KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 4528-10/2011.
Tárgy: Az OLÍVIA Kft. által, az Ócsa 0122 hrsz.-ú ingatlanon tervezett hígtrágyás nyúlhizlalótelep létesítésének előzetes vizsgálati eljárása
Előadó:
Gaál Ottó dr. Szombati Zoltán Benke Boglárka Borbély Levente Némethné Fikó Krisztina Halász Péter
H A T Á R O Z A T
Az OLÍVIA Élelmiszerfeldolgozó Korlátolt Felelősségű Társaság (6050 Lajosmizse, Mizse u. 94., Cg.03-09-100566; a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából Balogh Bálint (7512 Mike, Hunyadi u. 19.; a továbbiakban: Képviselő) kérelmére megindított előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy az Ócsa 0122 hrsz. alatti ingatlanon tervezett hígtrágyás nyúlhizlaló telep létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A fentiekkel egyidejűleg megállapítom, hogy a tevékenység jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély, majd az ezek alapján elkészült létesítményre vonatkozó jogerős használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. A tevékenység folytatásához szükséges a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság hígtrágya kihelyezésére vonatkozó engedélye is. Az építési engedélyhez, és a használatbavételi engedélyhez szükséges a KözépDuna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) szakhatósági állásfoglalása is.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
I. A tevékenységet jellemző adatok Ócsa 0122 hrsz. alatti ingatlan
1. A tevékenység helye:
2. A tevékenység helye szerinti ingatlan tulajdonosa: Raland Kft. (6050 Lajosmizse, Mizse u. 94.) hígtrágyás nyúlhizlaló telep létesítése
3. A tervezett beruházás célja:
4. A tervezett létesítmény, a tevékenység rövid ismertetése: A Kérelmező az Ócsa 0122 hrsz.-ú külterületi ingatlan területén hígtrágyás nyúlhizlaló telep létesítését tervezi, ahol jelenleg korábbi állattartó tevékenységből származó, bontásra váró istállók találhatóak. A beruházással nagyüzemi méretű vágónyúl istállók kerülnek kialakításra. A tervezett tevékenység vágónyúl nagy-létszámú előállítása, korszerű nagyüzemi technológiával. Jelenleg a Kérelmező érdekeltségébe tartozó más településeken található telepeken és a létesítendő tárgyi nyúlhizlaló telepen termelt állomány a továbbiakban a Kérelmező Lajosmizsén üzemelő nyúl-feldolgozó üzemének alapanyag-ellátását biztosítja majd. A meglévő állattartó épületek elbontásra kerülnek, helyükre 12 db új, hígtrágyás technológiával működő istálló, hígtrágyatároló csurgalék-gyűjtővel, tüzivíztározó, valamint egyéb kiszolgáló létesítmények kerülnek megvalósításra. A vízellátás saját fúrt kútból valósul meg. A telephelyre tervezett létesítmények: • • • • • • •
12 db, egyenként 2 teremből álló, összesen 12 x 2040 ketrecet tartalmazó istálló, 1 db 3000 m3 kapacítású hígtrágyatároló, 1 db 100 m3 kapacítású csurgalékgyűjtő akna, 1 db szociális épület, 25 m3-es kommunális szennyvíz aknával, 1 db fúrt kút és agroglóbusz, állathulla tároló boncoló helyiséggel és veszélyes hulladék tárolóval, 1 db 10 m3-es csurgalék-gyűjtő aknával, úthálózat.
A tervezett telep állatférőhelyei: 1-8. istálló: 8 000 db anyanyúl + 56 000 db hízónyúl, 9-12. istálló: 6 000 db tenyész-növendék nyúl (11 hetestől 22 hetes korig). Az állattartó telep tervezett kapacitása évente 416 000 db hízónyúl, ami 2080 számosállatnak felel meg. A képződő hígtrágya mennyisége várhatóan: ~6 000 m3/év A Kérelmező a tervezett telephelyén képződő nagy mennyiségű nyúl-hígtrágyát a földtulajdonosokkal történő megállapodás és befogadó nyilatkozatok alapján, mezőgazdasági szántóterületeken kívánja elhelyezni. A trágya kiszállítása gépesítetten történhet, teljesen zárt rendszerben. A hígtrágya zárt járművel szállítható el talajerőutánpótlásra.
2
II. Környezetvédelmi előírások 1. Hulladékgazdálkodási szempontból: 1.1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 1.2. A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. 1.3. A telephelyen tervezett hulladékhasznosítási tevékenységet érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezet végezheti, amennyiben a tevékenységre külső vállalkozót szerződtetnek. 1.4. A keletkező veszélyes hulladékok kezelésénél a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) előírásait be kell tartani. 1.5. A bontás-építés során kitermelt földet szennyezettsége esetén be kell sorolni a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet (a továbbiakban: 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet) szerint. 1.6. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtéséről, nyilvántartásáról és a Felügyelőségnek történő bejelentési kötelezettség teljesítéséről gondoskodni kell a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (XI. 18.) Korm. rendelet) előírásai szerint. 1.7. A létesítés során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben (a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet) előírtakat. Az építési engedély kérelemben be kell mutatni a keletkező építési és bontási hulladékokat, EWC kódszám, megnevezés, mennyiség és azokra tervezett hulladékkezelő szervezetek tekintetében (építési hulladék terv és nyilvántartó lap, a keletkezett építési-bontási hulladékok szakszerű elszállíttatásának igazolása, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolása, továbbá a majdani üzemelés során keletkező hulladékok elszállítására kötött szerződések másolata). 1.8. A hígtrágya kihelyezésre vonatkozó engedélyezési eljárásról a Felügyelőséget tájékoztatni kell, az alábbiak szerint: a) A tevékenység megkezdéséről a Felügyelőséget telefonon haladéktalanul, írásban 24 órán belül tájékoztatni kell. b) A hígtrágya kihelyezésre vonatkozó Felügyelőségre be kell nyújtani.
engedélykérelem
másolatát
a
Benyújtási határidő: a kérelem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb az üzemelés megkezdésétől számított egy éven belül. c) A hígtrágya kihelyezésre vonatkozó engedély másolatát a Felügyelőségre be kell nyújtani. A hígtrágya kihelyezésre vonatkozó engedély másolatának benyújtási határideje: az engedély megszerzésétől számított öt napon belül. 3
2. Víz- és talajvédelmi szempontból: 2.1. A bontási munkák és a földmunkák végzése alatt esetlegesen tapasztalt vagy okozott talaj-, illetve talajvíz szennyeződés észlelése esetén a Felügyelőséget telefonon azonnal, írásban pedig 24 órán belül értesíteni kell. A szennyeződés eltávolításához szükséges környezetvédelmi intézkedéseket a Felügyelőség jóváhagyását követően haladéktalanul meg kell tenni. 2.2. Az építési, felvonulási területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása nem végezhető. 2.3. Az építési, terepfeltöltési munkák során felhasznált talaj, illetve töltőanyag talajmechanikai tulajdonságai mellett azok szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a földtani közeget és a felszín alatti vizeket nem károsítják. 2.4. A telephelyen folytatott tevékenység nem eredményezheti a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg - a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet) 1. és 2. számú melléklete szerinti komponensekre meghatározott - „B” szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. 2.5. A területen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön. 2.6. Az állattartás során keletkező trágyát, valamint az állattartó épületek takarító – és egyéb vizeit – a kommunális szennyvizektől elkülönítve, külön kialakított vízzáró, zárt tárolóban kell gyűjteni, vagy a trágyatárolóba kell vezetni. 2.7. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a favR. előírásai szerint tilos kockázatos anyag (nitrát, foszfát, ammónia), illetve kockázatos anyagot tartalmazó (trágya, hígtrágya), vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe. 2.8. Amennyiben a csapadékvíz szikkasztásra kerül, a csapadékvíz elvezetésének és elhelyezésének tervezése során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: a) Csak tiszta, illetve megfelelően előtisztított csapadékvíz szikkasztható el. b) A szikkasztó műtárgy talpszintje és a maximális talajvízszint között minimálisan 1,0 m távolságnak teljesülnie kell. c) A csapadékvíz szikkasztása nem okozhat környezetszennyezést. Szikkasztás következtében a talaj, illetve a talajvíz szennyezőanyag koncentrációja nem haladhatja meg a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg (B) szennyezettségi határértékét vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentrációt. d) A burkolt felületekre, parkolók területére hulló, esetlegesen szennyeződhető csapadékvizek szikkasztása, valamint a szikkasztó akna, szikkasztó árok, szikkasztó mező, drainblokk stb. befogadóval rendelkező tiszta csapadékvíz szikkasztása vízjogi engedélyköteles tevékenység. A csapadékvizek tervezett befogadójának (szikkasztó akna, szikkasztó árok, szikkasztó mező, drainblokk stb.) környezetében a favR. 13. § (5) bekezdése alapján a vízjogi engedélykérelem részeként elővizsgálatot kell végezni. e) Az elővizsgálati dokumentációt a favR. 4. számú melléklete szerinti formai és tartalmi követelményeknek megfelelően és az alapállapot vizsgálati eredmények 4
kiértékelésével együtt kell benyújtani a Felügyelőségre, legkésőbb a vízjogi létesítési engedélykérelem benyújtásáig. f)
Az elővizsgálati dokumentációban javaslatot kell tenni a monitoring tevékenységre.
g) Az elővizsgálat keretein belül a szikkasztással érintett területek alapállapot vizsgálatait el kell végezni talaj, illetve talajvíz vonatkozásában. h) Az alapállapot vizsgálatok során vizsgálandó komponensek talaj esetén: összes alifás szénhidrogén (TPH). i)
Az alapállapot vizsgálatok során vizsgálandó komponensek talajvíz esetén: általános vízkémiai paraméterek, összes alifás szénhidrogén (TPH).
j)
A mintavételezéseknél és a minták analitikai vizsgálatánál a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú mellékletének előírásai szerint kell eljárni.
k) A mintavételeket és a minőségvizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. l)
A mintavételi és a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket az alapállapot vizsgálati dokumentációhoz mellékelni kell.
2.9. A trágyatároló környezetére, valamint a hígtrágya kihelyezés területeire vonatkozóan talaj- és talajvíz monitoring tervet kell készíteni. A monitoring tervnek tartalmaznia kell a talajvízáramlásnak megfelelően tervezett monitoring pontok számát, helyét, kialakítását, üzemeltetési rendjét, vizsgált komponensek körét, gyakoriságát. A talaj- és talajvíz monitoring terv benyújtási határideje: az építési engedély iránti kérelem benyújtásáig. 2.10. A meglévő kútból kitermelhető vízre, és a vízilétesítményekre, − külön eljárásban − vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől a vízi létesítmények jelenlegi műszaki állapotát tükröző dokumentáció benyújtásával, valamint a vízigény és a vízhasználat megjelölésével a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben (a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet) meghatározott tartalmi és formai követelményeinek megfelelő dokumentációk benyújtásával. Vízjogi fennmaradási engedély-kérelem benyújtási határideje: a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig. 2.11. Amennyiben a meglévő kút műszaki állapota nem teszi lehetővé a további hasznosítását és víz kitermelését, abban az esetben a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996 (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1996 (V. 22.) Korm. rendelet) 13. §-a és 14. §-a alapján a további vízhasználatról le kell mondani, és kezdeményezni kell a Felügyelőségen a kút megszüntetését. Ehhez 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmi követelményeinek alapján egy, a tömedékelésre vonatkozó, a tervezett műszaki megoldás ismertetését tartalmazó vízjogi létesítési engedélykérelmet és engedélyezési tervet kell a Felügyelőségre benyújtani. A meglévő kút megszüntetéséhez kapcsolódó vízjogi létesítési engedély-kérelem benyújtási határideje: a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig. 2.12. Ha a telephely vízellátását a telephelyen belül újonnan fúrt kútból kívánják biztosítani, a vízellátásra szolgáló fúrt kút létesítése vízjogi létesítési engedély köteles, melynek engedélyeztetését a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletnek megfelelő tervdokumentáció benyújtásával és a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével külön eljárás keretében a Felügyelőségen le kell folytatni. Vízjogi létesítési engedély-kérelem benyújtási határideje: az építési engedély iránti kérelem benyújtásáig. 5
3. Zajvédelmi szempontból: 3.1. A létesítmény gépészeti berendezéseitől, parkolásból, áruszállításból, rakodásból származó együttes zaj nem haladhatja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. 3.2. A 0104/5 hrsz. alatti tanyaépület, és a szociális otthon védendő homlokzatai előtt a zajterhelési határértékek teljesülését az építési engedélyezési dokumentációban - a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerinti zajvédelmi munkarészben - számításokkal bizonyítani kell.
III. Szakhatósági előírások 1. Ócsa Város Önkormányzat állásfoglalásában tett kikötése:
Jegyzője
187-2/2011.
számú
szakhatósági
„A tevékenység során az egyes környezeti elemekre vonatkozó, a hatályos jogszabályokban rögzített határértékeket és előírásokat maradéktalanul be kell tartani, tekintettel Ócsa Város Önkormányzatának 16/2004. (XII. 2.) ÖK. rendeletének VII. fejezetében rögzített környezetvédelmi szabályaira is.” 2. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 1754-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései: „A létesítés során fellépő esetleges porszennyezést portalanítással (pl. locsolással) kell megelőzni. A foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást és zárt szennyvíztárolóhoz kapcsolódó szociális helyiségeket folyamatosan biztosítani kell. A telep vízellátását saját fúrt kútból kívánják biztosítani. Ez csak abban az esetben fogadható el, ha akkreditált laboratóriumi vizsgálattal igazolni tudják a kitermelt víz megfelelő minőségét.” 3. A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 954/7/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötése: „A nyúlhizlaló-telep közvetlen környezetében található erdőterületeken tilos bármilyen módszerrel hígtrágya elhelyezése, vagy szikkasztási művelet.” 4. A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi 22.2/52-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásban tett kikötései:
Igazgatóság
„A telepen keletkező hígtrágya termőföldön való elhelyezéséhez be kell szerezni a talajvédelmi hatóság engedélyét. Az engedélyt Igazgatóságunk a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet alapján kidolgozott talajvédelmi terv alapján adja ki, nitrátérzékeny területek esetében a környezetvédelmi szakhatóság bevonásával. A létesítmények kialakítása és működtetése során a környező termőföld-területek talajidegen anyagokkal nem szennyeződhetnek. Mezőgazdasági területeket is érintő havária esetén Igazgatóságunkat haladéktalanul értesíteni kell.” 6
* Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Kérelmező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, a Felügyelőséghez hat példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség.
INDOKOLÁS A Kérelmező megbízásából a Képviselő elkészítette, majd benyújtotta a Felügyelőségre az Ócsa 0122 hrsz.-ú ingatlanon tervezett hígtrágyás nyúlhizlaló telep létesítésének előzetes vizsgálati dokumentációját, amely alapján a Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti előzetes vizsgálati eljárást 2010. november 17. napján megindította. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 6. pontja – „Állattartó telep (ha nem tartozik az 1. mellékletbe) egyéb állatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállattól” – alapján a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Kérelmező a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. mellékletének I./49. pontja szerinti 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. Emellett a Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett létesítmény helye szerinti Ócsa Város Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen működő környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket, társadalmi szervezeteket. 7
A Felügyelőség a beérkezett kérelmet átvizsgálva megállapította, hogy a benyújtott dokumentáció tartalmazza a Rendelet 4. számú melléklete szerinti tartalmi követelményeket. A Felügyelőség megállapította továbbá, hogy országhatáron átterjedő hatásokkal nem kell számolni. A Felügyelőség megállapította, hogy a kérelem és a Képviselő által benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció nem egyértelmű az engedélyes és a kérelmező személyének tekintetében. A kérelem tartalmazta a Raland Kft. (6050 Lajosmizse, Mizse u. 94., a továbbiakban: Raland Kft.) és Patina Építő Zrt., valamint a Képviselő és a Patina Építő Zrt. közötti megbízásokat. A kérelemben azonban az Olívia Kft. szerepel, mint engedélyes fél, de tőle meghatalmazás a dokumentációban semmilyen formában nem volt található. A fentiek miatt a Felügyelőség a KTVF: 54559-1/2010. számú végzésében hiánypótlásra szólította fel a Képviselőt, melynek benyújtási határidejét 2010. december 15. napjában szabta meg. A Képviselő 2010. december 11. napján a hiánypótlásra vonatkozó kiegészítéseket, vagyis a megfelelő meghatalmazásokat, megbízási szerződéseket határidőn belül a Felügyelőség részére benyújtotta. Ezek mellett benyújtotta a Raland Kft. és a Kérelmező között létrejött bérleti szerződés egy másolati példányát, amely alapján a Raland Kft. a tevékenység helyszínéül szolgáló Ócsa 0122 hrsz.-ú ingatlant a Kérelmezőnek bérbe adta. Ezt követően a Felügyelőség KTVF: 54559-2/2010. számon a tényállás tisztázása keretében kiegészítő adatszolgáltatásra szólította fel a Képviselőt, ugyanis a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációból nem derült ki egyértelműen, hogy a tervezett tevékenység pontosan hol, mely helyrajzi számú ingatlanokon valósulna meg. Az engedélykérelem az Ócsa 0122 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozott, azonban a dokumentáció mellékletei alapján a Felügyelőség feltételezése szerint a tevékenység a szomszédos helyrajzi számú területeket a beruházás szempontjából egyaránt érintette volna. Ezen kívül a mellékletben található térképeken a helyrajzi számok nem voltak feltüntetve, vagy olvashatatlanok voltak. A tényállás tisztázásához szükséges adatok benyújtási határidejét a Felügyelőség 2011. január 16. napjában szabta meg. A Képviselő 2010. december 23. napján a tényállás tisztázására irányuló földhivatali térképmásolatot, az összevonási vázrajzot, valamint a hozzá tartozó földhivatali határozatot határidőn belül a Felügyelőség részére benyújtotta. A Felügyelőség a dokumentációt átvizsgálva megállapította, hogy a Képviselő által benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció zajvédelmi szempontból vizsgált fejezete nem felel meg a Rendelet 4. számú fejezetében előírtaknak, hiányos és a benne foglaltak nem tartalmazzák azokat az adatokat, amelyek alapján a beruházás környezeti zajra gyakorolt hatása megállapítható lenne. A fentiek miatt a Felügyelőség álláspontjának kialakításához a KTVF: 54559-3/2010. számú végzésében a tényállás tisztázása keretében kiegészítő dokumentáció benyújtására szólította fel a Képviselőt, melynek benyújtási határidejét 2011. január 29. napjában szabta meg. A Képviselő 2011. január 28. napján a tényállás tisztázására kiegészítő zajvédelmi dokumentációját határidőn belül a Felügyelőség részére benyújtotta. Ócsa Város Önkormányzat Jegyzője 2011. január 18. napján tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a vonatkozó iratokba való betekintési lehetőség módjáról. 8
A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Ócsa Város Önkormányzat Jegyzője 187-2/2011. számú a helyi környezetvédelemre kiterjedően a szakhatósági hozzájárulását a rendelkező részben foglalt kikötéssel megadta. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A szakhatósági állásfoglalás rendelkező részében tett feltétel adásának lehetőségét a Ket. 44. § (6) bekezdésének b) pontja biztosítja. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdése szerint a Kormány rendeletben állapítja meg a települési önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének részletes környezetvédelmi államigazgatási hatáskörét. Ócsa Városának nincs helyi – önkormányzati − önálló rendelete a környezet védelmével kapcsolatban. A környezet védelmével kapcsolatos előírásokat Ócsa Város Önkormányzatának a helyi építési szabályzatról szóló 16/2004. (XII.) ÖK. rendeletének VII. fejezete tartalmazza. Az említett előírások betartását rendelkezésem feltételeként előírtam. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 57. § (1) bekezdése szerint a természetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más jogszabályok rendelkezései alapján a miniszter, az államigazgatási szervek, valamint a jegyző, a fővárosban a főjegyző látják el. Azokat az ügytípusokat, amelyekben a települési jegyző természetvédelmi hatóságként jár el a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § és 16. § állapítja meg. Eszerint helyi jelentőségű védett természeti terület esetén jár el a jegyző természetvédelmi hatóságként a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott ügyekben. Tárgyi ingatlan nem áll helyi védettség alatt. Tájékoztatom, hogy a 0122 hrsz.-ú ingatlan „Gib-1” – ipari gazdasági építési övezetbe tartozik Ócsa Város hatályos Szabályozási Terve szerint.” Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a részükre megküldött előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 1754-3/2011. számon szakhatósági hozzájárulást a rendelkező részben foglalt kikötésekkel megadta. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 54559-8/2010. számú és Hatóságunknál 2011. január 13-án érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte az Ócsa, 0122 hrsz.-ú ingatlanra tervezett hígtrágyás nyúlhizlaló telep létesítésének előzetes vizsgálatához. A megkereséshez csatolt, a Balogh Bálint egyéni vállalkozó, okleveles környezetvédelmi szakmérnök (7512 Mike, Hunyadi u. 19.) által összeállított dokumentációt áttanulmányoztam, és megállapítottam, hogy az Olívia Kft. hígtrágyás nyúlhizlaló telepet kíván létesíteni az Ócsa 0122 hrsz.-ú ingatlanon. A rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy a telephez a legközelebbi lakóépület 1 000 méterre van, és az ingatlant minden irányban védelmi célú faültetvény övezi, így az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak megvalósulása esetén a hígtrágyás nyúlhizlaló telep létesítése közegészségügyi érdeket nem sért. A közegészségügyi hatóság részéről az engedély kiadásának jogszabályi akadálya nincsen, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Az ügyintézési határidő leteltének napja 2011. január 26. Szakhatósági állásfoglalásom kialakítására az ügyintézési határidőn belül került sor. 9
Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. Kikötéseimet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-a, a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 19. és 13. §-a, illetve az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 10. § (10) bekezdése alapján tettem meg.” A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a részükre megküldött előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 954/7/2011. számon szakhatósági hozzájárulását a rendelkező részben foglalt kikötéssel megadta. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (eljáró hatóság) a KTVF: 54559-9/2010. számú levelében a tárgyi ügyben szakhatósági állásfoglalás megadása ügyében eljárást kezdeményezett a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságnál. Mivel az eljáráshoz szükségessé vált a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 45/A. § (6) bekezdés alapján az eljárást kezdeményező ügyfél, az OLÍVIA Kft. (6050 Lajosmizse, Mizse u. 94.) hiánypótlási felszólítása, ennek Igazgatóságunk a 954/1/2011. számú végzésben eleget tett. Az eljáró hatóságot erről a 954/2/2011. számú levelemben tájékoztattam. Az Olívia Kft. az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 40/2010 (IV. 15.) FVM rendelet 2. § (3) bekezdésében foglalt szakhatósági közreműködési díjat befizette. A becsatolt dokumentumokból, egyeztetésekből megállapítható, hogy az Ócsa 0122 hrsz.-ú ingatlanon tervezett hígtrágyás nyúlhizlaló-telep nem érint olyan erdőterületet, amely az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatálya alá tartozik. Az egyeztetésre, hiánypótlásra megküldött anyagokból megállapításra került, hogy a trágyatároló és csurgalék-gyűjtő a nyúltelepen belül kerül elhelyezésre, nem az Ócsa 0121/6 hrsz.-ú, erdő művelési ágú területen. A fenti előzmények alapján azzal a feltétellel járult hozzá a hígtrágyás nyúlhizlaló telep létesítésének előzetes vizsgálati eljárásához hatóságunk, hogy a keletkező hígtrágya nem erdőterületen kerül elhelyezésre, illetve meg kell akadályozni, hogy ne jusson ki a környező erdőterületek talajára.” A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a részükre megküldött előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 22.2/52-2//2011. számon szakhatósági hozzájárulását a rendelkező részben foglalt kikötésekkel megadta. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az ócsai 0122 hrsz.-ú ingatlanon tervezett vágónyúl-telep előzetes vizsgálati eljárása kapcsán kérte Igazgatóságunk állásfoglalását a Balogh Bálint környezetvédelmi szakértő (7512 Mike, Hunyadi u. 19.) által kidolgozott dokumentáció alapján. A telepen keletkező hígtrágya mennyisége adott állatlétszámot figyelembe véve a technológia ismeretében irodalmi adatok alapján nagy pontossággal megbecsülhető, ugyanígy irodalmi adatok alapján kalkulálható az elhelyezésre szolgáló hozzávetőleges területnagyság is. A benyújtott tanulmány alapján az éves trágyamennyiség elhelyezéséhez szükséges terület becsült nagysága 389 ha, az előzetes szándéknyilatkozatokkal lefedett terület 478 ha, így a keletkező hígtrágya elhelyezése biztosítottnak tekinthető. Mindezzel együtt a keletkező hígtrágya elhelyezéséhez elegendő 10
termőterület konkrét nagysága csak a már működő telepen vett hígtrágya minták vizsgálati eredményei alapján adható meg. A talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a fenti feltételekkel megadom. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésének előírásai és a jogszabály 4. melléklete alapján adtam ki.” A Képviselő által összeállított előzetes vizsgálati dokumentációból nem derült ki egyértelműen a telephelyen tartandó állatok száma éves bontásban kifejezve, valamint ebből levezetendően a Rendelet 3. számú mellékletében meghatározott számosállat meghatározása is hiányzott. Továbbá a hígtrágya kihelyezés feltételeinek biztosítása csak az ingatlanok tulajdonosainak befogadó nyilatkozatai alapján állapítható meg, amely befogadó nyilatkozatokat az előzetes vizsgálati dokumentáció nem tartalmazta, ezért ezek pótlására a Felügyelőség KTVF: 4528-7/2011. számú végzésében a tényállás tisztázása keretében kiegészítő adatszolgáltatás benyújtására szólította fel a Képviselőt, melynek benyújtási határidejét 2011. május 20. napjában szabta meg. A Képviselő 2011. május 16. napján a kiegészítő adatokat és a hiteles befogadó nyilatkozatokat határidőn belül a Felügyelőség részére benyújtotta. A Képviselő által összeállított előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a telephely vízellátását az eredetileg a Fehérakác Mgtsz. liba törzstelepén létesített fúrt kútból fogják biztosítani. A rendelkezésre álló adatok alapján a víztermelő kutat, a vízellátó rendszert, az agroglóbuszt és ezáltal a vonatkozó üzemeltetési engedélyt nem tudta a Felügyelőség beazonosítani, a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációból nem derül ki egyértelműen, hogy a telephelyen található vízi létesítmények rendelkeznek-e érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Vízilétesítmények létesítése, valamint üzemeltetése minden esetben vízjogi engedély köteles tevékenység a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján. A Felügyelőség álláspontjának teljes és végleges kialakításához a fentiek miatt a szükséges kiegészítéseket KTVF: 4528-8/2011. számú végzésében a Képviselőtől bekérte, amelynek benyújtási határidejét 2011. június 30. napjában határozta meg. Tekintettel arra, hogy a 2011. május 16. napján érkezett kiegészítő adatok, valamint a később beérkezett dokumentumok szakmai értékelésére rendelkezésre álló határidő nem volt elégséges, ezért a Felügyelőség KTVF: 4528-9/2011. számú végzésében a Ket. 33. § (7) bekezdése szerint az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési határidejét a lejártát követő 30 nappal meghosszabbította. A későbbiekben a Kérelmező a vízilétesítmények további üzemeltetéséről szóló nyilatkozatát határidőn belül benyújtotta. A Felügyelőséghez a Rendelet 3. § (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. * A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, 11
illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Hulladékgazdálkodási szempontból: A Képviselő az előzetes vizsgálati dokumentációjában bemutatta a tevékenység során keletkező hulladékokat, illetve a hulladék keletkezésével járó technológiákat. A keletkező nem veszélyes hulladékok építési, bontási hulladékokból, kommunális hulladékokból, hulladékká vált állati szövetekből, hígtrágyából és állategészségügyi hulladékokból tevődik össze. Az elhullott állati tetemeket a Kérelmező az üzemelés során az ATEV Zrt.-nek adja át, a települési hulladékok pedig a Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központba kerülnek elszállításra. A telephelyen 6 hónap alatt keletkező hígtrágya-mennyiséget befogadó hígtrágya-tároló kerül kialakításra, a hígtrágya kihelyezése előszerződésekkel igazoltan 478,49 ha szántóterületre történik. A veszélyes hulladékok a telephelyen alkalmazott munkagépek használatából és az állatok egészségügyi kezelései során keletkezhetnek, elszállításukat engedéllyel rendelkező szakcégek fogják végezni. A rendelkező rész II./1. pontjában szereplő előírásokat a Felügyelőség a Hgt., a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 16/2001. (VII. 18) Korm. rendelet, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, és a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet alapján tette. A rendelkező részben foglalt előírások teljesülése esetén az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak, így a tevékenység folytatásával kapcsolatban kizáró ok hulladékgazdálkodási szempontból nem áll fenn, jelentős környezeti hatás nem várható, ezért hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Víz- és talajvédelmi szempontból: Tárgyi fejlesztési terület a favR. 7. §-a és a 2. számú melléklete alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület, valamint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet) mellékletének B) része alapján nitrátérzékeny terület. A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 6. §-ának értelmében a nitrátérzékeny területeken mezőgazdasági tevékenységet folytatónak mezőgazdasági tevékenységét a cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint kell végeznie. A favR. 10. § (2) bekezdése alapján tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag 12
keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése. A szikkasztásra kerülő csapadékvizekben esetlegesen megjelenő szennyezőanyagok degradációjának hatékonysága érdekében a szikkasztó műtárgy alja és a maximális talajvízszint között minimum 1,0 m távolságot kell hagyni. A favR. 8. §-ának b) és c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást, továbbá úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A favR. 10. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetése nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték jellemez. A favR. 13. § (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján szennyező anyag földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, illetve a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység. A favR. 13. § (5) bekezdése alapján az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie. Mélyfúrású kútból történő vízbeszerzés lehetőségeinek vizsgálata tervezői tevékenység. A vízbeszerzési tervet a kút létesítési engedélyezési tervének készítését megelőzően, azt megalapozandó kell készíteni. A terv kidolgozása során a vízbeszerzési lehetőségek mellett vizsgálni kell a tervezett vízkivételnek a már meglévő engedéllyel rendelkező vízhasználatokra gyakorolt várható hatását is. A tervek elkészítésére és a vízi létesítmény kivitelezésére, mérnöki kamara által igazolt tervezői jogosultsággal rendelkező szakembert kell megbízni. A felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képződményei az állam kizárólagos tulajdonát képezik, valamint a vízhasználó az igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni. A felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: 1995. évi LVII. törvény) alapján teljesüljenek a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. Vízilétesítmények létesítése valamint üzemeltetése minden esetben vízjogi engedély köteles tevékenység a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, illetve az 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése − „Vízjogi engedély szükséges - jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve - a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély)” − alapján. A rendelkező részben foglalt előírások teljesülése esetén az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak, így a tevékenység folytatásával kapcsolatban kizáró ok víz- és talajvédelmi szempontból nem áll fenn, jelentős környezeti hatás nem várható, ezért hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Zajvédelmi szempontból: A tényállás tisztázása érdekében benyújtott dokumentációban szereplő - a Somogy Kéményseprő-Mester Kft. által 2010. év szeptemberében készített - mérési jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy a telephely zajszempontú hatásterületén zajtól védendő építmények nem találhatóak. A telep hatásterülete a telekhatártól 190 m-re található, a 13
telepet minden oldalról erdő veszi körül. A legközelebbi védendő építmény a teleptől 980 m-re nyugatra helyezkedik el. A telep tevékenysége állandó közlekedést nem igényel, mivel kéthavonta történik áruszállítás, melynek során 2 vagy 3 napig naponta 4 db nehéz tehergépkocsi érkezik, majd rakodás után (2-3 óra) hagyja el a telepet. A szállítási tevékenységhez kapcsolódik még a heti 2 alkalommal történő tápszállítás. A teherautók a telepről a 4603-as úton csak az M5-ös autópályán tudják kiválasztani az útirányt, északra az M0-ás autópályán, délre a déli országhatár felé tudnak orientálódni. Északra az M0-ás autópálya 12,5 km-re található, lakott területet addig nem érint, délre az M5-ös autópálya mentén szintén nincs lakott terület 12,5 km távolságig, így elmondható hogy a szállítási útvonal 25 km-es hosszában nem haladnak keresztül a teherautók lakott területen. A fentiek figyelembevételével történt számítások alapján megállapítható, hogy a tevékenységhez kapcsolódó forgalom által igénybevett útvonalak mentén, a zajterhelés-növekmény értéke alacsony (0.4 dB). A dokumentációban leírt számítások, illetve mérések alapján a tervezett tevékenység a védendő környezet zajterhelését nem növeli meg, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt zajterhelési határértékek teljesülnek, ezért külön zajvédelmi kikötések megtétele nem indokolt, valamint hatásvizsgálati eljárás nem szükséges. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció a Rendelet 4. számú mellékletében felsorolt tartalmi követelményeknek levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelelt. A dokumentáció készítője terjedésszámítási szoftver segítségével modellezte a tervezett nyúlhizlaló telep működéséből eredő bűzkibocsátást, ami alapján meghatározta a tevékenység közvetlen hatásterületét. A telephely középpontjától számított hatásterület 500 m, amin túl a bűzhatású komponensek koncentrációja már olyan szintre csökken, hogy nem érik el a vizsgált anyagokra vonatozó szaglásküszöb értékeket, így zavaró hatást sem okoznak. A Felügyelőség véleménye kialakításánál figyelembe vette, hogy a telephely körül véderdő sáv található, illetve, hogy a telephelyhez legközelebbi lakóépület 1000 m-re helyezkedik el. A telephely lakott területek elkerülésével, az M5 autópálya felől könnyen megközelíthető. A fentiek alapján a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásai teljesülnek, így hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Táj- és természetvédelmi szempontból: Az Ócsa 0122 hrsz.-ú ingatlan a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az Ócsai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 138/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet alapján országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, továbbá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet (Natura 2000 terület) nem érint, valamint nem része az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben megjelent országos ökológiai hálózatnak, továbbá barlangvédelmi zónát nem érint. A tevékenység folytatásával kapcsolatban kizáró ok táj- és természetvédelmi szempontból nem áll fenn, jelentős környezeti hatás nem várható, ezért hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. 14
* A Felügyelőség az eljárás során figyelembe vette a kérelem alapjául szolgáló előzetes vizsgálati dokumentációt és a tényállás tisztázására benyújtott kiegészítő tanulmányt is, valamint a szakhatósági állásfoglalásokat, illetve a Felügyelőség szakosztályai által adott szakvéleményeket. A dokumentációban foglaltakat az eljárásban részt vett szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakosztályai megvizsgálták és a tevékenység megvalósításával és üzemeltetésével kapcsolatban kizáró okot nem találtak. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 67. § (2) bekezdése és 71. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a Rendelet 5. § (2) bekezdés ac) pontja értelmében - a Ket. 71. § (1) bekezdésére és a 72. § (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése értelmében – figyelemmel a Ket. 80. § (4) bekezdésére - a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Ócsa Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási és szolgáltatási díj mértéke a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklete I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Felügyelőség az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. 15
A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Felhívom a figyelmet, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkkal kapcsolatban a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy arra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. július 11.
Dolla Eszter s. k. igazgató
Kapják: Ügyintézői utasítás szerint.
16
