KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.:

KTVF: 23557-17/2011.

Előadó:

Pataki Szilvia Nevelős Gábor Skót Béla Zsille Ákosné Horváth Balázs Bágyi György Papp Tímea Kiss Enikő dr. Hoblyák Júlia

Tárgy: A Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt. egységes környezethasználati engedélyének teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata, egységes környezethasználati engedély egységes szerkezetbe foglalása Melléklet: Te melléklet: Technológiai leírás BAT melléklet: A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika L melléklet: A légszennyező pontforrások üzemeltetésére vonatkozó technológiai határértékek TA melléklet: A telephelyen lévő anyagtároló tartályok A melléklet: Adatszolgáltatás

HATÁROZAT A Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt. (1023 Budapest, Árpád fejedelem u. 26-28., Cg. 01-10041173, továbbiakban: Környezethasználó) részére a Százhalombatta, Gyártelep u. 1. sz. alatti telephelyén történő, szerves alapanyagú műanyagok ipari méretű előállítására, valamint minden ehhez műszakilag kapcsolódó, helyhez kötött műszaki egységben folytatott tevékenységére a KTVF: 6802-5/2007., KTVF: 24791-3/2009. és KTVF: 26822-3/2010. számokon módosított KTVF: 6802/2007. számon kiadott egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) a benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján módosítom, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint.

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A telephely adatai: Címe: Helyrajzi száma: Súlyponti EOV koordináták: Környezetvédelmi Területi Jel: KTJlétesítmény:

2443 Százhalombatta, Gyártelep u. 1. (A MOL Nyrt. Dunai Finomító üzemi területén belül) Százhalombatta, 2704/6 hrsz. X: 215 673 Y: 637 788 100683560 101628988

2. A Környezethasználó adatai: Neve: Székhelye: Cégjegyzékszám: Környezetvédelmi Ügyfél Jel: Statisztikai számjele:

Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt. 1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 26-28. 01-10-041173 100186347 10228850-2016-114

3. Az engedélyezett tevékenység jellemzői: A Környezethasználó szerves anyagok, nevezetesen műanyagok (ütésálló- és habosítható polisztirol) ipari méretű előállítását végzi, ami a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) 2. számú mellékletének 4.1. h) pontja szerinti tevékenység [Vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok nevezetesen h) műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak)]. Műszakilag kapcsolódó, technológiailag összefüggő tevékenységként a telephelyen belül az alapanyagok fogadása, tárolása, sómentes víz előállítása folyik még, továbbá anyagvizsgáló laboratóriumot is működtetnek. A telepen folytatott tevékenység: TEVÉKENYSÉG MEGNEVEZÉSE: Műanyag-alapanyag gyártása

TEÁOR SZÁM: 2016

NOSE-P KÓD 105.09

A kapcsolódó tevékenységek: TEVÉKENYSÉG MEGNEVEZÉSE: Szervetlen vegyi alapanyag gyártása Szerves vegyi alapanyag gyártása Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelme Vegyi áru nagykereskedelme Tárolás, raktározás Műszaki kutatás, fejlesztés Mérnöki tevékenység, tanácsadás

TEÁOR SZÁM: 2013 2014 4612 4675 5210 7219 7112

A beépített kapacitást jellemző adatok: 130 kt/év késztermék. 2

A technológia részletes ismertetését a T melléklet tartalmazza. A technológia elérhető legjobb technikának való megfelelését a BAT melléklet tartalmazza. A telephelyen lévő tárolótartályok adatait a TA melléklet tartalmazza. II. A

TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Megállapításra került, hogy a tevékenységből országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. Levegővédelmi szempontból: A telephely levegőtisztaság-védelmi szempontok szerint megállapított maximális hatásterülete pentán légszennyező anyag kibocsátása esetén alakul ki, amelynek mértéke a források elhelyezkedésének mértani közepétől számított 1230 m. Zajvédelmi szempontból: A létesítmény zajvédelmi hatásterülete zajtól védendő területet nem érint. Vízvédelmi szempontból: A telephely technológiai és csapadékvizeinek elvezetése és kezelése a MOL Nyrt. Dunai Finomítójának (a továbbiakban: Dunai Finomító) rendszerében, szolgáltatói szerződés keretében történik. A telephely egész területe a Dunai Finomítót körülölelő talajvízvédelmi rendszerrel védett övezetén belül fekszik. III. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1. Általános előírások: 1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) által elfogadott változtatás jelen engedélynek a részét képezi. 1.2. Minden olyan módosítás, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség által történt engedélyezést követően valósítható meg. 1.3. A Környezethasználó, vagy megbízottja a Felügyelőséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és így sürgős beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítő intézkedéseket. 1.4. A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket. 1.5. A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megőrizni, 3

ellenőrzés során a Felügyelőség képviselője számára hozzáférhetővé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást adni. 1.6. A telep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. 2. Az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó előírások: 2.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai jelen határozat jogerőre emelkedésétől mindenben megfeleljenek jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 2.2. A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: − a tevékenység folytatásához szükséges környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről, − a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, − a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, − hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, − a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, − tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. 3. Vízvédelmi előírások: 3.1. A tevékenység nem veszélyeztetheti a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségét. A tevékenység végzése során a talajba, illetve a felszín alatti vizekbe olajszármazék, vagy más szennyezőanyag nem kerülhet. 3.2. A telephelyen a kiszolgáló gépek, valamint a szállító járművek javítása, karbantartása és mosása nem végezhető. 3.3. A tevékenység során bekövetkező esetleges káresemény esetén annak felszámolásáról, a terület eredeti állapotának visszaállításáról Környezethasználó köteles gondoskodni. 3.4. A tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favr.) előírásait. 3.5. A TA mellékletben szereplő anyagtároló tartályok üzemeltetése során fokozottan kell ügyelni arra, hogy a tevékenység során felszín alatti víz és talajszennyezés ne következhessen be. 3.6. A telephely területén a földtani közegre, felszín alatti vízre potenciális veszélyforrást jelentő anyagtároló tartályok műszaki védelmének rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról gondoskodni kell.

4

3.7. Az anyagtároló tartályok üzemeltetéséből (pl. tartályok töltése, lefejtése, tisztítása) adódó esetlegesen bekövetkező talaj- és/vagy talajvíz szennyeződés esetén a szükséges környezetvédelmi lépéseket haladéktalanul meg kell tenni, illetve erről a Felügyelőséget tájékoztatni kell. 3.8. A monitoring rendszert a területre vonatkozó, a Felügyelőség által kiadott, mindenkor hatályos – jelenleg KTVF: 7311-4/2009. számú – vízjogi üzemeltetési engedélyben előírtak szerint kell üzemeltetni. 4. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 4.1. A Felügyelőség a telephelyen az L mellékletben szereplő légszennyező források működését engedélyezi az alábbiak szerint: 4.1.1. A technológiából származó légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit az L melléklet tartalmazza, melyek betartását jelen engedély jogerőre emelkedését követően folyamatosan biztosítani kell. 4.1.2. A levegő terhelésének minimalizálása érdekében a hatályos jogszabályban [jelenleg: a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) tartalmazza] előírt levegővédelmi követelményeket az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell teljesíteni. 4.2. A rendkívüli, váratlan levegőszennyezés elkerülése érdekében a technológiai előírások betartását és a berendezések műszaki állapotát rendszeresen és fokozottan ellenőrizni kell. 4.3. A légszennyező források és az ezekhez tartózó technológiai berendezések üzemviteléről üzemnaplót kell vezetni és hatósági ellenőrzés során azt bemutatni. A napló vezetésére a mindenkor hatályos irányadó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. [Ezeket jelenleg a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza.] 4.4. A helyhez kötött diffúz légszennyező forrásokat úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. 4.5. A légszennyező pontforrásokra megállapított technológiai kibocsátási határértékek betartásának ellenőrzését időszakos méréssel kell biztosítani: o a P12, P39, P56 jelű pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagokra vonatkozóan kétévente. Benyújtási határidő: 2013. július 31. o a többi (P7, P16, P18, P25, P27, P47) pontforráson kibocsátott légszennyező anyag esetén ötévente. Benyújtási határidő: 2016. július 31. 4.6. A légszennyező pontforrásokkal kapcsolatban évente levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtani a Felügyelőségre. Határidő: a tárgyévet követő év március 31-ig 4.7. A légszennyező források engedélyben foglalt mutatóinak változása, illetve az engedélyben foglaltakhoz képest új forrás létesítése esetén a 306/2010. (XII. 23.) 5

Korm. rendelet szerint levegőtisztaság-védelmi bejelentést (LAL) kell küldeni a Felügyelőségre. 5.

Hulladékokkal kapcsolatos előírások: 5.1. A tevékenységet a hulladékképződés csökkentésével, az újrahasználat alkalmazásával kell végezni. A tevékenység során törekedni kell a csökkentésére, valamint a csomagolóanyagok hulladékképződés újrahasználatára. Amennyiben az újrahasználat ellenjavallt, a keletkezett hulladék anyagában történő, vagy energetikai hasznosítására kell törekedni. 5.2. A különböző tevékenységekből származó környezetveszélyeztetést kizáró módon kell elhelyezni.

hulladékokat

a

5.3. A létesítményben a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] előírásainak megfelelő veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyet kell üzemeltetni. 5.4. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely az üzemeltetési szabályzatnak megfelelően működtethető. 5.5. A fajtánként elkülönített, megfelelő azonosító címkével ellátott edényzeteket vízálló kialakítású (oda se beszivárgás, se kiszivárgás ne történhessen) zárt konténerbe kell helyezni. 5.6. Veszélyes hulladék a telephelyen nem tárolható 1 éven túl. 5.7. A veszélyes hulladékot eredményező technológia anyagmérlegét a technológia módosítása esetén aktualizálni kell. 5.8. Az Egyedi Hulladékgazdálkodási tervben (a továbbiakban: Terv) szereplő Cselekvési programban (a továbbiakban: Program) kitűzött célok teljesítéséről, a Terv felülvizsgálatáról 3 évente beszámolót kell küldeni a Felügyelőségnek. A Program teljesítésének személyi, tárgyi és anyagi feltételeit biztosítani kell. Határidő az első beszámoló benyújtására: 2014. május 1. 5.9. A hulladékok szelektív gyűjtéséről gondoskodni kell, beleértve az ipari és települési hulladékot is, a hulladék veszélyességének csökkentése és a további kezelés, hasznosítás elősegítése érdekében. 5.10. A hulladékok keletkezéséről vezetendő nyilvántartást a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályok szerint kell végezni. [Jelenleg a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint.] 5.11. A telephelyen a veszélyes hulladék belső mozgatása a munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyek között csak dokumentáltan történhet. 5.12. A telephelyről – akár rendszeres, akár eseti elszállítás során – kikerülő hulladékot érvényes hulladékkezelési, vagy egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező kezelőnek kell átadni hasznosításra, vagy ártalmatlanításra.

6

6.

Zaj 6.1. A Környezethasználó minden olyan változást, mely az üzemi létesítmény zajkibocsátásának változását eredményezi, köteles a Felügyelőségnek 30 napon belül írásban jelenteni, a változás okainak részletezésével. 6.2. Amennyiben a telephelyen belül új technológia bevezetésére, korszerűsítésére, vagy berendezések és részegységek cseréjére és felújítására kerül sor, a tevékenységet akusztikai tervezés mellett, a létesítmény zajkibocsátásának csökkentését eredményező módon kell végezni. 6.3. A létesítmény zajkibocsátását befolyásoló felújítás vagy korszerűsítés, üzemi technológiai telepítés befejezését követően a környezeti zajkibocsátást műszeres mérésekkel kell ellenőrizni, a mérési eredményeket tartalmazó szakvéleményt a Felügyelőségre meg kell küldeni.

7. A monitoringra és adatszolgáltatásra vonatkozó általános előírások: 7.1. A Környezethasználónak rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettsége van, melynek tartalmi követelményeit az A melléklet tartalmazza. A bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteni. 7.2. A monitoring rendszerben a minták vételezése, kiértékelése és a vizsgálatok pontosságának meghatározása csak a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon alapulhat, az ennek való megfelelést igazolni kell. 7.3. A Környezethasználó köteles biztosítani a biztonságos és folyamatos hozzáférést a megfigyelési/mérési/mintavételi pontokhoz a Felügyelőség munkatársai számára. 8. Az eltérő üzemállapotra vonatkozó előírások: 8.1. A Környezethasználónak haladéktalanul értesítenie kell a Felügyelőség ügyeleti szolgálatát (tel: 30/200-9561) az alábbiak esetén: - bármely szennyező anyag jelen engedélyben meghatározott határértékeket túllépő kibocsátása, - bármely szennyező anyag olyan kibocsátása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, - bármely technológia, vagy berendezés működési zavara, meghibásodása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat; - olyan baleset, mely környezetszennyezést okoz vagy okozhat. - határérték túllépést okozó, rendkívüli váratlan légszennyezést okozó, rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő (nem megfelelő működés) üzemállapot - a 48 órán belül nem kármentesíthető események, illetve katasztrófa esetén kialakult vészhelyzet. 8.2. A fenti bejelentéseket 48 órán belül írásos formában is be kell nyújtani a Felügyelőségre, melyben ismertetni kell az esemény okát, a megtett intézkedéseket és azok eredményességét. 8.3. A havária tervet folyamatosan karban kell tartani, az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével. A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak 7

oktatást kell szervezni, és gondoskodni arról, hogy mindhárom műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy. 8.4. A tevékenység során bekövetkező havária esetén a kárelhárítási tevékenységet - a környezetszennyezést megelőző intézkedéseket, illetve szennyezés bekövetkezésekor a kármentesítést - a Felügyelőség által jóváhagyott tervnek megfelelően haladéktalanul meg kell kezdeni, és azt az üzemnaplóban rögzíteni kell. 8.5. A rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő üzemállapotokat dokumentálni és a hatósági ellenőrzés alkalmával bemutatni.

üzemnaplóban

kell

8.6. A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban. 8.7. A Környezethasználó köteles a Felügyelőséget írásban – a rendkívüli eseményektől eltekintve – előre értesíteni az alábbi esetekben: - a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; - a létesítmény teljes vagy részleges újraindítása leállás után. 9. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek: 9.1. A Környezethasználó köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: - az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, - a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 10. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások: 10.1.

A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos – jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvtv.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott – előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerős engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggő technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételről a Felügyelőség előzetes állásfoglalását kell kérni.

10.2. A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok előírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: - visszamaradt környezeti állapot teljes körű feltárásával; - a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; - a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: − a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; − a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetőségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; − az elszennyeződött berendezések kezelésével; − az épületek bontásából keletkező hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; 8

-

az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával.

10.3. A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerőre emelkedése után, a vevő környezetvédelmi követelményekről való tájékoztatása mellett történhet. I V. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

1. Jelen engedély a jogerőre emelkedését követően 2021. július 31-ig érvényes. 2. Jelen határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a KTVF: 6802/2007. számon kiadott és KTVF: 6802-5/2007., KTVF: 24791-3/2009. továbbá KTVF: 26822-3/2010. számokon módosított egységes környezethasználati engedély, mint szerkezetileg önálló határozat hatályát veszti. 3. A továbbiakban is hatályban marad a KTVF: 7311-4/2009. számú, a telephelyen lévő monitoring kutakra adott vízjogi üzemeltetési engedély. 4. Jelen engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni és a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtani. 5. Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta előtt 6 hónappal a Felügyelőséghez benyújtott, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhető. 6. A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: - ezt hatályos jogszabály előírja; - a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges; - a Környezethasználó tevékenységében a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti jelentős változtatást kíván végrehajtani; - az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges; - a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli; - a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja; - a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. 7. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidőre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentős megváltozása esetén, a Felügyelőség az engedélyt visszavonja. 8. Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (12) bekezdése megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszik szükségessé.

9

V. JOGKÖV ETKE ZMÉNY EK 1. Amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy a jelen határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. §-a alapján - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja; és a Környezethasználót határozatban kötelezi 50 000 – 100 000 Ft/nap bírság megfizetésére. 2. Jelen engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi a Környezethasználót 200 000 – 500 000 Ft bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. 3. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. * Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 2 x 1 050 000 Ft, azaz 2 100 000 Ft, melyet a Környezethasználó megfizetett. Jelen döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, a Felügyelőséghez négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 1 050 000 Ft, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénzátutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Környezethasználó a Százhalombatta, Gyártelep u. 1. alatti telephelyén történő, szerves alapanyagú műanyagok ipari méretű előállítására, valamint minden ehhez műszakilag kapcsolódó, helyhez kötött műszaki egységben folytatott tevékenységére Engedéllyel rendelkezik, melynek érvényessége 2012. január 31-én lejár. A Környezethasználónak a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdése értelmében az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálnia. A Környezethasználó ennek eleget téve 2011. szeptember 8-án benyújtotta a Felügyelőségre a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt (a továbbiakban: Dokumentáció) és 1 050 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizetett. Mivel a Környezethasználó Engedélyének érvényessége lejár, az új engedély megszerzésére indított eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. mellékletének III. 6. számú pontja alapján kell az igazgatási szolgáltatási díjat megfizetni. Ezért a Felügyelőség 10

KTVF: 23557-4/2011. számon felszólította a Környezethasználót, hogy az Engedély érvényességének meghosszabbítására és a tevékenység 5 éves felülvizsgálatára irányuló eljárásért a fennmaradó összeget (1 050 000 Ft) fizesse meg, valamint a Dokumentációt elektronikus adathordozón is nyújtsa be. A Környezethasználó a felszólításnak eleget tett. A kérelem alapján a Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti eljárást 2011. szeptember 9. napján megindította. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdésének b) pontja alapján az eljárás megindításáról értesítette az ismert ügyfeleket. A Felügyelőség a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti Százhalombatta Város Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Százhalombatta Város Önkormányzat Jegyzője 5/469/2011. számon tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel megtörténtéről. Az eljárással kapcsoltban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 111972/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység további folytatásához közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A felülvizsgálat során készített, a DENKSTATT Hungary Kft. (1133 Budapest, Árbóc u. 4.) által összeállított dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam, hogy a Dunastyr Zrt. telephelye a MOL Nyrt. Dunai Finomítójának területén, ipari övezetben, a legközelebbi lakóépületektől kb. 3 km távolságra helyezkedik el. A Dunastyr Zrt. a százhalombattai telephelyén ütésálló polisztirol (HIPS) és habosítható polisztirol (EPS) gyártását végzi. A gyártáshoz kapcsolódó vízellátást, illetve a keletkező szennyvizek kezelését a MOL Nyrt. biztosítja a Dunastyr Zrt. részére. A telephelyen 6 db talajvízfigyelő kutat létesítettek, és a negyedévente elvégzett monitoring vizsgálatok szerint a talajvíz szénhidrogénnel nem szennyezett. A telephely légszennyező anyag kibocsátásai megfelelnek az előírásoknak, így a polisztirol-gyártó üzem működtetése a környezetet nem veszélyezteti. A közegészségügyi hatóság részéről az üzem további működésének jogszabályi akadálya nincs, így a szakhatósági hozzájárulásomat megadtam.” Százhalombatta Város Önkormányzatának Jegyzője 469/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység folytatásához kikötés nélkül hozzájárult. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:

11

„Az eljárás során megállapítottam, hogy a Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt. (1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 26-28.) jelenleg is rendelkezik érvényes egységes környezethasználati engedéllyel, amely 2012. január 31-én lejár. A rendelkezésemre bocsátott dokumentációt átvizsgáltam és megállapítottam, hogy a helyi környezet- és természetvédelemre tekintettel a szakhatósági hozzájárulás megadható.” A Környezethasználó kérelme kiegészítéseként DS-QHSE-R-1075. számú levelében megküldte a telephelyén lévő alapanyag tároló tartályok műszaki paramétereit. A Felügyelőség a tényállás tisztázása érdekében KTVF: 23557-12/2011. számon zajvédelmi szempontból a Dokumentáció kiegészítését kérte. A Környezethasználó a felszólításnak eleget tett. A Dokumentáció és annak kiegészítése alapján a Felügyelőség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi: Vízvédelmi szempontból: A Favr. 8. § a) és c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A terület szennyeződés érzékenysége a Favr. 2. számú melléklete alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny. A Környezethasználó a KTVF: 7311-4/2009. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a telephelyén 6 db talajvíz megfigyelő kutat üzemeltet. A telephelyen keletkező szenny- és csapadékvizek a Dunai Finomító telephelyén üzemeltetett szennyvíztisztító telepre kerülnek. A telephely csapadékvíz elvezetése szétválasztott rendszeren keresztül történik. Az üzem tiszta csapadékvizei meglévő csapadékvíz hálózaton keresztül a terület északi oldalán található beton csatornába jutnak. A sztirol, pentán és fehérolaj tárolók csapadékvizei ellenőrzés után, kettős tolózár aknán keresztül a 6. számú út melletti beton csatornába kerülnek elvezetésre. Mindkét csatornarendszer vizét a Dunai Finomító Szennyvízkezelő Üzeme fogadja és tisztítja. Végső befogadó a Duna. A telephely csapadékvíz elvezető rendszere H.922-3/1991. számon kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A szennyvíztisztító telep KTVF: 31427-1/2010. számon és D.2/3/1813 vizikönyvi számon rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A Felügyelőség előírásait a Favr., a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet figyelembevételével adta meg. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A Dokumentáció 6.1. „A légszennyező hatás vizsgálata” című fejezete részletesen bemutatja a telephelyen üzemelő légszennyező pont-, illetve diffúz források által okozott légszennyező hatásokat. A hatások modellezésére az Aermod View szoftver segítségével számításokon alapuló terjedésvizsgálatot is végeztek, az eredményt térképen ábrázolták, így látható, hogy a hatások milyen területekre terjednek ki. Az éves maximumértékeket bemutató ábrákból megállapítható, hogy a hatásterület jelentős része a Dunai Finomító területén helyezkedik el, 12

ettől csak bizonyos légszennyező komponensek esetében tér el, ahol a telephelytől nyugati irányban elhelyezkedő mezőgazdasági területeket is érinti. A Dokumentációban szereplő modellszámítások eredményei alapján a telephely levegőtisztaság-védelmi szempontok szerint megállapított maximális hatásterülete pentán légszennyező anyag kibocsátása esetén alakul ki, amelynek mértéke 1230 m. 2011. január 15-én lépett hatályba a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet; ugyanezen időpontban lépett hatályba a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet és 6/2011. (I. 14.) VM rendelet, ezzel egyidőben a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet, a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, valamint a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM. rendeletek hatályukat vesztették. 2011. november 28-án a Felügyelőség egyeztető tárgyalást tartott a Környezethasználó képviselőivel a fenti jogszabály változtatással kapcsolatban, melyről KTVF: 23557-13/2011. számon jegyzőkönyv készült. A jogszabály értelmezéssel kapcsolatban a Környezethasználó megkereste a Vidékfejlesztési Minisztériumot. A KmfF/458-1/2011. számú levelében a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetmegőrzési és- Fejlesztési Főosztálya a következő tájékoztatást adta: „A 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben szereplő, küszöbértékekkel szabályozott technológiákra vonatkozó határértékkel kapcsolatos szabályozás a korábbi rendelettől nem tér el. A tömegáram küszöbnél kisebb tömegáramú kibocsátással működő technológiáknál a jogszabályban az adott szennyezőre vonatkozó kibocsátási határértéket alkalmazni nem kell (tehát nem kell vizsgálni a kibocsátási koncentrációt).” Az Engedély levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos előírásai a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően módosításra kerültek. Az L melléklet határértékei a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően lettek megállapítva. A Felügyelőség előírásait a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet foglaltak figyelembevételével adta meg. Hulladékgazdálkodási szempontból: A tevékenységből ipari veszélyes és nem veszélyes, valamint a működéshez kapcsolódó kommunális hulladékok keletkeznek. A hulladékok telephelyen belüli szállítása, tárolása - a veszélyes és a nem veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyének kialakítása - a hatályos jogszabályoknak megfelelő. A Környezethasználó a telephelyén keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat szelektíven gyűjti. A folyékony sztirol tartalmú hulladék oldószer és hulladék olaj tárolása és elszállítása üzemi tartályból tartály autóval történik A telephely 3 évre szóló Egyedi Hulladékgazdálkodási KTVF: 18230-2/2011. számú határozatával elfogadta.

Tervét

a Felügyelőség

A Felügyelőség előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, és a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján adta meg. 13

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A telephely a Dunai Finomító területén, ipari övezetben található. A telephely közvetlen szomszédságában minden irányban zajtól nem védendő területek találhatóak. A zaj ellen védendő távolabb helyezkednek el: − Északi irányban Százhalombatta, Erkel Ferenc körút mentén található védendő lakóházak Ln jelű nagyvárosias övezetben, valamint Dunafüred, Sánc utca és Fogoly utca mentén található védendő lakóházak Lke-K jelű kertvárosias beépítésű lakóterületen az üzem telekhatárától 3000 m-re. − Keleti irányban Tököl, a Duna túlsó partján, kisvárosias, kertvárosias lakóterület és K-B jelű börtön terület az üzem telekhatárától 4500 m-re − Déli irányban Ercsi Lf jelű falusias illetve Lke jelű kertvárosias lakóterület az üzem telekhatárától kb. 2500 m-re − Nyugati irányban Ráckeresztúr belterületén az M6-os autópályán túl az üzem telekhatárától kb. 3400 m-re A zajtól védendő területeken a telephely zajvédelmi hatásterülete és a Dunai Finomító hatásterülete nem áll fedésben. A Dokumentáció szerint megállapítható, hogy a létesítmény zajvédelmi hatásterülete védendő területet nem érint, a telephelyen folytatott tevékenységtől származó zajterhelés kisebb a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM- EüM együttes rendeletben előírt határértékeknél. Táj- és természetvédelmi szempontból: A telephely területe a település belterületén, a Dunai Finomító területén belül van, nem képezi részét országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területnek, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területnek, barlang védőövezetét, illetve barlangot, egyedi tájértéket nem érint. A tevékenység folytatása táj- és természetvédelmi célokkal nem ellentétes. * A Felügyelőség az eljárás során figyelembe vette a kérelem alapjául szolgáló felülvizsgálati dokumentációt, annak kiegészítését, valamint a szakhatósági állásfoglalásokat. Összességében megállapítható, hogy a telephely üzemszerű működése nem okoz környezetkárosítást, üzemelése nem jár olyan mértékű környezeti kockázattal, mely a környező területek állapotát károsan befolyásolja. A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének, a környezet jelenlegi és célállapotának, és a megteendő intézkedések előnyeinek figyelembevételével határozta meg a Felügyelőség. A határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával hosszú távon biztosítható a környezeti elemek védelme. A Dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség a fentiek és a Kvtv. 66. § (1) bekezdésének b) pontja, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8), (10) és (12) bekezdése alapján, valamint a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg

14

megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Felügyelőség a Kvtv., valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében írta elő. A Felügyelőség döntésének meghozatala során figyelembe vette a Kvtv., a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (vízvédelmi, levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi) és természetvédelmi jogszabályok előírásait. Tájékoztatom, hogy a Környezethasználónak a Kvtv. 96/B. § (1) bekezdése alapján éves felügyeleti díjat kell fizetni tárgyév február 28-ig. A Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségéről a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. §-a, a bejelentési kötelezettségről a Kvtv. 82. §-a alapján rendelkezett a Felügyelőség. Az engedély érvényességi idejének megállapítása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésében foglaltakon alapul. Felhívom a figyelmet, hogy az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység, környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a Felügyelőség jelen engedély V. fejezetében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet III./6. pontja alapján került megállapításra. Az egységes környezethasználati engedélyről szóló határozatot, mint hirdetményt a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése szerint - figyelemmel a Ket. 80 §. (4) bekezdésére a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (8) bekezdésére figyelemmel, közhírré tétel céljából megküldi az eljárásban részt vett Százhalombatta Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles a kézhezvételt követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóság állásfoglalását és indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóságok állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg.

15

Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkkal kapcsolatban a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy arra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt(azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő lejártát követő napon jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. december 23.

Dolla Eszter s. k. igazgató

Kapják: ügyintézői utasítás szerint.

16

Te melléklet a KTVF: 23557-17/2011. számú határozathoz Technológiai leírás A Környezethasználó százhalombattai telephelyén két polisztirol előállító üzem és egy ezeket kiszolgáló segédüzem működik. Az ütésálló polisztirol (továbbiakban HIPS=High Impact Polystyrene) gyártás főbb lépései a következők: 1. Gyártás előkészítése a. alapanyagok, segédanyagok fogadása (beszállítása, lefejtése, szivattyúzása), tárolása b. gumioldat készítése c. előpolimerizáció 2. Polimerizáció 3. Illóanyag-mentesítés 4. Extrudálás és terméktárolás A habosítható polisztirol (továbbiakban EPS=Expandable Polystyrene) gyártás főbb lépései a következők: 1. Gyártás előkészítése a. alapanyagok, segédanyagok fogadása (beszállítása, lefejtése, szivattyúzása), tárolása 2. Polimerizáció 3. Hűtés 4. Nedves és száraz feldolgozás 5. Csomagolás A kiszolgáló segédüzem tevékenységei: • Folyékony alapanyag tárolás, • Levegő és inert gáz ellátás, • Külső és belső vízellátás, • Sómentes víz előállítása, • Hűtött és hűtővíz előállítása, • Gőzellátás, kondenzvíz összegyűjtés, • Villamos energia ellátás, • Szennyvíz áttárolás, • Gáz fogadás. Ütésálló polisztirol gyártása (HIPS üzem) Ütésálló polisztirolt folyamatos tömbpolimerizáció segítségével főként fröccsöntésre és extruzióra gyártanak. Az EDISTIR gyártás kapacitása 76 000 t/év. A gyártási folyamat szabályozása mindkét gyártási folyamatban korszerű, mikroprocesszoros, osztott intelligenciájú folyamatszabályozó rendszerrel történik. Az alapanyag felhasználást és a termelést az Információs Rendszer követi. Az ütésálló polisztirol gyártása során a polibutadién műgumit őrlik, majd megfelelő körülmények között sztirolban feloldják, antioxidánssal adalékolják. Az így kapott gumioldatot peroxid típusú iniciátor, különféle láncátadók és egyéb segédanyagok segítségével, egy előpolimerizáló és három polimerizáló reaktorból álló kaszkádban, folyamatos üzemben, mintegy 70%-ban polisztirollá alakítják. Az át nem alakult monomert valamint a tömbpolimerizációnál oldószerként alkalmazott etilbenzolt hőközlés és vákuum segítségével eltávolítják, majd a folyamat elejére visszavezetik. 17

A polimert extrudálják, granulálják, termékfajtától függő felületkezelés után ömlesztve tárolják. Gyártás előkészítése A HIPS gyártás alapanyaga a sztirol és a polibutadién gumi, segédanyagai: a fehérolaj, a katalizátor, láncátadók, csúsztató-anyagok, valamint egyéb kisebb mennyiségben felhasznált anyagok (szilikonolaj, antioxidáns, felületkezelő anyagok). Iniciátorként szerves peroxidokat alkalmaznak. A vizsgált telephelyre a sztirol vasúti tartálykocsiban érkezik, lefejtését a Dunai Finomító végzi. A lefejtés két, egyenként 3000 m³ térfogatú, palástján és tetején vízzel hűthető, állóhengeres, fix tetős tartályba (D1001 és D1002) történik. A tartályok körül tömörített földből épített rézsű található. A rézsű alkalmas a teljes tárolt mennyiség befogadására. Közúton csak akkor fogadnak sztirolt, ha a vasúti szállítás akadályoztatva van. A közúton érkező sztirol lefejtését a Környezethasználó saját dolgozói végzik. A közúton érkező fehérolaj tárolására egy 250 m³-es állóhengeres, fix tetős, belső csőkígyóval fűthető atmoszferikus tartály (D1005) szolgál. A tartályokból a felhasználásra kerülő alapanyagok zárt rendszeren keresztül, földfelszín feletti csővezetékeken jutnak a felhasználási helyükre. A sztirolt kármentő betonteknőben elhelyezett 3 db centrifugás szivattyú juttatja a feldolgozás helyére, a gumioldó tartályokba. A fehérolajat ugyancsak betonteknőben elhelyezett 2 db fogaskerék szivattyú juttatja a felhasználás helyére. Az alap- és segédanyagok tárolása a késztermékektől elkülönítve történik a telephelyen, az alapanyagokat az alap- és csomagolóanyag raktárban, a késztermékeket az üzemi silókban és a HIPS raktárépületben tárolják. A polibutadién gumi az üzembe közúton, fa, illetve fém ládákban érkezik. A polisztirol fóliába csomagolt gumibálákat a csomagolóanyaggal együtt őrlik és pneumatikus szállítással a két gumioldó tartály egyikébe juttatják, ahová előzőleg a sztirol bemérése már megtörtént. A gumioldók melegítésekor a nyomásemelkedést a légzőtartályok (hidraulikus zárak) küszöbölik ki, melyek az üzem saját, 36 m magas kéményébe csatlakoznak. A gumioldathoz antioxidánst adagolnak. A kész gumioldat fogaskerék szivattyúval jut az előmelegítőbe, majd az előpolimerizálóba. A belső csúsztató adalékból (cink-sztearát) sztirol felhasználásával külön egységben szuszpenzió készül, amelyet két adalékanyag tartályban (D3102 és D3103) tárolnak. A tartályokból az így elkészített szuszpenziót az előpolimerizálóba adagolják. A láncátvivő adalékok, mint a tercier-dodecil merkaptán (TDM), és a normáldodecilmerkaptán (NDM) egyenként közel 2000 liter térfogatú zárt konténerben érkezik, ahonnan nitrogén túlnyomással szállítják az előpolimerizáló reaktorba. Az iniciátorként alkalmazott szerves peroxidok tárolása az üzemtől távolabb eső klimatizált épületben történik, ahonnan a kannákat az üzembe egy, kizárólag a napi felhasználás számára kialakított bunkerbe szállítják. Itt egy folyamatos üzemvitelt biztosító pufferedénybe töltik, majd az iniciátort a reaktor előtti statikus keverőbe adagolják. A teli és az üres kannákat elkülönítve tárolják. Az előpolimerizáló reaktorban megtörténik a homogén összetétel beállítása, az alapanyag vízmentesítése és az inert gázok kihajtása. A fehérolaj és a láncátvitelt szabályozó adalékok folyamatosan érkeznek be az előpolimerizáló reaktorba. Az előpolimerizáló reaktorban enyhe vákuumot tartanak, amely a nemkívánatos, alacsony forráspontú alkotók (így pl. a víz) távozását elősegíti. Az előpolimerizálóból a reakcióelegyet fogaskerék szivattyúk segítségével juttatják az első polimerizáló reaktorba. Polimerizáció A polimerizáció három sorba kapcsolt, reaktorban történik. A három reaktorban az iniciátort tartalmazó, adalékolt gumioldat dugószerű áramlással halad, miközben fokozatosan polimerré alakul. A reaktorokban 120-170°C-os hőmérsékletet és kis túlnyomást tartanak. A reakció beindításához a szükséges hőmennyiséget ún. diatermikus olajjal (melegolaj) közlik, majd a 18

reakció megindulásával – lévén az hőtermelő – az olajat a képződött hő elvonására (hidegolaj) használják. A meleg- és a hidegolaj körök egyaránt zártak. A speciálisan kialakított reaktorokban folyamatos keverés mellett megy végbe a polimerizációs reakció. A reaktorok között fogaskerék-szivattyúk továbbítják az anyagot. A reaktorkeverőket hidraulikus motorok forgatják, tömszelencéik megfelelő kenését speciális olajozó rendszerek biztosítják. A rendszerből esetlegesen kikerülő anyagokat összegyűjtik, és megsemmisítésig elkülönítve tárolják. Amennyiben a reakció ellenőrizhetetlenné válik, a reaktor tartalmát egy 139,5 m³ -es földalatti kármentőbe engedik. A lefúvató tartály a kéménybe szellőzik. Illóanyag-mentesítés A polimerizáló reaktorokat elhagyó anyag kb. 70%-ban polimert, 30%-ban át nem alakult monomert, ill. feldúsult inert anyagokat tartalmaz. A monomer visszanyeréséhez az anyagot egy olajjal fűtött előmelegítőben 200°C fölé hevítik, majd két fokozatban, nagyvákuumban az illó anyagokat eltávolítják. A vákuumot olajkenésű dugattyús kompresszorok hozzák létre. A gőzöket recirkulációs vízzel kondenzáltatják és visszavezetik a folyamat elejére, illetve egy puffer- vagy hulladékgyűjtő tartályba (D3802 és D3405). Ha a reakció során oldószerfrissítésre (etil-benzol) van szükség, úgy ezt egy másik, erre a célra szolgáló tartályból adják a reakcióelegyhez. Raktározás, kiszállítás Az illóanyag-mentes polimert az extrudáló berendezésre, majd nyitott kádban való hideg vizes hűtés után a vágóegységre vezetik, ahol granulátummá aprítják. A hűtővíz zárt rendszerben kering, a felmelegedett közeg párolgási veszteségét sómentes vízzel pótolják. A megszárított terméket rázószitán osztályozzák, termékfajtától függően, nyílt rendszerben történő felületkezelés (por-, ill. folyadékadagolás) után pneumatikus szállítással juttatják a granulátum silókba és minősítés után a késztermék silókba. A szállítást villanymotorral meghajtott fúvók biztosítják. A készterméket pneumatikus szállítóberendezés szállíthatja az üzemi silókból a raktári silókba (D4100/A-B). Az ütésálló polisztirolt a vevő kívánsága szerint ömlesztve (közvetlenül töltik az üzemi silókból, illetve zsákvágó berendezésből a szállító tartályautóba), vagy csomagolva (a raktári csomagoló silókból automatikus zsáktöltő csomagolja 25kg-os polietilén zsákba, oktabinba, vagy big-bag-be) szállítják a felhasználás helyére. A telephelyen belüli szállítást dízel- és villamos üzemű targoncával végzik. A kiszállítás közúton illetve vasúton történik. Habosítható polisztirol gyártása (EPS üzem) A habosítható polisztirolt szakaszos vizes szuszpenziós polimerizációval állítják elő, fő felhasználási területei főként az építőipari szigetelés és a csomagolás. Az EXTIR gyártás kapacitása 52 500 t/év. A sztirol monomert négy párhuzamosan működő szakaszos üstreaktorban, szuszpenziós polimerizációval alakítják polisztirollá. A szuszpenzió elkészítéséhez sómentes vizet, stabilizátorokat és az előállítandó termék típusától függő segédanyagokat használnak. A reakciót kétfajta peroxid típusú iniciátor jelenlétében végzik. A polisztirol a szuszpenzióban apró gyöngyök formájában keletkezik, amelyben a monomer átalakulásának végső fázisában pentánt nyeletnek el. A polimerizáció befejeződése után a szuszpenziót lehűtik, majd a polisztirolt elválasztják, szárítják, szitákon méret szerint osztályozzák és felület kezelik. A készterméket oktabinba (nyolcszögletű, egyenként 1100 kg terméket magába foglaló kartonpapír doboz) csomagolják. Gyártás előkészítés A pentán, mint habosító anyag, lehetővé teszi a termék térfogatának többszörösére növelését. A pentán vasúti tartálykocsiban érkezik, lefejtését a Dunai Finomító személyzete végzi három 100 m³ térfogatú, inertgáz nyomás alatt lévő fekvőhengeres tartályba (V1001, V1002 és V1003). A folyékony pentánt tároló tartályoknak közös nyomásrendszerük van, amely 19

csővezetékeken keresztül összeköttetésben áll az EPS üzemben lévő 10,5 m³-es állóhengeres üzemi pentán tartállyal (D2007). A csővezetéket szakaszoló szerelvényekkel lehet elzárni. A csővezeték a Dunai Finomító tulajdonában lévő út szélén halad csőhídon, illetve árokban, csőcsordában az üzemi pentán tartályba. Innen adagolják a reakció második fázisában a polimerizáló reaktorokba. A sztirol alapanyagot a már fentebb említett sztirol tartályokból szivattyúzzák a monomer előkészítő oldótartályba. A monomeroldás során 19-20 t sztirolt mérnek be batchenként. A monomerhez külön üzemrészben készítik elő az adalékokat. A szemcsék növekedésének elősegítésére kristályos polisztirolt és a szuszpenzió folyási tulajdonságait befolyásoló polietilénviaszt adnak. Ezeket a szilárd anyagokat egy közös bemérő tartályból pneumatikus szállítással juttatják az oldótartályba. Egyéb, a termékek típusától függő adalék anyagok például a hexabróm-ciklododekán (HBCD), a sztearil-oktadecil-melanin (SML) és a sztirol monomerben oldott dikumil-peroxid (DCP). Iniciátornak dibenzoil-peroxid (BPO), mint elsőfázisú iniciátor és tercier-butil-peroxid (TBP), mint második fázisú iniciátor kerül alkalmazásra. A tárolásuk az üzemtől távolabb eső klimatizált épületben történik. Az iniciátorokat az üzemben egy, kizárólag a napi felhasználás számára kialakított bunkerbe szállítják. A BPO és a TBP iniciátorokat sómentes vízzel adagolják a reaktorokba, majd a peroxid bemérést követően a berendezést sómentes vízzel átöblítik, hogy a következő bemérésnél ne kerülhessen az előírt mennyiségnél több iniciátor a reaktorokba. A szuszpenzió stabilitását biztosító finom trikalcium-foszfát (TCP) port elszívás mellett sómentes vízzel keverik, az így elkészített szuszpenziót egy centrifugál szivattyú segítségével a reaktorokba juttatják. Az oldótartályba előzőleg bemért sztirolhoz a recepturának megfelelő mennyiségű adalékokat juttatnak, a tartályt nitrogénnel oxigén-mentesítik, és az adalékok feloldódásáig megfelelő hőmérsékleten keverik. A tartályból ilyenkor a kifúvató nitrogén folyadékzáron keresztül távozik a kéménybe. A reaktorba ezen idő alatt a keverés megindításával együtt bemérik a sómentes vizet, a szuszpenziót stabilizáló anyagot (TCP) és az első fázisú iniciátort (BPO). Az oldótartályban elkészített, adalékolt monomer-oldatot a reaktorba nyomják, ezután pedig hozzáteszik a második fázisú iniciátort (TBP) is. Végül a töltet kívánt kémhatását beállító nátriumhidroxidot és felületaktív anyag-képző adalékot adják hozzá. Polimerizáció A monomer oldatot tartalmazó reaktorokat nitrogénnel nyomás alá helyezik, tartalmát 90°Cra melegítik, ahol az első fázisú iniciátor hatására beindul a polimerizáció. Álló és forgó keverők segítik a megfelelő áramlás kialakítását, a szuszpenzió fenntartását és a reakcióban felszabaduló hő elvonását. Amikor a kialakult polisztirol gyöngyök sűrűsége a szuszpenzió átlagos sűrűségével egyenlővé válik (az átalakulás mértéke kb. 70%), nagy adag stabilizátorral a szemcsék méretnövekedését megállítják. Ezután adagolják be a késztermék habosodását előidéző pentánt, a reaktort 120°C-ig tovább fűtik, nyomását megemelik. Néhány óra alatt a polimerizáció teljesen lejátszódik, a pentánt pedig a polimer adszorbeálja. A reakció zárt rendszerben megy végbe, a konverzió 100%. A fűtést nagynyomású gőz és ioncserélt víz megfelelő összekeverésével biztosítják. Amennyiben rendkívüli esemény miatt a reaktor tartalmát le kell üríteni, erre a célra egy nitrogénnel folyamatosan öblített, 240 m³es földalatti lefúvató tartályt használnak. Légtere a kéménybe szellőzik, ahová tüzivíz és gőz is vezethető. Mind a reaktorok, mind az oldótartály légtere folyadékzáron keresztül lélegzik a környezetbe. A reakció során a reaktorkeverők tömszelencéinek zárását nagy nyomású víz biztosítja, amely a reaktortöltetbe ürül. Az adagok elkészítése után szükségessé váló mosások mosóvizei a feldolgozásnál használt zagytartályokba kerülnek, majd innen ellenőrzött módon, szűrés után hagyják el az üzem területét. A készülékek közötti anyagtovábbítás pneumatikus szállítással, térfogat-kiszorításos és centrifugál szivattyúkkal történik. A szivattyúk betonteknőkben helyezkednek el, szivárgásaikat haladéktalanul összegyűjtik. Az üzemben a pentán átmeneti tárolására használt 20

tartályt hasadótárcsa védi. Felszakadásakor a pentán az üzemi lefúvató medencén keresztül jut a kéménybe. A különböző adalékok folyamatosan keletkező göngyölegei (fémhordók, papírzsákok, zacskók, polietilén zsákok) mindkét üzem esetében a kiürítés után a típusától függően tömörítve, vagy a nélkül hulladékgyűjtő konténerbe helyezve kerül gyűjtésre. Hűtés A polimerizáció lejátszódása után a reaktor tartalmát 65°C-ra hűtik, majd tartalmának leürítése közben kb. 30 m³, 5°C-os vízzel keverik. A hűtés után a 2,5 mm-nél nagyobb polisztirol szemcséket kosaras szűrővel kiszűrik, majd az elegyet a nyomás alatti zagytároló tartályba (D2210/B) nyomják. Nedves és száraz feldolgozás Az anyag pentán tartalma a feldolgozás során csökken, majd állandósul. A polimergyöngyvíz elegy a nyomás alatti tároló tartályból atmoszferikus zagytartályba (D2211/A) kerül, majd rövid átmeneti tárolás után a szuszpendáló anyagot sómentes vizes mosás mellett, nedves szitán (P2301/A-C) elválasztják a polimertől. Ezt követően a polimert újraszuszpendálják, és a D2211/B jelű atmoszférikus zagytartályba vezetik. Innen az anyag a centrifugákra (P2302/A-B) kerül, ahol elválasztják a polimertől a maradék vizet. A szitáról és a centrifugáról lekerülő, TCP-t is tartalmazó mosóvizet először ülepítik, majd az elválasztott vizet a technológiai szennyvízcsatornába bocsátják, míg a szuszpendáló szert keretes szűrőprésekkel választják el és iszap formájában fedett fém konténerekben tárolják. A szűrőprésről lejövő vizet szintén a technológiai szennyvízcsatornába vezetik. A polimert fluid ágyon (B2301), alacsony hőmérsékletű kondicionált levegővel szárítják. A megszárított anyag eltérő szemcseméretű gyöngyöket tartalmaz változó eloszlásban, ezért mérettől függő antisztatizáló kezelés után a polimert szitákon osztályozzák, végül frakciónként tároló silókba juttatják. Csomagolás Az adott szemcseméretű anyagnak megfelelő összetételben, szakaszos üzemben, por alakú bevonó anyaggal kezelik a terméket, majd 1100 kg-os kiszerelésben kartonpapír dobozokba (oktabin) kerül. A késztermék raktárba görgősor, az új raktárba targonca szállítja az oktabinokat. A termék kiszállítása tehergépkocsival közúton történik. Segédüzem Folyékony alapanyag ellátás, tárolás A Segédüzem végzi az ütésálló és a habosítható polisztirol gyártásához szükséges legfontosabb alapanyagok közül a sztirol, a fehérolaj és a pentán tárolását. Ezek közül a pentán vasúti tartálykocsiban, a fehérolaj közúti tankautóban, a sztirol jellemzően vasúti tartálykocsiban, ritkábban közúti tankautóban érkezik a Környezethasználó területére. A tartályokban tárolt folyékony alapanyagokat csővezetékeken továbbítják. A csomagolt, raklapon érkező anyagokat dízel-és villamos üzemű, emelővillás targoncával mozgatják. Inert gáz, levegőellátás A nitrogén, a műszer- és préslevegő a Dunai Finomítóból érkezik, üzemhatári mérőműszerek által mért mennyiségben, szolgáltatói szerződés keretében. A műszerlevegő környezeti hőmérsékleten, 3,5 - 7 barg, a préslevegő környezeti hőmérsékleten, 3,5-4 barg nyomáson érkezik. Az inert gáz kétféle nyomáson érkezhet az üzembe. A kis nyomású gáz kb. 6 bar-on érkezik az üzemhatárra, a Segédüzem redukálja kb. 4,5 barg-re, majd a kompresszor utána 1625 barg értékre komprimálja. A középnyomású gáz kb. 49 barg nyomáson érkezik az üzemhatárra, ezt a Segédüzem leredukálja kb. 25 bar-ra.

21

Külső vízellátás A külső vízellátás szolgáltatói szerződés keretén belül a Dunai Finomító rendszeréről biztosított. Ipari célra nyers vizet, szociális célra ivóvizet, valamint tüzivíz ellátásra szintén nyers ipari vizet használ fel a Környezethasználó polisztirolgyártó üzeme. A telephelyen teljes körű tüzivíz hálózat került kiépítésre a Dunai Finomító részéről, lefedve az összes tűzveszélyt jelentő létesítményt. Mértékadó tüzivíz igény a sztirol tartályok oltóvíz igénye. A mobil hab-vízágyú vízigénye a kialakított körvezeték hálózatról megfelelő nyomáson biztosítható. Belső vízellátás A Segédüzem fogadja a Dunai Finomító rendszeréből érkező nyers ipari vizet. A beérkező ipari víz először ózonos fertőtlenítésen esik át, majd koagulálás és flokkulálás (derítés) után két felváltva üzemelő homokágyas szűrőre vezetik rá. A homokszűrővel tisztított vízből (szűrt víz) a Segédüzem sómentes vizet, hűtővizet és hűtött vizet állít elő. Van lehetőség arra, hogy un. tisztított ipari vizet kapjon az üzem a MOLNyrt-től. Ebben az esetben is van lehetőség a segédüzemen belüli további kezelésre. Ilyen vizet az elmúlt három évben nem használtak. Sómentes víz ellőállítás A sómentes víz előállítása ioncserélő oszlopokon történik. Az ioncserélő rendszer átlagos üzemmenetben 15 m³ sómentes vizet állít elő óránként. A ciklikus működésű ioncserélőgyanta töltetű oszlopok regenerálásra 20 m/m%-os nátrium-hidroxidot és cc. sósavat használnak, melyeket ezután a semlegesítő medencébe engednek, ahonnan közömbösítés után kerül a Dunai Finomító szennyvízrendszerébe. Sómentes vizet felhasználó technológiák az EPS reaktorok folyamatvize, a nedves sziták mosóvize és a HIPS extruder közvetlen hűtése. Hűtővíz ellátás A felmerülő hűtővíz igények ellátására két egységgel rendelkező, keresztáramú hűtésű recirkulációs hűtővíz-rendszer, hűtőtorony létesült. Az EPS és a HIPS üzemi hőcserélőkben, valamint a klímaegységekben felmelegedett hűtővizet a hűtőtoronyban hűtik vissza, valamint itt pótolják a párolgási veszteséget. Hűtött víz ellátás A hűtött víz előállítása két hűtőgép segítségével történik, amelyek 5-8 °C-os vizet állítanak elő. A hűtött vizet klímaberendezésekben és az EPS reaktorokból kijövő termék direkt hűtésére használják fel. A zagy visszahűtésére felhasznált hűtött víz egy része közvetlenül kibocsátásra kerül a technológiai szennyvíz csatornába, másik része visszamegy a hűtőkhöz. Gőzellátás, kondenzvíz A középnyomású gőz ellátás hőmérséklet minimuma 190°C, nyomása minimum 9 bar. A középnyomású, túlhevített gőz a MOL Dunai Finomítóból érkezik, és egy része ugyanebben az állapotban kerül felhasználásra. A többi középnyomású gőzből az üzem kisnyomású gőzt állít elő, a hőmérséklete minimum 145°C, nyomása minimum 3,0 bar. Az egységet maximum 4100 kg/h kisnyomású (LP) gőz előállítására tervezték, a középnyomású gőz nyomáscsökkentésével és telítésével. A gőzt a különböző hőcserélők működtetésére és az épületek fűtésére használják fel. A kondenzvíz rendszer hőmérséklet maximuma 100 °C, nyomása atmoszferikus. A kis- és középnyomású gőzfelhasználóktól érkező kondenzvizet szintén a Segédüzem gyűjti össze – ahol lehetséges – egy gyűjtőtartályban kerül összegyűjtésre, ahonnan a MOL Dunai Finomítóba kerül, kitárolásra vagy újra felhasználják az EPS üzemben.

22

Villamos energia ellátás A Környezethasználó villamos energia ellátása a Dunai Finomító rendszeréből szolgáltatói szerződés keretén belül biztosított. Az üzem villamos táplálása 4 főelosztóról és 11 alelosztóról történik. A 4 főelosztó egyenként 2 db 6,3/0,4 kVA-es transzformátorról táplálkozik. Normál esetben főelosztóként mindkét transzformátor üzemel, hiba esetén azonban egyenként is képesek a saját mező ellátására. Villamos-energia kimaradás esetén a HIPS üzem biztonságos leállításához szükséges energiát vészgenerátor biztosítja, amely egy vízhűtéses, 12 hengeres dízelmotor. A belső elektromos hálózatot magas vezetésű kábelekkel alakították ki. Szennyvíz áttárolás A segédüzem feladata az üzemben keletkező szennyvizek áttárolása a MOL Dunai Finomító csatorna rendszerébe. Az üzemben keletkező szennyvizek főként mechanikai szennyezőket, adalékanyagokat, polisztirolt tartalmazhatnak. Az üzemben keletkező szennyvizet a technológiai szennyvízcsatorna szállítja el a MOBA aknába, innen átemelő szivattyú szállítja a Dunai Finomító szennyvízcsatorna rendszerébe. Gáz fogadás A Környezethasználó százhalombattai polisztirolgyártó üzemének gázellátása a MOL Dunai Finomító rendszerén keresztül szolgáltatói szerződés keretében biztosított. A HIPS üzemben használt melegolaj felfűtésére használják a földgázt, amely környezeti hőmérsékleten, 3,5-4 bar nyomáson érkezik egy NA 50-es vezetéken az üzemhatáron lévő D3808 cseppfogó tartályba. Innen kerül továbbításra a B3801 csőkemencébe. A tartály szigetelt és szintjelzőkkel ellátott. Gázkimaradás estén a HIPS üzem vészleállítását kell végrehajtani, mert ekkor nem működik a fent említett csőkemence. Laboratórium A Környezethasználó polisztirolt gyártó üzemei és a segédüzem anyagmintáinak vizsgálatára laboratórium létesült, amely a központi vezénylő épületében található. Kémiai labor, valamint a próbatestek gyártásához EPS és HIPS fizikai labor áll rendelkezésre a minőség ellenőrzéséhez. A gyártások menete során a mintavételeknek előírt időpontja és gyakorisága van, amelyet munkautasításban szabályoztak. Egyéb kiszolgáló technológiai folyamatok Karbantartás: A gyártósori berendezések karbantartását, javítását a Környezethasználó saját karbantartása végzi. Nagyobb karbantartási munkákhoz, valamint a 2 éves ciklusidővel végzett revíziós munkákhoz külső vállalkozásokat vesznek igénybe.

23

BAT melléklet a KTVF: 23557-17/2011. számú határozathoz A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika BAT ajánlás Környezetirányítási rendszer bevezetése és működtetése

Ajánlásnak történő megfelelés A Környezethasználó az ISO 14001:2005 szabvány szerint tanúsított környezetirányítási rendszert üzemeltet.

Levegőszennyezés Légszennyező anyag szökés csökkentése korszerű berendezések tervezésével, alkalmazásával: • hangadó, vagy duplán zárt szelepek, vagy hasonlóan hatékony berendezés alkalmazása. Hangadó szelep a különösen toxikus anyagoknál ajánlott. • mágneses vezérlésű, burkolt, vagy duplán zárt szivattyúk és folyadék határ alkalmazása, • mágneses vezérlésű vagy burkolt kompresszorok, vagy duplán zárt kompresszorok és folyadék határ alkalmazása, • mágneses vezérlésű vagy burkolt keverők, vagy duplán zárt keverők és folyadék határ alkalmazása, • karimás kötések számának minimalizálása, • hatékony tömítés alkalmazása, • zárt mintavevő rendszer, • szennyezett elfolyó anyagok gyűjtése zárt rendszerben, • szellőzőn távozó gázok összegyűjtés. Fugitív veszteségek felmérése, anyagtípusok meghatározása, azon folyamatok beazonosítása, ahol a legnagyobb valószínűséggel fordulhat elő fugitív veszteség. Monitoring-, fenntartó-, hiba észlelő és javító rendszer kiépítése és fenntartása, anyag és folyamat adatbázisra alapozva, fugitív veszteség felméréssel és méréssel kombinálva. Por szennyezés csökkentése az alábbi technikák valamelyikével vagy ezek kombinációjával: • sűrített fázisú szállítás, • higított fázisú szállítás esetén a sebesség minimálisra csökkentése, • szállítóútvonalakon a porszennyezés csökkentése felületkezeléssel illetve a csövek pontos illesztésével, • ciklonok és szűrők használata a porleválasztó berendezések kivezetésénél, • nedves porleválasztó alkalmazása

Értékelés

megfelel

A telephely területén lévő szelepek, szivattyúk, keverők stb. jól karbantartott rendszerek. Ellenőrzésük és javításuk tervezetten, illetve rendkívül is történhet. A berendezések többnyire csőmembrános tömszelencével, szimpla-, duplamechanikus tömszelencével mágnes kuplungos vezérléssel felszerelt berendezések, ahol a szállított anyag emissziója megfelelő működés mellett gyakorlatilag kizárt. Az üzemben található karimák mind az anyag minőségének és hőfokának megfelelő tömítéssel vannak ellátva. A tömítéseket hiba esetén azonnal cserélik. A HIPS üzemben a rendszerbe kerülő oldószer minőségét korábban mintavétellel ellenőrizte a laboratórium. 2007ben beépítésre került egy automata elemző készülék, amivel a mintavétel és az azzal járó emisszió, valamint hulladék gyakorlatilag megszűnt. Az elfolyó anyagokat kármentő tálcán illetve felitató anyagokkal, rongyokkal fogják fel, melyek utána veszélyes hulladékként kezelik tovább. A technológiai gázok (tartályok légzése, tartályok gáztartalma stb.) az un. vent rendszeren keresztül összegyűjtésre kerül, és folyadékzáron keresztül jut a környezetbe.

megfelel

A Környezethasználó azonosította azokat a szennyező anyagokat, amelyek fugitív légszennyezést okozhatnak. A veszteség nyomon követésére egy korábbi felmérés alapján összeállított táblázat szolgál. A táblázatot minden évben aktualizálják. A korábbi módszeren túlmenően (lásd előző szakasz) 2011-ben tervezik a vállalatcsoportnál (Polimeri Europa) már bevezetésre került eljárás bevezetését, amely az EN 15446 szabvány előírásai szerint készült. A gyártó folyamatokban több helyen keletkezhet por. Ezek egy része a rendszerbe beadagolásra kerülő segédanyagokból származik. A porbetöltő helyeken elszívó ventilátorok működnek, amelyek zsákos szűrőre vagy porleválasztó ciklonokba vezetik a poros levegőt. A termék pneumatikus szállítása során a súrlódásból származó port a terméksilók rotary-jának rendszeres tisztításával csökkentik. A termék csomagolása során keletkező port a csomagológép fölé szerelt elszívó ventilátor juttatja egy porleválasztó ciklonba. Az EPS üzemben keletkező adalékporok összegyűjtését egy központi porszívó egység végzi. A központi porszívóra minden területen csatlakoztathatók elszívó tömlők. A központi porszívóra jutó levegő zsákos szűrőkön keresztül jut a környezetbe.

megfelel

24

megfelel

megfelel

A gáztalanító silókból és reaktorszellőzőből érkező tisztító levegőáram kezelése az alábbi technikák valamelyikével: • újrahasznosítás, • termikus oxidáció, • katalitikus oxidáció, • fáklya (csak nem folytonos áramok esetén), • egyes esetekben adszorpciós technikák is tekinthetők BATnak. A reaktorrendszerből származó nem folytonos kibocsátások kezelése fáklyázással (amennyiben nem lehet újrahasznosítani vagy üzemanyagként felhasználni).

Üzemeltetés - energiafelhasználás Üzemleállások és –indítások minimalizálása a kibocsátási csúcsok elkerülése és az energiafogyasztás minimalizálása érdekében. A reaktor tartalom biztosítása vészleállás esetére (kármentő rendszer alkalmazásával)

BAT a vészleállás során szennyeződő anyagok újrahasznosítása vagy üzemanyagként történő felhasználása.

Kapcsolt energiatermelő üzemekből származó energia és gőz használata. Az alacsony nyomású gőz előállítása során keletkező reakcióhő visszanyerése azon folyamatokban, vagy erőművekben, ahol külső vagy belső alacsony nyomású gőz fogyasztók rendelkezésre állnak. Több terméket előállító üzemben a folyékony nyersanyagok és termékek esetében csőgörény rendszer alkalmazása.

Vízfelhasználás, szennyvízelvezetés A vízszennyezés megelőzése megfelelő csatornarendszer létrehozásával és fenntartásával.

A technológiai tartályokból származó szennyezett légáramok (légzés, a légterükben feldúsuló levegő, tisztító légáramok) az un. vent rendszeren össze vannak gyűjtve és folyadékzáron keresztül kerülnek a környezetbe. Újrahasznosítani ezeket a légáramokat a folyamatban nem lehet. A különböző oxidációs eljárásokat a sztirol jelenléte nehezíti. A sztirol akár szobahőmérsékleten önmagától elkezd polimerizálódni, így a hosszú csőszakaszokban, amíg eljutna a légáram az oxidációs egység bedugulást okozna.

megfelel

Az EPS üzemben a reaktorból származó időszakosan keletkező pentán tartalmú légáramokat a Dunai Finomító fáklyarendszerére bocsátják. Ha a Dunai Finomító valamilyen oknál fogva nem tudja fogadni a szennyezett levegőt, akkor a fent ismertetett módon, folyadékzáron keresztül jut a környezetbe.

megfelel

Tervszerűen 2 évente van leállás mindkét termelő üzemegységben. Ekkor végzik el a nagyobb karbantartásokat, amelyeket üzemelés közben nem lehet. Ezt az időszakot leszámítva folyamatos üzemmenetben dolgoznak. Mindkét üzemrészben a reakció ellenőrizhetetlenné válásakor vagy egyéb vészhelyzet esetén van lehetőség a reaktorok tartalmát egy-egy földalatti medencébe üríteni. A földalatti medencék a kéménybe szellőznek. Egy-egy káreseményt követően a medencéből kitakarított anyagot minősítés után vagy csökkentett minőségű termékként vagy hulladékként kezelik tovább. Mindkét üzemrészben a reakció ellenőrizhetetlenné válásakor vagy egyéb vészhelyzet esetén van lehetőség a reaktorok tartalmát egy-egy földalatti medencébe üríteni. A földalatti medencék a kéménybe szellőznek. Egy-egy káreseményt követően a medencéből kitakarított anyagot minősítés után vagy csökkentett minőségű termékként vagy hulladékként kezelik tovább. Nem releváns. Az energiákat az üzem a Dunai Finomító rendszerén keresztül kapja. Nem állít elő energiát. Nem releváns. Az energiákat az üzem a Dunai Finomító rendszerén keresztül kapja. Nem állít elő energiát.

megfelel

Nem releváns. A különböző termékek alapvetően ugyanazokból az alapanyagokból készülnek. Termékváltáskor a termékváltáshoz meghatározott átmeneti termékeket gyártják. Így nem keletkezik selejt, valamint nem okoz gondot az előző kampányból származó anyagok jelenléte.

nem releváns

A társaság elválasztott rendszerű csatornahálózatot üzemeltet, mely kizárja a vizek szennyezését.

megfelel

25

megfelel

megfelel

nem releváns nem releváns

Elválasztott ipari szennyvíz gyűjtőrendszer alkalmazása a következőkre: • szennyezett technológiai szennyvíz, • potenciálisan szennyezett víz elfolyásokból vagy egyéb forrásokból, beleértve a hűtővizet és a termelési területről származó felszíni csapadékvizet, • nem szennyezett víz. Szennyvíztisztító üzemben befolyó szennyvíz puffer alkalmazása az állandó szennyvíz minőség elérése érdekében. Hatékony szennyvízkezelés A vízkezelés történhet egy központi üzemben vagy speciális üzemben. A szennyvíz minőségétől függően kiegészítő irányított előkezelés szükséges. Hulladékgazdálkodás Műanyaggyárakból származó lehetséges hulladékok újrahasználata. Általában az újrahasználat elsőbbséget élvez a lerakással szemben.

A tárolásból fakadó kibocsátások csökkentése és ellenőrzése az alábbi technikák segítségével: • a szint variációk minimalizálása • gáz egyensúlyi vonalak, • úszó tetők (csak nagy tartályoknál), • installált kondenzátorok, • · tartályok üzemeltetése (lefejtés, párolgás) során visszanyert gázok kezelése.

Az összes tisztító légáramlat és reaktor-vent rendszer visszanyerése. A tisztító áramlatok üzemanyagként (olaj) használhatóak, vagy termikus oxidálószerekkel kezelhetőek, ezeket hő visszanyerésre és gőz előállításra lehet használni.

A Környezethasználó elválasztott rendszerű csatornahálózatot üzemeltet, a technológiai szennyvizekre, a kommunális szennyvizekre, illetve a potenciálisan szennyezett és tiszta csapadékvizekre is.

megfelel

A társaság szennyvizei a Dunai Finomító szennyvíztisztítójába kerülnek. Itt a Dunai Finomító gondoskodik a szennyvizek megfelelő kezeléséről. A társaság szennyvizei a Dunai Finomító szennyvíztisztítójába kerülnek. Itt a Dunai Finomító gondoskodik a szennyvizek megfelelő kezeléséről. A szennyvizeket a befogadás előtt naponta mintázzák.

megfelel

A Környezethasználó keletkező hulladékait a technológia miatt nem tudja újrahasználni. A keletkező csomagolási hulladékok egy részét (fém láda, fa raklap) a Környezethasználó a gyártónak visszajuttatja. Az ezeken kívül keletkező csomagolási hulladék nagy részét hasznosító szervezetnek adja tovább. Az telephelx hulladékainak csupán kis része (kommunális hulladékok) kerül lerakásra. Az alapanyagok közül a pentánt, a sztirolt és a fehérolajat tárolják tartályban. A pentán tároló tartályok valamint az üzemi pentán tartály közös légtérrel rendelkezik. Légterük a Dunai Finomító fáklyarendszerére van kötve. Ha a Dunai Finomító nem tudja fogadni a fáklyára kerülő mennyiséget, akkor az üzemi folyadékzáron keresztül jut a környezetbe. A sztirol tartályok a szabadba lélegeznek. A széles körben elterjedt úszó tetős megoldást itt nem lehet alkalmazni, mivel a sztirolban lévő (polimerizálódást gátló) anyagnak oxigénre van szüksége ahhoz, hogy megakadályozza a sztirol spontán polimerizálódását. A tartályok jól karbantartottak, fehérre festettek, ezzel is csökkentve a sztirol párolgását. A tartályok tetejükön és palástjaikon vízzel hűthetőek, ezen kívül ha a sztirol hőmérséklete meghaladja a 28 ºC-ot hűtött (kb. 5 ºC) vízzel működő hőcserélővel is hűtik. A technológiai tartályokból származó szennyezett légáramok (légzés, a légterükben feldúsuló levegő, tisztító légáramok) az un. vent rendszeren össze vannak gyűjtve és folyadékzáron keresztül kerülnek a környezetbe. Újrahasznosítani ezeket a légáramokat a folyamatban nem lehet. A különböző oxidációs eljárásokat a sztirol jelenléte nehezíti. A sztirol akár szobahőmérsékleten önmagától elkezd polimerizálódni, így a hosszú csőszakaszokban, amíg eljutna a légáram az oxidációs egységbe dugulást okozna.

megfelel

26

megfelel

megfelel

megfelel

A pelletálásból származó kibocsátott gázok gyűjtése és kezelése. Általában a pelletáló részből kiszívott levegőt együtt kezelik a reaktor-szellőzésből, illetve a tisztító áramlatból származó gázzal. Ez csak a GPPS3 és a HIPS4 eljárások során alkalmazható. Az EPS5 eljárások során végzett előkészítésből származó kibocsátások csökkentése az alábbi technikákkal: • gőz egyensúlyi vonalak, • kondenzátorok, • · szellőzésből visszanyert gázok további kezelése.

A HIPS eljárások oldószeres rendszeréből származó kibocsátások csökkentése az alábbi technikákkal: • ciklonok használata a szállító levegő elkülönítésére, • magas koncentrációjú szivattyú rendszer, • folytonos oldószeres rendszer, • gőz egyensúlyi vonalak, • szellőzésből visszanyert gázok további kezelése, • · kondenzátorok.

A HIPS üzemben az extruderektől elszívott levegőt nedves gázmosóban tisztítják. A tisztított levegőáram később a kéményen keresztül jut a környezetbe.

megfelel

A technológiai tartályokból származó szennyezett légáramok (légzés, a légterükben feldúsuló levegő, tisztító légáramok) az un. vent rendszeren össze vannak gyűjtve és folyadékzáron keresztül kerülnek a környezetbe. Újrahasznosítani ezeket a légáramokat a folyamatban nem lehet. A különböző oxidációs eljárásokat a sztirol jelenléte nehezíti. A sztirol akár szobahőmérsékleten önmagától elkezd polimerizálódni, így a hosszú csőszakaszokban, amíg eljutna a légáram az oxidációs egységbe dugulást okozna. A technológiai tartályokból származó szennyezett légáramok (légzés, a légterükben feldúsuló levegő, tisztító légáramok) az un. vent rendszeren össze vannak gyűjtve és folyadékzáron keresztül kerülnek a környezetbe. Újrahasznosítani ezeket a légáramokat a folyamatban nem lehet. A különböző oxidációs eljárásokat a sztirol jelenléte nehezíti. A sztirol akár szobahőmérsékleten önmagától elkezd polimerizálódni, így a hosszú csőszakaszokban, amíg eljutna a légáram az oxidációs egységbe dugulást okozna.

megfelel

27

megfelel

L melléklet a KTVF: 23557-17/2011. számú határozathoz A légszennyező pontforrások üzemeltetésére vonatkozó technológiai határértékek

1. Ütésálló polisztirol gyártás kibocsátásai A HIPS gyártás során az alábbi táblázatban felsorolt helyeken lép ki légszennyező anyag a környezetbe:

LÉGSZENNYEZŐ

LÉGSZENNYEZŐ FORRÁS

ANYAG

P7 P12

KAPCSOLÓDÓ BERENDEZÉS PONTFORRÁS P 3101 adalék elszívó ventilátor B 3301 kémény

P25

B 3802 csőkemence kémény

P27

P 4100 elszívó ventilátor DIFFÚZ FORRÁS D101 Sztirol tartályok légzői D102 F 3202/S gumioldat szűrők

JELE

szilárd etil-benzol sztirol kén-dioxid szén-monoxid nitrogénoxid szilárd

LÉGSZENNYEZŐ ANYAG (1) BESOROLÁSA

2.1.1. O osztály 2.3.1. C osztály 2.3.1. C osztály 2.2. D osztály 2.2. D osztály 2.2. D osztály 2.1.1. O osztály

sztirol sztirol

Kibocsátási határértékek: Légszennyező komponensek megnevezése 2.1.1. O osztály 2.3.1. C osztály Kén-dioxid Nitrogén oxidok Szén-monoxid

1

Határérték (2) (mg/m3) 150 150 500 (3) 500 (3) 500 (3)

a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet alapján 2 a kibocsátási határértékek a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet alapján lettek megállapítva, ezen rendelet előírásait a határértéknek való megfelelőség vizsgálata esetén minden esetben figyelembe kell venni. 3 száraz véggáz 5 tf%-os O2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra

28

2. Habosítható polisztirol gyártó üzem kibocsátásai Az EPS gyártás során az alábbi táblázatban felsorolt helyeken lép ki légszennyező anyag a környezetbe. LÉGSZENNYEZŐ

PONTFORRÁS

P16 P18 P39

KAPCSOLÓDÓ BERENDEZÉS PONTFORRÁS P 2103 zsákbontó szűrő és ventilátor P 2101 zsákbontó szűrő P 2304 szárító elszívó ventilátor

P47

P 2503 elszívó ventilátor

P56

PY 2910 ciklonkürtő

D103 D104 D105 D106 D107 D108

DIFFÚZ FORRÁS P 2405 A/D szárító szita D 2502 A termékkeverő B 2203 lefúvató kémény D 2502/B EPS termékkeverő Tartálytöltő elvezető kürtő D 2505 C EPS termékkeverő

JELE

ANYAG

szilárd szilárd szilárd pentán szilárd pentán szilárd pentán

LÉGSZENNYEZŐ ANYAG (4) BESOROLÁSA

2.1.1. O osztály 2.1.1. O osztály 2.1.1. O osztály 2.3.1. C osztály 2.1.1. O osztály 2.3.1. C osztály 2.1.1. O osztály 2.3.1. C osztály

pentán pentán sztirol pentán pentán pentán

Kibocsátási határértékek: Légszennyező komponensek megnevezése 2.1.1. O osztály 2.3.1. C osztály

4

Határérték (5) (mg/m3) 150 150

a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet alapján 5 a kibocsátási határértékek a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet alapján lettek megállapítva, ezen rendelet előírásait a határértéknek való megfelelőség vizsgálata esetén minden esetben figyelembe kell venni.

29

TA melléklet a KTVF: 23557-17/2011. számú határozathoz A telephelyen lévő anyagtároló tartályok Tartály technológiai száma D1001

Tárolt anyag sztirol

Tartály mérete (m3) 3000

D1002

sztirol

3000

D1005

fehérolaj 250

V1001

pentán

100

V1002

pentán

100

V1003

pentán

100

D1004

üres

200

Elhelyezkedés Egyéb föld feletti /földsánccal körbevett föld feletti /földsánccal körbevett föld feletti /kármentővel körbevett föld feletti /kármentővel körbevett föld feletti /kármentővel körbevett föld feletti /kármentővel körbevett föld feletti /kármentővel körbevett

30

Utolsó vizsgálat

Következő vizsgálat

használatban 2009

2012

használatban 2009

2012

használatban 2009

2013

használatban 2011

2013

használatban 2011

2013

használatban 2009-ben telepítve

2012

használaton kívül

2013

2009

A melléklet a KTVF: 23557-17/2011. számú határozathoz Környezethasználó rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettségei a Felügyelőség részére Megnevezés Az engedélyben alapul vett körülmények jelentős változásáról és az engedélyben foglalt adatok esetleges módosulásáról Baleset, működési zavar, meghibásodás, határértékeket túllépő, ill. környezetszennyezést okozó kibocsátás jelentése Bejelentett havária események összefoglalója Hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás (HIR) Légszennyezés mértéke bejelentés A légszennyező pontforrásokra vonatkozó időszakos mérés: P12, P39, P56 jelű pontforrásokon A légszennyező pontforrásokra vonatkozó időszakos mérés: P7, P16, P18, P25, P27, P47 pontforrásokon Éves környezeti beszámoló A megtett intézkedések és hatásának bemutatása az elérhető legjobb technika érdekében. További intézkedési javaslat az elérhető legjobb technika elérésére.

Gyakoriság eseti

Beadási határidő 15 napon belül szóban, telefonon azonnal

eseti írásban 48 órán belül eseti

az eseményt követő 1 hónapon belül

évente 1 alk.

tárgyévet követő év március 1.

évente 1 alk.

tárgyévet követő év március 31.

kétévente

2013. július 31.

ötévente

2016. július 31.

évente 1 alk.

31

tárgyévet követő év március 31.