KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 27388-17/2010.
Tárgy: Az L.V.B. Inert Hulladékgazdálkodási Kft. által, a Nagytarcsa 0133/6 hrsz-ú ingatlanon tervezett bányászati tevékenység előzetes vizsgálati eljárása
Előadó:
Parkánszkiné Juhász Orsolya dr. Bálint-Mikolcsó Eszter Bera József Fehér Balázs Fodor Tamás Magyari Julianna Szabariné Madar Orsolya
HATÁROZAT
Az L.V.B. Inert Hulladékgazdálkodási Kft. (2142 Nagytarcsa, Zrínyi u. 2.; adószám: 11712602-2-13; a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján lefolytatott előzetes vizsgálat alapján megállapítom, hogy a Nagytarcsa 0133/6 hrsz-ú ingatlanon tervezett bányászati tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Ezzel egyidejűleg felhívom a Kérelmező figyelmét, hogy a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig megteremthető, és a felmerült kizáró okot a létesítési, építési engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig meg kell szüntetni. Amennyiben a Kérelmező megszünteti a felmerült kizáró okot, akkor a bányászati tevékenységet a bányafelügyelet engedélyével kezdheti meg, és az abban foglalt feltételek megtartásával végezheti.
I. ALAPADATOK: A bánya területe: Helye: Földrajzi helye:
24 ha 8514 m2 Nagytarcsa, 0133/6 hrsz-ú ingatlan Nagytarcsa község külterületén, az M0 számú autópályáról a 3102-es számú úton keresztül közelíthető meg.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
A Kérelmező adatai: Neve: L.V.B. Inert Hulladékgazdálkodási Kft. Székhely címe: 2142 Nagytarcsa, Zrínyi u. 2 Adószáma: 11712602-2-13 KSH azonosítószáma: 11712602-3821-113-13 A telephelyen folytatott tevékenység: TEÁOR ’08-szám 08.12
Tevékenység megnevezése Kavics-, homok-, agyagbányászat
A bányatelek EOV koordinátái: Töréspont száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. A fedőlap magassága: Az alaplap magassága: A bányatelek területe: A bánya várható működési ideje: Tervezett max. kitermelés:
Y (m) 665 973,2 665 744,9 665 378,6 665 684,2 665 840,2 665 895,9
X (m) 242 613,8 242 149,4 242 833,3 242 935,1 242 872,6 242 844,9
Z (mBf) 181,5 174,8 185,0 192,5 190,0 190,2
192,5 mBf 168,1 mBf 24 ha 8514 m2 14 év 200 000 m3/év
A tervezett tevékenység célja: A 2009. év óta meglévő és működő célkitermelő helyet bányatelekké kívánják alakítani. A haszonanyag kitermelését teljes egészében szárazon, vízszint felett tervezik végezni. Az alkalmazott technológia rövid leírása: Letakarítás – jövesztés – feldolgozás – rakodás – szállítás – rekultiváció A művelési rendszer: Sekély mélységű külfejtés; haladó rézsűfalas művelési rendszer, szárazon történő kotrás alkalmazásával. Fejtési mód: Mélyásós szerelékű hidraulikus kotróval történő jövesztés. Letakarítás: A haszonanyag feletti humuszos termőréteg és az agyagos homokos meddő letakarítása tolólapos munkagéppel, vagy lánctalpas kotrógéppel történik külön fázisban, és egymástól elkülönítve kerül deponálásra. A humuszos termőtalajt a rekultiváció során használják fel. Jövesztés: Teljes egészében szárazon, hidraulikus mélyásó szerelékkel szerelt lánctalpas kotróval, gumikerekes homlokrakodóval történik. Feldolgozás: A bányában kitermelt nyers bányakavicsból osztályozással végterméket, illetve további feldolgozásra félkész terméket állítanak elő.
2
Rakodás: A jövesztett nyers bányakavics feldolgozó egységre történő rakodása lánctalpas kotróval vagy gumikerekes homlokrakodóval történik. A tárolt osztályozott anyag, késztermék szállítójárművekre rakodása homlokrakodóval történik. Szállítás: Bányatelken belül a szállítás (anyagmozgatás) homlokrakodóval, az értékesített termelvény kiszállítása saját, illetve a vevő által biztosított tehergépjárművel történik. A szállítási útvonal lakott területet nem érint, a bányából a kiszállítás rövid üzemi úton, majd a 3102. számú és az M0 számú autóúton történik. Rekultiváció: A bányászat befejezését követően a tájrendezés célja mezőgazdasági művelési ág vagy ipar telepítésére alkalmas terület kialakítása, melynek érdekében a kialakult bányagödröt 180 mBf szintig inert anyaggal töltik fel. A feltöltésre használt inert anyag a felhasználás előtt bevizsgálásra kerül. A bányaüzem létesítményei: -
Iroda és szociális konténer
A termelőgépek listája: -
Hidraulikus lánctalpas kotró mélyásó szerkezettel – 3 db Gumikerekes 3,5 m3 kanalú homlokrakodó – 2 db Mobil osztályozó – 1 db
Éves üzemelési rend: nappali munkarendben, természetes megvilágítás mellett történik.
II. A BÁNYA LÉTESÍTÉSÉRE ÉS MŰVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ELŐÍRÁSOK
1. Hulladékgazdálkodási szempontból: 1.1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 1.2. A bányászati tevékenység során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendő a terület. A területen előforduló esetleges hulladéklerakást fel kell számolni. 1.3. A Kérelmező a tevékenység során keletkezett hulladékok környezetszennyezést megelőző, károsítást kizáró szelektív gyűjtését köteles biztosítani. 1.4. A tevékenysége során bekövetkező rendkívüli eseményekről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről a Kérelmező a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (a továbbiakban: Felügyelőség) értesíteni köteles. 1.5. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló, módosított 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint végzendő. 1.6. A települési szilárd és a folyékony hulladékok kezelésének feltételeit a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) ill. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletek határozzák meg.
3
1.7. A tájrendezés, feltöltés során kizárólag szennyeződésmentes inert, hulladéknak nem minősülő inert anyaggal történhet. Építési-bontási hulladékok lerakása tilos. 2. Földtani közeg védelme és felszín alatti vízvédelmi szempontból: 2.1. Engedély nélküli tevékenység a bányatelek területén nem végezhető. 2.2. A földtani közeg és a felszín alatti víz esetleges szennyezésének megelőzésére megfelelő intézkedési tervet (havária tervet) kell készíteni, és a Felügyelőségre benyújtani, mert normál üzemmenetben a technológiák betartásával a talajba, és azon keresztül a felszín alatti vízbe szennyező anyagok nem kerülhetnek. Határidő: 2010. Február 28. 2.3. A bánya körül védőtöltést kell építeni, hogy a csapadék a környező területekről ne tudjon a bányagödörben összegyűlni. 2.4. Tárgyi területen munkagépek, szállítójárművek karbantartása, javítása, mosása, illetve üzemanyag tárolása tilos. A munkagépek üzemanyaggal történő ellátása (tankolás) csak vízzáróan kialakított, műszaki védelemmel ellátott megfelelő méretű területen történhet. A területre hulló csapadékvizet zárt tartályban kell gyűjteni, majd megfelelő jogosultsággal rendelkező céggel el kell szállíttatni. Az üzemanyag töltéséhez részletes kezelési utasítást és havária tervet kell készíteni, melyet a műszaki üzemi tervhez mellékelni kell, továbbá ezek másolati példányát a telep területén kell tárolni. 2.5. A bányatelek területén hulladék, szennyvíz, vagy egyéb szennyező anyag elhelyezése tilos, és a Kérelmezőnek ezt meg kell akadályozni. A bányászati tevékenység során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendő a terület. 2.6. A hulladékgyűjtés, veszélyes hulladék gyűjtése csak úgy végezhető, hogy azzal a földtani közeget, talajvizet nem szennyezik. 3. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: 3.1. A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technikán alapuló műszaki intézkedések végrehajtásával kell a levegőterhelést megelőzni, illetőleg a legkisebb mértékűre csökkenteni. 3.2. Az anyagszállítás kizárólag kiporzást megakadályozó takarással ellátott járművekkel történhet. 3.3. A poremisszió csökkentése érdekében a szállítási útvonalak szükség szerinti locsolását biztosítani kell, valamint a locsoló jármű használatát ellenőrizhető módon dokumentálni kell. 4. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: 4.1. Az előzetes vizsgálati engedélyezési dokumentáció V. 4. Zaj és rezgés pontjában levő védőtöltést meg kell építeni. Határidő: a tevékenység megkezdése előtt. 4.2. A zajvédő töltés megépüléséről és a tevékenység megkezdéséről a Felügyelőséget azonnal tájékoztatni kell. 4.3. A bányatelken végzett szokásos haszonanyag kitermelési tevékenység — kitermelés, anyagmozgatás, rakodás és kiszállítás — és a zajforrások üzemszerű működtetése mellett elvégzett zajmérések alapján készült szakvéleményben kell bizonyítani, hogy a létesítmény környezetében a külön jogszabályban, jelenleg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülnek. Határidő: a tevékenység megkezdését követő 30. nap.
4
III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK 1. A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/5902/1-TO/10. számú szakhatósági állásfoglalásában előírt kikötések: 1.1. A területéről lementett és deponált, mintegy 81 000 m3 mennyiségű, mentésre érdemes humuszos feltalajt továbbra is meg kell őrizni a területen és elsősorban a tájrendezés során kell felhasználni. 1.2. A bővítéssel érintett terület vonatkozásában, a más célú hasznosítás engedélyezési eljárás során be kell nyújtani a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. sz. melléklet 2.4. pontja alapján összeállított, humuszos termőréteg mentését megalapozó talajvédelmi tervet. 1.3. A bányászati műszaki üzemi tervbe a talajvédelmi terv megállapításaival összhangban és a már letermelt 81 000 m3 mennyiségű humuszos talajanyag figyelembevételével kell egy humuszgazdálkodási tervrészt összeállítani, amely tartalmazza a tájrendezésre, illetve az elszállításra kerülő talajmennyiséget. 1.4. A környező mezőgazdasági területek porszennyezésének elkerülése végett a bányaterület megközelítése és az ásványi nyersanyag szállítása során lehetőség szerint burkolt felületű utakat kell használni; a földutakat a száraz tavaszi-nyári időszakokban rendszeresen öntözni kell. 2. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Intézete 7092-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában előírt kikötések: 2.1. A foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást és zárt szennyvíztározóhoz kapcsolódó szociális helyiségeket folyamatosan biztosítani kell. 2.2. A bányászati tevékenység nem járhat a környezet – a talaj, a talajvíz, és a levegő – szennyeződésével, azt műszaki, technológiai és környezetvédelmi előírások betartásával ki kell zárni. 3. A Gödöllői Körzeti Földhivatal 10.236/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában előírt kikötés: A célkitermelőhely bányatelekké alakításához felhasználni kívánt termőföldek végleges más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárást a Gödöllői Körzeti Földhivatalnál kezdeményezni szükséges. A vonatkozó engedély beszerzéséhez a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § -14. §-aiban foglaltakat kell betartani, illetve figyelembe venni.
IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK
Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, melyet a Kérelmező megfizetett E döntés ellen a közléstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez 6 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 100320005
01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.
INDOKOLÁS
A Kérelmező a Biotit Kft. (8100 Várpalota, Korompay u. 3.) által készített „Előzetes vizsgálat Nagytarcsa 0133/6 hrsz.-ú területen fektetett CPK-H-001/M31 számú célkitermelőhely bányatelekké alakításához” című dokumentáció csatolásával kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez a Nagytarcsa 0133/6 hrsz-ú ingatlanon tervezett bányászati tevékenység engedélyezése tárgyában. A Felügyelőség megállapította, hogy a dokumentáció szerint a tervezett tevékenység az R. 3. számú mellékletének 19. pontja (egyéb bányászat/ha nem tartozik az 1. mellékletbe/, kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet) alapján a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Kérelmező a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: DíjR.) 1. mellékletének I. rész 49. pontja szerint a 250 000 Ft szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A Felügyelőség az R. szerinti előzetes vizsgálati eljárást 2010. április 22. napján megindította, az R. 3. § (3) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett létesítmény helye szerint illetékes Nagytarcsa Község Önkormányzata Jegyzőjének, hogy a helyben szokásos módon gondoskodjon a közlemény közhírré tételéről. A Felügyelőség a dokumentációt megvizsgálta, és megállapította, hogy az felszín alatti vízvédelmi szempontból nem felel meg az R. 4. sz. mellékletében foglaltaknak. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a Nagytarcsa 0133/6 hrsz-ú ingatlanon a Kérelmező bányászati tevékenységet kíván végezni. A tárgyi ingatlan egy része a Budapesti Bányakapitányság BBK/4204/6/2009. sz. határozatával módosított, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által 38/15/2009. számú határozattal megállapított CPK-H-001/M31 nyilvántartási számú célkitermelőhely. A terv szerint a haszonanyag kitermelését teljes egészében szárazon, vízszint felett tervezik végezni. A dokumentáció nem tartalmazott helyszíni méréseket a talajvíz szintjének meghatározása végett, továbbá vízminőségi vizsgálatokat sem, ezért felszín alatti vízvédelmi szempontból tényállás tisztázása vált szükségessé. A Felügyelőség KTVF: 27388-10/2010. számú végzésében tényállás tisztázására szólította fel a Kérelmezőt, melyet a Kérelmező KTVF: 27388-12/2010. számon iktatott beadványában teljesített. A Felügyelőség - figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra - megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KijelölR.) 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján jelen ügyben érintett szakhatóságokat.
6
Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 7092-3/2010. számú 2010. május 19-én kelt szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, közegészségügyi szempontból az engedély kiadásához hozzájárult a rendelkező részben foglalt kikötésekkel. Szakhatósági állásfoglalásában foglalt kikötéseit a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 19. és 23. §-a, illetve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-a alapján tette meg. Továbbá környezet-egészségügyi megfontolásból az alábbi javaslatokat tette: − Az akusztikus tervező a lakóterület irányában épített zajvédelmi töltés alapján határozta meg a zajterhelést, így a zajvédelmi töltés megépítése szükséges. − A bányába telepíteni kívánt osztályozó berendezést - a zavarás csökkentése érdekében - a lakóházaktól távol, zajvédő töltés mögött kell elhelyezni. A javaslatokat figyelembe véve a Felügyelőség saját hatáskörben a rendelkező rész II./4. pontjában foglaltak szerint döntött. Nagytarcsa Község Önkormányzatának Jegyzője 4440/2010. számú 2010. június 22-én kelt szakhatósági állásfoglalásában szakhatósági hozzájárulását azzal az indokolással tagadta meg, hogy a tervezett tevékenység ellentétes a 4/2001. (IV. 2.) Kt. Sz. rendeletben (HÉSZ.) foglaltakkal mivel általános mezőgazdasági területen (ÁM-1) helyezkedik el és a településszerkezeti terv sem tartalmaz hosszú távon változást. Jogszabályváltozásra tekintettel – miszerint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § (4) bekezdésével módosított Kijelölr. 4. számú mellékletének 2010. január 1. napjától hatályos 4. pontja alapján helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően kell szakhatósági állásfoglalást adnia – a Felügyelőség a fenti állásfoglalást nem fogadta el, KTVF: 27388-11/2010. számon új szakhatósági állásfoglalást kért Nagytarcsa Község Önkormányzat Jegyzőjétől. Nagytarcsa Község Önkormányzat Jegyzője 4441-5/2010. számú 2010. október 1. napján kelt állásfoglalásában a célkitermelőhely bányatelekké alakításához kikötés nélkül hozzájárult. Tájékoztatásul közölte, hogy a tervezett tevékenység ellentétes a 4/2001. (IV. 2.) Kt. Sz. rendeletben (HÉSZ.) foglaltakkal mivel általános mezőgazdasági területen (ÁM-1) helyezkedik el és a településszerkezeti terv sem tartalmaz hosszú távon változást. Nagytarcsa Önkormányzatának Képviselő-testülete a 88/2010. (VII. 28.) KT. számú határozatával megerősítette, hogy az érintett területen nem támogatja a bányászati tevékenységet. A Felügyelőségnek az R. 4. számú melléklete 1 pont bc) alpontja alapján vizsgálnia kell a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módját. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig megteremthető, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Nagytarcsa Község Önkormányzatának Jegyzője 4441/2010. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy az eljárás megindításáról szóló közlemény a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdetőtáblán 2010. május 10. és május 27-e közötti időszakban kifüggesztésre került. A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/5902/1-TO/10 számú 2010. május 18-án kelt talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt kikötésekkel hozzájárult a tervezett tevékenységhez, melyeket a 2007. évi CXXIX. törvény 43. és 44. § előírásai, valamint a KijelölR. alapján tett meg.
7
A Gödöllői Körzeti Földhivatal 10.236/2010. számú 2010. május 13-án tett szakhatósági állásfoglalásában szakhatósági hozzájárulását feltételhez kötötte, melyet a rendelkező rész tartalmaz. A 2010. május 6. napján érkeztetett 201/2010. számú levelében a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség (1075 Budapest, Károly krt. 3/a.; a továbbiakban: Munkacsoport) bejelentkezett tárgyi eljárásba, és kérte ügyfélként való elfogadását. A Felügyelőség 33226-1/2010. számú végzésében megállapította, hogy a Munkacsoportot az ügyfél jogállása megilleti. A Felügyelőséghez az R. 3. § (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség KTVF: 27388-16/2010. számon kiadott végzésében a Nagytarcsa 0133/6 hrsz-ú ingatlanon tervezett bányászati tevékenységre irányuló előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési határidejét 2010. november 9. napjától 22 munkanappal meghosszabbította. Külön-külön, az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan, – a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl – a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Hulladékgazdálkodási szempontból: A bánya területén keletkezett hulladékokat fajtánként elkülönítve, a célnak megfelelő tárolóedényekben gyűjtik. A területen veszélyes hulladékot normál üzemmenet esetén nem tárolnak. A bányászat során kialakult bányagödör feltöltését inert anyaggal tervezik, a 180 mBf szintig. A feltöltést 1 méteres rétegekben tervezik végezni, folyamatos tömörítéssel. A legfelső 0,7 m-es rétegbe a termelés során letakarított meddő és termőtalaj kerül visszatöltésre. A bányaterület rekultivációja kizárólag szennyeződésmentes inert, hulladéknak nem minősülő anyaggal történhet, ezért a rendelkező részben foglaltak szerinti előírást tettem. A tervezett tevékenység megfelel a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben, a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben, illetve a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben előírtaknak. Felhívom a Kérelmező figyelmét, hogy a tevékenységével okozati összefüggésbe hozható, az épített vagy természetes környezetben kimutatható károkozásért teljes körű felelősséggel tartozik. Földtani közeg és felszín alatti vízvédelmi szempontból: A Kérelmező a tervezett bányatelek talpszintjét a jelenlegi célkitermelőhely engedélyezett talpszintje szerint 165,4 mBf szinten határozta meg. A benyújtott előzetes vizsgálati 8
dokumentációból és a KTVF: 27388-12/2010. számon iktatott kiegészítéséből megállapítottam, hogy a bányászati tevékenységgel érintett területen a talajvíz mélyen helyezkedik el. 2010. június 24-én helyszíni feltárást végeztek a területen a talajvíz helyzetének megállapítására. A területen 3 db egyenként 5 m mélységű aknát mélyítettek és meghatározták azok EOV koordinátáit GPS műholdas helyzet meghatározó készülékkel. Az aknákról fényképfelvételek készültek. Az aknák talpa 163,5 – 165,5 mBf közötti szinten volt. A 3 darab feltárás közül 2 nem érte el a talajvíz szintjét, a harmadik feltárásban 24 órás várakozási idő után 165,4 mBf szinten állt be a nyugalmi talajvíz szintje. Figyelembe véve az elmúlt időszak szélsőségesen csapadékos időjárási viszonyait, a megállapított talajvízszint megfelel a térségre jellemző maximális vízszintnek. A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett bányatelek alaplapja (168,1 mBf) és a maximális talajvízszint (165,4 mBf) között 2,7 m vastagságú összlet helyezkedik el, megfelelő védelmet nyújt kisebb havária jellegű szennyezések esetén, a talajvíz mennyiségi és minőségi viszonyaira a bányászati tevékenység közvetlen hatást nem gyakorol. A terület szennyeződés érzékenysége a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban:Favr.) 2. számú melléklete, továbbá 7. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint, a miniszter által jóváhagyott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján érzékeny. Az előzetes vizsgálati tervdokumentációt áttanulmányozva megállapítható, hogy vízvédelmi és vízrendezési szempontból a rendelkező részben foglalt előírások betartása mellett tárgyi beruházásnak jelentős hatása nem alakul ki, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Vízvédelmi szempontból a Felügyelőség előírásait a Favr. alapján adta meg: A Favr. 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A levegővédelmi tervfejezet és a levegővédelmi tervfejezet kiegészítése levegőtisztaságvédelmi szempontból megfelel a R. 4. mellékletében található tartalmi követelményeknek. Részletesen bemutatásra került a tevékenység, valamint annak hatása a környezet levegőminőségi állapotára. A terület bányászati igénybevétele (letakarítás, kitermelés) már megtörtént ezért jelentős környezeti többletterheléssel nem kell számolni. A dokumentáció V. 3. levegővédelmi tervfejezetében foglaltak alapján maximum napi 700 t anyag kiszállítása történne. A levegővédelmi tervfejezet III.3.1. fejezete alapján a tevékenység területe 24 ha 8514 m2. A kitermelésre, feldolgozásra és elszállításra tervezett haszonanyag mennyisége: 200 000 m3/év. A bányában működő gépek és berendezések füstgázkibocsátása szempontjából értékelhető környezeti hatást a kéndioxid gyakorol. A maximális talajközeli koncentrációk értékeit szennyezőanyagonként úgy számolták, mintha az összes gép egy pontban dolgozna. Ebben az esetben a maximális gáz koncentráció a kibocsátási középponttól 12,1 m-re lesz. A légszennyezés nem haladja meg a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrás kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM9
FVM együttes rendelet 1.1 mellékletében meghatározott légszennyezettségi egészségügyi határértékeket. A légszennyezés hatásterülete a tervezett bányatelek határán nem terjed túl. A kiszolgálóúton a járművek menetsebessége max. 30 km/óra. A bányában a termelést csak közúti forgalomban is engedélyezett járművekkel lehet végezni. A gépjárművek műszaki vizsgával és környezetvédelmi szempontból közlekedési engedéllyel rendelkeznek. Az imissziós értékek összehasonlításából kitűnik, hogy a vizsgált utak forgalmából adódó imissziók a határértéket nem haladják meg, a kiszállításból adódó gépjárműforgalom nem okoz jelentős mértékű imisszió növekedést a vizsgált utak adott szakaszain. A szállításból adódó forgalomnövekedés nem okoz határérték túllépést. Fentiek alapján a Felügyelőség kikötéseit levegőtisztaság-védelmi szempontból a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 3. §, 5. §, 10. § és 12.-§-ban foglaltak alapján adta meg.
Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció rögzíti, hogy a zajforrás hatásterületén elhelyezkedő legközelebbi védendő ingatlanok a kistarcsai lakóházak, amelyek a területtől 230 m-re vannak. A zajterhelés a védendő ingatlanok határánál 49 dB lenne, azonban a Kérelmező zajvédő töltés megépítését tervezi. A dokumentáció szerint a védőtöltés megépítése után a zajterhelés hatásterülete 60 m, ahol a zajterhelés a védendő ingatlanok határánál 35 dB. A védőtöltés megépítése esetén teljesülnek a védendő ingatlanok határánál a hatályos jogszabályban foglalt zajterhelési határértékek. A dokumentáció rögzíti, hogy a kiszállítási útvonal hossza 700 méter, az út mentén nincs védendő létesítmény. A bánya kiszállító útja a 3102 számú alsórendű úton keresztül csatlakozik az M0 autópályához. A kiszállítás lakott területet nem érint, gazdasági és iparterületen halad át. A telephely elhelyezkedése miatt a legkézenfekvőbb kiszállítási útvonal a 3102 út és M0 felé vezet, ezzel elkerülve a Nagytarcsa lakóterületeket. A betervezett intézkedések mellett zajvédelmi szempontból megállapítható, hogy a létesítést követően környezeti zaj vonatkozásában nem várható jelentős környezeti hatás. Természetvédelmi szempontból: A kérelmezett terület nem része a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján országosan védett, ex-lege területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózatnak, valamint nem része az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben megjelent országos ökológiai hálózatnak. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenység létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatban kizáró okot nem találtak. A tervezett tevékenységnek a környezetre gyakorolt hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. * A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 67. § (2) bekezdése alapján, az R. 5. § (2) bekezdés cb) pontja, valamint a Kvtv. 71. § (1) bekezdés figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
10
Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott tevékenység továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése alapján, a hivatalában és a honlapján, továbbá az R. 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Nagytarcsa Község Önkormányzat jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A jegyző a határozat közzétételét követő három munkanapon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 72. § (1) bekezdésének ee) pontja alapján tájékoztatom, hogy a Felügyelőség a Kvtv. 67. § (6) bekezdésében meghatározott eljárási határidőn belül határozott illetőleg gondoskodott a döntés közléséről, mivel tárgyi eljárásban az ügyintézés határidő leteltének napja: 2010. december 8. A KijelölR. 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldöm. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják. Tárgyi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékét a DíjR. 1. sz. melléklet I. részének 49. pontja alapján állapítottam meg. A jogorvoslati eljárás díjáról a DíjR. 2. § (4) bekezdése alapján rendelkeztem. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a KijelölR. állapítja meg. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a közléstől számított 10. munkanapot követő napon jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni.
Budapest, 2010. december 7.
Dolla Eszter s.k. igazgató
11