KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELİSÉG
Ügyszám: Iktatószám: Ügyintézı:
10576/2014. 59516/2014. Görög Annamária
Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély
HATÁROZAT 1.00
Engedélyes: „TAM-BAU” Építıipari Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelısségő Társaság Székhelye: 7090 Tamási, Nyírfa sor 11. Statisztikai azonosító jele: 11295530-2361-113-17 Ügyfél azonosító (KÜJ): 100286061 Telephelye: 7090 Tamási, Nyírfa sor 11. hrsz: 011/101 Telephely azonosító (KTJ): 101423903 EOV koordinátái: EOVX= 142758 m, EOVY = 590116 m
2.00
Az engedélyezett hulladékkezelési tevékenység: -
nem veszélyes hulladék hasznosítása
Engedélyes részére környezetvédelmi szempontból engedélyezem, hogy a 3.00 pontban megadott fajtájú és mennyiségő nem veszélyes hulladékok hasznosítását végezze. 3.00
A hasznosítható nem veszélyes hulladékok megnevezése, mennyisége: Azonosító kód 17 17 01
Hulladék megnevezése
Mennyiség (t/év)
ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRİL KITERMELT FÖLDET IS)
beton, tégla, cserép és kerámia
17 01 01
beton
5 000
17 01 02
tégla
5 000
17 01 03
cserép és kerámia
5 000
17 01 07
beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól
1 500
Telefon: (22) 514-300 Telefax: (22) 313-564 Ügyfélszolgálat: (22) 514-310
Kérem, hogy válaszában hivatkozzon az iktatószámra! Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Ügyfélfogadási idı: Hétfı: 830-1200 Levélcím: 8002 Székesfehérvár Pf.: 137 Szerda: 830-1200 és 1300 – 16 00 Honlap: http://kdtktvf.zoldhatosag.hu Péntek: 830 – 12 00 E-mail:
[email protected] Kedd, Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás
y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetett\2014\5 - sajat honlap\hulladékos\10576-14-1.doc
2 17 03 17 03 02 17 09 17 09 04
bitumen keverék, szénkátrány és kátránytermék bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-tıl
5 000
egyéb építési-bontási hulladék kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-tıl, a 17 09 02-tıl és a 17 09 03-tól
8 000
19
HULLADÉKKEZELİ LÉTESÍTMÉNYEKBİL, A SZENNYVIZET KÉPZİDÉSÉNEK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELİ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, VALAMINT AZ IVÓVÍZ ÉS IPARI VÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK
19 12
közelebbrıl meg nem határozott mechanikai kezelésbıl (pl. osztályozás, aprítás, tömörítés, pellet készítése) származó hulladék ásványi anyagok (pl. homok, kövek) 5000
19 12 09
Fenti hulladékokból egy évben összesen hasznosítható mennyiség: 9900 tonna. 4.00
Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység mőszaki és környezetvédelmi jellemzıi:
4.01
A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület: A hasznosítási tevékenység részben az Engedélyes Tamási, Nyírfa sor 11. (a továbbiakban: Telephely), 011/101 hrsz alatti telephelyén, részben Magyarország közigazgatási területén az Engedélyes által végzett építıipari tevékenység által érintett területeken történik.
4.02
A hulladékgazdálkodási tevékenység ismertetése: Kezelés kódja:
R5 - egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (szervetlen építıanyagok újrafeldolgozása)
A telephelyhez kötött hasznosítási tevékenység során a telephelyre a hulladékokat részben az országos hulladékszállítási engedéllyel rendelkezı Engedélyes, részben más beszállítók szállítják be. A beérkezı hulladékok mérlegelését a St. Gobain Zrt. végzi, majd ezt követıen egy lehatárolt területen kerülnek elhelyezésre. A hulladékok darálását, törését egy lánctalpas pofás törıgép végzi, ahonnan három frakció kerül ki: poranyag frakció, darabos anyagfrakció és mágnessel kiválasztott fém frakció. A törési mővelet során keletkezı anyagfrakciókat homlokrakodógép segítségével, vasbeton támfallal kialakított, elkülönített tároló részekbe tárolják be, majd innen kerülnek kiszállításra. A fémhulladékot konténerben győjtik és engedéllyel rendelkezı fémkereskedınek adják át. A por- és darabos anyagfrakciók az építıipari igényeknek megfelelıen kerülnek hasznosításra. A poranyag frakciót jól tömöríthetı töltésanyagként, a darálmány frakciót talajjavító anyagként lehet alkalmazni a talajmechanikai stabilizációs folyamatoknál. A beszállított hulladékból esetlegesen kiválogatott egyéb hulladékok (pl. papír, mőanyag) külön konténerben kerülnek győjtésre, majd engedéllyel rendelkezı kezelınek kerülnek átadásra. Az Engedélyes a fentiek mellett Magyarország közigazgatási területén végzett építıipari tevékenysége során keletkezı építési-bontási hulladékokat a keletkezés helyén, az építési–bontási területeken törıberendezéssel építıipari alapanyag elıállítása érdekében szintén aprítja, darálja. Az építési-bontási hulladékok győjtése elkülönítetten történik a letört frakcióktól. Amennyiben az építkezésen lehetıség van a letört frakciók visszadolgozására, hasznosítására, akkor törés után azonnal megtörténik a mintavétel és a minısítés. Amennyiben nincs lehetıség a helyszínen a hasznosításra, vagy nem a teljes mennyiség kerül felhasználásra, akkor a letört anyag beszállításra kerül a Telephelyre, majd itt kerül minısítésre, illetve győjtésre felhasználásig. A hasznosítás hatásfoka: ~ 90%
3 4.03
A telephelyre vonatkozó információk: A telephely iparterületen található, 5000 m2 alapterülető, kerítéssel körülkerített. A burkolat 25 cm vastag mészkızúzalék. A beérkezı hulladékok fogadása egy 900 m2-es területen történik. Az aprítási mővelet eredményeként kapott anyagok elkülönítetten, 3 méter magas vasbeton támfalakkal ellátott területen kerülnek elhelyezésre, melyek befogadó kapacitása az alábbi: -
poranyag győjtı: 160 m2, 360 m3
-
darálmány győjtı: 200 m2, 600 m3
-
fém frakció győjtı: 10 m3-es konténer
-
kiválogatott szennyezı anyagok (papír, mőanyag, fólia stb.) győjtı: 5 m3-es konténer
4.04
A telephelyen egyidejőleg győjthetı hulladék mennyisége: 250 tonna
4.05
A hulladékgazdálkodási tevékenység környezetvédelmi jellemzıi:
Technológiai szennyvizek keletkezésével nem kell számolni. A felszíni és felszín alatti vizek szennyezése nem várható. A telephely körül csapadékvíz elvezetı árok létesült. A tevékenység a munkagép, a szállító jármővek kipufogó gázainak levegıterhelésével és az anyagmozgatások, törı rendszer és az inert hulladék depónia kiporzásával jár. A szilárd anyag rakodásakor, tárolásakor porterhelés várható fıleg a száraz idıszakban. Mérési jegyzıkönyvben rögzített mérések eredményein alapuló modellszámítás szerint a kıtörı berendezés és a kiszolgálását végzı munkagép üzemeltetésébıl káros mértékő zajterhelésre nem kell számítani. A kezelés során keletkezı fém hulladék fémkereskedınek, a kiválogatott egyéb hulladékok (papír, mőanyag, fólia, stb.) kezelınek kerülnek átadásra. 4.06
A hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló személyi feltételek: A hulladékgazdálkodási tevékenységgel összesen 2 fı érintett. Az Engedélyes környezetvédelmi megbízottat alkalmaz.
4.07
4.08
A hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló tárgyi feltételek: -
homlokrakodógép,
-
lánctalpas mobil pofás törı,
-
győjtı konténerek.
A hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló pénzügyi feltételek: Az Engedélyes környezetszennyezési felelısségbiztosítással és az esetleges környezeti károk felszámolására 50000 Ft-os, bankszámlán elkülönített pénzügyi garanciával rendelkezik.
4.09
A tevékenység felhagyására, utógondozásra vonatkozó információk: Felhagyás esetén, a telepen lévı hulladékokat ledarálják, minısítik, majd értékesítik. A telephelyen lévı konténerek elszállításra, a bennük lévı hulladékok kezelıhöz kerülnek. A telephelyen nincs olyan létesítmény, mely külön gondoskodást igényelne. A telephely kitakarítás után utógondozást nem igényel.
5.00
Elıírások:
5.01
Hasznosításra a 3.00 pontban szereplı nem veszélyes hulladékok kerülhetnek, azzal a kikötéssel, hogy az évente hasznosításra kerülı nem veszélyes hulladékok fajtánkénti mennyisége nem haladhatja meg a 3.00 pontban rögzített fajtánkénti mennyiséget, ugyanakkor a maximálisan kezelhetı összmennyiség nem lehet több évi 9900 tonnánál.
5.02
A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehetı legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélı ártalmatlanítását.
4 5.03
A 3.00 pontban ismertetett hulladékok telephelyi mennyisége nem haladhatja meg a 4.04 pontban ismertetett egyidejőleg győjthetı hulladékok mennyiségét, az elkülönített győjtést biztosító, rendelkezésre álló győjtıedényzetek és a telephelyen vízzáróan kialakított térbeton összes befogadó kapacitását.
5.04
Az építési-bontási helyszínekrıl való levonulás elıtt a fel nem használt letört hulladékfrakciók, valamint a kezelés során keletkezı egyéb nem hasznosítható hulladékok elszállításáról/elszállíttatásáról a további kezelés érdekében gondoskodni kell.
5.05
Az egyes építési-bontási helyszíneken végezni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenységet annak megkezdése elıtt 15 nappal írásban be kell jelenteni az illetékes felügyelıségnek, megjelölve a kezelés pontos címét, a kezelni kívánt nem veszélyes hulladékok azonosító kódját és mennyiségét, valamint a kezelés várható idıtartamát.
5.06
A telephelyen, valamint az építési-bontási helyszíneken a hulladékkezelési tevékenységet úgy kell végezni, hogy a zajforrások üzemeltetésébıl semmilyen körülmények között nem származhat határértéket meghaladó környezeti zajterhelés a védendı létesítményeknél.
5.07
Amennyiben a mobil törıgép mőködési helyén, annak üzemeltetése során a zajvédelmi hatásterületen belül védendı létesítmény található, az Engedélyes köteles a mobil törıgép telepítési helyére vonatkozóan zajkibocsátási határérték megállapítását kérni az illetékes környezetvédelmi hatóságtól a tevékenység megkezdése elıtt.
5.08
A gépi berendezések, zajforrások folyamatos karbantartásával kell biztosítani a zaj-és rezgésterhelési határértékek teljesülését a védendı területeken.
5.09
A tevékenység során a légszennyezı diffúz forrást úgy kell kialakítani, mőködtetni, fenntartani, hogy abból a lehetı legkevesebb légszennyezı anyag kerüljön a környezetbe. Az üzemeltetés során a diffúz forrás környezetének rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni kell.
5.10
A tevékenységbıl származó porképzıdés csökkentésére az idıjárástól függıen a hulladékkezelési tevékenység helyszínét locsolni kell.
5.11
Tilos a légszennyezés, valamint a levegı lakosságot zavaró bőzzel való terhelése, továbbá a levegı olyan mértékő terhelése, amely légszennyezettséget okoz.
5.12
Levegıtisztaság-védelmi szempontból a telephelyen végezni kívánt hulladékkezelési tevékenységet az elérhetı legjobb technika alkalmazásával kell végezni.
5.13
A hulladékstátusz megszőnése azon feltételének igazolása, mely szerint az elıállított építıipari alapanyag megfelel a rendeltetésére vonatkozó mőszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi elıírásoknak, szabványoknak, továbbá építıipari alapanyagként történı értékesítésre, beépítésre alkalmas, a vonatkozó - az építési termék építménybe történı betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló - jogszabályban rögzítettek teljesítésével történhet. A termékfelelısség, valamint a gyártói felelısség elve alapján, amennyiben a hasznosítási tevékenység során elıállított anyag minısége nem megfelelı, illetve felhasználása, értékesítése nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezelésérıl gondoskodni kell.
5.14
A hulladékstátusz megszőnésére vonatkozó, a megfelelés igazolására alkalmas minıségbiztosítási rendszer tanúsítványát be kell nyújtani a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıségre (továbbiakban: Felügyelıség). Határidı: 2015. augusztus 25.
5.15
Amennyiben a hasznosítási tevékenység bármely okból meghiúsulna, úgy az építési-bontási területeken végzett tevékenység során keletkezı hulladékok további kezelésérıl az Engedélyes köteles gondoskodni. Ha az Engedélyes a hulladékot másnak átadja, meg kell gyızıdnie, hogy a hulladékot átvevı a szükséges hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.
5.16
Az Engedélyes köteles telephelyenként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képzıdı, mástól átvett, másnak átadott hulladékról naprakész nyilvántartást vezetni, valamint rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a telephelyre belépı és onnan kilépı anyag és a telephelyen képzıdı hulladék anyagforgalmi egyenlegét.
5 5.17
Az Engedélyes köteles az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését, továbbá – ha tevékenysége megváltozik vagy megszőnik – az adatszolgáltatási kötelezettségének megváltozását vagy megszőnését a kötelezettség keletkezésétıl, megváltozásától vagy megszőnésétıl számított 60 napon belül a Felügyelıségnek írásban bejelenteni.
5.18
A hulladékgazdálkodási tevékenységbıl fakadó környezeti károk elhárítására szolgáló pénzügyi fedezetet folyamatosan biztosítani kell.
5.19
Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás következik be, az Engedélyes köteles a bekövetkezésétıl számított 15 napon belül a Felügyelıségnek bejelenteni.
5.20
Amennyiben az Engedélyes az engedélyezett tevékenységet az engedély idıbeli hatályának lejártát követıen is folytatni kívánja, akkor az idıbeli hatály lejárta elıtt legalább 60 nappal új engedély iránti kérelmet kell benyújtania a Felügyelıségre.
5.21
A tevékenység során elıforduló rendkívüli eseményeket a Felügyelıségnek, illetve a területileg illetékes felügyelıségnek haladéktalanul be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az Engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni.
5.22
Amennyiben az Engedélyes a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat elıírásait megsérti, továbbá a hatósági engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérıen végzi, a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.
5.23
Az Engedélyes köteles évente a tárgyév február 28-ig a Felügyelıség részére az éves felügyeleti díjat megfizetni.
5.24
A Tolna Megyei Kormányhivatal Dombóvári Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetének elıírása: −
A hulladékkezeléshez használt gépek, berendezések – térburkolattal ellátott, mosótérrel rendelkezı területen történı – rendszeres tisztításáról gondoskodni kell.
−
A gépek tárolására szolgáló terület rágcsáló- és rovarmentesítését el kell végezni.
6.00
A hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyásának feltételei: Az Engedélyes az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység folytatásának megszüntetését, befejezését – a megszüntetést, befejezést megelızıen legalább 30 nappal – a Felügyelıségnek köteles bejelenteni. A bejelentéssel egyidejőleg az Engedélyesnek a Felügyelıségre benyújtandó dokumentációban be kell mutatnia a hulladékgazdálkodási tevékenysége következtében a környezetet ért hatásokat, továbbá szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó tervet. Igazolnia szükséges, hogy a tevékenysége során keletkezı hulladékok, valamint haszonanyagok további kezelésérıl, értékesítésérıl gondoskodott. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyása, megszüntetése esetén, a Felügyelıség az engedélyt hivatalból visszavonja. A Felügyelıség az engedély visszavonása esetén határozatában meghatározza a tevékenység felhagyására, valamint szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó követelményeket.
7.00
Az Engedélyest és a határozatot hatósági nyilvántartásba veszem.
8.00
Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelıs személy a határozat kiadmányozását követıen gondoskodjon a határozatnak – a személyes adatnak minısülı adatokat ide nem értve - a Felügyelıség internetes honlapján való közzétételérıl.
9.00
Határozatom idıbeli hatálya 2019. szeptember 1.
10.00 Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel. 11.00 Jogorvoslat 11.01 A szakhatósági állásfoglalások ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, azok jelen döntésem elleni fellebbezés keretében támadhatók meg. 11.02 Döntésem ellen, annak közlésétıl számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıfelügyelıséghez (továbbiakban: Fıfelügyelıség) címzett, de hozzám 2 példányban benyújtandó – igazgatási szolgáltatási díjköteles - fellebbezéssel lehet élni. A Fıfelügyelıség jelen döntést helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, avagy a megsemmisítés mellett új eljárásra utasíthat.
6 11.03 A jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a. A természetes személyek által a jogorvoslati eljárásért fizetendı díj a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. A civil szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a civil szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. INDOKOLÁS A TAM-BAU Építıipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: Kft.) által 2014. március 28-án benyújtott, kérelme alapján a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıségen (továbbiakban: Felügyelıség) 10576/2014. ügyszámon hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás indult nem veszélyes hulladékok hasznosításának engedélyezése tárgyában. A kérelem szerint a Kft. a nem veszélyes hulladékok törését, aprítását a tamási telephelyén kívánja végezni. A kérelmet áttanulmányozva megállapítottam, hogy az nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mert nem tartalmazza teljes körően a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (továbbiakban: Ht.), a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételérıl, valamint hatósági engedélyezésrıl szóló 439/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Hnyer.) és a vonatkozó jogszabályokban meghatározottakat. A nem veszélyes hulladék hasznosítására irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: DíjR.) 1. számú melléklete I. részének 7. pontja szerint 470 000 Ft. A Kft. az eljárás igazgatási szolgáltatási díját nem fizette meg. A fentiekre tekintettel 33675/2014. számon iktatott végzésemben hiánypótlásra és díjfizetésre szólítottam fel a Kft.-t. A Kft. a hiánypótlást és a díjfizetési igazolást 2014. április 25-én küldte meg, mely 35356/2014. számon iktatásra került. Zajvédelmi és levegıtisztaság-védelmi szakkérdésekre kiterjedıen a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívtam fel a Kft.-t 37767/2014. iktatószámú végzésemben. A Kft. a felszólításnak 2014. május 26-án tett eleget 42223/2014. számon iktatott levelével, melyhez mellékelte a zajmérési jegyzıkönyvet, a zajvédelmi hatásterület lehatárolását, valamint a levegıtisztaságvédelmi munkarészt. A Kft. nyilatkozatában jelezte, hogy a kérelmet módosítani kívánja oly módon, hogy a hulladékhasznosítást az ország bármely pontján végzett építési-bontási tevékenységéhez kapcsolódóan végezhesse. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 12. § (1) bekezdése szerint a hulladékkezelı létesítmény telephelye szerinti felügyelıség jár el környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése több felügyelıség illetékességi területére terjed ki. A fentiek alapján a Felügyelıség az eljáró hatóság. A kérelem módosítása miatt a tényállás tisztázása érdekében ismételten adatok benyújtására szólítottam fel a Kft.-t 53020/2014. iktatószámú végzésemben, majd 53476/2014. iktatószámon az ügyintézés határidejét 21 nappal meghosszabbítottam. A szükséges adatokat, nyilatkozatokat a Kft. 54208/2014., valamint 58298/2014. számon iktatott beadványaiban megadta. Az eljárás során, elektronikus úton értesítettem az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról 45104/2014. iktatószámú levelemben. Az engedélyezési eljárásban civil szervezet ügyféli jogállásának megállapítását nem kérte. A Korm. rendelet 34. § (1) és 35.§ (1) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján 45110/2014. iktatószámú levelemben szakhatóságként megkerestem a Tolna Megyei Kormányhivatal Dombóvári Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetét, valamint a Közép-dunántúli Vízügyi Hatóságot.
7 A Tolna Megyei Kormányhivatal Dombóvári Járási Hivatalának Járási Népegészségügyi Intézete TO02R/085/01685-2/2014. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában jelen határozat 5.24 pontjában szerepeltetett elıírások mellett hozzájárult a hulladékgazdálkodási engedély kiadásához. Döntését az alábbiakkal indokolta: „[…]A megküldött dokumentációt áttekintve megállapítottam, hogy a tevékenység engedélyezéséhez a szakahatósági hozzájárulás kiadásának közegészségügyi akadálya nincs, a rendelkezı részben foglalt kikötések betartása esetén. Fentiekre tekintettel a rendelkezı részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrıl szóló 1991. évi XI. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44-45. §-a, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet és a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekrıl szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet alapján hoztam meg. Az önálló fellebbezési jogot a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki. E rendelkezés értelmében végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntetı végzés elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve a Ket. 98. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott eseteket. Hatóságom hatáskörét és illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérıl szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése és a 3. melléklete alapján állapítottam meg.” A Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság KDTVH-3937-002/2014. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában elıírások nélkül járult hozzá a hulladékgazdálkodási engedély kiadásához. Szakhatósági hozzájárulását az alábbiak szerint indokolta: „[…]A 2014. június 10-én érkezett megkeresés (dokumentumok) alapján az alábbiakat állapítottam meg: AZ I. fokú engedélyezı hatóság a 26211/2010. ügyszámú (6439/2011. ikt. számú) határozatával hulladékkezelési engedélyt adott a „TAM-BAU” Építıipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (7090 Tamási, Nyírfa sor 11.) – engedélyes – részére, hogy a Tamási Nyírfa sor 11. telephelyén nem veszélyes hulladékok hasznosítását végezze. A 6439/2011. ikt. számú hulladékkezelési engedély érvényességi ideje 2014. június 30. Az engedélyes tevékenységét a továbbiakban is folytatni kívánja, a rendelkezésre álló engedélyezett kapacitások átrendezésével. A telephely iparterületen található, melynek burkolata 25 cm vastag mészkızúzalék. A telephely körül csapadékvíz elvezetı árok van. A kezelési technológiája (darálás, törés) nem igényel vízhasználatot, szennyvíz sem keletkezik. Az érintett terület vízbázis védıidomot/védıterületet nem érint. A fentiek alapján, valamint a tervdokumentációban foglaltak betartása mellett a tervezett tevékenység végzésébıl vízgazdálkodási szempontból nem feltételezhetı jelentıs hatás, így az engedély kiadásához szakhatósági állásfoglalásom rendelkezı részében elıírások nélkül hozzájárultam. A Vízügyi Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 482/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet 7. § (1) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése (továbbiakban: Ket.) határozza meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.” A rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiak állapíthatók meg: A hulladékgazdálkodási engedély kérelmet környezetvédelmi szakértıi jogosultsággal rendelkezı szakértı készítette el. Az Engedélyes kérelme és annak kiegészítései tartalmazták a Hnyer. 9. § (1) bekezdésében foglaltakat, így - az engedélyt kérelmezı nevét, székhelyét, telephelyét, valamint statisztikai azonosító adatait; - a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését, leírását;
8 -
-
a hasznosítani kívánt hulladékok azonosító kód szerinti megnevezését, mennyiségét tonna/év mértékegységben; a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület megnevezését; a hulladékgazdálkodási tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és közegészségügyi feltételeket; a tervezett tevékenységgel érintett telephely helyrajzi számát, mőszaki és környezetvédelmi jellemzıit, kapacitását; a havária tervet; a környezetszennyezési felelısségbiztosítási kötvény másolatát; az esetleges környezeti károk felszámolására elkülönített 50000 Ft pénzügyi garanciáról szóló igazolást; a környezetvédelmi megbízottal kötött megbízási szerzıdést, a megbízott környezetvédelmi szakértıi tevékenységét engedélyezı határozatok másolatát; a kérelmezı korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységérıl szóló, a Hnyer. 11. §-a szerinti nyilatkozatot; a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak szerint a munkaerıpiacon hátrányos helyzetben lévı álláskeresık alkalmazása lehetıségének figyelembevételérıl szóló nyilatkozatot, 2014. március történt lekérdezés nyomtatott példányát, mely szerint a Kft. a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel.
Tamási Város Jegyzıje a Tamási, Nyírfa sor 11. 011/101 hrsz. alatti telephelyen folytatott 67. nem veszélyes hulladék győjtés, hasznosítás, ártalmatlanítás tevékenységet a telepekrıl vezetett nyilvántartás 2. száma alatti rovatba, mint telepengedély köteles tevékenységet bejegyezte. A hasznosítási technológia összhangban áll a Ht. alapelveivel. A tevékenység a kapacitásadatok alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) hatálya alá. A rendelkezésre álló iratanyagok tartalmazták azokat az információkat, amelyek alapján a tevékenység környezetvédelmi szempontból megítélhetı. A tevékenység környezetszennyezést kizáró módon történı végzéséhez a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. A környezetvédelmi elıírások betartása mellett a környezet veszélyeztetésével nem kell számolni, ezért a hulladékgazdálkodási tevékenységet környezetvédelmi szempontból engedélyeztem. A határozat 3.00 és 5.01 pontjában meghatároztam a hasznosítható nem veszélyes hulladékok fajtáját és mennyiségét, figyelemmel a Hnyer. 9. § (2) bekezdésének b) pontjára. A 3.00 pontban a Kft. kérelmében szereplı fajtánkénti maximális hulladékmennyiségeket adtam meg éves kezelhetı mennyiségként, azzal az 5.01 pontban szereplı kikötéssel, hogy az évente hasznosításra kerülı nem veszélyes hulladékok összmennyisége nem lehet több 9 900 tonnánál. Határozatom 5.02 pontjában szereplı elıírást a Ht. 4. § alapján tettem. Az 5.03 pontban meghatároztam a telepen egyidejőleg átvehetı hulladékok mennyiségét, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló befogadó kapacitás behatárolja a telephelyen egyidejőleg kezelhetı hulladék mennyiségeket. Az elıírás betartásával elkerülhetı a telephelyen történı indokolatlan hulladék felhalmozódás. Az üzemelés feltételeként az 5.04 pontban elıírást tettem, figyelemmel a Hnyer. 9. § (2) bekezdésének a) pontjára. Az 5.05 pontban elıírt bejelentési kötelezettséget a Ht. 82. § (1) bekezdése alapján írtam elı. Az Imagináció Mérnökiroda Kft – Nagy Ferenc szakértı – az IM-5/2014 számú mérési jegyzıkönyvében rögzített közeltéri mérések eredményein alapulva modellszámítással határozta meg a telephely környezeti zajkibocsátását. Az elvégzett számítások szerint a kıtörı berendezés, és a kiszolgálását végzı munkagép üzemeltetésébıl káros mértékő környezeti zajterhelés nem várható, így a tevékenység végzése a vonatkozó zajvédelmi elıírásoknak megfelel. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Zajrendelet) 9. §. (1) bekezdése értelmében a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy a védendı területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. A zaj és rezgésterhelési
9 határértékeket a rendezési terv szerinti területi besorolás függvényében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet határozza meg. A szakértıi véleményben ugyancsak számítási modellel lehatárolásra került a hulladékkezelı telephely zajvédelmi hatásterülete. Megállapítást nyert, hogy a védendı területek irányában a legnagyobb hatástávolság 305 m, így a telepítési körülmények alapján a telephely zajvédelmi hatásterülete védendı létesítményt nem érint. A Zajrendelet 10. § (3) bekezdése értelmében a zajforrás üzemeltetıje mentesül a zajkibocsátási határérték kérelem benyújtási kötelezettsége alól. Amennyiben azonban a mobil törıgép mőködési helyén, annak üzemeltetése során a zajvédelmi hatásterületen belül védendı létesítmény található a Zajrendelet 10. § (1) bekezdése szerint a környezeti zajt elıidézı üzemi vagy szabadidıs zajforrásra vonatkozóan az üzemeltetı a tevékenység megkezdése elıtt köteles zajkibocsátási határérték megállapítását kérni a környezetvédelmi hatóságtól. A Zajrendelet 10. § (3) bekezdése szerint akkor nem kell zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a hatásterület nem érint védendı létesítményeket. A határérték kérelem alóli mentességet, hitelt érdemlıen méréssel kell igazolni. A fentiekre tekintettel az 5.06-5.08 pontokban elıírást tettem. A tevékenység céljára igénybe vett területen lévı légszennyezı forrásra vonatkozó elıírást az 5.09 pontban a levegı védelmérıl szóló 306/2010 (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lev.r) 26. § (2) bekezdése alapján tettem. A levegı védelmének általános szabályaira vonatkozó elıírásokat az 5.10 és az 5.11 pontokban szerepletettem a Lev.r 4. §-ára figyelemmel. Az 5.12 pontban a Lev.r 30. § (1) bekezdése alapján tettem elıírást. Az 5.13 pontban szereplı elıírásomat a Ht. 9. § (1) bekezdésének c) pontjában, valamint az építési termék építménybe történı betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendeletben foglaltak alapján tettem, figyelemmel a 2013. évi V. törvény LXXII. fejezetének termékfelelısségre vonatkozó részében foglaltakra, a Ht.-ben rögzített kiterjesztett gyártói felelısség elvére, valamint a Hnyer. 9. § (2) bekezdés h) pontjában foglaltakra. A Ht. 9-10. §-ai tartalmazzák a hulladékstátusz megszőnésével és annak igazolásával kapcsolatos rendelkezéseket, mely szerint a hulladékstátusz megszőnésére vonatkozó 9. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelés igazolására alkalmas minıségbiztosítási rendszert kell bevezetni. Tekintettel a minıségbiztosítási rendszer bevezetésének, üzemeltetésének, tanúsításának idıszükségletére, próbaüzemi jelleggel engedélyeztem a 3.00 pontban szereplı hulladékok hasznosítását, a rendelkezı rész 5.14 pontjában foglalt elıírás mellett, a Hnyer. 9. § (2) bekezdés e) pontja, valamint a Ht. 10. § (3) bekezdése alapján. Az 5.15 pontban a Hnyer. 9. § (2) bekezdés a) és h) pontjaira figyelemmel, valamint a Ht. 12. § (4) bekezdése, továbbá a Ht. 31. § (1), (2) és (5) bekezdései alapján tettem. Határozatom 5.16 pontjában szereplı elıírást a Ht. 65. §-ában foglaltak, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: hull.nyilv.R.) 3. § (1)-(3) bekezdései, a 4. § (2) bekezdésének b) pontja, a 8. § (1) és (3) bekezdései, továbbá a 10. § (2)-(4) bekezdései alapján tettem. Az 5.17 pontban szereplı elıírást a hull.nyilv.R. 11. § (1) bekezdése alapján tettem. A Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel, figyelembe véve a Hnyer. 9. § (2) bekezdés g) pontját, az 5.18 pontban rendelkeztem. Határozatom 5.19 pontjában szereplı elıírást a Hnyer. 14. § (1) bekezdése alapján tettem. Felhívom figyelmét, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység csak jogerıs engedély birtokában végezhetı. Ha az engedély jogosultja az engedélyköteles tevékenységét az engedély idıbeli hatályának lejártát követıen is folytatni kívánja, akkor az idıbeli hatály lejárta elıtt gondoskodnia kell jogerıs hulladékgazdálkodási engedély megszerzésérıl, figyelemmel a Hnyer. 14. § (5) bekezdésére, ezért az 5.20 pontban rendelkeztem. Az 5.21 pontban szereplı elıírást a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 8. § (1) és (2) bekezdése alapján tettem. A tevékenység engedélytıl eltérı végzésének jogkövetkezményeirıl a Ht. 86. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak alapján az 5.22 pontban rendelkeztem.
10 Az 5.23 pontban szereplı elıírást a Ht. 82/A. § (1) bekezdése alapján tettem. A Ht. 82/A. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a felügyeleti díj mértéke hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységek esetén 40000 Ft. Az engedélyezett tevékenység felhagyására, megszüntetésére vonatkozóan a 6.00 pontban tettem elıírásokat a Hnyer. 14. § (2) bekezdésére és a 15. § (2) bekezdés b) pontjára és 15. § (3) bekezdésére tekintettel. A Ht. 80. § (3) bekezdését figyelembe véve, a 8.00 pontban rendelkeztem. Az engedély idıbeli hatályát a 9.00 pontban foglaltak szerint, a Ht. 79. § (1) bekezdése alapján állapítottam meg. Az eljárási költség megállapításáról határozatom 10.00 pontjában foglaltak szerint, a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) és de) pontja valamint a 153. § 2. pontja alapján rendelkeztem. Határozatomat a Ht. 15. § (2) bekezdés és a 62. § (1) bekezdés alapján hoztam meg. Az ügyintézési határidı leteltének napja: 2014. augusztus 19. A Felügyelıség az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidıt megtartottnak tekinti. A határozat 11.00 „Jogorvoslat” címő fejezetében az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: - A Ket. 44. § (9) bekezdésére figyelemmel - mely szerint, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntetı végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg – jelen határozatom 11.01 pontjában rendelkeztem. - Az ügy érdemében hozott elsı fokú határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés lehetıségérıl a Ket. 72. § (1) bekezdés dg) pontjára figyelemmel, a 11.02 pontban rendelkeztem. Azon ügyfelek, akikkel a Felügyelıség döntését postai úton közli, a Ket. 78. § (10) bekezdése, és a 99. § (1) bekezdése alapján a közléstıl, azaz a kézhezvételtıl számított 15 nap áll rendelkezésre jogorvoslati kérelem benyújtására. A jelen döntésem, amennyiben fellebbezést nem terjesztettek elı, a közlés utáni 15. napot követı napon külön értesítés nélkül jogerıre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. - A 11.03 pontban az alábbiakra tekintettel rendelkeztem: Fellebbezés esetén a DíjR. 2. § (4) bekezdése alapján a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-át kell fizetni, amely jelen esetben 235 000,- Ft. Természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében a jogorvoslati eljárás díja a DíjR. 2. § (5) és (7) bekezdései alapján az alapeljárás díjának 1 %-a, azaz 4700,- Ft. - Felterjesztés esetén a másodfokú eljárás során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegő szolgáltatásaiért fizetendı díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (5) bekezdése szerint a szakhatóság jogorvoslati díját - amelynek mértéke azonos az elsıfokú eljárás díjtételével - a jogorvoslati eljárást kezdeményezı fél az eljárás megindításakor köteles a másodfokon eljáró intézet részére a (3) bekezdésben meghatározottak szerint megfizetni. A Korm. rendelet 34. § (2) bekezdése szerint határozatomat tájékoztatásul megküldöm az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak. Jelen határozatot a 7/2000. (V.18.) KöM rendelet alapján nyilvántartásba vettem. A Felügyelıség hatáskörét a Korm. rendelet 8. § (1)-(2) bekezdése és a Ht. 62. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése és 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja állapítja meg. Székesfehérvár, 2014. augusztus 15. Dr. Zay Andrea igazgató megbízásából Bognár József engedélyezési igazgatóhelyettes
