KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.:

KTVF: 8630-8/2011.

Előadó:

Szigetvári Katalin

Tárgy:

A Hont - Parassapuszta területén tervezett 20 kV-os szabadvezeték és földkábel létesítésének és bontásának előzetes vizsgálati eljárása Hiv. szám: Melléklet: -

HATÁROZAT Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. (1132 Budapest, Váci út 72-74.; továbbiakban: Környezethasználó) kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálat után megállapítom, hogy a Hont-Parassapuszta 20 kV-os területén tervezett 20 kV-os szabadvezeték és földkábel létesítésének és bontásának jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott jogerős engedély birtokában kezdhető meg. I. A TEVÉKENYSÉGET JELLEMZŐ ADATOK Tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: A beruházás célja a nevezett gerincvezeték Hont és Parassapuszta közötti szakaszának korszerűsítése. A jelenleg a Nagy-hegyet megkerülő 3600 fm hosszúságú, részben nemzeti parki területen húzódó vezetékszakasz elbontásra kerül, helyette a 2. sz. főút melletti nyomvonalra helyeznék át az érintett vezeték szakaszt. A tervezett beruházás célja kettős: az átépítés egyszerre szolgálja a villamos infrastruktúra korszerűsítését és természetvédelmi célokat is. Az új nyomvonallal egyben egy természetvédelmi szempontból értékes területről egy értéktelenebb területre történik az áthelyezés, ahol egyben a műszaki karbantartás is zöld károkozás nélkül oldható meg. Tervezett nyomvonal: A tervezett új nyomvonal 082/11 hrsz.-en tervezett T12 oszlopról indul, keresztezi a 2. sz. főutat és a kerékpárút jobb oldala mentén halad a 611/5 hrsz. ingatlanig, földkábellel keresztezi a 2. sz. utat és az út bal oldala mentén lévő járda alatt fut be az M2 portál oszlophoz. A létesítmény befejezett állapotban nem igényel tartós területhasználatot. Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

Főbb műszaki adatok: − Tervezett 20 kV-os leágazás hossza:

− 935 m

− Bontandó 20 kV-os leágazás hossza:

− 3606 m

− Üzemi feszültség:

− 20 kV − B 14/4; B14/28; V12/35,5 összesen 11 db − B12-400, BB12-1350, V12-2500 összesen 34 db − OK-2-fF

− Tervezett tartóoszlopok: − Bontandó tartóoszlopok: − Oszlopkapcsoló: − Vezeték keresztmetszete:

− 3x95mm² AASC − NA2XS(F)2Y 3x1x150 RM/25 12/20 kV

− Tervezett kábel:

Tervezett madárvédelem: Szabadvezetékes hálózaton végzendő munka esetében a madarak védelméről szóló irányelvek betartása kötelező. Új hálózatok létesítése és rekonstrukciós munkák ütemezésekor fokozott figyelemmel kell lenni a gólyák által lakott vezetékszakaszokra. II. FIGYELEMBE VEENDŐ SZEMPONTOK AZ ENGEDÉLYES TERVEK KÉSZÍTÉSEKOR: Táj- és természetvédelmi szempontból: - A tárgyban nevezett szabadvezeték hálózat építése során a föld feletti létesítményeket madárvédelmi szempontból teljesen biztonságossá kell tenni, vagyis olyan műszaki megoldást kell találni, hogy a létesítményekre leszálló esetleg fészkelő madarakat sérülés és/vagy áramütés ne érje, ezért minden tartóoszlopot valamilyen típusú támszigetelő rendszerrel (pl.: ENSTO, Megawatt MBR1 stb.) szigetelni kell. - A tervezett oszloptranszformátoron és oszlopkapcsolón minden vezetékátkötést burkolni kell. Az OTR állomás készülékei a szabadvezeték csatlakozási oldalán kell, hogy legyenek, alulról kapcsolódva a szabadvezetékhez. A szigetelőláncok hossza legalább 60 cm legyen. - A nem szigetelhető oszlopkapcsolók felett madárkiülőket kell kialakítani. A madárkiülők szélessége és magassága úgy határozandó meg, hogy azon ülve, onnan felrepülve, egy 2 méter szárnyfesztávolságú madár a szigeteletlen vezetékeket ne érinthesse. - Amennyiben a beruházás lakott fehér gólya fészket érint, úgy a kivitelezés előtt értesíteni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot (továbbiakban: Igazgatóság), nem lakott fészek esetén a fészket és/vagy fészektartót az új oszlopra is fel kell helyezni. - A munkálatok során kizárólag a meglévő utak használhatóak felvonuló útvonalnak. A munkálatok nem károsíthatnak, pusztíthatnak fokozottan védett vagy védett állat- és növényfajt. - A munkálatok kivitelezését száraz vagy fagyott talajon augusztus-február közötti időszakban kell megtenni. - A 2. sz. úttal és kerékpárút nyomvonalával párhuzamosan futó földkábel létesítésekor a kerékpárút töltésének lábánál maximum 2 méteres sáv vehető igénybe a kivitelezés során, mely területen kívüli területet igénybe venni semmilyen célra (pl. depóniahely, munkaterület, közlekedési vagy raktározási terület) nem lehet. Amennyiben ezen területsávban munkagéppel a kivitelezés nem megvalósítható, kézi erővel történő kivitelezés szükséges.

2

III. AZ ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ ALAPJÁN ELŐRE LÁTHATÓ FELTÉTELEK: Hulladékgazdálkodási szempontból: - A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. - A kivitelezés során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró szelektív módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. - A keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabály előírása szerint végzendő. IV. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK: Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: A szakhatóság az alábbi feltétellel járult hozzá a beruházáshoz: -

Az építési munkálatok alkalmával a területen keletkező települési hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról, és a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, ártalmatlanításáról gondoskodni kell.

Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000 Ft, amelyet a Környezethasználó lerótt. Jelen döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) három példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, amit a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS

A Környezethasználó megbízásából az ELMŰ SZOLG Elektromos Műszaki Szolgáltató Kft. (2100 Gödöllő, Repülőtéri út 11.; a továbbiakban: Tervező) előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett Rétság-Drégelypalánk 20 kV-os gerincvezeték Hont és Parassapuszta közötti szakaszának átépítéséhez, a PROFESS Környezetbiztonsági Programiroda Kft. (1042 Budapest, Árpád út 21.) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtásával. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 3. számú mellékletének 75. pontjában szerepel, azaz az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Környezethasználó a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség a tervdokumentációt átvizsgálva megállapította, hogy az érintett eupai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területre és élővilágra gyakorolt várható hatásokra nem kellő részletességgel tér ki, így hiánypótlás keretében az 3

európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Natura kr.) 14. mellékletében előírt tartalommal a Natura hatásbecslési dokumentáció benyújtását kérte, melynek a Környezethasználó eleget tett. A Felügyelőség belföldi jogsegély keretében megkereste az Igazgatóságot arra vonatkozóan, hogy a tárgyi 20 kV-os szabadvezeték létesítése és bontása természetvédelmi szempontok alapján miyen feltételekkel végezhető. Az Igazgatóság 1443/1/2011. ügyiratszámú tájékoztatásban meghatározta a tervezett beruházással kapcsolatos természetvédelmi szempontú javaslatait, melyek a rendelkező részben beépítésre kerültek. Az Igazgatóság a benyújtott dokumentáció alapján a környezeti hatásvizsgálat készítését nem tartotta szükségesnek. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdése értelmében - az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg - a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat - közhírré tétel céljából - megküldte a tervezett tevékenység telepítési helye szerinti Patak – Puszaberki – Hont Községek Körjegyzőjének. A Felügyelőség – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságot. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 1587-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötéssel járult hozzá a beruházáshoz. A szakhatóság hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /1072 Budapest, Nagydiófa u. 11/ a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján 2011. 04. 12-én kelt, KTVF: 8630-3/2011. iktatószámú levele mellékleteként megküldte hatóságunkhoz az ELMŰ SZOLG Elektromos Műszaki Szolgáltató Kft. (2100 Gödöllő, Repülőtéri út 11.) megbízásából a PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. (1042 Budapest, Árpád út 21.) által készített Rétság-Drégelypalánk 2 kV-os gerincvezeték Hont – Parassapusza közötti szakaszának átépítése előzetes vizsgálati dokumentációját közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás céljából. A tervezett tevékenység célja a Rétság-Drégelypalánk 20 kV-os gerincvezeték Hont és Parassapuszta közötti szakaszának korszerűsítése. Kikötéseimet a következő jogszabályi előírások alapján tettem meg: Az építési munkálatok alkalmával a területen keletkező települési hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról a 213/2011. (XI. 14.) Korm. rendelet 1.§ a) pontja, a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 1.§ c) pontja alapján kell gondoskodni. A tervezett beruházás környezetre gyakorolt hatása a rendelkező részben szereplő kikötések megtartása mellett közegészségügyi szempontból nem jelentős. Fentiekre tekintettel szakhatósági hozzájárulásomat a rendelkező részben foglalt feltételekkel közegészségügyi szempontból megadtam. 4

Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján biztosított hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott illetékességi körömben hoztam meg. A szakhatósági állásfoglalás alapjául a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (6) bekezdése, valamint 72.§ (1) bekezdése szolgálnak.” Patak – Puszaberki – Hont Körjegyzője 13/2011/9. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a vonatkozó iratokba való betekintési lehetőség módjáról. A Felügyelőséghez a Rendelet 3. § (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan – a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl – a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Vízvédelmi szempontból: A tervezési terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny, illetve érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A kiviteli munkák az oszlopalapok környezetében elhanyagolhatóak, lokális jellegűek, a felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A tervezett tevékenység, bontás és vezeték építése, üzemeltetése vízhasználatot nem igényel, szennyvíz nem keletkezik. A terület vízgazdálkodására nincs hatással. A tervezett létesítmény építésével, üzemeltetésével, esetleges felhagyásával kapcsolatban a felszíni vizek állapotának veszélyeztetése nem várható. Felszíni vízvédelmi szempontból külön előírás nem szükséges. A tervezett beruházás során a talajt érő átmeneti károsodás kisebb rekultivációval és a növényzet regenerálódási képességével várhatóan rövid időn belül megszűnik. Levegő- és zajvédelmi szempontból:

5

A tervezett távvezeték telepítésének időszakában a légszennyező anyag kibocsátását döntően a területen dolgozó munkagépek, és a területre érkező szállítójárművek belső égésű motorjaiból távozó füstgáz jelenti. A területen az alapok kiásása során szilárd anyag (por) kerül a környezeti levegőbe. A telepítés során, a területen mozgó gépjárművek légszennyezése a háttérszennyezést kimutathatóan nem változtatja meg. A tervezett távvezeték üzemelése semmiféle légszennyező anyag kibocsátással nem jár. A tervezési területen végzett tevékenységből származó légszennyező anyag kibocsátás nem okoz határértéket meghaladó légszennyezettséget, bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem létesül, ezért az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban a hatályos jogszabályokban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírásokon túlmenő külön előírás nem indokolt. A távvezeték létesítésének időszakában a munkagépek okoznak időszakos környezeti zajhatást. A telepítéshez kapcsolódó munkákat kizárólag a nappali időszakban végzik. A légvezeték üzemeltetése környezeti zajhatással nem jár. A tervezett tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete csak az egyes oszlopok szűk környezetére korlátozódik, védendő területet vagy létesítményt nem érint. A vezetéképítés korlátozott időtartamú zajhatását kivéve zajvédelmi szempontból nem minősül jelentős környezethasználatnak. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során elsősorban papír, műanyag és fa csomagolási hulladékok, kommunális hulladékok, eseti jelleggel veszélyes hulladékok, olajjal szennyezett törlőkendők, festék- és lakkhulladékok, fémhulladékok, kábel hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építés során a keletkező hulladékokat fajta szerint szelektíven gyűjtik, hulladék a helyszínen nem marad. Az üzemelés során a javítási, karbantartási feladatokat szakszerviz fogja végezni. A felhagyás során elsősorban bontásból származó beton hulladékok, valamint fém és egyéb elektromos hulladékok keletkezése várható, melyek gyűjtéséről, további kezeléséről a Környezethasználó gondoskodik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelem: A tervezett beruházás érint a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI.20.) KTM rendelet alapján országos jelentőségű védett természeti területet, illetve a Natura kr. alapján a HUDI20008 jelű Börzsöny nevű és HUDI20026 jelű Ipoly-völgy nevű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési, illetve a HUDI10002 jelű Börzsöny és Visegrádi-hegység nevű és HUDI10008 jelű Ipoly völgye nevű különleges madárvédelmi területeket (Natura 2000). A benyújtott dokumentáció alapján a tervezett földkábel az Ipoly árterét érinti, a meglévő légvezeték pedig többségében az István-patak mentén húzódik, vagyis vizes élőhelyet érint. Annak érdekében, hogy a légvezeték bontási, illetve a földkábel építési munkálatai mellett a természeti értékek hosszú távú megőrzése biztosítható legyen a rendelkező részben meghatározott időbeli és térbeli korlátozásokat rendeltem el. Az oszlopok létesítése nem jár a természetes növénytakaró károsodásával, az állatvilág számára a telepítési munkálatok átmeneti zavarást jelentenek. A védett természeti területen lévő légvezeték bontása táj- és természetvédelmi szempontból kedvező. Egy távvezeték mindig hangsúlyos tájképi elemként jelenik meg, de a vizsgált terület jelenlegi létesítményei mellett a beruházás a természetes táj képét nem fogja olyan mértékben megváltoztatni, amely a létesítést kizárná. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges.

6

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 17. § (1) bekezdésének megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek, és területek kíméletével kell végezni. A létesíteni kívánt nyomvonalon védett madárfajok előfordulnak, ezért a Tvt. 7. § (5) bekezdése szerint („elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik”), az előzetes dokumentációban, valamint a természetvédelmi előírásban foglaltaknak megfelelően a madarak áramütés elleni védeleméről gondoskodni kell. A burkolt vezeték és szigetelő elemek alkalmazása garantálja az áramütés elleni védelmet. A dokumentáció szerinti létesítés az előírások betartásával természetvédelmi érdekeket nem sért. * A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. § (2) bekezdése, a Rendelet 5. § (2) bekezdés dc) pontja és a Ket. 33. § értelmében - a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdéseire figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A tervezett villamos energia-hálózat kiépítéséhez vezetékjogi engedély szükséges. A vezetékjogi engedélyezési eljárás lefolytatására a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága rendelkezik hatáskörrel. A termőföld más célú hasznosítására irányuló engedélyezi eljárás lefolytatására az illetékes megyei kormányhivatal körzeti földhivatala, az erdőterület rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételi engedélyezési eljárás lefolytatására az illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága rendelkezik hatáskörrel. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A tevékenység során bekövetkező rendkívüli eseményről telefonon azonnal, írásban 24 órán belül a Felügyelőséget értesíteni kell. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, az erről szóló részletes leírással meg kell keresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkkal kapcsolatban a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy arra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. * A határozatot a Felügyelőség a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A

7

jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldöm. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet 2. § szerint jelen határozat környezetvédelmi hatósági nyilvántartásba vételéről intézkedem. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. Az igazgatási és szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 1. melléklet I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra, melyet a Környezethasználó megfizetett. A fellebbezési eljárás díjának mértékét Díjr. 2. § (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a Korm. rendelet állapítja meg. Jelen döntés – fellebbezés hiányában, külön értesítés nélkül – a fellebbezési határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. szeptember 26.

Dolla Eszter igazgató megbízásából:

Varga István s. k. irodavezető

Kapják: ügyintézői utasítás szerint.

8