KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 14013-23/2012.
Előadó:
Kelemen Zoltán
Tárgy:
Ócsa, Szociális lakópark villamos energia ellátása, 20 kV-os légvezeték és OTR állomás létesítése - előzetes vizsgálati eljárás
HATÁROZAT Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. (1132 Budapest, Váci út 72-74; a továbbiakban: Környezethasználó) megbízásából a Wiring Bt. (1205 Budapest, Báthory u. 7/a, a továbbiakban: Tervező) megbízásából a Dual-Plan Mérnökiroda Kft. (2131 Göd, Luther Márton u. 6/a, a továbbiakban: Kérelmező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy az Ócsa, Szociális lakópark villamos energia ellátásának, 20 kV-os légvezeték létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott jogerős engedély birtokában kezdhető meg. I. ALAPADATOK: 1. A tervezett tevékenység célja: A tervezett szociális lakópark villamos energia igényének biztosítására új közcélú hálózat létesítése szükséges. Az energiaigényre adott áramszolgáltatói tájékoztató szerint az érintett területen lévő közcélú hálózat nem alkalmas az új energiaigények biztosítására, ezért új táppont (transzformátor állomás) létesítése szükséges.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
2. Tervezett nyomvonal: A tervezett Szociális lakópark területén a 4603 jelű közúttal párhuzamosan halad a Felsőbabádi alállomásából üzemelő „Ócsa” jelű vonal. Az említett 20 kV-os szabadvezetéki vonal meglévő leágazó V10,5-2500 típusú vasoszlopát cserélni tervezik egy új Bo14-2500 típusú pörgetett betonoszlopra, melyről az alábbi 20kV-os vonalak indulnak: • A meglévő 20 kV-os szabadvezeték ÉK-i és DK-i irányba haladó hálózatszakasza. • A meglévő 20 kV-os hálózat DNY felé tartó ágába egy új Bo típusú pörgetett betonoszlop létesítése szükséges, ebben az oszlopközben a 20kV-os vezetéket cserélni fogják. • A lakópark ellátását biztosító új 20 kV-os szabadvezeték hálózat, végén a tervezett OTRL oszloptranszformátor állomással, amelyet az Ócsa 4979 hrsz.-ú út területén fognak elhelyezni. 3. Főbb műszaki adatok: A tervezett létesítmény pontos megnevezése: A tervezett vezeték névleges feszültsége: A 20 kV-os föld feletti szabadvezeték hossza: A 20 kV-os föld feletti szabadvezeték elrendezése: A 20 kV-os föld feletti szabadvezeték anyaga, keresztmetszete: A tervezett biztonsági fokozat: A tartószerkezetek anyaga és magasságuk: Pontos típusuk:
20 kV-os szabadvezeték 22 kV ~ 136 m (tervezett leágazás) ~ 52 m (meglévő hálózaton vezetékcsere) egysíkú (feszítő oszlop) egysíkú (tartó oszlopok) 3x50 mm2 és 3x95 mm2 AASC (csupasz szabadvezeték) fokozott biztonságú, kettős felfüggesztés 14 m-es pörgetett beton oszlopok 1 db Bo14-400 1 db Bo14-800 1 db Bo14-1600 2 db Bo14-2500 12 m 2m
Föld feletti magasságuk: Föld alatti magasságuk: Beton mennyisége az alapoknál: 1 db Bo14-400 (támlemezes alap) 1 db Bo14-800 (befogott alap I.) 1 db Bo14-1600 (befogott alap I.) 1 db Bo14-2500 (befogott alap I.)
~2,86 m3 ~3,07 m3 ~2x3,85 m3 összesen: ~13,63 m3
A tervezett szabadvezeték által elfoglalt területnagysága: Ebből az oszlopok által elfoglalt terület nagysága: A tervezett szabadvezeték biztonsági övezete:
~ 376 m2 ~ 2 m2 20 kV-os szélső vezetőtől nyomvonalra mért 2,5-2,5 m-re húzódó függőleges síkokig terjed ki. OTR állomástól vízszintesen 5 m távolságig terjed ki.
2
Tervezett madárvédelem: A benyújtott dokumentáció szerint a középfeszültségű vezeték építése során a csupasz szabadvezetékek elemeinek burkolását, valamint az oszlopok fejszerkezeteinek madárvédelmi szempontú kialakítását, madárkiülők felhelyezését tervezik. II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
Táj- és természetvédelmi szempontból: 1. A tárgyban nevezett szabadvezeték hálózat építése során a föld feletti létesítményeket madárvédelmi szempontból teljesen biztonságossá kell tenni, vagyis olyan műszaki megoldást kell találni, hogy a létesítményekre leszálló, esetleg fészkelő madarakat sérülés és/vagy áramütés nem érheti. Ezért minden oszlopot valamilyen típusú támszigetelő rendszerrel (pl.: ENSTO, Megawatt MBR1 stb.) szigetelni kell. 2. Amennyiben alkalmaznak leesésgátlókat, azokat szigetelni kell. 3. A nem szigetelhető oszlopkapcsolók felett madárkiülőket kell kialakítani. A madárkiülők szélessége és magassága úgy határozandó meg, hogy azon ülve, onnan felrepülve, egy 2 méter szárnyfesztávolságú madár a szigeteletlen vezetékeket ne érinthesse. 4. A tervezett oszloptranszformátoron és oszlopkapcsolón minden vezetékátkötést burkolni kell. Az OTR állomás készülékei a szabadvezeték csatlakozási oldalán kell, hogy legyenek, alulról kapcsolódva a szabadvezetékhez. A szigetelőláncok hossza legalább 60 cm legyen. 5. A munkálatok során kizárólag a meglévő utak használhatóak felvonuló útvonalnak. A munkálatok nem károsíthatnak, pusztíthatnak fokozottan védett vagy védett állat- és növényfajt. Hulladékgazdálkodási szempontból: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. A kivitelezés során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró szelektív módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. 3. A keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabály előírása szerint végzendő. 4. A transzformátorok üzemeltetése során a poliklórozott bifenilek, a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet előírásait be kell tartani. III. SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK: 1. A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága XIV-F004/10401-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a hozzájárulását megadta az alábbi kikötésekkel: 1. A munkálatok megkezdése előtt a humuszos feltalajt külön le kell termelni, majd azt a beruházási területen belül fel kell használni.
3
2. A földmunkák során más mezőgazdasági területet a kitermelésre kerülő terméktelen altalaj, vagy egyéb anyagok tárolására igénybe venni szigorúan tilos. 3. A kitermelendő terméktelen altalaj a humuszos termőrétegen nem helyezhető el.
2. A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R021/03012-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. 3. A Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály XIV-B-040/01257-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a beruházáshoz. IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK Jelen döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. INDOKOLÁS A Környezethasználó megrendelése alapján a Tervező megbízásából a Kérelmező előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett az Ócsa, Szociális lakópark villamosenergia-ellátása című DP-12/07 munkaszámú előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtásával. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 76. pontjában szerepel, azaz az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. Tárgyi beruházás a Szociális Családiház-építési Program keretében az Ócsa területén megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet) 1. § (1) pontja alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy. A Környezethasználó a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. 4
Az előzetes vizsgálati eljárás 2012. február 24. napján indult a Felügyelőségen. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése értelmében – az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg - a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Ócsa Város Önkormányzat Jegyzőjének. Ócsa Város Önkormányzat Jegyzője 420-7/2012. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy a tervezett fejlesztés előzetes vizsgálati eljárásának megindításáról szóló közlemény kifüggesztése megtörtént. Az üggyel kapcsolatban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőséghez a Rendelet 3. § (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága XIV-F004/10401-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötésekkel járult hozzá a beruházáshoz. A szakhatóság szükségesnek.
környezeti
hatásvizsgálati
eljárás
lefolytatását
nem
tartotta
A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Ócsa, Szociális lakópark villamosenergia-ellátásának, 20 kV-os légvezeték építésének előzetes vizsgálati eljárásához kérte Igazgatóságunk állásfoglalását. A termőföld területek vonatkozásában a fenti feltételekkel adtam meg a szakhatsági állásfoglalást. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/206. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdés előírásai és a jogszabály 4. melléklete alapján adtam ki” A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R021/03012-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a beruházáshoz.
5
A szakhatóság szükségesnek.
környezeti
hatásvizsgálati
eljárás
lefolytatását
nem
tartotta
A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 14013-3/2012. számú megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte Ócsa, Szociális lakópark villamosenergia-ellátására vonatkozó előzetes vizsgálati eljárásban. A DP-12/07 munkaszámmal jelölt előzetes vizsgálati dokumentációt a Dual-Plan Mérnökiroda Kft. (2131 Göd, Luther Márton u. 6/A.) készítette. Ócsa közigazgatási területén a lakópark ellátására 20 kV-os szabadvezeték létesül, valamint oszlop-transzformátor (OTR) állomás kerül kialakításra. A dokumentációban foglaltak szerint a beruházás hatásterülete a telepítési hely határain belül marad, továbbá a mágneses térerősség a vonatkozó határértéknek várhatóan megfelel. A fentiek alapján a hatáskörömbe utalt kérdések figyelembe vételével megállapítottam, hogy a tevékenység engedélyezését kizáró ok nem merült fel, az új 20 kV-os hálózat létesítése közegészségügyi érdeket nem sért. A dokumentáció alapján jelentős környezeti hatások nem várhatók, ezért a beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése zárja ki. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki.” A Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály XIV-B-040/01257-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a beruházáshoz. A szakhatóság szükségesnek.
környezeti
hatásvizsgálati
eljárás
lefolytatását
nem
tartotta
A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: „A Szociális Családiház-építési Program keretében az Ócsa területén megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet a Szociális Családiház-építési Program keretében az Ócsa területén megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 156/2011. Korm. r.) kiemelt jelentőségűvé nyilvánította tárgyi környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárást. Mivel a 156/2011. Korm. r. 2. számú mellékletében helyi környezet- és természetvédelem tárgyában nem szerepel kijelölt közreműködő szakhatóság a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: 2006. évi LII. tv) 2. § (1) bekezdése értelmében kiemelt jelentőségű ügyben első fokon szakhatóságként az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a másodfokú eljárásban szakhatóságként kijelölt hatóság jár el. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. Korm. r.) 4. számú mellékletének 4. pontja alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal a 6
helyi környezet- és természetvédelem tárgykörben kijelölt másodfokú szakhatóság. Mindezek alapján tárgyi eljárásban Hivatalom helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően elsőfokú szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. Megállapítottam, hogy a szociális lakópark villamosenergia-ellátásával és a 20 kV-os légvezeték építésével érintett terület Ócsa Város Önkormányzatának közigazgatási területén van. Helyi környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörömben megállapítottam, hogy Ócsa Város Önkormányzatának nincs olyan helyi környezet és természetvédelemre vonatkozó önkormányzati rendelete, amellyel az önkormányzat illetékességi területére más jogszabályokban előírtaknál nagyobb mértékben korlátozó előírásokat határoz meg. A jelenleg hatályban lévő Ócsa Kiskőrös-alja Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló Ócsa Nagyközség önkormányzat képviselőtestületének 2/1994./III.30./sz. ÖK. rendelete (a továbbiakban: Ör.) alapján a hozzájárulás megadható. Az Ör. 1. §-a védetté nyilvánítja ócsai Kiskőrös-alja Természetvédelmi Terület elnevezéssel az Ócsa nagyközség területén lévő Ócsa 0533/1, 0533/2, 0533/3 hrsz.-ú, összesen 140 ha 1130 m2 területet. Az Ör. 2. §-a szerint a védetté nyilvánítás célja a kiskőrös-alja értékes növénytársulásának botanikai ritkaságainak, változatos állatvilágának megőrzése, a terület vízviszonyainak fenntartásával. A villamosenergia-ellátással kapcsolatos beruházás az Ör.-ben meghatározott védetté nyilvánított természeti területet nem érinti. Megállapítottam, hogy Ócsa város helyi építési szabályzatáról szóló Ócsa Város Önkormányzatának 16/2004. (XII. 2.) ÖK. rendelete (a továbbiakban: Hész.) kizárólag általános jellegű természeti értékvédelmi, valamint környezetvédelmi előírásokat tartalmaz, amelyek az önkormányzat illetékességi területére más jogszabályokban előírtaknál nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat nem határoznak meg. A Hész. – építési korlátozások elnevezésű fejezetében található – 58. §-a szabályozza a közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolságát, azonban e rendelkezések helyi környezet- és természetvédelem tárgyában nem bírnak jelentőséggel. Fentiekre tekintettel a hozzájárulás megadható. Hatásköröm és illetékességem a 2006. évi LII. tv. 2. § (1) bekezdésén, a 347/2006. Korm. r. 32/A. § (1) bekezdésében, illetve a 4. számú mellékletében foglaltakon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi. CXXVI. törvény 16. § (4) bekezdésén alapul. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése alapján, a megyei közigazgatási hivatal jogutódja a székhelye szerinti kormányhivatal.” A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Dabasi Körzeti Földhivatal 10.284-3/2012. számú végzésében a szakhatósági eljárást megszüntette, mivel a jelen eljárásban érintett, az eljárás megindításakor termőföldként nyilvántartott ingatlanok, időközben belterületbe csatolásra kerültek (az ingatlan-nyilvántartás szerint), így hatásköre a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján megszűnt. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 130/148-6/2012. számú végzésében a szakhatósági eljárást megszüntette, mivel a 20 kV-os légvezeték építése kulturális örökségelemet (sem műemléki területet, sem a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyet, vagy régészeti védőövezetet), ezáltal örökségvédelmi hatáskört nem érint. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága által regisztrált lelőhelyeket, melyek a fejlesztés környezetében találhatóak – amellett, hogy még nem szerepelnek a Hivatal nyilvántartásában – a fejlesztés nem érinti. Fentiekre tekintettel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 7
324/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a tervezett beruházásra vonatkozóan a Hivatalnak nincs örökségvédelmi szakhatósági hatásköre. A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Vízvédelmi szempontból: A tervezési terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A kiviteli munkák az oszlopalapok környezetében elhanyagolhatóak, lokális jellegűek, a felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A tervezett tevékenység, bontás és vezeték építése, üzemeltetése vízhasználatot nem igényel, szennyvíz nem keletkezik. A terület vízgazdálkodására nincs hatással. A tervezett létesítmény építésével, üzemeltetésével, esetleges felhagyásával kapcsolatban a felszíni vizek állapotának veszélyeztetése nem várható. Felszíni vízvédelmi szempontból külön előírás nem szükséges. A tervezett beruházás során a talajt érő átmeneti károsodás kisebb rekultivációval és a növényzet regenerálódási képességével várhatóan rövid időn belül megszűnik. Levegő- és zajvédelmi szempontból: A tervezett távvezeték telepítésének időszakában a légszennyező anyag kibocsátását döntően a területen dolgozó munkagépek, és a területre érkező szállítójárművek belső égésű motorjaiból távozó füstgáz jelenti. A területen az alapok kiásása során szilárd anyag (por) kerül a környezeti levegőbe. A telepítés során, a területen mozgó gépjárművek légszennyezése a háttérszennyezést kimutathatóan nem változtatja meg. A tervezett távvezeték üzemelése semmiféle légszennyező anyag kibocsátással nem jár. A tervezési területen végzett tevékenységből származó légszennyező anyag kibocsátás nem okoz határértéket meghaladó légszennyezettséget, bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem létesül, ezért az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban a hatályos jogszabályokban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírásokon túlmenő külön előírás nem indokolt. A távvezeték létesítésének időszakában a munkagépek okoznak időszakos környezeti zajhatást. A telepítéshez kapcsolódó munkákat kizárólag a nappali időszakban végzik. A légvezeték üzemeltetése környezeti zajhatással nem jár. A tervezett tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete csak az egyes oszlopok szűk környezetére korlátozódik,
8
védendő területet vagy létesítményt nem érint. A vezetéképítés korlátozott időtartamú zajhatását kivéve zajvédelmi szempontból nem minősül jelentős környezethasználatnak. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során elsősorban papír, műanyag és fa csomagolási hulladékok, kommunális hulladékok, eseti jelleggel veszélyes hulladékok, olajjal szennyezett törlőkendők, festék- és lakkhulladékok, fémhulladékok, kábel hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építés során a keletkező hulladékokat fajta szerint szelektíven gyűjtik, hulladék a helyszínen nem marad. Az üzemelés során a javítási, karbantartási feladatokat szakszerviz fogja végezni. A felhagyás során elsősorban bontásból származó beton hulladékok, valamint fém és egyéb elektromos hulladékok keletkezése várható, melyek gyűjtéséről, további kezeléséről a Környezethasználó gondoskodik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelem: A távvezeték nyomvonala országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett területet nem érint. Továbbá az ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. Az oszlopok létesítése nem jár a természetes növénytakaró károsodásával, az állatvilág számára a telepítési munkálatok átmeneti zavarást jelentenek. Egy távvezeték mindig hangsúlyos tájképi elemként jelenik meg, de a vizsgált terület jelenlegi létesítményei mellett a beruházás a természetes táj képét nem fogja olyan mértékben megváltoztatni, amely a létesítést kizárná. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. A Tvt. 17. § (1) bekezdésének megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek, és területek kíméletével kell végezni. A létesíteni kívánt nyomvonalon védett madárfajok előfordulnak, ezért a Tvt. 7. § (5) bekezdése szerint elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik, az előzetes dokumentációban, valamint a táj- és természetvédelmi előírásban foglaltaknak megfelelően a madarak áramütés elleni védeleméről gondoskodni kell. A burkolt vezeték és szigetelő elemek alkalmazása garantálja az áramütés elleni védelmet. A dokumentáció szerinti létesítés az előírások betartásával természetvédelmi érdekeket nem sért. *
9
A dokumentációban nem került – megjelölve, elkülönítve – ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a Rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 67. § (2) bekezdése, a Rendelet 5. § (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében - a Ket. 71. § (1) bekezdésére és 72. § (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságáról a Szociális Családiház-építési Program keretében az Ócsa területén megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet) 3/C. § (2) bekezdése alapján rendelkeztem. A tervezett villamosenergia-hálózat kiépítéséhez vezetékjogi engedély szükséges. A vezetékjogi engedélyezési eljárás lefolytatására a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága rendelkezik hatáskörrel. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet 3/C. § (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben felsorolt hatósági ügyekben hozott döntéseket - az 1. mellékletben foglalt táblázat 1. sorában meghatározott hatósági ügyek kivételével - az eljáró hatóság hirdetményi úton kézbesíti. A döntés kézbesítésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő nap. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi. A Felügyelőség a Rendelet 5. § (6) bekezdése 10
alapján jelen határozatot megküldi az eljárásban részt vett Ócsa Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles legkésőbb nyolc napon belül gondoskodni jelen határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. Az illetékes jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú mellékletének I/49. pontja alapján állapította meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Felügyelőség az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldi. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a hirdetmény kifüggesztését követő napon jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdésének a) pontja alapján. A 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet 3/C. § (1) bekezdése és a Ket. 80. § (5) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését követő napon közöltnek kell tekinteni. Budapest, 2012. április 12.
Dolla Eszter s. k. igazgató
11
