KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.:

KTVF: 32638-18/2011.

Előadó:

Farkas Ildikó dr. Szilágyi Dávid Kiss Enikő Kovács Ilona Rétvári István Kajcsa Mária Fülöp Júlia

Tárgy:

Törökbálint, 074/2 hrsz.-ú ingatlanon „FSD Solar Park” létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás

HATÁROZAT Az FSD Park Kereskedelmi és Építőipari, Szolgáltató Kft. (2045 Törökbálint, FSD park 1.; Cg.: 13-09-103744; a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából az EDiCon Kft. (1122 Budapest, Határőr út 39.; Cg.: 01-09-066917; a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció (a továbbiakban: dokumentáció), valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a Törökbálint, 074/2 hrsz.-ú ingatlanon „FSD Solar Park” létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély, majd az ezek alapján elkészült létesítményre vonatkozó jogerős használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. Az építési engedélyhez, és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) szakhatósági állásfoglalása is.

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

I. A tevékenységet jellemző adatok 1. A tevékenység helye:

Törökbálint, 074/2 hrsz.-ú ingatlan

2. Az ingatlan tulajdonosai:

Rack Antal (CH-5422 Oberehriendingen Kirchenweg 3.) Felber Sándor (Törökbálint DEPO Raktárváros 43.)

3. A tervezett beruházás célja:

„FSD Solar Park” létesítése

4. A tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: A megvalósítani kívánt létesítményben 5 db csarnok kerül kialakításra, amelyekben döntően raktározási tevékenységet végeznek. Az egyik csarnokban egy 440 fős konferenciaterem, kiállítótermek, kutatólabor, étkező, tárgyalók, oktatótermek is létesülnek. A másik négy csarnokban a raktározási tevékenység mellett irodák kialakítását tervezik. A létesítményben gyártási tevékenységet nem terveznek. A létesítményhez 538 db parkolót alakítanak ki. II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Víz- és talajvédelem: 1. Az építési munkálatok, valamint a használat során a felszín alatti vizek védelme érdekében telepítendő technológiák, és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) előírásainak megfelelően kell eljárni. 2. A terület csapadékvizeinek nincs befogadója, ezért az ingatlanon záportározót kell kialakítani. 3. A telep csapadékvíz-elvezetésének kialakítására vízjogi létesítési engedélyt kell kérni. A vízjogi létesítési engedélyes tervben a záportározók szükséges térfogatát vízforgalmi számítással kell igazolni. A vízjogi létesítési engedélyt a Felügyelőségtől külön eljárásban kell megkérni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben (a továbbiakban: 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet) előírt mellékletek csatolásával. Határidő: az építési engedélykérelem benyújtásával egyidőben. 4. Amennyiben a területre tervezett záportározók szigetelés nélkül épülnek ki, illetve a csapadékvíz szikkasztásra kerül, a csapadékvíz elvezetésének és elhelyezésének tervezése során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: 4.1. Csak tiszta, illetve megfelelően előtisztított csapadékvíz szikkasztható el. 4.2. A szikkasztó műtárgy talpszintje és a maximális talajvízszint között minimálisan 1,0 m-es távolságnak teljesülni kell. 4.3. A szikkasztás hosszú távon sem okozhat környezetszennyezést. A csapadékvíz szikkasztása során biztosítani kell, hogy a talaj és a felszín alatti víz szennyező anyag tartalma ne érje el a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben (a továbbiakban: 6/2009. (IV. 14.) 2

KvVM-EüM-FVM együttes rendelet) előírt, az egyes szennyező komponensekre vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket. 4.4. A csapadékvíz tervezett befogadójának (szigetelés nélkül kialakított záportározó, szikkasztó akna, szikkasztó árok, szikkasztó mező, drainblokk stb.) környezetében a favR. 13. § (5) bekezdése alapján elővizsgálatot kell végezni az alábbiak szerint: 4.4.1. Az elővizsgálati dokumentációt a favR. 4. számú melléklete szerinti formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell benyújtani a Felügyelőségre. 4.4.2. Az elővizsgálat keretein belül a szikkasztással érintett területek alapállapot vizsgálatait el kell végezni talaj vonatkozásában. 4.4.3. Az alapállapot vizsgálat során vizsgálandó komponensek talaj esetén: összes alifás szénhidrogén (TPH). 4.4.4. A mintavételezéseknél és a minták analitikai vizsgálatánál a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú mellékletének előírásai szerint kell eljárni. 4.4.5. A mintavételeket és a minőségvizsgálatokat csak az arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. A mintavételi és a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket az alapállapot vizsgálati dokumentációhoz mellékelni kell. 4.4.6. Az elővizsgálati dokumentációban javaslatot kell tenni a monitoring tevékenységre. 4.4.7. Az elővizsgálati dokumentációt az alapállapot vizsgálati eredmények kiértékelésével együtt kell benyújtani a Felügyelőségre, a külön eljárásban megkért vízjogi létesítési engedélykérelem részeként. 5. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy a kivitelezés és a későbbi üzemeltetés során felszín alatti vízszennyezés ne következhessen be, az ingatlan burkolatlan, zárt vízelvezetéssel nem ellátott részén tilos a szállító járművek üzemanyaggal való feltöltése és javítása, továbbá bármilyen más talaj- és felszín alatti víz minőségét veszélyeztető tevékenység végzése. 6. A kivitelezés során használt munkagépek rendszeres karbantartásáról arra alkalmas telephelyen – a környezetszennyezés elkerülése érdekében – a Kérelmezőnek gondoskodnia kell. 7. A földmunkák végzése során esetlegesen tapasztalt talaj-, illetve talajvízszennyezésről a Felügyelőséget értesíteni kell és a Kérelmezőnek a favR. alapján a Felügyelőség jóváhagyásával intézkednie kell a szennyezés megszüntetéséről. 8. Az ingatlan szennyvízelvezetését biztosító hálózat és berendezései létesítési vízjogi engedély kötelesek. A Törsvíz Csatornamű Üzemeltető és Szolgáltató Kft. (2045 Törökbálint, Raktárvárosi út 1., Cg.: 13-09-094476) közműcsatlakozási, illetve befogadói hozzájárulását be kell szerezni, és a vízjogi engedélykérelemhez mellékelni kell. 9. Az ingatlanról előkezelés nélkül a közcsatornába kizárólag kommunális jellegű szennyvizek vezethetők. A kommunálistól eltérő minőségű szennyvizek megfelelő előkezelését biztosítani kell. 10. Amennyiben a szennyvíz és az olajjal szennyeződhető csapadékvíz előkezelő berendezés építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkezik, úgy a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21) Korm. rendelet (a továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) 25. § (1) bekezdése alapján a beépítést követő 30 napon belül kibocsátási határérték megállapítását kell kérni a Felügyelőségtől. A szennyvízkibocsátás engedélyezéshez benyújtandó engedélykérelmi dokumentáció tartalmi követelményeit a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

3

11. Amennyiben a szennyvíz kezelése egyedi előkezelő berendezésen keresztül történik, úgy külön eljárás keretében az előkezelő berendezésre, beépítés előtt vízjogi létesítési engedély beszerzése szükséges. A vízjogi engedélyezési eljárás összeállításának tartalmi és formai követelményeit a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmazza. Hulladékgazdálkodás: 1. A tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. Az építkezés, bontás során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben (a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet) előírtakat, illetve az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben) foglaltakat. 3. Az építési tevékenység során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagokat környezetvédelmi szempontból meg kell vizsgálni, és szennyezettségének megfelelően kell kezelni. 4. Amennyiben a tevékenység során veszélyes hulladék keletkezik abban az esetben a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet) szerint kell eljárni. 5. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló, módosított 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet) előírásai szerint végzendő. 6. A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. Táj- és természetvédelem: 1. A tervezési terület Törökbálint 070/207 hrsz.-ú úttal határos részén, a termőhelynek és a táji adottságoknak megfelelő, őshonos fajok alkalmazásával kétszintes, összefüggő növényállományt kell kialakítani. Amennyiben a telepítést követő 2 éven belül az egyedek nem erednek meg, illetve elpusztulnak, az elpusztult, meg nem eredt egyedeket pótolni kell. A telepítési tervet az építési engedélyezési dokumentáció részeként el kell készíteni. A növénytelepítés határideje: használatbavételi engedély megkérése. 2. A termőhely-idegen invazív gyomnövények irtásáról mind a kivitelezés ideje alatt, mind a használatbavételt követően – évi 2-3 -szor történő kaszálással – gondoskodni kell.

4

III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 7806-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírásai: 1. „Az FSD Solar Park létesítése és működtetése nem járhat a talaj, a talajvíz és a levegő szennyeződésével, azt műszaki, technológiai és környezetvédelmi előírások betartásával ki kell zárni. Az építkezés során por szennyezheti a levegőt, amely ellen szükség esetén portalanítással (locsolással) kell védekezni. A parkolók szénhidrogén származékokkal szennyeződhető csapadékvizeit olajleválasztó és iszapfogó műtárgyon történő keresztülvezetéssel kell megtisztítani. 2. Az építkezésen foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást és szociális helyiségeket folyamatosan biztosítani kell.” IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Kérelmező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. INDOKOLÁS A Kérelmező megbízásából a Tervező kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, amelyhez csatolta az általa elkészített, Törökbálint, 074/2 hrsz.-ú ingatlanon „FSD Solar Park” létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt. A Kérelmező a Rendelet 3. számú mellékletének 140. pontja - Egyéb, az 1. mellékletbe vagy a 3. melléklet 1-139. pontjába nem tartozó építmény vagy építményegyüttes beépített, vagy beépítésre szánt területen 3 ha területfoglalástól, vagy 300 parkolóhelytől - alapján nyújtotta be az előzetes vizsgálati dokumentációt. A Kérelméhez mellékelte a Budakörnyéki Körzeti Földhivatal 10.559-3/2008. számú határozatát, amellyel a tárgyi ingatlan végleges más célú hasznosítását engedélyezte raktárbázis kialakítása céljára. A fentiek alapján az ingatlan beépítésre szánt terület. A Felügyelőség megállapította, hogy a dokumentációban nem került sor a Rendelet 3. § (2) bekezdésben foglalt, a dokumentáció egyes részeit elkészítő szakértők, a tartalmi követelményeknek megfelelő részterületekre vonatkozó élővilág-védelemre kiterjedő szakértői jogosultság igazolására. Valamint a Kérelmező nem csatolta a földvédelmi eljárás szakhatósági közreműködés díját sem, ezért a Felügyelőség KTVF: 32638-1/2011. számon hiánypótlást írt elő. A Kérelmező a fentieknek eleget tett. 5

A Felügyelőség a Rendelet szerinti előzetes vizsgálati eljárást 2011. május 18. napján megindította. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket - az R.A. TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (2040 Budaörs, Törökbálinti út 23., Cg.: 13-09-090209) részéről Rack Antalt és Felber Sándort, mint a törökbálinti 074/2 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosait – értesítette. A Felügyelőség a kérelem, az előzetes vizsgálati dokumentáció és kiegészítésének benyújtását követően, a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Törökbálint Város Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Törökbálint Város Önkormányzat Jegyzője VIII/1679-1/2011. számú levelében igazolta a Felügyelőség felé, hogy a tervezett létesítéssel kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló közlemény kifüggesztése megtörtént. Az üggyel kapcsolatban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 7806-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez a rendelkező részben ismertetett kikötéssel járult hozzá. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Felügyelőség KTVF: 32638-5/2011. számú és Hatóságunknál 2011. június 16-án érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Törökbálint 074/2 hrsz.-ú ingatlanra tervezett FSD Solar Park létesítésének előzetes vizsgálati eljárásához. A megkereséshez csatolt, a Tervező által összeállított, E-794/11 témaszámú dokumentációt áttanulmányoztam, és megállapítottam, hogy a Kérelmező az M1-M7 autópályák közös bevezetőszakasza mellett, Törökbálint Budaörssel határos területén 5 db csarnokot kíván létesíteni. A legközelebbi lakóépületek a tervezési területtől kb. 100 m-re találhatók, míg a csarnokokban döntően raktározási tevékenységet kívánnak folytatni, de emellett irodai funkciók, konferenciaterem, kiállítótermek, kutatólaboratórium, tárgyalók és oktatótermek is helyet kapnak ott. A dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy az eljárás során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok nem merült fel, illetve azt is, hogy az előzetes vizsgálati eljáráshoz szükséges szakhatósági állásfoglalás közegészségügyi szempontból kikötésekkel megadható. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek.

6

Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. Kikötéseimet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-a és a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 19. és 23. §-a alapján tettem meg. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki.” Törökbálint Város Önkormányzat Jegyzője a VI-651-3/2011. számú állásfoglalásával szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül megadta a tervezett tevékenységhez. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Felügyelőség szakhatósági állásfoglalást kért Törökbálint Város Önkormányzatának Jegyzőjétől a törökbálinti 074/2 hrsz.-ú ingatlanon az FSD SOLAR PARK létesítésének előzetes vizsgálati eljárása során. A kérelem elbírálásához benyújtott előzetes környezetvédelmi vizsgálati dokumentáció nem tartalmazott információt a csarnoképületek hasznosítására vonatkozóan. (…) hiánypótlási felhívással kértem a csarnokok használatának, a bennük tervezett tevékenységnek és a tárolt anyagok körének pontos meghatározását. A hiánypótlási felhívásnak Ügyfelünk eleget tett. A dokumentáció, valamint a hiánypótlásban beérkezett információk alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység következtében nem károsul olyan környezeti elem vagy rendszer, amelynek védelme hatáskörömbe tartozik, és nem várható olyan környezetveszélyeztetés, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörömbe utal. Az FSD Solar Park létesítése a többször módosított helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, valamint a település tisztaságáról szóló 20/2004. (IV. 16.) ÖK rendelettel nem ellentétes. Hozzájárulásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletben foglaltak alapján adtam meg.” A Budakörnyéki Körzeti Földhivatal 10.394/2011. számú állásfoglalásával szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül megadta a tervezett tevékenységhez. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A mellékelten megküldött előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a földhivatali nyilvántartás vizsgálata során megállapítható, hogy a beruházás által érintett Törökbálint 074/2 hrsz.-ú földrészlet végleges más célú hasznosítását raktárbázis kialakítása céljára a Budakörnyéki Földhivatal a 10.559-3/2008. számú határozattal engedélyezte. Ezen engedélyezett területen felül a megvalósítani tervezett létesítmény a mellékelt vizsgálati dokumentáció alapján a termőföld mennyiségi védelme szempontjából további hatással nem bír, így a tervanyag alapján földvédelmi szempontból további hatásviselő hiányában kifogást, illetve egyéb észrevételt nem teszek. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete által biztosított jogkörben eljárva a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény rendelkezéseinek figyelembevételével adtam meg.” A beruházás ellen tehát kifogást egyik szakhatóság sem emelt, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartották szükségesnek. A Felügyelőség a dokumentációt átvizsgálva megállapította, hogy a hatósági döntéshozatalhoz a tényállás tisztázása szükséges levegőtisztaság-védelmi szempontból, ezért a KTVF: 3263814/2011. számú végzésével tényállás tisztázás keretében további adatok szolgáltatására hívta fel a Tervezőt. A hiányzó adatokat a Tervező a határidő lejárta előtt benyújtotta. 7

A dokumentáció a hiánypótlás teljesítése után, megfelelt a Rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A Green Globus Környezetvédelmi Egyesület 2011. június 16. napján kelt, a Felügyelőségre 2011. június 22. napján érkezett levelében bejelentkezett az eljárásba, és kérte ügyfélként való elfogadását. A Felügyelőség a KTVF: 37089-1/2011. számú végzésével megállapította, hogy a Green Globus Környezetvédelmi Egyesületet az ügyfél jogállása megilleti. A Rózsavölgy Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) 2011. június 29. napján kelt, a Felügyelőségre 2011. június 29. napján érkezett levelében bejelentkezett az eljárásba, és kérte ügyfélként való elfogadását. Az Egyesület alapszabályzatának I. fejezet 1.2 pontja alapján megállapította a Felügyelőség, hogy az Egyesület székhelye Budapest XXII. kerületében található, valamint az alapszabályzat I. fejezet 1.6 pontja kimondja, hogy az Egyesület működési területe helyi jellegű. Tekintettel arra, hogy a dokumentáció vélelmezett hatásterülete nem terjed ki az Egyesület működési területére, így a Felügyelőség a KTVF: 38157-2/2011. számú végzésével az Egyesület ügyfélként való bejelentkezésére vonatkozó kérelmét elutasította. Az Egyesület a kérelmében az alábbi észrevételt tette: „… a Hosszúréti-patak vízgyűjtő területén, drasztikus mértékben megnőtt a parti beépítettség, növekedett a vízszennyezés. (…) A Törökbálint, 074/2 hrsz.-ú ingatlanon létesítendő „FSD Solar Park” a Hosszúréti-patak vízgyűjtő területén fekszik.” A Felügyelőség tájékoztatta az Egyesületet, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció foglalkozik az Egyesület által felvetett problémával. Tájékoztatást kapott arról is az Egyesület, hogy a dokumentáció mindenki számára megismerhető. A Felügyelőség hivatalos helyiségében az Egyesület képviselője 2011. augusztus 19. napján betekintett a dokumentációba. Az Egyesület képviselőjének állítása szerint a tárgyi ingatlanon a beruházó megkezdte a kivitelezési munkálatokat. Ezért a Felügyelőség Felügyeleti Osztályának munkatársai 2011. augusztus 26. napján helyszíni szemlét tartottak a Törökbálint, 074/2 hrsz.-ú területen. A helyszíni szemle során megállapítást nyert, hogy a Törökbálint, 074/2 hrsz.-mal jelölt ingatlan gyeppel és cserjékkel fedett, a növényzet sértetlen. A területen emberi beavatkozás vagy építési tevékenység nyomait nem látni, illetve a területen építési tevékenység nincs. A Törökbálint, 074/2 hrsz.-mal jelölt területet déli oldalról egy földút határolja, a földút déli oldalán elhelyezkedő területen kerítésoszlopok telepítésével és hirdetőtábla felállításával összefüggő kisebb földmunka nyomait tapasztaltuk. Emellett a földút kaviccsal való megerősítését végezték el korábban, az ebből származó maradékanyagot kisebb depóniában tárolták le. Építési munka ezen a területen nincs.

* Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Víz- és a talajvédelmi szempontból: 8

A talajmechanikai szakvélemény szerint 3 db kb. 6 m mély feltáró fúrást mélyítettek a területen, a talajvizet egyik esetben sem érték el. Az alapozás mélységében talajvíz megjelenésére nem kell számítani, és mivel alagsor nem épül, a talajvíz szintjének változására nem kell számítani. A favR. 8. §-ának b) és c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást, továbbá úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A favR. 13. § (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján szennyező anyag földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, illetve a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység. A favR. 13. § (5) bekezdése alapján az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie. Tájékoztatásul közlöm, hogy a terület szennyeződés érzékenysége a favR. 2. számú melléklete alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) alapján arra a létesítményre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja vízjogi engedély szükséges. A területen kiépített csapadékcsatorna nincs. A legközelebbi élő vízfolyás a Hosszúréti-patak. A terület dinamikus fejlődéséből eredő többlet igénybevétel fogadására a patak nem alkalmas, a helyi adottságok miatt levezető kapacitása tovább nem növelhető, ezért a csapadékvizek elhelyezése csak tározó építésével oldható meg. A nagy távolság miatt túlfolyó vezeték kiépítése sem reális, ezért a tározó térfogatának meghatározása különös gondosságot igényel. Az ingatlan vízellátása a meglévő ivóvíz hálózatról bekötő vezeték kiépítésével biztosított. A dokumentáció a szennyvízelvezetést nem tárgyalja, csak azt tartalmazza, hogy a keletkező kommunális szennyvizet a budaörsi szennyvíztisztító telepre vezetik. Amennyiben a szennyvízelvezetés bekötő csatorna építéssel megoldható, annak létesítése nem vízjogi engedélyköteles tevékenység. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációból a Felügyelőség megállapította, hogy a rendelkező részben foglalt előírásokkal a dokumentáció elfogadható. A dokumentációt áttanulmányozva megállapítható, hogy vízvédelmi szempontból tárgyi beruházásnak jelentős hatása nagy valószínűséggel nem alakul ki, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása vízvédelmi szempontból nem indokolt. A Felügyelőség a véleményét a Vgtv., a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) és (12) bekezdése, a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüMFVM együttes rendelet, a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet, a 220/2004. (VII. 21) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése és a favR. figyelembevételével alakította ki. Hulladékgazdálkodási szempontból: Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenység környezetre gyakorolt hatása nem jelentős. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek. A Felügyelőség a véleményét a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, illetve a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet figyelembevételével alakította ki. Természetvédelmi szempontból: A beruházással érintett terület nem képezi részét országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területnek, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű 9

területnek. A dokumentáció szerint a teljes terület rendszeresen kaszált, degradált gyep, védett növényfaj egyedét nem tartalmazza. A beruházást északi oldalról azonban mindössze a Törökbálint 070/207 hrsz.-ú út választja el Budaörs közigazgatási területétől. A beruházás megvalósulásával egy kifejezetten urbanizált, természetidegen táj jelleg alakul ki. A települések összeépülése azonban tájvédelmi szempontból nem kívánatos, ezért, valamint a tájbaillesztés érdekében az építési engedély készítéséhez előírást tett a Felügyelőség. A Felügyelőség véleményét a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 7. §-ának figyelembevételével alakította ki. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A levegővédelmi tervfejezet a benyújtott hiánypótlási dokumentációval együtt levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelel a Rendelet 4. számú mellékletében található tartalmi követelményeknek. Részletesen bemutatásra kerül a tevékenység, valamint annak hatása a környezet levegőminőségi állapotára. A dokumentációban foglaltak alapján a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásai teljesülnek, ezért hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A Felügyelőség figyelembe vette, hogy a Solar Parkban légszennyező pontforrás nem lesz, mivel a fűtést napelemekkel, hőszivattyúk segítségével oldják meg. A Solar Parkban gyártási folyamat nem fog folyni, csak raktározás, ezért ebből adódóan sem lesz légszennyező pontforrás. A belső utak és parkolók szilárd burkolatúak lesznek, ezért az objektum területén diffúz légszennyező forrással nem kell számolni. A tényállás tisztázása során 2011. augusztus 10-én érkeztetett dokumentáció 3. fejezetében található táblázatok adatai szerint, a Solar Park létesítése következtében a 8105. számú összekötő út közlekedési forgalmának átlagos koncentrációi nem fogják elérni a légszennyezettségi határértékeket. A létesítés során – ha a technológiai előírásokat betartják – nem lesz por- és kipufogó gázok okozta többlet légszennyezés, ezt nagymértékben elősegíti, hogy a területhez már kiépítésre került a szilárd burkolatú út. A Felügyelőség a környezeti levegő minőségére tekintettel környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek. A továbbtervezéshez levegővédelmi előírások megtétele nem indokolt. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A Tervező által benyújtott dokumentáció megállapítja, hogy a tervezett létesítményt a 81101. számú főút mentén, Törökbálint külterületi részén lakott területtől kb. 500-600 m-re kívánják elhelyezni. A dokumentáció szerint az építés során a hatásterület határa a munkafolyamatok folyamatos változása miatt alapozás és a földmunka idején 240 m, míg a szerkezetépítés alatt 50 m. A létesítmény tervezett üzeme során a zajvédelmi hatásterület nem terjed túl a telephely határán. A telephely forgalom növekedése nem módosítja észrevehetően az érintett útvonal zajkibocsátását. A dokumentáció szerint megállapítható, hogy a telephelyen folytatott tevékenységtől származó zajterhelés kisebb a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM- EüM együttes rendeletben (a továbbiakban 27/2008. (XII. 3) KvVM- EüM együttes rendelet) előírt határértékeknél. A kapcsolódó forgalomtól származó zajterhelés a 27/2008. (XII. 3) KvVM- EüM együttes rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg. A Felügyelőség zaj- és rezgésvédelmi szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek. A továbbtervezéshez zajvédelmi előírások megtétele nem indokolt. 10

* A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a Rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 67. § (2) bekezdése és a Rendelet 5. § (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében - a Ket. 71. § (1) bekezdésére és 72. § (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi. A Felügyelőség a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján jelen határozatot megküldi az eljárásban részt vett Törökbálint Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles legkésőbb nyolc napon belül gondoskodni jelen határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Felügyelőség a Környezethasználó bejelentési kötelezettségéről a Kvtv. 82. §-a alapján rendelkezett. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú mellékletének I/49. pontja alapján állapítottam meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg.

11

A dokumentációban nem került – megjelölve, elkülönítve – ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldöm. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt(azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. szeptember 5. Dolla Eszter s. k. igazgató

Kapják: ügyintézői utasítás szerint

12