KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 31142-8/2011.
Előadó:
Horváth Kinga dr. Szilágyi Dávid Kubik Roland Péterfy Csaba Skót Béla Kiss Enikő
Tárgy: „Piliscsaba I. – dolomit, murva” védnevű bánya környezetvédelmi működési engedélye
HATÁROZAT A Márkakő Betonelem és Műkőgyártó Kft. (2080 Pilisjászfalu, Bécsi út 038/3.; Cg.: 13-09-107818; a továbbiakban: Kérelmező) részére „Piliscsaba I. – dolomit, murva” védnevű bánya művelésére környezetvédelmi engedélyt pótló környezetvédelmi működési engedélyt adok, a rendelkező részben foglaltak megtartásának kötelezettsége mellett.
I. A környezethasználatra vonatkozó általános adatok 1. Alapadatok A bányatelek neve: A bányatelek helye: Tulajdonos: A bányászat jogosítottja: Területhasználat: A bányatelek területe: A bányatelek alaplapja: A bányatelek fedőlapja: A bányatelek kitermelhető ásványvagyona: A kitermelt anyag mennyisége:
„Piliscsaba I. – dolomit, murva” védnevű bánya Piliscsaba 085/8 hrsz. -ú ingatlan a terület a Magyar Állam tulajdonában és a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében van Márkakő Betonelem és Műkőgyártó Kft. kivett, murvabánya üzemi terület 9,8952 ha +262,00 m Bf. +322,07 m Bf. 2 626 190 t ~10 000 m3/év.
A bányatelek területén dolomit-murva külszíni kitermelése történik, fúrással és robbantásos jövesztéssel.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
2. A tevékenység jellemzői: A bányatelek Piliscsaba belterületétől délkeleti irányban, a 10-es számú főúttól délre Piliscsaba és Pilisvörösvár külterületi határán, a lakott területektől relatíve távol található. A legközelebbi lakott területek 1000 m-nél nagyobb távolságban helyezkednek el. A bányatelek területén 35-40 éve bányaművelést folytatnak. A kitermelt ásványi nyersanyagok: triász, karni emeleti, fehér lazaszemcsés dolomit-murva, mely tömb kifejlődésben képződött. A külszíni kőbányászat technológiai lépései: − Fúrás, robbantással történő jövesztés. − Áramfejlesztővel hajtott mobil osztályozó a robbantott anyag négy termék frakcióra történő szétválasztása. Robbantás után 1-2 hét időtartamra van az üzem betelepítve. Homlokrakodó géppel rakodás, értékesítés. − Tájrendezés, rekultiváció feltöltéssel. A kitermelés szintosztásos műveléssel folyik. A bányaüzemben négy művelési szinten jövesztenek nagyátmérőjű fúrólyukakba töltött kezelésbiztos robbanóanyag villamos gyutaccsal történő robbantásával. A robbantásokat általában évi 1-2 alkalommal végzik. Az anyagszállítást 5-20 tonnás dízel tehergépkocsikkal, a rakodást és a termékek depózását homlokrakodóval végzik. A napi gépkocsi fordulók száma ~16. A kitermeléskor képződő meddőt a bányaudvar területén külön depóniába tárolják ideiglenesen, melyet útépítéshez értékesítenek. Az értékesítés a depókból homlokrakodóval gépkocsira történő rakodással és szállítással valósul meg. A 200 m hosszú, zúzott kővel borított szállító úton képződő por csökkentését locsoló kocsiból történő locsolással végzik. II. A tevékenységre vonatkozó előírások Víz- és talajvédelem: 1. A bánya területén szennyvízszikkasztás nem végezhető. A keletkező szennyvizek gyűjtéséről, elszállításáról és elhelyezéséről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni. 2. A keletkező kommunális szennyvizeket zárt tartályban kell gyűjteni és szükség esetén el kell szállítani átvételi jogosultsággal rendelkező telephelyre. Az elszállítást üzemnaplóba rögzíteni kell és a szállító jegyet, valamint az átvételi bizonylatot meg kell őrizni és ellenőrzéskor a hatóságnak be kell mutatni. 3. A területen üzemanyag tárolása tilos. A bányatelek területén gépjárművek javítása, karbantartása nem történhet és szállító járművek üzemanyag töltése nem végezhető. A munkagépek üzemanyaggal történő feltöltéséhez megfelelő méretű tálcát kell alkalmazni, elkerülendő az üzemanyag esetleges talajra kerülését. Amennyiben az üzemanyag egy része ebbe a tálcába folyik, azt erre alkalmas itatóanyaggal kell felitatni. A telephelyen ilyen anyagból megfelelő mennyiséget kell tárolni és a használatát, a bányaművelést végző összes dolgozóval ismertetni kell.
2
4. Az üzemanyag töltéséhez részletes kezelési utasítást és havária tervet kell készíteni, melyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség) kell benyújtani, továbbá ezek másolati példányát a telep területén kell tárolni. A kezelési utasítás és a havária terv Felügyelőségre történő benyújtási határideje: 2011. október 31. 5. Bármilyen, a környezetet érintő rendkívüli eseményt - telefonon haladéktalanul, írásban 24 órán belül - jelenteni kell a Felügyelőségnek. 6. A területen előforduló bármely környezeti elem szennyezésének elhárításáról a Kérelmezőnek gondoskodnia kell. 7. Szennyezés észlelése esetén, annak megszüntetéséről a Kérelmezőnek, illetve a szennyezés okozójának a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) alapján a Felügyelőség jóváhagyásával intézkednie kell. Levegőtisztaság védelem: Kedvezőtlen időjárási körülmények esetén a fedőréteg, meddő- és haszonanyag depóniák, valamint a szállítási útvonalak locsolásáról gondoskodni kell a diffúz porkibocsátás csökkentése érdekében. Hulladékgazdálkodás: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. Mentesíteni kell a területet a bányászati tevékenység során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelésével és ártalmatlanításával. 3. Tereprendezésre, rekultiválásra, esetleges feltöltésre csak hulladéknak nem minősülő, inert anyagot szabad alkalmazni, illetve leteríteni. 4. A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. 5. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet) előírásai szerint végzendő. 6. A tevékenység során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok esetén a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai alapján kell eljárni. Táj- és természetvédelem: 1. Barlang vagy barlangra utaló nyomok (nyílt vagy utólag agyaggal, ásványkiválásokkal kitöltött üregek, hasadékok, stb.) előfordulását – a bányászati műveletek olyan mértékű azonnali korlátozása mellett, hogy a barlang állaga, állapota ne károsodjon – 8 napon belül be kell jelenteni a Felügyelőségnek és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak. A barlang közvetlen körzetében a bányászati tevékenység csak 3
a Felügyelőség hozzájárulása esetén folytatható. A Felügyelőség a hozzájárulás kiadását az üregesedés jellegétől függően 10 m mélységig terjedő geofizikai és/vagy kézi eszközökkel történő üregkutatás elvégzéséhez kötheti. A Kérelmezőnek vállalnia kell a kockázatot, hogy üregesedés esetén a bányaművelés (az érintett körzetben) a fenti kutatások időtartamára leállítható, barlang ismertté válása esetén, különösen védelemre érdemesíthető barlang előfordulása esetén a bányaművelés korlátozható, leállítható. 2. A tájrendezési tevékenység során gondoskodni kell a felhagyásra kerülő terület környező tájba illesztéséről. A tájrendezési tevékenységet a termeléssel párhuzamosan, folyamatosan kell végezni. 3. A tervidőszakok alatti tájrendezési tevékenységet az egyes műszaki üzemi tervekben (a továbbiakban: MÜT) kell részletesen ismertetni. A MÜT tájrendezési fejezetének tartalmaznia kell: − az előző MÜT időszakában elvégzett tájrendezési feladatokat (térképen is ábrázolva), − az aktuális MÜT időszakában tervezett tájrendezési tevékenység műszaki leírását és ütemezését (térképen is ábrázolva). 4. A biológiai rekultiváció eredményeképpen erdőt kell telepíteni őshonos és tájra jellemző fafajokkal.
III. Egyéb előírások 1. A környezetvédelmi működési engedély 2011. december 31-ig érvényes. 2. Az engedélyezéskor vizsgált körülmények megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a bányászati jogosult megváltozását be kell jelenteni a Felügyelőségnek. Felhívom a figyelmét, hogy ezen változások a környezetvédelmi működési engedély módosítását vonják maguk után. Határidő: változást követő 15 napon belül 3. A környezetvédelmi működési engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek/hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. 4. A Felügyelőség az engedélyt visszavonhatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoznak. 5. A környezetvédelmi engedély érvényességi idejének meghosszabbítása a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 11. § (3) bekezdése szerint teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kérelmezhető. 6. A környezetvédelmi engedély módosítására, visszavonására a Rendelet 10. § (8) bekezdése megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé. 7. Felhívom a figyelmet, hogy Rendelet 26. § (4) bekezdése szerint a környezetvédelmi engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. § (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A Rendelet 26. § (5) bekezdése szerint környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén az (1) bekezdés jogkövetkezményei alkalmazhatóak. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a Felügyelőség az (1) bekezdés jogkövetkezményeit alkalmazhatja, vagy a környezetvédelmi engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt a (3) bekezdésben foglalt mértékű bírság megfizetésére kötelezi. 4
*
Megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 750 000 Ft, azaz hétszázötvenezer forint, melyet a Kérelmező megfizetett. Egyidejűleg elrendelem 600 000 Ft, azaz hatszázezer forint visszafizetését a Kérelmezőnek az igazgatási szolgáltatási díj túlfizetése miatt. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez három példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 375 000 Ft, azaz háromszázhetvenötezer forint, amit a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001711806 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Kérelmező megbízásából a KÖTEKO Környezetvédelmi Tervező- és Konfliktuskezelő Bt. (1118 Budapest, Muskotály utca 17.; Cg.: 01-06-759487 ; a továbbiakban: Tervező) a „Piliscsaba I. – dolomit, murva” bánya felülvizsgálati dokumentációját környezetvédelmi működési engedélyezés céljából a Felügyelőségre benyújtotta. A bánya az 1970-es évek óta üzemel, környezetvédelmi engedéllyel nem rendelkezik. A Kérelmező a 2006. - 2011. évekre vonatkozóan, 2011. december 31-ig elfogadott kitermelési műszaki üzemi tervvel rendelkezik a Budapesti Bányakapitányság BBK/249/2/2007. számú és BBK/4926/3/2008. számú határozata alapján. A Kérelmező 2011. május 3-án 1 350 000 Ft, azaz egymillió-háromszázötvenezer forint szolgáltatási díjat fizetett meg. A szolgáltatási díj a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú mellékletének I. fejezet 53. pontja alapján 750 000 Ft, azaz hétszázötvenezer forint. A 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 4. § (3) bekezdése értelmében, ha az ügyfél tévesen fizetett igazgatási szolgáltatási díjat, akkor az eljáró közigazgatási szerv a tévesen befizetett igazgatási szolgáltatási díjat visszatéríti, ezért a 600 000 Ft, azaz hatszázezer forint összegű igazgatási szolgáltatási díj többletnek a Kérelmező részére történő visszatérítéséről intézkedtem. A Felügyelőség a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról értesítette az ismert ügyfeleket. A Felügyelőség a kérelem és a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, 5
valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti Piliscsaba Város Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Piliscsaba Város Önkormányzat Jegyzője 3706-2/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény közzététele a helyben szokásos módon megtörtént. A Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók Béla út 7., a továbbiakban: Egyesület) 2011. július 8-án kelt levelében ügyfélként bejelentkezett az eljárásba. A Felügyelőség KTVF: 40253-1/2011. számú végzésében megállapította az Egyesület ügyfél jogállását. Az Egyesület az eljárás során észrevételt nem tett. * Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Víz- és talajvédelmi szempontból: A tárgyi bányatelek területe a favR. 7. §-a és a 2. számú melléklete szerint felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület (felszíni karszt), továbbá kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A favR. 8. § a) és c) pontjai értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak „környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával,” továbbá „csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.” A Felügyelőség a rendelkező részben foglalt víz- és talajvédelmi előírásokat ennek megfelelően tette. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A dokumentációban foglaltak alapján a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásai teljesülnek, ezért a tevékenység végzésére a rendelkező részben foglalt kikötéssel a Felügyelőség engedélyt adott. A Felügyelőség álláspontjának kialakításánál figyelembe vette, hogy a bányaterület földrajzi adottságai következtében (30-40 m magas dolomitfalak veszik körül) az ott folytatott tevékenységből eredő diffúz porkibocsátás nem lesz jelentős hatással a környezetére. A tevékenység volumenéből adódóan a munkagépek és szállító járművek hatása sem jelentős.
6
Hulladékgazdálkodási szempontból: A települési szilárd és a folyékony hulladékok kezelésének feltételeit a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet), illetve a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) határozzák meg. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a Hgt., a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, illetve a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján adta meg. Táj- és természetvédelmi szempontból: A bányatelek Piliscsaba 085/8 hrsz.-ú ingatlanon fekvő része a Budai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 125/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet alapján országos jelentőségű védett természeti terület részét képezi. A Piliscsaba 085/8 hrsz.-ú ingatlan délnyugati része részét képezi továbbá az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/1. melléklete által megállapított országos ökológiai hálózatnak, mint magterület. A nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről szóló 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató szerint Piliscsaba 085/8 hrsz.-ú és Pilisvörösvár 016/6 hrsz.-ú ingatlanok – azaz a bányatelek – területét érinti a nyílt karszt területi kijelölés is. A bányatelek barlang védőövezetét, illetve barlangot nem érint, barlangok jelenléte azonban a földtani adottságok alapján nem zárható ki. A még ismeretlen barlangok helyzetének, felszín alatti kiterjedésének és jellegének megismerése nemcsak tudományos jelentőségük és védelmük, de a felszín közeli kritikus 10 m-es zónában az emberi létesítmények biztonsága szempontjából is indokolt. A természet védelméről szóló 1996. év LIII. törvény 7. § (2) bekezdés f) pontja szerint „a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: … a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket”; a 20. § (1) bekezdése kimondja továbbá, hogy „a felhagyott bányaterületen a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni, és - ha lehetséges - természetszerű állapotot kell kialakítani.” A táj- és természetvédelmi szempontú előírásokat a rendelkező részben fentiek figyelembevételével tettem. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A Kérelmező által üzemeltetett dolomitkőbánya Piliscsaba belterületétől délkeleti irányban, a belterületi határtól 1000 m-re található. A bánya a 10. számú főútról nyíló zúzott kővel borított bekötőúton érhető el. A bánya, beleértve a feldolgozást és szállítást is kizárólag nappal, 7 órától 16 óra 30-ig működik. Hétvégén semmilyen üzemi tevékenységet nem folytatnak. A környék zajterhelését érintő hatások 3 fő technológiai művelet köré csoportosíthatóak: kitermelés hatásai, feldolgozási műveletek, szállítási műveletek. A kitermelés során a jövesztést megelőzően a humusz és meddő letermelésére, deponálására homlokrakodó szolgál. A robbantásokat évente általában két alkalommal hétköznap végzik, melynek időpontjáról a Kérelmező írásban értesíti az önkormányzatot, illetve hirdetmény formájában a lakosságot. A kitermelt dolomitot a megrendelők igénye szerint aprítják, osztályozzák. A telep legfontosabb zajforrásai az anyagmozgatást végző rakodógépek, az aprítógépek és 7
osztályozó berendezések, melyek a bányatelek aktuális művelési szintjén, a szint elhelyezkedésétől függően 20-60 m magas dolomitfallal körülvett területen üzemelnek. A kitermelt haszonanyag elszállítása III. akusztikai járműkategóriába tartozó 5-20 tonnás diesel erőforrású tehergépkocsikkal, pótkocsis szerelvényekkel történik. A vizsgálat során a bányából származó zajszinteket méréssel határozták meg, szokásos üzemi körülmények mellett, illetve a jövesztő robbanások idején. A mérési eredményekből megállapítható, hogy a zajterhelés az üzemeltetés időtartama alatt nem haladja meg a rendeletben előírt határértéket. A mérési eredmények alapján a telephely zajszempontú hatásterületén nincs zaj ellen védendő épület. Megállapítható továbbá, hogy a tevékenységhez kapcsolódó forgalom által igénybevett útvonalak mentén a zajterhelés-növekmény értéke jelentéktelen, nem kimutatható. A dokumentációban leírt számítások, illetve mérések alapján a tervezett tevékenység a védendő környezet zajterhelését nem növeli meg, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt zajterhelési határértékek teljesülnek, ezért zajvédelmi kikötések megtétele nem indokolt. A Felügyelőség a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 3824/1/2011. számú táj- és természetvédelmi szempontból adott véleményét a természetvédelmi előírások meghatározásánál figyelembe vette. * A Felügyelőség a fentiek, valamint a Rendelet 10. § (2) bekezdésének a) pontja alapján - a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezéssel egyidejűleg a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott tevékenység végzésére jogosít. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 74. § (3) bekezdése alapján - tekintettel a Ket. 80. § (3) és (4) bekezdéseire - hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu), valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá Rendelet 10. § (3) bekezdésére figyelemmel a határozatot, mint hirdetményt megküldi az eljárásban részt vett Piliscsaba Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik.
8
Az eljárás díja a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének I. fejezet 53. pontja alapján került megállapításra. A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. augusztus 24.
Dolla Eszter s. k. igazgató
Kapják: Ügyintézői utasítás szerint. 9
