KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 1747-5/2012.
Előadó:
Katkó Lajos dr. Szilágyi Dávid
Tárgy: A LAB-NYÚL Kft. alsótoldi telepének korszerűsítése, további telep létesítése, gyermekés ifjúsági tábor építése, valamint őshonos állatfajok szabadtéri bemutatóhelyének létesítése - előzetes vizsgálati eljárás
HATÁROZAT A LAB-NYÚL Tenyésztő Szaktanácsadó Kft. (2100 Gödöllő, Malomtó u. 8., Cg. 13-09-088425, a továbbiakban: Környezethasználó) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján
megállapítom,
hogy az Alsótold 049/13, 049/14, 049/15, 049/16 és 049/20 hrsz.-ú ingatlanokon a Környezethasználó által tervezett meglévő telep korszerűsítése, új telep létesítése, gyermekés ifjúsági tábor építése, valamint őshonos állatfajok szabadtéri bemutatóhely létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység jogerős építési engedély birtokában kezdhető meg. I. ALAPADATOK A Környezethasználó adatai: Neve: Székhelye: Cégjegyzékszáma:
LAB-NYÚL Tenyésztő Szaktanácsadó Kft. 2100 Gödöllő, Malomtó u. 8. Cg. 13-09-088425
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
A telephely adatai: Helye:
Alsótold 049/13, 049/14, 049/15, 049/16 és 049/20 hrsz.-ú ingatlanok
Az ingatlanok tulajdonosa: Kustos Károly Megközelítése:
kiépített burkolt úton keresztül történik.
A tervezett létesítmény rövid ismertetése: A létesítmény helye: a tervezett létesítményeket a Környezethasználó telephelyén tervezik megépíteni. A telepítéssel közvetlenül érintett ingatlanok helyrajzi számai: Alsótold 049/13, 049/14, 049/15, 049/16 és 049/20 hrsz.-ú ingatlanok. Közvetlenül érintett terület nagysága: 28,99 ha, melyből új létesítményekkel érintett Alsótold 049/20 hrsz.-ú ingatlan, melynek területe 20,89 ha. A tervezett beruházás főbb létesítményei: bivaly- és bölénykarám, ló karám, póni körkarám, két egyéb karám, 4 db hízónyúl istálló, 6 db bionyúl istálló, szociális épület, trágyatároló, szerves trágyatároló, hígtrágyatároló, 3 épületből álló gyermek- és ifjúsági tábor létesítményei.
II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
Víz- és talajvédelmi előírások: 1. A bontási munkák és a földmunkák végzése alatt esetlegesen tapasztalt talaj, illetve talajvíz szennyeződés esetén a szükséges környezetvédelmi lépéseket haladéktalanul meg kell tenni, amelyeket a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel (a továbbiakban: Felügyelőség) kell jóváhagyatni, illetve engedélyeztetni. 2. Az építési, felvonulási területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása nem végezhető. 3. Az építési, terepfeltöltési munkák során felhasznált talaj, illetve töltőanyag talajmechanikai tulajdonságai mellett azok szennyezettségét is meg kell vizsgálni. A munkálatok során csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a földtani közeget és a felszín alatti vizeket nem károsítják. 4. A telephelyen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) előírásait. Ennek megfelelően fokozott figyelmet kell fordítani, hogy az állattartás során a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz ne szennyeződjön. 5. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a favR. előírásai szerint tilos kockázatos anyag (nitrát, foszfát, ammónia), illetve kockázatos anyagot tartalmazó (trágya, hígtrágya), vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe, ennek biztosítását a telep korszerűsítése és üzemeltetése során is biztosítani kell. 2
6. A keletkezett hígtrágya mezőgazdasági kihelyezése csak a szükséges engedélyek birtokában, az erre hatáskörrel rendelkező engedélyező hatóság hatályos engedélyével lehetséges. 7. A csapadékvíz elvezetésének és elhelyezésének tervezése során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: 7.1. Csak tiszta, illetve megfelelően előtisztított csapadékvíz szikkasztható el. 7.2. A szikkasztó létesítmény talpszintje és a maximális talajvízszint között minimálisan 1,0 m távolságot biztosítani kell. 7.3. Amennyiben a burkolt felületekre, parkolók területére hulló, esetlegesen szennyeződhető csapadékvizek elszikkasztásra kerülnek, a favR. 13. § (1) bekezdésének b) és c) pontja és 13. § (5) bekezdése alapján elővizsgálatot kell végezni. 7.3.1. Az elővizsgálati dokumentációt a favR. 4. számú melléklete szerinti formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell benyújtani a Felügyelőségre. 7.3.2. Meg kell határozni a területre vonatkozó mértékadó-, és maximális talajvízszintet. 7.3.3. Az elővizsgálat keretein belül alapállapot vizsgálatot kell végezni talaj, és amennyiben 5 méteren belül elérhető, talajvíz vonatkozásában. 7.3.4. Vizsgálandó pontok: a szikkasztó létesítmények jellemző pontjain. 7.3.5. A vizsgálandó komponens talaj vonatkozásában: összes alifás szénhidrogén (TPH). 7.3.6. Talaj esetén a vizsgálandó mélységtartományok: a szikkasztólétesítmények fenéksíkjától számított 0,2 - 0,5 m, illetve 0,5 - 1,0 m. 7.3.7. A vizsgálandó komponensek talajvíz vonatkozásában: TPH, általános vízkémiai komponensek. 8. A területen található potenciális szennyezőforrások (a hígtrágya gyűjtő csatornák, a trágyagyűjtő aknák, valamint a hígtrágya tároló) környezetében a favR. 13. § (1) bekezdésének a) pontja, 13. § (5) bekezdése alapján elővizsgálatot kell végezni. Az elővizsgálati dokumentációt a favR. 4. számú melléklete szerinti formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell benyújtani a Felügyelőségre. 9. A mintavételezéseket, minőségvizsgálatokat és azok kiértékelését az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni: 9.1. A minőségvizsgálatokat, illetőleg a mintavételeket a favR. 47. § (3) bekezdése alapján csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. 9.2. A mintavételezéseknél, minőségvizsgálatoknál és azok értékelésénél a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet előírásai alkalmazandók. Kimutatási határértékként e rendeletben meghatározott (B) szennyezettségi határértékeknél kisebbet kell alkalmazni. 9.2.1. A mintavételi jegyzőkönyvekhez csatolni kell egy – a tárgyi területet ábrázoló – áttekintő és egy részletes helyszínrajzot is. A részletes helyszínrajzon fel kell tüntetni a mintavételi ponto(ka)t, az EOV X és Y koordináták megadásával. 9.2.2. A mintavételi és laborvizsgálati jegyzőkönyveket a kiértékelt vizsgálati eredményekhez csatolni kell. 9.2.3. A csapadékvíz-szikkasztásra, illetve a potenciális szennyezőforrásokra vonatkozó elővizsgálat eredményeinek, valamint a telephelyen folytatott tevékenység (különös tekintettel a trágyatárolók környezetére, valamint a hígtrágya kihelyezés területeire) figyelembevételével tárgyi területre vonatkozóan monitoring tervet kell készíteni és az elővizsgálatról készített kiértékelt jelentés részeként kell benyújtani a Felügyelőség részére. A tervnek tartalmaznia kell a tervezett monitoring pontok számát, helyét, kialakítását, üzemeltetési rendjét, vizsgált komponensek körét, gyakoriságát.
3
10. A favR. 16. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő adatszolgáltatási kötelezettséget a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 1. számú melléklete szerinti EA alap-adatlapok (FAVI-ENG) kitöltésével és azoknak a Felügyelőség részére való benyújtásával kell teljesíteni. Az elővizsgálati dokumentáció és monitoring terv, valamint a FAVI-ENG adatlapok benyújtásának határideje: 2012. július 15. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1. A bűzhatás mérséklése érdekében a takarmány optimális összetételével kell biztosítani, hogy minél alacsonyabb mértékben tartalmazzon a trágya emésztetlen összetevőket. 2. A megfelelően szabályozott szellőztetéssel kell mérsékelni a környezeti levegő bűzterhelését. 3. Az almostrágya rendszeres takarításával, illetve megfelelő trágyakezeléssel kell megelőzni, illetve mérsékelni a bűzterhelést. Zajvédelmi előírások: 1. Az építési engedélyezési tervek részeként a tényleges műszaki megoldások, berendezések és tervek alapján akusztikai munkarészt kell készíteni, melyben igazolni kell a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet] előírt határértékek teljesülését. Az akusztikai munkarészt – amennyiben valamely gépészeti berendezés zajcsökkentése szükséges – úgy kell elkészíteni, hogy az alkalmas legyen a zajcsökkentési intézkedések meghatározására. 2. Az építkezés idejére a kivitelezési tervezés során, az organizációs terv ismeretében környezetvédelmi szaktervet kell készíteni, melyben méréseken alapuló számításokkal kell igazolni a zajterhelési határértékek teljesülését a kivitelezés időszakára. A szaktervben az anyagok beszállításának hatását is figyelembe kell venni, a szállítási útvonal megjelölésével. 3. A technológia beüzemelési ideje alatt, az összes zajforrás üzemszerű működése közben végzett zajmérések alapján készült szakvéleményben kell bizonyítani, hogy a 27/2008. (XII. 3.) KvVM – EüM együttes rendelet 1. mellékletében a megfelelő területi kategóriához megadott zajterhelési határértékek teljesülnek. 3.1. A zajméréseket az MSZ 18150-1 szerint kell elvégezni, és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet [továbbiakban: 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet] 5. számú melléklete szerint dokumentálni. (A telephelyen belüli járműmozgás is az üzemi zajok közé tartozik.) 3.2. A mérések körülményeit a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (3) bekezdésének figyelembevételével kell megválasztani. A mérési pontokat úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények összevethetők legyenek az engedélyezési eljárásban (ide értve az előzetes vizsgálatot is) benyújtott szakvéleménnyel. A zajmérés benyújtási határideje: A megvalósulást követő 3 hónapon belül.
4
Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. Az építkezés, bontás során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben előírtakat. 3. A tevékenység során veszélyes hulladékok kezelésénél a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet] szerint kell eljárni. 4. A keletkezett hulladékok nyilvántartását és az adatszolgáltatást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet] előírásai szerint kell végezni. 5. A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. 6. Az elhullott állati tetemek elszállításig történő tárolására szolgáló hűtött konténert egyértelműen jelölni kell, azonosító címkével kell ellátni. 7. Esetleges fertőzés esetén az elhullott állati tetemeket a hatályos előírások betartásával kell kezelni.
III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által adott 3164-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásban tett előírás: „A telepen foglalkoztatott munkavállalók, valamint a megvalósítandó gyermek- és ifjúsági tábor vendégei részére az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő ivóvíz minőségű víz biztosítása szükséges.” IV. EGYÉB Megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000 Ft, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. 5
INDOKOLÁS Környezethasználó benyújtotta a Felügyelőségre az alsótoldi telepének korszerűsítése, további telep létesítése, gyermek- és ifjúsági tábor építése, valamint őshonos állatfajok szabadtéri bemutatóhelyének létesítésére irányuló előzetes vizsgálati dokumentációját, mely alapján a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálati eljárás 2011. október 8. napján megindult. A tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 127. pontja alá tartozik − egyéb, az 1 -126. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen a) 3 ha területfoglalástól. A tervezett tevékenység továbbá a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 131. pontja alá is tartozik − a 3. számú melléklet 1-127. pontjaiban feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítése, ha az a bővítés következtében eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, kivéve, ha a bővítés az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása. A folytatott tevékenység, mint állattartó telep, a 3. számú melléklet 6. pontja alá tartozik − intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) e) egyéb állatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállattól. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem várható. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról értesítette az ismert ügyfeleket. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti Hollókő-Felsőtold-Alsótold Községek Körjegyzőségének. Hollókő-Felsőtold-Alsótold Községek Körjegyzője 310-2/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget a közlemény közzétételéről. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján, elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú mellékletében felsorolt, jelen eljárásban érdekelt szakhatóságokat. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 3698-2/2011. számon szakhatósági állásfoglalást adott, melyben a tervezett tevékenységhez 6
közegészségügyi szempontból jelen határozat rendelkező részének III. pontjában rögzített előírással hozzájárult. Szakhatósági állásfoglalásának indokolása szerint: „A rendelkező részben foglalt kikötést a munkavállalók és látogatók egészségének védelme érdekében tettem.” A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája XIV-P-001/2121/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett tevékenységgel kapcsolatban a szakhatósági hozzájárulását előírások nélkül megadta. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Megállapítottam, hogy a nevezett beruházással érintett terület nem áll egyedi vagy területi műemléki, illetőleg régészeti védelem alatt, ezért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében hatóságomnak nincs szakhatósági jogköre.” A Pásztói Körzeti Földhivatal 10.275-2/2011. számon szakhatósági állásfoglalást adott, melyben a tervezett tevékenységhez előírások nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett beruházás mezőgazdasági művelés alatt álló - legelési művelési ágú - termőföldet is érint, azonban a környező ingatlanok hasznosítását nem akadályozza, illetve nagyrészt mezőgazdasági célt szolgál. Megállapítottam továbbá, hogy az igénybevételre tervezett mezőgazdasági terület az átlagosnál rosszabb minőségű termőföld, és a Pásztói Körzeti Földhivatal 10.242-5/2011. számú határozatában a beruházással érintett termőföld más célú hasznosítását már engedélyezte. Az engedélyező határozat jogerős.” A Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 21.2/2883-2/2011. számon szakhatósági állásfoglalást adott, melyben a tervezett tevékenységhez előírások nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Fenti beruházás tervdokumentációja talajvédelmi szempontból megfelelő.” A Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága H-ERI/8729-3/2011. számon szakhatósági állásfoglalást adott, melyben a tervezett tevékenységhez előírások nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Az Ipolyvíz Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. - 3100 Salgótarján, Irinyi János u. 6. - által készített Előzetes Vizsgálati Dokumentáció átvizsgálása alapján megállapítottam, hogy a tervezett állattartó telep korszerűsítése, táborhely és állatfajok bemutatóhelyének létesítése erdő igénybevételével nem jár. A tervezett korszerűsítést, bővítést kivett, major művelési ágú területen, a tábort és bemutatóhelyeket legelő művelési ágú területen tervezik. A tervezett beruházás üzemeltetése során a környezetében található erdők fejlődését nem befolyásolja.” Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan – a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl – a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát 7
(beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában: Víz- és talajvédelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapítható, hogy felszín alatti vízvédelmi szempontból tárgyi beruházásnak jelentős hatása nagy valószínűséggel nem alakul ki, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása felszín alatti vízvédelmi szempontból nem szükséges. A dokumentáció, valamint a 2012. február 1-jén érkezett hiánypótlás szerint a nyúl-istállók tetőszerkezetéről levezetett csapadékvizek felszíni burkolt, illetve gyepesített földárkokon keresztül haladva a telephelyen elszikkadnak. A telephely 100 m-es körzetében felszíni vízfolyás (mint befogadó) nem található. Az istállóépületekben belül hígtrágya az állattartó ketrecek alatt elhelyezett trágyagyűjtő csatornában kerül gyűjtésre, melyet időközönként egy láncos-kaparó lehúzó rendszer az elvezető trágyacsatornába továbbít. A folyékony állapotú hígtrágya föld alatti csatornavezetéken a kb. 300 m3-es zárt, szigetelt hígtrágyagyűjtő-medencébe kerül gravitációs úton. A hígtrágyatároló rendszer bővítését tervezik egy új, 2400 m3-es hígtrágyatározó kiépítésével. A meglévő és újonnan létesítendő tározók fedettsége biztosított a csapadékvizek bejutásának megakadályozása végett. Az almos trágyatárolás szigetelt trágyatároló tálcán történik. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a levezetett és elvezett csapadékvizek, valamint a hígtrágyakezelő-rendszer műszaki létesítményei elválasztott rendszerben működnek. A telephelyen az állattartási tevékenység zárt technológiai rendszerben történik. A hígtrágyagyűjtő-medencében elhelyezett trágyaanyag eltávolítását szippantós trágyaszállító kocsival végzik. A hígtrágyát Alsótold 033 hrsz.-ú, Kozárd 043 hrsz.-ú és Kozárd 040/2 hrsz.-ú ingatlanokon helyezik el. A favR. 10. § (1) bekezdés c) pont értelmében szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetése nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték jellemez. A favR. 10. § (2) bekezdése alapján tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése. A szikkasztásra kerülő csapadékvizekben esetlegesen megjelenő szennyezőanyagok degradációjának hatékonysága érdekében a szikkasztó létesítmény alja és a maximális talajvízszint között minimum 1,0 m távolságot kell hagyni. A favR. 13. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontja alapján szennyező anyag elhelyezése, földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, illetve a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység. A favR. 13. § (5) bekezdése alapján az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie.
8
A favR. 8. §-ának b) és c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást, továbbá úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Fenti jogszabályi előírásokra tekintettel a tárgyi telephelyen található potenciális szennyezőforrások miatt a területre vonatkozóan elővizsgálat elvégzését írtam elő a talaj és talajvíz tekintetében. Tárgyi telephelyen keletkező szociális szennyvizeket zártan gyűjtik, majd települési folyékony hulladékként a Dél-Nógrádi Vízmű Kft. Pásztó város szennyvíztisztító telepére szállítják. Kérelmező 2012. január 6. napján érkeztetett levelének mellékleteként csatolta a Dél-Nógrádi Vízmű Kft. tárgyi telephelyen keletkező szennyvizek fogadására vonatkozó 261/2011. számú befogadó nyilatkozatát. Tájékoztatásul közlöm, hogy a tárgyi telephelyről elszállított szennyvizek minőségének tekintetében a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet az irányadó. A beruházás vízbázist nem érint. Az érintett terület vízellátása a 05/14. hrsz-ú ingatlanon létesült rétegvíz kútról történik. A kút KTVF: 24465-1/2011. iktatószámon érvényes vízjogi fennmaradási engedéllyel rendelkezik. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A dokumentációban a Környezethasználó bemutatta a létesítendő nyúltenyésztő tevékenység környezeti levegőre gyakorolt közvetett, valamint közvetlen hatásait. A telephely több mint 1 km-re található a lakott településtől, így lakosságot zavaró bűz keletkezése nem valószínű. Levegőtisztaság-védelmi véleményemet és előírásaimat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján tettem meg. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A tervezett tartástechnológia bemutatásából kiderül, hogy az épületek szellőztetését a nyúl istállók északi homlokzatán, közvetlenül a padozat szintjén elhelyezett ventilátorok biztosítják. A nagy átmérőjű ventillátorlapát és az alacsony fordulatszám biztosítja, hogy a ventilátor a nagy teljesítmény mellett alacsony zajszinten üzemeljen. A telepítési tevékenység (építés-kivitelezés) várható környezetterhelése tekintetében a dokumentáció megállapítja, hogy a létesítés során az építőipari gépeket úgy kell megválasztani, hogy azok üzemszerű működésük során ne okozzanak a zajtól védendő területen határérték feletti zajterhelést. A működés során várható környezetterhelés, azon belül a zaj- és rezgésvédelem vonatkozásában a dokumentáció rögzíti, hogy „A létesítendő állattartó-telep 1000 méteres körzetében védendő terület, épülethelység nem található.” E kijelentés kizárólag az új építésű nyúl istállókra vonatkoztatható, mert a jelenlegi telep a település déli határában található, üzemépületei a belterületi lakóházaktól kb. 100 m-re vannak. A bővítés területileg a településtől távolabb, az üzemépületeken túl valósulna meg úgy, hogy a jelenlegi üzemi területektől délre létesülnének az állatok bemutatására szolgáló karámok, állattartó helyek.
9
A dokumentációban olvasható, hogy a tervezett üzemi létesítményekben alapvető zajforrásként a szellőzőventilátorokat jelölik meg. A telepítendő alacsony zajszintű gépi berendezések pontos típusáról jelen időszakban még nincsen információ, a meglévő major területén működő szellőzőventilátorok irányadóak a zajkibocsátás tekintetben. Ezért a környezeti zaj vonatkozásában a rendelkező részben előírásra került a telep régi és új berendezéseinek együttes zajkibocsátásának ellenőrzése a jogszabályi követelmények teljesítésének igazolására. Hulladékgazdálkodási szempontból: A dokumentáció bemutatta a telep jelenlegi működését, a bővítés során kialakításra kerülő építményeket, a végezni kívánt tevékenységet. Környezethasználó a tevékenysége során keletkező hulladékokat engedéllyel rendelkező szervezettel kötött szerződés alapján adja tovább ártalmatlanításra. A természetes elhullásból keletkező állati tetemeket az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-vel kötött szolgáltatói szerződés értelmében igény szerint szállíttatja el a Környezethasználó. Az állati tetemeket az elszállításig hűtött konténerekben tárolják. Az évenként keletkező kb. 1500 m3 szerves almos trágya mezőgazdasági hasznosításra kerül. Hulladékgazdálkodási előírásaimat a 2000. évi XLIII. törvény, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, illetve a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján adtam meg. Táj- és természetvédelmi szempontból: Tárgyi ingatlanok országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érintenek. Továbbá az ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem részei, azonban az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét érinti. Az ingatlanokon folytatott tevékenység táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért.
*
A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A dokumentációban nem került – megjelölve, elkülönítve – ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 3. b) pontja szerint minősített adatnak, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez.
10
Fentiekre tekintettel a Felügyelőség, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdésének a) pontja, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésének a) és ac) pontja értelmében – a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdésére figyelemmel – a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a határozatot, mint hirdetményt a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Hollókő-Felsőtold-Alsótold Községek Körjegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. Az eljárási díj a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra (számlaszám: KI-3538/2011.). A jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban.
11
Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. február 21.
Dolla Eszter s. k. igazgató
12
