KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.:

KTVF: 14897-35/2011.

Előadó:

Boldogh Tamás dr. Ilosvay Zsuzsa Horváth Balázs Lágler Veronika Scheiber Péter Zsille Ákosné Kondola Mónika Galamb István

Tárgy: A „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bánya létesítésére vonatkozó, a másodfokú hatóság döntése alapján lefolytatott új előzetes vizsgálati eljárás

HATÁROZAT

A LASSELSBERGER HUNGÁRIA Termelő és Kereskedelmi Kft. (1239 Budapest, Grassalkovich út 255., Cg.: 01-09-697623; a továbbiakban: Kérelmező) kérelme, valamint az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF) 14/3926/12/2009. számú határozata szerint lefolytatott új előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a Dunavarsány 030/8-19, 030/32-49 hrsz.-ú ingatlanokon lévő „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bányatelken bányászati tevékenységre vonatkozó engedély nem adható. Továbbá megállapítom, hogy jelen előzetes vizsgálati eljárás során költség nem merült fel. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) nyolc példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

INDOKOLÁS A Kérelmező 2010. május 28-án benyújtott kérelmében előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezte a Felügyelőségen a „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bányatelken bányászati tevékenység folytatására. A kavicsbánya területe Dunavarsány északi határában helyezkedik el, Dunavarsány közigazgatási határán belül, a település külterületén, a Dunavarsány 030/8-19, 030/32-49 hrsz.-ú jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló 21,9861 ha nagyságú ingatlanokon. A terület az 51. számú főútról, a Taksony-Dunavarsány összekötő útra letérve, majd egy földúton keresztül közelíthető meg. A bányászati tevékenység tervezett kapacitása 350 ezer m3/év, 1400 m3/nap, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása folyamatos üzemeléssel 250 nap/év, valamint a bánya várható működési ideje 6 év. A tevékenység tervezett fázisai: letakarítás, kitermelés, tájrendezés. A kapcsolódó tevékenységek: rakodás, szállítás. A tájrendezést követően három 4-6 m mélységű bányató alakul ki, amelyeknek tervezett utóhasznosítási célja jóléti tó, vizes élőhelyek kialakítása. A Felügyelőség a Kérelmező 2010. május 28-án érkezett kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján KTVF: 36006-19/2010. számú határozatában megállapította, hogy a „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bányatelken bányászati tevékenységre engedély nem adható. A döntés ellen fellebbezést nyújtott be a Kérelmező. Az OKTVF 14/5765-19/2010. számú végzésében – megalapozatlan és a jogszabályi rendelkezéseknek nem megfelelő döntés meghozatalára hivatkozással – az elsőfokú határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú hatóságot. Az OKTVF döntése alapján a Felügyelőségnek az új eljárás során szükséges a tényállás tisztázása, a döntés kellő indokolása, annak tényadatokkal, számadatokkal történő alátámasztása. A Felügyelőség az OKTVF döntése értelmében a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti előzetes vizsgálati eljárást 2011. március 4. napján megindította. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárást megindította és arról a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti Dunavarsány Város Önkormányzat Jegyzőjének, továbbá a hatásterülettel érintett Taksony Nagyközség Önkormányzat Jegyzőjének.

2

A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján, elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Dunavarsány Város Önkormányzat Jegyzője 2011. március 31-én kelt, 582/2011. számú levelében jelezte, hogy az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló közleményt az önkormányzat hirdetőtábláján, illetve honlapján közzétették, majd 2011. május 5-én kelt levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény 2011. március 31. és 2011. május 4. közötti időszakban kifüggesztésre került. Taksony Nagyközség Önkormányzat Jegyzője 2011. május 10-én kelt, 1027-7/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló közleményt 2011. március 23-án a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztették, továbbá 2011. május 10-én kelt, 1027-9/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény 2011. március 23-tól 2011. május 9-ig a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre került. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 4512-4/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a kavicsbánya létesítéséhez közegészségügyi szempontból az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének 8606-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett alábbi kikötéseivel hozzájárult: − A foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást és zárt szennyvíztározóhoz kapcsolódó szociális helyiségeket folyamatosan biztosítani kell. − A bányászati tevékenység nem járhat a környezet – a talaj, talajvíz és a levegő – szennyeződésével, azt műszaki, technológiai és környezetvédelmi előírások betartásával ki kell zárni. − A bánya létesítése és üzemeltetése során fellépő esetleges porszennyezést (pl. locsolással) meg kell előzni. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Kérelmező 2010 nyarán a vizsgálati dokumentációk csatolásával előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a Felügyelőségen, és a Felügyelőség megkeresése után az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 8606-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában megadott kikötéseivel hozzájárult a „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bánya létesítéséhez. Az eljárás során a Felügyelőség KTVF: 36006-19/2010. számon elutasította a kérelmet, majd a Kérelmező fellebbezése után az OKTVF 14/5765-19/2010. számon megsemmisítette a Felügyelőség döntését, és a Felügyelőséget új eljárás lefolytatására utasította. A Felügyelőség KTVF: 14897-8/2011. számú, és Hatóságunknál 2011. március 24-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bánya létesítésének új előzetes vizsgálati eljárásához. A 2010. évi eljáráshoz csatolt, a BIOTIT Bányászati és Környezetvédelmi Mérnökiroda Kft. (8100 Várpalota, Korompay Lajos utca 3. fsz. 17., Cg.: 19-09-511680; a továbbiakban: Tervező) által összeállított dokumentációt áttanulmányoztam és megállapítottam, hogy az előzetes vizsgálati eljáráshoz szükséges szakhatósági állásfoglalás közegészségügyi szempontból kikötésekkel megadható. A másodfokú eljárásba bevont ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal OTH 9096-2/2010. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában 3

egyetértett az elsőfokú szakhatóság álláspontjával, ezért az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének 8606-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt kikötésekkel hozzájárult az engedély kiadásához. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartotta szükségesnek. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömben, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklet szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki.” A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 450/918/3/2011. számú végzésében tárgyi ügyben a szakhatósági eljárást megszüntette. Állásfoglalását a következőkkel indokolta: „A Felügyelőség 2011. március 24-én érkezett megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért a „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bánya előzetes vizsgálati eljárása során. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 130/0446/001/2010. ügyiratszámú végzésében foglaltakat fenntartva megállapítottam, hogy a nevezett terület nem áll egyedi vagy területi műemléki, illetőleg régészeti védelem alatt, ezért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet) 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében hatóságomnak nincs szakhatósági jogköre. (Illetékességem az idézett 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 4. pontja szerint fennáll.) A Ket. 45/A. § (2) – (3) bekezdése értelmében a szakhatóság a megkeresés megérkezését követően ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított 8 napon belül tájékoztatja a hatóságot és megszünteti a szakhatósági eljárást. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. § (2) bekezdése rendelkezik.” A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 22.2/11271/1-TO/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/10100-2/2010. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását fenntartja, amelyben a „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bánya létesítéséhez hozzájárult az alábbi feltételekkel: - A környező mezőgazdasági területek porszennyezésének elkerülése végett a bányaterület megközelítése és a kavics szállítása során lehetőség szerint burkolt felületű utakat kell használni, a földutakat a száraz tavaszi és nyári időszakban öntözni kell. - A bányahatósági engedélyezés egyes fázisaiban elbírálásra benyújtandó MÜT dokumentációkhoz csatolni kell a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. sz. melléklete 2.4. pontja alapján összeállított talajvédelmi tervet. A műszaki üzemi terveknek összhangban kell lenniük a talajvédelmi tervvel. - A letermelésre előirányzott humuszos feltalaj felhasználását tételesen részletezni kell. A tájrendezéshez szükséges mennyiséget a területen meg kell őrizni. A szakhatósági állásfoglalását a fenti észrevételekkel adta meg.

4

A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Ráckevei Körzeti Földhivatala (a továbbiakban: Földhivatal) 10.189-6/2011. számon szakhatósági állásfoglalását adott az alábbi feltétellel: - A termőföld igénybevételére kizárólag ütemezetten a tényleges igényeknek megfelelően kerülhet sor, úgy hogy a kitermelés alá nem eső területen a mezőgazdasági hasznosítás megvalósítható legyen. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Tervező által készített, a Dunavarsány 030/8-19, és a 030/32-49 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett bányászati tevékenységre irányuló előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat megvizsgáltam. A megküldött előzetes vizsgálati dokumentáció, továbbá a hivatalból rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapítottam meg: -

-

-

A rendelkezésre álló ingatlan-nyilvántartási adatok szerint a fenti kérelemmel érintett Dunavarsány 030/8-19, és a 030/32-49 hrsz.-ú ingatlanok 21 ha 9861 m2 területű szántó művelési ágú, 5. minőségi osztályú termőföld területeket érint. Dunavarsány város települési törzskönyve szerint az átlagos szántó kataszteri jövedelem érték 17,68 Ak/ha. Megállapítható, hogy a bányatelek területén fekvő szántó 5. minőségi osztályú termőföldek (10,40 Ak/ha) átlagosnál gyengébbnek minősülnek. A korábban megtartott helyszíni bejárások alkalmával tapasztalt állapot tükrözi az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett művelési ágat. A helyszíni bejárásokon engedély nélküli más célú hasznosításra utaló magatartást nem tapasztaltunk. A „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bányatelket a Szolnoki Bányakapitányság 2005. évben állapította meg a 13187/2004. számú határozatával. Dunavarsány város közigazgatási területén jelenleg 492,5081 ha bányatelek jogi jelleg van bejegyezve jogerős határozatokkal, amelyből 163,4028 ha terület nagyság tekintetében rendelkezett illetékes körzeti földhivatal a termőföldek más célú hasznosításának tárgyában. Megállapítható, hogy a földrészleteken a bányászati célú igénybevétel mindösszesen 33,17 %-án került engedélyeztetésre. Az érintett terület Dunavarsány város külterületén, a település belterületétől mintegy 700 m távolságra található Dunavarsány 030/8-19, és a 030/32-49 hrsz.-ú ingatlanokat magába foglalja. A területtől ÉNY-ra 500-800 m távolságban helyezkedik el a Dunavarsány Ipari Park, valamint közvetlen szomszédságában található a környezetvédelmi engedéllyel rendelkező „Taksony V. – kavics” védnevű kavicsbánya üzem, amelynek folytatásaként kívánja a bányavállalkozó a tárgyi területet kitermelni.

Korábban a fenti ingatlanokon tervezett bányászati tevékenységre irányuló engedélyeztetési eljárás során a Földhivatal 10389-6/2010. számon elutasító szakhatósági állásfoglalást adott ki, amelyet a Pest Megyei Földhivatal Földvédelmi és Földértékelési Osztálya (a továbbiakban: Pest Megyei Földhivatal) 10.852/2010. számon megváltoztatott. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 8. § (1) bekezdése alapján, ha más hatóságok engedélyezési eljárásában az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatnia, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A Tfvt. 8. § (2) bekezdése szerint a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység ne akadályozza.” Fentiekre tekintettel a szakhatósági hozzájárulását feltételekkel adta meg.

5

„A Földhivatal a Ket. 33. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a 33. § előírásai szerint határidőn belül, azaz a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül döntött az ügyben. Állásfoglalásomat Tfvt. 8. § (1) bekezdése, továbbá a Ket. 45. § (2) bekezdésének rendelkezései alapján adtam meg. Hatásköröm a Tfvt. 7. § (1) bekezdésén, a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlannyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeleten alapul.” Dunavarsány Város Önkormányzat Jegyzője 582-4/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bányatelken tervezett bányászati tevékenység végzéséhez nem járult hozzá. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2011. (II. 9.) önkormányzati rendelet a helyi jelentőségű természeti területek védetté nyilvánításáról szóló 4/1998 (III. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról az alábbiak szerint rendelkezik: (3) A 2. számú mellékletben felsorolt egyéb természeti terület és természeti emlék védelmére az alábbi védőövezet kerül meghatározásra: a) természeti terület esetén annak határától számított 500 méter a védőövezet határa, b) természeti emlék esetén annak elhelyezkedése szerinti ingatlan határától számított 500 méter a védőövezet határa. (4) A védőövezet rendeltetését a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 30. § (3) bekezdése határozza meg. (5) A helyi védett természeti területen és annak védőövezetét érintően, a Tvt. 39. § (1) bekezdésének a) – h) pontjaiban felsorolt tevékenységek engedélyezési eljárásai során, a rendelkezésre álló dokumentációk alapján, a természetvédelmi hatóságnak vizsgálnia kell: a) azok hatását a védett természeti területre, annak állapotára, vagy rendeltetésére, b) a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) alapján a felszín alatti vizekre gyakorolt hatását, c) a természeti értéket jelentősen befolyásoló, veszélyeztető, károsító tevékenységek bemutatása megtörtént-e, d) a tervezett tevékenységek megvalósítása és a gazdálkodás nyomán a várható változásokat, továbbá a természeti értékek megóvására, elkerülhetetlen károsodásuk csökkentésére vonatkozó intézkedéseket is. (6) A helyi jelentőségű védett természeti terület esetén eljáró természetvédelmi hatóság nem adhatja meg a tevékenységhez való hozzájárulást, ha a véleményezendő dokumentációban nincs kimutatva a tevékenység hatása a helyi védett természeti területekre. (7) A helyi védett természeti területen és annak védőövezetét érintően csak olyan tevékenység végezhető, ami összhangban van a településrendezési eszközökkel, a helyi építési szabályzattal és annak mellékletét képező szabályozási tervvel. E rendelet 2. számú mellékletének c) pontjában a volt erőspusztai tangazdaságtól délkeletre fekvő két értékes vizes élőhelyet – az ingatlan-nyilvántartásban Dunavarsány 032/25 hrsz., tulajdonosa Dunavarsány Város Önkormányzata, illetve a Dunavarsány 034/7 hrsz. tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a Nemzeti Földalap Szervezet – a képviselő testület védetté nyilvánította.

6

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. §-a a települési önkormányzat hatáskörébe utalja a településrendezés, az épített és természeti környezet védelmét. A Tfvt. 8. § (2) bekezdése kimondja, hogy „a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza.” A kutatással érintett terület Dunavarsány város településrendezési terve szerint M besorolású, mezőgazdasági terület. Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2001. (X. 9.) számú rendeletének 17. § (9) bekezdése szerint: „Bányászati tevékenység kizárólag a szabályozási terven lehatárolt bányaterület övezetben (Kb) folytatható.” A Kérelmező sem korábban sem Dunavarsány Város Önkormányzatának 114/2010. (IX. 14.) Képviselő-testületi határozatával módosított településszerkezeti terv felülvizsgálata során nem jelezte igényét a terület besorolásának módosítására. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) 11. §-a az alábbiakat mondja ki: „(1) A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van az érintett település településrendezési tevével és helyi építési szabályzatával. (2) A bányászati tevékenység következtében megváltozott külszíni területen – a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül – tájrendezés csak a bányatelek megállapításakor előkészülő tervek alapján, a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet.” A bányatelek fektetésre és a tájrendezésre vonatkozó általános előírások módosítását a bányászati tevékenység és a településrendezési tervek, valamint helyi építési szabályzatok közötti összhang megteremtése indokolta. Az OTrT korábban hatályos szabályozása szerint a bányatelek fektetés és bányanyitás akkor volt engedélyezhető, ha ezt az érintett település helyi építési szabályzata és szabályozási terve nem zárta ki. E normaszöveget értelmezve, a Legfelsőbb Bíróság egyedi ügyben hozott ítéletében kifejtette ugyanakkor: a rendezési tervek azáltal is kizárják a bányászati célú tevékenységet, hogy más tevékenységet engedélyeznek a területen. A kizárásnak tehát nem csak kifejezett rendelkezés, hanem eltérő célú felhasználás, besorolás alapján is helye lehet. Jelen szabályozás a normavilágosság követelményének érvényesülését elősegítve kifejezésre juttatja: a bányatelek fektetés kizárólag abban az esetben van összhangban a településrendezési tervvel és a helyi építési szabályzattal, ha az önkormányzat által elfogadott dokumentumok az adott területet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti különleges terület felhasználási egységként tüntetik fel, illetve ezen belül bányaterületként nevezik meg. A Tervező által készített „Előzetes vizsgálat Dunavarsány V. kavicsbánya bányatelek bányászati tevékenységére” tanulmány 30. oldal 5.2.3. pontban a felszín alatti vizek környezeti állapota fejezetben hivatkozva a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) 2. számú mellékletére a terület kevésbé érzékenybe sorolja. Értelmezésünk szerint e melléklet 2. e) pontja alapján az 1. d) pontban nem említett, külön jogszabály által kijelölt védett természeti területek feltételt is figyelembe kell venni. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete Dunavarsány térségét a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területként sorolja be. A helyi jelentőségű védett területek felsorolásából e terület kimaradt (dokumentum 69. oldal) és a tanulmány nem tér ki a bányanyitás helyi védettségű területre gyakorolt hatásának vizsgálatára, ez pedig ellentétes a 6/2011. (II. 9.) önkormányzati rendelettel. A VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. által rendszeresen publikált integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés 2010 szeptemberében az alábbi megállapítást tette: „A 2010. évi jelentős mennyiségű csapadéknak tulajdonítható, hogy a talajvízszint 2010 augusztusában a Pesti-síkságon jellemzően 5-10 cm közötti, helyenként 10-20 cm-es, esetenként 50-60 cm-es emelkedést mutatott. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában, 7

augusztusban az 1971-2000. közötti időszak augusztus havi átlagértékénél 60-65 cm-rel magasabban helyezkedett el. A Pálfai-féle éves aszályindex (PAI) 2010. évi értékeinek eloszlását mutató táblázat erre a területre enyhe aszályt jelez.” Fenntartjuk azon álláspontunkat, hogy jelenleg a vizsgált területre és tágabb térségére a negatív vízmérleg jellemző (aminek következtében a talajvíz szintje folyamatosan csökken), megállapítható, hogy ez a romló tendencia továbbra is fenn fog állni, tekintettel arra, hogy döntően az időjárási viszonyok, illetve a jelentős nagyságú szabad vízfelület párolgása idézi elő. (A favR. 3. § 52. pontja definiálja a romló tendencia fogalmát.) A tanulmány e területen mintegy 1 300 ha mesterséges vízfelületet említ (33. oldal). E jelentős vízfelület által a levegőből megkötött szennyezőanyagok mennyiségére, minőségére nem tér ki a tanulmány.” Taksony Nagyközség Önkormányzat Jegyzője 1027-8/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bányatelken tervezett bányászati tevékenység végzéséhez nem járult hozzá. Állásfoglalását a következőkkel indokolta: „A 2010. május 28-án a Felügyelőségnél indult a „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bányatelken tervezett bányászati tevékenység előzetes vizsgálati eljárásában Taksony Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője a 2508-2/2010. számú, 2010. július 13-án kelt szakhatósági állásfoglalásában a bányászati tevékenység végzéséhez nem járult hozzá. A tervezett bányanyitás már nem Taksony Nagyközség közigazgatási területéhez tartozik, azonban a településünkön jelenleg működő „Taksony V. – kavics” bánya lefektetett bányatelke és – a „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bánya előzetes vizsgálati tanulmányának áttekintő térképe alapján – a „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bányatelek határa között 18 m távolság lenne. A kialakuló/fennmaradó vízfelületek közti távolság pedig mintegy 40 m csupán (ahol a kiszállítás történne), tehát a jelenlegi táj arculata alapjaiban megváltozik. A Taksonyban lefektetett és kifejtésre került bányaterület élőhelyei részben éppen a dunavarsányi területre telepedtek át, életterük ismételt felszámolása, további bolygatása veszélyezteti életben maradásukat. Az egyre növekvő számú kavicsbánya és a visszamaradó vízfelület alapvetően és visszafordíthatatlanul megváltoztatja településünk és tágabb értelemben véve a környezet arculatát, ökológiáját. A bányaművelés következtében visszamaradó lefolyástalan talajvíz tavak – esetlegesen mesterségesen telepített – élővilága képtelen az ökológiai egyensúly megtartására, a tavak a felszíni szennyeződéseket összegyűjtik, koncentrálják, megnövelve ezzel a közeli település talajvizei elszennyeződésének veszélyét. A visszamaradó, tagolt vízfelületek állandó párolgása miatt a vízszint folyamatos apadása a talajvíz folyamatos elszívását jelentheti. A helyi környezetvédelem szempontjából különösen jelentős a megnövekedő forgalom környezetterhelése. A bányatelek fektetéssel érintett területet kiszolgáló közlekedési infrastruktúra különösen fejletlen. Településünk közigazgatási területén jelenleg több bányavállalkozó is jelen van. Az egyes bányatelkeken hatályos kitermelési műszaki üzemi tervek alapján a közeli években jelentős méreteket öltött és a jövőben is ölteni fog a homok/kavicsszállító mulderek közforgalomban megjelenő nagy száma, nem is beszélve a talajból kikerülő ásványvagyon mennyiségéről és a mostantól kialakulásra kerülő vízfelületről/víztérfogatról. Ezen jelenség a közigazgatási terület egyébként is túlterhelt közúti forgalmát jelentősen továbbterheli, akadályozva ezzel a lakosság és a helyi vállalkozások biztonságos közúti közlekedését, különös tekintettel a baleseti gócpontban a főútra történő lehajtás és onnan való kanyarodás nehézségei miatt keletkező balesetek nagyarányú növekedésére. A Tervező által készített előzetes vizsgálati tanulmány szállítással (9. oldal) és közlekedési zajterhelésével foglalkozó fejezetei (61. oldal) szerint, 2007. évi forgalomszámlálási adatokat felhasználva a dunavarsányi bányanyitás 5,6 %-os forgalomnövekedést okozna az amúgy is gyakori balesetek előfordulási helyszínén.” Az állásfoglalásában statisztikai adatokat is idéz. 8

A Jegyző állásfoglalásában továbbá előadta: „A jelenlegi rossz közlekedési körülményeket továbbra is és tartósan rontja a jelenleg működő „Taksony V. – kavics” védnevű bánya Dunavarsány felé tervezett bővülése, amely közlekedési helyzeten a tervezett körforgalom sem fog segíteni, mivel annak geometriai kialakítása nem a mulderek nagyszámú be- és kihajtására lett tervezve. Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmében helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról szóló 10/2006. (VI. 2.) számú rendeletet alkotta, amelynek VII. fejezete kapcsolatos a bányanyitással: Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Ötv. 16. § (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján Taksony Nagyközség tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében – a helyi körülményeket figyelembe véve – az alábbi rendeletet alkotja: VII. Fejezet: Külszíni bányaterületek környezet- és természetvédelmi szabályozása 17. § (1) Bányászati tevékenység – a település külterületét kiszolgáló úthálózat fejletlensége miatt, továbbá a bányaművelésből erdő fokozott zaj- és porártalom további növekedésének megakadályozása érdekében – csak a Taksony Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2005. (II. 16.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: HÉSZ) elfogadott Szabályozási tervén már bányakapitánysági határozattal kijelölt bányatelken belül, a Településszerkezeti terven bányaterületként lehatárolt területen engedélyezhető. (2) A jelenleg lefektetett külszíni bányaterület övezetbe a hatályos HÉSZ Szabályozási tervén K-B jellel jelölt területek tartoznak. (3) A mindenkor hatályos HÉSZ Szabályozási tervén bányaterületként lehatárolt területeken bányanyitás, ásványi nyersanyag kitermelése, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelek határon belül, a jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján engedélyezhető. (4) A már bányatelekkel lefedett olyan területeken, ahol a Szabályozási terven más területfelhasználású területek szerepelnek (nem bányaterületen) bányanyitás, ásványi nyersanyag kitermelése kizárólag a rendezési terv módosítását követően kezdhető meg. (5) A bányatelekkel lefedett erdőterületeken bányászati tevékenység, bányaművelés nem folytatható. (6) A külszíni bányaterület övezetben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el, a mindenkor hatályos HÉSZ-ben definiált maximális területtel. A bányászati létesítmények kialakításához és üzembe helyezéséhez a bányafelügyelet engedélye szükséges. (7) A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. (8) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájba illesztése, illetve a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. (A tájrehabilitáció vízrendezést, tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magában foglaljon.) A rekultivációs tervek szerinti végrehajtást folyamatosan ellenőrizni kell, a rekultivációs tevékenység csúszását haladéktalanul tudatni kell a bányakapitánysággal.

9

(9) A tájba illesztés elősegítése miatt: a) a parti sáv kialakíthatósága, továbbá a szükséges rekultiváció elvégezhetősége érdekében a keletkező kavicsbánya tavak mellett a partéltől számított 50 m széles területet szabadon kell hagyni, b) a növénykiültetési terv készítése során a térségben honos fajok alkalmazását kell előnyben részesíteni, c) a tervezett utóhasznosításnak megfelelő vízminőség biztosítása érdekében szükséges intézkedési javaslatokat meg kell határozni. (10) Bányaterület rekreációs célú utóhasznosítása, illetve beépítésre szánt területként való utóhasznosítása a befejezett rekultivációt követően kizárólag szabályozási terv alapján történhet. (11) Külön helyi védelemben részesített növényfajokat, növény egyedeket, állatfajokat védelemben kell részesíteni és életterük megóvása érdekében a bányászati tevékenységet meg kell szüntetni, illetve amennyiben az áttelepítés megoldható, a szükséges időtartamra a bányászati tevékenységet fel kell függeszteni.” Szakhatósági állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében és 4. számú mellékletének 4. pontjában meghatározott jogkörében eljárva, a helyi környezetés természetvédelemre kiterjedően, valamint a Ket. 44. §-a alapján adta meg. A Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók Béla út 7.) 2011. március 25-én kelt levelében tárgyi előzetes vizsgálati eljárásba ügyfélként bejelentkezett. A Felügyelőség KTVF: 23137-1/2011. számú végzésével megállapította, hogy a Reflex Környezetvédő Egyesületet az ügyfél jogállása megilleti. A Taksony Faluszépítő Egyesület (2335 Taksony, Fő u. 89.) 2011. április 12-én kelt levelében tárgyi előzetes vizsgálati eljárásba ügyfélként bejelentkezett. A Felügyelőség KTVF: 27194-1/2011. számú végzésével megállapította, hogy a Taksony Faluszépítő Egyesületet az ügyfél jogállása megilleti. A Kisdunai Aranyfácán Természetvédő Vadásztársaság (2330 Dunaharaszti, Fő út 41., a továbbiakban: Vadásztársaság) 2011. április 12-én kelt levelében tárgyi előzetes vizsgálati eljárásba ügyfélként bejelentkezett. A Felügyelőség KTVF: 28218-1/2011. számú végzésével megállapította, hogy a Vadásztársaságot az ügyfél jogállása megilleti. A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség (a továbbiakban: Levegő Munkacsoport) 2011. március 31-én kelt, 95/2011. számú levelében tárgyi előzetes vizsgálati eljárásba ügyfélként bejelentkezett. A Felügyelőség KTVF: 23576-1/2011. számú levelével tájékoztatta a Levegő Munkacsoportot, hogy ügyféli jogállását KTVF: 39087-1/2010. számú végzésben már megállapította. A Levegő Munkacsoport 2011. április 18-án kelt, 109/2011. számú levelében tárgyi kavicsbánya új előzetes vizsgálati eljárásával, valamint az előzetes vizsgálati dokumentációval kapcsolatban az alábbi véleményt adta: „Az OKTVF 14/5765-19/2010. számú végzésében, amellyel új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú hatóságot, beidézte a Pest Megyei Földhivatal másodfokú szakhatósági állásfoglalását, amelyben hozzájárult a Dunavarsány 030/8-19 és 030/32-49 hrsz.-ú termőföld területekre vonatkozó előzetes dokumentációban foglaltakhoz, azzal a kikötéssel, hogy a termőföld igénybevételére kizárólag ütemezetten, a tényleges igényeknek megfelelően kerülhet sor. Bár felülvizsgálta a Földhivatal állásfoglalását, de azon kívül, hogy a körzeti földhivatallal ellentétben megadta szakhatósági hozzájárulását, más vonatkozásban nem változtatta meg annak tartalmát. 10

A Földhivatal a Tfvt. 8. § (2) bekezdésére hivatkozva megjegyezte, hogy figyelemmel kell lenni arra, hogy „az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység ne akadályozza.” Az előzetes vizsgálati dokumentáció a jelenlegi hasznosításra vonatkozóan a 3.9.2. b) pontban írja, hogy a vizsgált terület környezetében lévő területek többsége mezőgazdasági művelés alatt áll. A légszennyezés hatásterületének vizsgálatáról szóló fejezetben megjegyzi, hogy a letakarítás és a rekultiváció folyamán a nyersanyag nedvességtartalmától függően por képződhet. Számításokkal megállapítja, hogy átlagos szélsebességnél a kiülepedési távolság – a porszemcse átmérőjétől függően – 24 méter és 54 méter között lehetséges. A szállítás légszennyező hatásának elemzése eredményeképpen kijelenti, hogy „a szállításból adódó forgalomnövekedés nem okoz határérték túllépést.” Ezt a kijelentést nem tartjuk kellően megalapozottnak, mivel – bár diesel üzemű gépjárművek kipufogógázainak összetételében felsorolja a szilárd részecskéket, a kibocsájtásuk számításánál ezt a jelentős összetevőt nem elemzi mennyiségileg. Feltételezi, és bizonyosságként közli, hogy az áthaladó járművek környezetvédelmi vizsgával rendelkeznek, tehát a füstgáz károsanyag-kibocsátás jóval a megengedett határérték alatt marad. Tekintettel arra, hogy nem ismert a bányavállalkozó saját szállító járműveinek igénybevétele és a vevők járművei szállításban való részvételének aránya, ez az állítás nem tekinthető bizonyosságnak.” A Levegő Munkacsoport a véleményében továbbá előadta, hogy a kibányászott ásványi nyersanyagra a tavasztól őszig terjedő időszakban ugrásszerűen megnövekszik az igény, ezért a tevékenységhez szükséges teherszállítás nagyságrendje is ennek megfelelően alakul, amely éppen a mezőgazdaság szempontjából fontos időszakban jelent különösen súlyos porterhelést. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a dokumentáció nem tudja bizonyítani, hogy a megnövekedett nyílt vízfelület által okozott többletpárolgás vízelvonó hatása a térségben talajvízszint csökkenést nem okoz. A Levegő Munkacsoport a véleményében előadta a következőket is: „A dokumentációból megállapítható, hogy a tervezett kavicsbányászati tevékenység káros hatást fejt ki a környező termőföld területekre a tevékenység és a szállítási szükséglet légszennyezésének kiülepedése által, valamint a dokumentációban is elismert talajvízszint csökkentő hatása által. Továbbá e káros hatások vonatkozásában nem vette figyelembe a 2010 áprilisában készített, és jelen, új eljárásban változatlanul alapul veendő tanulmány Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi jelentőségű természeti területek védetté nyilvánításáról szóló 6/2011. (II. 9.) önkormányzati rendeletét. E rendelet 2. számú mellékletének c) pontjában szerepel a volt erőspusztai tangazdaságtól délkeletre fekvő két értékes vizes élőhely (Dunavarsány 034/25 hrsz. és 037/7 hrsz.). Mivel a kavicsbánya nyitási kérelmet indokolni szándékozó dokumentáció sem a korábbi, sem az új eljárásban nem bizonyította, hogy a tárgyi kavicsbánya megvalósítása nem okozna a környezetében jelentős, maradandó károkat, így a kavicsbánya nyitását ellenezzük.” Mind taksonyi (T.I.S. Alapítvány, Pergamen Baráti Kör Taksonyi Magyar Hagyományőrző Egyesület, valamint az eljárásba ügyfélként bejelentkezett Taksony Faluszépítő Egyesület), mind dunavarsányi (Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége – Dunavarsányi Klub) civil szervezetek, valamint a dunavarsányi érintett földtulajdonosok a tárgyi kavicsbánya létesítését a következő indokokkal ellenezték: a felszín alatti vízre gyakorolt – különösen a szabad, nyílt víztükör párolgása miatti – elszívó hatás jelentősen erősödhet. A bányászati tevékenység következtében a területen elavult, roncsolt környezetű tavak maradnak meg. A bánya létesítésére kijelölt terület szomszédságában helyi védettségű környezetvédelmi terület fekszik, ahol olyan növény- és állatvilág található, amelyek országos jelentőségű ökológiai értéket képviselnek. A telepítés közvetlen környezetében dunavarsányi és taksonyi lakosok mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, amely a megélhetésükhöz nagymértékben

11

hozzájárul, és a további bányanyitások az általuk folytatott mezőgazdasági tevékenységet ellehetetlenítik. A Levegő Munkacsoport, a dunavarsányi és a taksonyi civil szervezetek, valamint a dunavarsányi érintett földtulajdonosok észrevételeiben tett kifogások Dunavarsány Város Önkormányzat Jegyzőjének, a Földhivatal, valamint a Felügyelőség hatáskörébe tartozó kérdéseket érintettek, amelyek vizsgálatára a szakhatóságok állásfoglalásukban, a Felügyelőség szakosztályai pedig az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozó értékelésükben kitértek. * A Felügyelőség a benyújtott dokumentációt felszín alatti vízvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint tájés természetvédelmi szempontból hiányosnak ítélte, ezért a KTVF: 14897-30/2011. számú végzésével a tényállás tisztázásának keretében további adatok benyújtására szólította fel a Kérelmezőt. A Kérelmező 2011. július 14-én érkezett levelében a kiegészítő dokumentáció benyújtási határidejének meghosszabbítását kérte, amelyet a Felügyelőség KTVF: 14897-32/2011. számú végzésében 2011. augusztus 30. napjára módosított. A kiegészítő dokumentációt a Kérelmező a határidő lejárta előtt benyújtotta. A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Víz- és talajvédelmi szempontból: A tervezett munka élővízfolyást nem érint, a legközelebbi csatorna, a XXX/h-6. számú csatorna a vizsgált terület ÉK-i sarkától 170 m-re található. A Felügyelőség vízrendezési szempontból az előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja. A Felügyelőség vízrendezési szempontból az értékelését a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, valamint a vízgazdálkodás hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet figyelembevétel adta meg. A tervezett bánya vezetékes ivóvízhálózatot, technológiai és kommunális szennyvizek közcsatornába bocsátását nem érinti. A „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bánya előzetes vizsgálati dokumentációját a Felügyelőség vízvédelmi és viziközmű szempontból elfogadta. A Felügyelőség vízvédelmi és viziközmű szempontból tett értékelését a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 9. §-a figyelembevételével adta meg.

12

A Felügyelőség vízbázisvédelmi szempontból hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, az előzetes vizsgálati dokumentációt kikötés nélkül elfogadta. A területen 2 db monitoring kút létesült, amelyeket a KTVF: 10747-6/2009. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján évente két alkalommal kell mintázni. A talajvízmegfigyelő-kutak EOV koordinátái: Kút jele EOV x EOV y TF-1 217767,97 651436,55 TF-2 218216,92 651920,47

Z(mBf) 99,51 101,02

2008 májusa óta a mért nitrit értékek egyetlen alkalommal sem lépték át a 0,5 mg/l „B” szennyezettségi határértéket. A mért nitrát viszont a TF-2 jelű kútban mind a négy mérés alkalmával az 50 mg/l-es „B” határérték felett volt (93, 125, 108, 137 mg/l). A Taksony V. kavicsbányatóból a KTVF: 8266-3/2008. számon módosított KTVF: 5566-19/2005. számú környezetvédelmi engedély szerint évente két alkalommal vízmintát kell venni. A Kérelmező által a Felügyelőségre benyújtott, a Taksony V. kavicsbányatóra vonatkozó vízvizsgálati eredmények alapján a nitrit értékei a 2009 II. féléves, valamint a 2010. I. és II. féléves mérések alapján a „B” szennyezettségi határértéket nem haladják meg, viszont a nitrát mért értékei rendre meghaladják az 50 mg/l-es „B” szennyezettségi határértéket (61, 59, 46 mg/l). A Felügyelőség a már említett KTVF: 14897-30/2011. számú végzésében a tényállás tisztázása érdekében kiegészítő dokumentáció benyújtását írta elő a területen létesítendő kavicsbányával kapcsolatban. A benyújtandó dokumentáció-kiegészítésben részletesen vizsgálni kellett volna a meglévő „Taksony V. – kavics” védnevű bánya hatásterületét, mint alapállapotot, a jelen eljárással érintett „Dunavarsány V. – kavics” és a „Taksony V. – kavics” védnevű bányák együttes hatásterületét; valamint a jelen eljárással érintett „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bánya, a „Taksony V. – kavics” védnevű bánya bővítésének és a „Taksony V. – kavics” védnevű bánya együttes hatásterületét. A benyújtott dokumentáció-kiegészítés mellékletei azonban fenti előírásnak nem felelnek meg. A mellékelt hidrogeológia térképeken csak a talajvízszint változását veszik figyelembe, mint a hatásterület egyik tényezőjét. A végállapotot bemutató térkép pedig semmilyen környezetre gyakorolt hatást nem mutat be, egyszerű műszaki ábra csupán. A benyújtott dokumentáció-kiegészítésben a felállított modell a kialakuló tavak becsült depressziós távolhatását vizsgálja, a talajvíz áramlási irányát mintegy állandónak véve. A kialakuló bányatavaknak tehát a talajvíz áramlási irányára való hatását nem veszi figyelembe. A depressziós hatásterület továbbá délnyugaton a szennyvízöntözésre használt nyárfás és energiaültetvény egy részét is érinti, így mindenképp felmerül annak a kialakuló bányatavakra való kihatása. A Felügyelőség megállapítása szerint a „Tényállás tisztázás A Dunavarsány V. kavicsbánya tervezett bővítésének környezetvédelmi engedélyezési eljárásához” című dokumentáció továbbra sem tesz eleget a KTVF: 14897-30/2011. számú végzésében előírt kötelezettségnek, ezért felszín alatti vízvédelmi szempontból továbbra sem fogadható el. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelel a Rendelet 4. számú mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. Részletesen bemutatásra kerül a tevékenység, valamint annak hatása a környezet levegőminőségi állapotára. A tevékenység 350 000 m3/év tervezett kapacitással történne, ami napi maximum 1400 t/nap kitermelt anyag elszállítását jelenti, óránként kb. 15 jármű elhaladásával. A Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi szempontból a véleményét az előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján alakította ki. 13

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A Tervező által összeállított előzetes vizsgálati dokumentációban leírtak szerint a létesítendő bánya hatásterületén zajtól védendő terület és építmény nem található. A bányaterület számított zajvédelmi hatásterülete a telekhatártól 355 m. A bányatelek területét minden irányban ”Ma” általános mezőgazdasági besorolású övezet határolja. A bánya Dunavarsány belterületétől 700 m-re, Taksony településtől 1,5 km távolságra található. A bányatelektől ÉNy-ra 500-800 m-re a Dunavarsány Ipari Park helyezkedik el, amelynek DNy-i részén a néhány kertes lakóépületből álló, úgynevezett Kertészeti lakótelep található. A bányából történő szállítás lakott terület érintése nélkül a bányatelektől földúton, az 52101 jelű úton majd az 51. számú főúton történik az M0 autópálya felé. A szállításból származó zaj várhatóan 1 dB-lel emeli a jelenlegi közúti közlekedésből származó zajterhelést. A beépítési távolságok figyelembevételével a jövőben sem kell határérték túllépésre számítani. A dokumentáció szerint megállapítható, hogy a telephelyen folytatott tevékenységből származó zajterhelés kisebb a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben (a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) előírt határértékeknél. A kapcsolódó forgalomból származó zajterhelés a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg. Hulladékgazdálkodási szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció 7. pontjában benyújtott hulladékgazdálkodási terv megfelel a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet előírásainak. A munkavállalók étkezése miatt és egyéb szociális tevékenységéből keletkező települési hulladékot konténerben gyűjtik, amelyet a közszolgáltató rendszeresen elszállít. A munkavállalók higiéniai szükségleteiből származó szennyvizet tartályba gyűjtik, amelyet szennyvíztisztító telepre szállítanak. A keletkező hulladékot tárolóedényekben, szelektíven gyűjtik, a haváriából keletkező veszélyes hulladékot acél edényzetben gyűjtik, és azonnal elszállíttatják. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási szempontból tett észrevételét a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, illetve a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelmi szempontból: A tárgyi bánya területe, illetve környezete országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a Tvt. 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett területet nem érinten. Továbbá a bányászati tevékenység után fennmaradó bányatavak az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem részei és az OTrT-ben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érintik. Ugyanakkor a tervezett bányától közvetlenül nyugati irányban található az országos ökológiai hálózat övezetének ökológiai folyosó területe, amely egyben helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló terület is. A helyi jelentőségű védett természeti terület

14

vonatkozásában Dunavarsány Város Önkormányzatának Jegyzője rendelkezik természetvédelmi hatósági jogkörrel. A bánya területe, illetve a tanulmányban bemutatott, a tájrendezést követően megmaradó vízfelület talajvízelvonó hatásaként létrejövő, kimutatható talajvízszint csökkenést eredményező „többlet depressziós tölcsér” területe sem érint országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet. Ugyanakkor a depressziós távolhatás érinti a tervezett bányától közvetlenül nyugatra található helyi jelentőségű védett természeti területet. A tervezett bánya területe jelenleg szántóföldi művelésű, környezetében már nagymértékben roncsolt területeken, mesterséges bányatórendszer, illetve szántóföldi területek találhatóak. Mindezek alapján a Ket. 50. § (1) és a 31. § (2) bekezdésének együttes figyelembevételével a „Dunavarsány V. – kavics” védnevű bánya létesítésére vonatkozó eljárás során elegendő adat állt rendelkezésre ahhoz, hogy a kérelmet a Felügyelőség érdemben vizsgálja, azonban a KTVF: 14897-30/2011. számú végzésben előírt és a 2011. augusztus 25. napján benyújtott kiegészítő dokumentáció vizsgálatát követően is eredménytelen maradt a Felügyelőségnek azon törekvése, hogy a tényállás tisztázásához szükséges valamennyi információ a rendelkezésére álljon, továbbá Kérelmező nem bizonyította, hogy a tervezett környezethasználat nem okoz környezetkárosítást, üzemelése nem jár olyan mértékű környezeti kockázattal, mely a környező területek használatát károsan befolyásolja. Ennek megfelelően a kérelemnek helyt adni nem lehet, a bánya nyitására víz- és talajvédelmi szempontból engedély továbbra sem adható, a Felügyelőség a rendelkezésére álló adatok alapján döntött. * Fentiekre tekintettel a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (1) bekezdés a) pontja és a Rendelet 5. § (2) bekezdés c), illetve ca) pontja – a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdéseire figyelemmel –, valamint a szakhatóságok állásfoglalásai alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint minősített adatnak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. A szakhatóságok – nemleges – állásfoglalásai kötik a Felügyelőséget a Ket. 44. § (1) bekezdése és a 45. § (4) bekezdése alapján. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján jelen határozatot, mint hirdetményt megküldi az eljárásban részt vett Dunavarsány Város Önkormányzat Jegyzőjének, valamint Taksony Nagyközség Önkormányzat Jegyzőjének, akik kötelesek haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyzők

15

a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. október 20.

Dolla Eszter s.k. igazgató

16