KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 11352-36/2012.
Előadó:
Radványi Miklós Gál István dr. Ilosvay Zsuzsa
Tárgy: Saubermacher-Magyarország Kft. AszódGalgamácsai veszélyeshulladék-lerakó telep egységes környezethasználati engedélyének módosítása - B3 alkategóriájú, vegyes összetételű, nem veszélyeshulladék-lerakó létesítése (kommunális hulladéklerakó), megismételt eljárás
HATÁROZAT A Saubermacher-Magyarország Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (1181 Budapest, Zádor u. 5., Cg.: 01-09-861608; a továbbiakban: Környezethasználó) részére a Galgamácsa 095/2, 012/2, 081/2 hrsz.-ú ingatlanokon lévő veszélyeshulladék-lerakó telep (a továbbiakban: Telep) üzemeltetésére, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) által KTVF: 2196-22/2011. számon kiadott, KTVF: 2196-41/2011. és KTVF: 1348-19/2012. számokon módosított egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban együttesen: Engedély) módosítom az alábbiak szerint: Az Engedély „Te melléklet” „Technológiai leírás” fejezet az alábbiakkal egészül ki: Kommunális hulladéklerakó létesítése: 1.) A tervezett kommunális hulladéklerakó befoglaló méretei és kapacitása: A hulladéklerakó típusa: A tervezett kapacitás: Az igénybe venni terület nagysága: A tervezett üzemidő: Az I. ütem kapacitása: Az I. ütem területigénye: Hulladéklerakó teljes hossza: Teljes szélessége: Az I. ütemben készülő kazetta hossza: Az I. ütemben készülő kazetta szélessége:
B3 alkategóriájú, vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék ártalmatlanítására szolgáló hulladéklerakó 400 000 m3 (2 × 200 000 m3) 28 000 m2 15 év 40 000 m3 7 700 m2 182 m 117,95 m 50 méter 117,95 m
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
A tervezett zárótöltés méretei: Koronaszélesség: Terepszint feletti átlag magasság: Zárótöltés hossza: Feltöltési magasság:
3m 1,6 m 200 fm 211,70 mBf
2.) A tervezett kommunális hulladéklerakó műszaki kialakítása: A kommunális lerakóteret a Telep tengelyvonalában, a völgyben futó üzemi út bal oldalán, a vésztározóktól ÉNy-i irányban fekvő domboldalban alakítják ki – a terep adottságai miatt lejtő oldanak támaszkodó depóniát. A lerakóteret D-i oldalról zárótöltés határolja. A töltést a meglévő terepszinttől mintegy 1,5-2 m magasságban alakítják ki. A rézsű hajlása a környező terep felé és a depónia belseje felé 1:2, 1:2,5. A depóniatükör kialakítása a termőtalaj eltávolításával kezdődik, mely a Telep rekultivációjában hasznosítható. A burkolat alatt alsó műszaki védelmi rendszer kerül kialakításra, mely természetes és épített agyagszigetelésből, HDPE szigetelésből, geofizikai észlelőhálózatból és csurgalékvíz elvezetését szolgáló szivárgó rendszerből épül fel. A kommunális lerakótér kialakításához, a kazettánként viszonylag egyenletes, kétoldali irányokban enyhe lejtésű aljzat kiépítéséhez a meglévő domboldalt megbontják. A kommunális lerakótérben több kazettát alakítanak ki a lerakás ütemezhetőségének, valamint a folyamatos fejleszthetőség biztosítása érdekében. Az egyes kazetták fenék-kialakítását a szennyezett és szennyezetlen csurgalékvizek összegyűjtésének biztosítására, bakhátas kialakítással végzik. A kommunális lerakóteret több ütemben alakítják ki, oly módon, hogy az egyes ütemek kiépítése során a szigetelési rétegek folytonossága, a művelés biztosítható legyen. I. ütem kiépítése: Az I. ütemben a teljes kommunális lerakótér K-i részét (a teljes terület 1/3-a), valamint a kapcsolódó csurgalékvíz tározó medencét alakítják ki. Az I. ütem domboldalba bevágásra kerülő része két, egymástól 6,0 m szélességű padkával elválasztott rézsűvel kapcsolódik a meglévő domb felső peremi részéhez. A kialakításra kerülő felső rézsű hajlásszöge 1:2, a padka és a fenékszint között 1:2,5. A töltés Ny-i oldalán nyílt felszínű csapadékvíz-gyűjtő árkot építenek ki, mely a tervezett kommunális lerakó és az üzemi út között meglévő, részben átépítésre kerülő nyílt csapadékvíz-gyűjtő rendszerbe csatlakozik. A kommunális lerakótér aljzata É-D-i hosszanti irányú alacsony bakháttal elválasztott. A bakhát két oldalán végigfutó árokban kialakítják a két csurgalékvízgyűjtő drént, melyek a D-i oldalon végigfutó töltés túlsó oldalán kialakításra kerülő gyűjtődrénbe kerülnek bevezetésre. A gyűjtődrén a lerakótértől DK-i irányban taláható csurgalékvízgyűjtő medencébe vezeti a lerakott hulladékkal érintkező, szennyezett csurgalékvizet. 3.) A kommunális lerakótér művelési módja, a lerakás technológiája Az EWC 17-es főcsoportba (építési és bontási, beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) tartozó hulladékokat lerakás előtt darálják, rostálják. Az így előkezelt hulladékok további kezelését az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 16031-3-4/2009. számú engedéllyel rendelkező Kecskeméti Regionális Közszolgáltató Kft. végzi. 2
Az EWC 19-es főcsoportba tartozó hulladékokat (hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok), amennyiben azt a hulladékok fizikai adottságai lehetővé teszik, öntömörítős gépjárművel szállítják be a telephelyre. A beszállítást követően a depóniatesten a hulladékokat elegyengetik, majd kompaktorral tömörítik. Az EWC 20-as főcsoportba tartozó hulladékokat - települési hulladékok, háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok, beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is - öntömörítős gépjárművel szállítják be a telephelyre. A beszállítást követően a depóniatesten a hulladékokat elegyengetik, majd kompaktorral tömörítik. 4.) Csurgalékvíz elvezetés: A depóniatérről elvezetett, a lerakott hulladékkal érintkezett csurgalékvíz gyűjtésére 2000 m3es csurgalékvíz tározó medence kerül kialakításra. Az engedélyezési tervdokumentáció 7.3.3. fejezetében közölt számítások alapján az I. ütemben létesített 2000 m3-es csurgalékvíz tározó medence kapacitása elégséges a biztonságos üzemeltetéshez. A csurgalékvizek a 2000 m3-es medencéből a hulladéktestre visszapermetezésre kerülnek. Amennyiben a vízmennyiséget a hulladéktest nem tudja fogadni, úgy az a telepi meglévő, vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező párologtató műtárgyba kerülhet, illetve az Engedélyben leírtak szerint üzemelő pernyeszilárdító-folyékony hulladékkezelő technológiában kerül felhasználásra. A csurgalékvíz szállítását tartálygépkocsival oldják meg. A csurgalékvizek a kommunális lerakótér aljában lévő szivárgótérben kiképzett váparendszerben futó dréncső vezetékekben kerülnek elvezetésre az alábbiak szerint: - a kommunális lerakótér központi, középső, enyhe lejtésű része bakhátas módon kerül kialakításra, az itt összegyűlő vizek az É-D-i irányú 5 %-os lejtésű vápákban, a szivárgó kavicsdrén rétegben futó dréncsövekben kerülnek összegyűjtésre, majd a kommunális depóniatér D-i részét képező zárótöltésen átvezetve a főgyűjtő vezetékbe jutnak; - a főgyűjtő vezetéken át a lerakótértől DK-i irányban kiépítésre kerülő, a létesítmény részét képező 2000 m3-es csurgalékvíz tározóba jut. 5.) Csapadékvíz elvezetés: A kommunális lerakó felső rézsűjéről származó csapadékvizek egy, a két rézsűrészt elválasztó 6,0 m szélességű platóban futó drénrendszerben kerülnek gyűjtésre, hogy az innen származó csapadékvizek ne terheljék a kommunális lerakó alsó, központi részének elvezető elemeit. A platóban futó drénrendszer a részben meglévő, átépítésre kerülő nyílt csapadékvíz-elvezető árokba kerül bevezetésre. A nyílt árok a Telep D-i végében található csapadékvízgyűjtő medencébe kerül. A kommunális lerakótér felső pereme mentén nyílt csapadékvíz-elvezető övárkot építenek, a lerakótér fölött található részterületek vizeinek elvezetésére. 6.) Gázelvezetés A depóniagázok gyűjtésére és elvezetésére 30 – 50 méteres hálózatban a kommunális hulladéktestbe kiépített depóniagáz elvezető rendszer szolgál. 7.) Szigetelési rétegrend: A kommunális lerakótér D-i és Ny-i oldalában változó vastagságú töltést készítenek. A töltésépítés megkezdése előtt az aljzatot tömörítik.
3
- Aljzatszigetelés: geotextília eltömődés elleni védelem szivárgó réteg (16/32 kavics), k≥10-3 m/s geotextília mechanikai védelem HDPE szigetelő lemez bentonit lemez k≤5 × 10-11 m/s ásványi agyag szigetelés k≤10-9 m/s geotextília geofizikai monitoring rendszer kiegyenlítő réteg (homok) termett talaj
200 g/m2 50 cm 1200 g/m2 2,5 mm 1,5 cm 2 × 25 cm tömörítve Trg>85% 200 g/m2 20 cm tömörítve Trg>85%
- Rézsűszigetelés: geotextília eltömődés elleni védelem szivárgó réteg (16/32 kavics), k≥10-3 m/s geotextília mechanikai védelem HDPE szigetelő lemez bentonit lemez k≤5 × 10-11 m/s ásványi agyag szigetelés k≤10-9 m/s geotextília geofizikai monitoring rendszer kiegyenlítő réteg (homok) termett talaj
200 g/m2 50 cm 1200 g/m2 2,5 mm 1,5 cm 2 × 25 cm tömörítve Trg>85% 20 cm tömörítve Trg>85%
8.) A kommunális hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges további kiszolgáló építmények és berendezések leírása: Hídmérleg és mérlegház: A Telepen rendelkezésre áll egy hitelesített M93 típusú, 50 tonnás digitális hídmérleg, ezért a kommunális hulladéklerakóhoz külön mérleget nem létesítenek. A mérleg egy mérlegkiegyenlítő egységen keresztül számítógéphez kapcsolódik, melyen rögzítik a beérkező jármű forgalmi rendszámát, a hulladék típusát és mennyiségét. Iroda és szociális helyiségek: A Telep igazgatását ellátó üzemviteli épület földszint és tetőtér kialakítású, összes hasznos alapterülete 1576,3 m2, melyben az alábbi helyiségek találhatók: − mérlegkezelő iroda, − egyéb irodák, − laboratórium, − fekete-fehér öltöző, − vizesblokkok, − tárgyaló, − étkező, teakonyha, − raktárak, − épületgépészeti helyiségek. Közlekedési (üzemi) utak: A Telepen hengerelt aszfalt, illetve vasbeton elemekből épített úthálózat áll rendelkezésre. A kommunális lerakótérre a behajtás a hulladéktér felső részénél valósul meg. Birtokhatár-védelem: A kommunális lerakóteret a már működő Telepen belül alakítják ki, mely rendelkezik kerítéssel, zárható kapukkal és 24 órás őrszolgálattal.
4
Közművek: A Telep szociális célú vízellátását vezetékről biztosítják. A csapadékvíz záportározóba kerül, majd teljes szennyvízanalízist követően a Galga-patak vízgyűjtő területére. A szociális szennyvizet a Telep saját biológiai szennyvíztisztítójában ártalmatlanítják. Az Engedély „II. A technológia leírása” fejezetének „Jelenleg alkalmazott lerakási technológia (BAT)” része az alábbiakkal egészül ki: A tervezett kommunális hulladéklerakó létesítésének az elérhető legjobb technikának való megfelelése: Helykijelölés vonatkozásában: - a terület eredetileg is hulladékok lerakására került kijelölésre, geológiai, talajtani, vízföldtani, stb. adottságai erre kiválóan alkalmasak, - a terület településektől távol esik, - sűrű véderdő telepítés található a területen belül és az övező területeken. Meglévő infrastruktúrák vonatkozásában: - a meglévő Telep rendelkezik mindazon infrastruktúrákkal, amelyek a kommunális hulladékok átvételének, kezelésének, elhelyezésének biztonságát szolgálják, - a meglévő hídmérleg hulladékok érkeztetését szolgáló szoftvere alkalmas a beérkező hulladékok adatainak detektálására, a nem veszélyes és veszélyes hulladékok adatainak különkezelésére. A környezetvédelem vonatkozásában: - a tervezett kommunális lerakótér előírásoknak megfelelő szigetelési rétegrenddel készül, - a szigetelési rétegrendben felhasználásra kerülő geodrén, illetve a bentonitos szigetelőlemez a ma elérhető legjobb technológia az ásványi szigetelőanyag kiváltására, - beszállításra részben előválogatott hulladékok kerülnek, - a biodegradációs területen átvételre kerülő hulladékokból komposztanyag előállítása történik, mely részben a nem veszélyes hulladék napi takarására, részben a Telep kiegyenlítő rétegében, valamint a rekultiváció során egyes depóniák esetében a rekultivációs rétegben használható, - a terület körül lévő erdőtelepítés alkalmas a kommunális hulladéklerakó telep környezeti hatásainak mérséklésére, - a Telepen kiépített monitoring hálózat működik. Monitoring rendszer: A meglévő monitoring rendszer magában foglalja a talaj, talajvíz, levegő, élővilág környezeti elemek monitorozását, az esetleges terhelő hatások kiszűrése végett. A monitoring rendszer elemei: - talaj-monitoring rendszer (9 ponton történik a talajmintavétel), - talajvízfigyelő rendszer (17 db monitoring kút), - levegőtisztaság-védelmi monitoring (10 mintavételi hely) és - élővilág monitoring rendszer (flóra és fauna monitoring). A kommunális lerakótéren a vízzáró rétegként alkalmazott HDPE fólia esetleges sérülésére, átszakadására vonatkozóan nyújt megfelelő biztonsággal információt a geoelektromos geofizikai módszeren alapuló, számítógépes feldolgozó, kiértékelő programokkal felszerelt szenzorhálózat.
5
Az Engedély „Te melléklet” „Technológiai leírás” fejezet az alábbiakkal egészül ki: V. A kommunális lerakótér lezárása és utógondozása V./1. A rekultiváció I. üteme (átmeneti felső záróréteg rendszer) Tereprendezési munkák, a depónia felszínének kialakítása A depóniatérben a hulladék feltöltése a meglévő eredeti terepből kiemelkedve, de annak morfológiáját követve történik, a depóniatér D-i oldalán futó zárótöltés belső élétől számított 3 m-en belül kezdődően, 2-2,5’-os rézsűvel. A teljes feltöltés kb. fele magasságában egy legalább 6 m szélességű vízszintes padkát alakítanak ki a feltöltés mechanikai stabilitásának biztosítására. Az oldalsó rézsűk kialakítása a meglévő terephez kapcsolódóan, 1:2,5 (legfeljebb 1:2) hajlással valósul meg. A lejtési viszonyok megfelelő kialakítását a hulladékok megfelelő rendezésével, illetve kiegyenlítő réteggel biztosítani kell úgy, hogy a depónia felszínének esése 1-2 %-os legyen. A kialakított rézsűk stabilizálását, a depónia tömörítését el kell végezni. Az átmeneti felső záróréteg rendszer legfontosabb feladata az, hogy a végleges felső záróréteg rendszer kiépítése érdekében tegye lehetővé elegendő vízmennyiségnek a hulladéktestbe való bejutását, ezáltal meggyorsítva a lerakott hulladékban lévő szerves összetevők biológiai lebomlását és a hulladéktest stabilizálódását. a.) Kiegyenlítő réteg (0,2 m): Funkciója: a hulladéktest felszínének felső és oldalirányú kiegyenlítése, módosítása, valamint a hulladéktest alkalmassá tétele a következő rétegek elhelyezésére. Anyaga: homok. b.) Fedőréteg (0,5 m): Funkciója: a növényzet megtelepedését (telepítését) lehetővé tevő feltételek biztosítása. Anyaga: szennyeződésmentes talajkompozitum. V./2. A rekultiváció II. üteme (tervezett végleges felső záróréteg rendszer): a) b) c) d)
kiegyenlítő réteg (homok, 0-20 cm) geofizikai monitoring hálózat érzékelő rendszere geotextil (200 g/m2) szigetelőréteg: bentonit lemez (1,5 cm, k<5x10-9 m/s) + HDPE szigetelő lemez (2,5 mm) e) szivárgó- és szűrőréteg (30 cm 16/32 kavics, k>5x10-3 m/s) f) fedőréteg (50-70 cm szennyeződésmentes altalaj vagy talajkompozitum + 30 cm szennyeződésmentes humuszos feltalaj vagy talajkompozitum) g) vegetációs réteg: füvesítés, növénytelepítés V./3. Csapadékvíz-elvezetés A rekultivációt követő vízelvezetést a kommunális depónia mellett kialakított felső övárok, a depóniatér alsó részén futó, már kiépült nyílt csapadékvíz-elvezető árok, valamint a tervezett feltöltés padkájában kiépítésre kerülő drénhálózat biztosítja. A drénhálózatot a kiépült csapadékvíz-elvezető rendszerbe kötik be.
6
V./4. Gázmentesítés A kommunális lerakón a rekultiváció során 30-50 méterenként gázelvezető kutak létesülnek. V./5. Monitoring rendszer üzemeltetése: A települési szilárd hulladéklerakó környezeti elemekre gyakorolt hatásának ellenőrzésére a Telepen jelenleg is rendelkezésre álló monitoring hálózat szolgál, amelynek elemei a következők: − A felszín alatti vizek állapotának nyomon követésére a Telepen kiépített monitoring rendszer áll rendelkezésre; − Csapadék- és csurgalékvíz mintavétel; − Talaj monitoring; − Depóniagáz mintavétel. A meteorológiai adatok gyűjtésétől a Felügyelőség eltekint az utógondozási időszak alatt. V./6. Biológiai rekultiváció A lerakó rekultivált felszínének tájba illesztése érdekében törekedni kell a tartós zöldfelület gyors kialakítására, gyeptelepítés elvégzésével. Emellett várható a lerakó környezetére jellemző cserjék spontán betelepülése. V./7. Fenntartási és állagmegóvási munkák, az utógondozás időszakában szükséges egyéb ellenőrzések: - Az első három évben rendszeres fűnyírás, utóvetés (az első kaszálás a kivitelező feladata és a be nem állt növényzet pótlása a jótállási kötelezettségek közé tartozik), - parlagfűmentesítés, - a hulladéktest mozgásának időszakos ellenőrzése, az esetleg jelentkező süllyedések, vízmosások kijavítása, feltöltése tiszta talajjal, - a végleges lezárás során kialakított fóliaszigetelés vízzáróságának ellenőrzése a beépített geofizikai szenzorrendszer élettartama végéig (a beépítést követő kb. 5-10 év), évenként legalább egyszer, - a rekultivált felületbe beépített süllyedésmérő pontokat évenként legalább egy alkalommal geodéziai módszerrel be kell mérni, - vízelvezető árkok karbantartása (tisztítás, iszapmentesítés), aknák, csőátereszek ellenőrzése negyedévenként legalább egy alkalommal, - talajvíz-figyelőkutak állapotának ellenőrzése és karbantartása, vízszintellenőrzés, mintavétel és a vízminták vizsgálata akkreditált laboratóriumban, félévenként legalább egyszer - a vízvizsgálati adatok kiértékelése és megküldése a Felügyelőség részére, - depóniagáz-gyűjtőrendszer ellenőrzése és karbantartása - megközelítő utak állapotának ellenőrzése és karbantartása évente legalább egyszer, - illetéktelenek behatolásának megakadályozását szolgáló létesítmények (pl. kerítés) folyamatos ellenőrzése és szükség szerinti karbantartása. V./8. Utógondozás Az utógondozási időszak: 30 év.
7
Az Engedély „III. Környezetvédelmi előírások” fejezetének „Hulladékgazdálkodás” része az alábbiakkal egészül ki: A tervezett kommunális hulladéklerakóra vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások: 1. A kommunális hulladéklerakót a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben [a továbbiakban: 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet] előírt módon kell kialakítani, amely kialakítás megvalósulását dokumentálni kell a Felügyelőség felé az üzemeltetési terv benyújtásával együtt. 2. A kommunális hulladéklerakó üzembe helyezése előtt a Felügyelőség felé dokumentálni kell a kommunális hulladéklerakó kiépítettségét, felszereltségét, az ott foglalkoztatottak felkészültségének megfelelőségét, a jelen engedélyben előírt feltételek teljesülését. A dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtani. Határidő: a megvalósulást követő 5 napon belül. 3. A depóniában a szerves anyagok bomlása során felszabaduló depónia gázok gyűjtésének és kezelésének (elsődlegesen a hasznosításának vagy amennyiben ez nem gazdaságos ártalmatlanításának) műszaki feltételeit meg kell teremteni a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet alapján. Az erre vonatkozó részletes műszaki kiviteli terveket a Felügyelőségnek be kell nyújtani, és az építési engedélyezési eljárásban is szerepeltetni kell a Felügyelőség által véleményezett rendszert. Határidő: 2013. december 31. 4. A kommunális hulladéklerakóban kizárólag előkezelt hulladék ártalmatlanítható. 5. Be kell nyújtani a Felügyelőségre a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék szervesanyag-tartalmának csökkentésére vonatkozó konkrét intézkedési tervet a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény [a továbbiakban: Hgt.] 56. § (7) bekezdésének teljesítésére. Az intézkedési terv alátámasztására mellékelni kell a begyűjtési területről származó városi, illetve kistelepülési vegyes települési szilárd hulladék frakcióanalíziseit. Határidő: 2013. december 31. 6. A Környezethasználó a Felügyelőség által jóváhagyott üzemeltetési terv alapján működtetheti a kommunális hulladéklerakót. A jelenleg a Telepre vonatkozó üzemeltetési tervet jelen engedély előírásai, továbbá a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet alapján át kell dolgozni és a Felügyelőségre be kell nyújtani. Határidő: 2013. december 15. 7. Az üzemeltetési tervet folyamatosan aktualizálni kell, módosításait a Felügyelőséggel jóvá kell hagyatni. 8. A havária tervet aktualizálni kell és a Felügyelőségre be kell nyújtani. Határidő: 2013. december 15. 9. A hulladéklerakás megkezdése előtt igazolni kell a Felügyelőség részére, a szükséges pénzügyi források biztosítékkénti megjelölésével, hogy a Környezethasználó teljesíteni tudja a vonatkozó jogszabályban foglalt kötelezettségeit, beleértve az utógondozást és a lezárást. 10. A Hgt. 5. § (6) bekezdése szerint a begyűjtött hulladékok anyagában történő hasznosítását előnyben kell részesíteni, amennyiben ez nem lehetséges, a lerakással történő ártalmatlanítást kell választani. 11. A kommunális lerakóban szippantott szennyvíz lerakása tilos.
8
12. A kommunális hulladéklerakón az alapjellemzéshez szükséges vizsgálatok nélkül átvehetők „A kommunális hulladéklerakón ártalmatlanítható hulladékok listája” alcímű táblázatban felsorolt EWC 20-as főcsoportba tartozó, vegyesen gyűjtött, szilárd, nem veszélyes hulladékok, valamint az EWC 17-es főcsoportba tartozó inert hulladékok. Vizsgálatok alapján átvehető a táblázatban szereplő többi nem veszélyes hulladék is, amennyiben eleget tesznek a B1b alkategóriájú hulladéklerakókra vonatkozó átvételi körülményeknek a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2. számú melléklete 2.1.-1. táblázatában felsorolt határértékek, illetve az EWC 19 08 01 (rácsszemét), hulladékfajtára vonatkozóan a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2. számú melléklet 2.2.3. a) pontjában előírt követelmények szerint. 13. A hulladékokat azok beérkezésekor a Környezethasználó köteles ellenőrizni. Ha olyan rendellenességet észlel, mely az átvétel megtagadását eredményezi és a szállítmányt visszafordítja, köteles erről a Felügyelőséget azonnal értesíteni. 14. Tilos a hulladék keverése, hígítása abból a célból, hogy az így nyert hulladék megfeleljen a kommunális hulladéklerakóban való ártalmatlanítás átvételi követelményeinek. 15. A lerakott nem veszélyes hulladékokat kompaktorral kell tömöríteni. 16. A hulladékot a kommunális hulladéklerakó működése során úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a hulladéktömeg és az ahhoz tartozó szerkezeti elemek stabilitása, különös tekintettel a megcsúszások elkerülésére. 17. A lerakott hulladékot napi rendszerességgel takarni kell inert anyaggal, inert hulladékkal, vagy komposztált takaróanyaggal. 18. A hulladék könnyű frakciójának szél általi elhordása ellen, szükség esetén, mobil vagy stabil hálóval védekezni kell. 19. Az alsó, illetve a rézsű-szigetelő rendszer sérülése esetén annak kijavítását és a szennyezés lokalizálását a rendelkezésre álló technológiai lehetőségek alkalmazásával – a Felügyelőség tájékoztatásával (távközlő hálózat útján 24 órán belül, írásban 48 órán belül) egy időben – haladéktalanul el kell végezni. 20. A Környezethasználó köteles a hulladékkezelési tevékenysége során keletkező, valamint a begyűjtött, elszállított, átadott és az általa kezelt hulladék mennyiségéről, eredetéről, fajtájáról, illetve a kezelésére vonatkozó adatokról a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet] alapján naprakész nyilvántartást vezetni, az éves hulladékkezelési adatokat a Felügyelőségnek megküldeni. 21. A kommunális lerakótér rekultivációját (az engedélyezett lerakható hulladékmennyiség elérését követően) a jelen határozat V. pontjában foglaltak szerint, a VII. pontban felsorolt előírások betartása mellett kell elvégezni. 22. A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 18. §-a értelmében - annak 3. számú mellékletében foglaltak alapján - évenként egy alkalommal összefoglaló jelentést kell készítenie a Felügyelőség részére, a kommunális hulladéklerakó üzemeltetése alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, a gyűjtött vizsgálati eredményekről. Az éves jelentés részeként kell szerepeltetni a lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmának a Hgt. 56. § (7) bekezdése szerinti csökkentése igazolását és az évente négyszer végzett frakcióanalízist. Az éves jelentés benyújtási határideje: minden év április 30. napja (első alkalommal: jelen határozat 2. pontjának teljesítését követő év április 30. napja). 23. A Környezethasználónak a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet alapján meghatározott képesítéssel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia.
9
A rekultivációra és utógondozásra vonatkozó előírások: 24. A depóniák átmeneti záróréteg rendszerének kialakítása során a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. számú mellékletének 1.2.1. pontjában előírtakat kell figyelembe venni. 25. A rekultivációs munkálatokat, azok megkezdése előtt 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a Felügyelőségnek. 26. A végleges kialakítású, kiegyenlítő réteggel ellátott hulladéktestet a fedőréteg elhelyezése előtt megfelelően tömöríteni kell. 27. A kialakított rézsűk állapotát folyamatosan ellenőrizni kell. Amennyiben a kialakított rétegek állékonysága nem megfelelő - erózió, megcsúszás észlelése esetén - azok építészeti eszközökkel való stabilizálása szükséges. 28. A rézsűk nem lehetnek meredekebbek a tervezett 1:2 értéknél. Az ennél meredekebb rézsűt rendezni kell. 29. A kialakítani tervezett 1:2 meredekségű rézsűkön számításokkal vizsgálni kell a felhelyezendő záróréteg rendszer állékonyságának biztonságát. A számításokat a Felügyelőségre meg kell küldeni. Határidő: a rekultivációs munkálatok megkezdésének bejelentésével egyidejűleg. 30. A kialakított rézsűk állékonyságvizsgálatát a rézsűk kialakítását követően el kell végezni. Amennyiben szükséges, a rézsűk stabilizálását kiegészítő műszaki intézkedésekkel kell biztosítani. 31. A hulladéktestben bekövetkező mechanikai változások káros hatásainak elkerülése érdekében rendszeres ellenőrzéseket kell végezni a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 4.–1. táblázata szerint. 32. A rekultivációs műveletek végzése során folyamatosan (naponta) munkanaplót kell vezetni. A munkanaplóban a napi tevékenységet és az áthalmozott hulladék mennyiséget, valamint a hulladékok megnevezését is fel kell tüntetni. 33. A tevékenység befejezését, az azt követő 15 napon belül írásban be kell jelenteni a Felügyelőségnek, melyhez csatolni kell a megvalósulási dokumentációt. 34. A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 18. §-a alapján a rekultiváció során elvégzett munkálatokról, valamint az utógondozás alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, vizsgálati eredményekről évente összefoglaló jelentést kell készíteni, melyet be kell nyújtani a Felügyelőségre minden év április 30-ig. Az első összefoglaló jelentés benyújtási határideje: a kommunális depónia bezárását követő év április 30. napja. 35. Az átmeneti záróréteg felhelyezését követően legkésőbb 10 év múlva áttekintő értékelést kell benyújtani az átmeneti lezárás ideje alatt összegyűlt valamennyi monitoring adat és megfigyelés felhasználásával, és javaslatot kell tenni a végleges záróréteg kiépítésére vonatkozóan a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. számú melléklet 1.2. pontjának figyelembevételével.
10
Az Engedély „III. Környezetvédelmi előírások” fejezetének „Levegőtisztaság-védelem” része az alábbiakkal egészül ki: A tervezett kommunális hulladéklerakóra vonatkozó levegőtisztaság-védelmi előírások: 1. A létesítés során, a tervezett kommunális hulladéklerakón a biológiailag bomló összetevőkből képződő gázok kezelésére ki kell alakítani a gázkezelő (elvezető és hasznosító/ártalmatlanító) rendszert a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletnek megfelelően. 2. A hulladéklerakóban keletkezett depóniagáz összegyűjtését, kezelését, ellenőrzését, felhasználását úgy kell végezni, hogy a környezet szennyezésének és az emberi egészség károsításának veszélye a lehető legkisebb legyen. 3. A hulladéklerakóban keletkező gáz összetételének és mennyiségének monitoring mérését félévente el kell végezni, az üzemelés kezdetétől számított három éven belül, amelyről az elkészült monitoring jelentést be kell nyújtani – a tárgyévet követő év március 31-ig – a Felügyelőségre. Az alábbi légszennyező komponensek vizsgálatát kell elvégezni: Megnevezés Metán Kén-hidrogén Ammónia
Összegképlet CH4 H2S NH3
A légszennyező komponensek, valamint meteorológiai adatok gyűjtését a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 3. számú melléklete alapján kell megtenni. 4. A hulladék szállítását zárt konténerben, vagy a kiporzást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel - környezetszennyezést kizáró módon - kell végezni. 5. Az elérhető legjobb technika alkalmazásával biztosítani kell a lerakási tevékenység során, hogy a lehető legkevesebb légszennyezőanyag (por, bűz, biogáz, stb.) kerüljön a környezetbe. 6. Száraz időszakban rendszeresen el kell végezni a napi locsolást a belső utakon, a locsolás gyakoriságát üzemnaplóban rögzíteni kell, az erről készült dokumentációt a Felügyelőség ellenőrzése során be kell mutatni. 7. Az ülepedő és szálló por vizsgálatára kiépített monitoring rendszert üzemeltetni kell. A havi mérési eredmények kiértékelését be kell nyújtani a Felügyelőség részére az éves beszámolóval együtt. Az Engedély „III. Környezetvédelmi előírások” fejezetének „Víz- és talajvédelem” része az alábbiakkal egészül ki: A tervezett kommunális hulladéklerakóra vonatkozó víz- és talajvédelmi előírások: A hulladéklerakó csapadékvíz-, illetve csurgalékvíz elvezetésére a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. számú melléklete szerinti tartalommal vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől.
11
Az Engedély „1. számú Hulladékgazdálkodás” című melléklete az alábbi alcímmel és táblázattal egészül ki: A kommunális hulladéklerakón ártalmatlanítható hulladékok listája: EWC kód 17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 05 04 17 05 08 19 01 12 19 02 03 19 03 05 19 03 07 19 05 01 19 05 03 19 08 01 19 08 02 19 12 12 20 01 99 20 02 03 20 03 01 20 03 02 20 03 03 20 03 07 20 03 99
Megnevezés beton téglák cserép és kerámiák beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től kazánhamu és salak, amely különbözik az 19 01 11-től kevert hulladék, amelyek kizárólag nem- veszélyes hulladékokat tartalmaz stabilizált hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 04-től megszilárdított hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 06-tól települési és ahhoz hasonló hulladékok nem komposztált frakciója előírástól eltérő minőségű komposzt rácsszemét homokfogóból származó hulladékok egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) közelebbről nem meghatározott egyéb frakciók egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladékok egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is piacokon keletkező hulladék úttisztításból származó hulladék lom hulladék közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok Összesen:
Mennyiség (tonna/év) 150 150 150 150 250 100 100 100 600 600 120 100 60 60 100 100 200 35 400 100 50 1300 60 40 000
Az Engedély „A szakhatóságok előírásai” című fejezete, az alábbi – a kommunális hulladéklerakóra vonatkozó – szakhatósági előírásokkal egészül ki: A Budapesti Bányakapitányság BBK/1517/2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt kikötései: 1. „A kiviteli tervek elkészítése előtt a talajvíz helyzetének pontosítása miatt a lerakó felett néhány további fúrást kell lemélyíteni. Ha ezek a fúrások elérik a talajvizet, akkor az állékonysági viszonyokat újra kell vizsgálni. 2. Ha a lerakó kialakítása során kitermelt anyag piaci értékesítésre kerül, akkor a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti bányajáradékot a Bányafelügyelet részére be kell fizetni.”
12
Az Engedély „V. Jogkövetkezmények” fejezete az alábbiak szerint módosul és a 3. ponttal egészül ki: V. JOGKÖVETKEZMÉNYEK 1. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 26. § (1) és (5) bekezdései alapján: „amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy a fenti határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja”; és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdése szerint: „a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezerszázezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.” 2. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdés alapján: „az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére.” 3. A fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. § (2) bekezdésében és 134. §-ban foglaltak alkalmazásának van helye. AZ ELJÁRÁSBAN RÉSZT VETT SZAKHATÓSÁGOK AZ ALÁBBI ÁLLÁSFOGLALÁSOKAT ADTÁK Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R-021/00073-5/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult az Engedély módosításához. A Budapesti Bányakapitányság BBK/681-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában az alapeljárás során adott BBK/1517/3/2010. számú - a módosításhoz kikötésekkel hozzájáruló – és a megismételt eljárásban adott BBK/1472-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat továbbra is fenntartja. Galgamácsa-Vácegres-Váckisújfalu Községek Körjegyzője 11-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a módosításhoz kikötés nélkül hozzájárult. Aszód Város Önkormányzat Jegyzője 2035-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában az Engedély módosításához kikötés nélkül hozzájárult. Iklad Község Önkormányzat Jegyzője 3-9/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában az Engedély módosításához kikötés nélkül hozzájárult. * Az Engedély egyéb rendelkezései változatlan tartalommal továbbra is hatályban maradnak.
13
E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: OKTVF) címzett, a Felügyelőséghez nyolc példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 750 000 Ft, azaz hétszázötvenezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Környezethasználó a Galgamácsa 095/2, 012/2, 081/2 hrsz.-ú ingatlanokon lévő Telep üzemeltetésére Engedéllyel rendelkezik. A Környezethasználó a Telepen belül, a Galgamácsa 095/2 hrsz.-ú ingatlanon, kommunális hulladéklerakót kíván létesíteni. A tervezett kommunális hulladéklerakó a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 5.4. pontja (Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével) alapján egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. A Felügyelőség az - egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelőző - előzetes vizsgálati eljárást lezáró KTVF: 1315-6/2009. számú határozatában meghatározta az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit. A határozat ellen az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás (2100 Gödöllő, Dózsa Gy. út 69., a továbbiakban: Társulás) fellebbezéssel élt. Az OKTVF a megtámadott határozatot 14/3639/16/2009. számon helybenhagyta, mely ellen a Társulás keresettel élt és kérte a határozat végrehajtásának felfüggesztését is. A Pest Megyei Bíróság 2009. november 9-én kelt, 2.K.27.623/2009/3. számú végzésében a Társulásnak a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt előterjesztett kérelmét elutasította. A Pest Megyei Bíróság az OKTVF 14/3639/16/2009. számú határozata elleni közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben 2.K.27.623/2009/24. számon ítéletet hozott, amelyben a Társulás, mint felperes keresetét elutasította. A Környezethasználó megbízásából a WEPROT Kft. (2373 Dabas, Kör u. 6/A., Cg. 13-09-128981) 2009. november 13-án benyújtotta a Felügyelőségre az általa készített, az Aszód-Galgamácsai Telep területén létesítendő kommunális hulladéklerakóra (B3 alkategóriájú, vegyes összetételű, nem veszélyeshulladék-lerakó) vonatkozó egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációt és kérte a meglévő Engedély módosítását. Az eljárás lezárásaként a Felügyelőség KTVF: 10562-50/2010. számon módosította az Engedélyt (a B3 alkategóriájú, vegyes összetételű, nem veszélyeshulladék-lerakó létesítése miatt). A KTVF: 10562-50/2010. számú határozat ellen a Társulás fellebbezéssel élt. Az OKTVF 14/6787-17/2010. számú végzésével az elsőfokú döntést megsemmisítette és a Felügyelőséget új eljárás lefolytatására utasította, arra hivatkozással, hogy nem tett eleget a Felügyelőség a tényállás tisztázási kötelezettségének akkor, amikor nem szólította fel a Környezethasználót, hogy a dokumentációnak az elérhető legjobb technikára vonatkozó fejezetét a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. számú melléklete tartalmi követelményeinek megfelelően egészítse ki. A Felügyelőség az eljárást az OKTVF 14/6787-17/2010. számú végzésében foglaltak szerint lefolytatta, és KTVF: 722-29/2011. számon az egységes környezethasználati engedélyt módosította. A KTVF: 722-29/2011. számú határozat ellen a Társulás fellebbezéssel élt.
14
Az OKTVF 14/6470/10/2011. számú végzésével az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és a Felügyelőséget új eljárás lefolytatására utasította, mert az első fokú határozat nem felelt meg teljes körűen a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben foglalt − a hulladéklerakókra vonatkozó − környezetvédelmi előírásoknak. A Felügyelőségen a fentiek és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján az Engedély módosítására irányuló megismételt eljárás 2012. február 15-én megindult. A Felügyelőség a Ket. 29. § (3) bekezdése alapján az eljárás megindulásáról értesítette az ismert ügyfeleket. A Felügyelőség figyelemmel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésére a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítés helye szerinti GalgamácsaVácegres-Váckisújfalu Községek Körjegyzőjének, valamint az eljárással érintett Aszód Város és Iklad Község Önkormányzatok Jegyzőinek. Galgamácsa-Vácegres-Váckisújfalu Községek Körjegyzője 11-7/2012. számon, Aszód Város Önkormányzat Jegyzője 2036-11/2012. számon és Iklad Község Önkormányzat Jegyzője 3-14/2012. számon tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy a közhírré tétel megtörtént, arra észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – ismételten megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (jogelőd: ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete) V-R-021/00073-5/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) KTVF: 722-29/2011. iktatószámú határozatával a Saubermacher-Magyarország Kft. részére kiadott, az Aszód-Galgamácsai veszélyes hulladék lerakó telep üzemeltetésére vonatkozó egységes környezethasználati engedélyt módosította a tárgyi ingatlanon létesíteni kívánt kommunális hulladéklerakóra vonatkozó rendelkezésekkel. Az eljárás során 5445-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásomban közegészségügyi szempontból hozzájárultam az engedély módosításához. A határozat ellen az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás (2100 Gödöllő, Dózsa György út 69.) képviseletében eljáró ügyvéd jogszabálysértésre történő hivatkozással fellebbezést nyújtott be. A másodfokon eljáró Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) megállapította, hogy az elsőfokú határozat nem felel meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak, ezért az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. A másodfokú eljárásba bevont ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal KEF-2915-2/2011. iktatószámú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a „Galgamácsa 095/2, 012/2, 081/2 hrsz-ú ingatlanokon a kommunális hulladék ártalmatlanítási tevékenység végzésének, a környezetvédelmi engedély módosításának közegészségügyi szempontú akadálya nincs”, ezért környezet- és településegészségügyi szempontból hozzájárult az engedély módosításához. A Felügyelőség az új eljárást 2012. február 15-én indította meg, és KTVF: 11352-6/2012. számú, Hatóságunknál 2012. március 5-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte az Aszód-Galgamácsai veszélyes hulladék lerakó telep egységes környezethasználati engedélyének módosításához. 15
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET) 105. § (4) bekezdése szerint a „megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti.” Mivel a veszélyeshulladék-lerakó telepen létesíteni kívánt kommunális hulladéklerakóra vonatkozó, a közegészségügyi hatóságot érintő változásról nincs tudomásom, így az AszódGalgamácsai veszélyes hulladék lerakó telep egységes környezethasználati engedélyének módosításához hozzájárultam. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján, a KET 105. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével alakítottam ki.” A Budapesti Bányakapitányság BBK/681-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában az alapeljárás során adott BBK/1517/3/2010. számú - a módosításhoz kikötésekkel hozzájáruló – és a megismételt eljárásban adott BBK/1472-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat továbbra is fenntartja. A Felügyelőség az abban tett kikötéseket jelen határozat rendelkező részébe foglalta. A Budapesti Bányakapitányság BBK/1517/3/2010. számú a szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A tervezési területen ásványvagyon védelmi szempontok nem érintettek, környezetében védendő földtani értékek nem ismertek, bányatelket nem érint.” A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (jogelőd: Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság) XIV-F-004/10357-1/2012. számon fenntartotta az alapeljárásban adott, 22.2/5621/1-TO/10 számú hatásköre hiányáról szóló tájékoztatásában foglaltakat. Galgamácsa-Vácegres-Váckisújfalu Községek Körjegyzője 11-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség új eljárásban, a tényállás újbóli vizsgálata után kérte a szakhatósági állásfoglalást. Galgamácsa Község Önkormányzata nem rendelkezik az Országos hatályú jogszabályoknál szigorúbb szabályokat megállapító külön, helyi környezet és természetvédelmi rendelettel, ezért a környezetvédelem szempontjait a 22/2004. (XII. 21.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat 6. §, 8, 16, és 41. § 1), illetve a 43. § 4.) bekezdései alapján vizsgáltuk meg. Felhívom a figyelmet, hogy az állásfoglalásom a Kérelmezőt nem mentesíti a további hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól, így bármilyen a létesítmények kialakításához szükségszerűen kapcsolódó építési hatósági engedélyezés kötelezettsége alól sem az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. mellékletének megfelelően. Felhívom a figyelmet továbbá arra, hogy a létesítés során az országos építésügyi előírásokat és a 22/2004. (XII. 21.) ÖK. rendelettel jóváhagyott Helyi építési Szabályzat (HÉSZ) 26. § 41-47 §-nak övezeti és környezetvédelmi előírásait is be kell tartani. Szakhatósági állásfoglalásomat helyi környezetvédelmi és tájvédelmi hatósági jogkörömben eljárva, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú mellékletének 4. pontja, valamint a 2004. évi CXL. (Ket. – a közigazgatási hatósági eljárásról szóló…) törvény 33. § (8) bekezdése és 44. §-a alapján adtam ki.” 16
Aszód Város Önkormányzat Jegyzője 2035-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség eljárást folytat az Aszód-Galgamácsai veszélyeshulladék-lerakó telep egységes környezethasználati engedélyezésének módosítása – B3 alkategóriájú, vegyes összetételű nem veszélyes hulladéklerakó létesítése – ügyében, mivel az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség új eljárás lefolytatására utasította a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. és 45. § alapján, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 32/A. § 1. bekezdés és a 4. mellékletében biztosított jogkörömben eljárva adtam ki.” Iklad Község Önkormányzat Jegyzője 3-9/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Saubermacher-Magyarország Kft. (1181 Budapest, Zádor u. 4.) kérelme alapján a Felügyelőség KTVF: 722-29/2011. számon módosította a Saubermacher-Magyarország Kft. Aszód-Galgamácsai veszélyeshulladék-lerakó telep egységes környezethasználati engedélyét (B3 alkategóriájú, vegyes összetételű nem veszélyes hulladék-lerakó létesítése miatt), amelyet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/6470/10/2011. számú végzésével megsemmisített, és a Felügyelőséget új eljárás lefolytatására utasította. A Felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást 2011. május 13-án megindította, melynek során szakhatósági állásfoglalás kiadása végett ismételten megkereste hatóságomat. Tárgyi ügyben a Felügyelőség 2012. március 1-jén érkezett megkeresése alapján az új eljárásban megállapítottam, hogy amennyiben a tervezett tevékenység a becsatolt dokumentációkban rögzítettek szerint valósul meg, úgy - azokban a környezeti elemekben, vagy rendszerekben, amelyek védelme jogszabály alapján a hatáskörömbe tartozik, jelentős állapotváltozás nem következik be, illetve - nem valószínűsíthető olyan környezetveszélyeztetés, amely elleni védelmet jogszabály az önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalja. Mindezek alapján a rendelkező részben rögzítettek szerint döntöttem. Döntésem – a már hivatkozott jogszabályokon kívül - a környezetvédelmi, természetvédelmi,vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése, illetve ennek alapján a rendelet 4. számú mellékletének 4. pontjában megállapított hatásköri és illetékességi szabályokon, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény(továbbiakban: Ket.) 33. § (8) bekezdése, 44-45/A. § és 72. §-a, a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 4, 12, 68, 69. § rendelkezésein alapul.” Tárgyi eljárásban a Társulás 2012. március 9. napján kelt kérelmében tárgyi ügyben az ügyféli jogállásának megállapítását kérelmezte. Kérelmében az OKTVF 14/6470/10/2011. számú döntését tévesnek minősítette, azzal az indokkal, hogy a Társulás a korábbi eljárásban nem a gazdasági érdekeire hivatkozva kérte ügyféli jogállásának elismerését. Kérelmében tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy érvényes és jogerős KTVF: 6687-54/2007. számú egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik a Társulás keretében megvalósított hulladékgazdálkodási rendszerre, ugyanakkor a Saubermacher-Magyarország Kft. a regionális hulladékgazdálkodási rendszer területén létesítene új, nem veszélyes hulladéklerakó telepet, ezért a Ket. 29. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak alapján jogát, jogos érdekét érinti tárgyi eljárás kimenetele.
17
A Felügyelőség megállapította, hogy a Társulás gazdasági érdekei miatt vett részt az egységes környezethasználati engedély módosítási eljárásban, így álláspontja alapján a megismételt eljárásban ügyféli jogállás nem illeti meg, ezért a kérelmet KTVF: 20660-1/2012. számú végzésében elutasította. A Társulás a KTVF: 20660-1/2012. számú végzés ellen fellebbezést nyújtott be, melyet a Felügyelőség az OKTVF részére felterjesztett. A Felügyelőség az OKTVF 14/6470/10/2011. számú döntésének eleget téve KTVF: 11352-14/2012. számú végzésében felszólította a Környezethasználót az elérhető legjobb technikának a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. számú melléklete alapján történő részletes bemutatására, illetve a hulladékkezelési technológia további részletezésére. A Környezethasználó a felszólításnak eleget tett és benyújtotta az erre vonatkozó dokumentációkat, amelyek 2012. április 3-án, április 27-én, illetve május 3-án kerültek benyújtásra, és KTVF: 11352-28/2012., KTVF: 11352-31/2012., KTVF: 11352-34/2012 és KTVF: 11352-35/2012. kerültek iktatásra. A benyújtott dokumentációkat az engedélyezési dokumentáció részeként értékelte a Felügyelőség. A Környezethasználó képviselői, illetve a Felügyelőség munkatársai 2012. április 25-én a Ket. 88-89. §-ai alapján szakmai egyeztető tárgyalást tartottak a Felügyelőség hivatalos helyiségében. A tárgyalásról a Ket. 39. §-a szerint jegyzőkönyv készült. A Felügyelőség a dokumentáció és kiegészítései elbírálása, szakmai értékelése során az alábbiakat állapította meg: Az elérhető legjobb technika meghatározása: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 4. § 28. pontja szerint az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. A legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében. Az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető. A technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése szerint a környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell: − a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről; − a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról; − a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről; − a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról; − a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről; 18
− a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése szerint a Felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik az engedélyben meghatározott követelmények elérése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technikáról. Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni különösen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. számú mellékeltében felsorolt szempontokat, az intézkedés valószínű költségeit és előnyeit, továbbá az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveit is. A Környezethasználó az általa kiszolgált településeken igény esetén biztosítja a szelektív hulladékgyűjtő szigetet, de legjobb eredményt a „házhoz menő” szelektív gyűjtéssel érték el. Ennek keretében a zöldhulladékok külön gyűjtését is megoldották. A szelektív gyűjtésből adódóan évente kb. 58 000 t csomagolási papírhulladékot, 10 000 t nem csomagolási papírhulladékot értékesítenek újrahasznosításra. Évente kb. 12 000 t műanyag hulladékot, kb. 1500 t üveghulladékot és kb. 1700 t alumínium hulladékot adnak át hasznosításra. A kommunális hulladéklerakó rekultivációjához szükséges komposztot saját telepükön állítják elő. A tervezett kommunális hulladéklerakóba érkező hulladék eleve szelektáltan érkezik vagy helyben kerül átválogatásra. A Környezethasználó tehát a tervezett tevékenysége során elősegíti a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálását és újrafelhasználását. A Környezethasználó a szelektív gyűjtéssel és a hulladékok újrafelhasználásának elősegítésével a hulladék kezelésnek egyéb alternatív technikáját is alkalmazza, csak azok a hulladékok kerülnek a tervezett kommunális hulladéklerakóban lerakásra, melyeket nem tud újrahasznosítani. Környezethasználó a már meglévő és üzemelő Telepén belül, a Galgamácsa 095/2 hrsz.-ú ingatlanon kívánja a tervezett kommunális hulladéklerakót kialakítani. A terület településtől távol fekszik, azt véderdő veszi körül. A Telep körül meglévő erdő alkalmas a kommunális hulladéklerakó környezeti hatásainak mérséklésére. A helyszínválasztással a Környezethasználó a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkenti. A meglévő Telep rendelkezik mindazon infrastruktúrával, melyek a tervezett nem veszélyes hulladékok átvételének, kezelésének és elhelyezésének biztonságát szolgálják, új kialakítása nem szükséges. A Telepen kiépített monitoring hálózat működik, mely alkalmas a tervezett kommunális hulladéklerakó várható hatásainak a nyomon követésére is. A tervezett kommunális hulladéklerakó kialakítása egy kb. 3 évig tartó folyamat, mely tapasztalataira alapozottan a gazdasági feltételek figyelembevételével teremtik meg a leghatékonyabb hulladékkezelési technológiát a hasznosítás és a szelektív gyűjtés biztosításához. A tervezett kommunális hulladéklerakóhoz az előszelekció után beszállításra kerülő nem veszélyes, komposztálási technológiába vihető hulladékok szerves anyag tartalmának csökkentésére biodegradációs terület kerül kijelölésre. A tervezett biodegradációs területen átvételre kerülő hulladékokból komposztanyag előállítása történik, melyet a lerakó napi takarására, illetve a rekultiváció során hasznosítanak. A fentiek alapján a tervezett tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika használata biztosítja a környezet célállapota által megkövetelt igénybevételi, illetve szennyezettségi határérték betartását, kiegészítő feltételek előírása ezért nem szükséges.
19
A döntést megalapozó megállapítások, összefüggések, melyek igazolják az alkalmazott technika BAT-nak való megfelelését: A BAT szempontoknak való megfelelést a Környezethasználó a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározottak alapján, illetve a 20/2006. (VI. 5.) KvVM rendeletben foglaltak alapján vizsgálta az általa 2012. április 3-án benyújtott és KTVF: 11352-28/2012. számon iktatott kiegészítő dokumentációban. A kiegészítő dokumentációban bemutatott elérhető legjobb technikának való megfelelés terjedelme miatt nem kerül jelen engedélyben részletes ismertetésre, a döntést megalapozó dokumentáció az engedély részét képezi. A kommunális hulladéklerakó szigetelési rétegrendjét a vonatkozó, 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben előírtaknak megfelelően alakítják ki. A Telepen rendelkezésre álló monitoring rendszer magába foglalja a talaj, talajvíz, levegő, élővilág környezeti elemek monitorozását, az esetleges terhelő hatások kiszűrése végett. A kommunális lerakótéren a vízzáró rétegként alkalmazott HDPE fólia esetleges sérülésére, átszakadására vonatkozóan nyújt megfelelő biztonsággal információt a geoelektromos geofizikai módszeren alapuló, számítógépes feldolgozó, kiértékelő programokkal felszerelt szenzorhálózat. A lerakóban kizárólag (már a lakossági gyűjtés során) előválogatott, alacsony szervesanyagtartalmú hulladékot, illetve darált, aprított inert hulladékot helyeznek el, így a lerakott hulladékból való gázképződés mértéke csekély. A jelen engedélyben elfogadott, a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben előírtaknak megfelelő felhagyási terv szerint elvégzett rekultiváció biztosítja a hulladéktest megfelelő takarását, tájba illesztését. Fentiek alapján, illetve a rendelkező részben foglalt előírások betartásával biztosítható az, hogy a lerakó üzemeltetése, illetve felhagyása során a környezeti elemek ne sérüljenek, a tervezett létesítmény megfelel az Európai Tanács integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről (IPPC – Integrated Pollution Prevention and Control) szóló 96/61/EK irányelvének és a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben előírtaknak. Hulladékgazdálkodás: A Környezethasználó települési szilárd hulladéklerakó létesítésére nyújtott be kérelmet a Felügyelőségre, melyet a 2012. április 3-án, 2012. április 27-én, valamint 2012. május 3-án kelt dokumentációiban módosított és kiegészített. A tárgyi területen a határozat rendelkező részében meghatározott (az engedélykérelem kiegészítésében felsorolt) nem veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanítását kívánja megvalósítani. A kérelemben és a benne foglalt üzemeltetési tervben rögzítetteken túl további intézkedések megtételét írta elő a Felügyelőség a Környezethasználónak a ténylegesen beszállított települési szilárd hulladék szervesanyag tartalmának megismerése és csökkentése érdekében. Felhívom a figyelmet, hogy a frakcióanalízisnek és az intézkedési tervnek a beszállított települési hulladékra kell vonatkozni, az ne terjedjen ki a lerakni kívánt egyéb hulladékokra. A gyűjtőszigetekkel és házhoz menő módszerrel üzemelő hulladékbegyűjtő rendszer által a települési szilárd hulladék hasznosítható része a telephelyre beszállítást megelőzően kiválogatásra kerül. Az inert hulladékokat lerakás előtt darálják, aprítják, a depóniatérbe lerakott hulladékokat kompaktorral tömörítik. Fentiekre tekintettel a kommunális depóniatér létesítésével kapcsolatban előválogató mű kialakítása nem szükséges.
20
Figyelemmel arra, hogy a lerakóban elsősorban előválogatott, másodsorban ipari/kommunális hulladékok kerülnek ártalmatlanításra, és szem előtt tartva, hogy ezen hulladékspecifikációk szervesanyag-tartalma várhatóan nem lesz jelentős, a kommunális lerakótér üzemelése során nem alakítanak ki gázelvezető rendszert. A lerakó bezárását követő rekultiváció során 30-50 méterenként gázkiszellőztető kutak létesülnek. A II./6. pontban a szigetelési rétegrendet a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 1. számú melléklet alapján írta elő a Felügyelőség. A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 1.2. pont 1. táblázat alapján amennyiben természetes geológiai szigetelő réteg nem áll rendelkezésre, úgy azzal egyenértékű szivárgási tényező értéket biztosító, minimum 0,5 méter vastagságú kiegészítő épített ásványi anyagú szigetelő réteg kialakítása szükséges. A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 1.3. pont 2. táblázata határozza meg a B3 kategóriájú nem veszélyes hulladéklerakó esetében a kialakítandó oldalfal- és aljzatszigetelés rétegrendjét. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet] 3. § n) pontja alapján térségi célú hulladékkezelő telep: több településen keletkező települési hulladékból legalább 100 000 lakos fajlagos hulladékmennyiségének megfelelő mennyiség kezelésére szolgáló létesítmény. Az ennek való megfelelését igazolva a Környezethasználó benyújtotta a vele szerződni kívánó önkormányzatok és közszolgáltatók erre vonatkozó szándéknyilatkozatát. A benyújtott kérelem tartami szempontból eleget tesz a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben foglaltaknak, ezért a Felügyelőség a hulladéklerakó létesítését a rendelkező részben foglaltak alapján hulladékgazdálkodási szempontból kifogás nem merült fel. A Felügyelőség a létesítménnyel kapcsolatban környezetvédelmi szempontból kizáró tényezőt nem tárt fel. A fentiek és a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet alapján a Felügyelőség a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Felügyelőség a rekultivációs tervre vonatkozóan – a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl – az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi: A rekultivációs rétegrend meghatározása a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. számú mellékletének 1.2.1. pontjában előírtak figyelembevételével történt. A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 15. § 5) bekezdése mérlegelési lehetőséget ad a Felügyelőségeknek a 30 évnél rövidebb idejű utógondozási időszak megállapítására, de tekintettel a depóniákba lerakott hulladékok mennyiségére, valamint arra, hogy az egyes depóniák lezárása közvetlenül azok bezárását követően fog megvalósulni, a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az utógondozási fázis időtartamáról. Az egyes depóniák kialakítása, műszaki védelme nem utal arra, hogy a lerakó veszélyezteti a környezetet, azonban ennek biztonságos megítélése egy vizsgálatsor alapján nem lehetséges. A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 16. §-a szerint az átmeneti felső záró-réteggel legfeljebb 10 évig lehet lezárni a lerakót. Az ezen idő alatt összegyűlt monitoring-eredmények áttekintésével a Felügyelőség mérlegeli a további szükséges lépéseket.
21
A Felügyelőség az előírásait a Hgt., a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet, a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján adta meg. Levegőtisztaság-védelem: A KTVF: 11352-28/2012. számon iktatott, a tényállás tisztázása keretében benyújtot tervdokumentáció 2. 2. fejezet f) pontja nem felel meg a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben foglaltaknak, ezért a Felügyelőség figyelmen kívül hagyta. A rendelkező részben foglaltak betartásával a létesítmény megfelel a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben foglaltaknak, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltaknak és a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben előírtaknak. Zaj- és rezgésvédelem: A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a tevékenység végzése során teljesülnek a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek, a zajvédelmi hatásterület vonala zaj ellen védendő területeket nem érint, rezgéshatással nem kell számolni. A környezeti zajforrás működtetéséhez szükséges szállítási tevékenységgel összefüggésben zajvédelmi hatásterület nem jelölhető ki. A tevékenységgel szemben zaj- és rezgésvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel. Víz- és talajvédelem: A tervezett kommunális hulladéklerakó a jogszabályoknak megfelelő műszaki védelemmel kerül kialakításra. A csurgalékvizeket szigetelt 2000 m3-es medencébe gyűjtik. A csurgalékvizek a 2000 m3-es medencéből a hulladéktestre visszapermetezésre kerülnek. Amennyiben a vízmennyiséget a hulladéktest nem tudja fogadni, úgy az a telepi meglévő, vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező párologtató műtárgyba kerülhet, illetve az Engedélyben leírtak szerint üzemelő pernyeszilárdító-folyékony hulladékkezelő technológiában kerül felhasználásra. A csapadékvíz elvezető árkokat a már meglévő csapadékvíz gyűjtő rendszerbe kötik be. A telephelyen található monitoring rendszer alkalmas a tervezett lerakó esetleges felszín alatti közegre gyakorolt káros hatásának megfigyelésére. A tervezett kommunális hulladéklerakó területe a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII: 21.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdésén alapuló 1:100 000 méretarányú országos területek szennyeződés érzékenységi térkép alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny besorolású. Vízbázis védőterületet, illetve egyéb engedélyezett felszín alatti víztermelő létesítményt nem érint. A tervezett kommunális hulladéklerakó területe és környezete felszíni vizet nem érint. A terület alatt összefüggő talajvíztest nem található. A csekély talajvíz utánpótlódás és vízzáró tulajdonságú felszín alatti réteg dominanciája miatt a terület különösen alkalmas hulladéklerakó létesítésére. A talajvíz minőségének állandó megfigyelésére jelenleg 17 db monitoring kút üzemel.
22
Az engedélyezési dokumentációban közölt talajvíz mintavételi eredmények alapján az ammónium, nitrát és szulfát komponensek koncentrációja kis mértékben haladta meg a szennyezettségi határértéket. A toxikus fémek esetében határérték túllépés nem fordult elő. Összességében az évek óta üzemelő Telep alatt számottevő talajvíz szennyezés nem mutatható ki. A megfelelő felszín alatti víz monitoring rendszer, illetve a vizsgálandó komponensek körének bővítése nem szükséges, a meglévő rendszer alkalmas az új kommunális hulladéklerakó felszín alatti vizekre gyakorolt hatásainak ellenőrzésére. A tervezett kommunális hulladéklerakó ivóvízellátás céljából igénybe vett vízkészletet, a térség felszín alatti, valamint felszíni vizeinek minőségét nem veszélyezteti. * A Felügyelőség a létesítménnyel kapcsolatban környezetvédelmi szempontból kizáró tényezőt nem tárt fel, ezért fentiek értelmében az Engedélyt a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3) és (12) bekezdései alapján a rendelkező részben foglaltak szerint módosította. A döntést megalapozó dokumentáció az engedély részét képezi. Felhívom továbbá Környezethasználó figyelmét, hogy a teljesítés elmulasztása, illetve a határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén a Ket. 127. § (2) bekezdése alapján a végrehajtást végzéssel elrendelem, továbbá a 134. § d) pontja szerint, a 61. §-ban meghatározott mértékű eljárási bírság kiszabásának van helye, amelynek legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege jogi személy esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóság állásfoglalását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése értelmében – figyelemmel a Ket. 80. § (3) és (4) bekezdéseire – a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá, mint hirdetményt megküldi az eljárásban részt vett Galgamácsa-Vácegres-Váckisújfalu Községek Körjegyzőjének, Aszód Város Önkormányzat és Iklad Község Önkormányzat Jegyzőinek, akik a kézhezvételt követően kötelesek gondoskodni annak nyilvános közzétételéről. Ezt követően a Jegyzők haladéktalanul tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. mellékletének III. része 4.1. pontja alapján került megállapításra, melyet a Környezethasználó az alapeljárásban megfizetett. A megismételt eljárásban igazgatási szolgáltatási díj nem került megállapításra. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. 23
A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. május 15.
Dolla Eszter s. k. igazgató
24
