KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
Ügyszám: 10687/2014. Iktatószám: 58782/2014. Ügyintéző: Sturmné Laczó Andrea Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély HATÁROZAT
1.00 Engedélyes: Glück és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 8440 Herend, Kossuth Lajos u. 151. Statisztikai azonosító jele: 13792181-4511-113-19 Ügyfél azonosító (KÜJ): 101898029 Telephelye: 8440 Herend, Kültelek 4., 0205 hrsz. Telephelyének EOV koordinátái: X = 199095 m, Y = 551817 m Telephely azonosító (KTJ): 101050514 2.00 Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezése: - veszélyes hulladék gyűjtés, - veszélyes hulladék előkezelés (autóbontás), - veszélyes hulladék hasznosítás (alkatrész értékesítés) Engedélyes részére környezetvédelmi szempontból engedélyezem, hogy a 3.00 pontban megadott fajtájú és mennyiségű veszélyes hulladék kezelését végezze. 3.00 A gyűjthető és kezelhető hulladékok jellemzői: Azonosító kód
Hulladék megnevezése
16
A hulladékjegyzékben közelebbről meg nem határozott hulladék
16 01
Mennyiség (tonna/év)
a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó hulladékká vált gépjármű (ideértve a terepjáró járművet is), a hulladékká vált gépjármű bontásából, valamint karbantartásából származó hulladék (kivéve a 13, a 14 főcsoportokban, a 16 06 és a 16 08 alcsoportokban meghatározott hulladék)
16 01 04*
Telefon: (22) 514-300 Telefax: (22) 313-564 Ügyfélszolgálat: (22) 514-310
hulladékká vált gépjármű
200
Kérem, hogy válaszában hivatkozzon az iktatószámra! Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 830-1200 Levélcím: 8002 Székesfehérvár Pf.: 137 Szerda: 830-1200 és 1300 – 16 00 Honlap: http://kdtktvf.zoldhatosag.hu Péntek: 830 – 12 00 E-mail:
[email protected] Kedd, Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás
y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetett\2014\5 - sajat honlap\hulladékos\10687-14-1.doc
2 4.00 Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység műszaki és környezetvédelmi jellemzői: 4.01 A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület: Herend, Kültelek 4., 0205 hrsz. alatti telephely 4.02 A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett telephelyre vonatkozó műszaki jellegű információk: A telephely 7457 m2 térmértékű, ebből
-
1309 m2 a telephely területe 300 m2 betonozott, szabadtéri tárolóterület, 74 m2 bontóműhely, 123 m2 raktárépület az alkatrészek tárolására, 30 m2 üzlet az alkatrész értékesítésre
Az ingatlanon az alábbi épületek, illetve létesítmények találhatók:
-
műhely (padozat az épület külső kontúrján 15 cm magasságban vasbeton lábazatként felhajtott, a kapunknál a küszöbszint 10 cm magasan a külső terepszint felett) bontandó gépjármű tároló hely (300 m2, teherbíró, vízzáró felületű tároló tér, kiömlést és csapadékvizeket felfogó berendezéssel, dekantáló, olajlefölöző berendezéssel ellátott) veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely raktár kerítés kül- és beltéri világítás
A telephelyen egyidejűleg gyűjthető veszélyes hulladékok mennyisége: 48,2 tonna. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely kapacitása: 1,6 tonna. 4.03 A hulladékgazdálkodási tevékenység ismertetése: Kezelés kódja: Előkezelés kódja: R12 - átalakítás az R4 (fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása) és R5 (egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása) műveletek elvégzése érdekében Hasznosítás kódja: R4 (fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása), R5 (egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása) A telephelyen átvett kiselejtezett járművek nyilvántartásba vétele után a bontásig történő deponálás vízzáró betonozott felületen valósul meg. A tároló felület kiömlést és csapadékvizet felfogó, dekantáló olajlefölöző berendezéssel ellátott. A veszélyes hulladéknak minősülő használatból kivont gépjármű hulladékot az erre a célra kijelölt szabadtéri területen kell elhelyezni a szárazra fektetés elvégzéséig. Egyidejűleg legfeljebb 40 db gépjármű deponálására van lehetőség. A hulladékká vált gépjárművek további bontását folyadékzáró aljzattal rendelkező gépjármű bontó műhelyben végzik. A bontás menete: A veszélyes alkotók (akkumulátorok, maradék üzemanyag, övfeszítők és légzsákok, olajok, fékfolyadék, fagyálló folyadék, hűtőfolyadék, klímaberendezés hűtőközege) kiszerelése, valamint a folyadékmentesítés a műhelyépületben történik. A veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd alkatrész elemek eltávolítása kézi szerelőszerszámokkal, a folyékony anyagok eltávolítása felfogó edénybe történő leeresztéssel, vagy vákuumos gépi leszívatással történik. A hulladékká vált gépjárműről kézi szerszámokkal leszerelik a karosszéria elemeket, motortéri, csomagtéri, utastéri ajtókat, a karosszéria tetőlemezét. Ezeket típusonként egymásba helyezve kötegelik. Az ép elemeket az alkatrészraktárba szállítják, a sérült elemek fémhulladékként kerülnek további gyűjtésre. A gépjármű további részeinek bontása során kinyert hulladékokat fajtánként különválogatva gyűjtik.
3 Az újrafelhasználásra alkalmas kisebb alkatrészek, részegységek (gyújtásrendszer, lámpák, irányjelzők, elektronika, gömbcsuklók, stb.) ugyancsak az alkatrészraktárba kerülnek. A műszerfal kiemelése után a műanyag és fém részek különválogatva kerülnek gyűjtésre. A kábelek kibontása után a fémrészeket színesfémként gyűjtik. A bontás további lépései során a motor, sebességváltó kiszerelésre kerül, a futóműveket lebontják, gumiabroncsot, keréktárcsákat leszerelik. A fékbetéteket az évjárat ellenőrzése után az alkatrészraktárba szállítják. A motorok, váltók, hátsó hidak szétszerelése, adagolható méretre szerelése, darabolása és anyagminőség szerinti szelektálása a bontás következő fázisa. Majd eltávolítják az önindítókat, kiszerelik a hengerfejet, olajteknőt, főtengelyt. A fém elemek darabolása lángvágóval, és kéziszerszámokkal, az olajjal szennyezett bontott elemek tisztítása zárt oldószeres mosóberendezésben történik. Az alkatrészként nem értékesíthető részek hulladékként kerülnek további kezelésre. A leválasztott veszélyes hulladéknak minősülő folyadékok a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen kerülnek gyűjtésre az elszállításig. Kezelési hatásfok hasznosítás esetén: ~25 % Kezelési hatásfok az előkezelési és a hasznosítási tevékenységre: ~88% 4.04 A hulladékgazdálkodási tevékenység környezetvédelmi jellemzői: A telephelyen technológiai vízfelhasználás nem történik. A keletkező kommunális szennyvíz közcsatornán elvezetésre kerül. A telephelyen végzett tevékenységből származó zaj hatásterülete a telekhatáron belülre esik. A tevékenységhez kapcsolódóan légszennyező pontforrás nem létesült. 4.05 A hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló személyi feltételek: Az Engedélyes gépipari számítástechnikai technikust és környezetvédelmi megbízottat foglalkoztat. A hulladékgazdálkodási tevékenységben részt vesznek még az ügyvezető és a segédmunkások. 4.06 A hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló tárgyi feltételek: Hidraulikus emelő, hidraulikus kézi csápos emelő, kerékemelő, bak, kéziszerszámok, daraboló szerszámok, lángvágó, vákuumos gépi leszívó berendezés, alkatrészmosó berendezés, az anyagmozgatáshoz kézikocsi, tűzoltó készülékek, egyéni védőfelszerelések. 4.07 A hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló pénzügyi feltételek: Az Engedélyes környezetszennyezési felelősségre is kiterjedő felelősségbiztosítással, továbbá egy számlán elkülönített pénzügyi fedezettel rendelkezik. 5.00 Előírások: 5.01 Gyűjtésre, előkezelésre és hasznosításra a 3.00 pontban szereplő veszélyes hulladék kerülhet. 5.02 A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 5.03 Az autóbontási tevékenységet, úgy kell végezni, hogy az Engedélyes hozzájáruljon a jogszabályban meghatározott hulladékká vált gépjárművek újrahasználatának és hasznosításának együttes illetve az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttes arányának mértékének biztosításához. 5.04 A hulladékká vált gépjármű kezelését megelőzően a gépjárművet szét kell bontani. A bontás során szét kell választani és elkülönítetten kell gyűjteni a külön megjelölt, vagy más módon azonosíthatóvá tett anyagokat, folyadékot, veszélyes és egyéb összetevőket, valamint az újrahasználható alkatrészeket és a hasznosítható anyagokat. A bontás során kinyert elkülönített anyagokat, elemeket, alkatrészeket, tartozékokat, összetevőket, továbbá az ezekből származó hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni.
4 5.05 A zúzást megelőzően a hulladékká vált gépjárműből legalább az alábbi alkatrészeket vagy anyagokat kell eltávolítani, kivágni, kibontani: a) a katalizátorokat, b) a rezet, alumíniumot vagy magnéziumot tartalmazó fém alkatrészeket, c) a gumiabroncsokat, d) a veszélyes anyagot vagy hulladékot tartalmazó elemeket, alkatrészeket, e) az akkumulátort, f) az üzemanyagot, olajat, fékfolyadékot, g) a nagyobb méretű műanyag alkatrészeket, h) az üveget tartalmazó elemeket, alkatrészeket, valamint i) a folyadékokat. 5.06 A gépjárműklíma lefejtését a vonatkozó jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező személy végezheti. 5.07 Az Engedélyes köteles a tevékenysége során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat elkülönítetten és biztonságosan gyűjteni, valamint további kezeléséről gondoskodni. Ha az Engedélyes a hulladékot másnak átadja, meg kell győződnie, hogy a hulladékot átvevő a szükséges hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy nyilvántartásba vétele megtörtént. 5.08 Az Engedélyes köteles telephelyenként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról naprakész nyilvántartást vezetni, valamint rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a telephelyre belépő és onnan kilépő anyag és a telephelyen képződő hulladék anyagforgalmi egyenlegét. 5.09 A hulladékká vált gépjárművek kezeléséről sorszámozással ellátott üzemnaplót kell vezetni, melynek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell: a telephelyre történő beszállítás időpontját; a hulladékká vált gépjármű adatait, mennyiségét; a telephelyen történő elhelyezés időpontját, időtartamát; a bontási tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját, körülményeit; a kezelés során alkatrészként kinyert (hasznosított) mennyiséget; a kezelés során keletkezett hulladékok megnevezését (azonosító kódját), mennyiségét, a hulladékok átvevőinek azonosító adatait, a kiszállítás időpontját. 5.10 Az Engedélyes köteles a hulladékká vált gépjármű tulajdonosától átvett gépjárműről a telephelyén nyilvántartást vezetni, a hulladékká vált gépjárművek átvételéről, gyűjtéséről, bontásáról és további kezelésre történő átadásáról a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) részére a tárgyévet követő év március 1. napjáig adatot szolgáltatni. 5.11 A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek való megfelelés igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszer tanúsítványát be kell nyújtani a Felügyelőségre. Határidő: 2015. augusztus 15. 5.12 Az Engedélyes köteles az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését, továbbá – ha tevékenysége megváltozik vagy megszűnik – az adatszolgáltatási kötelezettségének megváltozását vagy megszűnését a kötelezettség keletkezésétől, megváltozásától vagy megszűnésétől számított 60 napon belül a Felügyelőségnek írásban bejelenteni. 5.13 A hulladékgazdálkodási tevékenységből fakadó környezeti károk elhárítására szolgáló pénzügyi fedezetet folyamatosan biztosítani kell. 5.14 Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás következik be, az Engedélyes köteles a bekövetkezésétől számított 15 napon belül a Felügyelőségnek bejelenteni. 5.15 Amennyiben az Engedélyes az engedélyezett tevékenységet az engedély időbeli hatályának lejártát követően is folytatni kívánja, akkor az időbeli hatály lejárta előtt legalább 60 nappal új engedély iránti kérelmet kell benyújtania a Felügyelőségre. 5.16 A tevékenység során előforduló rendkívüli eseményeket a Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az Engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni.
5 5.17 Amennyiben az Engedélyes a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, továbbá a hatósági engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérően végzi, a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. 5.18 Az Engedélyes köteles évente a tárgyév február 28-ig a Felügyelőség részére az éves felügyeleti díjat megfizetni. 6.00 Szakhatósági előírások: 6.01 A Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság előírása: Az érintett terület (Herend, 0205 hrsz.-ú ingatlan) a 22309/2007. ügyszámú és 45195/2010. ikt. számú határozattal kijelölt Veszprém városi vízmű összes vízbázis hidrogeológiai „C” védőterületét érinti. A vízbázis üzemeltetője a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. (8200 Veszprém, Pápai u. 41.). A 45195/2010. ikt. számú kijelölő határozatban, valamint a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben foglaltakat be kell tartani. 6.02 A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének előírása: A hulladékgyűjtési tevékenység, a közegészségügyi követelmények érvényesülése, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelme, a levegő higiénés követelményeinek teljesülése mellett végezhető és a tevékenység emberi egészséget nem veszélyeztethet. 7.00 A hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyásának feltételei: Az Engedélyes az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység folytatásának megszüntetését, befejezését – a megszüntetést, befejezést megelőzően legalább 30 nappal – a Felügyelőségnek köteles bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg az Engedélyesnek a Felügyelőségre benyújtandó dokumentációban be kell mutatnia a Telephely működése következtében a környezetet ért hatásokat, továbbá a tevékenység felhagyására, szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó tervet, továbbá igazolnia szükséges, hogy a Telephelyen lévő hulladék elszállításáról és további kezeléséről gondoskodott. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyása, megszüntetése esetén, a Felügyelőség az engedélyt hivatalból visszavonja. A Felügyelőség az engedély visszavonása esetén határozatában meghatározza a tevékenység felhagyására, valamint szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó követelményeket. 8.00 Engedélyest és a határozatot hatósági nyilvántartásba veszem. 9.00 Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelős személy a határozat kiadmányozását követően gondoskodjon a határozatnak – a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve - a Felügyelőség internetes honlapján való közzétételéről. 10.00 Jelen határozat visszavonható.
2019. augusztus
15-ig
hatályos,
azonban környezetvédelmi érdekből
11.00 Az igazgatási szolgáltatási díj, amelyet az Engedélyes köteles viselni, megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel. 12.00 Jelen határozat nem mentesít a tevékenység megkezdéséhez külön jogszabályok alapján szükséges engedélyek beszerzése alól. 13.00 Jogorvoslat 13.01 A szakhatósági állásfoglalások ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, azok jelen döntésem elleni fellebbezés keretében támadhatóak meg. 13.02 Döntésem ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, de hozzám 2 példányban benyújtandó – igazgatási szolgáltatási díjköteles - fellebbezéssel lehet élni. A Főfelügyelőség jelen döntést helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, avagy a megsemmisítés mellett új eljárásra utasíthat. 13.03 A jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a. A természetes személyek által a jogorvoslati eljárásért fizetendő díj a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. A társadalmi
6 szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. INDOKOLÁS A Glück és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Engedélyes) 2014. március 31-én benyújtotta a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre (továbbiakban: Felügyelőség) a veszélyes hulladék gyűjtésre, előkezelésére és hasznosításra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély kérelmét A dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy az nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mert nem tartalmazta teljes körűen a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (továbbiakban: Ht.), a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: hull.eng.R.), a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendeletben (továbbiakban: vesz.hull.R.) és a vonatkozó jogszabályokban meghatározottakat. A fentiekre tekintettel 30987/2014. iktatószámon hiánypótlás benyújtását írtam elő, valamint felszólítottam az Engedélyest az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetésére. Az Engedélyes a 30649/2014., a 34027/2014. és a 37963/2014. számokon iktatott kiegészítéseivel részben teljesítette a hiánypótlásban foglaltakat, valamint csak részben fizette meg a végezni kívánt tevékenységek engedélyezésére kiszabott eljárási díjakat is, ezért a 41718/2014. iktatószámú végzésben ismét hiánypótlásra és az igazgatási szolgáltatási díj fennmaradó részének megfizetésére szólítottam fel. A 44344/2014. és 46206/2014. számokon iktatott kiegészítésekben az Engedélyes megküldte a kért adatokat, valamint megfizette a fennmaradó eljárási díjat. A veszélyes hulladék gyűjtési, előkezelési és hasznosítási tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: DíjR.) 1. számú melléklet I. pontjának 4.6. pontja (hulladékgyűjtés engedélyezése a 4.5. kivételével), az 5. pontja (hulladék előkezelésének engedélyezése, ha a hasznosítás és ártalmatlanítás műveletek közük előkészítő műveletet engedélyeznek) és a 7. pontja (hulladékhasznosítás engedélyezése), valamint 11. pontja (veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység engedélyezése, bejelentése) szerint 1 065 000 Ft. A hull.eng.R. 9. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a hulladékgazdálkodási engedély kérelemnek tartalmaznia kell a jogerős telepengedély másolatát, illetve a bejelentésről szóló igazolást. Tekintettel arra, hogy az Engedélyes gépjárműjavítás, -karbantartás tevékenységek végzésére vonatkozó telephely nyilvántartásba vételi engedélyt csatolt a kérelméhez, ezért a Felügyelőség a 30986/2014. iktatószámú végzésben belföldi jogsegélyt kért Herend Város Önkormányzatának Jegyzőjétől, miszerint a Herend, Kültelek 4. 0205 hrsz. alatti ingatlanon lévő autóbontó telephelyen végezni kívánt hulladékgazdálkodási – veszélyes hulladék gyűjtési, előkezelési és hasznosítási – tevékenységekre vonatkozóan az Engedélyes rendelkezik-e érvényes telepengedéllyel, nyilvántartásba vétellel, figyelemmel a jelenleg hatályos, vonatkozó jogszabályokra. Herend Város Önkormányzatának Jegyzője a 365/2014. ügyiratszámú végzésben a következőket nyilatkozta: „ A Glück és Társa Bt. 2003. 04.04-én a 163-2/2003. számon kapott telepengedélyt hatóságomtól (mellékelve valamint az akkori szakhatósági nyilatkozatok). 2009 évben a hatáskör átkerült a Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez aki a mellékelt megküldött (8714/2009. sz. határozatával vette nyilvántartásba nevezett Bt.-t. Idő közben a betéti társaságból 2006. 08. 21-vel a Kft. lett. A Kft-t Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzője a KOZP/7504/4/2011. sz. határozatával (mellékelve) jegyezte be a nyilvántartásba. Fenti iratanyagból megállapítható, hogy veszélyes hulladékgyűjtési és előkezelési és hasznosítási tevékenységre vonatkozóan telepengedélyt nevezett jegyző nem jegyzett be.” Az Engedélyes 46206/2014. számon iktatott leveléhez csatolta Herend Város Önkormányzat Jegyzőjének 365-3/2014. ügyiratszámú határozatát, melyben a telephelyet, mint gépjárműjavítás, -karbantartás, nem
7 veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása és veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedélyköteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása tevékenységi köröket nyilvántartásba veszi. A kérelem és a megküldött adatok alapján az alábbiak állapíthatók meg: Az Engedélyes hulladékgazdálkodási engedély kérelmét az Engedélyes környezetvédelmi megbízottja készítette el. Az Engedélyes korábban is végezte az autóbontási tevékenységet a Felügyelőség 28476/2008. ügy- és 22042/2009. iktatószámú hulladékkezelési engedélye alapján, mely 2014. július 30-ig volt érvényes. Az Engedélyes kérelme és annak kiegészítései tartalmazták a hull.eng.R. 9. § (1) bekezdésében, valamint a vesz.hull.R. 26. § (1) bekezdésében foglaltakat, így -
az engedélyt kérelmező nevét, székhelyét, telephelyét, valamint statisztikai azonosító adatait;
-
a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését, leírását;
-
a kezelni kívánt hulladék azonosító kódszám szerinti megnevezését, mennyiségét tonna/év mértékegységben;
-
a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület megnevezését;
-
a hulladékgazdálkodási tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és közegészségügyi feltételeket;
-
a tervezett tevékenységgel érintett telephely címét, helyrajzi számát, műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, kapacitását, a telephely helyszínrajzát, a telephely tulajdoni lapjának másolatát, a telephely bérleti szerződés másolatát;
-
a környezetvédelmi kárelhárítási tervet;
-
a tevékenység felhagyására vonatkozó tervet;
-
a környezetszennyezési felelősségre is kiterjedő biztosítási másolatát;
-
a céltartalék képzésére vonatkozó tervet;
-
egy számlán lekötött 100 000 Ft pénzügyi fedezetről szóló igazolást;
-
a környezetvédelmi megbízottal kötött megbízási szerződést, a megbízott végzettségét igazoló bizonyítványmásolatát, a megbízott szakértő jogosultságának igazolását;
-
a hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges bizonyítványok másolatát;
-
a kérelmező korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységéről szóló, a hull.eng.R. 11. §-a szerinti nyilatkozatot;
-
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak szerint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskeresők alkalmazása lehetőségének figyelembevételéről szóló nyilatkozatot;
-
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Adóigazgatósága által 3687157939 ügyszámon kiadott, 2014. március 31-én kelt adóigazolását, mely szerint az igazolás kiadásának napján az Engedélyesnek nyilvántartott adótartozása nincs.
Csatolásra került a gépjárművekben található klímagáz lefejtésére egy vállalkozóval kötött megállapodás másolata, a cégkivonat másolata, a tevékenység során keletkező hulladékok, veszélyes hulladékok további kezelésére vonatkozó befogadói nyilatkozatok. A rendelkezésre álló iratanyagok tartalmazták azokat az információkat, amelyek alapján a tevékenység környezetvédelmi szempontból megítélhető. A Ht. 2.§ 46. pontja szerint az újrahasználatra előkészítés: tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen. A Ht. 5. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni az anyag termelésifogyasztási körfolyamatban tartását.
8 A Ht. 7. § (1) bekezdésében meghatározott hulladékhierarchiában a hulladékképződés megelőzése után második a sorrendben a hulladék újrahasználatra előkészítése. A telephelyen folytatott tevékenység során a gépjármű alkatrészeket újrahasználatra előkészítik, mellyel azok a termelési-fogyasztási ciklusban tarthatók. A fentiek alapján a hasznosítási technológia összhangban áll a Ht. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott újrahasználat és újrahasználatra előkészítés elvével. A rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy a tevékenység környezetszennyezést kizáró módon történő végzéséhez a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX.29.) KHVM rendeletben és a hulladékká vált gépjárművekről szóló 444/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: gépjárműR.) előírt személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A környezetvédelmi előírások betartása mellett a környezet veszélyeztetésével nem kell számolni, ezért a hulladékgazdálkodási tevékenységet környezetvédelmi szempontból engedélyeztem. Az eljárás során 48443/2014. iktatószámon értesítettem az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról. Az engedélyezési eljárásban civil szervezet ügyféli jogállásának megállapítását nem kérte. Az eljárás során 48444/2014. iktatószámon megkerestem az ügyben érintett szakhatóságokat. A Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság KDTVH-4091-002/2014. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárulását kikötéssel adta meg. Kikötéseit határozatom 6.01 pontjában szerepeltetem. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „[…]A 2014. június 24-én érkezett dokumentációk alapján az alábbiakat állapítottam meg: A Glück és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (8440 Herend, Kossuth L. u. 145.) – továbbiakban: engedélyes – veszélyes hulladék (nem használható járművek) gyűjtését, előkezelését és hasznosítását (fémek, fémvegyületek, szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása) végzi a Herend 0205 hrsz.-ú telephelyén, az I. fokú engedélyező hatóság 28476/2008. ügyszámú (22042/2009.) ikt. számú) veszélyes hulladékok kezelését engedélyező határozata alapján. A 22042/2009. ikt. számú határozat érvényességi ideje: 2014. július 30. Az engedélyes tevékenységét a továbbiakban is folytatni kívánja. A telephelyen begyűjtött kiselejtezett járművek nyilvántartásba vétele után a bontásig történő deponálás vízzáró betonozott felületen valósul meg. A tároló felület kiömlést és csapadékvizet felfogó, dekantáló olajlefölöző berendezéssel ellátott. A hulladékká vált gépjárművek további bontását folyadékzáró aljzattal rendelkező gépjármű bontó műhelyben végzik. A telephelyen alkalmazott technológiák nem igényelnek az ivóvíz, hálózatról technológiai vízfelhasználást, kizárólag szociális vízhasználat van. A telephelyen keletkező kommunális szennyvizet a települési szennyvízrendszerbe vezetik. A telephelyi technológiák alkalmazása a felszíni vizekre, talajra és felszín alatti vizekre nem jelent veszélyt. A technológiában felhasznált talajra és felszíni vizekre veszélyes anyagok kármentővel ellátott raktárban kerülnek elhelyezésre. A telephelyen már meglévő létesítményeket használják, új létesítmény nem épül. Az érintett terület (Herend, 0205 hrsz.-ú ingatlan) a 22309/2007. ügyszámú (45195/2010. ikt.számú) határozattal kijelölt Veszprém városi vízmű összes vízbázis hidrogeológiai „C” védőterületét érinti. A vízbázis üzemeltetője a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. (8200 Veszprém, Pápai u. 41.). A fentiek alapján, a benyújtott tervdokumentációban, a 45195/2010. ikt. számú kijelölő határozatban, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben foglaltak betartása mellett a tervezett tevékenység végzéséből vízgazdálkodási szempontból nem feltételezhető jelentős hatás, így az engedély kiadásához szakhatósági állásfoglalásom rendelkező részsének 1. pontjában előírással hozzájárultam. A Vízügyi Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII.17.) Kormányrendelet 7. § (1) bekezdése, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és
9 szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése (továbbiakban: Ket.) határozza meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VER/092/01411-2/2014. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában határozatom 6.02 pontjában foglalt kikötésekkel járult hozzá az engedély kiadásához. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „[…]A megküldött dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 35. § (1) a) pontjában foglalt szakkérdések vonatkozásában áttekintettük. A rendelkező részben kiemelt szakkérdések tekintetében egyedi szakhatósági előírásunkat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-a alapján tettük, mely szerint „A talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, amely közvetlenül vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti.” Hatáskörünket az egészségügyi hatósági és igazgatósági tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (1) D) pontja; a Kormányrendelet 35. § (1) a) pontja, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. éviCXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. §-ban foglaltak állapítják meg. Illetékességünket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4. § (2) pontja határozza meg. Jogorvoslati lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdés alapján biztosítottuk.” A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Veszprémi Katasztrófavédelmi Kirendeltség 19.1/854-5/2014/VP HAT számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához kikötések nélkül hozzájárult. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „[…]A megkereső hatóság által csatolt iratok, a 2014. július 02-án megtartott helyszíni szemle és a hiánypótlásként bemutatott iratok alapján a Herend, Kültelek 4., 0205 hrsz. alatti telephelyen végezni kívánt veszélyes hulladék gyűjtési, előkezelési és hasznosítási tevékenység engedélyének megadásához hozzájárultam. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén alapul. Hatáskörömet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése, a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításról szóló 259/2011. (XII.7.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI.30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.” Határozatom 3.00 és 5.01 pontjaiban meghatároztam az átvehető és kezelhető veszélyes hulladék fajtáját és mennyiségét a benyújtott kérelem alapján. Határozatom 5.02 pontjában szereplő előírást a Ht. 4. § alapján tettem. Határozatom 5.03 pontjában szereplő előírást a gépjárműR. 6. §-ában foglaltakra tekintettel tettem. Határozatom 5.04 pontjában szereplő előírást a gépjárműR. 11. § (4) és (7) bekezdése alapján tettem. Határozatom 5.05 pontjában szereplő előírást a gépjárműR. 11. § (5) bekezdése alapján tettem. Határozatom 5.06 pontjában szereplő előírást az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. (XII.20.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésének d) pontja alapján tettem. Az 5.07 pontban szereplő előírást a Ht. 12. § (1) és (4) bekezdései, valamint a 31. § (1) és (5) bekezdése alapján tettem.
10 Határozatom 5.08 pontjában szereplő előírást a Ht. 65. §-ában foglaltak, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: hull.nyilv.R.) 3. § (1)-(4) bekezdései, a 4. § (2) bekezdésének b) pontja, a 8. § (1) és (3) bekezdései és a 10. § (2)-(4) bekezdései alapján tettem. Az üzemnapló vezetési kötelezettséget a vesz.hull.R. 6. § b) pontja alapján írtam elő határozatom 5.09 pontjában. Az 5.10 pontban szereplő előírást a gépjárműR. 12. § (1) és (2) bekezdése alapján tettem. A Ht. 9-10. §-ai tartalmazzák a hulladékstátusz megszűnésével és annak igazolásával kapcsolatos rendelkezéseket, mely szerint a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó 9. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelés igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert kell bevezetni. Tekintettel a minőségbiztosítási rendszer bevezetésének, üzemeltetésének, tanúsításának időszükségletére, próbaüzemi jelleggel engedélyeztem a 3.00 pontban szereplő hulladék hasznosítását, a rendelkező rész 5.11 pontjában foglalt előírás mellett, a hull.eng.R. 9. § (2) bekezdés e) pontja, valamint a Ht. 10. § (3) bekezdése alapján. Az 5.12 pontban szereplő előírást a hull.nyilv.R. 11. § (1) bekezdése alapján tettem. A Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel, figyelembe véve a hull.eng.R. 9. § (2) bekezdés g) pontját, az 5.13 pontban rendelkeztem. Határozatom 5.14 pontjában szereplő előírást a hull.eng.R. 14. § (1) bekezdése alapján tettem. Felhívom figyelmét, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység csak jogerős engedély birtokában végezhető. Ha az engedély jogosultja az engedélyköteles tevékenységét az engedély időbeli hatályának lejártát követően is folytatni kívánja, akkor az időbeli hatály lejárta előtt gondoskodnia kell jogerős hulladékgazdálkodási engedély megszerzéséről, figyelemmel a hull.eng.R. 14. § (5) bekezdésére, ezért az 5.15 pontban rendelkeztem. Az 5.16 pontban szereplő előírást a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 8. § (1) és (2) bekezdése alapján tettem. A tevékenység engedélytől eltérő végzésének jogkövetkezményeiről a Ht. 86. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak alapján az 5.17 pontban rendelkeztem. Az 5.18 pontban szereplő előírást a Ht. 82/A. § (1) bekezdése alapján tettem. A Ht. 82/A. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a felügyeleti díj mértéke hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységek esetén 40000 Ft. Az engedélyezett tevékenység felhagyására, megszüntetésére vonatkozóan a 7.00 pontban tettem előírásokat a hull.eng.R. 14. § (2) bekezdésére és a 15. § (2) bekezdés b) pontjára és 15. § (3) bekezdésére tekintettel. A Ht. 80. § (3) bekezdését figyelembe véve, a 9.00 pontban rendelkeztem. Az engedély időbeli hatályát a 10.00 pontban foglaltak szerint, a Ht. 79. § (1) bekezdése alapján állapítottam meg, figyelemmel a vesz.hull.R. 27. § (1) bekezdés g) pontjára. Határozatomat a Ht. 62. § (1) bekezdése alapján hoztam meg. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2014. augusztus 27. A Felügyelőség az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. A határozat 13. „Jogorvoslat” című fejezetében az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: - A Ket. 44. § (9) bekezdésére figyelemmel - mely szerint, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg – jelen határozatom 13.01 pontjában rendelkeztem. - Az ügy érdemében hozott első fokú határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés dg) pontjára figyelemmel, a 13.02 pontban rendelkeztem. Azon ügyfelek esetében, akikkel a Felügyelőség döntését postai úton közli, a Ket. 78. § (10) bekezdése, és a 99. § (1) bekezdése alapján a közléstől, azaz a kézhezvételtől számított 15 nap áll rendelkezésre jogorvoslati kérelem benyújtására.
11 A jelen döntésem ellen, amennyiben fellebbezést nem terjesztettek elő, a közlés utáni 15. napot követő napon külön értesítés nélkül jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. - A 13.03 pontban az alábbiakra tekintettel rendelkeztem: Fellebbezés esetén DíjR. 2. § (4) bekezdése alapján a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-át kell fizetni, amely jelen esetben 532500 Ft. Természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében a jogorvoslati eljárás díja a DíjR. 2. § (5) és (7) bekezdései alapján az alapeljárás díjának 1 %-a, azaz 10650 Ft. Felterjesztés esetén a másodfokú eljárás során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (5) bekezdése szerint a szakhatóság jogorvoslati díját - amelynek mértéke azonos az elsőfokú eljárás díjtételével - a jogorvoslati eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles a másodfokon eljáró intézet részére a (3) bekezdésben meghatározottak szerint megfizetni. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 34. § (2) bekezdése alapján jelen határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal közölni kell. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V.18.) KöM rendelet szerint jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről intézkedtem határozatom 8.00 pontjában foglaltaknak megfelelően. A Felügyelőség döntését Korm. rendelet 8. § (1)-(2) bekezdése és a Ht. 62. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése és az 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. Székesfehérvár, 2014. augusztus 12. dr. Zay Andrea igazgató megbízásából
Bognár József engedélyezési igazgatóhelyettes
