KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 1443-25/2011.
Előadó:
Köllő Orsolya dr. Ilosvay Zsuzsa Fehér Márta Ferencz Zsuzsanna Kalinák Tünde Scheiber Róbert Schwarcz Donát Verespey Ágnes Dr. Dancza István
Tárgy:
Rákosrendező állomás (kiz.) – Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz korszerűsítése és villamosítása – környezeti hatásvizsgálati eljárása
HATÁROZAT A Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.; Cg. 01-10-044180; a továbbiakban: Környezethasználó) részére az UVATERV Út-, Vasúttervező Zrt. (1117 Budapest, Dombóvári út 17-19. B. épület, Cg. 01-10-042295; a továbbiakban: Tervező) által elkészített környezeti hatásvizsgálati dokumentáció és a szakhatóságok állásfoglalásai, valamint a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján, az alábbi előírások megtartásának kötelezettsége mellett környezetvédelmi engedélyt adok Rákosrendező állomás (kiz.) – Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz korszerűsítésére és villamosítására. I. A KÖRNYEZETHASZNÁLAT JELLEMZŐI: 1. A tevékenység helye:
Rákosrendező állomás (kiz.) – Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz.
2. A tervezett beruházás célja: A beruházás célja a Budapest – Esztergom vasútvonal korszerűsítése keretében Rákosrendező állomás (kiz.) – Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz korszerűsítése, a pályakapacitás növelése, Angyalföld állomás átépítése, Újpest mh. kétvágányúsítása, valamint a tárgyi szakasz villamosítása.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
3. A tervezett létesítmény rövid ismertetése: A Rákosrendező áll. (kiz.) – Újpest mh. (bez.) vonalszakasz a 2. számú, Budapest Nyugati pu. – Rákosrendező – Óbuda – Dorog – Esztergom vasútvonal része. A vonal a 70. számú Budapest Nyugati pu. – Szob vonalból ágazik ki, Rákosrendező állomásnál és Angyalföld állomáson át, a Duna-hídon keresztül vezet Esztergom felé északnyugati irányban. A Tervező által készített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a Rákosrendező állomás (kiz.) – Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz korszerűsítése során az angyalföldi állomás átépítése, Újpest mh. kétvágányúsítása, valamint a tárgyi szakasz villamosítása felső vezeték kiépítéssel 1 x 25 kV-os táplálási rendszerrel, új villamos vontatási alállomás magasépítése és teljes villamos technológiai berendezés, valamint 25 kV-os kitápláló távvezeték kiépítése történik. 4. Hatásterület ismertetése: A szennyező anyagok talajra, talajvízre gyakorolt hatása talajvíz esetében a közvetlen hatásterület a padka és az árok területére korlátozódik. Felszín alatti víz esetében a közvetett hatásterület a víz áramlása által érintett terület. A tervezési területen keletkező csapadékvizeket felszíni vízfolyásba nem vezetik, így a tervezendő létesítmény, valamint ennek építése és üzemeltetése semmilyen hatással nincs a felszíni vizekre ezen tervezési szakaszon belül. A levegőre, mint környezeti elemre gyakorolt hatások az üzemelés során és az építés időtartama alatt léphetnek fel. Ez utóbbi időszakos hatás, de nagyobb területen érvényesülhet a szállítási útvonalak, anyag nyerőhelyek kapcsán. Az építés befejeztével megszűnik. Az üzemelés során a gépjárművek károsanyag kibocsátása villamos vontatású vasút esetén nem okoz a területen terhelést. II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 1. A vasútvonal közlekedési vonalas létesítményeinek építési engedélyezési terveiben a vasúti forgalomtól származó, környezetben okozott zajterhelést a véglegesített tervek alapján, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet) 2. számú melléklet 4. és 5. pontjaiban előírt tartalommal kidolgozott zajvédelmi munkarészben meg kell határozni, illetve igazolni kell a külön jogszabályban, jelenleg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben (a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) előírt határértékek teljesülését. 2. A vasútvonalhoz tartozó üzemi létesítményeket – állomásépületek, megállóhelyek, utas tájékoztató és utasítást adó hangszórós rendszer, P+R parkolók – úgy kell kialakítani, hogy a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében előírt üzemi zajterhelési határértékek a védendő területeken teljesüljenek. Az építési engedélyezési eljárást megelőzően a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség) be kell nyújtani a zajvédelmi megfelelőséget igazoló zajvédelmi munkarészt elbírálás céljából, az építési engedélyezési dokumentáció zajvédelmi fejezetét az elfogadott zajvédelmi munkarész alapján kell elkészíteni. 3. A tervezési szakaszon meglévő zajvédő falat úgy kell helyreállítani vagy újjáépíteni, hogy eredeti zajcsökkentő hatását biztosítsa.
2
4. Az építőipari kivitelezési tevékenységet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 12. §-ban előírt követelmények érvényesítésével kell végezni. Amennyiben a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása szükséges, azt a kivitelező az építési engedély jogerőre emelkedését követően a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése szerinti tartalommal elkészített kérelem benyújtásával, az építési tevékenység megkezdése előtt köteles a környezetvédelmi hatóságnál kezdeményezni. 5. A vasútvonal korszerűsítését követően zajméréseken alapuló szakvéleményben bizonyítani kell, hogy a megvalósult létesítmények – közlekedési és üzemi – környezetében található védendő területeken és a védendő homlokzatok előtt teljesülnek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek. Határidő: a forgalomba helyezést követő 90. nap. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1. Az építési tevékenység diffúz légszennyezéssel jár, ezért a munkaterületet úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. 2. Szükség esetén, a munkaterületen locsolással kell csökkenteni a kiporzást, erre alkalmas eszköz biztosításával, az elvégzett locsolásokat ellenőrizhető módon dokumentálni kell. 3. A kivitelezés során felhasznált anyagok szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, levegőterhelést kizáró módon kell végezni. 4. A munkagépek és a szállító gépjárművek optimalizált üzemeltetésével kell csökkenteni a légszennyező-anyag kibocsátásokat. 5. A szabadban végzett anyagtárolást úgy kell kialakítani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyezőanyag kerüljön a környezetbe. 6. Rakodás során megfelelő intézkedés megtételével gondoskodni kell arról, hogy a mozgatott anyag levegőterhelést ne okozzon. Felszín alatti víz- és talajvédelmi előírások: 1. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy az építési és bontási munkák során a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése ne következhessen be. 2. A felszín alatti vizek védelme érdekében a telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) előírásainak megfelelően kell eljárni. 3. A fejlesztési munkálatok nem akadályozhatják a Rákosrendező Csomóponti Állomásfőnökség területén, KTVF: 5340-4/2007. számú határozat alapján folyamatban lévő kármentesítési munkálatokat. 4. A beruházással érintett terület környezetvédelmi feltárását a bontási munkálatok során, illetve a bontási munkálatokat követően el kell végezni, melynek során vizsgálni kell, hogy a területen folytatott eddigi tevékenység okozott-e környezetszennyezést. A terület reprezentatív helyein a talajból és a talajvízből mintákat kell venni és meg kell vizsgálni azok minőségét. A vizsgálati eredményeket kiértékelve kell benyújtani a Felügyelőség részére. Az esetleges talaj és felszín alatti vízszennyezést a fentiekben előírt vizsgálatok adataira támaszkodva kell bemutatni, illetve értékelni kell a környezet jelenlegi állapotát. a) Vizsgálandó komponensek talaj és talajvíz vonatkozásában: - Összes alifás szénhidrogén (TPH) - Benzol, toluol, etil-benzol, xilolok, egyéb alkilbenzolok (BTEX) - Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) - Fémek és félfémek 3
b) A mintavételezéseknél és a minták analitikai vizsgálatánál a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet) 4. számú mellékletének előírásai szerint kell eljárni. c) A mintavételeket és a minőségvizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. d) A mintavételi jegyzőkönyveket és a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket mellékelni kell. e) A tárgyi területet ábrázoló részletes helyszínrajzon fel kell tüntetni az egyes mintavételi pontokat. f) A mintavételek időpontját az azt megelőző legalább 10 nappal be kell jelenteni a Felügyelőségre. Benyújtási határidő: a mintavételt követő 60 nap. 5. A földmunkák végzése alatt esetlegesen tapasztalt talaj-, illetve talajvíz szennyezés esetén, annak megszüntetéséről a terület tulajdonosának, illetve a szennyezés okozójának a favR. alapján a Felügyelőség jóváhagyásával intézkednie kell. 6. A területen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a favR. előírásait. 7. Az építési, felvonulási területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása nem végezhető. 8. A vasúti pálya talajcseréjéhez, illetve egyéb terepfeltöltési, építési munkákhoz csak tiszta, szennyeződésmentes, hulladéknak nem minősülő anyag használható fel. 9. Amennyiben a csapadékvíz szikkasztásra kerül, a csapadékvíz elvezetésének és elhelyezésének tervezése során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: a) Csak tiszta, illetve megfelelően előtisztított csapadékvíz szikkasztható el. b) A csapadékvíz szikkasztás nem okozhat a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot. c) A szikkasztó műtárgy talpszintje és a maximális talajvízszint között minimálisan 1,0 m távolságnak teljesülni kell. d) A csapadékvíz tervezett befogadójának (szikkasztó akna, szikkasztó árok, szikkasztó mező, drainblokk, stb.) környezetében a favR. 13. § (5) bekezdése alapján elővizsgálatot kell végezni. Az elővizsgálati dokumentációt a favR. 4. számú melléklete szerinti formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell benyújtani a Felügyelőségre. e) Az elővizsgálati dokumentációban javaslatot kell tenni a monitoring tevékenységre. f) Az elővizsgálat keretein belül a szikkasztással érintett területek alapállapot vizsgálatait el kell végezni talaj, illetve talajvíz vonatkozásában. g) Az alapállapot vizsgálatok során vizsgálandó komponensek talaj esetén: összes alifás szénhidrogén (TPH), benzol és alkilbenzolok (BTEX), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), fémek és félfémek. h) Az alapállapot vizsgálatok során vizsgálandó komponensek talajvíz esetén: általános vízkémiai paraméterek, összes alifás szénhidrogén (TPH), benzol és alkilbenzolok (BTEX), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), fémek és félfémek. i) A mintavételezéseknél és a minták analitikai vizsgálatánál a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú mellékletének előírásai szerint kell eljárni. j) A mintavételeket és a minőségvizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. 4
k) A mintavételi és a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket az alapállapot vizsgálati dokumentációhoz mellékelni kell. l) Az elővizsgálati dokumentációt az alapállapot vizsgálati eredmények kiértékelésével együtt kell benyújtani a Felügyelőségre. Határidő: legkésőbb a vízjogi létesítési engedélykérelem benyújtásáig. 10. A részletes csapadékvíz elvezetési, tisztítási megoldásokat az építési engedélyezési tervek készítése során kell kidolgozni. Az engedélyezési tervet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság részére is meg kell küldeni. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. Az építkezés során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben (a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet) előírtakat. 3. A keletkezett építési-bontási hulladékok szakszerű elszállíttatásának igazolását, a hulladékokat kezelő szervezet által kiadott befogadó nyilatkozatokat, valamint a munkálatok során keletkezett veszélyes hulladékok elszállítását igazoló „SZ” jegyek másolatát be kell nyújtani a Felügyelőségre. Határidő: a kivitelezési munkálatok befejezését követő 8. nap. 4. A bontás és építés során keletkező hulladékokat a tényleges veszélyességük alapján a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet (a továbbiakban: 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet) szerint be kell sorolni. 5. Az építés és bontás során keletkező hulladékokat hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra). 6. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és adatszolgáltatása a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet) előírásai szerint végzendő. 7. A hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet), illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) előírásait. 8. A pálya építése során a feltöltés kizárólag hulladéknak nem minősülő inert anyaggal történhet. III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által 2374-3/2011. számon adott szakhatósági állásfoglalásában tett előírások: -
Biztosítani kell a zajvédelmi tervekben nem szereplő, védőtávolságon belüli lakóházak lakóinak zajvédelmét. A beltéri zajterhelési követelmények teljesülése biztosítandó. Az építési engedélyezési eljárás során a zajvédelmi számítás pontosítása, valamint a rezgésvédelmi követelmény teljesülését igazoló szakvélemény elkészítése szükséges. 5
IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK Az engedély a jogerőre emelkedést követően 2020. december 31-ig érvényes. A Felügyelőség az engedélyt visszavonhatja, ha a beruházás a jogerőre emelkedést követő 5 éven belül nem kezdődik meg, illetve ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoznak. Az engedélyezéskor vizsgált körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást – 15 napon belül, írásban – be kell jelenteni a Felügyelőségnek. A környezetvédelmi engedély minden engedélyt megelőző engedély és a jogszabályokban előírt más hatósági engedélyek megszerzése alól nem mentesít. A környezetvédelmi engedély érvényességi idejének meghosszabbítása a Rendelet 11. § (3) bekezdése szerint teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kérelmezhető. Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 1 350 000 Ft, azaz egymillió-háromszázötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez hat példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 675 000 Ft, azaz hatszázhetvenötezer forint, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A beruházás célja Rákosrendező állomás (kiz.) – Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz korszerűsítése és villamosítása. A Rendelet 3. számú mellékletének 143. pontja alapján a tervezett tevékenység az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. Az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása után a Felügyelőség KTVF: 2747-11/2010. számú határozatában megállapította, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatása jelentős, ezért környezeti hatástanulmány benyújtását írta elő. A Környezethasználó a fentiek alapján benyújtotta a Felügyelőségre a Tervező által elkészített „2. sz. Budapest – Nyugati pu. – Esztergom vasútvonal rekonstrukciója – Rákosrendező állomás (kiz.) – Újpest mh. (bez.) vonalszakasz korszerűsítése és villamosítása” című dokumentációt, kérve a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását. A kérelem alapján a Felügyelőség az eljárást 2010. november 18. napján megindította. A Környezethasználó a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete II. fejezetének 9.1. pontja szerinti 1 350 000 Ft, azaz egymillió-háromszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. 6
A tervezett tevékenység során országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. A beadott dokumentáció vizsgálatát követően megállapításra került, hogy a kérelem nem tartalmazza a környezeti hatásvizsgálati eljárásért, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági közreműködésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bankszámlakivonat másolatát, banki igazolást az eljárási díj megfizetéséről, vagy a befizetett csekk másolatát. A fentiek pótlására a Felügyelőség KTVF: 54652-1/2010. számú végzésében felszólította a Környezethasználót, aki a hiánypótlásnak a megadott határidőn belül eleget tett. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a kérelem és a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a Rendelet 8. § (1) és (2) bekezdései, valamint a Ket 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat, Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat és Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat Jegyzőinek. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat, amelyek állásfoglalásai beérkeztek a Felügyelőségre. A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2374-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett tevékenység végzéséhez kikötésekkel hozzájárult, amelyet a határozat rendelkező része tartalmaz. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A teljes Budapest – Esztergom vasútvonal átépítésének része a Rákosrendező állomás – Újpest mh. vonalszakasz korszerűsítése és villamosítása (villamos felsővezeték kiépítése), Angyalföld állomás átépítése, illetőleg visszafejlesztése, Újpest mh. kétvágányúsítása, ezzel együtt a csatlakozó vonalrészek korrekciója a nagyobb sebesség elérése érdekében. A szaktervezés nem foglalkozik a Lőwy utca 1., Berda utca 2. és 4., a Dugonics utca 3. számú házak és a Kámfor utcai, közvetlen vasút mentén található lakóházak zaj-rezgés védelmével. A lakóházak homlokzatánál (pl. közeli emeleti szobaablak) más módon nem teljesíthető határérték esetén az épülethelyiségek belsőtéri zajterhelésének megfelelőségét biztosítani kell (pl. nyílászárók hanggátlásának javítása). Ezt a zajvédelmi igényt a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet jegyzői hatáskörbe helyezi. A számítással kapcsolatban pontosítandó észrevétel, hogy a Lőwy utca 4. szám védendő homlokzatára prognosztizált zajterhelés változási iránya nem követi az összes többi pontra kimutatott jellemző trendet. Kérdéses, hogy az Árva utcai (magasságában a töltés szintje alatti) mérési pont zajszintje mennyire általánosítható a többi pontra vonatkoztatva. 7
A számítási táblázatokban a homlokzati reflexió miatt alkalmazandó korrekció értéke nem megfelelő. A benyújtott dokumentáció a védendő lakóhelyiségek rezgésvédelméről nem nyújt tájékoztatást. A rendelkezésemre álló dokumentum alapján megállapítottam, hogy a hatáskörömbe utalt további szakkérdések (hulladék, levegő, felszíni és felszín alatti vizek) tekintetében a környezetvédelmi engedély kiadásának közegészségügyi akadálya nincs.” Állásfoglalását az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontja és 10. § (1) bekezdése, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése alapján tette meg. Budapest Főváros IV. kerület Önkormányzat Jegyzője 10275/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tárgyi hatásvizsgálati eljárás ügyében, helyi környezet- és természetvédelem szempontjából kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Rákospalota állomás (kiz.) – Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz korszerűsítése és villamosítása környezeti hatásvizsgálati eljárása ügyében a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12.) megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében. A mellékelt dokumentum áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a tárgyi ügyben kikötés nem merült fel részünkről.” Állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletének 4. pontja, valamint a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján adta meg. Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Jegyzője 8-20243/2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tárgyi hatásvizsgálati eljárás ügyében, helyi környezet- és természetvédelem szempontjából kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Rákosrendező állomás – Újpest megállóhely közötti vasúti vonalszakasz korszerűsítése és villamosítása tárgyában készített környezeti hatástanulmányt megvizsgálva megállapítottam, hogy a tervezett korszerűsítés környezetvédelmi szempontból káros hatásokat nem okoz.” Állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletének 4. pontja, valamint a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján adta meg. Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatok Jegyzője V/431-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a környezetvédelmi engedély kiadásához kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából az Uvaterv Zrt. által készített, Rákosrendező állomás – Újpest mh. vasúti vonalszakasz korszerűsítésére és villamosítására vonatkozó hatásvizsgálati dokumentációt átvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység a Bp. XIII. kerületi jegyző hatáskörébe tartozó, helyi környezet- és természetvédelemre vonatkozó jogszabályoknak megfelel, az ebbe a körbe tartozó környezeti elemekre káros hatást nem gyakorol, ezért a tervezett tevékenység engedélyezése ellen kifogást nem emelek.” Állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletének 4. pontja, valamint a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján adta meg.
8
Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodája 460/0572/001/2011. számú végzésében a tárgyi ügyben a szakhatósági eljárását megszüntette. Végzését az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért a Budapest XIV-XIII-IV. kerület Rákosrendező állomás – Újpest mh. vasúti vonalszakasz korszerűsítésének és villamosításának környezeti hatásvizsgálati eljárásával kapcsolatban. Megállapítottam, hogy a nevezett terület nem áll egyedi vagy területi műemléki illetőleg régészeti védelem alatt, ezért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet értelmében hatóságomnak nincs szakhatósági jogköre. A Ket. 45/A. § (2)-(3) bekezdései értelmében a szakhatóság a megkeresés megérkezését követően ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről tájékoztatja a hatóságot és megszünteti a szakhatósági eljárást.” A szakhatóságok által tett kikötéseket a határozat rendelkező része tartalmazza. A környezeti hatástanulmány áttanulmányozását követően a Felügyelőség KTVF: 1443-17/2011. számon felszólította a Környezethasználót a dokumentáció zaj- és rezgésvédelmi szempontból történő kiegészítésére, amelynek a Környezethasználó eleget tett. Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat Jegyzője V/431-2/2011. számú, Budapest Főváros XIV. kerület Önkormányzat Jegyzője pedig 8-20243/3/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény kifüggesztése megtörtént. Budapest Főváros IV. kerület Önkormányzat Jegyzője 2011. március 2-án érkeztetett levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény 2011. február 1-től 2011. március 1-ig kifüggesztésre került. A Felügyelőség a Rendelet 8. § (1) bekezdése értelmében az ügyben közleményt jelentetett meg az Újpesti Napló c. hetilapban, amelyben tájékoztatta az érdekelteket a közmeghallgatás helyéről és idejéről. A Felügyelőség a Rendelet 9. §-a értelmében a tárgyi ügyben 2011. március 10. napján Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Tárgyalótermében (1042 Budapest, István út 14.) közmeghallgatást tartott, amelyen csak a Környezethasználó, a Tervező, valamint a Felügyelőség képviselői jelentek meg, ezért a közmeghallgatásról jegyzőkönyv nem készült. ∗ Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A benyújtott hatásvizsgálati dokumentáció és annak kiegészítése alapján megállapítást nyert, hogy a vonal a MÁV a kapacitáskorlátozást eredményező karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről szóló 1/2010. (II. 26.) ÜÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás 1. számú melléklete szerint „Az országos törzshálózati vasúti pályák” között a „II. Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák” kategóriába tartozik. A benyújtott dokumentációk előzetes számításai szerint a távlati állapotra (2025. évre) a forgalom várható megduplázódása esetén is teljesülni fognak a 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendeletben előírt zajterhelési határértékek. 9
Egyben megjegyzendő, – utalva a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve felvetésére is – hogy a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben a kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja az elsőfokú hatósági jogköröket. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) IV. fejezete „Átmeneti rendelkezések” részének 39. § (1) bekezdése értelmében a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet I. fejezete „A levegő védelmének általános szabályai” részének 5. § (3) bekezdése szerint nem kell védelmi övezetet kialakítani az ívkorrekció miatt létesítendő vasút nyomvonala mentén, mivel a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a védelmi övezet kialakítását kizárólag bűz kibocsátással járó tevékenységek esetén írja elő. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet „Átmeneti rendelkezések” részének 39. § (2) pontja értelmében a légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozásával kapcsolatos kikötéseimet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet) rendelkezései alapján adtam meg. A tervezett beruházás környezeti hatásainak értékelésére benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a létesítés során jelentkező levegőterhelés időszakos, az esetleges kiporzás a szállítási útvonalak, a munkaterület és a deponált anyagok szükség szerinti locsolásával csökkenthető, a munkagépek megfelelő műszaki állapota biztosítja a légszennyezőanyag kibocsátásuk minimalizálását. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy Rákosrendező állomás (kiz.) – Újpest mh. (bez.) vasúti vonalszakasz korszerűsítése, villamosítása és üzemeltetése során – a kikötések betartása esetén – levegőtisztaság-védelmi szempontból jelentős környezeti hatással nem kell számolni. A kikötéseimet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése, 6. § (1) és (2) bekezdései, 8. § (1) bekezdése, 10. § (8) bekezdése, 12. § (3) bekezdése alapján írtam elő. Felszín alatti víz és a talaj védelme szempontjából: Tekintettel a fejlesztési területen folyó több évtizedes vasúti közlekedésre és az ehhez kapcsolódó tevékenységekre, az érintett területen talaj-, illetve felszín alatti víz szennyezésre lehet számítani, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint környezetvédelmi feltárás elvégzése szükséges. A favR. 10. § (2) bekezdése alapján tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése. A szikkasztásra kerülő csapadékvizekben esetlegesen megjelenő szennyezőanyagok degradációjának hatékonysága érdekében a szikkasztó műtárgy alja és a maximális talajvízszint között minimum 1,0 m távolságot kell hagyni. A favR. 8. § b) és c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást, továbbá úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A favR. 10. § (1) bekezdés c) pont értelmében szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetése nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez. 10
A favR. 13. § (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján szennyező anyag földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, illetve a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység. A favR. 13. § (5) bekezdése alapján az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie. A benyújtott dokumentáció alapján a tervezett beruházás normál üzemi körülmények között a felszíni és a felszín alatti víz minőségét nem veszélyezteti. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Felügyelőség az előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet és a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletek alapján tette. Ezen előírások teljesülése mellett hulladékgazdálkodási szempontból a beruházás megvalósítható. Természetvédelmi szempontból: Tárgyi vasúti vonalszakasz országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet (Natura 2000), valamint az országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. A vonalszakasz sűrűn lakott belterületen halad, a fejlesztés táj- és természetvédelmi célokkal nem ellentétes.
∗ A Felügyelőség a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 004770003/2011. számú véleményét a rendelkező rész II. Környezetvédelmi előírások vízvédelmi részébe foglalta. A Felügyelőség a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 562/1/2011. számú véleményében foglaltakat döntése kialakítása során figyelembe vette. ∗ A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 6. számú mellékletének 7. c) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Tervező szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség megállapította, hogy a Rendelet 10. § (7) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn. A Felügyelőség a fentiek és a Rendelet 10. § (2) bekezdés a) pontja, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban Kvtv.) 71. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a szakhatóságok állásfoglalásai alapján - a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdéseire figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Felügyelőség döntése meghozatala során figyelembe vette a Kvtv., a Rendelet, valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (vízvédelmi, levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi) jogszabályok előírásait. Az engedély érvényességi ideje a Rendelet 11. §-a alapján került meghatározásra.
11
A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalásait és indokolásait a Ket. 72. § (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A Felügyelőség a határozatot, mint hirdetményt a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (3) és (4) bekezdései alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Rendelet 10. § (3) bekezdése és 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Jegyzőjének, Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat Jegyzőjének és Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Jegyzőjének, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyzők a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet II. fejezetének 9.1. pontja alapján került megállapításra. A jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel a jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkkal kapcsolatban a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy arra igényt tart-e. Tájékoztatom továbbá, hogy a Felügyelőség a tervdokumentációk tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. július 28.
Dolla Eszter s.k. igazgató 12
