KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Ügyszámunk: 3100/2013. Iktatószámunk: 46562/2013. Ügyintézőnk: Marcsek Balázs/BJ
Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély HATÁROZAT 1.00
Engedélyes: Kelet Autóbontó és Fuvarozási Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 8652 Siójut, Kinizsi Pál u. 6. KSH azonosító szám: 22771805-4532-113-14 Ügyfél azonosító (KÜJ): 102689291 Telephely azonosító (KTJ): 100213747 Telephelye: Siójut, Kossuth u. 16. szám 115/2 hrsz. Telephelyének EOV koordinátái: X= 170 950 Y= 580 810
2.00
Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység: - veszélyes hulladékok előkezelése Az előkezelés kódja: R12 – átalakítás az R4, R5 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében - veszélyes hulladékok hasznosítása A hasznosítás kódja: R4 – fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása R5 – egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása Engedélyes részére környezetvédelmi szempontból engedélyezem, hogy a 3.00 pontban megadott összetételű és mennyiségű veszélyes hulladék előkezelését és hasznosítását végezze.
3.00
A kezelhető hulladék jellemzői: EWC kódszám 16
16 01 16 01 04*
Mennyiség
Megnevezés
A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó kiselejtezett járművek, azok bontásából, valamint a járművek karbantartásából származó hulladékok 1 200 tonna/év, de termékként tovább nem használható járművek maximum 4 db/nap
EWC 16 01 04* kódú hulladék összetétele: Kérjük, hogy válaszukban hivatkozzanak az iktatószámunkra !
Telefon: (22) 514-300 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Telefax: (22) 313-564 Levélcím: 8002 Székesfehérvár Pf.: 137 Honlap: http://kdtktvf.zoldhatosag.hu y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetett\2013\5 - sajat honlap\hulladékos\3100-13-1.doc
Ügyfélszolgálat: (22) 514-310 Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 830-1200 Szerda: 830-1200 és 1300 – 16 00 Péntek: 830 – 12 00 Kedd, Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás!
2 –
Veszélyes összetevők: Kénsav vagy ólom akkumulátor, olajszármazékok (motor-, hajtómű- és kenőolajok), egyéb folyadékok (fékfolyadék, ablakmosó-folyadék)
–
Nem veszélyes összetevők: Fém, műanyag, gumi és üveg alkatrészek
4.00
Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység ismertetése:
4.01
A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület (telephely) megnevezése: Siójut, Kossuth u. 16. szám 115/2 hrsz. alatti ingatlan területe A telephely területe 8 800 m2, a telephely beépített területe 1 100 m2 (iroda, műhely és raktár). A műhely előtti 150 m2-es betonozott, elfolyóval és ülepítővel rendelkező terület a kezelendő hulladékok tárolására szolgál. A hulladék kezelése a műhelyben valósul meg, melynek padozata vízzáró, folyadék át nem eresztő borítással, valamint elfolyóval és ülepítővel ellátott. A veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló üzemi gyűjtőhely betonozott, a beton alatt kavicságyba fektetett dréncső található.
4.02
A 150 m2 területen egyidejűleg maximálisan gyűjthető hulladék mennyisége: 10 tonna EWC 16 01 04* kódú hulladék, amely 10 db gépjármű roncsnak feleltethető meg.
4.03
A hulladékkezelési technológia: A telephelyre beszállított és átvett működésképtelen gépjárműveket a bontás előtt a műhely előtti 150 m2-es betonozott, elfolyóval és ülepítővel rendelkező területen gyűjtik. A gépjárművek fődarabokra, részegységekre és alkatrészekre történő bontását, a gépjárművekben lévő elhasználódott olajszármazékok és akkumulátorok eltávolítása, vagyis szárazra fektetése egy erre a célra kialakított műhelyben történik, amely egy zárt terület, szilárd, betonozott aljzatú, hidegpadlós burkolattal ellátott, fűtött helyiség. A műhely padozata vízzáró, folyadék át nem eresztő borítással ellátott. A bontóműhely szintén elfolyóval és ülepítővel került kialakításra. A bontás során elsőként az akkumulátorok kiszedése történik, melyeket erre a célra kialakított gyűjtőhelyen gyűjtenek. Következő lépésként a gumiabroncsokat távolítják el, melyeket szelektálnak újrafutózható vagy selejt formába. A selejt gumiabroncsokat egy erre a célra kialakított tárolóban gyűjtik. A gépjárművekben lévő folyadékok (benzin vagy gázolaj, fékolaj, hidraulika olaj, fáradt olaj, hűtőfolyadék) eltávolítását speciális vákuumos leeresztő berendezéssel végzik. Az elhasználódott olajszármazékok, mint veszélyes hulladékok üzemi gyűjtőhelyen kerülnek összegyűjtésre. A kiszerelést követően az alkatrészeket a szennyeződésektől a szomszédos, azonos kialakítású műhelyben tisztítják, majd a raktárépületben polcokon tárolják az értékesítésig. A bontás során keletkező hasznosítható alkatrészek értékesítésre kerülnek, a nem értékesíthetőek engedéllyel rendelkező kezelőnek, mint hulladék kerülnek átadásra. A hasznosítható alkatrészek hasznosításának aránya az éves beérkezett hulladék mennyiségének max. 10-15 %-a. A bontás során keletkező fémhulladékokat összepréselik és konténerekben tárolják az elszállításig.
4.04
Környezetvédelmi jellemzők: A telephely rendelkezik vezetékes vízellátással, melyet a települési ivóvíz-hálózatról biztosítanak. A telephelyen nincs technológiai vízfelhasználás, nem keletkezik ipari eredetű szennyvíz. A kommunális szennyvizet a települési szennyvízcsatorna-hálózatra vezetik rá. Kommunális szennyvíz a telephely szociális létesítményeiben keletkezik,
3 mennyisége maximum napi 500 l. A telephelyre hulló és a burkolt felületről összegyűlt csapadékvíz egy olajfogó műtárgyon (Bárczy-féle csatornaszem szűrő) keresztül kerül a Siójut Kossuth L. út mellett meglévő burkolt csapadékvíz-elvezető árokba. A létesítmény rendelkezik a Felügyelőség által kiadott, 19568/2012. ügy- és 76734/2012. iktatószámú vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A műhelyek fűtését földgáztüzelésű hősugárzókkal, az iroda és szociális helyiségek fűtését földgáztüzelésű fali kazánnal valósítják meg. A berendezés kis teljesítményű, 20-30 kW. A telephelyen sem pontszerű, sem diffúz légszennyező forrás nem üzemel. 4.05
A hulladékkezelési tevékenység során képződött hulladékok megnevezése és kezelése: EWC 16 01 03 Termékként tovább nem használható gumiabroncsok, EWC 16 01 08* Higanyt tartalmazó alkatrészek, EWC 16 01 18 Nem-vas fémek, EWC 16 01 06 Termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem tartalmaznak sem folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket, EWC 16 01 17 Vasfémek, EWC 13 02 05 * Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok, EWC 16 01 14* Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok, EWC 16 01 13* Fékfolyadékok, EWC 15 02 02* Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat, EWC 16 01 07* Olajszűrők, EWC 16 06 01* Ólomakkumulátorok Az autóbontási tevékenység során keletkezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok engedéllyel rendelkező kezelő szervezetekhez kerülnek elszállításra.
4.06
Az Engedélyes hulladékkezelést szolgáló eszközei, személyi, pénzügyi feltételei: Személyi feltétel: A hulladékkezelési tevékenységgel 6 fő érintett. Autószerelő, gépjármű technikus, karosszérialakatos, mezőgazdasági gépszerelő, -üzemeltető végzettséggel rendelkező személyzet, továbbá a hasznosítási tevékenység végzése során környezetvédelmi mérnököt alkalmaznak környezetvédelmi megbízottként. Pénzügyi feltétel: Az Engedélyes az esetlegesen bekövetkező környezeti károk elhárítása céljából környezetvédelmi felelősségbiztosítással, valamint elkülönített pénzösszeggel rendelkezik. Tárgyi feltétel: Vákuumos olajleeresztő berendezés, emelő, hidegvágó, kézi szerszámok, targonca
4.07
A tevékenység felhagyására, utógondozásra vonatkozó információk: A tevékenység felhagyását követően a keletkező és tárolt hulladékok, anyagok elszállításra kerülnek.
4.08
A tevékenység hibás működésére, monitoringra vonatkozó információk: A kezelés szempontjából kritikus ellenőrzési pont a veszélyes hulladékok eltávolítása a gépjárműroncsokból, illetve a veszélyes hulladékok gyűjtőhelyre szállítása. Az olajelszívó berendezések használata, valamint a műhely padozatának kialakítása és a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely kialakítása révén csökkenthető a szennyezés kockázata. Az esetlegesen bekövetkező olajelfolyás esetére kármentesítő anyagként (felitatóanyag) fűrészpor, illetve homok áll rendelkezésre, melyet a kármentesítés után veszélyes hulladékként kezelnek.
5.00
Környezetvédelmi előírások:
5.01
A 150 m2 alapterületű szilárd burkolatú, olajfogóval ellátott területen egyidejűleg maximálisan 10 tonna mennyiségű hulladék gyűjthető. Ezen mennyiségi küszöbérték elérése esetén a további hulladékátvételt fel kell függeszteni. Az átvétel ismételt megkezdése csak a felszabaduló szabad kapacitás esetén, illetve annak mértékéig engedélyezett.
4 5.02
Az autóbontási tevékenységet, úgy kell végezni, hogy az Engedélyes hozzájáruljon a jogszabályban meghatározott hulladékká vált gépjárművek újrahasználatának és hasznosításának együttes illetve az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttes arányának mértékének biztosításához.
5.03
A termékfelelősség, valamint a gyártói felelősség elve alapján, amennyiben a hasznosítási tevékenység során keletkező alapanyag minősége nem megfelelő, illetve felhasználása, alapanyagként történő értékesítése nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell.
5.04
A hulladékká vált gépjármű bontását és az abból származó bontott alkatrészek, tartozékok, összetevők és anyagok újrahasználatra, újrahasználatra történő előkészítésre, hasznosításra, továbbá ártalmatlanításra történő továbbadását kizárólag a bontó végezheti. A gyártói kötelezettségek és hasznosítási arányok teljesítése érdekében a bontás során kinyert elkülönített anyagok, elemek, alkatrészek, továbbá az ezekből származó hulladék kizárólag a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti jogosultnak adhatók át újrahasználatra, újrahasználatra történő előkészítésre, hasznosításra vagy ártalmatlanításra.
5.05
A hulladékká vált gépjármű kezelését megelőzően a gépjárművet szét kell bontani. A bontás során szét kell választani és elkülönítetten kell gyűjteni a külön megjelölt, vagy más módon azonosíthatóvá tett anyagokat, folyadékot, veszélyes és egyéb összetevőket, valamint az újrahasználható alkatrészeket és a hasznosítható anyagokat. A bontás során kinyert elkülönített anyagokat, elemeket, alkatrészeket, tartozékokat, összetevőket, továbbá az ezekből származó hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni.
5.06
A zúzást megelőzően a hulladékká vált gépjárműből legalább az alábbi alkatrészeket vagy anyagokat kell eltávolítani, kivágni, kibontani: a) a katalizátorokat, b) a rezet, alumíniumot vagy magnéziumot tartalmazó fém alkatrészeket, c) a gumiabroncsokat, d) a veszélyes anyagot vagy hulladékot tartalmazó elemeket, alkatrészeket, e) az akkumulátort, f) az üzemanyagot, olajat, fékfolyadékot, g) a nagyobb méretű műanyag alkatrészeket, h) az üveget tartalmazó elemeket, alkatrészeket, valamint i) a folyadékokat.
5.07
A hulladékokkal végzett tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy a környezet veszélyeztetésének és szennyeződésének megakadályozása biztosított legyen.
5.08
A kezelés során keletkező hulladékok átadása előtt meg kell győződni arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.
5.09
Hűtőközeg lefejtését csak arra megfelelő engedéllyel és előírásoknak megfelelő technológiával rendelkező kezelő végezheti.
5.10
A kezelésre átvett hulladékokról a naprakész nyilvántartás alapján, a jogszabály szerinti adatszolgáltatást meg kell küldeni a Felügyelőségre. Határidő: először 2013. július 10., majd a tárgynegyedévet követő 8. munkanapig. A kezelési tevékenységről a heti rendszerességgel végzett nyilvántartás alapján az előírt adatszolgáltatást meg kell küldeni a Felügyelőségre. Határidő: először 2014. március 1., majd évente március 1.
5.11
A kezelésről sorszámozással ellátott üzemnaplót kell vezetni, melynek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell: az átvett/beszállított hulladék mennyiségét; a telephelyre
5 történő beszállítás időpontját; a bontási tevékenység elvégzésének időpontját, körülményeit; a kezelés során alkatrészként kinyert (hasznosított) mennyiséget; a kezelés során keletkezett hulladékok megnevezését (EWC kódját), mennyiségét, a hulladékok átvevőinek azonosító adatait, a kiszállítás időpontját, az egyéb adatszolgáltatásokhoz szükséges információkat, adatokat, valamint a kezelőlétesítmény működésére vonatkozó adatokat. 5.12
Az Engedélyes hulladékkezelést akkor végezhet, ha a tevékenységéből eredő, esetlegesen bekövetkező havária helyzet elhárítására megfelelő mértékű pénzügyi garancia meglétét folyamatosan biztosítja.
5.13
Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás következik be, a bekövetkezéstől számított 15 napon belül a Felügyelőség felé jelenteni kell.
5.14
A tevékenység során előforduló rendkívüli eseményeket a Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az Engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni.
5.15
Amennyiben az Engedélyes az engedélyezett tevékenységet az engedély időbeli hatálya után is végezni kívánja, úgy az erre irányuló kérelmet legalább 60 nappal korábban be kell nyújtani a Felügyelőségre a jogszabály szerinti adattartalommal.
6.00
A hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyásának feltételei: Amennyiben az Engedélyes az engedélyezett tevékenységet nem kívánja végezni, a tevékenység megszüntetését megelőző 30 nappal a Felügyelőségnek be kell jelenteni. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyása, megszüntetése esetén, a Felügyelőség az engedélyt hivatalból visszavonja.
7.00
Az Engedélyest és a határozatot hatósági nyilvántartásba veszem.
8.00
Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelős személy a határozat kiadmányozását követően gondoskodjon a határozatnak – a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve - a Felügyelőség internetes honlapján való közzétételéről.
9.00
Határozatom időbeli hatálya az előkezelési, hasznosítási tevékenységre vonatkozóan 2018. április 30.
10.00 Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel. 11.00 Jogorvoslat 11.01 A szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az jelen döntésem elleni fellebbezés keretében támadható meg. 11.02 Döntésem ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, de hozzám 2 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A Főfelügyelőség jelen döntést helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, avagy a megsemmisítés mellett új eljárásra utasíthat. 11.03 A jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a. A természetes személyek által a jogorvoslati eljárásért fizetendő díj a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. A társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. INDOKOLÁS A Kelet Autóbontó és Fuvarozási Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Engedélyes) 2013. február 7-én hulladékkezelési engedély kérelmet nyújtott be a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (továbbiakban: Felügyelőség), tekintettel arra, hogy a Felügyelőség által 2854/2008. ügy- és 31818/2008. iktatószámon az
6 Engedélyes részére kiadott hulladékkezelési tevékenységet engedélyező határozat 2013. április 30-án hatályát veszti. A kérelmet a benyújtásakor hatályos, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet (továbbiakban: vesz.hull.R.), a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.), a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: hull.eng.R.), a hulladékká vált gépjárművekről szóló 444/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: gépjárműR.) és a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet (továbbiakban: R.) előírásait figyelembe véve vizsgáltam. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet (továbbiakban: DíjR.) 1. számú melléklet I. fejezet 5. és 11.(veszélyes hulladék előkezelése), valamint 7. és 11. (veszélyes hulladék hasznosítása) pontjai alapján összesen 885 000 forint. Az Engedélyes az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásakor megfizette. A Felügyelőség 14589/2013. iktatószámú végzésében hiánypótlás benyújtására szólította fel az Engedélyest, aki a 24565/2013. számon iktatott beadványával elegett tett a felszólításnak. További adatok megküldése érdekében a Felügyelőség a 34761/2013. iktatószámú végzésével tényállás tisztázására szólította fel az Engedélyest, aki a 36371/2013. és 39762/2013. számokon iktatott beadványaival megküldte a kért adatokat. A Felügyelőségre benyújtott hulladékkezelési engedélyezési dokumentáció és kiegészítései tartalmazták a kérelmező nevét, statisztikai azonosító jelét, a telephely adatait, a tevékenység műszaki és környezetvédelmi szempontból lényeges leírását, a kezelni kívánt veszélyes hulladék összetételét, mennyiségét, a kezelési technológiáját, az anyagmérleget, a kezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, a kezelés telephelyére vonatkozó információkat, a telephelyengedély és a használatbavételi engedély másolatát, a környezetbiztonságra vonatkozó tervet, a kezelés során keletkező hulladék keletkezésének megelőzésére és kezelésére tervezett intézkedések leírását, a Ht. 11. §-a szerinti nyilatkozatokat valamint a hulladékkezelést szolgáló műszaki és pénzügyi eszközök, személyi feltételek ismertetését. A fentiek figyelembe vételével megállapítottam, hogy ezen hasznosítási tevékenység a veszhullR. 19. §-ában meghatározott, az engedély megadásához különösen figyelembe veendő szempontoknak megfelel. A vesz.hull.R. 5. § (7) bekezdése, valamint a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII.4.) Korm. rendelet értelmében a veszélyes hulladék kezelőinek környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazniuk. A környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII.4.) KTM rendelet 2. §-a előírja a képesítési feltételeket. Az Engedélyes a jogszabályi előírásoknak megfelelő végezteséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat alkalmaz. A kérelem és kiegészítései alapján megállapítottam, hogy a kérelmezett jelen hulladékkezelési tevékenység nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklet hatálya alá. A dokumentációból megállapítható, hogy az Engedélyes a keletkező veszélyes hulladékok gyűjtéséről veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen gondoskodik, melynek üzemeltetési szabályzatát a Felügyelőség a 61377-18/2004. számon hagyta jóvá. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a tevékenység végzésére a kérelmező rendelkezik a szükséges személyi, pénzügyi és tárgyi feltételekkel. A R. 1. számú mellékletének 19. pontjában, 3. számú mellékletének 11. pontjában valamint a gépjárműR. 4. számú mellékletében meghatározott feltételek rendelkezésre állnak. A kérelem tartalmazta azokat az információkat, környezetvédelmi szempontból megítélhető.
amelyek
alapján
a
tevékenység
7 A környezetvédelmi előírások betartása mellett a környezet veszélyeztetésével nem kell számolni, ezért a hulladékkezelési tevékenységet környezetvédelmi szempontból engedélyeztem. Az eljárás során a 36583/2013. és a 40381/2013. iktatószámú leveleimben megkerestem az illetékes szakhatóságokat. A Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az XV-R074/00645-2/2013. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában közegészségügyi szempontból hozzájárult a hulladékkezelési engedély kiadásához. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2013. április 15-én a Kelet Autóbontó és Fuvarozási Kft. hulladékkezelési (veszélyes hulladék előkezelés és hasznosítás) engedélyezésének ügyében szakhatósági állásfoglalás kiadása miatt kereste meg a Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét. A megküldött dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a szakhatósági hozzájárulás kiadásának közegészségügyi akadálya nincs. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/C. § (1) bekezdésének a) pontja alapján hoztam meg. Az önálló fellebbezési jogot a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki. E rendelkezés értelmében végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve a Ket. 98. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott eseteket. Hatóságom hatáskörét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés b) pontja, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapította meg.” A Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Siófok Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a 14-8/344-3/2013/S-HAT számú szakhatósági állásfoglalásában tűzvédelmi szempontból a hulladékkezelési engedély kiadásához hozzájárult. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Kelet Autóbontó Kft., mint ügyfél kérelmére indult működési ügyben a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint engedélyező hatóság 2013. május 3-án megkereste a Siófok Katasztrófavédelmi Kirendeltséget, mint elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A 2013. május 3-án megtartott helyszíni szemle tapasztalatai, valamint a benyújtott tűzvédelmi dokumentációk alapján a veszélyes hulladék előkezelési és hasznosítási tevékenység működési engedély megadásához hozzájárultam. Döntésem a fenti jogszabályi rendelkezések alapján hoztam. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén alapul. Hatáskörömet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatóság és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 346/2006. (XII. 23.) Korm. r. 32/C § (1) bekezdés d) pontja, a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.” A Ht. 2.§ 46. pontja szerint az újrahasználatra előkészítés: tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy
8 alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen. A veszhullR. 18. § (1) bekezdése szerint a veszélyes hulladék hasznosítása olyan kezelési tevékenység, amelynek révén a kezelésnek alávetett veszélyes hulladékot alapanyagból előállított termékkel egyenértékű termékké alakítják át. A benyújtott kérelem, a kiegészítések és a Felügyelőségen rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a szóban forgó előkészítő és újrahasználatot lehetővé tévő műveletsor, amely folytán veszélyes hulladékból alkatrész lesz, hulladék hasznosítási folyamat. Abban az esetben, ha a hulladékok kezelésére nem a kérelemben vázolt hasznosítást alkalmaznák, akkor hulladékként kellene gondoskodni a további kezeléséről. Ezzel együtt az alkatrészként történő ismételt felhasználással csökkenthető a primer alapanyag felhasználás, mely a hulladékgazdálkodás több alapelvével is szinkronban van. Az alkalmazott technológia a hulladék anyagának termelésben, vagy szolgáltatásban történő ismételt felhasználása alkalmas. A Ht. 7. §-a és a Ht. 6.§ (3) bekezdése alapján a végzett tevékenység megfelel a hulladékgazdálkodás általános szabályainak is, amely szerint a hulladékgazdálkodási módszerek közül mindig a magasabb prioritásút kell alkalmazni. Ennek megfelelően a kezelendő hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, akkor hasznosítani kell. A hulladékkezelő telepen egyidejűleg átvehető hulladék mennyiségét meghatároztam az 5.01 pontban, tekintettel arra, hogy az elfolyóval és ülepítővel ellátott vízjogi engedéllyel rendelkező felület befogadó kapacitása behatárolja az egyidejűleg biztonságosan átvehető hulladék mennyiséget. Az előírás betartásával elkerülhető a környezetveszélyeztetés kialakulásának lehetősége, valamint a telephelyen történő indokolatlan hulladék felhalmozódás. Az 5.02 pontban tett előírást a gépjárműR. 6. § a), b) és c) pontjai alapján tettem, tekintettel arra, hogy a gépjárműR-ben rögzített gyártói kötelezettség teljesüljön, miszerint a 1980. január 1. napja előtt gyártott gépjárművek esetén az összes hulladékká vált gépjármű - az átlagos gépjárműtömeget alapul véve - újrahasználatának és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 75 tömegszázalékot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttes aránya legalább az évi 70 tömegszázalékot érje el. A 2006. január 1. napját követően az összes hulladékká vált gépjármű - az átlagos gépjárműtömeget alapul véve - újrahasználatának és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 85 tömegszázalékot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttes aránya legalább az évi 80 tömegszázalékot érje el. A 2015. január 1. napját követően az összes hulladékká vált gépjármű - az átlagos gépjárműtömeget alapul véve - újrahasználatának és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 95 tömegszázalékot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttes aránya legalább az évi 85 tömegszázalékot érje el. Az 5.03 pontban szereplő előírást a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény alapján tettem. Az 5.04 pontban tett előírást a gépjárműR. 11. § (4) és (7) bekezdése alapján tettem. Az 5.05 pontban tett előírást a gépjárműR. 11. § (5) és (8) bekezdése alapján tettem. Az 5.06 pontban tett előírást a gépjárműR. 11. § (6) bekezdése alapján tettem. A hulladékokkal végzett tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy a környezet veszélyeztetésének és szennyeződésének megakadályozása biztosított legyen. Az 5.07 pontban tett előírást a Ht. 4. §-a alapján tettem, miszerint minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. Az 5.08 pontban tett előírást a Ht. 31. § (1) és (5) bekezdései alapján tettem. A szabályozott anyagot tartalmazó berendezések kezelése tekintetében az 5.09 pontban fogalmaztam meg előírást, figyelemmel az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes
9 fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. (XII.20.) Korm. rendeletben foglaltakra. A tevékenység során keletkező, illetve más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladékkal, a hulladék kezelésével, a kezelő létesítmény működésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség és az adatszolgáltatási bejelentésére vonatkozóan az 5.10 pontban tettem előírást, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartásiés adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm rendelet (továbbiakban: hull.nyilv.R.) 4. § (1), (2) b) és (3) bekezdései, és a 13. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Az üzemnapló vezetési kötelezettséget a vesz.hull.R. 6. § b) pontjában megfogalmazottak felhatalmazása alapján írtam elő határozatom 5.11 pontjában. Meghatároztam minimális tartalmi követelményeit, mely a végzett kezelési tevékenység nyomon követését is segíti. A Felügyelőség a kezelőtől tájékoztató adatot, összefoglalót, igazolást, jelentést kérhet a Ht. 82. § (1) bekezdése alapján. A bontás során kiszerelt, még további felhasználásra alkalmas és minősített egységek, alkatrészek értékesítésre kerülnek. A bontás során kinyert veszélyes és nem veszélyes hulladékok a kezelésükre engedéllyel és feljogosítással rendelkező kezelőkhöz kerülnek átadásra. Az Engedélyes kérelméhez mellékelte a havária helyzet elhárítása céljából, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezetként, a környezetszennyezési felelősségbiztosítás igazolásának másolatát. A pénzügyi fedezetet mindaddig folyamatosan biztosítani kell, amíg a tevékenységet folytatja, hiszen ez a tevékenység végezhetőségének egyik alapfeltétele a Ht-ben és a veszhullR. 25 §. (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel. Erre vonatkozóan az 5.12 pontban szerepeltetek előírást. Amennyiben jelen határozatban meghatározott feltételekben változás következik be, a változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül a Felügyelőség felé jelenteni kell a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 82. § (1) bekezdésben és a hull.eng.R. 14. § (1) bekezdésben foglaltak alapján. Erre vonatkozó előírást szerepeltetek határozatom rendelkező részének 5.13 pontjában. Az 5.14 pontban szereplő előírást a Kvt. 8. § (1) és (2) bekezdése alapján tettem. Az 5.15 pontban az engedélyezett hulladékkezelési tevékenység felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség teljesítési határidejét az eljárás időszükségletének figyelembevételével a 2013. január 1. napjától hatályos hull.eng.R. 14. § (5) bekezdéssel összhangban állapítottam meg, miszerint az engedély jogosultjának az engedélye időbeli hatályának lejárta előtt legalább 60 nappal kell benyújtania az új engedély iránti kérelmét. Az engedélyezett tevékenység felhagyására, megszüntetésére vonatkozóan a 6.00 pontban tettem előírásokat a hull.eng.R. 14. § (2) bekezdésére és a 15. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel. Határozatomat a Ht. 15. § (2) bekezdése és a Ht. 62. § (1) bekezdése alapján hoztam meg. A Ht. 80. § (3) bekezdését figyelembe véve, a 8.00 pontban rendelkeztem. Az engedély időbeli hatályát a 9.00 pontban foglaltak szerint a Ht. 79. § (1) bekezdése alapján állapítottam meg. Az eljárási költség megállapításáról határozatom 10.00 pontjában foglaltak szerint, a Ket. 72. § (1) bekezdés de) és dd) pontja valamint a 153. § 2. pontja alapján rendelkeztem. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2013. május 22. A Felügyelőség az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. A határozat 11.00 „Jogorvoslat” című fejezetében az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: -
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdésére figyelemmel - mely szerint, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs
10 helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg – jelen határozatom 11.01 pontjában rendelkeztem. -
Az ügy érdemében hozott első fokú határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés dg) pontjára figyelemmel, a 11.02 pontban rendelkeztem. Felterjesztés esetén a másodfokú eljárás során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (5) bekezdése szerint a a szakhatóság jogorvoslati díját - amelynek mértéke azonos az elsőfokú eljárás díjtételével - a jogorvoslati eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles a másodfokon eljáró intézet részére a (3) bekezdésben meghatározottak szerint megfizetni. Azon ügyfelek, akikkel a Felügyelőség döntését postai úton közli, a Ket. 78. § (10) bekezdése, és a 99. § (1) bekezdése alapján a közléstől, azaz a kézhezvételtől számított 15 nap áll rendelkezésre jogorvoslati kérelem benyújtására. A jelen döntésem, amennyiben fellebbezést nem terjesztettek elő, a közlés utáni 15. napot követő napon külön értesítés nélkül jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A 11.03 pontban az alábbiakra tekintettel rendelkeztem: Fellebbezés esetén a DíjR. 2. § (4) bekezdése alapján a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-át kell fizetni, amely jelen esetben 442 500,- Ft. Természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében a jogorvoslati eljárás díja a DíjR. 2. § (5) és (7) bekezdései alapján az alapeljárás díjának 1 %-a, azaz 8 850,- Ft.
A Felügyelőség döntését a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (1)-(2) bekezdése és Ht. 62. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése és az 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja, és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V.18.) KöM rendelet szerint jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről intézkedtem határozatom 7.00 pontjában foglaltaknak megfelelően. A Korm. rendelet 32/B. § (2) bekezdése szerint, határozatomat tájékoztatásul megküldöm az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak. Székesfehérvár, 2013. május 9. dr. Zay Andrea igazgató megbízásából
Bognár József engedélyezési igazgatóhelyettes
