KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.: KTVF: 33513-13/2012.

Tárgy:

Szentendre, Déli Ipari Park 22 kV-os középfeszültségű közcélú szabadvezeték gerinchálózat kiváltás – előzetes vizsgálati eljárás

Előadó: Kiss Enikő

HATÁROZAT Az ISO Kft. és a PROMT Kft. (2170 Aszód, Falujárók útja 30., illetve 2000 Szentendre, Szentlászlói út 160.; a továbbiakban együtt: Környezethasználó) megbízása alapján az ÉszakBudai Zrt. (1037 Budapest, Kunigunda útja 76.); Cg.: 01-10-046206; a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy az ELMŰ Hálózati Elosztó Kft. (1132 Budapest, Váci út 72-74.) tulajdonában és az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. (1132 Budapest, Váci út 72-74.) üzemeltetése alatt lévő Budakalász elnevezésű, jelen előzetes vizsgálati eljárás tárgyát képező 22 kV-os középfeszültségű közcélú szabadvezeték gerinchálózat kitérítésének, a meglévő nyomvonal részbeni elbontásával és azt kiváltó új nyomvonalon történő újraépítésével jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott jogerős engedély birtokában kezdhető meg. I. ALAPADATOK: 1. A tervezett tevékenység célja: Szentendre Város Önkormányzata Szentendre déli részén, a Szabályozási Terv szerint a 11-es úttól a Duna felé eső részen (4/3, 4/4, 4/5, 4/6, 2/1 és 2/2 hrsz.) ipari övezetet kíván létrehozni. A Szentendre 4/3, 4/5, 4/6, 2/1 hrsz.-ú területek hasznosítását jelenleg az ELMŰ Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

Hálózati Szolgáltató Kft. tulajdonát képező, fenti telkeket keresztező 22 kV-os szabadvezeték hálózat korlátozza, ezért kiváltása szükséges. 2. A tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: A tervezett kiváltás, a megmaradó 53127-es számú vasoszloptól indul déli irányba, a T1 jelű rövidülő vezeték nyomvonalába tervezett oszlopra. Tovább haladva elbontásra kerül a távműködtetésű oszlopkapcsolóval (TMOK) szerelt M5 jelű rácsos szerkezetű vasoszlop. A bontás érinti az M1, M2, M3 és M4 megmaradó oszlopokkal határolt szabadvezetékes hálózati elemeket. Elbontásra kerülnek az M5, M6, M7, M8 és M9 jelű oszlopok valamint a rajtuk lévő vezetékek. A T1 jelű oszlopra átszerelt TMOK-t követően a tervezett új nyomvonalon, déli irányba, a tervezett T1- T3 jelű oszlopok, majd a T3-T5 jelű oszlopok feszítőközében halad tovább a gerincvezeték. A T3-as oszlopon elhelyezett vízszintes oszlopkapcsoló biztosítja a 9126/20 számú OTR állomás leválaszthatóságát. A T5 jelű oszloptól déli irányba halad tovább a T9 jelű oszlopon keresztül az M4 jelű meglévő rácsos szerkezetű vasoszlopig. A T5 jelű oszloptól vízszintes oszlopkapcsolón keresztül északi irányba létesül, a 9111/20 OTR állomást tápláló leágazó vezeték. A T5 oszloptól északi irányba induló leágazás két 90 fokos T6, T7-jelű oszlopokon iránytörésen, valamint a T8 jelű oszlopon keresztül csatlakozik az M3 jelű meglévő rácsos szerkezetű vasoszlophoz, ahonnan a 9111/20 OTR állomás kap ellátást.

3. Főbb műszaki adatok: 22 kV

− Feszültség: − A 20 kV-os föld feletti szabadvezeték elrendezése:

egysíkú (feszítő oszlopok) egysíkú és háromszög (tartó oszlopok)

− A 20 kV-os föld feletti szabadvezeték anyaga és keresztmetszete:

alumínium 3x50 mm2 és 3x95 mm2

− A tervezett biztonsági fokozat:

fokozott biztonságú, kettős felfüggesztés

− Tartószerkezetek anyaga és magasságuk:

pörgetett vasbeton 12 és 14 m-es oszlop

− Tervezett 20 kV-os szabadvezeték nyomvonal hossza:

750 m

− Pontos oszlop típusok:

Bo12 és Bo14

II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Táj- és természetvédelmi szempontból: 1. A tárgyban nevezett szabadvezeték-hálózat építése során a föld feletti létesítményeket madárvédelmi szempontból teljesen biztonságossá kell tenni, vagyis olyan műszaki 2

2.

3. 4. 5.

megoldást kell találni, hogy a létesítményekre leszálló esetleg fészkelő madarakat sérülés és/vagy áramütés ne érje. Az erre vonatkozó műszaki megoldást az engedélyezési dokumentációban ki kell dolgozni. Az szabadvezeték-hálózat létesítése során figyelembe kell venni az ETV-ERŐTERV Zrt. „Környezetbarát 22 kV-os szabadvezeték hálózat (Madárvédelmi kialakítások a VÁT-H2 és Vát H20 típustervek szerint létesített hálózatokon)” című, P230490 munkaszámú iránytervben foglaltakat. A nem szigetelhető oszlopkapcsolók felett madárkiülőket kell kialakítani. A madárkiülők szélessége és magassága úgy határozandó meg, hogy azon ülve, onnan felrepülve, egy 2 méter szárnyfesztávolságú madár a szigeteletlen vezetékeket ne érinthesse. Amennyiben a meglévő vezeték bontása lakott fehér gólya fészket érint, úgy a kivitelezés előtt értesíteni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, nem lakott fészek esetén a fészket és/vagy fészektartót az új oszlopra is fel kell helyezni. A munkálatok során kizárólag a meglévő utak használhatóak felvonuló útvonalnak. A munkálatok nem károsíthatnak, pusztíthatnak fokozottan védett vagy védett állat- és növényfajt.

Hulladékgazdálkodási szempontból: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. A kivitelezés során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró szelektív módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. 3. A keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabály előírása szerint végzendő.

III. SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK: Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R021/06457-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. Szentendre Város Önkormányzatának Jegyzője 07-1027-22012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz.

IV. EGYÉB Fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a 3

továbbiakban: Ket.) 127. § (2) bekezdésében és 134. §-ban foglaltak alkalmazásának van helye. Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.

INDOKOLÁS A Környezethasználó megbízásából a Tervező előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett Szentendre, Déli Ipari Park létesítése miatt kitérített középfeszültségű közcélú szabadvezetékes gerinchálózat (Budakalász 22 kV) előzetes vizsgálati dokumentációjának benyújtásával. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 76. pontjában szerepel, azaz az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Környezethasználó a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. Az előzetes vizsgálati eljárás 2012. május 15. napján indult a Felügyelőségen. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében – az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg - a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Szentendre Város Önkormányzatának Jegyzőjének.

4

Szentendre Város Önkormányzatának Aljegyzője 05-2-204-2/2012. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy a tervezett fejlesztés előzetes vizsgálati eljárásának megindításáról szóló közlemény kifüggesztése 2012. május 31-én megtörtént. A Felügyelőséghez a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R021/06457-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 33513-3/2012. számú és Hatóságunknál 2012. május 31-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Szentendre, Déli Ipari Park területén lévő 22 kV-os szabadvezeték hálózat kiváltásának előzetes vizsgálati eljárásához. A megkereséshez csatolt, az Észak-Budai Tervező, Szerelő és Szolgáltató Zrt. megbízásából elkészített és a RENATUR 2005 Környezet- és Természetvédelmi Szolgáltató Bt. (2000 Szentendre, Frangepán u. 16.) által összeállított dokumentációt áttanulmányoztam, és megállapítottam, hogy Szentendre Város Önkormányzata a város déli részén, a 11. úttól a Duna felé eső területen ipari övezetet kíván létrehozni. A területen belső utakat alakítanak majd ki a telkek megközelítésére, azonban a területek hasznosítását korlátozza a telkeket keresztező, Budakalász elnevezésű 22 kV-os szabadvezeték hálózat, így a hálózat kiváltását, közterületre történő áthelyezését kezdeményezték. A tervezett tevékenység során a meglévő 22 kV-os szabadvezeték hálózat 450 m-es hosszon elbontásra kerül, míg az új hálózat 750 m hosszon kerül kiépítésre. A rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy az eljárás során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok nem merült fel, a Budakalász elnevezésű 22 kV-os szabadvezeték hálózat kiváltása közegészségügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése zárja ki. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki.”

Szentendre Város Önkormányzatának Jegyzője 07-1027-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:

5

„A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XlI.25.) Korm. rendelet alapján a Szentendre, Déli Ipari Park 22 kV-os középfeszültségű közcélú szabadvezeték gerinchálózat kiváltás előzetes vizsgálati eljárás szakhatósági állásfoglalás iránt kereste meg hivatalunkat - a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (1132 Budapest, Váci út 72-74.) megbízásából az Észak-Budai Zrt. (1037 Budapest, Kunigunda útja 76.) által benyújtott Renatur 2005 Környezet- és Természetvédelmi Szolgáltató Bt. (2000 Szentendre, Frangepán u.16.) által készített dokumentációt csatolva. Szentendre Városának jelenleg nincs olyan helyi környezetvédelmi rendelete, amely az országos hatályú jogszabályoknál szigorúbb szabályokat állapít meg. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló többször módosított 47/2000. (IX. 15.) Önk. sz. rendeletét (egységes szerkezetben az 50/2001. (XI. l9.) Önk. sz., a 12/2002. (V. l5.) Önk. sz., a 13/2003. (IV. 14.) Önk. sz., a 70/2003. (XII. 18.) Önk. sz., a 22/2005. (VI. 21.) Önk. sz., a 36/2006. (IX,12.) Önk. sz., a 21/2008. (VI. 23.) Önk. sz., a 41/2008. (X. 31.) Önk. sz., a 6/2009. (I. 26.) Önk. sz., a 30/2009. (IX. 21.) Önk. sz., valamint a 21/2010. (VI. 11.) önkormányzati rendeletekkel). A szakhatósági eljárást a 2004. CXL. Tv. (Ket.) 44., 45. és 45/A §-ban foglaltak szerint folytattam le. Az önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. Hatáskörömet a 347/2006.(XII.23.) Korm. rend. 4. sz. mellékletének 4. pontja, illetékességemet a Ket. 21. (1) bekezdés b.) pontja állapítja meg.” Szentendre Város Jegyzője egyidejűleg felhívta a figyelmet arra, hogy a tárgyi ingatlanokat érintően Szentendre Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervében jelölt erdőterületként fenntartott sáv telepítésről és folyamatos karbantartásáról az ingatlan tulajdonosoknak gondoskodni szükséges. A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája XIV-P-001/15592/2012. számú végzésében megállapította szakhatósági jogköre hiányát.

A beruházás ellen kifogást egyik szakhatóság sem emelt, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartották szükségesnek. A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: 6

Vízvédelmi szempontból: A tervezési terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. A kiviteli munkák az oszlopalapok környezetében elhanyagolhatóak, lokális jellegűek, a felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A tervezett tevékenység, bontás és vezeték építése, üzemeltetése vízhasználatot nem igényel, szennyvíz nem keletkezik. A terület vízgazdálkodására nincs hatással. A tervezett létesítmény építésével, üzemeltetésével, esetleges felhagyásával kapcsolatban a felszíni vizek állapotának veszélyeztetése nem várható. Felszíni vízvédelmi szempontból külön előírás nem szükséges. A tervezett beruházás során a talajt érő átmeneti károsodás kisebb rekultivációval és a növényzet regenerálódási képességével várhatóan rövid időn belül megszűnik. Levegő- és zajvédelmi szempontból: A tervezett távvezeték telepítésének időszakában a légszennyező anyag kibocsátását döntően a területen dolgozó munkagépek, és a területre érkező szállítójárművek belső égésű motorjaiból távozó füstgáz jelenti. A területen az alapok kiásása során szilárd anyag (por) kerül a környezeti levegőbe. A telepítés során, a területen mozgó gépjárművek légszennyezése a háttérszennyezést kimutathatóan nem változtatja meg. A tervezett távvezeték üzemelése semmiféle légszennyező anyag kibocsátással nem jár. A tervezési területen végzett tevékenységből származó légszennyező anyag kibocsátás nem okoz határértéket meghaladó légszennyezettséget, bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem létesül, ezért az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban a hatályos jogszabályokban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírásokon túlmenő külön előírás nem indokolt. A távvezeték létesítésének időszakában a munkagépek okoznak időszakos környezeti zajhatást. A telepítéshez kapcsolódó munkákat kizárólag a nappali időszakban végzik. A légvezeték üzemeltetése környezeti zajhatással nem jár. A tervezett tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete csak az egyes oszlopok szűk környezetére korlátozódik, védendő területet vagy létesítményt nem érint. A vezetéképítés korlátozott időtartamú zajhatását kivéve zajvédelmi szempontból nem minősül jelentős környezethasználatnak. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során elsősorban papír, műanyag és fa csomagolási hulladékok, kommunális hulladékok, eseti jelleggel veszélyes hulladékok, olajjal szennyezett törlőkendők, festék- és lakkhulladékok, fémhulladékok, kábel hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építés során a keletkező hulladékokat fajta szerint szelektíven gyűjtik, hulladék a helyszínen nem marad. Az üzemelés során a javítási, karbantartási feladatokat szakszerviz fogja végezni. A felhagyás során elsősorban bontásból származó beton hulladékok, valamint fém és egyéb elektromos hulladékok keletkezése várható, melyek gyűjtéséről, további kezeléséről a Környezethasználó gondoskodik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet és a veszélyes hulladékkal 7

kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelem: A távvezeték nyomvonala országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett területet nem érint. Továbbá az ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. Az oszlopok létesítése nem jár a természetes növénytakaró károsodásával, az állatvilág számára a telepítési munkálatok átmeneti zavarást jelentenek. Egy távvezeték mindig hangsúlyos tájképi elemként jelenik meg, de a vizsgált terület jelenlegi létesítményei mellett a beruházás a természetes táj képét nem fogja olyan mértékben megváltoztatni, amely a létesítést kizárná. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkársága, az Elosztó engedélyesek és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által 2008-ban aláírt „Akadálymentes Égbolt” megállapodás célja a madarak szabadvezetékek mentén történő pusztulásának felszámolása. Az együttműködés eredményeképpen a „Környezetbarát 22 kV-os szabadvezeték hálózat” irányterv foglalja össze azokat a műszaki megoldásokat, amelyek mind madárvédelmi, mind áramszolgáltató szempontból elfogadhatóak a szabadvezetékes hálózatok átalakítása, kialakítása során. A Tvt. 17. § (1) bekezdésének megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek, és területek kíméletével kell végezni. A létesíteni kívánt nyomvonalon védett madárfajok előfordulnak, ezért a Tvt. 7. § (5) bekezdése szerint elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik, az előzetes dokumentációban, valamint a táj- és természetvédelmi előírásban foglaltaknak megfelelően a madarak áramütés elleni védeleméről gondoskodni kell. A burkolt vezeték és szigetelő elemek alkalmazása garantálja az áramütés elleni védelmet. A dokumentáció szerinti létesítés az előírások betartásával természetvédelmi érdekeket nem sért. * A dokumentációban nem került – megjelölve, elkülönítve – ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba 8

bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető.

Fentiekre való tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 67. § (2) bekezdése, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében - a Ket. 71. § (1) bekezdésére és 72. § (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A tervezett villamosenergia-hálózat kiépítéséhez vezetékjogi engedély szükséges. A vezetékjogi engedélyezési eljárás lefolytatására a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága rendelkezik hatáskörrel. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi. A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján jelen határozatot megküldi az eljárásban részt vett Szentendre Város Önkormányzata Jegyzőjének, aki köteles legkésőbb nyolc napon belül gondoskodni jelen határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. Az illetékes jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 9

27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú mellékletének I/49. pontja alapján állapította meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Felügyelőség az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldi. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagydiófa utca 10-12.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) és 80. § (5) bekezdése értelmében a hirdetmény útján közölt döntést, mint hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. június 26. Dolla Eszter s. k. igazgató

10