KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.:

KTVF: 810-69/2012.

Tárgy: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 71. számú, Budapest – Veresegyház – Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárása

Előadó:

Kamarásné Buchberger Edit dr. Ilosvay Zsuzsa Szigeti Zoltán, Verespey Ágnes, Koroknai Zsuzsa, Halász Péter, Ferencz Zsuzsanna, Kovács Ilona, Fehér Balázs HATÁROZAT

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.; Cg. 01-10-044180; a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából a VITECO Kft. (1016 Budapest, Mészáros u. 19.; Cg. 01-09-899624; a továbbiakban: Megbízott) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a 71. számú, Budapest – Veresegyház – Vác vasútvonal előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett változatai szerint történő elővárosi célú fejlesztésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység jogerős műszaki hatósági, építési és vízjogi létesítési engedélyek, majd az ezek alapján elkészült létesítményekre vonatkozó jogerős műszaki hatósági használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedélyek birtokában kezdhető meg. A műszaki hatósági, építési engedélyhez és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) szakhatósági állásfoglalása is. I. ALAPADATOK: A Kérelmező adatai: Neve: Székhelye: Cégjegyzékszáma:

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 1134 Budapest, Váci út 45. 01-10-044180

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

A tervezett tevékenység rövid leírása: A beruházás célja a 71. számú, Budapest – Veresegyház – Vác vasútvonal korszerűsítése, a pályakapacitás növelése, a menetidő csökkentése, továbbá korszerű, a mai igényeknek megfelelő személyszállítási infrastruktúra kialakítása. A beruházással sor kerül a Rákospalota-Újpest (kiz) – (Vácrátót) Vác (kiz) vonalszakasz között a pálya korszerűsítésére, a Rákospalota-Kertváros – Fót szakaszon (20+50 és 80+00 vasúti szelvények között) Rákospalota-Kertváros és Aligamajor megállóhelyek között, Fót állomásig pedig nyíltvonali kiágazással megépül egy második vágány is. A II. ütemben Fótfürdő – Ivacs szakaszon (97+65 és 175+85 szelvények között) 2. vágány, az állomásokon és megállóhelyeken sínkorona +0,55 m magasságú peronok építését tervezik. A Máriaudvar megállóhelytől kezdődően a 71. számú vonal ívkorrekcióval a 70. számú vonal mellé kerül. A teljes vonalszakasz (37 km) nyomvonalának 13 %-án 5 méteren belüli, 17 %-án pedig 5 méteres korrekciót meghaladó nyomvonal módosítás várható. A pályainfrastruktúra korszerűsítése során tervezett munkálatok: - Az érintett szakaszon a pálya felépítménye teljes hosszban cserére kerül. - A vonali műtárgyakat felújítják, korszerűsítik, illetve helyenként cserélik. - A vonalátépítés miatt útépítési munkák, valamint közműkiváltások szükségesek. - Korszerű, elektronikus biztosítóberendezést telepítenek és a felső vezeték-hálózatot átalakítják. Személyszállítási infrastruktúra korszerűsítése során tervezett munkálatok: - 160 m hosszú, sínkorona +0,55 m magas peronok épülnek, esélyegyenlőség biztosításával. - Korszerű utastájékoztató-rendszert telepítenek. - A peronok lefedésére perontetők, esőbeállók épülnek. - A felvételi épületek felújításra, illetve néhány esetben elbontásra kerülnek. A Felügyelőség az alábbiakban ismertetett, mindhárom nyomvonal-változat létesítését lehetségesnek tartja: 1. változat A közlekedési rend 60 perces gyakoriságú Budapest – Nyugati pályaudvar – Veresegyház – Vác és 60 perces gyakoriságú Budapest – Nyugati pályaudvar – Vácrátót viszonylaton közlekedő személyvonatokból áll. A két viszonylat együttes közlekedése a Budapest – Nyugati pályaudvar – Vácrátót szakaszon 30 perces követést biztosít. Keresztezési helyek Csomád és Őrbottyán állomásokon lesznek, illetve vonattalálkozás lesz a kétvágányúra bővítendő Rákospalota-Kertváros – Fót szakaszon is. A menetrend lebonyolításához a vonalon 80 km/h engedélyezett sebesség szükséges, kivéve a 60 km/h sebességre alkalmas Fót – Fótfürdő szakaszt. Aligamajor megállóhely megszüntetésre kerül. 2. változat A 2. változat az első változat továbbfejlesztése. Ebben a változatban a helyenként 100 km/h engedélyezett sebességű pályán lehetővé válik a keresztezések áthelyezésével további menetidő csökkentés. A közlekedési rend megegyezik az első változatban leírtakkal. Keresztezési helyek Veresegyház és Vácrátót állomásokon vannak, továbbá a Fót állomást megelőző kétvágányúra bővített Rákospalota-Kertváros – Fót szakaszon. Aligamajor megállóhely ebben a változatban is megszüntetésre kerül. 3. változat Ebben a változatban a menetrendi szerkezet a 2. változathoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy Csomád állomás, valamint az Aligamajor és Rudnaykert megállóhely megmarad, Csomád és Veresegyház között a vasúti pálya engedélyezési sebessége 100 km/h-ra emelkedik. Váchartyán megállóhelyet kétvágányos állomássá építik ki. Vonatkeresztezésre Csomád, Veresegyház, Őrbottyán, Váchartyán, Vácrátót állomásokon van lehetőség. Nyíltvonali keresztezésre Palotaújmajor és Fót kiágazás szakaszon van mód.

2

II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Felszíni és felszín alatti vízvédelmi, valamint vízbázisvédelmi szempontú előírások: 1.

A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. Az építkezés és az üzemeltetés során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön.

2.

A munkálatokat úgy kell végezni, hogy a váci vasútállomás területén, a Felügyelőség KTVF: 9573-3/2007. számú határozata alapján folyamatban lévő kármentesítést ne akadályozzák.

3.

A földmunkák során kitermelésre kerülő feltöltés anyagát és a földet környezetvédelmi szempontból vizsgálni kell, és minőségüktől függően engedélyezett hulladéklerakótelepre kell elszállítani, vagy más módon, a jogszabályok betartásával szabad felhasználni. A hulladéklerakó-telepre történő elszállítás esetén a hulladéklerakó üzemeltetőjének befogadó nyilatkozatát előzetesen be kell nyújtani a Felügyelőség részére.

4.

Bármilyen a környezetet érintő rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell a Felügyelőségnek.

5.

Havária esemény bekövetkezésekor, vagy az építési munkálatoknál szennyezés észlelése esetén a kárelhárítást a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet] és a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait követve kell elvégezni. A szennyezést az építési naplóban is rögzíteni kell.

6.

Az építési munkálatok végzése során a kivitelezőnek felelős műszaki vezető folyamatos jelenlétét biztosítani kell a helyszínen. A felelős műszaki vezető felelősségi körének az esetleges kárelhárítási munkák koordinálására, illetve a kárelhárításhoz szükséges felszerelés biztosítására is ki kell terjednie.

7.

A beruházással kapcsolatos vízilétesítmények (vízvezeték, szennyvízcsatorna, és csapadékvíz csatorna) kivitelezését kizárólag jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában szabad elkezdeni.

8.

A vízilétesítményekre a mindenkori jogszabály, jelenleg a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet [a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet] tartalmi előírásainak megfelelő dokumentáció benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. Határidő: a vasúti építmény-létesítési engedélykérelem benyújtásáig.

9.

Amennyiben a pályatestre hulló csapadékvíz szikkasztó árokkal, szikkasztó mezővel, illetve drainblokkal elszikkasztásra kerül, a szikkasztásra vonatkozóan a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. §-a szerinti elővizsgálatot kell végezni. Az elővizsgálati dokumentációt a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell összeállítani és benyújtani a Felügyelőségre, az újonnan építendő csapadékvíz elvezető létesítményre vonatkozó vízjogi létesítési engedély iránti kérelem részeként.

3

Levegőtisztaság-védelmi szempontú előírások: 1.

A vasútvonal építése és üzemeltetése során az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell a levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni.

2.

A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében a munkaterület karbantartásáról, locsolásáról és tisztántartásáról gondoskodni kell.

3.

Száraz időszakban a kivitelezési területen lévő szállítási útvonalon a kiporzást locsolással kell csökkenteni, illetve megszüntetni.

4.

A locsolás gyakoriságát és a locsolt víz mennyiségét ellenőrizhető módon üzemnaplóban rögzíteni kell.

5.

A szabadban lévő anyagtároló helyeket (építőanyag deponálása) úgy kell kialakítani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyezőanyag kerüljön a környezetbe.

6.

A környezeti levegő minél kisebb arányú terhelése érdekében a technológiai előírások betartását és a tevékenység során használt berendezések műszaki állapotát fokozottan és folyamatosan ellenőrizni kell.

7.

A munkagépeknek és a szállítójárműveknek meg kell felelniük a hatályos jogszabályokban előírt levegővédelmi követelményeknek.

8.

A kivitelezés során felhasznált anyagok szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, levegőterhelést kizáró módon kell végezni.

rendszeres

Zaj- és rezgésvédelmi szempontú előírások: 1.

A vasútállomások és a vasúti vonalszakaszok építési engedélyezési terveiben a vasúti forgalomtól származó, környezetben okozott zaj- és rezgésterhelést a véglegesített építési-műszaki tervek alapján, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 2. számú mellékletének 4., 5. és 6. pontjaiban előírt tartalommal kidolgozott zajvédelmi munkarészben kell meghatározni, illetve igazolni kell a hatályos jogszabályban, jelenleg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet] előírt határértékek teljesülését.

2.

Az üzemi létesítménynek minősülő vasúti építményeket (állomásépület, szerelvények tolatási- és rendezési területe, utas-tájékoztató és utasítást adó hangszórós rendszer) úgy kell kialakítani, hogy a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. mellékletében előírt üzemi zajterhelési határértékek a védendő területeken teljesüljenek. A zajvédelmi megfelelőséget az építési engedélyezési tervekben igazolni kell.

3.

A meglévő vasúti vonalas létesítményekre vonatkozóan a 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet 4. § (5) bekezdés a) pontja szerinti határértékek érvényesek, kivéve a zajmérési adatokat is tartalmazó indoklással alátámasztott esetben, amikor a 4. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti zajterhelési határértékeket kell alkalmazni.

4.

Ahol a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt zaj- és rezgésterhelési határértékek teljesüléséhez zajcsökkentést eredményező intézkedés, vagy építmény (pl. zajárnyékoló fal) telepítése szükséges, az erre vonatkozó terveket az építési engedélyezési tervdokumentáció részeként kell elkészíteni.

4

5.

Ahol zajvizsgálati adatokkal bizonyítottan kültéri zajvédelmi intézkedésekkel nem lehet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek teljesülését biztosítani, ott a vasúti létesítményekre vonatkozó építési engedélyezési tervdokumentáció zajvédelmi munkarészében meg kell határozni a túllépéssel érintett lakások számát és elhelyezkedését, illetőleg a lehetséges műszaki megoldást a megvalósítási határidővel együtt.

6.

A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 12. §-ban, illetve a 13. §-ban előírtak teljesítésével kapcsolatban nyilatkozatot kell benyújtani a Felügyelőségre. Határidő: legkésőbb az építkezés megkezdése előtt 15 nappal.

7.

Amennyiben az építőipari kivitelezési tevékenységhez a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása szükséges, azt a 13. § (2) bekezdése szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni a Felügyelőségen. Határidő: az építési engedély jogerőre emelkedését követően, de legkésőbb az építkezés megkezdése előtt 8 nappal.

8.

A vasútállomások és az érintett vonalszakaszok korszerűsítését követően zaj- és rezgésméréseken alapuló szakvéleményben bizonyítani kell, hogy a vasúti létesítmények (közlekedési és üzemi) környezetében található védendő területeken, és a védendő homlokzatok előtt teljesülnek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek. A vizsgálatok körülményeit és követelményeit a Felügyelőség az építési engedélyezési eljárás keretében pontosítja. Határidő a zaj- és rezgésvizsgálati szakvélemény megküldésére: a forgalomba helyezést követő 90. nap.

Hulladékgazdálkodási szempontú előírások: 1.

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni.

2.

A pályarekonstrukció munkálatai során keletkező hulladékok szelektív gyűjtését biztosítani kell. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben.

3.

A bontási és építési munkák során keletkező hulladékok elszállítását, ártalmatlanítását és hasznosítását igazoló dokumentumokat be kell nyújtani a Felügyelőségre. Határidő: a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig.

4.

Az épületekről bontás során lekerülő sík és hullámpalát be kell vizsgáltatni, és a minősítésnek megfelelően (veszélyes, nem veszélyes) kell gondoskodni további kezelésükről.

5.

A veszélyes hulladékokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] előírásai szerint kell kezelni.

6.

A veszélyes hulladéknak minősülő vasúti talpfák további kezeléséről gondoskodni kell, azokat érvényes engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és hasznosításra, ártalmatlanításra csak arra érvényes engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át.

7.

A veszélyes hulladékok tárolására (fáradt olaj, olajos rongy, festékes göngyölegek, oldószerek, stb.) létesítendő üzemi gyűjtőhely kialakításának meg kell felelnie a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében előírt követelményeknek.

5

8.

A vasúti pályára és környezetébe kerülő hulladékok rendszeres összegyűjtéséről gondoskodni kell, melyeket minőségüknek megfelelően (veszélyes, nem veszélyes) további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni.

9.

A megnövekedő hulladék mennyiségek környezetterhelése miatt folyamatosan fejleszteni kell a nem veszélyes hulladékok munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyeinek rendszereit.

10.

A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet] előírásai szerint végzendő.

Táj- és természetvédelmi szempontú előírások: 1.

Védett természeti területen, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területen (Natura 2000 terület) felvonulási, anyagnyerő és deponálási hely, valamint munkagéptároló hely nem alakítható ki.

2.

Natura 2000 területen és országos jelentőségű védett természeti területen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) hatálya alá nem tartozó fák, facsoportok kivágásához a Felügyelőségtől engedélyt kell kérni.

3.

Fák, cserjék kivágása előtt a védett állatfajok egyedeinek túlélése érdekében azokon a területeken is meg kell vizsgálni, hogy a kivágandó fán, cserjén lakott madárfészek található-e, melyek nem tartoznak a Natura 2000 hálózathoz, illetve nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek. Amennyiben a kivágandó fán, cserjén lakott fészek található, annak kivágását el kell halasztani. III. SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK

A Pest Megyei Kormányhivatal, Növény és Talajvédelmi Igazgatósága XIV-F-004/10412-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírásai: -

„Amennyiben a fejlesztéshez kapcsolódó beruházások során termőföld területek igénybevétele történik, az illetékes földhivatalnál kezdeményezni kell a terület időleges vagy végleges más célú hasznosításának engedélyezését. Az eljárásokban a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás talajvédelmi terv benyújtását és elbírálását követően kerülhet kiadásra.

-

Mezőgazdasági területeket is érintő havária esetén Igazgatóságunkat haladéktalanul értesíteni kell.”

A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XIV-G-033/6580-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírása: -

„Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. (erdőtörvény) hatálya alá tartozó részeken bármiféle munkálat csak azt követően kezdhető meg, ha azt az erdészeti hatóság engedélyezte.”

A Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami 1230133/1/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírása: -

Főépítésze

„Az engedélyezni tervezett nyomvonal ívkorrekciói tekintetében, amennyiben szükséges, kérem figyelembe venni a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 23/A. §-ban foglalt követelményeket, valamint az engedélyezni tervezett nyomvonal meghatározásánál biztosítani a szomszédos megye, illetve települések határán a folyamatos kapcsolódási lehetőséget.” 6

A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.225-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírásai: -

„Jelen szakhatósági állásfoglalásom nem minősül a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosítására vonatkozó ingatlanügyi hatósági engedélynek.

-

A nyomvonal korrekciók plusz terület-felhasználásával járó beavatkozások megkezdéséhez előzetesen az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó jogerős engedélyét be kell szerezni.

-

A tervezett beruházás kialakítása és üzemeltetése a szomszédos termőföldek rendeltetésszerű mezőgazdasági hasznosítását nem korlátozhatja.”

A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda XIV-P-001/1072-9/2012., XIV-P-001/1072-19/2012. és XIV-P-001/1072-22/2012. számú szakhatósági állásfoglalásaiban tett előírásai: -

„A 2010-ben már elkészült régészeti hatástanulmányt a beruházással érintett területen az elvégzendő régészeti szakfeladatok idő- és költségvonzatát tartalmazó dokumentációval ki kell egészíteni legkésőbb a tárgyi kivitelezés megkezdéséig. E dokumentáció készítésével kapcsolatban fel kell venni a kapcsolatot a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával (2000 Szentendre, Fő tér 2-5.).”

Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat Jegyzője 1/HAT/53473-5/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírása: -

„A tervezett vasúti és közúti beruházások kapcsán a tervezett zajterhelést a határérték alá, de minimum a jelenlegi zajterhelési szintre aktív módon csökkenteni szükséges. A beruházás befejeztével, a forgalom felfutása után újabb zajmérés szükséges az esetleges határérték túllépések megakadályozására.”

Fót Város Önkormányzat Jegyzője 1118-32/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírásai: -

„A tervezett beruházás építése során megjelenő hulladék kizárólag ideiglenes kialakítású hulladékgyűjtő és -kezelő területen tárolható.

-

A Mogyoródi-patak menti helyi természetvédelmi terület és a Somlyó alja helyi természetvédelmi terület, valamint az ex lege lápterületek mellett az építési munkálatok csak megfelelő körültekintés mellett végezhetőek.

-

Zajvédelmi beavatkozásként kérjük a Vasút sor lakóházainak védelme érdekében a zajvédő fal kiépítését.

-

Kérjük továbbá Fót és Csomád között a 114+20 vasúti szelvénynél a 2102 számú út tervezett nyomvonala mentén lévő (1 db) lakóház passzív védelmét.”

Mogyoród Város Önkormányzat állásfoglalásában tett előírásai:

Jegyzője

4019-7/2012.

számú

szakhatósági

-

„A vasútvonal elővárosi célú fejlesztéséhez szükséges terület helyi környezet- és természetvédelmi területet nem érint.

-

A szakhatósági hozzájárulás nem mentesít más szükséges hozzájárulások, továbbá jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége és más előírások betartása alól.”

7

Váchartyán Község Önkormányzat állásfoglalásában tett előírásai:

Jegyzője

52/48/2012.

számú

szakhatósági

-

„A jelenlegi nyomvonal által igénybe vett, illetve a nyomvonal-korrekció kapcsán igénybe venni kívánt zöldterületeket, mezőgazdasági művelés alatt álló területeket rendezni kell (füvesítés, fásítás, rézsűk rendezése).

-

A P+R parkolók és egyéb építmények építése, valamint a meglévő építmények bontása során az építmények környezetét rendezni kell (tereprendezés, füvesítés), esetlegesen kivágandó fákat pótolni kell.”

Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R-021/03705-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházás megvalósításához közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Vácrátót Község Önkormányzat Jegyzője 336-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházás megvalósításához helyi környezet- és természetvédelmi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Őrbottyán Nagyközség Önkormányzat Jegyzője 579-16/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházás megvalósításához helyi környezet- és természetvédelmi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Dunakeszi Város Önkormányzat Jegyzője K-XII-247/2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházás megvalósításához a helyi környezet- és természetvédelmi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Vác Város Önkormányzat Jegyzője 15/31-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházás megvalósításához a helyi környezet- és természetvédelmi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Erdőkertes Község Önkormányzat Jegyzője 6258/2012. állásfoglalásában a tervezett beruházás megvalósításához a természetvédelmi szempontból kikötés nélkül hozzájárult.

számú szakhatósági helyi környezet- és

Veresegyház Város Önkormányzat Jegyzője 1479-5/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházás megvalósításához helyi környezet- és természetvédelemi szempontból kikötések nélkül hozzájárult. Csörög Község Önkormányzat Jegyzője 624-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházás megvalósításához helyi környezet- és természetvédelemi szempontból kikötések nélkül hozzájárult. Csomád Község Önkormányzat Jegyzője 267-10/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházás megvalósításához helyi környezet- és természetvédelmi szempontból kikötések nélkül hozzájárult.

8

IV. EGYÉB Jelen határozat a rendelkező rész I. pontjában foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, vagy a megvalósítás során, illetve azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírást kell benyújtani a Felügyelőségre annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Fenti kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. § (2) bekezdésében és 134. §-ban foglaltak alkalmazásának van helye. Egyidejűleg megállapítom, hogy Kérelmező a KTVF: 2015/2011. számon lefolytatott előzetes vizsgálati eljárásban a 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Jelen, megismételt előzetes eljárásban igazgatási szolgáltatási díj nem merült fel. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, de a Felügyelőséghez húsz példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség.

INDOKOLÁS Kérelmező benyújtotta a Felügyelőségre a Megbízott által elkészített, a 71. számú, Budapest – Veresegyház – Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt. Az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása után a Felügyelőség KTVF: 1506-2/2011. számú határozatában megállapította, hogy a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Fót Város Önkormányzata nevében Cselőtei Erzsébet polgármester (a továbbiakban: Polgármester) a fenti határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő. A Főfelügyelőség 14/1057-18/2011. számú végzésével a Polgármester fellebbezésére indított másodfokú eljárást a Polgármester vonatkozásában megszüntette, mivel 2011. augusztus 16. napján kelt beadványával a fellebbezését visszavonta. A másodfokú eljárást a Főfelügyelőség felügyeleti jogkörében lefolytatta, majd 14/1057-18/2011. számú végzésével megsemmisítette a Felügyelőség által KTVF: 1506-2/2011. számon kiadott határozatot és a Felügyelőséget új eljárás lefolytatására utasította, továbbá a határozatában előírta: „A Felügyelőség az új eljárása során az előzetes vizsgálati eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járjon el, a hatásterületként érintett településeket vonja be az eljárásba, azok Jegyzőjét a közlemény közhírré tétele, valamint szakhatósági állásfoglalás adása céljából keresse meg.” A megismételt, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti előzetes vizsgálati eljárás a Ket. 33. § (6) bekezdése szerint az ügy összes iratának a Felügyelőségre érkezését követő napon, 2011. november 26. napján megindult. 9

A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 130. pontja – mint országos törzshálózat részét képező vasúti pálya jelentős módosítása – alapján az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A tervezett tevékenység során országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. A megismételt előzetes vizsgálati eljárásban a Felügyelőség megállapította, hogy az eljárásban a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának és a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatalának szakhatósági közreműködése szükséges, ezért KTVF: 810-5/2012. számú végzésében a szükséges szakhatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak befizetésére és azok befizetését igazoló befizetési bizonylatok, vagy azok másolatainak megküldésére szólította fel Kérelmezőt, melynek az a teljesítésre előírt határidőn belül eleget tett. A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Vác Város, Váchartyán Község, Vácrátót Község, Csörög Község, Őrbottyán Nagyközség, Csomád Község, Veresegyház Város, Fót Város, Dunakeszi Város, Mogyoród Város, Erdőkertes Község, Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzatok Jegyzőinek. Vác Város Önkormányzat Jegyzője 15/31-2/2012. számú, Váchartyán Község Önkormányzat Jegyzője 52/20/2012. számú, Vácrátót Község Önkormányzat Jegyzője 336-3/2012. számú, Csörög Község Önkormányzat Jegyzője 624-6/2012. számú, Őrbottyán Nagyközség Önkormányzat Jegyzője 170-57/2012. számú, Csomád Község Önkormányzat Jegyzője 2675/2012. számú, Veresegyház Város Önkormányzat Jegyzője 1479-7/2012. számú, Fót Város Önkormányzat Jegyzője 1118-12/2012. számú, Dunakeszi Város Önkormányzat Jegyzője K-XII-247/1/2012. számú, Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Jegyzője 4019-6/2012. számú, Erdőkertes Község Önkormányzat Jegyzője 4-34/2012. számú, Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat Jegyzője pedig 1/HAT/53473-6/2012. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény kifüggesztése megtörtént. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága XIV-F-004/10412-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 71. számú Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárásához kérte Igazgatóságunk állásfoglalását. A rendelkező részbe foglalt feltételekkel megadom a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást.

10

Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése alapján adtam ki.” A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XIV-G-033/6580-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12.) megkereste Igazgatóságunkat, amelyben a tárgyi ügyben szakhatósági állásfoglalást kér a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján. Kérelméhez mellékelte a Viteco Kft. által 108/2009. tervszámmal (és a terven 810-5/2012. munkaszámmal) készített „71. sz. Budapest-Veresegybáz-Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztése” elnevezésű engedélyezési tervet. A megküldött anyagból és a korábban már rendelkezésünkre bocsátott, a szintén Viteco Kft. által 108/2009 tervszámmal készített engedélyezési tervből, valamint a hozzá tartozó listából vélelmezhető, hogy a 71. sz. Budapest-Veresegyhás-Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztése nem érint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében említett oly nagyságú erdő esetleges igénybevételét (30 és 50 ha), amelyik felett kötelező a hatásvizsgálati eljárást lefolytatni ezért nem tartom szükségesnek környezeti vizsgálati eljárás lefolytatását, illetve a szóban forgó tervdokumentáció ellen kifogást nem emelek.” A Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami 1230133/1/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:

Főépítésze

„A 71. számú, Budapest – Veresegyház – Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztése – Előzetes környezeti vizsgálati dokumentáció és NATURA 2000 hatásbecslési dokumentáció” című dokumentumban szereplő tervezett nyomvonalszakasz és az Országos Területrendezési Tervről szóló – többször módosított – 2003. évi XXVI. tv. (továbbiakban: OTrT), valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló – módosított – 2005. évi LXIV. tv. (a továbbiakban: BATrT) és Pest Megye Területrendezési Tervről szóló Pest Megye Közgyűlésének 21/2006. (IX. 08.) PM. számú rendelet (a továbbiakban: PMTrT) összhangja tekintetében az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A fentebb rögzített területrendezési tervek (OTrT, BATrT, PMTrT) a 71. számú vasútvonalat, mint „egyéb országos törzshálózati vasútvonal” elemként jelzik, nyomvonalát ezen tervek tartalmazzák. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 810-21/2012. számon, a 71. számú Budapest – Veresegyház – Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárása tárgyban kérte szakhatósági állásfoglalásomat, hivatkozva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § rendelkezéseire, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdésére, valamint 4. számú mellékletére. Illetékességemet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 2. pontja és a 28. § (1) bekezdése, valamint a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. § e) pontja állapítja meg. Illetékességi területemen a nyomvonaltervezés által érintett területen az OTrT, a BATrT, valamint a PMTrT területrendezési tervek vannak hatályban, a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében ezen területrendezési eszközöket vizsgáltam. Megállapítottam, hogy a 71. számú vasútvonalat, az illetékességi területemen hatályos területrendezési tervek, mint „egyéb országos törzshálózati vasútvonal” elemként jelzik, illetve nyomvonalát tartalmazzák.

11

Felhívom a figyelmet arra, hogy az érintett országos térségi övezetekre vonatkozó egyes szabályok érinthetik a tervezett vasút nyomvonalnak és építményeinek megvalósítását. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam meg.” A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.225-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Felügyelőség KTVF:810-27/2012. számú megkeresésében megküldte a Kérelmező által benyújtott előzetes környezetvédelmi vizsgálati dokumentációt a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatalának, és kérte a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. számú mellékletének 6. pontja alapján a termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében a szakhatósági állásfoglalás kiadását. A fenti hivatkozási számú megkereséshez mellékelt dokumentációk alapján megállapítottam, hogy a beruházás Pest megye közigazgatási területén, Dunakeszi-Fót-MogyoródVeresegyház-Erdőkertes-Őrbottyán-Váchartyán-Vác településeket érinti, amelyek több körzeti földhivatal (Dunakeszi-, Gödöllői-, Váci Körzeti Földhivatal) illetékességéhez tartoznak. A dokumentáció szerint, a nyomvonal korrekciók plusz terület felhasználást eredményeznek, a közúti beavatkozások területfoglalással járnak, a földmunkák (töltés, padka, árok építés), valamint az útépítő gépek, szállító járművek területre való jutása termőföld igénybevételt keletkeztet. Ennek során a beruházás a termőföldek időleges és végleges más célú hasznosításával jár, Pest megye közigazgatási területén részben szántó, rét, legelő, kert, szőlő és fásított terület művelési ágban nyilvántartott mezőgazdasági hasznosítású termőföldeket érint. Megállapítható, hogy a beruházás a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tfvt.) 8. § (1) - (2) bekezdése, és a 11. § (2) - (3) bekezdése szerint előírt földvédelmi szempontokkal nem ellentétes. A termőföldek időleges és végleges más célú hasznosítására a Tfvt. 9. - 23. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadóak, ezért állásfoglalásomat kikötésekkel adtam meg. Jelen földvédelmi szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja igazoltan befizetésre került. A szakhatósági megkeresés 2012. április 2-án érkezett. Ennek megfelelően az ügyintézési határidő 2012. április 17-én jár le, ezért a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala határidőben hozta meg döntését. Szakhatósági állásfoglalásom a Főfelügyelőség megkeresésében jelölt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §ában, a Tfvt. 8. § (1) - (2) bekezdéseiben, valamint a Korm. rendelet 4. melléklete 6. pontjában foglaltakon alapul.” A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda XIV-P-001/1072-9/2012., XIV-P-001/1072-19/2012. és XIV-P-001/1072-22/2012. számú szakhatósági állásfoglalásait az alábbiakkal indokolta: „Tekintettel arra, hogy Irodám XIV-P-/1072-19/2012. (2012. május 31.) üi. számú szakhatósági állásfoglalása ellentmondást tartalmaz, azt A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 81/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint kicseréltem. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tudomásunkra hozta, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2010-ben már készített a beruházásra vonatkozó régészeti hatástanulmányt, amit Irodámnak közlésével párhuzamosan megküldött, egyúttal kérelmet terjesztett elő a határidő módosítására.

12

Erre tekintettel az előzetes régészeti dokumentáció helyett a hatástanulmányt elfogadtam, és annak idő- és költségvonzattal történő kiegészítését írtam elő. A határidőt egyúttal úgy változtattam meg, hogy annak teljesítési határideje legkésőbb a beruházás megkezdésének időpontja lehet. E kiegészítés után a hatástanulmány megfelel 7. § 29. pontjában leírt előzetes régészeti dokumentáció tartalmi követelményeinek. A kulturális örökség védelméről szóló többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 19. § (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni. A Kötv. 20/A. § (1) bekezdése értelmében a külön jogszabályban meghatározott nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció tartalmát a Kötv. 7. § 29. pontja fogalmazza meg. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2010-ben elkészítette a tárgyi beruházásra vonatkozó, a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet szerinti régészeti hatástanulmányt. Amennyiben ennek kiegészítése a rendelkező részben előírt, a régészeti feladatok elvégzéséhez szükséges idő- és költségvonzatot tartalmazó dokumentációval megtörténik, az megfelel a Kötv. 7. § 29. pontja szerinti előzetes régészeti dokumentációnak. A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézményről a Kötv. 20. § (2) bekezdése rendelkezik. A szakhatóság eljárását a Ket. 44. §-a szabályozza. Hatáskörömet a Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésének a) pontja, illetékességemet az 1. számú melléklet 4. pontja állapítja meg.” Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat Jegyzője 1/HAT/53473-5/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 71. számú Budapest – Veresegyház – Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésének ügyében megismételt előzetes vizsgálati eljárás indult. A KözépDuna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében. A Budapest XV. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a Rákospalota – Pestújhely Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 11/2008. (V. 15.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: KVSZ.) 1. számú mellékletét képező övezeti tervlap szerint „KLVA/XV jelű” vasúti közlekedési célú területek övezetbe van sorolva a 71. számú, Budapest – Veresegyház – Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztését érintő terület. Az övezet a kerület területére eső közforgalmi vasúti közlekedési létesítmények elhelyezésére szolgál. A KVSZ. 3/23A. melléklet IV. fejezet (6) bekezdése: „A Bp-Veresegyház-Vác vasútvonal mellett a szélső vágánytól számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben. A védőtávolságon belül építési tevékenység csak az illetékes közlekedési hatóság és kezelő előírásai szerint és hozzájárulásával történhet.” A fejlesztés megvalósításával a vasúti közlekedés számos környezetvédelmi előnye mellett a forgalom felfutásával a jelenlegihez képest a zajterhelés növekedése várható, ugyanakkor a terület megújul és hasznosul. A vonatkozó előírások betartásával tárgyi létesítmény telepítése és üzemeltetése nem okoz határértéket meghaladó környezetterhelést, illetve a környezetben élők számára az életüket negatívan befolyásoló hatásokat. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely alapján hoztam.

13

Jelen végzéssel szemben önálló fellebbezés benyújtását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Ket.) 98. § (2) és (3) bekezdése nem teszi lehetővé. A szakhatósági eljárás során nem merült fel eljárási költség. Hatóságom hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete, illetékességét a Ket. 21. § (1) bekezdés b) pontja állapítja meg.” Fót Város Önkormányzat Jegyzője 1118-32/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A KTVF 2012. március 14-én kelt, KTVF:810-10/2012. számú hivatalos levelében kérte Fót Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzőjét, hogy tárgyi ügyben szakhatóságként nyilatkozatát tegye meg. Hatóságom a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a szakhatósági nyilatkozat megtételéhez szükséges előzetes vizsgálati dokumentáció nincs a birtokában, ezért 2012. március 23-án kelt, 1118-7/2012. számú levelében kérte a KTVF-et, hogy az előzetes vizsgálati dokumentációt részére megküldeni szíveskedjenek. A KTVF 2012. március 28-án kelt, KTVF:810-29/2012. számú levelének mellékleteként megküldte hatóságom részére az előzetes vizsgálati dokumentációt. Fót Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi jelentőségű természetvédelmi terület létesítéséről szóló, 15/2001. (VII.13.) számú rendelete alapján megállapítható, hogy Fót Város közigazgatási területén áthaladó 71. számú vasútvonal környezetében a Mogyoródi patak menti helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a Somlyó alja helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél az érdemi döntésre jogosult hatóság határozata ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát a 2004. évi CXL. tv. 45. § (2) bekezdése alapján. A szakhatósági állásfoglalást az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének a) pontjában biztosított hatáskörben, e Korm. rendelet 1/A. mellékletében kijelölt illetékességi területen folytattam le.” Mogyoród Város Önkormányzat Jegyzője 4019-7/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A kérelmet és a mellékelt dokumentációt megvizsgálva megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység ellen településrendezési szempontból kifogás nem merült fel, az nem ellentétes a Mogyoród Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2008. (II. 27.) számú önkormányzati rendeletben foglaltakkal, a kérdéses terület nem áll helyi környezet- és természetvédelmi értékvédelem alatt. Szakhatósági állásfoglalásom a 2004. évi Ket. 44 §-án alapján hoztam. Hatóságom hatáskörét az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete, illetékességét a Ket. 21. § állapítja meg.”

14

Váchartyán Község Önkormányzat állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:

Jegyzője

52/48//2012.

számú

szakhatósági

„A Felügyelőség ismételten megkereste hatóságomat, mint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú mellékletében kijelölt helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően eljáró környezetvédelmi hatóságot, a tárgyi ügyben az eljárás során a fenti rendelet 4. számú mellékletének 4. pontja szerinti szakkérdések véleményezése ügyében. A fellebbezési jogról rendelkezés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (3) bekezdésén alapul. Végzésemet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete által biztosított jogkörömben eljárva hoztam meg.” Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R-021/03705-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) KTVF: 1506-2/2011. iktatószámú határozatában megállapította, hogy a 71. számú Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésének jelentős környezeti hatása nincs, ahhoz környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Az eljárás során jogelődöm, az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 9470-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában közegészségügyi szempontból hozzájárult a vasútvonal elővárosi célú fejlesztéséhez. A határozat ellen Fót Város Önkormányzata (2151 Fót, Vörösmarty tér 1.) képviseletében eljáró Cselőtei Erzsébet polgármester a talajvíz mozgásához kapcsolódó kérdések tisztázása érdekében fellebbezést nyújtott be, majd 2011. augusztus 16-án kelt beadványával visszavonta fellebbezését. A felügyeleti jogkörében eljáró Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) 14/1057-18/2011. ügyszámú végzésében megállapította, hogy az elsőfokú eljárás során Dunakeszi Város Önkormányzatának Jegyzőjét, illetve Mogyoród és Erdőkertes Községek Jegyzőit nem vonta be az eljárásba a Felügyelőség. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 121. § (1) bekezdés c) pontja szerint „a döntést meg kell semmisíteni, ha a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül (…) hozták meg”, ezért a Főfelügyelőség az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. A másodfokú eljárásba bevont ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal OTH-2577-2/2011. iktatószámú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a „beruházás célja a vasúti pálya korszerűsítése, pályakapacitás bővítése, ezáltal a menetidő kismértékű csökkentése”, illetve „korszerű, a mai igényeknek megfelelő személyszállítási infrastruktúra kialakítása, az utasforgalmi létesítmények akadálymentes megközelítését szolgáló létesítmények megépítése”. Megállapította, hogy a vasútvonal elővárosi célú fejlesztéséhez környezeti hatástanulmány készítése nem szükséges, ezért a dokumentáció alapján környezet- és településegészségügyi szempontból hozzájárult az engedély kiadásához, ugyanakkor környezet-egészségügyi szempontból a tervezett beruházással kapcsolatban az alábbi észrevételt tette: „Az éjszakai időszakban a teherforgalom megnövelése jelentős zajterhelés növekedéssel fog járni, mely a lakosok éjszakai nyugalmának zavarását okozhatja”, ezért a dokumentáció zajrezgésvédelmi összefoglalóval történő kiegészítését javasolta, ”mely pontosan meghatározza azokat a műszaki és szervezési intézkedéseket, valamint a megépítendő műtárgyakat, melyek biztosítják a határértéknek megfelelő terheléseket”.

15

A Felügyelőség az új eljárást 2011. november 26-án indította meg, és KTVF: 810-8/2012. számú, Hatóságunknál 2012. március 19-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a 71. számú Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésére vonatkozó megismételt előzetes vizsgálati eljáráshoz. A KET. 105. § (4) bekezdése szerint a „megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti”. Mivel a 71. számú Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésére vonatkozó, a közegészségügyi hatóságot érintő változásról nincs tudomásom, így a vasútvonal elővárosi célú fejlesztéséhez hozzájárultam. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján, a KET. 105. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével alakítottam ki.” Vácrátót Község Önkormányzat Jegyzője 336-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított 4/2002. (IV. 04.) számú rendelete (továbbiakban: Helyi Építési Szabályzat) szerint a vizsgálattal érintett 71. számú Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonal Vácrátót közigazgatási területén fekvő ingatlanok részben M-2 (általános mezőgazdasági terület), valamint Gksz (gazdasági terület) övezeti besorolásba tartoznak. A Helyi Építési Szabályzat 17. § (13) bekezdés értelmében a beépítés tekintetében az OTÉK 29. § (3,4) bekezdéseit kell alkalmazni, továbbá a 18. § (13) bekezdés szerint az övezet országos ökológiai hálózatba eső területrészei nem építhetők be. Az Önkormányzat a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól alkotott 1/2005. (I. 07.) számú rendeletének hatálya alá a megjelölt területek nem tartoznak, nem állnak helyi védelem alatt.” Őrbottyán Nagyközség Önkormányzat Jegyzője 579-16/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. szám) KTVF: 810-13/2012. számú levelében kereste meg szakhatóságomat, mint a 71. számú Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésének megvalósításával összefüggő környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete 4. pontja szerint kijelölt, a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően illetékes I. fokú szakhatóságot az eljárás során felmerült, hatáskörömbe tartozó szakkérdés jogszabályi követelményei érvényre juttatása érdekében. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésében mellékelte az előírt dokumentumokat. Ezen dokumentációt átvizsgálva megállapítottam, hogy a beruházás nyomvonala nem érint helyi jelentőségű védett természeti területet és olyan környezetveszélyeztetés nem fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat és hatáskörömbe utalna, ezért a rendelkező résznek megfelelő szakhatósági állásfoglalást tettem.”

16

Dunakeszi Város Önkormányzat Jegyzője K-XII-247/2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) benyújtotta a Felügyelőséghez a 71. számú Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárására vonatkozó kérelmét. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 810-18/2012. ügyiratszámú megkereséséhez csatolta a VITECO-FŐMTERV Konzorcium 108/2009. tervszámú engedélyezési terv környezetvédelmi szakágú részeit. A dokumentációk alapján a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az alábbiakat állapítottam meg: Eljárásom során hatáskörömbe tartozóan vizsgáltam az alábbi önkormányzati rendeletekbe foglalt, helyi környezet-, illetve természetvédelemmel kapcsolatos előírások teljesülését: − Dunakeszi Város Képviselő-testületének 3/2012. (I. 31.) számú rendelete Dunakeszi Város építészeti örökségének helyi védelméről − Dunakeszi Város Képviselő-testületének 40/2009. (VII. 01.) rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról − Dunakeszi Város Képviselő-testületének 19/2009. (III. 10.) rendelete a helyi zajvédelem szabályozásáról − Dunakeszi Város Képviselő-testületének többször módosított 16/2006. (VII. 03.) rendelete Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról Megállapítottam, hogy amennyiben a tervezett tevékenység a becsatolt dokumentációkban rögzített módon valósul meg, úgy azokban a környezeti elemekben vagy rendszerekben, amelyek védelme jogszabály alapján hatáskörömbe tartozik, jelentős állapotváltozás nem következik be, illetve nem valószínűsíthető olyan környezetveszélyeztetés, amely elleni védelmet jogszabály az önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalja. Mindezek alapján a rendelkező részben rögzítettek szerint döntöttem. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. 33. § (8) bekezdés, továbbá a 44., 45., 45/A. és 72. §-ai; a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv. 4., 12., 68. §-ai és 69. § (2) bekezdése; a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet; a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv., illetve a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről szóló 241/2001. (XII. 20.) kormányrendelet; valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. 4. § rendelkezései alapján hoztam.” Vác Város Önkormányzat Jegyzője 15/31-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A tervezett tevékenység nem érint helyi jelentőségű védett természeti értéket. Az ingatlan nem tartozik sem országos, sem helyi védelem alá. Szakhatósági állásfoglalásom a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú mellékletében foglaltak, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (KET) 21. § (1) bekezdés b) pontján alapul.” Erdőkertes Község Önkormányzat Jegyzője 6258/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Döntésemet a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 4. pontja szerint hoztam.

17

Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően. Ezen esetekben az elsőfok az érintett önkormányzat jegyzője. A tervezett tevékenység megvalósításából Erdőkertes Község közigazgatási területén nem származik jelentős környezeti hatás. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. § (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. § (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Az eljárási cselekmény kapcsán költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem.” Veresegyház Város Önkormányzat állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:

Jegyzője

1479-5/2012.

számú

szakhatósági

„Veresegyház Város Önkormányzatának Jegyzője, mint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 4. pontja szerint a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően illetékes hatóság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 71. számú Budapest – Veresegyház – Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésének megismételt előzetes vizsgálati eljárása ügyében szakhatósági hozzájárulást megadom. Tájékoztatom a tisztelt hatóságot, hogy a Veresegyház, Ivacsi vasútmegállótól kb. 80-100 mre található az „Orchideás rét, mely helyi védelem alatt áll, de a munkálatok ezt a területet nem érintik.” Csörög Község Önkormányzat Jegyzője 624-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A szakhatósági állásfoglalást a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 4. pontja alapján biztosított hatáskörömben eljárva adtam ki.” Csomád Község Önkormányzat Jegyzője 267-10/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint eljáró hatásóság a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) kérelmére indult 71. számú Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésének megismételt előzetes, környezeti hatásvizsgálati eljárásban, mint helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedő szakhatósághoz szakhatósági megkereséssel fordult. A szakhatósági eljárás során az alábbiakat állapítottam meg: A beruházás célja a 71. számú Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonal korszerűsítése, a pályakapacitás bővítése, ezáltal a menetidő kismértékű csökkentése, továbbá a jelenleg hiányzó, korszerű, a mai igényeknek megfelelő személyszállítási infrastruktúra kialakítása, az utasforgalmi létesítmények akadálymentes megközelítését szolgáló létesítmények megépítése. A Csomádi Vasútállomás és a vasúti átjáró Fót Város közigazgatási területen helyezkedik el. A jelzett területen a csomádi Önkormányzat nem üzemeltett közműhálózatot. A fentiek alapján az engedély kiadásához kikötés nélkül hozzájárultam. A szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi XCL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a alapján, valamint a 347/2006.(XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 4. pontja alapján tettem. Hatáskörömet és illetékességemet 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 4. pontja állapítja meg.”

18

A Felügyelőség KTVF: 810-2/2012. és KTVF: 810-6/2012. számú végzéseivel tényállás tisztázás keretében további adatok szolgáltatására szólította fel Kérelmezőt, mivel a benyújtott dokumentáció vizsgálatát követően megállapításra került, hogy nem tartalmazza a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a benyújtott dokumentációt elkészítő szakértők minden részszakterületekre vonatkozó szakértői jogosultságának a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szerinti igazolását, valamint tisztázandó volt az eljárásba szakhatóságként részt vevő összes település és az, hogy az előzetes vizsgálati eljárás kiterjed-e a P+R parkolók és a B+R kerékpártárolók létesítésére. Továbbá a megismételt eljárásba bevonandó szakhatóságok nagy száma és a rendelkezésre álló irattári példány nem volt elegendő az eljárás lefolytatásához, ezért a Felügyelőség további dokumentációk benyújtását írta elő. Kérelmező a felszólításnak eleget tett. Tekintettel a kiegészítő adatok, valamint dokumentumok szakmai értékelésének összetettségére az ügyintézésre nyitva álló határidőt a Felügyelőség KTVF: 810-3/2012. számon meghosszabbította. * Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények megvalósítására a telepítési hely szomszédságában: Felszíni és felszín alatti vízvédelmi, valamint vízbázisvédelmi szempontból: A vasútvonal által érintett ingatlanok a Fővárosi Vízművek Zrt. (1134 Budapest, Váci út 23-27., Cg. 01-10-042451) üzemeltetésében álló Balpart I.-II. ivóvízbázis hidrogeológiai védőövezetének „B” zónáján helyezkednek el. A Balpart I.-II. Vízmű vízbázis védőidom és védőterület előzetes lehatárolására irányuló eljárás a Felügyelőségen KTVF: 846/2012. számon folyamatban van. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14. § (2) bekezdése alapján az ivóvízellátást szolgáló, vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védőidomainak, védőterületének kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani. A kijelöléssel és fenntartással kapcsolatos jogszabályi követelményeket a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet határozza meg. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését, ezért a tevékenység megvalósítása, végzése és felhagyása során a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét minden esetben biztosítani kell. Tárgyi területen a KTVF: 9573-3/2007. számú határozat előírásai szerint műszaki beavatkozás van folyamatban. A vasúti pálya korszerűsítésével kapcsolatos munkálatokat úgy kell végezni, hogy azok a folyamatban lévő kármentesítést ne akadályozzák.

19

A pályára hulló csapadék döntő része a zúzottkő ágyazaton és a homokos kavics védőrétegen keresztül az alépítményi koronáig, majd innen tovább a pálya mentén található árokba, vagy mélyebb területekre jut. Az állomások és megállóhelyek környezetében a pályatestre hulló csapadék elvezetését szikkasztó árokkal, szikkasztó mezővel és drainblokkokkal tervezik megoldani. Tekintettel arra, hogy a pályatestről elfolyó csapadék szennyeződést tartalmazhat és a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében szennyező anyag földtani közegbe történő közvetlen bevezetése engedélyköteles tevékenység, ezért a szikkasztásra vonatkozóan a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § (5) bekezdése szerinti elővizsgálatot kell végezni, a rendelkező részben foglaltak szerint. A 71. számú, Budapest – Veresegyház – Vác vasútvonal több ponton keresztez felszíni vízfolyást és a tervezett munkálatok a csapadékvíz elvezető hálózat bővítésére, illetve létesítésére is kiterjednek, melyek kivitelezése kizárólag jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg. A tervezés során figyelembe kell venni a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet IX. „Vizek és vízilétesítmények keresztezése és megközelítése más nyomvonalas jellegű építményekkel” című fejezetében, valamint az 1. melléklet 2. pontjában foglalt előírásokat. A rendelkező részben foglalt előírások betartása mellett a vasút építése és az üzemeltetésének ideje alatt normál üzemi körülmények között felszíni, felszín alatti víz és talaj vonatkozásában nem várható jelentős környezeti hatás. A Felügyelőség felszíni és felszín alatti vízvédelmi, valamint vízbázisvédelmi szempontú előírásait a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján adta meg. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a létesítés során a munkálatokkal, illetve szállítással járó kiporzás, valamint a munkagépek és szállítójárművek által kibocsátott légszennyező anyagok – az időjárási viszonyoktól, valamint a talaj minőségétől függően – lokálisan jelentkező, időszakos levegőterhelést okozhatnak. Ennek hatása a környezeti levegőre nézve várhatóan elviselhető mértékű lesz. A vonalszakasz átépítésekor az üzemi épületek nagy része elbontásra kerül, új többnyire nyitott oldalú (fűtés nélküli) üzemi épületek létesülnek, ezért számottevő légszennyező anyag kibocsátása nem várható. A vizsgált szakaszon jelenleg és a jövőben is (15 éves időtávlatban) villamos vontatás várható (kivéve egy iparvágány teherforgalma Rákospalota-Kertvárosnál a Bútorgyári kiágazás, melyen Diesel-vontatás valósul meg, forgalma max. 1 vonatpár/nap). A dokumentációban a kialakult immissziós értékek meghatározásakor a legkedvezőtlenebb állapotot vették figyelembe (pl. felsővezeték szakadás), ugyanis ekkor a teljes menetrendszerű forgalmat diesel vontatással kellene megoldani, a gyakorlatilag szennyezőanyag kibocsátásmentes villamos vontatás helyett. A dokumentáció által meghatározott, a tervezési területre vonatkozó közvetlen hatásterület alap légszennyezettsége – a vizsgált komponensek tekintetében – a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. mellékletében szereplő egészségügyi határértékeket nem éri el. A vizsgálatok szerint a tervezett fejlesztés sem rövid-, sem hosszú távon nem okoz határérték túllépést a közeli lakóépületeknél.

20

A dokumentációban elvégzett számítások során megállapítható, hogy a közvetlen hatásterület határa nem éri el a lakóterületeket. A tervezett létesítménynek várhatóan nem lesz jelentős hatása a környezeti levegő minőségére, így részletes hatásvizsgálati eljárás lefolytatása levegőtisztaság-védelmi szempontból nem indokolt. A Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi szempontú előírásait a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján adta meg. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben előírt követelmények figyelembevételével a vasúti létesítmények tervezett korszerűsítésének, az építésnek és a megvalósulást követő üzemeltetésnek, figyelemmel a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben, valamint a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben foglalt előírásokra, környezeti zaj- és rezgésvédelmi szempontból nincs akadálya. A kérelem mellékleteként benyújtott, Megbízott által készített előzetes vizsgálati dokumentáció adattartalmát tekintve, a várható környezeti hatásbecsléséhez szükséges információkat tartalmazza. Megállapítható, hogy a vasúti létesítmények környezetében olyan területek és épületek találhatók, melyek zaj- és rezgés elleni védelméről gondoskodni kell. A kíméletes környezethasználat megvalósítása érdekében a Felügyelőség a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében foglalt hatósági jogkörben eljárva az építési engedélyezési tervek készítésének zaj- és rezgésvédelmi követelményeit, Kérelmező kötelezettségeit, ezzel együtt a későbbi környezethasználatra vonatkozó adatszolgáltatást a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet és a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján írta elő. Hulladékgazdálkodási szempontból: A dokumentációban foglaltak szerint a tervezett rekonstrukció során keletkező hulladékok kezelését a vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások figyelembevételével tervezik. Az építkezés alatt keletkező hulladékok mennyisége megfelelő építési technológia betartásával csökkenthető, a keletkező hulladékok kezeléséről gondoskodnak. Az üzemelés alatt a forgalom emelkedésével várhatóan növekvő hulladék mennyiség kezelése az üzemeltető feladata. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a tervezett tevékenységből eredően hulladékgazdálkodási szempontból nem származhatnak jelentős környezeti hatások. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási szempontú előírásait a Hgt., a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet alapján adta meg. Táj- és természetvédelmi szempontból: A 71. számú, Budapest – Veresegyház – Vác vasútvonal közvetlenül a Fóti-Somlyó természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 50/2007. (X. 18.) KvVM rendelet alapján meghatározott Fóti-Somlyó természetvédelmi terület, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján ex lege védett Ivacsi-láprét (a 169+00 – 172+00 vasúti szelvények között), és Reveteki-láprét (a 206+00 – 207+50 és 209+00 – 215+50 vasúti szelvények között) országos jelentőségű védett természeti területek közelében található.

21

Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak alapján a munkálatok a Fóti-Somlyó természetvédelmi területet közvetlenül nem érintik. A vasutat és a védett természeti területet egymástól a 2102 számú (Fót-Veresegyház) közút és változó szélességben mezőgazdasági területek választják el egymástól. A Reveteki-láprét területét a munkálatok nem érintik. A tervezett nyomvonal-korrekció eredményeként a vasúti pályatest a védett területtől távolabb kerül, amely természetvédelmi szempontból a jelenleginél kedvezőbb. Az Ivacsi-láprétet a vasútvonal fejlesztése érinteni fogja, azonban a munkálatok a jelenlegi vasúti pályatest mellett elhelyezkedő, degradált, természetvédelmi szempontból kevéssé értékes részekre korlátozódnak. Az Ivacsi-láprét fent említett, jelenlegi pályatesthez közeli szakaszán védett növényfajok előfordulása nem ismert. Továbbá a tervezett beruházás az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet] és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a Gödöllői dombság peremhegyei (HUDI20040) és a Veresegyházi-medence (HUDI20055) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeket (a továbbiakban: Natura 2000 területek) érinti. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. számú és 4. A) számú mellékletei alapján: A Gödöllői-dombság peremhegyei (HUDI20040) Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló élőhelytípusok (a továbbiakban: jelölő élőhelyek), továbbá a terület kijelölésének alapjául szolgáló állat- és növényfajok (a továbbiakban: jelölő fajok): • Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6240 Szubpannon sztyeppék, 6260 Pannon homoki gyepek, 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel. • Közösségi jelentőségű növényfajok: homoki kikerics (Colchicum arenarium), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria). • Közösségi jelentőségű állatfajok: magyar futrinka (Carabus hungaricus), skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus). • Kiemelt közösségi jelentőségű állatfajok: csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria). A Veresegyházi-medence (HUDI20055) Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló élőhelytípusok (a továbbiakban: jelölő élőhelyek), továbbá a terület kijelölésének alapjául szolgáló állat- és növényfajok (a továbbiakban: jelölő fajok): • Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae). • Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6260 Pannon homoki gyepek, 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae). • Közösségi jelentőségű növényfajok: homoki kikerics (Colchicum arenarium), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria). • Közösségi jelentőségű állatfajok: vidra (Lutra lutra), mocsári teknős (Emys orbicularis), vöröshasú unka (Bombina bombina), lápi póc (Umbra krameri), vérfűhangyaboglárka (Maculinea teleius).

22

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése szerint olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése alapján amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése alapján a terv kidolgozója, illetve a beruházó a 14. számú mellékletnek megfelelően hatásbecslési dokumentációt készít, amely alapján a hatásbecslést a Felügyelőség végzi. A fentiek alapján a Felügyelőség tárgyi beruházás előzetes vizsgálati eljárásában a Gödöllői-dombság peremhegyei (HUDI20040) és a Veresegyházi-medence (HUDI20055) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek érintettsége miatt Natura 2000 hatásbecslés elkészítését és Felügyelőségre történő benyújtását írta elő. A benyújtott Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció és az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a 137+60 – 146+50 vasúti szelvények között a második, távlati vágánytengely nem a jelenlegi vágánytól jobbra (déli irányban) hanem a jelenlegi tengely helyén fog elhelyezkedni, az első vágánynak pedig a jelenlegi tengelytől balra (északi irányban) épül új földmű. Ezzel a jelenlegi pályatesttől déli irányban elhelyezkedő Veresegyházi-medence (HUDI20055) Natura 2000 területen az új nyomvonal megépítése és üzemeltetése területi igénybevételt nem okoz. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (7) bekezdése szerint a terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá - a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel - nem ellentétes a jelölés céljaival. A Gödöllői-dombság peremhegyei (HUDI20040) Natura 2000 területet a vasúti pályatest felújítási munkálatai nem érintik, azonban a Fót, 048 hrsz.-ú burkolt közút vasúti pályát keresztező szakaszának felújítása érinti a Natura 2000 területet. A hatásbecslési dokumentáció alapján az érintett területen és annak közelében a Gödöllői-dombság peremhegyei Natura 2000 területhez tartozó jelölő fajok és élőhelytípusok nem találhatók. A Veresegyházi-medence (HUDI20055) Natura 2000 területet a Csomád-Ivacs megállóhelyek között elhelyezkedő Mogyoród, 0367/17 hrsz.-ú út (a 141+00 szelvény és annak közvetlen környezete) felújítása érinti. A munkálatok Natura 2000 területet érintő része a vasúti pályatest mentén lévő néhány méter széles füves terület, illetve attól délre szántó. A hatásbecslési dokumentációban foglaltak alapján az érintett területen és annak közelében a Veresegyházi-medence Natura 2000 területhez tartozó jelölő fajok és élőhelytípusok nem találhatók.

23

A beavatkozással érintett területek jellegét és jelenlegi természeti állapotát figyelembe véve, a benyújtott előzetes vizsgálati és Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció alapján a Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett beavatkozások országos jelentőségű védett természeti terület állapotát és jellegét nem változtatják meg a természetvédelmi célokkal ellentétesen, a Gödöllői-dombság peremhegyei, valamint a Veresegyházi-medence Natura 2000 területek jelölő fajainak és élőhelyeinek természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással nem járnak, a jelölés céljaival nem ellentétesek, fészkelő védett madárfajok egyedeinek akaratlan elpusztítása, fészkelőhelyeik károsítása elkerülhető. A Tvt. 38. § (1) bekezdés e) pontja és a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja alapján országos jelentőségű védett- és Natura 2000 területeken egyaránt a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges fák, facsoportok kivágásához, amennyiben azok nem tartoznak az Evt. hatálya alá. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat önmagában nem jogosít fel az e területeken történő fakitermeléshez. Az Evt. hatálya alá tartozó (Evt. 4. § (1) és (2) bekezdés) fák, facsoportok kivágásának ügyében az illetékes erdészeti igazgatóság rendelkezik hatáskörrel. A Felügyelőség természetvédelmi szempontú előírásait a Tvt. 7. §-a, 16. § (5) bekezdése, 31. §-a és 42-43. §-ai, valamint a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján adta meg.

* A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdésének a) pontja és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében – a Ket. 71. § (1) bekezdésére és 72. § (1) bekezdésére figyelemmel – a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A dokumentációban nem került – megjelölve, elkülönítve – ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 3. b) pontja szerint minősített adat vagy Kérelmező szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóságok állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi.

24

A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján, mint hirdetményt megküldi az eljárásban részt vett Vác Város, Váchartyán Község, Vácrátót Község, Csörög Község, Őrbottyán Nagyközség, Csomád Község, Veresegyház Város, Fót Város, Dunakeszi Város, Mogyoród Nagyközség, Erdőkertes Község, Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat Jegyzőinek, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyzők a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. melléklet I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra (számla száma: KI-2908/2010., KTVF: 39862-20/2010. számon iktatva). A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel a jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Felhívom Kérelmezőt arra, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkkal kapcsolatban a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy arra igényt tart-e. Tájékoztatom továbbá, hogy a Felügyelőség a tervdokumentációk tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. június 26.

Dolla Eszter s. k. igazgató

25