrás: Országos kompetencia mérés Eredmény indikátor 1.: Fejlesztett nevelési-oktatási intézményekben tanuló diákok száma (fő) Kiindulási érték: 0 Célérték: Az első éves jelentésben kerül meghatározásra Adatforrás: EMIR Mérési mód: Az egyes projektek által fejlesztett intézmények tanulói/ellátotti létszámának összesítése Horizontális célkitűzés Eredmény indikátor 4.: Fejlesztett nevelési-oktatási intézményekben tanuló hátrányos helyzetű gyermekek száma (fő) Kiindulási érték: 0 Célérték: Az első éves jelentésben kerül meghatározásra Adatforrás: EMIR Forrás: Közép-magyarországi Operatív Program (2007-2013)
34
A közoktatási intézmények infrastruktúra-fejlesztése önálló szakaszként jelenik meg a program 4.4. alfejezetében. E szerint „a közoktatás reformjának fő céljai az oktatási eredményesség javítása (versenyképes tudás, oktatási egyenlőtlenségek mérséklése), a közoktatás minőségének (hatékony és befogadó közoktatási rendszer) és struktúrájának megújítása és a minőségi közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése”. A program szerint a tanulási környezet fejlesztését a következő célok szolgálják: - a különböző kompetenciák fejlesztésére orientált és differenciált pedagógiai gyakorlat elterjedését szolgáló feltételek megteremtése, - az infokommunikációs eszközök tanítási-tanulási gyakorlatba való integrálását szolgáló feltételek megteremtése, - az intézményi minőségfejlesztés és a pedagógiai innováció feltételeinek megteremtése, - az oktatás tárgyi feltételei standardjainak kialakítása, az azoknak megfelelő feltételek megteremtése, - a pedagógiai szakszolgálatok hozzáférhetőségének javítása, - az egész oktatási szektorra egységesen kialakított kimeneti követelmény- és kvalifikációs rendszer kialakítása, - egységes és individualizált pályaorientációs tanácsadási rendszer kialakítása. A program deklarálja, hogy a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételeket biztosítja a közoktatási intézmények beruházásainak célirányos támogatása (a közoktatási reformfolyamatoknak megfelelően). A KMOP elsősorban a demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken (vagyis elsősorban az agglomeráció területén) lévő, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztésének támogatását célozza, ami a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtéséhez járul hozzá, vagyis a régió hosszú távú versenyképességét segíti. Támogatandónak tartja a program az iskolák (alapfokú, középfokú intézmények), óvodák és kollégiumok épületeinek felújítását, s a meglévők kapacitásának bővítését, „kistérségi, illetve ezen belüli mikrotérségi integrált közoktatási – ezen belül a TISZK-ek által nem érintett szakképzési - hálózatok létrehozását”. Valamint a tanórán kívüli, a lakóhelyi társadalmi közösség számára is felkínált tevékenységeknek otthont adó helyszínek építése, felújítása és bővítése (például: tornaterem, klubhelyiség-könyvtár, színházterem, konyha, étkező, informatikai szoba, internet), továbbá az intézményi udvarok felújítása, a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése, akadálymentesítés, iskolabuszok beszerzése tartozik a támogatási célok közé. Kiemelten támogatandónak tartja a KMOP az informatikai berendezések, eszközök beszerzését, megfelelő sávszélesség biztosítását az épületeken belül és vezeték nélküli hálózatok elterjesztését hálózatfejlesztést. Az LLL stratégiájának megfelelően a nem formális és informális tanulás helyszíneiként települési és mozgó könyvtárak fejlesztése és művelődési házak szolgáltatási hálózatának fejlesztését tartja szükségesnek a program. Ezen fejlesztési tervek, célok szerepelnek a KFS céljai között is, a nem oktatási, hanem közösségi infrastrukturális fejlesztési célokat kivéve.
35
„A versenyképes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen alapkompetenciák és ismeretek átadása érdekében a közoktatás minden szintjén meg kell teremteni az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák oktatásának infrastrukturális feltételeit. Eszerint kiemelten kell kezelni az infrastruktúra fejlesztésének szempontjából, az infokommunikációs készségeken kívül az idegen nyelvi készségek elsajátítását támogató fejlesztéseket is. Az iskolai környezet átalakítását, megteremtését úgy kell elvégezni, hogy lehetőség szerint támogassa az iskolai kudarcok csökkenését, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját célzó erőfeszítéseket (mint korábban már említettük). Az idegennyelvi fejlesztések viszont ilyen formában nem kerülnek említésre a KFS-ben. A közoktatási intézmény-felújítási programoknál elvárás a XXI. századi, befogadó iskola korszerű környezetének megteremtése mellett a TÁMOP -ban megfogalmazottak szerinti tartalomfejlesztés: alapvető kritérium, hogy egyetlen felújítás, infrastrukturális fejlesztés se történjen meg a hozzákapcsolódó tartalomfejlesztés nélkül. Az infrastrukturális fejlesztéseknél a tartalmi fejlesztésekkel összehangolt esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitikát szükséges érvényesíteni, amely révén biztosítható a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szegregáció-mentes és egyenlő esélyű oktatása.” A KMOP társadalmi vitáján megfogalmazott partnerségi véleményekkel összefüggésben a következő oktatási témájú módosítást, illetve kiegészítést tették meg: A humán közszolgáltatások fejlesztése 4. prioritási tengely közoktatási intézmények infrastruktúra-fejlesztése rész kiegészült az „intelligens” iskola koncepciójával, valamint a kapcsolódó tartalomfejlesztés kritériumának meghatározásával. Az „Intelligens” iskola: -
-
a helyi közösségi, kulturális, közművelődési élet szervezésének központja, alkalmas az egyéni ütem szerinti önálló tanulásra; a csoportmunkára, a csoportban való együttműködés és a különböző csoportszerepek kipróbálására, együttműködéseket lehetővé tevő kísérletek elvégzésére, mindenki számára biztosítja a különböző információhordozók útján a tanulási tartalmak könnyű, azonnali és folyamatos hozzáférését, olyan környezetet teremt, ahol mind a pedagógus, mind a diák, mind a betérő felnőtt jól érzi magát, ahol szívesen tartózkodik, bővíti tudását, fejleszti képességeit (Szülő- Suli – Community learning place).
A prioritás tengely várható hatásait a KMOP az alábbiakban fogalmazta meg: A megvalósuló műveletek hatására javul a munkaerő-piac szereplői közötti együttműködés, a szociális, egészségügyi, illetve az oktatási szolgáltatásokat nyújtó ellátórendszer működése hatékonyabbá válik. Lényeges szempontként jelenik meg a régió nemzetközi versenyképességének növelése (3.2.) alfejezetben, hogy a tudásalapú társadalom és tudásgazdaság fejlesztésére történő koncentrálással együtt, a főváros népességének elöregedő tendenciáját figyelembe véve, a humán infrastruktúra, az elérhetőség fejlesztése és a környezet fejlesztése is kiemelt figyelmet kapjon. 36
A versenyképesség meghatározó tényezőinek fejlesztése alfejezetben (3.3.) a program leírja, hogy a humán közszolgáltatási szektor fejlesztése az emberi erőforrások minőségének javításával a gazdaság versenyképességének, ezáltal a tartós növekedésnek, az aktivitás növelésének meghatározó tényezője. A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének fokozása az oktatás és képzés gazdasággal való kapcsolatának erősítése révén valósítható meg. A humán erőforrásba való beruházás növelése a magasabb színvonalú oktatás és szakképesítés révén nagymértékben növeli a minőségi képzettséggel rendelkező aktív munkavállalói létszámot. A foglalkoztatottság növelése érdekében fontos a munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások, a felnőttképzés, szakképzés, elsősorban a térségi integrált szakképző rendszerének piaci igényeknek megfelelő fejlesztése. Ezen szempontok szintén megjelennek a KFS-ben, s így elmondható, hogy az élethosszig tartó tanulás e dimenziójában foglalt elvárásoknak a régió ágazati terve meg kíván felelni. A KMOP szerint a szakképzési infrastruktúra fejlesztésének eredménye, hogy javul az oktatási és képzési rendszer minősége és növekszik a hatékonysága, így nő a versenyképes tudáshoz és készségekhez való hozzáférési lehetőség, valamint a pályakezdőknek könnyeb lesz a munkaerőpiacra belépni. A régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése alfejezetben (3.4.) szerepel, hogy a régió közszolgáltatási szektorának fejlesztése jelentősen hozzájárul a régió belső kohéziójának megteremtéséhez. „A közszolgáltatások elérhetőségét, minőségi javítását, az alapellátást biztosító intézmények integrált fejlesztése, kistérségi, mikrotérségi, multifunkcionális centrumok kialakítása biztosíthatja a leghatékonyabban. Az integrált központok legalapvetőbb (oktatási, egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, kulturális stb.) szolgáltatásait a kistérség, mikrotérség lakossági szükségleteinek függvényében kell meghatározni”. Az oktatásügyi ágazatot illetően e tekintetben is látható, hogy társadalmi igényekre nyitott. Az alapellátást nyújtó közszolgáltatások fejlesztését elsősorban a funkcióhiányos agglomerációs övezetben és a hátrányos helyzetű kistérségekben tekinti indokoltnak az KMOP. Ez az elv kiterjed a közoktatási infrastruktúrára, az alapellátást nyújtó szociális és egészségügyi infrastruktúrára is. A bentlakást nyújtó intézmények esetében a fejlesztések alapvetően nem a férőhelyek bővítésére, hanem a korszerűbb ellátási formák elterjesztésére, a nagy létszámú intézmények kiváltására, korszerűsítésére irányulnak. Az oktatási szegregáció csökkentése, valamint az esélyegyenlőség biztosítása tekintetében a KMOP szerin „kulcsszerep hárul az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitikára, amelynek révén e szempontokat meghatározott kritériumok alapján minden oktatási célú beruházás kapcsán érvényesíteni kell”. A Közép-Magyarországi régió SWOT elemzésében az erősségek között az oktatást érinti a következő két pont: a régióban koncentrálódik az ország tudásbázisa, felsőoktatási, K+F és innovációs potenciája, illetve a foglalkoztatottak aránya és képzettségi szintje magas. A gyengeségek között egyáltalán nem találhatunk utalást az oktatásra, általánosságban a következő három pont érintheti: a közintézmények, közterületek akadálymentesítése nem megoldott; korszerűtlen, nagy létszámú bentlakásos intézmények; kiegyenlítetlen és kapacitáshiányos egyes közszolgáltatások hozzáférése Pest megyében. A lehetőségek és 37
veszélyek dimenziókban sem fordul elő említés az oktatás témakörében. Egyedül a lehetőségek között merülhet fel kapcsolódás, a tudásgazdaság és az innovatív vállalkozások nagy növekedési potenciája pontban. Az KMOP kimondja, hogy a környezeti nevelés fontossága alapvető, mivel a régióban realizálódik az ország fogyasztásának és termelésének jelentős része, amelynek következménye a nagyfokú környezetterhelés is. Az KMOP szerint a környezettudatos neveléssel lehet megértetni, hogy a nagyobb környezeti terhelést eredményező tevékenységek negatív hatásait csak célzott környezeti beavatkozásokkal lehet kompenzálni. Az erdei iskolák, a felsőoktatási intézmények környezetvédelmi, természetvédelmi szemléletű oktatási formái, a természetvédő civil szervezetek sokasága mind a környezeti nevelést szolgálják. A KFS-ben azonban csak szűken jelenik meg a környezetvédelem, a környezettudatos szemléletre való neveléssel kapcsolatban, az erdei-iskola szerepel az anyagban „Nem elsődleges, de nem is elhanyagolható az erdei-iskola hálózat kialakítása”, amelyeket ideális helyszínnek tart a fővárosi gyerekek környezeti neveléséhez. A Közép-Magyarország Operatív Program Akcióterve (2007-2009) 4. prioritás – A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése A prioritás rövid tartalma alatt megfogalmazottak megegyeznek KMOP-ban szereplő 4. prioritás bemutatásával: „A régió közszolgáltatási szektorának, intézményrendszerének fejlesztése a munkaerő-piaci szervezetek működési hatékonyságának javításával, a humán erőforrások minőségi erősödéséhez hozzájáruló közoktatási-művelődési, valamint szakképzési, felsőoktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése révén. Az intézkedések egyúttal figyelemmel vannak a környezet védelmére, az elért eredményekkel arányos környezetterhelésre, energiahatékonyságra." Az akciótervben szerepel a támogatási konstrukció időkerete, az indítást 2007. II. negyedévére tűzték ki, a zárást pedig 2008. IV. negyedévére. A következő táblázatban a prioritás célkitűzéseit (3. táblázat) mutatom be. 3. táblázat A prioritás célkitűzései Indikátor megnevezése A régió foglalkoztatási rátájának emelkedése A minimális tudáskritériumoknak eleget nem tevő tanulók arányának csökkenése azokban az iskolákban, ahol ezen tanulók aránya több mint 50 %
Me. %
2010 64%
2015 65%
0%
20% csökkenés
fő
Kiinduló érték 63,3% (2005) Országos kompetencia mérés alapján az első éves jelentésben kerül meghatározásra 0
Fejlesztett nevelési-oktatási intézményekben tanuló diákok száma Fejlesztett nevelési-oktatási
14000
14000
fő
0
2250
2250
%
38
intézményekben tanuló hátrányos helyzetű gyermekek száma A fejlesztett szociális szolgáltatásokat fő igénybe vevő lakosság számának növekedése Létrejövő új munkahelyek száma fő 0 Forrás: Közép-Magyarország Operatív Program Akcióterve (2007-2009)
2007. évi éves jelentésben kerül meghatározásra 100
A 4. prioritáson belül konkrétan a közoktatással foglalkozik a 4.6.1-es támogatási konstrukció Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása, melyet a következőkben részletesebben is bemutatunk. A 4.6.1. támogatási konstrukció indokoltságának alátámasztottsága röviden Az általános képzést nyújtó közoktatási intézmények jelenlegi alacsony szintű infrastrukturális és eszközellátottsága nagymértékben hátráltatja a közoktatásban megkezdett tartalmi-módszertani modernizáció átfogó végrehajtását és gátja a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításának. Az agglomerációban jelentős hiányok tapasztalhatók az óvodai és alapfokú oktatási intézmények kapacitásában és a meglevő intézmények infrastruktúrájának minőségében. A konstrukció összefoglaló adatait a 4. táblázat mutatja. 4. táblázat A közoktatást érintő 4.6.1. támogatási konstrukció összefoglaló adatai (2007-2008) Konstrukció neve
Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása
Támogatás kerete (milliárd Ft) 10,3
Kedvezményezettek Támogatás köre min-max összege (MFt)
Támogatás maximum mértéke (%)
Közoktatási intéz- 10-500 90 mény fenntartók (önkormányzatok és azok társulásai egyházak, nonprofit szervezetek) Forrás: Közép-Magyarország Operatív Program Akcióterve (2007-2009)
Támogatott projektek száma 35
Támogatható tevékenységek köre A nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök berendezések beszerzésére: - A sajátos nevelési igenyű gyerekek képzését fejlesztését biztosító speciális eszközök és berendezések beszerzése. Iskolák (alap és középfokú intézmények), kollégiumok esetében: tanulás segítésére és kompetencia fejlesztésre alkalmas oktatásinformatikai berendezések, eszközök beszerzése, valamint az ezek működtetéséhez szükséges strukturált kábelezés és hálózati aktív eszközök biztosítása az oktatási épületeken belül olyan módon, hogy a tantermek és közösségi terek Internetes lefedése vezetékes vagy vezeték nélküli megoldások révén megoldottá váljon. - Infokommunikációs akadálymentes eszközök beszerzése. 39
-
A nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése. Konyhai berendezések beszerzése.
Infrastruktúrafejlesztésre: - Energiatakarékos és korszerű többfunkciós közoktatási intézmények kialakítása, meglévő intézmények épületeinek (alapfokú középfokú nevelési-oktatási intézmények (kivéve TISZK-tagok) kollégiumok) bővítése, felújítása, korszerűsítése a méltányos oktatási környezet alapkövetelményeit és a megújult tartalmi és módszertani programokhoz illeszkedő integrált funkcionális intézményi belső terek kialakítása, a méltányos oktatási környezet alapkövetelményeit figyelembe véve. - Épület/rész felújítás (fizikai állagjavítás), korszerűsítés (műszaki színvonal emelése), átépítés, bővítés. - Épület/épületrész építés (amennyiben már meglévő épületek funkcióváltás következtében történő átalakítása költségesebb, mint a zöldmezős beruházás). - Mellékhelyiségek, higiéniás létesítmények, konyha, tornaterem, tornaszoba, orvosi szoba, szocializációt segítő helyiségek kialakítása (pl. játszóudvar, klubhelyiség, könyvtár) kialakítása tanuszoda/medence korszerűsítése stb. - Az intézmények udvarának felújítása, balesetmentesítése, tanulást segítő térként való bekapcsolása az oktatás folyamatába (pl.: udvari játékok, szemléltető eszközök). - Építésügyi hatóság által kötelezően előírt parkolóférőhelyek létesítése. - Az intézmények projekt arányos akadálymentesítése. Támogatás célja A közoktatási intézmények infrastrukturális beruházásainak célirányos támogatása, különösen tekintettel a demográfiailag növekvő vagy stagnáló gyereklétszámú intézményekre és az olyan közoktatási intézményekre, ahol magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma. A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák és ismeretek megszerzése, a tanulók kulcskompetenciáinak kialakítása érdekében a közoktatási intézmények eszközökkel való ellátottságának javítása. Az oktatás minőségének és hatékonyságának növelése az oktatás minőségében meglévő különbségek csökkentése elsősorban korszerű informatikai és sajátos nevelési igenyű gyermekek fejlesztését szolgáló eszközökkel nem rendelkező intézményekben, valamint hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igenyű tanulók integrált nevelését, oktatását felvállaló és jelenleg ellátó közoktatási intézményekben. Az akcióterv a 2 éves időszakra már a konkrét projektekben megvalósuló fejlesztések szempontjait is kidolgozta. Ezek a projekt kiválasztási szempontok a következők: -
Kötelező a meglévő intézmények törvényi kötelezettség alapján történő projekt arányos akadálymentesítése. Az akadálymenetesítés eredményeként teljesíteni kell a pályázati útmutató mellékletet képező „Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához” c. dokumentumban foglalt minimum-követelményeket.
40
-
-
-
-
Csak olyan fejlesztések támogathatók, amelyek hosszú távú fenntarthatóságát a pályázó be tudja mutatni. Az épület fejlesztésének szükségességét demográfiai mutatókkal szükséges alátámasztani. Közoktatási intézmény építését, bővítését, átalakítását és férőhely-bővítését elősegítő beruházásokat olyan településeken kell kivitelezni, ahol azt a demográfiai és kihasználtsági mutatók indokolttá teszik és ezt a pályázatban be kell mutatni. A közoktatási intézmény-felújítást megvalósító programoknál követelmény a – 21. századi, befogadó iskola korszerű környezetének megteremtése mellett – a Társadalmi Megújulás Operatív Programban megfogalmazottak szerinti tartalomfejlesztés. Alapvető kritérium, hogy egyetlen felújítás, infrastrukturális fejlesztés sem történhet meg a hozzá kapcsolódó tartalomfejlesztés nélkül. Így az infrastrukturális pályázat kedvezményezett intézményeinek kötelező megvalósítani tartalmi fejlesztéseket, melyhez a forrást a TAMOP biztosítja. Amennyiben egy fenntartó csak óvodafejlesztésre pályázik, akkor a tartalomfejlesztés megvalósítása nem követelmény. A közoktatási intézményfelújítás keretében szükséges kialakítani a korszerű nevelési, oktatási környezet megteremtését szolgáló – a 21. századi, intelligens iskola környezetének megteremtése – IKT fejlesztés megvalósításához elengedhetetlen feltételeket. Az infrastrukturális pályázat kedvezményezett intézményeinek kötelező megvalósítani az IKT fejlesztéseket. Amennyiben egy fenntartó csak óvodafejlesztésre pályázik, akkor az IKT fejlesztés megvalósítása nem követelmény.
5. táblázat A 4.6.1. támogatási konstrukció célértékei Indikátor megnevezése Felújított es/ vagy eszközbeszerzésekkel fejlesztett intézményekben tanulok ellátottak (óvoda iskola kollégium) száma Fejlesztett közoktatási intézményekben a lemorzsolódott gyerekek aránya Létrehozott új kollégiumi Férőhelyek számának növekedése Internethozzáféréssel és korszerű IKT eszközökkel rendelkező tantermek számának növekedése. Létrehozott informatikai munkaállomások száma Akadálymentesített intézmények száma
Célértékek (kumulált érték) 2007 0
2008 1000
2010 4000
2015 6000
Összesen 6000
-
-
2,5%
2,2%
2,2%
100
105
110
110
110%
100
105
120
120
120%
0
2000
4000
5500
5500
0
10
20
35
35
Forrás: Közép-Magyarország Operatív Program Akcióterve (2007-2009)
41
A konstrukciók megvalósításával kapcsolatos fő kockázatoknak az AT az infrastrukturális fejlesztésekhez kötelezően kapcsolódó TAMOP tartalomfejlesztési pályázatok időbeli összehangolását tekinti. Az ÚMFT 2007-2013 közötti időszakának a 2. periódusára rendelkezésre álló 2. akcióterv a fejlesztések mögött álló komplex társadalmi igényeket a 2009-10-es évekre jelöli ki. Az AT-abból indul ki, hogy a fejlesztések első szakasza lezárult, a e szakasz fejlesztései a középtávú célok megvalósítását szolgálják, illetve a bizonyos mértékig korrigálják is a 200708-as periódust. A Közép-Magyarország Operatív Program Akcióterve (2009-10) A 2009-2010–es Akcióterv (AT) IV. prioritása: A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése, melynek 4.6.1-es alfejezete (Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása) foglalkozik részletesen és konkrétan a közoktatás fejlesztésével. Az AT két komponenst nevez meg: - 4.6.1./A Eszközbeszerzéseket megvalósító projektek (az A komponens nem indul 2009-2010-ben), - 4.6.1./B Eszközbeszerzést és infrastruktúra fejlesztést megvalósító projektek. A támogatási konstrukció indokoltsága: Az általános képzést nyújtó közoktatási intézmények jelenlegi alacsony szintű infrastrukturális és eszközellátottsága nagymértékben hátráltatja a közoktatásban megkezdett tartalmi módszertani modernizáció átfogó végrehajtását és gátja a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításának. Az agglomerációban jelentős hiányok tapasztalhatók az óvodai és alapfokú oktatási intézmények kapacitásában és a meglévő intézmények infrastruktúrájának minőségében. A támogatás célja: A B) komponens célja az agglomerációban lévő óvodák, bölcsődével integrált óvodák óvodai férőhelyeinek bővítése, infrastruktúrájuk fejlesztése és eszközökkel való ellátottságának javítása, a települések népességmegtartó erejének fokozása, valamint a korszerű tanulási-nevelési környezet és a racionálisan működő intézményrendszer kialakítása érdekében. 6. táblázat A támogatási konstrukció célértékei Indikátor megnevezése A közoktatási intézmények fejlesztéssel érintett telephelyeinek száma Akadálymentes épített vagy felújított helyiségek száma Fejlesztéssel érintett/Fejlesztett udvarok száma
Indikátor típusa
Célértékek (a bázis mindegyiknél 0,00)
output
90,00
90,00
output
900,00
900,00
output
90,00
90,00
42
A programok által érintett tanulók eredmény 110,00 között a 11/1994 (VI.8) MKM rendelet 39/E értelmében integrációs nevelésbe bevont tanulók száma A támogatott intézményekben eredmény 14 000,00 ellátott/tanuló gyerekek átlagos létszámának összege A támogatott intézményekben eredmény 500,00 ellátott/tanuló gyerekek átlagos létszámának összege – ebből sajátos nevelési igényű Általános iskolából lemorzsolódott eredmény 350,00 gyerekek Általános iskolából lemorzsolódott eredmény 18,00 gyerekek aránya - ebből sajátos nevelési igényű Forrás: Közép-Magyarország Operatív Program Akcióterv (2009-10)
110,00
14 000,00
500,00
308,00 14,00
A kedvezményezettek körébe tartoznak az önkormányzatok, az önkormányzati társulások, a jogi személyiségű non-profit szervezetek, az egyházak. A projektek kiválasztása egyfordulós lesz, a támogatás összegét minimum 10 maximum 50 millió forintban határozták meg (a támogatás mértéke 90%) 9 tervezett támogatandó projekttel. A projekt kerete 2007 és 2010 között összesen 13,479 milliárd forint.
3.2. A nemzeti szintű humán és infrastruktúra fejlesztések közoktatási vonatkozásai Az átfogó regionális fejlesztés és a közoktatás-fejlesztés keretrendszerének humán és infrastrukturális elemeit a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007-2013 közötti időszakra megfogalmazott céljai, prioritásai és beavatkozásai alapján is érdemes vizsgálni. Társadalmi Megújulás Operatív Program (2007-2013) A TÁMOP specifikus céljai közül három közösnek mondható a KFS céljaival. Ezek a következők: a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása, az egész életen át tartó tanulás elősegítése; társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása. A prioritás tengelyeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy esetében a TÁMOP 1, 2, 3 és 5-ös prioritásai olyan beavatkozási területeket fogalmaznak meg, amelyek szintén megjelennek a KFS céljaiban. A következő prioritási tengelyekben és beavatkozásokban van átfedés: 1.) A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése: − Munkaerő-piaciaktivizálás, megelőzés és képzés. 2.) Alkalmazkodóképesség javítása: 43
− A képzéshez való hozzáférés segítése. − A munkaerő-piaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztése. 3.) Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek: − A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása. − A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása. − A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban. − Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás. 5.) Társadalmi befogadás, részvétel erősítése: − A kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása. − Beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok. − A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében. − A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. − A helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése. − A társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007-2013 A TIOP átfogó célja az aktivitás növelése, a közszolgáltató intézményrendszer hatékonyságának és hosszú távon fenntartható működéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések biztosítása. A két specifikus cél, a humán infrastruktúra területi és hozzáférési egyenlőtlenségeinek csökkentése és javítása, illetve a humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése egybevág az Észak-magyarországi régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának 3-5. specifikus célrendszerével (tárgyi feltételek javítása, IKT technológiák fejlesztése és alkalmazása, közoktatás hatékonyságának fejlesztése). A prioritás tengelyek között az első az oktatási infrastruktúra fejlesztés és azon belül is az iskolai rendszerű oktatás informatikai fejlesztése, amely infrastrukturális szempontból a regionális közoktatás-fejlesztési stratégia célrendszerének mid az öt dimenzióját érinti. Az informatikai fejlesztések nem csak az informatikai készségek, hanem a többi kulcskompetencia fejlesztéséhez is szükséges infrastruktúrát is biztosítják. A TIOP ezen prioritásánál megfogalmazott konkrét fejlesztési célok listája a következő: − Az IKT-készségek elsajátításához szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító infrastruktúra megteremtése; − A kompetencia-fejlesztést támogató, IKT-alapú infrastruktúra megteremtése; − Az információs társadalomban nélkülözhetetlen életviteli kompetenciák elsajátítását támogató közösségi, szolgáltatási infrastruktúra megteremtése; − Az elektronikus mérés-értékelés infrastruktúrájának megteremtése; 44
− A közoktatás információs rendszerének fejlesztését segítő elektronikus adminisztrációs rendszer kiépítése; − A pedagógiai munkát támogató eszközrendszer kialakítása; − A közösségfejlesztést, közösségi együttműködést, tartalomszolgáltatást támogató infrastruktúra kialakítása. A lista jól érzékelteti az TIOP-nak a regionális közoktatás-fejlesztési stratégia mind az öt célkitűzésével való harmonizációját, hiszen az informatikai fejlesztések az egyenlő hozzáférés, a kompetencia alapú képzés, a felkészülés az információs/tudás társadalomra, a mérés-értékelés új módszerei és standardjai, a közoktatás információs rendszerének fejlesztése egytől-egyig szerepel a közoktatás regionális fejlesztési stratégiájában. Világosan látható a programban a különböző programok szinergikus felfogása a közoktatásfejlesztés területén (7. táblázat). A TIOP ezekből kizárólag az eszközfejlesztés vonatkozásában releváns támogatási forrás, és jól látható a regionális operatív program jelentősége ebben a fejlesztési prioritásban. 7. táblázat A közoktatás támogatásának „munkamegosztása” az operatív programokban TÁMOP
TIOP
A TÁMOP keretében végzett módszertani és tartalmi megújításhoz szükséges infrastruktúra. Épületek csoportmunkát, kollaborációt segítő, a közösségi foglalkozásokat támogató átalakítása. Bútorzat, felszerelés, egyéb eszközök, kiegészítők csoportfoglalkozást támogató taneszközök beszerzése.
+ + + (a ROP-okból nem támogatott közoktatási intézmények)
+
IKT- fejlesztések fogadásához szükséges infrastrukturális háttér kialakítása.
+ +
IKT- eszközök beszerzése.
ROP-ok
(a TÁMOP 3. prioritási tengelye keretében támogatott non-profit intézmények és oktatási háttérintézmények)
+ (közoktatási intézmény)
+ (közoktatási intézmények KMR területén)
Módszertani és tartalomfejlesztés. + Forrás: Csizmadia Z. Észak-magyarországi régió - Esettanulmány
45
4. Tervek és (a kezdeti) megvalósulás A következőkben megvizsgáljuk a témához kapcsolódó pályázatok illeszkedését a közoktatási stratégiához és a régiós célokhoz, valamit bevezetésként áttekintjük a vizsgált térség elmúlt 12 évnyi fejlesztésének főbb pontjait. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2009-ben megjelentett kiadványa (A hazai területfejlesztési támogatási rendszer átfogó értékelése 1996-2008) a területfejlesztés támogatási rendszerének átfogó értékelését mutatja be a 1996-2008 közötti időszakra vonatkozóan. Ugyan a kiadvány az ÚMFT előtti időszakra vonatkozik, fontos és releváns információkat közöl a régiókról. Az anyag külön kitér regionális vonatkozásban is az adott időszakban megítélt humán infrastruktúra és humán erőforrás jellegű támogatások területi sajátosságaira. A kiadvány IV. 2 fejezete foglalkozik a Közép-Magyarországi régióval (62-87. oldal). Röviden összefoglaljuk az oktatási vonatkozású megállapításokat és a fontosabb adatokat. Közép-Magyarország az ország legfejlettebb régiójaként viszonylag kevés számú kedvezményezett kistérséggel rendelkezik, de így is az 1996-2008 között megítélt mintegy 53 milliárd forintnyi támogatás 3505 projekt megvalósítását segítette. A támogatható térségek alacsony aránya meghatározta a felzárkóztatás célzó területfejlesztési támogatások régióba jutó összegét is. A régión belüli fejlettségbeli különbségek tükröződnek az egyes fejlesztési célok támogatásában is, hiszen a támogatások összetétele jelentős különbségeket mutat a főváros, a kedvezményezett térségek, illetve a régió többi része között. A régió településein megvalósult projektek mintegy 53 milliárd forintnyi támogatása 152,6 milliárd forint összköltségű projekt megvalósításához járult hozzá, azaz minden 1 forint támogatáshoz további átlagosan 2 forint fejlesztési forrás járult. A támogatások közel 40%-a az 1104 fővárosi projekt – a Közép-Magyarországi régió projektjeinek 32%-a – támogatására jutott. A humán infrastruktúra fejlesztés kiemelten támogatott célterület volt a régióban (a közlekedésfejlesztés és a környezetvédelem mellett), az összes támogatási forrás 16,2%-át fordították rá, mely támogatások főként a CÉDE és a TFC keretéből valósultak meg, és többnyire (61,4%) az oktatási-nevelési intézmények fejlesztését szolgálták. A régió települései között nagy szórást mutat az egy főre jutó támogatás összege, hiszen a legkevésbé és leginkább támogatott település között (egy főre nézve) nyolcszázszoros a különbség. A legkevesebb támogatást Pilisborosjenő kapta 636 Ft/fő-vel, míg a legtöbbet Lórév települése nyerte el, körülbelül 500 ezer forint lakosonkénti támogatással. Lórévet a KFS készítői is többször említették a velük készített interjúban, mint a régió leghátrányosabb településeinek egyikét.
46
A következőkben a 2007-2013 időszakra vonatkozó oktatási célok konkrét megjelenéseit keressük a már elbírált pályázatok vizsgálatával. Ezek felkutatásában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhető pályázati portál (ÚMFT pályázati kereső) adatai nyújtanak segítséget. Az KMOP keretében 2009 novemberének végéig összesen 89 olyan pályázat lett kiírva, amely lezárult. Ezek közül a következők oktatási vonatkozásúak: KMOP-2007-3.2.3. Erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése, KMOP-2007-4.2.1/B A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra és IKT fejlesztése, KMOP-2007-4.6.1. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása, KMOP-2007-4.6.1/2 Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása, KMOP-2008-3.3.4-A/B - Fenntartható életmód és fogyasztás, KMOP-2008-4.1.1/A. TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések (KM). Az ÚMFT 2007-2013 pályázati kereső adatai alapján legkésőbb 2009. november végi beadási határidővel összesen további 102 ágazati pályázati felhívás történt meg oktatási témakörben. Ha az összes fejlesztési cél esetében keresünk rá a kiírt pályázati felhívásokra, akkor összesen 380 darab van a rendszerben. Ebből kifolyólag a kiírt felhívások közel egyharmada oktatási fejlesztési célzatú is, ha nem is közvetlenül. Egy darab KEOP, 86 darab TÁMOP, 9 darab TIOP és 6 darab KMOP pályázat határideje zárult le eddig az időpontig. A KMOP-ban a vizsgált időszakig 2581 nyertes pályázat született, melyből a 4.6.1/B_2 Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása, eszközbeszerzés és infrastruktúrafejlesztés pályázattípus keretében 40 pályázónak fizettek ki összesen 10 503 466 124 forint támogatást. A KMOP 4.1.1/A TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés keretében 7 pályázónak összesen 5 433 994 260 forint, míg a 3.2.3 Erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése című pályázat 2 nyertese számára 86 392 523 forintot, a 3.2.3-09 Erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése pályázat 3 nyertesének 224 181 89 forint támogatást ítéltek meg. A TÁMOP esetében összesen 607 pályázatnál született eredmény. Az országos adat 2200, tehát a támogatott projektek több mint negyede származott a régióból. Ebből 89 tartozott a harmadik prioritás tengelyhez (8. táblázat). 8. táblázat A TÁMOP harmadik prioritás tengelyének eddigi pályázati eredményei Projekt megnevezése:
Nyertes pályázatok száma:
TÁMOP 3.1.4-09/1 Kompetencia alapú oktatás, 39 db egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.6-08/1 Az Egységes 3 db Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP 3.2.1-08/1/A Új tanulási formák és 1 db rendszerek 47
TÁMOP 3.2.2-08/A/1 "Területi 1 db együttműködések, társulások, hálózati tanulás" A EDU COOP Pedagógiai Intézet komponens TÁMOP 3.2.3-08/1/KMR "Építő közösségek", 3 db közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért 1. kör: Program a közművelődési intézményrendszer felnőttképzési kapacitásának bővítésére TÁMOP 3.2.3-08/2/KMR "Építő közösségek" - 6 db közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában TÁMOP 3.2.4-08/1/KMR "Tudásdepó-Expressz" 5 db - A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében Könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatás-fejlesztés TÁMOP 3.2.4-08/2 "Tudásdepó-Expressz"- A 2 db könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében - Országos elektronikus szolgáltatások bővítése, fejlesztése TÁMOP 3.2.8/B-08/KMR Múzeumok 14 db Mindenkinek" Program - Múzeumok oktatásiképzési szerepének erősítése TÁMOP 3.3.1-07/1 Oktatási esélyegyenlőség és 1 db integráció Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. TÁMOP 3.3.2-08/1 Esélyegyenlőségi programok 2 db végrehajtásának támogatása TÁMOP 3.3.5/A-08/1/KMR Tanoda programok 9 db támogatása TÁMOP 3.4.1/A-08/1 Nemzetiségi tanulók 1 db nevelésének és oktatásának segítése Szerb Pedagógiai és Módszertani Központ TÁMOP 3.4.1/B-08/1 Migráns tanulók a magyar 1 db Magyar - Angol Kéttannyelvű Általános közoktatásban Iskola és Vendéglátó Szakiskola TÁMOP 3.4.4/A-08/1 Országos Tehetségsegítő 1 db Hálózat kialakítása - Magyar Géniusz Integrált Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Tehetségsegítő Program Összesen: 89 db Forrás: http://www.nfu.hu Támogatott projekt kereső
A TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” Az eddig elbírált pályázatok nagy része alapvetően egy támogatási konstrukcióhoz tartozik. 39 pályázat 1 310 918 337 forintos megítélt összes támogatással a TÁMOP 3.1.4-09/1 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben konstrukcióhoz kapcsolódik, ezeket mutatja a 9. táblázat.
48
9. táblázat A TÁMOP 3.1.4-09/1 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben nyertes pályázói Nyertes pályázatok száma: Pályázó neve: Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolaegyesület Szentendre: Kompetencifejlesztés az „Agy” Tanodában Aszód Város Önkormányzata Óvodai programcsomag bevezetése Aszódon Budaörs Város Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Budaörs közoktatási intézményeiben Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Újbuda innovatív közoktatási intézményeiben Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Kompetencia alapú programcsomag bevezetése Zugló közoktatási intézményeiben. Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Kompetencia alapú oktatási program bevezetése Kispesten Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Rákosmenti óvoda fejlesztés Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata Megújult környezetben, megújult tartalommal a XXI. századi nevelésért Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Új irány a versenyképes tudásért! Cegléd Város Önkormányzata A kompetencia alapú oktatás és egyenlő hozzáférés megvalósítása Cegléd város innovatív intézményeiben Dabas Város Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás bevezetése Dabas város nevelési és oktatási intézményeiben. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata A kompetencia alapú oktatás bevezetése Érden, a Gárdonyi Géza Általános Iskolában Göd Város Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – a gödi innovatív intézményekben Gyömrő Város Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás bevezetése Gyömrő város Weöres Sándor Általános Iskolájában Halásztelek Város Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás bevezetése Halásztelken Isaszeg Város Önkormányzata Közoktatási intézmények átfogó fejlesztése Isaszegen Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata Kompetencia alapú nevelés és oktatás bevezetése Kiskunlacházán Telki Kiss Magánzenede Alapítvány Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a Kiss Zenedében Budapest Korszerű Képzésért Alapítvány ERG SZKI innovatív oktatásfejlesztése Budapest Kürt Alapítvány Sokoldalú kompetenciafejlesztés a Kürt Gimnáziumban Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás megteremtése a leányfalusi Móricz Zsigmond Általános
39 db Megítélt támogatás (HUF): 13 998 614 7 000 000 81 518 000 72 887 050
67 000 000
94 270 372 14 000 000 29 742 653
22 962 400 31 791 000
29 710 200
22 905 300
74 000 000 22 145 200 34 102 050 60 000 000 30 000 000 12 128 080 13 991 500 23 000 000 29 767 600
49
Iskolában és Napköziotthonos Óvodában Maglód Város Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás bevezetése Maglód Város nevelési és oktatási intézményeiben Budapest Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Gyermekeink jövőjéért a kompetencia alapú oktatás segítségével Mende Község Önkormányzata HÁTRÁNYBÓL ELŐNY – Kompetencia alapú fejlesztések a Mende – Úri NOKI ÁMK közoktatási intézményegységeiben Monorierdő Község Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – a monorierdei általános iskolában NESSA Pedagógiai és Szociális Alapítvány Budapest: Kompetencia alapú oktatás bevezetés kontstruktív pedagógiai módszerekkel Pilis Város Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás bevezetése és szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása Pilis városában Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Kompetencia alapú nevelés bevezetése Piliscsaba Nagyközség Napsugár Óvodájában Pilisjászfalu Község Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – a pilisjászfalui innovatív intézményekben „Sport az Egészséges Gyermekekért” Alapítvány Budapest: Kompetencia alapú nevelési program bevezetése a Gymnastics Nemzetközi Sportóvodában Szigetcsép Község Önkormányzata „Csonka ember az, és üres az élete-bármily gazdag külsőleg-,ha nincs érzéke a művészetekhez.” Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – a szobi innovatív intézményekben Táborfalva Község Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – a táborfalvi innovatív intézményekben Tápiószőlős Község Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás megvalósítása Tápiószőlős Község Önkormányzat nevelési és oktatási intézményeiben Törökbálint Város Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Bóvita Óvodában Újszilvás Község Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés biztosítása Újszilvás község általános iskolája és óvodája részére Üllő Város Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Üllő Önkormányzatának közoktatási intézményeiben Vácrátót Község Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás Vácrátóton Veresegyház Város Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés bevezetése az innovatív veresegyházi Kéz a kézben óvoda 6. sz. tagóvodájában Összesen: Forrás: http://www.nfu.hu Támogatott projekt kereső
34 355 000
30 000 000 74 000 000
23 000 000
23 000 000
81 655 980
6 703 000 21 000 000 7 000 000
13 944 560
30 000 000
30 000 000
26 536 008
6 939 280 27 667 696
48 627 484
33 370 000 6 199 310
1 310 918 337
50
ROP infrastrukturális pályázatok A KMOP 4.6.1. konstrukciókban eddig összesen 63 nyertes pályázat született, az odaítélt támogatás értéke több mint 13 000 000 000 milliárd forint. 10. táblázat A KMOP 4.6.1. konstrukció eredményei Beérkezett pályázatok
Igényelt támogatás
IH által támogatott 14 db
165 db
28 778 911 511 Ft 578 086 080 9 db Ft 48 322 682 40 db 422 Ft 80 257 710 63 db 530 Ft
Megítélt támogatás
2 399 049 221 Ft 161 706 4.6.1/ 24 db 519 Ft A_2. 10 503 4.6.1/ 219 db 466 124 Ft B_2. 438 db 13 064 Össz.: 221 864 Ft Forrás: http://www.nfu.hu Támogatott projekt kereső 4.6.1
Hatályos szerző dések 14 db 9 db 40 db 63 db
Hatályos szerződése k összege
Kifize Kifizetett tések összeg száma
2 399 049 221 Ft 161 706 519 Ft 10 503 466 124 Ft 13 064 221 864 Ft
14 db 8 db 36 db 58 db
2 071 441 781 Ft 115 600 248 Ft 6 350 353 613 Ft 8 537 395 642 Ft
A KMOP 4.6.1. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása konstrukcióban a támogatás céljait a következőképpen foglalják össze: “A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken (főváros esetén a vonatkozó kerületben) lévő intézmények fejlesztéseinek valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá.” Ez azonos a KFS célkitűzéseivel. A kedvezményezettek körében a következőket jelölték meg: a) óvoda; b) általános iskola; c) szakiskola; d) gimnázium, szakközépiskola e) alapfokú művészetoktatási intézmény f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; g) diákotthon és kollégium h) többcélú intézmények. A nyertes pályázók a céloknak megfelelően főként vidéki települések önkormányzatai, közülük is a legtöbb a főváros agglomerációjában helyezkedik el, budapesti kerület alig van közte. 11. táblázat A 4.6.1. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása konstrukció nyertesei Projekt megnevezése/ Pályázó neve: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium komplex felújítása és infrastrukturális fejlesztése Bugyi Nagyközség Önkormányzata Bugyi Nagyközség óvoda-korszerűsítése Ceglédbercel Község Önkormányzata
Megítélt támogatás (HUF): 246 974 389
134 622 413 10 510 560 51
Udvari játékok beszerzése a Ceglédberceli Napsugár óvodában Dunaharaszti Város Önkormányzata A Hunyadi János Általános Iskola alsó- és felső tagozatos iskolaépületeinek korszerűsítése és bővítése Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Az Érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola komplex fejlesztése, a minőségi oktatás fokozása, a versenyképes tudás elsajátítása érdekében, a racionális és hatékony működés kialakítása, komplex esélyegyenlőség és a magas fokú környezetvédelem jegyében. Erdőkertes Község Önkormányzata A Ki akarok nyílni Óvoda 330 férőhelyes új épületének létesítése Erdőkertesen Kiskunlacháza Község Önkormányzata Fogyatékkal élők térségi esélye A kiskunlacházi Munkácsy Úti Általános Iskola felújítása és multifunkciós tornateremmel történő bővítése Nagymaros Város Önkormányzata Művészeti iskola eszközbeszerzése Nagymaroson Pilis Város Önkormányzata Épületbővítés és eszközfejlesztés a pilisi Rákóczi úti Óvodában Szigetbecse Község Önkormányzata A Szigetbecsei Általános Iskola bővítése és felújítása Tápióbicske Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Egészségesen a virtuális világban is! Tápióbicske Napköziotthonos Óvoda és Földváry Károly Általános Iskola pályázata Újszilvás Község Önkormányzata Az újszilvási általános iskola korszerűsítése a 21. századi követelményeknek megfelelően, integrált nevelés-oktatásra való áttérés II. ütem Veresegyház Város Önkormányzata Nyolc foglalkoztatós napköziotthonos óvoda megépítése Veresegyházon, a dinamikusan fejlődő Csonkás városrészben. Zsámbok Község Önkormányzata Bajza Lenke Általános Iskola infrastruktúra fejlesztése és eszközbeszerzése A 14 nyertes pályázatra összesen kifizetve: Forrás: http://www.nfu.hu Támogatott projekt kereső
250 000 000
250 000 000
291 724 838
247 793 000
28 294 813 192 930 813 176 696 000 10 500 000
39 658 000
474 359 607
44 984 788
2 399 049 221
12. táblázat A 4.6.1. /A_2 Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása, eszközbeszerzés konstrukció nyertesei KMOP 4.6.1/A_2 Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása, eszközbeszerzés Aszód Város Önkormányzata Aszódi Óvoda Szivárvány Tagóvodájának eszközbeszerzése Jászkarajenő Község Önkormányzata Befogadó óvoda - Első esély /Jászkarajenői óvoda eszközfejlesztése/ Budapest Korszerű Képzésért Alapítvány Az Erzsébetvárosi Reformpedagógiai Gimnázium és Szakközépiskola eszközbeszerzése. Nagykáta Város Önkormányzata Korszerű eszközök, korszerű oktatás a Váci Mihály Általános Iskolában. Egy 21. századi iskola. Nyáregyháza község Önkormányzata
Odaítélt támogatás (HUF) 21 158 982 18 000 000 12 350 000
10 606 215
28 729 993 52
A nyáregyházai közoktatási intézmények részére a nevelés, oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése. Pomáz Város Önkormányzata Udvari játékok beszerzése a pomázi önkormányzati fenntartású óvodák részére Szadai Meseház Kulturális Alapítvány Szadai Meseház Kulturális Alapítvány óvodájának a nevelés tartalmi fejlesztésére irányuló eszközfejlesztése Törökbálint Város Önkormányzata Iskola a XXI. században-eszközbeszerzések a Zimándy Ignác Általános Iskolában Üllő Város Önkormányzata Halmozott hátrány, halmozott segítség. A szociális és életviteli kompetenciák fejlesztéséhez szükséges IKT eszközök beszerzése az üllői Árpád Fejedelem Általános Iskolában A 9 nyertes pályázatra összesen kifizetve: Forrás: http://www.nfu.hu Támogatott projekt kereső
19 216 811
25 371 264
11 604 950
14 668 300
176 374 815
KMOP 4.6.1/B_2 „Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása, eszközbeszerzés és infrastruktúrafejlesztés” konstrukcióban összesen 40 nyertes pályázat van, ez 10 503 466 124 forint megítélt támogatást jelent. A kiírás célja: „a közoktatási intézmények szervezeti keretei között működő óvodai feladatellátási helyek férőhelybővítése, valamint célirányos beruházásainak (infrastruktúra és eszközfejlesztés) támogatása a minőségi nevelés megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. Kiemelt cél az óvodai férőhelyek bővítése új feladatellátási helyek létesítésével, illetve a már működő óvodák férőhelyeinek bővítésével, ezért kizárólag kapacitásbővítést eredményező fejlesztések támogathatóak.” A támogatási feltételek és a támogatható tevékenységek körét a következőképpen határozták meg: „Önállóan támogatható tevékenységnek minősül energiatakarékos és korszerű óvodai feladatellátási helyek infrastrukturális fejlesztése, meglévő feladatellátási helyek akadálymentes felújítása, rekonstrukciója, modernizációja, többfunkcióssá és energiatakarékossá tétele, műszaki színvonalának emelése, fizikai állagának javítása.” A legkisebb összeget Dunakeszi Város Önkormányzata kapta A Játszóház Óvoda bővítése és eszközbeszerzése Dunakeszin a minőségi, XXI. századi oktatás megteremtése érdekében című pályázatával, 54 700 000 forint értékben. A legtöbb támogatást Gödöllő Város Önkormányzata kapta Zöld óvoda Gödöllőn című pályázatával (500 000 000 Ft.).
53
A KFS egyik fő fejlesztési célja - amely alapjául szolgál a további fejlesztéseknek is az iskolaközpontok kialakítása, működési feltételeinek biztosítása. A régióban létrehozni kívánt 10-15 iskolaközpontot jól megközelíthető helyre (például kistérségek központjában) tervezi a stratégia. Az iskolaközpontok kialakításának konkrét támogatása azonban nem került bele a KMOP-ba, s így az akciótervekbe sem. Az eddigi nyertes pályázatoknál megvizsgáljuk, hogy a források odakerültek-e, ahol ezek az iskolaközpontokat létre lehetne hozni, ennek érzékeltetésében az 1-es és 2-es ábra segít. A nyertes pályázatok vizsgálatánál figyelembe vesszük továbbá a KFS második konkrét fejlesztési céljában (az Infrastruktúra fejlesztése) leírtakat, de ezek csak részben elemezhetőek, mivel jórészüknek feltétele az iskolaközpontok kialakítása: - „Szükséges a migrációs folyamatokhoz igazodóan az agglomerációban óvoda (a gazdaságosság szempontjából 6-8 csoportos), alapfokú oktatási intézmény építése, bővítése. E mellett a fővárosban a bezárt óvodai épületek funkcióinak visszaállítása is lehetséges a megfelelő felújítás után. - Az agglomeráción túli területeken prioritást élvezhet az óvoda+1-4 évfolyamos iskola közös működtetése, fenntartása, infrastrukturális összevonása. - A régió összes óvodájára vonatkozóan az EU előírásoknak megfelelő játszóudvar kialakítása. - Fontos, hogy a források elaprózódásának megakadályozása érdekében a Kistérségi Fejlesztési Tanács jóváhagyásával lehet csak a kistérségben a fejlesztést végezni (azaz a koordináció történjék meg kistérségi szinten). - Iskolaközpontok működési feltételeinek kialakítása. - Azoknak a nevelési-oktatási intézményeknek a fejlesztése, ahol magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma, lehetővé téve a gyermekek gyorsabb szocializációját.” Az 1. ábra segítségével mutatjuk be a TÁMOP 3.1.4. nyertes pályázóinak, míg a 2. ábra segítségével a KMOP 4.6.1. és 4.6.1. /A_2, valamint a KMOP 4.6.1/B_2 konstrukció nyertes pályázóinak régióbeli elhelyezkedését szemléltetjük. Amit a két ábra segítségével megállapíthatunk az egy kvantitatív megközelítésen alapuló durva következtetés. Az első ábrából kiolvasható, hogy a nyertes pályázók főként Budapestről és annak agglomerációjából kerültek ki, a 2. ábra két konstrukciójának nyertesei viszont jóval nagyobb szórást mutatnak, ami az iskolaközpontok szempontjából megfelelő lehetne, viszont a 21 nyertes közül csupán 6 van kistérségi központban. A KFS kiemelten fejlesztené a hátrányos helyzetű települések nevelési-oktatási intézményeit, ezzel szemben a régió leghátrányosabb kistérségében (Szobi) mindössze egy nyertes pályázó van, a második leghátrányosabb (Nagykátai) kistérségben pedig csak kettő.
54
1. ábra A TÁMOP 3.1.4-09/1 nyertes pályázóinak eloszlása a régióban
Forrás: a BAFT adatai alapján saját szerkesztés
Ezek azok az innovatívitás jeleit mutató iskolák, amelyek alapját képezik a régióban kialakításra kerülő úgynevezett referencia iskoláknak (e feladatot koordinálják régiónként a TÁMOP 3.2.2. hálózat – koordinációs szervezetek). Ha összevetjük az infrastruktúra pályázatokon nyertes – tartalmi, módszertani fejlesztést is vállaló/vállalni kényszerülő – intézményeket, néhány helyen láthatjuk, hogy azok körében nem találunk az e térképen található potenciális referencia iskolát.
55
2. ábra A KMOP 4.6.1. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása nyertes pályázóinak eloszlása a régióban
Forrás: a BAFT adatai alapján saját szerkesztés
56
KMOP-2008-4.1.1/A. „TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések” A konstrukcióban összesen 7 nyertes pályázat van, ez összesen 5 433 994 260 forint megítélt támogatást jelent. A pályázat célja: „a hatékony és a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó szakképzési rendszer kialakításához szükséges intézményi struktúra infrastrukturális feltételeinek megteremtését szolgálja, a szakképző intézmények koncentrációjának ösztönzésével.” 13. táblázat A TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések Pályázó neve / Projekt megnevezése: CENTROSZET Szakképzés-szervezési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Elektronikai, gépészeti és környezetvédelmi gyakorlóhely infrastrukturális fejlesztése Vácon FVM Közép-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskola A ROP - KMOP keretében készített, a Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó Közép-Magyarországi Agrár Szakképző Központ (KASZK) infrastruktúrájának átalakítása és fejlesztése Országközepe Szakképzés-szervezési Társulás Az Országközepe TISZK infrastrukturális fejlesztése Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola A korszerű szakképzési együttműködés kiépítéshez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés a Dél-Budai TISZK-ben Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Szakképzés infrastrukturális fejlesztése a környezettudatos, korszerű, moduláris vegyipari, környezetvédelmi és informatikai szakmai kompetenciák megszerzésének biztosításához Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Infrastrukturális fejlesztés a Szily Kálmán SZKI tanműhelye és irodaöltöző épületének korszerűsítésével, a képzéshez szükséges eszközök beszerzésével, a szakképzés és a felnőttképzés fejlesztése érdekében a munkaerő piaci elvárásoknak megfelelően Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola A szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának fejlesztése, meglévő épület bontása, tanműhelyi csarnok építése és a képzéshez szükséges eszközök beszerzése az Építőipari TISZK-ben, a szakképzés munkaerő-piaci elvárásainak megfelelően. A 8 nyertes pályázatra összesen kifizetett összeg: Forrás: http://www.nfu.hu Támogatott projekt kereső
Megítélt támogatás (HUF): 601 829 065
563 500 000
762 897 707 856 400 000
885 487 497
899 999 991
863 880 000
5 433 994 260
TÁMOP 3.2.2/08/A/2 „Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás” A projekt elsődleges célja a régióban folyó összes közoktatási fejlesztés összehangolása, a régiós közoktatási szereplők, intézmények koordinációjának, hálózati tanulásának az
57
erősítése, így például a TÁMOP 3.1.4. pályázat nyertesei számára információs, szolgáltatói és szakmai együttműködési hálózat kiépítése és működtetése. A Közép-Magyarországi régióban a TÁMOP 3.2.2/08/A/2 pályázat nyertese az EDU-COOP Pedagógiai intézet, mely a pályázatot a PEDNET Pedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézettel együtt adta be, mely egy év eltelte után kilépett a konzorciumból, s a korábban vállalt feladatait átvette az EDU-COOP Pedagógiai Intézet, azon belül is a Coop-System projektiroda. A projektiroda 2009 november végén állt fel, menedzsere Erdélyi Imre, a projekt szakmai vezetője Jakobsenné Szentmihályi Rózsa. 2009 decemberében történt meg a hivatalosan is a konzorcium felbomlása, azóta folyik a projekt újratervezése, az új költségvetés benyújtása, és a plusz munkák miatt megnövekedett humán erőforrás szükséglet biztosítása. Jelenleg nem dolgozik olyan ember az irodában, aki a kezdetektől fogva részt vett a projekt tervezésében, így azt sem tudni, hogy a Közoktatás-fejlesztési Stratégia mennyiben orientálta a 3.2.2. tervezését.
A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) A TIOP esetében jóval kevesebb, összesen csak 8 darab támogatott projekt szerepelt a vizsgált időpontig a honlapon Közép-Magyarország vonatkozásában (az országos adat 363 projekt). Ezek mindegyike központi program, illetve a projektek lebonyolításához kapcsolódó fejlesztés, agy ezek összevetése a KFS, illetve a ROP/AT célokkal nem releváns. 14. táblázat A TIOP nyertes pályázatai Projekt megnevezése/ Pályázó neve: Megítélt támogatás (HUF): TIOP 4.1.2-08/1 Vásárolt kommunikációs szolgáltatások ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. "Az ESZA Kht. által kezelt TIOP projektekhez kapcsolódó kommunikációs tevékenységek" TIOP 4.2.1-08/1 Az OP lebonyolításával kapcsolatos egyéb feladatok NFÜ Humánerőforrás Programok Irányító Hatósága TIOP MB működése TIOP 4.1.1-08/1 Közreműködő szervezeti feladatok NFÜ Humánerőforrás Programok Irányító Hatósága A TIOP 3. prioritásának technikaiadminisztratív lebonyolítása TIOP 4.1.1-08/1 Közreműködő szervezeti feladatok NFÜ Humánerőforrás Programok Irányító Hatósága A TIOP 1. prioritásának technikaiadminisztratív lebonyolítása TIOP 4.2.1-08/1 Az OP lebonyolításával kapcsolatos egyéb feladatok NFÜ Humánerőforrás Programok Irányító Hatósága
29 718 000
6 710 920
2 730 695 728
4 115 996 480
31 130 000
58
TIOP Monitoring Bizottság működése és egyéb rendezvények TIOP 4.1.1-08/1 Közreműködő szervezeti feladatok NFÜ Humánerőforrás Programok I. H. A TIOP 2. prioritásának technikai-adminisztratív lebonyolítása TIOP 4.1.2-08/1 Vásárolt kommunikációs szolgáltatások Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága OKMTI 2008. évi kommunikációs tevékenységeinek támogatása TIOP 4.1.2-08/1 Vásárolt kommunikációs szolgáltatások Strukturális Alapok Programiroda A Strukturális Alapok Programiroda 2008. évi TIOP-hoz kapcsolódó kommunikációs tevékenységének támogatása a TA keretében.
7 405 373 151
30 645 000
30 844 763
14 381 114 042 Forrás: http://www.nfu.hu Támogatott projekt kereső
59
5. Összegzés és javaslatok A tanulmány záró fejezetében összegezzük (a dokumentumelemzések és szakértői interjúk tapasztalatai alapján) vizsgálatunk legfontosabb tanulságait és az ezekből levezethető megállapításokat, javaslatokat a tanulmány elemzési logikáját követve. A Pölöskei Gábornéval és Huszti Zsolttal készített interjúkból ismerhetjük a KözépMagyarországi Régió Közoktatás-fejlesztési Stratégia készítésének folyamatát. A tanulmány nagymértékben épül a régió egyes településeinek és kistérségeinek fejlesztési stratégiáira, melyeket az OKÉV biztosított a készítők számára. A stratégia munkaanyagát ugyan nem bocsátották széleskörű társadalmi vitára, de a munka során párhuzamosan megszervezett Közoktatási Érdekegyeztető Fórum minden egyes tagja (több mint 20 fő) írásban véleményezte a készülő anyagot, amely javaslatokat be is építettek a készítők. A Közép-Magyarországi Régió Közoktatás-fejlesztési Stratégiájának (KFS) helyzetelemzése jól összefoglalja a régió jelenlegi helyzetét, jellemzőit, adottságait és problémáit, feltűntetve a benne rejlő erősségeket és hiányosságokat. A térség egyik legfőbb problémája a széttagoltság, a KFS-ből és az elkészített interjúkból világosan látszik, hogy komoly fejlettségbeli különbségek tapasztalhatók a régión belül. Budapest fejlettsége következtében a régió nem tartozik a konvergencia régiók közé, s így a számos hátrányos helyzetű település jelentős pályázati pénzektől esik el. A másik legfőbb problémát a régión belül tapasztalható népességmozgás okozza, jelentős a Budapestről az agglomerációba történő kitelepülés, amelynek következtésben komoly fejlesztések szükségesek a közoktatás terén is (a stratégia itt elsősorban az óvodahálózat fejlesztését emeli ki). Elemzésünk eredményeképpen egyértelműen megállapítható, hogy a térség-specifikusság, a területi szempontok figyelembevétele a Közép-Magyarországi Régió Közoktatás-fejlesztési Stratégiájának minden fejezetében jelen van. A stratégia megvalósítását szolgáló fejlesztési célok döntően kistérségi és régiós területi szinten fogalmazódtak meg. A KFS-ben központi helyet foglal el az, hogy a közoktatási rendszernek a gazdaság igényeire reagálnia kell, mégpedig a régióban szükséges gazdasági versenyképesség növelése érdekében. Általánosságban véve a stratégia a gazdaság versenyképességének erősítését a munkaerő-piaci egyensúly megteremtésével tételezi alapvető szükségletnek. A régió gazdasági versenyképességének növelésében döntően a szakképzésnek, konkrétan pedig a Térségi Integrált Szakképző Központoknak szán központi szerepet, amelyeket a szakképzés tartalmi és módszeri megújulásának intézményének tekint. Nem jelennek meg hangsúlyosan a stratégiában a gazdasági versenyképesség nem szakmaspecifikus elemei (például az idegen nyelv oktatása, ami immanens módon közoktatási feladat). A munkaerő-piaci egyensúly megteremtéséhez nagyobb hangsúlyt fektetnének a tanulók és szülők pályaorientációjának befolyásolására, az oktatás és a gazdaság rövid távú „illeszkedésének” javítása mellett a családok hosszú távú munkaperspektívája, illetve az ezt választók felelősségének növekedése szempontjából is pozitívan értékelhető. Ugyanakkor a fenti elgondolást az is alátámasztja, 60
hogy ha a pályaválasztást sikerül a munkaerőpiac valós igényeihez igazítani, az a stratégia szerint egyaránt elősegítené az egyéni boldogulást és a gazdasági növekedést. A régiós szintű komplex fejlesztések (KMOP, AT-k, ROP infrastruktúra), alapvetően nem fejeznek ki eltérő gazdasági, társadalmi igénystruktúrát, mint amilyet a régió oktatási ágazatbeli szereplői maguk is kifejeztek céljaikként. Egyes területeken (bölcsőde – óvoda – általános iskola alsó tagozata közti átjárás fejlesztése) kisebb fejlesztés – politikai különbségek találhatók. A régió országos pozíciójából adódó versenyképesség erősítésével kapcsolatban sincs teljes egyezés, igaz, hogy ezt egyik dokumentum sem definiálta, illetve operacionalizálta egyértelmű módon. Az ágazati stratégia komplex fejlesztési stratégiájából erőteljesen jelenik meg a versenyképesség szempontjából hátráltató tényezők megelőzését mint ROP dokumentumok – ezek tekinthetők a közoktatás talán legfontosabb hozzájárulásának a hosszú távú versenyképességhez. A tanulmány 2.4-es alfejezete vizsgálta a közoktatás és az egyes közszolgáltatások kapcsolódását a stratégiában, többek között a fenntartók, a felsőoktatás, a felnőttoktatás, a civil-, és a szociális szféra, az egészségügy és művelődésügy közoktatáshoz való viszonyának megjelenését keresve. A vizsgálat során arra az eredményre jutottunk, hogy bizonyos területeken világosan kirajzolódik a kapcsolat, míg máshol egyértelmű kapcsolódás jelei nem látszanak. Az Közép-Magyarországi Régió Közoktatás-fejlesztési Stratégiájában kitűzött hosszú és rövidtávú célok az átfogó régiós célok, fejlesztési feladatokba való beépülését vizsgálja a 3.1es alfejezet. A célok közül leginkább a szakképzést, az infrastruktúra fejlesztést és a hátrányos helyzetű gyermekek ellátását érintő fejlesztési célok azok, amelyek mint ágazati fejlesztési célok beépülni látszanak a KMOP-ba és annak akcióterveibe. A KFS készítése során felhasznált adatokról, mutatókról összegségében elmondható hogy kontextusba illőek, alkalmazásuk tudatosságot sugall, többségük a régióban zajló folyamatok megértéséhez járul hozzá. Jelentős részükhöz azonban nincsen forrás és keletkezési időpont hozzárendelve. A stratégia végén szereplő forrásjegyzék viszont arra utal, hogy a szakértők széleskörűen tájékozódtak (az országos és települési szintű dokumentumokat illetően egyaránt) a terv megalkotása során, ezt mutatja a felhasznált források száma és minősége is. Javaslatok: -
-
-
A KFS 2006-os elkészítése óta nem történt felülvizsgálat, utánkövetés, szükség van az azóta eltelt 4 év változásainak felmérésére, az azóta keletkezett problémák stratégiába való beépítésére. A KFS-ben megfogalmazott rövid és hosszú távú célok a régiófejlesztésbe való beépülését növelni kell, valamint szükség van ennek nyomonkövetésére is. Erre a feladatra szükséges egy jogi háttérrel támogatott szervezetet kijelölni. A közoktatás és más közszolgáltatások szereplői (például civil szervezetek) közötti kapcsolat erősítése nem jelenik meg a stratégiában. A tervezés társadalmasításának szélesítése a tervezési rendszer továbbfejlesztésének kulcskérdése, ezért a civil 61
-
szervezetekkel egyeztetésre, valamint az egyéb közszolgáltatásokkal való szinergikus kapcsolatok erősítésére van szükség. A közoktatás és a felsőoktatás közötti átmenet, a közoktatás és a felsőoktatás kapcsolata nem jelenik meg a stratégiában, ami a régió versenyképessége szempontjából alapvető. A versenyképesség definiálása a közoktatás, ill. ennek a versenyképességhez való hozzájárulása szempontjából hiányzik, illetve nincs kimunkálva. A KFS-ben a hosszabb távú versenyképességi hátrányok megelőzésére vonatkozó fejlesztési célok szolgálhatják a versenyképességi funkciót. A régiós tervezésben ez a gondolat hiányzik, ugyanakkor itt nagyobb hangsúly fektetődik az alapkompetenciákra, ami közvetlenül is versenyképességi tényező és a közoktatásnak ebben kulcsszerepe van. Szükség van a közoktatás versenyképességhez való hozzájárulásának az ágazat és a komplex fejlesztés oldaláról való közös definiálására, és ennek az ágazati és a területi tervezésben való figyelembe vételére.
62
Forrásjegyzék 1. Közép-Magyarországi Régió Közoktatás-fejlesztési Stratégiája 2007-2013 (2006.) 2. Közép-magyarországi Operatív Program 2007-2013 (2007.) 3. Közép-magyarországi Operatív Program 2007-2013 Akcióterv 4. prioritás – A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése (2008.) 4. Közép-magyarországi Operatív Program 2007-2013 Akcióterv 2009-10 (2009.) 5. Társadalmi Megújulás Operatív Program 2007-2013, (2007.) 6. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007-2013, 2007.07.02 7. A hazai területfejlesztési támogatási rendszer átfogó értékelése 1996-2008, NFGM, 2009 (http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/terfejl/hirek/terf_tam_rend.html) 8. Dr. Csizmadia Zoltán Észak-magyarországi régió – Esettanulmány (2009.) 9. A Központi Régió Honlapja - www.kozpontiregio.hu 10. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja - www.nfu.hu 11. A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács honlapja – www.baft.hu
63
Mellékletek 1. Melléklet: Segédtáblázat a közoktatás-fejlesztési stratégia térségspecifikusságának megítéléséhez
Közoktatási téma/terület
1. Az oktatási intézményhálózat alakítása Kistérségi közoktatási társulások oktatási funkcióinak erősítése Intézmény-hálózat racionalizálása és az ehhez kapcsolódó eszközfejlesztés, az elaprózódás csökkentése Óvodai hálózat növelése Kistérségek szerepének erősítése (szakmai feladatok megsegtésében) Központi Közoktatási adatbázis kialakítása a többcélú kistérségek központjaiban Regionális oktatási intézmények létrehozása Intézményi munkarendek megváltoztatása Infrastruktúra fejlesztése Többcélú intézmények létrehozása (óvoda +1-4 iskola), közös működtetés preferálása Iskolabusz-hálózat Erdei iskolai hálózat kiépítése 2. Oktatás és gazdaság A szakképzés-fejlesztés gazdasági igényekhez igazítása A régió igénye szerint a pedagógus foglalkoztatási szerkezet átalakítása Szakemberek fejlesztése, átképzése, mobilitásának növelése Az iskolarendszeren belüli szakképzés iskoláinak ösztönzése, provizórikus képzések formájában TISZK iskolák fenntarthatóságának biztosítása; hálózatának bővítése Pedagógiai szakszolgálati hálózat és módszertani központ kialakítása, felszerelése és a tartalmi fejlesztéshez szükséges eszközökkel való ellátása
Országos Üres, oktatáspolitika szlogenszerű mechanikus megjelenítés leképezése
Van térségi dimenzió, de csak mennyiségi vonatkozásban
Van térségi dimenzió, problémaorientált kezelés
-
-
-
+
-
-
-
+
-
-
-
+
-
-
+
-
+
-
-
-
-
-
+
-
-
-
+
-
-
-
+
-
-
+
-
-
-
+ +
-
-
-
+
-
-
-
-
+
+
-
-
-
-
-
+
-
+
-
-
-
-
+
-
-
64
3. Hátrány, leszakadás, integráció, kisebbségi oktatás Lemaradók, társadalomba nehezen beilleszkedők támogatása Felnőtt felzárkózatás, LLL Óvodai hálózat fejlesztés Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása Kisebbségi, nemzetiségi helyzet és oktatás 4. Versenyképesség A versenyképes tudás és a kulcskompetenciák elsajátíttatásának támogatása Központi közoktatási adatbázis kialakítása a többcélú kistérségek központjaiban Infokommunikációs eszközfejlesztés Szakképzés Idegen nyelv
-
-
+
-
-
-
+
-
-
+
+
-
-
-
-
+
-
-
+
-
-
-
+
-
-
+
-
-
-
+ +
-
-
-
65
2. Melléklet: Segédtáblázat a közoktatás-fejlesztési stratégia komplex térségfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedéséhez5
Téma a Közoktatás-fejlesztési Stratégiában
Átfogó célok Regionális oktatási intézmények szükségessége A régió igénye szerint a pedagógus foglalkoztatási szerkezet átalakítása A szakképzés-fejlesztés gazdasági igényekhez igazítása Intézmény-hálózat racionalizálás Központi Közoktatási adatbázis kialakítása a többcélú kistérségek központjaiban Kistérségi közoktatási társulások oktatási funkcióinak erősítése Kistérségek erősítése (szakmai feladatok megsegítésében) Óvodai ellátás növelése Lemaradó, társadalomba nehezen beilleszkedő fiatalok és felnőtt korúak támogatása A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Kisebbségi oktatás Operatív célok Intézményi munkarendek megváltoztatása Infrastruktúra fejlesztése (óvoda, iskolaközpontok kialakítása, magasabb hátrányos helyzetű gyermeklét-számmal rendelkező intézményekben) A versenyképes tudás és a kulcskompetenciák elsajátításának támogatása Többcélú intézmények létrehozása (óvoda +1-4 iskola), közös működtetés
KMOP Akciótervek 2007-2010, közoktatási rész van/nincs azonos/nem*
KMOP társadalmi KMOP infrastruktúra – megújulás- közoktatási iskolai infrastruktúra tartalom van/nincs azonos/nem* van/nincs azonos/nem*
van
-
van
azonos
-
-
-
-
-
-
-
-
van
azonos
van
azonos
-
-
-
-
-
-
van
-
-
-
van
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
van -
azonos -
van -
-
van -
azonos -
van
azonos
van
azonos
van
azonos
van
-
van
-
-
-
-
-
van
-
van
-
van
-
van
-
van
azonos
-
-
van
azonos
-
-
-
-
-
-
5
Ebben a VAN/NINCS oszlop a kapcsolódási pont létezésére, az AZONOS/NEM oszlop annak tartalmi hasonlóságára és komolyságára, mélységére utal az összevetett két dokumentumban megfogalmazottak alapján.
66
preferálása Kistelepüléseken felszabaduló nevelési-oktatási intézmények épületeinek koordinált kihasználása Otthonhoz kötött betegség miatt magántanulói státusban lévő tanulók tanulásának és közösségi színtéren való megjelenésének támogatása Iskolabusz-hálózat Erdei iskolai hálózat kiépítése van azonos A társadalom leszakadó rétegei számára felnőtt-felzárkóztató központok létrehozása Szakemberek fejlesztése, átvan képzése, mobilitásának növelése Az iskolarendszeren belüli van azonos van szakképzés iskoláinak ösztönzése, provizórikus képzések formájában TISZK iskolák fenntarthatósá- van azonos gának biztosítása; hálózatának bővítése Infokommunikációs van van eszközfejlesztés Kistérségi intézményfenntartás Intézmény-hálózat van azonos racionalizálása és az ehhez kapcsolódó eszközfejlesztés Nemzetiségi, kisebbségi oktatás Pedagógiai szakszolgálati hálózat és módszertani központ kialakítása, felszerelése és a tartalmi fejlesztéshez szükséges eszközökkel való ellátása * Tekintettel a téma súlyára, konkretizációjára, „komolyan vételére” is.
-
-
-
-
-
-
-
van van -
azonos -
-
-
-
azonos
van
azonos
-
van
azonos
-
van
-
-
van
azonos
-
-
-
-
van
-
67
3. Melléklet: Az elemzési mátrix struktúrája
Az elemzési mátrix struktúrája: Sorok: Régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának Helyzetelemzés fejezet + SWOT analízise Oszlopok: fejezet/cím; Forrás; Idő-dimenzió: kelet, időpont/időtartam; Elsődleges/másodlagos forrásfelhasználás; Megjegyzés.
68
AKÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓKÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A fejezet címe, ahol tények, adatok megjelennek
A megjelölt forrás (amennyiben van megjelölés)
Az adatok kelte, idősor/állapot
elsődleges/ másodlagos forrás
I. HELYZETKÉP 1.1 A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ TERÜLETI ADOTTSÁGAI, GAZDASÁGI HELYZETE 1. ábra - Egy lakosra jutó SZJA bevételek (megyénként) 2. ábra - Regisztrált munkanélküliek aránya (megyénként) 3. ábra - Pest Megye: Munkanélküliség eloszlása a 2006. évben
TEIR, meh.hu TEIR, meh.hu Pest Megyei Munkaügyi Központ 2006.
elsődleges elsődleges elsődleges
1.2 A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZOKTATÁSI HELYZETE Iskolai végzettségek aránya (%-ban megadva) A 2004/2005. tanév adatai alapján a Régióban 996 óvodaegység működött, amelynek 82,8%-a önkormányzati fenntartású. Az oktatási-nevelési szolgáltatások színvonala többnyire emelkedik. A Régió népessége, migráció
KMOP
másodlagos 2004/2005
PISA felmérés KMOP
elsődleges másodlagos másodlagos
1.3 A RÉGIÓ KÖZOKTATÁSÁNAK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE ÉS VÁRHATÓ ALAKULÁSA DEMOGRÁFIAI TRENDEK Közép-Magyarországi régió népességszáma 2.855.670 fő 1. táblázat: A népességszám alakulása a régióban az 1980-as érték százalékában 2001 és 2006 között Budapest lakossága 61.103 fővel csökkent ... települések óvodai ellátási kötelezettsége 2004 óta megnőtt. Míg korábban a fővárosban - a 2000-2001 közötti időszakban - a csökkenő óvodai igény volt a jellemző…
KMOP KSH Területi Statisztikai Évkönyv
2006.
másodlagos
2004. 2006.
elsődleges
69
Öt év alatt a beköltözések következtében évente átlagosan 16.000 fővel növekedett Pest megye lakossága! 4. ábra Az intézményszám és az egy településre jutó közoktatási intézmények száma a Közép-Magyarországi régióban OKÉV adatok alapján saját szerk. 5. ábra A tízezer lakosra jutó közoktatási intézmények száma kistérségenként a KözépMagyarországi régióban OKÉV adatok alapján saját szerk. 2. táblázat Közép-Magyarország lakónépessége 2001- 2006. január 01. kistérségenként 3. táblázat A 2000—2004 vándorlások – a KMR kistérségeinek adatai
elsődleges elsődleges 2001-2006. január 01 2000-2004
1.4 KÖZOKTATÁSI TRENDEK Óvoda 4. táblázat Óvodai korosztály létszámalakulása a Régióban 5. táblázat Óvodák eloszlása a Régióban a fenntartók szerint - óvodák száma - gyermekek száma 6. táblázat Óvodák fenntartók szerinti eloszlása 7. táblázat Születések száma a régióban 2000-2005 között
2001-2006 2005. 08. 25. 2005/2006 tanév 2005/2006. tanév 2000-2005
Általános iskola 8. táblázat Általános iskolák fenntartó szerinti eloszlása a régióban általános iskolák száma általános iskola létszáma
2005. 08. 25. 2005/2006. tanév
9. táblázat Tanulók száma fenntartók és kistérségek szerint a 2005/2006 tanévben 10. táblázat A budapesti önkormányzatok általános iskolai intézményei kerületenként a 2005/2006-os tanévben 11. táblázat 150 főnél kisebb intézmények kistérségenként (6. ábra) Kislétszámú általános iskolák a régióban 7. ábra Az óvodai és az általános iskolai intézmények területi megoszlása a régióban
2005/2006 tanévben 2005/2006-os tanévben 2001-2005 OKÉV adatok alapját saját szerkesztés
elsődleges 70
KMO gyógyped. 2001-2002. 12. a tábla KMO gyógypedagógia 2005-2006. 12. b tábla 12. c. táblázat. Az enyhe értelmi fogyatékos és az SNI tanulók megoszlása kistérségenként
2001-2002 2005-2006
13. táblázat Pest megyei integrált fogyatékos tanulók száma kistérségenként 14. táblázat Kisebbségi választások a régióban 2006.
Pest megye önkormányzatának feladat-ellátási, intézményműködtetési és fejlesztési terve forrás: választás.hu
2006. 2006.
elsődleges elsődleges
15. táblázat: A roma tanulók arányának változása régiók szerint
Szegregáció kutatás 2004, iskolai kérdőív OM statisztikai adatok
2004.
elsődleges
16. táblázat: A roma tanulók arányának változása településtípusok szerint
Szegregáció kutatás 2004, iskolai kérdőív OM statisztikai adatok
2004.
elsődleges
Középfokú oktatás 17. táblázat Középfokú tanulólétszám 2005/2006 tanév
2005/2006 tanév
Gimnáziumi képzés 18. táblázat Feladatok és tanulók száma kistérségenként 19. táblázat Gimnáziumok és tanulók száma
2005/2006 tanév
Pest megye önkormányzatának 20. táblázat A gimnáziumi feladatellátást igénybe vevő tanulók száma a fenntartó típusa feladat-ellátási, intézményszerint működtetési és fejlesztési terve
2006.
elsődleges
2006.
elsődleges
Gimnáziumi csoportok feltöltöttsége
Pest megye önkormányzatának feladat-ellátási, intézményműködtetési és fejlesztési terve
71
21. táblázat Kollégiumi tanulók létszáma a kollégiumot fenntartó típusa szerint
22. táblázat A kollégiumi nevelésben részt vevők száma kistérségenként A pedagógus bérek központi emelése csökkentette a pályaelhagyók számát, és ez kedvezően hatott a kollégiumokban is, az eddig jellemző nevelőtanár-hiány megszűnni látszik. 23. táblázat Többcélú állami és önkormányzati fenntartású középfokú oktatási intézmények a KM- Régióban
Pest megye önkormányzatának feladat-ellátási, intézményműködtetési és fejlesztési terve Pest megye önkormányzatának feladat-ellátási, intézményműködtetési és fejlesztési terve
2006.
elsődleges
2006.
elsődleges
Budapest Főváros Közoktatásfejlesztési terv 2004
2004.
elsődleges
1.5 GAZDASÁG ÉS MUNKAERŐPIAC 24. táblázat Hiányszakmák Közép-Magyarországon 25. táblázat SWOT 26. táblázat A régió közoktatási alapintézményei
OKÉV vonatkozó tervezési dokumentumok alapján
elsődleges elsődleges
V. Mellékletek 1. számú melléklet 2. számú melléklet A 2006/2007. tanévben működ; (az önkormányzattól kapott működési engedéllyel rendelkez;) nem önkormányzati intézmények megoszlása 3. számú melléklet Óvodai létszámadatok a főváros kerületeiben az elmúlt 5 évben
2001/2002. 2005/2006. tanévben 2006/2007. tanévben 2001/2002. 2005/2006.
72
73
