KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG Ügyszám: 11464/2014. Iktatószám:51601/2014. Ügyintéző: Bujdosó Julianna Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély HATÁROZAT 1.00 Engedélyes:
Biofuna Mezőgazdasági Szolgáltató Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 8300 Tapolca Kossuth u. 2. Statisztikai azonosító jele: 11324382-3821-113-19 Ügyfél azonosító (KÜJ): 100132698 Telephely: 8318 Lesencetomaj, Piroscser major 177/2 hrsz. Telephely koordinátái: EOVx = 169 600 m, EOVy = 521 400 m Telephely azonosító (KTJ): 100211879
2.00
Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység: - nem veszélyes hulladék hasznosítása. Az Engedélyes részére környezetvédelmi szempontból engedélyezem, hogy a 3.00 pontban megadott fajtájú és mennyiségű hulladékkal hulladékgazdálkodási tevékenységet végezzen.
3.00
A hasznosítható hulladékok megnevezése, mennyisége: Azonosító kódszám
Mennyiség (tonna/év)
Megnevezés
02
MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, AKVAKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDÁLKODÁSBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZERELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK
02 01
mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás vadászat és halászat hulladéka
02 01 03
hulladékká vált növényi szövetek
03
FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK
03 01
fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származó hulladék
Telefon: (22) 514-300 Telefax: (22) 313-564 Ügyfélszolgálat: (22) 514-310
termelés,
erdőgazdálkodás,
1 882*
Kérem, hogy válaszában hivatkozzon az iktatószámra! Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 830-1200 Levélcím: 8002 Székesfehérvár Pf.: 137 Szerda: 830-1200 és 1300 – 16 00 Honlap: http://kdtktvf.zoldhatosag.hu Péntek: 830 – 12 00 E-mail:
[email protected] Kedd, Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás
y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetett\2014\5 - sajat honlap\hulladékos\11464-14-3.doc
2 03 01 05
fűrészpor, faforgács, darabos eselék, fa, forgácslap és furnér, amely különbözik a 03 01 04-től
1 882*
19
HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, A SZENNYVIZET KÉPZŐDÉSÉNEK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, VALAMINT AZ IVÓVÍZ ÉS IPARI VÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK
19 08
szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről meg nem határozott hulladék
19 08 05
települési szennyvíz tisztításából származó iszap
Összesen:
8 000 9 882*
*A 02 01 03 és 03 01 05 azonosító kódú hulladékok összes kezelhető mennyisége 1882 tonna/év. 4.00
Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység, technológia ismertetése:
4.01
A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület, telephely megnevezése: 8318 Lesencetomaj, Piroscser major 177/2 hrsz-ú bérelt telephely területe.
4.02
A telephelyre vonatkozó információk: A komposztáló telep a Lesencetomaj 0177/2 hrsz. alatti ingatlanon helyezkedik el. A telephely Tapolcától DNy-i irányban Lesencetomajon, Piroscser majorban található. A telephely 2 m magas kerítéssel körbekerített, a teherforgalom számára megfelelő méretű kapuval. A telephely hídmérleggel ellátott. A talajvíz mozgásának és minőségének nyomon követésére 3 db figyelőkút létesült, amelyek mintázása és vizsgálata folyamatos. A területre hulló csapadékvizek összegyűjtése zárt aknában történik, ahonnan a csapadékvizek egy részét a hulladékra visszalocsolják, s amennyiben vissza nem locsolt csurgalékvíz is marad a zárt aknában, úgy azt a befogadó nyilatkozat szerint a DRV Zrt. kezelésében, Tapolca Város Önkormányzatának tulajdonában lévő szennyvíztisztító telep szippantott szennyvíz előkezelőjébe szállítják. A telephelyen a hulladékkezelési tevékenységhez rendelkezésre álló terek a következők: - kezelőtér 1. területe 1064 m2, itt történik a hulladékok fogadása, egy kb 50 m2-es területen, majd a terület többi részén megtörténik a bekeverés, elindul a kezelési folyamat - kezelőtér 2. területe 504 m2, a prizmák forgatásához szükséges - kezelőtér 3. területe 180 m2, a prizmák forgatásához szükséges - tárolótér 4. (nyitott szín) területe 570 m2, ide történik az utolsó forgatás, majd a kész komposzt tárolása értékesítésig Fentiek szerint a hulladékkezeléshez rendelkezésre álló összes terület 2318 m2. A rendelkezésre álló terek vízzáró beton burkolattal ellátottak, és minden oldalról beton szegéllyel vannak körülvéve. A telephelyen hulladék gyűjtés nem történik, a beérkező hulladékot azonnal bekeverik, így a telephelyen a kezelésbe egyidejűleg bevont hulladékok mennyisége: - 19 08 05 azonosító kódú hulladék esetén: 1 600 tonna - 02 01 03 és 03 01 05 azonosító kódú hulladékok esetén 236,4 tonna
4.03
A telephelyen maximum 1836,4 tonna a kezelésbe egyidejűleg bevont hulladékok összes mennyisége
4.04
Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői, tárgyi eszközei:
3 A telephelyen a 3.00 pontban felsorolt nem veszélyes hulladékok hasznosítása történik. A nem veszélyes hulladékokból az adalékanyagokkal történő összekeverést és az oltóanyaggal történő beoltást követően aerob komposztálási technológiával komposztot állítanak elő. A kezelendő hulladékot a termelő szállítja be a telephelyre, zárt konténeres gépjárművekkel. A hulladékokat a beszállítást követően a kezelőtérre ürítik. Itt történik a hulladékok, adalékanyagok és az oltóanyag összekeverése. Adalékanyagként a C:N arány és a nedvességtartalom beállításához faforgácsot, illetve szalmát használnak. Oltóanyagként Biomass-Kappa kerül felhasználásra. Az oltóanyag a komposztálás folyamatát irányítottá teszi, gyorsítja a lebontási folyamatokat, jobb minőségű végterméket, komposztot eredményez. A komposzt alapanyagok összekeverése a kezelőtéren történik. A keverési arányt az iszap és az adalékanyagok szárazanyagtartalma határozza meg, a keverék szárazanyag tartalmának 40 % körülinek kell lennie. Az oltóanyagot 2,5 t %-ban adják a keverékhez, majd 3-3,5 m talpszélességű és 2 m magasságú prizmákat építenek. A komposztálás aerob mikrobiológiai folyamat, ezért főleg az első termofil szakaszban biztosítani kell az anyag levegőzetését. Ezt a prizmák időközönkénti átforgatásával oldják meg, így az anyag keveredésével a prizmák homogenizálása is megtörténik, ami biztosítja, hogy minden komposztálódó részecske átmegy ugyanazon a mikrobiológiai-kémiai folyamaton, így a végtermék homogén, egyenletesen jó minőségű lesz. A prizmák forgatását trágyaszóróval végzik oly módon, hogy a homlokrakodó a prizmázott anyagot a trágyaszóróra rakja, a trágyaszóró azt a forgatandó prizma melletti sávban lerakva újraprizmázza, így a munkaművelet gyakorlatilag folyamatos. A forgatásokat három alkalommal végzik, 1. hét, 3. hét és 6. hét után. A 10. hetet követően a komposztot markológép segítségével a kezelőtérről a komposztáló térre szállítják, ott gúla alakú prizmákba rakva gyűjtik. A komposztálás során folyamatosan mérik a jellemző paramétereket (hőmérséklet, pH). A komposzt mennyisége a kiinduló anyag mennyiségéhez képest térfogatban 20-25 %-kal, tömegben 15-20 %-kal kevesebb a komposztálás során eltávozó víz, CO2, manipulálási veszteség és tömörödés következtében. A komposztálás után a késztermék szántóföldi növénytermesztésben, szőlőkben, gyümölcsösökben, hajtatott zöldségtermesztésben, kertészeti földkeverékekhez, rekultivációhoz használható fel. Kezelés kódja: R3 – Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a komposztálást, más biológiai átalakítási műveleteket, továbbá a gázosítást és a pirolízist is, ha az összetevőket az utóbbiaknál vegyi anyagként használják fel); A komposztálódási folyamat kritikus ellenőrzési pontjai: - az iszap hulladék átvételénél fontos a szárazanyagtartalom, melyet az átadó méréssel igazol - a keverésnél fontos a fa apríték darabok nagysága, 5 cm-nél nagyobb darabok nem juthatnak be a rendszerbe - a prizmák forgatásánál fontos a megfelelő nedvesség, ha szükséges a kiporzás ellen nedvesítés - prizmánként 5 pontban mérik a hőmérsékletet - ezeket az adatokat az üzemnaplóban jegyzik, továbbá a forgatások számát és időpontját is - a forgatásokat 3 alkalommal végzik, 1. hét, 3. hét és 6. hét után, a 10. hetet követően a komposztot a kezelőtérről a komposztálótérre szállítják, ott gúla alakú prizmákban gyűjtik. Tárgyi eszközök: -
teleszkópos rakodó traktor trágyaszóró pótkocsi egytengelyű pótkocsi hídmérleg
4 Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia környezetvédelmi jellemzői: A telephely Tapolca várostól DNy-i irányban 5 km-re található. A major körzetében szántó, lápos rét található. A legközelebbi lakott terület légvonalban Raposka község, 3 km-es távolságban van. Az uralkodó szélirány ÉNy-i, a telephelyen keletkező légszennyező anyag jellemzően nem a legközelebbi lakott terület felé szállítódik. A hulladék felhasználás mellett minimális az anyagfelhasználás, így technológiai hulladék keletkezésével nem számolnak. A dolgozók szociális tevékenységéből csekély mennyiségű kommunális hulladék keletkezik, amely a tapolcai hulladéklerakóra kerül elhelyezésre. A talajvíz mozgásának, a minőség változásának nyomon követésére 1995-ben talajvíz megfigyelő kút létesült a telephely K-i felén. A talajvíz mozgásának és minőségének nyomon követésére 3 db figyelőkút létesült, amelyek mintázása és vizsgálata folyamatos. A telephelyen az alábbi zajforrások okoznak zajkibocsátást: egy homlokrakodó, egy traktor és egy trágyaszóró, ezek üzemelése szakaszos. A telephelyre érkező és távozó szállítójárművek zajterhelése gyakorlatilag elhanyagolható. A telephelyhez legközelebb eső lakóház több mint 1 km-re található, így a hulladék beszállításából, a munkagépek mozgásából adódó zajkibocsátások a lakott területeken nem érzékelhetőek. 4.05
Az Engedélyes hulladékgazdálkodási tevékenységét szolgáló személyi és pénzügyi feltételei: Személyi feltételek: A hulladékkezelő létesítmény kiszolgálását 2 fő látja el. Az Engedélyes környezetvédelmi megbízottat alkalmaz. A hulladékkezelést szolgáló pénzügyi feltételek: Az Engedélyes környezetszennyezési felelősségbiztosítással, jogszabály szerinti pénzügyi eszközökkel rendelkezik.
4.06
A tevékenység hibás működésére vonatkozó információk: Az Engedélyes rendelkezik havária tervvel a rendkívüli esetek kezelésére vonatkozóan.
5.00
Előírások:
5.01
Hasznosításra csak a 3.00 pontban szereplő nem veszélyes hulladékok kerülhetnek.
5.02
A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.
5.03
A tevékenység folytatása során csak megfelelő műszaki állapotú munkagépek és berendezések üzemeltethetők.
5.04
A telephelyen az egyidejűleg gyűjthető hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a határozat 4.03 pontjában rögzített kapacitás adatokat. Ezen mennyiségi küszöbérték elérése esetén a további hulladékátvételt fel kell függeszteni. Az átvétel ismételt megkezdése csak a felszabaduló szabad kapacitás esetén, illetve annak mértékéig engedélyezett.
5.05
Az Engedélyes köteles a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon a birtokába jutott, valamint a mástól átvett és az általa kezelt, illetve másnak átadott hulladékról naprakész nyilvántartás alapján, a jogszabály szerinti adatszolgáltatást megküldeni a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre (továbbiakban: Felügyelőség).
5.06
A kezelésről sorszámozással ellátott üzemnaplót kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a kezelésbe bevont hulladékok fajtánkénti mennyiségét és összetételét; a kiinduláskor vizsgált paramétereket; a telephelyre történő beszállítás valamint az alapanyag tárolóba történő elhelyezés időpontját, körülményeit; a kezelés során vizsgált paramétereket; a vizsgálatok időpontját; a keletkező komposzt mennyiségét; a telephelyről történő kiszállítás időpontját, további felhasználásának módját; a kezelőlétesítmény működésére vonatkozó adatokat.
5 5.07
A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó jogszabály szerinti feltételeknek való megfelelés igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszer tanúsítását be kell nyújtani a Felügyelőségre. Határidő: 2015. július 15.
5.08
Az Engedélyes köteles az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését, továbbá – ha tevékenysége megváltozik vagy megszűnik – az adatszolgáltatási kötelezettségének megváltozását vagy megszűnését a kötelezettség keletkezésétől, megváltozásától vagy megszűnésétől számított 60 napon belül a Felügyelőségnek írásban bejelenteni.
5.09
A hulladékgazdálkodási tevékenységből fakadó környezeti károk elhárítására szolgáló pénzügyi fedezetet folyamatosan biztosítani kell.
5.10
Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás következik be, a bekövetkezéstől számított 15 napon belül a Felügyelőség felé jelenteni kell.
5.11
A tevékenység során előforduló rendkívüli eseményeket a Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az Engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni.
5.12
Amennyiben az Engedélyes az engedélyezett tevékenységet az engedély időbeli hatálya után is végezni kívánja, úgy az erre irányuló kérelmet legalább 60 nappal korábban be kell nyújtani a Felügyelőségre a jogszabály szerinti adattartalommal.
5.13
Amennyiben az Engedélyes a tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, illetve azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, továbbá a hatósági engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérően végzi, hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.
5.14
Tekintettel arra, hogy az Engedélyes hulladékgazdálkodási tevékenységet folytat, felügyeleti díjat köteles fizetni.
5.15
A hulladék hasznosítás során keletkező csurgalékvíz gyűjtőmedence és annak beton gátjának megfelelő műszaki állapotát folyamatosan fenn kell tartani. Továbbá csapadékos időben, amikor csurgalékvíz gyűjtőmedence befogadó kapacitása nem elégséges, gondoskodni kell a keletkező csurgalékvíz elszállításáról, valamint további kezeléséről.
5.16
A diffúz forrás működtetése során tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.
5.17
A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező forrás hatásterületén biztosítani kell.
5.18
A telephelyen folytatott hulladék kezelő tevékenység végzése során kialakuló diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn.
5.19
A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik.
5.20
Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető.
5.21
A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot (üzemzavar) esetén az üzemeltető köteles a Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni, a történteket az üzemnaplóban rögzíteni, és ezzel egyidejűleg a kárelhárítási munkálatokat megkezdeni.
6.00
A hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyásának feltételei: Az Engedélyes az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység folytatásának megszüntetését, befejezését – a megszüntetést, befejezést megelőzően legalább 30 nappal – a Felügyelőségnek köteles bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg az Engedélyesnek a Felügyelőségre benyújtandó dokumentációban be kell mutatnia a telephely működése következtében a környezetet ért hatásokat, továbbá a tevékenység felhagyására, szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó tervet, továbbá igazolnia szükséges, hogy a telephelyen lévő hulladék elszállításáról és további kezeléséről gondoskodott. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyása, megszüntetése esetén, a Felügyelőség az engedélyt hivatalból visszavonja. A Felügyelőség az engedély visszavonása esetén határozatában meghatározza a tevékenység felhagyására, valamint szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó követelményeket.
6 7.00
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Balatonfüredi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete szakhatósági állásfoglalását az alábbi kikötésekkel adta meg: A fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a telephelyen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásuknak-, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról gondoskodni kell. A telephelyen szükség szerint kell a kijelölt dohányzóhelyet, illetve a tiltó rendelkezést biztosítani. Amennyiben a munkakörhöz védőoltási kötelezettsége van a munkáltatónak, azt a dolgozók részére biztosítani kell.
8.00
Az Engedélyest és a határozatot hatósági nyilvántartásba veszem.
9.00
Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelős személy a határozat kiadmányozását követően gondoskodjon a határozatnak – a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve - a Felügyelőség internetes honlapján való közzétételéről.
10.00 A biohulladék – kezelő telep üzemeltetési szabályzatát jóváhagyom. 11.00 Határozatom időbeli hatálya 2019. július 15. 12.00 Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel. 13.00 Jelen határozatom jogerőre emelkedésével egyidejűleg a 13816/2009. ügyszámú, 64306/2009. iktatószámú hulladékkezelési engedély hatályát veszti. 14.00 Jogorvoslat 14.01 A szakhatósági állásfoglalások ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, azok jelen döntésem elleni fellebbezés keretében támadhatók meg. 14.02 Döntésem ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, de hozzám 2 példányban benyújtandó – igazgatási szolgáltatási díjköteles - fellebbezéssel lehet élni. A Főfelügyelőség jelen döntést helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, avagy a megsemmisítés mellett új eljárásra utasíthat. 14.03 A jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a. A természetes személyek által a jogorvoslati eljárásért fizetendő díj a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. A civil szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a civil szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a.
INDOKOLÁS A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségen (továbbiakban: Felügyelőség) a Biofuna Mezőgazdasági Szolgáltató Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Engedélyes) 2014. április 2-án benyújtott kérelme alapján eljárás indult 11464/2014. ügyszámon nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység engedélyeztetése tárgyában. Az Engedélyes részére a Felügyelőség 75634/2006. iktatószámú határozatával (továbbiakban: alaphatározat) engedélyezte települési szennyvizek tisztításából származó szennyvíziszap komposztálását. A határozat a 3277/2008. és a 3433/2009. iktatószámú határozatokkal módosításra került. Az alaphatározat időbeli hatálya 2009. október 31. napjában került megállapításra. Az Engedélyes az alaphatározat időbeli hatálya után is végezni kívánta a hulladékkezelési tevékenységet, ezért 2009. április 8-án a hulladékkezelési tevékenység engedélyezésére irányuló kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre, így az Engedélyes 13816/2009. ügy- és 64306/2009. iktatószámon hulladékkezelési engedélyt (továbbiakban: határozat) kapott. A határozat időbeli hatálya 2014. július 30. A határozatban engedélyezett kezelhető hulladékok összes mennyisége 8190 tonna/év. A határozat 10.12 pontja szerint az Engedélyes a tevékenység felülvizsgálatára vonatkozó engedély kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre 2014. április 2-án. Az Engedélyes által a kérelemhez csatolt dokumentáció alapján, a telephelyen hasznosítani kívánt hulladékok éves mennyisége 10 300 tonna/év.
7 Fentiek alapján a Felügyelőség megállapította, hogy a kérelmezett hulladékkezelési tevékenység a határozatban engedélyezett hulladékkezelési tevékenységhez képest jelentős módosítás, mert a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú mellékletének 107. (nemveszélyeshulladék-hasznosító telep 10 tonna/nap kapacitástól) pontjára figyelemmel a R. 3. számú mellékletének 130. pontja (3. számú melléklet 1– 75., 80–85., 89–94., 96–101., 103., 105–128. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés a) pont abg) alpontja szerinti jelentős módosítása) alá tartozik, azaz a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. Mivel az üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntés nélkül a benyújtott kérelem megalapozottan nem bírálható el, ezért a Felügyelőség az eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 32. §-ának (1) bekezdése alapján a 35760/2014. iktatószámú végzésében felfüggesztette a lefolytatandó előzetes vizsgálati eljárás jogerős lezárásáig. Az Engedélyes ezt követően módosította a kérelmét a hasznosítani kívánt nem veszélyes hulladékok mennyiségét illetően. A 2014. május 7-én érkezett, 37823/2014. számon iktatott módosított kérelem alapján a hasznosítani kívánt nem veszélyes hulladékok összes mennyisége 9882 tonna/év (20,66 %-os növelés az alaphatározatban engedélyezett összmennyiséghez képest). A módosított, hasznosítani kívánt nem veszélyes hulladék mennyiség alapján a hulladékgazdálkodási tevékenység nem tartozik a R. 3. számú mellékletének 107. (nemveszélyeshulladék-hasznosító telep 10 tonna/nap kapacitástól) pontjára figyelemmel a R. 3. számú mellékletének 130. pontja (3. számú melléklet 1– 75., 80–85., 89–94., 96–101., 103., 105–128. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés a) pont abg) alpontja szerinti jelentős módosítása) alá, így a Felügyelőség a 41299/2014. iktatószámú végzésében a felfüggesztés megszüntetéséről rendelkezett és a rendelkező részben foglaltak szerint jelen eljárás folytatásáról döntött. A kérelemhez csatolt dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy az nem felelt meg a Ket. 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mert nem tartalmazta teljes körűen a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.), a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezésről szóló 439/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: hull.eng.R.), a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: hull.nyilv.R.) és a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet (a továbbiakban: BioR.) foglaltakat. A Felügyelőség a 41302/2014. iktatószámú végzésében hiánypótlásra és díjfizetésre szólította fel az Engedélyest, aki a 43754/2014. számon iktatott beadványával megküldte a kért adatokat, valamint igazolta a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: DíjR.) 1. számú melléklete I. részének 7. pontja szerint 470 000 Ft (nem veszélyes hulladék hasznosítás) eljárás igazgatási szolgáltatási díj megfizetését. A Felügyelőség a 49369/2014. iktatószámú végzésében adatok megküldésére szólította fel az Engedélyest, aki a kért adatokat 2014. július 2-án érkezett, 50378/2014. számon iktatott beadványában megküldte. A Felügyelőség 45645/2014. iktatószámú levelében értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról. Civil szervezet az engedélyezési eljárásba ügyfélként nem jelentkezett be. Az eljárás során a 45646/2014. iktatószámú levelemmel megkerestem az ügyben érintett szakhatóságokat: A Veszprém Megyei Kormányhivatal Balatonfüredi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete VE03R/094/02252-2/2014. ügyiratszámú állásfoglalásában szakhatóságként kikötésekkel járult hozzá az engedély kiadásához. A kikötéseket határozatom 7.00 pontjában szerepeltettem. A szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „[…]A kérelemhez mellékelte a nem veszélyes hulladékkezelési dokumentációt, valamint az eljárás igazgatási szolgáltatási díj befizetés igazolását. A megkereséssel együtt benyújtott dokumentáció alapján a nem veszélyes hulladék hasznosítás tevékenység gyakorlásának közegészségügyi akadálya nincs, a rendelkező részben előírtak biztosításával. Az 1. pontra vonatkozó előírást, fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (V.3.) NM. Rendelet 36. §-a tartalmazza.
8 2. pontra vonatkozó előírást, a dohányzóhely kijelöléséről, a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény munkahelyekre vonatkozóan 2. § (1) c) pontja, (2) b) pontja tartalmazza. 3. pontra vonatkozó előírást, a munkakörökhöz kapcsolódó védőoltási kötelezettséget, a Népjóléti Miniszter 18/1998. (VI. 13.) NM rendelet 9. § (1) a) pontja tartalmazza. Szakhatósági állásfoglalásom során az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos követelményekről szóló 16/2002. (V. 10.) EüM. rendelet, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a veszélyes anyagokkal, készítményekkel kapcsolatos eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendelet vonatkozó előírásait vettem figyelembe. Az igazgatási szolgáltatási díjat az 1/2009. (I. 30.) EüM. rendelet mellékletének XI. 13. pontja állapítja meg. A szakhatósági hozzájárulásomat a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdés, és a közigazgatési hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése alapján adtam ki. A fellebbezési joggal kapcsolatos rendelkezést a Ket. 44. § (9) bekezdése tartalmazza. Hatáskörömet az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (1) bekezdése, illetékességemet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete állapítja meg.” A Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság a KDTVH-3952-002/2014. szakhatóságként kikötések nélkül hozzájárult az engedély kiadásához.
iktatószámú
állásfoglalásában
A szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „[…]A 2014. június 11-én érkezett megkeresés (dokumentumok) alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az I. fokú engedélyező hatóság a 13816/2009. ügyszámú (64306/2009. ikt. számú) határozatával hulladékkezelési engedélyt adott a BIOFUNA Mezőgazdasági Szolgáltató és Forgalmazó Kft. (8300 Tapolca, Kossuth u. 2.) – engedélyes – részére, hogy a Lesencetomaj, Piroscser-major, 0177/2 hrsz-ú ingatlanon nem veszélyes hulladék begyűjtését, hasznosítását (komposztálás) végezze. A 64306/2009. ikt. számú hulladékkezelési engedély érvényességi ideje 2014. július 30. Az engedélyes tevékenységét a továbbiakban is folytatni kívánja. A kiszolgáló épületek vízellátása a 21.055-3/1998. és a 21.188/2000. számú határozatokkal módosított 20.8275/1996. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező mélyfúrású kútról biztosított (fürdés, kézmosás), az ivóvíz igényt ásványvízzel oldják meg. A kezelőtér vízzáró betonnal, minden oldalról beton szegéllyel ellátott. A területre hulló csapadékvizek összegyűjtése egy zárt aknába történik, innen egy részét a hulladékra visszalocsolják. A telephelyen 3 db figyelőkút üzemel. Az eredmények alapján a tevékenység enm okoz talaj, ill. talajvízszennyezést. A tevékenység a telephely megfelelő műszaki kialakítása miatt sem felszíni, sem felszín alatti vizeket nem befolyásol. Az érintett területek (telephely: Lesencetomaj 0177/2, kezelő telep: Lesencetomaj 0177/1, 0178/1 hrsz.) vízbázis védőidomot/védőterületet nem érintenek. A fentiek alapján, valamint a tervdokumentációban foglaltak betartása mellett a tervezett tevékenység végzéséből vízgazdálkodási szempontból nem feltételezhető jelentős hatás, így az engedély kiadásához szakhatósági állásfoglalásom rendelkező részében előírások nélkül hozzájárultam. A Vízügyi Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet 7. § (1) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése (továbbiakban: Ket.) határozza meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.”
9 Az Engedélyes kérelme, kiegészítései, valamint a rendelkezésre álló adatok tartalmazták a hull.eng.R. 9. § (1) bekezdésében foglaltakat, így -
az engedélyt kérelmező nevét, székhelyét, telephelyét, valamint statisztikai azonosító adatait;
-
a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység és kezelési művelet megnevezését, az alkalmazandó módszerek, technológia leírását;
-
a telephelyen kezelni kívánt nem veszélyes hulladékok azonosító kódszám szerinti megnevezését, mennyiségét tonna/év mértékegységben, valamint az egy év alatt összesen kezelni kívánt mennyiséget tonna/év mértékegységben;
-
a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület megnevezését;
-
a hulladékgazdálkodási tevékenységekhez szükséges személyi, tárgyi és közegészségügyi feltételeket;
-
a tervezett tevékenységgel érintett telephely címét, helyrajzi számát, műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, állapotát, minőségét, felszereltségét, kapacitását;
-
a telephely helyszínrajzát és bérleti szerződését;
-
a havária tervet;
-
a környezetszennyezési felelősségre is kiterjedő felelősségbiztosítási szerződés meglétének banki igazolását;
-
pénzügyi mérleget, az üzemeltetéshez szükséges forgótőkéről;
-
a céltartalék képzésére vonatkozó tervet;
-
Lesencetomaj Körjegyzője által kiadott telepengedély másolatát;
-
a kérelmező korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységéről szóló, a hull.eng.R. 11. §-a szerinti nyilatkozatot;
-
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak szerint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskeresők alkalmazása lehetőségének figyelembevételéről szóló nyilatkozatot;
-
igazolást, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel;
-
az Engedélyes által előállított komposztra vonatkozóan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága által kiállított forgalomba hozatali és felhasználási engedélyokirat másolatát.
A tevékenység környezetszennyezést kizáró módon történő végzéséhez a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. A környezetvédelmi előírások maradéktalan betartása mellett a környezet veszélyeztetésével nem kell számolni, ezért a hulladékkezelési tevékenységet környezetvédelmi szempontból engedélyeztem. A komposztálás során felhasználható hulladékokat a BioR. 1. számú melléklete ismerteti. Jelen határozatom 3.00 és 5.01 pontjában felsorolt hulladékok szerepelnek a BioR. 1. számú mellékletében. Határozatom 5.02 pontjában szereplő előírást a Ht. 4. § alapján tettem. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 6. § (1) bek. b) és c) pontjai szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. A fentiek alapján az 5.03 pontban előírást tettem. A hulladékkezelő telepen egyidejűleg átvehető hulladék mennyiségét meghatároztam az 5.04 pontban, a hull.eng.R. 9. § (2) bekezdés b) pontja alapján, tekintettel arra, hogy a telephelyen lévő kezelő terek és a telephelyen vízzáróan kialakított térbeton összes befogadó kapacitása behatárolja az egyidejűleg biztonságosan átvehető hulladék mennyiséget. Az előírás betartásával elkerülhető a környezetveszélyeztetés kialakulásának lehetősége, valamint a telephelyen történő indokolatlan hulladék felhalmozódás. A tevékenység során keletkező, illetve más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladékkal, a hulladék kezelésével, a kezelő létesítmény működésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség és az adatszolgáltatási bejelentésére vonatkozóan az 5.05 pontban tettem előírást, a hull.nyilv.R. 4. § (1), (2) bekezdés b) pontja, a 10. § (4) bekezdés b) pontja és a 13. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján.
10 Az üzemnapló vezetési kötelezettséget a Ht. 82. § (1) bekezdésében megfogalmazottak alapján, - a Felügyelőség a kezelőtől tájékoztató adatot, összefoglalót, igazolást, jelentést kérhet - írtam elő határozatom 5.06 pontjában. Meghatároztam a minimális tartalmi követelményeit, mely a végzett kezelési tevékenység nyomon követését is segíti. Tekintettel arra, hogy az Engedélyes a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó Ht. 9. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelés igazolását bemutatni nem tudta, így próbaüzemi jelleggel engedélyeztem a 3.00 pontban szereplő hulladékok hasznosítását, a rendelkező rész 5.07 pontjában foglalt előírás mellett. Az előírás jogalapja a hull.eng.R. 9. § (1) bekezdés h) pontja, valamint a 9. § (2) bekezdés e) pontja, valamint a Ht. 10. § (3) bekezdése. Az 5.08 pontban szereplő előírást a hull.nyilv.R. 11. § (1) bekezdése alapján tettem. Az Engedélyes kérelméhez mellékelte a havária helyzet elhárítása céljából, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezetként, a környezetszennyezési felelősségbiztosítás igazolásának másolatát. A pénzügyi fedezetet mindaddig folyamatosan biztosítani kell, amíg a tevékenységet folytatja. Erre vonatkozóan a Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel, figyelembe véve a hull.eng.R. 9. § (1) bekezdés i) pontját az 5.09 pontban szerepeltetek előírást. Amennyiben jelen határozatban meghatározott feltételekben változás következik be, a változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül a Felügyelőség felé jelenteni kell a Kvt. 82. § (1) bekezdésben és a hull.eng.R. 14. § (1) bekezdésben foglaltak alapján. Erre vonatkozó előírást szerepeltetek határozatom rendelkező részének 5.10 pontjában. Az 5.11 pontban szereplő előírást a Kvt. 8. § (1) és (2) bekezdése alapján tettem. Az 5.12 pontban az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség teljesítési határidejét az eljárás időszükségletének figyelembevételével a hull.eng.R. 14. § (5) bekezdéssel összhangban állapítottam meg, miszerint az engedély jogosultjának az engedélye időbeli hatályának lejárta előtt legalább 60 nappal kell benyújtania az új engedély iránti kérelmét. A tevékenység engedélytől eltérő végzésének jogkövetkezményeiről a Ht. 86. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak alapján az 5.13 pontban rendelkeztem. A Ht. 82/A. § (1) bekezdése alapján felügyeleti díj megfizetését írtam elő a határozatom 5.14 pontjában. A felügyeleti díj mértékét a 82/A. § (3) bekezdése határozza meg. A Felügyelőség 2014. április 16-án helyszíni ellenőrzést tartott az Engedélyes hulladékkezelési engedélye alapján végzett hulladékgazdálkodási tevékenységével kapcsolatosan, melyről 33344/2014. iktatószámú jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyv alapján „A csurgalékvíz medence tele volt csurgalékvízzel, melyből egy elrekesztett csatornán keresztül a csurgalékvíz egy része a szomszédos, kerítésen túli, nádas területre szivárgott. Az Engedélyes nyilatkozata alapján: „Az ellenőrzésen észrevételezett szivárgást a csurgalékvíz medence beton gátjának meghibásodása okozta, a hatósági ellenőrzés után ez a betongát javítása megtörtént, jelenlegi állapot szerint kizárt a csurgalékvíz elszivárgása.” „Extrém mennyiségű csapadék esetén, amennyiben a medence kapacitása nem elégséges a teljes vízmennyiség visszalocsolásig történő tárolására, vállalkozót bízunk meg a víz szippantásával és a DRV Zrt. kezelésében lévő szennyvíztisztító telepre történő szállításával.” A fentiek alapján 5.15 pontba foglalt előírást a hulladék hasznosítási tevékenység során keletkező csurgalékvizek gyűjtéséről a BioR. 3. § (5) bekezdése, valamint a hull.eng.R. 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján írtam elő. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lev.r.) 2. § 8. pontja alapján diffúz forrásnak minősül az olyan levegőterhelést okozó tevékenység vagy felület, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen nem határozhatók meg. Fentiek alapján a hulladék kezelő telep diffúz forrásnak minősülnek.
11 A Felügyelőség megállapította, hogy a telephely a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A határozat 5.16-5.20 pontjaiban a levegőtisztaság védelemmel kapcsolatos előírásokat a Lev.r. 4. §, 5. § (1)(2) bek., 26. § (1)-(2) bek. és 30. § (1) bekezdése alapján írtam elő. A határozat 5.21 pontjában az üzemzavar esetén végzendő feladatokat valamint a levegővédelmi követelmények megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket a Lev.r. 6. számú melléklete és a 34. § (1) bekezdése alapján írtam elő. Az engedélyezett tevékenység felhagyására, megszüntetésére vonatkozóan a 6.00 pontban tettem előírásokat a hull.eng.R. 14. § (2) bekezdésére és a 15. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel. A Ht. 80. § (3) bekezdését figyelembe véve, a 9.00 pontban rendelkeztem. A BioR. 9. § (1) bekezdése szerint a biohulladék – kezelő telep üzemeltetését az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat szerint kell végezni. Az Engedélyes benyújtotta az üzemeltetési szabályzatot, mely tartalmazta a BioR. 9. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában előírtakat. A komposztáló telep üzemeltetési szabályzatának jóváhagyását a 10.00 pontban foglaltak szerint megadottnak tekintem. Az engedély időbeli hatályát a 11.00 pontban foglaltak szerint a Ht. 79. § (1) bekezdése alapján állapítottam meg. Határozatomat a Ht. 15. § (2) bekezdés és a 62. § (1) bekezdés alapján hoztam meg. Az eljárási költség megállapításáról határozatom 12.00 pontjában foglaltak szerint, a Ket. 72. § (1) bekezdés de) és dd) pontja valamint a 153. § 2. pontja alapján rendelkeztem. Az Engedélyes részére korábban kiadott 13816/2009. ügyszámú, 64306/2009. iktatószámú hulladékkezelési engedély visszavonásáról jelen határozatom 13.00 pontjában rendelkeztem. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2014. július 8. A Felügyelőség az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. A határozat 14.00 „Jogorvoslat” című fejezetében az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: -
A Ket. 44. § (9) bekezdésére figyelemmel - mely szerint, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg – jelen határozatom 14.01 pontjában rendelkeztem.
-
Az ügy érdemében hozott első fokú határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés dg) pontjára figyelemmel, a 14.02 pontban rendelkeztem. Azon ügyfelek, akikkel a Felügyelőség döntését postai úton közli, a Ket. 78. § (10) bekezdése, és a 99. § (1) bekezdése alapján a közléstől, azaz a kézhezvételtől számított 15 nap áll rendelkezésre jogorvoslati kérelem benyújtására. A jelen döntésem, amennyiben fellebbezést nem terjesztettek elő, a közlés utáni 15. napot követő napon külön értesítés nélkül jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
-
A 14.03 pontban az alábbiakra tekintettel rendelkeztem: Fellebbezés esetén a DíjR. 2. § (4) bekezdése alapján a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-át kell fizetni, amely jelen esetben 235 000,- Ft. Természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében a jogorvoslati eljárás díja a DíjR. 2. § (5) és (7) bekezdései alapján az alapeljárás díjának 1 %-a, azaz 4700,- Ft.
-
Felterjesztés esetén a másodfokú eljárás során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (5) bekezdése szerint a szakhatóság jogorvoslati díját - amelynek mértéke azonos az elsőfokú eljárás díjtételével - a jogorvoslati eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles a másodfokon eljáró intézet részére a (3) bekezdésben meghatározottak szerint megfizetni.
12 A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 34. § (2) bekezdés szerint határozatomat tájékoztatásul megküldöm az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak. Jelen határozatot a 7/2000. (V.18.) KöM rendelet alapján nyilvántartásba vettem. A Felügyelőség hatáskörét a Korm. rendelet 8. § (1)-(2) bekezdése és a Ht. 15. § (2) bekezdés és 62. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése és 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja állapítja meg. Székesfehérvár, 2014. július 08.
Dr. Zay Andrea igazgató
