KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.:

KTVF: 6337-4/2011.

Előadó:

dr. Longa Anna Zsófia Koroknai Zsuzsa Scheiber Róbert Verespey Ágnes Niedermayer József Kovács Ilona Oszkocsil Zoltán

Tárgy: Dunakeszi, Dunakeszi Vízbázis – vízbázis védőterület és védőidom kijelölés Vízikönyvi szám: D.2/2/208 D.2/2/2454

HATÁROZAT A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (2600 Vác, Kodály Zoltán u. 3.; a továbbiakban DMRV Zrt.) üzemeltetésében álló, Dunakeszi Vízbázis védőterületének belső, külső védőövezetét, hidrogeológiai védőövezetének „A” és „B” zónáját valamint belső, külső hidrogeológiai „A” és „B” védőidomát e határozat rendelkező része szerint, az ott meghatározott rendelkezésekre, jogokra és kötelezettségekre figyelemmel

kijelölöm.

I. A KIJELÖLÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK: A vízbázis megnevezése: Dunakeszi Vízbázis Üzemeltető, engedélyes: DMRV Zrt. (2600 Vác Kodály Zoltán u. 3.). Kapcsolódó vízjogi engedélyek: Vízjogi üzemeltetési engedély a termelő kutakra és a vízmű telepen lévő monitoring kutakra: KTVF: 30949-5/2011. Vízikönyvi száma: D.2/2/208 Vízjogi üzemeltetési engedély a háttérterületen lévő monitoring kutakra, és mederszondára: KTVF: 21137-7/2010. Kijavítás: KTVF: 21137-9/2010. Vízikönyvi száma: D.2/2/2454

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

A vízművek elhelyezkedése: Dunakeszi 0162 hrsz. Váci Duna-ág bal part 1663+800 – 1664+680 fkm között A vízbázisról ellátott települések Dunakeszi település más vízbázisokkal közösen a DMRV Zrt. által üzemeltetett bal parti regionális hálózaton keresztül. A vízművel érintett ingatlan tulajdonosa: Magyar Állam. (A DMRV Zrt. kezelésében)

1. A VÉDELEM ALÁ HELYEZETT VÍZBÁZIS VÍZILÉTESÍTMÉNYEINEK, VÍZKÉSZLETÉNEK ÉS KIJELÖLÉSÉNEK ALAPADATAI:

1.1. A Védelem alá helyezett vízkivételi művek műszaki adatai 2 db csáposkút 1 sz. csáposkút: EOV koordináták:

x = 255 849 y = 655 404 z = 105,92 mBf (csőperem) z = 102,60 mBf (terepszint)

Talpmélység: Kútakna:

13,83 m 92,09 mBf Ø 2,2 m-es akna, zárható aknafedlappal

Csápok:

5 + 4 db Ø 159 mm-es acél anyagú csáp, felső csápsíkban a 10. sz. csáp Ø 219 mm-es KO33 anyagú 267,8 m 94,6 mBf (4 db csáp) 93,9 mBf (5 db csáp)

Összes hossz: Felső csápsík: Alsó csápsík:

2 sz. csáposkút: EOV koordináták:

x = 255 596 y = 655 363 z = 105,77 mBf (csőperem) z = 102,20 mBf (terepszint)

Talpmélység: Kútakna:

14,13 m 91,64 mBf Ø 2,2 m-es akna, zárható aknafedlappal

Csápok: Összes hossz: Felső csápsík:

2 × 5 db Ø 159 mm-es acél anyagú csáp 165,1 m 94,98 mBf (5 db csáp)

2

Alsó csápsík:

94,27 mBf (5 db csáp)

A kitermelt víz vízminőségi problémák miatt, csak a Fővárosi Vízművek Zrt.-től átvett vízzel keverve szolgáltatható.

1.2. Védelem alá helyezett vízkészlet A védőterület meghatározásánál figyelembe vett vízmennyiség: Éves átlag: Havi max.: Napi max.:

5 790 m3/nap 6 840 m3/nap 8 440 m3/nap

2 113 350 m3/év 205 200 m3/hó

Engedélyezett kitermelhető vízmennyiség: 2 740 m3/nap

1 000 000 m3/év

Rétegsor a vízmű térségében: 0,0 – 2,0-4,0 m:

humuszos iszap vagy agyag (féligáteresztő fedő)

2,0-4,0 – 9,0-13,0 m:

a Duna negyedidőszaki kavicsos, homok összlete (vízadó)

9,0-13,0 m alatt:

oligocén-miocén agyagos képződmények (vízzáró fekü)

Vízadó: a Duna negyedidőszaki kavicsos, homok összlete Kitermelt víz típusa: partiszűrésű víz.

1.3. A vízbázison létesített felszín alatti víz megfigyelő rendszer Vízhasználat jellege: Vízkészlet jellege: Vízminőségi kategória:

monitoring partiszűrésű víz, talajvíz II. osztály

1.3.1. A vízmű telepen lévő termelésből kivont kutak 1. sz. aknakút: EOV koordináták:

Talpmélység: Csövezés:

x = 255 374 y = 655 284 z = 105,77 mBf (csőperem) z = 102,51 mBf (terepszint) 12,4 m 0,0 – 12,4 m Ø 3000 mm-es acélcső

3

Szűrőzés: 2. sz. aknakút: EOV koordináták:

Talpmélység: Csövezés: Szűrőzés: 1. sz. csőkút: Kataszteri szám: EOV koordináták:

Talpmélység: Csövezés: Szűrőzés: 2. sz. csőkút: Kataszteri szám: EOV koordináták:

Talpmélység: Csövezés: Szűrőzés: 3. sz. csőkút: Kataszteri szám: EOV koordináták:

Talpmélység: Csövezés: Szűrőzés:

talpon

x = 255 219 y = 655 230 z = 106,12 mBf (csőperem) z = 102,69mBf (terepszint) 12,85 m 0,0 – 12,85 m Ø 3000 mm-es acélcső talpon

K-36 x = 255 457 y = 655 321 z = 102,73 mBf (csőperem) z = 102,54 mBf (terepszint) 13,0 m 0,0 – 4,0 m Ø 419 mm-es acélcső 0,0 – 13,0 m Ø 300 mm-es acélcső 5,2 – 9,8 m között Ø 300 mm-es acélcső réselve

K-37 x = 255523 y = 655343 z = 102,30 mBf (csőperem) z = 102,19 mBf (terepszint) 11,0 m 0,0 – 3,5 m Ø 419 mm-es acélcső 0,0 – 11,0 m Ø 300 mm-es acélcső 4,5 – 9,0 m között Ø 300 mm-es acélcső réselve

K-38 x = 255676 y = 655376 z = 102,38 mBf (csőperem) z = 102,21 mBf (terepszint) 11,5 m 0,0 – 3,5 m Ø 419 mm-es acélcső 0,0 – 11,5 m Ø 300 mm-es acélcső 4,5 – 9,2 m között Ø 300 mm-es acélcső réselve

4

4. sz. csőkút: Kataszteri szám: EOV koordináták:

Talpmélység: Csövezés:

Szűrőzés:

K-39 x = 255 764 y = 655 398 z = 102,90 mBf (csőperem) z = 102,49 mBf (terepszint) 12,0 m 0,0 – 2,5 m Ø 600 mm-es acélcső 0,0 – 9,8 m Ø 400 mm-es acélcső 9,8 – 12,0 m Ø 300 mm-es acélcső 4,5 – 9,2 m között Ø 400 mm-es acélcső réselve

A vízmű telepen található 2 db aknakút és a 4 db csőkút vízminőségi (nitrát) és mennyiségi (kis vízhozam) problémák miatt hálózatra nem termelnek, monitoring kútként üzemelnek.

1.3.2. A vízmű háttérterületén lévő kutak és mederszonda: 5 db talajvízfigyelő kút és 1 db mederszonda 09/1 jelű kút: Kataszteri szám: Telepítés helye: EOV koordináták:

Talpmélység: Szűrőzés: Nyugalmi vízszint:

09/2 jelű kút: Kataszteri szám: Telepítés helye: EOV koordináták:

K-122. Dunakeszi, Barátság út, 5220/108 hrsz. X = 255 208,61 Y =658 873,95 Zcsőperem = 113,66 mBf 9,0 m 4,5-8,5 m között -6,18 m (107,48 mBf)

K-123. Dunakeszi, Fő út, 5259/4 hrsz. X = 255 916,47 Y =656 211,54 Zcsőperem = 114,29 mBf

Talpmélység: Szűrőzés:

9,0 m 4,5-8,5 m között

Nyugalmi vízszint:

-5,32 m (108,97 mBf)

5

09/3 jelű kút: Kataszteri szám: Telepítés helye: EOV koordináták:

K-124. Dunakeszi, MÁV Lakótelep, Körönd, 5062 hrsz. X = 255 763,45 Y =656 338,93 Zcsőperem = 113,42 mBf

Talpmélység: Szűrőzés:

9,0 m 4,5-8,5 m között

Nyugalmi vízszint:

-4,08 m (109,34 mBf)

09/4 jelű kút: Kataszteri szám: Telepítés helye: EOV koordináták:

K-125. Dunakeszi, Mányoki tér, 670 hrsz. X = 255 080,61 Y =657 070,75 Zcsőperem = 124,38 mBf

Talpmélység: Szűrőzés:

16,5 m 11,5-15,5 m között

Nyugalmi vízszint:

-13,08 m (111,30 mBf)

03/3 jelű kút: Kataszteri szám: Telepítés helye: EOV koordináták:

Talpmélység: Szűrőzés:

K-86. Dunakeszi, Madách Imre utca, 6943 hrsz. X = 256 272,79 Y =656 996,20 Zcsőperem = 128,39 mBf 20,0 m 15,5-19,5 m között

Msz-1 jelű mederszonda: Telepítés helye: I. csáposkút és a Duna között. EOV koordináták: X = 255 859,37 Y =655 397,47 Zcsőperem = 102,50 mBf Kialakítása:

A Duna mederben 1/2”-os KPE csövekből összeállított csőköteget helyeztek el, a folyásirányra merőlegesen, a mederfenék szintje alatt 1,40 m mélységben, a hajóúton kívüli tartományban. A csőköteg 5,0 m-enként bővül egy-egy újabb csővel.

6

A folyammeder és a mederszonda gyűjtőaknája között 70 m hosszban kialakított 10 csőből álló köteg a gyűjtőaknában elhelyezett 2 "-os acél csövekbe köt be, ezáltal 10 db mérőpontot képezve. Szűrőzött szakasz:

1.4. A Védelem modellszámítás

A KPE csövek meder felöli végei 1,0 m hosszban

alá

helyezett

vízbázis

védőidom

lehatárolását

megalapozó

A SMARAGD-GSH Kft. 2003-ban, a diagnosztika I. ütemében elkészítette a Dunakeszi és a Fővárosi Vízművek Zrt. által üzemeltetett Balpart I.-II. vízbázisok előzetes modelljét. Az abban lehatárolt védőövezetek alapján határozták meg a diagnosztika II. ütemében elvégzett terepi munka helyszíneit, ahonnan a végleges modell kialakításához szükséges méréseket, vizsgálatokat elvégezték, adatokat és információkat begyűjtötték. A diagnosztika II. ütemében a SMARAGD-GSH Kft. és a Golder Associates Kft. konzorciuma elkészítette a Dunakeszi és a Balpart I.-II. vízbázisok végleges hidrogeológiai értékeléshez szükséges modelljét. A modellben a belső védőidom határát 20 napos, a külső védőidom határát 180 napos, a hidrogeológiai „A” védőidom határát 5 éves, a hidrogeológiai „B” védőidom határát 50 éves elérési idő figyelembevételével határozták meg. A modellterület horizontális lehatárolása: A 26 x 31 km-es modellterület határa D-en és K-en a Rákos-patak, É-on és ÉK-en a sződi Hartyán-patak, Ny-on pedig a Duna. EOV ÉK-i: EOV ÉNy-i: EOV DNy-i: EOV DK-i:

X = 268 000; X = 268 000; X = 237 900; X = 237 000;

Y = 676 000; Y = 650 000; Y = 650 000; Y = 676 000;

A modell vertikális határai: Felső felület: Felszíni topográfia (terepszint), 288 mBf (K) – 101-102 mBf (Ny) között Alsó sík: A víztároló összlet feküjén belül, 80 mBf-en. Rácskiosztás: A kútsorok környezetében 25 x 25 m, amely a kutaktól távolodva fokozatosan 200 x 200 m-re durvul. A modellnél használt származtatott numerikus rétegek: Az ismert adatok alapján a fedőre, a vízadó összletre és a fekű felső részére 6 hidrogeológiai egységből álló hidrodinamikai modellt állítottak fel a modellezők, az így lehatárolt különböző szemcseszerkezetű folt- és sávszerű területeket különböző szivárgási paraméterekkel tudták jellemezni. 1. Fedő: Vízadó kavics felett települő, rendkívül heterogén, finomszemcsés, rosszközepes vízvezető képességű eolikus, folyóvízi illetve mocsári-tavi üledékek. 2. Vízadó kavics: Folyóvízi eredetű homokos kavics, kavicsos homok rétegek.

7

3. Fekü: Zömében oligocén és miocén, tengeri eredetű rossz vízvezető, vízrekesztő vízrekesztőként figyelembe vett üledék. 4. Terasz kavics: Magasabb teraszok vízadó kavicsos homok, homok rétegcsoportjai. 5. Talajvíztartó: A teraszokhoz oldalirányban kapcsolódó idősebb, oligocén és miocén képződmények felső mállott zónája. 6. Futóhomok: A teraszos vízadók és a hozzájuk kapcsolódó mállott tercier vízadók fedőjét képező általános elterjedésű futóhomok sorozat. A hidrogeológiai egységek szivárgási tényezői nagy változatosságot mutattak: K (horizontális) = 10-12 – 108 m/nap K (vertikális) = 10-12 – 10,8 m/nap

1.5. A védőidom és védőterület kijelölését megalapozó dokumentációk − SMARAGD-GSH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft., Golder Associates (Magyarország) Kft. konzorciuma: „DMRV Zrt. Duna Balparti Regionális Vízellátó Rendszer Dunakeszi Vízbázisának diagnosztikai vizsgálata – Állapotértékelés, és biztonságba helyezési terv – Záródokumentáció” című dokumentáció (2009. november). − SMARAGD-GSH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft., Golder Associates (Magyarország) Kft. konzorciuma: „A Fővárosi Vízművek Zrt. Balpart I. és Balpart II. Vízműtelepei Vízbázisának védőterülete ingatlanhasználati térképen ábrázolva” című dokumentáció (2009. november).

1.6. Potenciális és tényleges szennyezőforrások a védőterületen

1.6.1. Diffúz szennyezőforrások: Évtizedekig csatornázatlan település, illetve a nem teljes körű csatornázottság: A Dunakeszi város területe ma már csaknem teljesen csatornázott, azonban a csatornahálózatra való rákötés nem 100 %-os. A hosszú évtizedekig csatornázatlan település talajba vezetett szennyvizei, mellett az – esősorban a kertes, családi házas övezetekben – ma is elszikkasztott szennyvíz, illetve szivárgó szikkasztóaknák jelenleg is növelik a talajvíz ammónium, nitrát és nitrit koncentrációját. Mezőgazdaság: Dunakeszi belterületének Ny-i pereméhez csatlakozóan találhatóak a Zártkertek, az un. „vizes kertek”. Ezeken a gyümölcsfák mellett konyhakerti növénytermesztés és szőlőtermelés folyik. A kiskertes területeken különféle típusú és összetételű növényvédő szert alkalmaznak, a műtrágya használata azonban nem jellemző. A vízbázison és környezetében elhelyezkedő réteken egykor mezőgazdasági tevékenység folyt. Ma leginkább legelőként hasznosítják azokat. A diagnosztika során az egykori mezőgazdasági tevékenység diffúz szennyezésének feltárására, talaj és talajvíz mintázást

8

végeztek. Az eredmények alapján a település alatti talajvízre jellemző magas vas és mangán koncentráció itt is jelentkezett, ezzel szemben a nitrát mennyisége a vízben „B” határérték alatti. Vizsgálták még a talaj makrotápanyag (nitrogén formák, foszfát stb.) tartalmát, amely forrása lehet a talajvíz település alatt észlelt magas nitrát tartalmának. Az eredmények alapján megállapították, hogy a vizsgált talaj összes nitrogéntartalma nem okozhatja a víz nitrát szennyezettségét.

1.6.2. Vonalas szennyezőforrások: Duna: A vízbázis fokozott veszélyeztetettségét mutatja, hogy a Dunában levonuló esetleges szennyezéshullám hatása napokon belül megjelenik a termelőkutak vizében.

2 számú főút, illetve a védőövezeteken áthaladó egyéb közlekedési utak: Az útburkolatról lefolyó esetlegesen szénhidrogénnel szennyeződhető csapadékvíz, illetve a lemosódó por és korom a vízbázisba kerülhet.

1.6.3. Pontszerű szennyezőforrások: Dunakeszi strandfürdő: (belső védőövezet) A Dunakeszi 0155 hrsz-ú ingatlanon lévő strandfürdő a vízbázis belső védőövezetén helyezkedik el, közvetlenül a vízmű monitoring kútként üzemelő 1. sz. és 2. sz. aknakútjainak szomszédságában. A rossz vízminőség miatt ezeket a kutakat ki kellett vonni a termelésből. A területen az 1930-as évek óta zajlik fürdő és vízisport-élet. A strandon egy kabinsor és egy csónakház mellett, emésztős WC és egy szennyvízelvezetés nélküli melegkonyhás étterem üzemelt évekig. A területen van még egy ásott kút is. 1996-ban a Metal Star Kft. építési engedélyt kapott az étterem nagymértékű bővítésére. Az engedély kiadásához a DMRV Zrt. hozzájárulását nem kérte az építési hatóság, holott az építkezés a vízmű telep 2. sz. aknakútjának 50 m sugarú belső védőövezetén belül valósult meg. 2004-es esztendőt követően a strand területén újabb beruházások folytak. Tovább bővült az étterem, panzió, rendezvénysátor, medence és egyéb kiszolgáló épületek készültek. 2004-ben a SMARAGD-GSH Kft. alapállapot vizsgálatot végzett a területen. Magas vas, mangán és nitrát koncentrációt mutattak ki a talajvízből. Ez utóbbit a lokális szennyeződésen kívül feltehetőleg az évtizedeken át csatornázatlan település talajba vezetett szennyvizei, illetve szivárgó szikkasztók okozták. A Vízmű gépháza: (belső védőövezet) A gépház a 2. sz. aknakúttól K-re, annak szomszédságában található. A gépházon belül került kialakításra egy mosdókkal ellátott öltöző is. A telek nincs rákötve a szennyvízcsatorna hálózatra, a keletkező szennyvizet egy 10-11 m3-es zárt tárolóba vezetik, amelyet 1-2 havonta ürítenek.

9

Csapadékvíz elvezető rendszer: (belső védőövezet) A Dunára merőlegesen futó csapadékvíz elvezető rendszer a 2. sz. csáposkút közelében torkollik a folyóba. A rendszeren át esőzések alkalmával „havária szerű” szennyezéshullám juthat a Dunába és onnan a kutak vizébe. Éppen ezért csapadék esetén, illetve ha víz folyik az árokban a DMRV Zrt. mintázza azt. Ha szükséges az általános kémiai paramétereken túl toxikus fémek koncentrációját is vizsgálják. Az eredmények alapján a víz nitrit szennyezettsége és a magas KOI érték általánosnak mondható, ezek mellett esetenként határértéket messze meghaladó ammónium, mangán és nátrium koncentrációt mértek.

Bombardier Transportation MÁV Hungary Kft.: (hidrogeológiai védőövezet „A” zóna) A Kft. elődje a MÁV Járműjavító volt, a telephelyet jelenleg is a MÁV-tól bérli. A telephely 1994-es környezetvédelmi felmérése során ásványi olaj és toxikus fém szennyezést mértek a talajban és a talajvízben egyaránt. 2000 és 2004 között kármentesítés zajlott a területen. Ennek során a szennyezett talajvíz kitermelése és talajcsere történt. 2006 végéig utómonitoring vizsgálatok folytak. Ennek lezárását követően a kutakat felszámolták. A telephelyen jelenleg vasúti személyszállító járművek javítása történik. A jelenlegi és a múltban a telephelyen végzett potenciális szennyezőforrásnak minősülő tevékenységek miatt a diagnosztikai vizsgálatok során 2 db monitoring kutat alakítottak ki a telephely közelében, a talajvíz áramlás irányában, illetve talajmintát is vettek. A vizsgálati eredmények kimutatták, hogy sem a talaj, sem a talajvíz nem szennyezett ásványi olaj és toxikus fém komponensekkel. A talajvízben azonban itt is magas nitrát koncentráció jelentkezett, illetve vas koncentráció szempontjából kifogásolható.

Lakótelepi parkolók: (hidrogeológiai védőövezet „A” zóna) A parkolók nem burkoltak, csak a kerékbeállások betonozottak. Az esetlegesen szénhidrogénnel szennyeződhető csapadékvizek elszikkadása jelenthet potenciális szennyezőforrást. A diagnosztikai munkálatok során a területen lévő monitoring kútból vett vízmintákban TPH és toxikus fém tekintetében nem mutattak ki szennyezést. A nitrát és a vas koncentráció itt is magas volt a talajvízben, ez azonban nem a Lakótelepi parkolókról származik.

FKF Zrt. Dunakeszi Hulladéklerakója: (hidrogeológiai védőövezet „B” zóna) A lerakóban kommunális hulladék lerakása történik. A hulladéklerakó engedéllyel rendelkezik, műszaki védelme megoldott, monitoring rendszert üzemeltetnek. A diagnosztikai munkálatok során a hulladéklerakó felől áramlási irányban lévő két kútból vett vízmintákat vizsgáltak. A nitrit koncentráció egyik kútban sem haladta meg az egészségügyi határértéket a talajvízben. Az egyik kút vizében a nitrát a másikéban az ammónium koncentrációja volt határérték feletti. Az ammónium magas koncentrációja friss, a hulladéklerakóból származó szennyeződésre utal.

10

Volt fűtőolaj töltő: (hidrogeológiai védőövezet „B” zóna) Az 1970–80-as években működő háztartási fűtőolaj töltő állomás felszámolása után a fűtőolaj tartályt nem szedték ki, csak a lefejtőt bontották le. A vizsgálatok kimutatták, hogy a talajvíz a háttérből származó nitrát és vas szennyeződésen kívül nem szennyezett, a TPH koncentráció határérték alatti. A talajvizsgálatok kimutatták, hogy a TPH koncentráció itt sem haladja meg a határértéket, viszont a talaj felső 3 m-én a mélységgel növekvő tendenciát mutat, majd onnan ismét csökken. Megállapítható, hogy a meglévő szennyezés a talaj felső néhány m-ét érinti.

Munkagép telephely: (hidrogeológiai védőövezet „B” zóna) A telephelyen jelenleg teherautók, földmunkagépek tárolása, esetenként javítása folyik. Korábban hordós anyagtárolás folyt itt, a tárolt anyagról nincs információ. A diagnosztika keretein belül az esetlegesen a telephelyről származó szennyezés feltárására talaj és vízkémiai vizsgálatokat végeztek. A talajban szennyeződés nem volt kimutatható. A talajvíz nitrit, nitrát és vas koncentrációja meghaladta a B szennyezettségi határértéket, TPH és toxikus fém szempontjából nem volt szennyezett.

2. A VÍZBÁZIS VÉDŐIDOMAINAK ÉS VÉDŐTERÜLETÉNEK KIJELÖLÉSE

A vízbázis védőterületét, valamint védőidomát az alábbiak szerint állapítom meg. A DMRV Zrt. által üzemeltetett Dunakeszi és a Fővárosi Vízművek Zrt. által üzemeltetett Balpart I.-II. vízbázisok 180 napos, 5 és 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomai a három vízbázisra közös térbeli idomokként határozhatóak meg. A védőidomok felszíni vetülete megegyezik a felszíni metszetükkel. A vízbázisok közti határt a közös védőidomok „szeletelésével” határozták meg: − a Dunakeszi és a Balpart II. vízbázisok határa a Balpart II. vízbázis 22. számú termelőkútjának legészakibb áramvonalához igazodik. A vízbázis védőövezeti térképét az 1. számú melléklet tartalmazza

2.1. Belső védőidom és védőövezet: 2.1.1. Belső védőidom: A vizsgálatokkal megállapításra került, hogy a 20 napos elérési időhöz tartozó védőidom teljes felülete kimetsz a felszínre. A belső védőidom vertikális kiterjedése: Felső felület: Felszíni topográfia (Zmax = 105,5 mBf).

11

Alsó felület: A víztartó összlet feküjében (Zmin = 87,0 mBf).

2.1.2. Belső védőövezet: A belső védőidom felszíni vetülete megegyezik a felszíni metszetével ezért a belső védőidom teljes felszíni vetületére belső védőövezetet jelölök ki. A vízbázis belső védőövezetének területe 0,16 km2. Határa a Dunában a parttól 100 m-re, a háttér felé a termelőkutak vonalától 50-70 m-re húzódik.

A belső védőövezet sarokponti EOV koordinátái: pont 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

EOV Y 655 330,0 655 347,3 655 371,6 655 391,2 655 410,0 655 415,9 655 470,0 655 465,1 655 463,2 655 455,8 655 451,4 655 447,4 655 441,2 655 423,2 655 418,7 655 415,2

EOV X 255 981,0 255 987,6 255 989,0 255 988,5 255 983,3 256 012,6 255 998,1 255 957,3 255 941,3 255 879,5 255 843,1 255 809,9 255 757,8 255 635,8 255 605,6 255 596,3

pont 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

EOV Y 655 395,3 655 365,3 655 338,0 655 323,2 655 315,3 655 307,6 655 287,5 655 258,6 655 237,4 655 180,6 655 187,4 655 084,8 655 175,5 655 249,1 655 306,8

EOV X 255 532,3 255 430,4 255 347,4 255 255,3 255 206,0 255 174,0 255 119,0 255 123,9 255 069,2 255 086,2 255 107,8 255 138,5 255 414,9 255 703,7 255 960,2

A belső védőövezetre eső ingatlanok adatait a 2. számú melléklet tartalmazza

2.2. Külső védőidom és védőövezet: 2.2.1. Külső védőidom: A vizsgálatokkal megállapításra került, hogy a 180 napos elérési időhöz tartozó védőidom teljes felülete kimetsz a felszínre. A külső védőidom vertikális kiterjedése: Felső felület: Felszíni topográfia (Zmax = 113,0 mBf). Alsó felület: A víztartó összlet feküjében (Zmin = 87,0 mBf).

12

2.2.2. Külső védőövezet: A külső védőidom felszíni vetülete megegyezik a felszíni metszetével ezért a külső védőidom teljes felszíni vetületére külső védőövezetet jelölök ki. A vízbázis külső védőövezetének területe 0,40 km2. Határa a Dunában a parttól 150 m-re a háttér felé a termelőkutak vonalától 150-250 m-re húzódik. A külső védőövezet sarokponti EOV koordinátái: pont 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

EOV Y 655 303,0 655 237,4 655 180,6 655 187,3 655 084,8 655 038,9 655 045,4 655 174,8 655 260,0 655 302,9 655 343,6 655 446,9 655 528,8 655 538,3 655 614,9 655 610,7 655 609,5 655 631,4 655 642,0 655 657,1 655 658,7 655 659,5

EOV X 255 052,9 255 069,2 255 086,2 255 107,7 255 138,5 255 151,9 255 169,4 255 619,5 255 966,1 256 205,0 256 201,6 256 193,9 256 150,0 256 077,0 256 077,9 256 012,1 255 992,9 255 949,8 255 920,5 255 904,0 255 897,4 255 886,3

pont 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

EOV Y 655 658,5 655 650,8 655 618,7 655 573,7 655 563,2 655 572,6 655 581,2 655 587,7 655 593,5 655 599,1 655 611,5 655 624,0 655 533,9 655 498,4 655 475,8 655 471,3 655 447,8 655 416,0 655 402,7 655 345,2 655 303,0

EOV X 255 867,8 255 803,6 255 799,0 255 799,8 255 797,5 255 738,6 255 703,1 255 677,0 255 650,2 255 624,8 255 572,7 255 519,9 255 522,5 255 460,7 255 423,3 255 397,1 255 250,4 255 186,5 255 158,9 255 167,4 255 052,9

A külső védőövezetre eső ingatlanok adatait a 2. számú melléklet tartalmazza

2.3. Hidrogeológiai védőidom és védőterület: 2.3.1. Hidrogeológiai védőidom: 2.3.1.1. Hidrogeológiai védőidom„A” zónája: A vizsgálatokkal megállapításra került, hogy az 5 éves elérési időhöz tartozó védőidom teljes felülete kimetsz a felszínre.

13

A hidrogeológiai védőidom „A” zónájának vertikális kiterjedése: Felső felület: Felszíni topográfia (Zmax = 122,0 mBf). Alsó felület: A víztartó összlet feküjében (Zmin = 87,0 mBf).

2.3.1.2. Hidrogeológiai védőidom „B”zónája: A vizsgálatokkal megállapításra került, hogy az 50 éves elérési időhöz tartozó védőidom teljes felülete kimetsz a felszínre. A hidrogeológiai védőidom „B” zónájának vertikális kiterjedése: Felső felület: Felszíni topográfia (Zmax = 186,0 mBf). Alsó felület: A víztartó összlet feküjében (Zmin = 87,0 mBf).

2.3.2. Hidrogeológiai védőövezet: 2.3.2.1. Hidrogeológiai védőövezet „A” zónája: A hidrogeológiai védőidom „A” zónájának felszíni vetülete megegyezik a felszíni metszetével ezért a hidrogeológiai védőidom „A” zónájának teljes felszíni vetületére a hidrogeológiai védőövezet „A” zónáját jelölöm ki. A vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezetének területe 1,91 km2. Határa a Dunában a parttól 150 m-re, a háttér felé pedig a 2 sz. főúttól K-re, attól 300-600 m távolságban húzódik.

A hidrogeológiai védőövezet „A” zónájának sarokponti EOV koordinátái: pont 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

EOV Y 656 501,2 656 500,8 656 491,0 656 195,9 656 167,5 656 156,1 656 105,1 656 102,2 656 093,6 655 856,8 655 857,5 655 837,6 655 825,5 655 803,9

EOV X 255 053,6 255 053,7 255 052,2 255 101,5 255 103,9 254 884,1 254 886,7 254 868,7 254 855,9 255 041,4 255 058,8 255 060,0 255 057,8 255 059,3

pont 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

14

EOV Y 655 782,8 655 767,8 655 751,9 655 740,0 655 720,8 655 705,0 655 710,1 655 695,1 655 695,7 655 614,8 655 616,3 655 303,0 655 237,4 655 180,6

EOV X 255 061,2 255 063,0 255 066,1 255 069,4 255 076,4 255 085,2 255 054,4 255 059,3 255 049,0 255 045,3 255 003,8 255 052,9 255 069,2 255 086,2

pont 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48.

EOV Y 655 187,3 655 084,8 655 038,9 655 045,4 655 174,8 655 260,0 655 301,7 655 312,2 655 559,4 655 680,1 655 739,7 655 801,2 655 810,0 655 886,0 655 935,3 656 072,4 656 075,5 656 236,2 656 261,7 656 333,1

EOV X 255 107,7 255 138,5 255 151,9 255 169,4 255 619,5 255 966,1 256 201,9 256 264,9 256 293,0 256 303,9 256 310,7 256 270,8 256 303,4 256 298,0 256 299,2 256 298,2 256 348,3 256 339,0 256 294,3 256 291,4

pont 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68.

EOV Y 656 640,6 656 687,3 656 695,8 656 696,0 656 680,6 656 710,7 656 704,0 656 844,2 656 807,0 656 800,1 656 730,1 656 668,9 656 627,2 656 602,8 656 572,7 656 539,5 656 530,4 656 499,5 656 500,3 656 501,2

EOV X 256 285,8 256 285,1 256 183,5 256 089,1 256 007,8 255 997,8 255 954,3 255 928,2 255 711,3 255 669,1 255 538,9 255 393,2 255 299,2 255 240,8 255 180,4 255 108,0 255 107,4 255 107,5 255 074,3 255 053,6

A hidrogeológiai védőövezet „A” zónájára eső ingatlanok adatait a 2 számú melléklet tartalmazza

2.3.2.2. Hidrogeológiai védőövezet „B” zónája: A hidrogeológiai védőidom „B” zónájának felszíni vetülete megegyezik a felszíni metszetével ezért a hidrogeológiai védőidom „B” zónájának teljes felszíni vetületére a hidrogeológiai védőövezet „B” zónáját jelölöm ki. A vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezetének területe 4,45 km2. Határa a Dunában a parttól 150 m-re, a háttér felé K-re pedig a 2/A főúton túl, attól 500-1000 m távolságban húzódik.

A hidrogeológiai védőövezet „B” zónájának sarokponti EOV koordinátái: pont 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

EOV Y 659 460,4 659 303,9 659 281,9 658 548,0 658505,5 658 419,7 658 387,2 658 381,7

EOV X 255 222,3 255 302,6 255 316,9 255 183,3 255 097,4 255 139,8 255 073,8 255 076,3

pont 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

15

EOV Y 658 285,6 658 270,9 658 260,4 658257,6 658 242,0 658 235,3 658 193,9 658 138,2

EOV X 255 123,7 255 093,8 255 090,8 255 091,5 255 093,0 255 069,5 255 082,7 255 098,8

pont 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62.

EOV Y 658 110,7 658 038,1 658 017,4 657 987,2 657 946,2 657 898,6 657 883,2 657 788,5 657 772,4 657 638,7 657 632,9 657 579,5 657 539,0 657 404,7 657 389,7 657 377,0 657 373,2 657 358,1 657 256,6 657 233,8 657 216,7 657 046,8 657 018,9 656 848,0 656 814,6 656 735,5 656 579,2 656 530,4 656 499,5 656 501,2 656 491,0 656 195,9 656 167,5 656 156,1 656 105,1 656 102,2 656 093,6 655 856,8 655 857,5 655 837,6 655 803,9 655 767,8 655 740,0 655 720,8 655 705,0 655 710,1

EOV X 255 008,6 255 079,3 255 068,8 255 000,9 255 019,1 255 037,7 254 988,5 255 019,7 254 971,1 255 015,6 254 998,9 255 018,1 255 030,1 255 075,0 255 026,4 254 990,3 254 977,8 254 981,8 255 017,2 254 943,8 254 944,8 255 020,4 254 958,2 255 035,1 254 976,1 255 011,7 255 082,9 255 107,4 255 107,5 255 053,6 255 052,2 255 101,5 255 103,9 254 884,1 254 886,7 254 868,7 254 855,9 255 041,4 255 058,8 255 060,0 255 059,3 255 063,0 255 069,4 255 076,4 255 085,2 255 054,4

pont 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108.

16

EOV Y 655 695,1 655 695,7 655 614,8 655 616,3 655 303,0 655 237,4 655 258,6 655 195,8 655 187,5 655 038,9 655 045,4 655 173,0 655 260,0 655 301,7 655 312,2 655 431,7 655 476,8 655 559,4 655 680,1 655 739,7 655 801,2 655 810,0 655 886,0 656 072,4 656 075,5 656 236,2 656 261,7 656 324,4 656 687,3 656 776,5 656 915,0 657 135,8 657 153,2 657 269,7 657 276,1 657 297,3 657 306,4 657 318,0 657 373,9 657 414,7 657 702,0 657 719,9 657 822,4 658 047,8 658 085,3 658 566,9

EOV X 255 059,3 255 049,0 255 045,3 255 003,8 255 053,0 255 069,2 255 123,6 255 134,6 255 108,1 255 151,9 255 169,4 255 615,5 255 966,1 256 201,9 256 264,9 256 278,5 256 283,6 256 293,0 256 303,9 256 310,7 256 270,8 256 303,4 256 298,0 256 298,2 256 348,3 256 339,0 256 294,3 256 291,1 256 285,1 256 143,5 256 066,1 255 942,6 255 939,1 255 890,4 255 893,3 255 847,5 255 849,3 255 861,0 255 947,6 256 028,5 255 880,3 255 871,1 256 072,0 255 955,8 255 936,4 255 986,0

pont 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116.

EOV Y 658 901,2 659 308,0 659 329,4 659 606,0 659 627,6 659 609,3 659 553,6 659 521,0

EOV X 256 002,4 256 031,6 256 092,2 255 988,6 255 773,7 255 722,4 255 589,6 255 442,4

pont 117. 118. 119. 120. 121.

EOV Y 659 506,5 659 495,5 659 480,0 659 470,1 659 467,5

EOV X 255 384,5 255 350,7 255 279,0 255 226,0 255 216,9

A hidrogeológiai védőövezet „B” zónájára eső ingatlanok adatait a 2. számú melléklet tartalmazza

II. A VÉDŐIDOMOKRA – VÉDŐÖVEZETEKRE ÉS A FELSZÍN ALATTI VÍZ MEGFIGYELŐ RENDSZERRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. A védőidommal és a védőterülettel érintett ingatlanok használata és a védelem érdekében szükséges használati valamint igénybevételi korlátozások

1.1. Belső védőidom – védőövezet A belső védőidomban és védőövezet területén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet (továbbiakban: VB rendelet) 11. §-ban foglaltakat, illetve 5. számú mellékletben a belső védőövezetre vonatkozó tiltásokat kell betartani, különös tekintettel az alábbiakra: 1. A belső védőövezet területén rendszeresen a vízilétesítmény üzemeltetőjének azok a dolgozói tartózkodhatnak, akik ott munkát végeznek, és a külön jogszabályban meghatározott rendszeres egészségügyi ellenőrzést igazoló egészségügyi könyvvel rendelkeznek. Belépésre jogosultak továbbá az itt dolgozók munkájának irányítói, valamint az ellenőrzésre jogosult hatósági személyek, továbbá azok, akiket a védőterület tulajdonosa erre (így például átmeneti munkavégzésre) esetileg feljogosít. 2. A belső védőidomban és védőövezet területén csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják. 3. A belső védőövezet területén lévő létesítményeket és berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyező anyag ne kerülhessen a vízbe, a terepfelszínre vagy a felszín alá, és a vizet gyűjtő, kitermelő, szállító berendezésekbe.

17

4. A belső védőövezet területén elhelyezett létesítményekben keletkező szenny- és használt vizet nyomáspróbával ellenőrzött, kettősfalú szennyvízcsatornában kell kivezetni a védőterületről úgy, hogy a külső védőövezeten előírt feltételeket kielégítse. A kettősfalú csatorna vízzáróságát havonta kell ellenőrizni a belső védőövezeten kívül elhelyezett szivárgásmentes figyelőakna alkalmazásával, melyben a csatorna és a védőcső közötti gyűrűstérből az esetlegesen elszivárgó vizek összegyűjthetők, majd a külső védőövezeten kívülre továbbíthatók. Az ellenőrzés elvégzését, valamint annak eredményét a vízkivételi üzemnaplóban rögzíteni kell; 5. A belső védőövezet területén a Duna mederviszonyait csak úgy szabad megváltoztatni, hogy az ne legyen káros hatással a vízkivételre, és a víz minőségére. 6. Belső védőövezeten mederkotrás csak abban az esetben végezhető, ha az a vízbázisról kitermelt víz minőségének javítását szolgálja. A kotrást úgy kell végezni, hogy az a partiszűrésű ivóvízbázis vízkészletének megtisztításában részt vevő kavics mederágyat ne érintse, a meder felől a kavicsréteg szűrő funkcióját ne veszélyeztesse. 7. A belső védőövezet területén tilos minden olyan tevékenység, amely megbontja a vízadó réteget, csökkenti a vízkészlet védettségét, növeli a sérülékenységet.

1.2. Külső védőidom – védőövezet A VB rendelet 12. §-ban foglaltakat, illetve 5. számú mellékletben a külső védőövezetre vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat kell betartani, különös tekintettel az alábbiakra: 1. A felszín alatti vízbázisok külső védőövezetén és védőidomában olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetőleg a vízbe (20 napon belül le nem bomló) szennyező anyag, illetve élőlény kerülhet, tilos. 2. A külső védőövezet területén: szükség szerint tereprendezést kell végezni úgy, hogy ott pangó víz sem elöntésből, sem csapadékból ne keletkezzen. 3. A külső védőövezet területén tilos folyékony üzemanyagot vagy vegyi anyagot tárolni. 4. A külső védőövezet területén a vízmű működtetéséhez szükséges üzemanyag, illetőleg vegyszer tárolását szolgáló fém, illetve műanyag tartályt olyan vízzáró betonmedencében kell elhelyezni, amely a tartály meghibásodása esetén a teljes üzemanyag-mennyiséget magában foglalja. 5. A külső védőövezeten Lakótelep, új parcellázású üdülőterület kialakítása tilos. 6. A külső védőövezet területén lévő létesítmények, szennyvizét zárt, nyomáspróbával ellenőrzött szennyvízcsatornával kell elvezetni. 7. A külső védőövezeten minden új építésű és már meglévő ingatlant rá kell kötni a csatorna hálózatra.

18

8. A külső védőövezeten áthaladó útszakaszokon az útfenntartáshoz használatos anyagokat tárolni tilos. 9. A külső védőövezet területén a meglévő áthaladó közutat és az útárkot vízzáró burkolattal kell ellátni. Az útárkot úgy kell kialakítani, hogy a vizeket a külső védőterület határán kívülre vezesse. 10. A külső védőövezet területén – lakóövezet kivételével – a közutakon a külső védőövezeten áthaladó útszakasz egészére vonatkozó „Megállni tilos” táblákat kell elhelyezni. 11. A külső védőövezet területén gépkocsi parkoló létesítése tilos. 12. A veszélyes vegyi anyagokat szállító teherjárművek számára megfelelő táblákkal ellátott a külső védőövezetet elkerülő terelőutat kell kijelölni. 13. A külső védőövezet területén a Duna mederviszonyait csak úgy szabad megváltoztatni, hogy az ne legyen káros hatással a víz minőségére. 14. Külső védőövezeten mederkotrás csak abban az esetben végezhető, ha az a vízbázisról kitermelt víz minőségének javítását, vagy mennyiségének növelését szolgálja. A kotrást úgy kell végezni, hogy az a partiszűrésű ivóvízbázis vízkészletének megtisztításában részt vevő kavics mederágyat ne érintse, a meder felől a kavicsréteg szűrő funkcióját ne veszélyeztesse. 15. Külső védőövezet területén sportcélú, nem motoros vízijárművek kivételével kikötni tilos. 16. A külső védőövezet területén kutató fúrás vagy új kút a –felügyelőség engedélye alapján – csak akkor létesíthető, ha a meglévő vízkitermelés zavarása nélkül (így például más vízadóréteg felhasználásával) további vízkivételt, a vízmű tönkrement kútjának pótlását vagy a vízkészlet mennyiségének, minőségének ellenőrzését szolgálja. 17. A külső védőövezet területén háziállatok (kutya, macska és – korlátozott számban – baromfi) tartása megengedhető.

1.3. Hidrogeológiai védőidom – védőövezet A VB rendelet 13. §-ban foglaltakat, illetve 5. számú mellékletben a hidrogeológiai védőövezetekre vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat kell betartani, különös tekintettel az alábbiakra: 1. Hidrogeológiai védőövezeten tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza. 2. Hidrogeológiai védőövezeten tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége.

19

3. Hidrogeológiai védőövezeten tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében 6 hónapon belül le nem bomló károsító anyag kerül a vízkészletbe. 4. Hidrogeológiai védőövezeten meglévő tároló helyen bármely, a vizet károsító folyékony anyagot csak úgy szabad tárolni, hogy az üzemeltető a felügyelőség által engedélyezett módon tervezett és üzemeltetett rendszer segítségével rendszeresen ellenőrizze, hogy nem kerül-e károsító anyag a felszín alatti vízbe. 5. Hidrogeológiai védőövezeten a vizet károsító folyékony anyagok tárolására szolgáló új tároló helyet úgy kell kialakítani, hogy a tárolótartály olyan vízzáró falú teknőben vagy tartályban legyen, amely - meghibásodás esetén - a teljes tárolt folyadékmennyiséget befogadja és a tárolótartály állapota kívülről bármikor ellenőrizhető legyen. 6. Hidrogeológiai „A” és „B” védőövezeten vízre veszélyes anyagot (így például ásványolajtermék) szállító csővezetéket a területen akkor lehet átvezetni, ha a vezeték biztonságát (így például külön burkolattal) megteremtik, gondoskodnak a vezeték rendszeres (így például havi ultrahangos) ellenőrzéséről és azt csőtörés esetére leállító automatikával látják el. 7. Hidrogeológiai védőövezeten csak zárt építményben szabad dolgozni olyan vegyi anyaggal, amely a vizet károsíthatja, vagy amelyből a víz minőségét károsító anyagok oldódhatnak ki.

2. A védőterület kialakításával, rendelkezések, intézkedések

fenntartásával

kapcsolatos

kötelezettségek,

2.1. A vízilétesítmény tulajdonosának és az üzemeltetési engedély jogosultjának kötelezettségei: 1. A Tulajdonos és az Üzemeltető köteles a védőidom, védőövezet kialakításával kapcsolatos feladatok elvégzésére. 2. A belső védőövezet kialakítását követően az Üzemeltető köteles a területhasználati korlátozások betartása mellett a védőterületet fenntartani. 3. A belső védőövezetet be kell keríteni vagy biztonságáról egyéb módon, különösen őrzéssel is gondoskodni kell. 4. A belső védőövezet határán 200 méterenként belépési tilalmat, valamint a meder felőli oldalon kikötési tilalmat jelző táblákat kell elhelyezni, időszakosan ellenőrizni és szükség esetén pótolni kell azokat. 5. A belső védőövezetre belépési engedélyt adó köteles gondoskodni arról, hogy az ideiglenesen ott tartózkodók szennyezést ne okozzanak. 6. A belső védőövezet területén a terepfelszínt úgy kell kialakítani, hogy ott csapadékvízből visszamaradó pangó vizek ne keletkezhessenek.

20

7. A védőövezeten lehetőleg összefüggő füvesített felületet kell kialakítani. A nem füvesíthető felületeket időtálló, szennyezést nem okozó anyaggal kell burkolni. A belső védőövezet területén trágyázás (szerves és műtrágyázás), valamint növényvédő szerek használata tilos. 8. A felszínközeli vízadók, valamint vezetékek és műtárgyak közelében csak olyan fák, bokrok telepíthetők, melyek gyökérzete ezeket nem éri el. 9. Közcélú vízilétesítmények esetén a belső védőövezetet magába foglaló földrészletnek – az építmény tulajdonjogától függetlenül – állami vagy önkormányzati tulajdonban kell állni. 10. A vízilétesítmény tulajdonosa a védőidom, a védőterület kijelölésével, fenntartásával kapcsolatos tulajdoni, használati és egyéb korlátozásokból eredő károkért külön jogszabály előírásai szerint köteles helytállni. 11. A vízbázis, vízilétesítmény engedélyese köteles a külön jogszabály, valamint a védőterületet megállapító határozat és az üzemeltetési szabályzat szerint gondoskodni a védőterület fenntartásához szükséges létesítményekről, ezek fenntartásáról, üzemeltetéséről. 12. Az üzemelő vízművet a mindenkor hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak alapján kell üzemeltetni 13. A vízbázison létesített felszín alatti víz megfigyelő rendszert a mindenkor hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak alapján kell üzemeltetni. 14. A vízbázis üzemeltetőjének lakossági tájékoztató anyagot kell készítenie és terjesztenie területhasználókkal való kapcsolattartás céljából. A területhasználókat tájékoztatni szükséges a védőterületen elrendelt különleges jogaikról és kötelezettségeikről, valamint a vízhasználókat a fogyasztott víz minőségéről, a vízbázis környezeti állapotáról. A tájékoztató anyagot a Felügyelőségnek is meg kell küldeni. Benyújtási határidő: 2012. május 31. 15. Az Üzemeltető köteles gondoskodni a védőterület fenntartásáról. Évente legalább 1 alkalommal átfogóan ellenőrizni és vizsgálni kell a vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát, beleértve a védőövezetekben folytatott tevékenységeket is. A vízkészletet veszélyeztető szennyező tevékenység vagy esemény észlelése esetén az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervnél haladéktalanul intézkedést kell kezdeményezni. 16. A határozat felülvizsgálatát kell kezdeményezni abban az esetben, ha a kitermelt víz mennyisége és/vagy minősége jelentősen (10 %-nál nagyobb mértékben), tartósan (24 hónapon keresztül) megváltozik, különösen akkor, ha a víz minősége tartósan romlik. 17. A kijelölő határozatot megalapozó dokumentációt az üzemeltetési engedély kiadását követően 10 éven belül, majd azt követően 10 évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során részletes értékelő jelentést kell készíteni a vízbázis állapotáról, a védőterületen végrehajtott intézkedésekről, a vízbázis vízkészletének és vízminőségének

21

alakulásáról, meghatározva a további feladatokat, szükséges intézkedéseket, szükség esetén javaslatot kell tenni a kijelölt védőövezetek módosítására. Az első felülvizsgálat és az értékelő jelentés benyújtási határideje: 2021. május 31. 18. A belső védőövezetet felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során meg kell határozni a vízmű – az üzemeltetési engedély szerinti – 2 db víztermelő kútjára vonatkoztatott belső védőövezeteket, javaslatot kell tenni a kijelölt belső védőövezet, szükség esetén a további védőövezetek módosítására. A felülvizsgálati jelentés benyújtási határideje: 2012. május 31. 2.2. A vízbázis védőidomának, védőövezeteinek kijelölésével érintett ingatlanok tulajdonosainak kötelezettségei: 1. A védőterület kijelöléséről szóló határozattal érintett ingatlant a tulajdonos vagy az egyéb jogcímen használó úgy köteles használni, hogy a védett vízbázist, valamint a kitermelt vizet ne veszélyeztesse és a használat következtében azt szennyeződés ne érje. 2. A védőterület kijelölésével érintett ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója a Felügyelőségnek a védőterület kijelöléséről és fenntartásáról rendelkező határozata alapján köteles tűrni, hogy a vízilétesítmény üzemeltetője vagy a hatósági ellenőrzésre jogosult személyek az ingatlanra belépjenek és azt a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben használják, de ez az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárhatja ki, és aránytalan mértékben nem akadályozhatja. 3. A védőterület kijelölésével érintett ingatlan teljes területén a keletkező és tárolt kommunális szilárd hulladékot zárt rendszerben kell gyűjteni és engedélyezett lerakóhelyre kell szállíttatni. 4. A védőterületen belül új, a VB rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a VB rendelet, valamint külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor a Felügyelőség egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat. Az egyedi vizsgálathoz szükséges dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII.21.) Korm. rendelet alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértők is elkészíthetik. 5. A védőterületen belül meglévő, a VB rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a VB rendelet, valamint külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezetvédelmi felülvizsgálat alá, akkor a Felügyelőség egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat. 6. Ha a védőterület kialakításakor, vagy ellenőrzésekor megállapítható, hogy a már meglévő létesítmények, illetve folytatott tevékenységek nem felelnek meg a vonatkozó rendelkezéseknek, abban az esetben meg kell állapítani, hogy a vízbázis mennyiben

22

károsodott, károsodás esetén a károsodást, illetve annak kiváltó okát meg kell szüntetni, az esetleges későbbi károsodás elkerülése érdekében ellenőrző rendszert kell kialakítani. 7. Az előző pontban meghatározott esetekben a létesítmény tulajdonosa, vagy egyéb jogcímen használója, illetve a tevékenység végzője a létesítmény üzemeltetésének átalakításával, vagy megszüntetésével, illetve a tevékenység felhagyásával köteles a további károsítást megakadályozni. 2.3. Vízbázis védőterületen hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a vízbázis biztonságban tartásában érdekelt Hatóságok kötelezettségei: 1. A vízbázis elszennyeződésének veszélye miatt meg kell teremteni a védelem legalapvetőbb feltételeit, érvényesíteni kell a területi korlátozásokat, ezeket az érintett településrendezési tervben, településszerkezeti tervben, a település szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban érvényesíteni kell és mindezek teljesítéséről a Felügyelőséget az érintett önkormányzatnak a fenti dokumentumok megküldésével tájékoztatnia kell. Határidő: 2012. december 31. 2. A külső védőövezeten meglévő ingatlanok csatornahálózatra történt rákötéséről szóló igazolást az építéshatóságnak meg kell küldeni a Felügyelőség részére. Határidő: 2012. december 31. 3. A külső védőövezeten minden új építésű létesítményt rá kell kötni a csatornahálózatra. Amennyiben ez nem lehetséges az építéshatóság építési engedélyt nem adhat ki. 4. Ha a védőterület kialakítása érdekében a tulajdoni és használati korlátozások mellett vagy azokon túlmenően a védőterületen már meglévő épületek, illetőleg más építmények eltávolítása, áthelyezése, átalakítása szükséges, ezt a Felügyelőség külön megkeresése alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építéshatóság rendeli el. 5. A területen lévő, vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező csapadékvíz elvezető csatornák karbantartását és tisztítását szükség esetén a védőterület kijelölése után is el kell végezni az üzemeltetési engedély szerinti üzemeltetőnek. 6. A területen lévő Duna-szakaszra eső hajóút fenntartási kotrási munkálatokat szükség esetén a védőterület kijelölése után is el kell végezni. 7. A vízbázis védőterületet érintő, az 5. és 6. pontban meghatározott munkálatokkal kapcsolatban az üzemeltetőnek meg kell kérnie a Felügyelőség jóváhagyását, illetve ezek a munkálatok csak a jóváhagyó határozatban foglalt előírások betartása mellett végezhetők el. 8. A védőterület teljes területén a keletkező és tárolt kommunális szilárd hulladékot zárt rendszerben kell gyűjteni és engedélyezett lerakóhelyre kell szállíttatni. Az illegális hulladéklerakó-helyeket fel kell számolni. Amennyiben az előírás nem teljesül maradéktalanul, a helyi építéshatóság intézkedésre köteles. Határidő: folyamatos

23

3.

Az eljárás során közreműködő szakhatóság előírásai:

A Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 22.2/10149-2/10. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: Talajvédelmi előírások: Hidrogeológia „A” zóna: − tilos komposztáló telep létesítése, és az önellátást meghaladó állattartás. Meglévő esetén a környezetvédelmi felülvizsgálat eredményétől függően folytatható, − legeltetés, háziállat tartása környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően megengedett, − szervestrágyázás, műtrágyázás környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető, − tilos hígtárgya és trágyalé hasznosítási célú szabályozott kijuttatása termőföldre, − szennyvízöntés tilos, − tisztított szennyvízzel való öntözés környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető, − szerves műtrágyák raktározása és tárolása, illetve szennyvíziszap tárolására szolgáló új létesítmény kialakítása tilos. Meglévő esetén a környezetvédelmi felülvizsgálat eredményétől függően folytatható, − a már engedéllyel rendelkező területeken szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása (és tárolása) a környezetvédelmi felülvizsgálat eredményétől függően folytatható, új engedély kiadása tilos, − haltenyésztés és haletetés környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető. Hidrogeológia „B” zóna: − komposztáló telep létesítése és az önellátás meghaladó állattartás környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető − műtrágyázás, hígtrágya és trágyalé hasznosítási célú szabályozott kijuttatása termőföldre, szennyvízöntözés környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető, − szerves- és műtrágyák raktározása és tárolása, illetve szennyvíziszap tárolása környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető, − szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető, − haltenyésztés és haletetés környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető. A vízmű kutak védőterületén tilos a hígtárgya és trágyalé (szabályozatlan) leürítése. A fenti területeken történő szervestrágyázás, szennyvíziszap-hasznosítás vagy tisztított szennyvízzel öntözés esetén – az abból származó – a területre kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, és a termesztett növények által felhasznált mennyiséget.

24

A vízbázis kijelölésekor a védőövezetekben engedélyezett növénytermesztési technológia megváltoztatása az illetékes hatóságok egyetértő állásfoglalásával történhet. A növényvédő szerek használatának szabályozása: Hidrogeológia védőövezet „A” zóna (5 éves elérési idejű): A védőterületen tilos: − Növényvédő és irtó szerek tárolása, hulladék elhelyezése, raktárak létesítése (E korlátozás nem vonatkozik a kiskereskedelmi egységek, valamint a termelő saját falhasználását szolgáló 25 kg alatti összes mennyiségre. Mezőgazdasági kistermelő a kiürített és megtisztított növényvédő szer csomagolóanyagot, burkolatot egyszerre max. 2 liter térfogatig kommunális hulladékként kezelheti, ezt meghaladó űrtartalom esetén begyűjtő, hasznosító szervezeteknek kell átadnia.) − A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok, munkaruhák, gépek és berendezések tisztítására, mosásra szolgáló helyiségek építése. − Növényvédő szereket tartalmazó vizek kiöntése és ártalmatlanná tétele. − Növényvédő szerek felhasználására szolgáló berendezések tárolása és javítása (kivétel: mezőgazdasági kistermelő háti permetezőgépe.) − A légi növényvédő szerek szórásához szükséges fel- és leszálló sávok és berendezések, szerrel való feltöltésre szolgáló terek létesítése és üzemeltetése, növényvédő szer légi úton való kiszórása.

Hidrogeológia védőövezet „B” zóna (50 éves elérési idejű): A védőterületen tilos: − Új növényvédő szer raktér létesítése, illetve a hulladék elhelyezése. (E korlátozás nem vonatkozik a kiskereskedelmi egységek, valamint a termelő saját felhasználását szolgáló 25 kg alatti összes mennyiségre) A már meglévő létesítményekre vonatkozóan: Növényvédő szerek, irtó szerek, műtrágyák tárolása csak zárt építményben történhet úgy, hogy az ilyen anyagok ne kerülhessenek érintkezésbe a terepfelszínnel és ne juthassanak a terepfelszín alá. Mezőgazdasági kistermelő a kiüríttet és megtisztított növényvédő szer csomagolóanyagot, burkolatot egyszerre max. 2 liter térfogatig kommunális hulladékként kezelheti, ezt meghaladó űrtartalom esetén begyűjtő, hasznosító szervezeteknek kell átadnia. − A légi növényvédelem a Duna közelsége miatt nem megengedhető. Egyéb rendelkezések: A növényvédelmi tevékenységre általánosan az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet hatályos előírásai vonatkoznak.

25

III.

A HATÁROZAT IDŐBELI HATÁLYA, FELLEBBEZÉS

Ez a határozat 2021. szeptember 30. napjáig hatályos. A védőterület tényét, mint jogi jelleget a védőövezetekre vonatkozóan a határozat jogerőre emelkedését követően az ingatlan-nyilvántartásba (a település nevének és helyrajzi számának a megjelölésével) – külön törvény szerint - fel kell jegyezni. A hidrogeológiai védőövezetekre vonatkozó jogokat, kötelezettségeket és tilalmakat a vízikönyvi nyilvántartás tartalmazza. Az ügyfelek nagy számára tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 78.§ (4) bekezdése alapján megkeresem Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatalát hogy jelen határozatomat 15 napra tegye közhírré és/vagy hirdetmény útján tegye közszemlére a helyben szokásos módon. A közszemlére tett iraton mind a kifüggesztés, mind a levétel napját fel kell tüntetni. A levételt követően 8 napon belül meg kell küldeni a Felügyelőségnek a kifüggesztést igazoló iratokat. Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 200 000 Ft, melyet DMRV Zrt. megfizetett. Tekintettel arra, hogy a Felügyelőség az eljárási határidőt túllépte, rendelkezem a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj visszatérítéséről a befizető részére. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de a Felügyelőséghez öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására jelenleg nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 100 000 Ft. A vízbázis védőterületét kijelölő határozattal érintett ingatlan tulajdonosa, használója által a jogorvoslati eljárásért fizetendő díj ingatlanonként 5 000 Ft. A fellebbezési eljárás díját a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzatfelhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.

INDOKOLÁS

DMRV Zrt. 2010 március 24. napján kelt, KVO/271-0/2010 hivatkozási számú levelében a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásainak megfelelő mellékletek csatolásával, Dunakeszi Vízbázis védőterület, védőidom kijelölésére kérelmet nyújtott be.

Tárgyi közcélú vízbázis vízkészletének mennyiségi és minőségi megóvása nemzetgazdasági érdek.

A vízbázishoz tartozó belső védőidom határát 20 napos, a külső védőidom határát 180 napos, a hidrogeológiai „A” védőidom határát 5 éves, a hidrogeológiai „B” védőidom határát 50 éves

26

elérési idő figyelembevételével számításokkal (modellezéssel), elérési idők alapján határozták meg.

Az alkalmazott szimulációs szoftverek: A felszín alatti vizek áramlástani jellemzését MODFLOW-MODPATH-ZoneBudget-MT3D programcsomaggal, a hidraulikai modellezést a VISUAL MODFLOW 4.0.0.126.változatával végezték a modellező szakemberek. Ez a program alkalmas tetszőleges háromdimenziós véges differencia módszerrel történő, permanens és nem permanens, a telített zónára vonatkozó szivárgási modell felépítésére, kezelésére, a nyomásszintek rétegenkénti meghatározására, valamint a vízrészecskék áramlási útjának megjelenítésére. A szoftverrel tehát meghatározható, hogy adott időn belül milyen távolságból, milyen úton fog eljutni a vízrészecske a termelőkútba, így lehatárolható egy adott víztermelési állapothoz tartozó vízgyűjtő terület, és azon belül egy meghatározott elérési idejű védőidom. A Felügyelőség a döntés meghozatala során az alábbi nomenklatúrát, tagolási rendszert alkalmazta a védőidom-védőterület lehatárolás során: Védőidomok („vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész”) tagolása az alábbiak szerint történik: belső védőidom, külső védőidom, hidrogeológiai védőidom „A” zónája, hidrogeológiai védőidom „B” zónája, hidrogeológiai védőidom „C” zónája. Védőterületek kifejezés („vízkivételi műveket körülvevő terület”) alatt a védőövezetek összességét értjük, így a tagolás az alábbiak szerint történik: belső védőövezet, külső védőövezet, hidrogeológiai védőövezet „A” zónája, hidrogeológiai védőövezet „B” zónája, hidrogeológiai védőövezet „C” zónája.

Az eljárás során az alábbi szakhatóságok működtek közre: –

ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete, mely 8211-2/2010. számú szakhatósági hozzájárulását kikötések nélkül megadta.

–

A Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága, mely 22.2/10149-2/10. számú hozzájárulását kikötésekkel adta meg. A szakhatósági kikötéseket a határozat rendelkező részébe foglaltam. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Dunakeszi vízbázis védőterületének kijelöléséhez kérte szakhatósági állásfoglalásunkat. A vízbázis védőterületére vonatkozó növény- és talajvédelmi szempontokat a fenti előírásokban foglaltuk össze az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2011. (I. 16.) FVM rendelet, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet és a VB rendelet előírásai alapján adtam meg. A védőterületi elhatárolás alapján elmondható, hogy sem a belső, sem a külső védőövezeten nem folytatnak mezőgazdasági tevékenységet és nem található mezőgazdasági terület, így azokra nem adtam előírásokat. Mivel a hidrogeológia védőövezet „A” és „B” zónáiba esnek mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok, ezen területek esetében az előírt növényvédő szer használati korlátozások tulajdonosokkal történő megismertetése, elfogadtatása alapvető jelentőségű lesz.”

27

–

A Budapesti Bányakapitányság BBK/2398/2/2010. számú szakhatósági hozzájárulását kikötésekkel adta meg. Kikötéseinek megfelelően a határozatot a TIGÁZ Zrt. és FGSZ Zrt. részére megküldöm. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A gázszállító vezeték biztonsági övezetére a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtására vonatkozó 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/A.§ (2) bekezdésében felsorolt tiltások, korlátozások vannak érvényben. A védőterületek kijelölése bányászati érdekeket nem érint.”

Szakvéleményezés céljából megkerestem a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságot, mely 04881-0002/2010. számú szakvéleményében a vízbázis védelembe helyezéséhez hozzájárult. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 45. § (1)-(2) bekezdése és 72. §-a alapján az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a határozatba foglaltam, ellenük külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. A VB rendelet 19. § (1) bekezdése előírja, hogy üzemelő vízkivétel, vízilétesítmény esetén az üzemeltető viseli a kialakítással, fenntartással járó költségeket. A védőterület fenntartása a VB rendelet 1. sz. melléklete 7. e) pontjában foglaltaknak megfelelően üzemeltetői feladat, ezért a 17. § (1) bekezdés figyelembevételével meghatározott fenntartással kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket az üzemeltető részére írtam elő. A védőidommal, védőterülettel érintett ingatlanok használatát és a védelem érdekében szükséges használati korlátozásokat a VB rendelet 10-14.§-ai és 5. számú melléklete alapján határoztam meg. A határozatot megalapozó dokumentáció 10 éven belüli felülvizsgálatát a VB rendelet 9.§-a alapján írtam elő. Tekintettel arra, hogy a kijelölő határozatot megalapozó dokumentációban a belső védőövezet úgy került meghatározásra, hogy a védőterület meghatározásánál figyelembe vett vízmennyiséget a vízmű területén lévő 8 db vízműkút víztermelésére szétosztva határozták meg, a belső védőövezet felülvizsgálatának időpontjáról a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. A határozat hatályát a tárgyi vízbázis vízilétesítményei vízjogi üzemeltetési engedélyének érvényességi idejét figyelembe véve állapítottam meg. A Felügyelőség a kérelem és a vízbázis védőterület, védőidom kijelölési dokumentáció benyújtását követően hivatalában közzétette az eljárás megindulásáról szóló közleményt, továbbá a közleményt – közhírré tétel céljából – megküldte a vízbázis védőterületének helye szerinti Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatalához.

28

Tekintettel arra, hogy a DMRV Zrt. által üzemeltetett Dunakeszi és a Fővárosi Vízművek Zrt. által üzemeltetett Balpart I.-II. vízbázisok 180 napos, 5 és 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomai a három vízbázisra közös térbeli idomokként határozhatóak meg, jelen határozatot a Fővárosi Vízművek Zrt. részére tájékoztatásul megküldöm. Jelen határozat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14. § (2) bekezdésén, vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet) 9. §-án, a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdésein, valamint a VB rendelet rendelkezésein alapul. A védőterületen elhelyezkedő vízvédelmi és víziközmű szempontból érintett létesítményekre vonatkozó előírásaimat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján tettem meg. A védőterületre vonatkozó vízrendezési előírásaim alapja a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet 7. § (7) bekezdése, melynek értelmében a víziút-fenntartási tevékenységet terv alapján kell végezni, amelyet a víziút fenntartója készít el a tárgyév március 31. napjáig, és azt a területileg illetékes felügyelőség hagyja jóvá. A benyújtott dokumentációt természetvédelmi szempontból is megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a vízbázis egy része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a Duna és ártere néven (HUDI20034 kóddal) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (Natura 2000 terület) részét képezi, azonban a vízbázis kijelölése nem veszélyezteti a közösségi jelentőségű fajokat illetve élőhelyeket. A védőterület tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséről szóló rendelkezést a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 27. §-ában foglaltak alapján írtam elő. A jogorvoslati lehetőséget Ket. 98. §-a alapján biztosítottam. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, a kérelem beérkezésekor hatályos 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: R.) 1. melléklet I. fejezet 20. sorszám 3.11. pontja alapján állapítottam meg. Az igazgatási szolgáltatási díjat DMRV Zrt. megfizetette (KTVF: 33979-4/2010. számon iktatva, számla száma: KI-1779/2010). Tekintettel arra, hogy a Felügyelőség a rá irányadó ügyintézési határidőn túl hozta meg a döntését, a Ket. 33/A. § (1) bekezdése alapján rendelkeztem az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítéséről a befizető részére. A jogorvoslati eljárás díjának mértéke az R. mellékletében meghatározott díjtétel 50%-a. A jogorvoslati eljárás díjáról az R. 2. § (4) bekezdése alapján rendelkeztem, az érintett ingatlanok

29

tulajdonosa, használója által a fellebbezésért fizetendő díj mértékét az R. 2. § (8) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. Jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről - annak jogerőre emelkedését követően intézkedem. A határozat jogerőre emelkedéséről az üzemeltető DMRV Zrt.-t külön levélben értesítem. Budapest, 2011. augusztus 26.

Dolla Eszter s. k. igazgató

Kapják: ügyintézői utasítás szerint.

Mellékletek: 1. 2.

sz. melléklet: Dunakeszi vízbázis topográfiai térképe sz. melléklet: A Dunakeszi vízbázissal érintett ingatlanok adatai

30

Ügyintézői utasítás a KTVF: 6337-4/2011. számú ügyirathoz Kapják: 1. 2.

3.

4. 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Címzett neve, Levezési címe Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (2600 Vác, Kodály Zoltán u. 3.) Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (1393 Budapest, Pf.: 412.) Pest Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága (2100 Gödöllő, Pf. 13.) Budapesti Bányakapitányság (1591 Budapest, Pf. 310) Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatala (2120 Dunakeszi, Fő út 25.) Fővárosi Vízművek Zrt. (1134 Budapest, Váci út 23-27.) FGSZ Zrt. (8600 Siófok, Tanácsház út 5.) TIGÁZ Zrt. (4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi út 184.) Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (1428 Budapest, Pf.: 33.) Vízikönyvvezető VMO VÉO KVEO TVO KGO HNYR ITCS Zöld Pont Iroda Irattár

Kiadói utasítás: Exp. u. SC. je. u. VK

31

Csatolandó 2 melléklet

Postázás módja Tv

2 melléklet

Tv

2 melléklet

Tv

2 melléklet

Tv

2 melléklet

Tv

2 melléklet

Tv

2 melléklet

Tv

2 melléklet

Tv

2 melléklet

Tv

1. melléklet 1. melléklet 1. melléklet 1. melléklet 1. melléklet 2 melléklet 1. melléklet 2 melléklet 1. melléklet

B B B B B B B B B B