KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELİSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.:

KTVF: 554-11/2011.

Elıadó:

Radványi Miklós dr. Hoblyák Júlia

Tárgy: AB-HATVAN Kft., „Hatvan II. – kavics, homok” védnevő bánya teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálata

HATÁROZAT Az AB HATVAN Kft. (7634 Pécs, Nagyberki u. 3., Cg. 02-09-067376, továbbiakban: Környezethasználó) részére, a Három Kör Delta Környezetgazdálkodási Kft. (3530 Miskolc, Szegedi u. 12., továbbiakban: Tervezı) által készített teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján, a „Hatvan II. – kavics, homok” védnevő bányában folytatott tevékenységre

környezetvédelmi engedélyt

adok, az alábbi feltételekkel.

I. ALAPADATOK Üzemeltetı:

AB HATVAN Kft. 7634 Pécs, Nagyberki u. 3. KÜJ szám: 100957574

A telephelyen végzett tevékenység: Kavics- és homokbányászat. A terület minısítése:

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévı települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Hatvan és Boldog felszín alatti víz szempontjából „érzékeny” kategóriába tartozik.

II. A TELEPHELYEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG A „Hatvan II. – kavics, homok” védnevő bánya Hatvan és Boldog települések külterületén helyezkedik el, az egykori „Hatvan I.” bányatelek „Boldog I.” bányatelekkel történı bıvítésével jött létre. Az egyesített bányatelek területe 267,64 ha. Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfıtıl csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézıi ügyfélfogadás: hétfı, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

Fedı- és alaplapjának tengerszint feletti magassága: fedılap: 115,20 mBf; alaplap: 100,00 mBf. A bányamővelés módja, technológiája A hasznos ásványi nyersanyag kitermelése külszíni fejtéssel: parti kotrással, valamint víznívó alatti jövesztéssel (úszókotróval) történik. A tevékenység helye: „Hatvan II. – kavics, homok” védnevő bánya töréspontjainak koordináta értékei EOV rendszerben az alábbiak:

Pontszám

-Y [m]

-X [m]

1.

698 866.38

254 758.55

2.

699 584.69

201. 202.

Pontszám

-Y [m]

-X [m]

3.

700 417.56

254 281.59

255 145.31

301.

700 428.54

254 044.43

699 526.13

255 208.47

302.

700 596.57

253 897.70

699 515.31

255 267.06

303.

700 647.23

253 858.06

203.

699 815.19

255 557.05

304.

700 742.03

253 788.98

204.

699 981.06

255 603.05

305.

700 616.12

253 673.87

205.

700 006.38

255 462.34

306.

700 598.44

253 612.18

206.

700 036.56

255 367.81

307.

700 622.38

253 581.83

207.

700 087.56

255 263.94

308.

700 652.57

253 535.33

208.

700 119.63

255 210.38

309.

700 391.11

253 284.10

209.

700 127.25

255 193.77

310.

700 324.94

253 351.64

210.

700 257.56

254 983.34

311.

700 159.00

253 188.07

211.

700 264.75

254 971.34

312.

700 507.81

252 826.18

212.

700 318.44

254 895.09

313.

700 436.97

252 765.12

213.

700 357.13

254 825.09

314.

699 333.63

252 192.83

214.

700 354.25

254 796.20

315.

699 286.14

252 782.86

215.

700 329.56

254 713.45

316.

699 791.73

253 073.87

216.

700 432.88

254 583.23

317.

699 665.67

253 211.60

217. 218.

700 366.50 700 376.25

254 505.78 254 319.34

318.

700 108.40

253 469.66

Környezetvédelmi Területi Jel (KTJ): 101904424 Az engedélyezett maximális termelési kapacitás: 150 000 m3/év (300 000 t/év) A hasznos ásványi nyersanyag kitermelése külszíni fejtéssel: parti kotrással, valamint víznívó alatti jövesztéssel (úszókotróval) történik. A maximális termelési volumen az egykori Boldog I. kavicsbánya környezetvédelmi engedélyében (iktatási száma: KF: 9838-14/2003.) került meghatározásra 150 000 m3/év (300 000 t/év) mennyiségben. Az összevonását követıen ezt a mennyiséget a továbbiakban sem haladja meg a termelés.

III. KÖRNYEZETVÉDELMI ELİÍRÁSOK Vízvédelem: 1. A vízhasználat nem járhat az érintett környezeti elemek (talaj, felszíni, felszín alatti vizek) veszélyeztetésével, illetve károsításával. Az esetlegesen bekövetkezı környezetszennyezésért és annak ártalommentes megszüntetéséért az ingatlan tulajdonosát és használóját egyetemleges felelısség terheli. A bányató vízkészletének szennyezése,

2

károsítása, továbbá azokon minden olyan vízhasználat gyakorlása, mely a felszín alatti vizek minıségének veszélyeztetésével jár, tilos. Tilos továbbá a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) 1. számú melléklete szerinti szennyezı anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezetı anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe, továbbá olyan mesterséges tóba, amelyet a földtani közeg kitermelésével és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre. 2. A kavicsbánya mőködése alatt a felszín alatti vizek védelme szempontjából a technológiai vizeket is csak ülepítés után, zagykazettán keresztül vezethetik vissza a tóba. 3. A terület csapadékvíz-elvezetését úgy kell megoldani, hogy a védı fedırétegétıl megfosztott kavicsterasz ne szennyezıdhessen. A tóba csak a bányatelken belülrıl származó meddı anyag tölthetı be úgy, hogy a tavon átmenı talajvízáramlást ne akadályozza. 4. Engedély nélküli tevékenység a bányatelek területén nem végezhetı. A felszíni és a felszín alatti víz használata, a feltöltés, a mederrendezés, illetve a vízkivétel engedélyköteles tevékenység. 5. A bányatelek területén hulladék, szennyvíz, vagy egyéb szennyezı anyag elhelyezése tilos, és a Környezethasználónak ezt meg kell akadályoznia. A hulladékgyőjtést, veszélyes hulladékgyőjtést csak úgy végezhetik, hogy azzal a földtani közeget, talajvizet (késıbb a felszíni vizet) nem szennyezhetik. Tájrendezés során kizárólag hulladéknak nem minısülı inert anyagok használhatók fel. Építési-bontási hulladékok lerakása tilos. Feltöltést csak hulladéknak nem minısülı inert anyaggal lehet végezni. A tevékenység során esetlegesen felszínre kerülı szennyezett anyagok szakszerő kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendı a terület. 6. A területen üzemanyag tárolása tilos. A bányatelek területén gépjármővek javítása, karbantartása nem történhet és szállító jármővek üzemanyaggal történı töltése nem végezhetı. A munkagépek üzemanyaggal történı feltöltéséhez megfelelı mérető tálcát kell alkalmazni, elkerülendı az üzemanyag esetleges talajra kerülése. Amennyiben az üzemanyag egy része ebbe a tálcába folyik, azt erre alkalmas itatóanyaggal kell felitatni. A telephelyen ilyen anyagból megfelelı mennyiséget kell tárolni és a használatát, a bányamővelést végzı összes dolgozóval ismertetni kell. Az üzemanyag töltéséhez részletes kezelési utasítást és havária-tervet kell készíteni, melyet a mőszaki üzemi tervhez mellékelni kell, továbbá ezek másolati példányát a telep területén kell tárolni. 7. A telepített lapvízmércét a továbbiakban is havonta, azonos idıpontban kell leolvasni. Az újonnan kialakuló tóba/tavakba is telepíteni kell lapvízmércét. Az adatokat dokumentálva, kiértékelve évente, tárgyi évet követı év január 31-ig kell a Felügyelıségnek benyújtani. A kihelyezett vízmércék helyét térképen kell ábrázolni, és EOV koordinátáikkal együtt a kiértékelı dokumentáció részeként a Felügyelıségre benyújtani. 8. A bányatóból/tavakból évente két alkalommal (tavasszal és ısszel) vízmintát kell venni, és elemeztetni kell általános vízkémiai paraméterek és TPH tekintetében. 9. Az elemzési, és vizsgálati eredményeket és azok rövid szöveges kiértékelését, továbbá a mintavételi és laborvizsgálati jegyzıkönyveket, illetve a bányaterület helyszínrajzát (mintavételi pontok helyét és az EOV koordinátáit is) tartalmazó éves monitoring jelentés formájában kell beszámolni a felszín alatti víz minıségének alakulásáról. Az éves monitoring jelentések benyújtásának határideje: tárgyi évet követı év január 31.

3

10. Az értékeléshez figyelembe kell venni az elmúlt év párolgási és csapadékviszonyait is. 11. A minıségvizsgálatokat, illetıleg a mintavételeket is csak arra jogosultsággal rendelkezı, akkreditált szervezet végezheti. A mintavételi és laboratóriumi jegyzıkönyveket a vizsgálati eredményekhez mellékelni kell. A vizsgálatok során alkalmazandó kimutatási határértékeknek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekrıl és a szennyezések mérésérıl szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVMEüM-FVM együttes rendeletben meghatározott (B) értékeknél kisebbet kell alkalmazni. 12. A bánya területén szennyvízszikkasztás nem végezhetı. A keletkezı szennyvizek megfelelı győjtésérıl, elszállításáról és elhelyezésérıl a vonatkozó jogszabályoknak megfelelıen gondoskodni kell. 13. A tavak közvetlen közelében (6 méter) csak gyalogos közlekedés engedhetı meg, jármővek közlekedés és parkolása tilos. 14. A tavakon robbanómotoros motorcsónak, jetski használata tilos. 15. A telephelyen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a favR. elıírásait. 16. A tájrendezési célok meghatározásánál lehetıleg törekedni kell arra, hogy a visszamaradó szabad víztükör minél kisebb felülető legyen. A terület hasznosításának tervezése során minimalizálni kell a talajvíz igénybevételét. Intenzív hasznosítás, a víz minıségének védelme érdekében kizárt. A kialakított tó, tavak természeti, környezeti tényezık által meghatározott állapotának megırzését hosszú távon biztosítani szükséges. 17. Az egymással ellentétes hasznosítási célokat térben és idıben el kell választani. 18. Az utóhasznosítás során a közvetlen vízpartot (6 méter) nem lehet beépíteni, illetve a bányató 300 méteres parti sávján új létesítmény, illetve új beruházás csak közmővesített területen kivitelezhetı. 19. A KTVF: 1305-1/2009. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedély felszíni vízre és szennyvízre vonatkozó elıírásait be kell tartani. 20. A keletkezett kommunális szennyvizek zártan történı győjtésérıl, illetve elszállításáról folyamatosan gondoskodni szükséges a vonatkozó jogszabályok betartásával. 21. A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekrıl szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében a bányató fenntartásának, hasznosításának (a továbbiakban: üzemeltetésének) engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának a bányabezárással összefüggı tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat kézhezvételét követı egy éven belül – a Felügyelıségtıl – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrıl és mellékleteirıl szóló l8/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben elıírt dokumentációk benyújtásával vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie. Hulladékgazdálkodás: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelıen a tevékenységet a hulladékképzıdés megelızésével, a keletkezı hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélı ártalmatlanításával kell végezni.

4

2. A területen esetlegesen elıforduló hulladéklerakást fel kell számolni. 3. A tevékenység során keletkezett hulladékok környezetszennyezést megelızı, károsítást kizáró szelektív győjtését biztosítani kell. 4. A tevékenysége során bekövetkezı rendkívüli eseményekrıl, a megtett intézkedésekrıl és azok eredményérıl a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséget értesíteni kell. 5. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló, módosított 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet] elıírásai szerint végzendı. 6. A települési szilárd és a folyékony hulladékok kezelésének feltételeit a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet] ill. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletek [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] határozzák meg. 7. A veszélyes hulladék győjtıhelyek mőszaki védelmének meg kell felelnie a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. számú melléklete elıírásainak. Levegıtisztaság-védelem: 1. A tevékenység végzésénél légszennyezettséget okoz.

tilos

a

levegı

olyan

mértékő

terhelése,

amely

2. A deponált haszonanyagot mindaddig nedves állapotban kell tartani, amíg elszállítására nem kerül sor. 3. A haszonanyag szállítása kizárólag kiporzást megakadályozó takarással ellátott jármővekkel történhet. 4. A poremisszió csökkentése érdekében a szállító jármővek útvonalának szükség szerinti locsolását biztosítani kell. 5. A locsolás gyakoriságát és a locsolt víz mennyiségét ellenırizhetı módon üzemnaplóban kell rögzíteni. Zaj- és rezgésvédelem: A KTVF: 319-3/2009. számú határozatban meghatározott zajkibocsátási határértéket be kell tartani. Természetvédelem: 1. A bányatelek területén, a tájrendezés következtében történı tervezett növénytelepítés, fásítás termıhelyi adottságoknak megfelelı, tájra jellemzı ıshonos fajokkal történjen. Javasolt fafajok: Salix alba (fehér főz), Salix fragilis (törékeny főz), Populus alba (fehér nyár), Populus nigra (fekete nyár), Ulmus laevis (vénic szil), Ulmus minor (mezei szil), Quercus robur (kocsányos tölgy). Lehetıleg a felsorolt fajok közül a termıhelynek megfelelıen minél több félét kell elegyíteni. 2. A vízi gerinctelenek, kétéltőek, hüllık és nádi énekesek védelme miatt a visszamaradó tó felületén engedni kell a vízi növényzet, különösen a nádas spontán megtelepedését.

5

3. A visszamaradó tófelületeken – a rendelkezésre álló meddı anyag visszatöltésével, illetve meddı anyagot tartalmazó lencsék visszahagyásával – természetközeli vizes élıhelyeket kell kialakítani. A visszatöltéssel érintett partszakaszokon tagolt partvonal, továbbá a parti sávban a talajvíz szintje alatt kb. 8-10 fokos rézsők kialakítása szükséges. 4. A tavakat határoló, a térségre jellemzı síkvidéki felszínbıl markánsan kiemelkedı, meddıt tartalmazó védıtöltések, meddı halmok kitermelést követı meghagyása tájvédelmi szempontból tilos. A meddıanyaggal a természetközeli vizes élıhelyeket és a tagolt partvonalat kell kialakítani, illetve a visszatöltéssel csökkenteni szükséges a szabad víztükör felületét a talajvíztó párolgásának mérséklése érdekében. 5. Tilos a partszegély olyan alakítása, amely valamilyen mesterséges partvonalat eredményezne (pl. betonnal, térkıvel, zúzalékkal való kitöltés, szegélyalakítás). 6. A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 43. § (1) bekezdése alapján a telepesen fészkelı madarak által esetlegesen létesített telephelyeket a költési idı alatt (április 15. – augusztus 15. között) zavarás nem érintheti, a fészkelés zavartalanságának biztosításához a telephelyek körül legalább 50 méteres védızónát fenn kell tartani. 7. A Tvt. 52. § (3) bekezdése alapján a bányászati tevékenység során feltárt ısmaradványokat, ásványokat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak be kell jelenteni és a leletmentést lehetıvé kell tenni. 8. A depóniákon megtelepedı termıhely-idegen, invazív gyomnövény megtelepedését irtással, kaszálással meg kell akadályozni.

IV. EGYÉB ELİÍRÁSOK 1. A környezetvédelmi engedély: 2016. május 31-ig érvényes. 2. Jelen engedély jogerıre emelkedésével egyidejőleg a KF: 9838-14/2003. számú környezetvédelmi engedély és a KTVF: 3797-17/2006. számú környezetvédelmi mőködési engedély hatályát veszti. 3. Az engedélyezéskor vizsgált körülmények jelentıs megváltozását, illetve tervezett jelentıs megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást – 15 napon belül, írásban – be kell jelenteni a Felügyelıségnek. Felhívom a figyelmét, hogy ezen változások a környezetvédelmi engedély módosítását vonják maguk után. 4. A környezetvédelmi engedély érvényességi idejének meghosszabbítása a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 11. § (3) bekezdése szerint teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kérelmezhetı. 5. A környezetvédelmi engedély módosítására, visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114. §-a és az Rendelet 10. § (8) bekezdése megfelelıen irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé, ugyanakkor a Ket. vonatkozó elıírásai a módosítást nem zárják ki.

6

6. Felhívom a figyelmet, hogy Rendelet 26. § (4) bekezdése szerint a környezetvédelmi engedély elıírásaitól eltérıen folytatott tevékenység esetén a Felügyelıség határozatában kötelezi a környezethasználót kettıszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedı bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidıvel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. § (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A Rendelet 26. §. (5) bekezdése szerint környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén az (1) bekezdés jogkövetkezményei alkalmazhatóak. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a Felügyelıség az (1) bekezdés jogkövetkezményeit alkalmazhatja, vagy a környezetvédelmi engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetıt a (3) bekezdésben foglalt mértékő bírság megfizetésére kötelezi. 7. A környezetvédelmi engedély más jogszabályokban elıírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. * Egyidejőleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 675 000 Ft. Jelen döntés ellen a közléstıl számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséghez öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 337 500 Ft, amelyet a KözépDuna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú elıirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való elıterjesztésére nincs lehetıség.

INDOKOLÁS A Környezethasználó az elmúlt évek során Hatvan város és Boldog község egymással határos közigazgatási területén található homok és kavicsbányákban folytatott termelést. A Felügyelıség a Boldog I. homok- és kavicsbányára KF: 9838-14/2003. számon környezetvédelmi engedélyt, a Hatvan I. kavicsbányára KTVF: 3797-17/2006. számon környezetvédelmi mőködési engedélyt adott a Környezethasználó részére. A két bányát területileg a Hatvan-Szolnok vasútvonal választja el egymástól. A boldogi bányában termelt kavics teherautón kerül átszállításra a hatvani területen található osztályozóra, majd innen értékesítik. A Környezethasználó a két bányatelek egyesítését határozta el. A benyújtott kérelem alapján a Miskolci Bányakapitányság 834/8/2010. számú határozatában „Hatvan II. – kavics, homok” védınéven állapította meg az összevont bányatelket. A Környezethasználó benyújtotta a Felügyelıségre a Tervezı által készített, a „Hatvan II. kavics, homok” védnevő bányára vonatkozó környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt. A tevékenység végzése a Rendelet 1. számú mellékletének 11. pontja (Egyéb külszíni bányászat 25 ha területtıl; védett természeti területen méretmegkötés nélkül) alapján környezetvédelmi engedélyhez kötött. A fentiek alapján a Felügyelıség a felülvizsgálatra vonatkozó eljárást 2010. november 17. napján megindította.

7

A Felügyelıség a benyújtott kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy az igazgatási szolgáltatási díj nem került megfizetésre és a dokumentáció egy példány elektronikus adathordozón való benyújtására nem került sor, ezért KTVF: 54658-2/2010. számon annak teljesítésére szólította fel a Környezethasználót. A Környezethasználó a felszólításnak eleget tett. A Környezethasználó a 675 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Felügyelıség a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról értesítette az ismert ügyfeleket. A Felügyelıség a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében, a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Hatvan Város és Boldog Község Önkormányzat Jegyzıinek. Hatvan Város Önkormányzat Jegyzıje 2011. 01. 05-én érkezetett levelében, Boldog Község Önkormányzat Jegyzıje 2813-2/2010. számon tájékoztatta a Felügyelıséget a közhírré tétel megtörténtérıl. A fentiekkel egyidejőleg a Felügyelıség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetésérıl, valamint az adatbázis alapján történı értesítésrıl szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelıség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Hatvan Város Önkormányzat Jegyzıje 1858-4/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenységhez kikötés nélkül hozzájárult az alábbi indokolással: „Az eljárás során megállapítható, hogy a tevékenység nem érint helyi védettségő természetvédelmi területet, tekintettel arra, hogy Hatvan város közigazgatási területén nincs ekként kijelölt terület. A tevékenység továbbá más, helyi rendeletben meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi követelményt sem érint.” Boldog Község Önkormányzat Jegyzıje 255-4/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenységhez kikötés nélkül hozzájárult, mivel az „a település érdekét nem sérti.” A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve H-NU/14042/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenységhez hozzájárult az alábbiak szerint: 1. „Az üzemi létesítményekbıl származó zajterhelés mértéke a zajtól védendı lakóterületeken ne haladja meg üdülıterületen (Görbe-ér üdülıövezet) nappal az 45 db, éjjel a 35 db, lakóterületen nappal az 50 dB, éjjel a 40 dB határértéket. 2. A létesítmény határérték feletti koncentrációban légszennyezı anyagokkal a környezetét ne terhelje. A szállítási útvonal rendszeres karbantartásával, a szállító jármővek sebességének korlátozásával, száraz idıben az út felületek locsolásával, gondoskodni szükséges a porkibocsátás csökkentésérıl.

8

3. A homlokrakodógép üzemanyaggal való feltöltését, napi karbantartását az erre a célra a környezet szennyezését kizáró módon kialakított helyen kell végezni. 4. Az üzemeltetés közben keletkezı települési hulladékok győjtésérıl, elszállításáról, a veszélyes hulladékok győjtésérıl, ártalmatlanításáról folyamatosan gondoskodni kell.” Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A „Hatvan II. kavics, homok” védnevő bányatelek Heves megyében, Hatvan és Boldog települések külterületén helyezkedik el. A bányaüzemet mezıgazdasági, illetve mezıgazdasági termelésbıl kivont külterületek, kelet felıl hétvégi házas és üdülıházas üdülıterület övezi. A bányában a kavics víznívó alatti kitermelését nagyteljesítményő úszókotró végzi. A haszonanyagot az úszótestre szerelt zagyszivattyúval emelik ki. A kavicsot már a kotrógépben elıosztályozzák. Egy flexibilis csövön át jut tovább az elımosóhoz a 10 % szilárd és 90 % víz összetételő keverék. Itt leválasztják és visszajuttatják a tóba az iszapot, agyagot és elengedik a szállító vizet. A kitermelt alapanyag a víztelenítı szalagon az osztályozó berendezésre kerül. A termelvény osztályozására üzemi feldolgozó tér csak a hatvani oldalon kialakított. A boldogi oldalon kitermelt nyersanyagot tehergépjármőveken juttatják a feldolgozó helyre. A maximális termelési volumen 300000 t/év. A bánya teherforgalma átlag napi 1379 tonna, melynek kiszállításához 69 forduló szükséges, 50-50 %-os megoszlással Hatvan és Jászberény felé. A tárgyi dokumentáció szerint a megduplázódott kitermelési mennyiség ellenére a zajtól védendı területeken nem mutatkozik számottevı zajhatás a teherforgalom növekedése következtében. A bánya közelében található Hatvan város Görbe-ér üdülıövezete és a bányatelek határától 340 méterre a Márkus tanyák. A legközelebbi zajtól védendı létesítmények a bányától keletre álló Görbe utcai üdülıházak. A többi üdülıház a távolabbi öreg-tó mellett áll ahol az üzemi zaj már nem érvényesül.” A Felügyelıség a H-NU/1404-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásban szereplı kikötéséket saját hatáskörében eljárva jelen határozat rendelkezı részének elıírásai között szerepeltette. Az eljárás során a Felügyelıség megállapította, hogy a benyújtott dokumentáció zaj- és rezgésvédelmi szempontból hiányos, ezért KTVF: 554-1/2011. számon tényállás tisztázására szólította fel a Környezethasználót. A Környezethasználó a felszólításnak eleget tett. A Felügyelıség KTVF: 554-10/2011. számon az ügyintézésre nyitva álló határidıt a Ket. 33. § (7) bekezdése alapján 30 nappal meghosszabbította, tekintettel a tényállás tisztázása során felmerült tények és adatok feldolgozásának, ellenırzésének az idıigényességére.

A fentiek alapján a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt és annak kiegészítését átvizsgálva a Felügyelıség az alábbi megállapításokat teszi: Vízvédelem: A favR. 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenırzött körülmények között történhet, beleértve monitoring mőködtetését és az adatszolgáltatást, valamint úgy végezhetı, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitőzések teljesülését. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15. § (1) bekezdése szerint a felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minıségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitőzések elérését biztosító követelmények.

9

A terület a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet mellékletének B) része alapján nitrátérzékeny terület is. Felhívom a figyelmet, hogy a favR. 9. § (5) bek. értelmében, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken akkor végezhetı olyan tevékenység, amelynek következtében a fedıréteg eltávolítása révén a felszín alatti víz felszínre kerül, ha az nem vezet a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotromlásához. Levegıvédelem: A benyújtott dokumentációban részletesen bemutatásra kerül a tevékenység, valamint annak hatása a környezet levegıminıségi állapotára. A bányaüzemben alkalmazott berendezések, illetve a technológiai folyamat eredményeképpen a vízszint alól történı jövesztés, kitermelés során nem történik légszennyezıanyag kibocsátás. A dokumentációban foglalt számítások alapján a fejtés elıkészítés porzásának hatásterülete a bányatelek boldogi oldala köré írható kb. 380 méter sugarú körben határozható meg. A hatásterület térképes ábrázolása alapján lakóépületet nem érint. A bányatelek szomszédságában található Márkus-tanyák azonban beleesnek a hatásterületbe, viszont mivel a depóniaképzés rövid idejő és a koncentráció rendkívül alacsony, így a védendı épületek terhelése gyakorlatilag nem lesz észlelhetı. Az osztályozás, depóniaképzés során csak elméletileg, hosszan tartó száraz idıszak esetén elképzelhetı porzás, melynek hatásterülete a depóniától számított kb. 350 méter sugarú kör. A depóniák porzásának hatásterülete nagyrészt a bányatelken belül marad. A bánya bekötı útja aszfalt burkolattal ellátott, így porzásra nem hajlamos. A bányatelken belül a boldogi oldalon kerülhet még sor szállító teherautók igénybevételére, itt kaviccsal burkolt utak állnak rendelkezésre, melyek porzása kis mértékő, ezt azonban száraz nyári idıszakokban locsolják. A dokumentációban bemutatott számítás alapján az érintett 32. számú közlekedési útra vonatkozóan a bányaüzembıl történı kiszállítás még megnövekvı üzemelési kapacitás mellett sem jelent többletterhelést. A Felügyelıség levegıvédelemmel kapcsolatos elıírásait a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban, valamint a levegı védelmérıl szóló többször 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben és a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekrıl és a feljogosítés módjáról, továbbá a felülvizsgálat dokumentáációjának tartalmi követelményeirıl szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben foglaltak alapján adta meg. Zaj- és rezgésvédelem: A benyújtott dokumentáció szerint a korábbi két bányából – Hatvan I. kavics és Boldog I. homok és kavics védnevő bányatelkek egyesítése után – egyesített „Hatvan II. – kavics, homok” védnevő bánya” környezete nem változott. A zajvédelmi szempontú hatásterület vizsgálata szerint a környezetben változás nem történt. A boldogi oldalon a legközelebbi védendı létesítmények a Márkus tanyák a bányatelek határától 340 méterre. A boldogi oldalon a védendı épületek a hatásterületen kívülre esnek. A hatvani oldalon a legközelebbi védendı létesítmények a Görbe-ér üdülıövezetében található Görbe utcai üdülıházak. Védendı létesítmények továbbra is csak a hatvani oldalon vannak. Ennek értelmében a tényállás tisztázására benyújtott KZ-01/11 munkaszámú Zajvizsgálati jegyzıkönyvben az azt

10

készítı az ÖKO-PHON Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Bt. (3530 Miskolc, Király u. 29.) csak a hatvani oldalon végzett zajmérést. Ezen dokumentáció szerint a jelenleg érvényben lévı, a Hatvan I. kavics bányára vonatkozó, KTVF: 319-3/2009. számú határozatban meghatározott zajkibocsátási határérték módosítása nem szükséges. A Felügyelıség véleményét zaj- és rezgésvédelmi szempontból a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, a zajkibocsátási határértékek megállapításnak, valamint a zaj.- és rezgéskibocsátás ellenırzésének módjáról szóló 93/12007. (XII. 18.) KvVM rendelet, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII: 3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján adta meg. Hulladékgazdálkodás: A Felügyelıség hulladékgazdálkodással kapcsolatos elıírásait a Hgt., a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, és a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján adta meg. Természetvédelem: A jelenlegi bányatelek országos jelentıségő védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területet nem érint, azonban része az országos ökológiai hálózat övezetének. Az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvényben szerepel az országos ökológiai hálózat övezete, mely a természetvédelmi szempontból jelentıs területeket köti össze annak biztosítása végett, hogy a természetközeli állapotokat tükrözı területek között a fennmaradásukhoz szükséges ökológiai kapcsolatokat biztosítsa. A meredek partfalakban fészkelhetnek védett vagy fokozottan védett madarak, mely egyedek károsítása a Felügyelıséggel és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megelızhetı. A bányászat során eladásra nem került anyagok lerakása után azon erıs gyomosodás indul, gócpontot és tovább terjedési lehetıséget adva az invazív fajoknak. Amennyiben az invazív fajok szaporodó képleteit tartalmazó deponált anyagot késıbb máshova szállítják, úgy az inváziós fajok további terjedésének adnak teret. A Tvt. 5. § (2) bekezdés kimondja a természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetık, hasznosíthatók, hogy a mőködésük szempontjából alapvetı természeti rendszerek és azok folyamatainak mőködıképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen, ugyanezen törvény 6. § (2) bekezdése kimondja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell ırizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A Tvt. 8. § (1) bekezdése alapján a vadon élı szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megırzését élıhelyük védelmével együtt kell biztosítani, valamint 17. § (1) bekezdése értelmében a vadon élı szervezetek élıhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni, és a (2) bekezdése alapján a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élıhely típusára, jellemzı vadon élı szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élı-, táplálkozó-, költı-, pihenı- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

11

∗ Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. és a II. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott tevékenység végzésére jogosít. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely államtitoknak, szolgálati titoknak minısül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Felügyelıség a fentiek, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 79. § (1) bekezdésének b) pontja és a Rendelet 10. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a rendelkezı részben foglaltak szerint döntött. Jelen engedély érvényességi ideje a Rendelet 11. §-a alapján került megállapításra. A környezetvédelmi engedély érvényességének meghosszabbításáról a Rendelet 11. § (3) bekezdése rendelkezik. A határozatot a Felügyelıség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése alapján - tekintettel a Ket. 80. § (4) bekezdésére - hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu), valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Rendelet 10. § (3) bekezdésére figyelemmel megküldi az eljárásban részt vett Hatvan Város és Boldog Község Önkormányzat Jegyzıinek, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követı 8 napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételérıl. A Jegyzık a határozat közzétételét követı öt napon belül tájékoztatják a Felügyelıséget a közzététel idıpontjáról, helyérıl, valamint a határozatba való betekintési lehetıség módjáról. Az eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. számú mellékletének 1. melléklet II/2. és II/14. pontja alapján került megállapításra. A szakhatóságok állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozat elleni fellebbezési lehetıséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidırıl a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példánya az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldésre kerül. A Felügyelıség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg.

12

Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidı lejártát követı napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerıre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény idıben utolsóként történt kifüggesztését követı 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. május 27.

Dolla Eszter sk. igazgató

13