KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 1433-7/2011.
Előadó:
Czinege Anett Hőnigh Katalin dr. Orbán Mihály dr. Barabás Andrienn
Tárgy: A Budapest, IX. kerület, Illatos u. 19-23. (hrsz: 38230/17) alatti telephelyen végzett tevékenység egységes környezethasználati engedélyének visszavonása
HATÁROZAT A Budapesti Vegyiművek Zrt. „f. a.” (1097 Budapest, Illatos u. 19-23.; Cg. 01-10-042218) Budapest, IX. kerület, Illatos u. 19-23. (hrsz: 38230/17) alatti telephelyén végzett tevékenységére vonatkozó, a KTVF: 6213-9/2006., a KTVF: 1014-1/2008. és a KTVF: 10144/2008. számú határozatokkal módosított KTVF: 7261-5/2005. számú egységes környezethasználati engedélyét visszavonom, és ezzel egyidejűleg 14 900 000 Ft, azaz tizennégymillió-kilencszázezer forint megfizetésére kötelezem. A bírságot a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell befizetni a KözépDuna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlája javára. A bírság összeg 30 %-a Budapest IX. ker. Ferencváros Önkormányzatát illeti meg. A bírság megosztásáról és a jogosult önkormányzat részére történő átutalásról a Felügyelőség gondoskodik. Az összeg átutalásakor kérem, hivatkozzon a bírságot elrendelő határozat számára és jogcímére. A bírságot a megfelelő számlaszámra megfizetni a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet) 25. § a) pontjának aa) alpontjában (átutalás), b) pontjának bb) alpontjában (készpénzbefizetés fizetési számlára), c) pontjának ca) alpontjában (készpénzátutalás) felsorolt fizetési módok formájában lehet. A kötelezettség teljesítése során irányadó az MNB rendelet VI. fejezete, azzal a kitétellel, hogy a Felügyelőség épületeiben nincs lehetőség a bírságösszeg befizetésre.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
Felhívom figyelmét, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 106. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a környezetvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A pénzfizetési kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132. §-a szerint elsősorban a biztosítási intézkedés során lefoglalt, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget, ha ez az összeg a követelést nem vagy csak részben fedezi, a kötelezett szabad rendelkezése alatt álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget, vagy ha ez természetes személy esetében nem lehetséges, a kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: OKTVF) címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a fellebbezési eljárás illetékének mértéke 15 000 Ft, amit illetékbélyegben kell leróni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Felügyelőség az akkor még Budapesti Vegyiművek Rt. részére KTVF: 7261-5/2005. számon egységes környezethasználati engedélyt adott a Budapest IX. kerület Illatos u. 19-23. szám alatti telephelyén végzett tevékenységre. Az engedély 2006. január 4. napján jogerőre emelkedett. A Felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt a KTVF: 62139/2006., KTVF: 1014-1/2008. és a KTVF: 1014-4/2008. számú határozataival módosította (a továbbiakban együttesen: Engedély). A Fővárosi Bíróság 15.Fpk.01-06-007021/22. számú végzésével – melyet a Felügyelőségen 2007. október 16-án iktattak – elrendelte a Budapesti Vegyiművek Zrt. (a továbbiakban: BVM Zrt. „f. a.”) felszámolási eljárásának megindítását és felszámolónak az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt.-t (1055 Budapest, Szent István krt. 1., I. em., felszámolóbiztos: Varjú Attila) jelölte ki. A felszámolási eljárás jelenleg is folyamatban van. A BVM Zrt. „f. a.” 2009. január 20-án kelt levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a tárgyi telephelyen végzett termelési tevékenységét 2009. január 31-ig befejezi, továbbá, hogy a telephelyet a Betulapharma Gyógyszergyártó és Gyógyszerkereskedelmi Zrt. (1097 Budapest, Kén u. 5.; Cg. 01-10-044455) bérbe vette. A Betulapharma Gyógyszergyártó és Gyógyszerkereskedelmi Zrt. ugyanekkor bejelentette, hogy a telepet határozatlan időre bérbe adta 2009. február 1-jétől a Finomvegyszer Gyártó Kft. (1116 Budapest, Fehérvári út 158160., Cg. 01-09-903248; a továbbiakban: Finomvegyszer Kft. „f. a.”) részére. A Felügyelőség a bejelentést követően 2009. február 18-án előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzést tartott a telephelyen, amely során a fentiek igazolást nyertek. Időközben a Finomvegyszer Kft. „f. a.” 9333-3/2009. számon érkeztetett levelében – a mellékelt bérleti szerződés alapján – kérte az Engedély nevére történő, valamint az Engedélyben szereplő határidők módosítását. A Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 20. § (10) bekezdése szerint, a Finomvegyszer Kft. kérelme alapján a KTVF: 9333-90/2009. számú határozatával az Engedélyt módosította. A 2
döntést az OKTVF fellebbezés okán felülvizsgálta, 14/723-11/2010. számon azt megsemmisítette és a Felügyelőséget új eljárás lefolytatására utasította. A Felügyelőség 2009. december 15. napján felügyeleti ellenőrzést tartott a telephelyen, ahol a Finomvegyszer Kft. „f. a.” tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a Betulapharma Gyógyszergyártó és Gyógyszerkereskedelmi Zrt. 2009. december 1. nappal a bérleti szerződéseket felbontotta, és egyben felszólította a Finomvegyszer Kft. „f. a.”-t a telephely, eszközök és berendezések 2009. december 15-ig történő visszaadására. Az új eljárás során a Felügyelőség tisztázta, hogy a telephelyen a tevékenységet a Finomvegyszer Kft. „f. a” nem kívánja folytatni, és az Engedély módosítására vonatkozó kérelmét visszavonta, ezért az erre irányuló eljárást a Felügyelőség KTVF: 2-27/2010. számon, a Ket. 31. § (1) bekezdés c) pontja alapján megszüntette. A telephelyen 2009. december 15. napja óta termelői tevékenység végzése nem történik. A Felügyelőség KTVF: 9333-14/2009. számon a Rendelet 26. § (5) bekezdése alapján hivatalból eljárást indított BVM Zrt. „f. a.” ellen az Engedélyben foglaltak nem teljesítése miatt. A Felügyelőség az eljárás során megállapította, hogy a BVM Zrt. „f. a.” az Engedély alábbi előírásainak határidőben nem tett eleget: − II/5.7/c pontja: A csatorna-felújítás elvégzését hitelesen dokumentálni kell, a műszaki átadás-átvétel jegyzőkönyvet Felügyelőségünkre be kell nyújtani a műszaki átadásátvételtől számított 15 napon belül, legkésőbb 2008. december 31-ig. − II/5.7/d pontja: A szennyvíz-előkezelő rendszert felül kell vizsgálni, rekonstrukciós terveit el kell készíteni és vízjogi létesítési engedélyezésre be kell nyújtani. − II/5. pont Levegővédelmi előírásai közül a szennyvízkezelő rendszer zárttá tétele; − II/5/5.17. pontja szerinti kétévenkénti levegőminőségi mérések elvégzése. − KTVF: 1014-2/2008. számú módosításban szereplő, a 382,725 t veszélyes hulladék éven túli tárolására vonatkozó engedély előírásai. A BVM Zrt. „f.a.” az eljárással kapcsolatban 2009. július 22-én, illetve a 2009. július 24-én kelt leveleiben az alábbi észrevételeket tette: 1. „A Budapesti Vegyiművek Zrt. 2008. december 18-án kérelmet adott be a IX. Illatos út 19-23. szám alatti telephelyén létesítendő víztisztító/semlegesítő megépítésére vonatkozó építési engedély meghosszabbításának határidejére.” 2. „2009. február 1-től a telephelyet bérbe adtuk. A fent jelzett helyzetből adódóan a víztisztító/semlegesítő nem került megépítésre. A bérbeadást megelőzően és azt követően nem lehet felmérni, hogy milyen mértékű tevékenység fog folytatódni. A víztisztító optimális üzemeltetése, hatékonysága szempontjából alapvető kérdés a tisztítóra kerülő víz mennyisége és minősége. Ennek felülvizsgálata elkezdődött a bérbeadást követően (termelési kapacitás, kihasználtság, piac, stb.) mely most fejeződött be. Ezt követően állt módunkban eldönteni, hogy milyen kapacitású víztisztító/semlegesítőre van szükség. A felülvizsgálat indokát alátámasztja az a tény, hogy 2007-ben a telep összes vízfelhasználása 115 630 m3, 2008. évben 91 800 m3, míg 2009. I-VI. hónap lezárása után 36 329 m3 vízfelhasználás volt. A felülvizsgálat tapasztalatai alapján a telepen lévő társtulajdonosok, bérlők most már tudnak dönteni a víztisztító/semlegesítő méretének szükségességéről, illetve szándékukat fejezték ki annak megépítésére.” 3. „A bérbeadás előtt (2009. január 31-ével) teljes hulladék-, és készletleltárt készítettünk, a hulladék mennyisége 1 282 t. A bérleti szerződés 1/a pontja értelmében a Betulapharma Zrt.-t bíztuk meg a telepen lévő hulladék kezelésével, őrzésével. Hulladék megsemmisítésére az eltelt időszakban nem került sor, vagyonértékesítésre nem került sor, így nem keletkezett bevételi forrás sem, melyből a megsemmisítést finanszírozni tudnánk.”
3
A BVM Zrt. „f.a.” fenti észrevételeivel kapcsolatban a Felügyelőség a következő megállapításokat tette: − A BVM Zrt. „f.a.” a 2008. december 18-án kelt levelében valóban kérte a tisztító telep megvalósítására vonatkozó, az Engedélyben szereplő 2008. december 31-ei határidő módosítását. A kérelemben a határidő módosítását 2009. május végére kérte, mely összhangban van a KTVF: 4596-6/2007. számú vízjogi létesítési engedélyben előírt határidővel. A tisztító telep és a csatornarendszer felújítása azonban nem valósult meg az általa vállalt teljesítési határidőre sem. Újabb határidő módosítást nem kért. − A szennyvíztisztító és a csatornahálózat korszerűsítésének és felújításának nem feltétele a BVM Zrt. „f. a.” által jelzett bérlő tevékenysége, hiszen a bérlő Finomvegyszer Kft. „f. a.” ugyanazt a tevékenységet folytatta, ugyanazon gépeken és berendezéseken, ugyanazzal a technológiával, amit a BVM Zrt. „f. a.” is végzett. Emiatt a tisztító felülvizsgálatára nem volt szükség. A fentiek alapján a Felügyelőség KTVF: 9333-43/2009. számon az Engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenysége miatt 400 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte a BVM Zrt. „f. a.”-t. A Felügyelőség KTVF: 2-29/2010. számon a tárgyi telephelyen végzett, felhagyott környezetvédelmi felülvizsgálatára kötelezte a tevékenységének teljes körű BVM Zrt. „f. a.”-t. A felülvizsgálati dokumentáció benyújtási határideje: 2011. május 10. A Felügyelőség 2010. december 30. napján hivatalból eljárást indított az Engedélyben előírtak teljesítése, valamint az engedélyezéskor fennálló körülményekben bekövetkezett változások vizsgálata céljából. A Felügyelőség a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a Ket. 29. § (6) bekezdése alapján a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette. A Felügyelőség a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárásról szóló közleményt – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye és hatásterülete szerinti Budapest Főváros IX. ker. Ferencváros Önkormányzat, Budapest Főváros XX. ker. Pesterzsébet Önkormányzat, Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat és Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzőinek. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség a BVM Zrt. „f. a.”-t KTVF: 2-37/2010. számon értesítette az eljárás megindításáról, valamint felszólította, hogy amennyiben az üggyel kapcsolatban észrevételt kíván tenni, azt legkésőbb a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyújtsa be a Felügyelőségre. A rendelkezésre álló idő alatt a BVM Zrt. „f. a.” a nyilatkozattétel jogával nem élt, az eljárással kapcsolatban észrevételt nem tett. Budapest Főváros XX. ker. Pesterzsébet Önkormányzat Jegyzője VF-240/2011 számon, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzője 2011. január 7-én érkezett levelében, Budapest Főváros IX. ker. Ferencváros Önkormányzat Jegyzője 4
Kp/695/22/2011/VII. számon, Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Jegyzője XXV/1803/11 számon tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről. A Felügyelőséghez az eljárással kapcsolatban észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség a helyszínen tartott hatósági ellenőrzések, és egyéb, a rendelkezésére álló adatok alapján a következőket állapította meg: Hulladékgazdálkodási szempontból: A Felügyelőség az Engedély KTVF: 1014-2/2008. számú módosításában engedélyt adott a BVM Zrt. „f. a.” részére a telephelyen található 382,725 t EWC 07 04 13* veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladék (4-klór-3,5-dinitro-benzoesav; rövidítve: DNBS) tárolására. A tárolás feltételeként a Felügyelőség előírta a hasznosítási ütemterv szigorú betartását, a DNBS teljes mennyiségének 3 év alatt történő hasznosítását. Az engedély szerint a hasznosításra nem kerülő veszélyes hulladékot az ütemterv szerinti éves csökkenés érdekében el kell szállíttatni, és a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezet vagy személy részére hasznosításra, ártalmatlanításra történő közvetlen átadásáról gondoskodni kell. A DNBS kémiai összetétele változó. Halmazállapota szilárd por. Olvadáspontja: 159-162 C, vízben nem oldódik. Az emberi szervezetre irritatív hatású, pora-gőze izgatja a szemet, a légzőszerveket és a bőrfelületet. Allergiás jellegű bőrtüneteket is kiválthat. Tárolása rossz állapotú műanyag hordókban történik (kb.: 600 db). A DNBS hulladék összetétele inhomogén, egyéb szennyeződéseket is tartalmaz. A göngyölegek jelölése festéssel történt, azokon a feliratozás kopott vagy aktualitását vesztette.
o
A Felügyelőség már a 2007. szeptember 27-én tartott felügyeleti ellenőrzése során előírta, hogy az üzemi gyűjtőhelyről az ott lévő egyéb veszélyes hulladékok elszállítását meg kell kezdeni, és a DNBS teljes mennyiségét be kell oda szállítani a göngyölegek rossz állapota miatt. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen akkor is, és azóta is a BVM Zrt. „f. a.” egyéb veszélyes hulladékai vannak, a DNBS továbbra is kiszorul a gyűjtőhelyről. A BVM Zrt. „f. a.” a fenti hasznosítási ütemtervet nem tartotta be, a DNBS-t a megadott határidőig nem hasznosította, illetve hulladékkezelőnek sem adta át, továbbá a teljes 382,725 tonna mennyiséget nem a KTVF: 1014-2/2008. számú módosító határozatban előírtaknak megfelelően tárolta. A BVM Zrt. „f. a.” KKF-041/2008. iktatószámú levelében bejelentette a Felügyelőségnek, hogy az Engedélyben előírt hasznosítási ütemre vonatkozó határidőt teljesíteni nem tudja, és egyben kérelmezte az Engedélyben előírt határidők ismételt módosítását. A 2009. május 7. napján tartott szemle jegyzőkönyve szerint a DNBS-t öt helyen csoportokban tárolják, a veszélyes üzemi gyűjtőhelyen DNBS nincs. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen a BVM Zrt. „f. a.” egyéb veszélyes hulladékai vannak. A tárolás nem a KTVF: 1014-2/2008. számú módosító határozatban foglaltak szerint történik. A Felügyelőség 2009. június 12. napján ismételt helyszíni ellenőrzést tartott. Az ott készült jegyzőkönyv szerint a nagy mennyiségű DNBS továbbra is kiszorul a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyről, de betonozott téren van tárolva. Az Engedély előírása szerint a hulladék tárolása kizárólag veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen történhet, oly módon, hogy a többi veszélyes hulladékkal ne keveredhessen. A DNBS veszélyes hulladék tárolása nem a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében előírt műszaki körülményeknek megfelelően történik. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 14. § (1) és (2) bekezdései 5
értelmében a hulladékok gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása hulladékkezelési tevékenységnek minősül, és kizárólag a környezetvédelmi felügyelőség engedélyével végezhető. A Felügyelőség KTVF: 358051/2009. számon a hulladékgazdálkodási jogszabályok megsértése – veszélyes hulladék engedélytől eltérő tárolása – miatt 49 257 000 Ft hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki. A Felügyelőség KTVF: 35805-3/2009. számon a BVM Zrt. „f. a.” részére a tárolt hulladék kezelésére, elszállítására vonatkozó kötelezést adott ki 2010. március 31. teljesítési határidővel. A Felügyelőség 2010. április 2-án helyszíni ellenőrzést tartott tárgyi telephelyen, amely során megállapításra került, hogy onnan DNBS veszélyes hulladék nem került elszállításra. A Felügyelőség ezért KTVF: 32747-1/2010. számon 100 000 forint eljárási bírság megfizetésére kötelezte a BVM Zrt. „f. a.”-t, és felszólította 2010. június 15. napjáig történő teljesítésre. A Felügyelőség 2010. július 16. napján helyszíni ellenőrzést tartott a tárgyi ingatlanon. A szemle során megállapította, hogy Kötelezett a KTVF: 358053/2009. számú kötelező határozatnak nem tett eleget, ezért KTVF: 32747-3/2010. számon 200 000 Ft eljárási bírság megfizetésére kötelezte a BVM Zrt. „f. a.”-t, új teljesítési határidőt pedig 2010. augusztus 31. napjában állapította meg. A Felügyelőség KTVF: 32747-5/2010. számon 17 152 500 Ft bírságot szabott ki a telephelyen éven túl tárolt egyéb (azaz nem DNBS) veszélyes hulladékok miatt. Ezzel egyidejűleg a Felügyelőség KTVF: 32747-6/2010. számon kötelezést adott ki a telephelyen található egyéb veszélyes hulladék 2010. október 31. napjáig történő elszállítására is. A Felügyelőség 2010. szeptember 2. és 2010. december 1. napján tartott helyszíni ellenőrzést, a hulladékok nem kerültek elszállításra, a tárolási körülményekben változás nem történt. A Felügyelőség KTVF: 1433-5/2011. számon a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. és 172. §-a alapján ismeretlen tettes(ek) ellen feljelentést tett a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 280. §-ába ütköző környezetkárosítás, valamint a 281/A. § (2) bekezdésébe ütköző hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény tárgyában, az eljárás folyamatban van. Vízvédelmi szempontból: A BVM Zrt. „f. a.”-nak a tárgyi telephelyen a módosított KTVF: 722-6/2005. számú határozat alapján a kármentesítés műszaki beavatkozását és a műszaki beavatkozás alatti kármentesítési monitoring tevékenységet kell végeznie. A határozat előírásai szerint a szennyezett talajvizet és szennyezett rétegvizet kitermelik és stripper tornyokon megtisztítják. A megtisztított vizet szikkasztó medencébe vezetik. A kármentesítéshez kapcsolódó vízilétesítmények üzemeltetésére a Felügyelőség KTVF: 3368-6/2007. számon vízjogi üzemeltetési engedélyt adott (vízjogi létesítési engedély száma: V.05.670-5/2004., módosítva: V.05.670-6/2004., vízikönyvi száma: Bp/m/476, Bp/E/32). A vízjogi üzemeltetési engedély szerint a 4 db kútsoron összesen 50 db (42 db talajvízre és 8 db rétegvízre telepített) termelőkút segítségével termelik ki a felszín alatti vizet. I. kútsor: 15 db talajvíz kitermelő kút és a hozzá tartozó vezetékrendszer II. kútsor: 2 db talajvíz, 8 db rétegvíz kitermelő kút és a hozzá tartozó vezetékrendszer III. kútsor: 12 db talajvíz kitermelő kút és a hozzá tartozó vezetékrendszer IV. kútsor: 13 db talajvíz kitermelő kút és a hozzá tartozó vezetékrendszer A kármentesítéshez kapcsolódó vízilétesítmények üzemeltetésére vonatkozó KTVF: 33686/2007. számú vízjogi üzemeltetési engedély 2027. május 31-ig érvényes. 6
A felszín alatti víz vizsgálati eredményei alapján és a szennyezés elhelyezkedésének figyelembevételével a kármentesítő rendszer korábban létesített termelőkútjainak további 20 db egyedi termelőkúttal történő kiegészítése vált szükségessé. A további 20 db egyedi termelőkút létesítése a KTVF: 33301-2/2008. számú vízjogi létesítési engedély alapján történt, a Felügyelőség 2010 novemberében a további 20 db termelőkút üzemeltetésére KTVF: 27147-8/2010. számon (vízikönyvi száma: Bp/m/647.) vízjogi üzemeltetési engedélyt adott. A szennyezett terület kármentesítésénél a műszaki beavatkozás a BVM Zrt. „f. a.” kérésére két szakaszra lett osztva. Az I. szakasz befejezési határideje 2007. július 31., a II. szakasz befejezési határideje 2008. szeptember 30. volt. Az I. szakaszról és II. szakaszról összeállított jelentések a Felügyelőségre beérkeztek. A 2003. és 2005. évben végzett tényfeltárások eredményeihez képest a benyújtott dokumentációban foglaltak szerint a szennyezőanyagok koncentrációi az I. és II. szakasz végére általánosságban – de nem kizárólagosan – csökkenő tendenciát mutatnak. A módosított KTVF: 722-6/2005. számú határozat alapján a műszaki beavatkozásról és kármentesítési monitoringról rendszeresen éves dokumentációt kell összeállítani és a Felügyelőségre tárgyi évet követő március 31-ig benyújtani. Az éves jelentések a Felügyelőségre rendszeresen beérkeztek. A Felügyelőség munkatársai 2010. március 4-én a területen hatósági mintavételt tartottak a kármentesítés előrehaladásának ellenőrzése céljából. A mintavétel során a Felügyelőség képviselői 2 db talajvízfigyelő (BVM-1 és BVM-4), 5 db talajvíz-termelőkútból (I.3, II.15, IV.11, IV. 12 és IV. 13) és 1 db rétegvíz-figyelő (BVM-104) kútból vettek mintát. A felszín alatti vízmintákból BTEX, klórbenzolok, halogénezett alifás szénhidrogének, fenolok, PAH, valamint anilin, nitroanilin, nitrobenzol komponensek vizsgálata történt meg. A Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratóriuma által 4200/2010. jksz. számon készített vizsgálati jegyzőkönyv alapján a vizsgált minták egyikében a mért komponensek egy része meghaladja a módosított KTVF: 722-6/2005. számú határozatban meghatározott – az adott komponensekre vonatkozó – (D) kármentesítési célállapot határértékeket, azonban a kármentesítés műszaki beavatkozása jelenleg folyamatban van, emiatt a műszaki beavatkozás befejezéséig a szennyezőanyagok mennyisége változhat. A megbízott tervező, az ELGOSCAR-2000 Kft. (1134 Budapest, Klapka u. 1-3.) 2010. március 23-án érkezett tájékoztatása szerint a telephelyen az áramszolgáltató 2010. március 18-án 15 órától kikapcsolta az áramot és emiatt a műszaki beavatkozás meghatározatlan ideig szünetel. A Felügyelőség KTVF: 23592-1/2010. számon tájékoztatást kért a megbízott felszámolóbiztostól, hogy az áramszolgáltatás helyreállítása érdekében milyen lépések történtek, az átmeneti helyzetben hogyan biztosítják az áramforrást és a kármentesítés műszaki beavatkozásához szükséges áramszolgáltatás mikor válik ismét zavartalanná. A felszámolóbiztos 2010. április 12-én kelt válaszában foglaltak szerint a probléma 2010. április 30-ig megoldódik és „ezután a kármentesítés műszaki beavatkozása a korábbiaknak megfelelően tud üzemelni”. A 2010 júliusában benyújtott tájékoztatás szerint az áramszolgáltatás rendje helyreállt. A kármentesítés során 2010. december 1-én a Felügyelőség az ingatlanok területén helyszíni szemlével egybekötött, ismételt hatósági talaj-, és rétegvíz mintavételezést tartott. A szennyezéssel érintett területeken összesen 6 monitoring kútból (BVM-1, BVM-6 és BVM-7 jelű talajvízfigyelő-kút, BVM-2, BVM-102 és BVM-104 jelű rétegvízfigyelő-kút) történt talajvíz és rétegvíz mintavétel. Merített vízmintavétel történt továbbá a fluorozó üzem kazánházának alagsorában összegyűlt, ismeretlen eredetű vízből is. A felszín alatti 7
vízmintákból BTEX, klórbenzolok, illékony halogénezett szénhidrogének, fenolok, arzén, higany és PAH komponensek vizsgálata történt meg. A Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratóriuma által 4997/2010. jksz. számon készített laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyv szerint a vizsgált komponensek a Felügyelőség rendelkezésére álló korábbi eredményekhez képest, valamint a kármentesítés során benyújtott éves jelentések szerinti értékekhez képest általánosságban lassan csökkenő tendenciát mutatnak. Másrészt azonban több komponens mennyisége, több ponton és mintában továbbra is meghaladta a korábban megállapított (D) kármentesítési célállapot határértéket, ezért feltételezhető, hogy az egészségkockázat a mintavétel időpontjáig nem csökkent az elfogadható kockázati szint alá. A terület kármentesítésével kapcsolatban továbbiakban is a KTVF: 722-6/2005. számú határozat alapján kell eljárni. Ennek megfelelően a kármentesítés műszaki beavatkozásának befejezési határideje 2011. március 31. A műszaki beavatkozásról műszaki beavatkozási záródokumentációt kell készíteni és kármentesítési monitoring tervvel együtt 2011. július 31-ig a kell a Felügyelőségre benyújtani. A műszaki beavatkozási záródokumentáció és kármentesítési monitoring záródokumentáció benyújtását követően a Felügyelőség a szakhatóság(ok) bevonásával dönt a kármentesítés további lépéseiről. A tartós környezetkárosodás tényét a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favr.) 33. §-a alapján a Felügyelőség kérelmére a Fővárosi Kerületek Földhivatala 181445/1/2005. számú határozatával 2005. júniusában az érintett ingatlanokra feljegyezte. A Felügyelőség KTVF: 4596-6/2007. számon vízjogi létesítési engedélyt adott csatornarendszer felújítására. Az Engedély II/5.7. c) pontja előírta, hogy a csatornafelújítás elvégzését hitelesen dokumentálni kell, a műszaki átadás-átvételről szóló jegyzőkönyvet a Felügyelőségre be kell nyújtani a műszaki átadás-átvételtől számított 15 napon belül, legkésőbb 2008. december 31-ig. A vízjogi létesítési engedély érvényessége 2009. május 31. napján lejárt, azonban a vízilétesítmények nem valósultak meg, csak a központi szennyvíztisztító berendezései készültek el. Az Engedély II./5 pontja előírja, hogy a szennyvízkezelő rendszert zárttá kell tenni 2008. december 31-ig. A szennyvízkezelő rendszer zárttá tétele nem valósult meg. A BVM Zrt. „f. a.” 2006. október 13-án benyújtotta a Felügyelőségre a csatornahálózat felülvizsgálati dokumentációját, és a rekonstrukciós javaslatát. A benyújtott dokumentáció alapján több csatornaszakasz javításra vagy felújításra szorult már akkor is. Ennek értelmében a Felügyelőség a fenti előírásokat tette, melyek azonban nem valósultak meg. A Felügyelőség álláspontja szerint a telephelyen a BVM Zrt. „f. a.” tevékenysége a csatornarendszer és a szennyvíztisztító telep rekonstrukciója nélkül nem végezhető. Környezet-egészségügyi szempontból: A felszín alatti víz- és földtani közeg szennyezettségével kapcsolatban 2003-ban benyújtott tényfeltárási záródokumentáció tartalmazta a 2003 októberében Dr. Dura Gyula környezetegészségügyi toxikológus szakértő által készített kockázatfelmérést. A kockázatfelmérés a BVM Zrt. „f. a.” területére, a 200 méter távolságra levő ipari felhasználású területre és a 400 méter távolságra levő lakott területen élő emberekre expozíciós helyzetet modellezve készült, figyelembe véve a különböző környezeti közegeket (földtani közeg, felszín alatti víz, kültéri és beltéri levegő), valamint a (B) 8
szennyezetségi határértéket meghaladó mennyiségben észlelt szennyező komponenseket (BTEX, klórbenzolok, halogénezett alifás szénhidrogének, fenolok, PAH, fenoxikarbonsavak, peszticidek). Kockázaton alapuló (D) kármentesítési célállapot határérték akkor állapítható meg, ha a hely-specifikus egészségkockázat meghaladja az elfogadható kockázati szintet. Az összesített eredmények alapján az egészségkockázat az elfogadható szintet több nagyságrenddel haladta meg, ezért reverz kockázatbecsléssel állapították meg a (D) kármentesítési célállapot határértékeket az egyes szennyező komponensekre. Ezek a (D) kármentesítési célállapot határértékek biztosítják azt, hogy a műszaki beavatkozást követően visszamaradó maradványszennyezettségből eredő expozíció egészségkárosodáshoz ne vezessen, az egészségkockázat az elfogadható szintet ne lépje túl. A tényfeltárási záródokumentációkat, amelyek tartalmazták a Favr. 24. §-a és 7. számú melléklete szerint a kockázatfelmérésen alapuló (D) kármentesítési célállapot határértékekre adott javaslatokat, a Felügyelőség KTVF: 722-6/2005. számú határozatban elfogadta és a BVM Zrt. „f. a.” a kármentesítés műszaki beavatkozására és a műszaki beavatkozás alatti kármentesítési monitoring végzésére kötelezte. Levegővédelmi szempontból: Az Engedély II./17 pontja előírja, hogy a jellemző szaghatást okozó technológiából adódó levegőterhelés ellenőrzésére időszakosan (kétévenként) a felülvizsgálati dokumentációban feltárt hatásterületen levegőminőségi méréseket kell végeztetni. Ezen vizsgálatokat a BVM Zrt. „f. a.” az Engedély jogerőre emelkedése óta egyszer sem végezte el. Egyéb szempontból: A Rendelet 17. § (1) bekezdés c) pontja alapján a BVM Zrt. „f. a.”-nak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről. A Kvtv. 3. § 28. pontja alapján az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és – amennyiben az nem valósítható meg – csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. A legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében. Az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető. A technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik; A Felügyelőség az Engedélyben szereplő előírásait a további környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében tette. Megállapítom, hogy az előírások be nem tartásával a BVM Zrt. „f. a.” nem intézkedett a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg annak elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről. A Rendelet 20. § (8) bekezdése előírja, hogy az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi 9
felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. Az ötéves teljes körű felülvizsgálatot a tevékenység további folytatásához 2011. január 4. napjáig kellett volna elvégezni és a Felügyelőségre benyújtani. Az ötéves felülvizsgálati dokumentáció a mai napig nem került benyújtásra. Megállapítom továbbá, hogy a Kvtv. 96/B. § szerinti éves felügyeleti díj fizetési kötelezettségének 2009, 2010 és 2011 években sem tett eleget a BVM Zrt. „f. a.”. A telepen a BVM Zrt. „f. a.” 2009. január 31. napja óta a telephelyen termelői tevékenységet nem folytat. A fentiek alapján összegezve a Felügyelőség a következőket állapítja meg: 1. A Kvtv. 72. §-a kimondja, hogy a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel vagy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. Megállapítom, hogy az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak, mivel a telephelyen nem folytatnak a Rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet. 2. Megállapítom, hogy a BVM Zrt. „f. a.” nem tartotta be az Engedély előírásait, tevékenységét nem a vonatkozó jogszabályi előírások alapján végezte. A Felügyelőség megállapította, hogy a DNBS veszélyes hulladék tárolása nem a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében előírt műszaki körülményeknek megfelelően történik. A BVM Zrt. „f. a.” a sorozatos bírságok és felszólítások ellenére sem rendezte a jogszabályoknak megfelelően a DNBS veszélyes hulladékok tárolását. 3. A Kvtv. 6. § (1) bekezdése szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. A Kvtv. 7. § szerint a 6. §-ban foglaltak érvényesítése érdekében jogszabály előírhatja a környezethasználat feltételeit, illetőleg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket állapíthat meg. A Kvtv. 4. § 10. és 12. pontja szerint környezetveszélyeztetés a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye; környezetkárosítás az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be. Környezetkárosodás pedig a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása. A Kvtv. fogalomrendszerében a környezetszennyezés, a környezetkárosodás és a környezetveszélyeztetés összefüggő rendszert alkot. A környezetszennyezés a kibocsátási 10
határértéket meghaladó terhelés. A környezetkárosodás a környezet olyan mértékű szennyezettsége, amelynek eredményeként a környezet természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti. A környezetveszélyeztetés tartalma a környezet olyan használata, amelynél a felhasznált vagy előállított anyagok vagy energia tulajdonságai következtében káros környezeti hatások lépnek fel, és ezeknek megfelelő védelmi, biztonsági intézkedések elmulasztása miatt be is következhetnek. A Kvtv. 101. § (2) bekezdése értelmében a környezethasználó köteles többek között a környezetveszélyeztető magatartástól, illetve környezetkárosítástól tartózkodni, valamint az általa folytatott környezetveszélyeztető magatartást, illetve a környezetkárosítást abbahagyni; környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén a környezetvédelmi hatóságot azonnal tájékoztatni, továbbá a környezetvédelmi hatóság által, valamint a külön jogszabályban meghatározott információkat megadni; környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy a külön jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotot helyreállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást visszaállítani. A Favr. 3. § 18. pontja szerint a kármentesítés olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszín alatti víz és földtani közeg károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszín alatti víz által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul, így különösen az a műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység, amely a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetőleg földtani közeg megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében szükséges. Ugyanezen rendelet 21. § (2) bekezdése szerint kármentesítésre kötelezett, aki a Kvtv. 101102/A. §-ában meghatározottak szerint felelősséggel tartozik. A kármentesítés elrendelésére tehát csak abban az esetben kerülhet sor, ha a környezetben a környezethasználó magatartása folytán a környezetszennyezés már bekövetkezett, és az olyan mértékű, hogy a környezet korábbi állapota csak emberi beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre. A Felügyelőség a BVM Zrt. „f. a.” telephelyén megállapította – figyelemmel annak közel 130 éves vegyipari tevékenységére -, hogy a földtani közegben nagy kiterjedésű felszín alatti vízszennyezés található, a területen a talaj és a felszín alatti víz szennyeződése BTEX, klórbenzolok, halogénezett alifás szénhidrogének, fenolok, PAH-ok, fenoxikarbonsavak vonatkozásában a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott (B) szennyezettségi határérték felett van, ezért kármentesítés szükséges. A Favr. 3. §-a alkalmazásában (B) szennyezettségi határérték a jogszabályban, illetve ennek hiányában hatósági határozatban meghatározott olyan szennyezőanyagkoncentráció, illetve egyéb minőségi állapotjellemzők olyan szintje a felszín alatti vízben, a földtani közegben, amelynek bekövetkeztekor a földtani közeg, a felszín alatti víz szennyezettnek minősül, figyelembe véve a felszín alatti víznél az ivóvízminőség és a vízi ökoszisztémák, továbbá a felszín alatti víztől függő szárazföldi ökoszisztémák igényeit, földtani közeg esetében pedig a talajok többes rendeltetését és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységét. 11
A becsatolt dokumentációk szerint a BVM Zrt. „f. a.” telephelyén a szennyezőanyagkoncentráció - figyelemmel a BVM Zrt. „f. a.” több mint százéves vegyipari tevékenységére - többszörösen meghaladta az egyes komponensekre jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéket. A becsatolt dokumentáció - figyelemmel a feltárt szennyezettségre - a kármentesítés műszaki beavatkozásának elrendelése kapcsán elérendő célállapotként (D) kármentesítési célállapot határértéket javasolt, amelyet a Felügyelőség KTVF: 722-6/2005. számú határozatában a szakhatóság bevonásával elfogadott. A Favr. megfogalmazásában a (D) kármentesítési célállapot határérték olyan, a hatósági határozatban előírt koncentráció, amit a kármentesítés eredményeként kell elérni az emberi egészség és az ökoszisztéma, illetve a környezeti elemek károsodásának megelőzése érdekében; meghatározása a kármentesítési eljárás keretében végzett komplex értékelésen, a szennyező anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken, modellszámításokon, kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérésen alapul a területhasználat figyelembevételével. A Felügyelőség a műszaki beavatkozás elvégzésére kötelező határozatában elérendő célállapotként határozta meg a (D) kármentesítési célállapot határértéket, ugyanis a vizsgálatok szerint a telephelyen a földtani közegben, a talaj- és rétegvízben jelenleg is megtalálható szennyezőanyag-koncentráció sokszorosan meghaladja a Felügyelőség által elérendő célállapotként meghatározott (D) kármentesítési célállapot határértéket, azaz a környezetkárosodás már bekövetkezett, és reális határidőn belül, a kármentesítés ellenére sem állítható helyre a környezet korábbi állapota. Elmondható továbbá, hogy a szennyezőanyag már nem csak a talajvízben, de a rétegvízben is megtalálható. A telephelyen megtalálható szennyezés azonban nem kizárólag a BVM Zrt. „f. a.” nem megfelelő hulladékkezelési tevékenységére vezethető vissza, de annak másik fontos forrása a BVM Zrt. „f. a.” által a telephelyen közel 130 éven át folytatott vegyipari tevékenysége, amely során környezeti értelemben kockázatos és veszélyes anyagok előállítására és felhasználására került sor, mint például műtrágya, sokféle növényvédő szer, kénsav, kloridok, gombaölő szerek, gyomirtó szerek, rovarölő szerek. A környezetkárosítás tényét mindezeken túlmenően csak tovább fokozza a telephelyen nem a jogszabályokban és hatósági határozatban előírtaknak megfelelően tárolt DNBS elnevezésű veszélyes hulladék, amely földtani közegbe jutásával további veszélyt jelent a környezetre, mind a földtani közegre, felszín alatti vízre, mind a levegőre és emberi egészségre. A DNBS ugyanis az emberi szervezetre irritatív hatású, pora-gőze izgatja a szemet, a légzőszerveket és a bőrfelületet. Allergiás jellegű bőrtüneteket is kiválthat. A helyszíni ellenőrzések alkalmával megállapításra került, hogy a DNBS tárolása rossz állapotú műanyag hordókban történik (kb. 600 db). A DNBS hulladék összetétele inhomogén, egyéb szennyeződéseket is tartalmaz. A göngyölegek jelölése festéssel történt, azokon a feliratozás kopott vagy aktualitását vesztette. A hulladékok csomagolása sérült, megrongálódott, rendszeresen eltörnek, kilyukadnak. Az állapotuk miatt valószínűleg rendszeresen történik veszélyes anyagszivárgás, mely a talajba, felszín alatti vízbe, jut (hiába van betonozott térszínen). Emellett a hulladékok főleg nyári időszakban folyamatos bűzpanaszra adnak okot a környéken élőknek. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a veszélyes hulladék birtokosa 12
köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet. A veszélyes hulladék nem jogszabályoknak megfelelő tárolása tovább veszélyezteti a folyamatban lévő kármentesítés sikerét, ezáltal újabb és újabb veszélyt jelentve a talajra és a felszín alatti vízre. Összességében megállapítom, hogy a BVM Zrt. „f. a.” a Kvtv. 4. § 11. pontja szerinti környezetveszélyeztető ill. környezetkárosító magatartást folytat, és Kvtv. 4. § 10. pontja szerinti környezetveszélyeztetést idéz elő az alábbiak szerint: − A DNBS tárolási körülményei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, a göngyölegek rossz állapota miatt tartalmuk a már most is erősen szennyezett földtani közegbe szivároghat, ill. a levegőbe kerülve légszennyezést okozhat. − A telephely csatornahálózatának felújítása nem történt meg, így működés esetén abból elszivárgás történhet, tovább szennyezve a földtani közeget. − A szennyvízkezelő rendszer zárttá tétele nem valósult meg, így a tevékenység esetleges újrakezdése esetén a levegő bűzzel való szennyezésével kéne számolni. − A tevékenység esetleges újrakezdése esetén nem biztosított az elérhető legjobb technikának való megfelelőség. A Rendelet 26. § (5) bekezdése kimondja, hogy környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén az (1) bekezdés jogkövetkezményei alkalmazhatóak. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség az (1) bekezdés jogkövetkezményeit alkalmazhatja, vagy a környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt a (3) bekezdésben foglalt mértékű bírság megfizetésére kötelezi. A Rendelet 26. § (3) bekezdése előírja, hogy a felügyelőség határozatában a tevékenység engedély, illetve előzetes vizsgálat nélküli folytatásának időtartamára a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi. A megállapítom, hogy a fenti veszélyes hulladékot 2010. október 31. napjáig nem szállította el a BVM Zrt. „f. a.”. Az elszállításra kiadott kötelezés időpontjától számítva jelen határozat meghozataláig 149 nap telt el, ennek megfelelően a Felügyelőség, az engedély visszavonása mellett a Rendelet 26. § (5) bekezdése alapján 149 X 100 000 Ft bírság kiszabását rendelete el. A veszélyes hulladékok a jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak nem megfelelő tárolása környezeti terhelést okoz, amely a környezet nyilvánvaló, súlyos veszélyeztetését idézi elő, ezért döntött a Felügyelőség a legmagasabb napi tétel kiszabása mellett. 4. A Rendelet 20. § (8) bekezdése kimondja, hogy az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni, nincs lehetőség arra, hogy az öt évet meghaladóan kerüljön rá sor. A BVM Zrt. „f. a.” az ötéves felülvizsgálati dokumentációt nem nyújtotta be, ezért a fenti kötelezettségének nem tett eleget. A fentiek alapján a Felügyelőség a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Jelen határozat a Rendelet 26. § (5) bekezdésén, valamint a Ket. 71.§ és 72. §-án alapul.
13
Felhívom a figyelmet, hogy a Rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet egységes környezethasználati engedély nélkül nem végezhet. * Az egységes környezethasználati engedélyről szóló határozatot, mint hirdetményt a Felügyelőség a Ket. 80. § (3) és (4) bekezdései, és a Kvtv. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá megküldi a Környezethasználó tevékenységével érintett eljárásban részt vett Budapest Ferencváros Önkormányzat, Budapest Főváros XX. ker. Pesterzsébet Önkormányzat, Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat és Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzőinek, akik kötelesek haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodni a hirdetmény közzétételéről. A jegyzők a hirdetmény közzétételét követően tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A jogorvoslati jogot a Ket. 98. § (3) bekezdése biztosítja az ügyfél részére a Ket. 99. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a jogorvoslati határidő lejártát követő napon jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. március 28.
Dolla Eszter s. k. igazgató
14
