KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 63-8/2012.
Előadó:
Pálinkás Tamás
Tárgy:
Diósd, „Dulácska” 20 kV-os szabadvezeték bontása, 20 kV-os kábelhálózat létesítése; előzetes vizsgálati eljárás
HATÁROZAT Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. (1134 Budapest, Váci út 72-74.; a továbbiakban: Környezethasználó) megbízásából a GA Magyarország Kft. (2045 Törökbálint, Tópark u. 1/a., Cg.: 13-09-082404; a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a Diósd, „Dulácska” 20 kV-os szabadvezeték bontásának, 20 kV-os kábelhálózat létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott jogerős engedély birtokában kezdhető meg. I. ALAPADATOK: 1. A tervezett tevékenység célja: A „Dulácska” jelű 20 kV-os vonal a Budaörsi alállomásból indul, és Törökbálint belterületének nagy részét ellátja energiával. Törökbálint belterületét elhagyva a „Dulácska” vonal az M0 autóúttal párhuzamosan halad Törökbálint külterületén, majd az autóúttól távolodva Diósd belterületén folytatódik. A „Dulácska” vonal egyenes vonalvezetése miatt magánterületek felett halad el, nem követi a település utcaszerkezetét. A vezeték létesítésekor még nem volt szempont, hogy a közcélú hálózatokat közterületen építsék meg. A vezeték jelenlegi állapotában kezelhetetlen, a gallyazás magánterületeken nehezen megoldható, és az oszlopok nagyrészt magánterületeken állnak megközelíthetetlenül.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
A biztonságosabb üzemeltetés érdekében a Környezethasználó a kiadott tervfeladatban Diósd területén a „Dulácska” vonal lebontását tőzte ki célul kb. 1,5 km hosszúságban. A Meggyes utcában lévő leágazás megmarad és hálózati összeköttetést kell létesíteni a „Téglagyár” jelű vonallal. A Homokbánya utcában lévő transzformátorállomásokat 20 kV-os kábelhálózattal kell összekötni felfűzős rendszerben és a „Téglagyár” vonalra kell csatlakoztatni. A munkálatokhoz nem kapcsolódik új villamos energia igény kielégítése vagy energiaigény megszüntetése. 2. A tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: A Környezethasználó megbízta a Tervezőt a „Diósd, „Dulácska” 20 kV-os szabadvezeték bontása, 20 kV-os kábelhálózat létesítése” kiviteli tervének elkészítésével. A dokumentáció szerint a „Dulácska” és a „Téglagyár” jelű vonalak összekötését 3x120 mm2 keresztmetszetű szabadvezetékkel oldják meg. A meglevő, megmaradó hálózatokat a T1 és a T3 oszlopokhoz kell rögzíteni, és 70 N/mm2 vezetékfeszítésre kell újra beszabályozni. A T3 oszlopnál az M1 oszlop felé FAM áramkötést kell elhelyezni. A T4 oszlop csúcsára fel kell szerelni egy földelőkés nélküli vonali oszlopkapcsolót. A T3 es T4 oszlopokra egy-egy LVE típusú leágazó kereszttartót kell felszerelni, amelyek között tervezett 3x117 mm2 AL3 (120 mm2 AASC) keresztmetszetű vezetek kiépítésével a „Dulácska” és a „Téglagyár” vonalak közötti összekötés megvalósul. A T3 oszlop leágazó kereszttartójára egy vonali oszlopkapcsolót kell felszerelni. A tervezett feszítőoszlopokat befogott alappal (VAT H20 203-009) kell felállítani. A T2 tartóoszlopot támlemezes alappal kell felállítani. Az oszlopalapok ásásakor csak kézi földmunka végezhető. 3. A tervezett nyomvonal: A Meggyes utcában a meglévő oszlopok nem alkalmasak a vezeték felszerelésére, ezért a B12-B14 oszlopokat bontani kell, és hogy a nyomvonal változatlan maradjon, a tervezett új oszlopokat a meglevő nyomvonalban kell felállítani. A tervleírás szerint a T1 oszlopot 1,5 m távolságban helyezik el a Meggyes utca útteste felé, típusa V12-4550 lesz. A T3 oszlopot a B14 oszloptól 3 m távolságban állítják fel a Pillangó utca irányába, ennek V15-3550 lesz a típusa. A B15 oszlop helyére állítják fel a T4 jelű oszlopot, amely V12-3550 típusú. A T1-T3 oszlopok között egysíkú elrendezésben kell a tervezett 3x117 mm2 AL3 (120 mm2 AASC) keresztmetszetű vezetéket felszerelni. A T1-T3 oszlopok között a távolság felénél egy B14/4 típusú tartóoszlopot terveznek felállítani TBEk fejszerkezettel. A tervezett létesítmény közvetlen hatásterületének vélelmezett határai: Diósd belterület: 177 hrsz. (művelési ág: kivett közterület), Törökbálint külterület: 0215/3 hrsz. (művelési ág: kivett saját használatú út) 4. Főbb műszaki adatok: − Vezeték típusa: − Vezeték hossza: − A szabadvezeték elrendezése:
− Oszlop típusok:
Tervezett biztonsági fokozat
− 3x120 mm2 AASC (csupasz szabadvezeték) − kb. 158 m − egysíkú (feszítőoszlopok és tartó oszlop) Vasoszlopok: − 1 db V12-4550 (T1 jelű) − 1 db V15-3550 (T3 jelű) − 1 db V12-3550 (T4 jelű) Betonoszlop: − 1 db B14-400 (T2 jelű) fokozott biztonságú, kettős felfüggesztés 2
A tervezett szabadvezeték által elfoglalt terület nagysága: Oszlopok által elfoglalt terület nagysága:
~316,00 m2 ~3,00 m2
Tervezett madárvédelem: A tervezett 20 kV-os szabadvezeték álló szigetelőit a rendszeresített ENSTO SP 45.3 típusú szigetelő sapkával látják el. A kereszttartók vízszintes elemeire szigetelő papucsot terveznek felszerelni. A fejszerkezeteken az átkötő vezetékeket, az oszlopkapcsolók 20 kV-os bekötővezetékét, továbbá a transzformátorállomás leszálló vezetékét BSZV típusú burkolt vezetékkel fogják kiépíteni. II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
Táj- és természetvédelmi szempontból: 1. A tárgyban nevezett szabadvezeték hálózat építése során a föld feletti létesítményeket madárvédelmi szempontból teljesen biztonságossá kell tenni, vagyis olyan műszaki megoldást kell találni, hogy a létesítményekre leszálló, esetleg fészkelő madarakat sérülés és/vagy áramütés ne érje, ezért minden tartóoszlopot valamilyen típusú támszigetelő rendszerrel (pl.: ENSTO, Megawatt MBR1 stb.) szigetelni kell. 2. A nem szigetelhető oszlopkapcsolók felett madárkiülőket kell kialakítani. A madárkiülők szélessége és magassága úgy határozandó meg, hogy azon ülve, onnan felrepülve, egy 2 méter szárnyfesztávolságú madár a szigeteletlen vezetékeket ne érinthesse. 3. A munkálatok során kizárólag a meglévő utak használhatóak felvonuló útvonalnak. A munkálatok nem károsíthatnak, pusztíthatnak fokozottan védett vagy védett állat- és növényfajt. Hulladékgazdálkodási szempontból: 1.
2. 3.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. A kivitelezés során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró szelektív módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabály előírása szerint végzendő.
III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK: Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: A szakhatóság kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz.
3
Diósd Község Önkormányzat Jegyzője A szakhatóság az alábbi kikötéssel járult hozzá a beruházáshoz: • A kivitelezés megkezdése előtt, a tervdokumentáció benyújtásával tulajdonosi és közút kezelői hozzájárulás kérelemmel és a közúton végzett munkálatok megkezdése előtt közterület bontási kérelemmel kell fordulni a Polgármesteri Hivatalhoz. Törökbálint Város Önkormányzat Jegyzője A szakhatóság kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) hat példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. INDOKOLÁS A Környezethasználó megbízásából a Tervező előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a Diósd „Dulácska” 20 kV-os szabadvezeték bontásához, és 20 kV-os kábelhálózat létesítéséhez, a Dual-Plan Kft. (2131 Göd, Luther u. 6/A.) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtásával. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 76. pontjában szerepel, azaz az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Környezethasználó a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség a Rendelet szerinti előzetes vizsgálati eljárást 2011. december 1. napján megindította, melyről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében – az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg - a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Törökbálint Város Önkormányzatának Jegyzőjének és Diósd Község Önkormányzat Jegyzőjének. Törökbálint Város Önkormányzatának Jegyzője 01-100-13/2011. számú levelében, és Diósd Község Önkormányzat Jegyzője 646/2012. számú levelében tájékoztatták a 4
Felügyelőséget arról, hogy a tervezett fejlesztés előzetes vizsgálati eljárásának megindításáról szóló közlemény kifüggesztése megtörtént. Az üggyel kapcsolatban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőséghez a Rendelet 3. § (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett.
A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 131212/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a beruházáshoz. A szakhatóság szükségesnek.
környezeti
hatásvizsgálati
eljárás
lefolytatását
nem
tartotta
A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF:54692-1/2011. számú és Hatóságunknál 2011. december 8-án érkezetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Diósd, „Dulácska” 20 kV-os szabadvezeték bontásának és 20 kV-os kábelhálózat létesítésének előzetes vizsgálati eljárásához. A megkereséshez csatolt, a Dual-Plan Mérnökiroda Kft. (2131 Göd, Luther Márton u. 6/A.) által DP-11/28 munkaszámon összeállított dokumentációt áttanulmányoztam, és megállapítottam, hogy a „Dulácska” jelű 20 kV-os vonal a Budaörsi álállomásból indul, és Törökbálint belterületének nagy részét ellátja energiával, majd a vonal Diósd belterületén folytatódik. A „Dulácska” vonal egyenes vonalvezetésű, nem követi a település utcaszerkezetét, így magánterületek felett halad el. Jelenlegi állapotában a vezeték kezelhetetlen, a gallyazás a magánterületeken nehezen megoldható, míg a magánterületen álló oszlopok megközelíthetetlenek. A biztonságosabb üzemeltetés érdekében az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. a „Dulácska” vonal kb. 1,5 km hosszúságú szakaszának lebontását, a Meggyes utcában lévő leágazás „Téglagyár” jelű vonallal történő összekötését és a 3 kábeles leágazással ellátott transzformátorok egy felfűzős rendszerű kábelhálózatba történő összekötését tervezi. A vezetékek bontásához és létesítéséhez új villamos energia igény kielégítése, illetve energiaigény megszüntetése nem kapcsolódik. A Rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy az eljárás során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok nem merült fel, a 20 kV-os szabadvezeték bontása, az összekötés, illetve a 20 kV-os kábelhálózat létesítése közegészségügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése zárja ki. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgáltról a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki.” 5
Diósd Község Önkormányzatának Jegyzője 7986/2011 szakhatósági állásfoglalásában kikötéssel hozzájárult a beruházáshoz. A szakhatóság szükségesnek.
környezeti
hatásvizsgálati
eljárás
lefolytatását
nem
számú tartotta
A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: „Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. (1116 Budapest, Mezőkövesd u. 5-7) megbízásából, a GA Magyarország Kft. (2045 Törökbálint, Tópark u. 1/a.) elkészítette a mellékelt, Diósd, Homokbánya - Fácános – Meggyes utca (Dulácska) a 20kV-os szabadvezeték bontása és 20 kV-os kábelhálózat létesítés című előzetes vizsgálati dokumentációt, amelyhez a szakhatósági hozzájárulást megadom. Hozzájárulásom kizárólag az előzetes vizsgálati eljáráshoz adtam ki. A kivitelezés megkezdése előtt, a tervdokumentáció benyújtásával tulajdonosi és közút kezelői hozzájárulás kérelemmel és a közúton végzett munkálatok megkezdése előtt közterület bontási kérelemmel kell fordulni a Polgármesteri Hivatalhoz! Szakhatósági hozzájárulásom ellen jogorvoslattal élni csak az engedélyező hatóság határozata ellen lehet. Az elkészült kialakítás Diósd Község Önkormányzat területén sem köz, sem magánérdeket nem sért, a községrendezési tervekkel nem ellentétes. Hozzájárulásomat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 1.§ és 2.§ alapján, valamint a Ket. 44 §. (1)-(2) bekezdése alapján adtam meg.” Törökbálint Város Önkormányzatának Jegyzője VI-113-1/2012 számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a beruházáshoz. A szakhatóság szükségesnek.
környezeti
hatásvizsgálati
eljárás
lefolytatását
nem
tartotta
A szakhatóság állásfoglalását a következőkre alapozta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalást kért Törökbálint Város Önkormányzatának Jegyzőjétől a Diósd „Dulácska” 20 kV-os szabadvezeték bontása, 20 kV-os kábelhálózat létesítése során tervezett létesítmények előzetes vizsgálati eljárása során. A kérelem elbírálásához benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység következtében nem károsul olyan környezeti elem vagy rendszer, amelynek védelme hatáskörömbe tartozik, és nem várható olyan környezetveszélyeztetés, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörömbe utal. A tervezett létesítmény a többször módosított 18/2001. (IX. 16) ÖK rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzattal nem ellentétes. Hozzájárulásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú mellékletében foglaltak alapján adtam meg.”
A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős 6
környezeti hatású szomszédságában.
tevékenységek,
létesítmények
létesítésére
a
telepítési
hely
Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Vízvédelmi szempontból: A tervezési terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozattan érzékeny terület, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A kiviteli munkák az oszlopalapok környezetében elhanyagolhatóak, lokális jellegűek, a felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A tervezett tevékenység, bontás és vezeték építése, üzemeltetése vízhasználatot nem igényel, szennyvíz nem keletkezik. A terület vízgazdálkodására nincs hatással. A tervezett létesítmény építésével, üzemeltetésével, esetleges felhagyásával kapcsolatban a felszíni vizek állapotának veszélyeztetése nem várható. Felszíni vízvédelmi szempontból külön előírás nem szükséges. A tervezett beruházás során a talajt érő átmeneti károsodás kisebb rekultivációval és a növényzet regenerálódási képességével várhatóan rövid időn belül megszűnik. Levegő- és zajvédelmi szempontból: A tervezett távvezeték telepítésének időszakában a légszennyező anyag kibocsátását döntően a területen dolgozó munkagépek, és a területre érkező szállítójárművek belső égésű motorjaiból távozó füstgáz jelenti. A területen az alapok kiásása során szilárd anyag (por) kerül a környezeti levegőbe. A telepítés során, a területen mozgó gépjárművek légszennyezése a háttérszennyezést kimutathatóan nem változtatja meg. A tervezett távvezeték üzemelése semmiféle légszennyező anyag kibocsátással nem jár. A tervezési területen végzett tevékenységből származó légszennyező anyag kibocsátás nem okoz határértéket meghaladó légszennyezettséget, bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem létesül, ezért az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban a hatályos jogszabályokban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírásokon túlmenő külön előírás nem indokolt. A távvezeték létesítésének időszakában a munkagépek okoznak időszakos környezeti zajhatást. A telepítéshez kapcsolódó munkákat kizárólag a nappali időszakban végzik. A légvezeték üzemeltetése környezeti zajhatással nem jár. A tervezett tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete csak az egyes oszlopok szűk környezetére korlátozódik, védendő területet vagy létesítményt nem érint. A vezetéképítés korlátozott időtartamú zajhatását kivéve zajvédelmi szempontból nem minősül jelentős környezethasználatnak. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során elsősorban papír, műanyag és fa csomagolási hulladékok, kommunális hulladékok, eseti jelleggel veszélyes hulladékok, olajjal szennyezett törlőkendők, festék- és lakkhulladékok, fémhulladékok, kábel hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építés során a keletkező hulladékokat fajta szerint szelektíven gyűjtik, hulladék a helyszínen nem marad. Az üzemelés során a javítási, karbantartási feladatokat szakszerviz fogja végezni. A felhagyás során elsősorban bontásból származó beton hulladékok, valamint fém és egyéb elektromos hulladékok keletkezése várható, melyek gyűjtéséről, további kezeléséről a Környezethasználó gondoskodik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási 7
kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelem: A távvezeték nyomvonala országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett területet nem érint. Továbbá az ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. Az oszlopok létesítése nem jár a természetes növénytakaró károsodásával, az állatvilág számára a telepítési munkálatok átmeneti zavarást jelentenek. Egy távvezeték mindig hangsúlyos tájképi elemként jelenik meg, de a vizsgált terület jelenlegi létesítményei mellett a beruházás a természetes táj képét nem fogja olyan mértékben megváltoztatni, amely a létesítést kizárná. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. A Tvt. 17. § (1) bekezdésének megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek, és területek kíméletével kell végezni. A létesíteni kívánt nyomvonalon védett madárfajok előfordulnak, ezért a Tvt. 7. § (5) bekezdése szerint elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik, az előzetes dokumentációban, valamint a táj- és természetvédelmi előírásban foglaltaknak megfelelően a madarak áramütés elleni védeleméről gondoskodni kell. A burkolt vezeték és szigetelő elemek alkalmazása garantálja az áramütés elleni védelmet. A dokumentáció szerinti létesítés az előírások betartásával természetvédelmi érdekeket nem sért. * A dokumentációban nem került – megjelölve, elkülönítve – ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a Rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető.
8
A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 67. § (2) bekezdése, a Rendelet 5. § (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében - a Ket. 71. § (1) bekezdésére és 72. § (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A tervezett villamosenergia-hálózat kiépítéséhez vezetékjogi engedély szükséges. A vezetékjogi engedélyezési eljárás lefolytatására a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága rendelkezik hatáskörrel. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi. A Felügyelőség a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján jelen határozatot megküldi az eljárásban részt vett Diósd Község Önkormányzat Jegyzőjének és Törökbálint Város Önkormányzat Jegyzőjének, akik kötelesek legkésőbb nyolc napon belül gondoskodni jelen határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. Az illetékes jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú mellékletének I/49. pontja alapján állapította meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg.
9
A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Felügyelőség az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdésének a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. március 22.
Dolla Eszter s. k. igazgató
10
