KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Tárgy: Tahitótfalu területén, a Szentendrei Duna-ág bal partján az 19,76 fkm szelvénynél tervezett Duna-menti árvízvédelmi beruházások létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás
Ikt. sz.:
KTVF: 49294-11/2010.
Előadó:
Horváth Kinga dr. Bálint-Mikolcsó Eszter Halász Péter Niedermayer József Krista Klaudia Koroknai Zsuzsa Köllő Orsolya Magyari Julianna Molnárné Ercsényi Márta Tőzsér Károly
HATÁROZAT A Tahitótfalu Község Önkormányzat (2021 Tahitótfalu, Kossuth Lajos u. 4.; a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából a SENEX Környezetgazdálkodási Kft. (9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6., a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a Tahitótfalu területén, a Szentendrei Duna-ág bal partján az 19,76 fkm szelvénynél tervezett Duna-menti árvízvédelmi beruházásoknak jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértéke 250 000 Ft, amelyet a Kérelmező lerótt.
A tevékenység csak jogerős vízjogi létesítési engedély, majd az ennek alapján elkészült létesítményre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg, melyet külön eljárásban a Felügyelőségtől kell beszerezni.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
I. A tervezett tevékenységet jellemző alapadatok A tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: A tervezett létesítmény célja, hogy Tahitótfalu árvíz által veszélyeztetett területeinek védelme megvalósuljon. Jelenleg a tahitótfalui közúti híd felett, a Szentendrei-Dunaág 19+900 fkm szelvényétől az első rendű árvédelmi fővonal nem folytatódik, szükség szerint eseti védekezést folytatnak a területek védelme érdekében. A tervezett védmű kiépítését követően, azt kiegészítve eseti védekezéssel, a tervezettek szerint megszüntethetők a települést érintő árvízi elöntések, jelentős árvízkárok lesznek megelőzhetőek, valamint minden valószínűség szerint csökkentené az önkormányzat árvízi kiadásait. A megépült létesítmény továbbá biztosítaná a folyamatos összeköttetést a Szentendrei-sziget és a Duna jobb partja között (árvíz idején is). A tervezett árvízvédelmi beruházás hozzájárul a település további fejlesztési lehetőségeinek megteremtéséhez, valamint az életminőség javulásához (árvízi elöntés csökkentése, zavartalan közműellátás biztosítása), és nem utolsó sorban elősegítené a szennyezéssel veszélyeztetett vízbázis védelmét. A tervezett új elsőrendű védvonal hossza mintegy 852 + 36 m, vagy – a „B” változat szerint 855 m. A tervezett árvízi fejlesztéssel az „A” változat esetén mintegy 12,5 ha, a „B” változat esetén kevesebb, mintegy 6,6 ha terület mentesíthető az árvízi elöntések alól. A tervezett elsőrendű árvédelmi mű „A” változata: Homogén földgát Töltés hossza Töltés legnagyobb magassága Koronaszélesség Rézsűhajlás, mindkét oldali Rézsűvédelem Védősáv szélessége Védősáv kialakítása Legnagyobb talpszélessége Beépítendő földmennyiség
Tervezett két oldali rámpa Tervezett kitérő Közműkeresztezések
Közvetlenül ármentesített terület Érintett földrészletek száma Tulajdonba veendő terület
852 m (+ 36m út a felső végén) 2,7 m 4,0 m 1:8 füvesítés 46 m 39351 m3 a töltéshez 18784 m3 talajcseréhez + 7900 m3 a mélyület feltöltéséhez 0+281 tkm és 0+534 és 0+773 tkm nincs 0+ 285,40 tkm DN160 KM PVC gravitációs vezeték 0+ 126 tkm 20 kV-os légvezeték és tartóoszlop 0 + 279,8 tkm DN160 KPE gáz gerincvezeték 0+ 287,4 tkm DN40 KPE fénykábel Szentendre-Vác gerincvezeték 12,5 ha 91 db 34 456 m2
2
A tervezett elsőrendű árvédelmi mű „B” változata: Mobilgát Mobil árvízvédelmi fal hossza Mobil árvízvédelmi fal legnagyobb magassága Védősáv szélessége Védősáv kialakítása
855 m 2,0 m
Mobil árvízvédelmi fal felülete
min. 10-10 m mindkét oldalon vízoldal: 10% eséssel, füvesítés védelem mentett oldal: 4 m szélességű aszfalt út, mellette 6 m széles füvesített padka 1317 m²
Beépítendő földmennyiség
7900 m3 a mélyület feltöltéséhez
Közműkeresztezések Közvetlenül ármentesített terület Érintett földrészletek száma Tulajdonba veendő terület
6,6 ha 54 db 18810 m2
Vízrendezési-árvízvédelmi megvalósíthatónak.
szempontból
a
tervezett
„A”
változatot
tartom
II. Előírások a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb engedélyek megszerzéséhez és a tevékenység végzéséhez Vízvédelem 1.
2.
3.
4.
5. 6. 7.
A tervezett árvízvédelmi mű létesítésével kapcsolatban a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben felsorolt mellékletek csatolásával a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől (a továbbiakban: Felügyelőség) vízjogi létesítési engedélyt kell kérni. A vízjogi létesítési engedélyezési tervben figyelembe kell venni, hogy a tervezett védmű alsó bekötési szelvényében (19+760 fkm) a tervnek megfelelően a MÁSZ értéke: 105,23 mBf, a felső bekötés szelvényében (~ 21 fkm) pedig: 105,32 mBf. Tehát a védelmi szintet - 1,0 m biztonság figyelembevételével - 106,23 – 106,32 mBf szint között kell kialakítani. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet) 37. § (2) bekezdése szerint: „Árvízvédelmi fal, illetve mobil árvízvédelmi rendszer csak a földtöltés kialakításához elegendő hely hiányában, vagy településrendezési indokból létesíthető. Ebben az esetben a mentett oldalon gépjármű-közlekedés céljára alkalmas utat kell biztosítani.” A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével a vízjogi létesítési engedélyezési tervben meg kell tervezni a töltés közművel való, árvízvédelmi szempontból megfelelő keresztezését és a tervezett keresztezésről részletrajzot kell készíteni. A gravitációs szennyvízcsatorna és a gázvezeték töltéskeresztezése esetén a kétoldali, árvíz idején is kezelhető zárás kialakítását is meg kell tervezni. Be kell szerezni az érintett Surányi vízbázis üzemeltetőjének hozzájáruló nyilatkozatát a tervezett munkával kapcsolatban. Az árvízvédelmi művet úgy kell kivitelezni, hogy a vízbázist ne veszélyeztesse, sem vízminőségi, sem vízmennyiségi szempontból. A gátat úgy kell megépíteni, hogy az a
3
8.
9. 10.
11.
12.
természetes felszín alatti vízáramlást ne akadályozza, illetve jelentős mértékben ne változtassa meg. Az ivóvízbázis érintettsége miatt a tereprendezéshez csak bizonyítottan szennyeződésmentes, a fedőképződménnyel megegyező szemcseméretű föld használható, építési törmelék használata tilos. A töltés kialakításához szintén csak bizonyítottan szennyeződésmentes föld használható. A használt munkagépek rendszeres karbantartásáról arra alkalmas telephelyen – a környezetszennyezés elkerülése érdekében – a tulajdonosnak gondoskodnia kell. A vízbázis védőterület burkolatlan, zárt vízelvezetéssel nem ellátott részén tilos az építéshez használt járművek, munkagépek üzemanyaggal való feltöltése és javítása, továbbá bármilyen más – a tervben nem szereplő – talaj- és felszín alatti vízminőséget veszélyeztető tevékenység végzése. Az árvízvédelmi munkálatok során esetleges szennyezés, havária észlelése esetén a szakszerű kárelhárítási munkákat haladéktalanul meg kell kezdeni, a szennyezés tényét késedelem nélkül be kell jelenteni a Felügyelőségre és a szennyezést az építési naplóban is rögzíteni kell. Az árvízvédelmi munkálatok végzése során a kivitelezőnek felelős műszaki vezető folyamatos jelenlétét kell biztosítania a helyszínen. A felelős műszaki vezető felelősségi körének az esetleges kárelhárítási munkák koordinálására, illetve a kárelhárításhoz szükséges felszerelés biztosítására is ki kell terjednie.
Hulladékgazdálkodás 1. Az építési tevékenység során gondoskodni kell a közvetlen hatásterületen keletkező hulladékok megfelelő gyűjtéséről és tárolásáról. 2. Az építési időszakban keletkező hulladékok esetén figyelembe kell venni az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BMKvVM együttes rendelet előírásait. 3. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 4. Amennyiben a tevékenység során veszélyes hulladék keletkezik abban az esetben a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet szerint kell eljárni. 5. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló, módosított 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint végzendő. 6. A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. 7. Biztosítani kell a keletkező hulladékok szelektív gyűjtését és lehetőség szerint minél nagyobb arányú hasznosítását. Táj- és természetvédelem 1. Felvonulási, deponálási és anyagnyerőhelyet védett természeti területen, Natura 2000 területen kijelölni tilos. 2. Esetleges vízi szállítás esetén a Duna-part bolygatott részeit lehet ideiglenes kikötési, kirakodási helyszínként használni. A vízi szállítás esetén a Duna-part igénybevételéről egyeztetni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal.
4
Levegőtisztaság-védelem 1. Az építési tevékenység diffúz légszennyezéssel jár, ezért a munkaterületet úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. 2. Szükség esetén, a munkaterületen és a szállítási útvonalon locsolással kell csökkenteni a kiporzást, erre alkalmas eszköz biztosításával, az elvégzett locsolásokat ellenőrizhető módon dokumentálni kell. 3. A kivitelezés során felhasznált anyagok szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, levegőterhelést kizáró módon kell végezni. 4. A munkagépek és a szállító gépjárművek optimalizált üzemeltetésével kell csökkenteni a légszennyezőanyag kibocsátásokat. 5. A szabadban végzett anyagtárolást úgy kell kialakítani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyezőanyag kerüljön a környezetbe. 6. Rakodás során megfelelő intézkedés megtételével gondoskodni kell arról, hogy a mozgatott anyag levegőterhelést ne okozzon. Zaj- és rezgés elleni védelem 1. Az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés nem haladhatja meg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet. 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. 2. Az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés csökkentése érdekében a szállítójárműveknek a lakott területeket elkerülő útvonalakat kell igénybe venniük, a zajosabb gépeket és eszközöket a lakóterülettől távolabbi munkaterületen kell elhelyezni és működtetni. Továbbá törekedni kell az elérhető legkisebb zajkibocsátású építési technológia megválasztására. 3. Amennyiben szükséges, a megvalósulás időszakában az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajkibocsátásra vonatkozó kötelezettséget a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X. 29.) Korm. rendelet 12. §-a és 13. §-a szerint teljesíteni kell. III. Szakhatósági előírás Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális szakhatósági állásfoglalásában előírt kikötések:
Intézetének
13265-3/2010.
számú
1. Az árvízvédelmi beruházások nem járhatnak a környezet – a talaj, a talajvíz és a levegő – szennyeződésével, azt műszaki, technológiai és környezetvédelmi előírások betartásával ki kell zárni. A létesítés során fellépő esetleges porszennyezést portalanítással (pl. locsolással) kell megelőzni. 2. Az árvízvédelmi beruházások további tervezése és megvalósítása során be kell tartani a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglaltakat.
5
IV. Egyéb előírások Megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Kérelmező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez három példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. Indokolás A Kérelmező megbízásából a Tervező az általa - Tahitótfalu területén, a Szentendrei Duna-ág bal partján a 19,76 fkm szelvénynél tervezett Duna-menti árvízvédelmi beruházások létesítésére vonatkozóan - elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció csatolásával kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre. A Kérelmező a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. számú mellékletének („állandó árvízvédelmi mű létesítése vízbázis védőövezetén, védett természeti területen”) 108. pontja alatt szerepel. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti Tahitótfalu Önkormányzat Jegyzőjének, aki 2010. december 10-én megküldött levelében tájékoztatott arról, hogy tárgyi ügyben az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló közlemény kifüggesztése szabályszerűen megtörtént. A Felügyelőség – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KijelölR.) 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében felsorolt, jelen eljárásban érdekelt szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 2010. október 20. napján kelt, 13265-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötésekkel hozzájárult a tervezett tevékenységhez, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam, hogy az eljárás során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró
6
ok nem merült fel és az előzetes vizsgálati eljáráshoz szükséges szakhatósági állásfoglalás közegészségügyi szempontból kikötésekkel megadható. A dokumentációban bemutatott változatok között közegészségügyi szempontból nincs érdemi különbség, mind az árvízvédelmi töltés, mind a mobil gátfal megvalósítása elfogadható. Fenti állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvényben biztosított jogkörömben és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a alapján alakítottam ki. Hatáskörömet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete, illetékességemet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése és 2. számú melléklete állapítja meg. Kikötéseimet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-a, illetve a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján tettem meg.” A Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárás során, KTVF: 49294-3/2010. számú levelében véleményezés céljából megkereste a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, aki 4549/1//2010. számú véleményében az alábbi tájékoztatást adta: „A tervezett beruházás országos természetvédelmi oltalom alatt álló területet nem érint, azonban hazánk egyik leggazdagabb tájképi értékkel rendelkező részén, a Duna-Ipoly Nemzeti Park közvetlen közelében kerül megvalósításra. A benyújtott dokumentáció szerinti „A” és „B” változatok - mint azt a 2010. április 22-én kelt emlékeztető is tanúsítja természetvédelmi szempontból nem kifogásolhatóak, azonban a táji értékek védelme érdekében Igazgatóságunk a „B” változatot, azaz a mobil rendszerű árvízvédelmi létesítmény kialakítását tartja elfogadhatónak az „A” azaz a nagy, állandó földgát létesítésével szemben. A terület térségében fekete gólya táplálkozó hely található, így az állatok nyugalma érdekében a kivitelezési munkálatokat kizárólag az őszi és téli időszakban azaz szeptember 30. és március 15. között szabad végezni.” A Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárás során, KTVF: 49294-4/2010. számú levelében véleményezés céljából megkereste a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, aki 04395-0002/2010. számú véleményében az alábbi tájékoztatást adta: − „Mindkét változatban a tervezett árvízvédelmi vonal nyomvonala a Fővárosi Vízművek Zrt. által üzemeltetett surányi vízbázisának hidrogeológiai „B” védőövezetén halad keresztül. A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 62. sora értelmében vízbázis hidrogeológiai „B” védőterületén a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység új létesítménynél a környezeti hatásvizsgálat, illetve ennek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető. − A megküldött dokumentáció nem tartalmazza a vízbázist üzemeltető Fővárosi Vízművek Zrt. nyilatkozatát, amelyet szükségesnek tartunk beszerezni. − Véleményünk szerint az „A” változat esetében olyan kismértékű a beavatkozás, hogy a teljes hatásvizsgálat helyett a vízbázisokra gyakorolt hatások vizsgálata is elegendő lehetne. Mivel azonban nem dőlt el véglegesen, hogy a „B” változat nem kerül továbbtervezésre, a nagyobb mértékű beavatkozás és a vízvezető rétegbe történő végleges, mélyebben benyúló alap miatt szükséges lehet a környezeti hatásvizsgálat előírása. Amennyiben ez a kérdés eldöntésre kerülne, és az „A” változat kerülne továbbtervezésre, valamint ha ebben az esetben a Fővárosi Vízművek Zrt. sem ragaszkodik a hatásvizsgálat előírásához, véleményünk szerint attól el lehetne tekinteni a szennyeződésérzékenység szerint „fokozottan érzékeny”, vízbázisvédelmi szempontból „kiemelten érzékeny” besorolású területre vonatkozó szokásos előírások megadása mellett.” 7
− A két projektváltozattal kapcsolatban az alábbiakra hívja fel még a figyelmet: - A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 37. § (2) bekezdése alapján: „árvízvédelmi fal, illetve mobil árvízvédelmi rendszer csak a földtöltés kialakításához elegendő hely hiányában, vagy településrendezési indokból létesíthető. Ebben az esetben a mentett oldalon gépjármű-közlekedés céljára alkalmas utat kell biztosítani.” Amint azt az „A” változat is mutatja, ebben az esetben a földtöltés kialakításához szükséges terület rendelkezésre áll. - A 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 19. § (1) bekezdésében foglaltak szerint: „az árvízvédelmi mű létesítése során kerülni kell az éles töréseket”. Felhívjuk a figyelmet, hogy a „B” változatban a belterület határait szorosan követő nyomvonal több éles törést is tartalmaz, amely áramlástanilag nem kedvező megoldás. - Nem tér ki a tanulmány arra, hogy konkrétan milyen rendszerű mobil gátat szeretne beépíteni az esetleges „B” változat esetén, azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak vízjogi alkalmazási engedéllyel (VITUKI által kiadott ÉME tanusítvány) rendelkező mobilgát-rendszert szabad megépíteni. - A védvonal-építés további előkészítésére – különös tekintettel a különböző vízjogi engedélyezési tervekre – vonatkozóan javasoljuk az Igazgatóságunkkal történő további egyeztetéseket. - A pontosság kedvéért meg kívánjuk még jegyezni, hogy a 6. oldalon, az 1.2. fejezetben a régi MÁSZ értéke helytelenül lett feltüntetve.” A Felügyelőség 49294-8/2010. számú végzésével arra szólította fel a Kérelmezőt, hogy zajés rezgés elleni védelem szempontjából további tényállás tisztázás céljából egészítse ki a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt 2010. december 31-ig. A Kérelmező 2010. december 6. napján kelt leveléhez mellékelten benyújtotta a Felügyelőségre a tényállás tisztázáshoz szükséges előzetes vizsgálati dokumentáció kiegészítését, melyet a Felügyelőség elfogadott.
* Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Vízminőség-védelmi szempontból Az „A” változat szerinti földtöltés üzemeltetése egyszerű, nem igényel speciális felkészültséget, gyakorlott és évente gyakorlatot végző személyzetet, valamint nem kell hozzá jelentős méretű tároló épületet létrehozni. További előnynek számít, hogy a védekezés során a
8
védmű magassága egyszerűen (nyúlgáttal) növelhető. Ezért javasoltam árvízvédelmi szempontból az A” változatot. Tájékoztatásul közöljük, hogy a 10/03 projektszámú „Árvízvédelmi beruházások Tahitótfalu közigazgatási területén (Szentendrei Duna-ág bal part, 19,76 fkm) – Előzetes vizsgálat” című dokumentáció „5.3,1, FÖLDTANI FELÉPÍTÉS” című fejezetben az érintett vízbázisokról szóló rész hibás. A tervezett nyomvonal változatok a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemeltetésében álló Surányi vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezetén futnak. A másik két felsorolt vízbázis – még számos másikkal együtt – valóban a közelben van, a tervezési terület azonban nem érinti azokat. Tárgyi beruházást a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemeltetésében álló KTVF: 62176-1/2009. számú (vksz: D.2/1/1809) határozattal előzetesen lehatárolt Surányi vízbázis védőterületének hidrogeológiai „B” védőövezetén tervezik. Tahitótafalu település a tervezett gátépítéssel érintett Szentendrei-szigeti (Tótfalu) településrészén három jelentős sérülékeny partiszűrésű ivóvízbázis található. Ezek a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemeltetésében álló Tahi vízbázis, Tótfalui vízbázis, és a beruházással közvetlenül érintett Surányi vízbázis. Ezen vízbázisok védelmét is megkönnyíti, ha azok területe nem, vagy csak ritkán és kis mértékben kerül elöntésre a Dunán végigvonuló árhullámok alkalmával. Szakvéleményem a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) számú Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 20.) Korm. rendelet, illetve a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010 (IV.29) Korm. rendelet alapján adtam meg. Hulladékgazdálkodási szempontból A Tervező bemutatta a technológia és a tevékenység során keletkező hulladékokat, illetve a hulladék keletkezésével járó technológiákat, továbbá ismertette a hulladékok gyűjtési, tárolási módját, valamint bemutatta az ártalmatlanítást szolgáló műveleteket. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a 2000. évi XLIII. törvény, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, illetve a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján adta meg. Táj- és természetvédelmi szempontból Az „A” és „B” nyomvonalváltozatok országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet (Natura 2000 területet) nem érintenek. Az árvízvédelmi töltés nyomvonala a Natura 2000 terület és védett természeti terület részét képező Duna-parttól kb. 150-200 méterre helyezkedik el. A Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, a Korm. rendelet 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Az árvízvédelmi beruházás a tervezett ”A” és „B” nyomvonalváltozatokon való megvalósítása és üzemelése a Natura 2000 terület kijelölés alapjául szolgáló természeti állapot fenntartását és a védett természeti terület természetvédelmi helyzetét nem veszélyezteti. A létesítés hatásai az előírások megtartásával minimálisra csökkenthetők. Levegőtisztaság-védelmi szempontból
9
A benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam, hogy jelentős levegőszennyezés csak a kivitelezési szakaszban jelentkezhet, hatása időszakos. A kiporzás hatása a kivitelezés során a szállítási útvonalak és a munkaterület szükség szerinti locsolásával csökkenthető, a munkagépek megfelelő műszaki állapota biztosítja a légszennyezőanyag kibocsátásuk minimalizálását. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kivitelezés és üzemelés során – az előzetes vizsgálati dokumentációval kapcsolatban tett kikötések betartása esetén – jelentős környezeti hatással nem kell számolni. A Felügyelőség a levegőtisztaság-védelmi követelményeket a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többször módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése, 8. § (1) bekezdése, 10. § (8) bekezdése, valamint 12.§ (3) bekezdése alapján adta meg. Zajvédelmi szempontból Az előzetes vizsgálati eljárás során benyújtott zajvédelmi dokumentáció alapján megállapítható, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés az előzetes számítások alapján, a lakóépületek védendő homlokzatai előtt 2 m-re meghaladhatja a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes számú rendelet 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. Az építési zaj terhelési határértékei a megfelelő akusztikai tervezés és zajcsökkentés, illetve munkafolyamat tervezés mellett teljesíthetők. Az előírt kikötések teljesítésével a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X. 29.) Korm. rendeletben előírt követelmények teljesülése biztosítható. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak. A tevékenység létesítésének és üzemeltetésének környezetre gyakorolt hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. * A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 67. § (2) bekezdése alapján, a Rendelet 5. § (2) bekezdés a), ac), valamint b) pontjára, illetve a Kvtv. 71. § (1) bekezdésére figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Jelen határozat az I. fejezetben foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben a tervezés, a megvalósítás során vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, az erről szóló részletes leírással meg kell keresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A jegyző a határozat közzétételét követő három munkanapon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 72. § (1) bekezdésének ee) pontja alapján tájékoztatom, hogy a Felügyelőség a Kvtv. 67. § (6) bekezdésében meghatározott eljárási határidőn belül határozott, illetőleg gondoskodott a döntés közléséről, mivel tárgyi eljárásban az ügyintézés határidő leteltének napja: 2010. december 31. 10
A KijelölR. 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldöm. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják. Tárgyi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, többször módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 1. sz. melléklet I. részének 49. pontja alapján állapítottam meg. A jogorvoslati eljárás díjáról a KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján rendelkeztem. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a KijelölR. állapítja meg. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a közléstől számított 10. munkanapot követő napon jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni.
Budapest, 2010. december 23.
Dolla Eszter s. k. igazgató
11
