KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG Ügyszám: 15142/2014. Iktatószám: 78518/2014. Ügyintéző: Bujdosó Julianna Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély HATÁROZAT 1.00 Engedélyes:
Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 7100 Szekszárd, Epreskert u. 9. Statisztikai azonosító jele: 12587142-3811-572-17 Ügyfél azonosító (KÜJ): 100266616 Telephely: 7103 Szekszárd, Sárvíz utca 4077 hrsz. Telephely koordinátái: EOVx = 110 335 m, EOVy = 624 567 m Telephely azonosító (KTJ): 101286364
2.00
Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység: - nem veszélyes hulladék hasznosítása. R3 -
Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a komposztálást, más biológiai átalakítási műveleteket, továbbá a gázosítást és a pirolízist is, ha az összetevőket az utóbbiaknál vegyi anyagként használják fel)
Az Engedélyes részére környezetvédelmi szempontból engedélyezem, hogy a 3.00 pontban megadott fajtájú és mennyiségű hulladékkal hulladékgazdálkodási tevékenységet végezzen. 3.00
A hasznosítható hulladékok megnevezése, mennyisége: Azonosító kódszám
Mennyiség (tonna/év)
Megnevezés
02
MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, AKVAKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDÁLKODÁSBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZERELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK
02 01
mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás vadászat és halászat hulladéka
02 01 07
erdőgazdálkodás hulladéka
03
FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST
Telefon: (22) 514-300 Telefax: (22) 313-564 Ügyfélszolgálat: (22) 514-310
termelés,
erdőgazdálkodás,
974
Kérem, hogy válaszában hivatkozzon az iktatószámra! Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 830-1200 Levélcím: 8002 Székesfehérvár Pf.: 137 Szerda: 830-1200 és 1300 – 16 00 Honlap: http://kdtktvf.zoldhatosag.hu Péntek: 830 – 12 00 E-mail:
[email protected] Kedd, Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás
y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetett\2014\5 - sajat honlap\hulladékos\15142-14-1.doc
2 SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK 03 03 03 03 01
cellulózrost szuszpenzió, papír- és kartongyártási, feldolgozási hulladék fakéreg és fahulladék
974
20
TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉKHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉK), IDEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT FRAKCIÓT IS
20 01
elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01)
20 01 08
biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék
20 02
kertekből és parkokból származó hulladék (a temetői hulladékot is beleértve)
20 02 01
biológiailag lebomló hulladék
20 03
egyéb települési hulladék
20 03 02
piacokon képződő hulladék
Összesen:
974
974
974 974
4.00
Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység, technológia ismertetése:
4.01
A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület, telephely megnevezése: 7103 Szekszárd, Sárvíz utca 4077 hrsz. bérelt telephely területe.
4.02
A telephelyre vonatkozó információk: A bérelt telephelyen az előkészítő, az utóérlelő és a komposztáló tér területe egy egységet alkotó szilárd burkolatú terület. A térburkolat rétegrendje a következő: 18 cm vastag beton, 30 cm vastag homokos kavics ágyazat, tömörített talaj. A betonozott terület vízzáró kialakítású. A csurgalékvizeket a burkolat mellett kialakított nyílt, burkolt árkok gyűjtik össze, és a hordalékfogó műtárgyakon keresztül vezetik a bekötőcsatornába. A bekötőcsatorna a meglévő szennyvíztelepi gyűjtőcsatornába torkollik, amely a központi rácsműtárgyhoz csatlakozik. Az előkészítő tér a terület déli részén található, itt helyezik el az aprítógépet, illetve a prizmák felrakásáig itt gyűjtik a beérkező hulladékot. A területen a komposztálásra 4 prizmaterület van kijelölve, melyek nagysága 225 m2. Az utóérlelő és kész komposzt tároló tér az északi részen található. Innen történik a kész minősített komposzt értékesítésre történő átadása. A szennyvízkezelő telep bejárati útja mellett helyezkedik a közös használatú hídmérleg mellett a porta-mérlegház konténer, amelyben a mérőszemélyzet a mérlegelési feladatok mellett portafunkciót is ellát. A komposztáló mérő- és kezelő személyzete szociális igényeinek kiszolgálására a szennyvízkezelő telepen lévő szociális épület áll rendelkezésre. A telephely funkciójából adódóan a mérlegház-konténer kismértékű adminisztrációs feladatokat is ellát. A konténer fűthető és klimatizált, vizes blokkjának falai mosható, tisztítható kivitelben készültek. A komposztálótér területén a térbetonon helyezkedik el az irányítástechnikai konténer, amely a komposztáló rendszert irányító számítógép elhelyezését biztosítja. A konténer fűthető és klimatizált, vizes blokkjának falai mosható, tisztítható kivitelben készültek. A bejáratnál egy 9 x 3 m-es, 30 tonna mérőképességű útburkolati szintre telepített hídmérleg található.
3 A víz és az elektromos energia ellátását a szennyvíztisztító telep belső, meglévő ivóvízvezetékéről illetve elektromos hálózatáról biztosítják. A porta és mérlegház konténerből érkező szennyvizet a szennyvíztisztító telep belső, meglévő vezetékére csatlakoztatják. 4.03
A telephelyen maximum 149,8 tonna a kezelésbe egyidejűleg bevont hulladékok összes mennyisége
4.04
Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői, tárgyi eszközei: A telephelyen a 3.00 pontban felsorolt nem veszélyes hulladékok hasznosítása történik. A hulladékok fogadása: A hulladékok beszállítása gyűjtő-szállító célgépekkel (tömörítéses és konténeres célgépek), valamint billenthető vagy fix platós tehergépjárművekkel történik. A beérkezett szállítmányról üzemnaplót vezetnek, az üzemnaplóban minden be- illetve kilépő szállítmányt regisztrálnak. A hulladék minőségi átvétele a szállítási dokumentáció ismeretében a mérlegelésnél szemrevételezéssel történik. Az adatfelvételt követően a szállítójárművet az aktuális műveleti helyre irányítják, ahol a technológiai egység munkavezetője az ürítésnél ismételten ellenőrzést végez. Az ellenőrzés során a kezelésre nem alkalmas hulladékot a járműre visszarakatják és visszaszállíttatják. A hulladékok előkészítése: A helyszínre szállított nem veszélyes hulladékok a telepen kialakított szilárd burkolatú előkészítő térre kerülnek. Az előkészítés során a gyűjtőzsákokat kibontják, ürítik, illetve a kévébe kötött hulladékok kötéséhez használt kötözőanyagokat eltávolítják. Az aprítást igénylő zöldhulladékokat aprítógéppel készítik elő. Az aprítás után homogén keveréket készítenek, ez homlokrakodóval történik, melynek során a különböző nyersanyagokat egymás fölé terítik több rétegben, ügyelve a keverék megfelelő nedvességtartalmának kialakítására. A hulladék a komposztálás szempontjából optimális beltartalmi mutatókkal rendelkezik, ezért adalékanyagokat nem alkalmaznak. Amennyiben túl száraznak találják a nyersanyagot, abban az esetben nedvesítik, ami a csurgaléklé visszalocsolásával praktikusan megoldható. Az optimális nedvességtartalom (40-60%). Komposztálás:
Levegőztetés:
Nyomó-rendszerű levegőztetést alkalmaznak, amely a környező levegőt beszívja, majd az érő anyag alatt elhelyezett levegőztető infloor perforált csöveken át az érő anyagba fújja. A csövek lyukprofilja, perforációja egyedi tervezés alapján készül. A kúp alakú kiképzésű lyukakon keresztül történik a levegő befúvatása.
Prizmák felrakása:
A rétegezett hulladékokat homlokrakodóval rakják prizmákba, így az átrakás során megtörténik a különböző rétegek keveredése is, és homogén kiindulási anyagot kapnak. A hulladékok prizmába rakása homlokrakodóval történik. A prizmákat a levegőztető csatornákra rakják fel. A levegőztető csövek perforációinak esetleges eltömődésének megakadályozása érdekében legalulra lazább szerkezetű anyagot terítenek kb. 30 cm vastagságban. Az anyag azonnali levegőztetése miatt, a levegőztető rendszer a prizma felrakása közben bekapcsolt állapotban van.
Szondák elhelyezése:
4 A prizma felrakása után a levegőztetés irányításához szükséges hőmérsékletmérő szondát helyezik el. A hőmérőszondát merőlegesen, helyezik az anyagba. Az adatátvivő kábelt a prizma felszínén vezetve közvetlenül a kültéri irányítástechnikai dobozhoz csatlakoztatják.
Prizmák letakarása:
A takaróanyagot a hord zsákokból kicsomagolják a prizmák végén. A takaróanyagot a mechanikai sérülések elkerülése érdekében a prizmák végén hajtogatni
kell. A
takaróanyagot a betonon húzni nem szabad. A felrakott prizmák tetejére elsőként egy 5 m széles védőtakarót terítenek, majd ezt követően helyezik fel a compostal funkcionális takaróanyag rendszert. A takarás manuálisan oldható meg, a manuális mozgatásnál a ponyva egységeket össze kell rögzíteni a rendszeresített tépőzáras csatlakozással. A takaróanyag rögzítése a technológiához rendszeresített gumi kötelekkel, valamint rögzítő homokzsákokkal történik. A homokzsákokat belefűzik úgy, hogy a gumikötél a zsák közepén legyen. A speciális rögzítés ezzel a módszerrel akár 100 km/óra széllökés esetén is stabilan áll. A rögzítő rendszer biztosítja a térfogat esés következtében történő utófeszítést is.
Üzemeltetés:
A 4 hetes intenzív érési időtartam alatt a levegőztetés előre programozott algoritmusok alapján történik. A prizmák nedvességtartalmának szabályozása és az anyag átforgatása a komposztálás intenzív szakasza alatt nem szükséges. A számítógép szabályos működését naponta ellenőrzik. A mért adatokat rendszeres időközönként elmentik. Az érlelés alatt a műszakvezető napi egy alkalommal ellenőrizi, illetve elvégzi: - a prizma takarók és feszítősúlyok helyzetét, utófeszítettséget, - a szondák szögének megfelelőségét, szükség esetén utánállításuk elvégzését, - a számítógép szabályos működését, esetleges áramszünet esetén újraindítását, - a mért adatok kiértékelésének kinyomtatását az intenzív érés végén, - a prizmatörzskönyv vezetését.
Prizmák lebontása:
A prizmák lebontására a 4 hetes érés után kerül sor. Első lépésben a takarót szedik fel a prizmáról, majd a szondát, a vezetéket távolítják el. Ezután kezdődik meg a prizma lebontása.
Utóérlelés, rostálás: A szerves hulladék fajtájától függően a komposztálás után különböző ideig tartó utóérlelésre van
szükség.
A
komposztálás
intenzív
szakasza
után
a
kezelt
nyersanyagot
homlokrakodóval (lazító adapterrel) az utóérlelő téren trapéz keresztmetszetű prizmába rakják. Az átrakás hatására az anyag levegőzik, homogenizálódik, konfekcionálódik. Az utóérlelés előtt ismételten ellenőrzik a komposzt nedvességtartalmát. A túl száraz komposzt nedvességtartalmát locsolással pótolják (akár csurgalékvíz visszajuttatásával), a túl nedves
5 komposzt nedvességtartalma pedig többszöri átrakással, esetleg forgatással csökkenthető. Az utóérlelés után a komposztot rostálással készítik elő a felhasználáshoz, értékesítéshez. A dobrosta garatjába homlokrakodó segítségével rakják a rostálni kívánt komposztot. Az alkalmazott lyukátmérőjű dobpaláston átesett komposzt a késztermék tárolóba kerül, míg a rostán fennmaradt darabok közül újból ki kell válogatni az idegen anyagokat. A megmaradt, nem teljesen lebomlott komposzt darabok újra felhasználhatóak, ezért ezeket oltóanyagként újra visszakeverik a nyersanyagok közé.
Komposzt termék tárolás és értékesítés: A kész komposztot minősítik és értékesítik. A komposzt külleme: szürkésbarna, földszagú, növényi maradványokat is tartalmazó morzsalékos anyag. A komposztálódási folyamat kritikus ellenőrzési pontjai: A komposztálás ellenőrzési és beavatkozási pontjai: 1. A hulladékok fogadása során szemrevételezéssel ellenőrzik a beérkező hulladékot. Amennyiben a szállítmány nem megfelelő hulladékokat tartalmaz, akkor azt visszafordítják. 2. A komposztálási folyamat során folyamatosan ellenőrzik a prizma hőmérsékletét, nedvességtartalmát. 3. Kész komposzt minőségének vizsgálata. Tárgyi eszközök: -
1000 m2-es előkészítő tér 225 m2-es komposztáló tér 700 m2-es utótároló tér irányítástechnikai konténer csurgalékvíz árok mérlegház konténer aprítógép rostálógép rakodógép
Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia környezetvédelmi jellemzői: A telephelyen bejelentés-köteles pontforrást nem alakítottak ki. A komposztálás során a prizmák összeállítása után a komposztot takarófólia alatt levegőztetik. A levegőztetett takarófóliás komposztálás során a szagemisszió a gyártói adatok alapján jelentősen lecsökken. A komposztáló tevékenység vízfelhasználást nem igényel. A terület csatornázott, a tevékenység során csak kommunális szennyvíz keletkezik, melyet a csatornahálózatba vezetnek. A keletkező csurgalékvizeket gyűjtik, szükség esetén szárazanyag tartalom beállítás céljából a komposztra visszalocsolják. A felhasználásra nem kerülő vizeket a szomszédos szennyvíztelepnek adják át kezelésre. A dolgozók szociális tevékenységéből keletkező kommunális hulladék mennyisége évente maximum 1 t. A beszállított zöld hulladékokban esetlegesen előforduló egyéb hulladékokat, illetve a gyűjtésre használt zsákokat kiválogatják. A komposztálható hulladéktól elkülönített
6 hulladékokat (fém, műanyag, üveg, egyéb kevert (papír,, textil)) szelektíven, a telephelyen kihelyezett konténerekben gyűjtik, majd arra jogosult szervezetnek átadják. A telephelyre maximálisan napi 10-20 tonnát szállít be 2-4 db teherautó, illetve a kiszállítást 1 db teherautó végzi. A területen 1 aprító, 1 rostáló berendezést alkalmaznak, illetve 1 homlokrakodó végzi a belső anyagmozgatást, prizmák felrakását, effektív üzemideje naponta 4 óra. A telephely és annak környezete gazdasági, ipari területen helyezkedik el, a legközelebbi
védendő
létesítmény
632
m-re
található.
Zajkibocsátási
határérték
megállapítása nem szükséges. 4.05
Az Engedélyes hulladékgazdálkodási tevékenységét szolgáló személyi és pénzügyi feltételei: Személyi feltételek: A hulladékkezelő létesítmény kiszolgálását 2 fő látja el. Az Engedélyes környezetvédelmi megbízottat alkalmaz. A hulladékkezelést szolgáló pénzügyi feltételek: Az Engedélyes környezetszennyezési felelősségbiztosítással rendelkezik.
4.06
A tevékenység hibás működésére vonatkozó információk: Az Engedélyes rendelkezik havária tervvel a rendkívüli esetek kezelésére vonatkozóan.
5.00
Előírások:
5.01
Hasznosításra csak a 3.00 pontban szereplő nem veszélyes hulladékok kerülhetnek azzal a feltétellel, hogy az évente hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladékok összmennyisége nem lehet több 974 tonnánál, továbbá a naponta hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladékok mennyisége nem lehet több 75 tonnánál.
5.02
A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.
5.03
A tevékenység folytatása során csak megfelelő műszaki állapotú munkagépek és berendezések üzemeltethetők.
5.04
A telephelyen az egyidejűleg gyűjthető hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a határozat 4.03 pontjában rögzített kapacitás adatokat. Ezen mennyiségi küszöbérték elérése esetén a további hulladékátvételt fel kell függeszteni. Az átvétel ismételt megkezdése csak a felszabaduló szabad kapacitás esetén, illetve annak mértékéig engedélyezett.
5.05
Az Engedélyes köteles a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon a birtokába jutott, valamint a mástól átvett és az általa kezelt, illetve másnak átadott hulladékról naprakész nyilvántartás alapján, a jogszabály szerinti adatszolgáltatást megküldeni a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre (továbbiakban: Felügyelőség).
5.06
A kezelésről sorszámozással ellátott üzemnaplót kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a kezelésbe bevont hulladékok fajtánkénti mennyiségét és összetételét; a kiinduláskor vizsgált paramétereket; a telephelyre történő beszállítás valamint az előkészítő téren történő elhelyezés időpontját, körülményeit; a kezelés során vizsgált paramétereket; a vizsgálatok időpontját; a keletkező komposzt mennyiségét; a telephelyről történő kiszállítás időpontját, további felhasználásának módját; a kezelőlétesítmény működésére vonatkozó adatokat.
5.07
A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek való megfelelést igazolni kell. Határidő: 2015. szeptember 1.
7 5.08
A termékfelelősség, valamint a gyártói felelősség elve alapján, amennyiben a hasznosítási tevékenység során előállított termék minősége nem megfelelő, illetve felhasználása, értékesítése nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell.
5.09
Az Engedélyes köteles az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését, továbbá – ha tevékenysége megváltozik vagy megszűnik – az adatszolgáltatási kötelezettségének megváltozását vagy megszűnését a kötelezettség keletkezésétől, megváltozásától vagy megszűnésétől számított 60 napon belül a Felügyelőségnek írásban bejelenteni.
5.10
A hulladékgazdálkodási tevékenységből fakadó környezeti károk elhárítására szolgáló pénzügyi fedezetet folyamatosan biztosítani kell.
5.11
Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás következik be, a bekövetkezéstől számított 15 napon belül a Felügyelőség felé jelenteni kell.
5.12
A tevékenység során előforduló rendkívüli eseményeket a Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az Engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni.
5.13
Amennyiben az Engedélyes az engedélyezett tevékenységet az engedély időbeli hatálya után is végezni kívánja, úgy az erre irányuló kérelmet legalább 60 nappal korábban be kell nyújtani a Felügyelőségre a jogszabály szerinti adattartalommal.
5.14
Amennyiben az Engedélyes a tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, illetve azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, továbbá a hatósági engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérően végzi, hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.
5.15
Tekintettel arra, hogy az Engedélyes hulladékgazdálkodási tevékenységet folytat, felügyeleti díjat köteles fizetni.
5.16
A diffúz forrás működtetése során tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.
5.17
A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező forrás hatásterületén biztosítani kell.
5.18
A telephelyen folytatott hulladék kezelő tevékenység végzése során kialakuló diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn.
5.19
A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról köteles gondoskodni.
5.20
Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető.
5.21
A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot (üzemzavar) esetén az üzemeltető köteles a Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni, a történteket az üzemnaplóban rögzíteni, és ezzel egyidejűleg a kárelhárítási munkálatokat megkezdeni.
6.00
A hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyásának feltételei: Az Engedélyes az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység folytatásának megszüntetését, befejezését – a megszüntetést, befejezést megelőzően legalább 30 nappal – a Felügyelőségnek köteles bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg az Engedélyesnek a Felügyelőségre benyújtandó dokumentációban be kell mutatnia a telephely működése következtében a környezetet ért hatásokat, továbbá a tevékenység felhagyására, szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó tervet, továbbá igazolnia szükséges, hogy a telephelyen lévő hulladék elszállításáról és további kezeléséről gondoskodott. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyása, megszüntetése esetén, a Felügyelőség az engedélyt hivatalból visszavonja. A Felügyelőség az engedély visszavonása esetén határozatában meghatározza a tevékenység felhagyására, valamint szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó követelményeket.
7.00
Az Engedélyest és a határozatot hatósági nyilvántartásba veszem.
8.00
Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelős személy a határozat kiadmányozását követően gondoskodjon a határozatnak – a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve - a Felügyelőség internetes honlapján való közzétételéről.
8 9.00
A biohulladék – kezelő telep üzemeltetési szabályzatát jóváhagyom.
10.00 Határozatom időbeli hatálya 2019. november 1. 11.00 Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel. 12.00 Jogorvoslat 12.01 A szakhatósági állásfoglalások ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, azok jelen döntésem elleni fellebbezés keretében támadhatók meg. 12.02 Döntésem ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, de hozzám 2 példányban benyújtandó – igazgatási szolgáltatási díjköteles - fellebbezéssel lehet élni. A Főfelügyelőség jelen döntést helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, avagy a megsemmisítés mellett új eljárásra utasíthat. 12.03 A jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a. A természetes személyek által a jogorvoslati eljárásért fizetendő díj a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. A civil szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a civil szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a.
INDOKOLÁS
A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségen (továbbiakban: Felügyelőség) az Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Engedélyes) 2014. június 2-án benyújtott kérelme alapján eljárás indult 15142/2014. ügyszámon nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység engedélyeztetése tárgyában. A kérelemhez csatolt dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy az nem felelt meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mert nem tartalmazta teljes körűen a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.), a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezésről szóló 439/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: hull.eng.R.) és a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet (a továbbiakban: BioR.) foglaltakat. A benyújtott kérelemben a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: DíjR.) 1. számú melléklete I. részének 7. pontja szerint 470 000 Ft (nem veszélyes hulladék hasznosítás) eljárás igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolták. A Felügyelőség a 49021/2014., 59605/2014. iktatószámú végzéseiben hiánypótlásra szólította fel az Engedélyest, aki a 53688/2014., 69366/2014. számokon iktatott beadványával megküldte a kért adatokat. A Felügyelőség a 71305/2014. iktatószámú végzésében hiánypótlás benyújtására szólította fel az Engedélyest, aki a 71819/2014. és a 72128/2014. számokon iktatott beadványaival megküldte a kért hiánypótlást. Az Engedélyes kérelme, kiegészítései, valamint a rendelkezésre álló adatok tartalmazták a hull.eng.R. 9. § (1) bekezdésében foglaltakat, így -
az engedélyt kérelmező nevét, székhelyét, telephelyét, valamint statisztikai azonosító adatait;
-
a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység és kezelési művelet megnevezését, az alkalmazandó módszerek, technológia leírását;
-
a telephelyen kezelni kívánt nem veszélyes hulladékok azonosító kódszám szerinti megnevezését, mennyiségét tonna/év mértékegységben, valamint az egy év alatt összesen kezelni kívánt mennyiséget tonna/év mértékegységben;
-
a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület megnevezését;
-
a hulladékgazdálkodási tevékenységekhez szükséges személyi, tárgyi és közegészségügyi feltételeket;
9 -
a tervezett tevékenységgel érintett telephely címét, helyrajzi számát, műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, állapotát, minőségét, felszereltségét, kapacitását;
-
a telephely helyszínrajzát és bérleti szerződését;
-
a havária tervet;
-
a környezetszennyezési felelősségre is kiterjedő felelősségbiztosítási szerződés meglétének banki igazolását;
-
pénzügyi mérleget az üzemeltetéshez szükséges forgótőkéről;
-
a céltartalék képzésére vonatkozó tervet;
-
Szekszárd Megyei Jogú Város Jegyzője által I.2845-7/2014. számon kiadott telepengedély másolatát, valamint fenti határozat I.2845-8/2014. számon kiadott kijavításáról szóló másolatot;
-
a kérelmező korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységéről szóló, a hull.eng.R. 11. §-a szerinti nyilatkozatot;
-
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak szerint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskeresők alkalmazása lehetőségének figyelembevételéről szóló nyilatkozatot;
-
igazolást, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel;
-
az Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű Zrt. befogadói nyilatkozatát a telephelyen keletkező csurgalékvíz további kezeléséről.
A tevékenység környezetszennyezést kizáró módon történő végzéséhez a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. A környezetvédelmi előírások maradéktalan betartása mellett a környezet veszélyeztetésével nem kell számolni, ezért a hulladékkezelési tevékenységet környezetvédelmi szempontból engedélyeztem. A Felügyelőség 59599/2014. iktatószámú levelében értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról. Civil szervezet az engedélyezési eljárásba ügyfélként nem jelentkezett be. Az eljárás során a 59612/2014. iktatószámú levelemmel megkerestem az ügyben érintett szakhatóságokat: A Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete TO04R/087/02474-2/2014. ügyiratszámú állásfoglalásában szakhatóságként hozzájárult az engedély kiadásához. A szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „[…]A mellékelt dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a szakhatósági hozzájárulás kiadásának közegészségügyi akadálya nincs. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontja, végül a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet alapján hoztam meg. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatóságom hatáskörét a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 3. számú melléklete és a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján állapította meg.” A Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság a KDTVH-4726-002/2014. szakhatóságként kikötések nélkül hozzájárult az engedély kiadásához.
iktatószámú
állásfoglalásában
A Felügyelőség a 72484/2014. iktatószámú levelében a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet
10 (továbbiakban: Korm. rendelet) 2014. szeptember 10-én hatályba lépett rendelkezései alapján megkereste a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot – a Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódját -, aki a 1716-2/2014/F-VH számú szakhatósági állásfoglalásában előírások nélkül hozzájárult a tervezett tevékenységhez. Állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „[…]A 2014. október 22-én érkezett megkeresés alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az ALISCA Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. (7100 Szekszárd, Epreskert u. 9.) – engedélyes – a Szekszárd, 4077 hrsz.-ú ingatlanon komposztáló telepet létesített. A telep használatbavételi engedéllyel rendelkezik, de hulladékgazdálkodási engedéllyel még nem. A telephelyen a dolgozók vízellátása közműhálózatról történik. A terület csatornahálózattal ellátott. A keletkező csurgalékvizeket gyűjtik, szükség esetén szárazanyag tartalom beállítás céljából a komposztra visszalocsolják. A felhasználásra nem kerülő vizeket a szomszédos szennyvíztelepnek átadják. A felszíni vizek távolságából, illetve tevékenységéből adódóan a megvalósítás során vizeket hatások nem érik. A komposztáló tevékenység vízfelhasználást nem igényel. A telephelyen a gépek üzemeltetéséből származó esetleges üzemzavarok esetén várható környezeti hatások elkerülése érdekében a berendezést folyamatosan karbantartják a felmerülő meghibásodásokat szakszervizben haladéktalanul javítják. A telephelyen folytatott tevékenység nem minősül veszélyes üzemnek. Olyan jellegű havária esetére, amely a tervezett telephely területén kívül tartós szennyeződést okozhat, számítani nem kell. A tervezett tevékenységnek nincs olyan környezeti hatása, amely monitoring rendszer üzemeltetését tenné szükségessé. A tervezési terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete szerint „érzékeny”, a többszörösen módosított a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti részletes érzékenységi térkép adatai alapján „2c” érzékenységi kategóriába tartozik, azaz azon terület, ahol a porózus fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található. A tárgyi terület vízbázis védőidomot és védőterületet nem érint. A fentiek alapján és a benyújtott tervdokumentációban foglaltak betartása mellett a tervezett tevékenység végzéséből vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, így az engedély kiadáshoz szakhatósági állásfoglalásom rendelkező részében előírások nélkül hozzájárultam. A Vízügyi Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdés 4. pontja, a környezetvédelmi, természetvédelmi vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdés b) pont, 6. melléklet 2. pont, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és az 2. melléklet 4. pontja állapítja meg. A jogorvoslati utat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. CXL törvény 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.” A komposztálás során felhasználható hulladékokat a BioR. 1. számú melléklete ismerteti. Jelen határozatom 3.00 pontjában felsorolt hulladékok szerepelnek a BioR. 1. számú mellékletében. Határozatom 3.00 és 5.01 pontjaiban meghatároztam a hasznosítható nem veszélyes hulladékok fajtáját és mennyiségét a benyújtott kérelem alapján. A 3.00 pontban az Engedélyes kérelmében szereplő fajtánkénti maximális hulladékmennyiségeket adtam meg éves kezelhető mennyiségként, azzal az 5.01 pontban szereplő kikötéssel, hogy az évente hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladékok összmennyisége nem lehet több 974 tonnánál. Továbbá a naponta hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladékok mennyisége nem lehet több 75 tonnánál a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 5.3 pont ba) alpontjára figyelemmel.
11 Határozatom 5.02 pontjában szereplő előírást a Ht. 4. § alapján tettem. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 6. § (1) bek. b) és c) pontjai szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. A fentiek alapján az 5.03 pontban előírást tettem. A hulladékkezelő telepen egyidejűleg átvehető hulladék mennyiségét meghatároztam az 5.04 pontban, a hull.eng.R. 9. § (2) bekezdés b) pontja alapján, tekintettel arra, hogy a telephelyen lévő kezelő terek és a telephelyen vízzáróan kialakított térbeton összes befogadó kapacitása behatárolja az egyidejűleg biztonságosan átvehető hulladék mennyiséget. Az előírás betartásával elkerülhető a környezetveszélyeztetés kialakulásának lehetősége, valamint a telephelyen történő indokolatlan hulladék felhalmozódás. A tevékenység során keletkező, illetve más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladékkal, a hulladék kezelésével, a kezelő létesítmény működésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség és az adatszolgáltatási bejelentésére vonatkozóan az 5.05 pontban tettem előírást, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: hull.nyilv.R.) 4. § (1), (2) bekezdés b) pontja, a 10. § (4) bekezdés b) pontja és a 13. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján. Az üzemnapló vezetési kötelezettséget a Ht. 82. § (1) bekezdésében megfogalmazottak alapján, - a Felügyelőség a kezelőtől tájékoztató adatot, összefoglalót, igazolást, jelentést kérhet - írtam elő határozatom 5.06 pontjában. Meghatároztam a minimális tartalmi követelményeit, mely a végzett kezelési tevékenység nyomon követését is segíti. Tekintettel arra, hogy az Engedélyes a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek való megfelelést igazolni nem tudta, így próbaüzemi jelleggel engedélyeztem a 3.00 pontban szereplő hulladékok hasznosítását, a rendelkező rész 5.07 pontjában foglalt előírás mellett. Az előírás jogalapja a hull.eng.R. 9. § (1) bekezdés h) pontja, valamint a 9. § (2) bekezdés e) pontja, valamint a Ht. 9. és 10. §-ai. Az 5.08 pontban szereplő előírást a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:550-6:559. §-ai, a Ht.-ben rögzített kiterjesztett gyártói felelősség elve, valamint a hull.eng.R. 9. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján tettem. Az 5.09 pontban szereplő előírást a hull.nyilv.R. 11. § (1) bekezdése alapján tettem. Az Engedélyes kérelméhez mellékelte a havária helyzet elhárítása céljából, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezetként, a környezetszennyezési felelősségbiztosítás igazolásának másolatát. A pénzügyi fedezetet mindaddig folyamatosan biztosítani kell, amíg a tevékenységet folytatja. Erre vonatkozóan a Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel, figyelembe véve a hull.eng.R. 9. § (1) bekezdés i) pontját az 5.10 pontban szerepeltetek előírást. Amennyiben jelen határozatban meghatározott feltételekben változás következik be, a változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül a Felügyelőség felé jelenteni kell a Kvt. 82. § (1) bekezdésben és a hull.eng.R. 14. § (1) bekezdésben foglaltak alapján. Erre vonatkozó előírást szerepeltetek határozatom rendelkező részének 5.11 pontjában. Az 5.12 pontban szereplő előírást a Kvt. 8. § (1) és (2) bekezdése alapján tettem. Az 5.13 pontban az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség teljesítési határidejét az eljárás időszükségletének figyelembevételével a hull.eng.R. 14. § (5) bekezdéssel összhangban állapítottam meg, miszerint az engedély jogosultjának az engedélye időbeli hatályának lejárta előtt legalább 60 nappal kell benyújtania az új engedély iránti kérelmét. A tevékenység engedélytől eltérő végzésének jogkövetkezményeiről a Ht. 86. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak alapján az 5.14 pontban rendelkeztem. A Ht. 82/A. § (1) bekezdése alapján felügyeleti díj megfizetését írtam elő a határozatom 5.15 pontjában. A felügyeleti díj mértékét a 82/A. § (3) bekezdése határozza meg. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Levr.) 2. § 8. pontja alapján diffúz forrásnak minősül az olyan levegőterhelést okozó tevékenység vagy felület, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen nem határozhatók meg. Fentiek alapján a hulladék kezelő telep diffúz forrásnak minősül.
12 A Felügyelőség megállapította, hogy a telephely a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A telephelyen nincs bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pont –és diffúz forrás. A határozat 5.16-5.20 pontjaiban a levegőtisztaság védelemmel kapcsolatos előírásokat a Levr. 4. §, 5. § (1)-(2) bekezdése, 26. § (1)-(2) bekezdése és 30. § (1) bekezdése alapján írtam elő. A határozat 5.21 pontjában az üzemzavar esetén végzendő feladatokat valamint a levegővédelmi követelmények megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket a Levr. 6. számú melléklet 6. pontja, valamint a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet 18. § (1) bekezdése alapján írtam elő. A levegőztetett takarófóliás komposztálás során a szagemisszió a gyártói adatok alapján jelentősen lecsökken, de a tevékenység így is bűzemisszióval járhat. A szaghatások jellege és intenzitása a hulladék fajtájának függvényében változik. A szaghatások csökkentése érdekében az Engedélyes a telephely rendszeres karbantartása mellett előírt hulladékkezelési beavatkozásokat hajt végre (pl. hulladéktakarás). A legközelebbi lakóingatlan a telephelytől 632 méter távolságra helyezkedik el. A bemutatott modell számítások alapján a szagimissziós érték a kibocsátástól 60 m-re teljesül, tehát a szag kimutathatósága gyakorlatilag a telephely közelében marad. Felhívom a figyelmet a Levr. 26. § (4) bekezdésére, mely szerint a felügyelőség azon diffúz légszennyező források üzemeltetőjét, amellyel szemben hatósági intézkedés szükséges, a forrás bejelentésére kötelezi. Ezen bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrás működtetéséhez engedély szükséges. Az engedélyezett tevékenység felhagyására, megszüntetésére vonatkozóan a 6.00 pontban tettem előírásokat a hull.eng.R. 14. § (2) bekezdésére és a 15. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel. A Ht. 80. § (3) bekezdését figyelembe véve, a 8.00 pontban rendelkeztem. A BioR. 9. § (1) bekezdése szerint a biohulladék – kezelő telep üzemeltetését az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat szerint kell végezni. Az Engedélyes benyújtotta az üzemeltetési szabályzatot, mely tartalmazta a BioR. 9. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában előírtakat. A komposztáló telep üzemeltetési szabályzatát a 9.00 pontban foglaltak szerint jóváhagytam. Az engedély időbeli hatályát a 10.00 pontban foglaltak szerint a Ht. 79. § (1) bekezdése alapján állapítottam meg. Határozatomat a Ht. 15. § (2) bekezdés és a 62. § (1) bekezdés alapján hoztam meg. Az eljárási költség megállapításáról határozatom 11.00 pontjában foglaltak szerint, a Ket. 72. § (1) bekezdés de) és dd) pontja valamint a 153. § 2. pontja alapján rendelkeztem. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2014. november 20. A Felügyelőség az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. A határozat 12.00 „Jogorvoslat” című fejezetében az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: -
A Ket. 44. § (9) bekezdésére figyelemmel - mely szerint, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg – jelen határozatom 12.01 pontjában rendelkeztem.
-
Az ügy érdemében hozott első fokú határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés dg) pontjára figyelemmel, a 12.02 pontban rendelkeztem. Azon ügyfelek, akikkel a Felügyelőség döntését postai úton közli, a Ket. 78. § (10) bekezdése, és a 99. § (1) bekezdése alapján a közléstől, azaz a kézhezvételtől számított 15 nap áll rendelkezésre jogorvoslati kérelem benyújtására. A jelen döntésem, amennyiben ellene fellebbezést nem terjesztettek elő, a közlés utáni 15. napot követő napon külön értesítés nélkül jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
-
A 12.03 pontban az alábbiakra tekintettel rendelkeztem: Fellebbezés esetén a DíjR. 2. § (4) bekezdése alapján a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-át kell fizetni, amely jelen esetben 235 000,- Ft.
13 Természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében a jogorvoslati eljárás díja a DíjR. 2. § (5) és (7) bekezdései alapján az alapeljárás díjának 1 %-a, azaz 4700,- Ft. -
Felterjesztés esetén a másodfokú eljárás során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (5) bekezdése szerint a szakhatóság jogorvoslati díját - amelynek mértéke azonos az elsőfokú eljárás díjtételével - a jogorvoslati eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles a másodfokon eljáró intézet részére a (3) bekezdésben meghatározottak szerint megfizetni.
A Korm. rendelet 34. § (2) bekezdés szerint határozatomat tájékoztatásul megküldöm az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak. Jelen határozatot a 7/2000. (V.18.) KöM rendelet alapján nyilvántartásba vettem. A Felügyelőség döntését a Korm. rendelet 8. § (1)-(2) bekezdése és a Ht. 62. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 4/A. § (1) bekezdése, 4. § (7) bekezdése és 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. Székesfehérvár, 2014. november 13. Dr. Zay Andrea igazgató megbízásából
Bognár József. engedélyezési igazgatóhelyettes
