KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 2790-5/2012.
Előadó:
Szigetvári Katalin
Tárgy:
Kemence, 2316 sz. 20 kV-os hálózat kiváltása a gyermektáborból, új hálózat építése a 2316 és 2314 sz. 20 kV-os leágazások között; előzetes vizsgálati eljárás
HATÁROZAT Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. (1132 Budapest, Váci út 72-74.; továbbiakban: Környezethasználó) megbízásából a JUKO Építőipari és Szolgáltató Kft. (2112 Veresegyház, Lévai u. 46.; Cg.: 13-09-084129; továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás után megállapítom, hogy a Kemence, 2316 számú 20 kV-os szabadvezeték kiváltásának és új hálózat építésének a 2316 és 2314 sz. leágazások között jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott jogerős engedély birtokában kezdhető meg. I. ALAPADATOK: 1. A tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: Kemence külterületén, a régi gyermektáboron keresztül halad az ELMŰ 20 kV-os szabadvezeték hálózata. Az átépítés során az érintett 20 kV-os szabadvezeték szakaszt a gyermektábor területéről kihelyezik. Az új hálózat a meglévő hálózat két pontját (oszlopát) oly módon köti össze, hogy a tervezett vezeték rövidebb, az oszlopok darabszáma csökken.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
2. A tervezett nyomvonal: A fejlesztés Kemence község külterületén történik. A bontandó nyomvonalhossz 444 m hosszúságú csupasz szabadvezeték (Kemence 0194, 0189, 0198/2, 0197, 0196/1, 0195/4, 0199/2, 0205/3, 0205/2, 0205/16, 0205/4, 0204/3 hrsz.-ú ingatlanokat érinti), a tervezett nyomvonal 275 m hosszúságú burkolt szabadvezeték (Kemence 0204/3, 0204/2, 0204/1, 0205/3, 0199/2, 0126/1 0127/1, 0193, 0198/2, 0194 hrsz.-ú ingatlanokat érinti). 3. Főbb műszaki adatok: A tervezett létesítmény pontos megnevezése: A tervezett vezeték névleges feszültsége: A 20 kV-os föld feletti szabadvezeték hossza: A 20 kV-os föld feletti szabadvezeték elrendezése: A 20 kV-os föld feletti szabadvezeték anyaga, keresztmetszete: A tervezett biztonsági fokozat:
20 kV-os szabadvezeték 22 kV kb. 275 m egysíkú (feszítő oszlopok – T1) egysíkú (tartó oszlopok – T2 és T3) 3x50 mm² BSZV (burkolt szabadvezeték) fokozott biztonságú, kettős felfüggesztéssel szerelt 14 m-es áttört gerincű vasbeton oszlopok B14/18 és B14/4 12,00 m 2,00 m
A tartószerkezetek anyaga és magasságuk: Pontos típusuk: Föld feletti magasságuk: Föld alatti magasságuk: A tervezett alapozások: Beton mennyisége az alapoknál Feszítő (1db): Befogott alap II. (B14-1800): Tartó (2db): Támlemezes (B14-400) A tervezett szabadvezeték által elfoglalt terület nagysága: Ebből az oszlopok által elfoglalt terület nagysága: A tervezett szabadvezeték biztonsági övezete:
~ 3,54 m³ ~ 546 m² ~ 1 m² ~ 1301 m²
Tervezett madárvédelem: A madarak áramütésének, vezetéksodronnyal való ütközésének elkerülése érdekében a tervben BSZV típusú burkolt vezetékkel építik ki a hálózatot, továbbá az oszlopok fejszerkezeteit madárvédelmi szempontból biztonságosan alakítják ki. A tervben szereplő burkolási módok - a feszültség alatt álló részek (pl. csupasz vezetéksodrony illetve ezzel fémesen kapcsolódó szerelvények) burkolása; a szigetelőkre madárvédő borítás felszerelése; a csupasz vezetéksodronyokon kiegészítő burkolat vagy egyes szerelvények esetén a szigetelősapka alkalmazása, - a földelt fém szerkezetek burkolása; kereszttartók esetén madárvédő papucs alkalmazása; burkolt kivitelű leesés-gátló alkalmazása. II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Táj- és természetvédelmi szempontból: -
A tárgyban nevezett szabadvezeték hálózat építése során a föld feletti létesítményeket madárvédelmi szempontból teljesen biztonságossá kell tenni, vagyis olyan műszaki megoldást kell találni, hogy a létesítményekre leszálló esetleg fészkelő madarakat sérülés 2
-
és/vagy áramütés ne érje, ezért minden tartóoszlopot valamilyen típusú támszigetelő rendszerrel (pl.: ENSTO, Megawatt MBR1 stb.) szigetelni kell. Amennyiben a beruházás lakott fehér gólya fészket érint, úgy a kivitelezés előtt értesíteni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, nem lakott fészek esetén a fészket és/vagy fészektartót az új oszlopra is fel kell helyezni. A munkálatok során kizárólag a meglévő utak használhatóak felvonuló útvonalnak. A munkálatok nem károsíthatnak, pusztíthatnak fokozottan védett vagy védett állat- és növényfajt.
Hulladékgazdálkodási szempontból: -
-
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. A kivitelezés során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró szelektív módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabály előírása szerint végzendő. III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK:
Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: A szakhatóság kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: A szakhatóság kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: A szakhatóság az alábbi kikötéssel adta meg hozzájárulását: A kivitelezés során bármiféle földmunkát csak régészeti megfigyelés mellett lehet végezni. A régészeti megfigyelés megtörténtét és eredményét jegyzőkönyvben dokumentálni kell. A jegyzőkönyvet a munka befejezését követő 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájához el kell juttatni. Fenti régészeti szakfeladatok elvégzésére a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (2000 Szentendre, Fő tér 2-5.) jogosult. Elvégzésükre a beruházónak szerződést kell kötnie a feltárási jogosultsággal rendelkező intézménnyel. Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága: A szakhatóság kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. Kemence-Bernecebaráti Községek Körjegyzője: A szakhatóság kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz.
3
IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (továbbiakban: Felügyelőség) hat példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS
A Környezethasználó megbízásából a Tervező előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a Kemence 2316 sz. 20 kV-os hálózat kiváltása a gyermektáborból, új hálózat építése a 2316 és 2314 sz. 20 kV-os leágazások között előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtásával. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 76. pontjában szerepel, azaz az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Környezethasználó a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség a Rendelet szerinti előzetes vizsgálati eljárást 2011. október 21. napján megindította, melyről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében - az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg – a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység telepítési helye szerinti Kemence-Bernecebaráti Községek Körjegyzőjének. Kemence-Bernecebaráti Községek Körjegyzője 334-8/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy a tervezett fejlesztés előzetes vizsgálati eljárásának megindításáról szóló közlemény kifüggesztése megtörtént. Az üggyel kapcsolatban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőséghez a Rendelet 3. § (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett.
4
A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 119562/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a beruházáshoz. A szakhatóság hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 50300-2/2011. számú és Hatóságunknál 2011. november 7-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Kemence, 2316 számú leágazás gyermektáborból való kiváltásának és új 20 kV-os hálózat építésének előzetes vizsgálati eljárásához. A megkereséshez csatolt, a Dual-Plan Mérnökiroda Kft. (2131 Göd, Luther Márton u. 6/A.) által DP-11/21 munkaszámon összeállított dokumentációt áttanulmányoztam, és megállapítottam, hogy az ELMŰ 20 kV-os szabadvezeték hálózata jelenleg Kemence külterületén, a régi gyermektáboron halad keresztül. A meglévő 20 kV-os szabadvezeték leágazás ezen szakasza kimaradt egy korábbi rekonstrukcióból, így átépítése indokolt, azonban Kemence Község Önkormányzatának kérésére az érintett szabadvezeték-szakaszt a gyermektábor területéről ki kell helyezni. Az átépítés során a meglévő nyomvonal kb. 444 m hosszon elbontásra kerül, míg az új hálózat hossza kb. 275 m lesz. A rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy az eljárás során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok nem merült fel, a 20 kV-os szabadvezeték leágazás kiváltása közegészségügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése zárja ki. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki.” Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága XIV-F-004/100061/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a beruházáshoz. A szakhatóság hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Kemence 2316 sz. 20 kV-os hálózat kiváltása a gyermektáborból, új hálózat építése a 2316 és 2314 sz. 20 kV-os leágazások között előzetes vizsgálati eljárásához kérte Igazgatóságunk 5
állásfoglalását a Dual-Plan Mérnökiroda Kft. által kidolgozott dokumentáció alapján. A dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett, néhány oszlopra kiterjedő vezetékbontás, illetve építés következtében elhanyagolható mértékben kell számolni az érintett termőtalajok időleges bolygatásával. Az irattári adatok alapján megállapítottam továbbá, hogy az építés során betartandó talajvédelmi előírásokat a kivitelezést megalapozó vezetékjogi engedélyezési eljárásban 2011. október 27-én, 22.2/11331/1-TO/2011 számon már rögzítettem. Mindezek miatt állásfoglalásomat feltétel nélkül adtam meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. r. 32/A § (1) bek. előírásai és a jogszabály 4. melléklete alapján adtam ki.” Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája XIV-P-001/266-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában az alábbi kikötéssel adta meg hozzájárulását: A kivitelezés során bármiféle földmunkát csak régészeti megfigyelés mellett lehet végezni. A régészeti megfigyelés megtörténtét és eredményét jegyzőkönyvben dokumentálni kell. A jegyzőkönyvet a munka befejezését követő 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájához el kell juttatni. Fenti régészti szakfeladatok elvégzésére a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (2000 Szentendre, Fő tér 2-5.) jogosult. Elvégzésükre a beruházónak szerződést kell kötnie a feltárási jogosultsággal rendelkező intézménnyel. A szakhatóság hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: „A beruházási területen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 10481 azonosító alatt nyilvántartott régészeti lelőhely található. Ezért a régészeti örökség védelme érdekében a beruházás földmunkáit régészeti megfigyelés mellett kell elvégezni. Az ennek során észlelt jelenségek indokolttá tehetik megelőző feltárás elvégzését. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19. § (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyetek lehetőleg el kell kerülni. A 22. § (1) bekezdés értelmében ha a beruházás, fejlesztés csak régészeti lelőhelyen valósítható meg, az általa veszélyeztetett régészeti lelőhelyen megelőző feltárást kell végezni. A Kötv. 22. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a régészeti érintettség mértékétől és a beruházási programtól függően régészeti megfigyelést írjak elő. A földmunkák közben végzendő régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 21. pont) feladata annak tisztázása, hogy a tervezett beavatkozás nem sért-e, semmisít-e meg vagy fed-e el régészeti objektumot. A beruházó költségviselését a Kötv. 19. § (3), valamint 23 § (1) bekezdése írja elő. A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézményről a Kötv. 20. § (2) bekezdése rendelkezik. Hozzájárulásomat a Korm. rendelet 2. sz. mellékletének A./ pontjában foglalt szakkérdések érvényesülése érdekében kikötésekkel adtam meg. A szakhatóság eljárását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a szabályozza. Hatáskörömet a Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésének a) pontja, illetékességemet az 1. sz. melléklet 4. pontja állapítja meg. A jogorvoslati lehetőségről a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága H-ERI/8721-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a beruházáshoz. A szakhatóság hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek.
6
A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tárgyi ügyben szakhatósági állásfoglalást kért Igazgatóságunktól. Az eljárás során megállapításra került, hogy a tervezett tárgyi létesítés nem érint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) hatálya alá tartozó területet és erdőgazdálkodási érdeket nem sért. A Kérelmező ügyfél (JUKO Kft.) a szakhatósági állásfoglalás eljárási díját megfizette. Szakhatósági állásfoglalásom a Ket. 44. §. (2) bekezdése és a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján hoztam meg. A hatóság hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rend.) 12. § (1) bekezdés, illetékességét a Korm. rend 2. számú melléklete állapítja meg.” Kemence-Bernecebaráti Községek Körjegyzője 102-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. A szakhatóság hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: „Körjegyzőségünkhöz 2012. 02. 06-án érkezett megkeresés alapján, mely a „Kemence, 2316 sz. 20 kV-os hálózat kiváltása a gyermektáborból, új hálózat építése a 2316 és 2314 sz. 20 kV-os leágazások között” előzetes vizsgálati eljárására vonatkozik a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 4. pontja szerinti jogkörömben eljárva az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: Az előzetes vizsgálati dokumentáció áttanulmányozása alapján megállapítható, hogy a tervezett új hálózat a mai követelményeknek megfelelő korszerű technológiai alkalmazásával történik. Jelentős környezeti hatások nem várhatók, így a környezeti hatásvizsgálat elkészítését nem tartjuk szükségesnek.” A Felügyelőség tárgyi eljárás kapcsán belföldi jogsegély keretében megkereste a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot (továbbiakban: Igazgatóság). Az Igazgatóság 3740/6//2011 iktatószámú levelében válaszolt a Felügyelőség megkeresésére. Az Igazgatóság az alábbiakat nyilatkozta: „A tervezett vezetékhálózat bontása és építése érinti 34/1997. (XI.20.) KTM rendelet értelmében a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képező országos jelentőségű védett természeti területet, a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet (továbbiakban: 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet) értelmében a Natura 2000 hálózat részeként a HUDI10002 kódszámú különleges madárvédelmi területet és a HUDI20008 kódszámú kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. A tervezett hálózatbontást természetvédelmi érdekből támogatjuk. A tervben szerepeltetett légkábeles megvalósítás esetén javasoljuk a légvezeték madárbarát kialakítását, az oszlopok és a légvezeték szigetelését. A légvezeték vasbeton oszlopait megfelelő színezéssel javasoljuk tájba illeszteni. A tervezett munkák kivitelezését kérjük vegetációs időn kívül elvégezni.” A Felügyelőség az Igazgatóság 3740/6/2011. számú táj- és természetvédelmi szempontból adott véleményét a természetvédelmi előírások meghatározásánál figyelembe vette. A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés 7
nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Vízvédelmi szempontból: A tervezési terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny terület. A kiviteli munkák az oszlopalapok környezetében elhanyagolhatóak, lokális jellegűek, a felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A tervezett tevékenység, bontás és vezeték építése, üzemeltetése vízhasználatot nem igényel, szennyvíz nem keletkezik. A terület vízgazdálkodására nincs hatással. A tervezett létesítmény építésével, üzemeltetésével, esetleges felhagyásával kapcsolatban a felszíni vizek állapotának veszélyeztetése nem várható. Felszíni vízvédelmi szempontból külön előírás nem szükséges. A tervezett beruházás során a talajt érő átmeneti károsodás kisebb rekultivációval és a növényzet regenerálódási képességével várhatóan rövid időn belül megszűnik. Levegő- és zajvédelmi szempontból: A tervezett távvezeték telepítésének időszakában a légszennyező anyag kibocsátását döntően a területen dolgozó munkagépek, és a területre érkező szállítójárművek belső égésű motorjaiból távozó füstgáz jelenti. A területen az alapok kiásása során szilárd anyag (por) kerül a környezeti levegőbe. A telepítés során, a területen mozgó gépjárművek légszennyezése a háttérszennyezést kimutathatóan nem változtatja meg. A tervezett távvezeték üzemelése semmiféle légszennyező anyag kibocsátással nem jár. A tervezési területen végzett tevékenységből származó légszennyező anyag kibocsátás nem okoz határértéket meghaladó légszennyezettséget, bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem létesül, ezért az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban a hatályos jogszabályokban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírásokon túlmenő külön előírás nem indokolt. A távvezeték létesítésének időszakában a munkagépek okoznak időszakos környezeti zajhatást. A telepítéshez kapcsolódó munkákat kizárólag a nappali időszakban végzik. A légvezeték üzemeltetése környezeti zajhatással nem jár. A tervezett tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete csak az egyes oszlopok szűk környezetére korlátozódik, védendő területet vagy létesítményt nem érint. A vezetéképítés korlátozott időtartamú zajhatását kivéve zajvédelmi szempontból nem minősül jelentős környezethasználatnak. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során elsősorban papír, műanyag és fa csomagolási hulladékok, kommunális hulladékok, eseti jelleggel veszélyes hulladékok, olajjal szennyezett törlőkendők, festék- és lakkhulladékok, fémhulladékok, kábel hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építés során a keletkező hulladékokat fajta szerint szelektíven gyűjtik, hulladék a helyszínen nem marad. Az üzemelés során a javítási, karbantartási feladatokat szakszerviz fogja végezni. A felhagyás során elsősorban bontásból származó beton hulladékok, valamint fém és egyéb elektromos hulladékok keletkezése várható, melyek gyűjtéséről, további kezeléséről a Környezethasználó gondoskodik.
8
A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelem: A távvezeték nyomvonala érinti a 34/1997. (XI.20.) KTM rendelet értelmében a DunaIpoly Nemzeti Park részét képező országos jelentőségű védett természeti területet, továbbá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a HUDI20008 jelű Börzsöny nevű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet és a HUDI10002 jelű Börzsöny és Visegrádi-hegység nevű különleges madárvédelmi területet (Natura 2000). A Felügyelőség megállapította, hogy az oszlopok létesítése nem jár a természetes növénytakaró károsodásával, az állatvilág számára a telepítési munkálatok átmeneti zavarást jelentenek. Egy távvezeték mindig hangsúlyos tájképi elemként jelenik meg, de a vizsgált terület jelenlegi létesítményei mellett a beruházás a természetes táj képét nem fogja olyan mértékben megváltoztatni, amely a létesítést kizárná. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 17. § (1) bekezdésének megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek, és területek kíméletével kell végezni. A létesíteni kívánt nyomvonalon védett madárfajok előfordulnak, ezért a Tvt. 7. § (5) bekezdése szerint („elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik”), az előzetes dokumentációban, valamint a természetvédelmi előírásban foglaltaknak megfelelően a madarak áramütés elleni védeleméről gondoskodni kell. A burkolt vezeték és szigetelő elemek alkalmazása garantálja az áramütés elleni védelmet. A dokumentáció szerinti létesítés az előírások betartásával természetvédelmi érdekeket nem sért. * A dokumentációban nem került – megjelölve, elkülönítve – ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a Rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. *
9
A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 67. § (2) bekezdése, a Rendelet 5. § (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében - a Ket. 71. § (1) bekezdésére és 72. § (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A tervezett villamos energia-hálózat kiépítéséhez vezetékjogi engedély szükséges. A vezetékjogi engedélyezési eljárás lefolytatására a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága rendelkezik hatáskörrel. A termőföld más célú hasznosítására irányuló engedélyezi eljárás lefolytatására az illetékes megyei kormányhivatal körzeti földhivatala, az erdőterület rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételi engedélyezési eljárás lefolytatására az illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága rendelkezik hatáskörrel. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. * A határozatot a Felügyelőség a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Kemence-Bernecebaráti Községek Körjegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. Az illetékes jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú mellékletének I/49. pontja alapján állapította meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. 10
A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Felügyelőség az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldi. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. február 23.
Dolla Eszter igazgató megbízásából:
Varga István s. k. irodavezető
11
