KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.:

KTVF: 2831-2/2012.

Tárgy: A Körte Környezettechnika Zrt. Budapest IX., Illatos út 19-23. szám alatti telephelyén folytatott tevékenységére egységes környezethasználati engedélyezési eljárása

Előadó:

Czinege Anett Laczkóné Szabó Bernadett Hőnigh Katalin Halász Péter Fodor Tamás Szigeti Zoltán dr. Hoblyák Júlia

HATÁROZAT A Körte Környezettechnika Zrt. (2330 Dunaharaszti, Jedlik Ányos út 9-11., Cg.13-10-040705, a továbbiakban: Kérelmező) Budapest IX., Illatos út 19-23. szám alatti telephelyén folytatott tevékenységének egységes környezethasználati engedélye iránti kérelmét elutasítom, v a l a m i n t a telephelyén végzett tevékenységét megtiltom. Megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 2 100 000 Ft, melyet a Kérelmező megfizetett. Felhívom a figyelmet, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 26. § (3) bekezdése szerint a felügyelőség határozatában a tevékenység engedély nélküli folytatásának időtartamára a Környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezerszázezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) hét példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 1 050 000 Ft, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

INDOKOLÁS A Felügyelőség KTVF: 28726-3/2010. számú határozatában megállapította, hogy a Kérelmező vegyipari tevékenysége - veszélyes és nem veszélyes hulladék hasznosítása - a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 4./4.2./f. pontjának (egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok ipari méretű gyártása) hatálya alá tartozik, ezért Kérelmezőt KTVF: 10748-1/2011. számon módosított KTVF: 48100-2/2010. számú határozatában teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezte. A Kérelmező K0099/11-I számú levelében 2011. április 18. napján az ELGOSCAR-2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft. (1134 Budapest, Klapka u 1-3. Cg. 01-09685788) által készített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet terjesztett elő a Felügyelőségen a Budapest IX., Illatos út 19-23. szám alatt végzett tevékenységére vonatkozóan. A kérelem alapján a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti környezethasználati engedélyezési eljárás 2011. április 19. napján megindult.

egységes

A Felügyelőség a KTVF: 27444-1/2011. számú végzésben megállapította, hogy a Kérelmező a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. mellékletének III./6. pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat nem fizette meg, ezért felszólította annak megfizetésére. A Kérelmező a felszólításnak eleget tett, melyet K0117/11-I iktatószámú levelében igazolt. A Felügyelőség KTVF: 27444-2/2011. számú végzésében hiánypótlásra szólította fel a Kérelmezőt. A végzésben foglaltakkal kapcsolatban a Felügyelőség munkatársai és a Kérelmező 2011. május 30. napján egyeztető tárgyalást tartottak. A tárgyalásról jegyzőkönyv készült. A KTVF: 27444-2/2011. számú végzésben előírt benyújtási határidőt a Felügyelőség a Kérelmező kérelmére, KTVF: 27444-5/2011. számú végzésében módosította. A Kérelmező 2011. június 14. napján kelt, a Felügyelőségen 2011. június 15. napján érkeztetett levele mellékleteként kiegészítő dokumentációkat nyújtott be. A Felügyelőség KTVF: 27444-6/2011. számú végzésében megállapította, hogy a benyújtott kiegészítésben a KTVF: 27444-2/2011. számú végzésben előírtak nem teljes körűen teljesültek, ezért annak teljesítésére ismételten felszólította a Kérelmezőt. A Kérelmező új teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával (a továbbiakban: Felülvizsgálati dokumentáció) a felszólításnak 2011. július 7. napján eleget tett. A Felülvizsgálati dokumentációt az ELGOSCAR-2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft. készítette. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti Budapest IX. kerület 2

Ferencváros Önkormányzat Jegyzőjének, valamint a kibocsátással feltételezetten érintett Budapest Főváros XIX. kerület Kispest, Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatok Jegyzőinek. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 86592/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában az egységes környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Indokolásában kifejtette, hogy a benyújtott dokumentáció alapján a Kérelmező az emberi egészségre gyakorolt hatások kockázatának csökkentése érdekében megfelelő intézkedéseket tervez, illetve valósított meg. Szakhatósági állásfoglalását az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete szerinti hatásköre és az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálatról és a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékessége alapján adta. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzője Vü/1449/2011/XXI számon az egységes környezethasználati engedély kiadásához az alábbi kikötéssel járult hozzá: − A telephely üzemeltetése folyamán az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemben és annak mellékleteiben foglaltak mellett be kell tartani a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdésében leírtakat. A köztisztaságra vonatkozó előírást a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet alapján adta, mely szerint, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni: a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Jegyzője XXVI-36143-2/2011. számon a szakhatósági eljárásának ügyintézési határidejét 15 nappal meghosszabbította, majd XXVI-36143-3/2011. számon az egységes környezethasználati engedély kiadásához az alábbi kikötéssel járult hozzá: − „a légszennyező pontforrás általi bűzterhelés vizsgálatát szükséges elvégezni és a mérési eredményektől függően – amennyiben az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését – a szaghatást csökkentő berendezést kell alkalmazni.” 3

Indokolásában kifejtette, hogy az egységes környezethasználati engedély kérelem nem tér ki a légszennyező pontforrás által a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének vizsgálatára. Ezt azért tartja szükségesnek, mert a kérelmező telephelye a Budapesti Vegyiművek Zrt. „f. a.” (1055 Budapest, Szent István krt. 1., I. em.; Cg. 01-10-042218, a továbbiakban: Budapesti Vegyiművek Zrt. „f. a.”) volt területén helyezkedik el, melyre az elmúlt évek során több lakossági bűzterheléssel kapcsolatos panasz érkezett, és a bűz forrása még nem egyértelműen tisztázott. Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Jegyzője VF-30530/2011. számon az egységes környezethasználati engedély kiadásához kikötés nélkül hozzájárult. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzője VIII-17338-5/2011. számon az egységes környezethasználati engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel járult hozzá: − „a tartályok és tárolóedények korszerűsítésének folytatása, − a csatornarendszer felülvizsgálata és rekonstrukciója, − gázmosó rendszer korszerűsítésének folytatása, − a nem használt tartályok, anyagvezetékek, technológiák leszerelése, megszüntetése a jogerős engedély dátumától számított 5 éven belül.” Indokolásában kifejtette, hogy a benyújtott dokumentáció 8.2. fejezetében javasolt intézkedések megvalósítása a telephely biztonságos működésének elengedhetetlen feltétele, ezért kikötésként előírta azokat. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzője Kp/34172/11 számon, Budapest Főváros XIX kerület Kispest Önkormányzat Jegyzője XXV/34958/2011. számon, Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Jegyzője VF-30530/2011. számon, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzője VIII-17338-4/2011. számon tájékoztatták a Felügyelőséget a hirdetmény közzétételének helyéről és idejéről. A Felügyelőség KTVF: 27444-35/2011. számú végzésében további dokumentumok benyújtására szólította fel a Kérelmezőt. A Kérelmező a kért dokumentumokat 2011. november 14. napján benyújtotta. A Felügyelőség a KTVF: 27444-39/2011. számú végzésében az ügyintézési határidő 30 nappal történő meghosszabbításáról döntött. A Felügyelőség a rendelkezésre álló adatok alapján a következőket rögzíti: A Kérelmező a 2011. június 20. napján érkeztetett levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a tárgyi telephelyén 2011. június 17. napján 9:25-kor rendkívüli esemény (havária) történt. A haváriát az alábbiak szerint foglalta össze: „Az egyik késztermék tároló tartály vélhetően műszaki hiba következtében a tartály oldala kiszakadt és felborult, a benne tárolt vas(III)-klorid oldat teljes-mennyisége kiömlött. A vas(III)-klorid oldatot egyébként szennyvízkezelő szerként alkalmazzák. A kiömlés pillanatszerűen zajlott le, a vegyszer kicsapott a kármentőből, elárasztva az üzemünket és a környező területeket. Személyi sérülés szerencsére nem történt. Azonnal értesítettük az eseményről az FCSM Dél-Pesti szennyvíztelepének vezetőjét, Barabás Győzőt (ide folyik az elfolyó szennyvíz a BVM telephelyről), illetve a katasztrófavédelmet (Monok Lászlót). A kárelhárítást azonnal elkezdtük: Az esemény bekövetkeztét követően azonnal megkezdtük a kiömlött vas(III)-klorid mészhidrátos semlegesítését. A KÖRTE Zrt. egyik ágazata közel 20 éve végez kárelhárítási munkákat, és az ezek során szerzett szakmai tapasztalatait maximálisan kihasználta a kárelhárítási munkák során. 12-kor elindult az elfolyó víz folyamatos mintázása (pHmérés), illetve mészhidrát adagolás mellett nátrium-hidroxid oldattal állítottuk be az 4

elfolyó víz pH-értékét, amit próbáltunk 6,5-9 között tartani. Az első pH-mérések 1,7 körüli értékeket mutattak. A nátrium-hidroxid adagolást követően 13.30-ra az elfolyó víz pHértéke 6,5-9 között mozgott. Felkészülve az esetleges hosszantartó lúgadagolásra elegendő mennyiség állt rendelkezésre a helyszínen, de a folyamatos pH-mérések eredményei alapján 2011. 06. 19-én leállítottuk a lúgadagolást. 12 óra után a helyszínre érkeztek a katasztrófavédelem munkatársai, Gonda Péter főhadnagy és Kamarásné Csetneki Ildikó vegyész. Amikor a helyszínre érkeztek a katasztrófavédelem munkatársai további intézkedésre nem volt szükség, megállapították, hogy további külső szerv általi beavatkozásra nincs szükség, megfigyelőként vettek részt a kárelhárítás során. A 150 m3-es vas(III)-klorid tároló tartály (ÜPE-41) kiszakadása és a benne lévő vas(III)klorid oldat kiömlése minden előjel nélkül pillanatszerűen következett be. A szerencsének köszönhető, hogy a közelében nem tartózkodott senki, így személyi sérülés nem történt. A tartály kiszakadása során bekövetkezett anyagi kár jelentős. A károk felmérése még folyamatban van. A kárelhárítást gyorsan és szakszerűen elvégeztük, értesítettük az illetékes szerveket, felvettük a kapcsolatot a tartály kivitelezőjével, és a biztosítóval, valamint intézkedéseket tettünk a további károk megelőzése és a szennyeződés teljes megszűntetése érdekében. A kiömlött szennyeződés kármentesítése és eltakarítása csaknem teljes egészében megtörtént. Maradandó szennyeződés nem történt.” A Kérelmező a kárelhárítási munkák befejezését követően, a K0166/11-I. iktató számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget az elvégzett intézkedéseiről, és az ezekről szóló dokumentumokat mellékelte. A dokumentumok a fentieken túl az alábbiakat tartalmazzák: „A kármentő átvizsgálását követően kiderült, hogy akadnak rajta repedések. A kármentő két oldala kihasasodott. Bár jelentős szivárgást nem tapasztaltunk, a kármentő kiürítését megkezdtük 3 tartályautóval. A kármentő ürítésekor megkocogtattuk a kármentőben álló másik tartályt. Ebből a tartályból is elfolyt a vas(III)-klorid vélhetően a csőrendszer sérülése miatt, ami az eldőlt tartály dőlésekor következett be. A nap végére nem maradt jelentős vas(III)-klorid szennyezés az üzem és a környező területen. Az elfolyó víz pH-értéke a semleges tartományban maradt, a kármentőben maradt vas(III)-klorid jelentős részét elszállítottuk. 2011. június 18-án a Körte Zrt. munkavégzést rendelt el a kiömlött vas(III)-klorid teljes eltakarítása érdekében. A munkálatok során folyamatosan mértük az elfolyó víz pH-értékét, a mért értékek megfeleltek a csatornára bocsáthatóság feltételeinek. A területen, ahol szükséges volt, további mészhidrátos semlegesítést végeztünk, illetve feltakarítottuk a keletkezett vas(III)-hidroxid iszapot, és a területet ismételten lemostuk. A kármentőt teljesen kiürítettük, és az acélszerkezetek állagmegóvása érdekében a vas(III)-kloriddal érintkezett részek bő vízzel lemosásra kerültek. Miután a közvetlen kárveszély megszűnt, vasárnapi munkavégzést nem rendeltünk el. Hétfőn (2011.06.20-án) megkezdtük a területen maradt meszes maradványok feltakarítását (homokszórás). Az elkövetkező napokban a kiömlés miatti szennyezések teljes körű eltávolítása megtörténik és megkezdjük a helyreállításhoz szükséges intézkedések felmérését.” A Felügyelőség munkatársai az eljárás során 2011. augusztus 3. napján előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzést tartottak, ahol az alábbiakat állapították meg: − A telephelyre érkezéskor a portaszolgálat tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy nyári leállás miatt a telep nem működik, nyilatkozattételre jogosult a telepen nem tartózkodik. − Az ellenőrzött telephely a Budapesti Vegyiművek Zrt. „f.a.” telephelyén belül helyezkedik el. A Budapesti Vegyiművek Zrt. „f.a.” képviselője a Felügyelőség munkatársait a területre beengedte, így a Kérelmező üzemegysége kívülről megtekinthető volt, az ellenőrzést a Felügyelőség megtartotta.

5

− Az üzemcsarnok közvetlen környezetében érzékszervvel tapasztalható, zavaró szaghatás nem volt sem csarnok mellett elhelyezett tárolótartályok környékén, sem a havária eseménnyel érintett területen. − A helyszínen a Felügyelőség munkatársai megtekintették a sérült tartályokat. Megállapítható volt, hogy a helyreállítás még nem történt meg. A havária esemény nyomai egyértelműen észlelhetőek voltak a tartályok 30-40 m-es környezetében. Vizuálisan észlelhető volt, hogy az elfolyt oldat a tartályok környezetében lévő csatornaszemeken és csapadékvíz víznyelőkön keresztül folyt a csatornába. A talaj vélhetően szintén nagy mennyiségű anyagot szívott fel, melynek nyomán a növényzet az anyaggal történő érintkezések helyén kipusztult. A tartályok méretét szemrevételezve megállapítható volt, hogy a kármentő műszakilag alulméretezett a tartályok kapacitásához viszonyítva. − Megállapításra került továbbá az is, hogy a betonozott terület a vasúti sínek felé lejt. A kármentőkőn kívül egy enyhe emelkedésű bordás, víznyelős betonküszöb lát el műszaki védelmi funkciót a kisebb tartály meghibásodása esetén. Megállapítható, hogy a kisebb tartály kármentője, és a betonküszöb együttesen sem képes kielégítő műszaki védelmet biztosítani havária esemény bekövetkeztekor. − A telephelyen az épület körül több helyen IBC-tartályok kerültek elhelyezésre. Az IBC tartályok többsége nem volt feliratozva, így nem lehetett eldönteni, hogy mit tárolnak benne. − Nem csak a hulladéktárolásnak kialakított betonozott térszínen tároltak IBC-ket, hanem az épület körül több, műszaki védelemmel nem rendelkező helyen is. Ezek az IBC tartályok is felirat nélküliek voltak. A Felügyelőség munkatársai 2011. szeptember 29. napján előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzést tartottak a telephelyen: − Az ellenőrzés idején a telephelyen 2 fő dolgozott, nyilatkozattételre jogosult nem volt jelen. − A telephelyen az épület körül több helyen IBC-tartályok kerültek elhelyezésre. Az IBC tartályok többségének feliratozása nem volt megfelelő, így nem lehetett eldönteni, hogy mit tárolnak benne. − Nem csak a hulladéktárolásnak kialakított betonozott térszínen tároltak IBC-ket, hanem az épület körül több (a 2011. augusztus 3-án tapasztaltakhoz képest további térszíneken), műszaki védelemmel nem rendelkező helyen is. Ezek az IBC tartályok is felirat nélküliek voltak. A helyszíni tájékoztatás szerint azért használnak IBC-ket, mert a megrongálódott tartályt így váltják ki. − Az épület bejáratánál, a betonon nagy mennyiségű fémhulladékot halmoztak fel. A 2011. augusztus 3. napján és a 2011. szeptember 29. napján tartott ellenőrzéseken tapasztaltakkal kapcsolatban a Kérelmező K0282/11-I számon az alábbi észrevételeket tette: − „A bejelentett havária eseményből adódó károk helyreállítása folyamatban van, azonban a biztosító kárszakértői jelentésének lezárultáig a károk és a káresemény bekövetkeztét kiváltó okok rekonstruálásának érdekében bizonyos helyreállítási tevékenységeket még nem tudtunk elvégezni. Amennyiben a biztosító az eljárást lezárja, a helyreállítási munkákat folytatjuk. − Cégünket a havária eseményből adódóan jelentős kár érte. − A késztermékek tárolására szolgáló 150 m3-es tartályokat és a kármentőt a MKEH létesítési engedélye alapján, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően létesítettük. A kármentő és a benne lévő tartályok használatba vételére a MKEH engedélyt adott. A kármentő mérete megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ellenkező esetben ugyanis a MKEH – mint illetékes szakhatóság – nem adott volna engedélyt a tartályok létesítésére és használatba vételére.

6

− A kisebb tartály – feltételezve, hogy a Tisztelt Felügyelőség a töltőhelynél lévő 1 m3-es IBC tartályra gondol – arra szolgál, hogy töltéskor a töltőcsőben maradó készterméket felfogja. A tartályt rendszeresen ürítjük. Ez a tartály egy 1 m3 térfogatú kármentővel van ellátva, amely a tartályban tárolható anyag 100 %-ának felel meg, így folyás esetén alkalmas a tartályban tárolt anyag teljes mennyiségének felfogására. − A telephelyen tárolt IBC tartályok hiányzó címkéit pótoltuk. Az IBC tartályok tárolásra történő használatának mértékét folyamatosan csökkentjük. − Tartálypark teljes felújítása a közeljövőben meg fog valósulni, amely magába foglalja a kármentők, és a tartályok teljes felújítását, ahol szükséges cseréjét, a még biztonságosabb működés érdekében. Késztermék tároló tartályok kármenőjének felújítása, új tartályok engedélyeztetése folyamatban van. − Az épület bejáratánál a betonon tárolható fémhulladék a kiszállítási napon 25-30 tonna mennyiséget tesz ki. A fémhulladék technológiánk egyik alapanyaga. A fémhulladék kiszállítási egysége 25 tonna, amely megfelel egy havi felhasználásunknak, vagyis a rendeltetésszerű működéssel együtt járó mennyiséget nem haladja meg a tárolt fémhulladék.” A Felügyelőség munkatársai 2012. január 11. napján előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzést tartottak a telephely, mely során az alábbiak kerültek rögzítése: − Az ellenőrzés időpontjában tevékenység végzése nem történt. − Az ellenőrzés megkezdésekor nyilatkozattételre jogosult nem volt jelen, a képviselő az ellenőrzés végére érkezett meg. − Az épület mögött betonozott térszínen több IBC tartály volt, melyekben a feliratok alapján vas(III)klorid késztermék és savas páclé volt. − Az ellenőrzéskor az egyik savas páclevet (regapác 01) tartalmazó IBC tartály csapja nem volt elzárva, abból az anyag folyt. A tájékoztatás szerint a regapácot nem hulladékként, hanem anyagként vásárolják. A telephelyen dolgozókat a Felügyelőség munkatársai felszólították a csap azonnal elzárására és a kifolyt anyag feltakarítására. A csapot elzárták, a takarítás az ellenőrzés során megtörtént. − A telephelyen dolgozók tájékoztatása alapján az elfolyt anyag gyűjtőcsatornán keresztül kármentőbe kerül, a telephelyről nem távozik. − Az épületen belül a berendezések nem üzemeltek. A tájékoztatás alapján a nem használt berendezések elbontását végezték. − Az épület előtt a korábbi ellenőrzések során látott IBC tartályok eltüntek, de a vas hulladékot továbbra is az épület előtt tárolták. − Az épület oldalán egy fedett, betonozott tároló téren a feliratok alapján üres, lejárt ADR tanúsítványú IBC tartályokat tárolnak. − A telephelyen az IBC tartályokon feliratok voltak, melyek tartalmazták a benne tárolt anyag megnevezését, UN számát. A Kérelmező ellenőrzésen megjelent képviselője a helyszínen a jegyzőkönyvben az alábbi nyilatkozatot tette: „A regapác 01 anyagot tartalmazó IBC tartály elzáró szerelvénye nem a szokásos zár (ellentétes működésű), a kupak rajta volt. A kármentesítés megtörtént.” A Felügyelőség által kiadott KTVF: 5452-1/2010. számú hulladékkezelési engedély 3./ pontjának 6. francia bekezdésében foglaltak szerint: „A hulladékok átvételét, hasznosítását és minden ezekkel összefüggő tevékenységet úgy kell végezni, hogy a környezet veszélyeztetése, szennyezése kizárt legyen”. A hulladékkezelési tevékenységhez kapcsolódó tartályok és berendezések használatát a Budapest Főváros Kormányhivatala Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága Műszaki Biztonsági Osztály a bekövetkezett havária esemény miatt BpMMBH/8103-1/2011/MU számon azonnali hatállyal megtiltotta és a BMMBH/8629/05/2008/MU és 1951/08/2009/MU számú használatbavételi engedélyeket visszavonta. Ezt követően a Felügyelőség a KTVF:

7

43967-1/2011. számú határozatában a Kérelmező által végzett veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelési tevékenységet megtiltotta és a részére kiadott KTVF: 5452-1/2010. számú hulladékkezelési engedélyt visszavonta. A határozatot a Felügyelőség fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánította. A döntés ellen a Kérelmező fellebbezést nyújtott be, mely elbírálása a Főfelügyelőségen folyamatban van. A Felügyelőség KTVF: 27444-37/2011. számon a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján megkereste a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot (jelenleg: Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság). A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság 13082/2011/LVO. számon az alábbi tájékoztatást adta: „2011. június 17-én fenti telephelyen az egyik késztermék tároló tartály (150 m3) – vélhetően műszaki hiba következtében – kiszakadt és felborult, a benne tárolt vas(III)klorid oldat teljes mennyisége kiömlött. A kiömlést követően a vas(III)-klorid oldat kicsapott a kármentőből, elárasztva az üzemet és a környező területet. A kárfelszámolás során a terület dolgozói mészhidráttal semlegesítették a kiömlött veszélyes anyagot, valamint az elfolyó víz nátrium-hidroxid oldattal történő lúgosítását hajtották végre. A helyszínre érkezett az FCSM szakembere, valamint a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálata. A kármentő átvizsgálását követően megállapítást nyert, hogy a kármentő két oldala kihasadt, valamint a csőrendszer sérülése miatt egy másik tartályból is elfolyt a vas(III)-klorid oldat. 2011. június 18-ra az üzem területén a káresemény felszámolásra került. 2011. június 25-én a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság Lakosságvédelmi és Hatósági Osztálya telephelyi ADR ellenőrzést tartott a Zrt. Illatos úti telephelyén. Az ellenőrzés kapcsán, a hatályos ADR jogszabályokat figyelembe véve (az ADR nem vizsgálja a tárolás körülményeit), hiányosság nem került megállapításra. Tájékoztatom továbbá, hogy a Körte Környezettechnika Zrt. nem rendelkezik üzemi veszélyelhárítási tervvel. 2012. január 1-jével hatályba lépő jogszabályok alapján ezen üzem valószínűsíthetően a küszöbérték alatti üzemek kategóriájába esik. Figyelembe véve az üzem területén folyó tevékenységet, az ott tárolt veszélyes anyag mennyiségét, valamint az üzemi infrastrukúráját egy esetlegesen, a jövőben bekövetkező baleset – a környezet és a vízbázis szennyezettsége – káros hatással lehet a környező lakosságra.” A Felügyelőség a beérkezett kérelmet és dokumentációkat, valamint a rendelkezésére álló adatokat átvizsgálva az alábbiakat állapította meg: A Kérelmező tárgyi eljárással érintett telephelye a Budapest IX., Illatos út 19-23. szám alatt, a 38230/17. hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el. Az ingatlan több cég és magánszemély osztatlan közös tulajdonában van. Az ingatlan egésze korábban a Budapesti Vegyiművek Zrt. „f.a.” tulajdonában volt. A Budapesti Vegyiművek Zrt. „f.a.” és jogelődjei az ingatlanon több, mint 100 éven keresztül folytattak vegyipari tevékenységet. A 6204 m2 nagyságú területrész tulajdonosa a Körte Projektek Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (2330 Dunaharaszti, Jedlik Ányos u. 9-11.), amely területből 1514 m2-en a Kérelmező szerződés alapján földhasználati joggal rendelkezik. A teljes 38230/17 hrsz-ú ingatlanra a tartós környezetkárosodás tényét (a felszín alatti víz szempontjából) a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: Favr.] 33. §-a alapján a Felügyelőség kérelmére a Fővárosi Kerületek Földhivatala 181445/1/2005. számú határozattal 2005. júniusában feljegyezte. A Kérelmező telephelye az ingatlan középső részén helyezkedik el a Budapesti Vegyiművek Zrt. „f.a.” gyártócsarnokai és egyéb létesítményeinek közvetlen közelében. A Kérelmező kimerült páclé felolgozására és veszélyes hulladék hasznosítására vonatkozóan KF: 1078-2/2002. számon környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. A

8

környezetvédelmi engedély a VIII-396/04. számú (2004. használatbavételi engedély jogerejétől számított 10 évig érvényes.

február

25-én

kelt)

A telephelyen az alábbi hulladékok hasznosítása történik, illetőleg történt: A begyűjthető és hasznosítható veszélyes hulladékok a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet [a továbbiakban: 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet] szerint: EWC kód 11 01 05* 11 01 11* 11 01 13* Összesen:

A hulladék megnevezése Mennyiség t/év reve eltávolítására használt savak 3 000 veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő- és mosóvizek 700 veszélyes anyagokat tartalmazó zsírtalanítási hulladékok 3 700

A begyűjthető és hasznosítható nem veszélyes hulladékok a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerint: EWC kód 10 02 10 12 01 01 12 01 02 12 01 99 11 05 02 Összesen:

Megnevezés hengerelési reve vasfém reszelék és esztergaforgács vasfém részecskék és por közelebbről nem meghatározott hulladékok cinkhamu

Mennyisége (t/év) 2 000 1 860 150 4 010

A kezelési tevékenység meghatározása a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 4. számú melléklete alapján: R4 Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása, Vas, illetve cink ionban gazdag hulladék páclevekből tisztítással, valamint további fémtartalmú hulladék adagolásával értékesíthető vas(II)-klorid, vas(III)-klorid, illetve cink(II)-klorid oldatot állítanak elő. A keletkezett vas(III)-klorid oldatot és vas(II)-klorid oldatot értékesítik, majd szennyvíztisztítás során kerül közvetlenül felhasználásra. A keletkezett cink(II)-klorid oldatot értékesítik, majd a mezőgazdaságban illetve, tüzihorganyzás során kerül közvetlen felhasználásra. A Kérelmező által végezett hulladékkezelési tevékenységgel kapcsolatban a Felügyelőség KTVF: 28726-3/2010. számú határozatában megállapította, hogy az vegyipari tevékenységnek minősül, hiszen a gyártás során kémiai reakció játszódik le. Az alkalmazott technológia alapvetően öt különböző fázisra osztható fel, melyek a következők: betárolás, cinkmentesítés, vas(II)-klorid gyártás, vas(III)-klorid gyártás, regenerátum kezelés. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Felülvizsgálati dokumentáció szerint: „A tartályok szerkezeti anyaga a tárolt anyagnak megfelelő. A töltés, ürítés műszeres ellenőrzés mellett történik. Biztonsági tartalék tárolótartály mindig rendelkezésre áll. Az üzem területén 3 db 41,6 és 3 db 33,3 m3-es veszélyes, nem tűzveszélyes anyagot tároló tartály található. Ezek öt éves időszakos felülvizsgálata a 9/2008 (II. 22.) ÖTM rendelet, mint legfelsőbb hatályos vonatkozó szabályozás előírásainak megfelelően történt, legutóbb 2010 áprilisában.”

9

A Kérelmező hulladékkezelési tevékenységének szerves és elválaszthatatlan részét képezi a veszélyes hulladékok, illetve alapanyagok előírásoknak megfelelő tárolásának megoldása, az a tevékenység végzésének műszaki feltétele. A helyszíni ellenőrzések alapján megállapítható, hogy az egységes környezethasználati engedély kiadását megalapozó hulladékkezelési feltételek nem állnak fenn. A Felügyelőség a 2011. augusztus 3. napján tartott előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzésen rögzítette, hogy az IBC tartályok többsége nem volt feliratozva, így nem lehetett eldönteni, hogy mit tárolnak benne. Nem csak a hulladéktárolásnak kialakított betonozott térszínen tároltak IBC-ket, hanem az épület körül több, műszaki védelemmel nem rendelkező helyen is. Ezek az IBC tartályok is felirat nélküliek. A 2011. szeptember 29. napján tartott előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzésen a Felügyelőség megállapította, hogy nem csak a hulladéktárolásnak kialakított betonozott térszínen tároltak IBC-ket, hanem az épület körül több (a 2011. augusztus 3-án tapasztaltakhoz képest további térszíneken), műszaki védelemmel nem rendelkező helyen is. Ezek az IBC tartályok is felirat nélküliek. A helyszíni ellenőrzések alapján a Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenység műszaki feltételei a telephelyen nem állnak rendelkezésre. A fentiek alapján a Kérelmező nem tartja be a Hgt., valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó szabályait, ezzel környezetveszélyeztető magatartást folytat. A Budapesti Vegyiművek Zrt. „f.a.” telephelyén található nagy mennyiségű veszélyes hulladék és vegyi anyag biztonsági kockázatnak tekinthető. A veszélyes anyagok esetleges kiszabadulása veszélyezteti a környék lakosságát, a természet és az épített környezet épségét. A telep elhelyezkedése környezetvédelmi és védelmi igazgatási szempontból komoly veszélyforrást jelent. A biztonsági kockázatot növeli, hogy a telephelyen több veszélyes üzem – köztük a Kérelmező tárgyi telephelye - található, ezek működése, balesete kapcsán, a dominóhatást figyelembe véve, a veszély kialakulásának lehetősége és mértéke nagymértékben sokszorozódhat. Felszín alatti vízvédelmi szempontból: A Budapest IX. kerület, Illatos út 19-23. szám alatti telephelyre vonatkozó tényfeltárási záródokumentációkat, amelyek tartalmazták a Favr. 24. §-a és 7. számú melléklete szerint a kockázatfelmérésen alapuló (D) kármentesítési célállapot határértékekre adott javaslatokat, a Felügyelőség KTVF: 722-6/2005. számú határozatban elfogadta és a Budapesti Vegyiművek Zrt. „f.a.”-t a kármentesítés műszaki beavatkozásának végzésére és a műszaki beavatkozás alatti kármentesítési monitoring végzésére kötelezte. A Felügyelőségre 2003-ban benyújtott tényfeltárási záródokumentáció tartalmazta a 2003 októberében Dr. Dura Gyula környezetegészségügyi toxikológus szakértő által a tárgyi ingatlanra a felszín alatti víz- és földtani közeg szennyezettségével kapcsolatban készített kockázatfelmérést. A kockázatfelmérés a Budapesti Vegyiművek Zrt. „f.a.” területére, a 200 méter távolságra levő ipari felhasználású területre és a 400 méter távolságra levő lakott területen élő emberekre modellezve készült, figyelembe véve a különböző környezeti közegeket (földtani közeg, felszín alatti víz, kültéri és beltéri levegő), valamint a (B) szennyezettségi határértéket meghaladó mennyiségben észlelt szennyező komponenseket (BTEX, klórbenzolok, halogénezett alifás szénhidrogének, fenolok, PAH, fenoxikarbonsavak, peszticidek). Kockázaton alapuló (D) kármentesítési célállapot határérték akkor állapítható 10

meg, ha a hely-specifikus egészségkockázat meghaladja az elfogadható kockázati szintet. Az összesített eredmények alapján az egészségkockázat az elfogadható szintet több nagyságrenddel haladta meg, ezért reverz kockázatbecsléssel állapították meg a (D) kármentesítési célállapot határértékeket az egyes szennyező komponensekre. Ezek a (D) kármentesítési célállapot határértékek biztosítják azt, hogy a műszaki beavatkozást követően visszamaradó maradványszennyezettségből eredő expozíció egészségkárosodáshoz ne vezessen, az egészségkockázat az elfogadható szintet ne lépje túl. A Felügyelőség képviselői 2010. december 1-jén a Budapest IX. kerület, Illatos út 19-23. szám alatti ingatlanok területén helyszíni szemlével egybekötött, hatósági talajvíz-, és rétegvíz-mintavételt tartottak. A szennyezéssel érintett területeken összesen 6 db monitoring kútból (BVM-1, BVM-6 és BVM-7 jelű talajvízfigyelő-kút, BVM-2, BVM102 és BVM-104 jelű rétegvízfigyelő-kút) történt talajvíz és rétegvíz mintavétel. A felszín alatti vízmintákból BTEX, klórbenzolok, illékony halogénezett szénhidrogének, fenolok, arzén, higany és PAH komponensek vizsgálata történt meg. A Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratóriuma által 4997/2010. jksz. számon készített laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyv szerint a vizsgált szennyezőanyag tartalom a felszín alatti vízben a Felügyelőség rendelkezésére álló korábbi eredményekhez képest, valamint a kármentesítés során benyújtott éves jelentések szerinti értékekhez képest általánosságban lassan csökkenő tendenciát mutat. Másrészt azonban több komponens mennyisége, több ponton és több mintában továbbra is jelentősen, nagyságrendekkel meghaladta a korábban megállapított (D) kármentesítési célállapot határértékeket, ezért megállapítható, hogy a beavatkozás nem érte el a célját a műszaki beavatkozási tervben javasolt és a KTVF: 7226/2005. számú határozatban rögzített határidőig, mivel az egészségkockázat nem csökkent az elfogadható kockázati szint alá. A kármentesítés előrehaladásáról évente összefoglaló jelentést kellett a Budapesti Vegyiművek Zrt. „f.a.”-nek benyújtania. A Budapesti Vegyiművek Zrt. „f.a.” megbízott tervezője az ELGOSCAR-2000 Kft. által készített és 2011 áprilisában benyújtott 2010. évi jelentés szerint a 2010. március 18. és 2010. június 7. közötti időszakban áramellátási problémák miatt a műszaki beavatkozás szünetelt, és az újraindulás utáni kisebb áramellátás csak a gyárterületen kívüli III. és IV. kútsor, valamint a II/a és a II/b jelű vízkezelő rendszer üzemeltetéséhez volt elegendő. Mivel a 2010. évi jelentésben foglaltak szerint a csökkent áramellátás miatt továbbra sem működik a teljes vízkitermelő és víztisztító rendszer, ezért a szennyezőanyagok koncentrációjának (D) kármentesítési célállapot határérték alá történő csökkenése a vártnál több időt vesz igénybe, így a szennyezettségből adódó kockázat az érintett területen továbbra is fennáll és egyelőre megbecsülni sem lehet, hogy a jelenlegi technológia működtetésével mikor csökkenhet a szennyezésből eredő kockázat az elfogadható szint alá. Ameddig az egészségkockázat bizonyítottan nem csökken az elfogadható kockázati szint alá, addig a szennyezettségből eredő expozíció egészségkárosodáshoz vezethet. Ameddig az érintett területen a vizsgált szennyezőanyagok mennyisége jelentős mértékben nem csökken, addig a telephelyen tevékenység nem végezhető. A 2011. augusztusában a KTVF: 722-6/2005. számú határozatban előírt beavatkozási záródokumentáció a Felügyelőségre beérkezett, elbírálása jelenleg folyamatban van. A Felülvizsgálati dokumentáció alapján „a talajba való beszivárgás megakadályozására az üzem padozata, illetve aknarendszere vinilészter-gyanta bevonattal van ellátva, amely 11

biztosan megakadályozza az elszivárgást. A telephelyen keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére kármentővel ellátott, burkolt aljzatú, fedett épület áll rendelkezésre, a talajvédelem biztosított.” A Felülvizsgálati dokumentáció szerint „a hasznosítási technológiában felhasznált alapanyagok egy része (páclé, sósavoldat, ammónia oldatok), valamint a keletkező termékek egy része (vas-klorid oldatok) folyékony halmazállapotúak, ezért a talajra kikerülve talaj– és talajvízszennyezést okozhatnak. A felülvizsgálati dokumentáció alapján a védelem kialakítása kétfokozatú: − Egyrészt a zárt technológiai folyamatban olyan anyagminőséget alkalmaznak, melyek a felhasznált alapanyagok és keletkező termékek korrozív-errozív hatásainak maximálisan ellenáll, így a beépített tároló tartályok polipropilénből, a csővezetékek PVC-ből, a szivattyúk műanyagból készülnek. A zárt semlegesítő medencék belső burkolata saválló kerámia, a reaktorok zománcozott autoklávok. − Másrészt havária esetekre valamennyi egysége a feldolgozási technológiának megfelelő méretű és anyagminőségű kármentőkkel van ellátva. A gyártó csarnokba telepített alapanyag fogadó tartályok saválló burkolatú, megfelelő lejtésű és összefolyó zsomppal épített 150 m3-es vasbeton medencébe kerültek telepítésre.” A Felügyelőség munkatársai ezzel szemben a 2011. augusztus 3. napján tartott helyszíni ellenőrzésen az alábbiakat állapították meg: „Vizuálisan észlelhető, hogy az elfolyt oldat a tartályok környezetében lévő csatornaszemeken és csapadékvíz víznyelőkön keresztül folyt a csatornába. A talaj vélhetően szintén nagy mennyiségű anyagot szívott fel, melynek nyomán a növényzet az anyaggal történő érintkezések helyén kipusztult.” Mindezek alapján megállapítható, hogy a Kérelmező tevékenysége során nem biztosított a talaj és talajvíz megfelelő műszaki védelme. Felszíni vízvédelmi szempontból: A Felülvizsgálati dokumentáció szerint „a keletkezett szociális szennyvíz kezelés nélkül a csatornahálózatba kerül, melyen keresztül a városi szennyvíztelepre jut. A Budapesti Vegyiművek Zrt. „f.a.” a csatornarendszerén csatorna használatot biztosít a kommunális és egyéb (nem veszélyes, illetve veszélyes) hulladékokat tartalmazó szennyvizek elvezetésére. Mivel a technológiából keletkező szennyvíz kibocsátás nincs, így csak kommunális szennyvíz kibocsátás van. Ipari jellegű kibocsátandó szennyvíz a tevékenység végzése során nem keletkezik, mert a technológia zárt rendszerű és a mosóvizeket a technológiákban hasznosítják. A beton burkolatú felületekről a víz zsompokba folyik és onnan a szennyezett víz a technológiában újrahasznosítható.” Ugyanakkor a havária esemény kapcsán megállapításra került, hogy bár a Kérelmező tevékenységéből technológiai szennyvíz nem keletkezik, előfordulhat és elő is fordul olyan helyzet, mely során szennyezett vizet bocsát a közcsatornába. Az ingatlan szennyvízkezelését biztosító, a Budapesti Vegyiművek Zrt. „f.a.” kezelésében lévő szennyvíz előkezelő rendszer a Felügyelőség rendelkezésére álló adatai alapján már évek óta használaton kívül van. Minden, az ingatlan belső csatornahálózatára kerülő szennyvíz, mely az előkezelőn keresztül kerül a közcsatornába, kezeletlenül távozik. A Felügyelőség a KTVF: 18869-1/2005. számú határozatban jóváhagyta a Kérelmező üzemi vízminőségi kárelhárítási tervét. A jóváhagyó határozatban rögzítésre került, hogy az üzemi vízminőségi kárelhárítási terveket az időközben bekövetkezett változások bejelentési kötelezettségétől függetlenül 5 évenként felül kell vizsgálni, és az érintett módosításokra vonatkozó tervrészleteket meg kell küldeni a Felügyelőségnek. A felülvizsgálati dokumentáció a mai napig nem került benyújtásra a Felügyelőségre. 12

A fentiek alapján nem biztosított a felszíni vizek védelme. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A vizsgált telephelyen a gyártási folyamat során technológiai levegő felhasználás nincs. A késztermék előállítási folyamat során klórozási reakciók is végbemennek a reaktor tartályokban. A technológia szerint klórfelesleg elméletileg nem keletkezhet, üzemzavar és nem várt események bekövetkezése miatt az üzemcsarnok levegője állandó elszívás alatt van. A távozó klórgáz a VINYL Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (3524 Miskolc, Adler Károly u. 19., Cg. 05-09-005661) tulajdonában lévő Hypo üzem vezetékeihez csatlakozik, ahol a klórtartalom hasznosul. A telephelyen egy darab légszennyező pontforrás található. Ennek magassága 7,8 m, átmérője 0,25 m. Elhelyezkedésének helyszínrajzát a Felülvizsgálati dokumentáció 21. számú mellékleteként csatolták. A légáramot előzetesen 2 db aktívszén szűrő, 1 db biofilter és 1 db gázmosó tisztítja meg. A pontforráson távozó szennyezőanyag mennyisége és minősége egyik mérési ponton sem haladta meg a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 14.) VM rendelet] ide vonatkozó határértékeit. A levegőszennyezettség-mérések eredményeit a Kérelmező a Felülvizsgálati dokumentáció 15. mellékleteként csatolta. Diffúz forrásról a területen nem beszélhetünk, mivel a gyártási technológia zárt és az elszívó berendezések a szennyező anyagokat a leválasztón keresztül a kürtőbe vezetik. A szilárd burkolat miatt a közlekedésből adódó porszennyezés a területen ugyancsak elhanyagolható. A Felügyelőség munkatársai 2011. augusztus 3. napján, a haváriát követően tartott előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzésen megállapították, hogy az üzemcsarnok közvetlen környezetében érzékszervvel tapasztalható, zavaró szaghatás nem volt, sem a csarnok mellett elhelyezett tárolótartályok környezetében, sem a havária eseménnyel érintett területen. A Felügyelőség 2011. augusztus 23. napján előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzést tartott a Budapesti Vegyiművek Zrt. „f.a.” telephelyén, ahol az alábbiakat rögzítette: „A telephely bejárása során, több helyen vegyszerszagot, zavaró bűzt lehetett érezni. A legerősebb szaghatás a Körte Zrt. pácléfeldolgozó üzemének (44. jelű épület) közvetlen környezetében volt tapasztalható (vas-kloridra emlékeztető szag).” A zavaró bűzhatást a pácléfeldolgozó üzem környezetében a Felügyelőség munkatársai a Budapesti Vegyiművek Zrt. „f.a.” telephelyén 2011. december 20. napján tartott hatósági ellenőrzésen ismételten tapasztalták. A Felügyelőség álláspontja szerint a szaghatás forrása a havária esemény során kiömlött vas(III)-klorid, melyet az épületekről és a felszínről nem sikerült teljes mértékben eltávolítani. A Felügyelőség a levegőtisztaság-védelmi megállapításait a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet, és a levegő védelméről szóló, 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján tette.

13

Zajvédelmi szempontból: A tevékenység végzése három műszakban történik. A telephely környezeti zajkibocsátását, a telephelyhez kapcsolódó járműforgalom, a vegyi folyamatokat kiszolgáló folyadékszállító (szivattyú), keverő és hűtő berendezések, illetve az épületek homlokzatán elhelyezett elszívó és szellőző ventillátorok okozzák. A Felülvizsgálati dokumentáció mellékleteként a Felügyelőségre benyújtott, Németh Lajos zajvédelmi szakértő által készített szakértői vélemény (munkaszám: KZ-09/11.) alapján a vizsgált létesítmény környezeti zajkibocsátása a vonatkozó zajvédelmi előírásoknak megfelel. Megállapítható, hogy a tevékenység végzése során teljesülnek a környezeti zajés rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. mellékletében előírt határértékek, túllépés nincs. A telephely zajszempontú hatásterülete minden irányban túllépi a telephely telekhatárát, de a hatásterületen védendő létesítmény nem található, így a tárgyi telephelyre a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés értelmében, zajkibocsátási határérték megállapítása nem indokolt. Az északi, keleti és nyugati irányban a hatásterületen elhelyezkedő építmények gazdasági, zömében felhagyott ipari épületek. A tevékenységgel szemben zaj- és rezgésvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel. A Kvtv. 6. § (1) bekezdése szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. A Kvtv. 7. § szerint a 6. §-ban foglaltak érvényesítése érdekében jogszabály előírhatja a környezethasználat feltételeit, illetőleg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket állapíthat meg. A Kvtv. 4. § 10. és 12. pontja szerint környezetveszélyeztetés a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye; környezetkárosítás az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be. Környezetkárosodás a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása. A Kvtv. fogalomrendszerében a környezetszennyezés, a környezetkárosodás és a környezetveszélyeztetés összefüggő rendszert alkot. A környezetszennyezés a kibocsátási határértéket meghaladó terhelés. A környezetkárosodás a környezet olyan mértékű szennyezettsége, amelynek eredményeként a környezet természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti. A környezetveszélyeztetés tartalma a környezet olyan használata, amelynél a felhasznált vagy előállított anyagok vagy energia tulajdonságai következtében káros környezeti hatások lépnek fel, és ezeknek megfelelő védelmi, biztonsági intézkedések elmulasztása miatt be is következhetnek. A Kvtv. 101. § (1) bekezdése szerint a környezethasználó az e törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, szabálysértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért. A Kvtv. 101. § (3) bekezdése szerint a (2) bekezdés a), illetve e) pontjában foglaltak elmaradása vagy eredménytelensége esetén a környezetvédelmi hatóság, illetőleg a más hatóság által engedélyezett tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyező hatóság, illetve a bíróság - a környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosodás mértékétől függően - a környezetveszélyeztető, illetve környezetkárosító tevékenység 14

folytatását korlátozza, az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggeszti vagy megtiltja. A fentiek alapján összegezve a Felügyelőség a következőket állapítja meg: 1. A Kérelmező a tevékenységét nem a legnagyobb körültekintéssel, az elérhető legjobb technika alkalmazásával, a környezetszennyezést kizáró módon végzi, a tevékenység végzése során nem tartja be a szükséges technológiai fegyelmet. 2. A telephelyen a földtani közegben nagy kiterjedésű felszín alatti vízszennyezés található. A Kérelmező a Kvtv. 4. § 11. és 12. pontja szerinti környezetveszélyeztető magatartást folytat, mert tevékenysége során nem biztosított a környezeti elemek védelme. 3. Ameddig az egészségkockázat bizonyítottan nem csökken az elfogadható kockázati szint alá, addig a szennyezettségből eredő expozíció egészségkárosodáshoz vezethet. 4. A Kérelmező nem tartja be a Hgt., valamint a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait. 5. A Kérelmező nem teljesítette a KTVF: 18869-1/2005. számú határozatban előírtakat. * Az ingatlan környezeti állapota, valamint a Kérelmező környezetveszélyeztető magatartása miatt a tevékenység további végzése nem engedélyezhető, ezért a Felügyelőség a fentiek és a Kvtv. 79. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel a Ket. 71. § és 72. §-ára - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Felülvizsgálati dokumentáció üzleti titoknak minősülő adatot tartalmazott, azokat a Kérelmező a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése szerint külön dokumentációban nyújtotta be. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése alapján - tekintettel a Ket. 80. § (3) és (4) bekezdéseire – a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu), valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá megküldi az eljárásban részt vett Budapest IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzőjének, valamint a feltételezett hatásterülettel érintett Budapest Főváros XIX. kerület Kispest, Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatok Jegyzőinek, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követően gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyzők a határozat közzétételét követően tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet I. fejezetének III/6. pontja alapján került megállapításra. A szakhatóságok állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. 15

Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt(azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. január 12.

Dolla Eszter s. k. igazgató

16