KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.:

KTVF: 12628-1/2012.

Előadó:

Boldogh Tamás dr. Ilosvay Zsuzsa Mácsár-Kovács Dalma Fehér Márta Némethné Fikó Krisztina Papp Tímea Kondola Mónika

Tárgy: Az ipox chemicals Kft. Budapest, XXIII. kerület Helsinki út 114. szám alatti ingatlanon lévő telephely egységes környezethasználati engedélyének öt évenkénti felülvizsgálati eljárása Melléklet: T/1. A technológia ismertetése BAT Az elérhető legjobb technikának való megfelelés L/1. A légszennyező pontforrások üzemeltetésére vonatkozó technológiai határértékek Z/1. Zajkibocsátási határérték F/1. A telephelyen található szennyező források TA/1. A telephelyen található 5 m3-nél nagyobb tároló tartályok A/1. Rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettségek

HATÁROZAT Az ipox chemicals Korlátolt Felelősségű Társaság (1238 Budapest, Helsinki u. 114. Cg. 01-09-705555, a továbbiakban: Környezethasználó) részére a Budapest XXIII. kerület Helsinki út 114. szám alatt található létesítményre és minden ahhoz műszakilag kapcsolódó tevékenységekre vonatkozóan a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) által KTVF: 12193-6/2008. számon módosított, KTVF: 7220-5/2006. számú egységes környezethasználati engedélyt, a benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján módosítom és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint.

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1

2

A Környezethasználó adatai: Neve: Székhelye: Környezetvédelmi Ügyfél Jel: Cégjegyzékszám: A telephely adatai: Telephely címe: Telephely helyrajzi száma: Az ingatlanok tulajdonosai: Környezetvédelmi Területi Jel: EOV koordináták:

ipox chemicals Kft. 1238 Budapest, Helsinki u. 114. 100217294 01-09-705555 1238 Budapest, Helsinki u. 114. Budapest XXIII. ker. 184309, 184310 hrsz. ipox chemicals Kft. AGIP Hungária Zrt. (2040 Budaörs, Agip u. 4.) KTJ IPPC Létesítmény: 101618978 100603340 X: 227 286 Y: 657 384

3 Az engedélyezett tevékenység: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 2. számú mellékletének 4./4.1. pont h) bekezdése szerinti műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak) gyártása. A telephelyen végzett tevékenységek: TEÁOR: 2013 Szervetlen vegyi alapanyag gyártása 2014 Szerves vegyi alapanyag gyártása 2016 Műanyag-alapanyag gyártása 2030 Festék, bevonóanyag gyártása NOSE-P kód:

105.09 Szervetlen vegyi anyagok vagy NPK műtrágyák gyártása (vegyipar)

A termelési kapacitás: Termék Epoxi rendszerek Speciális térhálósítók Reaktív hígítók

Kapacitás (t/év) 3000 5000 5000

A technológia részletes ismertetését a T/1. melléklet tartalmazza. A technológia elérhető legjobb technikának való megfelelését a BAT melléklet tartalmazza. A telephelyen lévő tárolótartályok adatait a TA/1. melléklet tartalmazza. A telephelyen található szennyező források EOV koordinátáit az F/1. melléklet tartalmazza.

2

II. A TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet] 2. § 14. pontja alapján levegőtisztaság-védelmi hatásterület nem értelmezhető, mivel a pontforrások működése következtében kialakuló levegőterheltségváltozás nem éri el a légszennyezettségi határérték 10%-át, illetve a terhelhetőség 20%-át. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A hatásterület kiterjedése a telephelyen található zajforrások mértani közepétől: Északkelti irányban: 159 m Déli irányban: 89 m Nyugati irányban: 100 m Északnyugati irányban: 71 m Felszíni és felszín alatti vízvédelem szempontjából: Az üzem tevékenysége sem felszín alatti, sem felszíni vizet nem érint. Élővilág-védelmi szempontból: Az üzem a tágabb környezet élővilágára nincs hatással. Egyesített hatásterület: Az egyesített hatásterület megfelel annak a legnagyobb területnek, melyre a vizsgált hatások bármelyike még kiterjed. Ez alapján az egyesített hatásterület megfelel a zaj- és rezgésvédelmi hatásterületnek, melynek legnagyobb kiterjedése 159 méter sugarú kör. III. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1. Általános előírások: 1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Felügyelőség által elfogadott változtatás jelen engedély részét képezi. 1.2. Minden olyan módosítás, amely a 314/2005. (XII. 25. Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség által történt engedélyezést követően valósítható meg. 1.3. A Környezethasználó, vagy megbízottja a Felügyelőséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be és így sürgős beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítő intézkedéseket. 1.4. A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket. 1.5. A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megőrizni, ellenőrzés során a Felügyelőség képviselője számára hozzáférhetővé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást adni.

3

1.6. A telep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. 1.7. A rendkívüli, váratlan szennyezések elkerülése érdekében a technológiai előírások betartását és a berendezések műszaki állapotát fokozottan és folyamatosan ellenőrizni kell. 2. Az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó előírások: 2.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai mindenben megfeleljenek jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 2.2. A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: − a tevékenység folytatásához szükséges környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről, − a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, − a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, − hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, − a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, − tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról 3. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: 3.1. A berendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően, az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell üzemeltetni. A technológiai előírások betartását és a berendezések műszaki állapotát folyamatosan és fokozottan ellenőrizni kell. 3.2. A technológiai előírások megtartásával, a berendezések karbantartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli, váratlan légszennyezést. 3.3. A telephelyen működő légszennyező forrásokra a L/1. mellékletben megállapított légszennyezőanyag kibocsátási határértékeket folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett be kell tartani. 3.4. A gőztermelés technológiára és a gyártási, keverési technológiákra megállapított technológiai kibocsátási határértékek betartásának ellenőrzését ötévente időszakos méréssel biztosítani kell. 3.5. A bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíteni kell. 3.6. A levegőterhelést okozó pontforrások légszennyezőanyag kibocsátásának méréssel történő ellenőrzéséről készült jegyzőkönyveket be kell nyújtani a mérést követő éves LM jelentések mellékleteként.

4

4. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: 4.1. A telephelyen végzett tevékenységek nem eredményezhetnek olyan zajkibocsátást a védendő környezetben, amely meghaladja a Z/1. mellékletben előírt zajkibocsátási határértékeket. 4.2. Amennyiben a technológia módosítására, a telephely korszerűsítésére, berendezések vagy részegységek cseréjére és felújítására kerül sor, a tevékenységet akusztikai tervezés mellett, az üzemi létesítmény zajkibocsátásának csökkentését eredményező módon kell végezni. 4.3. A telephely zajkibocsátását módosító jelentősebb felújítás vagy korszerűsítés esetében a környezeti zajkibocsátást műszeres zajmérésekkel kell ellenőrizni, az ellenőrző mérésekről készített szakvéleményt a Felügyelőségre be kell nyújtani. Határidő: a változást követő 30 napon belül. 4.4. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 11. § (5) bekezdése alapján környezeti zajforrást üzemeltető (a környezeti zajforrásnak minősülő tevékenységet végző) a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül, a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet] 3. számú mellékletében foglaltak szerint (bejelentő lapon) köteles bejelenteni a Felügyelőségnek. 5. Felszín alatti vízvédelem szempontjából: 5.1. A kockázatos anyagokkal végzett tevékenység során be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait. A tartályparkot érintő változást követően (pl. megszüntetés, átalakítás) a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. § (2) szerinti, az aktuális állapotra vonatkozó alap-adatlapot a Felügyelőségre be kell nyújtani. 5.2. A telephelyen veszélyes anyag átmeneti tárolási, átfejtési tevékenység csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, műszaki védelem mellett folytatható. 5.3. Tekintettel a telephelyen folytatott potenciális szennyező tevékenységeknek a talajra, illetve a talajvízre gyakorolt hatásainak ellenőrzésére - a talajvízáramlásnak megfelelően - monitoring rendszert kell kialakítani. A monitoring rendszer kialakítására vonatkozóan monitoring tervet kell benyújtani a Felügyelőségre. A monitoring tervben ki kell térni a tervezett monitoring pontok (kutak) számára, elhelyezésére (átnézeti térkép, helyszínrajz), a vizsgálandó komponensek körére, a vizsgálatok gyakoriságára. Benyújtási határidő: 2012. július 31. 5.4. A monitoring terv hatósági elfogadását követően a kialakítandó monitoring kutak vízjogi létesítési engedélykérelmét a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek csatolásával be kell nyújtani a Felügyelőségre. 6. Felszíni vizek védelme szempontjából: 6.1. A tárgyi telephely szennyvíz- és csapadékvizének közcsatornába történő vezetésére vonatkozóan a KTVF: 2357-2/2012. számon kiadott kibocsátási engedélyben foglaltakat be kell tartani.

5

6.2. A toluol leválasztás során keletkező szennyvíz – szolgáltatási szerződés alapján – a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (a továbbiakban: FCSM Zrt.) Dél-pesti szennyvíztisztító telepére kerül elszállításra. A szállítás időpontjáról és az elszállított szennyvíz mennyiségéről üzemnaplót kell vezetni. 6.3. Amennyiben a technológiai szennyvizek elvezetése ismételten a közcsatornába történik, a Felügyelőséget értesíteni kell és a továbbiakban meg kell kérni jelen engedély módosítását. 6.4. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 27. §-a alapján önellenőrzést kell végezni. 6.5. A jóváhagyott üzemi vízminőségi kárelhárítási terv 1 példányát a telephelyen úgy kell tárolni, hogy káresemény bekövetkezése esetén a terv hozzáférhetősége azonnal biztosított legyen. 6.6. Az üzemi vízminőségi kárelhárítási terv adataiban, a telephely technológiájában bekövetkezett változásokat 30 napon belül a Felügyelőséghez be kell jelenteni és az érintett módosításokra vonatkozó tervrészeket 2 példányban be kell nyújtani. Az üzemi vízminőségi kárelhárítási terveket - az időközben bekövetkezett változások bejelentési kötelezettségétől függetlenül - 5 évenként felül kell vizsgálni. 7. Hulladékgazdálkodási szempontból: 7.1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben [a továbbiakban: Hgt.] foglaltaknak megfelelően törekedni kell a termelés során keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére, a hulladék minél nagyobb arányú hasznosítására. 7.2. A hulladék kezelésre csak olyan szervezetnek adható át, amely rendelkezik hulladékkezelési engedéllyel. 7.3. A keletkező veszélyes hulladék gyűjtését, ártalmatlanítását a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] előírásai alapján kell végezni. 7.4. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet] alapján naprakész nyilvántartást kell vezetni a tevékenység során keletkező hulladék fajtájának, mennyiségének feltüntetésével. 7.5. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyet a Felügyelőség által jóváhagyott üzemeltetési szabályzatnak megfelelően kell működtetni. Az üzemi gyűjtőhelyen a veszélyes hulladék nem gyűjthető 1 éven túl. 7.6. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely működésére kiható technológiai, szerkezeti, működési változásokat követően a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyének működési szabályzat aktualizálása szükséges. Határidő: a változást követő 15 napon belül. 7.7. A különböző tevékenységekből származó hulladékot a kialakított munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyeken, környezetveszélyeztetést kizáró módon szabad tárolni. Veszélyes hulladék nem gyűjthető más helyen. A hulladék munkahelyi és üzemi tárolóhelyeit egyértelműen jelölni kell. A tároló edényzetet azonosító címkével kell ellátni a munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyen is. 7.8. Az egyedi hulladékgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásáról 2 évente beszámolót kell készíteni és a Felügyelőségre jóváhagyásra benyújtani. A beszámoló összeállításával egyidejűleg a tervet felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján a tervet szükség szerint módosítani kell.

6

8. A monitoringra és az adatszolgáltatásra vonatkozó általános előírások: 8.1. A Környezethasználónak rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettsége van, amelyek tárgyát az A/1. melléklet tartalmazza. A bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteni. 8.2. A Környezethasználó köteles biztosítani a biztonságos és folyamatos hozzáférést a megfigyelési/mérési/mintavételi pontokhoz a Felügyelőség munkatársai számára. 9. Az eltérő üzemállapotra vonatkozó előírások: 9.1. A Környezethasználónak haladéktalanul értesítenie kell a Felügyelőség ügyeleti szolgálatát (tel: 30/200-9561) az alábbiak esetén: − bármely szennyező anyag jelen engedélyben meghatározott határértékeket túllépő kibocsátása; − bármely szennyező anyag olyan kibocsátása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat; − bármely technológia, vagy berendezés működési zavara, meghibásodása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat; − olyan baleset, mely környezetszennyezést okoz vagy okozhat; − határérték túllépést okozó, rendkívüli váratlan légszennyezést okozó, rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő (nem megfelelő működés) üzemállapot. 9.2. A fenti bejelentéseket 48 órán belül írásos formában is be kell nyújtani a Felügyelőségre, melyben ismertetni kell az esemény okát, a megtett intézkedéseket és azok eredményességét. 9.3. A havária tervet folyamatosan karban kell tartani, az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével. A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni kell arról, hogy mindhárom műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy. 9.4. A tevékenység során bekövetkező havária esetén a Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell a kárelhárítási tevékenység azonnali megkezdése mellett. 9.5. A rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő üzemállapotról folyamatosan üzemnaplót kell vezetni és a hatósági ellenőrzés alkalmával bemutatni. 9.6. A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban. 9.7. A Környezethasználó köteles a Felügyelőséget írásban – a rendkívüli eseményektől eltekintve – előre értesíteni az alábbi esetekben: − a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; − a létesítmény teljes vagy részleges újraindítása leállás után. 10. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek: 10.1. A Környezethasználó köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: − az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, − a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 11. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások: 11.1. A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos – jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvtv.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM 7

rendeletben megfogalmazott – előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerős engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggő technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételről a Felügyelőség előzetes állásfoglalását kell kérni. 11.2. A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok előírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: − visszamaradt környezeti állapot teljes körű feltárásával; − a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; − a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: • a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; • a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetőségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; • az elszennyeződött berendezések kezelésével; • az épületek bontásából keletkező hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; − az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával. 11.3. A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerőre emelkedése után, a vevő környezetvédelmi követelményekről való tájékoztatása mellett történhet. IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK 1.

Jelen engedély a jogerőre emelkedését követően 2018. december 31. napjáig érvényes.

2.

Jelen engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg a KTVF: 12193-6/2008. számon módosított, KTVF: 7220-5/2006. számú egységes környezethasználati engedély (a továbbiakban: Engedély), mint szerkezetileg önálló határozat hatályát veszti.

3.

A Felügyelőség a KTVF: 26834-1/2009. számú egyedi hulladékgazdálkodási tervet jóváhagyó határozatot jelen engedéllyel jóváhagyja és ezzel egyidejűleg a KTVF: 26834-1/2009. számú határozat a döntés jogerőre emelkedésével hatályát veszti.

4.

A Felügyelőség a KTVF: 17015/2007. számú veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyének működési szabályzatát jelen engedéllyel jóváhagyja.

5.

Továbbra is hatályban maradnak a következő határozatok: KTVF: 34345-4/2011. számon módosított KTVF: 343451/2011. számú határozat KTVF: 2357-2/2012. számú határozat KTVF: 2338-9/2011. számon módosított KTVF: 23384/2011. számú határozat

üzemi vízminőségi kárelhárítási terv jóváhagyása kibocsátási határértéket megállapító határozat a tevékenység során keletkező vonatkozó önellenőrzési terv

8

szennyvízre

6.

Jelen engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni és a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtani.

7.

Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta előtt 6 hónappal a Felügyelőségre benyújtott, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhető.

8.

A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: − ezt a hatályos jogszabály előírja, − a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, − a Környezethasználó tevékenységében a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatást kíván végrehajtani, − az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges, − a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli, − a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja, − a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be.

9.

Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidőre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentős megváltozása esetén, a Felügyelőség az engedélyt visszavonja.

10. Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (12) bekezdése megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszik szükségessé. V. JOGKÖVETKEZMÉNYEK 1. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (1) és (5) bekezdései alapján: „amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy a fenti határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet − korlátozhatja, − felfüggesztheti, − megtilthatja, vagy − az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja”; és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdése szerint: „a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezerszázezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.” 2. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdés alapján: „az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére.”

9

3. A fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. § (2) bekezdésében és 134. §-ban foglaltak alkalmazásának van helye. 4. Felhívom a figyelmét, ha az újbóli technológiai szennyvíz kibocsátását nem jelenti be a Felügyelőségre és a KTVF: 2357-2/2012. számú határozat módosítását nem kéri, úgy a Környezethasználó vízvédelmi bírsággal sújtható. 5. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. * Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 1 050 000 Ft, azaz egymillió-ötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 525 000 Ft, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. INDOKOLÁS A Felügyelőség a P+M Polimer Kémia Termelő és Forgalmazó Kft. (1238 Budapest, Helsinki u. 114., Cg. 01-09-705555) részére Engedélyt adott. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdése szerint az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A Környezethasználó 343/2011. számú levele mellékleteként benyújtotta a Felügyelőségre a tevékenység ötéves teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációját. A Környezethasználó az 1 050 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A kérelem alapján a Felügyelőségen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdése szerinti öt évenkénti felülvizsgálati eljárás 2011. június 1. napján megindult. A P+M Polimer Kémia Termelő és Forgalmazó Kft. 2011. július 13. napján érkeztetett levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a cég tulajdonosi körében változás történt, az új tulajdonos a németországi székhelyű ipox chemicals GmbH. Az új tulajdonos döntése értelmében a cég neve 2011. július 1. napjától ipox chemicals Kft. A Felügyelőség a tájékoztatás alapján megállapította, hogy a korábbi engedélyes személyében nem, csak nevében történt változás, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Felügyelőség megállapította, hogy a kérelem és a dokumentáció nem felel meg a jogszabály tartalmi követelményeinek, ezért KTVF: 22265-4/2011. számon hiánypótlásra szólította fel a Környezethasználót. A Környezethasználó 434/2011. iktató számú levelében, a benyújtási határidő lejárta előtt kérte annak meghosszabbítását. A Felügyelőség ennek nem látta akadályát, ezért KTVF: 22265-12/2011. számon a benyújtási határidőt módosította. 10

A Felügyelőség a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzője VIII-15841-6/2011. számon tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről. Az eljárással kapcsolatban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 7766/2011. számon a további működéshez közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Szakhatósági állásfoglalását az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésben meghatározott illetékessége alapján adta ki. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzője VIII-15841-4/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység folytatásához kikötés nélkül hozzájárult. A Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint felszíni vízvédelem szempontjából a rendelkezésre álló adatokat nem tartotta elégségesnek, ezért KTVF: 22265-16/2011. számon a tényállás tisztázása keretében további adatok benyújtására szólította fel a Környezethasználót, aki a felszólításnak az előírt határidőn belül eleget tett. A Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók Béla út 7.; a továbbiakban: Egyesület) 2011. július 8. napján kelt, a Felügyelőségre 2011. július 15. napján érkeztetett levelében bejelentkezett az eljárásba, és kérte ügyfélként való elfogadását. A Felügyelőség KTVF: 40261-1/2011. számon megállapította, hogy az Egyesületet ügyféli jogállás illeti meg. Az Egyesület az eljárással kapcsolatban észrevételt nem tett. A Felügyelőség a beérkezett kérelmet és dokumentációkat, valamint a rendelkezésére álló adatokat átvizsgálva az alábbiakat állapította meg: A Környezethasználó a felülvizsgált időszakban a területét nem bővítette, jelentős változások nem történtek. A telephelyen és létesítményeiben az alábbi változások történtek a vizsgált 2006-2010. évi időszakban: − Két új tároló helyet létesítettek a gyár területén, az egyiket a porta mögötti burkolt parkoló helyén, az „F” épülettel szemben. Itt 1 m3-es üres konténereket és csomagoló anyagokat, valamint kis kiszerelésű késztermékeket tárolnak.

11

A másik tároló hely a „B” épület mögötti zsákos alapanyag raktár. Mindkét tároló hely szilárd burkolatú területen felállított nagyméretű, zárható ipari sátor. − 2006-ban megtörtént az AH-16 nevű terméket tartalmazó 25 m3-es tartály duplafalúsítása és kivételre került 2 db 10 m3-es földalatti tartály szennyvíztárolási célra. − 2006. augusztusában tartálylefejtő állomás létesült az alapanyag tartályok töltésére. − A keletkezett technológiai szennyvíz tartálykocsis elszállításához az „A” épület déli oldalán megfelelő méretű kármentővel létesítettek kiadó állást. − A 2006-ban lebontott korábbi kazán helyére került a disszolveres üzem (Vegyi V.) és a karbantartó műhely. A korábbi műhely helyén göngyöleg raktár, és kiszerelő helyiség (Vegyi VI.) került kialakításra. − 2010-ben megvásárlásra került 2 db, 30 m3-es szállítható tankkonténer, melyek nem fix telepített tárolótartályok, időszakonként feltöltésre, elszállításra kerülnek. − 2010-ben elkezdődött egy korszerűsítési beruházás, amely első sorban a Vegyi II. üzemet érintette. A beruházás révén új technológia, kapacitásbővülés nem keletkezett, új termékek gyártását nem tervezik. A Környezethasználó a felülvizsgált időszakban az előírt adatszolgáltatási kötelezettségének évente eleget tett, az éves felügyeleti díjat megfizette. A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján az alábbi időpontokban tartott a telephelyen felügyeleti ellenőrzést: 2011. július 5. 2010. november 23. 2009. május 12. 2008. augusztus 28. 2007. szeptember 19. 2006. május 11. Az ellenőrzések alapján a telephely működése megfelelő, a telephellyel kapcsolatban panasz a Felügyelőségre nem érkezett, havária nem volt. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tevékenység teljes körű felülvizsgálati dokumentációjában szereplő számítások szerint a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja alapján levegőtisztaság-védelmi hatásterület nem értelmezhető, mivel a pontforrások működése következtében kialakuló levegőterheltség-változás nem éri el a légszennyezettségi határérték 10%-át, illetve a terhelhetőség 20%-át. Tárgyi telephelyen működő pontforrások légszennyezőanyag kibocsátása – az akkreditált mérőszervezet által elvégezett szabványos emisszió mérésről készült vizsgálati jegyzőkönyv alapján – nem lépi túl a jogszabályban előírt határértékeket. A cég az éves levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett. Sem rendkívüli légszennyezés, sem határérték túllépés nem következett be, rendeltetésszerű üzemállapottól való eltérés a vizsgált 2006-2010. éves időszakban nem volt. A telephelyen bejelentés köteles helyhez kötött diffúz légszennyező forrás nem található. Mivel a telephely Soroksár legforgalmasabb közlekedési útja mellett helyezkedik el közvetlenül, a telephely forgalma nem különíthető el a közút forgalmától és nagyságát tekintve elhanyagolható.

12

Az elmúlt öt évben történt változások: 2006-ben a két gőztermelő gázkazán cseréje történt. A gőztermelési technológiához csatlakozó pontforrás mérése 2006-ban megtörtént, az egyéb technológiai forrásokat 2004-ben mérték utoljára. Ekkor jelentették be a P1 pontforrás megszüntetését és P10 új pontforrás létesítést, mert az új kazánokhoz egy új kürtő került kiépítésre. 2007-ben az alábbi változások történtek a pontforrások tekintetében: a 9. számú technológia (Készülék mosás) megszűnt, a P5 pontforráshoz új ventilátor került beépítésre, a P9 pontforráshoz tartozó két ventilátor felújításra került, a P5 pontforráson távozó légszennyező anyagok a technológiában felhasználásra kerülő anyagoknak megfelelően módosultak, a P9 pontforráson távozó légszennyező anyagok a technológiában felhasználásra kerülő anyagoknak megfelelően módosultak. A változtatás fő oka a pontforrásokhoz tartozó ventilátorok korszerűsítése, cseréje illetve a felhasznált anyagokban történt apróbb módosítások. A pontforrásokhoz tartozó technológiák nem változtak, a megszüntetett készülék mosás technológia régóta szünetelt, illetve nem külön technológia. 2010. július 21. napján a Felügyelőség a P9 jelű pontforrás emisszió mérését elvégezte, a vizsgálatok során határérték túllépést, szabálytalanságot nem tapasztaltak. A mérésekről az 1-02-L/2010 KVLAB sz. szakértői vélemény készült. A 2010 novemberében tartott hatósági ellenőrzés során rögzítésre került, hogy az időszakosan használt Vegyi I. elnevezésű, kísérleti félüzem ventilátor kürtőjét pontforrásként be kell jelenteni. A bejelentés határidejének módosítását a Felügyelőség elfogadta. A kijelölt forráshoz tartozó elszívó rendszert időközben összevonták a P3 jelű pontforrás elszívó rendszerével. Fentiekre való tekintettel megállapításra került, hogy a tevékenység – a rendelkező részben előírtak betartása mellett – levegőtisztaság-védelmi szempontból engedélyezhető. A Felügyelőség a pontforrásokra vonatkozó légszennyező anyag kibocsátási határértéket a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú mellékletében foglaltak, valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. mellékletében foglaltak figyelembevételével állapította meg. A Felügyelőség a pontforrások kibocsátásának vizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos előírásait a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet figyelembevételével tette. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A felülvizsgálati dokumentáció a hatályos zajvédelmi jogszabályok és mérési szabványok alapján készült. A tevékenység teljes körű felülvizsgálati dokumentációjában zajmérésen (ENCOTECH Kft.; témaszám: M-32/11; továbbiakban: Jelentés) alapuló számításokkal igazolták, hogy a tevékenységből származó zajterhelés a környező védendő létesítményeknél megfelel a követelményeknek. A Jelentés mérési eredményeinek felhasználásával, a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. §-a alapján, a 6. §-a szerint vizsgálja az üzem zajvédelmi hatásterületét és az azon található védendő létesítményeket.

13

Tekintettel arra, hogy a zajkibocsátási határértékeket a zajforrás hatásterületére kell megállapítani, a vizsgálat mérési és számítási eredménye alapján a zajkibocsátási határértékek megállapítása egy ingatlanra (Helsinki út 99. sz. alatti lakóépület) indokolt, mivel a Szigetdűlő 2/b. szám alatti tanyaépület-lakóház részterülete a vizsgált létesítmény hatásterületén kívülre esik. Fentiek alapján a Felügyelőség a korábbi zajkibocsátási határértéket a Z/1. mellékletben foglaltak szerint módosította. A Felügyelőség a zajkibocsátási határértékeket a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) pontja és 1. számú mellékletének 1. pontja alapján állapította meg úgy, hogy a környezetbe jutó zaj a megengedett zajterhelési határértékeket ne haladja meg. A megengedett zajterhelési határértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet] 1. melléklet 3. sora tartalmazza, mivel a telephely környezetében található védendő területek a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. számú rendeletben rögzített fővárosi Szabályozási Keretterv, valamint a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelete Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról (KVSZ) rendelet övezeti tervlapja szerinti besorolása: L7 – telepszerű lakóterület. Felszín alatti vízvédelem szempontjából: Tárgyi terület a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a és a 2. számú melléklete, valamint a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny. Tekintettel a tárgyi területen folytatott több évtizedes vegyipari és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló tevékenységekre, valamint arra, hogy a tárgyi telephelyen a potenciálisan környezetszennyező tevékenység végzése ellenére a Felügyelőség ismeretei szerint soha nem működött üzemi vízminőség ellenőrző monitoring hálózat, így annak tervezését indokoltnak tartja a földalatti tartálypark, a tartálykocsi lefejtő, valamint a veszélyes hulladékgyűjtő - mint potenciális szennyezőforrások - környezetében, hogy azok műszaki védelmének megfelelősége rendszeres mérési adatokkal alátámasztott módon igazolható legyen. A technológiák anyagellátó rendszereinek esetleges meghibásodása, valamint helytelen anyaglefejtés a zöld terület jelenléte miatt szintén potenciális szennyezőforrásnak számít, tekintettel a felhasznált alapanyagok és gyártott anyagok környezeti kockázatára, mely tény szintén indokolja az üzemi monitoring végzését. Tárgyi területen a 2004. évben folytatott környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás során történtek fúrásos feltárások, melyekből vett mintákból a felszín alatti víz és a földtani közeg aktuális állapotát vizsgálták, ám nem az összes, a telephelyen folyó tevékenység által indokolt szennyező komponens tekintetében történtek laboratóriumi vizsgálatok. A 2004. évben vett talaj- és talajvíz mintákban vizsgált BTEX és általános vízkémiai komponensek tekintetében a mért eredmények összehasonlítási alapot nyújtanak a későbbi monitoring vizsgálatok során a tárgyi ingatlanon folyó vegyipari tevékenység esetleges környezeti hatásainak értékelésére, valamint a megfelelően kialakított monitoring rendszer lehetőséget nyújt a telepre potenciálisan bejövő, illetve az üzem által esetlegesen okozott talajvíz szennyezések különválasztására.

14

A talajvíz monitoring tevékenység vonatkozásában megállapítható, hogy annak folyamatos, üzemi szinten történő folytatása, azaz a vegyipari tevékenység környezeti hatásainak nyomon követése alapvető követelménye egy környezetvédelmi szempontból kiemelt, potenciálisan környezetszennyező tevékenység folytatásának. Ezt a tényt támasztja alá a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. §-a, amelynek értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Fenti jogszabályi előírásra tekintettel a tevékenység végzése során a környezeti terhelést monitoring vizsgálatokkal kell folyamatosan figyelemmel kísérni, így a Felügyelőség a területre vonatkozóan monitoring terv készítését írta elő a talajvíz tekintetében. Felszíni vízvédelem szempontjából: 2007. év során a Környezethasználó megállapította, hogy a régi kazánok helyett telepített gyorsgőzfejlesztők érzékenyebbek a víz minőségére, mint az előző kazánok, ezért a gyár újabb ioncserélőket telepített. 2007 novemberétől ezen ioncserélők védelmében nem tudták a kondenzvizet újrahasználni, ennek következtében megnőtt a kazánok vízigénye. A nagyobb kazántápvíz felhasználás következtében az ioncserélők működése intenzívebbé vált, így azok regenerálására is több sót kellett felhasználni. Emiatt határértéket meg nem haladó mértékben megnőtt a csatornába bocsátott szennyvíz összes só koncentrációja, valamint a szennyvíz hőmérséklete is. 2007 decemberében egy új hőcserélőt állítottak üzembe, amely már lehetővé tette a kondenzvíz visszaforgatását, így csökkent a kazánok vízigénye, ami az ioncserélők igénybevételének csökkenését vonta maga után, így a sós regenerálások száma, s ennek következtében a szennyvíz sótartalma is csökkent. A telephelynek ipari szennyvízkibocsátása közcsatornába vagy élővízbe nincs. A Vegyi IV. üzemben, a reaktív hígítók gyártásából származó technológiai szennyvíz nem kerül kibocsátásra még a gyári csatornahálózatba sem, mert a cég 2005. óta a termékvisszanyerő üzemben található 2 db 10 m3-es szennyvíztartályban gyűjti, az FCSM Zrt. napi rendszerességgel szerződés keretében tartálykocsival szállítja el a Dél-Pesti telephelyére. Közcsatornába kizárólag csapadékvíz, kommunális szennyvíz, valamint hűtővíz kerül bevezetésre. Befogadó a Helsinki úti egyesített rendszerű közcsatorna, majd végső befogadó a Dél-pesti Szennyvíztisztító telep. A Felügyelőség az önellenőrzési tervet KTVF: 2338-4/2011. számon jóváhagyta, majd KTVF: 2338-9/2011. számon módosította. A Felügyelőség KTVF: 34345-1/2011. számon jóváhagyta a telephely üzemi vízminőségi kárelhárítási tervét, mely KTVF: 34345-4/2011. számon módosításra került. A telephely szennyvízkibocsátásának határértékeit a Felügyelőség KTVF: 2357-2/2012. számú határozatában állapította meg. A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdésének i) pontja szerint vízvédelmi bírság kiszabásával sújtható az a kibocsátó, aki az „engedélyezéshez szükséges adatokban bekövetkezett változást nem jelenti be a felügyelőségnek, illetve nem kéri az engedély módosítását, valamint a felügyelőség felszólítására a módosításhoz szükséges meglévő engedélyét, továbbá a kibocsátásra jellemző szennyezőanyagokra vonatkozó nyilatkozatát az előírt határidőre nem küldi meg.”

15

Hulladékgazdálkodási szempontból: A Környezethasználó telephelyén nem végez hulladékbegyűjtést, -kezelést, így hulladékkezelési engedély a tevékenysége végzéséhez nem szükséges. A hulladék gyűjtése szelektíven, az előírásoknak megfelelően történik. A keletkező hulladékot a Hgt. előírásai alapján engedéllyel rendelkező szervezeteknek adják át. A hulladékok besorolása a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM. rendelet alapján történik. A telephelyen keletkező nem veszélyes hulladék a települési hulladék és a technológiai tevékenységhez kapcsolódóan keletkező csomagolási hulladék; papír- és műanyag csomagolási hulladék. A hulladékképződéssel járó technológiákból döntően különböző összetételű szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok, üstmaradékok és reakciómaradékok, valamint szerves hulladékok, szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok keletkeznek. A telephelyen keletkezett veszélyes hulladék átmeneti gyűjtése a munkahelyi gyűjtőhelyeken történik. A Környezethasználó telephelyén 5 üzemi gyűjtőhely került kialakításra a következő helyeken: Vegyi II. és Vegyi IV. üzem, Termékvisszanyerő üzem, Disszolver üzem és Labor. A hulladékot a keletkezés helyén fajtánként elkülönítve gyűjtik felcímkézett 200 l-es hordókban, vagy 1000 l-es IBC konténerekben. A laboratóriumban keletkezett veszélyes hulladékot a laborban elhelyezett 2 db 10 l-es műanyag kannában gyűjtik. A veszélyes hulladék gyűjtésére zárható, kármentővel ellátott, csapadékvíztől védett, kék színű „Veszélyes hulladék gyűjtőhely” feliratú zárt konténer szolgál. A veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelésre történő átadását a vonatkozó jogszabályokban előírt dokumentumok kiállításával végzik. A hulladék nyilvántartása megfelel a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásainak. A Környezethasználó a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet előírásai alapján Egyedi hulladékgazdálkodási tervét benyújtotta, amelyet a Felügyelőség a KTVF: 26834-1/2009. számú határozatával jóváhagyott. A benyújtott hulladékgazdálkodási tervben kitűzött cél magvalósításának eredményeként 2008. júliusától a csomagolási hulladék szelektív gyűjtése megvalósult. A Környezethasználó a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően rendelkezik veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhellyel, amely szabályzatát véleményezésre megküldte a Felügyelőségre. A szabályzatot a Felügyelőség a KTVF: 17015/2007. számú határozatában elfogadta. A KTVF: 26834-1/2009. és a KTVF: 17015/2007. számú határozatok jelen engedélybe foglalásáról a Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. * A Felügyelőség az eljárás során figyelembe vette a kérelem alapjául szolgáló felülvizsgálati dokumentációt, annak kiegészítéseit, valamint a szakhatósági állásfoglalásokat. Összességében megállapítható, hogy a telep üzemszerű működése nem okoz környezetkárosítást, környezetveszélyeztetést, üzemelése nem jár olyan mértékű környezeti kockázattal, mely a környező területek használatát károsan befolyásolja. A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének, a környezet jelenlegi és célállapotának, és a megteendő intézkedések előnyeinek figyelembevételével határozta meg a Felügyelőség. 16

A határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával hosszú távon biztosítható a környezeti elemek védelme. A tervezett tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika használata biztosítja a környezet célállapota által megkövetelt igénybevételi, illetve szennyezettségi határérték betartását. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 3. b) pontja szerint minősített adatnak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség a fentiek és a Kvtv. 66. § (1) bekezdésének b) pontja, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdése, valamint a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Felügyelőség döntésének meghozatala során figyelembe vette a Kvtv., a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (víz- és talajvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi) és természetvédelmi jogszabályok előírásait. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Felügyelőség a Kvtv., valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében írta elő. Az engedély érvényességi idejének megállapítása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésében foglaltakon alapul. Tájékoztatom, hogy a Környezethasználónak a Kvtv. 96/B. § (1) bekezdése alapján éves felügyeleti díjat kell fizetni tárgyév február 28-ig. A Felügyelőség a Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségéről a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. §-a, a bejelentési kötelezettségről a Kvtv. 82. §-a alapján rendelkezett. Az engedély érvényességi idejének megállapítása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésében foglaltakon alapul. Felhívom a figyelmet, hogy az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység, környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a Felügyelőség jelen engedély V. fejezetébe foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A szakhatóságok állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

17

A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a Ket. 80. § (3) és (4) bekezdései alapján a határozatot, mint hirdetményt megküldi az eljárásban részt vett Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzőjének, aki a kézhezvételt követően köteles gondoskodni annak nyilvános közzétételéről. A Jegyző tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. számú melléklet III. fejezetének 10.1. és 6. pontja alapján került megállapításra. (Számla száma: KI-1664/2011.) A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. március 30.

Dolla Eszter s. k. igazgató

Kapják: Ügyintézői utasítás szerint.

18

T/1. melléklet a KTVF: 12628-1/2012. számú határozathoz A technológia ismertetése A Környezethasználó módosított epoxi gyantákat, ezen gyanták térhálósító anyagait, valamint a gyanták felhasználásához esetenként szükséges ún. reaktív hígítókat gyárt, fejleszt és forgalmaz. Az epoxi alapgyantát a gyár vásárolja, s ebből állít elő aktív hígító, színezék, töltőés adalékanyagok bekeverésével módosított tulajdonságú gyantákat. A termékeket EPOREZIT márkanévvel forgalmazzák. Az üzem gyártástechnológiái és a gyártó üzemegységek a következők: → Módosított gyanták előállítása (T2 technológia), Vegyi II. üzem → Disszolveres keverések (T5 technológia), Vegyi V. üzem → Amin alapú térhálósítók gyártása (T7 technológia) Vegyi II. üzem o Keveréssel o Reakcióval → Epoxi reaktív hígítók gyártása (T8 technológia) Vegyi IV. üzem A gyártástechnológiák közül az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó tevékenység az amin alapú térhálósítók reakcióval történő előállítása (T7 technológia) és az epoxi reaktív hígítók gyártása (T8 technológia). A többi termelő technológiában kémiai folyamatok nem játszódnak le, a terméket fizikai műveletekkel (keveréssel) állítják elő. A termelő tevékenységekhez kapcsolódik, de külön technológiaként nem jelenik meg a készülékek tisztítása. A gyártási technológiákhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek, technológiák: → Hőtermelés (T1 technológia). → Vegyi laboratóriumi munkák (T3 technológia). → Hűtés recirkulációs hűtőrendszerrel. A gyár 45 fővel dolgozik, folyamatos, 4 műszakban üzemel. Amin alapú térhálósítók előállítása (T7 technológia): Az amin alapú térhálósítók előállítása kétféle formában történik szintén a Vegyi II. üzemben, keveréssel és reakcióval. → keveréssel: A fizikai műveletekkel készült térhálósítók egy, vagy több aminvegyületet, valamint egy, vagy több egyéb komponenst tartalmaznak. Az alapanyagok beadagolása általában szivattyúval történik. Szilárd porok beadagolása zsákokból történik. Ezen technológia során vízfelhasználás nem történik. → reakciókkal: A térhálósítók reakcióval történő előállítása során az előzővel megegyező alifás és cikloalifás amin vagy poliaminoamid típusú vegyületekből indulnak ki, amelyeket akrilnitrillel, vagy különböző epoxi vegyületekkel reagáltatnak. Az alapanyagokat a reaktorba az adagolótartályokból csővezetéken át adják be. Egyes vizesbázisú termékek előállítása során a felhasznált víz beépül a termékbe. Kapcsolódó pontforrás: P9 Epoxi reaktív hígítók gyártása (T8 technológia): A reaktív hígítók kis molekulasúlyú epoxi vegyületek, amik az alapgyantához adva módosítják annak tulajdonságait (viszkozitás, kötésidő, rugalmasság stb.). A reaktív hígítók a gyanta térhálósítása során résztvevői a kötési folyamatnak, maguk is beépülnek a kialakuló háromdimenziós kémiai szerkezetbe. 19

Az aktív hígítókat is kémiai reakcióval állítják elő, amely gyártás a Vegyi IV. üzemben történik. A gyártás szakaszos jellegű tevékenység, sarzsrendszerben zajlik. A technológia három műszakban, folyamatos üzemben működik. A reaktív hígítók gyártási technológiájának része a termék visszanyerés folyamata is, amely eljárás biztosítja a lúgozó és mosóvizekben található hasznosítható anyagok minél nagyobb mértékű visszanyerését és felhasználását. Kapcsolódó pontforrások: P7 és P8.

20

BAT melléklet a KTVF: 12628-1/2012. számú határozathoz Az elérhető legjobb technikának való megfelelés Az alkalmazott technológiák során kevés hulladék keletkezik, jellemzően a kiszerelés előtti szűrés közben, valamint esetleges kifolyások felitatása, feltakarítása során. Törekednek a hulladékok minimanizálására. A szűrőzsákokban maradó anyag mennyiségét nitrogénes kinyomatással csökkentik. A nagy mennyiségben használt alapanyagok tároló tartályokban történő tárolásával csökken a kisebb kiszerelésből adódó csomagolási hulladékok mennyisége. 2008-ban bevezették a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtését. Ezáltal jelentősen csökkent a nagyrészt lerakásra kerülő települési hulladékok aránya és nagymértékben nőtt a hasznosított hulladékok aránya. A K+F tevékenység során fejlesztik a technológiákat, hogy több mellékterméket újrahasználhassanak, visszaforgathassanak, illetve az anyag és energiafelhasználás hatékonyságát növeljék. A termékvisszanyerés technológia biztosítja, hogy a szennyvízben a szerves anyagok mennyisége csökkenjen, ezáltal csökken a befogadó szennyvíztisztító terhelése. Ugyancsak a szennyvízterhelés csökkentését segíti a termolaj kazán üzembe állítása, mert csökken a kazántápvíz igény, ezáltal az ioncserélő regenerálások száma is. Az új hőcserélő beépítése is szennyvízterhelés csökkenését segíti, mert a hőcserélő révén a kondenzvíz nagyobb részét vissza tudják forgatni, így mind a vízfogyasztást, mind a vízkezeléssel járó sós regenerálás gyakoriságát csökkenteni tudták. A készülékek kívülről szigeteltek, hogy a fűtés/hűtés hatékonyabb lehessen. A H1 reaktorban 3 különálló fűtési kör található egymás felett, amely lehetővé teszi, hogy kisebb méretű sarzsokat is hatékonyan gyárthassanak, hisz ebben az esetben is csak a folyadékkal töltött részt kell fűteni. Így az aktuális vevői igényeknek megfelelő mennyiséget tudnak gyártani, és lehetőség van a kapacitások optimális kihasználására. Közvetett hűtést alkalmaznak a telep recirkulációs hűtőrendszerét használva. A beruházás során korábbi készülékeket cseréltek le korszerű készülékekre, valamint egyéb kisegítő berendezéseket telepítettek a fenti célok megvalósítása érdekében. A tervezés során is szempont volt a kibocsátások csökkentése, a hatékony energiafelhasználás, az anyagfelhasználások nyomon követhetősége, valamint a biztonságos üzemmenet és havária esetén is. A Vegyi II. üzemet belülről felújították. A tartószerkezetek megerősítésre kerültek, az elektromos és egyéb berendezések megfelelnek a tűzvédelmi előírásoknak, a padló új, vegyszerálló bevonatot kapott, a bejáratoknál perem, és egy újabb 1 m3-es kármentő felfogó tér került kialakításra, amelyek egy esetleges havária esetén további biztonságot jelentenek, hogy az üzemben kifolyó anyagok ne kerülhessenek ki a környezetbe. A technológiáknál szennyvízkibocsátás nincs, az egyes esetekben felhasznált víz beépül a termékbe. Az üzembe új elszívóventilátor került, amely a meglévő P9 pontforrásra csatlakozik. A készülékek adagoló és beöntő nyílásainál, szűrőknél helyi elszívás van, és két befúvó ventilátor szolgálja a frisslevegő-ellátást. Egy új, vízmentesen működő vákummszivattyú is telepítésre került, így pl. oldószerek levegőbe történő kibocsátásának lehetősége is csökkent. A készülékek zártak, az esetlegesen nyitva felejtett nyílásokra a rendszer figyelmezteti a dolgozókat, és a folyamat nem kezdhető el, amíg előírásszerűen nem zárták a készülékeket. A készülékbe a folyadékadagolás felülről történik a helyi adottságok miatt, de a felfröccsenés minimalizálása érdekében a fal felé irányuló adagolócsöveket használnak, így a készülék légterében az anyag kevésbé keveredik a levegővel.

21

A H1 reaktorban 3 különálló fűtési kör található egymás felett, amely lehetővé teszi, hogy kisebb méretű sarzsokat is hatékonyan gyárthassanak, hisz ebben az esetben is csak a folyadékkal töltött részt kell fűteni. Így az aktuális vevői igényeknek megfelelő mennyiséget lehet gyártani, és a kapacitásokat optimálisan ki tudják használni. Termékvisszanyerési technológia bevezetése: A termékvisszanyerés technológiában a reaktív hígítók gyártása során keletkező technológiai szennyvizek és mosóvizek oldószer és szervesanyagtartalmát választják le és hasznosítják. Ezzel biztosított az, hogy az aktív hígító gyártás során technológiai, mosó- vagy egyéb szennyvíz ne kerülhessen a közcsatornába. Hűtési kapacitás bővítése: A technológiákhoz szükséges hűtővizet recirkulációs rendszerben nyitott, evaporatív hűtőtornyokkal biztosítják, amelyekben a víz részleges elpárologtatásával hűtik vissza a készülékben felmelegedett hűtővizet. Termolaj kazán üzembe állítása: A H1 reaktor 3 különálló fűtési körének melegítése a termolaj kazánnal történik. A 3 különálló fűtési kör lehetővé teszi a kapacitások optimális kihasználását, mivel kisebb méretű sarzsokat is hatékonyan tudnak gyártani. Új hőcserélő beállítása: 2007. december végén beépítésre került egy új hőcserélő, amelynek révén a kondenzvíz nagyobb részét vissza tudják forgatni, így mind a vízfogyasztást, mind a vízkezeléssel járó sós regenerálás gyakoriságát csökkenteni tudták.

22

L/1. melléklet a KTVF: 12628-1/2012. számú határozathoz A légszennyező pontforrások üzemeltetésére vonatkozó technológiai határértékek A technológiákhoz 6 db pontforrás kapcsolódik, melyek a különböző technológiai berendezésekhez, illetve a telephely fűtésére szolgáló kazánokhoz tartozó kürtők. A telephelyen működő pontforrások: Tech. azonosító 3 8 8

Tech. Megnevezés Vegyi labor munkák Reaktív hígítók Reaktív hígítók

Forrás Forrás megnevezése azonosító P3

vegyi fülkék kürtő

P7

vegyi IV. üzem kürtő

P8

vegyi IV. üzem kürtő

1

Gőztermelés

P10

gyorsgőzfejlesztő kéménye

5

Dissolveres keverések

P5

dissolver üzem ventilátor kürtő

Mód. gyanták Amin reakciók

P9

vegyi II. üzem ventilátor kürtő

2 7

A pontforrásokhoz kapcsolódó ventilátorok: Pontforrás jele

Megnevezése

Ventilátorok jellemzői

P3

Vegyi fülkék kürtő

2 db 1500 m3/h, 0,54 kW 1 db 1000 m3/h

P5 P7 P8 P9

Dissolver üzem ventilátor kürtő Vegyi IV. üzem kürtő Vegyi IV. üzem kémény Vegyi II. üzem ventilátor kürtő

2db; 2600 m3/h 2 db (V51, V52); 8000 m3/h; 1,5 kW 1 db (V53); 8000 m3/h; 1,5 kW 2 db (V18, V19); 8000 m3/h, 1,5 kW 1 db, Típus: WP-10-E/Ex; 4kW; 5000 m3/h

23

A helyhez kötött légszennyező források kibocsátási határértékei

24

25

26

27

28

29

30

Z/1. melléklet a KTVF: 12628-1/2012. számú határozathoz Megállapított zajkibocsátási határérték

A mérőfelület (részfelület)

1./

Helsinki út 99 sz. alatti lakóház védendő homlokzatai előtt 2 m-re:

A megállapított zajkibocsátási határérték Nappal 600-2200 h

Éjjel 2200-600 h

55 dB

45 dB

A megengedett zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklet 3. sora tartalmazza. A telephely környezetében található védendő területek zajvédelmi kategóriába sorolása: 1./ Helsinki út 99 szám alatti lakóház L7 telepszerű lakóterület. A Helsinki út 99 szám alatti lakóház építményjegyzék szerinti besorolása: 1122 (három és annál több lakásos épület) A Felügyelőség a zajkibocsátási határértékeket 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. §-a alapján állapította meg. Tárgyi létesítmény környezetében a védendő homlokzatok szempontjából jelentős más zajos üzemi létesítmény nincs, így a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a KN korrekció nem került alkalmazásra.

31

32

F/1. melléklet a KTVF: 12628-1/2012. számú határozathoz A telephelyen található szennyező források A szennyvíz kiadó állomás csonkjának EOV koordinátai: X 230 709 Y 654 503 A Veszélyes hulladék gyűjtőhely EOV koordinátái a létesítmény középpontjára: X 230 698 Y 654 472 A légszennyező pontforrások EOV koordinátái: Pontforrás jele

Pontforrás megnevezése

EOV X

P3

Vegyi fülkék kürtő Dissolver üzem ventilátor kürtő Vegyi IV. üzem kürtő Vegyi IV. üzem kémény Vegyi II. üzem ventilátor kürtő Kazánház kéménye

230 746 654 476

P5 P7 P8 P9 P10

EOV Y

230 747 654 431 230 713 654 495 230 737 654 484 230 728 654 449 230 761 654 437

A zajforrások EOV koordinátái: Helye Vegyi IV üzem

Labor

Vegyi II üzem Vegyi V üzem, Disszolver Udvar Kazánház

Neve

Jele

EOV X EOV Y

Szellőzőventilátor Szellőzőventilátor Hűtőtorony Elszívóventilátor Elszívóventilátor Elszívóventilátor Elszívóventilátor Elszívóventilátor Befúvó ventilátor Lefejtő szivattyú

F-1 F-2 F-3 F-4 F-5 F-6 F-7 F-8 F-9 F-10

230 713 230 737 230 725 230 742 230 746 230 720 230 726 230 728 230 711 230 732

Szellőzőventilátor

F-11

230 747 654431

Dízel targonca Kézi targonca Gyorsgőzfejlesztő

F-12 F-13

230 761 654 436

33

654 495 654 484 654 479 654 476 654 476 654 471 654 449 654 449 654 468 654 443

34

TA/1. melléklet a KTVF: 12628-1/2012. számú határozathoz A telephelyen található 5 m3-nél nagyobb tároló tartályok

35

36

A/1. melléklet a KTVF: 12628-1/2012. számú határozathoz Rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettségek Megnevezés Az engedélyben alapul vett körülmények jelentős változásáról és az engedélyben foglalt adatok esetleges módosulásáról Baleset, működési zavar, meghibásodás, határértékeket túllépő, ill. környezetszennyezést okozó kibocsátás jelentése Bejelentett havária események összefoglalója Hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás (HIR) Veszélyes hulladék bejelentés Légszennyezés mértéke bejelentés Összefoglaló jelentés a kibocsátás ellenőrzés eredményéről A megállapított kibocsátási határértékek betartásának méréssel történő ellenőrzéséről készült jegyzőkönyv Éves környezeti beszámoló Vízhasználat vizsgálata Anyag- és energiaáramok elemzése A megtett intézkedések és hatásának bemutatása az elérhető legjobb technika érdekében További intézkedési javaslat az elérhető legjobb technika elérésére

Gyakoriság

Beadási határidő

eseti

15 napon belül szóban, telefonon azonnal

eseti írásban 48 órán belül eseti

az eseményt követő 1 hónapon belül

évente 1 alk.

tárgyévet követő év március 1.

évente 1 alk.

tárgyévet követő év március 1.

évente 1 alk.

tárgyévet követő év március 31.

ötévente

a mérést követő év március 31.

évente 1 alk.

tárgyévet követő év március 31.

37