KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 3448-21/2011.
Tárgy: A MOL Nyrt. - Ócsa mezőfejlesztési projekt, az Ócsa T-1 gyűjtőállomás és az Ócsa-4 kútkörzet létesítésének előzetes vizsgálati eljárása
Előadó:
Gaál Ottó dr. Szombati Zoltán Benke Boglárka Némethné Fikó Krisztina Scheiber Péter
H A T Á R O Z A T A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18; Cg.: 01-10-041683; a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából az OLAJTERV Fővállalkozó és Tervező Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1036 Budapest, Lajos u. 103.; Cg.: 01-10-041654; a továbbiakban: Képviselő), kérelmére megindított előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy az Ócsa 0259/107 és 0259/108 hrsz.-ú ingatlanokon az Ócsa mezőfejlesztési projekt keretében megvalósuló Ócsa T-1 gyűjtőállomás és az Ócsa-4 kútkörzet létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A fentiekkel egyidejűleg megállapítom, hogy a tevékenység jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély, majd az ezek alapján elkészült létesítményre vonatkozó jogerős használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. Az építési engedélyhez, és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) szakhatósági állásfoglalása is.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
I. A tevékenységet jellemző adatok 1. A tevékenység helye:
Ócsa 0259/107 és 0259/108 hrsz.-ú ingatlanok
2. Az ingatlanok tulajdonosai:
Viola Zoltán (2364 Ócsa, Bajcsy-Zs. utca 47.) dr. Kusztos András (1239 Budapest, Szitás utca 134.) dr. Kusztos Andrásné (1239 Budapest, Szitás utca 134.) Szűcs László (1203 Budapest, János utca 31. V/31.) Ledl Richárd Tamás (1182 Budapest, Nagyszeben utca 43.)
3. A tervezett beruházás célja: Ócsa mezőfejlesztési projekt keretében megvalósuló Ócsa T-1 gyűjtőállomás és az Ócsa-4 kútkörzet létesítése 4. A tervezett létesítmény, a tevékenység rövid ismertetése: A Kérelmező Ócsa térségben az Ócsa-2;-3;-4 jelű szénhidrogén kutak termelésbe állítását és termelvényeinek gyűjtésére új T-1 jelű gyűjtőállomás megvalósítását tervezi. Az Ócsa-2 kúton próbatermelés folyik. Az Ócsa-4 lefúrt kút. A gyűjtőállomást az Ócsa-2 és Ócsa-4 kutak, valamint a később lefúrandó Ócsa-3 kút termelvényeinek fogadására és szétválasztására alakítják ki. Az Ócsa T-1 gyűjtőállomás a meglévő Ócsa-2 kút területének bővítésével, az Ócsa-4 tervezett kúttal közös területen, Ócsa város külterületén a 0259/107 és a 0259/108 hrsz.-ú ingatlanon kerül kialakításra. Az Ócsa T-1 gyűjtőállomás az Ócsa-2 és Ócsa-4, valamint a később kialakításra kerülő Ócsa-3 kutakból termelt kőolaj és földgáz fogadására és előkészítésére létesül. A termelvény 2012-ben várható maximális mennyiségei (365 napos üzemidővel): − kőolaj 87 t/nap, − földgáz 1,4 eNm3/nap . A telepítésre kerülő technológia részei a 2+1 kút termelvényét gyűjtő befutósor, felszín feletti kútvezeték. Minden vezeték duplikált melegvizes fűtésű. A kútvezetékek egy mérő és egy közös fejcsövön keresztül jutnak az új tervezésű, szánkós kivitelű mérő és közös szeparátorra. Az emulzió az 50 m3 fekvőhengeres emulzióbontó-tartályba kerül, ahol a megfelelő tartózkodási időt biztosítva szétválik a kísérővíz és az olaj. A stabilizált kőolajat 2 db 100 m3 fekvőhengeres olajtartályban gyűjtik, és további feldolgozásra a MOL Nyrt. Dunai Finomítóba szállítják. Az emulzióbontóból és a szeparátorokból elvezetett réteg eredetű kísérő vizet 50 m3-es tartályban gyűjtik, mely egyben olajlefölöző és kigázosító feladatokat is ellát. A termelt kísérővizet tankautóval a gombai gyűjtőállomásra szállítják el, ahol a meglévő MonorÉK-21 vízbesajtoló kúton keresztül likvidálják. A termelt kőolaj és kísérővíz átfejtéséhez egyállásos tankautó-töltőhelyet alakítanak ki. A termelt gáz egy részét fűtőgázként hasznosítják, a fennmaradó részét pedig fáklyaszeparátoron keresztül fáklyára vezetik. A fűtőgáz előkészítésére egy meglévő állóhengeres szeparátor szolgál. A fűtőgázzal egyrészt a meglévő kazánban eltüzelve meleg vizet állítanak elő, ugyanis a termelt olaj magas (~30°C) dermedéspontja miatt meleg vízzel kell fűteni az összes technológiai tartályt és szeparátort, valamint a csővezetékeket, másrészt az állomáson telepítendő 1+1 db (tartalék) 110 kW névleges 2
villamos teljesítményű nyersgázmotoros aggregátorban a kísérőgázt elégetve a technológia áramigényét látják el. Az állomási technológia részei és berendezései: • • • • • • • • •
2 db kút kútkörzet, befutósor (duplikátorral), szeparátortér (1x10 m3-es közös, 1x3,5 m3-es mérő szeparátor), szloptér (7 m3 fűtött, földalatti, duplafalú szloptartály), tárolótér (2x100 m3 olaj, 50 m3 emulzióbontó, 50 m3 kísérővíz tartály), vegyszertárolás (1 m3 IBC tartály) és hulladékgyűjtés (kanna, hordó) elválasztott módon zárható, polcos típus konténerben, földgáz tüzelésű melegvíz-kazán, gázmotoros áramfejlesztő aggregátor, 1 állásos közúti töltő, fáklya és lefúvató rendszer (fáklya állványcső szeparátorral).
A projekt a bányászati tevékenység felszíni telepített létesítményeinek kialakítására vonatkozik, részei a kútkörzetek, kútbekötő vezetékek és a gyűjtőállomás. A kútkörzet kialakítása a felszíni technológiai egységek kiépítését, telepítését jelenti, nem része a kút fúrása, kiképzése. II. Környezetvédelmi előírások 1. Hulladékgazdálkodási szempontból: 1.1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 1.2. A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. 1.3. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok kezelésénél a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) előírásait be kell tartani. 1.4. A tevékenység során kitermelt földet szennyezettsége esetén be kell sorolni a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet (a továbbiakban: 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet) szerint. Amennyiben a hulladék a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. § (3) bekezdésében ismertetett veszélyességi jellemzőkkel bír, akkor veszélyes hulladéknak minősül és kezelésénél a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. 1.5. A létesítés során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben (a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet) előírtakat. Az építési engedély kérelemben be kell mutatni a keletkező építési és bontási hulladékokat (EWC kódszám, megnevezés, mennyiség) és meg kell nevezni a hulladékok kezelésére tervezett hulladékkezelő szervezeteket, továbbá csatolni kell a 3
majdani üzemelés során keletkező hulladékok elszállítására kötött szerződések másolatát. 1.6. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtéséről, nyilvántartásáról és a Felügyelőségnek történő bejelentési kötelezettség teljesítéséről gondoskodni kell a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet) előírásai szerint. 1.7. A tevékenység során bekövetkező rendkívüli eseményekről, intézkedésekről és azok eredményéről a Felügyelőséget értesíteni kell.
a
megtett
2. Víz- és talajvédelmi szempontból: 2.1. A tevékenység megvalósítása, végzése és felhagyása során a felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét minden esetben biztosítani kell. 2.2. A kivitelezési munkálatok során, a földmunkák végzése alatt esetlegesen tapasztalt, vagy okozott talaj-, vagy talajvízszennyezés észlelése esetén a Felügyelőséget telefonon azonnal, írásban pedig 24 órán belül értesíteni kell. 2.3. A tervezett tevékenység nem eredményezheti a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg - a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: 6/2009. (IV. 14.) KvVMEüM-FVM együttes rendelet) 1. és 2. számú melléklete szerinti komponensekre meghatározott - „B” szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. 2.4. A területen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön. 2.5. A létesítendő telephelyen veszélyes anyag átmeneti tárolási, átfejtési tevékenység is csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, műszaki védelem mellett folytatható. 2.6. Az érintett területen gépek, gépjárművek javítása, üzemanyaggal történő ellátása, tisztítása nem történhet. 2.7. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a favR. előírásai szerint tilos kockázatos anyag (összes alifás szénhidrogén), illetve kockázatos anyagot tartalmazó (kitermelt szénhidrogénes emulzió, szénhidrogénekkel szennyezett csapadékvíz), vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe. 2.8. A földtani közeg és a talajvízszennyezés megelőzésére megfelelő intézkedési tervet (havária tervet) kell készíteni és a Felügyelőségre benyújtani, mert normál üzemmenetben a technológiák betartásával a földtani közegbe és a talajvízbe szennyező anyagok nem kerülhetnek. Benyújtási határidő: a használatba vételi engedélyezési eljárás megindítására vonatkozó kérelem benyújtásáig. 2.9. A termelés befejeztével talajra és talajvízre vonatkozóan állapotvizsgálatot kell végezni és vizsgálati eredményekkel alátámasztva kell bemutatni az érintett terület állapotát. A talaj és talajvíz mintavételezéseknél, minőségvizsgálatoknál és azok értékelésénél a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet előírásait kell figyelembe venni. A vizsgálatok során alkalmazandó kimutatási határértéknek a 4
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott (B) szennyezettségi határértékeknél kisebbnek kell lennie. A minőségvizsgálatokat, illetőleg a mintavételeket csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. Az állapotvizsgálati jelentéshez mellékelni kell a mintavételi és vizsgálati jegyzőkönyvek másolatát és egy helyszínrajzot, amelyen egyértelműen jelölni kell a mintavételi pontok helyét. Benyújtási határidő: a termelés befejezését követő 60 napon belül. 2.10. Amennyiben a területen keletkező csapadékvíz szikkasztásra kerül, a csapadékvíz elvezetésének és elhelyezésének tervezése során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: a) Csak tiszta, illetve megfelelően előtisztított csapadékvíz szikkasztható el. b) A szikkasztó műtárgy fenékszintje és a területre jellemző maximális talajvízszint között minimálisan 1,0 m távolság betartása szükséges. c) A csapadékvíz szikkasztás nem okozhat környezetszennyezést. Szikkasztás következtében a talaj, illetve a talajvíz szennyezőanyag koncentrációja nem haladhatja meg a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg (B) szennyezettségi határértékét. d) A burkolt felületekre, tankautó töltő területére hulló, esetlegesen szennyeződhető csapadékvizek szikkasztása, valamint a szikkasztó akna, szikkasztó árok, szikkasztó mező, drainblokk stb. befogadóval rendelkező tiszta csapadékvíz szikkasztása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyre vonatkozóan vízjogi létesítési engedély kérelmet kell benyújtani. A csapadékvizek tervezett befogadójának (szikkasztó akna, szikkasztó árok, szikkasztó mező, drainblokk stb.) környezetében a favR. 13. § (5) bekezdése alapján a vízjogi engedélykérelem részeként elővizsgálatot kell végezni. e) Az elővizsgálati dokumentációt a favR. 4. számú melléklete szerinti formai és tartalmi követelményeknek megfelelően a vízjogi létesítési engedélykérelemmel együtt kell benyújtani a Felügyelőségre. f) Az elővizsgálati dokumentációban javaslatot kell tenni a monitoring tevékenységre. g) Az elővizsgálat keretein belül a szikkasztással érintett területek alapállapot vizsgálatait el kell végezni talaj, illetve talajvíz vonatkozásában. h) Az alapállapot vizsgálatok során vizsgálandó komponensek talaj esetén: összes alifás szénhidrogén (TPH). i) Az alapállapot vizsgálatok során vizsgálandó komponensek talajvíz esetén: összes alifás szénhidrogén (TPH). j) A mintavételezéseknél és a minták analitikai vizsgálatánál a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú mellékletének előírásai szerint kell eljárni. k) A mintavételeket és a minőségvizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. l) A mintavételi és a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket az alapállapot vizsgálati dokumentációhoz mellékelni kell. m) Az elővizsgálati dokumentációt az alapállapot vizsgálati eredmények kiértékelésével együtt kell benyújtani a Felügyelőségre, legkésőbb a vízjogi létesítési engedélykérelem benyújtásáig. 2.11. A terület csapadékvizeinek elvezetése, tisztítása vízjogi engedély köteles tevékenység, melyet a Felügyelőségtől a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és 5
mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-ban előírtak szerint meg kell kérni. 2.12. A kommunális szennyvizek elszállítását csak megfelelő engedéllyel rendelkező szolgáltató végezheti.
III. Szakhatósági előírások A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/312-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásban tett kikötései: „Mezőgazdasági területeket is érintő havária esetén Igazgatóságunkat haladéktalanul értesíteni kell.”
Ócsa Város Önkormányzat Jegyzője 375-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötése: „A tevékenység során az egyes környezeti elemekre vonatkozó, a hatályos jogszabályokban rögzített határértékeket és előírásokat maradéktalanul be kell tartani, tekintettel Ócsa Város Önkormányzatának 16/2004. (XII. 2.) ÖK. rendeletének VII. fejezetében rögzített környezetvédelmi szabályaira is.” * Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Kérelmező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, a Felügyelőséghez hat példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség.
INDOKOLÁS A Kérelmező megbízásából a Képviselő benyújtotta a Felügyelőségre az Ócsa mezőfejlesztési projekt keretében megvalósuló Ócsa T-1 gyűjtőállomás és az Ócsa-4 kútkörzet létesítésének előzetes vizsgálati dokumentációját, mely alapján a Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti előzetes vizsgálati eljárást 2011. január 18. napján megindította. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 13. pontja – „Kőolaj-, földgázkitermelés (ha nem tartozik az 1. mellékletbe), a kutatófúrás csak védett természeti területen és felszín alatti vízbázis hidrogeológiai 6
védőövezetén” – alapján a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Kérelmező a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. mellékletének I./49. pontja szerinti 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. Emellett a Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett létesítmény helye szerinti Ócsa Város Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen működő környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket, társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség a beérkezett kérelmet átvizsgálva megállapította, hogy a benyújtott dokumentáció tartalmazza a Rendelet 4. számú melléklete szerinti tartalmi követelményeket. A Felügyelőség megállapította továbbá, hogy országhatáron átterjedő hatásokkal nem kell számolni. A beadott dokumentáció vizsgálatát követően megállapításra került, hogy az nem tartalmazza a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szerinti szakértői jogosultság igazolását, ezért a Felügyelőség 3448-1/2011. számú végzésében hiánypótlásra szólította fel a Képviselőt. A Képviselő 2011. február 3. napján a hiánypótlási felhívás tárgyát képező igazolásokat határidőn belül a Felügyelőség részére benyújtotta. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a részükre megküldött előzetes vizsgálati dokumentáció alapján 3496-3/2011. számon szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül megadta. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 3448-6/2011. számú és Hatóságunknál 2011. február 15-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte az Ócsai gyűjtőállomás és az Ócsa-4 kútkörzet létesítésének előzetes vizsgálati eljárásához. A megkereséshez csatolt, az Olajterv Fővállalkozó és Tervező Zrt. (1036 Budapest, Lajos u. 103.) által összeállított dokumentációt áttanulmányoztam, és megállapítottam, hogy a MOL 7
Nyrt. az Ócsa mezőfejlesztési projekt keretében az Ócsai gyűjtőállomás és az Ócsa-4 szénhidrogén kút létesítését tervezi. A rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak megvalósulása esetén a mező fejlesztése, termeltetése közegészségügyi érdeket nem sért, a közegészségügyi hatóság részéről az engedély kiadásának jogszabályi akadálya nincsen, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése zárja ki.” A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a részükre megküldött előzetes vizsgálati dokumentáció alapján 22.2/312-2/2011. számon szakhatósági hozzájárulását a rendelkező részben foglalt kikötésekkel megadta. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: ”A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az Ócsa-4 jelű kút mezőfejlesztésével kapcsolatos beruházás előzetes vizsgálati eljárása kapcsán kérte Igazgatóságunk állásfoglalását, az Olajterv Zrt. által kidolgozott dokumentáció alapján. A Talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a fenti feltételekkel megadom. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés előírásai és a 4. számú mellékelte alapján adtam ki.” A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szakhatósági állásfoglalásában kikötésként szerepeltette az alábbiakat: „400 m2 nagyságot meghaladó terület-igénybevétel esetén az illetékes földhivatalnál kezdeményezni kell a terület időleges vagy végleges más célú hasznosításának engedélyezését. Felhívom a figyelmet, hogy az eljárásokban a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás talajvédelmi terv benyújtását és elbírálását követően kerül kiadásra.” Ezt a Felügyelőség előírásként azért nem szerepeltette a rendelkező részben, mert a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Dabas Körzeti Földhivatal, mint a hivatkozott eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv szakhatósági állásfoglalásában arról tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a kérdéses területek időleges vagy végleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó eljárásokat már lefolytatták. A Felügyelőség megállapította, hogy az eljárásban szakhatóságként Ócsa Város Önkormányzat Jegyzője az illetékes. Az Önkormányzat Jegyzője a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú mellékletének 4. pontja szerint a hatáskörébe tartozó környezeti elem vagy rendszerre vonatkozóan, helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően minősül szakhatóságnak. Ócsa Város Önkormányzat Jegyzője 375-3/2011. számú szakhatósági hozzájárulását a rendelkező részben foglalt kikötéssel megadta. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:
8
„A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdése szerint a kormány rendeletben állapítja meg a települési Önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének részletes környezetvédelmi államigazgatási hatáskörét. Ócsa Városának nincs helyi − önkormányzati − önálló rendelete a környezet védelmével kapcsolatban. A környezet védelmével kapcsolatos előírásokat Ócsa Város Önkormányzatának a helyi építési szabályzatról szóló 16/2004. XII. 2. ÖK. rendeletének VII. fejezete tartalmazza. Említett előírások betartását rendelkezésem feltételeként előírtam. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 57. § (1) bekezdése szerint a természetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más jogszabályok rendelkezései alapján a miniszter, az államigazgatási szervek, valamint a jegyző, a fővárosban a főjegyző látják el. Azokat az ügytípusokat, amelyekben a települési jegyző természetvédelmi hatóságként jár el a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-a és 16. §-a állapítja meg. Eszerint helyi jelentőségű védett természeti terület esetén jár el a jegyző természetvédelmi hatóságként a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott ügyekben. Tárgyi ingatlan nem áll helyi védettség alatt. Közvetlen jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdés alapján zártam ki. Környezetvédelmi és természetvédelmi hatásköröm és illetékességem a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21. § (1) bekezdés b) pontja biztosítja.” A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációból a Felügyelőség nem tudta megállapítani, hogy az érintet terület melyik vízfolyás vízgyűjtő területhez tartozik, valamint a területről történő csapadékelvezetés módja, és a befogadóig való eljutása sem volt teljes körűen bizonyított. A Felügyelőség a dokumentációt átvizsgálva megállapította, hogy a Képviselő által benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció zajvédelmi szempontból vizsgált fejezete nem felel meg a Rendelet 4. számú fejezetében előírtaknak, hiányos és a benne foglaltak nem tartalmazzák azokat az adatokat, amelyek alapján a beruházás környezeti zajra gyakorolt hatása megállapítható lenne. A Felügyelőség álláspontjának teljes és végleges kialakításához a fentiek szerinti kiegészítések váltak szükségessé, ezért a Felügyelőség 3448-7/2011. számú végzésében tényállás tisztázására szólította fel a Képviselőt, amelynek teljesítési határidejét a Felügyelőség 2011. március 16. napjában szabta meg. A Képviselő 2011. március 11. napján érkezett P10236/013/11.K-E. számú levelében foglaltakkal részben eleget tett a felszólításnak, ugyanakkor a KTVF: 3448-7/2011. számú végzésben a zajvédelmi szempontokra vonatkozó 3-4-5. pontokban foglaltak teljesítésére kérte a tényállás tisztázására rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását. A Felügyelőség a határidő módosításának nem látta akadályát, ezért a kiegészítő dokumentáció benyújtásának határidejét KTVF:3448-12/2011. számú végzésével 2011. április 30. napjára módosította. A Képviselő a zajvédelmi témakörhöz kapcsolódó kiegészítő dokumentációt 2011. április 26. napján, határidőn belül a Felügyelőségre benyújtotta.
9
Ócsa Város Önkormányzat Jegyzője 2011. május 11. napján tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a vonatkozó iratokba való betekintési lehetőség módjáról. A Felügyelőség az eljárásban szükségesnek látta az illetékes földhivatal szakhatósági közreműködését. A beadott dokumentáció vizsgálatát követően megállapításra került, hogy az nem tartalmazza a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Dabas Körzeti Földhivatal előzetes vizsgálati eljárásban való szakhatósági közreműködésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bankszámlakivonat másolatát vagy banki igazolást az eljárási díj megfizetéséről, vagy a befizetett csekk másolatát. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (1) bekezdése szerint az első fokon kérelemre indult földvédelmi eljárásért - ideértve az ingatlanügyi hatóság külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését is - 15 000 forint, azaz tizenötezer forint összegű díjat kell fizetni. A Ket. 44. § (1) bekezdése szerint törvény vagy kormányrendelet, jelen esetben a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A Ket. 44. § (4) bekezdése kimondja, hogy ha az ügyfél az alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg nem vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul – valamennyi szakhatóság tekintetében – hiánypótlásra szólítja fel. A Felügyelőségre 2011. május 31. napján megérkezett a Képviselő által a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Dabas Körzeti Földhivatal előzetes vizsgálati eljárásban való szakhatósági közreműködésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló banki igazolás. Ezt követően a Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltakra tekintettel kérte a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Dabas Körzeti Földhivatalt, mint az ügyben eljáró szakhatóságot, hogy a tanulmánnyal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó környezeti elem vagy rendszerre vonatkozó szakhatósági állásfoglalását adja meg. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Dabas Körzeti Földhivatal 10.310-2/2011. számú szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül megadta. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Felügyelőség 2011. június 6-án érkezett, KTVF: 3448-19/2011. számú megkeresésében a szakhatósági állásfoglalásomat kérte a MOL Nyrt. által benyújtott, Ócsa mezőfejlesztési projekt keretében megvalósuló Ócsai gyűjtőállomás és az Ócsa-4. kútkörzet létesítésének ügyében a hivatalánál folyó előzetes környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz. A csatolt kérelem szerint a MOL Nyrt. az Ócsa-2;-3;-4 jelű szénhidrogén kutak termelésbe állítását és azok termelvényeinek gyűjtésére új T-1 jelű gyűjtőállomás megvalósítását tervezi. Az Ócsa T-1 gyűjtőállomás a meglévő Ócsa-2 kút terültének bővítésével kerül kialakításra az Ócsa-4 tervezett kúttal közös területen. A tevékenység helyeként Ócsa település külterületén a 0259/107 és 0259/108 hrsz-ú földrészletet jelölték meg. A kérelem szerint a terület a „művelésből végleges kivonásra kerül”.
10
A megkeresés mellékletét képezi a MOL Nyrt. P10236 projektszámú, Ócsa mezőfejlesztés V. kötet 4.1. füzet: előzetes vizsgálati dokumentációja. A Felügyelőség megkereséséhez mellékelte az igazolást, amely szerint a földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja befizetésre került. A megkeresést és a dokumentációt áttekintve megállapítottam, hogy a termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó alábbi engedélyek kerültek kiadásra az érintett területre: Dabasi Körzeti Földhivatal a 10.441-6/2010. számú határozatában engedélyezte az ócsai 0259/108 hrsz.-ból 968 m2 nagyságú termőföld végleges és 1 ha 8632 m2 nagyságú termőföld időleges más célú hasznosítását az Ócsa-3 j. kút elhelyezésére és fúrásalapozási munkái céljára. A terület a 0259/108 hrsz.-ú földrészlet keleti részén található, a jelenlegi előzetes vizsgálati eljárás nem érinti. Dabasi Körzeti Földhivatal a 10.555-5/2008. számú határozatában engedélyezte az ócsai 0259/108 hrsz.-ból 800 m2 nagyságú termőföld végleges más célú hasznosítását az Ócsa-2 j. kút elhelyezésére és fúrásalapozási munkái céljára. Dabasi Körzeti Földhivatal a 10.107-2/2009. számú határozatában engedélyezte az ócsai 0259/108 hrsz.-ból 1 ha 4600 m2 nagyságú termőföld időleges más célú hasznosítását az Ócsa-2 j. kút fúrásalapozási munkái céljára. Az időleges kivonásra engedélyezett termőföld eredeti állapotba történő helyreállításának határideje 2011. december 31. Dabasi Körzeti Földhivatal a 10.442-6/2010. számú határozatában engedélyezte az ócsai 0259/107 hrsz.-ból 968 m2 nagyságú termőföld végleges és 1 ha 8733 m2 nagyságú termőföld időleges más célú hasznosítását az Ócsa-4 j. kút elhelyezésére és fúrásalapozási munkái céljára. Az időleges kivonásra engedélyezett termőföld eredeti állapotba történő helyreállításának határideje 2013. július 1. 2011. június 16-án megtekintettem a kérelemben megjelölt földrészleteket, melyek Ócsa belterületétől délkeletre, az Öregországút mellett találhatóak, szomszédosak egymással. A helyszínen megállítottam, hogy az engedélyezett területen megvalósult a beruházás, 2 kőolaj kutat létesítettek. A 0259/108 hrsz.-ú földrészleten jelenleg is működő olajkút van, a környezetében az időleges kivonásra engedélyezett területen az olaj kitermelésérhez szükséges létesítmények láthatóak. A terület őrzött. A 0259/107 hrsz.-ú földrészleten a fúrt kút meddő, azt lezárták, körülötte a termőföld felszínét eltávolították, a területen depóniában tárolják, a betonborítást már felszedték a területen. A helyszínen fényképeket készítettem. Az érintett földrészletek magántulajdonban vannak, a földhasználati nyilvántartás szerint bejegyzett földhasználójuk van. Az érintett terület az ingatlan-nyilvántartás szerint 6. minőségi osztályú szántó, melynek kataszteri tiszta jövedelme: 6,30 Ak/ha. A jelenleg hatályos, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. § f) pontja szerint átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga; Ócsa településen a szántó művelési ágú termőföld kataszteri tiszta jövedelme: 15,87 Ak/ha. A Tfvt. 2. § d) pontja szerint földvédelmi eljárás: a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás. A Tfvt 7. § (1) és (2) bekezdései szerint a földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le. Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárás során minden esetben helyszíni szemle alapján dönt. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok az állásfoglalásukat a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvbe is foglalhatják. A 8. § (1) bekezdése szerint, ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A 8. § (2) bekezdése szerint a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. A szakhatósági 11
hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. Az eljárás tárgyát képező terület a települési átlagnál sokkal gyengébb minőségű termőföldet érint, annak felhasználását véglegesen és időlegesen engedélyeztem, ezért a szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. június 21. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam meg. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatáskörömet és illetékességemet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja, 2. § (1) bekezdése 3. § (4) bekezdése és a rendelet melléklete alapján állapítottam meg.” A Felügyelőséghez a Rendelet 3. § (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. * A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Hulladékgazdálkodási szempontból: A rendelkező rész II./1. pontjában szereplő kikötéseket a Felügyelőség a Hgt., valamint a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 16/2001. (VII. 18.) Korm. rendelet, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, illetve a benyújtott dokumentáció 6.1.3. fejezetében ismertetett építési tevékenység és a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet alapján tette. A rendelkező részben foglalt kikötések teljesülése esetén az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak, így a tevékenység folytatásával kapcsolatban kizáró ok hulladékgazdálkodási szempontból nem áll fent, jelentős környezeti hatás nem várható, ezért hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Víz- és talajvédelmi szempontból: Tárgyi fejlesztési terület a favR. 7. §-a és a 2. számú melléklete, valamint a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 12
27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján normál üzemi körülmények között jelentős környezeti hatás kialakulása nem várható. A favR. 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A favR. 10. § (1) bekezdés c) pont értelmében szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetése nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték jellemez. A favR. 10. § (2) bekezdése alapján tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése. A szikkasztásra kerülő csapadékvizekben esetlegesen megjelenő szennyezőanyagok degradációjának hatékonysága érdekében a szikkasztó műtárgy alja és a maximális talajvízszint között minimum 1,0 m távolságot kell hagyni. A favR. 13. § (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján szennyező anyag földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, illetve a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység. A favR. 13. § (5) bekezdése alapján az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie. Vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból a Felügyelőség az előírásokat a favR. és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének figyelembevételével adta meg. Az előírások teljesülése esetén a tevékenység környezeti hatása víz- és talajvédelmi szempontból nem jelentős, hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges. Zajvédelmi szempontból: A benyújtott előzetes vizsgálati, valamint kiegészítő dokumentációk zajvédelmi fejezeteiben leírtak alapján megállapítható, hogy a telephelyen működő zajforrások a legközelebbi védendő építményeknél nem haladja meg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendeletben előirt határértékeket. A mérési és számítási eredmények alapján a telephely zajszempontú hatásterületén nincs zaj ellen védendő épület. Megállapítható továbbá, hogy a tevékenységhez kapcsolódó forgalom által igénybevett útvonalak mentén a zajterhelés-növekmény értéke 2% alatt marad, amely nem tekinthető jelentősnek. A telephelyen folytatni kívánt tevékenység során a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben előírt követelmények teljesülnek, a tevékenység zajvédelmi szempontból nem okoz jelentős környezeti hatást. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció a Rendelet 4. számú mellékletében felsorolt tartalmi követelményeknek levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelelt. A dokumentáció alapján a maximálisan kitermelt kőolaj, és kísérővíz mennyiség napi 7 tehergépjármű fordulóval elszállítható a feldolgozás helyszínére, ezért a szállítás nem okoz jelentős mértékű légszennyezettség növekedést.
13
A kitermelés helyszínén telepítésre kerülő áramtermelő, és technológiai melegvizet előállító tüzelőberendezések (összesen 3 bejelentés köteles légszennyező pontforrás) kibocsátása a számítások alapján határérték alatti. A Felügyelőség véleménye kialakításánál figyelembe vette a telephely lakott területektől távoli elhelyezkedését is (a legközelebbi lakóépület 2 km-re található). A fentiek alapján a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásai teljesülnek, így levegőtisztaság-védelmi szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Táj- és természetvédelmi szempontból: A beruházás helyszíne országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területet nem érint, továbbá nem része az országos ökológiai hálózatnak. A telephely szomszédos az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KVVM rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 12. számú melléklete szerint a Turjánvidék elnevezésű HUDI20051 terület kódú, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet-megőrzési (Natura 2000) területtel, amely egyben az Ócsai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 138/2007. KvVM rendelettel védetté nyilvánított Ócsai TK országos jelentőségű védett természeti terület is. Az érintett területen jelenleg a már a korábban kezdődő kutatáshoz kapcsolódó, engedéllyel rendelkező ipari létesítmények, valamint szántóföldi területek találhatóak. A védett természeti területtől fasor, burkolt közút és vasúti nyomvonal választja el a telephelyet. A létesítés és működés várhatóan nem jár kedvezőtlen hatással az említett védett területekre és az azokon előforduló jelölő élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetére. A fentiek alapján beruházás a tervezett módon táj- és természetvédelmi szempontból elfogadható, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.
* A Felügyelőség az eljárás során figyelembe vette a kérelem alapjául szolgáló előzetes vizsgálati dokumentációt és a tényállás tisztázására benyújtott kiegészítő tanulmányt is, valamint a szakhatósági állásfoglalásokat, illetve a Felügyelőség szakosztályai által adott szakvéleményeket. A dokumentációban foglaltakat az eljárásban részt vett szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakosztályai megvizsgálták és a tevékenység megvalósításával és üzemeltetésével kapcsolatban kizáró okot nem találtak. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 67. § (2) bekezdése és 71. § (1) bekezdésének a) 14
pontja, valamint a Rendelet 5. § (2) bekezdés ac) pontja értelmében - a Ket. 71. § (1) bekezdésére és a 72. § (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése értelmében – figyelemmel a Ket. 80. § (4) bekezdésére – a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Ócsa Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási és szolgáltatási díj mértéke a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklete I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra. A fellebbezési eljárás díjának mértékét 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Felügyelőség az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Felhívom a figyelmet, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkkal kapcsolatban a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy arra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. június 28.
Dolla Eszter s. k. igazgató
15
