KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.:

KTVF: 389-9/2012.

Tárgy: M1 autópálya M1-M7 elválási csomópont és Tatai csomópont közötti szakaszának 2x3 sávra történő bővítésének előzetes konzultációja

Előadó:

Farkas Ildikó Szigetvári Katalin Nagy Árpád Nagy Zoltán Rétvári István dr. Szilágyi Dávid

Melléklet:

Budaörs Város Képviselő-testületének 498/2011. (XII.15.) sz. ÖKT határozat másolata Közlemény Jegyzőinek

az

Önkormányzatok

VÉLEMÉNY A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45., Cg. 01-10-044180; a továbbiakban: Kérelmező) által a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség) a K-18658/2011./1 számú beadványával benyújtott, az UNITEF’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. által az M1 autópálya M1-M7 elválási csomópont és Tatai csomópont közötti szakaszának 2x3 sávra történő bővítésére vonatkozóan elkészített 2671 tervszámú dokumentáció alapján lefolytatott előzetes konzultáció alapján az alábbi véleményt adom: A tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 1. számú mellékletének 37. a) pontja alapján [„Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak a) gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) építése csomóponti elemekkel együtt”] környezeti hatásvizsgálat köteles, ezért megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján kiadott környezetvédelmi engedély szükséges. I. A tevékenységet jellemző adatok A tervezett fejlesztés célja: Az M1 autópálya M1-M7 elválási csomópont és Tatai csomópont közötti szakasza 1978-1981 között készült. Az autópálya jelenlegi keresztmetszete 2x2 forgalmi sáv középen elválasztó sávval, szélein leállósávval és padkával. A vizsgált autópálya szakasz Budaörs területén, az M1-M7 elválási csomópontban indul, a szakasz vége a Tatai csomópont. Az M1 autópálya Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

Biatorbágy és Tata közötti szakaszának jelentős mértékben megnövekedett forgalmi terhelése teszi szükségessé a 2x3 forgalmi sávra történő bővítését. A benyújtott dokumentáció szerint tervezik a jelenlegi 2×2 sávos autópálya szakasz 2x3 sávra történő bővítését: - M1-M7 elválási csomópont és M0-M1 csomópont (16+200 km szelvény) közt csak befelé történő szélesítést végeznek (a 12,50 m széles elválasztósáv 5,00 m-re történő szűkítésével), az autópálya koronaszélessége nem változik. - M0-M1 csomópont (16+200) – Tatai csomópont közt az útpálya szélesítése az alábbiak szerint történik: - kifelé történő szélesítés, az elválasztó sáv 5,00 szélességének fenntartása mellett, a koronaszélesség a meglévő kapaszkodósávos szakaszokon nem változik; - egyidejű kifelé és befelé történő szélesítés az elválasztó sáv 3,60 szélességűre történő szűkítése mellett, a meglévő kapaszkodó sávos szakaszokon a koronaszélesség nem változik; - A 16+200 – 16+650 km szelvények közötti szakaszt – a befelé, valamint a teljesen, vagy részlegesen kifelé történő szélesítése közötti – átmeneti szakaszként kell kialakítani (kifelé vett értelemben 0-3,50 m). - Ott ahol jelenleg is kapaszkodó sáv van, ott nem készül bővítés. A tervezett létesítmény közvetlen hatásterületének vélelmezett határai: Az autópálya, illetve tervezett bővítése közvetlenül a következő települések közigazgatási területét érinti: Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy, Páty, Herceghalom, Zsámbék, Mány, Bicske, Óbarok, Tarján, Tatabánya, Tata, Vértesszőlős. II. A benyújtandó környezeti hatástanulmány tartalmi követelményei Általános szempontok: A környezeti hatásvizsgálati dokumentációt a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. számú mellékletében meghatározott kötelező tartalmi elemeken felül – a 7. számú mellékletben foglaltakra figyelemmel – kell elkészíteni, különös tekintettel az alábbiak vizsgálatára. Természetvédelmi szempontból: 1. Teljes körűen tisztázni kell az autópálya bővítéssel járó műtárgy-átépítések hatását az autópálya által keresztezett kisvízfolyásokra. 2. A tervezett keresztmetszeti kialakítások illetve műtárgy-átépítések tekintetében vizsgálni kell azok tájképre, táji jellegre gyakorolt hatását. 3. Ki kell dolgozni az ökológiai átjárók létrehozásának lehetőségeit. 4. Tisztázni kell, hogy a beruházás érint-e egyedi tájértéket. Vízvédelmi szempontból: 1. Be kell mutatni a csapadékelvezetést, illetve szikkasztást szolgáló vízilétesítményeket az alábbiak figyelembevételével: 1.1. Ismertetni kell az útfelületekről összegyűjtött csapadékvizek elvezetésének megoldását, minden egyes útszakasz esetében, különös tekintettel az esetlegesen tervezett szikkasztó műtárgyakra, létesítményekre. 2

1.2. Be kell mutatni, hogy mely szakaszokon terveznek burkolt, vagy földmedrű árkokat és az egyes árkoknak mi a végleges befogadója, a végleges befogadót milyen közbülső vízelvezető rendszeren (zárt csatorna, földmedrű árok, burkolt árok, műtárgyak, stb.) keresztül éri el. Mivel időszakos vízfolyásba csak tiszta, illetve megfelelően előtisztított csapadékvíz vezethető be, ezért a felszín alatti vizek vízminőségének védelme érdekében a vízfolyásokba történő esetlegesen szennyezett csapadékvíz bevezetések előtt a csapadékvíz-elvezető rendszer befogadójának érzékenységétől függően olajfogó, hordalékfogó, tisztító műtárgy betervezése szükséges. 1.3. Javaslatot kell tenni a szikkasztással érintett területeken a talaj és talajvíz monitoringra. 2. Ismertetni kell azon időszakos vízfolyások, földmedrű árkok állapotát, melyek az autópályáról levezetendő csapadékvíz befogadói lesznek, továbbá vizsgálni kell ezek terhelhetőségét. Célszerű laborvizsgálatokat végezni a jelenlegi állapot feltárása érdekében (talaj és talajvíz tekintetében). 3. Be kell mutatni, hogy az építési munkák alatt milyen ideiglenes jellegű vízelvezetés szükséges. 4. Be kell mutatni az üzemelés során a téli síkosságmentesítés és közlekedési eredetű szénhidrogén terhelés földtani közegre, felszín alatti vízre gyakorolt hatását, a hatásterület egyidejű meghatározása mellett (célszerű aktualizált vizsgálatokkal alátámasztani az eredményeket). 5. Az építés során a gépparkok tárolási helyének kijelölésekor figyelembe kell venni a talaj és felszín alatti víz veszélyeztetettségét, javaslatot kell tenni azok szennyeződésének megelőzésre, illetve a szükséges műszaki védelem kialakítására (a tárolás során keletkező esetleges olajszennyeződések megelőzése, üzemanyaggal történő feltöltés biztonsági előírásai, stb.). 6. Be kell mutatni a munkálatokban részt vevő személyzet által termelt kommunális szennyvíz gyűjtésének, elhelyezésének megoldását. 7. Be kell mutatni, hogy milyen havária eseményekre lehet számítani és havária esetén milyen intézkedéseket hoznak (pl. teendők szennyezés esetén, intézkedésért felelős személyek, rendelkezésre álló mentesítő anyagok és szerszámok). 8. A tervezési szakaszt szennyeződés érzékenységi térképen is ábrázolni kell. 9. A pályabővítés tervezésekor a meglévő csapadékvíz elvezető rendszert felül kell vizsgálni és igazolni kell, hogy a felhasználni kívánt rendszer a beépítésből eredő többletvizeket fogadni tudja. A vizsgálat során az érintett területen az autópálya megépítése óta történt változásokat figyelembe kell venni. Amennyiben a meglévő rendszer a többletvizek fogadására nem alkalmas tervet kell készíteni a probléma megoldására. 10. A pályaburkolatról felszíni vízfolyásba vezetett csapadékvizek előtisztítást igényelnek. A csapadékvizek elvezetésének vizsgálatát, tervezését a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21) Korm. rendeletre és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletre alapozva kell elvégezni, különös tekintettel az egyéb védett területek befogadói és az időszakos vízfolyás befogadó területi kategóriákra. 11. A Hosszúréti-patak vízgyűjtőjét terhelő beavatkozások esetében figyelembe kell venni, hogy a patak vízgyűjtője tovább nem terhelhető, újabb vízelvezetési igények kielégítése csak késleltetéses bevezetéssel, és záportározó építésével lehetséges. Az ellenőrzés során figyelembe kell venni a területen tervezett, már engedélyezett létesítményeket is. (M0 –M1 bővítése)

3

Továbbtervezési szempontok: 1. Tervrajzi ábrázolás során figyelembe kell venni az alábbiakat: 1.1 A tervrajzi ábrázoláson egyértelműen és jól megkülönböztethetően fel kell tüntetni, hogy mely létesítmények kerülnek megszüntetésre és melyek új létesítmények. 1.2 Az árkok burkolatára vonatkozó információkat (földmedrű, vagy vízzáróan burkolt) és az egyes szakaszok végpontjainak km sz. szerinti jelölését is fel kell tüntetni. 1.3 Jelölni kell az árkok, csatornák lejtésirányát. 2. A szikkasztó létesítmények fenékszintje és a maximális talajvízszint között minimum 1,0 m távolságnak kell lennie. 3. A szikkasztással érintett területeken meg kell határozni a mértékadó és a maximális talajvízszintet (mBf.), továbbá a szikkasztó létesítmény (földmedrű árok, nem szigetelt záportározó) fenékszintjét (mBf.). Felhívom a figyelmet az alábbiakra: 1. A mintavételezéseket és minőségvizsgálatokat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) 47. § (3) pontja szerint csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. 2. A mintavételezéseknél és a minták analitikai vizsgálatánál a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú mellékletének előírásai szerint kell eljárni. 3. A favR. 13. § (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján szennyező anyag földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, illetve a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, engedélyköteles tevékenység. 4. Vízilétesítmények kialakítása és/vagy meglévő vízilétesítmények átépítése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény. 28. § (1) bekezdése alapján vízjogi engedély köteles tevékenység. 5. A benyújtandó dokumentációban a vízfolyás keresztező műtárgyakat a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. 1. számú melléklet „előírásainak figyelembevételével ellenőrizni kell. Levegővédelmi szempontból: 1. Az építés ideje alatt, a munkaterület környezetében és a szállítási útvonalak mentén jelentkező porterhelés mértékét meg kell határozni, valamint be kell mutatni a levegő porterhelését csökkentő, illetve a porterhelést megelőző intézkedéseket. 2. Be kell mutatni a szállítójárművek, illetve földmunkagépek kibocsátásainak levegőre gyakorolt hatását a munkaterület környezetében és a szállítási útvonalak mentén. 3. A bővítést követően a várható forgalomból adódó levegőterhelés mértékét is meg kell határozni. 4. A levegő alapállapotát a beruházás által érintett valamennyi területen vizsgálni kell, a levegőterhelés mértékét minden esetben az alapállapothoz, illetve az egészségügyi határértékekhez viszonyítva kell bemutatni, a hatályos jogszabály által alkalmazott mértékegység (µg/m3) alkalmazásával. 5. A levegőterhelés mértékének meghatározásánál a feltételezhető legrosszabb állapotot is figyelembe kell venni.

4

Zajvédelmi szempontból: 1. A tervezett közúti létesítmény zajvédelmi hatásterületét a hosszútávra vonatkozó forgalmi adatok alapján, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 6. §-ban előírt szabályok szerint kell meghatározni. Közölni kell a zaj- és rezgésvédelmi szempontból érintett területek (Budaörs, Biatorbágy, Törökbálint, Páty, Herceghalom, Zsámbék) alapállapotára vonatkozó helyszíni műszeres zajmérések eredményeit, illetőleg a hatásterület méréssel, vagy számítással meghatározott háttérterhelés értékeit is. 2. A tervezett út és a közúti csomópontok környezetét, valamint a kijelölt nyomvonalhoz legközelebb elhelyezkedő zaj ellen védendő területeket és épületeket a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben, illetőleg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben [továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben] előírt követelmények szerint — a zajvédelmi kategóriák és a határértékek feltüntetésével — kell szövegesen és beazonosítható módon helyszínrajzon is bemutatni. 3. A környezeti hatásvizsgálat alapján készített dokumentációban igazolni kell, hogy a tervezett közlekedési létesítmény, valamint a kapcsolódó útszakaszok és csomópontok forgalmától származó zaj- és rezgésterhelés a megvalósulást követő időszakban és a távlati forgalom mellett sem haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékeket. 4. Amennyiben az útkapacitás bővítését követően 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek nem teljesülnek, a hatásvizsgálat keretében javaslatot kell tenni zajvédelmi műszaki létesítmények kialakítására, melynek megfelelőségét zajvédelmi számításokkal kell igazolni. 5. Az építőipari kivitelezési tevékenység időszakában és az ehhez szükséges szállítási tevékenységre a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 12. §-ban és 13. §-ban előírt követelményeket kell teljesíteni. A hatástanulmányban az építési tevékenységtől és az ahhoz kapcsolódó szállítási tevékenységtől származó zaj- és rezgésterhelést számításokkal meg kell határozni és a határértékek teljesülését igazolni. Javaslatot kell tenni a lehetséges alternatívák közül a legkevesebb zaj- és rezgéskibocsátással járó szállítási útvonalakra. Hulladékgazdálkodási szempontból: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) által megfogalmazott célok és a hulladékgazdálkodás általános szabályai szerint a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, az esetlegesen keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 2. A további tervezés során a fenti hulladékgazdálkodási alapelveket szem előtt tartva elsősorban a keletkező hulladékok hasznosítására kell törekedni, illetve amely mennyiségre ez helyben már nem megoldható, akkor lehetőség szerint a hasznosításra való átadást kell megvalósítani, fenti elvek érvényesülését már a hatásvizsgálati dokumentációban be kell mutatni és a konkrét tervezés során figyelembe kell venni. 3. A létesítési tevékenység során keletkező hulladékok folyamatos vizsgálatát biztosítani kell a tervezés és kivitelezés során. Amennyiben a keletkező hulladékok a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet [a továbbiakban: 16/2001. 5

(VII. 18.) KöM rendelet] 1. § (3) bekezdésében ismertetett veszélyességi jellemzőkkel bírnak, akkor veszélyes hulladéknak minősülnek és kezelésüknél a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] előírásait be kell tartani. 4. A létesítési tevékenység során keletkező veszélyes hulladékokat a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerinti veszélyes hulladék gyűjtőhelyen lehet átadásig tárolni. A gyűjtőhely műszaki kialakítását és elhelyezkedését a környezeti hatásvizsgálati dokumentációban be kell mutatni. 5. A létesítési tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat kizárólag hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatja át. 6. A hatásvizsgálati dokumentációban részletezni kell a tevékenység egyes szakaszaiban (létesítés, üzemeltetés, felhagyás) keletkező hulladékok fajtáit, mennyiségeit, fajtánkénti gyűjtési módját. Ismertetni kell a nem veszélyes- és a veszélyes hulladékok szállítását végző érvényes engedéllyel rendelkező átvevőket, a végső befogadókat, kezelőket, és azok engedélyeinek számát. Be kell nyújtani a keletkező hulladékok kezelésére engedéllyel rendelkező hulladékkezelőkkel kötött megállapodásokat a dokumentációban ismertetett várható hulladékmennyiségek erejéig. 7. Az építési munkálatok során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni, figyelembe véve a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003.(X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003.(X. 18.) Korm. rendelet] előírásait. Fentiek folyamatos biztosítását már a tervezés során figyelembe kell venni. Fenti szempontok szerinti kidolgozásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy tárgyi ügy a Felügyelőségen kívül két további felügyelőség (Közép-dunántúli és Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) illetékességi területét érinti. A Közép-dunántúli és Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek véleményei a III. fejezetben kerülnek ismertetésre. III. A megkeresett közigazgatási szervek észrevételei A Budapesti Bányakapitányság BBK/3539-2/2011. számú észrevétele az illetékességi területén: 1. „Az útépítéshez felhasznált szilárd ásványi nyersanyag csak engedéllyel rendelkező nyersanyag-kitermelő helyről származhat. 2. A tárgyi nyomvonal bányatelket nem érint.” Észrevételét az alábbiakkal indokolta „A Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú melléklet 7. pontja, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.), valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletben foglaltak alapján adta ki.

6

A hatósági engedély nélkül végzett kitermelés jogosulatlan bányászati tevékenységnek minősül, mellyel szemben a Bányakapitányság szankciót alkalmazhat a Bt. 41. § (1) bekezdése szerint.” „Megjegyzések: - Pest megye területén legalább 4 helyen keresztez a nyomvonal elosztó vezetéket, Komárom-Esztergom megyében pedig (Tatától délre) termékvezetéket és gázvezetéket is. Ezért majd a szakhatósági eljárásokba be kell vonni a TIGÁZ-t, a MOL.-t és az FGSZ Zrt.-t is. - A Műszaki leírásból hiányoznak a térkép, illetve szelvény mellékletek!” A Veszprémi Bányakapitányság VBK/3851-4/2011. számú észrevétele: 1. A Veszprémi Bányakapitányság illetékességi területét (Fejér megye) érintő szakaszon a Tatabánya-Mány-szén védnevű kutatási terület jogosítottjával (Alpex Bányászati Kft.) a terveket egyeztetni kell, mivel a tárgyi bővítés érinti a kutatási területet. 2. A területileg illetékes földgáz-hálózatot üzemeltető TIGÁZ-DSO Kft.-vel a terveket egyeztetni kell, az egyeztetési jegyzőkönyvben foglaltakat be kell tartani. Észrevételét az alábbiakkal indokolta „A Felügyelőség előzetes konzultáció kérésével kereste meg a Bányakapitányságot a tárgyi autópálya bővítéssel kapcsolatosan. A Bányakapitányság megállapította, hogy illetékességi területén (Fejér megye) a tárgyi bővítés érinti a Tatabánya-Mány-szén védnevű kutatási területet és a TIGÁZ-DSO Kft. üzemelésében lévő földgázelosztó-vezetéket, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Az 1. pont rendelkezése a Bt. 39. § előírásain, a 2. pontban foglaltak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/A. § (10) bekezdésén alapulnak.” „A Bányakapitányság hatáskörét a Bt. 44. § 1. pontja, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg.” A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 13117-2/2011. számú észrevétele: „A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 37. a) pontja alapján az M1 autópálya M1-M7 elválási csomópont és Tatai csomópont közötti szakaszának bővítéséhez környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása szükséges. A benyújtandó környezeti hatástanulmányban tisztázni kell, hogy a meglévő autópálya bővítése során a jelenlegi kisajátítási határból való kilépések érintenek-e beépített, vagy beépítésre szánt területeket. Amennyiben igen, és ott védendő épület, lakóingatlan található, akkor meg kell vizsgálni, hogy azok érdekében hol és milyen védelem kialakítása szükséges.” Észrevételét az alábbiakkal indokolta: „A Felügyelőség KTVF: 54297-1/2011. számú és Hatóságunknál 2011. december 8-án érkeztetett megkeresésében észrevételemet kérte az M1 autópálya M1-M7 elválási csomópont és Tatai csomópont közötti szakasz bővítésének előzetes konzultációs eljárásához. A megkereséshez csatolt, az UNITEF’ 83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt., az Út- Vasúttervező Zrt., illetve a RODEN Mérnöki Iroda Kft. alkotta Konzorcium által összeállított dokumentációt áttanulmányoztam, és megállapítottam, hogy az M1-es autópálya Biatorbágy és Tata közötti szakaszán a jelentős mértékben megnövekedett forgalmi terhelés szükségessé teszi az autópálya 2x3 forgalmi sávra történő bővítését. 7

Megállapítottam, hogy az M1 autópálya M1-M7 elválási csomópont és Tatai csomópont közötti szakaszának csak egy része (Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy, Páty, Herceghalom és Zsámbék közigazgatási területe) érinti a BFKH Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv illetékességi területét, így szakhatósági állásfoglalásom csak az út Pest megyei szakaszára érvényes. A dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy az autópálya bővítése során elsősorban a pálya szélessége, a földművek keresztszelvénye és a rézsűk hajlása módosul, azonban a bővítéshez a jelenlegi kisajátítási határból való kilépések szükségesek. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 29. § (1) szerint: „autópálya, autóút vonalforrás létesítése esetén – az autóút és autópálya működésével összefüggő építmény kivételével – a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül (…) nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület”. Amennyiben a jelenlegi kisajátítási határból való kilépések beépített területet érintenek, akkor meg kell vizsgálni, hogy azok érdekében hol és milyen védelem kialakítása szükséges. Az autópálya egyes szakaszain zajvédelmi intézkedésként zajárnyékoló falak telepítésére került sor. A bővítés során, azokon a helyeken, ahol lakott terület, illetve védendő létesítmény van a pálya mellett, és az érvényben lévő egészségügyi határérték védelem nélkül, vagy a meglévő védőberendezéssel nem tartható be, zajárnyékoló fal vagy zajárnyékoló domb építése (meglévő védelem átépítése) válhat szükségessé. Az eljárás során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok nem merült fel. Észrevételemet az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5/A. § (2) bekezdése és 12. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki.” A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 450/2753/1/2011. számú észrevétele: „Az M1 autópálya Budapest-Tatai csomópont közötti 2x3 sávos bővítés, Pest megyei szakaszán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) nyilvántartásában jelenleg 18 (KÖH azonosítószám: 11935, 11911, 55703, 10015, 9997, 10003, 10989, 10988, 59538, 10998, 11000, 48822, 11000, 48822, 10383, 10382, 10381, 10380) régészeti lelőhely szerepel. - A KÖH Nyilvántartási Irodájától (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.) a beruházással érintett ismert régészeti lelőhelyek részletes adatai rendelkezésre állnak, előzetes örökségvédelmi hatástanulmány készítése nem szükséges. - Az építési engedélyezési eljárás során a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 20/A. § (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, amely a beruházással érintett terület régészeti érintettségét tisztázza, valamint az elvégzendő régészeti feladatok idő- és költségvonzatát tartalmazza. A fenti régészeti szakfeladat elvégzésére a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (2000 Szentendre, Fő tér 2-5.) jogosult.” Észrevételét az alábbiakkal indokolta „A Kötv. 19. § (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni. A 20/A. § (1) bekezdése értelmében a külön jogszabályban meghatározott nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. 8

A beruházó költségviselését a Kötv. 23/E. § (1), valamint a Kötv. 19. § (3) bekezdése írja elő. A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézményről a Kötv. 20. § (2) bekezdése rendelkezik. A megelőző feltárásra a Kötv. 22. § (3) bekezdése szerinti szerződést kell kötni. Felhívom figyelmét, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 20. § (3)-(4) bekezdései szerint az előzetes nyilatkozat nem minősül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti hatósági döntésnek – így ellene önálló fellebbezésnek helye nincs – és az előzetes nyilatkozat alapján hatósági engedélyhez kötött tevékenység nem folytatható. Hivatalom hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja, illetékességét az idézett rendelet 1. számú mellékletének 4. pontja állapítja meg.” A Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 430/2687/01/2011. számú észrevétele: „A környezeti hatásvizsgálati eljárás során figyelembe kell venni, hogy a fejlesztéssel érintett nyomvonal a KÖH 50532 egyedi azonosítószámmal rendelkező régészeti lelőhelyet érinti, illetve a közvetlen közelében található a KÖH 64382, KÖH 28861, KÖH 28896, KÖH 56055, KÖH 56067 és KÖH 57964 egyedi azonosítószámú régészeti lelőhely. A Kötv 9. § alapján a régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A Kötv. 20/A. § (1) bekezdés értelmében a fejlesztéssel érintett területre vonatkozóan előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet az építési engedély kérelem mellékleteként kell benyújtani. Egyúttal tájékoztatom, hogy a Kötv. 10. § (1) bekezdés értelmében a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, valamint összefüggéseikben kell megőrizni. A beépítése csak akkor engedélyezhető, ha más lehetőség nincs a szükséges fejlesztésre. Amennyiben erre nincs mód a beruházás előtt a Kötv. 23/B. § alapján próbafeltárást kell végezni a lelőhely pontos kiterjedésének meghatározása végett. A próbafeltárás eredménye alapján, illetve a Kötv. 23/B. §-a értelmében a régészeti lelőhelyen el kell végezni a szükséges megelőző régészeti feltárást.” Zsámbék Város Önkormányzat Főépítésze 1445-2/2011. számú észrevétele: 1. „Az írásos munkarészben a távlati forgalomterhelési értékek magas értékeket mutatnak. A tervezett új Bicske Mány közötti csomópont bizonyára befolyásolja a várható forgalom mértékét, a tanulmány azonban nem tartalmaz adatokat a lehajtók utáni útszakaszok vonatkozásában. Kérem tájékoztatásukat a várható forgalom megoszlásával kapcsolatosan, milyen forgalomterhelés várható a 1101. és a 1104. számú utakon a megvalósítást követően. 2. A mellékelt E03.02. tervlapon feltüntetett Gksz területek sem a hatályos a Budapest Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: BATrT.), sem a hatályos TSzT, sem a hatályos HÉSz övezeti területeivel nincsenek fedésben. Kérem javítását.” Tarján Község Önkormányzat Jegyzője 1804/2011. számú észrevétele: „A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5/A. § (4) bekezdés és 12. melléklete alapján észrevételem nincs, mivel Tarján község Önkormányzata a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően nem alkotott rendeletet. A településrendezési eszközökről nyilatkozni nem áll módomban, mivel ezen nyilatkozatot (valamennyi, helyi építési 9

szabályzatról szóló nyilatkozatot) 2009. január 1-től Tatabánya MJV Jegyzője, mint építéshatóság adja ki. A tanulmányt érintően jelzem továbbá Tarján község Polgármesterének kérését, mely szerint önkormányzatunk és a környező községek több éves igénye az 1119. számú országos közút (Tatabánya-Tarján) M1 autópályára történő rácsatlakozásának kiépítése.” Vértesszőlős Község Önkormányzat Jegyzője 472-5/2011. számú észrevétele: „1./Tatabánya Újváros csomópont jelenlegi helyén történő megtartásával egyetértünk, a csatlakozó vértesszőlősi területen (Skála térség) kereskedelmi szolgáltató tevékenységek további fejlődése érdekében is fontos. 2./ Kérjük szíveskedjenek megvizsgálni a bővített autópálya vértesszőlősi területre eső szakaszán a Natura 2000 besorolású ingatlanok védelme érdekében is a zajvédelmi berendezések szükségességét, valamint azok műszaki megvalósíthatóságát. Az M1 autópálya M1-M7 elválási csomópont és a Tatai csomópont közötti szakaszának 2x3 + leállósávra bővítését támogatjuk. Nyilatkozatom jogalapja: A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 12. számú melléklet 4. pontja.” Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője 18-1712/1/2011. számú észrevétele: „1. Föld, talaj, felszín alatti víz: Tatabánya területe egy kiemelten védett vízbázison fekszik. Az autópálya szakasz által is érintett terület fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi, nyílt karsztos, sérülékeny területekben gazdag. Ezek védelme elsődlegességet kell hogy élvezzen, semmilyen szennyeződés a két védőterülettel ellátott vízaknát (XIV/A és XV/C akna) nem érhet el! A teljesen zárt vízelvezetési rendszer, zárt csapadékcsatorna kialakítás mellett az építkezés során veszélyes anyag tárolásából, munkagépek működtetéséből adódó bármilyen havária helyzetre fel kell készülni, ezért feltétlenül fontos egy komplex havária terv készítése! 2. Levegő-tisztaság védelem: Mindenképpen szükségesnek tartom a bővítés után fellépő forgalomváltozással, vagy átrendeződéssel kapcsolatban jelentkező emisszióval kapcsolatos vizsgálatok – lehetőleg a jelenlegi állapotot is feltáró méréssel - számítások elvégzését. Az anyag 71-72. oldalától a NO2 esetében elvégzendő hatásterület lehatárolásról esik szó, ugyanakkor szerintem ez nem elegendő. Jelenleg akár Tatabánya, akár a többi nagyváros esetében visszatérő probléma, sokszor szmogriadó, vagy tájékoztatási fokozat elrendeléséhez vezet a szálló por (PM10). Mindenképpen szükségesnek érzem az autópálya forgalmából származó, nemcsak NO2-re, de valamennyi fontosabb, a mérőállomásokon mért paraméterre – kiemelten a szálló porra – levetített emissziós hatásvizsgálat elkészítését, mely a bővítés levegőre vonatkozó hatásait, összefüggéseit vizsgálja a forgalom időbeli változásának függvényében. 3. Zaj- és rezgésvédelem: Az autópálya alatti tatabányai szakaszon nagyvárosias, tömbös beépítésű lakóövezet (Újváros) és a családi házas, kertvárosi beépítésű Alsógalla-városrész található. A tanulmány 114. oldalán szó esik továbbá a jobb oldalon lévő területekről melyek a hatásterületen belülre esnek. Az autópályákhoz legközelebb lakóövezetekből (Mártírok út, Kós Károly u., stb.) többször érkezik panasz a zajhatásra, illetve egyes lakóházaknál az általunk elkészíttetett, az autópálya 10

zajhatását vizsgáló, zajmérésekkel is alátámasztott zajtérkép is kimutat túllépést. Tatabányán a zajvédelmi hatósági munka keretében többször történik hiteles zajszint mérés, mely során sokszor kimérhető az autópálya zajhatása, mely a Tatabányán meglévő magas alapzaj-szintért is nagyrészt felelős. Fentiek tükrében mindenképpen szükségesnek érzem a beruházást megelőző, majd a végállapotot is rögzítő hiteles zajszint mérések elvégzését, valamint a hiányzó zajvédő falak pótlását, illetve a meglévő zajvédő falak hatékonyságának vizsgálatát célzó beruházások megkezdését a bővítéssel párhuzamosan. Javasoljuk továbbá, hogy készüljön a város középpontján áthaladó autópálya szakaszhoz alagút-rendszerű félig nyitott zaj elleni burkolat kialakítását megvizsgáló terv. Hasonló kialakításra van hazánkon belüli és kívüli példa, hatékonysága sokkal nagyobb, mert a zajt a burkolat alatt tartja. 4. Természetvédelem, tájvédelem, élővilág: Az autópálya szakasz érinti a Gerecse Tájvédelmi körzetet, tőle délre található a nagy kiterjedésű – helyileg is védett értékeket tartalmazó – Észak-Vértes természetvédelmi terület. A beruházásnak mind az építési, mind a végleges szakaszában készíteni kell a növény-, állatvilágra – különösen a vadvonulási útvonalakra, vadvilág zavarására, fajvédelemre – és a tájvédelemre kiterjedő hatásvizsgálatot. Ezzel kapcsolatban a Natura 2000 területekre vonatkozó előzetes hatásbecslés dokumentációban sok információt találtam. Tatabánya területén légvonalban legközelebb eső helyileg védett értékeink: Komáromi úti platán-sor, Jubileum park, Kálvária hegy. 5. Hulladékgazdálkodás: Az építés során keletkező hulladékok megfelelő elhelyezése, a megfelelő engedéllyel bíró ártalmatlanító, lerakó helyre elszállítással, körültekintő kivitelezéssel megoldható, itt is úgy kell eljárni, hogy semelyik hatásviselő közegbe ne jusson szennyezés. 6. Összhang a településrendezési eszközökkel: Javasoljuk, hogy a Szőlőhegyre 2004-ben jóváhagyott Településszerkezeti terv szerinti üdülőterületi terület-felhasználási besorolás Szabályozási tervi továbbtervezését az autópálya 2x3 sávosra való fejlesztése ne lehetetlenítse el. A továbbtervezés során kérjük vizsgálni az autópálya melletti területek környezeti terhelését és azok védelmét ez ellen.” Budaörs Város Önkormányzat Jegyzőjének X-2523-2/2011. számú észrevétele: 1. „A Műszaki leírás 1.2.3 pontjában a tervezett létesítmények szabályozási szükségletéről beszél, a terepadottságoktól függően további, átlagosan 5 m széles területsávok igénybevétele válhat szükségessé. Tekintettel arra, hogy most készül a város hatályos település-rendezési terveinek felülvizsgálata és, hogy az elválási ponttól Budaörs közigazgatási területe felé sávbővítés tervezett, és ezen területek mentén az autópályával közvetlen határos lakóterületek, kertvárosias lakóterület övezetbe sorolt ingatlanok találhatók, illetve itt a hatályos terveink szerint szervizút tervezett, melynek felülvizsgálata folyamatban van. Városunk az autópálya ingatlan Budaörs közigazgatási terület felé történő szélesítését nem támogatja, ezért is szükséges az esetleges szabályozási igények mielőbbi tisztázása. 2. A Műszaki leírás 2.3 pont első bekezdésében a Szervizút 2026-ig történő kiépítését feltételezi a tervező. Budaörs Város Képviselő-testületének december 16-i ülésén a Településszerkezeti Terv felülvizsgálat koncepció módosítás tárgyában hozott döntés, 11

3.

4.

5.

6.

7. 8. 9.

határozat 1.3 pontja alapján valószínűsíthető, hogy a város Szervizútja Törökugrató alatti szakaszának kiépülése középtávon nem várható, amennyiben a tervezés során, vizsgálatok alapján az új felüljárókon keresztül a dél-budaörsi területek felé a szervizút kiváltására megfelelő nyomvonal biztosítható, a Törökugrató alatti nyomvonal kiszabályozása szükségtelenné válik. A Műszaki leírás 2.5 pont első bekezdésében az autópálya budaörsi közigazgatási terület felé történő +1 sáv bővítését prognosztizálja a dokumentáció. Ez a belső, M1-M7 autópálya közös szakasz környezetvédelmi fejlesztése ügyében hozott fenti ÖKT határozat 1.11 pontjában foglaltaknak – „Az M1-M7 autópálya környezetterhelését csökkentő berendezések elhelyezésére javasolt tartalékolni az elválasztó sáv területét, azaz az elválasztó sáv terhére történő autópálya bővítést nem támogatja.” – ugyan megfelel, de figyelemmel kell lenni az előző, 2. pontban részletezett döntésre és megfogalmazott véleményre is. A Műszaki leírás 101. oldalán Budaörs pontban megfogalmazott hivatkozás pontatlan, a város hatályos Településszerkezeti tervét a Képviselő-testület 68/2005. (IV. 15.) számú ÖKT határozatával hagyta jóvá. Városunk az előző pontokban részletezettek szerint a Szervizút nyomvonalának felülvizsgálatát tervezi, a dokumentációban leírtak csak feltételesen igazak. Ezúton is megerősítjük, hogy a PRÉKO iparvágány autópálya alatti alagútjának – Törökbálint véleményének is megfelelően – megtartását kérjük, azt a Város a fenti ÖKT rendelet 1.6 pontja szerint a két város közötti közlekedési kapcsolat céljára kívánja használni. A Műszaki leírás 104. oldalán Törökbálint pontban a PRÉKO iparvágány megtartásával kapcsolatban leírtakat elfogadjuk. Az utolsó bekezdésben részletezetteket, Budaörs közigazgatási területén, a Budakeszi-árok nyomvonala mentén tervezett víztározó építését/terveit/ötletét városunk cáfolja, Budaörs közigazgatási területén új zápor-tározó építése a Budakeszi-ágon sehol sem tervezett, szükséges. Ennek pontosítását a dokumentációban feltétlen szükségesnek tartjuk, készséggel állunk rendelkezésre szükség esetén egy közös egyeztetésre is. A Műszaki leírás 4.7.4 pontja szerinti hatásterület lehatárolás szerint Budaörs esetén érintett a Törökugrató alatti lakóterület, és az autópálya és 1-es út által közrezárt gazdasági terület. A vizsgálat hibás, a lakó és a gazdasági terület között különleges terület-felhasználás, közösségi intézményi (oktatási, művelődési, rekreációs-sport), szabadidős intézmény elhelyezésére szolgáló övezet van a Kaktusz és a Muskátli utca között. A Műszaki leírás 4.7.5 pontját a különleges területtel ki kell egészíteni (lásd: előző pont). A Műszaki leírás 128. oldalán a zaj fejezetet ki kell egészíteni a különleges területtel (lásd: 6-7 pontok). Továbbá javasoljuk megvizsgálni a zajvédő fal esetleges kiépítését a 9+298 szelvénytől. Törökbálint Város Önkormányzattal folytatott egyeztetésről készített, és csatolt emlékeztetőben a Műleírás 104. oldalán megismételt, a fenti 5. pontban részletezettek megismétlésével a Budakeszi-árok nyomvonala mentén tervezett víztározó építését/terveit/ötletét cáfoljuk.”

„Tájékoztatásul mellékeljük a Budaörs Város Képviselő-testületének december 16-i ülésén a Településszerkezeti Terv felülvizsgálat koncepció módosítás tárgyában hozott 498/2011. (XII. 15.) sz. ÖKT határozat másolatát.” A Felügyelőség jelen Véleményéhez csatolja a határozat-másolatot, mely a Vélemény részét képezi.

12

Törökbálint Város Önkormányzat Jegyzője IV/443-2/2011. számú észrevétele: - „A Törökbálinti-tó nem záportározóként üzemel, ezért a többlet csapadékvíz nem vezethető a tóba. Záportározóként történő működtetésére a szükséges engedélyek megkérését, illetve az abban foglalt előírások maradéktalan betartását követően kerülhet sor. A költségek nem terhelhetik Törökbálint Város Önkormányzatát, illetve a terület tulajdonosát sem. - A 13+105 km szelvényben a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalból Törökbálint területén leágazó „PREKO” iparvágány M1 autópálya alatti átvezetését jelenleg is biztosító vasúti aluljáró fenntartása, valamint az iparvágány feletti híd átalakítása és szélesítése további fejlesztés, kerékpárút és gyalogos átvezetés létesítése céljából szükséges. - A tanulmányban kérem megadni Törökbálint várható zajterhelés vizsgálatának eredményét. - Javasolom a zajvédő fal kiépítését az M1-M7 autópályák elágazásától kiindulva a Tóparkba vezető híd közötti nyomvonalon. - A kivitelezési munkák megkezdése előtt a kijelölt szállítási útvonalak esetleges előzetes megerősítése, valamint az utak menti ingatlanokról állapotfelvétel szükséges. - A megnövekvő burkolatfelületek miatt a várható többletvizek biztonságos elvezetését a befogadóig, a Dunáig vizsgálni kell. Szükséges tisztító és hordalékfogó műtárgyak kiépítése is. Tekintettel a fentiekre, kérem, hogy észrevételeimet, javaslataimat tervdokumentáció készítése során figyelembe venni szíveskedjenek.”

a

kiviteli

Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Főépítész 1130283/2011. számú észrevétele: „Hatóságom illetékességét - Pest Megye területét - a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI törvény, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet határozza meg. Illetékességi területemet vizsgálva megállapítom, hogy a dokumentációban meghatározott, az autópálya tervezett bővítése által közvetlenül érintett települések közül, Pest Megye területén a következő települések érintettek: Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy, Páty, Herceghalom és Zsámbék települések. Illetékességi területemen az alábbi területrendezési tervek vannak hatályban: - Az Országos Területrendezési Tervről szóló, többször módosított 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT.), - a BATrT. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a BATrT. módosítása 2011. szeptember 1-én hatályba lépett, a 2011. szeptember 1-e után indult ügyekben a módosított BATrT.-t kell figyelembe venni, alkalmazni. Ennek tükrében javasolt a módosított BATrT. térségi szerkezeti tervlapját és vonatkozó előírásait szerepeltetni a dokumentációban (E.01.01 jelű műszaki leírás 27. oldal). Tekintettel arra, hogy a jelen dokumentáció a tervezett autópálya-szakasz kibővítésére irányul (E.01.01 jelű műszaki leírás 5. oldal, 1.2. fejezet első mondata), ezáltal az országos- és kiemelt térségi területrendezési tervekben rögzített nyomvonal változtatására nem kerül sor, így a terv összhangban van a területrendezési tervekkel.”

13

A Fejér Megyei Kormányhivatal 09-451-2/2011. számú észrevétele:

Építésügyi

Hivatalának

Állami

Főépítésze

„Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményei a felügyelőség és a közreműködő közigazgatási szervek észrevételei alapján kerüljenek pontosításra. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 4. számú mellékletének 9. pontja rögzíti, hogy a környezeti hatásvizsgálati, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetén a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében az illetékes állami főépítész az elsőfokú szakhatóság. Az állami főépítész a 12. számú melléklet 9. pontja alapján a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányuló kérdésekben, a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében adja meg észrevételét. A szakhatósági közreműködés feltétele, hogy a kérelem a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányuljon. Az M1-es autópálya országos jelentőségű elem, gyorsforgalmi út megjelöléssel. A területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata az M1 autópálya M1-M7 elválási csomópont és Tatai csomópont közötti szakasz nyomvonal terveinek jóváhagyott országos és térségi területrendezési tervekben való megjelenésére és egyezésére irányul. Vizsgálatunk alá tartozó munkarésznek tartalmaznia kell: - az OTrT., - a Fejér megye Területrendezési Tervéről szóló 1/2009. (II. 13.) K.R.SZ., - a Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Szabályzatáról szóló 22/2005. (IX. 29.) KGy. Rendelet – mely várhatóan 2011. decemberében módosul – szerkezeti terv szintű megjelenésének szemléltetését. Kérjük bemutatni a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/A. § (2)-(4) bekezdése alapján, hogy a tárgyi fejlesztés nyomvonala – mint az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózat eleme – a település közigazgatási területére vetített hossza mennyivel tér el a megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonal-változattól. A törvény legfeljebb +/–5%-os eltérést enged, melynek az érintett települések közigazgatási területére vetítve kell teljesülnie.” Tatai Körzeti Földhivatal 10004/2011. számú észrevétele: „A KTVF: 54297-1/2011. számú megkeresésük alapján az M1 autópálya M1-M7 elválási csomópont és Tatai csomópont közötti szakaszának 2x3 +leállósávra bővítésének előzetes konzultációja eljárásban tájékoztatom, hogy a dokumentáció szerint a tervezett autópálya bővítés termőföld területeket érint. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tftv.) II. A termőföld védelme fejezet szerinti előírásoknak megfelelően köteles eljárni a beruházó, vagyis a létesítési/építési engedély benyújtása előtt kérni kell hatóságunktól a más célú hasznosítás engedélyezését (időleges és végleges más célú hasznosítás). A Tftv. 9. § (1) bekezdése alapján: „az Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól.

14

Tájékoztatom továbbá, hogy az ingatlanügyi hatóság hatásköréről, illetékességéről a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § alapján a Tftv. szerinti más célú hasznosítási kérelem több körzeti földhivatal illetékességi területén fekvő termőföldre vonatkozik, így a kérelmet a megyei földhivatal bírálja el.” Észrevételét az alábbiakkal indokolta: „A Felügyelőség KTVF: 54297-1/2011 számú megkeresésére indult eljárásban a Tftv. 7-8. §, az ingatlanügyi hatóság hatásköréről, illetékességéről, a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 1. § - 4. §-a, valamint a csatolt tervdokumentáció alapján alakítottuk ki fenti megállapításainkat.” Tatabányai Körzeti Földhivatal 10231-1/2011. számú észrevétele: „a csatolt dokumentumok alapján nem egyértelmű, hogy a beruházás mely területeket érinti (helyrajzi szám szerint). A Földhivatal ilyen jellegű beruházások kapcsán azt vizsgálja, hogy az érintett területek termőföldek-e? A szántó, szőlő, kert, gyümölcsös, rét, legelő, nádas, fásított terület esetén a minőségi osztály és az aranykorona érték alapján a művelésből történő kivonás (időleges, vagy végleges más célú hasznosítás) során a Tftv. szerint földvédelmi eljárást szükséges lefolytatni, az abban meghatározott földvédelmi járulékot meg kell fizetni. A humuszos termőréteg mentéséhez termőföldön történő, 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás megvalósításakor a talajvédelmi hatóság (mint szakhatóság) eljárásához külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv szükséges.” Budakörnyéki Körzeti Földhivatal 10.788/2011. számú észrevétele: „A mellékelt, Unitef ’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. által készített 2671 tervszámú dokumentáció tartalma, valamint mellékleteként található átnézeti helyszínrajz vizsgálata alapján megállapítható, hogy a nyomvonal a Budakörnyéki Körzeti Földhivatal illetékességi területen hat települést, így Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy, Páty, Herceghalom és Zsámbék területét érinti. A környezetvédelmi konzultációs dokumentáció, mint előzetes tervanyag konkrét területkimutatást nem tartalmaz, így az autópálya meglévő ingatlanhatárán túl igénybevételre kerülő területek pontosan nem ismertek. A jelmagyarázattal készült nyomvonalrajz áttekintő vizsgálata, valamint a műszaki leírás alapján megállapítható azonban, hogy a pályaszélesítés során a jelenlegi kisajátítási határon kívül eső területek, fenti települések esetében a nyomvonal mentén meghatározott, néhány méter széles sávon belül fekszenek. Pihenőhely, vagy egyéb célra nagyobb egybefüggő terület igénybevétele nem merül fel. Mindezek alapján megállapítható, hogy a nyomvonal szélesítés által, helyhez kötötten, termőföldként nyilvántartott területeken közvetlen és végleges jellegű igénybevételre kerül sor. Ezen felül a korrekcióval érintett szakaszok mentén várható, hogy a kivitelezés során eltérő mértékben a környező, közvetett hatásterületen fekvő termőföldeken időleges más célú igénybevétel válik szükségessé. A termőföldvédelem követelményeinek érvényre juttatása céljából felhívom a figyelmet, hogy a minimális termőföld-felhasználást szem előtt tartva szükséges a tervezés során eljárni, hogy az útbővítés területfoglalása minél kevesebb termőföld csökkenést eredményezzen. Az időlegesen igénybevételre kerülő termőterületek mértékének minimálisra történő

15

visszaszorítása érdekében a lerakóhelyek és felvonulási területek tervezése során alapvetően egyéb területet szükséges kijelölni. Ilyen célra termőföld igénybevétele csak elkerülhetetlenül, kivételesen indokolt esetben, műszaki okból történjen. Mindezen termőföldvédelmi alapelvek érvényesülése mellett a beruházás ellen kifogást nem emelek. Felhívom a figyelmet, hogy a beruházás megkezdését megelőzően az időleges, illetve végleges más célú hasznosítási engedélyt a Budakörnyéki Körzeti Földhivatalnál be kell szerezni. A kérelem mellékleteként pontos terület-kimutatásban részletezni szükséges külön az időleges, és külön a végleges más célú hasznosításra kerülő termőföldterületeket összesítve és helyrajzi szám szerinti bontásban, mellékelve az ehhez tartozó, az igényelt területet ábrázoló helyszínrajzot. Ezen felül az eljárás megindítására vonatkozó kérelemhez a Tftv. 12. § és 14. § (3) bekezdésében előírt kötelező mellékletek benyújtása szükséges. Az eljárás díja 15 000 Ft. Hatósági véleményemet a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 12. számú mellékletének 6. pontjában biztosított hatáskörben eljárva közöltem. Hatóságom földvédelemre irányuló hatáskörét a Tftv. 7. §-a, illetékességét a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.” Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala Bicskei Körzeti Földhivatal 11.188/2011. számú észrevétele: „…tárgyi ügyben az illetékességi területünkhöz tartozó Fejér megye, Mány, Bicske, Óbarok település, érintett termőföldekre vonatkozóan az alábbi írásbeli nyilatkozatot tesszük. A benyújtott mellékletet megvizsgálva megállapítható, hogy a tervezett nyomvonal (kivett) utakat érint. Amennyiben a kivitelezés a mellékelt nyomvonalon kerül kialakításra úgy termőföldet nem érint, az ingatlanügyi hatóság termőföld végleges és időleges más célú hasznosítására vonatkozó eljárást nem folytat le. Kivett megnevezésű utak érintettsége esetében Hivatalunk nem engedélyező hatóság. Felhívom a figyelmet arra, hogy amennyiben termőföld igénybevétele szükséges az igénybe vevő (beruházó) köteles: A Tftv. 10. § (1) bekezdés a) pontja alapján – a termőföldeken meg kell akadályozni a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges, vagy végleges eltérést, amellyel a termőföld továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik (hatásterületet érintően a termőföldön nem helyezhető el idegen anyag a kivitelezési munkálatok alatt sem, szél által ráhordás is kiküszöbölendő). Termőföld igénybevétele esetében a munkálatok megkezdése előtt – a Tftv. 10. § - 14.§-a alapján – külön eljárás keretében a felhasználni kívánt termőföld más célú időleges, és végleges hasznosításának az engedélyét megkérni a hatáskörrel rendelkező Bicskei Körzeti Földhivataltól (Tftv. 13. § (4) bekezdés). Ellenkező esetben a termőföld igénybevétele Tftv. 16. § (3) bekezdése alapján engedély nélküli igénybevételnek minősül, mely eljárást von maga után. Termőföldek érintettségének vizsgálatához a jelenleg rendelkezésre álló térképi állománynál részletesebb teljes hatásterületet ábrázoló nyomvonalrajz szükséges mely azt is feltünteti, hogy a kivitelezés során a munkagépek építési anyagok deponálása tárolása hol fog történni. Egyben tájékoztatom, hogy a Bicske 0652/3 és 0378/1 hrsz.-ú ingatlanok autópálya le és felhajtó céljára 2010. évben kérelmezett engedély alapján a korábban hivatalunknak benyújtott dokumentációnak megfelelően véglegesen más célra hasznosítható. Kérem a fent leírtak szíves tudomásul vételét.”

16

Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 22.2/12120/1TO/2011. számú észrevétele „Az építési engedélyezési dokumentáció elbírálásra való benyújtásakor Igazgatóságunknak meg kell küldeni a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 8.) FVM rendelet (a továbbiakban: 90/2008. (VII. 8.) FVM rendelet) 2. számú melléklet 2.4.1. és 2.4.2. pontjait is magába foglaló – humuszos talajréteg mentését megalapozó – talajvédelmi tervet. Az építési dokumentációnak összhangban kell lennie a talajvédelmi tervvel, a humuszos feltalaj felhasználását tételesen részletezni kell, különös tekintettel a helyben felhasználandó, illetve elszállítandó mennyiségekre.” Észrevételét az alábbiakkal indokolta: „Tekintettel arra, hogy Igazgatóságunknak csak Pest megyében van illetékessége a talajvédelmi beavatkozások elbírálására, a rendelkező részben leírt feltételek csak Pest megyére vonatkoznak.” Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 21518-1/2011. számú észrevétele: „A megkereséséhez csatolt, az „UNITEV-UVATERV-RODEN” Konzorcium által készített Környezetvédelmi konzultációs dokumentációt (Tsz.: 2671) talajvédelmi szempontból megfelelőnek tartom. A talajvédelmi hatóság részéről az alábbiakra hívom fel a figyelmet. - Az útbővítés termőterületek igénybevételét vetíti előre, mely csak az ingatlanügyi hatóság által kiadott, a talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását magában foglaló végleges más célú hasznosítási engedély birtokában lehetséges. - Amennyiben a végleges más célú hasznosítással érintett terület meghaladja a 400 m2-t, a kérelemhez mellékelni kell a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet szerint készített humuszos termőréteg mentését megalapozó talajvédelmi tervet. - A végleges más célú hasznosítási eljárást követő építési engedélyezési eljárásban a talajvédelmi hatóság szakhatóságként közreműködik. A szakhatósági állásfoglalás kialakításához a humuszos termőréteg mentését megalapozó talajvédelmi tervre alapozott humuszgazdálkodási tervet kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell a területegységenként letermelésre kerülő humuszos talaj pontos mennyiségét, átmeneti deponálási helyét, ill. a további felhasználására vonatkozó elképzeléseket.” Észrevételét az alábbiakkal indokolta: „A „Környezetvédelmi konzultációs dokumentáció (UNITEV-UVATERV-RODEN Konzorcium)” áttanulmányozását követve arra a megállapításra jutottam, hogy az tartalmaz a nyomvonalra vonatkozó talajtani adatokat és a talajvédelmi kérdésekre kellő mértékben tér ki. Így a dokumentációt talajvédelmi szempontból megfelelőnek tartom. Felhívtam a figyelmet néhány talajvédelemmel kapcsolatos, a továbbiakban elvégezendő feladatra.”

17

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 20.2/1999-2/2011. számú észrevétele: „A létesítmény megvalósításával kapcsolatban talajvédelmi szempontból előzetesen kizáró ok nem merült fel. A környezeti hatásvizsgálati dokumentáció tartalmára vonatkozóan talajvédelmi szempontból az alábbi követelményeket állapítjuk meg. A környezeti hatásvizsgálati dokumentáció mutassa be azokat a termőföld-területeket, ahol a meglévő és bővítendő út a felszíni lefolyási viszonyokat úgy változtatta meg, hogy lefolyástalan, pangóvizes területek alakultak ki a vízelvezető rendszer kiépítetlensége, elégtelensége vagy nem megfelelő állapotba kerülése folytán. A dokumentáció tegyen javaslatot a probléma megoldására. A környezeti hatásvizsgálati dokumentáció mutassa be a téli síkosság mentesítésből adódóan a termőföldek talaját érő környezeti hatásokat. Határozza meg azokat a területeket, ahol beszivárgás útján, a talajvizet elérve a kedvezőtlen hatások nagyobb terültre is kiterjedhetnek. Tegyen javaslatot a kedvezőtlen hatások mérséklésére, illetve szükség szerint a talaj időszakos monitoring-vizsgálatának szükségességére, helyszínére, gyakoriságára és a vizsgálandó jellemzőkre. Az észrevételekkel kapcsolatban fellebbezés benyújtására nincs lehetőség. Az eljárás során költség nem merült fel.” Észrevételét az alábbiakkal indokolta: „A dokumentáció alapján megvalósítást kizáró ok talajvédelmi szempontból előzetesen nem merült fel. A dokumentáció alapján a létesítmény a felszíni lefolyási viszonyokat helyenként megváltoztatja, illetve a már üzemelő út esetében ez az állapot kialakult (EVD 3.2 pont). Talajvédelmi szempontból követelmény, hogy a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció mutassa be azokat a területeket, ahol a meglévő út a felszíni lefolyási viszonyokat úgy változtatta meg, hogy lefolyástalan, pangóvizes területek alakultak ki a vízelvezető rendszer kiépítetlensége, elégtelensége vagy nem megfelelő állapotba kerülése folytán. Az út bővítését úgy kell megtervezni, hogy ezek a hatások megszüntethetők, vagy mérsékelhetők legyenek. A dokumentáció szerint a téli síkosságmentesítés talajra gyakorolt közvetlen hatása az útpadka és az árok környezetében érvényesül, de a talajvizet beszivárgás útján szintén elérheti, ebben az esetben a talajvízmozgás következtében hatása nagyobb területre is kiterjedhet (EVD 3.1 pont). Ugyanakkor az EVD 5.2 pontja a környezeti hatásvizsgálat során a talajra és felszín alatti vízre vonatkozóan ilyen irányú vizsgálatot nem irányoz elő, és az EVD 5.8 pontjában a talajra vonatkozó monitoringra sem tesz javaslatot. Talajvédelmi szempontból követelmény, hogy a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció foglalkozzon a termőföld minőségét befolyásoló hatások felmérésével és határozza meg azokat a területeket, ahol beszivárgás útján, a talajvizet elérve a kedvezőtlen hatások nagyobb terültre is kiterjedhetnek. Tegyen javaslatot a kedvezőtlen hatások mérséklésére, illetve szükség szerint a talaj időszakos monitoring-vizsgálatának szükségességére, helyszínére, gyakoriságára és a vizsgálandó jellemzőkre. Egyebekben az előzetes konzultációs dokumentáció megfelelő részletességű, és a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció tartalmára vonatkozó javaslatai talajvédelmi szempontból elfogadhatók. Észrevételeink a Tftv. 43.§ és 44.§-án alapulnak.” „Hatóságunk a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése alapján járt el.”

18

Tekintettel arra, hogy tárgyi ügy a Felügyelőségen kívül két további felügyelőség (Középdunántúli és Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) illetékességi területét érinti, ezért a kérelmet és a dokumentációt a Felügyelőség megküldte mindkét felügyelőségnek, véleményeiket az alábbiakban ismertetjük: A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 104259/2011. számú észrevétele: „A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területét az M1 autópálya Fejér megye területére eső, a 29+696 - 50+649 km szelvények közötti szakasza érinti. Az előzetes konzultációs dokumentáció illetékességi területünket érintő szakaszra vonatkozó megállapításai alapján az alábbi észrevételeket, illetve a környezeti hatástanulmányra vonatkozó előírásokat tesszük: Felszín alatti vízvédelmi szempontok: A környezeti hatástanulmány tartalmi követelményei a jogszabályi követelményeken túlmenően: 1.) A vízbázis védőterületét érintő szakaszon, a magas talajvízállású területeken, valamint a karsztos területeken fúrásos feltárással fel kell mérni a földtani közeg és a felszín alatti vizek jelenlegi állapotát. A minták vizsgálatát egymástól külön (nem átlagolva), pontmintánként kell elvégezni. Vizsgálandó komponensek a földtani közegmintákban a TPH, az összes PAH, a BTEX, a fajlagos elektromos vezetőképesség, az ólom, a kadmium, a cink és a réz; a felszín alatti vízmintákban a pH, a TPH, a PAH, a BTEX, a nátrium, a klorid, a fajlagos elektromos vezetőképesség, az ólom, a kadmium, a cink és a réz, valamint azon komponensek, amelyek még a tevékenységből előfordulhatnak. A felszín alatti vízmintákat és a földtani közegmintákat arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezettel kell megvetetni, a vizsgálatokat akkreditált laboratóriumban a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet) szerinti szabványos mérési módszerrel, (B) szennyezettségi határértékre kell elvégezni. A vizsgálatok eredményeit kiértékelve kell a dokumentációban bemutatni. 2.) Javaslatot kell tenni a magas talajvízállású területeken, a karsztos területeken, a vízbázis védőterületen, valamint a munkagépek tárolására szolgáló területen (amennyiben nem olyan területen történik a munkagépek tárolása, amelynek olyan a műszaki kialakítása, hogy a munkagépek tárolásából a földtani közeg és a felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek) a földtani közeg és a felszín alatti vizek tekintetében az építés előtti alapállapot felvételére, valamint az építés befejezésekori állapot meghatározására, megadva a szükséges fúrások számát és a vizsgálandó komponensek körét. A fúrások helyét helyszínrajzon is fel kell tüntetni. A vizsgálandó komponensek körét úgy kell megadni, hogy a 6/2009. (IV. 14.) KvVMEüM-FVM együttes rendelet tartalmazza azokat. 3.) Azon területekre vonatkozóan, ahol nem alakítanak ki folyadékzáróan burkolt árkokat, vagy az útról lefolyó csapadékvizek befogadója időszakos vízfolyás, vagy folyadékzáróan burkolt árkon keresztül folyadékzáró burkolattal nem rendelkező árok, vagy időszakos vízfolyás, tehát a csapadékvizek elszikkadhatnak, be kell nyújtani a szennyező anyag felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésének engedély kérelmét is, melyet a favR. 4. számú melléklete (I. Törzsadatok, II. Kiegészítő adatok) szerint kell összeállítani az alábbiak szerint:

19

A benyújtandó dokumentációban a földtani közeg vonatkozásában a TPH, az összes PAH, a BTEX, a kadmium, a cink és a réz; a felszín alatti víz vonatkozásában a TPH, a PAH, a BTEX, a nátrium, a klorid, a kadmium, a cink és a réz, valamint azon komponensek tekintetében, amelyek még a tevékenységből előfordulhatnak bizonyítani kell az alábbiakat is: a. a felszín alatti víz minőségének romlása sem a közeli, sem a távoli jövőben nem következik be, b. a tevékenység nem eredményez kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a csapadékvízben található szennyező anyagok tekintetében a felszín alatti víz és a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció jellemez, c. nem eredményezi a víztest jó kémiai állapotának romlását (amennyiben jelenleg a jó kémiai állapot fennáll), valamint a szennyezőanyag koncentrációk jelentős és tartós emelkedését, d. továbbá a hatásterület nem érint fokozottan érzékeny területet (a hatásterületet topográfiai térképen is ábrázolni kell). A csapadékvízben lévő szennyező anyagok besorolását a favR. 1. számú melléklete alapján, a csapadékvíz összetételét és szennyező anyag tartalmát (a koncentráció értékek megadásával) 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján kell meghatározni. A hatásterületen a fenti szennyező anyagok tekintetében a földtani közegre és a felszín alatti vizekre vonatkozóan meg kell határozni az alapállapotot (az alapállapot vizsgálatnak a korábbiakban hivatkozott komponenseken túlmenően a felszín alatti víz tekintetében a fajlagos elektromos vezetőképességre és a pH értékre, a földtani közeg tekintetében a fajlagos elektromos vezetőképességre is ki kell terjednie). A fúrások (mintavételek), kutak helyét, a felszín alatti víz áramlásának irányát, a hatásterületet és a tervezési területet egyazon helyszínrajzon kell feltüntetni. A benyújtandó dokumentációban javaslatot kell tenni a felszín alatti víz áramlásának irányában - a hatásterület figyelembevételével - monitoring rendszer (vízjogi engedéllyel rendelkező monitoring kút/kutak) létesítésére és üzemeltetésére (megadva a vizsgálandó komponensek körét és az elvégzendő vizsgálatok gyakoriságát is). Továbbá - a hatásterület figyelembevételével - javaslatot kell tenni földtani közeg monitoring rendszer üzemeltetésére is (megadva a vizsgálandó komponensek körét és az elvégzendő vizsgálatok gyakoriságát is). A vizsgálandó komponensek körét úgy kell megadni, hogy a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza azokat. Helyszínrajzon kell feltüntetni a monitoring kút/kutak helyét, a földtani közegmintavétel(ek) tervezett helyét, a hatásterületet, a tervezési területet, valamint a felszín alatti víz áramlásának irányát. A dokumentációt csak a vonatkozó jogszabály szerinti szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el, ezért a benyújtandó dokumentációban a szakértő jogosultságát is igazolni kell. 4.) A 3. pont szerinti dokumentációban részletesen be kell mutatni a jelenlegi, valamint a tervezett bővítést követő téli síkosság mentesítés földtani közegre és felszín alatti vizekre gyakorolt hatásait is. 5.) Be kell mutatni, hogy a kivitelezéshez kapcsolódó üzem- és kenőanyagok, festékek tárolását egyszerre mekkora mennyiségben, és milyen műszaki védelem és intézkedések mellett tárolják a kivitelezés során, amellyel a földtani közeg és a felszín alatti vizek szennyeződését megakadályozzák. Ismertetni kell a munkagépek feltöltése során alkalmazott műszaki védelem, műszaki intézkedések módját. 6.) Javaslatot kell tenni a 3. pontban foglaltakon túlmenően a levegőből történő kiülepedés figyelembevételével az üzemeltetéshez kapcsolódó földtani közeg és felszín alatti víz monitoring rendszer létesítésére és üzemeltetésére.

20

7.) Ismertetni kell a munkagépek tárolásának tervezett helyeit, valamint hogy milyen műszaki védelem, műszaki intézkedések mellett fog történni a tárolás. 8.) Topográfiai térképen kell feltüntetni a tervezett csapadékvíz gyűjtő és elvezető rendszer befogadóba (állandó, vagy időszakos vízfolyás stb.) történő becsatlakozási pontjait szakaszonként megadva (feltüntetve a befogadó megnevezését is), valamint meg kell adni a becsatlakozási pontok EOV koordinátáit is. 9.) Topográfiai térképen kell feltüntetni, hogy mely szakaszokon kerül kialakításra folyadékzáróan burkolt csapadékvíz elvezető rendszer, valamint, fel kell tüntetni ezen árkok befogadóját is. 10.) Be kell mutatni a lehetséges havária eseményeket (pl.: a kivitelezés során a munkagép meghibásodásából történő üzemanyagelfolyás stb.), külön-külön bemutatva a magas talajvízállású területekre, a karsztos területekre és a vízbázis védőterületére, megadva hogy mekkora földtani közeg szennyeződne el, a szennyezés lejuthat-e a felszín alatti vízbe, amennyiben lejuthat mennyi idő alatt, a vízbázis esetében mennyi idő alatt juthat el a vízbázisig. Be kell mutatni a havária során szükséges intézkedéseket, valamint hogy az észleléstől számítva mennyi idő alatt tudják megtenni azon intézkedéseket, amellyel megakadályozzák a szennyezés felszín alatti vizekbe kerülését. Az alábbi továbbtervezési szempontokat határozom meg: a. Azokon az útszakaszokon, amelyek a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen találhatóak, valamint ahol a tevékenység hatásterületén a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek találhatók az útburkolatról lefolyó csapadékvizek összegyűjtésére és elvezetésére szolgáló árkokat folyadékzáróan kell kialakítani, a folyadékzáróan kialakított árokrendszerrel elvezetett csapadékvizek a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen, vagy ahol a hatásterület fokozottan érzékeny területet érintene még előtisztítást követően sem szikkaszthatóak el, nem vezethetőek időszakos vízfolyásba, vagy folyadékzáró burkolattal nem rendelkező árokba, vagy folyadékzáró burkolattal rendelkező árkon keresztül időszakos vízfolyásba. b. Az útburkolatról lefolyó vizek befogadóba történő bevezetése csak tisztítást követően történhet. Indokolás: A terület favR. 7. § (4) bekezdésén alapuló 1:100.000-es méretarányú érzékenységi térkép (érzékenységi alkategóriák szerinti térkép) alapján a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny és érzékeny területet is érint. A favR. 8. § b) pontja szerint a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást. A favR. 47. § (3) bekezdés szerint a felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatot, illetőleg a mintavételeket - ideértve a földtani közegre irányuló vizsgálatokat is - csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. A vízbázis védőterületét érintő szakaszon, a magas talajvízállású területeken, valamint a karsztos területeken a földtani közeg, valamint a felszín alatti vizek jelenlegi állapotának bemutatását tartottam szükségesnek. A vizsgálandó szennyező anyagok körét a tevékenységnél vizsgált jellemzők alapján határoztam meg. A mintavételezést, a földtani közeg- és a felszín alatti vízminőségi vizsgálatokat a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüMFVM együttes rendeletbe foglaltak figyelembevételével kell elvégezni. A fentiek alapján határoztam meg az 1. pontban foglaltakat. A 2. pontban foglaltak jogalapja a favR. 8. § b) pontja és a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüMFVM együttes rendelet. 21

A 3-4. pontokban foglaltak jogalapja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjai, a favR. 13. § (1) bekezdés c) pontja, 13. § (5) és (6) bekezdése, 10. § (2) bekezdés ad) pontja, 10. § (3) bekezdés c) pontja, 10. § (1) bekezdés c) és d) pontjai, 8. § b) pontja, valamint a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet. A favR. 13. § (7) bekezdés alapján 13. § (5) bekezdése szerinti elővizsgálatot az végezhet, aki a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szerint környezetvédelem szakterületen víz- és földtani közeg védelem részterületre vonatkozó szakértői jogosultsággal, vagy vízgazdálkodási szakterületen vízföldtani részterületre vonatkozó szakértői jogosultsággal rendelkezik, ezért ennek igazolása szükséges. Felhívom a figyelmet, hogy a favR. 47. § (3) bekezdése szerint, a felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatot, illetőleg a mintavételeket - ideértve a földtani közegre irányuló vizsgálatokat is - csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. Tájékoztatom, hogy a mintavételt, a földtani közeg és a felszín alatti vízminőségi vizsgálatokat a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet foglaltak alapján kell elvégezni. A favR. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerint szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel, és - az engedélyezhető közvetlen bevezetések kivételével - műszaki védelemmel folytatható. A Kvtv. 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjai szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. A fentiek alapján határoztam meg az 5., a 7. és a b. pontban foglaltakat. A 6. pontban foglaltak jogalapja a favR. 8. § b) pontja. A favR. 10. § (2) bekezdés ad) pontja, miszerint tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése. A fentiek alapján határoztam meg a 8-9. pontokban és az a. pontban foglaltakat. A 10. pontban foglaltak jogalapja a Kvtv. 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjai. Felszíni vízminőség-védelmi szempontok: A tervezett bővítés a vízgyűjtőterületek megváltozását, így az egyes vízfolyások vízhozam terhelésének módosulását okozhatja. Új befogadók rendszerbe kapcsolása nem tervezett. A pályabővítés, a burkolt felületek növekedése többlet csapadékvíz terheléssel jár. Az út használata során felszíni vízbe történő kibocsátással a közúti forgalom emisszióiból származó kicsapódások, a csapadékvizekkel bemosódó szennyezések hatásaival, esetleg elcsöpögő üzemanyaggal lehet elsősorban normál üzemi körülmények között számolni. Az útpályára hulló csapadékvíz árokrendszeren kerül levezetésre, melyek befogadói a terület felszíni vizei. A felszíni vizek minősége védelme érdekében a befogadó érzékenységétől függően szükség szerint olaj- és hordalékfogó műtárgyak beépítését tervezik. A téli hónapokban a síkosság mentesítéshez felhasznált anyagok, ill. hóolvadás esetén éri feltételezhetően jelentős sókoncentráció az érintett vízfolyásokat. A sóterhelés, fokozott figyelem mellett, esetleg más, környezetvédelmi szempontból is elfogadható anyagok megválasztásával csökkenthető. A jelenleg is üzemelő autópálya bővítése várhatóan nem fog jelentős többlet szennyezéssel járni, a tárgyi beruházás a dokumentáció szerint többlet forgalmat közvetlenül nem generál. Az építés alatt megfelelő munkaszervezéssel, a munkagépek tárolási helyeinek jó megválasztásával a felszíni víz terhelése minimálisra csökkenthető. 22

A fentiek alapján felszíni vízminőség-védelmi szempontból a 314/2005. (XII.25.) Korm. rend. 6. számú mellékletének tartalmi követelményein belül külön kiemelve szükséges a dokumentáció 5.2 pontjában foglalt, a befogadó vízfolyások terhelhetőségének vizsgálata, a várható többlet szennyezőanyag terhelések függvényében. Vízgazdálkodási szempontok: Tárgyi beruházás 46+200 és 47+800 km szelvények között érinti a Bicske Vivien ásványvízkút 25546/2006. ügyszámú határozattal kijelölt hidrogeológiai „B” védőidomát, valamint az „A” védőidom határán húzódik. A 25546/2006. ügyszámú határozatban foglaltakat, valamint a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete előírásait be kell tartani (új kút fúrása, fedőréteg megbontása egyedi vizsgálatköteles tevékenység) A vízbázisra gyakorolt hatásokat a környezeti hatásvizsgálati eljárás során be kell mutatni. A beruházással érintett közműveket a tervdokumentációban be kell mutatni, illetve az esetlegesen szükséges vezetékkiváltásokat is rögzíteni kell. A vízfolyások érintettsége esetén a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet előírásait, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet) előírásait, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVm rendelet (a továbbiakban: 30/2008. (XII. 31.) KvVm rendelet) előírásait, valamint a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait a tervezés során be kell tartani. A beruházással érintett vízfolyások kezelőinek hozzájáruló nyilatkozatát be kell szerezni és az abban foglaltakat a tervezés során be kell tartani. Az autópálya vízelvezetését felül kell vizsgálni a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet és a 30/2008. (XII. 31.) KvVm rendelet előírásai figyelembevételével, továbbá figyelembe kell venni, hogy a környező területeken pangó vizek nem alakulhatnak ki, a külvizek és az autópálya csapadékvizeinek károkozás nélküli elvezetéséről gondoskodni kell. Tervezés során meg kell vizsgálni, hogy keletkező csapadékvizek közvetlen és közvetett befogadói a csapadékvizek károkozás nélküli befogadására alkalmasak-e. Amennyiben az autópálya vízelvezetése csak az autópálya csapadékvizeit vezeti el, abban az esetben a vízelvezetés létesítményei közúttartozéknak minősülnek, azok engedélyezését a közlekedési hatóság végzi. Amennyiben a vízelvezetés létesítményei a környező területek vízelvezetését is biztosítja (a vízgyűjtő területbe nem csak az autópálya területe tartozik, hanem azon területek is, mely területekről a csapadékvizek az autópálya vízelvezető létesítményeibe kerülnek bevezetésre), abban a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: 1995. évi LVII. törvény) 28. §-a alapján, a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben foglalt mellékletek csatolásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni Felügyelőségünktől. A közműkiváltásokra, mederburkolásokra, mederkorrekciókra szintén vízjogi létesítési engedélyt kell kérni Felügyelőségünktől. Levegőtisztaság-védelmi szempontok: A Felügyelőségre megküldött engedélyezési dokumentáció 4.7-02. számú melléklete szerinti térképen Bicske térségében (narancssárga vonallal jelzett terület) „Mezőgazdasági kertes terület” található. Jelen eljárást követően benyújtandó környezeti hatásvizsgálati eljárásban – egyetértve és kiegészítve a jelen eljárásban benyújtott dokumentáció 4.3.6 pontjában foglaltakkal nem csak Biatorbágy és Tatabánya térségében, hanem a KDT KTVF illetékességi területén – Bicske 23

térségében is a környezeti hatásvizsgálat készítésekor 24 órás mérést kell végezni a meteorológiai paraméterek rögzítésével, a forgalomból származó, és azok koncentrációját befolyásoló következő komponensekre vonatkozóan: CO, NO2, NOx, PM10 és ózon. Indokolás: Bicske térségében az autópálya közelében mezőgazdasági kertes terület található, ezért a Felügyelőség ezen a szakaszon a légszennyezési határértékek betarthatóságának ellenőrzése céljából a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése alapján levegőterheltségi szint (immisszió) vizsgálatát írta elő. Zaj- és rezgésvédelem: A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 33. § b) pontja értemében a környezeti hatástanulmány zaj- és rezgésvédelmi munkarészét környezeti zaj, illetve rezgés elleni védelemre jogosító szakértői engedéllyel rendelkező személy, illetve ilyen személyt foglalkoztató szervezet készítheti. A szakértői jogosultságot az eljárás során igazolni kell. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. számú mellékletében foglalt követelmények szerint kell elkészíteni. Ezzel összhangban: A jelenlegi forgalomból származó zajterhelés meghatározására műszeres vizsgálatokat kell végezni. Az alapállapot méréseket Bicske, Óbarok települések, illetve Nagyegyháza településrész védendő létesítményei környezetében kell elvégezni. Részletesen be kell mutatni az építés alatt várható zajhatásokat. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 12. § figyelembevételével meg kell határozni az építési időszakra vonatkozó zajvédelmi követelmények teljesülését biztosító intézkedéseket, illetve feltételeket a védendő területeket megközelítő szakaszokon. Szakértői véleménnyel kell igazolni, hogy az alkalmazott megoldások biztosítják a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek meghatározásáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet (a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet) 3. §-ban és 2. számú mellékletében meghatározott követelményeket. Az előzetes konzultációs dokumentációban foglaltak szerint a forgalmi adatok a tervezett csomóponti változások miatt pontosításra szorulnak. A hatásvizsgálati dokumentáció zajvédelmi munkarészét a hosszú távra vonatkozó, pontosított forgalmi adatok alapján kell elkészíteni. Az autópálya zajvédelmi hatásterületét a hosszú távú forgalmi prognózis figyelembevételével, a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § szerinti előírások szerint le kell határolni. Azonosítani kell a hatásterület által érintett védendő területeket, ingatlanokat. A zajvédelmi hatásterületet részletes helyszínrajzon is fel kell tüntetni. Az alkalmazott térkép méretarányának, adattartalmának alkalmasnak kell lennie az érintett ingatlanok azonosítására. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 4. § (5) bekezdésére tekintettel a hatásterület által érintett védendő létesítményekre, területekre vonatkozóan részletes számításokkal meg kell határozni az autópálya jelenlegi forgalmából származó környezeti zajterhelés mértékét. Ugyancsak részletes számításokat kell készíteni a hosszú távon várható forgalmi viszonyok alapján várható zajterhelés meghatározására, külön vizsgálva azt az esetet, ha megtörténik a bővítés, illetve külön, ha elmarad. A számításokat a dokumentációhoz csatolni kell és a számítások eredményét összehasonlító táblázatban is össze kell foglalni A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének előírásaival összhangban meg kell határozni, hogy a hosszú távon várható forgalmi viszonyok alapján mely területeket, védendő létesítményeket érhet határértéket meghaladó közlekedési eredetű zajterhelés.

24

Jelen előzetes konzultációs dokumentáció szerint műszeres mérések tanúsítják, hogy jelenleg az autópálya üzemeltetése a zajvédelmi követelményeket kielégíti. Ezért a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 4. § (5) bekezdés a) pontja értelmében a 3. számú mellékletben meghatározott zajterhelési határértékek hosszú távú teljesülése kötelező. A környezeti hatásvizsgálati dokumentációban részletesen ki kell dolgozni a zajterhelési határértékek minden körülmények közötti teljesülését biztosító műszaki zajcsökkentési intézkedéseket. A zajcsökkentési intézkedések megfelelőségét számítások alapján készített szakértői véleménnyel kell igazolni. A dokumentációhoz rezgésvédelmi munkarészt is kell készíteni. Ki kell dolgozni, és javaslatot kell tenni a környezeti zaj és rezgés hatások változásának nyomon követését lehetővé tevő monitoring rendszer kialakítására. Hulladékgazdálkodási szempontból: A tevékenység telepítési szakaszában kommunális hulladékok, bontási hulladékok (a meglevő burkolatok bontásából) keletkezése várható. A nem veszélyes hulladékok elhelyezésének egyik módjára a dokumentáció a hulladéklerakóban történő kezelést említi, és a zsámbéki, bicskei hulladéklerakót jelöli meg, mint lehetséges helyszínt a keletkező nem veszélyes hulladék kezelésére. A Felügyelőség rendelkezésére álló információk szerint sem a zsámbéki, sem a bicskei hulladéklerakó nem rendelkezik engedéllyel a hulladékok kezelésére. A Hgt. által megfogalmazott célok és a hulladékgazdálkodás általános szabályai szerint ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására a műszaki és gazdasági lehetőségek vagy nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasabbak. A dokumentációban megfogalmazott ártalmatlanítási cél tehát a Hgt. elveivel nem összeegyeztethető, nem támogatható. Elsősorban a keletkező hulladékok hasznosítására kell, hogy sor kerüljön az ártalmatlanítással szemben. A Hgt. 14. § (7) bekezdésében foglaltak értelmében a technológiákból származó, a technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag, a már használt, de eredeti céljára, helyben ismételten felhasználható termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká. A telepítési és üzemelési szakaszában keletkező kis mennyiségű veszélyes hulladékok elszállításig történő gyűjtése üzemi gyűjtőhelyen tervezett. A felhagyás (tevékenység megszüntetése) szakaszában keletkező bontási hulladékok további kezeléséről az adott hulladék kezelésére engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással kell gondoskodni a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A környezeti hatásvizsgálati dokumentációnak a 314/2005. (XII.25. ) Korm. rendelet 6. számú melléklete által meghatározott tartalmi követelményeket hulladékgazdálkodási szempontból olyan mélységben kell tartalmaznia, ami alapján egyértelműen megállapítható és igazolható, hogy a tevékenység egyes szakaszaiban (telepítés, üzemelés, felhagyás) a keletkező hulladékok fajtája, mennyisége - az anyagfelhasználás főbb mutatóira tekintettel ismert és a hulladékok további kezelése környezetveszélyeztetést kizáró módon megoldott. Ismertetni kell a nem veszélyes hulladékok és a veszélyes hulladékok szállítását végző engedéllyel rendelkező gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozókat, a végső befogadókat, kezelőket, azok engedélyeinek számát. Ismertetni szükséges a veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló üzemi gyűjtőhely telephelyét, annak a műszaki kialakítását.

25

Táj- és természetvédelmi szempontból: A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területéhez az M1 autópálya Fejér megyei szakasza tartozik. A jelenlegi terv keretében az autópályát 2x3 forgalmi sáv + leállósáv szélességűre bővítenék. Ennek megfelelően vonalváltozatokról nem lehet beszélni, a tervezők az autópálya kibővítésének lehetséges megoldásait vizsgálják az eltérő keresztmetszeti megoldásokon, pályaszerkezet kialakításokon és a műtárgyak különböző átalakításán keresztül. A Fejér megyei szakaszt érintően kétféle megoldást vázoltak fel: kifelé történő szélesítés az elválasztó sáv 5,00 m szélességének fenntartása mellett, illetve egyidejű kifelé és befelé történő szélesítés, az elválasztó sáv 3,60 m szélességűre történő szűkítése mellett. A meglévő kapaszkodó sávos szakaszokon a koronaszélesség egyik megoldás mellett sem változna. A tervezett szélességi megoldások helyenként kilépnek a jelenlegi autópálya területéből. Az autópálya érintett szakasza jelenleg átlagosan kb. 60-80 m széles területsávot vesz igénybe. Az új területek igénybevétele általánosságban a nagy töltések és bevágások szakaszán jelentkezik, ahol a pályaszélesítés optimális műszaki megoldása mellett is elkerülhetetlenné válik a jelenlegi kisajátítási határon való kilépés. Ez különböző hosszúságú szakaszokon (100 m-től 1-2 kmig) átlagosan kb. 5 m szélességű sávok igénybevételét jelenti. Élőhelyek feldarabolódásával a kiszélesítés kapcsán nem kell számolni. Az autópálya bővítéséhez kapcsolódóan a már meglévő pihenőhelyek és csomópontok, műtárgyak átépítése is szükséges. A csomópontok és pihenőhelyek közül Fejér megyét illetően az Óbaroki pihenőhely direkt ágainak átépítésére és a Bicskei csomópont ki- és becsatlakozó csomóponti ágainak korrekciójára kerülne sor. A benyújtott átnézeti helyszínrajz a 48 km szelvény közelében egy tervezett csomópontot is feltüntet. Erre vonatkozóan, vagyis az M1 Ipari Park és Logisztikai Központ gyorsforgalmi útkapcsolatának megteremtésére az építési engedélyezési eljárást is lefolytatták, amelyhez a Felügyelőség 11838/2010. ügyszámon járult hozzá szakhatóságként. Az eljárásban a Natura 2000 területre vonatkozóan a Felügyelőség hatásbecslést is végzett. A Felügyelőség illetékességi területét érintően az M1 autópálya jelenlegi szakasza, annak kisajátítási határa hosszú (a benyújtott előzetes hatásbecslési dokumentációban is ismertetett) szakaszokon közvetlenül határos a Gerecse megnevezésű (HUDI10003 területkódú) különleges madárvédelmi és a Déli-Gerecse megnevezésű (HUDI20015 területkódú) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési Natura 2000 területtel. Ezzel kapcsolatosan jelezzük, hogy az átnézeti helyszínrajzon feltüntetett Natura 2000 terület-határok nem mindenhol pontosak (pl. Bicske 0682 hrsz-ú ingatlan a Déli-Gerecse Natura 2000 terület része, a Bicske 0684 hrsz-ú ingatlan nem része a Déli-Gerecse Natura 2000 területnek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet) mellékleteinek megfelelően). A jelenlegi kisajátítási határon túl bizonyos szakaszokon a Natura 2000 területet érintően is számolni kell új területfoglalással, ahol a területfoglalás a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelyekre is kiterjedhet. Ezért a tervezett tevékenység jelentős hatása nem kizárható. Ennek megfelelően a fentiek értelmében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet) 14. számú melléklete alapján összeállított hatásbecslési dokumentáció elkészítése szükséges a környezeti hatásvizsgálati eljárásban. A benyújtott hatásbecslési dokumentáció alapján a Felügyelőség hatásbecslést fog végezni. Természetvédelmi szempontból a kisebb területfoglalással járó változat a kedvezőbbnek mondható.

26

A környezeti hatásvizsgálati eljárásban a jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeken túlmenően táj- és természetvédelmi szempontból a benyújtandó hatástanulmánynak az alábbiakra kell kiterjednie: 1. Az előzetes hatásbecslési dokumentációban is bemutatott Natura 2000 területek vonatkozásában a pontos terület-igénybevétel ismeretében, a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14. számú melléklete által rögzített tartalmú hatásbecslési dokumentációt össze kell állítani. A hatásbecslést a Natura 2000 területek felülvizsgált (legfrissebb) adatlapja szerint – jelölő fajokra és élőhelytípusokra – kell elvégezni. A csomópontok, pihenőhelyek és műtárgyak átépítéséhez szükséges Natura 2000 területet érintő területfoglalással is kalkulálni kell. 2. A Natura 2000 területeket is igénybe vevő bővítési szakaszokat és építési sávot 1:10 000 vagy nagyobb méretarányú ingatlan-nyilvántartási térképen is ábrázolni kell. Ezeken a szakaszokon (jellemzően a nagyobb töltésen vagy bevágásban haladó szakaszokon) minta-keresztszelvények bemutatása is szükséges. 3. Az új területfoglalással érintett Natura 2000 területeken vagy a természetközeli élőhelyeken és építési sávban a közvetlen és közvetett hatásterületen részletes élővilágvédelmi felmérés, természeti állapotfelmérés szükséges. Ennek ismeretében meg kell határozni a szükséges védelmi intézkedéseket, javaslatokat (pl. szükséges lehet a védett növények esetleges áttelepítése is). 4. A bővítéshez szükséges újonnan létesítendő anyagnyerőhelyek, depóniák, tárolóhelyek, ideiglenes telephelyek területét ki kell választani és a hatástanulmányban be kell mutatni. 5. A nyomvonali szállításon kívüli megközelítési utakat tervezni és ismertetni szükséges. Az építéshez ideiglenesen igénybevett területek helyreállítását, rekultivációját ugyancsak tervezni és ismertetni kell. 6. A kivágott növényzet kompenzálására az autópálya újonnan kialakuló ingatlanhatárán belül (csomópontokban, pihenőhelyeken, egyéb fennmaradó zárványterületen, szabadon maradó földterületeken) új növénytelepítéseket kell tervezni. A megszűnő növénytelepítések, zöldfelületek helyét le kell határolni, a bővítéshez kapcsolódó növénytelepítések (füvesítés, fa- és cserjekiültetés) terveit ismertetni szükséges. 7. Az autópályát keresztező önálló ökológiai átjárók a jelenlegi kiépítésben nem találhatók ezen a szakaszon. A bővítés keretében a vízépítési műtárgyak, felül- és aluljárók működésének felülvizsgálata is megtörténik, ennek eredményeképpen a műtárgyak, átereszek kibővítése, átalakítása válhat szükségessé. Ezekkel kapcsolatosan meg kell vizsgálni az átjárók (pl. hidak, átereszek) ökológiai átjáróként való hasznosítási lehetőségeit, illetve az ehhez szükséges további intézkedéseket (pl. szélesítés, belső aljzatok felületképzése, érdesítése, padka építése, földfeltöltés, stb.). 8. A bővítéshez (és kivitelezéshez) kapcsolódó további természetvédelmi intézkedéseket meg kell tervezni. 9. Az üzemeltetéshez kapcsolódó, élővilágot érintő monitoring vizsgálatok rendszerére javaslatot kell tenni. A fenti szempontok szerinti részletesebb vizsgálatok a bővítésből eredő hatások teljes körű értékelése miatt szükséges a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 7. §-a, 42. §-a, 43. §-a és a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. §-a, 10. §-a alapján.”

27

Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 14515-3/2011. számú észrevétele: „A Felügyelőség a vízminőség-védelmi és vízgazdálkodási szempontból a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció tartalmi követelményeit a jogszabályban előírt tartalmi követelményeken túl az alábbiak szerint határozza meg: - A dokumentációban műszaki tervekre alapozva vizsgálni kell a vízfolyás keresztezések helyén meglévő műtárgyak méretének, kialakításának, működésének megfelelőségét, a bevezetésre kerülő csapadékvíz mennyiségének függvényében a vízfolyások terhelhetőségét, a várható lefolyási viszonyok alakulását és a szükséges műszaki beavatkozásokat. - Az autópálya szélesítése által igénybevett területen a szükséges víziközmű kiváltások, a tervezett útszélesítés részeként kiépülő, az utakról összegyűjtött és élővízbe bebocsátani tervezett csapadékvizek elvezetésére szolgáló vízilétesítmények megvalósításához, átalakításához, a kivitelezéssel érintett vízfolyások átereszeinek átépítéséhez, mederburkolatok kialakításához, az autópályát keresztező vízépítési műtárgyak átalakításához eljáró hatóságunktól vízjogi létesítési engedélyt kell kérni. A vízjogi engedélyt a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció és a szükséges mellékletek csatolásával kell megkérni. - Az autópálya bővítésével járó nagyobb mennyiségű és szennyezettségű csapadékvizek élővízfolyásokba való bevezetése miatt vizsgálni kell a befogadók terhelésének növekedésével járó hatásokat. A sávbővítést úgy kell kialakítani, hogy a felszíni vízlefolyási viszonyokat számottevő mértékben nem változtathatja meg. - A benyújtandó dokumentációt a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni. - A favR., valamint a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján vizsgálni kell, hogy az útpályabővítés milyen mértékben érint szennyeződésre érzékeny és fokozottan érzékeny (felszín közeli karsztos, vízbázisok védőterülete) területeket. Részletesen elemezni kell, hogy ezeken a területeken a környezetbe kerülő kockázatos anyagok, valamint az útpálya fagymentesítése során bemosódó szennyezőanyagok, magas sókoncentrációjú oldatok milyen hatást gyakorolnak a felszín alatti vízkészletek minőségére, az üzemelő vízművekre, távlati vízbázisokra. A dokumentációban részletesen be kell mutatni azokat a vízelvezetési műszaki megoldásokat, amelyekkel a szennyezőanyagok bejutása a szennyeződésre érzékeny területeken megakadályozható, a kedvezőtlen hatások mértéke csökkenthető. - A téli időszakban időszakosan várható sószennyezéssel kapcsolatban meg kell határozni, milyen mértékű talajba beszivárgó, illetve vízfolyásba bekerülő sókoncentrációval kell számolni, meg kell adni a tervezett észlelő kúthálózat helyét és paramétereit, illetve vizsgálni kell a felszíni vízminőségi monitoring kialakításának szükségességét, műszaki megoldását. - Az autópályáról összegyűjtött csapadékvizek minőségének a vízfolyásokba bevezetéskor meg kell felelniük a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határértékeinek (általános védettségi kategória befogadó, időszakos vízfolyás befogadó) ezért vizsgálni szükséges szakirodalmi adatok és gyakorlati mérések alapján az összegyűjtött csapadékvizek vízminőségi paramétereit, mivel ez alapján dönthető el a befogadóba való bevezetés előtti olaj- és hordalékfogók elhelyezésének szükségessége. Zárt csapadékvíz csatornában összegyűjtött csapadékvíz természetes befogadóba való bevezetése előtt hidraulikailag méretezett iszap- és olajfogó műtárgyat kell kialakítani a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 61. § (1) bekezdése alapján. - Az autópályára kerülő csapadékvíz burkolatlan árkokban tervezett elvezetése során a csapadékvízbe kerülő szennyező anyag elhelyezése csak a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüMFVM együttes rendelet felszín alatti vízre, és földtani közegre előírt B szennyezettségi 28

határértékeknél kedvezőbb állapot lehetőség szerinti megőrzésével végezhető és nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, és a földtani közeg B szennyezettségi határértéke jellemez. Ennek érdekében vizsgálni szükséges e feltételrendszer teljesülésének lehetőségeit. Indokolás: A tárgyi ügyben tervezett beruházás közvetlen hatásterülete felszín alatti vizek esetében az útpadka és a vízelvezető árkok közötti terület, közvetett hatásterület a víz áramlása által érintett terület. A tervezett nyomvonal érint felszín közeli karsztos területeket, üzemelő vízművek, távlati vízbázisok fokozottan érzékeny kategóriába tartozó védőterületét. A tervezett pályabővítés területéről elvezetett csapadékvizeket befogadó vízfolyások változatlanok, a megnövekvő burkolt felület azonban megnöveli a vízfolyások eddigi mennyiségi és szennyezőanyag terhelését. A hatásterület a vízfolyások keresztezésében és a csapadékvizek bevezetésének helyén a felvízi oldalon 25-50 m, az alvízi oldalon a vízfolyás jellegétől függően 50-100 m, havária esetén bekövetkező szennyezések esetén több is lehet. Vízvédelmi szempontból a hatások elsősorban az út üzemeléséből, üzemanyag, kenőanyag elcsöpögésből, a téli időszak síkosság-mentesítéséből, valamint az úttartozékok mosásából származhatnak. A felszín alatti vizek szennyeződése elsősorban a gépjárművek üzemelése során kikerülő olajszármazékok bemosódása révén keletkezhet. Ezek a hatások a felszín alatti vizekre és a felszíni víz befogadóra nézve az engedélyezési tervezés során elvégzett vizsgálat eredményétől függően megfelelő vízelvezető rendszer, illetve tisztító műtárgy beépítésével kiküszöbölhetőek. Természetvédelmi szempontból: A benyújtandó környezeti hatásvizsgálati dokumentációban részletesen vizsgálni kell az alábbiakat: - A védett és Natura 2000 területek szomszédságában részletes madártani vizsgálatokat kell végezni, lehetőség szerint meg kell határozni a védett és jelölő madárfajok fészkeinek helyét, GPS koordinátákkal, majd térképen ábrázolni. - Ahol a Natura 2000 területek közvetlenül a pálya mellett találhatóak (északi, illetve mindkét oldalon), részletes botanikai felmérést, vegetáció-térképet kell készíteni a jelenlegi ingatlanhatártól számított 50 méteren belüli sávban. - Részletesen vizsgálni kell, hol van lehetőség (és milyen műszaki megoldásokkal) további vadátjárók, ökoduktok létesítésére, bővítésére. Indokolás: A Felügyelőségünk illetékességi területéhez tartozó alábbi települések közigazgatási területét érinti a beruházás: Tarján, Tata, Tatabánya, Vértesszőlős. Az autópálya nyomvonala teljes egészében olyan ingatlanokon halad keresztül, melyek részei a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUDI10003 kódszámú, ”Gerecse” nevű különleges madárvédelmi területnek, illetve közvetlenül határos olyan ingatlanokkal, melyek részei a HUDI10006 kódszámú, ”Tatai Öreg-tó” nevű különleges madárvédelmi területnek. A nyomvonal ezen kívül megközelíti az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 15/1977. számú OTvH határozatával alapított és a védettség fenntartásáról rendelkező, a Gerecsei Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 129/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete alapján védett Gerecsei Tájvédelmi Körzetet is. A beruházás fenti természetvédelmi szempontból értékes területekre és az ott található élővilágra való hatásainak releváns elbírálásához rendelkező részben foglalt vizsgálatok feltétlenül szükségesek.

29

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A konzultációs dokumentáció ismeretében megállapítható, hogy az autópálya Felügyelőségünk illetékességi területére eső területén belüli, meglevő szakaszának 2x3+leállósáv mértékig való bővítése során a zajvédelmi hatásterület növekedésére lehet számítani, mely területen belül számos zajtól védendő terület található. Az engedélyezési eljárás további szakaszában – a hatásvizsgálat során – az alábbiak elvégzése szükséges: - Az autópálya jelenlegi forgalom melletti hatásterületét le kell határolni, a meglevő forgalom mértékét a nyomvonal környezetében felvett, referencia pontokon rögzíteni kell alapállapotként, az így nyert adatok továbbiakban összehasonlítási alapot képeznek. - A hatásvizsgálatban ki kell mutatni a távlati (+15 év) várható forgalomból eredő forgalmi zaj növekedését, a hatásterület változását, és a kiválasztott pontokon a változás mértékét számszerűen be kell mutatni. - Tekintettel arra, hogy a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 4. § (4) bekezdés b) pontja szerint meglevő közút esetében legalább a változást megelőző állapot szerinti zajszint jelenti a követelményt, a túllépéssel érintett területek esetében ki kell dolgozni és a tanulmányban be kell mutatni a zajcsökkentés szükséges mértékét annak megvalósítására tervezett megoldásokat. - A hatásvizsgálatban rögzíteni kell azokat a további teendőket, melyek az eljárás végső (építési engedélyezési illetve kivitelezési) szakaszában, illetve külön eljárásban hajthatók végre. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Illetékességi területünkből a vizsgált beruházás területe a 3. számú Komárom-TatabányaEsztergom légszennyezettségi zónába tartozik. Az építkezés idején a megnövekedett járműforgalom és munkagépek üzemeléséből, valamint a földmunkákból adódó porszennyezés az érintett területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió várhatóan nem lép fel. Az üzemelés során esetlegesen az autópálya forgalom növekedéséből történik többlet légszennyezés. A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatóak. Az elvégzett számítások szerint az autópálya tengelyétől számított 50-50 m-en belül határértéket meghaladó légszennyezés nem várható. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a környezeti hatásvizsgálati dokumentációban a jogszabályban előírt tartalmi követelményeken túl a forgalomnövekedésből adódó levegőterhelés növekedésének megállapításához méréseket kell végezni. A mérési pontok meghatározását és a mérések időtartamát a Felügyelőséggel előzetesen egyeztetni kell. Hulladékgazdálkodási szempontból: A tevékenység során keletkező hulladékok hatásainak megítéléséhez szükséges azok fajtájának, mennyiségének, gyűjtési körülményeinek részletes ismertetése. - Ismertetni kell a létesítés, üzemeltetés, illetve felhagyás során keletkező hulladékok EWC kódját, megnevezését, fajtánkénti nagyságrendileg várható mennyiségét (tonna, tonna/év), fajtánkénti gyűjtési módját. - Ismertetni kell az esetlegesen bekövetkező havária elhárítására rendelkezésre álló kármentesítő eszközöket.”

30

IV. Egyéb Megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Kérelmező megfizetett.

INDOKOLÁS Kérelmező a Felügyelőségre 2011. november 28. napján érkeztetett beadványával (az UNITEF’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. által az M1 autópálya M1-M7 elválási csomópont és Tatai csomópont közötti szakaszának 2x3 sávra történő bővítésére vonatkozóan elkészített 2671 tervszámú dokumentációval és kérelemmel) előzetes konzultációs eljárást kezdeményezett. Kérelmező a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet I. fejezetének 50. pontja szerinti 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 37. a) pontjában „Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak a) gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) építése csomóponti elemekkel együtt” szerepel, azaz környezeti hatásvizsgálat köteles. A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5/A. § (5) és (6) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – a közterületen és a helyben szokásos módon történő közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett létesítmény helye szerinti, a tervezett beruházás által érintett Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy, Páty, Herceghalom, Zsámbék, Mány, Bicske, Óbarok, Tarján, Tatabánya, Tata, Vértesszőlős települések önkormányzatai jegyzőinek. A közhírré tételnek a megkeresett jegyzők eleget tettek, és írásban tájékoztatták a Felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a vonatkozó iratokba való betekintési lehetőség módjáról, az alábbi leveleikben: -

Budaörs Város Önkormányzat Jegyzője XIII/2570-2/2011. számon és XIII/2570-3/2011. számon, Törökbálint Város Önkormányzat Jegyzője 3069-1/2011. számon és VIII/3069-2/2011. számon, Biatorbágy Város Önkormányzat Jegyzője V0/498-42/2011. számon, Páty Község Önkormányzat Jegyzője 2425-4/2011. számon, Herceghalom Község Önkormányzat Jegyzője 356-3/2011. számon, Zsámbék Város Önkormányzat Jegyzője 1445-5/2011. számon és 1445-5/2011. számon, Mány-Óbarok Községek Körjegyzője 2051-2/2011. számon és a 249-2/2012. számon, Bicske Város Önkormányzat Jegyzője IG-1-220-1/2011. számon, Tarján Község Önkormányzat Jegyzője 1803/2011. számon, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője 12-4354/2/2011. számon és 124354/2/2011. számon, Tata Város Önkormányzat Jegyzője VII-1004-2/2011. számon, Vértesszőlős Község Önkormányzat Jegyzője a közleményt záradékolva visszaküldte. 31

A Felügyelőség a konzultációs kérelmet a Rendelet 5/A. § (4) és (2) bekezdésének és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú mellékletének megfelelően megküldte az eljárásban érintett közigazgatási szerveknek és önkormányzatok jegyzőinek, akik észrevételt adtak, melyeket a Felügyelőség jelen véleményébe foglalt. Mivel tárgyi ügy két további felügyelőség illetékességi területét érinti, fentiek szerint a Közép-dunántúli és Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is megkeresésre került. Fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett bővítés – a közvetlen hatásterület a Felügyelőség illetékességi területére eső, valamint a Közép-dunántúli és Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területére – hatásait tekintve engedélyezést kizáró ok nem áll fenn. A Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció tartalmi követelményeit az alábbiakra tekintettel adta meg: Természetvédelmi szempontból: Tárgyi autópálya bővítés a Felügyelőség illetékességi területén országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érint. Továbbá az ingatlan a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része. Ugyanakkor az OTrT.-ben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét érinti. A dokumentáció 4.6 fejezetében ellentmondás van az egyedi tájértékek tekintetében, mivel a 4.6.1.2 pontban leírásra került, hogy az egyedi tájértékek felmérése nem történt meg, majd a 4.6.2.2 pontban foglaltak szerint a beruházás egyedi tájértéket nem érint. A Tvt. 6. § (2) bekezdése szerint „A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.” A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében a Tvt. 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint „gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről”; g) pontja szerint pedig „autópályát, valamint a vadon élő állatfajok ismert vonuló útvonalait keresztező vonalas létesítményt úgy kell építeni, hogy a vadon élő állatfajok egyedeinek átjutása – megfelelő térközönként – biztosítva legyen.” A Tvt. 8. § (1) bekezdése előírja, hogy „a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.” A Tvt. 17. § (1) bekezdés szerint pedig „a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.” Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A dokumentáció – arra való hivatkozással, hogy a kivitelező személye, illetve a vele kapcsolatos adatok még nem ismertek – nem tér ki a létesítés során jelentkező levegőterhelés mértékére, továbbá a levegőtisztaság-védelmi hatásterületek meghatározásakor az érintett

32

területekre jellemző alapállapot sem került egyértelműen meghatározásra a jellemző légszennyező komponensek tekintetében. Fentiekben kifejtettek okán a dokumentációban közölt adatokból az sem állapítható meg, hogy a tervezett bővítést követően a forgalomból adódó levegőterhelés levegőminőségre gyakorolt hatása az alapállapothoz viszonyítva milyen mértékű, illetve a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. számú mellékletében előírt egészségügyi határértékek teljesülnek-e. Fentiek alapján a környezeti hatástanulmány levegőtisztaság-védelmi fejezeteit jelen vélemény II. A benyújtandó környezeti hatástanulmány tartalmi követelményei című fejezetében meghatározott Levegővédelmi szempontok figyelembevételével kell összeállítani, hogy a Felügyelőség a hatásvizsgálati eljárás során a benyújtott dokumentációt levegőtisztaság-védelmi szempontból érdemben vizsgálhassa. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az előzetes konzultációra irányuló dokumentáció 4.7.„Zaj, rezgés” fejezetében közölt adatszolgáltatást figyelembe véve a tervezett közúti létesítmény megvalósítása ellen kizáró ok nem merült fel. A tervezett útbővítés megvalósítása több települést érint, illetve hatással lesz a meglévő közúthálózat forgalmára és az utak környezetében fellépő zaj- és rezgésterhelésre. A dokumentáció „Vizsgálat értékelése” című fejezete megállapítja, hogy a zajterhelési ábrák alapján határértéket megközelítő, vagy azt meghaladó zajterhelések várhatóak, ezért részletes zajvizsgálatra, esetleg zajcsökkentést eredményező műszaki létesítmények kiépítésére is szükség lehet. A konzultációs dokumentációban foglaltakat figyelembe véve a tartalmi követelmények közt szerepelteti a Felügyelőség a zajvédelmi műszaki létesítmények szükségességének feltárását és indokolt esetben a megvalósításának kötelezettségét. A védendő területeken a megvalósítás időszakában az építési tevékenységtől és a kapcsolódó szállításoktól származó jelentős zaj és rezgés kialakulása várható. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek, valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben előírt a kivitelezőre háruló kötelezettségek meghatározása érdekében az ehhez szükséges adatszolgáltatást javasolja a Felügyelőség. Vízvédelmi szempontból: Az M1 autópálya megépítése óta a környező területek beépítettsége megnőtt, mindez a lefolyási viszonyok megváltozását vonta maga után. Ez a változás az M1 autópálya nyomvonalán (Hosszúréti-patak, Benta vízgyűjtője) különösen intenzív volt. Az autópálya bővítése a burkolt felület nagyságát növeli, mindez a meglévő vízelvezető rendszer felülvizsgálatát is szükségessé teszi. A Biatorbágy, Herceghalom, Páty, Törökbálint és Zsámbék településeket érintő tervezési szakasz a favR. 7. §-a és a 2. számú melléklete szerint, a 7. § (4) bekezdésében meghatározott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján a terület szennyeződésérzékenysége érzékeny, tervezési szakasz fokozottan érzékeny területeket (vízbázis és karsztos területek) nem érint. A teljes tervezési szakasz számos állandó és időszakos vízfolyást érint. A talpárkok jelenleg közvetlenül be vannak kötve a befogadókba, tisztító és hordalékfogó műtárgyak nélkül. Az autópálya bővítés tárgyi tervezési szakasza Biatorbágy település közigazgatási területén belül az alábbi időszakos vízfolyásokat keresztezi: 33

- Hosszúréti-patak (M0-M7 csomópontnál) - időszakos vízfolyás a 19+712 kmsz-nél - időszakos vízfolyás a 20+355 kmsz-nél Az autópálya bővítés tárgyi tervezési szakasza Páty település közigazgatási területén belül az alábbi időszakos vízfolyásokat keresztezi: - Füzes-patak a 21+036 kmsz-nél - Kozáromi II. mellékág a 23+979 kmsz-nél - időszakos vízfolyás a 24+460 kmsz-nél A tervezett vízimunkák elvégzése, a víziközmű hálózatok kiváltása, illetve vízilétesítmény megépítése csak jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában történhet. A favR. 13. § (5) bekezdése alapján az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie, ezért a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során valamennyi szikkasztó létesítmény (árok és tározó) területére vonatkozóan el kell végezni az elővizsgálatot. A favR. 4. számú melléklete szerint a monitoring terv az elővizsgálati dokumentáció része. A vízjogi létesítési engedély akkor adható ki, ha az elővizsgálat megfelelő eredményekkel szolgál. A favrR. 8. § b) pontja értelmében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást. A favR. 8. § c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Felügyelőség véleménye kialakításánál figyelembe vette a Hgt., a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásait. Fentiek alapján a környezeti hatástanulmány hulladékgazdálkodási fejezetét a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően, a fent megadott szempontok figyelembevételével szükséges összeállítani ahhoz, hogy a Felügyelőség a hatásvizsgálati eljárás során a benyújtott dokumentációt hulladékgazdálkodási szempontból érdemben vizsgálhassa. * A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5/B. § (1) bekezdése szerinti szóbeli konzultáció megtartását nem tartotta indokoltnak. A dokumentációban nem került – megjelölve, elkülönítve – ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint minősített adatnak minősül. Felhívom a figyelmet, hogy a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5/B. § (8) bekezdése alapján a vélemény megadását követő két éven belül nyújthat be kérelmet a környezetvédelmi engedély iránt. A környezeti hatásvizsgálati dokumentációt a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. számú melléklete által meghatározott adattartalommal – a 7. számú mellékletben foglaltakra tekintettel – jelen véleményben foglalt szempontok figyelembevételével kell elkészíteni.

34

Jelen eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének III./50. pontja alapján került megállapításra, melyet Kérelmező megfizetett (számla száma: ÁK-136/2012.). Jelen vélemény kiadásának jogalapja a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5/B. § (3) bekezdésének a) és f) pontjai, amely ellen jogorvoslatnak helye nincs. Jelen véleményt a Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5/B. § (7) bekezdése értelmében hivatalában és honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) közzéteszi, továbbá az arról szóló közleményt megküldi az érintett Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy, Páty, Herceghalom, Zsámbék, Mány, Bicske, Óbarok, Tarján, Tatabánya, Tata, Vértesszőlős települések önkormányzatai jegyzőinek, akik haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül gondoskodnak annak közterületen és a helyben szokásos módon való közzétételéről. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az irattári példányon felül fennmaradó dokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a dokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt(azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, módosított 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Budapest, 2012. január 27.

Dolla Eszter s. k. igazgató

Kapják: Ügyintézői utasítás szerint.

35

Melléklet Budaörs Város Képviselő-testületének 498/2011.(XII.15.) sz. ÖKT határozat másolata

36

37

38