KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG Ügyszám: 27884/2013. Iktatószám: 29535/2014. Ügyintéző: Bujdosó Julianna Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély HATÁROZAT 1.00 Engedélyes: Autóroncs – Átvétel Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 8143 Sárszentmihály, Széchenyi Zs. u. 5. Statisztikai azonosító jele: 14124057-3831-113-07 Ügyfél azonosító (KÜJ): 102200018 Telephelye: 8143 Sárszentmihály, Széchenyi Zs. u. 5., 938 hrsz. Telephelyének EOV koordinátái: X = 202 384 m, Y = 597 952 m Telephely azonosító (KTJ): 101802979 2.00 Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezése: - hasznosítás érdekében történő előkezelés (autóbontás), Kezelés kódja: R12 -átalakítás az R4, R5 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében - hasznosítás (alkatrész értékesítés) Kezelés kódja: R4 -fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása R5 -egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása Engedélyes részére környezetvédelmi szempontból engedélyezem, hogy a 3.00 pontban megadott fajtájú és mennyiségű veszélyes hulladékok előkezelését és hasznosítását végezze. 3.00 A kezelhető veszélyes hulladékok jellemzői: EWC kód 16 16 01

Hulladék megnevezése

Mennyiség (tonna/év)

A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó kiselejtezett járművek (ideértve a terepjáró járműveket is), azok bontásából, valamint a járművek karbantartásából származó hulladékok (kivéve 13, 14, 16 06 és 16 08)

16 01 04*

Telefon: (22) 514-300 Telefax: (22) 313-564 Ügyfélszolgálat: (22) 514-310

Termékként tovább nem használható járművek

1200 tonna/év, de maximum 4 db jármű/nap

Kérem, hogy válaszában hivatkozzon az iktatószámra! Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 830-1200 Levélcím: 8002 Székesfehérvár Pf.: 137 Szerda: 830-1200 és 1300 – 16 00 Honlap: http://kdtktvf.zoldhatosag.hu Péntek: 830 – 12 00 E-mail: [email protected] Kedd, Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás

y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetett\2014\5 - sajat honlap\hulladékos\27884-13-1.doc

2 4.00 Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység műszaki és környezetvédelmi jellemzői: 4.01 A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület: 8143 Sárszentmihály, Széchenyi Zs. u. 5., 938 hrsz. alatti bérelt telephely (továbbiakban: telephely) 4.02 A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett telephelyre vonatkozó műszaki jellegű információk: A 4.01 pontban szereplő ingatlan 11255 m2 térmértékű, ebből telephely területe: 5000 m2, melyből nyíltszíni, kezelés előtti tárolásra szolgáló terület: 400 m2 bontóműhely: 81,7 m2 veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely: 20,7 m2 szociális helyiség: 27 m2 iroda: 30 m2

-

Az EWC 16 01 04* kódú, termékként tovább nem használható jármű hulladékok kezelés előtti, ideiglenes tárolására szolgáló szilárd térburkolat (továbbiakban: tárolótér) területe 400 m2, mely teherbíró beton burkolattal, alatta szivárgó rendszerrel és csurgalékvíz gyűjtésére szolgáló aknával van ellátva. A felületről elfolyó csapadékvíz gyűjtésére 8 m3-es, merülőfalas olajleválasztóval és homokfogóval ellátott záportározó áll rendelkezésre. A 81,7 m2 területű bontóműhely 2 db emelővel van ellátva. A műhely padozata simított beton, mely vízzáró bevonattal van ellátva és egy vízzáró zsompba van lejtetve. Itt történik az előre meghatározott igény szerinti alkatrész kinyerés és a szárazra fektetés. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely (továbbiakban: üzemi gyűjtőhely) fedett, csapadéktól védett raktárépület válaszfalakkal elkülönített részében található. Az üzemi gyűjtőhely 7,82 x 2,65 m alapterületű, zárható vasajtóval van ellátva, természetes és mesterséges megvilágítással is rendelkezik, szellőzése a tetőszerkezet kialakítása miatt folyamatos. Az üzemi gyűjtőhely padozatának kialakítása:     

a talajon fólia, széleinél felhajtva 10 cm nagy szemű, folyadékvezető rétegként használt kavicstakarás dréncsővel 20 cm aljazbeton, zsomp felé lejtetve 5 cm FÉMBETONET-tel folyadékzáróvá tett simított beton 10 cm magasságig folyadékzáró vakolat a falakon.

A padló egy kivehető rácsos, 20 cm mély vízzáró szigetelésű zsomp felé van lejtetve, mely az esetlegesen elfolyó anyagokat fogja fel. A zsomp mellett található egy fedőkupakkal ellátott 110 mm átmérőjű műanyag cső, melynek alsó része 10 cm-re perforált, amivel a folyékony veszélyes hulladék ellenőrző szivárgóban való megjelenése észlelhető. A folyékony veszélyes hulladékok gyűjtésére 2,95 x 2,65 m területű, 10 cm peremmagasságú folyadékzáró betonból készült, 1 m3-es kármentő szolgál. A kármentőbe helyezett acélrácson egyszerre legfeljebb 5 db 200 l-es hordó tárolható. A selejt savas akkumulátorok gyűjtésére 1 x 1 x 0,4 m nagyságú, saválló acél tálca szolgál. Az egyéb veszélyes hulladékok gyűjtése 200 literes, kivágott tetejű, feliratozott hordókban történik. 4.03 A hulladékgazdálkodási tevékenység ismertetése: Kezelés kódja: R12 - átalakítás az R4, R5 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében R4 - fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása R5 - egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása A telephelyen kizárólag hűtőközeget nem tartalmazó gépjárműveket vesznek át bontásra. A gépjárműklíma lefejtéséről szóló igazolást a jármű tulajdonosa szerzi be és a jármű papírjaival együtt adja le a bontási igazolás kiadásához. A bontási tevékenység műhelyben, fedett zárt épületben a gépjárműroncs felemelésével történik. Eltávolítják az akkumulátort és a folyékony veszélyes hulladékokat. A folyadékokat szelektíven veszik le, mely hulladékokat a műhelyben található, veszélyes hulladék munkahelyi gyűjtőhelyen

3 gyűjtenek. A munkahelyi gyűjtőhelyen a folyékony veszélyes hulladékokat tartalmazó hordók kármentőn állnak. A kinyert veszélyes hulladékok gyűjtésére rendelkezésre áll:       

1 db 200 l-es hordó a fáradt olaj, 1 db 200 l-es hordó az üzemanyag, 1 db 200 l-es hordó az olajszűrő, 1 db 200 l-es hordó az olajos rongy, 1 db 200 l-es hordó a fagyálló folyadék, 1 db 60 l-es hordó a fékfolyadék, és 1 db műanyag láda az akkumulátorok gyűjtésére.

A veszélyes hulladékok eltávolítása után az újrahasznosításra szánt alkatrészek kiszerelése történik. Ezek minősítését, színkódos jelölését az ügyvezető végzi. A minősített alkatrészek a műhelyben található polcrendszerre kerülnek. Eltávolításra kerülnek még a nagyobb alumínium és acél alkatrészek, melyek szelektív gyűjtés után elszállításra kerülnek. Az alkatrészként nem értékesíthető részek hulladékként kerülnek átadásra további kezelés céljából. A bontási tevékenységből keletkező, szárazra fektetett nem veszélyes EWC 16 01 06 kódú autóroncs hulladékok gyűjtése a telephely ~ 5000 m2 területén történik, ahonnan további kezelés (jellemzően kohósítás) céljából elszállíttatják. A bontási tevékenység során nem használnak segédanyagokat. A kezelési hatásfok hasznosítás esetén nagyban függ az épp aktuális piaci kereslettől és a raktározási kapacitástól. Az Engedélyes által végzett hasznosítás (alkatrész értékesítés) esetében jellemzően ~10 % körüli arányban hasznosíthatók újra a bontott gépjármű alkatrészek. Az értékesítés során hasznosítható alkatrészeken túl azonban, főként a bontásból legnagyobb tömegben keletkező EWC 16 01 06 kódú hulladék más kezelő által történő hasznosítása révén az Engedélyes közvetetten hozzájárul a jogszabályban meghatározott hulladékká vált gépjárművek újrahasználatának és hasznosításának együttes illetve az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttes arányának mértékének biztosításához. Anyagmérleg egy átlagos, 1275 kg-os európai jármű esetében: Tömeg (kg) acéllemez 490 acél 216 műanyag 143 alumínium 123 öntöttvas 89 gumi 65 cink, réz, magnézium, ólom 35 üveg, szivacs, textil, festék, ragasztó, folyadékok, stb. 114 Összesen: 1275 1. Táblázat Anyagfajta

Arány (%) 38 17 11 10 7 5 3 9 100

A fenti átlagos gépjárműből származó, a telephelyen keletkező veszélyes hulladékok: EWC kód Megnevezés Tömeg (kg) 13 02 05* fáradt olaj 3 16 01 14* fagyálló 2 16 01 07* olajszűrő 0,8 16 06 01* ólomakkumulátor 15 16 01 13* fékfolyadék 0,2 Összesen: 21 2. Táblázat

Tömegarány (%) 0,24 0,16 0,06 1,18 0,02 1,66

A fenti átlagos gépjárműből származó, a telephelyen keletkező nem veszélyes hulladékok:

4 EWC kód Megnevezés Tömeg (kg) 16 01 03 gumiabroncsok 32 16 01 17 vasfémek 200 16 01 18 nemvas fémek 22 16 01 04 nem veszélyes autóroncs 1000 Összesen: 1254 3. Táblázat

Tömegarány (%) 2,51 15,69 1,73 1,65 21,58

A beérkező EWC 16 01 04* kódú hulladék esetén a 400 m2-es nyíltszíni, kezelés előtti tárolásra szolgáló területen egyidejűleg 80 tonna gyűjthető a telephelyen. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen egyidejűleg 2,8 tonna veszélyes hulladék gyűjthető az üzemi gyűjtőhely üzemelési és ellenőrzési szabályzata alapján. A keletkező nem veszélyes hulladékok egyidejűleg gyűjthető összes mennyisége 1200 tonna. A bontási technológia üzemszerű működéséhez és a dolgozók beosztásához 5 munkanapra elegendő tartalék veszélyes hulladék mennyiség, 20 db autóroncs szükséges. 4.04 A hulladékgazdálkodási tevékenység környezetvédelmi jellemzői: A helyiségek (iroda, műhely, szociális helyiségek) fűtését és a melegvíz-ellátást 1 db 40 kW teljesítményű gázkazán biztosítja, melynek kéménye nem bejelentés-köteles pontforrás. Technológiai légszennyezése a tevékenységnek nincs. A gépjárműbontás során a szárazra fektetés előtti, időleges tárolás esetén az esetleges kontroll nélküli folyadékelfolyás talajba jutása kizárható a tárolótér 4.02 pontban ismertetett kialakítása miatt. A tárolótér területéről elfolyó, esetlegesen szennyeződést tartalmazó csapadék zárt rendszerben jut az olajfogóba. Az olajfogó kialakítása vízzáró, így a talajszennyezés kizárható. A szárazra fektetés során keletkező veszélyes hulladékokat a műhelyben és az üzemi gyűjtőhelyen a szennyezést kizáró padozaton lévő kármentőn gyűjtik. A műhely és az üzemi gyűjtőhely közötti közlekedési útvonal simított beton burkolattal van ellátva. A tetőkről származó csapadékvíz a területen elszikkad. A csapadék többi része beszivárog a talajba, ill. elfolyik a lejtés irányába a szomszédos terület felé, majd az út menti csapadékvíz-elvezető árokba. A vízellátás a közüzemi hálózatról biztosított. A kommunális szennyvíz a közcsatornára van rákötve. A gépjárműbontási technológia zajforrást nem üzemeltet. A folyadékaitól és értékesíthető alkatrészeitől megszabadított, szárazra fektetett roncsokat nem tömörítik helyben, így nincs folyamatos, sem időszakos zajforrás. A bontást zárt műhelyben kézi szerszámok segítségével végzik. 4.05 A hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló személyi feltételek: Az ügyvezető igazgató autószerelő, gépjárműtechnikai szerelő, gépészmérnök végzettséggel rendelkezik. További alkalmazottak: 1 fő adminisztrátor, 1 fő géplakatos és 1 fő környezetvédelmi megbízott. 4.06 A hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló tárgyi feltételek: 2 db emelő, bontáshoz szükséges célszerszámok, alkatrésztisztításhoz szükséges eszközök. 4.07 A hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló pénzügyi feltételek: Az Engedélyes környezetszennyezési felelősségre is kiterjedő felelősségbiztosítással rendelkezik, továbbá egy banknál elkülönített 100 000 Ft pénzügyi fedezetet. 5.00 Előírások: 5.01 Előkezelésre és hasznosításra a 3.00 pontban szereplő veszélyes hulladék kerülhet. 5.02 A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 5.03 Az autóbontási tevékenységet, úgy kell végezni, hogy az Engedélyes hozzájáruljon a jogszabályban meghatározott hulladékká vált gépjárművek újrahasználatának és hasznosításának együttes illetve az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttes arányának mértékének biztosításához.

5 5.04 A hulladékká vált gépjármű kezelését megelőzően a gépjárművet szét kell bontani. A bontás során szét kell választani és elkülönítetten kell gyűjteni a külön megjelölt, vagy más módon azonosíthatóvá tett anyagokat, folyadékot, veszélyes és egyéb összetevőket, valamint az újrahasználható alkatrészeket és a hasznosítható anyagokat. A bontás során kinyert elkülönített anyagokat, elemeket, alkatrészeket, tartozékokat, összetevőket, továbbá az ezekből származó hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni. 5.05 A zúzást megelőzően a hulladékká vált gépjárműből legalább az alábbi alkatrészeket vagy anyagokat kell eltávolítani, kivágni, kibontani: a) a katalizátorokat, b) a rezet, alumíniumot vagy magnéziumot tartalmazó fém alkatrészeket, c) a gumiabroncsokat, d) a veszélyes anyagot vagy hulladékot tartalmazó elemeket, alkatrészeket, e) az akkumulátort, f) az üzemanyagot, olajat, fékfolyadékot, g) a nagyobb méretű műanyag alkatrészeket, h) az üveget tartalmazó elemeket, alkatrészeket, valamint i) a folyadékokat. 5.06 A gépjárműklíma lefejtését a vonatkozó jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező személy végezheti. 5.07 A hulladékká vált gépjárművek kezeléséről sorszámozással ellátott üzemnaplót kell vezetni, melynek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell: a telephelyre történő beszállítás időpontját; a hulladékká vált gépjármű adatait, mennyiségét; a tárolótéren történő elhelyezés időpontját, időtartamát a bontási tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját, körülményeit; a kezelés során alkatrészként kinyert (hasznosított) mennyiséget; a kezelés során keletkezett hulladékok megnevezését (EWC kódját), mennyiségét, a hulladékok átvevőinek azonosító adatait, a kiszállítás időpontját. 5.08 Az Engedélyes a veszélyes hulladék előkezelési és hasznosítási tevékenysége során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtéséről, további kezeléséről gondoskodni köteles. Ha az Engedélyes a hulladékot másnak átadja, meg kell győződnie, hogy a hulladékot átvevő a szükséges hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy nyilvántartásba vétele megtörtént. 5.09 A termékfelelősség, valamint a gyártói felelősség elve alapján, amennyiben a hasznosítási tevékenység során keletkező alapanyag minősége nem megfelelő, illetve felhasználása, alapanyagként történő értékesítése nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell. 5.10 A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelés igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszer tanúsítványát be kell nyújtani a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre (továbbiakban: Felügyelőség). Határidő: 2015. március 31. 5.11 Az Engedélyes köteles telephelyenként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott hulladékról naprakész nyilvántartást vezetni, valamint rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a telephelyre belépő és onnan kilépő anyag és a telephelyen képződő hulladék anyagforgalmi egyenlegét. 5.12 Az Engedélyes köteles a hulladékká vált gépjármű tulajdonosától átvett gépjárműről a hulladékká vált gépjárművekről szóló 444/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 1-3. mellékletében meghatározott adattartalommal a telephelyén nyilvántartást vezetni, a hulladékká vált gépjárművek átvételéről, gyűjtéséről, bontásáról és további kezelésre történő átadásáról az 1–3. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal a Felügyelőség részére a tárgyévet követő év március 1. napjáig adatot szolgáltatni. Határidő: 2015. március 1. 5.13 Az Engedélyes köteles az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését, továbbá – ha tevékenysége megváltozik vagy megszűnik – az adatszolgáltatási kötelezettségének megváltozását vagy

6 megszűnését a kötelezettség keletkezésétől, megváltozásától vagy megszűnésétől számított 60 napon belül a Felügyelőségnek írásban bejelenteni. 5.14 A hulladékgazdálkodási tevékenységből fakadó környezeti károk elhárítására szolgáló pénzügyi fedezetet folyamatosan biztosítani kell. 5.15 Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás következik be, az Engedélyes köteles a bekövetkezésétől számított 15 napon belül a Felügyelőségnek bejelenteni. 5.16 Amennyiben az Engedélyes az engedélyezett tevékenységet az engedély időbeli hatályának lejártát követően is folytatni kívánja, akkor az időbeli hatály lejárta előtt legalább 60 nappal új engedély iránti kérelmet kell benyújtania a Felügyelőségre. 5.17 A tevékenység során előforduló rendkívüli eseményeket a Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az Engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni. 5.18 Amennyiben az Engedélyes a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, továbbá a hatósági engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérően végzi, a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. 5.19 A Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a következő kikötésekkel járult hozzá az engedély kiadásához: 1. A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 3. § (3) bekezdése szerint a tevékenység végzése során folyamatosan biztosítani kell a hulladékkezelést végző személyek egészségét, biztonságát nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit. 2. A veszélyes anyagokkal, keverékekkel végzett tevékenység során be kell tartani az Európai Parlament és a Tanács vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK (REACH) rendeletében, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben és valamennyi végrehajtási rendeletében foglaltakat. 3. A tevékenység megkezdése előtt a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. 19. § szerinti kémiai kockázatbecslést kell végezni, és a kockázatok csökkentése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. 4. A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 3. § (1) bekezdésének megfelelően a hulladékkezelésre szolgáló gép, berendezés és más eszköz rendszeres tisztítását, fertőtlenítését el kell végezni. Ennek helye lehet olyan térburkolattal ellátott, mosótérrel rendelkező terület, ahonnan az elhasznált víz előkezelést, előtisztítást követően közműpótló berendezésbe vagy közműcsatornába kerül. 5. Fenti rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a gépi és egyéb eszközök tárolóterületének rágcsálóés rovarmentesítését szükség szerint, de legalább évente el kell végezni a fertőzőbetegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM. rendelet előírásaival összhangban. 6. Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei, a zajtól védendő területeken nem léphetik túl – a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM – EüM együttes rendelet 2. § (1) bekezdése alapján – a zajtól védendő területeken az üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zajterhelési, 1. számú mellékletben meghatározott határértékeket. 6.00 A hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyásának feltételei: Az Engedélyes az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység folytatásának megszüntetését, befejezését – a megszüntetést, befejezést megelőzően legalább 30 nappal – a Felügyelőségnek köteles bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg az Engedélyesnek a Felügyelőségre benyújtandó dokumentációban be kell mutatnia a Telephely működése következtében a környezetet ért hatásokat, továbbá a tevékenység felhagyására, szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó tervet, továbbá igazolnia szükséges, hogy a Telephelyen lévő hulladék elszállításáról és további kezeléséről gondoskodott. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyása, megszüntetése esetén,

7 a Felügyelőség az engedélyt hivatalból visszavonja. A Felügyelőség az engedély visszavonása esetén határozatában meghatározza a tevékenység felhagyására, valamint szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó követelményeket. 7.00 Engedélyest és a határozatot hatósági nyilvántartásba veszem. 8.00 Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelős személy a határozat kiadmányozását követően gondoskodjon a határozatnak – a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve - a Felügyelőség internetes honlapján való közzétételéről. 9.00 Jelen határozat 2019. március 31-ig hatályos, azonban környezetvédelmi érdekből visszavonható. 10.00 Jelen határozatom jogerőre emelkedésével egyidejűleg a 4266/2008. ügyszámú, 31639/2009. iktatószámú hulladékkezelési engedély hatályát veszti. 11.00 Az igazgatási szolgáltatási díj, amelyet az Engedélyes köteles viselni, megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel. 12.00 Jelen határozat nem mentesít a tevékenység megkezdéséhez külön jogszabályok alapján szükséges engedélyek beszerzése alól. 13.00 Jogorvoslat 13.01 A szakhatósági állásfoglalások ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, azok jelen döntésem elleni fellebbezés keretében támadhatóak meg. 13.02 Döntésem ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, de hozzám 2 példányban benyújtandó – igazgatási szolgáltatási díjköteles - fellebbezéssel lehet élni. A Főfelügyelőség jelen döntést helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, avagy a megsemmisítés mellett új eljárásra utasíthat. 13.03 A jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a. A természetes személyek által a jogorvoslati eljárásért fizetendő díj a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. A társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. INDOKOLÁS Az Autóroncs-Átvétel Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Kft.) 2013. december 18-án hulladékgazdálkodási engedély kérelmet nyújtott be a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre, mely 27884/2013. ügyszámon, 109157/2013. iktatószámon iktatásra került. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elnevezése a 2014. január 1-jétől hatályos a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (2) bekezdése és 1. számú melléklet I. fejezet 3. pontja alapján Közép- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség). A kérelmet áttanulmányozva a Felügyelőség megállapította, hogy az nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mert nem tartalmazta teljes körűen a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ht.), a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: hull.eng.R.) és a vonatkozó jogszabályokban meghatározottakat. A fentiekre tekintettel a Felügyelőség 3062/2014. iktatószámon hiánypótlás benyújtását írta elő. A Kft. a hiánypótlásként kért adatokat, 2014. január 24-én küldte meg, mely 6300/2014. számon iktatásra került. A hiánypótlásként megküldött adatok alapján megállapítható, hogy a Kft. veszélyes hulladéknak minősülő hulladékká vált gépjárművek előkezelését és hasznosítását kívánja végezni.

8 A veszélyes hulladék előkezelési és hasznosítási tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: DíjR.) 1. számú melléklet I. részének 5., 7. és 11. pontjai alapján 885 000 Ft, melynek megfizetésére a Felügyelőség 8074/2014. iktatószámon szólította fel a Kft.-t. A Kft. az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését 2014. február 7-én igazolta, mely 10038/2014. számon iktatásra került. A Felügyelőség 12975/2014. iktatószámon értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról. Az engedélyezési eljárásban civil szervezet ügyféli jogállásának megállapítását nem kérte. A kérelem és a megküldött adatok alapján az alábbiak állapíthatók meg: A Kft. hulladékgazdálkodási engedély kérelmét a Kft. környezetvédelmi megbízottja készítette el. A Kft. kérelme és annak kiegészítései tartalmazták a hull.eng.R. 9. § (1) bekezdésében, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet (továbbiakban: vesz.hull.R.) 26. § (1) bekezdésének foglaltakat, így -

az engedélyt kérelmező nevét, székhelyét, telephelyét, valamint statisztikai azonosító adatait;

-

a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését, leírását;

-

a kezelni kívánt hulladék EWC kódszám szerinti megnevezését, mennyiségét tonna/év mértékegységben;

-

a kezelési létesítmény üzemszerű működéséhez szükséges tartalék veszélyeshulladék-mennyiség megadására vonatkozó információt;

-

a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület megnevezését;

-

a hulladékgazdálkodási tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és közegészségügyi feltételeket;

-

a kezelési művelettel elérni kívánt környezetvédelmi és gazdasági célt; hasznosítás esetén az előállítani kívánt anyag vagy termék előállításával, gyártásával vagy forgalomba hozatalával járó környezetvédelmi és gazdasági előnyt, hasznot, továbbá a Ht. 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó igazolást;

-

a tervezett tevékenységgel érintett telephely címét, helyrajzi számát, műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, kapacitását, a telephely helyszínrajzát, a telephely tulajdoni lapjának másolatát, a telephely bérleti szerződés másolatát;

-

a kárelhárítási (havária) tervet;

-

a környezetszennyezési felelősségre is kiterjedő felelősségbiztosítási ajánlat másolatát;

-

a céltartalék képzésére vonatkozó tervet,

-

egy banknál elkülönített 100 000 Ft pénzügyi fedezetről szóló igazolást;

-

a környezetvédelmi megbízottal kötött szerződést, a környezetvédelmi megbízott környezet- és hidrotechnológus végzettségét igazoló oklevél másolatát;

-

a kérelmező korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységéről szóló, a hull.eng.R. 11. §-a szerinti nyilatkozatot;

-

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak szerint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskeresők alkalmazása lehetőségének figyelembevételéről szóló nyilatkozatot,

-

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Adóigazgatósága által 8394439211 ügyszámon kiadott, 2013. december 5-én kelt együttes adóigazolását, mely szerint az igazolás kiadásának napján a Kft.-nek nyilvántartott adótartozása és vámtartozása nincs.

Csatolásra került a cégkivonat másolata, a tevékenységgel érintett ügyvezető képesítését igazoló bizonyítványmásolatok, a keletkező hulladékok további kezelésére vonatkozó befogadó nyilatkozat, szerződés másolata, a telephely bérleti szerződése, telepengedély másolata, a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely üzemelési és ellenőrzési szabályzata.

9 A Ht. 2.§ 46. pontja szerint az újrahasználatra előkészítés: tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen. A Ht. 5. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni az anyag termelésifogyasztási körfolyamatban tartását. A Ht. 7. § (1) bekezdésében meghatározott hulladékhierarchiában a hulladékképződés megelőzése után második a sorrendben a hulladék újrahasználatra előkészítése. A telephelyen folytatott tevékenység során a gépjármű alkatrészeket újrahasználatra előkészítik, mellyel azok a termelési-fogyasztási ciklusban tarthatók. A fentiek alapján a hasznosítási technológia összhangban áll a Ht. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott újrahasználat és újrahasználatra előkészítés elvével. A rendelkezésre álló iratanyagok tartalmazták azokat az információkat, amelyek alapján a tevékenység környezetvédelmi szempontból megítélhető. A rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy a tevékenység környezetszennyezést kizáró módon történő végzéséhez a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX.29.) KHVM rendeletben és a hulladékká vált gépjárművekről szóló 444/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: gépjárműR.) előírt személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A környezetvédelmi előírások betartása mellett a környezet veszélyeztetésével nem kell számolni, ezért a hulladékgazdálkodási tevékenységet környezetvédelmi szempontból engedélyeztem. Az eljárás során 12976/2014. iktatószámon megkerestem az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szakhatóságokat. A Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv FER/043/00696-2/2014. ügyiratszámon kiadott szakhatósági állásfoglalásában hozzájárulását közegészségügyi szempontból az 5.19 pontban szereplő kikötéssel adta meg. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „[…]Megállapítottam, hogy a Kudron András környezetvédelmi szakértő által elkészített és a megkereső szerv által Népegészségügyi Szakigazgatási Szervünknek megküldött dokumentáció közegészségügyi szempontból a rendelkező részben foglalt kikötésekkel tesz eleget a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénynek, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvénynek, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletnek, az Európai Parlament és a Tanács vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK (REACH) rendeletének, az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM – EüM együttes rendeletnek és az egyéb vonatkozó közegészségügyi előírásoknak. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (1) bekezdésében és az 1. számú melléklet XI. 14. pontban előírt igazgatási szolgáltatási díjat (24.200 Ft) a kérelmező befizette. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely alapján hoztam meg. Az önálló jogorvoslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Az ügyben hatáskörömet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése biztosítja. Illetékességünket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése határozza meg.”

10 A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség (továbbiakban: Katasztrófavédelmi Kirendeltség) 07.2/538-4/2014/SZF-HAT ügyiratszámon kiadott szakhatósági állásfoglalásában katasztrófavédelmi szempontból megadta a hozzájárulását. Szakhatósági állásfoglalásának indokoló részében az alábbiakat szerepeltette: „Az Autóroncs-Átvétel Kft. 8141 Sárpentele, Széchenyi u. 5. szám alatti ügyfél kérelmére indult veszélyes hulladék előkezelési és hasznosítási tevékenység engedélyezési eljárásában hulladékkezelési engedély ügyben a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint engedélyező hatóság 2014. 02. 24-én megkereste a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvári Katasztrófavédelmi Kirendeltségét, mint első fokú tűzvédelmi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A megkereső hatóság által csatolt iratok, és az előzményként rendelkezésemre álló iratok, valamint a 2014. 03. 17-én megtartott helyszíni szemle tapasztalatai alapján a hulladékkezelési engedély megadásához hozzájárultam. Döntésemet a fenti jogszabályi rendelkezések alapján hoztam. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén alapul. Hatáskörömet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdés d) pontja, a tűzvédelmi hatósági bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM. rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.” A Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság KDTVH-2124-002/2014. iktatószámon kiadott szakhatósági állásfoglalásában hozzájárulását vízgazdálkodási szempontból kikötések nélkül adta meg. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „[…]A hivatkozott számú megkereséshez csatolt dokumentáció alapján megállapítható, hogy az AutóroncsÁtvétel Kft. a Sárpentele, Széchenyi Zs. utca 5. szám alatti telephelyén az alábbi tevékenységeket végzi: - előkezelés; - fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása; - egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása. A telephelyen roncsautók tárolása, bontása, hasznosítható alkatrészeik rendszerezése, értékesítése folyik, melyhez nyíltszíni tárolótér, szárazra fektető műhely, veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely, szociális helyiség és iroda épült. Az ingatlan vízellátása és szennyvízelvezetése a települési víziközmű hálózathoz való csatlakozással biztosított. A területre hulló csapadékvíz részben helyben elszikkad, részben az út menti árokba folyik. A feltételesen szennyezett csapadékvizeket olajfogó műtárgyon keresztül zárt tárolóba vezetik. A rendelkezésre álló nyilvántartások szerint a telephely üzemelő vagy távlati vízbázis védőterületét nem érinti. A benyújtott dokumentációban foglaltak ellen vízgazdálkodási szempontból nem emelek kifogást. Szakhatósági hozzájárulásomat előírások nélkül megadom. Állásfoglalásom jogalapja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése, és a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet.

11 Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. A Ket. 44. § (9) bekezdése értelmében a szakhatósági állásfoglalás az engedélyező hatóság által kiadott döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” Határozatom 3.00 és 5.01 pontjaiban meghatároztam a kezelhető veszélyes hulladékok fajtáját és mennyiségét a benyújtott kérelem alapján. Határozatom 5.02 pontjában szereplő előírást a Ht. 4. § alapján tettem. Határozatom 5.03 pontjában szereplő előírást a gépjárműR. 6. §-ában foglaltakra tekintettel tettem. Határozatom 5.04 pontjában szereplő előírást a gépjárműR. 11. § (4) és (7) bekezdése alapján tettem. Határozatom 5.05 pontjában szereplő előírást a gépjárműR. 11. § (5) bekezdése alapján tettem. Határozatom 5.06 pontjában szereplő előírást az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. (XII.20.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésének d) pontja alapján tettem. Az üzemnapló vezetési kötelezettséget a vesz.hull.R. 6. § b) pontja alapján írtam elő határozatom 5.07 pontjában. Az 5.08 pontban szereplő előírást a Ht. 12. § (1) bekezdése, valamint a 31. § (1) és (5) bekezdése alapján tettem. Az 5.09 pontban szereplő előírást a Ht.-ben rögzített kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján tettem. A Ht. 9-10. §-ai tartalmazzák a hulladékstátusz megszűnésével és annak igazolásával kapcsolatos rendelkezéseket, mely szerint a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó 9. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelés igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert kell bevezetni. Tekintettel a minőségbiztosítási rendszer bevezetésének, üzemeltetésének, tanúsításának időszükségletére, próbaüzemi jelleggel engedélyeztem a 3.00 pontban szereplő hulladékok hasznosítását, a rendelkező rész 5.10 pontjában foglalt előírás mellett, a hull.eng.R. 9. § (2) bekezdés e) pontja, valamint a Ht. 10. § (3) bekezdése alapján. Határozatom 5.11 pontjában szereplő előírást a Ht. 65. §-ában foglaltak, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: hull.nyilv.R.) 3. § (1)-(4) bekezdései, a 4. § (2) bekezdésének b) pontja, a 8. § (1) és (3) bekezdései és a 10. § (2)-(4) bekezdései alapján tettem. Az 5.12 pontban szereplő előírást a gépjárműR. 12. § (1) és (2) bekezdése alapján tettem. Az 5.13 pontban szereplő előírást a hull.nyilv.R. 11. § (1) bekezdése alapján tettem. A Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel, figyelembe véve a hull.eng.R. 9. § (2) bekezdés g) pontját, az 5.14 pontban rendelkeztem. Határozatom 5.15 pontjában szereplő előírást a hull.eng.R. 14. § (1) bekezdése alapján tettem. Felhívom figyelmét, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység csak jogerős engedély birtokában végezhető. Ha az engedély jogosultja az engedélyköteles tevékenységét az engedély időbeli hatályának lejártát követően is folytatni kívánja, akkor az időbeli hatály lejárta előtt gondoskodnia kell jogerős hulladékgazdálkodási engedély megszerzéséről, figyelemmel a hull.eng.R. 14. § (5) bekezdésére, ezért az 5.16 pontban rendelkeztem. Az 5.17 pontban szereplő előírást a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 8. § (1) és (2) bekezdése alapján tettem. A tevékenység engedélytől eltérő végzésének jogkövetkezményeiről a Ht. 86. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak alapján az 5.18 pontban rendelkeztem. Az engedélyezett tevékenység felhagyására, megszüntetésére vonatkozóan a 6.00 pontban tettem előírásokat a hull.eng.R. 14. § (2) bekezdésére és a 15. § (2) bekezdés b) pontjára és 15. § (3) bekezdésére tekintettel. A Ht. 80. § (3) bekezdését figyelembe véve, a 8.00 pontban rendelkeztem. Az engedély időbeli hatályát a 9.00 pontban foglaltak szerint, a Ht. 79. § (1) bekezdése alapján állapítottam meg, figyelemmel a vesz.hull.R. 27. § (1) bekezdés g) pontjára és a 27. § (2) bekezdésére. A Kft. részére korábban kiadott 4266/2008. ügyszámú, 31639/2009. iktatószámú hulladékkezelési engedély visszavonásáról jelen határozatom 10.00 pontjában rendelkeztem.

12 Határozatomat a Ht. 15. § (2) bekezdése és a Ht. 62. § (1) bekezdése alapján hoztam meg. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2014. április 14. A Felügyelőség az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. A határozat 13.00 „Jogorvoslat” című fejezetében az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: - A Ket. 44. § (9) bekezdésére figyelemmel - mely szerint, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg – jelen határozatom 13.01 pontjában rendelkeztem. - Az ügy érdemében hozott első fokú határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés dg) pontjára figyelemmel, a 13.02 pontban rendelkeztem. Azon ügyfelek esetében, akikkel a Felügyelőség döntését postai úton közli, a Ket. 78. § (10) bekezdése, és a 99. § (1) bekezdése alapján a közléstől, azaz a kézhezvételtől számított 15 nap áll rendelkezésre jogorvoslati kérelem benyújtására. A jelen döntésem, amennyiben fellebbezést nem terjesztettek elő, a közlés utáni 15. napot követő napon külön értesítés nélkül jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. - A 13.03 pontban az alábbiakra tekintettel rendelkeztem: Fellebbezés esetén DíjR. 2. § (4) bekezdése alapján a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-át kell fizetni, amely jelen esetben 442500,- Ft. Természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében a jogorvoslati eljárás díja a DíjR. 2. § (5) és (7) bekezdései alapján az alapeljárás díjának 1 %-a, azaz 8850,Ft. Felterjesztés esetén a másodfokú eljárás során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (5) bekezdése szerint a szakhatóság jogorvoslati díját - amelynek mértéke azonos az elsőfokú eljárás díjtételével - a jogorvoslati eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles a másodfokon eljáró intézet részére a (3) bekezdésben meghatározottak szerint megfizetni. A Felügyelőség döntését a Korm. rendelet 8. § (1)-(2) bekezdése és a Ht. 62. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése és 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V.18.) KöM rendelet szerint jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről intézkedtem határozatom 7.00 pontjában foglaltaknak megfelelően. Székesfehérvár, 2014. április 03. dr. Zay Andrea igazgató megbízásából Bognár József engedélyezési igazgatóhelyettes távollétében Dr. Csudits Éva engedélyezési jogi titkárságvezető