KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 33848-17/2012.
Előadó:
dr. Tihanyi Gergely Lágler Veronika Némethné Fikó Krisztina Kelemen Zoltán
Tárgy:
Ócsa, Szociális Családiház-építési Program I. ütem – D1 (belső utak útvíztelenítése) – útvíztelenítésének vízjogi létesítési engedélye Vízikönyvi szám: 7.1/a1/480
HATÁROZAT 1./ A Belügyminisztérium (1051 Budapest, József Attila u. 2-4., a továbbiakban: Engedélyes) részére a meghatalmazásából eljáró Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi út 43., a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére, vízjogi létesítési engedély kiadására irányuló eljárásban az UNITEF’83 Zrt. (1119. Budapest, Bornemissza tér 12.) tervező által készített 2012. márciusi keltezésű, 2719 tervszámú dokumentáció alapján, a 2./ pontban ismertetett vízilétesítmények megépítésére vízjogi létesítési engedélyt adok. 2./ Létesülnek: Ócsa, Szociális Családiház-építési Program I. ütemében a belső utak víztelenítéséhez és a csapadékvizek szikkasztásához nyílt, földmedrű tározó-szikkasztó árkok, az útfelületen összegyűlt csapadékvizek elvezetéséhez és szikkasztásához szikkasztó aknák kerülnek kialakításra, az alábbiak szerint: „1” jelű gyűjtőút jobb oldal 0+000 – 0+412 km sz. között: - összesen 252 fm földmedrű, trapéz szelvényű árok bal oldal 0+000 – 0+412 km sz. között: - összesen 290 fm (10 db) vápa változó hosszban kavicsolva - 2 db szikkasztó akna „A” jelű lakóút jobb oldal 0+000 – 0+241 km sz. között: - összesen 206 fm földmedrű, trapéz szelvényű árok bal oldal 0+000 – 0+241 km sz. között: - összesen 180 fm (9 db) vápa változó hosszban kavicsolva - 1 db szikkasztó akna „B” jelű lakóút jobb oldal 0+000 – 0+348 km sz. között: - összesen 276 fm (10 db) vápa változó hosszban kavicsolva Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
- 1 db szikkasztó akna bal oldal 0+000 – 0+348 km sz. között: - összesen 236 fm földmedrű, trapéz szelvényű árok „C” jelű lakóút jobb oldal 0+000 – 0+238 km sz. között: - összesen 201 fm földmedrű, trapéz szelvényű árok bal oldal 0+000 – 0+238 km sz. között: - összesen 162 fm (10 db) vápa változó hosszban kavicsolva „D” jelű lakóút jobb oldal 0+000 – 0+234 km sz. között: - összesen 187 fm földmedrű, trapéz szelvényű árok bal oldal 0+000 – 0+234 km sz. között: - összesen 187 fm (8 db) vápa változó hosszban kavicsolva „E” jelű lakóút jobb oldal 0+000 – 0+346 km sz. között: - összesen 269 fm földmedrű trapéz szelvényű árok bal oldal 0+000 – 0+346 km sz. között: - összesen 284 fm (9 db) vápa változó hosszban kavicsolva Árkok általános műszaki paraméterei: Fenékszélesség: 0,40 m 1.1,5 Rézsűhajlás: Vápa alatti szikkasztótestek általános műszaki paraméterei: Anyaga: Homokos kavics, vagy zúzottkő a talajjal érintkező felületeken geotextília burkolattal ellátva. Szélesség: min. 1,0 m Mélység: min. 1,0 m Szikkasztóaknák általános műszaki paraméterei: Anyaga: 2,0×2,0×1,2 m nagyságú, geotextília borítással ellátott zúzottkő vagy homokos kavics szikkasztó testtel körülvett D 1,0 m átmérőjű D 0,8 m átmérőjű lebúvó nyílással ellátott előregyártott aknaelemekből. A csapadékvíz elevezető rendszert 2 éves gyakoriságú, 10 perc időtartamú csapadékra méretezték. Vízgyűjtőterület nagysága: 1,027 ha Mértékadó csapadékvíz hozam: 187,70 l/s 3./ E vízjogi létesítési engedély 2017. június 30. napjáig hatályos. Az engedély hatályának meghosszabbítása – az előbbi időpont lejárta előtt – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben (a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet) előírt mellékletek csatolásával kérhető. 4./ Előírások: - A munkálatok megkezdését és befejezését a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek (a továbbiakban: Felügyelőség) be kell jelenteni.
2
-
-
-
A kivitelezés befejeztével műszaki átadás-átvételi eljárást kell tartani, a műszaki átadásátvételi eljárás tervezett időpontjáról legalább 8 nappal előbb értesíteni kell a Felügyelőséget. Műszaki átadás-átvételi eljárást követő 30 napon belül a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. §-a szerinti mellékletek csatolásával az üzemeltetőnek a vízjogi üzemeltetési engedélyt meg kell kérni. A tulajdonos személyében bekövetkezett változást az Engedélyes köteles 30 napon belül a Felügyelőségnek bejelenteni. Amennyiben jelen engedély alapján tárgyi vízilétesítmények nem kerülnek megépítésre a vízjogi létesítési engedély hatályának lejártát követő 30 napon belül az Engedélyes nyújtsa be az erre vonatkozó nyilatkozatát. Az építés alatt a vízelvezetésről gondoskodni kell. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy a közműépítés során talaj-, és felszíni víz szennyezése ne következhessen be. Az építkezés során keletkező hulladékok kezelésénél az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet szabályai szerint kell eljárni. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön. A 4 db szikkasztó akna és a 64 db szikkasztó test pontos helyének megállapítására geodéziai bemérés szükséges, melynek során meg kell határozni a jellemző EOV koordinátákat, a terepmagasságot, illetve a vízszintmérés alappontját. Ezeket a vízjogi üzemeltetési engedélyezési tervekben szerepeltetni kell. A tervekben ismertetni kell a vízilétesítmények pontos műszaki paramétereit, [fedlapszint és/vagy terepszint (mBf.), fenékszint (mBf.), hosszúság (m), fenékszélesség (m)], ahova az útburkolat illetve a járda felületéről csapadékvíz bevezetését tervezik.
Jelen döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, azonban a megépítendő vízilétesítmények üzemeltetésére nem jogosít. A fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 134. §-ában és 61. §-ában foglaltak alkalmazásának van helye. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R-021/064863/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötések nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 100 000 Ft, melyet Engedélyes megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de a Felügyelőséghez három példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a megfelelő technikai háttér hiánya miatt nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 50 000 Ft, amit a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0171180600000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.
3
INDOKOLÁS Engedélyes meghatalmazásából eljáró Kérelmező e határozat 2./ pontjában leírt vízilétesítmények megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt kért. A kérelmet és mellékleteit a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai szerint ellenőriztem és megállapítottam, hogy a beadvány tartalmazza: - az Engedélyes megnevezését, címét, valamint meghatalmazását, mely szerint a Kérelmező a nevében eljárhat; - az engedélyezési tervek 8 példányát, a tervezői jogosultság igazolását (tervező neve: Subkégel Annamária, kamarai száma:01-10652); - az érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog igazolását (0131 hrsz.); - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. MNV/01/39555/6/2011. számú tulajdonosi hozzájárulását; - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet NFA-9862/1/2011. számú tulajdonosi hozzájárulását; - a Szent István Egyetem 2011. november 9. napján kelt vagyonkezelői hozzájárulását; - az érintett közművek közműnyilatkozatát (Ócsai Vízműüzemeltető Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft., Magyar Telekom Nyrt., ELMŰÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft., UPC Magyarország Kft.) - műszaki leírást; - igazolást a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjról. A Szociális Családiház-építési Program keretében az Ócsa területén megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet) kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a tárgyi vízjogi engedélyezési eljárást. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: 2006. évi LIII. törvény) 2. § b) pontja szerint a kiemelt jelentőségű ügyben első fokon szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a másodfokú eljárásban szakhatóságként kijelölt hatóság jár el. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében, valamint a 156/2011. (VIII. 11.) Korm. rendelet 2. mellékletében és a 2006. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdésének b) pontjában, valamint 5. § (1) bekezdésében foglaltakra a tervdokumentációk egyidejű megküldésével megkereste az alábbi szakhatóságokat: Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R-021/064863/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötések nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 33848-8/2012. iktatószámú megkeresésében felkérte Hatóságunkat az ügyben szakhatósági állásfoglalás megadására. A megkereséshez csatolt, UNITEF ’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. által készített 2719 tervszámú tervdokumentációt áttanulmányoztam. A dokumentációban foglaltak szerint a csapadékvíz elvezetésére csatornahálózat nem kerül kiépítésre. A burkolatra hulló csapadékmennyiség az egyoldali talpárokba jut, az utak árokkal ellentétes a kialakított vápa a járdáról lefolyó, illetve a zöld felületekre hulló csapadékvizet fogadja. A tározó-szikkasztó árkok vonatkozásában a vízműtani számításokat elvégezték. Mindezek alapján az útvíztelenítés vízjogi létesítési engedély kiadásához szükséges szakhatósági hozzájárulás megadásának közegészségügyi szempontból akadálya nincs.
4
Szakhatósági állásfoglalásom az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvényben megállapított hatósági jogkörömben, a Szociális Családiház-építési program keretében az Ócsa területén megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm rendelet 32/E. § (3) bekezdésében biztosított hatáskörömben, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése szerint meghatározott illetékességemben eljárva alakítottam ki.” Pest Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága XIV-F-004/107971/2012. számú végzésével megállapította hatáskörének hiányát. Végzését az alábbiakkal indokolta: „A Pest Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága megkeresést kapott a rendelkező részben foglalt ügyben. A mellékelt dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezési terület nem érint termőföldként nyilvántartott földrészletet, mivel az érintett terület az ingatlan az ingatlan nyilvántartás szerint „kivett” művelési ágként szerepel. Tekintettel arra, hogy Igazgatóságom a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján csak mezőgazdasági művelés alatt álló területeken rendelkezik hatáskörrel a talajvédelmi feladatok ellátására, fentiek szerint döntöttem, vagyis hatásköröm hiányát állapítottam meg. A végzést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 30. § b) pontja alapján, a 45/A § (2)-(3) bekezdésben, továbbá a 71. § (1) bekezdésbe leírtak figyelembe vételével hoztam meg.” A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 130/229-2/2012. számú végzésével a szakhatósági eljárást megszüntette. Az eljárást megszüntető végzést az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) KTVF: 33848-2/2012. számú, 2012. május 17-én kelt szakhatósági megkeresését a Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának (Iroda) küldte meg. Az Iroda a Ket. 22. § (2) bekezdése alapján XIV-P-001/145111/2012. számú végzésével a megkeresést áttette a hatáskörrel rendelkező szervhez, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (Hivatal) központi szervéhez, mely 2012. június 12-én érkezett meg a Hivatalhoz. A Felügyelőség ezt követően KTVF: 33848-5/2012. számú megkeresésével a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2. § b) pontja alapján immár a Hivatalhoz fordult, azonban a borítékon címzettként a Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodáját tűntette fel, ezáltal ez a megkeresés is csak 2012. június 12-én érkezett meg a Hivatalhoz. Az ügyben a kulturális örökségvédelmi szakhatósági hatáskör a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2. § b) pontján alapul tekintettel arra, hogy az Ócsa területén megvalósuló beruházás a Szociális Családiház-építési Program keretében az Ócsa területén megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet alapján kiemelt ügynek minősül, és a Korm. rendelet az említett törvénytől eltérően nem rendelkezve, nem jelöli meg az eljáró örökségvédelmi szakhatóságot, ezért jelen ügyben a másodfokú eljárásban szakhatóságként kijelölt hatóság jár el. Az Iroda megállapítva hatáskörének hiányát tette át az ügyet a tárgyi ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező örökségvédelmi szervhez.
5
Bár kulturális örökségvédelmi szakhatósági jogkörrel a Hivatal rendelkezik, azonban környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E § (3) bekezdés c) pontja alapján a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban a hatáskör akkor áll fenn, ha a fejlesztés műemléki területet, a régészeti lelőhelyet, vagy régészeti védőövezetet érint. Az eljárás során vizsgáltam az Unitef 83Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. D1 belső utak útvíztelenítésére vonatkozó tervdokumentációját, mely szerint a D1 útvíztelenítés által az Ócsa 0131 hrsz.-ból kialakított ingatlanok érintettek. Megállapítottam, hogy az Ócsa, Szociális családiház-építési Program I ütem D1 belső utak útvíztelenítésének kialakítása kulturális örökségelemet (sem műemléki területet, sem a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyet, vagy régészeti védőövezetet), ezáltal örökségvédelmi hatáskört nem érint. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága által regisztrált lelőhelyeket, melyek a fejlesztés környezetében találhatóak – amellett, hogy még nem szerepelnek a Hivatal nyilvántartásában – a fejlesztés nem érinti. Fentiekre tekintettel megállapítom, hogy a tervezett beruházásra vonatkozóan a Hivatalnak nincs örökségvédelmi szakhatósági hatásköre, ezért a szakhatósági eljárást a Ket. 45/A. § (3) bekezdése alapján megszüntettem. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (Kötv.) foglaltak alapján felhívom a figyelmet arra, hogy amennyiben a tervezett tevékenység földmunkái során régészeti emlék vagy régészeti lelet kerül elő, erről a Kötv. 24. §-a alapján a területileg illetékes múzeumnak (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága 2000 Szentendre, Fő tér 2-5.) bejelentést kell tenni. Régészeti anyag előkerülése esetén a munkálatokat fel kell függeszteni, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint meg kell őrizni, és lehetőséget kell biztosítani a munkálatokkal érintett terület átvizsgálására, illetőleg az esetlegesen előkerülő régészeti jelenségek feltárására. A Hivatal hatáskörét és illetékességét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 3. §-a határozza meg. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki.” Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóságok állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatóak meg. Vízrendezési szempontú előírásaimat a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet, valamint a vízgazdálkodás hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet figyelembevételével adtam meg. A kérelemben foglaltak szerint a burkolt felületekről elfolyó csapadékvizek szénhidrogénnel szennyeződhetnek. Az útburkolatokról elvezetett csapadékvíz befogadói a tervezett földmedrű árkok, szikkasztó testek és szikkasztó aknák, melyekben a csapadékvíz elszikkad. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése alapján tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése. A csapadékvizekben esetlegesen megjelenő szennyezőanyagok degradációjának hatékonysága érdekében a befogadó mederfeneke, illetve a szikkasztási sík és a maximális talajvízszint között minimum 1,0 m távolságot kell hagyni, ezért a tervezett szikkasztó létesítmények szikkasztási síkjának valamint az egyéb műszaki paramétereinek megadása a vízjogi engedélyezés során elengedhetetlen, ezzel kapcsolatban a 4./ Előírások pont 10. és 11. franciabekezdésében foglalt kikötéseket tettem.
6
A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 13. § (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján szennyező anyag földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, illetve a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba, felszín alatti vízbe történő bevezetést is, engedélyköteles tevékenység. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 13. § (5) bekezdése alapján az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie, melyre vonatkozó munkarészt az „Ócsa – Szociális családiház-építési program I. ütem, engedélyezési terv, Víztelenítés – Belső utak, műszaki leírás” dokumentum 7. fejezete tartalmazott, ezért annak ismételt kiírását szükségtelennek tartom. Tájékoztatásul közlöm, hogy tárgyi terület a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a és a 2. számú melléklete 2. a) pontja szerint, valamint a 7. § (4) bekezdésében meghatározott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület. Tárgyi beruházás országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet nem érint. Továbbá a beruházás területe az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. Fentiek alapján a tervezett beruházás táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. A benyújtott kérelemből, annak mellékleteiből és az engedélyezési eljárás anyagából megállapítottam, hogy a létesítmények megvalósítása megfelel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: 1995. évi LVII. törvény) előírtaknak. A vízilétesítmények megépítését az 1995. évi LVII. törvény 29. § (1) bekezdés a)-c) pontja, a Ket. 71. § (1) bekezdése, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet) előírásainak figyelembevételével engedélyeztem. Jelen engedély hatályának meghosszabbítása a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdése alapján kérhető. A határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságáról a 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet 3/C. § (2) bekezdése alapján rendelkezett a Felügyelőség. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi. A 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet 3/C. § (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben felsorolt hatósági ügyekben hozott döntéseket – az 1. mellékletben foglalt táblázat 1. sorában meghatározott hatósági ügyek kivételével – az eljáró hatóság hirdetményi úton kézbesíti. A döntés kézbesítésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő nap.
7
Felhívom Engedélyest, hogy szíveskedjék nyilatkozni a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, hogy igényt tart-e a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után a vízikönyvi, illetve az engedélyezési záradékkal ellátott példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség a fennmaradó tervdokumentációk tárolásáról a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. mellékletének I. fejezet 24. sorszám 6.1. pontja alapján állapítottam meg. Az igazgatási szolgáltatási díjat Engedélyes megfizette. (számla száma: KI-1618/2012) A fellebbezéshez való jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, előterjesztésének idejét a Ket. 99. § (1) bekezdése állapítja meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. Felhívom a figyelmét, hogy a vízjogi üzemeltetési engedély kérelem a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet alapján igazgatási szolgáltatási díj köteles. Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetnie és igazolni a befizetés tényét. Tájékoztatom, hogy az előírásokban foglaltak teljesítésének elmulasztása, illetve a határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén a Ket. 127. § (2) bekezdése alapján a végrehajtást elrendelem, továbbá a Ket. 134. § d) pontja szerint, a 61. §-ban meghatározott mértékű eljárási bírság kiszabásának van helye, melynek legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, illetékességi területét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-a és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő lejártát követő napon a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet 3/C. § (1) bekezdése alapján a jelen eljárásban hozott döntést az eljáró hatóság hirdetményi úton kézbesíti. A döntés kézbesítésének napja a hirdetmény - a Ket. 80. § (5) bekezdése szerint a hatóság hirdetőtábláján való - kifüggesztését követő nap. Jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről - annak jogerőre emelkedését követőenintézkedem.
8
A Szociális Családiház-építési Program keretében az Ócsa területén megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet értelmében a döntést az eljáró hatóság hirdetményi úton kézbesíti. A döntés kézbesítésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő nap. A (2) bekezdés alapján jelen érdemi döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A határozat jogerőre emelkedéséről Engedélyest külön levélben értesítem. Budapest, 2012. július 4.
Dolla Eszter igazgató megbízásából:
Szabados Zsoltné s. k. irodavezető
9
