KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ – ESETTANULMÁNY

TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. „A regionális oktatástervezés támogatása” empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

2009. december - 2010. január Készítette: Szentirmai László 1

Tartalomjegyzék 1. Háttér, kontextus ..................................................................................................................................... 3 1.1. A régiófejlesztés-orientált tervezés kontextuális keretei a régióban ............................................ 3 1.2. Az ÚMFT fogadásának tervezési rendszere, intézményi és személyi háttere, körülményei a régióban .................................................................................................................................................. 6 2.

A regionális közoktatás-fejlesztési stratégia és a régiófejlesztés ........................................................ 9 2.1.

Előzmények, a stratégia készítése .............................................................................................. 9

2.2. A régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának térség-specifikussága ........................................... 12 2.3. A társadalmi-gazdasági igények és szükségletek megjelenése a közoktatás fejlesztési stratégiában .......................................................................................................................................... 20 2.4. A közoktatás és más közszolgáltatások kapcsolata a régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában ............................................................................................................................................................... 27 2.5. A közoktatási stratégia kapcsolódása a fejlesztés-orientált, komplex regionális tervezéshez... 32 2.6. A tényeken alapuló policy-formálás nyomainak megjelenése a közoktatási stratégiában ........ 39 3. A közoktatásnak szánt szerep a régió fejlesztésében............................................................................ 41 3.1. ROP alapdokumentumok, átfogó régiós célok, fejlesztési keretek, feladatok............................ 41 3.2. A nemzeti szintű humán és infrastruktúra fejlesztések közoktatási vonatkozásai ..................... 46 4. A közoktatási stratégia kapcsolódása a fejlesztés-orientált, komplex regionális tervezéshez a Középdunántúli régióban .................................................................................................................................... 50 5. Összegzés és javaslatok ......................................................................................................................... 52 Mellékletek ................................................................................................................................................ 55

2

1. Háttér, kontextus 1.1. A régiófejlesztés-orientált tervezés kontextuális keretei a régióban (Forrás: az interjúalanyok által kiegészített interjúszövegek, régiós dokumentumok)

A területi tudományok fogalomtárában a régió fogalmának meghatározása: „a régió lehatárolt térrész, a környezetétől bizonyos természeti, társadalmi, gazdasági tényezők révén elkülönülő területi egység, általában a nemzeti és a települési szint között; a térség fogalmától a konkrét határvonal, a regionális kohézió, valamint a regionális identitástudat és regionális intézményesülés révén lehet megkülönböztetni.” Forrás: Térport Szakmai Portál – www.terport.hu A Közép-dunántúli régió főbb jellemzői A Közép-dunántúli régió a hét régió közül a legkisebb területű (11.117 km2), lakosságát tekintve pedig az ötödik, de több más mutató alapján – gazdasági potenciál, egy főre vetített jövedelemtermelő képesség, vásárlóerő, GDP stb. – Közép-Magyarország után a Nyugat-dunántúli Régióval van versenyben a második helyért. A Közép-Dunántúl gazdaságilag a legfejlettebb régió, Közép-Magyarország után az ország második legnagyobb GDP előállítója és második legnagyobb ipari koncentrációja. Ennek következménye, hogy jelenleg a Magyarországon megtermelt bruttó hazai termék több mint egytizedét ez a régió állítja elő. A régió fejlettségének főbb jellemzői: a gazdaság sokszínűsége és erőssége; az élet és a termelés minden területét átfogó kultúra, gazdasági kultúra és az ezt megalapozó oktatási rendszer viszonylagos fejlettsége; a hagyományok gazdagsága; a magyar átlagot jelentősen meghaladó közlekedési infrastruktúra. Ugyanakkor ennek a régiónak is megvannak a hátrányos helyzetű, fejletlenebb területei, elsősorban a déli kistérségek Fejér megyében, de Komárom-Esztergom és Veszprém megyében is található az átlaghoz képest elmaradottabb térség. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007.(XI.17.) kormányrendelet szerint a Közép-dunántúli régió 26 kistérsége közül 4 (Aba, Enying, Kisbér, Sárbogárd) számít hátrányos helyzetűnek, 2 (Oroszlány, Tapolca) pedig az átmenetileg kedvezményezettek közé tartozik. A leghátrányosabb kategóriába tartozó kistérség viszont nem található a régióban. Ezek példája is mutatja, hogy elmaradott infrastruktúrával még egy fejlett régióban is szinte lehetetlen kitörni, különösen akkor, ha ehhez alacsony iskolázottság, szakképzettség és a mobilitás hiánya párosul. A Közép-dunántúli régió földrajzi helyzete az operatív program elemzése alapján kedvezőnek nevezhető, területe a közép-európai térség új fejlődési zónáit, innovációs erőcentrumait felfűző tengelyek metszéspontjában helyezkedik el, és ezeken keresztül összeköttetésben áll Európa magtérségeivel (dél-bajor innovációs térséghez csatlakozó Bécs-Pozsony-Győr-Budapest fejlődési tengely, valamint a mediterrán „sunbelt övezethez” kapcsolódó Velence-Trieszt-Ljubljana tengely a Kijev-Trieszt folyosón keresztül). Budapest, mint nemzetközi növekedési pólus a Középdunántúli Régió területén keresztül érintkezik e két közép-európai fejlődési zónával. A közvetítői szerepeket, transzferkapcsolatokat erősíti, hogy Győr és tágabb környezetének fejlődési dinamikája (Helsinki folyosó) is jelentős vonzerőt jelent a régió észak-nyugati, nyugati térségeire. Mindezekből az interregionális kapcsolatok erősítésének igénye, a régió határai átjárhatóságának növelése adódik, mely tekintetben jelentős kezdeményezések indultak (új dunaújvárosi és komáromi híd, elővárosi vasutak, vasúti fővonalak korszerűsítése, régióhatáron átívelő regionális közlekedési folyosók fejlesztése). A régió kedvező közlekedési kapcsolatokkal, kiemelkedő adottságokkal rendelkező nagyvárosai fontos szerepet töltenek be a hazai társadalmi-gazdasági térben: Székesfehérvár, mint régióköz-

3

pont, illetve Tatabánya gazdasági és logisztikai, Veszprém komplex felsőoktatási, Dunaújváros ipari központ. A régió egyik legfontosabb térszerkezeti sajátossága, hogy Budapest közelsége és a Dunántúl északi részének városhálózati, vonzáskörzeti történeti jellegzetessége miatt nincs egyetlen országos jelentőségű vagy többrégiós kihatású növekedési pólusa. A hazai fejlesztési pólusok között Székesfehérvár – Veszprém fejlődési tengely két fejlesztési társközpontja tölt be kiemelt szerepet azzal, hogy Dunaújvárossal és Tatabányával kiegészülve a régió policentrikus városhálózatának központi elemeiként nagyvárosi tetraédert alkotnak. A Közép-Dunántúl az ország egyik legurbanizáltabb régiója, amelyre a viszonylag kiegyenlített településállomány-szerkezet a jellemző. A Közép-dunántúli régió NUTS 2 három megyét (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém) NUTS 3 foglalja magában, melyek további 26 statisztikai kistérségre LAU 1 oszthatók fel. A régióban öszszesen 401 település LAU 2 található. A statisztikai kistérségek és települések megoszlása megyénként a következő: Fejér megye: 10 kistérség 91 település Komárom-Esztergom megye: 7 kistérség 76 település Veszprém megye: 9 kistérség 217 település A többcélú társulásokról szóló 2004. évi CVII. törvényben foglalt kistérségi besorolás a 2007. évi törvénymódosítással (MK.121. 2007.09.10.) változott meg. A Közép-dunántúli régióban a kistérségek száma ekkor sem változott annak ellenére, hogy több ez irányú kezdeményezés is eljutott a törvényhozókhoz. Így nem tudott létrejönni az enyingi és székesfehérvári kistérség településeinek egy részéből létrehozni kívánt polgárdi kistérség, és az ajkai kistérségből kiválni szándékozó devecseri kistérség sem. A települések közül a népességkoncentráló erő és a fejlettségi színvonalat jelző társadalmigazdasági mutatók alapján egyértelműen kiemelkedik a 4 megyei jogú város (Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, Dunaújváros). A nagyvárosok körüli agglomerálódó térségeken kívül erős az urbanizációs folyamat a Balaton és a Velencei-tó part menti térségeiben, valamint a Duna menti kistérségekben. A régió karakteres fejlődési potenciállal rendelkező középvárosi térségei közül több országosan vagy regionálisan meghatározó funkciót hordoz (Balatonalmádi, Balatonfüred, Bicske, Esztergom, Gárdony, Komárom, Mór, Pápa, Tata). A Dunántúli-középhegység mentén a korábbi szocialista iparfejlesztés során több új kis- és középváros fejlődött ki (Ajka, Dorog, Oroszlány, Várpalota), melyek egyfajta bányászatienergetikai tengelyt alkotnak. A rendszerváltás óta ezek struktúraváltása is megindult, de térségi gazdaságuk még nem kellőképpen erősödött meg. A kis- és középvárosi központtal rendelkező vonzáskörzetek közül jelentősek a régióban a döntően agrárjellegű belső térségek (Aba, Adony, Ercsi), valamint a legkedvezőtlenebb társadalmigazdasági mutatókkal rendelkező külső és belső perifériák (Enying, Sárbogárd, Sümeg, Tapolca, Kisbér). A városállományban a többi régióhoz képest kevesebb a „törpeváros. A városok átlagos népességszáma 20 ezer fő feletti. Veszprém megye nagy részére az aprófalvak, a régió többi megyéjére a kis- és középfalvak jellemzők, bár Fejér megyében a Mezőföld területén az agrárgazdaság történeti fejlődése okán a nagyfalvak is jelen vannak. A Közép-dunántúli régió népességszáma a KSH adatai szerint (Forrás: www.ksh.hu) 2008. január 1jén 1.119.654 fő volt. Ebből Fejér megye lakossága 434.692 fő, Veszprém megye lakossága 367.479 fő, Komárom-Esztergom megye lakossága 317.483 fő. A hét régió közül az elmúlt tíz évben ebben régióban csökkent a legkisebb mértékben a lakosság száma. Ez két tényezőre vezethető vissza: egyrészt az országosan legalacsonyabb halandóságra, másrészt a bevándorlásból, beköltözésből adódó lakossági többletre. A régió népesedési helyzetében a természetes demográfiai tényezők negatív alakulása a meghatározó, de ennek mértéke az 4

országosnál kisebb, ugyanis a régió alacsonyabb születési rátájához az átlagosnál jóval kedvezőbb halálozási arányszám tartozik. E demográfiai folyamatok következményei világosan érzékelhetők a régió korösszetételének alakulásában. Elsősorban az élve születések csökkenésének a következménye, hogy csökkent a fiatal korosztályok (azaz a 0-14 évesek) részaránya az össznépességen belül. A régióban az 1990-es évek elején megindult gazdasági növekedés eredményeként a 15-64 éves korosztályon belül a gazdaságilag aktív népesség aránya magasabb az országosnál. A foglalkoztatás változása a munkanélküliség csökkenése mellett ment végbe, nőtt az önfoglalkoztatás és az egyéni vállalkozások száma is. Az aktív korú, 15-64 éves népesség túlsúlya inkább a nagy városi térségekben érzékelhető. Így Székesfehérvár, Dunaújváros, Gárdony, Mór, Tatabánya, Komárom, Oroszlány, illetve Veszprém, Várpalota és Balatonfüred körzete az, ahol ez a korosztály az átlagnál magasabb arányban van jelen. A régió aktivitási aránya 55,7 %, ami az országos átlagnál valamivel magasabb. A régió három megyéje jelentősen eltér egymástól. Veszprém megyében az idegenforgalom, a korábbi nagyipar helyett a közép- és kisvállalkozások léte dominál. A bakonyi falvak munkalehetőségei erősen korlátozottak, a demográfia csökkenő tendenciát mutat, az iskolák egyre kevesebb gyermekkel dolgoznak, illetve jelentős a nagyobb települések iskoláiba való bejárás. Sok a kis iskola, sok az egy csoportos kis létszámú óvoda. Jellemzően létre jöttek ugyan a társulások, azonban ezek első sorban mikrotársulások. Az értelmiség száma a nagyobb településeken jelentős, a falvakban minimális (a pedagógus sem lakik helyben). Fejér megye két országos jelentőségű ipari centrummal rendelkezik (Székesfehérvár és Dunaújváros), jelentős fontosságú mezőgazdasági termelés viszont a megye déli, délkeleti részén meghatározó. Településszerkezetére jellemző a nagyobb lakosságszámú községek és kisvárosok. A nagyobb települések képesek önállóan fenntartani oktatási intézményeiket, de itt is megtalálhatók a mikrotársulások, bár kisebb számban (Vértes hg., Dél-Mezőföld). Komárom-Esztergom megye ipari centruma Tatabánya. Az idegenforgalom jellemző a Duna mentén, Esztergom környékén. Az M1-es út pozitívan befolyásolja az ipar és a lakosság betelepülését, ennek következtében e települések fejlődése intenzív, és itt nő a gyermeklétszám is. A régió tervezési (területfejlesztési) és statisztikai szempontból lényegében megfelel a kritériumoknak, ugyanakkor a gyakorlatban még mindig 3 megye konglomerátuma. A Közép-dunántúli régió hosszú távú jövőképe, hogy az Innováció Régiójává váljon. Olyan magterületté, amely adottságai hatékony hasznosításával folyamatosan növeli versenyképességét, és húzószerepet tölt be Magyarország modernizációjában. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy ma még a régión belül igen nagyok a fejlettségbeli különbségek (pl: Székesfehérvár ↔ Sárbogárd, Seregélyes). Ez egyébként az adott térségben élők szemléletmódjában is visszatükröződik (innovatív régióközpont ↔ „beragadt” kisvárosok). A Közép-dunántúli régió közoktatása A Közép-dunántúli régió településszerkezete tükröződik az óvodák létszámában is. A kis létszámú óvodák természetszerűleg a kistelepüléseken vannak, de arányuk kisebb mint a kistelepülések aránya (nem minden kistelepülésen működik óvoda). A régió óvodáinak mintegy 12 %-ában húsznál kevesebb gyermeket látnak el, s az óvodák valamivel több mint 40 %-a egy és két csoportos. Különösen Veszprém megyében nagy a kisóvodák aránya (69 %), a bakonyi kistelepülések nagy száma miatt. Ez sok szervezési gondot okoz pl. a továbbképzéseknél, helyettesítésnél. A nagyobb településeken – több-kevesebb sikerrel – próbálkoznak az összes óvoda összevonásával a költséghatékonyabb működtetés reményében (Dunaújváros). Mivel a régióban sok a kistelepülés, így sok a kislétszámmal működő iskola is, elsősorban a Bakony és a Vértes területén. E kisiskolákban az alsóbb évfolyamokon jelentős az összevont osztá5

lyok száma, sőt a gyermeklétszám csökkenésével várható ezen összevont osztályok számának további növekedése is. A csak 1-4. évfolyammal működő általános iskolák legnagyobb számban az aprófalvas Veszprém megyében fordulnak elő. Itt az általános iskolák közel 10 %-ában nem folyik oktató-nevelő munka az 5-8. évfolyamon. A Bakony térségében sok a német ajkú tanuló, ezért kötelező nyelvként elsősorban a németet tanítják, az angol kevés iskolában tanulható nyelv. A továbbtanulásnál ez komoly hátrányt jelenthet. A 2008/2009. nevelési évben, tanévben az egy pedagógusra jutó tanulólétszám a régióban 10,7 fő, ami az országos átlagnál (10,9) kissé alacsonyabb (EU15 átlag ennek mintegy másfélszerese). A sajátos nevelési igényűek ellátása – hasonlóan az országos tendenciákhoz – átalakulóban van. Nőtt azoknak az intézményeknek a száma, amelyek programjaikban és alapító okiratukban felvállalják a a különböző fogyatékkal élők integrált nevelését, oktatását. Ugyanakkor jellemző, hogy bár az alapító okiratokban felvállalják a speciális nevelési-oktatási feladatot, de sok helyen sem tárgyi, sem személyi feltételekkel nem rendelkeznek ehhez teljes körűen. A középfokú oktatásban a legnépszerűbb iskolatípus Fejér megyében a szakközépiskola, Veszprém megyében a vegyes típusú gimnázium és szakközépiskola, míg Komárom-Esztergom megyében viszonylag arányosan találhatók az egyes iskolatípusok. A régióban vezet a szakközépiskola, ezt a vegyes típusú gimnázium és a szakiskola követi. A kompetenciamérések tanulsága szerint: általában a legjobban és a leggyengébben teljesítő régiók rendelkeznek a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb hozzáadott érték indexszel (HEI-vel). A legjobb eredményeket Fejér és Veszprém megye produkálta, ahol a városokban az országos átlag közeli, vagy fölötti eredményeket találtak, de a kisebb települések lemaradása sem túl nagy. Ennek ellenére a kompetenciamérések eddigi eredményeinek régiós összehasonlítása komoly tanulságokkal szolgálhatna, mert például a 6. osztályban a szövegértésben, a matematikai felkészültségben a régiók sorrendjében a Közép-dunántúli régió a 2-3. helyen áll, azonban a hozzáadott érték tekintetében csak a középmezőnyben foglal helyet, jelentős deficittel rendelkezik. A 8. osztályra a szövegértés és a matematika eredménye is romlik, a hozzáadott érték szintén romlást mutat. A 10. évfolyamon a helyzet valamelyes javulása figyelhető meg. Vannak kiemelkedő iskolák, pl. a veszprémi Lovassy László, Vetési, a székesfehérvári Teleky stb., de a hozzáadott érték tekintetében a legeredményesebb intézmények és települések is elmaradtak az elvárható mértékétől és az országos átlagtól. A térség a családból hozott értékek alapján jobb helyzetben van, mint néhány hátrányosabb helyzetű régió, azonban a hozzáadott érték növelése terén elmarad ezektől. A személyi, tanári ellátottság összességében jó, de a bakonyi kistelepülések iskolái nem tudják a megfelelő szakos-ellátottságot biztosítani. Legnagyobb a hiány technika és idegen nyelvszakosokból. A személyi feltételek több kistérségben problémásak. A pedagógusok között sok az ingázó, kevés a helyben lakó, ezért életvitelük modell értéke sem érvényesülhet. Így megkérdőjeleződik az a sokat emlegetett érv, hogy az iskola nélkül a kistelepülés „meghal”. Számos olyan kistelepülés van, ahol egyetlen pedagógus sem lakik az oktatási intézmény településének területén. A középfokú oktatási intézmények szakos ellátottsága kedvezőbb az általános iskolákénál.

1.2. Az ÚMFT fogadásának tervezési rendszere, intézményi és személyi háttere, körülményei a régióban Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (azaz NFT II.) tervezése során sokkal nagyobb szerep jutott a régiók számára, mely lehetőséget a Közép-dunántúli régió a lehetőségeihez mérten megpróbált kihasználni. 6

A KDOP tervezési és egyeztetési folyamata az operatív programban A Közép-dunántúli régióban a tervezési munka a Regionális Munkacsoport és a tematikus munkacsoportok szervezésével kezdődött. 2004. őszén újították meg a 2002. óta már teljes körűen felállt 9 tematikus munkacsoportot, melyek a Regionális Fejlesztési Tanács szakmai feladatait látták el. A munkacsoportok összesen mintegy 200 meghívott tagja az adott témában jártas és elismert régiós szereplők közül került kiválasztásra. 2004. végén indult a Közép-dunántúli régióban (a többi régióhoz hasonlóan) a széles regionális szakértői bázisra építő konkrét tervezési munka. Ez a folyamat a korábbi fejlesztési stratégiát alapvetően figyelembe vevő operatív programot (KDOP) megalapozó vitaanyag elkészítésével kezdődött, majd hat tematikus szegmens mentén Stratégiai Programok kialakításával folytatódott, és csak ezt követte a Közép-dunántúli Operatív Program megfogalmazása A 2005. június végére elkészült regionális OP-vitaanyag a helyzetelemzéstől a prioritás- és intézkedésrendszerek kifejtésének szintjéig vázolta fel a közép-dunántúli regionális OP lehetséges tartalmi alternatíváját. A cél- és eszközrendszer összeállításánál a regionális szakértők a régió fejlesztése szempontjából a teljességre törekedtek, azaz az úgynevezett „maximális tervezés” elvei szerint dolgoztak. A 2005. ősztől a tervezői munka teljes körűvé vált. Hat tématerület keretei között összesítették a teljes, az ágazati és a regionális operatív programokból támogatható fejlesztési elképzeléseket. Az így elkészült anyagok a regionális operatív programokra vonatkozó szűkítő tényezők folyamatos alakulásával, módosulva épültek be a KDOP aktuális dokumentumába. E területek az alábbiak voltak: • Agrár- és vidékfejlesztés • Környezetvédelem és infrastruktúra • Humán erőforrás fejlesztés • Gazdasági versenyképesség • Intra- és interregionális kapcsolatok fejlesztése • Turizmusfejlesztés. Az így létrejött Közép-dunántúli stratégiai programrészek alapozták meg a KDOP fejlesztési területeinek kidolgozását. A 2006. júniusában megkezdték a KDOP ex ante értékelését, melynek eredményeként a dokumentumban további jelentős tartalmi és szerkezeti változások történtek. 2006. október 16-án kezdődött meg a KDOP teljes körűnek szánt társadalmasítása az ágazati, illetve regionális operatív programok világos elhatárolását követően. Az ekkor bemutatott terveket számos egyeztetés, fórum, tematikus és területi szintű munkamegbeszélés keretében vitatták meg és alakították ki. Ezzel nemcsak az egyeztetési folyamat törvényi előírásának kívántak megfelelni, hanem a programok- programelemek helyi szándékokat mindinkább tükröző pontosítási igényének is. A megkérdezettek szerint a KDOP készítésekor a regionális közoktatás-fejlesztési stratégiát egyáltalán nem vették figyelembe! A szakma ugyan próbált próbált ráhatni a folyamatokra és az operatív program készítőire, de sikertelenül (ellenérvek: „IH nem engedi”, „OKM-nél nem ez a prioritás, az NFÜ sem veszi figyelembe a közoktatás és a szakképzés ágazati stratégiáját” …). Az operatív program készítésének partnerségi folyamata a tervezési időszak 2004. évi kezdeteitől az alábbi színtereken zajlott: - térségi szereplőkkel folytatott egyeztetések, beszámolók és regionális szintű rendezvények keretében (2005. évtől az NFT Házhoz Jön tanácsadói hálózat bevonásával), 7

- Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (KD RFT) munkabizottságai keretében, - az ágazati, szakmai szervezetekkel regionális és ágazati egyeztetések során (gazdaság, közlekedés, agrárium, turizmus, egészségügy-szociális ügyek, oktatás, foglalkoztatás, környezetvédelem), - a regionális munkacsoport (RMCS) értékelő tevékenységével. A KDOP partnerségi folyamatában közel 400 szakmai vélemény érkezett be, melyek mintegy kétharmada (részben vagy egészben) elfogadásra került, több mint egyharmada pedig ténylegesen beépült az OP szövegébe is. Elvileg az RFT oktatási munkacsoportjának ajánlatokat kellett volna kidolgoznia az operatív program, illetve az akciótervek készítése során, de ez akkor nem működött a megfelelő módon, és az óta sincs ezen a téren jelentős változás. A megkérdezettek szerint így a társadalmasítás a gyakorlatban csupán azt jelentette, hogy lehetőséget adtak az észrevételezésre, így az oktatási munkacsoport és a humánerőforrás szakbizottság is már csak az észrevételeket véleményezhette, az akciótervet magát nem. A „Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv 2009-2010.” dokumentum 2008. december 11én került véglegesítésre. A megkérdezettek szerint az akciótervek lényegében „titokban” készültek, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (KDRFÜ), az Irányító Hatóság (IH) és az Oktatási és Kulturális Minisztérium részvételével. A régiós közoktatási szakmát nem vonták be ebbe a munkába. Ez azért is okoz problémát, mert a megkérdezettek szerint a KDRFÜ humánerőforrás bázisa (különösen a közoktatási ágazatban) rendkívül gyenge.

8

2.

A regionális közoktatás-fejlesztési stratégia és a régiófejlesztés

2.1.

Előzmények, a stratégia készítése

„A Közép-Dunántúli Régió hosszú távú közoktatás-fejlesztési terve 2007-2013.” dokumentum az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) megbízásából készült 2006. évben. A stratégia előzményei és kapcsolódása a regionális fejlesztéshez Az Oktatási és Kulturális Minisztérium megfogalmazott célja szerint a közoktatás színvonalának növelése, valamint a térségi versenyképesség javítása érdekében az oktatási infrastruktúra térbeni koncentrációjára alapozva, kölcsönhatásuk és regionális szervező funkciójuk erősítésével az európai színvonalú közoktatás elérését tűzte ki célul. Ennek érdekében a dekoncentráció elvének gyakorlati alkalmazásával, a térségi szereplők aktív közreműködésével minden régióban közoktatás-fejlesztési stratégia elkészítését határozta el. E stratégiai dokumentumoknak – a minisztérium szándéka szerint – közvetítővé kell válniuk a központi tervek és a helyi igények között. Ennek alapján a Közép-dunántúli regionális közoktatás-fejlesztési stratégiának is szolgálnia kell a kormányprogramban szereplő oktatáspolitikai célok részletesebb kidolgozását, az elindított térségi kezdeményezések és tervezési folyamatok megvalósulásának, a szükséges fejlesztési célprogramok tervezésének támogatását, a térségi szereplők forrásabszorpciós képességének javulását, a közoktatási rendszer szereplőinek partnerségét. A Közép-dunántúli regionális közoktatás-fejlesztési stratégia – készítői szerint – épít a helyi közoktatás értékeire, eddig elért eredményeire és hagyományaira, konszenzuson alapuló megoldásokat kínál a közoktatási rendszer problémáira, és előmozdítja, hogy az oktatás választ tudjon adni a kihívásokra. A közoktatás-fejlesztési stratégia két fő részre tagolódik: Az első rész vázlatos helyzetértékelést tartalmaz, amely összefoglalja a regionális közoktatási rendszer erősségeit és gyengeségeit. Ez hivatott azonosítani azokat a problémákat, melyek megoldására törekedni kell a következő évek oktatásfejlesztése során. A második rész az oktatás jövőképét, valamint a hosszú távú program legfontosabb prioritásait, fejlesztési céljait foglalja össze és értelmezi. Külön foglalkozik a stratégia gyakorlatba való átültetését szolgáló szabályozási eszközökkel és a fejlesztés számára kedvezőbb környezet kialakításával, amely magában foglalja a fejlesztés prioritásainak és intézkedéseinek rögzítését, a fejlesztést szolgáló célprogramok tervezését és a fejlesztés megvalósításához szükséges teljesítőképesség növelését. A regionális oktatási stratégia készítésekor a készítők figyelemmel voltak a kapcsolódó tervezési dokumentumokban foglalt célokra. Elsősorban az Új Magyarország Program, azon belül a Humán Erőforrás Fejlesztési és az Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Program céljaival és eszközeivel való összhang megteremtését kívánták megvalósítani. Emellett figyelemmel voltak a regionális, megyei és kistérségi fejlesztési dokumentumokra, valamint a fejlesztési pólusprogramban meghatározott célok rendszerére. Ezen túl nemzetközi szinten is megvizsgálták az Európai Unió oktatáspolitikai célrendszerét, ezeknek a politikáknak a nemzeti szintű implementációját és elterjesztését. Fontos forrásként kezelték az OECD elemzéseit és ajánlásait is. A közoktatásban a 2006. évet megelőzően egyáltalán nem volt (és legitimáltan ma sem minden régióban van) hagyománya a – megyei szintet meghaladó – regionális tervezésnek, mivel a köz-

9

oktatást mai napig szabályozó jogszabályok a tervezési kötelezettséget csak a helyi (fenntartói) és a megyei szint, majd 2004-től a kistérségi szint szereplői számára írnak elő. A regionális közoktatási tervezést a tervezési előzmények alig voltak képesek támogatni. - régiós közoktatás-tervezés korábban nem volt a régióban, - a megyei közoktatás-fejlesztési tervek csak helyzetelemzést (a megyei közoktatás fejlesztésével, továbbá a tanulási utak biztosításával összefüggő területeket) rögzítettek, stratégia nélkül (azaz múlt és jelen leírása – jövőbe mutatás nélkül), ezért a megyei közoktatásfejlesztési tervek szerepük és színvonaluk alapján nem fejlesztési, hanem csupán adminisztratív dokumentumnak tekinthetők, - a kistérségi közoktatás-fejlesztési tervek alapvetően a fenntartói feladatellátással, illetve annak középtávú tervezésével foglalkoznak, színvonaluk (kevés kivételtől eltekintve) kritikán aluli, a megfogalmazott igények minimum 80 % -a az infrastruktúra fejlesztésében merül ki, csak 10-20 % célozna tartalomfejlesztést, integrációt, - a települési közoktatás-fejlesztési tervek többségének színvonala meg sem közelítette a kistérségi terveket, a kistérségi, megyei és regionális területfejlesztési stratégiák mindegyike foglalkozott a humánerőforrások fejlesztésének prioritásával, és a humánerőforrás-fejlesztési részben mindegyikben megtalálható az oktatási rész, ennek tartalma azonban általában kimerült az infrastrukturális és eszköz szükséglet rögzítésében. A közoktatási feladatellátás mikrotérségi központjainak „kijelölése” lényegében nem történt meg, mivel elmaradt az alapos mikrotérségi feltáró munka. A régió megyéi, illetve a regionális intézmények között a regionális közoktatás-fejlesztési stratégia készítése során működtek az informális kapcsolatok, egyeztetések, de ezek hatása alig volt értékelhető a stratégia-készítés során, amit csak részben magyaráz, hogy volt rossz tapasztalat a régiós szakképzés-tervezés időszakában (pl.: munkaügy, statisztika). Az e körben megfogalmazott „elvárásoknak” nem volt köze a koncepcionáláshoz (pl.: a jelenlegi iskolaszerkezet maradjon változatlan, az állam tartsa fenn a jól felszerelt iskolákat …). A „dolgozzon a munkacsoport, majd utána megkritizáljuk” hozzáállásra nem volt építhető tartalmas és szervezetszerű kapcsolat. Az e célból szervezett közoktatási fórum legitimálta a stratégiát, majd a Regionális Fejlesztési Tanács (RFT) határozatban elfogadta Az RKFS és a ROP készítőinek kapcsolata egyoldalú volt. A régió átfogó területfejlesztési stratégiájának elkészítésével és gondozásával megbízott regionális fejlesztési tanács az oktatás folyamatos és fenntartható fejlesztését – sokszorosan is deklaráltan – prioritásként kezeli. Erre alapozva a közoktatási szakma minden lehetséges eszközt felhasználva próbált ráhatni az operatív program megfogalmazására, de nem sok sikerrel. Így a ROP készítésekor az RKFS-t nem vették figyelembe, ezért ennek szakma hatása is csekély maradt (bár az RFT bekérte a regionális közoktatás-fejlesztési stratégiát, állítólag el is olvasták a tagok, de a pályázatkiírásokban ebből sajnos semmi sem látszik) ! Igaz, amikor szűkíteni kellett a pályázati tartalmak körét (KDOP 2010-es körében csak óvodák számára írtak ki fejlesztési pályázatot), akkor már megkeresték a szakmát, hogy az e döntéssel kapcsolatos felelősséget meg lehessen osztani. A közoktatás regionális tervezése A régióban számos szervezetnek van felelőssége az egyes szakmapolitikákat érintő térségi fejlesztési programok elkészítéséért.

10

A közoktatáshoz kapcsolódó szakképzésfejlesztésre 2004-ben elkészült középtávú stratégia gazdája az OKÉV koordinációjával működő regionális fejlesztési és képzési bizottság. Ezeknek a szervezeteknek a tervezési tapasztalatait felhasználva készült a regionális közoktatásfejlesztési stratégia is. A régiós közoktatás-fejlesztési stratégia készítése során több szakmai szervezet és térségi szereplő együttműködését is sikerült megszerezni, biztosítva ezzel egy integrált stratégia megfogalmazását, az addig jobbára elszigetelt fejlesztési koncepciók egyeztetésével. Világossá vált ugyanis, hogy a régió közoktatási helyzete nem javítható kizárólag a szakmapolitika révén, hanem átfogó, a térségi szereplők kompetenciáján átívelő megközelítésre van szükség. A tervezési folyamat során a készítők hangsúlyt fektettek arra, hogy a partnerségi, társadalmi egyeztetés révén a hozzászólás lehetőségét a program tervezésének időszakában szélesebb szakmai kör számára is biztosítsák. A tervezési folyamat konkrét tanulságai közül kiemelhető az is, hogy ugyan a program tervezésének kezdetén többségükben rendelkezésre álltak települési és térségi koncepciók (közoktatásfejlesztési intézkedési tervek), de ezek tartalma lényegében helyzetelemzésre szűkült, esetleges fejlesztési elképzeléseik pedig nem a valós igényeken alapultak. Bár a különböző térségi szintek szakmai stratégiáinak összehangolásában a 2006. évi régiós tervezési folyamat megtette az első lépéseket, de a fejlesztési források 2007. utáni koncentrációja miatt, az egységes stratégiakészítési módszertan alkalmazásának eredményeként biztosítható öszszehasonlíthatóság, és a szakpolitikai stratégiák harmonizálása fokozottabban szükségessé vált. Ennek a tevékenységnek szakmai letéteményese lehet az Oktatási Hivatal (korábban OKÉV) régiós igazgatósága, amely központi közigazgatási szervként még több közoktatással kapcsolatos feladat térségi vezetője lehet. Ebből a státuszból következik, hogy a közoktatási fórum működtetésével olyan szakmai hálózat koordinációját végezheti, amely tagjainak felkészültsége és információi alapján folyamatosan valós képet tud adni a régió közoktatási helyzetéről, ennek köszönhetően a stratégia intézkedéseinek megvalósulásával folyamatosan visszacsatolásokat kaphat. Ez előfeltétele annak, hogy a regionális közoktatás-fejlesztési stratégia céljai, prioritásai mindig a valós állapotnak megfelelő elvárásokhoz legyen igazíthatók. Mindehhez természetesen szervesen kapcsolódik a beérkező adatok és információk megőrzésének és feldolgozásának fontossága, hiszen a stratégia megvalósításának folyamatában csakis a naprakész és rendszerezett információk birtokában lehetséges a szakszerű koordináció. A stratégia készítése Az OKÉV regionális igazgatósága – a régióigazgató Marekné dr. Pintér Aranka vezetésével működő – szakértői csapatot szervezett a regionális közoktatás-fejlesztési stratégia elkészítésére. A felkért szakértők dr. Temesvári Balázs, és Törzsök Károlyné voltak. A feladatok megosztása az alábbiak szerint történt: Marekné dr. Pintér Aranka – a tervezési folyamat irányítása, a munkacsoport és a munka összehangolása, célok szakmásítása, szerkesztés, lektorálás; dr. Temesvári Balázs – tervezési feladatok (SWOT; az uniós, kormányzati és helyi koncepciók összehasonlítása; stratégiai célok rendszerének megfogalmazása) Törzsök Károlyné – pedagógiai szakma megjelenítője a tervezésben, helyzetelemzés készítése A szakértői csoporton belül Törzsök Károlyné elsősorban a közoktatás régiós helyzetelemzését (II. fejezet), dr. Temesvári Balázs pedig a stratégiai tervező fejezeteteket (III. SWOT-analízis ; IV. A régió jövőképe ; V. Stratégiai terv ; VI. A regionális közoktatás-fejlesztés nyomon követése és értékelése ; VII. A regionális közoktatás-fejlesztési stratégia illeszkedése a Középdunántúli Regionális Fejlesztési Operatív Programhoz) készítette és szerkesztette. A munka főbb szakaszai - az adatgyűjtés és feldolgozás (az adatgyűjtést az OKÉV régiós igazgatósága végezte), - a kistérségi közoktatás-fejlesztési tervek (KKFT) bekérése és átnézése, 11

- a stratégia készítése, - a közoktatási fórumon a stratégiakészítő munkacsoport által készített anyag véleményeztetése és vitája, - a stratégia véglegesítése voltak. Az ágazati tervezési dokumentum zárására 2006. november 30-án került sor. A stratégia tervezése során felhasznált országos, megyei és regionális forrásdokumentumok köre, az anyagban felsorolásra kerültek (1. melléklet).

2.2. A régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának térség-specifikussága Az alfejezet célja annak bemutatása, hogy megjelennek-e a stratégiában területi szempontok, a térségi közoktatás-tervezésnek vannak-e konkrét, kézzelfogható jelei, és mennyire vették figyelembe a regionális sajátosságokat a dokumentum készítésekor. Jól szemlélteti ezt a 2.6. fejezetben bemutatásra kerülő, tényeken alapuló policy-formálás módszerének alkalmazása. A térség-specifikusság a stratégia minden fejezetében megjelenik: Az I. fejezet (Bevezetés) szükségszerűen ad viszonylag átfogó régióképet a Közép-Dunántúl sajátosságairól. A II. fejezet (Helyzetelemzés) meghatározóan a hagyományos megye (megyei jogú város) struktúrában mutatja be a Közép-dunántúli régió jellemzőit. Ennek ellenére a regionális közoktatásfejlesztési stratégia régió / megye / kistérség kontextusban veszi számba a fejlesztési prioritásokat, célokat és feladatokat. A III. fejezet (SWOT-elemzés) a régió közoktatásának erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit foglalja össze, meghatározóan figyelembe véve a térségi együttműködés állapotát, perspektíváját. A IV. fejezet a stratégia jövőképét, továbbá a regionális közoktatás-fejlesztési stratégiai célokat, tartalmazza. A helyzetelemzésben (a régión belül általánosan elterjedt gondolkodásnak megfelelően) kimutatható megye-centrikus vonalvezetés után, a jövőkép régió-központúsága minőségi előrelépést jelent, ugyanakkor a hálózatelvűség gyakorlatilag hiányzik a perspektívák felrajzolásából. Az V. fejezet (Stratégiai terv) két prioritásának (2. és 4.) intézkedéseiben egyértelműen megjelenik a térségi szemlélet, a hálózatelvűség egyértelmű megnevezése és preferálása nélkül. Ugyanakkor az e fejezetben mintegy ajánlásként megfogalmazott projektjavaslatok többsége határozottan térségi szemléletű, némelyik a hálózatelvűség egyes kritériumait is magában foglalja. A VI. fejezet a regionális közoktatás-fejlesztés nyomon követése és értékelése nem fogalmaz meg térség-specifikus gondolatokat. A VII. fejezet a regionális közoktatás-fejlesztési stratégia illeszkedése a Közép-dunántúli Regionális Operatív Programhoz szükségszerűen szintén tartalmazza a térségi jellegű elemeket is. A Bevezetés (I.) fejezetben jól látszik a stratégia készítőinek azon szándéka, mely szerint a régió egészére kívánnak átfogó megállapításokat megfogalmazni, annak ellenére, hogy a Középdunántúli régióban – a stratégia által is elismerten – még jelenleg is különösen erős a megyei elhatárolódás. E fejezetben került megfogalmazásra a közoktatás régió-specifikus hátterét jelentő társadalmi-gazdasági kontextus is, azon társadalmi-gazdasági változási folyamatok köre és hatásai, amelyek befolyásolták a közoktatás intézményi, infrastrukturális viszonyait, a működést és az eredményességet. Mindezek ismertetése alapvetően megyei összehasonlításon alapul, a kistérségi szint csak másodlagosan kerül említésre, ugyanakkor már itt megjelenik a mikrotérségi feltárás szükségességének rögzítése is, amire teljes körűen a mai napig sem került sor. 12

A régió sajátosságainak bemutatására 3 főbb kérdéskörbe csoportosítva jelennek meg (a társadalmi-gazdasági jellemzők, a településszerkezet, és a demográfiai jellemzők). A Helyzetelemzés (II.) fejezet alfejezetei elsősorban megye (megyei jogú város) specifikusak és csak néhol szerepel bennük régiós vagy kistérségi szintű elemzés (az sem teljes körben). A helyzetelemzés során folyamatosan kiemelt szerepet kap a 3 megye (Fejér, KomáromEsztergom, Veszprém), a 4 megyei jogú város (Székesfehérvár 101,5 ezer fő, Tatabánya 71,2 ezer fő, Veszprém 61,2 ezer fő, Dunaújváros 51,4 ezer fő) és a régió 26 kistérsége, mint elemzési dimenzió. A régió kistérségeinek száma a 2007. évi törvénymódosítással sem változott. A Helyzetelemzés (II.) fejezet a régió közoktatási helyzetképét rögzíti az ilyen jellegű elemzésekben megszokott hagyományos felbontásban: 1. A régió intézményhálózata (alapfok, középfok, oktatás eredményessége és hatékonysága) 2. Háttérintézmények 3. Tárgyi feltételek 4. Személyi feltételek 5. Gazdaságosság, hatékonyság Az intézményrendszert bemutató alfejezetekben alapvetően megyék közötti (illetve megyei jogú városok közötti) összehasonlítás található, a régiós vagy kistérségi szintű összehasonlítás csak nyomokban fordul elő. Az oktatás eredményességének és hatékonyságának bemutatása – feltehetően a régió-specifikus adatok szűk köre miatt – a felhasznált országos elemzéseket idézi, röviden összehasonlítva ezekkel a régió 3 megyéjének és 4 megyei jogú városának adatait, de a régiós, vagy a kistérségi szintre itt sem találhatók konzekvenciák. A háttérintézmények (szakszolgálatok, szakmai szolgáltatás, regionális oktatásirányítás) rendszerének bemutatása (2.) , ezek jellege miatt ugyanakkor már többszintű (régió – megye – kistérség) térség-specifikácó igényével készült. A feltételrendszert bemutató (4. 5. 6.) rövid fejezetek többnyire régiós szintű megállapításokat tartalmaznak. A régió – közoktatási ágazat szempontjából elemi fontosságú – másodlagos (közoktatási mikrotérségi) térszerkezeti feltárását a helyzetelemzés nem említi, ami azt mutatja, hogy a régióban a közoktatási feladatellátás mikrotérségi struktúráját 2006. vége előtt nem tárták fel, így a stratégia készítői ilyen információkra nem támaszkodhattak. A közoktatási feladatellátás részletes mikrotérségi elemzésére egyébként, azóta sem került sor a régióban. A térség-specifikusság másik dimenzióját jelenti az ország egészével (annak átlagával) való öszszehasonlítás (a közoktatás eredményessége, munkaerő-piaci adatok, demográfia adatok, stb. terén), illetve a többi régióval való tételes összehasonlítás. Ezekre a helyzetelemzés csak nagyon szűk körben és felszínesen tér ki. Összességében a helyzetelemzésből jól láthatók a megyei sajátosságok, de a régió konkrét és átfogó jellemzőit, sajátosságait, továbbá legfontosabb erősségeit és hiányosságait csak részlegesen lehet kibontani. A helyzetelemzésben az elemzett területek kiválasztása és azok elemzésének mélysége ezért csak részben alapozza meg a közoktatás-fejlesztés stratégiai célrendszerének megfogalmazását. A SWOT analízis (III.) ugyanakkor a helyzetelemzéshez képest alapvetően régiós szinten jeleníti meg a területiséget, mint fontos szempontot. A teljes SWOT elemzés 64 elemből áll (erősségek 15, gyengeségek 19, lehetőségek 14, veszélyek 16), melyek döntő többsége közvetve tartalmaz területi vonatkozásokat is. A SWOT-elemzés elemei közül a szöveg alapján ugyanakkor csak az alábbi 7 esetben (az esetek több mint 11 %-ában) azonosítható be közvetlenül bizonyos területi vonatkozásra, térség13

specifikusságra utaló nyom. Látható, hogy az erősségek között 2, a gyengeségek között 1, a lehetőségek között 3 és veszélyek között 1 ilyen területi szempont van. Direkt területi szempontok a SWOT elemzésben: ERŐSSÉGEK: • a többcélú kistérségi társulások magas aránya egyes térségekben • a közös fenntartású intézmények reprezentativitása GYENGESÉGEK: • hiányos a támogató szakszolgálati és speciális feladatokat ellátó intézményhálózat LEHETŐSÉGEK: • erősödő kistérségi és regionális együttműködések • a régióban kialakult fejlesztési kapacitások • a partnerkapcsolatok súlyát erősítő irányítási és szabályozási keretek VESZÉLYEK: • a területi tervezés és fejlesztés rendszere nem kellő hatékonysággal működik Forrás: Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (2006.) - saját összeállítás

A Stratégia jövőképe (IV.) alapvetően regionális indíttatású, és csak áttételesen tartalmaz hálózatelvű fejlesztési elemeket (pl.: a kialakuló regionális közoktatási humánerőforrás és szolgáltatói hálózat létrejöttével a régiót átszövő – idővel egyre bővülő – oktatási rendszer irányába történő elmozdulás). A nagyságrendileg különböző (az előző szinteket bennfoglaló) NUTS / LAU szinteken, az egyes eltérő térségi hatókörű közoktatási feladatok ellátásának optimalizálására vonatkozó szándék, vagy a közoktatási feladatellátás és intézményrendszer hálózatelvű fejlesztésének szándéka a jövőképből csak nyomokban és áttételesen mutatható ki. A Stratégiai terv (V.) a Közép-dunántúli regionális közoktatás-fejlesztési stratégia leginkább hangsúlyos fejezete. (1.) A stratégia alapelvei (fenntartható fejlődés – esélyegyenlőség – info-kommunikációs technológia – foglalkoztatás-bővítés – biztonság) a regionális szint számára fogalmaz meg átfogó jellegű elveket. (2.) A program szerkezete hagyományos struktúrában írja le az alábbi 4 kiemelt prioritást, és ezekhez kapcsolódóan a prioritások eléréséhez szükséges intézkedéseket: 1. prioritás: A régió közoktatási módszertanának és elméleti rendszerének megújítása 2. prioritás: A közoktatás regionális infrastruktúrájának és eszközrendszerének fejlesztése 3. prioritás: A közoktatás humánerőforrás bázisának megújítása és a régiós igényekhez illesztése 4. prioritás: A közoktatási rendszer irányítási struktúrájának javítása a jelentkező igények illeszkedően (3.) A prioritások és intézkedések indokai és céljai között az alábbiakban jelenik meg viszonylag direkt formában a térségi szemlélet: „2.1. intézkedés: A régió közoktatási intézményhálózatának racionalizációja: bővítés és rekonstrukció” Az intézkedés rögzíti, hogy a régióban található közoktatási intézményhálózat nagyon elaprózottá vált, ezért mindenképpen indokolt racionalizációjának elvégzése. Ugyanakkor ezt az ésszerűsítést alapvetően a gazdaságosan működtethető intézmények építésére és rekonstrukciójára, a közoktatási intézmények épületállományának és a kapcsolódó szolgáltatások 14

(kollégiumok, könyvtárak, kutatóhelyek) háttér infrastruktúrájának a korszerűsítésére szűkíti. Előremutató fejlesztési modellként vázolja a multifunkcionalitást, a kis településeken több közösségi funkciót is magukba foglaló épületek létrehozását. E többfunkciós épületek a gazdaságos üzemeltetés érdekében egy helyen koncentrálnák a kulturális, a könyvtári, sportolási, „teleház” és iskolai funkciókat. „2.2. intézkedés: A többcélú kistérségi társulások, települések és intézmények közötti együttműködés támogatása és fejlesztése” Az intézkedés célja a partnerség elveinek gyakorlati alkalmazásával a régiók, megyék, társulások, települések és intézményeik közötti együttműködés támogatásának és fejlesztésének elősegítése. Az intézményfenntartók társulási hajlandóságának javításával kívánják megoldani az elaprózódott intézményhálózatból eredő hatékonysági problémákat. A stratégiakészítők szerint a partnerségben rejlő lehetőségek kihasználásával a kistelepülések helyi-politikai érdekei nem csorbulnak olyan mértékben, mint amilyen haszonnal az együttműködés járhat, hiszen a körülmények figyelembe vételével olyan érdekeltségi környezet kialakítása, konkrét társulási formák létrehozása és a már jól működő modellek elterjesztése a cél, amelyek esetében nem sérülnek a helyi érdekek, egyúttal biztosíthatók az eredményességi és hatékonysági elvárások, valamint az irányítás szakszerűsége is. Ezen intézkedés megvalósításával a kistérségi társulás biztosíthatja, hogy a társult települések a különböző forrásokat ne szegmentáltan (általában a hátrányos helyzetű tanulókat nagyobb arányban oktató iskolák rovására) osszák el. Ennek egyik eszközeként nevesíti a stratégia a források megszerzésénél kötelező Települési Esélyegyenlőségi Tervek készítését kistérségi szinten, továbbá a támogatások odaítélésének ezekkel való összekötését, illetve megvalósulásuk folyamatos ellenőrzését. Sajnos közoktatási ágazat e jövőbe mutató stratégiai szándéka a közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése céljából kiírt pályázatok szemléletéből és eszköztárából teljes mértékben kimaradt. Ezen intézkedés eredményeként célozták meg azt is, hogy a kistérségek kapcsolatrendszerüknek köszönhetően gesztoraivá váljanak olyan programoknak, amelyek a nem hatékony intézmények funkcióváltásának kiegészítését célozzák meg azon akciókkal, amelyek lehetővé teszik a hátrányos helyzetű tanulók ilyen értelmű mobilitását is. Ez történhet akár iskolabuszok működtetésével, a helyi távolsági közlekedés ez irányú fejlesztésével, valamint szervezett szülő kísérő programok támogatása révén is. 2.3. intézkedés: A befogadó oktatási intézményhálózat integrált fejlesztése a régióban Ez az intézkedés kívánja elősegíteni a befogadó iskolahálózat rendszerének kialakulását, bővítve ezzel a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes fejlesztését ellátó közoktatási intézmények kínálatát. 4.1. intézkedés: A régióban található helyi-területi közoktatási szereplők menedzsment- képességeinek fejlesztése Ennek az intézkedésnek a célja, hogy különböző, egymásra szinergia-hatással bíró eszközökkel segítse elő a regionális és helyi szintű menedzsment eredményességének erősítését, a többcélú kistérségi társulások keretében létrehozandó oktatásirányítási koordinációs csoportok felállítását. 4.2. intézkedés: A közoktatási információs és statisztikai rendszer fejlesztése Ez az intézkedés a hatékonyan működő közoktatási rendszer fenntartása és irányítása érdekében célozza meg egy olyan régiós szintű közoktatási információs és statisztikai rendszer létrehozását, amely folyamatosan nyilvántartja és értékeli a folyamatokat, valamint biztosítja a folyamatos visszacsatolást a vezetők felé, annak érdekében, hogy javuljon a rendszer megbízhatósága, és olyan új elemek jelenjenek meg, amelyek a regionális és helyi tervezést, döntéshozatalt, illetve a tájékoztatást elősegítik. 15

4.3. intézkedés: A régió közoktatási szakember-bázisának és koordinációjának fejlesztése Az intézkedésben meghatározott célok elérésében a régióban működő szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatásokat végző szervezetek, valamint a pedagógiai intézetek aktivitására kíván építeni, mivel ezekben a szervetekben rendelkezésre állnak azok az eszközök és megfelelően felkészült szaktanácsadók, akik a sikeres végrehajtást koordinálni tudják. Az intézkedés az ehhez szükséges regionális szervezeti háló kialakítása tekinti az első lépcsőnek, amelyet a szervezetfejlesztésnek és a szükséges infrastrukturális feltételek javításának kell követnie. 4.4. intézkedés: Az OKÉV közoktatással kapcsolatos tanácsadói, fejlesztési, irányítói, értékelési tevékenységének erősítése, a térségi tervezés kapcsolatrendszerének működő kiépítése A 105/1999.(VII.6.) kormányrendelettel 1999-ben alapított Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont mellett hét regionális igazgatóság működik, amelyek térségi szinten látják el a közoktatás országos feladatait egységes, központi irányítással, de a regionális és a helyi sajátosságok figyelembe vételével. Ezen intézkedés célja ezeknek a régiós szintű kompetenciáknak a bővítésével egy olyan tanácsadói, támogató, szolgáltatói hálózat kialakítása, amely a szervezetek meglévő kapcsolati tőkéjét és a közoktatással kapcsolatos szakmai ismereteit felhasználva hozzájárulhat a térségi szereplők forrásabszorpciós képességének javulásához. A meglévő szakmai és szakértői hálózat koordinációjának ellátásával elősegítheti a közoktatás intézményrendszerére váró változtatások zökkenőmentes végrehajtását és a tervezéshez elengedhetetlen információgyűjtő és feldolgozó funkciójának bővítésével tovább szélesítheti térségi szerepkörét. (4.) A prioritásokhoz és intézkedésekhez kapcsolódóan javasolt projektek a regionális stratégia készítésekor begyűjtött térségi projektelképzelésekből fogalmazódtak meg. Ezek között jelentős számban vannak olyan projektek is, amelyekben egyértelműen és markánsan is megjelenik az ágazati térszervezési szándék. A projektjavaslatokat a stratégia mintegy ajánlásként fogalmazza meg. Ezek az alábbiak: - A rekonstrukciós bővítés és felújítás során multifunkciós objektumok építése, amelyekben akár négy intézménytípus (óvoda, iskola, gimnázium, tanuszoda) célszerű összekapcsolására is sor kerülhet. E javaslat szükségszerűen hordozza magában a mikrotérségi többcélú intézményhálózat kialakulását. - „Befogadó, egységes iskola” koncepciója azon alapul, hogy szakmai, gazdasági és hatékonysági okokból nem szervezhető meg a szórványtelepüléseken és az aprófalvakban az általános iskola felső tagozata és a középfokú oktatás az ahhoz szükséges kollégiumi háttérrel (ISCED 2, 3), a kellő tanulói létszám, és az eredményes, színvonalas oktatást biztosító humánerőforrás hiányában. Ezért a kistelepülések tanulói számára a rendszerben való gördülékeny továbbhaladás, a korszerű ismeretek és kompetenciák megszerzését garantáló oktatás biztosítása érdekében egy adott és közigazgatásilag azonos körzethez (kistérséghez) tartózó települések ISCED 2, 3 szintű oktatási szükségleteinek kielégítésére minden tekintetben korszerű és hálózatos rendszerbe szervezett integrált oktatási intézmények, befogadó, egységes iskolák jöjjenek létre. A koncepció szerint ezek a kistérségi integrált intézmények igazgatási és pedagógiai értelemben a „vonzáskörzetükbe” tartózó alsó tagozatos intézményekkel egyesülve befogadó szemléletű egységes iskolákat alkothatnak. Az egységes pedagógiai programmal működő intézmények valamennyi tagintézményükben tanuló számára egységesen magas színvonalú, minőségi oktatást biztosíthatnak, egységes irányítás alatt. A javaslat fontos kritériuma, hogy a fejlesztéseket azokon a településeken kell megvalósítani, ahol a gyermeklétszám stabilitása vagy növekedése ezt indokolja, beleértve a kistérségi társulások feladatmegosztásából adódó kapacitás-igényeket is. 16

- Iskolaszövetségek vagy bokoriskolák kialakítása (középiskola köré szerveződő általános iskolák együttese), ahol minden általános iskola vállal egy, a tárgyi és szellemi kapacitásának megfelelő speciális területet, amely az adott intézmény „erősségét” jelenti. - Az alapfokú művészetoktatás térségi szintű megszervezése javaslat szerint az egyes általános iskolák az adott térség területén működő művészetoktatási intézmény szolgáltatásait veszik igénybe (akár intézményfenntartó társulást létrehozva), így az alapfokú művészetoktatás minősége, és költségfelhasználása az adott térség számára is ellenőrizhetőbbé válik. - A kistelepülés csak óvodát és az általános iskola alsó évfolyamait működteti, míg a felsősök a nagyobb település korszerűbb, jobban felszerelt iskolájába járnak be iskolabuszszal. A javaslat ezt a döntést csak komoly, akár több éves előkészítő munkát és szakmai elemzést követően preferálja, figyelembe véve a helyi társadalom véleményét is. - A többcélú kistérségi társulásban egy központtal működő mikrotérség elláthatja a jelenleg is működő társulás keretében a környező kisebb települések közoktatási feladatait. A mikrotérségen belül önálló telephellyel működhet a kisebb településeken is az óvoda a társulás által megbízott azon gesztor önkormányzat fenntartásában, amely a tanügy-igazgatási irányítást végzi. E struktúrában önálló telephellyel működhet a nagyobb település iskolája, és a kisebb településeken az 1-4. évfolyamos általános iskola. Az iskolák fenntartója a társulás által megbízott azon gesztor önkormányzat, amely a tanügy-igazgatási irányítást is elvégzi. Ezen túl a többcélú kistérségi társulás TKT vállalja a logopédiai és nevelési tanácsadás szakszolgálatok ellátását, amelyet a telephelyén működő, de megyei fenntartású intézménnyel megbízás alapján lát el. - A befogadó oktatási intézményhálózat integrált fejlesztése a régióban biztosíthatja a sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges közoktatási szolgáltatások minél teljesebb körének biztonságos igénybe vételét. Mivel az iskolák jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé a szakemberek szükséges körének helyben történő alkalmazását, így e keretek között kistérségi, mikrotérségi utazó szakember-hálózattal biztosítható a szükséges ellátás személyi feltételrendszere. - A régió helyi-területi közoktatási szereplői menedzsment-képességeinek fejlesztése térségi szinten működő szakmai szolgáltatók és megyei pedagógiai intézetek együttműködésében funkcionáló hálózat keretei között.. - A régió közoktatási információs és statisztikai rendszerének fejlesztés az Oktatási Hivatal régiós igazgatóságának kiemelt közreműködésével. - A régió közoktatási szakember-bázisának és koordinációjának hálózati rendszerben történő fejlesztése a régióban működő szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatásokat végző szervezetek, valamint a pedagógiai intézetek részvételével. Az ehhez szükséges szervezeti háló kialakítása az első feladat, amelyet a szervezetfejlesztésnek és a szükséges infrastrukturális feltételek javításának is követnie kell. - Az Oktatási Hivatal régiós igazgatóságának közoktatással kapcsolatos regionális tanácsadói, fejlesztési, irányítói, értékelői tevékenységének javítása. E feladatok közé az alábbiakat szükséges besorolni: a stratégia prioritásainak értékelése; a fórum értékelési tervének megvalósítása; az egységes információgyűjtési, feldolgozási és szolgáltatási rendszer működtetése; a stratégiához kapcsolódó értékelési tevékenység koordinálása, fejlesztése és ösztönzése; a stratégia értékelési indikátor-adatainak előállítása és a monitoring információs rendszerben való tárolása; tanácsadói - támogató - szolgáltatói hálózat működtetése.

17

A Közép-dunántúli régióban a gyakorlatban ezek az együttműködések ma még elsősorban a LAU 2 (korábban NUTS 5) szinten – azaz a települési önkormányzatok között – jelennek meg, mint például a közoktatási intézmények fenntartása intézményfenntartó társulási együttműködésben. Az együttműködések ugyanakkor megtalálhatók az egyes LAU (NUTS) szintek között is. Ilyen például a szakmai szolgáltatás (a megyei NUTS 3 szakmai szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybe vétele a kistérségi többcélú társulás LAU 1, a mikrotérségi intézményfenntartó társulás, a közoktatási intézményt fenntartó települési önkormányzat LAU 2 részéről), vagy hasonlóan a pedagógiai szakszolgálati feladatok egy részének ellátása (pl.: tanulási képesség-vizsgálat, korai fejlesztés) megyei, térségi kínálatban a kistérség, mikrotérség, település számára. A Középdunántúli régióban a térszerveződési szintek közötti együttműködésekben továbbra is jelentős a megyei szint szerepe. (5) A közoktatás-fejlesztés támogató alrendszerének fejlesztése alfejezet mind a 4 alfejezetében egyértelműen megjelennek a térségspecifikusság jelei. A „Regionális információs és kutatási tevékenység” (5.1.) alfejezetben a régiós adatbázis kialakításának és a közoktatás kutatási potenciáljának jobb kihasználása szükségessége fogalmazódik meg az alábbiak szerint: A közoktatás alapvető információit tartalmazó országos rendszer mellett szükséges a régió közoktatáshoz kapcsolódó speciális információk gyűjtése, rendszerezése és szolgáltatása az érdekeltek számára. Ez részben az országos adatok regionális szintű leválogatását és elemzését, részben pedig speciális regionális adatok, információk régiós szintű gyűjtését jelenti. A fellelhető adatok tematikus rendszerezését és feldolgozását követően szakértők bevonásával az egyes témához rendelten társadalomtudományi kutatásokat kell folytatni, hogy a régió közoktatását jellemző belső összefüggések napvilágra kerüljenek. „A regionális tervezés” (5.2.) alfejezet a közoktatás régiós szintű tervezésének horizontális és vertikális háttere fontosságát hangsúlyozza. A stratégia készítői a tervezési folyamat konkrét tanulságai közül kiemelt fontosságúnak tekintik, hogy a program tervezésének kezdetén többségükben rendelkezésre álló települési és térségi koncepciók tartalma sokszor nem a valós igényeken alapult. Ugyanis e koncepciók (közoktatásfejlesztési intézkedési tervek) tartalmi és szerkezeti színvonalának emelése nélkül a legmegalapozottabb régiós tervezés sem tud a gyakorlatban intézményesülni.. A stratégia tervezett intézkedéseit illetően látható, hogy a fejlesztési programok a regionális és szakpolitikai környezet érdemi átalakítása nélkül nem képesek intézményesülni, illetve az elvárt hatást kifejteni, elszigeteltek maradnak, ezért a stratégia készítői kiemelt fontosságúnak tekintik a programok megfelelő szakmapolitikai és jogrendszerbe való beágyazódását. Bár a szakmai stratégiák összehangolásában a 2006. évi régiós közoktatás-tervezési folyamat megtette az első lépéseket, de a program külső környezetét jelentő szakpolitikai stratégiák harmonizálását is fokozottan szükségesnek ítélik meg. A „Pedagógusképzés és továbbképzés a régióban” (5.3.) alfejezetben is egyértelműen a megyei szint kiemelt szerepe jelenik meg, tényként kerül rögzítésre, hogy a régióban jól szervezett keretek között folyik a pedagógus továbbképzések szervezése és lebonyolítása, amelyben a megyei pedagógiai intézetek és a hozzájuk kapcsolódó szakmai szervezetek szerepe determináns. A stratégia készítői a regionális közoktatás előtt álló kihívásokra adandó válaszok egyik kiemelt területének tekintik, a pedagógusok mesterségbeli tudásának és szakmai kompetenciáinak fejlesztését és a tanári kompetenciák jelentős mértékű növelését. Ezért fontos célként fogalmazzák meg, hogy jelentősen fel kell gyorsulnia a pedagógus szakma professzionalizálódásának, amely megjelenik egyrészről a szakmával szemben támasztott követelmények növekedésében, másrészről pedig a regionális elvárásokhoz illeszkedő ismeretek adaptációs képességében. Ugyanis ezek elmaradása, vagy az ezekkel kapcsolatos késlekedések a regionális stratégiában megfogalmazott célkitűzések teljesíthetőségét kérdőjelezik meg.

18

Sajnos e fejezetben nem jelenik meg, hogy mindezek megvalósításának érdekében ki kell dolgozni a régió pedagógusképzési és pedagógus-továbbképzési stratégiáját, amelynek optimális esetben egy, a régió egészére vonatkozó, a területfejlesztési szempontokat is figyelembe vevő humánerőforrás fejlesztési stratégia részeként kell megvalósulnia. A „Szakmai szolgáltatások a régióban, különös tekintettel a mérés-értékelésre” (5.4) alfejezetben a pedagógiai szakmai szolgáltatás térség-specifikus elemei is megjelennek, az alábbiak szerint: Közép-Dunántúlon megállapítható, hogy a szakmai szolgáltató szervezetek esetében a hálózatosodás és a gyakorlati együttműködések elősegítése fő célként került nevesítésre. Ehhez azonban megfelelő szervezetfejlesztés, működési racionalizálás, illetve a jelenkor kihívásai szülte feladatok minél szélesebb befogadó képessége szükséges. Ilyen konkrét feladat lehet a stratégia 3.2. és 3.3. intézkedéseihez szervesen kapcsolódó, jelenleg csak elméletileg létező pedagógus helyettesítési rendszer kialakítása és koordinációja kistérségi, megyei, regionális szinten. A stratégiában lefektetett fejlesztési célok megvalósulásának biztosítása szükségessé teszi, hogy a közoktatás térségi szintű irányítása megvalósuljon. Ennek érdekében szükség van arra, hogy regionális szinten a térségi szereplők nagyobb mértékben éljenek a különböző célprogramok külső, független értékelésének eszközével. A regionális közoktatás-fejlesztés nyomon követése és értékelése (VI.) fejezet nem fogalmaz meg térség-specifikus gondolatokat. A regionális közoktatás-fejlesztési stratégia illeszkedése a Közép-dunántúli Regionális Operatív Programhoz (VII.) fejezet „Jövőképe” elérését szolgáló fejlesztési célok közül a humánerőforrás fejlesztése és az ehhez szükséges magas szintű infrastruktúra kiépítse a IV. Prioritás: Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés részben szerepel. Ennek a prioritásnak a fő célja, hogy különböző humán infrastruktúra egyéb kemény infrastrukturális elemek (közlekedési, települési infrastruktúra) fejlesztésének egy helyen kezelésével a régió egészének társadalmi és gazdasági kohézióját szolgálja, szem előtt tartva a falvak, a mikro- és kistérségek eltérő igényeit. Ennek elérése érdekében (a Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának illeszkedése szempontjából) az alábbi direkt vagy indirekt térség-specifikus intézkedések kerültek megfogalmazásra: 2.1. intézkedés: A régió közoktatási intézményhálózatának racionalizációja: bővítés és rekonstrukció; 2.2. intézkedés: A többcélú kistérségi társulások, települések és intézmények közötti együttműködés támogatása és fejlesztése; 2.3. intézkedés: A befogadó oktatási intézményhálózat integrált fejlesztése a régióban; 4.1. intézkedés: A régióban található helyi-területi közoktatási szereplők menedzsment képességeinek fejlesztése. 4.2. intézkedés: A közoktatási információs és statisztikai rendszer fejlesztése. Összességében a Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában a térség-specifikusság, a területi szempontok érvényesítése a feltétlenül szükséges mértékben megjelenik, és többékevésbé végig is vonul a dokumentumon. A régióban a gyakorlatban tapasztalható megye-központúság és ebből következően a majdnem teljesen hiányzó régiós identitástudat, továbbá az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek, és veszélyek általánosabb megközelítése ellenére, a prioritások szintjén kezelt fejlesztési törekvések és különösen az összegyűjtött és a stratégiában is javaslatként megjelenített „projektjavaslatok” bemutatása során egyértelműen megjelenik a régióspecifikusság, a területi kooperáció lehetősége és szükségessége. 19

A közoktatási feladatellátás kistérségi és mikrotérségi vetülete szintén elsősorban a prioritások szintjén kezelt fejlesztési törekvések és az összegyűjtött és a stratégiában is javaslatként megjelenített „projektjavaslatok” bemutatása során látható. Az ehhez kapcsolódó hálózatelvűséget azonban a stratégia csak kisebb jelentőségűként kezeli. A Bevezetésben megjelenik ugyan az igény, mely szerint célszerű lenne meghatározni kistérségenként azokat a nagyobb vonzáskörzettel rendelkező centrumokat, ahol a tanulólétszám várhatóan növekedni fog, amely települések egyfajta oktatási, kulturális és közigazgatási centrumok, így a fejlesztés célpontjai lehetnének, de ennek továbbgondolása, stratégiai célként való megfogalmazására már nem került sor.

2.3. A társadalmi-gazdasági igények és szükségletek megjelenése a közoktatás fejlesztési stratégiában Az alfejezet célja annak bemutatása, hogy megjelennek-e a stratégiában társadalmi-gazdasági igények és szükségletek, vannak-e konkrét, kézzelfogható jelei, mennyire vették figyelembe a társadalmi-gazdasági kontextust a dokumentum készítésekor. A Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának egészére megállapítható, hogy a dokumentumban (legtöbbször a konkrét problémákon keresztül) jól láthatósan megjelennek a régió társadalmi-gazdasági igényei és szükségletei, azok adják a helyzetelemzés jelentős részét, a tervezett fejlesztés kiindulópontját, és a célok megfogalmazása is sok esetben ezek alapján történt meg. Mindezt jól szemléltetik a helyzetelemzés és SWOT-elemzés során előhívott kérdések, problémák többnyire következetes végigvezetése a koncepcionális (stratégiai) részekben. Többnyire jól elkülönítetten jelennek meg a humán szolgáltatások mindegyikét befolyásoló hoszszabb távú, a régió versenyképességének és társadalmi életminőségének alapjait megváltoztató, a regionális beágyazottságot a térségi korlátok és lehetőségek figyelembe vételével biztosító stratégiai elemek, illetve a regionális specifikumok. A jogi lehetőségek, de mindenekelőtt a gazdasági kényszer hatására felgyorsult a többcélú kistérségi társulások megalakulása, átalakulóban van a kötelező és vállalható, a közoktatással összefüggő kötelezettségek és feladatok megosztása, fenntartói jellege és gyakorlata a helyi önkormányzatok, valamint a megyei önkormányzatok között. A Vezetői összefoglalóban jelzésként jelenik meg, hogy a régióban is egyre elfogadottabb az a tény, mely szerint az oktatás színvonalának emelése elengedhetetlen a gazdasági siker és a társadalmi jólét eléréséhez. A Közép-dunántúli régió hosszú távú közoktatás-fejlesztési tervének várható eredményeként pedig az fogalmazódik meg, hogy – összhangban a nemzeti fejlesztési, ágazati, regionális és uniós célokkal – a stratégia eredményesen szolgálja a régió társadalmi-gazdasági fejlődését, mérsékelve a közoktatás területén mutatkozó különbségeket, a közoktatási rendszer problémáira elfogadható megoldásokat kínálva. A Bevezetés (I.) fejezet „A régió társadalmi-gazdasági bemutatása” (2.) alfejezetében részletesen leírja a közoktatás társadalmi-gazdasági hátterét a Közép-dunántúli régióban, azonban az egyes gazdasági ágazatok fejlődésének-fejlesztésének meghatározása során a közoktatásra vonatkozóan csak indikrekt módon történik a szükségletek és igények kontúrozása. A Helyzetelemzés (II.) szükségszerű (bár kissé egysíkú) megközelítéssel problémacentrikusan érinti a közoktatást érintő társadalmi-gazdasági szükségleteket és igényeket a régióban. 20

Már bevezető gondolataiban utal a jelenlegi állapot, a szükségletek és a megvalósítandó igények között feszülő konfliktusokra, amikor tényként kerül rögzítésre, hogy a kistelepülések számára nagyon megterhelő a közoktatási intézmények fenntartása. A társadalmi-gazdasági kontextus intézménytípusonkénti bemutatása egyértelművé teszi azon társadalmi, gazdasági változási folyamatok körét és hatásait, amelyek nagy mértékben befolyásolták (befolyásolják) a közoktatás intézményi-infrastrukturális viszonyait, működését, és eredményességét. A régióban az önkormányzatok közötti együttműködési, társulási kedv általában alacsony. Az önkormányzatok többnyire erejükön felül is törekednek arra, hogy óvodáikat, alapfokú oktatási intézményeiket minden áron megtartsák, s ha lehetséges, teljesen önállóan (társulás nélkül) működtessék. Az intézményhálózatot bemutató alfejezetek külön-külön is részletesen foglalkoznak az egyes intézménytípusok körében mutatkozó – alapvetően az intézményrendszer szétaprózottságából származó konkrét problémákkal, valamint azokkal a szükségletekkel és igényekkel, amelyeket a gazdaság és/vagy a társadalom fogalmaz meg a közoktatás irányába. Az óvodák jelentős részének hatékony működtetését akadályozza, hogy az 500 főnél kevesebb lakossal rendelkező települések közül is jelentős számban vállalkoznak arra, hogy óvodát működtessenek, (elsősorban Veszprém megyében). Az önkormányzatok egy része teherbíró képességének határán vállal fenntartói feladatot annak érdekében, hogy az óvodáskorú gyermekeknek ne kelljen utazniuk még a közeli település óvodájába sem. A településszerkezettel szorosan összefügg a régióban működő óvodák nagysága, a kistelepüléses területeken jellemző a 30 főnél nem nagyobb létszámmal működő óvoda. Elsősorban az egy csoporttal működő óvodáknál tapasztalható az elszigetelt működés, az óvónők továbbképzéseken, tapasztalatcseréken való részvétele nehézkes, helyettesítésüket nehezen tudják megoldani. Az általános iskolák fenntartóinak egy része az óvodákéhoz hasonló gondokkal küzd. A régióban nagyon sok a kislétszámmal működő iskola (elsősorban a Bakony és a Vértes területén). Veszprém megyében a 2500 lakosnál kisebb településeken működő iskolák 55%-ában a gyermeklétszám nem éri el a 120 főt, az átlagos osztálylétszám a 15 főt, és ez az arány a régió másik két megyéjében is meghaladja a 40%-ot. Kis létszámú iskolák jelentősebb számban Fejér megyében a sárbogárdi, Komárom-Esztergom megyében a dorogi és tatabányai, Veszprém megyében az ajkai, a pápai, a tapolcai és a zirci kistérségekben fordulnak elő. Az iskolák fenntartásában ugyanakkor láthatóan nagyobb a készség az együttműködésre az önkormányzatok között. Az alapfokú művészetoktatás iránti igény, és így az ezzel is foglalkozó intézményszám növekedésének következménye, hogy ezek az intézmények gyakran nem rendelkeznek maradéktalanul a szükséges tárgyi, de elsősorban személyi feltételekkel A feladatot sok esetben olyan meglévő pedagógusaikkal láttatják el, akik a szükséges képesítéssel nem rendelkeznek. Arra is van példa, hogy más településről hívott szakembereik 40-50 kilométerről járnak át, és a bejárás költsége eléri, vagy meghaladja a gyermekek után járó normatívát. Az integrált nevelés-oktatás egyre több intézményben felvállalt (valószínűsíthetően sokszor többlet-normatíva által determinált) feladat, alapvetően társadalmi szükségletet elégít ki annak ellenére, hogy társadalom egyes tagjainak ehhez való viszonyulása finoman szólva is heterogén. E körben már gyakran jól látható a szükségszerűségből fakadó együttműködés, melynek megjelenési formái a városi, vagy kistérségi szintű utazó gyógypedagógus-hálózat, a gyógypedagógiai intézmények és az általános iskolák közötti együttműködési megállapodások, az általános iskolai nevelők beiskolázása a gyógypedagógiai tanárképzésre, a fejlesztő pedagógusok növekvő száma. Ugyanakkor jellemző, hogy az alapító okiratokban valamennyi speciális nevelési-oktatási feladatot felvállalják ezek a közoktatási intézmények, azokat is amelyek jelenleg még szinte megoldhatatlanok egy normál általános iskola számára a tárgyi és/vagy személyi feltételek hiánya miatt. 21

A szegregált nevelés-oktatás a régió mindegyik megyéjében jelen lévő olyan tanköteles korú gyermekek nevelését, oktatását hivatott ellátni, akik mentális, szomatikus vagy egyéb ok miatt a többi gyermekkel nem nevelhetők, oktathatók együtt. E gyermekek, tanulók ellátása többnyire a családban történik, fejlesztésüket, oktatásukat a családokhoz kijáró pedagógusok látják el. Ezek a gyermekek, tanulók társaiktól elszigetelten élnek, családon kívüli kapcsolataik korlátozottak, gondozásuk jelentős áldozatvállalást kíván a családtól. Társadalmi szükségletként fogalmazódik meg e probléma kapcsán kistérségenként vagy megyénként néhány olyan fejlesztő intézmény létrehozása, ahová a szülők e gyermekeiket a hét egykét napján néhány órára elhelyezhetnék, miközben halaszhatatlan ügyeiket (hivatali ügyek, orvosi vizsgálat, bevásárlás stb.) elintézhetnék. A szülők tehermentesítésén kívül a gyermekek szocializációját, fejlesztését is szolgálná. A nemzetiségi nevelés és oktatás jelentőségét az adja, hogy a régió lakosságának 5 %-a (mintegy 60 ezer fő) – a nemzetiség, a kulturális kötődés, az anyanyelv vagy a használt nyelv alapján – valamilyen (elsősorban német, roma, szlovák) kisebbséghez tartozónak vallja magát. Kisebbségi vonatkozásban a roma népesség (mintegy 35 ezer fő) helyzete hordoz problémákat. Körükben a 40 év felettiek között ritka a 8 általános iskolai végzettségű (többségük írástudatlan), a 30-40 év közöttiek nagy része ugyan írástudó, de fele sem végezte el az általános iskolát, a 30 év alattiak mintegy fele azonban már elvégezte az általános iskolát, de középfokú végzettséget kevesen szereznek, a felsőfokú végzettségűek száma pedig elenyésző. Természetesen társadalmi szükséglet az e problémakör megoldását célzó hatékony intézkedések megtétele, azonban ezek csak komplex (közoktatási, közművelődési, egészségügyi, szociálpolitikai és foglalkoztatáspolitikai) humánerőforrás-stratégiai elgondolások mentén képzelhetők el. Az erre vonatkozó törekvés viszont nem markáns a Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában. A német nemzetiségi oktatásban résztvevők aránya a magukat németnek vallók lakossági arányánál nagyobb, a többségi nemzethez tartozó családok ugyanis így kívánják a második nyelv tanulását biztosítani. Ugyanakkor jellemző, hogy a német nyelv mellett a kisebb települések nem képesek még egy idegen nyelv tanítását finanszírozni az általános iskolákban. Ennek következménye viszont az, hogy ezekben a kistérségekben nem tanulnak a gyermekek angol nyelvet általános iskolai oktatásban, ezzel jelentős hátrányt szenvednek a továbbtanulás során. A középfokú nevelés és oktatás kapcsolata a társadalmi-gazdasági szükségletekhez és igényekhez (többi közoktatási intézménytípushoz viszonyítva) lényegesen közvetlenebb. A magyarországi trendek átlagához hasonlóan a kilencvenes években, a Közép-dunántúli régió népességének iskolázottsága jelentősen emelkedett, ennek ellenére a régióban az iskolázottság szintje több tekintetben is elmarad az országos átlagtól, s nem felel meg az uniós elvárásoknak sem. Ez a későbbiekben ronthatja a régió társadalmi-gazdasági versenyképességét, a munkaerőpiac működésében zavarokat okozhat, a képzett munkaerő hiányát eredményezheti. A megyeszékhelyek beszámolóik szerint kiemelten fontosnak tartják, hogy a tiszta profilú gimnáziumokban minden képzés, oktatás nyelvi előkészítő évfolyammal induljon, de van példa erre a vegyes típusú középiskolákban is. A szakmai képzés és szakmaválasztás is átalakuláson ment keresztül, azonban a hagyományos szakmák még mindig jelentős helyet foglalnak el a képzés rendszerében. A térség idegenforgalmi jelentőségét és munkalehetőségét tükrözi, hogy a szálloda, étterem, vendéglátás szakmacsoport kiemelkedően vezet az oktatott és választott szakmák között, de jelentős az építőipari, a kereskedelmi és a titkári, menedzseri szakok választása is. A számítógép használatának elterjedése az informatikai szakképesítések előretörését eredményezte, és további emelkedése várható. A háttérintézmények régiós struktúrája több okból is az egyik leggyorsabban jelző indikátora a társadalmi-gazdasági szükségletek és igények változásainak. Ezek, a nem települési szinten kötelezően ellátandó, közoktatáshoz közvetlenül kapcsolódó, de nem közvetlenül az iskolai gyakorlatban megvalósuló feladatok a gyakorlatban csak állami szolgáltatásként, vagy települési együttműködéssel valósíthatók meg hatékonyan. 22

A szakszolgálati feladatok ellátásával szemben megfogalmazott igények kielégítésének megoldási módjai rendkívül változatosak a Közép-dunántúli régióban, területenként, megyénként, térségenként eltérő jellegűek. Ahol megalakultak a többcélú társulások, ott azok vállaltak bizonyos feladatokat, leggyakrabban a logopédiai ellátást, a fejlesztő pedagógiát, illetve a gyógytestnevelést. Más feladatok a megyei önkormányzatoknál maradtak, de vállaltak feladatokat az egyes helyi (városi) önkormányzatok, nagyobb intézmények is. Bonyolítja a helyzetet, hogy – az adott térség helyi szükségleteinek megfelelően – az ellátás gyakran átlépi a statisztikai kistérség területét, de lefedetlen területek is maradnak. (pl. várpalotai, pusztaszabolcsi kistérség). Sőt a feladatokat elláthatja a kistérség saját intézményével vagy megbízás alapján is (leggyakrabban a már működő szakszolgálati intézményekkel kötött megállapodás útján). Mindezek alapján megállapítható, hogy a szakszolgálati tevékenység iránt megmutatkozó igények kielégítése a Közép-dunántúli régióban nem kellően átlátható, nem biztosított maradéktalanul a terület teljes lefedettsége, és jelentős eltérések vannak az egyes szakszolgálati területek ellátása között is. A pedagógiai szakmai szolgáltatás döntő részét a megyei pedagógiai intézetek látják el, az iskolaszövetségek segítségével. A tárgyi feltételek, a közoktatási intézmények épületbeli, tárgyi felszereltsége nagy mértékben függ attól, hogy az adott település milyen gazdasági fejlettségű és milyen településszerkezeti környezetben helyezkedik el. Összességében azonban megállapítható, hogy az intézmények épületei és felszereltségük nem felel meg a társadalmi szükségleteknek és igényeknek. Eszközellátottságuk az óvodákban jó, az általános iskolákban nagyon heterogén, a középiskolákban megfelelő, különösen nagy a lemaradás az idegen nyelvi oktatás és a természettudományos oktatás költségigényes eszközei terén. Gazdaságosság, hatékonyság elemzése során megállapítható, hogy az alacsony csoport- és osztálylétszámok miatt (nagyvárosi iskolák kivételével) az iskolák magas költséggel működnek, meghaladják az országos átlagot. Ebben jelentős szerepet játszik a kistelepülések óvodai csoportjainak és iskoláinak alacsony létszáma. A fenntartó önkormányzatok csak nagy áldozatok árán tudják intézményeiket működtetni, azonban – néha a racionalitáson túlmutatóan – mindent megtesznek azért, hogy alapfokú oktatási intézményeiket önállóan (társulásos együttműködés nélkül) is fenntartsák. A felhasználói igényen kívül gazdasági okai is vannak annak, hogy sok helyen vállalták a nemzetiségi oktatást, illetve a művészeti oktatás különböző fajtáit is. Létezik a régióban olyan kistelepülés, amely a társulási, nemzetiségi, művészetoktatási, kistelepülési, bejáró gyermekek utáni normatívák igénybe vételével eléri, hogy az önkormányzatnak alig kell saját forrásaiból a működtetés költségeihez hozzátennie, óvodája pedig nem használja fel az összes normatív támogatást. A fenntartó önkormányzatok költségvetésének legnagyobb részét (egyre növekvő mértékben) az intézmények (köztük hangsúlyosan a közoktatási intézmények) személyi kiadásai teszik ki, beszerzésre, felújításra sok esetben alig marad fedezet. Az intézmények számára létkérdés a különböző pályázatok adta lehetőségek kihasználása. A SWOT elemzés (III.) eredményében is megjelennek a táradalmi-gazdasági szükségletek és igények mint kiemelt szempontok, valamint a gazdaság és közoktatás, illetve a társadalom és közoktatás kapcsolatának több dimenziója, annak ellenére, hogy az elemzés általános érvényű (nem direkt és régió-specifikus) megállapításai ezt nem teszik könnyen felismerhetővé. A teljes SWOT elemzés egyébként 64 elemből áll (erősségek 15, gyengeségek 19, lehetőségek 14, veszélyek 16), melyek döntő többsége közvetve (indirekt módon) tartalmaz gazdasági, társadalmi vonatkozásokat is.

23

A SWOT-elemzés elemei közül a szöveg alapján ugyanakkor csak az alábbi 14 esetben (az esetek mintegy 22 %-ában) azonosítható be többé-kevésbé közvetlenül (direkt módon) bizonyos gazdasági vonatkozásra utaló nyom. Az erősségek között 3, a gyengeségek között 3, a lehetőségek között 5 és veszélyek között 3 ilyen megállapítás található. A gazdaság és az oktatás kapcsolata, mint szempont direkt megjelenése a SWOT elemzésben: ERŐSSÉGEK: • a népességét megtartani tudó régió • magas bevándorlási arány • alacsony munkanélküliség GYENGESÉGEK: • az alternatív technológiák szaktudásának hiányosságai • az oktatási rendszer informatikai ellátottságának hiányosságai • a régió iskolaépületeinek nagy része felújításra szorul LEHETŐSÉGEK: • a magasan kvalifikált rétegek számának növekedése • a jövedelem- és tudásszint emelkedés • számos szakterületen nemzetközileg versenyképes szaktudással rendelkező munkaerő megléte • európai integráció során hozzáférhetővé váló tapasztalatok és fejlesztési források • a régióban kialakult fejlesztési kapacitások VESZÉLYEK: • a megélhetési lehetőségek folyamatos rosszabbodása • forráshiány a szükséges oktatási és szociális fejlesztésekhez • a technológiai átalakulás leértékeli a magas szintű szaktudás értékét Forrás: Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (2006.) - saját összeállítás

A SWOT elemzésben az oktatás és a társadalom kapcsolata az oktatás és a gazdaság viszonyánál részletesebben – a 64 elem több mint 39 %-ában, 25-ben – jelenik meg. Az erősségek között 6, a gyengeségek között 5, a lehetőségek között 7 és veszélyek között 7 ilyen megállapítás található A társadalom és az oktatás kapcsolata, mint szempont direkt megjelenése a SWOT elemzésben: ERŐSSÉGEK: • sokszínű és plurális intézményrendszer • a népességét megtartani tudó régió • magas bevándorlási arány • az intézményi felelősség kiépült rendszere • a helyi társadalom nyitottsága, civil kontroll • aktív pedagógus szakmai szervezetek GYENGESÉGEK: • alacsony születésszám, elöregedő aprófalvak • a szuburbanizáció miatt a helyi társadalom kettészakadása • a szociális, etnikai és települési háttér stigmatizál • a diszkrimináció elleni küzdelem alacsony hatásfoka • az ismeretközpontú műveltségfelfogás a jellemző 24

LEHETŐSÉGEK: • a magasan kvalifikált rétegek számának növekedése • az alapfokú oktatásban helyi szinten a környezet megóvására, a hagyományok tiszteletére és az emberi kapcsolatok ápolására való nevelés • a régió népességének magas iskolázottsági szintje • a jövedelem- és tudásszint emelkedés • a tanulás, mint befektetés elv érvényesülése • a szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási rendszer magas színvonala • a partnerkapcsolatok súlyát erősítő irányítási és szabályozási keretek VESZÉLYEK: • a régióban az elöregedés fokozódása • a pedagógus-munka fokozatos leértékelődése • a humán erőforrások szerepének alulértékelése • az értékelést és elszámoltathatóságot biztosító mechanizmusok fejletlensége • nem minőségelvű a fenntartói irányítás Forrás: Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (2006.) - saját összeállítás

A SWOT elemzés alapján megállapítható, hogy a Közép-dunántúli régióban a közoktatásfejlesztés alapját a meglévő magas szintű iskolarendszer és a megfelelően felkészült humánerőforrások adják, amelyek az alapjai lehetnek az innovációra alapozott ismeretek megszerzését biztosító rendszer kiépülésének. A közoktatási rendszer fejlődését optimálisan az új tendenciáknak való megfelelés képessége, a racionalizálás és a hatékonyság növelése adhatja. Ennek a folyamatnak szükséges azonosítani minden beavatkozásra (támogatásra) szoruló elemét, mert csak komplex szemlélettel lehet a szinergikus hatásokat is elérni. A régió jövőképe (IV.) szinte minden területen egyértelműen tartalmazza a gazdaság illetve a társadalom közoktatással való kapcsolatát. A régió közoktatás-fejlesztési stratégiája által megfogalmazott Jövőkép szerint a régió települései és környezetük számára európai mértékkel mérve is magas életminőséget biztosító programok megvalósításának alapja csak a jelen kihívásaira folyamatosan reagálni képes regionális közoktatás lehet. Az innovációra alapozott közoktatás megújításakor a meglévő értékek megőrzésére és a fenntartható környezet megteremtésére alapoznak. Az így megfogalmazott Jövőkép kulcsmondata: „A régió közoktatási rendszere váljék az innováció-vezérelt tudás megszerzésének alapjává és a versenyképes gazdaság elvárásaihoz illeszkedő ismeretanyag és kompetenciák közvetítőjévé.” Az oktatásfejlesztés Közép-dunántúli régió által megfogalmazott alapvető célja a tovagyűrűző társadalomfejlesztési eredmények létrehozása (munkanélküliség elleni küzdelem, diszkrimináció tilalma, gazdaságfejlesztés, innováció-vezérelt ismeretanyag, partnerség, kulturális igény), valamint a hálózatszerű fejlesztések alapjainak létrehozása. A jövőkép szerint a régió közoktatás-fejlesztése egységes szolgáltatásokkal koherens települési tengely-hálózat működtetése révén kíván hozzájárulni a gazdaság és a társadalom fejlődéséhez, a szociális ellátáshoz, a kor követelményeinek megfelelő életminőséghez és létbiztonsághoz. A fentieknek megfelelően a társadalmi-gazdasági szükségleteket és igényeket is figyelembe véve megfogalmazott régiós stratégiai célok teljes köre az alábbi: a.) a gyermekek és fiatalok fejlődésének, személyiségük gazdagodásának, az egész életen át tartó tanulásra és a társadalmi életben való aktív részvételükre történő felkészülés elősegítése a közoktatásban; 25

b.) az alapvető társadalmi célok (jogállam működése, a környezet védelme, az életminőség javulása, a kulturális javak iránti igény fenntartása és az egyén felelősségvállalásának erősítése) megvalósulásának elősegítése az iskolai nevelés-oktatás során a régióba c.) a szolidaritás és méltányosság elveinek érvényesülése, a magyar társadalom kohéziójának erősítése, a diszkrimináció elleni küzdelemben történő részvétel képességének és készségének kialakítása a közoktatásban résztvevők körében, d.) a gazdaság versenyképességének tartós növekedése a közoktatás humánerőforrás bázisának megújításával, ezáltal jövedelemtermelő-képességének fokozása, melynek révén tartósan nőhet az emberek életszínvonala, e.) a versenyképes tudás megszerzésének alapjaként a foglalkoztatás bővülése (a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrálódásának elősegítésével), amelynek révén biztosítható a stabil és kiszámítható társadalom megteremtése, és amely révén elérhető egy kiegyensúlyozott társadalmi felelősség-megosztás kialakulása, f.) a versenyképes tudás és műveltség növekedése a közoktatás révén, amely feltétele a tudáson alapuló gazdaság szerveződésében való sikeres helytállásnak, g.) az információs társadalom kiteljesedése, melynek révén biztosítható, hogy a társadalom valamennyi rétege számára elérhetővé váljanak a modern kor legfontosabb technológiai feltételei, h.) kiegyensúlyozott területi fejlődéssel a közoktatás terén is biztosítható, hogy a régió valamennyi állampolgára lakóhelyétől függetlenül hasonló eséllyel juthasson hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, javakhoz, és a régió valamennyi települése megmaradva, hagyományait megőrizve fejlődhessen a jövőben is. A Stratégiai terv (V.) által megfogalmazott mind az öt alapelv valamilyen formában megjeleníti a társadalmi vagy gazdasági szükségleteket, igényeket és a nekik adekvát perspektivikus választ: a.) a fenntartható fejlődés érvényesülése, hogy a fejlesztéspolitika ne élje fel a jövő generációk számára elérhető természeti, társadalmi és gazdasági erőforrásokat, b.) az esélyegyenlőség biztosítása, beleértve mind a nemek közötti esélyegyenlőséget, mind a roma kisebbség egyenlő esélyeinek, mind a fogyatékossággal élők egyenlő esélyeinek biztosítását, c.) az info-kommunikációs technológia széles körű alkalmazása feltételeinek megteremtése, vagyis, hogy a jövő meghatározó technológiai eszközei mindenki számára elérhetően és alkalmazhatóan biztosíthassák az információs társadalom kialakulását, d.) a foglalkoztatás növelése, ezért a foglalkoztatás bővítésének szempontját valamennyi fejlesztéspolitikai beavatkozás megtervezésekor meg kell vizsgálni, e.) a biztonság szempontjainak érvényesítése, azaz megelőzés-orientált megközelítés révén mindenki számára biztosítani kell a kiszámítható, biztonságos jövőt. Az alapelvekhez kapcsolódó prioritások és intézkedések döntő többsége természetszerűen szintén a társadalmi és/vagy gazdasági szükségletekre, igényekre adandó adekvát közoktatás-ágazati választ perspektiválja. Ezek közül a prioritásokhoz kötött intézkedések közül néhányat érdemes kiemelni: 1. prioritás: A régió közoktatási módszertanának és elméleti rendszerének megújítása 1.5. intézkedés: A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrálódásának elősegítése a közoktatáson keresztül módszertani újítások alkalmazásával és elterjesztésével (roma gyermekek óvodai és szakiskolai integrációja) 2. prioritás: A közoktatás regionális infrastruktúrájának és eszközrendszerének fejlesztése 2.2. intézkedés: A többcélú kistérségi társulások, települések és intézmények közötti együttműködés támogatása és fejlesztése; 2.3. intézkedés: A befogadó oktatási intézményhálózat integrált fejlesztése a régióban 26

3. prioritás: A közoktatás humánerőforrás bázisának megújítása és a régiós igényekhez illesztése 3.2. intézkedés: A régióban felszabaduló pedagógusállomány integrált átképzése 4. prioritás: A közoktatási rendszer irányítási struktúrájának javítása a jelentkező igényekhez illeszkedően 4.1. intézkedés: A régióban található helyi-területi közoktatási szereplők menedzsmentképességeinek fejlesztése 4.2. intézkedés: A közoktatási információs és statisztikai rendszer fejlesztése Összességében a Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában a közoktatás gazdasággal illetve társadalommal való kapcsolata kiemelt hangsúllyal jelenik meg, és végig is vonul a dokumentumon. Az erősségek, a lehetőségek, a gyengeségek, a veszélyek, továbbá a jövőkép, a stratégiai elvek, a stratégiai valamint a középtávú fejlesztési célok, továbbá a prioritások szintjén kezelt fejlesztési törekvések (intézkedések) bemutatása során meghatározó mértékben jelennek meg a gazdaság és a társadalom igényei, szükségletei, az azokhoz való gyors alkalmazkodás biztosításának igénye. A helyzetelemzésben bemutatott tények, trendek és a megtervezett stratégiai célrendszer lényegében összhangban vannak egymással. Az egyébként viszonylag sokrétűen leírt gazdaság-oktatás kapcsolati dimenzió értékelését jól segíti a Jövőképben markánsan megfogalmazott „innováció vezérelte tudás régiója” vízió, ami azonban a szükségesnél kevésbé bontja ki részletesen azon valós és főként konkrét régiós társadalmi-gazdasági szükségleteket, amelyekre a stratégia útján a közoktatásnak reagálnia kell. A stratégiában viszonylag egyértelműen és kiemelten jelenik meg hogy a hosszabb távon sikeres alkalmazkodás szempontjából az alap- és kulcskompetenciák kialakítása, az infokommunikációs technológia megismertetése és készségszintű használatának elsajátíttatása, illetve az idegen nyelvtanítás fontosabb, mint a sokszor hektikusan megjelenő, az adott pillanatban éppen aktuális munkaerőpiaci igényekhez való mindenkori gyors alkalmazkodás.

2.4. A közoktatás és más közszolgáltatások kapcsolata a régió közoktatásfejlesztési stratégiájában A közoktatás és más közszolgáltatások kapcsolata a stratégiában az alábbi területeken került áttekintésre: fenntartók, felsőoktatás, egészségügy, szociális szféra, művelődés, felnőttoktatás, civil szféra. Amíg a térség-specifikusság, a gazdasági-társadalmi szükségletek és igények következetesen végigvonulnak a stratégián, a stratégiaalkotás összes komponensét érintve, addig a többi humán közszolgáltatás helye, szerepe és bekapcsolódása a közoktatás-fejlesztésbe már nem ilyen egyértelműen és alaposan dokumentált. A közoktatás-fejlesztési stratégia egészére igaz, hogy a vizsgált közszolgáltatások többségével csak részlegesen foglalkozik. Egyes közszolgáltatások természetüknél (pl. fenntartók) és a régió jellege miatt (szociális szféra) szinte mindenütt – de legább áttételesen – megjelennek a stratégiában, ugyanakkor közoktatás és például az egészségügy (mint szintén humán közszolgáltatás) kapcsolatának elemzése még nyomokban is alig fedezhető fel. A Bevezetés (I.) elsősorban a régió társadalmi-gazdasági bemutatása (1.), a településszerkezet (2.) és a demográfiai jellemzők (3.) elemzése során, a társadalmi, gazdasági és térszerveződési adottságokra, folyamatokra és prognózisokra fókuszál, így a közoktatás és a vizsgált többi közszolgáltatás kapcsolata csak ezekhez kapcsoltan kerül kiértékelésre. 27

A Helyzetelemzés (II.) az intézményrendszer és a működés feltételeinek elemzése során természetszerűen jelentős számban rögzít olyan kapcsolati elemeket, amely a közoktatás és más közszolgáltatások kapcsolatára vonatkozik. Ezek esszenciája a SWOT-elemzésben került rögzítésre. A SWOT analízis (III.) a felsorolt szférák közül kettőre (egészségügy, művelődés) alig tartalmaz utalást. A közoktatás és más közszolgáltatások összefüggésére utaló elemek a SWOT elemzésben: Fenntartók

E

L GY

V

Felsőoktatás

Egészségügy

Szociális szféra

E L GY V E L GY V E L GY

V

Művelődés

Felnőttoktatás

Civil szféra

E L GY V E L GY V E L GY V

sokszínű és plurális intézményrendszer többcélú kistérségi társulások magas aránya egyes térségekben közös fenntartású intézmények reprezentativitása erősödő kistérségi és regionális együttműködések kistelepülési iskolák, óvodák megszűnése hiányos a támogató szakszolgálati, speciális feladatokat ellátó intézményhálózat oktatási rendszer informatikai ellátottságának hiányosságai régió intézményei pazarlóan használják fel a rendelkezésükre álló forrásokat iskolai idegennyelv-oktatás feltételei hiányosak régió iskolaépületeinek nagy része felújításra szorul forráshiány a szükséges oktatási és szociális fejlesztésekhez értékelést és elszámoltathatóságot biztosító mechanizmusok fejletlensége közoktatás fejlesztési és innovációs rendszere kidolgozatlan nem minőségelvű a fenntartói irányítás --magasan kvalifikált rétegek számának növekedése régió népességének magas iskolázottsági szintje --továbbképzési kínálat és szükséglet közti gyenge kapcsolat ----alacsony születésszám, elöregedő aprófalvak ----szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási rendszer magas színvonala alacsony születésszám, elöregedő aprófalvak szuburbanizáció miatt a helyi társadalom kettészakadása szociális, etnikai és települési háttér stigmatizál diszkriminációs elleni küzdelem alacsony hatásfoka régióban az elöregedés fokozódás megélhetési lehetőségek folyamatos rosszabbodása forráshiány a szükséges oktatási és szociális fejlesztésekhez ----ismeretközpontú műveltségfelfogás a jellemző ----magasan kvalifikált rétegek számának növekedése régió népességének magas iskolázottsági szintje --továbbképzési kínálat és szükséglet közti gyenge kapcsolat helyi társadalom nyitottsága, civil kontroll aktív pedagógus szakmai szervezetek partnerkapcsolatok súlyát erősítő irányítási és szabályozási keretek -----

Forrás: Közép-dunántúli régió Közoktatás-fejlesztési Stratégiája 2007-2013. (2006.), saját összeállítás

28

A régió jövőképe (IV.) és a Stratégiai terv (V.) sok esetben direkt módon is megjeleníti az egyes közszolgáltatások kapcsolódását a közoktatás-fejlesztés konkrét dimenzióihoz. Fenntartók (társulási, települési, humán), mint a közoktatás-közszolgáltatás kötelezettjei, finanszírozói és működtetői természetszerűen szinte a stratégia minden pontján megláthatóak, legalább indirekt módon, de kiemelten is. A különböző típusú fenntartók közül jól láthatóan az önkormányzatok jelennek meg meghatározó előfordulásban, de jelentős számban (főként, mint perspektíva) szerepelnek a különböző szintű (alapvetően intézményfenntartó, néhol többcélú kistérségi) társulások is. A humán (nem állami, nem önkormányzati) fenntartókról ugyanakkor a stratégia alig tesz említést. Mindez természetszerűen is következik a régióban tapasztalható viszonylag alacsony szintű együttműködési, társulási hajlandóságból. A közoktatási feladatellátás mikrotérségi feltárásának hiánya, a feladatellátás szerveződése kis- és mikrotérségi hálózatelvű átalakulásának csupán prioritásokon kívüli (kisebb súlyú, sokszor áttételes) megjelenése a hagyományos önkormányzat-centrikus gondolkodásmód erősségét jelzi a régióban. A 2007. óta megjelent régiós közoktatási (főként infrastruktúra-fejlesztési) pályázatok célja, tartalma és feltételrendszere szintén ezt a „hagyományos” (az együttműködést nehezen befogadó és alkalmazó) ágazati térszervezési gondolkodásmódot igazolják vissza. A Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának készítői nagy valószínűséggel nem tehették meg, hogy e trenddel markánsan szembeforduljanak, ennek ellenére a hálózatelvűség (legalább perspektívaként) történő megjelentetése a jelenleginél sokkal határozottabban, előremutatóbban is megjelenhetne a stratégiában (legalább az egyik stratégiai célként). Mindezt az is igazolja, hogy bár a komplex – hálózatelvű – teljes körű fenntartói együttműködés nem egyértelműen rögzített stratégiai cél, mégis a 2. prioritás 2.1. intézkedése „A többcélú kistérségi társulások, települések és intézmények közötti együttműködés támogatása és fejlesztése” címen és tartalommal került rögzítésre. Az önkormányzati (és többcélú kistérségi, vagy intézményfenntartó mikrotérségi önkormányzati társulási) fenntartók a kötelezettjei a közszolgáltatások (így a közoktatási feladatok nagy része) ellátásának. A stratégia – a többcélú társulási fenntartók elenyésző száma, és a mikrotérségi jellegű feladatellátás esetisége miatt – az önkormányzati és intézményfenntartó társulási fenntartók körében egyértelműen erősíteni kívánja ez irányú tevékenységükben az erőforrásaik együttes kihasználásából származó előnyt (a szinergiát). Ugyanakkor tényleges szerepüknél kisebb mértékben látható, hogy ennek megvalósítása során a stratégia milyen mértékben veszi figyelembe az önkormányzatok és társulásaik tanügyirányítói kapacitását, felkészültségét, továbbá a feladat(illetve sok esetben inkább intézmény-) finanszírozási erejét és problémáit. A stratégia SWOT-analízisében az erősödő kistérségi és regionális együttműködések lehetőségek közötti kiemelt megjelenítése viszont egy következetesen végig nem vitt szándékra való egyértelmű utalásként is tekinthető. A stratégiai célok között egy (h.) utal a fenntartók közötti együttműködéssel biztosítható kiegyensúlyozott területi fejlődésre, de a hálózatelvűség, a mikrotérségi alapú közoktatási feladatellátás stratégiai célként való nevesítése teljes mértékben hiányzik a Közép-dunántúli régió közoktatásfejlesztési stratégiájából. Felsőoktatás és felnőttképzés kapcsolata a közoktatással sem kerül világosan kijelölésre a kiemelt stratégiai célok között. Ugyanakkor két stratégiai cél (e. és f.) is a versenyképes tudás megszerzését, egy pedig (d.) a közoktatás humánerőforrás bázisának megújítását emeli a legfontosabb célok közé. Mindezek természetesen egyértelműen feltételezik az itt konkrétan nem nevesített minőségi felnőttképzési és felsőoktatási hátteret. A stratégia SWOT analízisében a kiemelt lehetőségek között szerepel a régió népességének magas iskolázottsági szintje, és a magasan kvalifikált rétegek számának növekedése, míg egyértelmű veszélyként a továbbképzési kínálat és szükséglet közti gyenge kapcsolat.

29

A problémát inkább az jelenti, hogy a felnőttképzésre és a felsőoktatásra nincs több konkrét stratégiai értékű (alapelvi szintű vagy stratégiai célként történő) utalás a Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában, annak ellenére, hogy nélkülük az „innováció régiója” jövőkép nem valósítható meg. A Stratégiai terv (V.) 5.3. alfejezete írja le a régió pedagógusképzési és továbbképzési rendszerét, A stratégia, a regionális közoktatás előtt álló kihívásokra adandó válaszok egyik kiemelt területeként kezeli a pedagógusok mesterségbeli tudásának és szakmai kompetenciáinak fejlesztését és a tanári kompetenciák jelentős mértékű növelését. Ezért kiemelten fontosnak tartja a pedagógus szakma professzionalizálódását, ami egyrészről a szakmával szemben támasztott követelmények növekedését és a regionális elvárásokhoz illeszkedő ismeretek adaptációs képességét jelenti. Ezek elmaradása, vagy az ezekkel kapcsolatos késlekedések a regionális stratégiában megfogalmazott célkitűzések teljesíthetőségét kérdőjelezik meg. A régióban jól szervezett keretek között folyik a pedagógus továbbképzések szervezése és lebonyolítása, amelyben a megyei pedagógiai intézetek és a hozzájuk kapcsolódó szakmai szervezetek jelentős feladatot vállalnak. A stratégia fontos feladatként jeleníti meg, hogy a régióban dolgozó pedagógusok meg tudjanak felelni mindazoknak a szakmai kihívásoknak (a korszerű tanítási technológiák rohamos terjedése, a tanuló társadalom növekvő heterogenitása, a differenciált fejlesztés kényszere, az iskolák közvetlen társadalmi-gazdasági környezetének átalakulása) , amelyekkel a mai iskolák szembesülnek. Ehhez meg kívánják teremteni a régió pedagógusai számára a folyamatos tanulást bátorító ösztönzők és képzési kínálat rendszerét, növelni kívánják a pedagógusok továbbképzésére és szakmai fejlesztésére szánt forrásokat, és tovább erősítik azokat a mechanizmusokat, amelyek garantálják ezek minőségét és szakmai relevanciáját. A stratégia megállapítja, hogy a pedagógusok kompetencia-fejlesztésének legfontosabb eszköze az egységes pedagógusképzés megteremtése, a széttagolt és a szakmai fejlesztés lehetőségeit jelentősen korlátozó alapképzési szerkezet egységesebbé tételével. A régió pedagógusképzésének egységesítése megköveteli a régióban található tanárképző felsőoktatási intézmények együttműködését. Ennek első lépcsőjeként kísérleti programok elindítását kell kezdeményezni azon felsőoktatási intézmények bevonásával, amelyek azonosulni tudnak e stratégia céljaival. A megvalósítandó programoknak szervezeti, kompetenciafejlesztési és tartalmi értelemben is az egységes képzés megújulását kell szolgálnia. Ennek érdekében olyan érdekeltségi rendszert kell kialakítani, mely a pedagógusképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményeket a kívánatos változtatások megtételére ösztönzi. Mindez feltételezi a pedagógusok képzési követelményeinek felülvizsgálatát, a pedagógus szakma gyakorlati képzésének megerősítését egyaránt. A Közép-dunántúli régió tehetségsegítési programjának kidolgozása és megvalósítása nem mehet végbe a régió felsőoktatási intézményeivel való együttműködés nélkül, melynek során kialakulhat a régióban a tehetségkutatás centruma, amely hazai és nemzetközi kutatások eredményeit megismerve új, még feltáratlan területeket fedezhet fel és fejleszthet tovább. A régióban a közoktatást érintő kutatási potenciál is a felsőoktatási intézményekben és – kisebb mértékben – a pedagógiai szakmai szolgáltató szervezetekben áll rendelkezésre. Ez a kutatási potenciál ugyanakkor mindezidáig csak kevéssé szolgálta közvetlenül a régió közoktatásfejlesztését. A stratégia mindezek ellenére nem tesz javaslatot egy Közép-dunántúli közoktatási kutatási fórum létrehozására és működtetésére. Szociális szféra számára a szociális kérdések úgy jelennek meg a közoktatási stratégiában, mint társadalmi problémák, amelyek újratermelődését, eszkalálódását részben a közoktatás fejlesztésén keresztül lehet megállítani és visszafordítani. A régió perspektíváját gyengítő szociális elemként számol a stratégia az alacsony születésszámmal, az elöregedő aprófalvak számának növekedésével, a szuburbanizáció miatt a helyi társadalom továbbfokozódó kettészakadásával, a szociális, etnikai és települési háttér egyre erőteljesebben megjelenő stigmatizáló hatásával, valamint a diszkriminációs elleni küzdelem alacsony hatásfokával. 30

Emellett komoly veszélyt jelenthet a régióban az elöregedés fokozódása, a megélhetési lehetőségek folyamatos rosszabbodása, és az egyre nyilvánvalóbb forráshiány a szükséges oktatási és szociális fejlesztésekhez. Mindezek legalább részleges kompenzálásában nagyon fontos szerepe lehet annak, hogy a régióban magas színvonalú a szociális, a gyermekvédelmi, és a családtámogatási rendszer. Mivel ezek a gyengeségként és veszélyként elemzett problémák alapvetően determinálják a közoktatás világát és eredményességét is, ezért a szociális szféra és a közoktatási ágazat szoros kapcsolatát a stratégia kiemelt fontosságúnak tekintette, és e kapcsolatot beemelte a stratégiai célok (c.) közé is: „a szolidaritás és méltányosság elveinek érvényesülése, a magyar társadalom kohéziójának erősítése, a diszkrimináció elleni küzdelemben történő részvétel képességének és készségének kialakítása a közoktatásban résztvevők körében” A gyermek- és a tanulólétszám csökkenése miatt feleslegessé váló pedagógusok felnőttképzésbe vagy szociális ellátásba való bevonása több formában is megjelenő célja a stratégiának. Egészségügy és Művelődés illetve a közoktatás kapcsolata a legkevésbé kimunkált a stratégiában. Bár a Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában több formában is (részben áttételesen) megjelenítődik az igény, hogy az infrastrukturális fejlesztések során fogalmazódjon meg a multifunkcionalitás igénye, ennek konkretizálása, stratégiai célként való megjelenítése kimaradt a stratégiából. Ennek eredményeként esély sem volt arra, hogy a KDOP közoktatási infrastruktúrafejlesztési célra 2007-ben és 2010-ben kiírt pályázataiban prioritást élvezzen a mikrotérségi központokban a multifunkcionális, közoktatási, közművelődési, szociális és egészségügyi feladatok ellátására egyaránt alkalmas intézmények létrehozása, kialakítása. Sajnos a stratégiából hiányzik a tankötelesek egészségtérképének megrajzolása iránti igény és az ehhez kötődő feladatok megfogalmazása is. Civil szféra szélesebb spektrumú bevonása a közoktatási feladatok ellátásába nem nevesítődik egyértelműen a stratégiában annak ellenére, hogy a helyi társadalom nyitottsága, a civil kontroll, és az aktív pedagógus szakmai szervezetek kiemelt erőssége a régiónak. Perspektivikus lehetőségek között fontos elemként nevesítődik a partnerkapcsolatok súlyát erősítő irányítási és szabályozási keretek fejlesztése is. A stratégia a közoktatási feladatellátásban nem épít a nemzetiségi hagyományőrző szervezetek megjelenésére, de a cigány kultúra fennmaradását és terjesztését elősegítő civil szerveződésű kulturális intézmények, közösségi házak, különböző nonprofit szervezetek támogatására sem. A környezettudatos szemlélet kialakítása és fejlesztése a régió nevelési-oktatási intézményeiben szintén igényelné a civil szféra bevonását. A fenntartható fejlődés érdekében elengedhetetlen környezettudatos szemlélet kialakítása ugyan stratégiai célként (b.) jelenik meg az alábbi megfogalmazásban: „az alapvető társadalmi célok – jogállam működése, a környezet védelme, az életminőség javulása, a kulturális javak iránti igény fenntartása és az egyén felelősségvállalásának erősítése – megvalósulásának elősegítése az iskolai oktatás-nevelés során a régióban” de e cél megvalósítása során nem fogalmazódik meg, hogy sikeresen ez csak az állami és civil szerveződésekkel együttműködve valósítható meg, amelyeknek a Közép-Dunántúlon egyébként már komoly hálózata és modellértékű programjai is kialakultak. Az egységes közszolgáltatási gondolkodás – amely a humánszolgáltatásokat (közoktatás, szakképzés, közművelődés és sport, egészségügy, foglalkoztatáspolitika) egységben értelmezi – csak nyomokban és áttételesen jelent meg a régiós tervezés során, így ez értelemszerűen még nem érhetett össze átfogó rendszerré sem annak ellenére, hogy e szándék a komplex programok, a koordinált tervezés szintjén már tetten érhető. 31

2.5. A közoktatási stratégia kapcsolódása a fejlesztés-orientált, komplex regionális tervezéshez A közoktatás-fejlesztési stratégiában megjelenő fő témák, területek és azok tartalmának összevetése Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának régiós tervezéshez való kapcsolódása, a beépülés területei és mértéke először összehasonlító dokumentum-elemzés során kerültek vizsgálatra, majd a szakértőkkel készített interjúk alapján történt a feltárás. A Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában megjelenő fő területek, témák és azok tartalmának egyéb régiós dokumentumokkal való összevetését mutatja a 5. melléklet táblázata. (Ebben a VAN oszlop a kapcsolódási pont létezésére, az AZONOS oszlop annak tartalmi hasonlóságára és komolyságára, mélységére utal az összevetett két dokumentumban megfogalmazottak alapján.) Az 5. számú melléklet táblázata jól mutatja, hogy a régiós közoktatási stratégia fő céljaiból elsősorban az infrastruktúrát fejlesztő elképzelések épültek be a régiós OP akcióterveibe. A régiós közoktatási stratégia szakmai fejlesztési terveinek többsége nem kap támogatást ezekből a forrásokból. Ezért ezek a szakmai fejlesztési tervek a következő években valószínűsíthetően csak olyan mértékben fognak megvalósulni, amennyire az országos TÁMOP programok lehetővé teszik, és amennyire sikeresen pályáznak e forrásokra a régió közoktatási intézményfenntartói. Evvel kapcsolatban ugyanakkor rögzíteni kell azt a tényt, hogy eredetileg az OKM többé-kevésbé tudatosan azért kezdeményezte a régiós közoktatás-fejlesztési stratégiák megfogalmazását, hogy amennyire lehet, azok beépüljenek a ROP-ba. Az OKM-szándék megvalósításának átgondolatlansága eredményeként a beépülés feltételrendszere már az indulásnál több okból is alapvetően hiányos volt: - a közoktatás-fejlesztési stratégiák koordinálásának egyedüli címzettjei az OKÉV (majd OH) régiós igazgatóságok voltak, így azok RFÜ-vel való helyi kapcsolata alapvetően determinálta a régiós operatív programokba (és azok akcióterveibe) történő későbbi beépülés lehetőségét és sikerességét, míg az ennek esetlegességét kiegyenlítő OKM-NFÜ kapcsolat hatása ugyanakkor nem vált érzékelhetővé; - a stratégia-készítők kiválasztása (az RFÜ-höz és RFT-hez direkt kapcsolatokkal rendelkező régiós tervező szakemberek e körből történő kimaradása), majd az elkészült dokumentum társadalmasítása a régiók többségében nem volt igazán körültekintő, aminek eredményeként a feladatot ugyan elvégezték, a dokumentum is elkészült, a nyilvánosság sem maradt el, azonban ennek hatása nem volt jelentős, így szemléletében és tartalmában alig volt képes befolyásolni a régiós operatív programot; - az OKM-NFÜ kapcsolat láthatatlansága eredményeként az RFT-k többsége nem legitimálta a régiós közoktatás-fejlesztési stratégiát, így nem is volt kényszer az ebben leírtak figyelembe vétele az OP megfogalmazása során. Mindezek hatását csak fokozta, hogy a régiós közoktatási infrastruktúra-fejlesztési pályázatok lebonyolítójaként (szakmailag nehezen indokolhatóan) a professzionális közoktatási szakemberekben nem bővelkedő, de feladathiánnyal küzdő VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. került kijelölésre. Így a régiókban az RKFS, az OP és a ROP-infra pályázat a lehető legtávolabbra került egymástól. A Közép-dunántúli régió esetében egyértelműen megállapítható, hogy mindezek negatív hatását a stratégia készítőinek és a koordinálást végző OKÉV-nek (javarészt rajtuk kívül álló okok miatt) csak kisebb részben sikerült kompenzálni. A Közép-dunántúli régióban (az elmúlt évek országos közoktatás-politikájában jelentős hangsúly kapott területek és témák közül) az alábbiak vizsgálatára került sor: 32

- intézményhálózat térségi alakítása: alsó-felsőtagozat, középfok, egységes iskola, 5-6. osztály, óvoda-iskola, bölcsőde-óvodai ellátás szervezése; koncentráció, integráció Az egységes iskola a vizsgált fejlesztési dokumentumokban egyikében sem jelenik meg A közös óvoda-bölcsőde intézményfejlesztéseket a KDRKFS és a KDOP 2007-2008-as AT dokumentuma nem tartalmazza, de a közben megtörtént jogszabályváltozások okán a KDOP 2009-2010-es AT dokumentuma már egyértelműen támogatható (sőt előnyben részesített) fejlesztési területként jelöli ki az 5.2.2.B konstrukció keretében. Az óvoda-iskola intézménytípus preferálásával, és az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatással, vagy annak időkeretével kapcsolatos megállapítás egyik dokumentumban sem jelenik meg elvárásként, vagy fejlesztési elképzelésként. Mindössze a KDOP „5.1. Közoktatás infrastrukturális fejlesztése” beavatkozási terület alátámasztásában jelenik meg áttételesen az a gondolat, mely szerint, ez a beavatkozási terület a közoktatás, így az óvodai ellátás, az alapfokú és középfokú oktatás területileg összehangolt fejlesztését támogatja. Az intézményintegráció gondolata sem jelenik meg egyik dokumentumban sem fejlesztési irányként, csupán néhány „puha” gondolat utal áttételesen ennek szükségességére, vagy megkerülhetetlenségére. A KDRKFS 2.1. intézkedése a régió közoktatási intézményhálózatának racionalizációját alapvetően bővítésként és rekonstrukcióként értelmezi, amikor megállapítja, hogy a régióban található közoktatási intézményhálózat nagyon elaprózottá vált. Ezért az intézkedés mindenképpen indokoltnak nevezi a racionalizáció elvégzését, mivel szerinte a normatív támogatások beszűkülése mellett a gazdaságosan működtethető intézmények építése és rekonstrukciója a közoktatási intézményhálózatban alapvetően a közoktatási intézmények épületállományának és a kapcsolódó szolgáltatások (kollégiumok, könyvtárak, kutatóhelyek) háttér infrastruktúrájának a korszerűsítését jelenti. Szintén indirekt módon jelenik meg az intézményrendszer racionalizációjának elkerülhetetlensége a 3.2. intézkedésben, amely a régióban felszabaduló pedagógus állomány integrált átképzését tűzi ki célul, azzal indokolva, hogy a hazai tendenciáknak megfelelően a Közép-Dunántúlon is növekvő számban megjelent a közoktatás intézményrendszerének racionalizációja miatt felszabaduló pedagógus munkaerő. A KDOP ugyanakkor egy helyen utalást tesz arra, hogy mivel a régió kistérségei eltérő igénnyel és szükséglettel rendelkeznek a közösségi célú infrastrukturális fejlesztések területén, ezért ezen beruházásoktól elvárt a helyi vagy térségi szintű megvalósításának megalapozottsága, és támogatott egészen a szolgáltatások esetlegesen kistérségi integrált központokba terelésig. - oktatási feltételek biztosítása (infrastruktúra, kiemelten: IKT, sport, étkezés, szabadidő, egész napos iskola stb.) A közoktatási infrastruktúra fejlesztési szükséglete és terve valamennyi dokumentumban hangsúlyosan megjelenik, sőt egyértelműen ez a direkt fejlesztési prioritás annak ellenére, hogy a hozzájuk rendelt források csak a valós igények töredékét képesek biztosítani. Az iskolai sport és szabadidős tevékenységek feltételrendszerének javítása a KDOP AT 20072008. „5.1.1. Közoktatási infrastrukturális fejlesztés” konstrukcióban jelenik meg, amikor a dokumentum rögzíti, hogy az épületállományon túl többek között előtérbe kell helyezni az udvari eszközök és játékok, tornacsarnokok, tornaszobák előírásokhoz illeszkedő biztosítását. A régiós tervezési dokumentumokban egyébként a sport és szabadidős létesítmények felújítása kiemelt helyet foglal el, de az iskolai feltételek javításának szándéka csak áttételesen ismerhető fel. A KDRKFS ugyanakkor tartalmazza, hogy a fejlesztés során olyan modellek kialakítása is cél, amelyek mintául szolgálhatnak az elkövetkező időszak széles körben megvalósuló rekonstrukciós programjai számára. Ilyenek lehetnek a kis településeken több közösségi funkciót is magukba foglaló épületek, amelyek a gazdaságos üzemeltetés érdekében egy helyen koncentrálják a kulturális, a könyvtári, sportolási, „teleház” és iskolai funkciókat. 33

A stratégia szerint a települések lakosságmegtartó ereje is növekedhet, ha a helyi közösség, a lakosság is igénybe veheti az iskola épületét és az ott található közösségi tereket, informatikai eszközöket, könyvtárat, tornatermet stb. A célzott kistelepülési fejlesztés indokoltságát a stratégiában a helyzetelemzés ez irányú megállapításai is aláhúzzák, mely szerint a nagyobb településeken ugyan található tornaterem, a kisebbek többségében a tornaterem vagy tornaszoba megoldott, de jelentős a száma a tornaterem nélküli iskoláknak is. A szabadtéri testedzés feltételei általában biztosítottak. Tornaterem építését pályázati pénzből több településen is tervezik. Az óvodák többsége rendelkezik tornaszobával, amelyet a csoportszámok csökkenése során felszabaduló termekből alakítottak ki. Az iskolai étkezés feltételrendszerének javítása csak a KDOP AT 2007-2008. „5.1.1. Közoktatási infrastrukturális fejlesztés” konstrukcióban jelenik meg, amikor rögzítésre kerül, hogy az épületállományon túl többek között előtérbe kell helyezni az étkezőhelyiségek előírásokhoz illeszkedő biztosítását. Egyébként a diákétkezéssel, az iskolai szabadidővel, vagy az egész napos iskolával kapcsolatban viszont nem szerepel konkrét elképzelés egyik tervezési dokumentumban sem. Az IKT fejlesztések, illetve az azokhoz szükséges feltételek megteremtése (pl. az erős és gyengeáramú vezetékezés) ugyanakkor valamennyi dokumentumban hangsúlyosan megtalálható. A KDOP helyzet-megállapítása szerint a régió információs infrastruktúráját technikai és humán erőforrások oldaláról egyaránt ellentmondásosság jellemzi. Technikai tekintetben a korszerű információs infrastruktúra hálózatának elemei megtalálhatók, ugyanakkor a régió fejlesztésében érintett intézmények nem használják ki az ebben rejlő lehetőségeket. A humán erőforrásokat tekintve ugyanilyen eltérések tapasztalhatók a potenciális alkalmazók és felhasználók számítástechnikai ismeretei terén is. Hiány mutatkozik az információhoz való egyenlő hozzáférés biztosításában, mely megteremtése nélkül elképzelhetetlen a régió társadalmi és területi esélyegyenlőtlenségeinek csökkentése. A KDOP SWOTelemzésében a „Gyengeségek” között egyértelműen megfogalmazódik az, hogy az IKT kiépítettsége és hozzáférhetősége infrastrukturális oldalról jelentős területi és minőségi egyenlőtlenségeket mutat. A KDRKFS két prioritásában is kiemelt szerepet szán az IKT-fejlesztéseknek: 1. prioritás: A régió közoktatási módszertanának és elméleti rendszerének megújítása 1.3. intézkedés: Az oktatási programok és módszertanok fejlesztése (idegen nyelv oktatása, IKT oktatás) A régió adottságai alapján ugyanis ezen a területen is szükséges az oktatási programok és módszertanok fejlesztése, hiszen a sikeres idegennyelv-oktatási és infokommunikációs programok lehetnek a régió sikerességének zálogai. Ezért kiemelt terület az info-kommunikációs oktatás, hiszen a nyelvtudáshoz hasonlóan a munkaerőpiacra lépés, illetve a társadalmi életbe való integrálódás elengedhetetlen feltétele az IKT jártasság és a digitális írástudás. 2. prioritás: A közoktatás regionális infrastruktúrájának, eszközrendszerének fejlesztése. 2.4. intézkedés: Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése Az intézkedés szerint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) felhasználásának elősegítése egyszerre több cél megvalósulását is szolgálhatja. Egyrészt magában foglalja a munkaerő-piaci érvényesülés és ezen keresztül a régió gazdasági fejlődése szempontjából egyre jobban felértékelődő új kompetenciák fejlődését, a szükséges tárgyi és személyi feltételeket és a szolgáltatási rendszerek hatékonyságának növelését célzó informatikai fejlesztéseket. Ennek a célnak az elérése érdekében biztosítani kell, hogy már az alsó középfokú oktatás szintjén minden iskolában adottak legyenek a modern információs és kommunikációs technológiák iskolai alkalmazásának tárgyi és személyi feltételei. 34

E cél megvalósítása során biztosítani kell az informatikai eszközök használatához való hozzáférést, illetve az ehhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentését. Az IKT alkalmazását és az alkalmazást szolgáló tartalmak használatához való hozzáférést biztosítani kell a régió minden tanulója és pedagógusa számára. Települési/kistérségi szinten pedig biztosítani kell ezen a területen a pedagógusok át- és továbbképzését, a lakosság egész életen át tartó tanulási lehetőségét a távoktatás eszközeire építve is. - elérés, hozzáférés területi szinten (iskolabusz, kollégium) A kollégium-fejlesztés a KDOP-ban nem, de a KDOP AT 2007-2008. „5.1.1. Közoktatási infrastrukturális fejlesztés” konstrukcióban és a hozzá kapcsolódó pályázati kiírásban megjelenik, amikor a támogatható tevékenységek között szerepel a közoktatási intézmények diákotthonának, kollégiumának bővítése, felújítása, korszerűsítése. Ez a lehetőség a KDOP AT 2009-2010. „5.1.1. Közoktatási infrastrukturális fejlesztés” konstrukcióban (így értelemszerűen a 2009. évi közoktatási infrastruktúra-fejlesztési pályázati kiírásban) már nem jelenik meg. A KDRKFS ugyanakkor intézkedés szintjén is foglalkozik ezzel a problémakörrel. 2.1. intézkedés: A régió közoktatási intézményhálózatának racionalizációja (bővítés és rekonstrukció) Ennek indoka, hogy a Közép-dunántúli régióban található közoktatási intézményhálózat nagyon elaprózottá vált, ezért mindenképpen indokolt azok racionalizációjának elvégzése. A normatív támogatások beszűkülése mellett a gazdaságosan működtethető intézmények építése és rekonstrukciója a közoktatási intézményhálózatban nemcsak a közoktatási intézmények épületállományának, hanem a kapcsolódó szolgáltatások, így a kollégiumok háttér-infrastruktúrájának a korszerűsítését is jelenti. A középfokú oktatási intézmények jellemzően nagyobb településeken működnek, ezért a kis falvakban élő fiatalok egyenlő eséllyel történő részvétele a középfokú oktatásban, a továbbtanulásban, és sikeres bekapcsolódásuk a munkaerőpiacra is csak akkor biztosítható, ha az iskolarendszerhez megfelelő szintű kollégiumi ellátás is kapcsolódik. A középiskolai lemorzsolódás az elmaradott kistérségekben a legnagyobb, amely különösen a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokat érinti. Iskolarendszerű képzésbe történő újbóli bevonásuk komoly kihívás, ám e térségek humánerő kapacitás fejlesztése szempontjából megkerülhetetlen feladat. Az iskolabusz ellátásról a régiós tervezési alapdokumentumok (OP, AT) nem tesznek említést A KDRKFS ugyanakkor intézkedés szintjén foglalkozik ezzel a problémakörrel is. 2.2. intézkedés: A többcélú kistérségi társulások, települések és intézmények közötti együttműködés támogatása és fejlesztése A kistérségek kapcsolatrendszerüknek köszönhetően gesztoraivá válhatnak olyan programoknak, amelyek a nem hatékony intézmények funkcióváltásának kiegészítését célozzák meg azon akciókkal, amelyek lehetővé teszik a hátrányos helyzetű tanulók ilyen értelmű mobilitását is. Ez történhet akár iskolabuszok működtetésével, a helyi távolsági közlekedés ez irányú fejlesztésével, valamint szervezett szülői kísérőprogramok támogatása révén is. - szakmai támogatás (szakszolgálat, szakmai szolgáltatások, egyéb) vonatkozásában a régiós tervezési alapdokumentumok (OP, AT) nem tesznek említést A KDRKFS, mint régiós közoktatás-tervezési alapdokumentum számtalan pontján nevesíti konkrétan a szakmai támogatás (szakszolgálat, szakmai szolgáltatás) fontosságát. A Helyzetelemzés 2.1. Szakszolgálatok, szakmai szolgáltatások fejezete megállapítja, hogy az eddigi gyakorlat szerint a szakszolgálatok feladatkörét megyei/fővárosi önkormányzati, települési önkormányzati, illetve közös fenntartású intézmények látták el, de megjelentek a piaci alapon működő szolgáltatók is.

35

Új szintet jelent az ellátásban a többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzéséről és modellkísérletek támogatásáról szóló 36/2005. (III. 01.) kormányrendelet (majd az ezzel kapcsolatos normatív finanszírozás feltételrendszere), amely a társult önkormányzatok számára a szakszolgálati feladatok közül legalább kettő átvállalását írja elő, megjelölve a támogatható feladatokat. E döntés célja, hogy a feladat ellátása közelebb kerüljön a felhasználókhoz, megvalósuljon az ellátás országos lefedettsége, az anyagi és humán erőforrások koncentrálásával hatékonyabb és minőségileg magasabb szintű legyen a hazai szakszolgálati rendszer és pedagógiai szakmai szolgáltatás. Leggyakoribb megoldás, hogy a többcélú kistérségi társulások a már működő szakszolgálati intézményekkel kötnek megállapodást. Mindezek alapján megállapítható, hogy a szakszolgálati tevékenység a régióban nem kellően átlátható, nem biztosított a terület teljes lefedettsége sem, bár jelentős eltérések vannak az egyes szakszolgálati területek ellátása között. A pedagógiai szakmai szolgáltatás döntő részét két megyében is (Fejér, Veszprém) a megyei pedagógiai intézetek látják el. A Komárom–Esztergom megyei rendszer ugyanakkor decentralizált. A pedagógiai intézetek működését bár érinti a többcélú kistérségi társulások megalakulása, jelentőségük azonban nem szűnik meg. Részben azért, mert nem minden feladatot vállalnak a kistérségek, részben pedig azért, mert sok esetben megbízásos alapon továbbra is a pedagógiai intézetek lesznek a gyakorlati lebonyolítók. A vállalt feladatot ugyanis a kistérség elláthatja saját intézmény létesítésével vagy megbízásos alapon egyaránt. A SWOT-elemzés a Gyengeségek között kiemelten említi a régió hiányos támogató szakszolgálati és speciális feladatokat ellátó intézményhálózatát A Stratégiai terv „5.4. Szakmai szolgáltatások a régióban, különös tekintettel a mérésértékelésre” fejezetében megállapítja, hogy a szakmai szolgáltató szervezetek megfelelő minőségben és felkészült szakemberek bevonásával működnek. Esetükben a hálózatosodás és a gyakorlati együttműködések elősegítése a fő cél. Ehhez megfelelő szervezetfejlesztés, működési racionalizálás, illetve a jelenkor kihívásai szülte feladatok minél szélesebb befogadó képessége szükséges. Ezekben a szervezetekben is a megfelelő menedzsment- kapacitások biztosíthatják, hogy egyre intenzívebben legyenek képesek közreműködni a regionális közoktatás színvonalának fenntartható fejlesztésében. Ilyen konkrét feladat lehet a stratégia 3.2. és 3.3. intézkedéseihez szervesen kapcsolódó, jelenleg csak elméletileg létező pedagógus-helyettesítési rendszer kialakítása és koordinációja kistérségi, megyei, regionális szinten. A Stratégiai Terv több intézkedésében (2.1. , 2.2. , 2.3. , 4.3) is szerepel olyan projektleírás, amely e terület fejlesztésének fontosságát perspektiválja. A 4.1. intézkedés, amely a régióban található helyi-területi közoktatási szereplők menedzsment- képességeinek fejlesztését célozza meg kimondja, hogy a régióban folyó közoktatás-fejlesztés akkor lehet sikeres, ha annak megvalósításakor az intézményi (oktatási, irányítási, pedagógiai szakszolgálati) és helyi szintű menedzsment minősége megfelelő színvonalon képes irányítani a folyamatokat. A 4.3. intézkedés a régió közoktatási szakember-bázisának és koordinációjának fejlesztését célozza meg, a régióban működő szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatásokat végző szervezetek, valamint a pedagógiai intézetek aktivitására építve, ugyanis ezekben a szervetekben rendelkezésre állnak azok az eszközök és megfelelően felkészült szaktanácsadók, akik a sikeres végrehajtást koordinálni tudják. Az ehhez szükséges szervezeti háló kialakítása az intézkedés első lépcsője, amelyet a szervezetfejlesztésnek és a szükséges infrastrukturális feltételek javításának kell követnie. A KDRKFS 9. számú melléklete a pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátásának jellemzőit rögzíti regionális szinten, illetve kistérségenként. 36

- szakos tanárellátás (kiemelten: idegen nyelv, utazó tanárhálózat), SNI és HH integrációt, szociális funkciókat, pályaválasztást, tehetségfejlesztést stb. támogató tanár- és szakember-ellátás, Arany János program) A régió ÚMFT-tervezési alapdokumentumai a szakos tanárellátásról (kiemelten: idegen nyelv oktatásáról és az utazó tanárhálózatról), valamint a szociális funkciókat, pályaválasztást, tehetségfejlesztést stb. támogató tanár- és szakember-ellátásról és az Arany János program nem tesznek említést Az integrációs nevelés-oktatás ugyanakkor az akciótervekben megtalálható. A KDOP AT 2007-2008. „5.1.1. Közoktatási infrastruktúra-fejlesztés” konstrukció kiemelt célként fogalmazza meg az integrációs oktatás-nevelés elősegítését a hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók esetében, különös tekintettel azokra a településekre, amelyeken magas a hátrányos helyzetű csoportok és a roma lakosság aránya. A KDOP AT 2009-2010. az értékelési szempontok között említi meg, hogy a többcélú, illetve társulások által fenntartott intézmények, valamint az integrációs nevelést-oktatást megvalósító pályázók előnyt élveznek. A KDRKFS egészét áthatja a sajátos nevelési igényűek és a hátrányos helyzetűek integrált nevelésével-oktatásával kapcsolatos megállapítások, célok, feladatok és intézkedések A szakos ellátottságról a KDRKFS a megállapítja, hogy az általános iskolák a városokban, nagyobb településeken biztosítani tudják a szakos-ellátottságot, a kisebb intézményekben azonban nem, lényegében mindenféle szakból van felesleg és hiány is. A leggyakoribb hiányszakok a következők: idegen nyelv, informatika, rajz, technika, ének. Több kistérségben még mindig találhatók képesítés nélküli pedagógusok. A pedagógusok között sok az ingázó, kevés a helyben lakó, ezért életvitelük modell értéke sem érvényesülhet. Számos olyan kistelepülés van, ahol egyetlen pedagógus sem lakik az oktatási intézmény településének területén. A „bejáró” pedagógusok útiköltség-térítése gyakran erősen megterheli az intézmény költségvetését. A középfokú oktatási intézmények szakos ellátottsága kedvezőbb az általános iskolákénál. A régió szakos ellátottsága jónak mondható, csak néhány fenntartó jelzett létszámhiányt. A hiányszakok itt is idegen nyelv és informatika terén jelentkeznek. Az idegen nyelv oktatásának személyi feltételeit sok településen alig tudják biztosítani,, de még ennél is rosszabb a tárgyi feltételek terén. Az általános iskolák többségében nincs nyelvi labor ahol van, ott sem mindig a korszerű változat található. A középiskolák felszereltsége lényegesen jobb, az idegen nyelvi képzés tárgyi feltételei is többnyire biztosítottak. A stratégia SWOT-elemzésében a Lehetőségek között kiemelt szerepet kapott az idegen nyelvi és informatikai ismeretek nagy súlya. A Stratégiai Terv 1.3. intézkedése az oktatási programok és módszertanok (kiemelten az idegen nyelv oktatása és az IKT-oktatás) fejlesztésére kínál megoldást. Az idegen nyelv tanulásának elősegítése, az idegen nyelven történő kommunikáció képessége már napjainkban is, de a közeljövőben még inkább alapvető feltételévé válik az egyén munkaerő-piaci boldogulásának és a társadalmi életbe való aktív és sikeres bekapcsolódásának. Más szakpolitikákhoz hasonlóan, ezen a területen is létezik konkrét fejlesztési célokat megfogalmazó közösségi politika, amelyhez konkrét támogatási rendszer is kapcsolódik. A stratégia hosszabb távon el kívánja érni, hogy a Középdunántúli régió lakossága elérje az idegen nyelveket beszélő európai országok színvonalát, ezért kiemelt cél, hogy minden, a közoktatásból kilépő diák tudjon lehetőleg két idegen nyelvet olyan szinten, hogy igényeinek megfelelően tudjon továbbtanulni, és munkát vállalni. Emellett cél, hogy a fiatalok képesek legyenek a megszerzett nyelvtudásukat fenntartani, továbbfejleszteni, és további idegen nyelveket elsajátítani. 37

Az utazó pedagógusok hálózata a régióban az utazó gyógypedagógus-hálózatra korlátozódik. A stratégia más formáról nem tesz említést. - tanártovábbképzés, iskolavezetés, vezetésfejlesztés A régió ÚMFT-tervezési alapdokumentumaiban a tanártovábbképzésről, iskolavezetésről és a vezetésfejlesztésről nincs említés. A KDRKFS SWOT-elemzésében a Veszélyek között került nevesítésre a továbbképzési kínálat és szükséglet közti gyenge kapcsolat A KDRKFS intézkedései között számtalan helyen megjelenik a közoktatás humánerőforrás fejlesztésével kapcsolatos elgondolások. Ezek az alábbiak: 1.4. intézkedés: Az oktatási tartalomfejlesztés és szolgáltatás kiszélesítése Az egyes iskolatípusok közötti átjárhatóság, mobilitás lehetőségét a tanulók és a pedagógusok számára a tartalomfejlesztés összehangolása biztosíthatja, ezért támogatni szükséges azon programok, továbbképzések, pedagógus-helyettesítési rendszerek kiépítését, melyek biztosítják ezen átjárhatóságot. 2.4. intézkedés: Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése Települési/kistérségi szinten kell biztosítani a pedagógusok át- és továbbképzését, az IKT technológiák alkalmazására. A 3. prioritás elérését biztosító konkrét intézkedéseket vizsgálva megállapítható, hogy a humánerőforrás-fejlesztéssel, szakemberképzéssel és továbbképzéssel foglalkozó szakmai szervezetek a régióban még nem fejlesztettek olyan projekteket, amelyek illeszkednek a célok eléréséhez. A közoktatás humánerőforrás-bázisának megújítása és a régiós igényekhez illesztése még nem jelent meg projekt-szinten. 3.1. intézkedés: A pedagógusok szakmai fejlesztése és ismereteinek bővítése Az intézkedés célja, hogy megteremtse a pedagógusképzés- és továbbképzés komplex, egymással összefüggő, egymásra épülő, egymással átjárható szerkezetének és tartalmának a rendszerét. Ehhez több oktatáspolitikai, oktatásirányítási és szakmai feladat megtervezése és végrehajtása szükséges. A cél megvalósítását szolgáló eszközök a pedagógusképzés- és továbbképzés egységes rendszerré szervezése, és ez alapján a szakmai koncepció elméleti és gyakorlati kidolgozása, szakmai és társadalmi vitája, valamint a képzési tananyagok, tankönyvek fejlesztése és elterjesztése a pedagógusképzést folytató intézmények oktatói szakmai együttműködésének igénybevételével, kutatásainak támogatásával. A pedagógusképzéshez- és továbbképzéshez kapcsolódó szociológiai kutatások feltételeinek javítása. 3.3. intézkedés: A kor elvárásaihoz illeszkedő kompetenciák elmélyítésének elősegítése Az esélyegyenlőség elvének minél szélesebb körű megjelenésével a speciális nevelési igényű tanulókat oktató befogadó intézmények pedagógusait továbbképzések keretében szükséges megismertetni az integrációra felkészítő akkreditált programokkal. 4. prioritás: A közoktatási rendszer irányítási struktúrájának javítása a jelentkező igényekhez illeszkedően A közoktatás-fejlesztési koncepció egyik legfontosabb célterülete az irányítási struktúra fejlesztése, amin belül az oktatási bázis irányításának fejlesztése, a szakértői hálózat kialakítása, innovativitásának erősítése, az egyének és szervezetek innovációs képességének javítása szerepel. Ehhez kapcsolódva a speciális oktatási célok megvalósítása, a szakképzés, az át- és továbbképzés koordinációja és az aktív munkaerő-piaci politikák integrált irányítása is megjelenik, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott foglalkoztatási szerkezet érvényesülését. 4.3. intézkedés: A régió közoktatási szakember-bázisának és koordinációjának fejlesztése 38

A Stratégiai Terv (V.) az (5.) „A közoktatás-fejlesztés támogató alrendszereinek fejlesztése” fejezeten belül külön (5.3.) alfejezet rendel a régióban zajló pedagógusképzés- és továbbképzés vizsgálatára. Ennek főbb megállapításai az alábbiak: A regionális közoktatás előtt álló kihívásokra adandó válaszok egyik kiemelt területét kell, hogy jelentse a pedagógusok mesterségbeli tudásának és szakmai kompetenciáinak fejlesztése és a tanári kompetenciák jelentős mértékű növelése. Ennek során jelentősen fel kell gyorsulnia a pedagógus szakma professzionalizálódásának, amely megjelenik egyrészről a szakmával szemben támasztott követelmények növekedésében és a regionális elvárásokhoz illeszkedő ismeretek adaptációs képességében. Ezek elmaradása, vagy az ezekkel kapcsolatos késlekedések a regionális stratégiában megfogalmazott célkitűzések teljesíthetőségét kérdőjelezik meg. A régióban jól szervezett keretek között folyik a pedagógus továbbképzések szervezése és lebonyolítása, amelyben a megyei pedagógiai intézetek és a hozzájuk kapcsolódó szakmai szervezetek jelentős feladatot vállalnak. A régió kiemelt feladata, hogy növelni kell a pedagógusok továbbképzésére és szakmai fejlesztésére szánt forrásokat, ezzel egy időben tovább kell erősíteni azokat a mechanizmusokat, amelyek garantálják ezek minőségét és szakmai relevanciáját. A szakértőkkel folytatott interjúk tapasztalatai: A szakértőkkel készített interjúk megerősítették a dokumentumokból kiolvasottakat ! A Közép-dunántúli régióban régiós tervezési alapdokumentumok (OP, AT), valamint az ezek alapján a kiírt pályázatok alig vannak köszönőviszonyban a régiós közoktatás-fejlesztési stratégia alapelveivel, céljaival, prioritásaival és intézkedéseivel. A régiós ÚMFT-tervezés és a régiós közoktatás-tervezés között koherencia csak nyomokban mutatható ki, nem kis részben annak köszönhetően, hogy a régiós fejlesztési ügynökség az infrastruktúrafejlesztésre vonatkozó fenntartói igények kielégítésén túl nem mutatott érzékenységet az országos (és régiós) közoktatás-ágazati fejlődési irányok és trendek iránt. Mindez láthatóan is a pályázatok kiírására vonatkozó RFTdöntésekben akkumulálódott. Összefoglalva megállapítható, hogy a Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának elképzelései korrekt módon adekvátak a régió problémáival és lehetséges közoktatás-fejlesztési irányaival. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a régiós közoktatástervezés és a régiós ÚMFT-tervezés korrekt munkakapcsolatának hiánya miatt mindezek nem épültek be a régiós akciótervekbe és pályázatokba. Az elmúlt évek országos oktatáspolitikájának szinte csak az infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozó elemei találhatók meg ugyanis a régiós ÚMFT-dokumentumok többségében. Mindezek látható következménye, hogy a közoktatás-szakmához alig értő fenntartók igényeit az RFT csak a szűken vett infrastrukturális fejlesztésekkel kívánta kielégíteni – a közoktatás-szakma viszonylag jól artikulált szándékai ellenére – tágabb tervezési kontextusokra nem törekedtek.

2.6. A tényeken alapuló policy-formálás nyomainak megjelenése a közoktatási stratégiában A stratégiában alkalmazott információs háttér lényegében megalapozott, a társadalmi-gazdasági és oktatási adatok, indikátorok, mutatók használata viszonylag sokrétű, de nem teljes körű. Az adatok többségükben eredetileg a kistérségi fejlesztési tervekből, a KIR-STAT 2005. adatbázisából, és a Kompetenciamérés 2004. (SuliNova Kht.) összesítő anyagból származnak.

39

Ezek az adatok a kistérségi fejlesztési tervekből származók kivételével teljes mértékben autentikusak, jól támasztják alá a stratégia megállapításait, és illeszkednek a stratégia szerkezetéhez. A stratégia tényeken keresztüli megalapozottságának, illetve igazolásának néhány mennyiségi mutatója: Információs háttér mennyiségi nyomai Ábrák száma Táblázatok száma Összesen Mellékletek Fő adatforrás

Adatforrások jellege Időintervallum Domináns időintervallum Melléklet hossza

tendenciák 15 db 29 db 44 db 15 db kistérségi fejlesztési tervek KIR-STAT 2005. Kompetenciamérés 2004. (SuliNova Kht.) többségük átvett adat 1991-2005. 2000-2005. 21oldal

Forrás: Közép-dunántúli Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013. (2006.), saját összeállítás

Összesen 29 (szöveges részben: 9 + mellékletekben: 20) táblázat és 15 (szöveges részben: 13 + mellékletekben: 2) ábra szerepel a teljes anyagban, amely egy 92 oldalas dokumentum. Ebből a 15 melléklet, amely két pontját kivéve táblázatokat tartalmaz, 21 oldalas. A mellékletek előtti 71 oldalas szövegrészben összesen tehát 9 táblázat és 13 ábra található. Az adatforrások között a leggyakoribb a kistérségi fejlesztési tervek, a KIR-STAT 2005., és a Kompetenciamérés 2004. (SuliNova Kht.). Az információs tényadatok döntő többsége változásokat bemutató trendorientált táblázat vagy ábra. A stratégia néhány adat esetében 1991-ig is visszanyúlik, de a domináns időintervallum a inkább a 2000-2005. közötti időszak. A felhasznált adatbázis összetétele és szerkezete lényegében lehetővé teszi, hogy az 1991-től 2005-ig terjedő időszakra vonatkozóan átfogó kép alakuljon ki a Közép-dunántúli régió közoktatási helyzetének alakulásáról, a közoktatást befolyásoló demográfiai és társadalmi-gazdasági folyamatokról. A helyzetelemzésben szereplő adatok nem öncélúak, döntő többségük a tartalomhoz szorosan kapcsolódik. Ugyanakkor a közoktatási ágazat régió-specifikus problémáinak egy részéről az adatok hiányoznak, vagy nem teljes körűek (pl. lemorzsolódás, veszélyeztetettek, sajátos nevelési igényűek, hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, kollégium és diákotthon, családtámogatások …), így a fejlesztési elképzelések (célok, feladatok) egy részének adatháttere is csak részlegesen megalapozott. A Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában a tényeken alapuló policy-formálás nyomainak megjelenése helye és formája a 6. számú mellékletben került ismertetésre.

40

3. A közoktatásnak szánt szerep a régió fejlesztésében E fejezet arra keres választ, hogy a régió komplex fejlesztésében milyen szerepet szán a közoktatásnak, hol és milyen súllyal jelenik meg, mennyire épültek be a közoktatás-fejlesztési stratégiában megjelölt célok a 2007-2013. közötti fejlesztési időszakot megalapozó releváns programokba, különösen a regionális vonatkozásúakba.

3.1. ROP alapdokumentumok, átfogó régiós célok, fejlesztési keretek, feladatok A regionális fejlesztési célok rendszerét a 2007-ben elfogadott „Közép-dunántúli Operatív Program 2007-2013.”, illetve a „Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv 2007-2008. 5. prioritás Humán közszolgáltatások fejlesztése” és a „Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv 2009-2010. 5. prioritás Humán közszolgáltatások fejlesztése” dokumentumok alapján lehet áttekinteni.

„Közép-dunántúli Operatív Program 2007-2013.” A Közép-dunántúli Operatív Program a 6 magyar konvergencia-régió egyikeként elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 5. Területfejlesztés prioritásának megvalósítását támogatja. A régió 2007-2013. közötti időszakra szóló fejlesztési szükségleteit ugyanakkor a régió programja és az ágazati operatív programok együttesen törekszenek kielégíteni. A Közép-dunántúli Régió Operatív Program átfogó célja, hogy a régió a gazdasági és társadalmi innováció, az állandó megújulás elemeinek hatékony alkalmazásával a magyar régiók közötti kiváló gazdasági helyzetét és jövedelem-termelő képességét megőrizze. Az átfogó cél elérését öt specifikus fejlesztési cél támogatja: - innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása, - a régió turisztikai potenciáljának gazdagítása, - a régió városhálózatának fenntartható fejlesztése, - regionális kohézió erősítése települési, környezeti és közlekedési infrastrukturális beruházásokon keresztül, - hatékony és megújulni képes humánerőforrás háttér kialakítása. A régió Operatív Programja hozzájárul a Balaton komplex program megvalósításához, valamint a Székesfehérvár-Veszprém városok által alkotott fejlesztési pólus fejlesztéséhez. A Közép-dunántúli operatív program alapszerkezetét a következő prioritások határozzák meg: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés (a teljes támogatás mintegy 15,50 %-a) E prioritás a Közép-dunántúli régió nemzetközi versenyképességének erősítését célozza oly módon, hogy előtérbe helyezi az innováció-orientált és a fenntartható fejlődés elveinek is megfelelő gazdaságfejlesztési folyamatokat. A prioritás fő célja a hozzáadott értéket teremtő stratégiai működő tőke bevonása és a kis- és középvállalkozások minél erőteljesebb dinamizálása. 2. prioritás: Regionális turizmusfejlesztés (a teljes támogatás mintegy 22,70 %-a) E prioritás célja, hogy a regionális idegenforgalom komplex és integrált fejlesztése révén javítsa a Közép-dunántúli régió, mint idegenforgalmi célpont piaci helyzetét. A prioritás 41

legfontosabb fejlesztési irányai: a térség idegenforgalmi látványosságainak és kínálatának fejlesztése, az idegenforgalmi és szabadidős szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése, a klaszterek támogatása, a regionális és a helyi idegenforgalmi létesítmények integrált fejlesztése, és a marketingszolgáltatások. 3. prioritás: Fenntartható településfejlesztés (a teljes támogatás mintegy 14,30 %-a) E prioritás célja a régió településeinek hálózatszerű fejlesztése a gazdaság megújítása révén. A prioritás két legfontosabb fejlesztési iránya a városközpontok új élettel való megtöltése és a leromlott vagy leromlástól fenyegetett városi lakóterületek rehabilitációja. 4. prioritás: Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrafejlesztés (a teljes támogatás mintegy 29,84 %-a) E prioritás a megközelíthetőség javítását, valamint élhetőbb települési környezet megteremtését célozza. Kiemelt célja továbbá a Duna és Balaton partján található természeti értékek és köztulajdonban lévő létesítmények védelme az omlásveszély kockázatának csökkentésével. A prioritás legfontosabb fejlesztési irányai: a 4 és 5 számjegyű regionális utak, a helyi közlekedés, a kerékpárút-hálózat és a szennyvízkezelés fejlesztése, valamint a vízrendszerek rekonstrukciója. 5. prioritás: Humáninfrastruktúra-fejlesztés (a teljes támogatás mintegy 14,06 %-a) E prioritás célja a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben ma még erőteljesen megmutatkozó területi és minőségi különbségek mérséklése. A prioritás legfontosabb fejlesztési irányai: az óvodák, az általános és középiskolák, az egészségügyi infrastruktúra (prevenció, rehabilitáció és geriátria) és a szociális infrastruktúra fejlesztése, valamint intézményi fejlesztések. 6. prioritás: Technikai segítségnyújtás [a teljes támogatás mintegy 3,60 %-a) A program megvalósításához technikai segítségnyújtás jár. Pénzügyi támogatás nyújtható az irányításra, a monitoringra és az ellenőrzésre. A Humáninfrastruktúra fejlesztés (5.) prioritási tengely fő célja a különböző humán infrastruktúra elemek (és a kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztés típusú nem szigorúan infrastrukturális fejlesztés típusú támogatások) fejlesztésének egy helyen kezelésével, hogy elősegítse a térségi szinten összehangolt fejlesztéseket, hozzájáruljon a tudáshoz és minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférési esélyek területi szintű kiegyenlítéséhez. Közvetlen célok: • a közoktatás fejlesztése, az alapvető tudáselemek megszerezhetőségében meglevő minőségi és területi egyenlőtlenségek oldása, • egy korszerű és hatékonyan működő egészségügyi és szociális ellátórendszer kialakulásához való hozzájárulás, mely az intézményrendszer szolgáltatáskínálatához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztése mellett magában foglalja az egészséges életmód elsajátítását célzó képzések, valamint egészségügyi rehabilitációs és prevenciós technikák támogatását is, • a közszolgáltatások (költséghatékony és fenntartható módon történő) hozzáférhetővé tétele a régió településein. A KDOP e prioritáshoz kapcsolódó tanulási környezet támogatására irányuló fejlesztéseivel hozzájárul a közoktatási reform fő céljainak megvalósulásához, így az oktatási eredményesség javításához (versenyképes tudás, oktatási egyenlőtlenségek mérséklése), a közoktatás minőségének (hatékony és befogadó közoktatási rendszer) és struktúrájának megújításához és a minőségi közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez is. A prioritási tengely a régió egész területére koncentrál. Előnyt élveznek az ellátáshiányos települések, térségek azzal, hogy a fejlesztés térségi összhangon kell, hogy alapuljon a fenntarthatóság és hatékony forrásfelhasználás érdekében. 42

A KDOP által elvégzett SWOT-elemzés természetszerűen tartalmaz megállapításokat a régió humáninfrastruktúrájára, így a közoktatási ágazathoz kapcsolódóan is (ezek koherensek az RKFS-ben található megállapításokkal: ERŐSSÉG:

LEHETŐSÉG: GYENGESÉG:

VESZÉLY:

- A népesség korösszetétele országos összehasonlításban kedvező, az átlagosnál magasabb a fiatal és az aktív korcsoportok aránya. - Jó adottságú közoktatási hálózat és egyéb képzési intézmények jellemzők. - A modern és fejlett technológiai megoldásokat, technikákat alkalmazni tudó humán erőforrás igénye megnő. - A közoktatás infrastruktúrája sok településen leromlott. - Az IKT kiépítettsége és hozzáférhetősége (infrastrukturális oldalról (jelentős egyenlőtlenségeket mutat. A fizikai akadálymentesítése kezdetleges. - A közintézmények többsége esetében az akadálymentesítés nem megoldott. ---

„Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv 2007-2008. 5. prioritás: Humán közszolgáltatások fejlesztése” A KDOP AT 2007-2008. a prioritás tartalmát az alábbiak szerint nevesítette: „A közoktatás fejlesztése, az alapvető tudáselemek megszerezhetőségében meglevő minőségi és területi egyenlőtlenségek oldása” „Egy korszerű és hatékonyan működő egészségügyi és szociális ellátórendszer kialakulásához való hozzájárulás, mely az intézményrendszer szolgáltatáskínálatához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztése” „A közszolgáltatások – költség-hatékony és fenntartható módon történő – hozzáférhetővé tétele a régió településein” Az AT alábbi támogatási konstrukciója érintette alapvetően a közoktatási ágazat fejlesztését: 5.1.1. Közoktatási infrastrukturális fejlesztés A nyílt kétfordulós eljárás keretében e célra biztosított vissza nem térítendő 90 %-os támogatási keret összege 10,491 milliárd forint (ebből az első körben 9,64 milliárd Ft került kiosztásra), melyre közoktatási intézmények és fenntartóik pályázhattak 20-1200 millió forintos keretöszszegen belül. A konstrukció létjogosultságát indokolja, hogy a felmérések és a 2004-2006. közötti időszakra vonatkozó tapasztalatok is alátámasztják a rendkívüli fejlesztési igényt a közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztésére vonatkozóan. A Közép-dunántúli Régión belül megtalálható területi és demográfia különbségek csökkentése érdekében, és így az esélyegyenlőség biztosítása miatt szükséges a helyi közösség számára meghatározó jelentőségű, jelenleg korszerűtlen infrastrukturális ellátottsággal rendelkező, óvodai nevelést elősegítő, valamint az alap- és középfokú oktatást elősegítő intézmények fejlesztése. A legtöbb intézményben csak korlátozottan biztosítottak a multimédiás eszközökkel támogatott oktatás feltételei. A legkomolyabb problémát az épületek és kiszolgáló létesítmények állaga okozza. Az alkalmazott és elavult építési technológia sok esetben nem, vagy csak aránytalanul magas ráfordítással teszi lehetővé a meglévő épületállomány felújítását, melyet a fenntartók önerőből nem képesek kigazdálkodni. Az épületállomány túl előtérbe kell helyezni az aka-

43

dálymentesítést és az udvari eszközök és játékok, kötelező aulák, tornacsarnokok, tornaszobák, étkezőhelyiségek előírásokhoz illeszkedő biztosítását. A támogatható tevékenységek köre kiterjed a közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei infrastrukturális fejlesztésének keretében az épületek felújítására, korszerűsítésére, bővítésére Az e körben érintett intézménytípusok: az óvoda, az általános iskola, a szakiskola, a gimnázium, a TISzk-en kívüli szakképző intézmény, az alapfokú művészetoktatási intézmény, a gyógypedagógiai és a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény. A támogatható konkrét tevékenységek közül a konstrukció az alábbiakat nevesítette: az épületek fizikai állagának javítása, műszaki színvonalának emelése, tornatermek és tornaszobák kialakítása, többfunkciós épületek és terek kialakítása, bölcsődei résszel való bővítése, stb. A támogatható tevékenységek körébe tartozik továbbá a közoktatási intézmények diákotthonának, kollégiumának bővítése, felújítása, korszerűsítése is. A támogatás célja a közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra és eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. A KDOP-ből megvalósuló tevékenységek célja, hogy a nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésén keresztül csökkentse az oktatás minőségében meglévő területi különbségeket, megteremtse az egészséges környezet és a hatékony nevelés-oktatás infrastrukturális feltételeit, biztosítsa a 21. század iskolája programnak megfelelően a minőségi oktatáshoz való kirekesztés nélküli hozzáférést. Kiemelt célja a konstrukciónak az integrációs oktatásnevelés elősegítése a hátrányos helyzetű gyermekek / tanulók esetében, különös tekintettel azokra a településekre, amelyeken magas a hátrányos helyzetű csoportok és a roma lakosság aránya. A konstrukcióban rögzített kötelező elemek az alábbiak: - a meglévő intézmények törvényi kötelezettség alapján történő projektarányos akadálymentesítése, - a hosszú távú fenntarthatóság bemutatása demográfiai és kihasználtsági mutatókkal, - a fejlesztés kistérségi összhangjának megléte, - az infrastrukturális fejlesztéshez kapcsolódó tartalomfejlesztés (kötelező részvétel a TÁMOP tartalomfejlesztési forrást biztosító pályázatán) Részben érinti a közoktatási ágazatot az AT alábbi konstrukciója is: 5.3.1. Közszolgáltatások elérését segítő önkormányzati informatikai rendszerek E 2009-re tervezett (támogatási keretet nem tartalmazó) konstrukcióra az olyan intézményfenntartók lettek kedvezményezettként megjelölve, amelyek az óvoda, az alapfokú iskola, a középiskola, a szociális- gyermekvédelmi- egészségügyi alap és szakellátás, önkormányzati ügyfélszolgálat feladat valamelyikét is ellátják. Ennek keretében tervezett az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program által kiadott ASP rendszerekhez való rácsatlakozás támogatása.

„Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv 2009-2010. 5. prioritás: Humán közszolgáltatások fejlesztése” (2009.08.19.) A DDOP AT 2009-2010. a prioritás tartalmát az alábbiakban határozta meg: „a közoktatás fejlesztése, az alapvető tudáselemek megszerezhetőségében meglévő minőségi és területi egyenlőtlenségek oldása; korszerű és hatékony egészségügyi és szociá44

lis ellátórendszer kialakítása, a közszolgáltatások – költséghatékony és fenntartható módon történő – hozzáférhetővé tétele a régió településein, akadálymentesítés az önkormányzati szolgáltatások elérhetősége érdekében” Az Akcióterv először elfogadott (2008.12.11.) változatában a továbbiakban rögzíti, hogy a prioritás tartalmában megfogalmazottak ellenére az „5.1.1. Közoktatási infrastrukturális fejlesztés” konstrukció a 2009-2010. években nem indul. Az Akcióterv másodszor elfogadott (2009.08.19.) változatában ennek következményeként már szerepelt e konstrukció is, változatlan prioritás-tartalommal. Az Akciótervben rögzítettek szerint az egyfordulós eljárás keretében e célra biztosított vissza nem térítendő 90 %-os támogatási keret összege 1,47 milliárd forint, melyre közoktatási intézmények és fenntartóik pályázhattak 20-300 millió forintos keretösszegen belül. A támogatási konstrukció azzal indokolta az AT, hogy a régiós belül tapasztalható területi és demográfiai különbségek csökkentése érdekében, és így az esélyegyenlőség biztosítása miatt szükséges a helyi közösség számára meghatározó jelentőségű, jelenleg korszerűtlen állapotú, illetve korszerűtlen infrastrukturális ellátottsággal rendelkező, óvodai nevelést elősegítő, valamint az alap- és középfokú oktatást elősegítő intézmények fejlesztése. A támogatás célja, hogy az oktatási intézmények célirányos támogatásán keresztül csökkentse a régión belül tapasztalható közoktatással kapcsolatos területi és minőségi különbségeket. További cél, hogy a fejlesztések a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező közoktatási intézmények közszolgáltatásainak hozzáférhetővé válásával erősítsék a régión belüli társadalmi kohéziót, esélyegyenlőséget, hosszú távú versenyképességet. Kiemelt cél az integrációs oktatás elősegítése a hátrányos helyzetű gyermekek esetében, valamint az óvodai férőhelyek bővítése. Ezt követően a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2009. október 30-i ülésén az alábbi 116/2009.(X.30.) számú határozatot hozta: „A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megtárgyalta „a KDOP-2009-5.1.1. Közoktatási infrastruktúra fejlesztése című pályázati kiírás feltételeinek meghatározásáról” szóló előterjesztést, melyben foglaltakkal egyetértve az alábbi döntést hozza: I. A Tanács elfogadja a KDOP 5.1.1. Közoktatási infrastruktúra fejlesztése konstrukció aktuális pályázati kiírásában megjelenítendő alábbi feltételeket: a. A KDOP-2009-5.1.1. Közoktatási infrastruktúra fejlesztése kiírás keretében a korábbi három intézménytípus (középiskola, általános iskola, óvoda) közül csak az óvodák fejlesztése támogatható. b. Az a pályázó szervezet, amely a KDOP-2007-5.1.1/2F vagy a KDOP-20085.1.1./2/2F kiírás keretében óvodafejlesztésre vonatkozóan támogatást nyert el, jelen kiírás keretében nem nyújthat be pályázatot. c. Egy pályázó szervezet a 2009. évi pályázati felhívás időszakában csak egy településen, csak egy feladatellátási hely fejlesztésére nyújthat be pályázatot. d. Támogatás intenzitás kapcsán 90%-os támogatásra legyen jogosult a pályázó, amennyiben az intézmény fejleszteni kívánt feladatellátási helye esetében a HH arány eléri a 25%-ot és van HHH óvodás is (az érintett település jegyzője által a feladatellátási helyre vonatkozóan kiadott nyilatkozat alapján), minden egyéb esetben a támogatási intenzitás 75%-ban kerül megállapításra. e. Az értékelési szempontrendszerben kerüljenek priorizálásra a magas HH és HHH arányú intézmények.

45

II. A Tanács utasítja a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatóját, hogy a döntésről a Regionális Operatív Programok Irányító Hatóságát és a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Irodáját értesítse.” Ennek megfelelően az egyfordulós, egyszakaszos pályázat kiírása 2009. december 22-én megjelent a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján, megemelt 1,98 milliárd forint keretösszeggel, 2010. április 30. beadási határidővel. Összegezve, a régió komplex fejlesztésében ugyan fontos szerepet szán a közoktatásnak, ez az 5. prioritás (Humán közszolgáltatások fejlesztése) keretei között jelentős súllyal jelenik meg. A közoktatás-fejlesztési stratégiában megjelölt célok közül elsősorban a tanulási környezetet támogató (alapvetően infrastrukturális) épültek be a 2007-2013. közötti fejlesztési időszakot megalapozó releváns programokba.

3.2. A nemzeti szintű humán és infrastruktúra fejlesztések közoktatási vonatkozásai (Dr. Csizmadia Zoltán Észak-magyarországi régióra vonatkozó esettanulmánya alapján)

Az átfogó regionális fejlesztés és a közoktatás-fejlesztés keretrendszerének humán és infrastrukturális elemeit a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007-2013 közötti időszakra megfogalmazott céljai, prioritásai és beavatkozásai alapján is érdemes vizsgálni.

Társadalmi Megújulás Operatív Program (2007-2013) A program specifikus céljai (2.2.) közül kettő lényegében azonos tartalmat fed le, mint a Közép-dunántúli régiós közoktatás-fejlesztési stratégia négy (a, c, e. h.) stratégiai célja: Egész életen át tartó tanulás elősegítése (2.2.4.) KDRKFS (IV. a.): a gyermekek és fiatalok fejlődésének, személyiségük gazdagodásának, az egész életen át tartó tanulásra és a társadalmi életben való aktív részvételükre történő felkészülés elősegítése a közoktatásban; Társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása (2.2.6.) KDRKFS (IV.c.): a szolidaritás és méltányosság elveinek érvényesülése, a magyar társadalom kohéziójának erősítése, a diszkrimináció elleni küzdelemben történő részvétel képességének és készségének kialakítása a közoktatásban résztvevők körében, KDRKFS (IV.e.): a versenyképes tudás megszerzésének alapjaként a foglalkoztatás bővülése (a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrálódásának elősegítésével), amelynek révén biztosítható a stabil, kiszámítható társadalom megteremtése, és amely révén elérhető egy kiegyensúlyozott társadalmi felelősség-megosztás kialakulása, KDRKFS (IV.h.): kiegyensúlyozott területi fejlődéssel a közoktatás terén is biztosítható, hogy a régió valamennyi állampolgára lakóhelyétől függetlenül hasonló eséllyel juthasson hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, javakhoz, és a régió valamennyi települése megmaradva, hagyományait megőrizve fejlődhessen a jövőben is. A program horizontális céljai (2.3.) közül szintén kettő lényegében azonos tartalmat fed le, mint a Közép-dunántúli régiós közoktatás-fejlesztési stratégia két (c, h.) stratégiai célja: Az esélyegyenlőség elősegítése (2.3.1.) 46

KDRKFS (IV.c.): a szolidaritás és méltányosság elveinek érvényesülése, a magyar társadalom kohéziójának erősítése, a diszkrimináció elleni küzdelemben történő részvétel képességének és készségének kialakítása a közoktatásban résztvevők körében, KDRKFS (IV.h.): kiegyensúlyozott területi fejlődéssel a közoktatás terén is biztosítható, hogy a régió valamennyi állampolgára lakóhelyétől függetlenül hasonló eséllyel juthasson hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, javakhoz, és a régió valamennyi települése megmaradva, hagyományait megőrizve fejlődhessen a jövőben is. A területi kohézió elősegítése (2.3.3.) KDRKFS (IV.h.): kiegyensúlyozott területi fejlődéssel a közoktatás terén is biztosítható, hogy a régió valamennyi állampolgára lakóhelyétől függetlenül hasonló eséllyel juthasson hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, javakhoz, és a régió valamennyi települése megmaradva, hagyományait megőrizve fejlődhessen a jövőben is. A prioritás tengelyek (3) közül a program harmadik prioritása (3.3.) „Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek” négy, ötödik prioritása (3.5.) „Társadalmi befogadás, részvétel” pedig két olyan beavatkozási területet fogalmaz meg, amelynek tartalma részben megegyezik a régiós közoktatás-fejlesztési stratégia több (a. e. f. g. h.) pontjában leírtakkal: A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása 3.3.1. KDRKFS (IV.a.) a gyermekek és fiatalok fejlődésének, személyiségük gazdagodásának, az egész életen át tartó tanulásra és a társadalmi életben való aktív részvételükre történő felkészülés elősegítése a közoktatásban. A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása 3.3.2 KDRKFS (IV.f.) a versenyképes tudás és műveltség növekedése a közoktatás révén, amely feltétele a tudáson alapuló gazdaság szerveződésében való sikeres helytállásnak. KDRKFS (IV.g.) az információs társadalom kiteljesedése, melynek révén biztosítható, hogy a társadalom valamennyi rétege számára elérhetővé váljanak a modern kor legfontosabb technológiai feltételei. A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban 3.3.3 KDRKFS (IV.h.) kiegyensúlyozott területi fejlődéssel a közoktatás terén is biztosítható, hogy a régió valamennyi állampolgára lakóhelyétől függetlenül hasonló eséllyel juthasson hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, javakhoz, és a régió valamennyi települése megmaradva, hagyományait megőrizve fejlődhessen a jövőben is. Területi szempontok (3.3.5.) KDRKFS (IV.h.) kiegyensúlyozott területi fejlődéssel a közoktatás terén is biztosítható, hogy a régió valamennyi állampolgára lakóhelyétől függetlenül hasonló eséllyel juthasson hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, javakhoz, és a régió valamennyi települése megmaradva, hagyományait megőrizve fejlődhessen a jövőben is. Beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok (3.5.2.) KDRKFS (IV.a.) a gyermekek és fiatalok fejlődésének, személyiségük gazdagodásának, az egész életen át tartó tanulásra és a társadalmi életben való aktív részvételükre történő felkészülés elősegítése a közoktatásban. A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében 3.5.3 KDRKFS (IV.e.) a versenyképes tudás megszerzésének alapjaként a foglalkoztatás bővülése (a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrálódásának elősegítésével), 47

amelynek révén biztosítható a stabil, kiszámítható társadalom megteremtése, és amely révén elérhető egy kiegyensúlyozott társadalmi felelősség-megosztás létrejötte. A Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési folyamatai szempontjából különösen jelentős szerepe van a TÁMOP-ban világosan megfogalmazott területi szempontoknak a harmadik prioritástengely kapcsán, mivel minőségi oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést gátolják az oktatási rendszerben tapasztalható területi különbségek. A program egyértelműen deklarálja, hogy „a közoktatásban jelen lévő szegregáció csökkentése és a szülői háttér tanulói előmenetelre gyakorolt negatív hatásának csökkentése célok a leginkább hátrányos helyzetű területeken élők helyzetének javítására irányuló beavatkozásoknak tekinthetők” (TÁMOP 2007-2013: 136.o). Oktatási-képzési szempontból a régió számára még a TÁMOP ötödik prioritástengelye is lényeges, amely a társadalmi befogadás, részvétel erősítését célozza meg. Az első két beavatkozási terület egyrészt a leghátrányosabb helyzetű térségek humán kapacitásának fejlesztését célozza meg főként az alacsony iskolai végzettségűek számára indítandó térség-specifikus foglalkoztatási és képzési programokkal, másrészt a gyermek és ifjúsági programokkal (beruházás a jövőnkbe) az iskolai lemorzsolódás csökkentése érdekében.

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007-2013 A TIOP átfogó célja az aktivitás növelése, a közszolgáltató intézményrendszer hatékonyságának és hosszútávon fenntartható működéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések biztosítása. A két specifikus cél, a humán infrastruktúra területi és hozzáférési egyenlőtlenségeinek csökkentése és javítása, illetve a humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése egybevág az Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának specifikus célrendszerével. A prioritás tengelyek között az első az oktatási infrastruktúra fejlesztés és azon belül is az iskolai rendszerű oktatás informatikai fejlesztése, amely infrastrukturális szempontból a regionális közoktatás-fejlesztési stratégia stratégiai célrendszerének mind a nyolc dimenzióját érinti. A TIOP-ban a célkitűzés fontosságának indoklása és a régiós közoktatási stratégia fejlesztési logikája igen hasonló: „az oktatás területén, csakis az 1. prioritási tengely fejlesztései által biztosítható, hogy a közoktatásban tanulók lakóhelyüktől, társadalmi helyzetűktől függetlenül ténylegesen egyenlő esélyeket kapjanak a munkaerőpiacra történő sikeres belépésre, és megszerezzék az alkalmazkodáshoz elengedhetetlen készségeket és kompetenciákat” (TIOP 20072013: 54.o). Az informatikai fejlesztések nem csak az informatikai készségek, hanem a többi kulcskompetencia fejlesztéséhez is szükséges infrastruktúrát is biztosítja. A TIOP ezen prioritásánál megfogalmazott konkrét fejlesztési célok listája a következő: - az IKT-készségek elsajátításához szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító infrastruktúra megteremtése; - a kompetencia-fejlesztést támogató, IKT-alapú infrastruktúra megteremtése; - az információs társadalomban nélkülözhetetlen életviteli kompetenciák elsajátítását támogató közösségi, szolgáltatási infrastruktúra megteremtése; - az elektronikus mérés-értékelés infrastruktúrájának megteremtése; - a közoktatás információs rendszerének fejlesztését segítő elektronikus adminisztrációs rendszer kiépítése; - a pedagógiai munkát támogató eszközrendszer kialakítása;

48

- a közösségfejlesztést, közösségi együttműködést, tartalomszolgáltatást támogató infrastruktúra kialakítása. Az alábbi táblázatban világosan látható a különböző programok szinergikus felfogása a közoktatás-fejlesztés területén. A TIOP ezekből kizárólag az eszközfejlesztés vonatkozásában releváns támogatási forrás, és jól látható a regionális operatív program jelentősége ebben a fejlesztési prioritásban. A közoktatás támogatásának „munkamegosztása” az operatív programokban TÁMOP

TIOP

A TÁMOP keretében végzett módszertani és tartalmi megújításához szükséges infrastruktúra. Épületek csoportmunkát, kollaborációt segítő, a közösségi foglalkozásokat támogató átalakítása. Bútorzat, felszerelés, egyéb eszközök, kiegészítők, csoportfoglalkozást támogató taneszközök beszerzése.

X

X X (a ROP-okból nem támogatott közoktatási intézmények)

X

IKT-fejlesztések fogadásához szükséges infrastrukturális háttér kialakítása.

IKT-eszközök beszerzése.

Módszertani és tartalomfejlesztés.

ROP-ok

X X (a TÁMOP 3. prioritási tengelye keretében támogatott non-profit intézmények és oktatási háttérintézmények) X

X (közoktatási intézmény)

X (közoktatási intézmények KMR területén)

Forrás: Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007-2013, 95.o.

49

4. A közoktatási stratégia kapcsolódása a fejlesztés-orientált, komplex regionális tervezéshez a Közép-dunántúli régióban Az eddigi pályázatok tapasztalatai; illeszkedés a közoktatási stratégiához és a régiós célokhoz; eltérések. Releváns pályázatok: TÁMOP 3.1.4/08/2 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” A TÁMOP 3.1.4 pályázat 2008. szeptember végén került kiírásra. 2009. december 1-ig a pályázati kiírás több alkalommal jelentősen módosult, ennek ellenére a 2009. tavaszi nyerteshirdetéskor még reménykedni lehetett abban, hogy a pályázat megvalósítására az intézmények fel tudnak készülni a 2009-2010. tanév kezdetére. Azonban a közbeszerzési törvény 2009. tavaszi módosítása a közbeszerzés alá eső szolgáltatások értékhatárának jelentős csökkentésével azt eredményezte, hogy a nyertes fenntartók többsége kénytelen volt közbeszerzést kiírni a továbbképzési és a tanácsadási feladatok megvalósítására. Mindez a közoktatásra most először rázúduló új feladat, a TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósítását jelentős mértékben megnehezítette, mert a közbeszerzések nyerteseit többnyire nem tudták kiválasztani a tanév kezdetére, és így a közoktatási intézmények jelentős része hónapokig külső segítség nélkül dolgozott a pályázattal. A Közép-dunántúli régióban egyébként 55 pályázat került beadásra 2.416 millió Ft támogatási igénnyel. Ebből az Irányító Hatóság által támogatásra ítélt pályázat 48 volt 2.097 millió Ft megítélt támogatási összeggel. 2009. év végéig 48 hatályos szerződés kötetett 2.097 millió Ft értékben, melyből 2009. év végéig 46 pályázónak 691 millió Ft már kifizetésre is került. Összesen 31 olyan pályázat van, amely egyidejűleg nyertese a ROP közoktatási infrastruktúrafejlesztést támogató pályázatnak is, és amely nemcsak az épületfelújítást valósítja meg ebben a tanévben, hanem a TÁMOP 3.1.4 pályázat Szolgáltatói kosarában előírt humánerőforrásfejlesztést is. TÁMOP 3.2.2/08/A/2 „Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás” A feladat ellátására 2 pályázat érkezet, összesen 1.100 millió Ft igénnyel. A nyertes pályázónak az Irányító Hatóság 501millió Ft-ot ítélt meg, melyre a támogatási szerződést is megkötötték. Ebből az összegből 2009. év végéig 175 millió Ft került lehívásra. A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet TÁMOP 3.2.2-08/A/2-2008-0004 nyertes pályázatát megvalósító projektirodájának neve: KÖRPI TÁMOP 3.2.2 Projektiroda (székhelye: Tatabánya, Mártírok útja 81/b.) A KÖRPI TÁMOP 3.2.2 pályázatát megvalósító projektiroda megkezdte a közoktatás fejlesztést támogató hálózat kiépítése a Közép-dunántúli régióban. Feladatuk: - a leendő referencia-intézmények minősítési eljárásának segítése, - az intézmények szakmai támogatása, szolgáltatások közvetítése és koordinálása, - a régió egészére kiterjedő hálózat (adatbázis) létrehozása az eredményes együttműködés, a hálózati tanulás megvalósulása érdekében. TIOP-1.1.1/07/1 "A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése" 50

A 2008-ban nyertes intézmények a mai napig (2010.) sem kapták meg végleges pályázati nyereményüket, mert központi közbeszerzés két alkalommal is (másodszor 2009.10.03-án) eredménytelenül zárult. 2009. októberben a pályázók kaptak egy értesítést, hogy minden bizonnyal megkapják a forrásokat, de nekik kell majd beszerezniük az eszközöket adott esetben közbeszerzéssel. 2009.12.23-án ugyanakkor megjelent a TIOP 1.1.1/07/1 jelű, „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” című pályázat módosított útmutatója és mellékletei is azon pályázók számára, akiknek pályázatát 2008-ban a közreműködő szervezet támogatásra érdemesnek ítélte, továbbá 2009. december 19-én levélben értesültek a támogatói okirat aláírásának feltételeiről Ezen kiírás keretében nyílik lehetőség a korábban benyújtott pályázat kiegészítésére. A módosított pályázati útmutatóban meghatározott mellékletek megfelelő formában és tartalommal történő benyújtása a támogatói okirat aláírásának a feltétele A pályázati adatlap kiegészítéseket tartalmazó kitöltő programja, kitöltési útmutatója 2010. január 15-től érhető el, a kalkulátor módosítására is ezt követően nyílik lehetőség. Minderre azért került sor, mert a TIOP-1.1.1./07.01 jelű pályázati konstrukció műszaki specifikációja megváltozott. A változás oka, hogy az eszközök beszerzésére 2010. évben kerül sor, amely évre már nem vonatkozik a Tisztaszoftver Program megállapodás, amely megfelelő upgrade alap esetén díjmentesen biztosította a számítógépekhez az operációs rendszert és az irodai alkalmazásokat a közoktatási intézmények számára. A megváltozott műszaki specifikáció alapján a pályázat kedvezményezettjeinek az eszközökkel együtt kötelező jogtiszta operációs rendszert és irodai alkalmazásokat is beszerezniük, amelyek meglétét a fenntartási időszak alatt, helyszíni ellenőrzés keretében, a Közreműködő Szervezet ellenőrzi Ez a késlekedés a többletköltségeken túl azért is problémás, mert a TÁMOP 3.1.4. pályázat nyertesei által fenntartott iskolákban, a 2009-2010. tanévben a tanítási órák legalább 25%-át IKT-eszközökkel támogatott óraként kellett volna megtartani. ROP infra pályázatok A KDOP „Közoktatási infrastrukturális fejlesztés” című pályázat eddig egy zárult le, két döntési körben, a második pályázatot 2009. december 22-én hirdették ki 2010. április 30. beadási határidővel. KDOP-2007-5.1.1/2F és a KDOP-2008-5.1.1/2F pályázatok által támogatott projektek döntő részében megkezdődtek a beruházások, illetve felújítások. Összesen 39 (31 + 8) pályázó – öszszesen 10.244 (8.267 + 1.977) millió Ft összeget pályázott meg. Közülük 37 számára ítéltek meg összesen 9.492 millió Ft támogatást. 2009. év végére 31 támogatási szerződés aláírására került sor, 8.081 millió Ft értékben és ez ideig 25 nyertes pályázó 2.456 millió Ft összegű támogatást már le is hívott. E pályázói körnek egyébként be kellett vállalniuk a TÁMOP 3.1.4 pályázat Szolgáltatói kosarában előírt humánerőforrás-fejlesztést is. Sok helyen jelent gondot, nehézséget a két pályázat egyidejű megvalósítása, és ráadásul mindez a tanév közben, a nevelési-oktatási feladatok megvalósítása közben zajlik. KDOP-2009-5.1.1. pályázatot 2009. december 22-én hirdették ki, összesen 1,98 milliárd Ft támogatási keretösszeggel. A KDOP infrastruktúra fejlesztési pályázatok és a régió tervezési dokumentumainak koherenciáját e tanulmány előző fejezetei már részletesen is kibontották.

51

5. Összegzés és javaslatok A záró fejezetben kiemeljük a régiós helyzetelemzés legfontosabb tanulságait és az ezekből levezethető problémákat, illetve azokat a javaslatokat, amelyek az elvégzett dokumentumelemzések és szakértői interjúk alapján körvonalazódtak. A Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája A Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának bevezetés és helyzetelemzés fejezetei a régióra jellemző adatokat tartalmaznak országos összehasonlításokkal, összességében jól érzékelhetőek a régió konkrét jellemzői, sajátosságai, a legfontosabb erősségei és hiányosságai. A stratégia készítői a régiós közoktatás-fejlesztési stratégia összeállításához meghatározó mértékben használták fel a kistérségi fejlesztési terveket. Sajnos a régióban nem volt egyértelmű törekvés a kistérségi fejlesztési tervek egységes módszertanának kialakítására, tanévenkénti felülvizsgálatukra (ez nem volt kötelező és kontrollált elem az infrastrukturális pályázatok során sem), és nem történt meg a közoktatási mikrotérségek régiós szintű feltárása sem, így nincs egyértelmű garancia arra, hogy az ezekből felhasznált adatok és információk valóságtartalma maradéktalan. A stratégia készítői e hibalehetőségeket párhuzamos adat és információ bázisok felhasználásával próbálták annulálni. A helyzetelemzésben az elemzett területek (intézménytípusok és feladatellátások) kiválasztása a közoktatási törvény logikáját követik. Ezek elemzésének mélysége a szükséges mértékben megalapozza a stratégiai célok megfogalmazását. A Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában a térség-specifikusság megjelenik a stratégia szinte minden elemében, de a területi szempontok prioritásként való érvényesítése, a „hálózatosodás” preferálásának szándéka a feltétlenül szükségesnél kisebb intenzitással került megfogalmazásra. Ezt feltehetően régióban determináns hagyományos megye / település térszemlélet megbontásának nehézségei indukálták. A közoktatási feladatellátás kistérségi és mikrotérségi vetülete elsősorban a prioritások szintjén kezelt fejlesztési törekvések és az összegyűjtött és a stratégiában is javaslatként megjelenített „projektjavaslatok” bemutatása során látható. Az ehhez kapcsolódó hálózatelvűséget azonban a stratégia csak kisebb jelentőségűként kezeli. A Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában a közoktatás gazdasággal illetve társadalommal való kapcsolata kiemelt hangsúllyal jelenik meg, és végig is vonul a dokumentumon. Az erősségek, a lehetőségek, a gyengeségek, a veszélyek, továbbá a jövőkép, a stratégiai elvek, a stratégiai valamint a középtávú fejlesztési célok, továbbá a prioritások szintjén kezelt fejlesztési törekvések (intézkedések) bemutatása során meghatározó mértékben jelennek meg a gazdaság és a társadalom igényei, szükségletei, az azokhoz való gyors alkalmazkodás biztosításának igénye. Az egyébként viszonylag sokrétűen leírt gazdaság-oktatás kapcsolati dimenzió értékelését jól segíti a Jövőképben markánsan megfogalmazott „innováció vezérelte tudás régiója” vízió, ami azonban a szükségesnél kevésbé bontja ki részletesen azon valós és főként konkrét régiós társadalmi-gazdasági szükségleteket, amelyekre a stratégia útján a közoktatásnak reagálnia kell. A stratégiában viszonylag egyértelműen és kiemelten jelenik meg hogy a hosszabb távon sikeres alkalmazkodás szempontjából az alap- és kulcskompetenciák kialakítása, az infokommunikációs technológia megismertetése és készségszintű használatának elsajátíttatása, illetve az 52

idegen nyelvtanítás fontosabb, mint a sokszor hektikusan megjelenő, az adott pillanatban éppen aktuális munkaerőpiaci igényekhez való mindenkori gyors alkalmazkodás. Amíg a térség-specifikusság, a gazdasági-társadalmi szükségletek és igények következetesen végigvonulnak a stratégián, a stratégiaalkotás összes komponensét érintve, addig a többi humán közszolgáltatás helye, szerepe és bekapcsolódása a közoktatás-fejlesztésbe már nem ilyen egyértelműen és alaposan dokumentált. A közoktatás-fejlesztési stratégia egészére igaz, hogy a vizsgált közszolgáltatások többségével csak részlegesen foglalkozik. Egyes közszolgáltatások természetüknél (pl. fenntartók) és a régió jellege miatt (szociális szféra) szinte mindenütt – de legább áttételesen – megjelennek a stratégiában, ugyanakkor közoktatás és például az egészségügy (mint szintén humán közszolgáltatás) kapcsolatának elemzése még nyomokban is alig fedezhető fel. Az egységes közszolgáltatási gondolkodás – amely a humánszolgáltatásokat (közoktatás, szakképzés, közművelődés és sport, egészségügy, foglalkoztatáspolitika) egységben értelmezi – csak nyomokban és áttételesen jelent meg a régiós tervezés során, így ez értelemszerűen még nem érhetett össze átfogó rendszerré sem annak ellenére, hogy e szándék a komplex programok, a koordinált tervezés szintjén már tetten érhető. A Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának elképzelései korrekt módon adekvátak a régió problémáival és lehetséges közoktatás-fejlesztési irányaival. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a régiós közoktatás-tervezés és a régiós ÚMFT-tervezés korrekt munkakapcsolatának hiánya miatt mindezek nem épültek be a régiós akciótervekbe és pályázatokba. Az elmúlt évek országos oktatáspolitikájának szinte csak az infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozó elemei találhatók meg ugyanis a régiós ÚMFT-dokumentumok többségében. Mindezek látható következménye, hogy a közoktatás-szakmához alig értő fenntartók igényeit az RFT csak a szűken vett infrastrukturális fejlesztésekkel kívánta kielégíteni – a közoktatásszakma viszonylag jól artikulált szándékai ellenére – tágabb tervezési kontextusokra nem törekedtek. A Közép-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájához felhasznált adatbázis összetétele és szerkezete lényegében lehetővé teszi, hogy az 1991-től 2005-ig terjedő időszakra vonatkozóan átfogó kép alakuljon ki a Közép-dunántúli régió közoktatási helyzetének alakulásáról, a közoktatást befolyásoló demográfiai és társadalmi-gazdasági folyamatokról. A helyzetelemzésben szereplő adatok nem öncélúak, döntő többségük a tartalomhoz szorosan kapcsolódik. Ugyanakkor a közoktatási ágazat régió-specifikus problémáinak egy részéről az adatok hiányoznak, vagy nem teljes körűek (pl. lemorzsolódás, veszélyeztetettek, sajátos nevelési igényűek, hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, kollégium és diákotthon, családtámogatások …), így a fejlesztési elképzelések (célok, feladatok) egy részének adatháttere is csak részlegesen megalapozott. A Közép-dunántúli régió vizsgált tervezési dokumentumai alapján az alábbiak rögzíthetők: „A Közép-dunántúli Operatív Program 2007-2013.” a régió komplex fejlesztésében kiemelt szerepet szán a közoktatásnak, ami indirekt módon az OP egészében megjelenik. A KDOP-n belül a Humáninfrastruktúra fejlesztés (5.) prioritási tengely fő célja, hogy a különböző humán infrastruktúra elemek (és a kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztés típusú nem szigorúan infrastrukturális fejlesztés típusú támogatások) fejlesztésének egy helyen kezelésével, elősegítse a térségi szinten összehangolt fejlesztéseket, hozzájáruljon a tudáshoz és minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférési esélyek területi szintű kiegyenlítéséhez. A KDOP e prioritáshoz kapcsolódó tanulási környezet támogatására irányuló fejlesztéseivel hozzájárul a közoktatási reform fő céljainak megvalósulásához, így az oktatási eredményesség javításához (versenyképes tudás, oktatási egyenlőtlenségek mérséklése), a közoktatás minősé53

gének (hatékony és befogadó közoktatási rendszer) és struktúrájának megújításához és a minőségi közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez is. A prioritási tengely a régió egész területére koncentrál. Előnyt élveznek az ellátáshiányos települések, térségek azzal, hogy a fejlesztés térségi összhangon kell, hogy alapuljon a fenntarthatóság és hatékony forrásfelhasználás érdekében. A Közép-dunántúli régió komplex fejlesztésében ugyan fontos szerepet szán a közoktatásnak, ez az 5. prioritás (Humán közszolgáltatások fejlesztése) keretei között jelentős súllyal meg is jelenik, de a közoktatás-fejlesztési stratégiában megjelölt célok közül főként csak a tanulási környezetet támogató (alapvetően infrastrukturális) célok épültek be a 2007-2013. közötti fejlesztési időszakot megalapozó releváns programokba. Ezért a régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának hatása a régiós fejlesztésekre (a stratégiakészítők szándéka ellenére) aligha nevezhető maradéktalannak. Javaslatok: Az elmúlt évek tervezési gyakorlata egyértelműen szükségessé teszi a régió közoktatási mikrotérségeinek feltárását (a Nyugat-dunántúli régióban megkezdett, de ott be nem fejezett feltáró munka tapasztalatainak felhasználásával), stabil hátteret biztosítva a hálózatelvű fejlesztés céltudatosabb és markánsabb folytatásához. Meg kell teremteni azt a régiós gyakorlatot, mely a hatékonyság, a minőség, az eredményesség és a tanulói esélyek növelése érdekében – főként az aprófalvas kistérségekben – elsődlegesen kiemelt mikrotérségi centrumok fejlesztésére koncentrálja a régiós közoktatás fejlesztési forrásokat, oly módon, hogy az biztosítja a még fenntartható, a mikrotérségi hálózatokhoz csatlakozó kistelepülési óvodák és kisiskolák megmaradását is. Meg kell teremteni a régióban a közoktatás érdekérvényesítő képességének növeléséhez a megfelelő szervezeti kereteket, és azt folyamatosan működtetni kell. Tovább kell fejleszteni a közoktatás szervezésében, működtetésében, fejlesztésében, szakmai támogatásában, döntéshozatali mechanizmusaiban a régiós szintet. Meg kell teremteni a fenntartói (alapvetően kistérségi többcélú társulási, szükség szerint mikrotérségi intézményfenntartó társulási és intézményfenntartó települési önkormányzati) szinten a felkészült tanügyirányítási döntéshozás személyi hátterét. A pedagógusképzés megújítása, a pedagógiai szakmai szolgáltatások és a pedagógiai szakszolgálatok fejlesztése érdekében erősíteni kell a közoktatási és a felsőoktatási szereplők közti kapcsolatokat.

54

Mellékletek 1. melléklet A régiós közoktatás-fejlesztési stratégia forrásdokumentumainak listája: • Az Oktatási Minisztérium középtávú fejlesztési stratégiája 2004. • Gyorsjelentés a 2005/2006. tanév közoktatási előzetes statisztikai adataiból • Központi Statisztikai Hivatal – Oktatási adatok 2005/2006 • KSH népesedési adatok 2006 • Oktatásfejlesztési program az NFT II-ben. Az Oktatási Minisztérium és a szakmai társadalmi szervezetek javaslatai (2007-2013) • Oktatási Statisztikai Évkönyv 2004/2005 • R-M-K – teleplista 2006. mód. • Intézményi listák és adatok – KIR-STAT adatbázis • Beszámoló az Oktatási és Közművelődési Iroda munkájáról 2002-2006 – Tatabánya • Közép-dunántúli regionális szakképzés-fejlesztési stratégia 2004-2006 • Regionális Fejlesztési Operatív Program 2004-2006 • Új Magyarország fejlesztési terv, Foglalkoztatás és növekedés 2007-2013 • 4/2006 (I. 26.) PM-BM e. r. – A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2006-ban egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról • Az 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról • Közép-Dunántúl gyógypedagógiai adatai 2004-2005 • Többcélú kistérségi társulások közoktatási feladat-ellátási, intézményműködtetési fejlesztési tervei • Megyei jogú városok beszámolói • Megyék közoktatási, feladat-ellátási, fejlesztési, működtetési tervei • Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács közoktatási infrastrukturális fejlesztési támogatások • Közép-dunántúli Régió Területfejlesztési programja • A régió kistérségeinek fejlesztési tervei • A NFH részére készült koncepcióhoz kiadott tematika alapján készített regionális helyzetelemzés 2004. november • Kompetenciamérés 2004. Bp. Értékelési Központ, SuliNova Kht. • A középiskolai munka néhány mutatója (OKI Kutatási Központ) Szerzők: Neuwirth Gábor, Horváth Dániel

55

2. melléklet Segédtáblázat a közoktatás-fejlesztési stratégia térségspecifikusságának megítéléséhez STRATÉGIAI TERV Középtávú prioritások és intézkedések

1.

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2.

Van térségi dimenzió, de csak mennyiségi vonatkozásban

Van térségi dimenzió, problémaorientált kezelés

Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén Kvalitatív jellegű indikátorok alkalmazására épülő minőség értékelési eszközök elterjesztése a régióban Az oktatási programok és módszertanok fejlesztése (idegen nyelv oktatása, IKT oktatás) Az oktatási tartalomfejlesztés és szolgáltatás kiszélesítése A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrálódásának elősegítése a közoktatáson keresztül módszertani újítások alkalmazásával és elterjesztésével

+ + + + +

A közoktatás regionális infrastruktúrájának és eszközrendszerének fejlesztése 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

A régió közoktatási intézményhálózatának racionalizációja: bővítés és rekonstrukció A többcélú kistérségi társulások, települések és intézmények közötti együttműködés támogatása és fejlesztése A befogadó oktatási intézményhálózat integrált fejlesztése a régióban Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése

+ + + +

A közoktatás humánerőforrás bázisának megújítása és a régiós igényekhez illesztése A pedagógusok szakmai fejlesztése és 3.1. ismereteinek bővítése A régióban felszabaduló pedagógusállo3.2. mány integrált átképzése A kor elvárásaihoz illeszkedő kompetenci3.3. ák elmélyítésének elősegítése

4.

Országos oktatáspolitika mechanikus leképezése

A régió közoktatási módszertanának és elméleti rendszerének megújítása 1.1.

3.

Üres, szlogenszerű megjelenítés

+ + +

A közoktatási rendszer irányítási struktúrájának javítása a jelentkező igényekhez illeszkedően A régióban található helyi-területi közok-

4.1. tatási szereplők menedzsment képességeinek fejlesztése A közoktatási információs és statisztikai 4.2. rendszer fejlesztése A régió közoktatási szakember-bázisának 4.3. és koordinációjának fejlesztése Az OKÉV közoktatással kapcsolatos tanácsadói, fejlesztési, irányítói értékelési 4.4. tevékenységének erősítése, a térségi tervezés kapcsolatrendszerének működő kiépítése

+ + +

+

Forrás: Közép-dunántúli Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013 (2006)

56

3. melléklet A regionális stratégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célok, prioritások és a gazdaság közoktatási témakörönként megvizsgált kapcsolatának összefoglalása

STRATÉGIAI TERV Középtávú prioritások és intézkedések

1.

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2.

Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén Kvalitatív jellegű indikátorok alkalmazására épülő minőség értékelési eszközök elterjesztése a régióban Az oktatási programok és módszertanok fejlesztése (idegen nyelv oktatása, IKT oktatás) Az oktatási tartalomfejlesztés és szolgáltatás kiszélesítése A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrálódásának elősegítése a közoktatáson keresztül módszertani újítások alkalmazásával és elterjesztésével

+ + + + +

A közoktatás regionális infrastruktúrájának és eszközrendszerének fejlesztése 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

A régió közoktatási intézményhálózatának racionalizációja: bővítés és rekonstrukció A többcélú kistérségi társulások, települések és intézmények közötti együttműködés támogatása és fejlesztése A befogadó oktatási intézményhálózat integrált fejlesztése a régióban Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése

+ + + +

A közoktatás humánerőforrás bázisának megújítása és a régiós igényekhez illesztése A pedagógusok szakmai fejlesztése és ismereteinek bőví3.1. tése A régióban felszabaduló pedagógusállomány integrált 3.2. átképzése A kor elvárásaihoz illeszkedő kompetenciák elmélyítésé3.3. nek elősegítése

4.

Van jelentős és direkt gazdasági dimenzió

A régió közoktatási módszertanának és elméleti rendszerének megújítása 1.1.

3.

Nincs jelentős gazdasági dimenzió

Van jelentős gazdasági dimenzió, de főként csak indirekt módon

+ + +

A közoktatási rendszer irányítási struktúrájának javítása a jelentkező igényekhez illeszkedően A régióban található helyi-területi közoktatási szereplők

4.1. menedzsment képességeinek fejlesztése

+

A közoktatási információs és statisztikai rendszer fejlesz-

4.2. tése

A régió közoktatási szakember-bázisának és koordináció-

4.3. jának fejlesztése

+ +

Az OKÉV közoktatással kapcsolatos tanácsadói, fejlesz-

4.4. tési, irányítói értékelési tevékenységének erősítése, a

+

térségi tervezés kapcsolatrendszerének működő kiépítése Forrás: Közép-dunántúli Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013 (2006)

57

4. melléklet A regionális stratégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célok, prioritások és a társadalmi rendszerek közoktatási témakörönként megvizsgált kapcsolatának összefoglalása

STRATÉGIAI TERV Középtávú prioritások és intézkedések

1.

Van jelentős társadalmi dimenzió, de csak indirekt módon

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2.

Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén Kvalitatív jellegű indikátorok alkalmazására épülő minőség értékelési eszközök elterjesztése a régióban Az oktatási programok és módszertanok fejlesztése (idegen nyelv oktatása, IKT oktatás) Az oktatási tartalomfejlesztés és szolgáltatás kiszélesítése A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrálódásának elősegítése a közoktatáson keresztül módszertani újítások alkalmazásával és elterjesztésével

+ + + + +

A közoktatás regionális infrastruktúrájának és eszközrendszerének fejlesztése 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

A régió közoktatási intézményhálózatának racionalizációja: bővítés és rekonstrukció A többcélú kistérségi társulások, települések és intézmények közötti együttműködés támogatása és fejlesztése A befogadó oktatási intézményhálózat integrált fejlesztése a régióban Az információs- és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése

+ + + +

A közoktatás humánerőforrás bázisának megújítása és a régiós igényekhez illesztése A pedagógusok szakmai fejlesztése és ismereteinek bőví3.1. tése A régióban felszabaduló pedagógusállomány integrált 3.2. átképzése A kor elvárásaihoz illeszkedő kompetenciák elmélyítésé3.3. nek elősegítése

4.

Van jelentős társadalmi dimenzió, problémaorientált kezelés

A régió közoktatási módszertanának és elméleti rendszerének megújítása 1.1.

3.

Nincs jelentős társadalmi dimenzió

+ + +

A közoktatási rendszer irányítási struktúrájának javítása a jelentkező igényekhez illeszkedően A régióban található helyi-területi közoktatási szereplők

4.1. menedzsment képességeinek fejlesztése

A közoktatási információs és statisztikai rendszer fejlesz-

4.2. tése

A régió közoktatási szakember-bázisának és koordináció-

4.3. jának fejlesztése

+ + +

Az OKÉV közoktatással kapcsolatos tanácsadói, fejlesz-

4.4. tési, irányítói értékelési tevékenységének erősítése, a

+

térségi tervezés kapcsolatrendszerének működő kiépítése Forrás: Közép-dunántúli Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013 (2006)

58

5. melléklet A közoktatás-fejlesztési stratégia komplex térségfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedése STRATÉGIAI TERV Középtávú prioritások és intézkedések

1.

ROP Akcióterv 2007-2009. közoktatási rész van azonos nincs nem

ROP Akcióterv 2009-2010. közoktatási rész van azonos nincs nem

ROP ROP társ. megújulás infrastruktúra iskolai közoktatási tartalom infrastruktúra van azonos van azonos nincs nem nincs nem

A régió közoktatási módszertanának és elméleti rendszerének megújítása 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

2.

Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén Kvalitatív jellegű indikátorok alkalmazására épülő minőség értékelési eszközök elterjesztése a régióban Az oktatási programok és módszertanok fejlesztése (idegen nyelv oktatása, IKT oktatás) Az oktatási tartalomfejlesztés és szolgáltatás kiszélesítése A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrálódásának elősegítése a közoktatáson keresztül módszertani újítások alkalmazásával és elterjesztésével

+

+

+

A közoktatás regionális infrastruktúrájának és eszközrendszerének fejlesztése 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

3.

A régió közoktatási intézményhálózatának racionalizációja: bővítés és rekonstrukció A többcélú kistérségi társulások, települések és intézmények közötti együttműködés támogatása és fejlesztése A befogadó oktatási intézményhálózat integrált fejlesztése a régióban Az információs- és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése

+

+

+

+

+

+ +

A közoktatás humánerőforrás bázisának megújítása és a régiós igényekhez illesztése 3.1. 3.2. 3.3.

A pedagógusok szakmai fejlesztése és ismereteinek bővítése A régióban felszabaduló pedagógusállomány integrált átképzése A kor elvárásaihoz illeszkedő kompetenciák elmélyítésének elősegítése

A közoktatási rendszer irányítási struktúrájának javítása a jelentkező igényekhez illeszkedően

4.

A

régióban

található

helyi-területi

4.1. közoktatási szereplők menedzsment 4.2. 4.3.

4.4.

képességeinek fejlesztése A közoktatási információs és statisztikai rendszer fejlesztése A régió közoktatási szakemberbázisának és koordinációjának fejlesztése Az OKÉV közoktatással kapcsolatos tanácsadói, fejlesztési, irányítói értékelési tevékenységének erősítése, a térségi tervezés kapcsolatrendszerének működő kiépítése

Forrás: Közép-dunántúli Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013 (2006)

59

6. melléklet A tényeken alapuló policy-formálás nyomainak megjelenése a közoktatási stratégiában Fejezet, melléklet I. 3. Településszerkezet II. 1.1.1. Óvodák 1.1.2. Általános iskolák 1.1.3. Alapfokú művészetoktatás 1.2. Középfokú oktatás 1.2.1. Gimnáziumok 1.2.2. Szakképző iskolák 1.2.3. Oktatás eredményessége, hatékonysága 2.1. Szakszolgálatok, szakmai szolgáltatás 3. Tárgyi feltételek 1. melléklet Települések nagyság szerinti összetétele a Közép-Dunántúlon 2. melléklet A Közép-dunántúli régió óvodáinak adatai 3. melléklet Óvodai ellátás kistérségenként 4. melléklet A Közép-dunántúli régió általános iskoláinak adatai 5. melléklet Általános iskolai tanulók kistérségenként 6. melléklet Művészetoktatás 7. melléklet Középfokú iskolákban tanulók száma 8. melléklet Gimnáziumok a régióban 9. melléklet Pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás ellátása regionális szinten, kistérségenként 10. melléklet Területfejlesztési tanácsok által támogatott fejlesztések 11. melléklet A Humán Erőforrás Operatív Program pályázatai keretében elnyert támogatások a Közép-dunántúli régió 12. melléklet Megyei jogú városok intézményhálózata 13. melléklet A tanulók régiónkénti átlagteljesítménye és hozott érték indexe 14. melléklet A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők száma és aránya 15. melléklet Nagyvárosok sorrendje a nyelvvizsgázók alapján

Forrás 1. melléklet szerint 2. 3. melléklet szerint 4. 5. melléklet szerint 6. melléklet szerint 7. melléklet szerint 8. melléklet szerint 12. melléklet szerint 13. 14. 15. mell. szerint

Kelt, idősor/ állapot 2006. 2005. 2005. 2005. 2005. 2005. 1991-1995. 2000-2004.

9. melléklet szerint 10. 11. melléklet szerint 4/2006.(I.26.) PM-BM együttes rendelet szerint

2006.

kistérségi fejlesztési tervek KIR-STAT

2005.

kistérségi fejlesztési tervek KIR-STAT

2005.

kistérségi fejlesztési tervek KIR-STAT

2005.

KIR-STAT

2005.

kistérségi fejlesztési tervek megyei jogú városok adatai KIR-STAT

2005.

kistérségi fejlesztési tervek

Kompetenciamérés 2004. Bp. SuliNova Kht. Kompetenciamérés 2004. Bp. SuliNova Kht. Kompetenciamérés 2004. Bp. SuliNova Kht.

1991-1995. 2000-2004. 1991-1995. 2000-2004.

Forrás: Közép-dunántúli Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013. (2006.)

60