KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG Ügyszám: 2552/2013. Iktatószám:12182/2014. Ügyintéző: Bujdosó Julianna
Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély HATÁROZAT 1.00
Engedélyes:
Tapolcafői Téglaipari Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely: 8598 Pápa, Tóradűlő u. 9075/2 hrsz. KSH azonosító száma: 11328953-2332-113-19 Ügyfél azonosító (KÜJ): 100225635 Telephely: 8598 Tapolcafő, Tapolcafői I. téglagyári agyagbánya 01460/4, 01460/6, 01462/10, 9075/2 hrsz. Telephely EOV koordinátái: EOVx: 217 332 m; EOVy: 533 543 m Telephely azonosító (KTJ): 101357907
2.00
Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység: - nem veszélyes hulladékok hasznosítása R12 - Átalakítás az R1–R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (R-kód hiányában ez a művelet magában foglalhatja a hasznosítást megelőző előkészítő műveleteket, mint például az R1–R11 műveleteket megelőzően végzett válogatás, aprítás, tömörítés, pellet-készítés, szárítás, zúzás, kondicionálás vagy elkülönítés); R10 - Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös Engedélyes részére környezetvédelmi szempontból engedélyezem, hogy, a 3.00 pontban megadott fajtájú és mennyiségű (hasznosítását) végezze.
3.00
nem veszélyes hulladék kezelését
A hasznosítható nem veszélyes hulladékok jellemzői: EWC kód
Hulladék megnevezése
Mennyiség [tonna/év]
01
Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok
01 04
nemfémes ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladékok
01 04 09 01 05
hulladék homok és hulladék agyag
4 000
fúróiszapok és egyéb fúrási hulladékok
Telefon: (22) 514-300 Telefax: (22) 313-564 Ügyfélszolgálat: (22) 514-310
Kérem, hogy válaszában hivatkozzon az iktatószámra! Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 830-1200 Levélcím: 8002 Székesfehérvár Pf.: 137 Szerda: 830-1200 és 1300 – 16 00 Honlap: http://kdtktvf.zoldhatosag.hu Péntek: 830 – 12 00 E-mail:
[email protected] Kedd, Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás
y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetett\2014\5 - sajat honlap\hulladékos\2552-13-3.doc
2
01 05 04 10 10 11
víznyerő kutak fúrásának iszapjai és hulladékai
4 000
Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok üveg és üvegtermékek termeléséből származó hulladékok
10 11 03
üveg alapú, szálas anyagok hulladékai
4 000
10 11 05
egyéb részecskék és por
10 000
10 11 12
üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től
5 000
10 12 10 12 08 15 15 01 15 01 07 16 16 01
16 01 20 17 17 01
kerámiaáruk, téglák, cserepek és építőipari termékek termeléséből származó hulladékok kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek 20 000 hulladékai Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat) üveg csomagolási hulladékok
3 000
A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó kiselejtezett járművek (ideértve a terepjáró járműveket is), azok bontásból, valamint a járművek karbantartásából származó hulladékok (kivéve 13, 14, 16 06 és 16 08) 1 000 üveg Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) beton, tégla, cserép és kerámia
17 01 01
beton
40 000
17 01 02
téglák
40 000
17 01 03
cserép és kerámiák
10 000
17 01 07
beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól
50 000
17 02 17 02 02 17 05
fa, üveg és műanyag üveg
3 000
föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő
17 05 04
föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól
40 000
17 05 06
kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től
40 000
17 05 08
vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től
25 000
17 08 17 08 02 17 09
gipsz alapú építőanyagok gipsz alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től egyéb építkezési és bontási hulladékok
10 000
3
17 09 04 19 19 05 19 05 03 19 08 19 08 05 19 09 19 09 01 19 12 19 12 05 19 12 09 20 20 02 20 02 02
kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek 40 000 a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok szilárd hulladékok aerob kezeléséből származó hulladékok előírástól eltérő minőségű komposzt
30 000 Szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
30 000
ivóvíz, illetve ipari víz termeléséből származó hulladékok 10 000 durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok közelebbről nem meghatározott mechanikai kezelésből (pl. osztályozás, aprítás, tömörítés, pelletek készítése) származó hulladékok üveg
2 000
10 000 ásványi anyagok (pl. homok, kövek) Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve) talaj és kövek
Összesen:
10 000 441 000
A 8598 Tapolcafő, Tapolcafői I. téglagyári agyagbánya 01460/4, 01460/6, 01462/10, 9075/2 hrsz. alatti telephelyen hasznosítható nem veszélyes hulladékok összes mennyisége nem haladhatja meg a 125.000 tonna/év mennyiséget. 4.00
Az engedélyezett kezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői:
4.01
A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület (telephely) megnevezése, jellemzői: A 8500 Tapolcafő, Tapolcafői I. téglagyári agyagbánya, 01460/4, 01460/6, 01462/10, 9075/2 hrsz. alatti, 4,18 hektáros területen végzik a nem veszélyes hulladékok hasznosítását. A hulladékhasznosítással érintett ingatlanok 4,18 ha területűek. A bányagödör térfogata ~ 500 000 m3. A telephelyre beszállításra kerülő hulladékok mérlegelésére hídmérleg áll rendelkezésre a 9075/2 hrsz. alatt. A hasznosítással érintett terület a korábbi bányászati tevékenységgel érintett, változó felszínmagasságú terület. A terepszint 165 mBf és 180 mBf között mozgalmasan változó. A területen belül meddődepóniák, humuszdepóniák és aktív művelés alatt álló területrészek, valamint a hulladékfeltöltéssel megkezdett tájrendezés alatt álló területrészek vannak. A telephelyen egyidejűleg gyűjthető hulladékok mennyisége: 100 tonna
4.02
Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység: Az Engedélyes a 3.00 pontban megjelölt hulladékok hasznosítását végzi. A 4.01 pontban szereplő hulladékok fogadása és átvétele 9075/2 hrsz. alatti ingatlanon történik, ahol a hídmérleg található. A beszállításra kerülő építési-bontási és egyéb nem veszélyes hulladékok mérlegelése után az agyagbánya felhagyott részeinek műszaki rekultivációjához, feltöltéséhez
4 kerülnek felhasználásra. A bánya műszaki rekultivációjához csak azok a hulladékok kerülnek begyűjtésre a telephelyen, melyek esetében hitelt érdemlően igazolható a hulladék inert volta. A hulladékkal való feltöltés a bányagödör azon részein kezdődik meg, ahol elérték a téglagyártási haszonanyag kitermelhetőségének minőségi, tulajdonjogi vagy bányajogi határait. A feltöltés úgynevezett talptöltéses eljárással történik, azaz a hulladékot a bányatalptól indulóan egymásra terített rétegekben helyezik el. A szállítójárműről leürített hulladékot homlokrakodó elteríti, majd a hulladék a munkagép súlyának hatására tömörödik. Az építési-bontási és egyéb nem veszélyes hulladékokkal való feltöltés a tervezett tájrendezési felszínnél 3 m-el alacsonyabb szintig folytatódik. A telephelyre bekerülő, a különböző származási helyről érkező települési szennyvíz tisztításából származó iszap (EWC 19 08 05) átvételét megelőzően talajtani szakértő által végzett megfelelősségvizsgálatot készíttetnek. Az iszapot és/vagy komposztot a feltöltésre kerülő bányagödör mellett kialakítandó keverő medencébe adagolják és a bányaművelés során keletkező homokos, agyagos, téglagyártásra alkalmatlan természetes anyag (meddő) hozzáadásával homogenizált keveréket állítanak elő. Az optimális talajtani paraméterek elérése érdekében a szennyvíziszap és/vagy komposzt és a homokos agyagos meddő keverékének arányát a talajtani szakértői vélemény javaslata alapján állítják be. Az ilyen módon előállított, felhasználásra váró keverék (takaróanyag) felhasználásig a feltöltésre váró bányagödör szélén kerül átmeneti tárolásra. Az iszapkeverék az agyagbánya rekultivációja során, az előző bekezdésben ismertetett feltöltött bányagödör feltöltésének legfelső 3 m-es rétegeként kerül felhasználásra. A keverőmedencéből a nem veszélyes hulladékkal való feltöltés helyszínéig szállított anyagot a szállítójármű a feltöltéssel érintett bányarész szélére helyezi, ahonnan a homlokrakodó teríti szét a feltöltés felszínén. A keverési folyamat és a medencéből történő kitermelés folyamatos, ezért a medence kapacitása megfelelő a rekultivációs tevékenység végzéséhez. A keverési művelet néhány órát vesz igénybe, mely után a keverék a feltöltéssel érintett területre kerül és homlokrakodóval szétterítik. A kezelés kódja: R12 - Átalakítás az R1–R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (R-kód hiányában ez a művelet magában foglalhatja a hasznosítást megelőző előkészítő műveleteket, mint például az R1–R11 műveleteket megelőzően végzett válogatás, aprítás, tömörítés, pellet-készítés, szárítás, zúzás, kondicionálás vagy elkülönítés); R10 - Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös 4.03
A hulladékgazdálkodást szolgáló személyi feltételek: A hulladékkezeléssel közvetlenül 2 fő dolgozó érintett, továbbá a környezetvédelmi feladatok ellátására az Engedélyes környezetvédelmi megbízottat alkalmaz.
4.04
A hulladékgazdálkodást szolgáló tárgyi feltételek: -
4.05
hídmérleg kotrógép homlokrakodógép bérelt bányadömper 200 m3-es keverőmedence kéziszerszámok
A hulladékgazdálkodást szolgáló pénzügyi feltételek: Az Engedélyes bankban elkülönített pénzösszeggel, továbbá környezetvédelmi felelősségbiztosítással rendelkezik.
4.06
A technológia környezetvédelmi jellemzői: A hulladékkezelés során nem várható határértéket meghaladó zajterhelés. A tevékenység nem jár vízfelhasználással, a hasznosítás előírás szerinti végzése kizárja a talaj terhelését. A hasznosítási
5 technológia során másodlagos hulladék nem keletkezik. A telephelyen a kezelési tevékenység során porképződéssel kell számolni, mely folyamatos földtakarással minimalizálható. Kritikus ellenőrzési pontok: A hídmérlegnél ellenőrizendő a beszállító járművön a hulladék minősége, összetétele, mennyisége. A szállítójárműről való leborítás után láthatóvá válik a beszállított hulladék azon része is, amely a szállítójárművön nem látható, így itt is ellenőrizni kell a hulladék összetételét, minőségét, mennyiségét. Nem megfelelősség esetén a hulladékot vissza kell küldeni. A beszállítani tervezett iszap és komposzt hulladékoknak a meddővel való optimális keverési arányát megállapító talajtani szakértői véleményt az iszap származási helyenként megfelelő időben el kell készíttetni, a telephelyre való beszállítást csak ennek birtokában szabad megkezdeni. A talajtani szakvéleményeket meg kell őrizni, azokat a nyilvántartásban hozzá kell rendelni az egyes szállítmányokhoz. Az iszap és meddő keverésénél a talajtani szakvéleményben javasolt keverési arányt be kell tartani. 4.07
A tevékenység felhagyására, utógondozásra vonatkozó információk: A terület feltöltéses műszaki tájrendezésének befejezése után a terület biológiai rekultivációjára kerül sor. A területet lágy vagy fás szárú növényzettel tervezik betelepíteni.
5.00
Előírások:
5.01
Kezelésre csak a 3.00 pontban szereplő nem veszélyes hulladékok kerülhetnek.
5.02
A telephelyen az egyidejűleg átvett hulladék mennyisége nem haladhatja meg az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére alkalmas, a 4.01 pontban ismertetett helyek összes befogadó kapacitását, illetve az egyidejű gyűjtési mennyiséget.
5.03
Amennyiben a hasznosítási tevékenység bármely okból meghiúsulna, úgy a telephelyen a további hulladék átvételt tilos végezni és a telephelyen lévő hulladék további kezeléséről az Engedélyes köteles gondoskodni.
5.04
A termékfelelősség, valamint a gyártói felelősség elve alapján, amennyiben a hasznosítási tevékenység során előállított termék minősége nem megfelelő, illetve felhasználása, értékesítése nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell.
5.05
A kezelés során keletkező hulladékok átadása előtt meg kell győződni arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.
5.06
A kezelésről sorszámozással ellátott telephelyi nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a kezelésbe bevont hulladékok fajtánkénti mennyiségét és összetételét; a telephelyre történő beszállítás időpontját, a hulladékok inert jellegét igazoló laboratóriumi vizsgálati eredményeket a kezelőlétesítmény működésére vonatkozó adatokat, a keverékek előállításához felhasznált iszap, illetve meddőanyag mennyiségét, a keverési arányokat, az előállított rekultivációs anyag mennyiségét, a hasznosítás időpontját.
5.07
Az Engedélyes köteles a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, valamint a mástól átvett és az általa kezelt, illetve másnak átadott hulladék mennyiségéről és fajtánkénti összetételéről naprakész nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni.
5.08
A hulladékgazdálkodási tevékenységből fakadó környezeti károk elhárítására szolgáló pénzügyi fedezetet folyamatosan biztosítani kell.
5.09
A tevékenység folytatása során csak megfelelő műszaki állapotú munkagépek és berendezések üzemeltethetők.
5.10
A keverő medence kapacitásadatainak figyelembe vételével (200 m3) a 19 08 05 EWC kódszámú hulladék egyidejűleg gyűjthető mennyisége nem haladhatja meg az optimális talajtani paraméterek elérése érdekében bekeverendő mennyiséget.
6
5.11
Az EWC 01 04 09, EWC 01 05 04, EWC 10 11 03, EWC 10 11 05, EWC 10 11 12, EWC 10 12 08, EWC 16 01 20, EWC 17 05 06, EWC 17 05 08, EWC 17 08 02, EWC 17 09 04, EWC 19 05 03, EWC 19 09 01, EWC 19 12 09 kódszámú hulladék begyűjtésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha hitelt érdemlően igazolható a hulladék inert jellege.
5.12
A hulladékhasznosítási tevékenységet az érvényes termelési műszaki üzemi tervben és a jóváhagyott tájrendezési tervben foglaltakkal összhangban kell végezni, biztosítva az esetleges nyersanyaghoz való hozzáférést. A tájrendezés és a nyersanyag kitermelés párhuzamos ütemezéséről a műszaki üzemi tervhez kapcsolódó jelentési kötelezettség szerint be kell számolni.
5.13
Tekintettel arra, hogy az Engedélyes hulladékgazdálkodási tevékenységet folytat, felügyeleti díjat köteles fizetni.
5.14
Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás következik be, a bekövetkezéstől számított 15 napon belül a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) felé jelenteni kell.
5.15
A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelés igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszer tanúsítását be kell nyújtani a Felügyelőségre. Határidő: 2015. február 15.
5.16
A tevékenység során előforduló rendkívüli eseményeket a Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az Engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni.
5.17
Amennyiben az Engedélyes az engedélyezett tevékenységet az engedély időbeli hatálya után is végezni kívánja, úgy az erre irányuló kérelmet legalább 60 nappal korábban be kell nyújtani a Felügyelőségre a jogszabály szerinti adattartalommal.
6.00
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete a következő feltételekkel járult hozzá az engedély kiadásához:
7.00
6.01
A telephelyen csak a kérelemben szereplő fajtájú hulladék hasznosítható.
6.02
A hulladék begyűjtési és kezelési tevékenység folytatása során a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Kormányrendelet és a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002.(IV.10.) EüM rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani.
6.03
A gépi és egyéb eszközök tárolására szolgáló terület rágcsáló- és rovarmentesítését szükség szerint, de legalább évente egyszer el kell végezni (16/2002. (IV.10.) EüM rendelet 3. § (2) bekezdés).
6.04
A hulladékkezelésre szolgáló gépek, berendezések rendszeres tisztítását, fertőtlenítését a szolgáltatást végzőnek rendszeresen kell végeznie. A tisztítás, fertőtlenítés csak térburkolattal ellátott, mosótérrel rendelkező telephelyen végezhető, ahol a keletkezett szennyvíz előírásnak megfelelő elhelyezése biztosított. (16/2002.(IV.10.) EüM rendelet 3.§ (1) bekezdés).
6.05
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény alapján kell a bejelentést megtenni, amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó veszélyes készítményt használnak fel a tevékenység során.
6.06
A telephelyen dohányzó terület kijelölése a nem dohányzók védelméről szóló és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.évi XLII. törvényben foglaltak alapján végezhető.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a következő feltételekkel járult hozzá az engedély kiadásához:
7
7.01 8.00
A tárgyi terület környezetében lévő mezőgazdasági területeken a termőföld minőségében kárt okozni és a talajvédő gazdálkodás feltételeit korlátozni nem lehet.
A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett telephely bezárásának feltételei: Az Engedélyes az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység folytatásának megszüntetését, befejezését – a megszüntetést, befejezést megelőzően legalább 30 nappal – a Felügyelőségnek köteles bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg az Engedélyesnek a Felügyelőségre benyújtandó dokumentációban be kell mutatnia a telephely működése következtében a környezetet ért hatásokat, továbbá a tevékenység felhagyására, szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó tervet, továbbá igazolnia szükséges, hogy a telephelyen lévő hulladék elszállításáról és további kezeléséről gondoskodott. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyása, megszüntetése esetén, a Felügyelőség az engedélyt hivatalból visszavonja. A Felügyelőség az engedély visszavonása esetén határozatában meghatározza a tevékenység felhagyására, valamint szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó követelményeket.
9.00
Amennyiben az Engedélyes tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, illetve azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, továbbá a hatósági engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérően végzi, hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.
10.00 Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelős személy a határozat kiadmányozását követően gondoskodjon a határozatnak – a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve - a Felügyelőség internetes honlapján való közzétételéről. 11.00 Határozatom 2019. február 15-ig hatályos. 12.00
Az igazgatási szolgáltatási díj, amit az Engedélyes köteles viselni, megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel.
13.00
Az Engedélyest és a határozatot hatósági nyilvántartásba veszem.
14.00 Jogorvoslat 14.01 A szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az jelen döntésem elleni fellebbezés keretében támadható meg. 14.02 Döntésem ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, de hozzám 2 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A Főfelügyelőség jelen döntést helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, avagy a megsemmisítés mellett új eljárásra utasíthat. 14.03 A jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a. A természetes személyek által a jogorvoslati eljárásért fizetendő díj a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. A társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a.
INDOKOLÁS A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségen (továbbiakban: Felügyelőség) a Tapolcafői Téglaipari Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Engedélyes) 2013. január 31-én érkezett kérelme alapján 2552/2013. ügyszámon hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás indult. A kérelem a 20304/2012. ügy- és 98315/2012. iktatószámú nem veszélyes hulladék begyűjtési és hasznosítási tevékenységre vonatkozó hulladékkezelési engedély (továbbiakban: alaphatározat) módosítására irányult, a tevékenységgel érintett telephely kibővülne a 9075/20 hrsz-al. A Felügyelőség a 14591/2013. iktatószámú végzésében hiánypótlásra szólította fel az Engedélyest, aki a 23498/2013. és 26044/2013. számokon iktatott beadványaiban részben megküldte a kért hiánypótlást,
8 valamint kérte a hiánypótlásra biztosított határidő meghosszabbítását. A Felügyelőség a 28872/2013. iktatószámú végzésében az ügyintézési határidőt meghosszabbította. Az Engedélyes a 33335/2013. és 37959/2013. számokon iktatott beadványaival megküldte a hiányzó hiánypótlást. A Felügyelőség megállapította, hogy a kezdeményezett eljárás díjköteles, azonban az igazgatási szolgáltatási díj részben került megfizetésre, ezért a Felügyelőség 49221/2013. iktatószámú végzésében díjfizetésre szólította fel az Engedélyest. Jelen esetben az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: DíjR.)1. számú melléklet I. fejezetének 7. pontja (nem veszélyes hulladék hasznosítása) szerint 470 000 Ft., azaz négyszázhetven ezer forint, melyből az Engedélyes összesen 235 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizetett, azonban további 235 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetése szükséges, tekintettel arra, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 79. § (4) bekezdése értelmében a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási engedélyt a Ht. felhatalmazása alapján megalkotott, a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: hull.eng.R.) foglalt esetek a 2013. január 1. napját követően, a Ht. alapján kiadott hulladékgazdálkodási engedélyekre vonatkoztathatóak, így a korábban kiadott hulladékkezelési engedélyekre vonatkozó módosítási kérelmeket a Felügyelőségnek a hatályos jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő új engedélyek kiadása útján áll módjában elbírálni. Fentiek alapján a hulladékhasznosítási engedélyt – a módosítási kérelemre tekintettel – a 9075/2 hrsz. alatti telephelyre vonatkozóan folytatja le a Felügyelőség. Az Engedélyes 53373/2013. számon iktatott beadványában igazolta a fennmaradó igazgatási szolgáltatási díj megfizetését. A Felügyelőség a 60038/2013. iktatószámú végzésében hiánypótlás benyújtására szólította fel az Engedélyest, aki a 64266/2013. és 68788/2013. számokon iktatott beadványaival részben teljesítette a hiánypótlást, valamint kérte a hiánypótlás teljesítésére biztosított határidő meghosszabbítását. A Felügyelőség a 70083/2013. iktatószámú meghosszabbította 2013. október 31-ig.
végzésében
a
hiánypótlásra
biztosított
határidőt
Az Engedélyes 2013. október 31-én érkezett, 94109/2013. számon iktatott levelében jelezte, hogy a 9075/2 hrsz. vonatkozásában a területrendezés/rekultiváció tekintetében az építésügyi hatóság/bányakapitányság által kiadott engedélyezési eljárások időigényére tekintettel kéri az eljárás felfüggesztését. A Felügyelőség a 99186/2013. iktatószámú végzésében a 2552/2013. indult engedélyezési eljárást felfüggesztette a folyamatban lévő bányászati/építési hatósági engedélyezési eljárások jogerős lezárásáig. Az Engedélyes 2013. december 6-án érkezett, 104798/2013. számon iktatott beadványával módosította a kérelmét, tekintettel arra, hogy az alaphatározat érvényességi ideje 2014. február 15-ig szól, ezért kérte az alaphatározat meghosszabbításaként a módosított kérelem szerint lefolytatni az eljárást. Így a nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenységet a 9075/2., 01460/4., 01460/6., 01462/10. hrsz. alatti telephelyen kívánják folytatni. A Felügyelőség a 109329/2013. iktatószámú végzésében jelen engedélyezési eljárást 2013. december 7. napjától tovább folytatta, tekintettel arra, hogy az Engedélyes által az alaphatározatban foglalt hulladékkezelési tevékenység továbbfolytatásához módosított engedélykérelmet nyújtott be a Felügyelőségre, valamint tájékoztatta az Engedélyest, hogy az ügyintézési határidő a módosított kérelem benyújtásától indul. A Felügyelőség 109324/2013. iktatószámú végzésében hiánypótlás benyújtására szólította fel az Engedélyest, aki a 4634/2014. számon iktatott beadványában részben megküldte a kért hiánypótlást, valamint a 2014. január 27-én érkezett, 6682/2014. számon iktatott levelében további kiegészítést közölt. A kiegészítés szerint a 9075/2 hrsz. azért került be a módosított engedélykérelembe, mert ezen ingatlanon történik a hulladékok fogadása és átvétele, valamint ezen az ingatlanon található az átvételhez szükséges hídmérleg. Az Engedélyes kérelmét a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.), a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint a hatósági engedélyezéséről szóló
9 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: hull.eng.R.), valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) alapján vizsgáltam. Az érintett civil szervezeteket a 8007/2014. iktatószámú levelemben elektronikus úton értesítettem az eljárás megindításáról. Az engedélyezési eljárásban civil szervezet ügyféli jogállásának megállapítását nem kérte. Az eljárás során a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 34. § (1) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján a 8009/2014. iktatószámú levelemben megkerestem az érintett szakhatóságokat. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatalának Járási Népegészségügyi Intézete a VE05R/095/00322-2/2014. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában közegészségügyi szempontból a 6.00 pontban szerepeltetett feltételekkel járult hozzá az engedély kiadásához. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „[…]A megkeresés mellékleteként benyújtott dokumentációt a 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet (továbbiakban Kormányrendelet) 34.§ (1) bekezdése alapján a 6. sz mellékletében foglalt szakkérdések vonatkozásában közegészségügyi szempontból a fenti kikötések és a vonatkozó rendeletek előírásainak betartása feltételével fogadom el, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002.(IV.10.) EüM rendelet 3. § (1) és (2) bekezdése kimondja: „3. § (1) Hulladékkezelésre szolgáló gép, berendezés és más eszköz rendszeres tisztítását, fertőtlenítését – kivéve a hulladékgyűjtő edény mosását – olyan térburkolattal ellátott, mosótérrel rendelkező területen kell végezni, ahonnan az elhasznált víz a külön jogszabály szerint végzett előkezelést, előtisztítást követően közműpótló berendezésbe vagy közműcsatornába kerül. A tisztítás közterületen, felszíni vizekben és ezen vizek mellett 500 méteren belül nem végezhető. (2) A gépi és egyéb eszközök tárolóterületének rágcsáló- és rovarmentesítését szükség szerint, de legalább évente el kell végezni." A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 28. § (3) bekezdés és a 29. § (1) bekezdése szerint: „28. § (3) A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg. 29. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a tevékenység megkezdésével egyidejűleg ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentést az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint, elektronikus úton kell megtenni a telephely, illetve ennek hiánya esetén a székhely szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek " A nem dohányzók védelméről szóló és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.évi XLII. törvény 2.§ (2) bekezdés b) pontja és a (7) bekezdés előírásait, mely kimondja: „ 2. § (2) Az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel nem jelölhető ki dohányzóhely a) közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben, b) munkahelyek zárt légterű helyiségeiben,…. …(7) A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni." Szakhatósági állásfoglalásom a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Kormányrendelet és a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002.(IV.10.) EüM rendelet előírásain alapul.
10 A szakhatósági állásfoglalásom kiadásakor a kémiai biztonságról szóló 2000.évi XXV. törvény, a veszélyes anyagokkal, készítményekkel kapcsolatos eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000.(XII.27.) EüM. rendelet, a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.évi XLII. törvény előírásait is figyelembe vettem. Szakhatósági hozzájárulásomat a és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL törvény 44.§ (1) bekezdése alapján adtam ki. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44.§ (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatáskörömet az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991.évi XI. tv. 2. § (1) bekezdés d.) pontja, 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 6. számú melléklet 3. pontja, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Kormányrendelet 11. §-a, illetékességemet a 323/2010. (XII.27.) Kormányrendelet 3. sz. melléklete állapítja meg.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága talajvédelmi szempontból a VEF/001/00225-2014. számú szakhatósági állásfoglalásában a 7.00 pontban szereplő kikötéssel járult hozzá az engedély kiadásához. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „[…]A talajvédelmi hatóság a rendelkező részben a 2007. évi CXXIX Tv. 43. § szerinti előírással járult hozzá az engedély kiadásához. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a termőföld védelméről szóló 2007. év CXXIX. tv. 32.§ (1) bekezdése, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 17. § (1) bekezdése, valamint a 481/2013. (XII. 17.) sz. Korm. rendelet 34 § (1.) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, valamint a Ket. 21. § (1) bekezdése állapítja meg. A fellebbezési lehetőségről a Ket. 44. § (9.) bek. rendelkezik. Az eljárási díj megfizetéséről való tájékoztatás a Ket. 44. § (6) bekezdésén alapul.” Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága a VBK/181-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötések nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „[…]A tárgyi tevékenység érinti a Tapolcafő I. – agyag bányatelket, amely a VBK/1794/14/2010. számon jóváhagyott és a VBK/2933-2/2013 számon módosított műszaki üzemi tervvel rendelkezik. A kérelmezett hulladék hasznosítása – szennyvíztisztításból származó iszap és építési, bontási hulladékok keverése agyagos meddővel, majd a keverék felhasználása a bánya rekultivációjához – a műszaki üzemtervvel összhangban van. A keverés a meddővel feltöltött azon területen történik, ahol a nyersanyagot kitermelték, így az ásványvagyont a hulladékhasznosítási tevékenység nem érinti. A tevékenység a földtani közegre káros hatást nem gyakorol, földtani veszélyeztetettséget nem jelent, felszínmozgás veszélyes területet nem érint. A Bányakapitányság hatáskörét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 34. § (1) b) pontja és 6. sz. melléklet 6. pontja, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg. A jogorvoslati tájékoztató a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul.” Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság a KDTVH-1546-002/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötések nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „[…]A 2014. február 3-án érkezett dokumentációk alapján az alábbiakat állapítottam meg:
11 A Tapolcafői Téglaipari Kft. (8598 Tapolcafő, Tóradűlő u. 9075/2 hrsz.) – továbbiakban: engedélyes – az I. fokú Vízügyi Hatóságtól a 98315/2012. ikt. számon hulladékkezelési engedélyt kapott nem veszélyes hulladék begyűjtésére és hasznosítására. A 98315/2012. ikt. számú engedély érvényességi ideje 2014. február 15. Az engedélyes a hulladékkezelési tevékenységük változatlanul hagyása mellett kéri a korábbi engedély érvényességi idejének meghosszabbítását. Az engedélyes a tulajdonában álló „Tapolcafő I. – agyag” bánya műszaki rekultivációját hulladékok talajban történő hasznosításával végzi. A földtani felépítés folytán a felszíni vizek, illetve szennyeződések lejutása vagy oldalirányú beszivárgása a főkarszt rendszerbe nem várható. A hulladékhasznosítással érintett ingatlanok (Tapolcafő 01460/4, 01460/6, 01462/10, 9075/2 hrsz.) nem érintenek vízbázis védőterületet/védőidomot. A fentiek alapján a 98315/2012 ikt. számú határozatban tett előírások, a megfelelő biztonsági intézkedések betartásával a tervezett tevékenység végzéséből vízgazdálkodási szempontból nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, így az engedély kiadásához szakhatósági állásfoglalásom rendelkező részében előírások nélkül hozzájárultam. A Vízügyi Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet 7. § (1) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 2004. évi CXL törvény 44. § (1) bekezdése (továbbiakban: Ket.) határozza meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.” A Felügyelőségre benyújtott hulladékgazdálkodási engedélyezési dokumentáció és kiegészítései tartalmazták a kérelmező nevét, statisztikai azonosító jelét, a telephely adatait, a tevékenység műszaki és környezetvédelmi szempontból lényeges leírását, a hulladékgazdálkodási tevékenységbe bevonni kívánt nem veszélyes hulladék összetételét, mennyiségét, a kezelési technológiáját, az anyagmérleget, a kezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, a kezelés telephelyére vonatkozó információkat, a környezetbiztonságra vonatkozó tervet, a Ht. 11. §-a szerinti nyilatkozatokat valamint a hulladékkezelést szolgáló műszaki és pénzügyi eszközök, személyi feltételek ismertetését. Az Engedélyes környezetvédelmi megbízottat foglalkoztat. A hulladékkezelést szolgáló személyi feltételek megfelelnek a hull.eng.R. 9. § l) pontjában, valamint annak 10. §-ában foglaltaknak. A hull.eng.R. 9. § (2) bekezdés f) pontja alapján a kezelési műveletek végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély a Ht.-ben meghatározottak mellett tartalmazza a telephelyen folytatott kezelési tevékenység felhagyásának, a hulladékkezelő létesítmény utógondozásának részletes feltételeit. Az Engedélyes beadványai, továbbá a fentiekben foglalt nyilatkozata alapján a tevékenység felhagyására, a hulladékkezelő létesítmény utógondozására vonatkozó szempontokat határozatom 5.03, 5.04, illetve 8.00 pontjaiban tett előírásokba foglaltam. Megállapítható, hogy a nem veszélyes hulladékgazdálkodási tevékenység környezetszennyezést kizáró módon történő végzéséhez a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. A környezetvédelmi előírások maradéktalan betartása mellett a környezet veszélyeztetésével nem kell számolni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem és a nem veszélyes hulladékgazdálkodási tevékenységet környezetvédelmi szempontból engedélyezem. Határozatom 3.00 és 5.01 pontjaiban megadtam a hasznosítható hulladékok fajtáját, mennyiségét figyelemmel a kérelemben foglaltakra. Az 5.02 pontban a hull.eng.R. 9. § (2) bekezdés b) pontja alapján meghatároztam a telepen egyidejűleg átvehető hulladékok mennyiségét, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló befogadó kapacitás, valamint a technológia szűk keresztmetszete behatárolja a telephelyen egyidejűleg kezelhető hulladék mennyiségeket. Az előírás betartásával elkerülhető a telephelyen történő indokolatlan hulladék felhalmozódás. Az 5.03 pontban a hull.eng.R. 9. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá a hull.eng.R. 9. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján az üzemeltetés feltételeként előírást tettem.
12 Az 5.04 pontban szereplő előírást a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény, a Ht.-ben rögzített kiterjesztett gyártói felelősség elve, valamint a hull.eng.R. 9. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján tettem. Az 5.05 pontban tett előírást a Ht. 31. § (1) és (5) bekezdései alapján tettem. A tevékenység során keletkező, illetve más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladék kezelésével, a kezelőlétesítmény működésével kapcsolatos nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeket a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: hull.nyilv.R.) rögzíti, erre vonatkozóan az 5.06 pontban tettem előírást, összhangban Ht. 65. § (1) bekezdésében foglaltakkal. A Felügyelőség a kezelőtől tájékoztató adatot, összefoglalót, igazolást, jelentést kérhet a Ht. 82. § (1) bekezdése alapján. A tevékenység során keletkező, illetve más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladékkal, a hulladék kezelésével, a kezelő létesítmény működésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség és az adatszolgáltatási bejelentésére vonatkozóan az 5.07 pontban tettem előírást hull.nyilv.R. 4. § (1) bekezdése és a (2) bekezdése b) pontja, a 8. § (1), (3) és a 13. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Az Engedélyes kérelméhez mellékelte a havária helyzet elhárítása céljából, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezetként, a környezetszennyezési felelősségbiztosítás igazolásának másolatát. A pénzügyi fedezetet mindaddig folyamatosan biztosítani kell, amíg a tevékenységet folytatja, hiszen ez a tevékenység végezhetőségének egyik alapfeltétele a Ht. 80. § e) pontjában és a hull.eng.R. 9. §. (1) bekezdés i) pontjában foglaltakra tekintettel. Erre vonatkozóan az 5.08 pontban szerepeltetek előírást. A Kvt.) 6. § (1) bek. b) és c) pontjai szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy megelőzze a környezetveszélyeztetést és kizárja a környezetkárosítást. A fentiek alapján az 5.09 pontban előírást tettem. Az 5.10 pontban hull.eng.R. 9. §. (2) bekezdés a) pontja alapján az üzemeltetés feltételeként meghatároztam a keverő medence kapacitás adatainak figyelembe vételével az abban egyidejűleg gyűjthető EWC 19 08 05 kódú hulladék mennyiségét, figyelemmel az optimális talajtani paraméterek elérése érdekében az agyagos meddőhöz keverendő mennyiségre. A telephelyre kizárólag olyan hulladékok szállíthatóak be, amelyek esetében hitelt érdemlően igazolás nyer, hogy a hulladék inert hulladéknak tekinthető. Ennek bizonyítása pedig a hulladék származási helyére utaló gyártástechnológia ismeretén túl a hulladék laboratóriumi vizsgálatával lehetséges. Az Engedélyes által kezelni kívánt hulladékok közül több olyan is van, melyek esetében azok inert jellege kizárólag laboratóriumi vizsgálatokkal bizonyítható egyértelműen, így a a tájrendezési tervben megfogalmazottak teljesülése érdekében, azzal összhangban határozatom 5.11 pontjában előírást tettem a feltöltéshez használt hulladékok összetételének vizsgálatára vonatkozóan; az EWC 01 04 09, EWC 01 05 04, EWC 10 11 03, EWC 10 11 05, EWC 10 11 12, EWC 10 12 08, 1 EWC 6 01 20, EWC 17 05 06, EWC 17 05 08, EWC 17 08 02, EWC 17 09 04, EWC 19 05 03, EWC 19 09 0 és a EWC 19 12 09 kódú hulladékok esetében kötelezően elvégzendő feladatként írtam elő az inert jelleg laboratóriumi vizsgálatokkal történő bizonyítását. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény36. § (1) bekezdése alapján a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt, vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. Mindezek alapján az 5.12 pontban a hulladékhasznosítással párhuzamosan végezni kívánt nyersanyag kitermelési tevékenység lehetőségének biztosítását írtam elő. A Ht. 82/A. § (1) bekezdése alapján felügyeleti díj megfizetését írtam elő a határozatom 5.13 pontjában. A felügyeleti díj mértékét a 82/A. § (3) bekezdése határozza meg. Amennyiben jelen határozatban meghatározott feltételekben változás következik be, a változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül a Felügyelőség felé jelenteni kell a Kvt. 82. § (1) bekezdésben és a hull.eng.R. 14. § (1) bekezdésben foglaltak alapján. Erre vonatkozó előírást szerepeltetek határozatom rendelkező részének 5.14 pontjában. Tekintettel arra, hogy az Engedélyes a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó Ht. 9. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelés igazolását bemutatni nem tudta, így próbaüzemi jelleggel engedélyeztem a 3.00
13 pontban szereplő hulladékok hasznosítását, a rendelkező rész 5.15 pontjában foglalt előírás mellett. Az előírás jogalapja a hull.eng.R. 9. § (1) bekezdés h) pontja, valamint a 9. § (2) bekezdés e) pontja, valamint a Ht. 10. § (3) bekezdése. Az 5.16 pontban szereplő előírást a Kvt. 8. § (1) és (2) bekezdése alapján tettem. Az 5.17 pontban foglalt előírást a hull.eng.R. 14. § (5) bekezdése alapján tettem. Az engedélyezett tevékenység felhagyására, megszüntetésére vonatkozóan a 8.00 pontban tettem előírásokat a hull.eng.R. 14. § (2) bekezdésére és a 15. § (2) bekezdés b) pontjára és 15. § (3) bekezdésére tekintettel. Határozatomat a Ht. 15. § (2) bekezdése és a Ht. 62. § (1) bekezdése alapján hoztam meg. A Ket. 72. § (1) bekezdés df) pontja, valamint a Ht. 86. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak alapján a tevékenység engedélytől eltérő módon való végzésének jogkövetkezményeiről a 9.00 rendelkeztem. A Ht. 80. § (3) bekezdését figyelembe véve, a 10.00 pontban rendelkeztem. Az engedély időbeli hatályát a 11.00 pontban foglaltak szerint a Ht. 79. § (1) bekezdése alapján állapítottam meg. Az eljárási költség megállapításáról a határozat 12.00 pontjában foglaltak szerint a Ket. 72. § (1) bek. dc) és de) pontja, a 153. § 2. pontja, illetve a 158. § (1) bekezdése alapján rendelkeztem. A határozat 14.00 „Jogorvoslat” című fejezetében az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: A Ket. 44. § (9) bekezdésére figyelemmel - mely szerint, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg – jelen határozatom 14.01 pontjában rendelkeztem. Az ügy érdemében hozott első fokú határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés dg) pontjára figyelemmel, a 14.02 pontban rendelkeztem. Felterjesztés esetén a másodfokú eljárás során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (5) bekezdése szerint a a szakhatóság jogorvoslati díját - amelynek mértéke azonos az elsőfokú eljárás díjtételével - a jogorvoslati eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles a másodfokon eljáró intézet részére a (3) bekezdésben meghatározottak szerint megfizetni. Azon ügyfelek, akikkel a Felügyelőség döntését postai úton közli, a Ket. 78. § (10) bekezdése, és a 99. § (1) bekezdése alapján a közléstől, azaz a kézhezvételtől számított 15 nap áll rendelkezésre jogorvoslati kérelem benyújtására. A jelen döntésem, amennyiben fellebbezést nem terjesztettek elő, a közlés utáni 15. napot követő napon külön értesítés nélkül jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A 14.03 pontban az alábbiakra tekintettel rendelkeztem: Fellebbezés esetén a DíjR. 2. § (4) bekezdése alapján a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-át kell fizetni, amely jelen esetben 235 000 Ft. Természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében a jogorvoslati eljárás díja a DíjR. 2. § (5) és (7) bekezdései alapján az alapeljárás díjának 1 %-a, azaz 4 700,- Ft. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2014. március 19. A Felügyelőség az ügyintézést a jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. A Korm. rendelet 34. § (2) bekezdése alapján jelen határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal közölni kell.
14 A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V.18.) KöM rendelet szerint jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről intézkedtem határozatom 13.00 pontjában foglaltaknak megfelelően. A Felügyelőség döntését a Korm. rendelet 8. § (1)-(2) bekezdése és Ht. 62. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése és 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. Székesfehérvár, 2014. február 14.
dr. Zay Andrea igazgató megbízásából
Bognár József engedélyezési igazgatóhelyettes
