KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.:

KTVF: 16053-4/2011.

Tárgy:

Előadó:

Horváth Kinga dr. Bálint-Mikolcsó Eszter Galamb István Kis-Benedek Beáta Kiss-Gyetvai Éva Kondola Mónika Markovits Péter Niedermayer József Schwenk Zsuzsa

P9012 Nabucco gázvezeték megvalósítása, környezeti hatásvizsgálati eljáráskörnyezetvédelmi engedély

HATÁROZAT A Nabucco Magyarország Gázvezeték Kft. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 8-10., a továbbiakban: Kérelmező) részére az Olajterv Fővállalkozó és Tervező Zrt. (1036 Budapest, Lajos u.103., a továbbiakban: Tervező) által benyújtott környezeti hatásvizsgálati dokumentáció és a szakhatóságok állásfoglalásai, valamint a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján, az alábbi előírások megtartásának kötelezettsége mellett környezetvédelmi engedélyt adok a P9012 Nabucco gázvezeték megvalósítására. I.

A KÖRNYEZETHASZNÁLAT JELLEMZŐI

A Nabucco gázvezeték megvalósítását a Magyar Köztársaság Kormánya a 174/2010. (V. 13.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette. A Nabucco gázvezeték a törökországi Ahiboz (Ankara) állomással indul, és Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon át az ausztriai Baumgartenbe vezet. Az ahibozi állomáson csatlakozik a meglévő törökországi betápláló vezetékhez, mely két irányból kaphat gázt (Grúzia, Irán). A Nabucco vezeték maximális szállítókapacitása 31 Mrd m3/év lesz, melyet négy lépcsős ütemezéssel érnek el. A gázszállító vezeték teljes hossza: 3300 km, amelyből a magyarországi szakasz 383,43 km. A 383,43 km hosszú csővezeték átlósan szeli át az országot. A teljes magyarországi szakaszon 10 szakaszolóállomás és 3 elvételi pont, valamint a kilépési pontnál mérőállomás Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

épül. Az elvételi pontok szakaszoló állomásoknál létesülnek, mérő és nyomásszabályozó állomás építésével. A kilépő mérőállomásnál és a városföldi leágazó állomásnál csőgörényváltó is létesül. A tervezett vezeték a Nagylak – Hódmezővásárhely, Szentes – Sárosd, Mosonszentmiklós – Rajka szakaszokon részben meglévő nyomvonalon halad. A cső PE passzív szigeteléssel ellátott varratos acélcső, melynek átmérője 1420 mm (56’’). Nyomásviszonyok: DN1400 DP – tervezési nyomás 100 bar OP – üzemelési nyomás 65-100 bar MOP – maximális üzemi nyomás 100 bar A szállított gáz teljes kéntartalma maximum 100 mg/m3 (15 oC és 1,01325 bar). II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Felszíni és felszín alatti vízvédelmi szempontból: 1. A területre történő kiszállítást megelőzően meg kell győződni arról, hogy nincs olajcsöpögés a járművekből és a berendezésekből, csak kifogástalan műszaki állapotú berendezések használata megengedett. 2. Rendszeresen ellenőrizni kell a beruházásban résztvevő gépjárművek, berendezések szerelvényeit, a kenő- és üzemanyag elcsöpögés lehetséges helyeit. 3. A gépek, berendezések esetleges meghibásodása esetén nem végezhető javítás a vízbázissal érintett építési területen. A szennyező munkagép a munkát nem folytathatja, azt el kell szállítani a munkaterületről. 4. Olaj, üzemanyag utántöltés csak a megfelelő védelemmel rendelkező kivitelezői telephelyen történhet. 5. Amennyiben mégis szennyezés következne be, a kárelhárítást azonnal meg kell kezdeni. A terület tulajdonosát, kezelőjét és az illetékes hatóságokat, így a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget is, haladéktalanul értesíteni kell távközlési berendezés útján is. 6. A havária esemény elhárításához szükséges eszközöket és anyagokat (kármentő tálca, lapát, hulladékgyűjtő zsák) a munkaterületen kell tartani. Az esetlegesen elcsöpögő szennyezőanyagokat össze kell gyűjteni és veszélyes hulladékként kell kezelni a jogszabályi előírások betartása mellett. 7. Az injektáló, termelő és monitoring kutakra külön eljárás keretében vízjogi létesítési engedélyt kell kérni. A dokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet) tartalmi követelményei szerint kell összeállítani. 8. A fúrás során használt iszapgödröt megfelelően ki kell bélelni, majd a fúrás befejezését követően az eredeti rétegrendet helyre kell állítani. 9. Az injektáló, termelő és monitoring kutakat száraz fúrási eljárással kell lemélyíteni, a kivitelezés során meg kell akadályozni, hogy szennyezőanyag kerüljön a furatba. A kutak lezárásáról gondoskodni kell. 10. A monitoring rendszer kútjait úgy kell kialakítani, hogy azok között legyen olyan, mely a fekü közelében lévő víztestet figyeli és alkalmas esetlegesen a feküig lesüllyedő injektáló anyag kimutatására. 11. A karbamid/kalcium-klorid oldatot a munkaterületen szigetelt, ideiglenes tároló helyen kell elhelyezni. Gondoskodni kell arról, hogy a tároló helyen az esetleges felszíni elfolyásból eredő szennyezés megakadályozására felitató anyag rendelkezésre álljon.

2

12. Az injektáló, termelő és monitoring kutak eltömedékelését kizárólag saját anyagukkal lehet elvégezni. A furadékot szigorúan védetten, elkülönítve kell tárolni az esetleges szennyeződések elkerülése miatt. Az eltömedékelés során igyekezni kell az eredeti rétegrend megőrzésére. 13. A nyílt árkos technológia során a vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezetét érintő területeken a munkagödör kiemelésekor a talajt, a fedőkőzetet és a vízadó összletet különkülön kell deponálni, elkerülve a különböző anyagfajták keveredését. A munkagödör betemetésénél az eredeti rétegsorrendnek megfelelően kell visszahelyezni a kőzettípusokat és a feltalajt. 14. Helyszíni vizsgálattal igazolni kell, hogy az alkalmazni kívánt biohabarcsos (BioGraut) technológia nem okozza a vízadó réteg szivárgási tényezőjének megváltozását. Az alkalmazni kívánt vizsgálati módszert a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel (a továbbiakban: Felügyelőség) előzetesen egyeztetni kell. A helyszíni vizsgálat kiértékelését vizsgálati dokumentáció formájában be kell nyújtani a Felügyelőségre. Határidő: 2011. július 30. 15. A vízadó réteg áteresztő képességének változását a biohabarcsos technológia alkalmazását követően is felül kell vizsgálni. A vizsgálat eredményeit a technológiához kapcsolódó monitoring vizsgálatok eredményeinek kiértékelésével együtt vizsgálati dokumentáció formájában be kell nyújtani a Felügyelőség részére. Határidő: a biohabarcsos technológiai munkálatok befejezését követő 2 hónapon belül. 16. Ellenőrizni kell a munkálatok befejezését követően a környezet szennyeződésmentességét. 17. A kivitelezés hosszabb idejű hatásainak figyelemmel kísérésére kiválasztott megfigyelő kutak üzemeltetéséhez a Felügyelőségtől vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni, melyet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmi követelményei szerint kell összeállítani és benyújtani. Határidő: 2011. július 30. 18. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet) 1. sz. mellékletének (A vizeknek és vízi létesítményeknek más, nyomvonal jellegű építménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó részletes szabályok) 5. pontjában (Víz és vízi létesítmény keresztezése és megközelítése földgáz-, kőolaj- és kőolajtermék szállító (elosztó és csatlakozó) vezetékkel) foglalt vonatkozó előírásokat be kell tartani. 19. A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 1. pontjában (Általános előírások) foglalt vonatkozó előírásokat be kell tartani különös tekintettel az 1.3.1. pont (folyók, illetve árvízvédelmi művek irányított ferde fúrással való keresztezése) előírásaira. Az 1.3.2. pontban (hajózható folyó és hajózható csatorna keresztezése), az 1.3.5. pontban (kisebb vízfolyás keresztezése) és az 1.4.3. pontban (árvízvédelmi töltés megközelítése) foglalt előírások betartása kötelező. 20. Folyók, illetve árvízvédelmi művek irányított ferdefúrással kialakítandó keresztezését minden esetben egyedi tervek (keresztezési és árvízvédelmi tervek) alapján a folyó, illetve az árvízvédelmi mű kezelőjének hozzájárulásával lehet megvalósítani. 21. Árvízvédelmi töltés irányított fúrással történő keresztezése esetén az indítófúrás távolságát és az átfúrás mélységét úgy kell meghatározni, hogy a keresztezés szelvényében az altalaj hidraulikai törés lehetősége mértékadó árvíz esetén is kizárható legyen. Az erre vonatkozó talajmechanikai vizsgálatokat és hidraulikai számításokat a keresztezési tervhez csatolni kell. 22. A kivitelezés teljes időszakát felölelő - az összes építési fázisra méretezett - árvízvédelmi tervet kell készíteni és benyújtani. Határidő: A vízjogi létesítési engedélyezési dokumentáció benyújtásával egyidejűleg. 23. Elsőrendű árvízvédelmi töltés testében a keresztező vezetéket tilos átsajtolással vagy öblítéssel elhelyezni.

3

24. Az előzőek figyelembevételével a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (továbbiakban: RSD) és a Duna folyam, valamint az árvízvédelmi töltések keresztezésével kapcsolatban a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerinti mellékletek benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. 25. A kisebb vízfolyások keresztezésével kapcsolatban a Felügyelőséget, mint szakhatóságot kell megkeresni. 26. Az előzőekben említett keresztezésekről részletrajzot kell készíteni (a kisebb vízfolyások esetében is), amelyeken a szükséges vízügyi adatokat is fel kell tüntetni. 27. Az érintett kisebb vízfolyások kezelőjét meg kell keresni és egyeztetni kell velük a keresztezési terveket illetően, majd a vízfolyás keresztezésére vonatkozóan az általuk előírtakat maradéktalanul be kell tartani. 28. A csővezeték nyomáspróbához szükséges, a Dunából és az RSD-ből történő vízkivétellel kapcsolatban a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerinti mellékletek benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. 29. A kiviteli tervek készítésekor illetve a vezeték építésekor figyelembe kell venni a „Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása” c. projekt keretében, a Makád és Tass községek szennyvízelvezetésére tervezett szennyvízcsatornák nyomvonalát, szükség esetén a vízjogi létesítési engedélyezési terveket és a 2015. március 31. napjáig érvényes vízjogi létesítési engedélyeket módosítani kell. A projekt engedélyese az RSD Parti Sáv Önkormányzati Társulás (2335 Taksony, Fő út 85.), a vízjogi létesítési engedélyek száma: Makád községre - KTVF: 5258-3/2010. (Vízikönyvi szám: 6.2/12/1255), Tass községre - KTVF: 5399-2/2010. (Vízikönyvi szám: 6.2/12/1258). 30. A tervezett vezetékkel párhuzamos, illetve az általa keresztezendő vezetékeknél a védőtávolságot és csővédelmet a vonatkozó szabvány szerint, illetve a vezeték üzemeltetőjével egyeztetett módon biztosítani kell. 31. Az RSD keresztezése során figyelembe kell venni a „Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása” c. projekt keretében tervezett iszapkotrást, továbbá a mederfenék és a gázvezeték csőtető közötti távolság meghatározásakor az eredeti, illetve a tervezett kotrás utáni mederfenék magasságot. 32. A vezetéképítés során esetlegesen jelentkező és a munkaárokból eltávolítani szükséges talajvíz felszíni befogadóba, csapadékvíz elvezető árokba, csapadékcsatornába illetve szennyvízcsatornába kizárólag a kezelővel és/vagy a szolgáltatóval kötött érvényes befogadó nyilatkozat megléte esetén, a Felügyelőség engedélye alapján vezethető. 33. A talajszilárdítás során keletkező ammónia-klorid tartalmú talajvíz elhelyezése érdekében a Felügyelőség engedélyét kell kérni a kérelem elbírálásához szükséges tartalmú dokumentáció benyújtásával. 34. A nyomáspróbához használt víz élővízbe (Dunába) történő bevezetése az érvényes előírásoknak megfelelő minőségben, a kezelővel kötött befogadó nyilatkozat alapján, a Felügyelőség engedélye alapján történhet. A megfelelő vízminőséget szükség esetén tisztítással kell biztosítani. A víztisztításhoz a Felügyelőségtől vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben előírt mellékletek csatolásával. Természetvédelmi szempontból: 1. Az RSD és a Tassi (1.)-főcsatorna közötti nyomvonal szakaszon kivitelezési munkálatok a fészkelési időszakon kívül, augusztus 15-től március 1-jéig terjedő időtartamban végezhetők. 2. Az RSD és a Tassi (1.)-főcsatorna közötti nyomvonal szakaszon a kivitelezés során munkagépek mozgása, földkitermelés, humuszeltávolítás csak a vezetékfektetéshez technológiailag feltétlenül szükséges szélességben történhet.

4

3. A beruházási munkálatokat (beleértve az előkészítést, vezetékfektetési munkálatokat, rehabilitációt és üzemeltetést is) a vadon élő élővilág és a természetes, természetközeli állapotú élőhelyek legnagyobb kíméletével kell végezni. 4. A tervezett vezetékfektetés (esetlegesen a kivitelezést megelőző régészeti feltárás) során — a természeti értékek védelme, a kivitelezés zavartalan megvalósítása érdekében — ferde rézsűs munkaárkok kialakításával, partfalak hálós takarásával meg kell előzni a védett (partifecske), illetve a fokozottan védett (gyurgyalag) madárfajok megtelepedését. 5. Amennyiben a kivitelezés során a munkagödrök falába védett (partifecske), illetve fokozottan védett (gyurgyalag) madárfajok telepednek meg, az észlelést követően azonnal értesíteni kell a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot (a továbbiakban: KNPI), valamint a munkálatokat és a feltárási tevékenységet a további intézkedésig fel kell függeszteni. 6. A kivitelezés (esetlegesen a kivitelezést megelőző régészeti feltárás) során a nyitott munkaárkok kétéltű és hüllő fajok számára csapdaként működnek, ezért a munkaárkokból történő folyamatos — legalább háromnaponta történő — mentésükről (illetve a munkaárkok betemetését közvetlenül megelőzően is), kiszedésükről, valamint a kivitelezés által érintett területtől számított legalább 100 m-re, természetközeli állapotú élőhelyen történő elhelyezésükről gondoskodni kell. 7. A kivitelezési munkálatokkal (esetlegesen a kivitelezést megelőző régészeti feltárással) érintett, törvény erejénél fogva védett, országos jelentőségű védett természeti terület (nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, ex lege), természetközeli állapotú élőhely, természeti terület, valamint Natura 2000 terület esetében a munkasávon belül a földkitermelés, humuszeltávolítás csak a vezetékfektetéshez technológiailag feltétlenül szükséges munkaárok szélességében történhet. 8. A KNPI által nyilvántartott, valamennyi természetközeli állapotú élőhely esetében a munkagépek kizárólag csak a kivitelezés által érintett, vezetékfektetésre kijelölt területsávon mozoghatnak, a munkálatok által nem érintett gyepterületen történő átjárás nem megengedhető, ill. a gépjárművek felvonulási helyeként nem szolgálhatnak. Annak érdekében, hogy a kivitelezési munkálatok során a jelentős természeti értéket képviselő élőhelyeken a munkagépek kizárólag a vezetékfektetéssel érintett területen mozoghassanak, a törvény erejénél fogva védett, országos jelentőségű védett természeti terület (nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, ex lege), természetközeli állapotú élőhely, természeti terület, valamint Natura 2000 terület esetében a munkálatok megkezdése előtt a vezetékfektetés által igénybe vett munkaterület kerítéssel történő lehatárolása szükséges. 9. A nyomvonal által érintett gyep művelési ágú területek rehabilitációja során nem történhet szervestrágya kiszórása, illetve fűmagkeverék vetése, e területeken a munkálatok befejezését követően az esetleges erősebb gyomosodást tisztítókaszálással kell visszaszorítani. A nyomvonalat az első öt évben évente kétszer kaszálni kell, melynek időtartamai: június 1-től június 15-ig és július 1-től július 15-ig. A kaszálás megkezdése előtt egy héttel értesíteni kell az Igazgatóságot is. Azonban a tervezés és kivitelezés során figyelni kell arra, hogy két, a benyújtott környezeti hatástanulmány térképmellékletében jelölt terület rehabilitációja során a területek kaszálását — fajvédelmi szempontból — el kell hagyni. 10. A tervezett nyomvonal által érintett egyes területek a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet szerint a 2009-2014. év közötti időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár környezetgazdálkodási pályázaton nyertek, melynek támogatási időtartama 2014. augusztus. A kivitelezés által érintett területeken a pályázat következtében vállalt kötelezettségek teljesíthetősége, a területek kezelése érdekében valamennyi érintett gazdálkodóval történő egyeztetés szükséges. 11. A törvény erejénél fogva védett, országos jelentőségű védett természeti terület (nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, ex lege), természeti terület, valamint Natura 2000 területeken, a természetközeli állapotú élőhelyeken a kivitelezési munkálatok kizárólag augusztus 15-től március 1-ig terjedő időtartamban történhetnek.

5

12. A kivitelezés megkezdése előtt a benyújtott környezeti hatástanulmány térképmellékletében jelölt nyomvonalszakaszon 0,5 m mélységben gyeptéglát kell képezni, melyet a felszedést követően az érintett területhez lehető legközelebbi távolságra deponálni kell. A gyeptéglákat a deponálás, ill. közvetlenül az eredeti helyére történő visszahelyezés során — a kiszáradást megakadályozva és az időjárási viszonyoktól függően — öntözni is szükséges. 13. A földmunkálatok során a nyomvonal által érintett természetközeli állapotú gyepterületeket kímélni kell, rajtuk anyagnyerő- vagy depóniahely (kivétel gyeptégla elhelyezését szolgáló) nem alakítható ki. 14. Az építési sávon belül a munkaárokba történő visszatöltés során a talajt gondosan el kell egyengetni, a vezetékfektetés miatt keletkező többletföldet valamennyi természetközeli állapotú élőhely környezetéből el kell szállítani, a területen történő szétterítés nem megengedett. 15. A kivitelezések (esetlegesen a kivitelezést megelőző régészeti feltárás) megkezdése előtt valamennyi, az Igazgatóság nyilvántartásában szereplő természetközeli állapotú élőhely vegetációs időben történő botanikai felmérése szükséges. 16. A kivitelezési munkálatok hatásának, illetve a rehabilitáció eredményének nyomon követése érdekében a kivitelezést követő 5 évig botanikai monitorozást kell végezni, melynek jelentését minden tárgyév végéig be kell nyújtani az Igazgatóság részére is. 17. A botanikai monitorozással érintett helyszíneket a benyújtott dokumentációhoz képest ki kell egészíteni a következő területekkel: − Csongrád-Bokrosi Sós-tó (HUKN3000I) érintett gyepterületei, − A Kiskunsági Nemzeti Park Felső-Kiskunsági szikes puszta területegysége. 18. A kiviteli tervet, illetve a tervben történő változásokat egyeztetni kell az Igazgatósággal is. 19. Nem üzemszerű működés, havária esemény esetén azonnal értesíteni kell az Igazgatóságot is. 20. Legalább egy héttel a kivitelezések megkezdése előtt értesíteni kell az Igazgatóságot. A Lapos-rét (NP) és Kín-szék (N2000) szakaszokon a repülőgépes nyomvonal felügyelet — faj- és természetvédelmi szempontból — március 1. és július 15. közötti időtartamban egyáltalán nem megengedett. 21. Az év további időszakában valamennyi repülés megkezdése előtt egyeztetni kell a KNPIvel. 22. A tervezett nyomvonalszakasz 95+000 és 90+000 közötti szakaszán (Kiskunfélegyháza Tiszaalpár települések határán), Hegyes határ elnevezésű terület a KNPI nyilvántartásában a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján természeti emléknek, kunhalomnak minősül, mely a tervezett nyomvonalszakasz hatásterületén található. A tervezett kivitelezés során a jelölt terület gépjárművek felvonulási helyeként nem szolgálhat, rajta depónia nem létesíthető, a beruházási munkálatokat (beleértve az előkészítést, vezetékfektetési munkálatokat, rehabilitációt és üzemeltetést is) a terület legnagyobb kíméletével kell végezni. Hulladékgazdálkodási szempontból: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. 3. A hulladékok kezelésénél minden esetben előnyben kell részesíteni a rendelkezésre álló hasznosítási lehetőségeket. A kitermelt szennyeződésmentes föld esetében figyelembe kell venni a Hgt. 14. § (7) bekezdésében foglaltakat, miszerint „a technológiákból származó, a technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag, valamint a már használt, de

6

eredeti céljára ismételten felhasználható termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká”, továbbá a Hgt. 3. § i) pontját: „a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká”. 4. Az építési-bontási hulladékok képződése esetén az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell eljárni, figyelembe véve a 3. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat. 5. Tereprendezésre, feltöltésre csak hulladéknak nem minősülő, inert anyag használható. A kitermelt talaj hulladéklerakó rekultivációjára történő felhasználása az adott hulladéklerakó rekultivációs engedélyében foglaltak szerint történhet. 6. A tevékenység során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendő a terület. 7. A keletkező hulladékok EWC kódok szerinti besorolását a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján el kell végezni. 8. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladék esetén a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. 9. A települési szilárd és a folyékony hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet előírásait. 10. A keletkező hulladékok nyilvántartásáról a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003 (X. 18.) Korm. rendelet alapján kell gondoskodni. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: 1. A létesítés során az elérhető legjobb technikán alapuló műszaki intézkedések végrehajtásával (vízpermet, illetve locsolás) kell a levegőterhelést megelőzni, illetőleg a legkisebb mértékűre csökkenteni. 2. Az altalajfelesleg szállítását zárt konténerben vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel (takarással), levegőterhelést kizáró módon kell végezni. 3. A cső és altalaj szállítási útvonalának kijelölésekor törekedni kell a legkisebb lakóterületi érintettségre. Zaj- és rezgés elleni védelmi szempontból: 1. Az építkezéssel összefüggő anyagszállítások okozta közlekedési zajterhelés káros hatásának mérséklése érdekében törekedni kell, hogy a szállítás lakott területek elkerülésével történjen, illetve olyan megközelítésre szolgáló útvonalakra kell forgalomtechnikai tervet készíteni, melyek használata esetén a szállítójárművek által okozott várható közlekedési eredetű zajterhelés a jelenlegi közlekedéstől származó zajterhelést nem emeli. 2. Az építési engedélyezési dokumentációban akusztikai műszaki számításokkal kell bizonyítani, hogy a hatásterületen a tervezett létesítmények építéséből származó várható zajterhelés nem fogja meghaladni a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes számú rendelet (a továbbiakban: ZHR.) 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. 3. Az építési munkákból származó zajterhelési határérték túllépés esetén zajvédelmi tervben ki kell dolgozni, hogy az építkezés során a környezetben lévő zajtól védendő létesítmények védendő homlokzatait érő zajterhelési határérték feletti zajszintet milyen munkaszervezéssel, üzemelési idő korlátozásával, zajszegény gépek alkalmazásával lehet mérsékelni.

7

4. Az építési munkákból származó zajterhelési határérték túllépéssel érintett területeken élő lakosságot folyamatosan tájékoztatni kell az építési munkák pillanatnyi állásáról, az előrehaladásukról, az esetlegesen felmerülő olyan problémákról, melyek a lakosság nyugalmának komoly zavarásával járnak. 5. Az építési tevékenységből származó zajterhelési határérték túllépés mérséklése érdekében törekedni kell a lehető legkisebb zajkibocsátású gépek, berendezések alkalmazására. 6. Az építéshez alkalmazott gépek, berendezések kiválasztásánál döntő szempont, hogy megfeleljenek az Európai Parlament és Tanács 2000/14/EK irányelvének és a 7/2006. (II. 8.) KvVM-GKM együttes rendelet előírásainak. III. SZAKHATÓSÁGOK ELŐÍRÁSAI Dömsöd-Apaj Körjegyzőség D-2124-9/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései: − A Nabucco gázvezeték nyomvonalát (az RSD alatti átvezetésnél) a meglévő felhagyott gázvezeték nyomvonalába kérjük elhelyezni. − A gázvezeték belterületi szakaszán az építés és az üzemeltetés során a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat be kell tartani. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései:

Intézetének

6384-6/2010.

számú

- A kivitelezés során a talaj, a felszín alatti víz és a felszíni víz minőségének károsodási lehetőségét meg kell akadályozni, a hatástanulmányban szerepeltetett, a hatások csökkentésére és kárenyhítésre szolgáló intézkedések maradéktalanul betartandók. - A szállítás során a keletkező porterhelést intézkedésekkel csökkenteni szükséges (organizációs terv készítése, utak nedvesítése, szállítás ütemezése, lakosság tájékoztatása). A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi 460/1384/9/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései:

Irodájának

− A gázvezeték építése során minden földmunkát csak régészeti megfigyelés mellett lehet végezni. A már jelenleg is ismert, valamint a régészeti megfigyelés eredményeként előkerülő régészeti lelőhelyeken megelőző feltárást kell végezni. − Fenti régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (2000 Szentendre, Fő tér 6.) jogosult. Elvégzésükre a beruházónak szerződést kell kötnie a feltárási jogosultsággal rendelkező intézménnyel. A Budapesti Bányakapitányság BBK/1915/6/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései: − A tevékenység tervezése és végzése során meg kell határozni, hogy az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet) alapján mekkora mennyiségű és milyen típusú ásványi nyersanyag kitermelésére kerül sor. Az ásványi nyersanyag meghatározását a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 49. § 1. pontja tartalmazza. Az igénybevételre tervezett területen a munkálatok során kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag az Állam tulajdonát képezi. Az engedélyes a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyagot az engedélyben meghatározottak szerint felhasználhatja, vagy azon az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerint tulajdonjogot szerezve, üzletszerűen hasznosíthatja vagy értékesítheti.

8

− Az engedélyes - külön jogszabály szerint tulajdonjogot szerezve - a kitermelt anyag üzletszerű értékesítése vagy hasznosítása esetén bányajáradékot köteles fizetni. A bányajáradék számításának alapjául az ásványi nyersanyagnak az árok létesítése során kitermelt és a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 1/A. §-a alapján külön jogszabály szerint az engedélyes tulajdonába került értéke szolgál. − A bányajáradék önbevallását az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendeletben előírt módon kell teljesíteni. − Az engedélyes a hatósági engedély alapján végzett tevékenysége során az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag(ok) mennyiségét és minőségét köteles a Budapesti Bányakapitányságnak a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. − A hatósági engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő engedélyes és kivitelező egyetemlegesen köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető egy adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának és megfizetésének jogszerűsége. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározására vonatkozó belső szabályzatot, b) az ásványi nyersanyag tárgyévre vonatkozó mennyiségi változását bemutató hites bányamérő által ellenjegyzett geodéziai felmérésen alapuló számítást (térfogatszámítást), c) mérőműszeres mennyiség meghatározás esetén a mérőműszer hitelesítését igazoló bizonylatot. − A hatósági engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő vállalkozó köteles az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni. Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/11698-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései: − Amennyiben a felszín feletti létesítmények építésével érintett területek nagysága meghaladja a 400 m2-t, a létesítmények építési engedélyezési eljárása során a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának meg kell küldeni a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. sz. melléklet 2.4 pontja alapján összeállított, humuszos talajréteg mentését megalapozó talajvédelmi tervet. Az építési dokumentációnak összhangban kell lennie a talajvédelmi tervvel, a humuszos feltalaj felhasználását tételesen részletezni kell, különös tekintettel a helyben felhasználandó, illetve elszállítandó mennyiségekre. − A beruházások megkezdése előtt az időleges más célú hasznosítás engedélyezését kell kezdeményezni az illetékes Földhivatalnál. Az eljárás során a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását a 90/2008. (VII. 10.) FVM rendelet 2. sz. melléklet 2.5. pontja alapján összeállított, mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tévő rekultivációs talajvédelmi terv alapján adja meg. − Mezőgazdasági területeket is érintő havária esetén a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

9

IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK Az engedély a jogerőre emelkedést követően 2020. december 31-ig érvényes. A Felügyelőség az engedélyt visszavonhatja, ha a beruházás a jogerőre emelkedést követő 5 éven belül nem kezdődik meg, illetve ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoznak. Az engedélyezéskor vizsgált körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást – 15 napon belül, írásban – be kell jelenteni a Felügyelőségnek. A környezetvédelmi engedély minden engedélyt megelőző engedély és a jogszabályokban előírt más hatósági engedélyek megszerzése alól nem mentesít. A környezetvédelmi engedély érvényességi idejének meghosszabbítása a Rendelet 11. § (3) bekezdése szerint teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kérelmezhető. Egyidejűleg a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) alapján megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 900 000 Ft, azaz kilencszázezer forint, melyet a Kérelmező megfizetett. A határozat ellen a kézhezvételt követő naptól számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez tíz példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díjának mértéke 450 000 Ft, azaz négyszázötvenezer forint, amelyet a Felügyelőség 10032000-01711806-00000000 számlaszámára történő átutalással kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton történő előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Felügyelőség a Kérelmező megbízása alapján a Tervező által elkészített és benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján, az érdekelt szakhatóságok bevonásával előzetes vizsgálati eljárást folytatott le, melynek lezárásaként a KTVF: 19053-15/2010. sz. határozatban megállapította a benyújtandó hatástanulmány tartalmi követelményeit. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet 1. számú mellékletének 40. pontja alapján - mint Gáz-, kőolaj- vagy vegyianyag-szállító vezeték 800 mm átmérőtől és 40 km hossztól - környezeti hatásvizsgálat köteles. A Kérelmező benyújtotta a Felügyelőségre a Tervező által készített környezeti hatásvizsgálati dokumentációt és annak közérthető összefoglalóját, valamint a környezetvédelmi engedély kiadására irányuló kérelmet. A Kérelmező a 900 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás megindításáról a Felügyelőség hivatalában és honlapján közleményt tett közzé, továbbá a Rendelet 8. § (1) és (2) bekezdése értelmében az ügyben közleményt jelentetett meg Dömsöd, Apaj, Makád, és Lórév Község Önkormányzata.

10

A környezeti hatástanulmányt, a közérthető összefoglalót, a kérelmet és a közleményt a Felügyelőség a Rendelet 8. § (2) bekezdése alapján megküldte a telepítés helye szerinti Dömsöd, Apaj, Makád, és Lórév Önkormányzat Jegyzőjének közhírré tétel céljából. A tervezett beruházás hatásai Dömsödöt, Apajt, Makádot, Lórévet érintik, ezért más önkormányzat az eljárásba nem került bevonásra. A közszemlére tétel után Dömsöd-Apaj Körjegyzője D-2124-10/2010. iktatószámú levelének záradékában jelezte, hogy a kifüggesztés nyomán lakossági észrevétel nem érkezett. Makád és Lórév Község Körjegyzője 196-10/2010. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy a kifüggesztés megtörtént, arra észrevétel nem érkezett. A döntés meghozatala érdekében a Felügyelőség a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján megkereste az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 9791-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben ismertetett kikötésekkel járult hozzá a tervezett beruházáshoz, szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: “A benyújtott környezeti hatástanulmány alapján megállapítható, hogy az építési munkálatok alatt a felszín alatti vízbázisokra gyakorolt kedvezőtlen hatások intézkedésekkel minimálisra csökkenthetők, illetve a környezetkárosítás kizárható. A Nabucco gázvezeték nyomvonalán lévő megyék lakosaira vonatkozó morbiditási adatokat a tanulmány tartalmazza. A Nabucco gázvezeték kivitelezése során a zaj és porterhelés növekedésével a szállítással érintett települések esetében észlelhető hatás kialakulása prognosztizálható. A hatások átmenetiek, és a hatások mérséklése intézkedésekkel biztosítható. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdésében foglaltak alapján adtam ki.” A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Iroda 460/1384/9/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben ismertetett kikötésekkel járult hozzá a tervezett beruházáshoz. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „ A Nabucco gázvezeték tervezett nyomvonalának Pest megyei szakasza Makád közigazgatási területén öt, Dömsöd területén egy nyilvántartott, általános védett régészeti lelőhelyet érint (zárójelben KÖH nyilvántartási azonosítási számuk) és veszélyeztet: Makád: 1. Simonfa: középkori telepnyom (53231) 2. Homok eleje: őskori és szarmata telepnyom (53235) 3. Bertalan-gyűrűs (74035) 4. Becsei- dűlő II. (74037) 5. Becsei- dűlő I. (74039) Dömsöd: Zöldhegyi- dűlő I. (74033) Szakhatósági állásfoglalásom kialakítása során a Hivatalom szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések közül a Kormányrendelet 2. sz. melléklete A.I.2.5., A.I.2.6., A.I.3.1., A.I.4. és A.I.5. pontjában felsoroltakat vizsgáltam, az alábbiak szerint: Mivel a Nabucco gázvezeték építése nagyberuházásnak minősül, a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagai elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 23. §-a értelmében a földmunkával járó változtatások teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítés, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani.

11

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 19. § (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni. A 22. § (1) bekezdés értelmében ha a beruházás, fejlesztés csak régészeti lelőhelyen valósítható meg, az általa veszélyeztetett régészeti lelőhelyen megelőző feltárást kell végezni. A Kötv. 22. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a régészeti érintettség mértékétől és a beruházási programtól függően régészeti megfigyelést írjanak elő. A földmunkák közben végzendő régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 21. pont) feladata annak tisztázása, hogy a tervezett beavatkozás nem sért-e, semmisít-e meg vagy fed-e régészeti objektumot. Amennyiben ez bebizonyosodik, a Kötv. 7. § 6. pontja és 22-23. §-a, továbbá a Rendelet 21-25. §-a szerinti megelőző feltárást kell végezni. A beruházó költségviselését a Kötv. 19. § (3), valamint 23. § (1) bekezdése írja elő. A feltárási jogosultságot a Kötv. 20. § (2) bekezdése szabályozza. Tájékoztatom, hogy a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció tartalma örökségvédelmi szempontból megegyezik a 4/2003. (II. 20.) sz. NKÖM rendelet előírásainak megfelelően készített örökségvédelmi hatástanulmány tartalmával. Hatáskörömet a Kormányrendelet 1. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) sz. Korm. rend. 4. sz. mellékletének 3. pontja, illetékességemet a Kormányrendelet 1. sz. mellékletének 3. pontja állapítja meg. A szakhatósági eljárást a Ket. 44. §-a szabályozza. A jogorvoslati lehetőségről a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” A Budapesti Bányakapitányság BBK/1915/6/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben ismertetett kikötésekkel járult hozzá a tervezett beruházáshoz. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Bányakapitányság a rendelkező részben foglalt feltételeket: - a 3. pont esetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 3. § (1) bekezdésében, valamint a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 1/A. §-a alapján, - a 4. pont esetében a Vhr. 4. § (1) bekezdés c) pontja, és a Bt. 20. § alapján, - az 5. pont esetében a Vhr. 9. § (2) bekezdése, - a 6. pont esetében az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 8. § (4) és (5) bekezdése, valamint az ásványvagyon védelem érvényesítése érdekében támasztotta. Mivel a vezeték fektetési mélysége 2,4 m, a kitermelésre kerülő anyagnak csak néhány 10 cm-re talaj (termőréteg, humusz), a nagy része ásványi nyersanyag, mely nem minősül hulladéknak, az Állam tulajdonát képezi. (A talajt egyébként is külön deponálják.) A Bányakapitányság felhívja az engedélyes figyelmét arra, hogy a Bt. 41. § (1) bekezdés alapján, a jogerős és végrehajtható hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően folytatott tevékenység során végzett ásványi nyersanyag kitermelés jogosulatlan bányászati tevékenységnek minősül, mely esetében a tevékenységet végzőt vagy végeztetőt a bányafelügyelet eltiltja a tevékenység folytatásától és 10 000 000 Ft-ig, ismételt esetben 30 000 000 Ft-ig terjedő bírsággal sújthatja. A Bányakapitányság felhívja a figyelmet arra is, hogy a létesítési engedély alapján megvalósult munka átadására írásban 5 munkanappal korábban meg kell hívni a Budapesti Bányakapitányságot. A rendelkező rész 4./ pontjában előírt térkép alapján el kell számolni a kitermelt, a felhasznált ásványi nyersanyag mennyiséggel ásványi nyersanyag fajtánként. Az elszámolásnál a megvalósulás előtti állapotot bemutató és a végállapotot tartalmazó térképen azonos helyeken kell a szelvényeket felvenni. A szelvények metszeteinek segítségével is ki kell számolni a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiséget. A kitermelt ásványi nyersanyaggal

12

való elszámolást a Bányakapitányság hivatalból indított külön eljárás keretén belül ellenőrizheti. A Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. § és a 4. sz. melléklet 7. pontja alapján, a Ket. 44. §. (1)-(2) bekezdése szerint adta meg.” A Ráckevei Körzeti Földhivatal 10.533-2/2010. számú végzésével a Felügyelőség szakhatósági megkeresését a Ket. 22. § (2) bekezdése alapján áttette a hatáskörrel rendelkező Pest Megyei Földhivatalhoz. A Pest Megyei Földhivatal 10.476-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában földvédelmi szempontból kikötés nélkül hozzájárult a tevékenység engedélyezéséhez. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Nabucco gázvezeték megvalósítása – KDV KTVF nyomvonal szakasz – P9012-HH-PLNEV-0006 – Környezeti Hatástanulmány dokumentációjának vizsgálata alapján megállapítottam, hogy Pest megye közigazgatási területén, Dömsöd, Makád és Lórév települések külterületén, a tervezett gázvezeték építése a termőföld időleges más célú hasznosítását vonja maga után. Dömsöd, Makád és Lórév települések külterületén, a tárgyi beruházással érintett mezőgazdasági rendeltetésű termőföldek 72 %-a 3. – 4. minőségi osztályú szántó, 25 %-a 1. 2. minőségi osztályú szántó, és 3 %-a 3. minőségi osztályú gyep (legelő) művelési ágban nyilvántartottak. A mezőgazdasági hasznosítású termőföldek tervezett célú beruházás céljára történő felhasználását megelőzően, az ingatlanügyi hatóságtól a termőföld időleges (és esetleg végleges) más célú hasznosításának jogerős engedélyét kell beszerezni a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 6. § (1)-(2) és (4) bek., 7. § (1) és (2) bek., valamint 9. - 12. § vonatkozó rendelkezése értelmében. A termőföld időleges más célú hasznosításának engedélyezése iránti földvédelmi eljárás indulásakor, a kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a hatósághoz a termőföld újrahasznosítási tervét is a Tfvt. szerint. Az újrahasznosítási terv tartalmazza azon teljesítendő feladatokat, melyek a termőföld eredeti állapota helyreállítását biztosítják az időleges más célú hasznosítást követően. Az építkezés befejezését követően – hatósági döntés alapján, - a termőföld eredeti térmértékében (és eredeti termőképességben) helyreállításra kerül, ezért a tárgyi környezeti hatástanulmány dokumentációjában foglalt környezeti hatások tekintetében, földvédelmi szempontból észrevétel nem merült fel Pest megye közigazgatási területét érintően. A fent említett három pest megyei településen a gázvezeték építése és üzemeltetése a termőföld mennyiségi védelmére vonatkozó jogszabályi érdeket nem sért. A hatásvizsgálati dokumentáció olyan beruházási létesítményt nem jelez, mely a termőföld végleges más célú hasznosítását eredményezné e fenti három településen. Szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. tv. 44. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 174/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. számú melléklete 10. pontja által biztosított jogkörömben adtam.” Dömsöd-Apaj Körjegyzősége D-2124-9/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt kikötésekkel hozzájárult a tevékenység engedélyezéséhez. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A vezetéképítéssel érintett belterület sűrűn beépített üdülő terület. A nagyközség 8/2002. (IX.1.) Ök rendelettel jóváhagyott Településrendezési terve szerint ÜH-1 építési övezetbe tartozik. Ezért a gázvezeték belterületi szakaszán az építés és az üzemeltetés során a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat be kell tartani.”

13

Makád és Lórév Község Körjegyzője 196-7/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet- és természetvédelmi szempontból kikötés nélkül járult hozzá a tervezett beruházáshoz. A szakhatóságok hatáskörük keretei között tett előírásait a rendelkező részbe foglaltam. A Felügyelőség a Rendelet 9. §-a értelmében a tárgyi ügyben 2010. december 16. napján a Dömsödi Petőfi Sándor Oktatási és Művelődési Központban (2344 Dömsöd, Béke tér 2.) közmeghallgatást tartott, amelyről jegyzőkönyvet készített. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Felszíni és felszín alatti vízvédelmi szempontból: A tervezett gázvezeték nyomvonala keresztezi a Lórév-Makád távlati ivóvízbázisra meghatározott hidrogeológiai „A” és hidrogeológiai „B” védőövezeteket. A Felügyelőség szakvéleményét a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével adta meg. A tervezett Nabucco gázvezeték az RSD kb. 6+150 fkm szelvényében - a meglévő Városföld - Adony gázvezeték keresztezési szelvénye alatt - irányított ferdefúrással keresztezi a Dunaágat, áthalad a Csepel-szigeten és a Dunát kb. az 1596+450 fkm szelvényben szintén irányított ferdefúrással keresztezi, a meglévő Városföld - Adony gázvezeték keresztezési szelvénye felett. Keresztezi továbbá a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban: KDV-KÖVIZIG) kezelésében lévő R/S/D bal parti II. rendű védvonalat a 3+230 tkm szelvényben és a jobb parti II. rendű árvízvédelmi töltést a 2+000 tkm szelvényben, a Csepel-szigeti 02.02 sz. Tass-Szigetújfalu árvízvédelmi szakasz I. rendű árvízvédelmi töltését pedig a 36+280 tkm szelvényben. A keresztező csővezeték a Duna és az R/S/D alatti szakaszon: DN1400 vastagabb falú acélcső, erősített gyári PE szigeteléssel és +3 mm vastagságú műgyanta bevonattal. Mértékadó árvízszint a Duna 1596+450 fkm szelvényében: MÁSZ2010’ = 98,83 mBf. A kisebb vízfolyásokat, árkokat, belvízvédelmi csatornákat - melyeknek kezelője a KDVKÖVIZIG, Dömsöd Nagyközség Önkormányzata, valamint a Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat - a gázvezeték nyílt árkos módszerrel keresztezi; min. 1,50 m-es takarással. Természetvédelmi szempontból: A nyomvonal keresztezi az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormány rendelet (továbbiakban: Korm. rend.) értelmében kijelölt „Ráckevei Duna-ág” (HUDI20042) és a „Duna és ártere” (HUDI20034) néven jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeket (Natura 2000). A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, a Korm. rend. 1–4. számú mellékletben meghatározott jelölő fajok és jelölő élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Felügyelőség az előzetes eljárás során a Korm. rend. 10. § (1), (2) bek. alapján a Korm. rend. 14. számú melléklete szerinti Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítését írta elő, mert a beruházás hatással lehet a Natura 2000 területen található jelölő fajok és élőhelytípusok helyzetére.

14

A benyújtott Natura 2000 hatásbecslés alapján megállapítható, hogy: - A Duna és az RSD medrét a védőtöltéseken kívülről alagútfúrásos technológiával, az aljzat alatt hidalják át, így ott a beruházás nem érint sem jelölő fajt, sem jelölő élőhelyet. - Az RSD és a Tassi (1.)-főcsatorna között a tervezett nyomvonal – a „Ráckevei Duna-ág” (HUDI 20042) néven jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet érintő szakaszon – már meglévő és üzemelő szénhidrogén vezetékek mentén, bolygatott területen halad. A tervezett nyomvonal legelő és szántó területek mellett rövid szakaszon (körülbelül: 100 méter hosszon) érint nem tipikus puhafa-ligeterdő maradványfoltokat. A Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció alapján megállapításra került, hogy a keményfaliget fajokat is tartalmazó cserjés erdőfoltok sem tekinthetőek kiemelt jelentőségű jelölő élőhelynek. - A nyomvonallal érintett területen a jelölő fajok közül az RSD mentén általánosan előforduló vidra (Lutra lutra) és a közönséges denevér (Myotis myotis) esetenkénti előfordulása valószínűsíthető, de a fajok a térségben tapasztalható általános elterjedtsége alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházás a jelölő fajok természetvédelmi helyzetére nem gyakorol kimutathatóan kedvezőtlen hatást. A Korm. rend. 10. § (7) bekezdését figyelembe véve a hatásvizsgálat és a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció alapján megállapítható, hogy a beruházás jelölő élőhelyet közvetlenül nem érint, illetve jelölő fajokra, azok természetvédelmi helyzetére várhatóan nem gyakorol kedvezőtlen hatást. Ugyanakkor a beruházó és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, mint a Natura 2000 területek kijelölője és természetvédelmi kezelője között született megállapodás szerinti természetvédelmi intézkedést (az Ócsai Tájvédelmi Körzet területén természetközeli erdőben invazív fa- és cserjeirtás) táj- és természetvédelmi szempontból támogatjuk. Hulladékgazdálkodási szempontból: A benyújtott dokumentációban a Tervező bemutatta a technológia és a tevékenység során keletkező hulladékokat, illetve a hulladék keletkezésével járó technológiákat. Ismertette a hulladékok gyűjtési, tárolási módját, valamint bemutatta a keletkező hulladékkategóriák esetében az ártalmatlanítást szolgáló műveleteket és szervezeteket. Hulladékgazdálkodási előírásait a Felügyelőség a Hgt., a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, illetve a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján adta meg. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Előírásait a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet és a Rendeletben foglaltak alapján adta meg a Felügyelőség. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a dokumentáció megfelel a Rendelet 6. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek, abban részletesen bemutatásra került a tevékenység, valamint annak hatása a környezet levegőminőségi állapotára. A levegőterhelés az üzemelés során nem, azonban a kivitelezés során jelentkezhet az altalaj szállításából, a csőkiszállításból eredő légszennyező hatás és a vasúti kirakodásból eredő hatás miatt. Az illetékességi területen várható összes fuvarszám kb. 710, beleértve kb. 668 fuvar csőszállítást a kirakó állomástól a beépítés helyszínéig. A várható forgalomnövekedés jelentős része az 51. sz. utat érinti, ahol kb. 30 %-os növekmény várható, ami a teljes forgalmi terheléshez képest kis mértékű változást jelent. Az 51112. jelű út esetében a légszennyező anyagok koncentrációja jelentős mértékben növekszik, melynek oka az útszakasz alacsony

15

járműsűrűsége. A terhelés időtartama közel 1 hónap (kb. 17 munkanap), a szállítási útvonal várhatóan érinteni fogja Dömsöd, Ráckeve és Szigetbecse lakóövezetét is. Az építés során a hatásterület a munkaterület szélétől számított 25-50 méter széles sáv, por esetében szélsőséges időjárási körülmények közt 150 méter is lehet. A közlekedés eredetű levegőszennyezés építés alatti hatásterülete a közutak esetében 25 méter széles sáv. Tekintettel arra, hogy normál üzemelési állapot mellett levegőt terhelő hatás nem feltételezhető, továbbá arra, hogy az illetékességi területen történő kivitelezési munkák időszakosak, rövid idejűek, a beruházás megvalósulása esetén levegővédelmi szempontból jelentős környezeti hatással nem kell számolni. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A környezeti hatástanulmányban leírtak szerint a Felügyelőség illetékességi területére eső nyomvonalszakaszt kiszolgáló közúti szállítás egyedül a Csepel szigeti, Ráckeve és Makád között igénybe venni kívánt 51112. jelű úton eredményez jelentős forgalmi növekményt. Az építési munkálatokból származó zajterhelés a számítások alapján várhatóan nem fogja meghaladni a ZHR. 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértéket. Amennyiben a végleges géppark és kivitelezési technológia ismeretében zajterhelési határérték túllépés várható, akkor a későbbiekben elkészülő organizációs tervben a zajcsökkentés érdekében műszaki intézkedések megtétele szükséges. Az előírt kikötések teljesítésével a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben előírt követelmények teljesülése biztosítható. * A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 3401/2/2010. számú természetvédelmi kezelői véleményét a rendelkező rész II. Környezetvédelmi előírások természetvédelmi részébe foglaltam. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 03280-0002/2010. számú véleményét a határozat rendelkező rész II. Környezetvédelmi előírások vízvédelmi részébe foglaltam. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 226-30/2010. számú véleményében foglaltakat a rendelkező rész II. Környezetvédelmi előírások természetvédelmi részébe foglaltam. * Előírásaimat a szakhatóságok állásfoglalásai, a Felügyelőség szakági véleményei, valamint az elkészített szakmai anyagok és tanulmányok megállapításai alapján a határozat II. és III. pontjában foglaltak szerint fogalmaztam meg. A döntésem meghozatala során figyelembe vettem a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.), a Rendelet, valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (vízvédelmi, levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi) jogszabályok előírásait. Megállapítottam, hogy a Rendelet 10. § (7) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn.

16

A Felügyelőség határozatát az előzőekben megállapított tényállás, a Kvtv. 71. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a Rendelet 10. § (2) bekezdés a) pontja alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. § (1) és a 72. § (1) bekezdéseiben foglaltakra tekintettel a rendelkező részben rögzítettek szerint hozta meg. Az engedély érvényességi idejét a Rendelet 11. §-a alapján határoztam meg. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Rendelet 10. § (3) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Makád-Lórév és Dömsöd-Apaj Körjegyzőinek, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követő ötödik munkanapon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyző a határozat közzétételét követő három munkanapon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket 99. § (1) bekezdése rendelkezik. Az eljárási díjról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet II. fejezetének 9. pontja, a jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján rendelkeztem. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldöm. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. május 17.

Dolla Eszter s.k. Igazgató

Kapják: ügyintézői utasítás szerint

17