KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 23593-15/2011.
Tárgy:
Előadó:
Kamarásné Buchberger Edit dr. Szombati Zoltán
„Kerepesi Business Park + Hotel” építésének előzetes vizsgálati eljárása
HATÁROZAT Az EXPERT Kerepesi Ingatlanhasznosító Kft. (1027 Budapest, Tölgyfa u. 1-3., Cg.01-09-894484; a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából a Grontmij Canor Kft. (1125 Budapest, Nógrádi u. 8., Cg.01-09-564567; a továbbiakban: Tervező) kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálat alapján megállapítom, hogy a „Kerepesi Business Park + Hotel” épületegyüttes megépítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.
A tevékenység jogerős építési és vízjogi létesítési engedély, majd az ezek alapján elkészült létesítményre vonatkozó használatbavételi és vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. Az építési engedélyhez és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása is.
I. ALAPADATOK: A tervezett létesítmény helye:
Budapest VIII. kerület Kerepesi u. 27/a. szám alatti ingatlanon (38837/12 hrsz.)
Az ingatlan tulajdonosa/Kérelmező adatai: Neve: Címe: Cégjegyzékszám:
EXPERT Kerepesi Ingatlanhasznosító Kft. 1027 Budapest, Tölgyfa u. 1-3. 01-09-894484
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
A tervezett létesítmény ismertetése: A Kérelmező a Budapest VIII. kerület Kerepesi u. 27/a. szám alatti ingatlanán (38837/12 hrsz.) kívánja felépíteni a „Kerepesi Business Park + Hotel” épületegyüttest. A hotel és az irodaház a tervek szerint 7, illetve 8 emeletes lesz, melyet kétszintes, 955 férőhelyes mélygarázs egészít ki. A tervezett létesítmény funkcionálisan két részre osztható. A Kerepesi út felől helyezkedik el a 170 vendégszobás szálloda, ahol étterem, mosoda, valamint konferencia- és tárgyalótermek lesznek. A belső területrészen pedig öt irodaház kap helyet, melyek földszinti részein a későbbi bérlők igényei alapján szolgáltató egységeket (étterem, fodrászat, bank, fitness terem) nyitnak. A gépkocsik számára kétszintes mélygarázs létesül. Az ingatlanon jelenleg található épületeket lebontják. Tervezési adatok: A telek területe: A beépítés mértéke: A terepszint alatti beépítés mértéke: Legnagyobb szintterületi mutató: Legkisebb zöldfelület mértéke: Építménymagasságok: Parkolóhelyek száma:
23 619 m2 14 062 m2 17 749 m2 87 595 m2 4238 m2 Hotel: Irodaház: 955 db
(59,5 %) (75 %) (3.7) (17,9 %) 22,7 m 27,55 m
II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Víz- és talajvédelmi előírások: 1.
A felszín alatti vizek védelme érdekében telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) előírásainak megfelelően kell eljárni.
2.
Az építkezés során a felszín alatti közegbe olajszármazék, vagy más szennyezőanyag nem kerülhet.
3.
A felszín alatti építményeket úgy kell kivitelezni, hogy a talajvíz szintjét és az áramlási viszonyokat káros mértékben ne változtassák meg.
4.
A mélygarázs talajvíz visszaduzzasztó hatását műszaki létesítményekkel ki kell küszöbölni, amennyiben ez vízkitermeléssel is jár, úgy a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet (a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet) tartalmi előírásait kielégítő dokumentáció benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. Határidő: az építési engedélykérelem benyújtásáig.
5.
Amennyiben a beruházás megvalósítása során víztelenítés szükséges, olyan megoldást kell alkalmazni, amely a földtani közegben és a környező építményekben nem okoz káros hatásokat. Víztelenítés esetén a kitermelt talajvíz környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell.
2
6.
A területen a földmunkák során kitermelésre kerülő feltöltés anyagát és a földet környezetvédelmi szempontból vizsgálni kell, és minőségüktől függően engedélyezett hulladéklerakó-telepre kell elszállítani, vagy más módon, a jogszabályok betartásával szabad felhasználni. A hulladéklerakó-telepre történő elszállítás esetén a hulladéklerakó üzemeltetőjének befogadó nyilatkozatát előzetesen be kell nyújtani a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) részére.
7.
A földmunkák végzése során tapasztalható talaj-, illetve talajvíz szennyezés esetén a Felügyelőséget értesíteni kell, és a favR. alapján a Felügyelőség jóváhagyásával intézkedni kell.
8.
Vizsgálni kell, hogy a területen folytatott eddigi tevékenység okozott-e környezetszennyezést. A tervezési terület reprezentatív helyein – legalább 6 ponton – a talajból és a talajvízből mintákat kell venni és meg kell vizsgálni azok minőségét TPH, valamint fémek és félfémek tekintetében. A vizsgálati eredményeket kiértékelve kell benyújtani a Felügyelőségre, bemutatva a környezet jelenlegi állapotát, az esetleges talaj és felszín alatti vízszennyezést. Határidő: az építési engedélykérelem benyújtásáig és a talajmintavételtől számított 60 napon belül.
9.
A mintavételezésekről a kitűzött időpont előtt 10 nappal a Felügyelőséget előzetesen, írásban tájékoztatni kell.
10.
A mintavételezésről mintavételi jegyzőkönyveket kell készíteni. A mintavételi jegyzőkönyvekhez csatolni kell egy - a tárgyi területet ábrázoló - áttekintő és egy részletes helyszínrajzot. A részletes helyszínrajzon fel kell tüntetni az egyes mintavételi pontok helyét, valamint azok EOV X és EOV Y koordinátáit. A helyszínről és a mintavételezésről fotódokumentációt is készíteni kell.
11.
A minőségvizsgálatokat, illetőleg a mintavételeket csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. A mintavételi és laboratóriumi jegyzőkönyveket a vizsgálati eredményekhez mellékelni kell.
12.
A talaj- és talajvíz vizsgálatokat a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározottak szerint kell elvégezni.
13.
Víziközművek (vízellátás, víz- és szennyvízkezelés, szennyvízelvezetés, csapadékvíz kezelés, elhelyezés), illetve kút létesítése esetén a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmi előírásait kielégítő dokumentáció benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. Határidő: az építési engedélykérelem benyújtásáig.
14.
A vízellátásra és a létesítményben keletkező szennyvíz (minőségi és mennyiségi adatok feltüntetésével), valamint a csapadékvíz fogadására vonatkozó közmű nyilatkozatokat az építési engedélyeztetési eljárás során be kell nyújtani a Felügyelőségre.
15.
Az elvezetett szennyvíz minősége tekintetében a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) 4. számú mellékletében meghatározott küszöbértékeket kell betartani.
Hulladékgazdálkodási előírások: 1.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a 3
keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2.
Az építkezés, bontás során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben (a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet) előírtakat.
3.
A bontási, építési és használatbavételi engedélyezéshez szakhatósági hozzájárulás csak a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet szerinti dokumentációk [építési hulladék terv és nyilvántartó lap, a keletkezett építési hulladékok (EWC kódszám, megnevezés, mennyiség) szakszerű elszállíttatásának igazolása, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolása, továbbá a majdani üzemelés során keletkező hulladékok elszállítására kötött szerződések másolata] Felügyelőségre történő benyújtása után adható.
4.
A létesítmények megvalósítása és az üzemeltetés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtéséről, nyilvántartásáról, kezeléséről gondoskodni kell a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) és a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet) szerint. A hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet) előírásait.
5.
A tevékenység során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnybe kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben.
Zajvédelmi előírások: 1.
A létesítményre vonatkozó építési engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló kérelemhez akusztikai tervet kell mellékelni a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet) 2. számú melléklete („Az engedélyezési terv zaj és rezgés elleni védelmi dokumentációjának tartalmi követelményei”) szerint.
2.
Az építési engedélyezési dokumentációban műszaki számításokkal kell bizonyítani, hogy a tervezett létesítmény építési munkáitól származó várható zaj nem haladja meg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet (a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) 2. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. Amennyiben a műszaki számítások alapján zajterhelési határérték túllépés várható, úgy a zajvédelmi tervben ki kell dolgozni, hogy az építkezés során a környezetben lévő zajtól védendő létesítmények védendő homlokzatait érő zajterhelési határérték feletti zajszintet milyen munkaszervezéssel, üzemelési idő korlátozásával, zajszegény gépek alkalmazásával csökkentik le a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékekre.
3.
Az építkezéssel összefüggő szállításból eredő közlekedési zajterhelés káros hatásának mérséklése érdekében a szállítási útvonalra az építési engedélyezési dokumentációban javaslatot kell tenni.
4
III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 56373/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírásai: 1. „A Business Park + Hotel építése nem járhat a környezet – a talaj, a talajvíz és a levegő – szennyeződésével, azt műszaki, technológiai és környezetvédelmi előírások betartásával ki kell zárni. Az építkezés során por szennyezheti a levegőt, amely ellen szükség esetén portalanítással (locsolással) kell védekezni. 2. Az építkezésen foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást és szociális helyiségeket folyamatosan biztosítani kell.” * Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000 Ft, azaz kétszázötvenezer forint, melyet a Kérelmező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez hat példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség.
INDOKOLÁS A Kérelmező megbízásából a Tervező benyújtotta a Felügyelőségre az általa elkészített, a Budapest VIII. kerület Kerepesi u. 27/a. szám alatti ingatlanon (38837/12 hrsz.) „Kerepesi Business Park + Hotel” épületegyüttes megépítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt. A Kérelmező a 250 000 Ft, azaz kétszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. számú mellékletének 140. pontja - Egyéb, az 1. mellékletbe vagy a 3. melléklet 1-139. pontjába nem tartozó építmény vagy építményegyüttes beépített, vagy beépítésre szánt területen 3 ha területfoglalástól, vagy 300 parkolóhelytől alapján az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A kérelem alapján a Felügyelőség az eljárást 2011. április 2. napján megindította. A tervezett tevékenység során országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható.
5
A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdése alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a kérelem, az előzetes vizsgálati dokumentáció és kiegészítésének benyújtását követően a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Budapest Főváros VIII. Kerület Önkormányzat Jegyzőjének és a feltételezetten érintett Budapest Főváros VII. Kerület Önkormányzat Jegyzőjének. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat, melyek állásfoglalásai beérkeztek a Felügyelőségre. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 56373/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett építkezéshez közegészségügyi szempontból kikötésekkel hozzájárult, melyeket a határozat rendelkező része tartalmaz. Környezeti hatásvizsgálat lefolytatását nem tartotta szükségesnek. Szakhatósági állásfoglalásának indoklásában a következőket állapította meg: „A rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy az eljárás során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok nem merült fel, az előzetes vizsgálati eljáráshoz szükséges szakhatósági állásfoglalás közegészségügyi szempontból kikötésekkel megadható. A Kerepesi út vonalán a létesítmény által generált célforgalom elhanyagolható többletterhelő hatást eredményez, míg a Stróbl Alajos utca forgalma várhatóan jelentősen megnő, azonban a többletterhelő hatás ebben az esetben is az úttest vonalára korlátozódik, a tágabb környezet lakóingatlanjai esetében gyakorlatilag kimutathatatlan lesz. A beruházáshoz kapcsolódóan végzett immissziós levegővizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a szénmonoxid koncentrációja kisebb a megengedettnél. A nitrogén-dioxid vizsgálatakor 24 órás határérték túllépés szintén nem fordult elő, míg az 1 órás adatok 4%-a haladta meg az egészségügyi határértéket. A PM10 eredményei 5 napon voltak nagyobbak a megengedettnél, de ezeken a napokon az egész ország területén kimagaslóan magas volt a porszennyezettség. Ebből következően a magas koncentrációértékeket nem helyi szennyező forrás okozta, hanem a légszennyező anyagok talaj közeli felhalmozódásának kedvező időjárási helyzet. A dokumentáció akusztikai tervfejezete alapján javaslom, hogy a további tervezés során ne csak a csökkentett terhelés (kis fordulatszámok) zajviszonyai alapján állapítsák meg az éjszakai zajterhelést, hanem vegyék figyelembe a modern irodaházi működés velejárójaként éjjel is szükségszerűen működő szerver hűtőgépészetet is, és ezek alapján – szükség esetén – zajcsökkentő szerkezetek beépítésével biztosítsák a szomszédos lakók éjszakai pihenését.” Szakhatósági állásfoglalását az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete szerinti hatáskörében, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok 6
ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékessége alapján alakította ki. Kikötéseit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-a és a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 19. § és 23. §-a alapján tette meg. Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodája 460/1820/001/2011. számú végzésében megállapította, hogy a beruházás területe nem lelőhely, a tárgyi terület nem áll egyedi vagy területi műemléki, illetőleg régészeti védelem alatt, ezért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 9. pontja alapján illetékességgel rendelkezik, de a 6. § (1) bekezdése értelmében szakhatósági jogköre nincs, ezért a megszüntette a szakhatósági eljárást. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy ha a beruházás megvalósításakor a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, akkor a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. §-ában foglaltak szerint a munkákat azonnal abba kell hagyni, az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és a helyszín, illetve a lelet őrzéséről gondoskodni kell. Mindemellett értesíteni kell a területileg illetékes Budapesti Történeti Múzeumot (1014 Budapest, Szent György tér 2.). Budapest Főváros VIII. Kerület Önkormányzat Jegyzője 05-965/2011. számon szakhatósági állásfoglalást adott, melyet a Ket. 3. § (2) bekezdés d) pontjára hivatkozva 05965/2/2011. számon módosított. A tervezett beruházás megvalósításához kikötés nélkül hozzájárult, hatásvizsgálati eljárást nem kezdeményezett. Szakhatósági állásfoglalásában a tervezett létesítmény megvalósításával kapcsolatban a következő észrevételeket tette: „Zajvédelmi szempontból a létesítmény építésekor várható jelentősebb zajhatás, amelynek engedélyezett mértékét zajkibocsátási határérték túllépés kérelem elkészítésével és ellenőrző zajvizsgálatokkal kell igazolni. A létesítmény használatbavételi eljárásakor a működés során fellépő zajhatásokra előírt követelményeket akusztikai vizsgálattal és szakvéleménnyel kell igazolni. A Stróbl Alajos utca forgalomnövekedése miatt megnövekedett zajterhelés ellenőrző zajvizsgálatát a létesítmény használatba vételét követő 90-180 nap között kell elvégezni. Levegőtisztaság védelmi szempontból a benyújtott dokumentáció „B” melléklet 24. oldala szerint a létesítmény megvalósulását követően „a környező lakóingatlanok esetében érzékelhető levegőminőség változás nem várható”. A létesítmény fűtési energiájának egy részét hőszivattyús megoldással, másik részét távhő szolgáltatás igénybevételével biztosítják. A tervezett irodapark és hotel használatával kapcsolatos gépjárművek által okozott légszennyezés terhelő hatása Budapest VIII. Stróbl Alajos utcában lesz kimutatható.” Szakhatósági állásfoglalását a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet és a Ket. 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. A Felügyelőség a jegyző szakhatósági állásfoglalásának indokoló részébe foglaltak kapcsán nem tett a rendelkező részben meghatározottakon túl további, ilyen tartalmú előírásokat. Az említett, az építés idejére, valamint a használatbavétel utáni forgalom növekedését ellenőrző zajvizsgálatra vonatkozó előírások tételére a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján a jegyzőnek nincs hatásköre. Ugyanakkor a hatáskörrel rendelkező Felügyelőség megállapította, hogy jelen határozatban az előírások megtétele nem indokolt, ugyanis ezeket a szempontokat az építési engedélyezési eljárás során kell vizsgálni.
7
A Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók Béla út 7.; a továbbiakban: Egyesület) 2011. május 3. napján érkezett levelében tárgyi eljárásba bejelentkezett, és kérte ügyféli jogállásának megállapítását. A Felügyelőség KTVF: 30520-1/2011. számon kiadott végzésében megállapította, hogy az Egyesületet az ügyfél jogállása megilleti. Budapest Főváros VIII. Kerület Önkormányzat Jegyzője 05-965/2011. számú, Budapest Főváros VII. Kerület Önkormányzat Jegyzője pedig KI/474-436/2011/VI. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény kifüggesztése megtörtént. * Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Víz- és talajvédelmi szempontból: A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tevékenység normál üzemi körülmények között a felszíni és a felszín alatti víz minőségét, illetve az ivóvízbázist nem veszélyezteti, jelentős környezeti hatás kialakulása nem várható. A beruházással érintett területen autószerelő műhely és több csarnoképület (raktár, műhely) található. Tekintettel a területen folytatott tevékenységekre, a rendelkező részben foglaltak szerint a terület környezetvédelmi feltárása szükséges. A favR. 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, valamint úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A fentiek alapján Felügyelőség előírásait a favR., a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján adta meg. Hulladékgazdálkodási szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapításra került, hogy a tervezett építési tevékenységet a vonatkozó hulladékgazdálkodási jogszabályok figyelembevételével tervezik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a Hgt., a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet és a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet alapján adta meg.
8
Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció Wittner Kálmán zaj- és rezgésvédelmi szakértő (szakértői engedély száma: Baranya Megyei Mérnöki Kamara 399-2/2008.; SZKV-zr-02-0117) által elkészített Akusztikai Tervfejezete alapján megállapítható, hogy a „Kerepesi Business Park + Hotel” építése és későbbi üzemelése zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem okoz jelentős környezeti hatást. A dokumentáció szerint a tervezett létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete a helyi szabályozás szerint „M besorolású, munkahelyi rendeltetésű területen” 1 védendő létesítményt, valamint az „L7 besorolású, telepszerű, alacsony intenzitású lakóterületi övezetben” szintén 1 lakóépületet érint. Az előzetes vizsgálat alapján a tervezett létesítmény épületgépészeti berendezéseitől, a parkolásból valamint a létesítmény használatával kapcsolatos forgalomból származó zajkibocsátás a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendeletben előírt és megengedett zajterhelési határérték követelményeknek megfelel. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerint „a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.” A Felügyelőség a fentiek miatt előírásokat tett, melyek teljesítésével a 284/2007. (X. 9.) Korm. rendeletben előírt követelmények teljesülése biztosítható. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció részletes mérései és számításai alapján a tervezett tevékenység következményeként nem tételezhető fel jelentős környezeti hatás. A bontás és az építkezés során a munkagépek, szállítójárművek, illetve a munkaterület felületéről származó porkibocsátás légszennyező hatásaival kell számolni, amely azonban nem számottevő mértékű. Az üzemeltetési fázis során elsősorban a közúti forgalom növekedéséből származó többlet levegőterhelés hatása a döntő. Az alap levegőterheltség meghatározására az Országos Közegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI) levegőminőségi méréseket végzett a tervezett létesítmény helyén 2011. január 18. és 2011. január 31. közötti időszakban nitrogén oxidok (mint nitrogén-dioxid, NO2), kén-dioxid, ózon, PM10, szén-monoxid és benzol légszennyező anyagokra vonatkozóan. A vizsgálat során kapott mérési eredményeket az OKI összevetette a Felügyelőség által az országos légszennyezettségi automata mérőhálózat (a továbbiakban: OLM) részeként üzemeltetett, Budapest VIII. kerület „BP14” jelű Teleki téri állomása által ugyanazon a napon mért adatokkal. Megállapításra került, hogy a Kerepesi úton mért értékek és az OLM Teleki téri mérőállomásának mérési adatai között szoros korreláció tapasztalható, ezért a mérőállomásokon mért értékek mérési bizonytalanságát is figyelembe véve a vizsgált terület levegőminősége a Teleki téri OLM mérőállomás mérési adataival jól jellemezhető. A fenti adatok alapján a vizsgált területen az alap levegőterheltséget az elmúlt két évet alapul véve nincs éves határérték túllépés egyik légszennyező anyagra sem. A létesítmény megközelítéséből eredő gépjárműforgalom levegőminőségre gyakorolt hatását, valamint a terület átszellőzés vizsgálatát a BME Áramlástan Tanszéke végezte el a MISKAM mikroskálájú áramlási és terjedési modell segítségével, amely a számításokhoz az épületek geometriai adatait is figyelembe veszi.
9
A szennyező-anyag terjedés modellezését az IMSYS Kft. is elvégezte a Gauss-féle számítási metodikát alkalmazó IMMI modellező szoftver segítségével. A két vizsgálatot összevetve megállapítható, hogy az eredmények nagyságrendileg megegyeztek egymással és a két független modellszámítás alapján lényegében azonos megállapításokat tettek. A megvalósítás közúti forgalmából származó járulékos terhelés a Kerepesi út esetében jelenlegi terheléshez képest elhanyagolható. A koncentráció csúcsértékét az úttest vonalában éri el és a környező lakóingatlanok esetében érzékelhető levegőminőség változást nem okoz. A tervezett beruházás hatására nem várható éves határérték túllépés. A létesítmény parkoló igényének biztosítására 955 db férőhelyes mélygarázs létesül. A mélygarázsban a kipufogógázokkal szennyezett levegőt gépi működtetésű légszennyezettség-érzékelők által vezérelt - szellőztető rendszer továbbítja az elszívó akna felé, mely a tetőre vezeti ki a garázs levegőjét. A kapcsolódó kibocsátó források száma összesen 5 db (épületenként 1-1 db: P1, P2, P3, P4, P5), melyeken eseti, elhanyagolható mértékű kibocsátás történik a garázstérben elhelyezendő CO érzékelő bekapcsolásakor. A hotel létesítményeinek zavartalan üzemeltetésére tartalék áramforrást (diesel aggregátor) és ezzel együtt eseti kibocsátással rendelkező 1 db pontforrást építenek be, mely áramkimaradáskor esetileg üzemelhet. Az épületek hőháztartását hőszivattyúval üzemelő VRF (Variable Refrigerant Flow) és FanCoil rendszer kombinációjával létesítendő távfűtéssel oldják meg, pontforrás nem létesül. A használati-melegvíz ellátást a konyhákban és a hotelben távhővel, az irodákban helyi elektromos vízmelegítőkkel biztosítják, pontforrás nem létesül. Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglalt adatok alapján a tervezett tevékenység levegővédelmi szempontból megfelel a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm rendelet előírásainak. Természetvédelmi szempontból: A „Kerepesi Business Park + Hotel” épületegyüttes építése táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. A tárgyi ingatlan országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet, ökológiai hálózat övezetet nem érint. * A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a Rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A dokumentációban nem került ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú mellékletének 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Tervező szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség a fentiek és a Rendelet 5. § (2) bekezdésének a) és ac) pontja, valamint a szakhatóságok állásfoglalásai alapján - a Ket. 71. § (1) bekezdésére és 72. § (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
10
A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Rendelet. 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Budapest Főváros VIII. Kerület és Budapest Főváros VII. Kerület Önkormányzatok Jegyzőinek, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyzők a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra. A jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel a jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári, a vízikönyvi, illetve az engedélyezési záradékkal ellátott példányon felül fennmaradó tervdokumentációkkal kapcsolatban a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy arra igényt tart-e. Tájékoztatom továbbá, hogy a Felügyelőség a tervdokumentációk tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a közléstől számított 15. napot követő napon jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2011. június 27.
Dolla Eszter s. k. igazgató
11
