KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 17682-12/2011.
Előadó:
Benke Boglárka Scheiber Péter Halász Péter Péterfy Csaba
Tárgy: Az Ócsa 0490/24, 27-28, 31-32, 35-44, 123 hrsz-ú ingatlanokon tervezett külszíni homok és kavicsbánya létesítésének környezeti hatásvizsgálati eljárása; környezetvédelmi engedély
HATÁROZAT A Lavinamix Építő Kft. (2360 Gyál, Fundy út 1., Cg.13-09-070249; a továbbiakban: Kérelmező) részére az Ócsa 0490/24, 27-28, 31-32, 35-44, 123 hrsz-ú ingatlanokon tervezett külszíni homok és kavicsbánya létesítésére és működésére környezetvédelmi engedélyt adok, a rendelkező részben foglaltak megtartásának kötelezettsége mellett. I. A környezethasználatra vonatkozó általános adatok 1. A tervezett tevékenység helye: A tervezett bányatelek terület az Ócsa 0490/24, 27-28, 31-32, 35-44, 123 hrsz-ú ingatlanokon az alábbi EOV koordináták által határolt területen található:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 2. Az engedélyes adatai: Neve: Székhelye: KÜJ:
EOV koordináták Y (m) X (m) 662096,6 211007,9 662622,3 211498,7 662883,9 211170,4 662622,3 210926,2 662660,3 210767,9 662606,1 210717,4 Lavinamix Építő Kft. 2360 Gyál, Fundy út 1. 101 722 964
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
3. A tervezett tevékenység jellemzői: A tervezett bányatelek területén kavics és homok ásványi nyersanyag külszíni kitermelése történik, víz alóli kotrással. A kitermelt ásványi vagyon osztályozása az Ócsa 0490/123 hrsz-ú ingatlanon lévő, osztályozó műben történik. A tervezett bányatelek területe: A bányatelek fedőlapja: A bányatelek alaplapja: A kitermelés volumene:
28,6178 ha +98,6 m Bf. +67,2 m Bf. 550 000 m3/év
A bányászati tevékenység felhagyását követően egy 23,7 ha nagyságú tó marad vissza. II. A tevékenységre vonatkozó előírások A tárgyi telephelyen a tevékenység csak a szomszédos „Ócsa II. homok, kavics” védnevű, bővítés alatt álló bánya kimerülését, és a területén folytatott valamennyi tevékenység beszüntetését követően kezdhető meg. 1. Felszín alatti vizek védelmére tett előírások: 1.1. A terület alatt található sekély mélységű vízkészlet felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenységére tekintettel, a kialakuló bányatavak távolhatásának mérésére, a háttérből érkező vízutánpótlás ellenőrzésére – a talajvízáramlásnak megfelelően – a KTVF: 37238-1/2008. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező monitoring rendszert további figyelőkutakkal kell kiegészíteni, a kialakítandó monitoring kutakat külön eljárás keretében engedélyeztetni kell a Felügyelőséggel. A monitoring tervben, egyebek mellett, ki kell térni a tervezett monitoring kutak számára, elhelyezésére (átnézeti térkép, helyszínrajz), a vizsgálandó komponensek körére, a vizsgálatok gyakoriságára. A monitoring rendszer üzembe helyezésének határideje: az első kitermelési műszaki üzemi terv elfogadásáig 1.2. A kialakult bányatóból évente két alkalommal (március-április és augusztusszeptember hónapok között) vízmintát kell venni, és elemeztetni általános vízkémiai komponensek és TPH tekintetében. A mintavételi- és laboratóriumi jegyzőkönyveket a vizsgálati eredményekhez mellékelni kell. A bányatóból vett vízminták vizsgálati eredményeit és azok szöveges kiértékelését az éves beszámoló részeként a Felügyelőségnek meg kell küldeni. 1.3. A minőségvizsgálatokat, illetőleg a mintavételeket is csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. A vizsgálatok során alkalmazandó kimutatási határértékeknek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott (B) értékeknél kisebbet kell alkalmazni. 1.4. Amint létrejön 1 ha vízfelület, ki kell helyezni egy (beszintezett) vízmércét. A vízmérce kialakításánál a ME 10-266/1994 számú műszaki előírást be kell tartani. A vízmércét földmérő által hitelesíttetni kell. A vízmérce EOV koordinátáit valamint a vízmérce „0” pontját a hitelesítésről készült dokumentációban meg kell adni. A hitelesítésről készült dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtani. Határidő: kihelyezést követő 15 napon belül 1.5. A vízmérce „0” pontjának állandóságát kétévente ellenőrizni kell. Ezt az ellenőrzést rendkívüli helyzetek (pl.: jégzajlás, az észlelő által jelentett rongálódások) után szintén el kell végezni. A vízmérce magassági helyzetének ellenőrzésekor az ME 10-536/2006.
2
műszaki előírást be kell tartani. Az ellenőrzésről készült dokumentációt az aktuális éves beszámoló részeként a Felügyelőségre meg kell küldeni. 1.6. A telepített vízmércét hetente, azonos időpontban le kell olvasni. A vízállási adatok leolvasásakor és rögzítésekor be kell tartani az ME 10-231/01 műszaki előírást. Az adatokat dokumentálva (mBf.-ként megadva), kiértékelve, évente az éves beszámoló részeként kell a Felügyelőségnek megküldeni. 1.7. A kavicsbánya működése alatt a felszín alatti vizek védelme szempontjából a technológiai vizeket is csak ülepítés után, zagykazettán keresztül vezethetik vissza a tóba. 1.8. A terület csapadékvíz elvezetését úgy kell megoldani, hogy a védő fedőrétegétől megfosztott kavicsterasz ne szennyeződhessen. A tóba csak a bányatelken belülről származó meddő anyag tölthető be úgy, hogy a tavon átmenő talajvízáramlást ne akadályozza. 1.9. Engedély nélküli tevékenység a bányatelek területén nem végezhető. A felszíni és a felszín alatti víz használata, a feltöltés, a mederrendezés, illetve a vízkivétel engedélyköteles tevékenység. 1.10.A bányatelek területén hulladék, szennyvíz, vagy egyéb szennyező anyag elhelyezése tilos, és ezt meg kell akadályozni. A hulladékgyűjtést, veszélyes hulladékgyűjtést csak úgy végezhetik, hogy azzal a földtani közeget, talajvizet (később a felszíni vizet) nem szennyezhetik. Tájrendezés során kizárólag hulladéknak nem minősülő inert anyagok használhatók fel. Építési-bontási hulladékok lerakása tilos. Feltöltést csak hulladéknak nem minősülő inert anyaggal lehet végezni. A bányászati tevékenység során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendő a terület. 1.11.A bányatelek területén üzemanyagot tárolni csak vízzáró betonburkolaton, kármentőtérben elhelyezett tárolótartályban lehet. Szállító járművek üzemanyag töltése a bányatelek területén nem végezhető. A bányában üzemelő munkagépek tankolása során az esetleges elfolyások felfogásának szempontjából megfelelő méretű kármentő tálcát kell alkalmazni a talaj- és talajvíz szennyeződés megelőzésére. Az üzemanyag töltéséhez részletes kezelési utasítást és havária-tervet kell készíteni, melyet a műszaki üzemi tervekhez mellékelni kell, továbbá ezek másolati példányát a telep területén kell tárolni. A bányatelek területén gépjárművek javítása, karbantartása, mosása nem végezhető. 1.12.A tavak közvetlen közelében csak gyalogos közlekedés engedhető meg, járművek parkolása tilos, csak zárt szennyvízgyűjtés (konténeres WC, zárt akna) és zárt szeméttárolás valósítható meg. 1.13.Szennyvíz szikkasztása nem végezhető. A keletkező szennyvizek zárt gyűjtéséről, elszállításáról és elhelyezéséről gondoskodni kell. 1.14.A tavakon robbanómotoros motorcsónak, jet-ski használata tilos. 1.15.A telephelyen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) előírásait. 1.16.A vízhasználat nem járhat az érintett környezeti elemek (talaj, felszíni, felszín alatti vizek) veszélyeztetésével, illetve károsításával. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezésért és annak ártalommentes megszüntetéséért az ingatlan tulajdonosát és használóját egyetemleges felelősség terheli. A bányató vízkészletének szennyezése, károsítása, továbbá azokon minden olyan vízhasználat gyakorlása, mely a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetésével jár, tilos. Tilos továbbá a favR. 1. számú melléklete szerinti szennyező anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe, továbbá olyan mesterséges tóba, amelyet a földtani közeg kitermelésével és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre. 1.17.A tájrendezési célok meghatározásánál lehetőleg törekedni kell arra, hogy a visszamaradó szabad víztükör minél kisebb felületű legyen. A terület hasznosításának
3
tervezése során minimalizálni kell a talajvíz igénybevételét. Intenzív hasznosítás, a víz minőségének védelme érdekében kizárt. A kialakított tó, tavak természeti-környezeti tényezők által meghatározott állapotának megőrzését hosszú távon biztosítani szükséges. 1.18.Az egymással ellentétes hasznosítási célokat térben és időben el kell választani. 1.19.A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 2. §-a értelmében a tó körül 3 méter széles parti sávot kell biztosítani a fenntartási munkák ellátásának szükségessége céljából. 1.20.A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében a bányató fenntartásának, hasznosításának engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat kézhezvételét követő egy éven belül a Felügyelőségtől vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie. 2. Levegővédelmi és zajvédelmi előírások: 2.1. A bányából történő szállítás Ócsa 0488 hrsz.-ú úton – 52104. jelű úton - 5. sz. főúton – 4607. jelű úton – 4604. jelű úton és az M0-M5 autópályán keresztül történhet. 2.2. A szállítási szerződésbe minden esetben bele kell foglalni, hogy a szállítást végző vállalkozások a szállítást csak a fentiekben leírt útvonalon végezhetik. 2.3. A technológia működtetése diffúz légszennyezéssel járhat, ezért úgy kell működtetni, hogy a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. 2.4. A tevékenység végzése során fellépő kiporzást a bányaterület, a depóniák és a kijelölt szállítási útvonal teljes - szilárd burkolattal nem rendelkező - hosszában végzett locsolással, nedvesítéssel kell megelőznie. A locsolás tényét üzemnaplóban kell rögzíteni. 2.5. A kitermelt kavicsot mindaddig nedves állapotban kell tartani, amíg elszállítására nem kerül sor. Kavicsszállítás kizárólag kiporzást megakadályozó takarással ellátott járművekkel történhet. A takarás meglétét a bányaterületről történő kilépés előtt a szállítólevélen ellenőrizhető módon dokumentálni kell. 2.6. A munkagépek és a szállító gépjárművek optimalizált üzemeltetésével csökkenteni kell a légszennyező-anyag kibocsátásokat. 2.7. Az út üzemeltetése során gondoskodni kell az út és környezete rendszeres fenntartásáról beleértve az üzemeltetés során megrongálódott út karbantartásán túl a parti sáv illetve az út menti terület rendszeres tisztítását (szemét eltávolítás, növényzetirtás). 3. Hulladékokkal kapcsolatos előírások: 3.1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 3.2. A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. 3.3. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint végzendő. 3.4. A települési szilárd és a folyékony hulladékok kezelésének feltételeit a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001.
4
(XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet határozza meg. 4. Természetvédelmi előírások: 4.1. A bányatelek területén, a tájrendezés következtében történő tervezett növénytelepítés, fásítás termőhelyi adottságoknak megfelelő, tájra jellemző őshonos fajokkal történjen. Javasolt fafajok: Salix alba (fehér fűz), Salix fragilis (törékeny fűz), Populus alba (fehér nyár), Populus nigra (fekete nyár), Ulmus laevis (vénic szil), Ulmus minor (mezei szil), Quercus robur (kocsányos tölgy). Lehetőleg a felsorolt fajok közül a termőhelynek megfelelően minél több félét kell elegyíteni. 4.2. A vízi gerinctelenek, kétéltűek, hüllők és nádi énekesekmadarak védelme miatt a visszamaradó tó felületén engedni kell a vízi növényzet, különösen a nádas spontán megtelepedését. 4.3. A visszamaradó tófelületeken – a rendelkezésre álló meddő anyag visszatöltésével, illetve meddő anyagot tartalmazó lencsék visszahagyásával – természetközeli vizes élőhelyeket kell kialakítani. A visszatöltéssel érintett partszakaszokon tagolt partvonal, továbbá a parti sávban a talajvíz szintje alatt kb. 8-10 fokos rézsűk kialakítása szükséges. 4.4. A tavakat határoló, a térségre jellemző síkvidéki felszínből markánsan kiemelkedő, meddőt tartalmazó védőtöltések, meddő halmok kitermelést követő meghagyása tájvédelmi szempontból tilos. A meddőanyaggal a természetközeli vizes élőhelyeket és a tagolt partvonalat kell kialakítani, illetve a visszatöltéssel csökkenteni szükséges a szabad víztükör felületét a talajvíztó párolgásának mérséklése érdekében. 4.5. Tilos a partszegély olyan alakítása, amely valamilyen mesterséges partvonalat eredményezne (pl. betonnal, térkővel, zúzalékkal való kitöltés, szegélyalakítás). 4.6. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 43. § (1) bekezdése alapján a telepesen fészkelő madarak által esetlegesen létesített telephelyeket a költési idő alatt (április 15. – augusztus 15. között) zavarás nem érintheti, a fészkelés zavartalanságának biztosításához a telephelyek körül legalább 50 méteres védőzónát fenn kell tartani. 4.7. A Tvt. 52. § (3) bekezdése alapján a bányászati tevékenység során feltárt ősmaradványokat, ásványokat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak be kell jelenteni és a leletmentést lehetővé kell tenni. 4.8. A depóniákon megtelepedő termőhely-idegen, invazív gyomnövény megtelepedését irtással, kaszálással meg kell akadályozni. III. Szakhatósági kikötések 1. Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 22.2/10136/1TO/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései: 1.1. A terület végleges más célú hasznosításának engedélyezése ügyében lefolytatandó földhivatali eljárás megindításakor a kérelemhez, valamint a bányahatósági engedélyezés egyes fázisaiban elbírálásra benyújtandó műszaki üzemi tervdokumentációkhoz csatolni kell a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. sz. melléklet 2.4. pontja alapján összeállított talajvédelmi tervet. A műszaki üzemi tervnek összhangban kell lennie a talajvédelmi tervvel. 1.2. A letermelésre előirányzott humuszos feltalaj felhasználását a talajvédelmi tervben tételesen részletezni kell. A tájrendezéshez szükséges mennyiséget a területen meg kell őrizni.
5
2. Ócsa Város Önkormányzat Jegyzője 54-16/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötése: A helyi építési szabályzatról szóló 16/2004. (XII. 2.) ÖK rendelet VII. fejezetében rögzített környezetvédelmi előírásokat be kell tartani. V. Egyéb előírások 1. A környezetvédelmi engedély 2020. december 31-ig érvényes. 2. A tevékenység megkezdését a Felügyelőségnek a megkezdést követő 15 napon belül írásban be kell jelenteni. 3. Az engedélyezéskor vizsgált körülmények megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a bányászati jogosult megváltozását be kell jelenteni a Felügyelőségnek. Felhívom a figyelmét, hogy ezen változások a környezetvédelmi engedély módosítását vonják maguk után. Határidő: változást követő 15 napon belül 4. A környezetvédelmi engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek/hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. 5. A Felügyelőség az engedélyt visszavonja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. 6. A környezetvédelmi engedély érvényességi idejének meghosszabbítása a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 11. § (3) bekezdése szerint teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kérelmezhető. 7. A környezetvédelmi engedély módosítására, visszavonására a Rendelet 10. § (8) bekezdése megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé. 8. Éves környezeti beszámolót kell készíteni, és a Felügyelőségre a tárgyévet követő január 31-ig 2 példányban benyújtani, mely a következőket tartalmazza: 8.1. Általános adatokat (A bányatelek neve, bányászati tevékenységet végző neve, MÜT érvényessége) 8.2. Az adott évben kitermelt kavics és homok mennyiségét és minőségét be kell mutatni és anyagmérleget [a teljes kitermelt anyag mennyiségét, ebből: haszonanyag és meddőanyag tájrendezésre felhasznált, hasznosított (értékesített), illetve meddőhányóra került mennyiségét, a humuszos feltalaj mentett, illetve tájrendezésre felhasznált, valamint más célra hasznosított mennyiségét] kell készíteni. 8.3. A rendelkező rész II./1./1.5. pontja szerint készült dokumentációt. 8.4. A rendelkező rész II./1./1.6. pontja szerint leolvasott vízszintmérési adatokat. 8.5. A rendelkező rész II./1./1.2. – II./1./1.3. pontjai szerint elvégzett vízvizsgálati eredményeket és azok értékelését. 8.6. Az elvégzett rekultivációs és tájrendezési munkálatok ismertetését, valamint a következő évre tervezett rekultivációs és növénytelepítési munkálatok bemutatását, térképi ábrázolását. 8.7. A rendelkező rész II./4./4.3. és II./4./4.4. pontjai szerint a rendelkezésre álló anyag mennyiségétől függően javasolt a tagolt partvonal, valamint a parti száraz és nedves sávban kb. 8-10 fokos rézsűk kialakítására vonatkozó terveket. 8.8. Az esetlegesen kialakult partfalakban a telepesen fészkelő madarak helyét térképen fel kell tüntetni. A rendelkező rész II./4./4.6. pontja szerint 50 m-es védőzónát ki kell jelölni. 8.9. A rendelkező rész II./4./4.7. pontja alapján az esetlegesen feltárt ősmaradványok, ásványok a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának átadását bizonyító dokumentum másolatát.
6
8.10. Esetlegesen bekövetkezett havária események és a megtett intézkedések bemutatását. Első beszámoló benyújtási határideje: A bányászati tevékenység megkezdését követő év január 31. napjáig. 9. Felhívom a figyelmet, hogy Rendelet 26. § (4) bekezdése szerint a környezetvédelmi engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. § (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A Rendelet 26. §. (5) bekezdése szerint környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén az (1) bekezdés jogkövetkezményei alkalmazhatóak. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a Felügyelőség az (1) bekezdés jogkövetkezményeit alkalmazhatja, vagy a környezetvédelmi engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt a (3) bekezdésben foglalt mértékű bírság megfizetésére kötelezi. * E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: OKTVF) címzett, de a Felügyelőséghez hét példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 675 000 Ft, amit a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Kérelmező előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a Felügyelőségen tárgyi kavicsbánya létesítésére vonatkozóan. Az eljárás során a Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet alapján hatásvizsgálat köteles, tekintve, hogy a tervezett bánya területe nagyobb, mint 25 ha (106,7 ha). A Felügyelőség az eljárást lezáró KTVF: 2943/2007. számú határozatban megállapította a benyújtandó környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit. A határozat alapján a Kérelmező – a KSzI Kft., Kissné Jáger Erika Környezetvédelmi szakmérnök (Kamarai nyilvántartási szám: 01-8024) által elkészített dokumentációt – a hatásvizsgálati eljárás lefolytatása céljából a Felügyelőségre 2007. december 12-én benyújtotta. A benyújtott kérelem alapján a Felügyelőség a Rendelet 7. §-a szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást megindította. A Kérelmező az 1 350 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. számú mellékletének II/2. pontja alapján lerótta. A Levegő Munkacsoport (a továbbiakban: Levegő Munkacsoport) 2008. szeptember 11. napján kelt levelében bejelentkezett az eljárásba, és kérte ügyfélként való elfogadását. Kérelméhez mellékelte a nyilvántartásba vételéről szóló, a Fővárosi Bíróság által Pk. 61078/1995/4. számon hozott végzést, valamint Alapszabályának másolatát. A Felügyelőség KTVF: 4528-30/2008. számon megállapította, hogy a Levegő Munkacsoportot az ügyfél jogállása illeti meg. A Levegő Munkacsoport 2008. december 15-én kelt levelében az eljárással kapcsolatban észrevételeket tett, és a bányanyitást ellenezte.
7
A Felügyelőség a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 40. § (1) bekezdése alapján megkereste a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, valamint a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 3517/2/2008. számon, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 19165/2008. számon az üggyel kapcsolatban tájékoztatást adott, melyeket a Felügyelőség az eljárása során figyelembe vett. A környezeti hatásvizsgálati eljárás lezárásaképp a Felügyelőség KTVF: 2773-19/2009. számon a kérelmet elutasította. A döntés ellen a Kérelmező fellebbezést nyújtott be. Az OKTVF 14/418/7/2010. számon a Felügyelőség KTVF: 2773-19/2009. számú döntését megsemmisítette, és új eljárás lefolytatására utasította. Az OKTVF 14/418/7/2010. számú döntésében megállapította, hogy a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció nem tartalmazza a Rendelet 6. számú mellékletének 3./cca), ccb), 4./ae), af), ag) pontjaiban előírtakat, ezért utasította a Felügyelőséget, hogy az új eljárás során a Kérelmezővel a tájvédelmi munkarészt dolgoztassa ki. Utasította a Felügyelőséget továbbá, hogy keresse meg Ócsa Város Jegyzőjét azzal, hogy a 2010. január 1-én hatályba lépett a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet és más kormányrendeletek módosításáról szóló 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján vizsgálják felül állásfoglalásukat, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően adjanak szakhatósági állásfoglalást. A Felügyelőség az új eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (2) bekezdésének b) pontja alapján 2010. április 29. napján megindította. A Felügyelőség az eljárás megindításáról a Ket. 29. § alapján az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség KTVF: 26489-3/2010. számon az OKTVF döntése alapján a tényállás tisztázására szólította fel a Kérelmezőt. A tényállás tisztázásának a Kérelmező eleget tett, a hatásvizsgálati dokumentációt a Rendelet 6. sz. mellékletének 3./cca), ccb), 4./ae), af), ag) pontjaiban előírtakkal kiegészítette. A Felügyelőség az OKTVF döntése értelmében megkereste Ócsa Város Jegyzőjét szakhatósági állásfoglalásának megadása céljából. Ócsa Város Jegyzője 54-16/2010. számon szakhatósági hozzájárulását kikötéssel megadta, kikötését jelen döntés rendelkező része tartalmazza. Szakhatósági állásfoglalásában tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy az érintett területek a hatályos szabályozási terv alapján Má-f (általános mezőgazdasági) besorolásúak. A Felügyelőség KTVF: 26489-7/2010. számon megkereste a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 40. § (1) bekezdése alapján, hogy a rendelkezésére álló adatok, tények alapján a döntéshez szükséges szakmai véleményt adjon. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2522-2/2010. számon az alábbi véleményt adta: „A rendelkezésre álló adatok és a terepi tapasztalatok alapján a fent megnevezett bányászati tevékenység potenciális hatásával kapcsolatban megállapítható, hogy tekintve az ingatlanokon intenzív mezőgazdasági tevékenység zajlik, így elsősorban ebből adódóan a fent nevezett területen jelenlegi ismereteink szerint kiemelt madártani érték nem
8
található. A terület nem védett és a Natura 2000 hálózatnak sem része, ennek ellenére az ingatlan környezetében védett- és fokozottan védett madárfajok előfordulása rendszeres. Jelentős madártani értékek találhatók elsősorban a környező túzok-előhelyeken, de mesterséges csatornák mentén és a környező mezőgazdasági területeken is. Fontos megjegyezni, hogy a bányatelekkel közvetlenül határos területekről több dokumentált madár-megfigyelési adatunk is van. A térség madártani értékei részben a mesterséges belvízelvezető és öntözőcsatornákhoz köthetők, mint például a vörös gém (Ardea purpurea), törpegém (Ixobrychus minutus) előfordulások, ám ennél is jelentősebb természetvédelmi értéket képvisel a nagy őrgébics (Laniuis excubitor), kékes rétihéja (Circus cyaneus) és a kis sólyom (Falco columbatius), mint a pusztai agrár-környezethez köthető fajok jelenléte. A környezet hatásvizsgálati dokumentációban feltüntetett, a területre egykor jelemző gyepes-mocsaras előhelyeken előforduló fajok költő- és táplálkozó egyedeinek megfigyelése is a terület potenciális természetvédelmi jelentőségét tükrözi. Ezek a dokumentációkban is szereplő fehér gólya (Ciconia ciconia), barna rétihéja (Circus aeruginosus), mezei pacsirta (Alauda arvensis), sárga billegető (Moticilla flava), sordély (Miliaria calandra), kékes rétihéja (Circus cyaneus), hamvas rétihéja (Circus pygargus) és kis sólyom (Falco columbarius) adatok. Az agrár-környezetnek a bányászati tevékenység során történő irreverzibilis átalakulása egy a területre természetes körülmények között nem jellemző faj együttes megjelenését, ezzel együtt a pusztai környezet végleges megszűnését eredményezné. A bányatavak helyén és a környezetükben kialakuló vizes élőhelyek madártani szempontból kevésbé jelentősek, még abban az esetben is, ha néhány védett faj, mint például a búbos vöcsök (Podiceps cristatus), dankasirály (Larus ridibundus) élőhelyéül szolgálnak. Ennek értelmében a környezeti hatásvizsgálati dokumentációban szereplő megállapítás, miszerint „a területen a vízimadarak megjelenése diverzitás növekedést jelent, hiszen a kavicsbánya közelében lévő fajok nem vesztették el élőhelyüket, sőt fokozatosan új, vizes élőhelyek létesülnek”, nevezett területen természetvédelmi szempontból nem állja meg a helyét. A tervezett kavicsbánya 2 km-es körzetét vizsgálva további védett és fokozottan védett fajok jelenlétéről van információnk, mint például a túzok (Otis tarda), szalakóta (Coracias garrulus), kerecsensólyom (Falco cherrug), kis őrgébics (Lanius minor) vagy fekete gólya (Ciconia nigra). E kiemelt jelentőségű fokozottan védett és/vagy Natura 2000 jelölőfajok közeli és rendszeres jelenléte, illetve költése is a fent nevezett bányatelek potenciális jelentőségét bizonyítják. A felső-kiskunsági túzokállomány terjedésének egyik kiemelt irányát a korábban ismert területektől északkeletre eső foltok mutatják. Megállapítható, hogy a korábbi adatok alapján archív túzokélőhelyként ismert területeken, Alsónémedi, Ócsa, Dabas külterületén az utóbbi években (így 2010-ben is) újra megjelent a túzok, mint fészkelő madárfaj, így a tervezett bányatelket potenciális élőhelyként kel kezelnünk mindaddig, amíg a területen olyan jelentős átalakulás nem történik, ami a túzok megtelepedését végérvényesen lehetetlenné nem teszi. Végül meg kívánom jegyezni, hogy a túzok, valamint a kerecsensólyom tekintetében a környezeti hatásvizsgálati dokumentációban szereplő 2010-es megfigyelések módszertana és megállapításai szakmai szempontból erősen kifogásolhatók.” A Levegő Munkacsoport az ügyben keletkezett iratokba betekintett, azokból másolatokat kért és kapott. 2010. június 28-án és 2010. augusztus 23-án kelt leveleiben az eljárással kapcsolatban észrevételeket tett, és az alábbi okok miatt a kavicsbánya nyitását ellenezte: − termőföld, szántóterületek csökkenése, ezzel összefüggésben a helyi, mezőgazdaságból élő lakosság megélhetésének veszélyeztetése, a mezőgazdasági termelés jövőjének ellehetetlenítése; − talajvízszintre gyakorolt hatás a szabad, nyílt víztükör párolgása miatt; − a szállítással járó környezetszennyezés lakott területek, termőföldek és természeti területek közelében; − utak zsúfoltságának növelése és a nehézteher járművek általi rongálása; − tájvédelmi szempontokból;
9
− bontásból származó építőanyagok másodlagos felhasználására szakosodó, újrahasznosító iparág fejlődésének gátlása; − meg nem újuló nyersanyag felélése, miközben halmozódik a bontási hulladék az ilyen célra létesített lerakó helyeinken és illegálisan az erdőinkben; − ásványi kincs vagyonunk gyors ütemben történő kifosztása; − a környezeti károkkal nem arányos gazdasági körülmények; − a történelmileg kialakult, alapvető életfeltételeket biztosító mezőgazdasági kultúra helyi megszüntetése, a termőföld terület, mint pótolhatatlan természeti erőforrás megsemmisülése. Összefogás a jövőnkért Alsónémedin Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) 30872/2010. számon érkeztetett levelében bejelentkezett az eljárásba, és kérte ügyfélként való elfogadását. Kérelméhez csatolta a Pest Megyei Bíróság 13 .PK. 60.504/2008/2. számú, az Egyesület nyilvántartásba vételéről szóló végzését. A Felügyelőség KTVF: 30872-1/2010.számon megállapította, hogy az Egyesületet az ügyfél jogállása illeti meg. A Kérelmező képviseletében Bajnok Lajos az ügyben keletkezett iratokba 2010. november 11. napján betekintett, azokból másolatokat kért és kapott. A Kérelmező 2010. december 14. napján kelt, a Felügyelőségre 2010. december 21. napján érkezett levelében az eredeti kérelmét módosította, és a tervezett bányatelek területét 106,7 ha-ról 27,1 ha-ra csökkentette. A módosított terület az Ócsa 0490/24, 27-28, 31-32, 35-44, 123 hrsz-ú ingatlanokon helyezkedik el. A területcsökkenés mellett az alkalmazni kívánt géppark, technológia nem változik. A Felügyelőség KTVF: 26489-13/2010. számon felszólította a Kérelmezőt, hogy a környezeti hatásvizsgálati dokumentációt a benyújtott módosítási kérelemmel érintett területre vonatkozóan dolgozza át, és részletesen ismertesse a tevékenység egyes környezeti elemekre gyakorolt hatását. A módosított területre vonatkozó hatásvizsgálati dokumentációt a Kérelmező 2011. március 11. napján a Felügyelőségre benyújtotta. A módosított bányatelket és a kapcsolódó módosuló környezeti hatásokat a 2011. márciusi tanulmány tartalmazza. A Felügyelőség jelen döntése meghozatala során a módosított dokumentációban foglaltakat értékelte. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – az átdolgozott dokumentáció megküldésével ismételten megkereste a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 22.2/10136/1TO/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötésekkel hozzájárult a tevékenységhez. Hatáskörében tett kötéseit a rendelkező rész tartalmazza. Ócsa Város Önkormányzat Jegyzője 791-4/2011. számon az 54-16/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat a csökkentett terület figyelembevételével továbbra is fenntartotta. A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 50423/2011. számon a módosított területen a kavicsbánya létesítéséhez közegészségügyi szempontból kikötéssel járult hozzá. Szakhatósági állásfoglalását az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörében, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a
10
népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékessége alapján alakította ki. Kikötéseit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-a alapján tette. Kikötéseiről a Felügyelőség saját hatáskörében eljárva rendelkezett, ezért azokat a határozatban nem szerepeltette. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Dabasi Körzeti Földhivatal 10.232-3/2011. számon a szakhatósági állásfoglalását nem adta meg. A Földhivatal 10.232-4/2011. számon felülvizsgálta a 10.232-3/2011. számú szakhatóság állásfoglalását és tervezett bánya létesítéséhez kikötés nélkül hozzájárult. A megkeresést áttekintve megállapította, hogy a termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó alábbi engedélyek kerültek kiadásra az érintett területre: A Budakörnyéki Földhivatal 10.367-3/2005. számú határozatában engedélyezte az ócsai 0490/8-12 hrsz-ú termőföldekből összesen 8 ha 8253 m2 nagyságú szántó végleges felhasználását kavicsbánya nyitására. Dabasi Körzeti Földhivatal 10.108-3/2006. számú határozatában engedélyezte az ócsai 0490/13 és 0490/14 hrsz-ú földrészletekből összesen 4 ha 1804 m2 nagyságú szántó végleges felhasználását kavicsbánya bővítésére. Dabasi Körzeti Földhivatal a 10.506-4/2006. számú határozatában engedélyezte az ócsai 0490/8, 0490/9, 0490/10, 0490/11, 0490/12, 0490/13, 0490/14 hrsz-ú földrészletekből összesen 1 ha 2049 m2 nagyságú szántó végleges felhasználását kavicsbánya bővítésére. Dabasi Körzeti Földhivatal a 10.263-2/2007. számú határozatában engedélyezte az ócsai 0490/15, 0490/16, 0490/17, 0490/18, 0490/23 hrsz-ú földrészletekből összesen 8 ha 6258 m2 nagyságú szántó végleges felhasználását osztályozómű elhelyezésére. Az érintett területre a 10.503/2006. számon szakhatósági állásfoglalást adott ki, amelyben az akkor hatályos, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény alapján hozzájárult a termőföldön történő bányatelek fektetéséhez, a külszíni homok- és kavicsbányászati tevékenységhez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezési eljárásban. Az állásfoglalásban kitért arra, hogy az érintett területen az áltagosnál jobb minőségű termőföld (4. minőségi osztályú szántó) is található, melynek bányászati célú végleges más célú hasznosítása csak kivételesen engedélyezhető. A 10.550/2008. számú szakhatósági állásfoglalásban az ócsai 0490/18, 0490/23-24, 0490/27-28, 0490/31-32, 0490/35-53, 0490/56-57, 0490/60-61, 0490/64-65, 0490/68-69, 0490/73-74, 0490/77, 0490/80-82 hrsz-ú, összesen 106 ha nagyságú terület környezeti hatásvizsgálati eljárásához földvédelmi szempontból hozzájárult. A jelenlegi megkeresést és a dokumentáció anyagát áttanulmányozva megállapította, hogy az a fenti területből az ócsai 0490/123 0490/24, 0490/27, 0490/28, 0490/31, 0490/32, 0490/35, 0490/36, 0490/37, 0490/38, 0490/39, 0490/40, 0490/41, 0490/42, 0490/43, 0490/44 hrsz-ú földrészletek részterületét, összesen 27,1 ha nagyságú termőföldet érint. A 10208-2/2011. számú eljárásában végzett helyszíni vizsgálat alapján már megállapította, hogy az ócsai 0490/123 hrsz-ú földrészleten egy kavicsbánya üzemel, és osztályozómű helyezkedik el azon. Az igénybevétel – bánya, tó, kavicsosztályozó – az engedélyezett területen valósult meg. 2011. április 12-én megtekintette a fent leírt földrészleteket, melyek Ócsa belterületétől mintegy 4 km-re délnyugati irányban találhatóak, az 5. számú főközlekedési útról közelíthetőek meg, a Duna-Tisza és a Szittyó csatorna közötti térségben helyezkednek el. A helyszínen megállapította, hogy az érintett termőföldet a művelési ágának megfelelően szántóként hasznosítják. Az érintett terület egy nagyobb, egybefüggő mezőgazdasági művelésű tábla részét képezi. A földrészleteken engedély nélküli más célú hasznosítást nem tapasztalt. Az eljárás tárgyát képező földrészletek részterületét a benyújtott iratok nem tartalmazzák. A dokumentáció 2.3-2. táblázatában feltüntetett sarokpontok koordinátái alapján, az érintett területet a földmérési osztály ábrázolta az ingatlannyilvántartási térképen, amely 4. minőségi osztályú szántó (Kataszteri tiszta jövedelme: 16,50 Ak/ha) 5. minőségi osztályú szántó (Kataszteri tiszta jövedelme: 10,40 Ak/ha) 6. minőségi osztályú szántó (Kataszteri tiszta jövedelme: 6,30 Ak/ha) területeket tartalmaz.
11
Az érintett földrészletek magántulajdonban vannak, a földhasználati nyilvántartás szerint a BA&BL Kft. a földrészeltek bejelentett földhasználója haszonbérlet jogcímén, melynek a lejárati ideje: 2019. november 15. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény jelenleg hatályos állapota szerint (a továbbiakban: Tfvt.) 2. § f) pontja szerint átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga. Ócsa településen a szántó művelési ágú termőföld kataszteri tiszta jövedelme: 15,85 Ak/ha. A Tfvt. 2. § d) pontja szerint földvédelmi eljárás: a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás. A Tfvt. 71 § (1)-(2) bekezdései szerint a földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le. Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárás során minden esetben helyszíni szemle alapján dönt. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok az állásfoglalásukat a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvbe is foglalhatják. A Tfvt. 8. § (1) bekezdése szerint, ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A Tfvt. 8. § (2) bekezdés szerint a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. 2011. június 8. napján a Lavinamix Építő Kft. beadvánnyal fordult a Földhivatalhoz, amelyben a 10.232- 3/2011. számon kiadott szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálatát kérte. Az eljárást ismételten áttekintette és megállapította, hogy az alapeljárásban a 10.550/2008. számú szakhatósági állásfoglalásban már hozzájárulását adta a jelen eljárás tárgyát képező ingatlanokra. A másodfokú eljárásban a Pest Megyei Földhivatal Földvédelmi és Földértékelési Osztálya a 10.892-2/2009. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában helybenhagyta a 10.550/2008. számú szakhatósági állásfoglalást azzal a kikötéssel, hogy a termőföld igénybevételére a dokumentáció szerint 43 éves időtartam alatt kizárólag ütemezetten, a tényleges igényeknek megfelelően kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy a jelen eljárásban érintett ingatlanokra vonatkozóan az alapeljárásban hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást adott ki a fenti területeket érintő előzetes környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz, és a Pest Megyei Földhivatal ezt a döntést a fellebbezési eljárásban helyben hagyta, tekintettel továbbá arra, hogy jelen eljárás nem új kérelemre indult új eljárás, hanem az eredeti kérelem alapján indult eljárásban elrendelt megismételt eljárás, módosította a 10.232-3/2011. számon kiadott szakhatósági állásfoglalást, és a rendelkező részben foglaltak szerint hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást adott. Hatáskörét és illetékességét a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése-és (2) bekezdésének b) pontja, 2. (1) bekezdése 3. (4) bekezdése és melléklete állapítja meg. A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 450/1002/1/2011. számon megállapította, hogy a csökkentett területen nyilvántartott régészeti lelőhely nem található. A Felügyelőség a Rendelet 9. §-a szerinti közmeghallgatást a megismételt eljárásban újra nem tartotta meg. Arra 2008. március 20. napján került sor. A közmeghallgatáson megjelentek az eljárással kapcsolatban kérdéseket tettek fel, melyekre a Felügyelőség megválaszolt. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készült.
12
A tervezett tevékenységgel kapcsolatban a Felügyelőség a benyújtott módosított dokumentáció alapján az alábbi megállapításokat teszi: A bányavállalkozó a tervezett bányaterület művelését a jelenleg „Ócsa II. – kavics, homok” védnevű bánya kitermelhető vagyonának kimerülését követően tervezi a tevékenység és a munkagépek fokozatos áttelepítésével. Az „Ócsa II. – kavics, homok” védnevű bánya bányászati jogosultja szintén a Kérelmező, annak művelésére KTVF: 675718/2011. számon környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. A tervezett bányatelek 28,6178 ha nagyságú, kizárólag mezőgazdasági művelés alatt álló területet érint, mely az előzetes vizsgálatban szereplő 106,7 ha-ról csökkent le. A Kérelmező éves szinten 550 000 m3 homok, kavics termelést tervez, a várható 8 éves bányaüzemi működés alatt. Az utolsó évben már teljes egészében a rekultivációs feladatok befejezését tervezik végezni. A tervezett bányatelek Pest megyében Ócsa község közigazgatási területén helyezkedik el. A terület észak-keleti oldalát a Duna-Tisza-csatorna határolja, dél-keletre a különálló osztályozómű és a jelenleg üzemelő „Ócsa II. – kavics, homok” védnevű bánya fekszik. A tervezett bányatelek délnyugati határát az ott húzódó szénhidrogén vezeték védőpillérét figyelembe véve alakították ki, gyakorlatilag a letermelési határ a védőpillérig tart. Északnyugaton a tervezett bányatelek mezőgazdasági művelésű parcellákkal határos. A bányaüzem működéséhez szükséges gépek és berendezések a terület szomszédságában üzemelő „Ócsa II. – kavics, homok” védnevű bányaüzemben jelenleg is rendelkezésre állnak. Az adminisztrációs feladatokat a szomszédos osztályozó területén kívánják megoldani, a szükséges infrastrukturális feltételeket is ott teremtik meg, így a tervezett bányatelken a bányaművelés során nem alakítanak ki épületet, hídmérleget. A mobil gépek, berendezések karbantartását szervizben végzik. A helyhez kötött berendezések javítása, karbantartása a helyszínen történik. Felszín alatti víz védelme szempontjából: Ócsa Város külterületén tervezett bányászati tevékenység területe szennyeződés érzékenységi besorolása alapján, felszín alatti vizek állapota szempontjából olyan érzékenynek minősített térségbe esik a favR. 7. §-a és a 2. számú melléklete szerint, valamint a 7. § (4) bekezdésében meghatározott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján, ahol számos, nagy területű, a talajvíz fedőrétegének eltávolításával létrehozott bányató, illetve jelenleg is működő homok- és kavicsbánya található. A favR. 10. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerint a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15. § (1) bekezdése szerint a felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. A dokumentációban bemutatott hidrodinamikai modell eredményei szerint a kialakítandó tó depressziós tölcsére nem keresztezi a Duna-Tisza-csatornát, így a vízleszívó hatás nem terjed át az Ócsai Tájvédelmi Körzet területére, ám a területtől nyugatra található bányatavak hatásával összeadódva a depressziós tölcsér kiterjedése a Duna-Tiszacsatornával ellentétes irányban eléri a 950 m-t, míg a kitermelés megszűntével visszamaradó tavak vízfelszín párolgásából adódó 15 cm-es vízszintváltozás értéke ebből 830 m kiterjedést ér el.
13
A tervezett bányatelek területén vízkivételt és üzemanyag tárolást nem végeznek. A területen csak a humuszos talajréteg és a fedőmeddő lefejtést végző gépcsoport gázolajüzemű. Ezek a gépek mobilak, nem a munkaterületen tankolnak. A nem mobil gépek üzemanyag feltöltésére az üzemanyagot tartálykocsival szállítják a helyszínre szükség szerint. A feltöltésnél automata adagoló pisztoly és felfogó tálca vagy felszívató anyag alkalmazásával akadályozzák meg az üzemanyag talajra való kerülését. A szomszédos „Ócsa II. – kavics, homok” védnevű bányatelekhez 2 db. figyelőkút került kialakításra, melyre a Felügyelőség KTVF: 37238-1/2008. számon adott vízjogi üzemeltetési engedélyt. A VK1 jelű figyelőkút a Duna-Tisza-csatorna közvetlen közelében az Ócsa II. bányató és a Duna-Tisza-csatorna közt, míg a VK2 jelű figyelőkút távolabb, a Szittyó-csatorna közelében helyezték el. A meglévő monitoring rendszert további figyelőkutakkal ki kell egészíteni, tekintettel arra, hogy az a meglévő „Ócsa II. – kavics, homok” védnevű bányatelek távolhatásának mérésére, a háttérből érkező vízutánpótlás ellenőrzésére lett kialakítva. Felszíni víz védelme szempontjából: A tervezett bányatelek a Duna-Tisza-csatorna és a Szittyó-csatorna közt helyezkedik el. A Duna Tisza csatorna tengelyétől számított 70 m-es, illetve a bányatelek nyugati frontjával párhuzamosan futó gázvezeték tengelyétől számított 28 m-es védősáv is biztosított. A kitermelés, feldolgozás, rakodás és szállítás nyitott, burkolatmentes területen történik. A csapadékvíz gyűjtésére, elvezetésére és tisztítására műtárgyak nem kerültek kialakításra, a csapadék a talajba elszivárog. A munkavállalók tisztálkodási lehetőségét, a jelenlegi gyakorlatot folytatva, a szomszédos osztályozómű területén tartályos vízzel biztosítják. A területen dolgozók részére a bánya területére zárt rendszerű kémiai űrszék kerül kihelyezésre, melynek igény szerinti (de legalább heti egyszeri) ürítéséről gondoskodnak. A Felügyelőség az előírásait a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, valamint a vízgazdálkodás hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet figyelembevétel adta meg. Zaj és levegővédelmi szempontból: A bányaüzemhez külső szállítási tevékenység nem kapcsolódik. A kitermelt nyersanyagot gumihevederes szállítószalaggal a szomszédos osztályozóra szállítják. Az osztályozómű kiszállítási útvonala megegyezik a jelenleg üzemelő „Ócsa II. – kavics, homok” védnevű bánya kiszállítási útvonalával. A tervezési terület a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 1. számú légszennyezettségi agglomerációba (Budapest és környéke) tartozik. A levegő porral történő terhelése a kitermelés, osztályozás, deponálás és szállítás során várható. A Felügyelőség a levegőtisztaság-védelmi előírásokat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján tette. A bánya zajvédelmi hatásterületén zajtól védendő épület, terület nem található. A bányatelek és a tervezett bővítés területe zajvédelmi szempontból „gazdasági terület és különleges terület” területi funkcióba sorolható. A bányából történő szállítás okozta forgalomnövekedés a jelenlegi közlekedésből származó zajterhelést számottevően nem emeli. A bánya területén osztályozó nem működik. A szomszédos területen működő
14
osztályozóba szállítják a kitermelt haszonanyagot, tehát a bánya területén az osztályozáshoz köthető zajterhelés nem jelentkezik. Az „Ócsa II. – kavics, homok” védnevű bányatelken folytatott tevékenységből származó zaj jelenleg sem okoz határérték túllépést, a jelen bánya megnyitását követően sem fog észrevehetően változni a közvetlen hatásterület zajterhelése. A tervezett bánya megvalósítása után a tevékenységétől és a telepítésre kerülő zajforrásoktól származó zajkibocsátás a vonatkozó előírásoknak megfelel. Hulladékgazdálkodási szempontból: A bányatelken nem kívánnak irodát, vagy egyéb épületet kialakítani. Az adminisztratív és szociális helységeket a szomszédos „Ócsa II. – kavics, homok” védnevű bánya területén alakították ki, ezért a területen sem szilárd, sem folyékony kommunális hulladék nem keletkezik. Kavicsbánya üzemelés során általában keletkezhet fáradt olaj, olajos rongy, melyek veszélyes hulladékok. Nem üzemszerű működés során - olaj vagy üzemanyag elcsurgás, csepegés, kiömlés esetén - olajos fűrészpor, olajos homok, olajjal szennyezett föld egyéb olajjal szennyezett anyagok keletkezhet. A telepen üzemszerűen nem keletkezik veszélyes hulladék, mivel karbantartási javítási tevékenységet nem folytatnak. Havária esetekre felkészülve munkahelyi gyűjtőhelyet alakítanak ki. Természetvédelmi szempontból: A tervezett bánya területe nem része a Tvt. alapján országosan védett, a Tvt. 23. § (2) alapján védett (ex-lege), az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózatnak, valamint nem része az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben megjelent országos ökológiai hálózatnak, továbbá barlangvédelmi zónát nem érint. A nem értékesíthető kőzetet, ásványi anyagot a bányavállalkozó depóniákban tárolja és a rekultiváció során felhasználja, maradék nélkül, a tájba illő módon elhelyezi. A rekultiváció során a kialakult bányató sarkait lekerekítik, ahol feltöltéssel egy-egy nagyobb sekély vizes területet, tocsogókat alakítanak ki. E területek felszínét mélyedések és magasabb térszínek váltakozásával egyenetlenné teszik, annak érdekében, hogy nagy- és kisvizek esetén egyaránt legyenek száraz és vizes foltok a területen. A mélyedésekben hosszabb ideig megmaradó egymástól független, kis kiterjedésű vízfelületek jönnek létre, melyek alkalmasak kétéltű szaporodó helynek. Ezeken a részeken mocsári vegetáció, füzes állomány kialakulása várható, illetve növény telepítéssel kialakulása elősegíthető. A tocsogókat egy 15 m mélységben 1 m szintkülönbséget egyenletes lejtési szögű alacsony vízborítású sáv követi, mely biztosítja a kisvizes terület megmaradását a nyári vízszintcsökkenés idején is. A tó É- és D-i partvonalát úgy kívánják kialakítani, hogy kisebb nagyobb öblök jöjjenek létre, így az öblök belső részén lassabban mélyülő partszakaszok alakulnak ki, ahol a sekélyebb vízszintnek köszönhetően nádas jöhet létre, melyhez a tocsogók nádas, füzes területe, majd a parti bokros, fás erdősáv kapcsolódhat. A Tvt. 20. § (1) bekezdése előírja, hogy a felhagyott bányaterületen a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni, és – ha lehetséges – természetszerű állapotot kell kialakítani. Felhívom a figyelmet, hogy Tvt. ide vonatkozó rendelkezései a következők:
15
7. § (2) c) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: a területfelhasználás, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére 9. § (1) A vadon élő szervezetek igénybevételével és terhelésével járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni. 18. § (1) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. 20. § (1) A bányászati tevékenységet a természeti területek lehető legkisebb mértékű igénybevételével kell folytatni. A felhagyott bányaterületen a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni, és - ha lehetséges – természetszerű állapotot kell kialakítani. 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. * Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott tevékenység végzésére jogosít. A Felügyelőség a Rendelet 10. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 25. §. (3) bekezdése szerint üzleti titokként kell kezelni a kutatási jog jogosultja által a kutatási zárójelentésben és egyéb módon szolgáltatott adatokat a jogosultság időtartama alatt, valamint a bányavállalkozó által a kutatási zárójelentésben, készletszámítási jelentésben és egyéb módon szolgáltatott adatokat a bányabezárási terv (42. §) jóváhagyásáig, bányatelek-megállapítás, illetőleg geotermikus védőidom kijelölés hiányában a kutatási zárójelentés elfogadását, illetőleg egyéb esetben az adatszolgáltatási kötelezettség keletkezését követő egy évig. Nem tartozik az üzleti titok körébe az elvégzett kutatások helyére és a kutatási adatok birtokosára vonatkozó információ. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely üzleti titkot képez. Az engedély érvényességi ideje a Rendelet 11. §-a alapján került megállapításra. A környezetvédelmi engedély érvényességének meghosszabbításáról a Rendelet 11. § (3) bekezdése rendelkezik. Az eljárás díja a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. mellékletének II/2. pontja alapján került megállapításra, melyet a Kérelmező az alapeljárásban megfizetett. Az új eljárásban igazgatási szolgáltatási díj nem került megállapításra. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése alapján - tekintettel a Ket. 80. § (4) bekezdésére - hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu), valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Rendelet 10. § (3) bekezdésére figyelemmel megküldi az eljárásban részt vett Ócsa Város Jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő 8 napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyz a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról.
16
A szakhatóságok állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példánya az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldésre kerül. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A Felügyelőség jelen döntést a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KÖM rendelet alapján nyilvántartásba vette. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkkal kapcsolatban a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy arra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. július 11.
Dolla Eszter s. k. igazgató
Kapják: Ügyintézői utasítás szerint.
17
