Közel Kelet tanulmányok és a nemzetközi kapcsolatok elméletei

Balogh A drás

Hi du iste ek, sziá i tigrisek é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest,

.

Kiss J. László

Közel–Kelet–tanulmányok és a nemzetközi kapcsolatok elméletei

A

Közel-Kelet kutatása sorá eg etle el élet ag ele zési szi t se kí ál kielégítő ódszert a regio ális politika áltozó di a ikájá ak ag a régió e zetközi politikájá ak ele zésére, a ko fliktus és eg ütt űködés eg idejű létezésé ek értel ezésére. E ek eg ik oka az álla ok és azok ide titásai ak töréke iszo á a rejlik, s ez a körül é az álla ok iszo lagos g e geségé ek ag arázatá a éppe úg segítségül szolgálhat, i t a térség i téz é ei ek g e gesége és az álla ok közötti i terdepe de ia ala so foka. A Közel-Keletről szóló regio ális ta ul á ok és a e zetközi kap solatok el életei és ódszerei között köl sö hatás a , e ek el él ítése i dkét disz ipli áris egközelítés szá ára jele tős hozadékkal járhat. A e zetközi kap solatok el élete e hag hatja fig el e kí ül a térséggel foglalkozó esetta ul á ok felis eréseit, s a regio ális ta ul á ok ak is érdeke, hog tudatosa a támaszkodjon a térség ele zésé e a e zetközi kap solatok adek át el életeire és ódszerta i egközelítéseire. Az utó i é ek e ör e detes, hog a e zetközi el élet és a térség kutatása – tö ek között F. Hallida , R. Hi e us h, L. Fa ett u kái a – eg sajátos i tegrá ió irá á a utat.1 Ele zésük e a ak e utatására állalkozu k, hog a e zetközi kap solatok tudo á a il e ehézségekkel éz sze e a térség fejlődési fol a atai ak a feltárásá a , il e eszköztárral re delkezik a közel-keleti térség kül- és izto ságpolitikai ele zésében. Arra a kérdésre kísérelü k eg álaszt ad i, hog iké t értel ezhetőek a régió e zetközi kap solatai, létezik-e szer ezett közel-keleti régió, ha ige , i a spe ifiku a, to á á a régió ele zése il e igé eket tá aszt az el életekkel és ódszerekkel sze e . A Közel-Kelet

i t e zetközi alre dszer és

i t régió

A közel-keleti régió e zetközi kap solatai ak ta ul á ozása két kérdést et fel: az eg ik a tárg ter észetére, a ásik az alkal azott el életekre és ódszerekre o atkozik. Az első ehézséggel ár agá ak a régió ak a eghatározásakor találkozu k. Sok ás ilág régió kutatása sorá is azzal a pro lé á al ézü k sze e, hog iké t határozhatjuk eg területi határait, és iké t osztál ozhatjuk regio ális jelle zőit. A ita elle tétes ézeteket állított sze e a „régiósság’ i őségéről és ter észetéről. 1

HALLIDAY, Fred: The Middle East in International Relations: Power Politics and Ideology. Cambridge University Press, 2004. HINNEBUSCH, Raymond.: The International Politics in the Middle East, Manchester University Press, 2006. FAWCETT, Louise (ed.): International Relations of the Middle East. Oxford: Oxford University Press, 2009.

301

Kiss J. László: Közel‒Kelet-ta ul á ok és a e zetközi kap solatok el életei

Az a golszász irodalo a a Middle East fogal át a ásodik ilághá orú utá kezdték hasz ál i, s ol a korá i eghatározásokat hel ettesít e, i t a Near East.2 Ma azt a térséget értik ez alatt, a el agá a foglalja N ugat-Ázsia és Észak-Afrika ara álla ait az Ara Liga ala e i tagját és ol a e ara állaokat, i t Irá , Törökország és Izrael. Eg esek az Eg ipto tól ugatra elhel ezkedő és erős editerrá kap solatokkal re delkező ara álla ok kizárásá al eg szűke régió ól i dul ak ki, íg ások a régiót a közép-ázsiai uzul á köztársaságokkal ő íte ék. Joggal erül fel a kérdés, hog lehet-e a Közel-Keletet a törté ele , a földrajz és a kultúra re dkí üli áltozatossága alapjá eg kohere s régió ak teki te i, és általá os kijele téseket te i az álla ok eg il e áltozatos soportjá ak e zetközi kap solatairól? A defi í iós pro lé ák elle ére égis létezik a térség jelle zői ek eg közös csoportja. Ezek között lehet ek politikaiak a de okratizálódás ala so foka, a teki tél ural i re dszerek elterjedtsége , gazdaságiak járadék- és e járadékgazdaságok, gazdasági li eralizálódás ala so foka , ala i t kulturálisak ara , iszlá , tehát ol a jelle zők, a el ek alapjá a Közel-Keletet a nagyobb nemzetközi re dszere elül egkülö öztethető eg ség ek ag „alre dszer ek” teki thetjük. Mi de ől ne kö etkezik, hog a térség egésze eg ségese iselkedik. Az ara Közel-Kelet oder álla ai az Osz á Birodalo összeo lásá ól és az első ilághá orút kö ető ékeko fere iák dö tései o á alakultak ki. Az Osz á Birodalo összeo lásá al a törökök és ara ok ug a készek oltak az álla iságra, á a e zetközi re dszer egészé el törté ő kap solataik kialakítására ár ke éssé oltak felkészül e. Az otto á refor ok tapasztalata az ara ilág a az álla ezetés fo tos örökségét hag ta hátra: - e az ara épek ug a érettek oltak az álla iság egtere tésére, á a diplo á ia egelőző tapasztalatai al ég e ige re delkeztek, i el az osz á idők e az európai hatalakkal fe tartott kap solatok i d Iszta ul köz etítésé el zajlottak. Az osz á uralo alatt az ara országok sokkal i ká eg közös álla tarto á ai, i t saját e zeti határokkal re delkező, jól elkülö íthető álla ok oltak. Az ara ok ak a térség területei ek a Népszö etség égisze alatt ég e e ő há orú utá i felosztásá a e ige olt eleszólásuk, azokat a g őztes hatal ak határozták eg. A g ar ati uralo al sze e zászlót ontott nacionalista mozgalmak ezeknek az új álla ok ak a keretei elül jöttek létre. Ez az örökség az ara ilágot eg ol a térséggé for álta, a el e az ara eg ség ideálja ellett a függetle ségért küzdő e zeti ozgal ak e zetálla i a io aliz usa is egtalálható olt. A függetle séget kö etőe az ara álla okat a külö öző politikai pártok és elhar ok osztották eg. Ez a egosztottság tapasztalható olt ár az első ara –izraeli háA ta ul á az a golszász Middle East fogalo értel é e hasz álja a kifejezést. Mi el a ag ar el e a Közel–Kelet ter i us ho osodott eg a po tosa Közép–Kelettel sze e , íg a kötet e a Middle East szót Közel–Keletké t fordítjuk. A . századi rit diplo á iá a hasz ált Near East az Osz á Birodalo területeire o atkozott a Balká t is agá a foglal a , íg a Middle East fogal at dö tőe a Perzsa-ö öl térségére alkal azták. Az a golszász szakirodalo an a . század a ált elterjedtté a Middle East kategória, a el fel áltotta a régió Near East-ké t aló körülhatárolását. 2

302

Balogh A drás


.

orú a is, a el a függetle é ált ara álla ok első pró ájá ak izo ult. A Közel-Kelet új álla ai ug a akkor eglepőe sta il ak izo ultak, jóllehet keletkezésük szá os ol a ko fliktus alapját is eg etette, a el ek ezt kö etőe a régió fejlődésé ek egészet i d a ai apig jele tőse efol ásolják. A Közel-Kelet ek a ki ő ített defi í iója joggal eti fel a kérdést, hog teki thető-e a térség eg etle kohere s eg ség ek ag i ká eg ással kap solat a lé ő, de i ká elkülö ülő részek soportjá ak? A e i e a térség al soportokra törté ő felosztása szükségszerű ek izo ul, akkor az a kérdés etődik fel, hog il e regio ális altípusok a leghasz osa ak, és ki határozza eg azokat? Ezek azok a kul skérdések, a el ek a e zetközi re dszer ás régiói ak eseté e is fel erül ek. A régió fogal át külö öző ódo lehet eghatároz i, a geopolitikai realitás fogal ától az „elképzelt közösségekig”, a el eket a közös tapasztalat, az ide titás és a szokások tarta ak eg e. Az általá os ézet szeri t eg régió az álla ok eg soportjaké t írható le a földrajzi kap solatok és az i terdepe de ia alapjá .3 Alter atí egközelítések a izto ság és ko fliktus „ko ple u aira” ag regio ális típusaira fókuszál ak. 4 A „tága Közel-Kelet” régióké t ag re dszerké t törté ő elképzelése haszos ele zési és politikai eszköz, jóllehet szá osa korlátozott ak és esterségesek tartják. A térség első felosztása tö ek között azt a élt szolgálja, hog az eg ütt űködés és a prefere iák típusaira fé derüljö . A Közel-Kelete a régiók eghatározásá ak az eg ik alap ető pro lé ája a a rejlik, hog azok elsősorban külső hatal aktól szár az ak. Ezért a régiók és tagságuk eghatározásakor fo tos, ha a regio ális i téz é ekről fol ó ita kérdéseit esszük gór ső alá. Külö öző elre dezések alapjá külö öző regio aliz usokhoz jutu k, á ideális odellről e eszélhetü k. Európát g akra példáké t idézik, á itt is ag o külö öző tapasztalatok a ak, a el ek e ihetők át a közel-keleti térségre. Ezért a regio aliz usról és a regio alizálódásról szóló itá a fo tos hog ne csupá az európai jellegű i téz é ek és struktúrák keretei e go dolkodju k, hae a regio aliz ust a ko fliktus és eg ütt űködés tága típusai ak a kikutatására szolgáló eszközeké t alkal azzuk. A közel-keleti eg ütt űködésről fol ó itá a fo tos a regionalizmus, mint ol a fol a at, a el e az álla ok és e álla i szereplők közös élokat kö etek és közös stratégiákat, ala i t közös politikákat alakíta ak ki eg adott régióa . Ha az eg ütt űködést eg ko ti uu ak teki tjük, úg a ak „puhá ” végé a regio ális tudat ag eg regio ális társadalo irá á a aló fejlődés áll, íg „ke é e ” égé a for ális egállapodások és szer ezetek a ak. Mi dez e supá az álla i szereplőket foglalja agá a , ha e soportok és eg éek közötti kap solatokat, azaz a tra sz a io ális, e kor á zati szereplőket, a el ek fo tos szerepet játszhat ak a pár eszéd és az eg ütt űködés elő ozdításá a . A regio alizálódás a tudatos politiká al sze e a regio ális alapú i terak3

Joseph NYE (ed.) (1968): International Regionalism. Boston, MA: Little Brown Co. p. VII. V.ö. Barr BUZAN – Ole WbVER (2003): Regions and Powers: The Structure of International Security. Cambridge: Cambridge University Press. 4

303


iók és te éke ségek ö ekedését jelenti, ug a akkor a glo alizálódáshoz haso lóa spo tá erők hatásai ak az ered é e lehet. A regio alizálódás szokásosa a gazdasági, társadal i, ag izto sági te éke ség ko e trá ióiké t írható le, éha a for ális szer ezetek előfutáraké t. A izto ság regio alizálódása arra utal, hog iképp ál ak az álla ok és ás szereplők a izto ság fo tos ellátói á, hel ettesít e ag ol kor kiegészít e a ag hatal ak és az Eg esült Ne zetek szerepét. Tra sz a io ális szereplők és az ide titás szerepe a Közel-Keleten Az alkal azott el életek teki teté e a ól i dulu k ki, hog a térség fejlődését sak akkor értel ezhetjük egfelelőe , ha izsgálódásu kat e korlátozzuk a szűke ett álla közi kap solatokra, ha e kiterjesztjük a e álla i, e territoriális szu ere itás- e tes szereplők, a épek és társadal ak köl sö hatásaiak, a tra sz a io ális politika és a tra szgo er e tális hálózatok izsgálatára. Ezt a sze po tot a régió álla ai ak töréke sége, ala i t a e űködő állaok és az álla élküli e zetek kurdok, paleszti ok létezése ug a sak i dokolja. A e zetközi kap solatok ak az álla „alatti” és „feletti” szereplőket is agá a foglaló kiterjesztő értel ezése a közel-keleti térség ele zésé e élkülözhetetle : a régió törté észei szá ára a „ e álla i” gyakran a „ or ális” szféra, a el ől kii dulóa ele ez i kell a közel-keleti társadal akat. Elég arra utal i, hog a huszadik század ag részé e a pá ara iz ust és/ ag az iszlá ot agáa foglaló ideológiákat a régió e zetközi kap solatai ak fo tos alkotóele é ek tartották. A regio ális agatartás alakításá a szerepet játszó törzsi és allási ide titások az álla i határok kialakulását törté el ileg egelőzték, azok létrejötté el a legtö eset e a törzsi és allási kap solatok e szakadtak meg, hanem a legtö ször álla ok elle őrzése élkül fol tatódtak. Azt is állíthatjuk, hog a g ar ati hatal ak által ö ké ese eghúzott határok alójá a sohase töltötték e azt a fu k iójukat, hog a külö öző közösségeket a allási ag /és törzsi külö ségek ek egfelelőe el álasszák eg ástól. Ha a . század kezdeté a korá i időszakhoz képest éhá álla erőse é is ált, égis a törzsi és allási ho atartozás kérdése a politikát ol a érték e alakító erő aradt, a el et e lehet figyelme kí ül hag i. A térség szá os is erője arra fig el eztet, hog a Közel-Kelete a e zetközi politika eg etle ele zője se értheti eg a régiót az ide titáspolitika dagál á ak és apál á ak a fig ele e étele élkül. 5 Ezt a szempo tot külö öse az iszlá e tré iz us kialakulása teszi érthető é. Ma a radikális iszlá soportok hálózatai alááshatják szá os álla töréke legiti itását, és ezek az álla ok elő ag utó külső i ter e iók élterületei é álhat ak. Jól is ert az a körül é , hog -ben és - a Afga isztá és Irak átorította az il e a erikai i ter e ióhoz ezető radikális iszlá hálózatokat. Ez égül jele tős érték e hozzájárult a hi atal a lé ő kor á ok hatal á ak a egszű éséhez. Az iszlá uralkodó alláské t a Közel-Kelet legtö társadal á a jele tős haV.ö. S. TELHAMI – M. BARNETT (ed.) (2002): Identity and Foreign Policy in the Middle East. Ithaca, NY, and London: Cornell University Press. 5

304

Balogh A drás


.

tással a az álla okra és a e álla i szereplőkre eg ará t. A a a teki tet e is, hog iké t kell irá íta i a e zetközi kap solatokat, és it kell eg általá a azoko érte i. A e zeti ö re delkezés odelljé el sze e az európai i perializ us érdekei a allás zászlaja alatt e izo ulhattak sikeres ek, á a Közel-Keleten az új ilági álla ok ezetői időről-időre hasz os ak találták, hog külpolitikáikat allási értele e is ag arázzák és igazolják, sőt szá os eset en az „iszlá ” álla tá ogatására törekedje ek. Az iszlá iz us szá os teki tet e ug a azt a fu k iót tölti e, i t a ko u iz us a hideghá orú idejé , á az iszlá iz us a N ugat hasz os szö etségese is olt a hideghá orú a . Az e ergia geopolitikai jele tősége ug ansak hozzájárult ahhoz, hog a régió olajter elő álla ai az iszlá ideológiát külső kap solataik a ér é esíthetik. Kö etkezésképp a térség országai ak kül- és iztonságpolitikája és az iszlá közötti kap solat e hag ható fig el e kí ül. Ez azt is jele ti, hog a térség álla ai ak ele zésé e a ko strukti iz us ódszerei kitü tetett szerephez jut ak. Azok a alóság „létrehozásá a ” az i terszu jektí értele e defi iált jele téseket eszik alapul, a el ek alapjá a e zetközi politika szereplői eghatározzák és értelmet adnak azoknak a helyzeteknek, amelyekben vannak. Az il e egközelítések a kultúra és ide titás té ezői ek felértékelődéséhez ezet ek. A kultúra és ide titás il e ódo tö i t „függetle változó”, eg etodológiai kiindulás is, a el i dig azt feltételezi, hog az „iszlá ” té ezőt fel lehet is er i, eg lehet határoz i, és el lehet szigetel i ás té ezőktől.6 A közel-keleti térség e az álla i külpolitika és a tra sz a io ális szereplők iszo á ak, ala i t a kül- és izto ságpolitika tra sz a io alizálódásá ak ta ulá ozása külö öse ter éke lehet, hisz a törzsi és allási soportok a legrége i tra sz a io ális szereplők ek teki thetők. A síita–szu ita elle tét, a Hez ollah, a Ha ász, Mahdi hadserege, a táli rezsi és az al-Káida, st . ékül aligha lehet a térség fol a atait ele ez i. A tra sz a io ális szereplők te éke ységi köreit teki t e – Christopher Hill o á – a territoriális, ideológiai-kulturális és a gazdasági aktorok szeri ti egkülö öztetés e e a ko te tus a is jól alkal azható.7 A tra sz a io ális szereplők territoriális soportjához tartoz ak a térség álla élküli e zetei, a kurdok és a paleszti ok, a el ek éljaik eg alósítása érdeké e de facto külpolitikát fol tat ak. A tra sz a io ális szereplők ideológiai-kulturális soportjai az esz ék terjesztése ellett kötelezik el agukat, íg a területiség ek e tulajdo íta ak külö öse jele tőséget. A legkülö öző e kor á zati szer ezetek ellett ide tartoz ak a külö féle iszlá soportok, közöttük az eg házat, az álla ot és a i il társadal at i tegrál i kí á ó, ilitá s iszlá szereplők, i t a Muszli Test ériség szer ezetei. A tra sz a io ális szereplők sokszor ita tárg át képezik, e képez ek szilárd struktúrákat, á eglehetőse „fol éko ” jellegük elle ére a közel-keleti térség állaai ak re dszere égis tartós ak izo ul: a regio ális ide titás rége i jelle zőit – a 6

Peter MANDAVILLE (2009): Islam and International Relations in the Middle East: From Umma to Nation State. IN: Louise FAWCETT (ed.) (2009): 183. 7 A Hill-féle tipológia kifejtése és fi o ítása. Vö. KISS J. László : Változó utak a külpolitika eléleté e és ele zésé e . Osiris Kiadó, Budapest, 116-136.

305


ai erőszakos eg il á ulásaik elle ére – ö ek ő érték e az álla rezo erőse egfo tolásai áltották fel, ag azokat az álla rezo logikája sza ál ozza. A pá ara iz us i t do i á s ideológia el esztette korá i szerepét, a ak hel ét eglehetőse frag e tált erőké t a politikai iszlá foglalta el, a élkül azo a , hog az álla ok hel ére lépett ol a. A tisztá álla közpo tú egközelítés tehát a térség ele zésé e i adek át. Azt ki kell eg e súl oz i ás ol a e álla i szereplők és ozgal ak izsgálatá al, a el ek az álla okkal eg ütt erse ge ek a hatalo ért és a társadal ak tá ogatásáért. Ez az ér ug a ár il e ás régióra is alkal azható, á a Közel-Kelet épei ek és társadal ai ak külö leges kap solatá al tű ik ki és ez g akra eheze eg eztethető össze az álla ok iszo lag új re dszeré el. A Közel-Kelete a regio ális ho oge itás eg izo os szi tje to á ra is eg arad, a ko fliktus és eg ütt űködés eg idejűségé ek is étlődő típusai i d a régió elül, i d a ak a kül ilággal törté ő i terak iói a isszatükröződ ek. A régió közked elt és tartós per ep iója a ko fliktus és a há orú eg fajta hobbesi e zetközi „ter észeti állapot” képét utatja, a el et a Mar Kaldor értel é e egkülö öztetett „régi” és „új há orú k ” eg idejűsége jelle ez.8 Ne zetközi el élet változásai és a Közel-Kelet kutatása A e zetközi kap solatok disz iplí ájá ak korai el ezete és szótára az Eg esült Álla ok és szö etségesei ek, ala i t i dazok ak a g akorlatát és tapasztalatait tükrözte, akik az a erikai és az európai fejlődés útját kö ették. A ikor ezt a el ezetet a Közel-Keletre és a fejlődő ilág ás részeire kiterjesztjük, izo os rezo a iá al találkozu k, ert a főára ú egközelítés e supá az uralkodó álla ok „ elve” olt, a ak hasz álatát ás álla ok is kötelező ek érezték. Száosa e értettek eg et azzal, hog az álla ok ak közös tulajdo ságai vannak, íg ások a a az erőfeszítéseik e osztoztak, hog leírják az álla ok agatartását és i de álla ele zésére alkal as általá os el életi kereteket tere tseek. Az il e el életek azo a sok eset e e ették fig ele e a hel i körülé eket és azok ak a szereplők ek a efol ásait, a el ek külö leges szí t kölsö öztek a régió kül ilággal fol tatott i terak iói ak. Az eredeti realista és li erális paradig ák ak ag szerepe olt a e zetközi kap solatok általá osításokhoz ezető felfogásá a , s ez a kritika tárg á á ált. A szakértők hosszú idő át elégedettek oltak azzal, hog a Közel-Keletet és a ilág tö i részét az a ar hia és a hatal i eg e súl el életé ek priz ái keresztül sze léljék. Az eg ütt űködés, a re d és az i téz é ek kialakításá ak kérdéseire ke és fig el et sze teltek, ki é e, ha az erős hatal ak leplezett kísérleteiről olt szó, a ak érdeké e , hog a g e ge álla ok a re det tere tse ek. A kutatások g újtópo tjá a az álla ok relatí ereje alapjá törté ő esorolása állt, ha gsúl oza a hatalo e zetközi re dszer e törté ő eloszlásá ak fo tosságát. Ug a akkor ke és érdeklődés olt tapasztalható azok ak a külö leges feltételek ek a feltárására, 8

Mary KALDOR (2007): New and Old Wars. Organized Violence in a Global Era. Stanford, California: Stanford University Press.

306

Balogh A drás


.

a el ek között az álla ok fejlőd ek, ag a el ek az álla ok fejlődését akadál ozzák. A e zetközi ko fliktusokról írt klasszikus u kájá a Joseph N e azt izsgálta, hog a közel-keleti ko fliktusok típusai e i e eg eztethetők össze a realista modellel.9 Stephe Walt a Közel-Keletet esetta ul á ké t hasz álta fel, és eg ódosított hatal i eg e súl egközelítés ellett foglal állást, a el e az állaok agatartása eg ás fe egetési értékelései alapult.10 A közel-keleti régió a a regio ális hatal ak közötti hatal i eg e súl el élete alapjá az álla ok agatartásai ak ag arázata korlátozott ered é eket ígér. Itt sak g e ge hege ó okról és g e ge „eg e súl ozó hatal akról” (balancer , szá os eset e supá g e ge álla okról eszélhetü k. E ek oka az álla ok szű i e akaró ri alizálásá a , az álla ok közötti tartós hierar hia hiáá a , és az azok a eglé ő erőteljes ide titások a rejlik, a el ek rész e átfedik eg ást, á ko fliktus a is áll ak az álla ok létező re dszeré el és a külső efol ásokkal. A külső hatal ak saját izto sági apire djüket erőszakolják a régió álla aira, ahog ez a ásodik ilághá orú előtt Fra iaország és Nag Brita ia, ajd azt kö etőe a hideghá orú a az Eg esült Álla ok és a Szo jetu ió, ajd a hideghá orú utá az Eg esült Álla ok eseté e is egfig elhető olt. A közel-keleti térség a külső hatásoktól „átjárt”, á a áltozásokra irá uló külső o ással sze e égis elle álló. A poszti periális re dszerek ele zésé e a e tru –periféria perspektí á alapuló strukturalista egközelítések a fejlődő országok ás régiói a is alkalazhatóak. Ha ezek az el életek a gazdasági, a politikai és a társadal i hatalo eg e lőtle elosztására fókuszál ak, akkor éppe úg kudar ot alla ak, i t a realiz us az álla ok külö öző képességei ek és a közel-keleti épek és társadal ak áltozó szö edékei ek ag arázatá a .11 A e zetközi kap solatok száos teoretikusa sze po tjá ól ug a akkor az álla i agatartás realista értel ezésé ek az elutasítása ég e szükségszerűe jele ti a kritikai és/ ag ko strukti ista el élet elletti elkötelezettség állalását, ha e az álla ok ellett ás szereplők jele tőségé ek az elis erését és a kooperatí agatartási for ák i tegrálását. Az úja li erális el életek ár elutasítják az álla ok sökke ő jele tőségé ek a tételét, ag eg ilágkor á szükségszerű kialakulásá ak prog ózisát. Ehel ett i ká az a ar hia feltételei közötti eg ütt űködéssel eg ütt járó haszo lehetőségeire fókuszál ak, a el e a rezsimek és i téz é ek or ákat kiké yszerítő hatásai játsszák a főszerepet.12 Ezek az el életek az i terdepe de ia eléletei ek azokat a sze po tjait ragadják eg, a el ek a közös érdekek alapjá az álla ok agatartásá ak áltozását ha gsúl ozzák a közös élok és közös politikák irá á a . Á e ek az el élet ek a közel–keleti összefüggések e törté ő alkal azása pro le atikus, i el a e zetközi rezsi ek és i téz é ek eglehe9

Jospeh NYE (1997): Understanding International Conflict. New York: Longman. 163-173. S. M. WALT (1987): The Origins of Alliances. Ithaca, NY: Cornell University Press 11 L. FAWCETT (2009b): 191. 12 V.ö. R. O. KEOHANE (1984): After Hegemony: Cooperation and Discord in the World Political Economy. Princeton, NJ: Princeton University Press. 10

307


tőse g e gék a Közel-Kelete . Az i téz é ek g e gesége szorosa összefügg az álla ok közötti i terdepe de ia ala so foká al. Az Európá a jól is ert fu kio ális eg ütt űködés egfig elhető az ara , főké t az Ö öl- e ti álla ok között, á azok ás régiókkal összehaso lít a ég i dig ala so szi te vannak. Az i terdepe de ia és az i stitu io aliz us el életei ek i s alóságos hatása a régió kutatásá a , legalá is apjai kig. Ez azt is jele ti, hog a fu k io ális eg ütt űködés európai odellje a közel-keleti régió a e alkal azható. A Közel-Kelet a saját útjá halad, eg ol a e zetközi re dszer e , a el e a hatalo és a izto ság to á ra is fo tos kérdés lesz. Az el életi és ódszerta i felis eréseik elle ére a közel-keleti térséggel foglalkozó szakértők g akra utal ak arra, hog tárg ukat illetőe a e zetközi kapsolatok tudo á á ak sokszor ke és rele a iája a . Míg a e zetközi kap solatok realista ű elői fe tartják az eg séges álla ra, i t az ele zés elsődleges tárg ára irá uló érdeklődésüket, addig a térség kutatói eg ol a „törté etet” esél ek el, a el az a agi érdekek ellett az ide titás és a elpolitika kérdéseit hel ezik az ele zés középpo tjá a. Ez a agatartás sok teki tet e érthető, i el a mainstream teoretikusok hajla osak a e európai régiók törté eté el sak an i a foglalkoz i, a e i e azok a N ugat törté el e sze po tjá ól fo tosak. Mi dez azt jele ti, hog az uralkodó e zetközi el életek kritikátla „e portja” a ilág külö öző részei e pro le atikus lehet. A Közel-Kelettel foglalkozó ta ul á ok ö ek ő kritiká al fogadják a főára ú társadalo tudo á októl aló elszigetelődés te de iáit, ásfelől azo a a emzetközi el élet ö ek ő érték e egsza adíta i látszik agát eredeti ugati g ökereitől: lassa „glo alizálódik”, i d tö kritikai ha gra lesz figyel es, és ezért a ár e lehet kizárólagosa „a erikai tudo á ké t” eghatároz i. A emzetközi el élet új területeket o izsgálati köré e, s il e ódo lehető é teszi a régiók izsgálatára „érzéke ” el életi egközelítések kialakulását. A . század elejé e túlzás a e zetközi el élet és a regio ális ta ul á ok i tegrá iójá ak „szeré re eszá száról” eszél i. A közel-keleti ta ul á ok sokat e legetett álsága ug a ég e ért éget, legalá is a politika egfogal azásá ak és eg alósításá ak sze po tjá ól, á új egközelítések is létrejöttek. Ezt a „hídépítést” külö öse a e zetközi kap solatok el életei ek a hideghá orút kö ető „ro a ása” segítette elő, i el a tudósok re delkezésére álló el életek szá a jele tőse egö ekedett. Ezért a térség ele zés e a főára ú egközelítéseket, e ezetese a realiz us és strukturalizmus szempontjait a konstruktivizmus elemeivel, valamint a elpolitikai szi tű ele zéssel kell kiegészíte i. Á ez a felfogás ár szá os teki tete egkérdőjelezi az álla ok re dszerét, i t a regio ális agatartás elsődleges eghatározóját. A közel-keleti régió törté ete a külső függőségek és ea atkozások törté ete is, s ez i dokolja i d a realista, i d a strukturalista ag arázat o zerejét, á szá os álla esterséges ter észete és rö id fe állása, eg ütt a törté ele , el és allás közös kötelékei el – legalá is az ara álla ok között – a konstrukti ista ele zés sze po tjait erősíti.

308

Balogh A drás


Ko struktivista perspektíva: ide titás

.

i t a közel-keleti politika sajátossága

A e zetközi kap solatok el élete a . század utolsó é tizedéig „vak” volt a kultúrá al sze e . A e zetközi kap solatok a ég e e t „kulturális fordulat” azonban egerősítette az ide titás fogal át, sőt azt a jele legi ko fliktusok legfő forrásá á tette, ahog ez S. Hu ti gto „ ivilizá iók összeütközéséről” szóló el életé ől is ert. Ha a Közel-Kelete a e zetközi politiká ak ala i sajátossága van, úg az i de képpe az ide titás fo tosságá al függ össze. A Közel-Kelet ugyanis régióké t kettős értele e jól kör o alazható: a allás és az et ikai ho atartozás szerepe a politikai ide titás g újtópo tjaké t eg for á jele tős. Eg ásik sajátosság az a agi és esz ei, a területi/álla i és az et ikai ag allási ide titás, alai t a regio ális or ák és a e zetközileg eghatározott struktúrák közötti eg e felelés e és a ak kö etkez é ei e határozható eg. Ne az ide titás per se, ha e a ak eg alósíthatóságá ak a ateriális struktúrák általi eghiúsulása az, a i a régió agas szi tű ko fliktusosságát ered é ezi. A térséget a ugati i perializ us is ertette meg a modern nacionalizmussal, íg az „eg e zet – eg álla ” el é el. Á a e zetté álás fol a ata az álla és a lakosságá ak ide titásai közötti eg e felelés iatt legalá ol a o olult, ha nem bonyolultabb, mint Kelet- ag Délkelet-Európá a . Az ö ké ese eghúzott határok és a külö öző közösségek ag o törté el i eg ségei ek széttöredezése, s az ezzel eg ütt járó eg e felelés az álla ok ak az ide titások – a pá ara iz us és a pá iszla iz us – által eghatározott álla dósult küzdel éhez ezetett. A Közel-Kelete a e zetépítés fol a atát a a io aliz usról fol ó iták kísérik. A „pri ordialisták” szá ára, a közös törté el i e lékezettel és et ikai ho atartozással ár re delkező proto-nemzetek gondoskodnak a modern e zetek kulturális alapjairól, e él fog a az ara , török, és irá i e zeti ide titások ak él pre oder g ökerei a ak. A „ oder isták”, mint Ernst Gellner a a io aliz ust főké t a oder izá ió, a pia , ala i t a kulturális és el i eg ségesség irá ti szükséglet ter éké ek teki ti. Más ézőpo t ól eg sajátos ide titás sikeres felépítésé ek alószí űsége ol a o jektí té ezőtől függ, i t a közös törté el i e lékezet s a közös el által kö e é ált társadal i ko u ikáió. Az ara a io aliz us fő teoretikusa, Szati al-Huszri ezeket a egközelítéseket összekap solja eg ással és az ara ide titást i d az ara kollektí törté el i í á ok, i d a oder ara el eg ségesítése ter éké ek tartja. Az „i stru e talisták” szá ára a Közel-Kelet eg etle országá a si se agától értetődő, eg etle törté el i ide titás, azok i ká ko struáltak, fol éko ak és sokfélék, s ezek az eg ással erse gő ide titások ak az elite , az értel isége és a köz éle é e elüli iták a kell kiáll iuk a pró át. A poszt oder egközelítés e a külpolitika részeké t az ide titás alakulása eg határokat létrehozó fol a at, a el e a külső „ ásikkal sze e ” az ide titás kép iselete a hatalo g akorlását legiti álja.13 13

Raymond HINNEBUSCH (2009): The Politics of Identity in Middle Eastern International Relations. IN: L. FAWCETT (ed.) (2009): 150.

309


A Közel-Kelet eseté e az ide titás szerepéről fol ó ita lé ege két klasszikus ele zés e , Ste e Walt- ak a szö etségek eredetéről szóló realista és M. N. Bar ett ko strukti ista ihletésű ta ul á á a külö öse jól összefoglalható. 14 Walt itatja az ara közi politika külö legességét és i de eg es álla ra úg tekint, mint a el ek a agatartását elsősor a azok a agi érdekei és izto ságukra o atkozó fe egetések, és sak ásodlagosa az ide titás kérdései határozzák eg (ezek i ká a elpolitikai legiti itás édel ére szolgáló retorika szerepét töltik e . Az ara közi politiká a az ara iz us főké t az erőse álla ok által a g e gékkel sze e i hatalo sokat hasz ált eszköze i t a hadsereg, a el te de iájá a i ká a ko fliktust, i t a kooperá iót éleszti. A eorealisták elis erik, hog az ide titás ug a efol ásolhatja azt, a it az álla ok te i akar ak, á álláspo tjuk szeri t alap etőe a ateriális, a e zetközi re dszer egészét éri tő sziszte ikus struktúrák a – a hatal i eg e súl a – rejlenek azok az erők, el ek eghatározzák, hog az álla ok té legesen mit tehetnek, és ha a realista játéksza ál ok szeri t szo ializált álla ok ezt fig el e kí ül hagyják, akkor azért ag árat kell fizet iük. A ko strukti iz us szá ára az álla ok ide titásai for álják az érdekeket, ezért a ko strukti iz us hí ei az ara és iszlá ide titások kifejlődésé ek jele tős fu k iót tulajdo íta ak a ugati do i a iától aló felsza adulás és az auto ó ia egszerzésé ek fol a atá a . Az ide titás il e ódo az a tii perializ ussal eg ütt az ara álla ok érdekei ek részé é álik, akkor is, ha e ek jele tős a agi költségei a ak. Bar ett szá ára az arabközi politika a or atí diskurzusoko át ég e e ő erse gés az álla és a közéle é , az ara iz us és a szu ere itás ri alizáló or ái között. Eg ara álla szá ára e ől szár az ak a politikai szerepek eghatározásai és a legiti agatartás sza á ai. Az il e or ák „feg verek” az ara közi politiká a , á eg e az álla i külpolitikákra ható korlátok is. Ale a der We dt, a ko strukti iz us ezető teoretikusa híressé ált tanulmáá a rá utatott arra, hog a e zetközi politikát jelle ző „a ar hia” és „selfhelp” e ele e adott, ha e társadal ilag ko struált, ag a it „az álla ok aból si ál ak”.15 Ez a egközelítés jele tőse egkö ítette a közel-keleti álla ok magatartásá ak eghatározásá a a szerepek és az ide titás izsgálatát. Szá os teoretikus üd özölte a ko strukti ista egközelítés által újtott ag arázatokat, íg mások ige ó atosak a ko strukti ista tételek elfogadásá a . Ra o d Hi e us h arra e lékeztet, hog a ita arról eldö tetle aradt, hog té legese e i ide titás szá ít, ezért a szerző i ká a „ ódosított realiz us” tá ogatója. Eszerint nincs „ara ” vagy „iszlá ” külpolitika és az ara i téz é ek – köztük az Ara Liga, az Iszlá Ko fere ia Szervezete – se töreked ek a ak elő ozdítására. E ől kö etkezőe ug a az identitás ak a szerepe, á i ká a per ep ió és az álla i agatartás efol ásolásá ak eszközeké t, s e a a az értele e , hog 14

M. N. BARNETT (1998): Dialogues in Arab Politics: Negotiations in Regional Order. New York: Columbia University Press. S. M. WALT (1987): i.m. 15 Alexander WENDT (1992): Anarchy is What States Make of it: The Social Construction of Power Politics. International Organization. Vol. 46, No. 2. 391-425.

310

Balogh A drás


.

az ide titás az álla és az álla ok hatal ának a helyére lép. A régió al foglalkozó ás kutatók, i t Fred Hallida kritikus a kultúra általa aposztrofált „poszt-realista fétisével” sze e és határozotta arra emlékeztet, hog a „kulturális perspektíva” alójá a i dig is jele t olt a Közel-Kelete . Hallida a régió ele zése sze po tjá ól a törté eti szo iológiát teki ti a lé eges kii duló po t ak.16 Pá ara iz us és e zeti ide titás Eg álla az adott regio ális re dszer a ar hiájára adott álaszai a túlléphet a puszta self-help g akorlatá , a hobbesi „ter észeti állapoto ”, amennyiben a hatalo eg hatéko regio ális rezsi től ag izto sági közösségtől függ. Az ara ilág a az ara ide titást i dig a regio ális eg ütt űködés pote iális ázisáak teki tették. Á a szupra a io ális u á al egeg ező regio ális kor á zásire dszer kialakítása sak akkor járhat sikerrel, ha elégséges egfelelés a az ide titás és a társadalo a agi feltételei között, azaz akkor, ha az állaok ak elégséges közös érdeke a , és ha ezt a fol a atot eg hege ó álla ag az álla ok koalí iója ezeti. Az a ar hia pro lé ájá ak li erális, i stitu io alista egoldásá ak az Ara Liga teki thető, a el az ara álla okkal párhuza osa került egalapításra 17, s i t il e egkísérelte összeeg eztet i a „vesztfáliai szuvere itást” azzal a hittel, hog a közös ara érdekeket közöse kell eg éde i. Á az Ara Liga első pró ája, Paleszti a édel e az első ara -izraeli há orú a az ara álla ok eg ütt űködésre tett kísérleté ek teljes kudar á al járt. Az Ara Liga időről-időre összehí ja az álla férfiakat az pá ara kérdések egtárg alására, á az eg ha gúa elfogadott dö téseik a legkise közös tö bszörösre korlátozód ak. A Ligá ak i t e zetközi kor á zati szer ezet ek inse ek eszközei a kollektí ak iók ag ké szerítő lépések egtételére, ezért határozatai ak a eg alósítása a leghatal asa tagálla ai ak a ezetésétől, az eg es országok érdekei és az ara ide titás közötti egfelelés értékétől függ. és között Nasszer sikerese ér é esítette a pá ara iz us esz éit a ugati do i a ia isszaszorítása érdeké e , és sikerült eg i for ális „pánara rezsi et” kialakíta ia. Nasszer ezetése alatt a térség álla ai ak a külpolitikáitól el lehetett ár i, hog azokat a Kairó által tá ogatott közös ara érdekek – az i perializ ussal sze e i függetle ségi har és a paleszti üg – irá ítják. Nasszer sze él e a szuezi há orút kö etőe a ira épszerű olt, hog képessé tette Egyiptomot arra, hogy „alulról” ozgósítsa az ara társadal akat, és oást g akoroljo a aka s kor á okra. Az eg ipto i ezető -ban a nyugatarát iraki rezsi eg uktatásá al jele tős pá ara or át tere tett a külföldiekkel kötött szerződések és tá aszpo tok politikájá al sze e . Ha ezt az ara izust az álla ok érdekei ek az eszközeké t a ipulálták, és ha ez a pá ara ezetési erse for áját öltötte, úg a kö etkez é a agatartás pá ara or ái16 Louise FAWCETT (2009a): Introduction: The Middle East and International Relations. IN: L. FAWCETT (ed.) (2009): 8. 17 Az Ara Álla ok Ligája rö ide Ara Liga . ár ius -é jött létre Kairó a .

311


ak a kialakulása olt, a el i de álla ot korlátozott is. Azok a or ák ég Nasszert is, a pá ara re d építészét is egkötöttek, legalá is addig, a íg fe t kí á ta tarta i a pá ara ezetését. Nasszer képessé tette a pá ara iz ust, hog az ara ilág a hege ó i téz é leg e , á a a a ked ező a agi feltételek is szerepet játszottak, hog erre a szerepre Nasszer képessé ált. Eg ipoláris rendszer volt születő e , ahol a szo jet hatalo izo os érték e oltal at újtott az ara ilág ak a köz etle ugati i ter e ió al sze e , s lehető é tette Nasszer ek, hog túlélje a szuezi álságot. Nasszer képes olt hege ó iát gyakorol i a tö i ara álla felett, i el Eg ipto olt a leg ag o az ara álla ok között lakosság a , feg eres erők teki teté e és a legsta ila , to ábá a legi ká legiti kor á al re delkezett.18 Az olaj,

i t „erősség” és „gye geség”

A régió a egfig elhető polarizá ió olaj a gazdag és olaj a szegé állaok között az ele zések lé eges sze po tja. A járadékjö edele el re delkező és a járadékjö edele el e re delkező álla ok közötti párhuza os külö bségtétel a a újthat segítséget, hog eg ag arázza, iképp efol ásolja az olaj az álla ok elpolitikai fejlődését és regio ális kap solatait. A járadékgazdaságokkal re delkező álla ok a kise a o ás a de okratizálódásra. Sőt az olajgazdagság a ereséges gazdasági te éke ség ás for ái ak az elutasításához, illet e feladásához is ezethet. Az el últ eg edszázad a az eg főre jutó GDP az egész ara ilág a stag ált. 1999- e , ala e i ara álla GDP-je 531,2 milliárd dollár olt, ke ese , i t Spa olországé. Ma az egész ara ilág (mintegy illió e er e olaj ól szár azó teljes e portja ke ese , i t a supá öt illió lakossal re delkező Fi országé. Az 1990-es é ek e a régió ól szár azó e port százaléka olaj ag olajszár azású ter ék , százalékkal őtt, essze a 6 százalékos átlagos glo ális ö ekedési ráta alatt. 19 A járadékjö edele el e re delkező országok a se eg szerű a első iszo ok eg áltoztatása, i el a agá szektor g e gesége iatt sokkal eheze gazdasági refor ok a o sátkoz i. Ez arra is ag arázatot ad, hog a járadékjö edele el e re delkező álla ok eseté e iért látu k supá ke és előrehaladást a de okrá ia és a gazdasági refor ok területé . I ká a ak lehetü k ta úi, hog az álla el arikádozza agát el o ó kor á zati apparátusa ögött. Az Ö öl- e ti járadékálla ok viszont a gazdasági refor ok és a ag o politikai rész étel felé tesz ek lépéseket.20 Az olaj a gazdag járadékálla ok ak a fele elkedése a to á iak a is fol tatódik. Az olaj to á ra is re dkí üli gazdagságot újt, ám a hatal as e ételek problé ákat is tere te ek. Az olaj a gazdag országok uralkodói ak e szükséges 18

Raymond HINNEBUSCH (2009): 165-166. Bernard LEWIS (2009): Free at Last? Foreign Affairs. Vol. 88. No. 2, March/April 2009. p. 82. 20 Giacomo LUCIANI (2009): Oil and Political Economy in the International Relations of the Middle East. IN: L. FAWCETT (ed.) (2009): 100-101. 19

312

Balogh A drás


.

adókat ki et i, ezért i s szükségük a álasztott kép iselőik kielégítésére. Az ara ilág a az is ert a golszász o dás ak – „adózás élkül i s képviselet” – az elle kezője igaz. Az olajgazdaság akadál ozhatja is a gazdasági fejlődést. Elő ag utó az olajlelőhel ek ki erül ek, s ezzel a gazdagság ak és a hatalo ak is ége. Néhá essze teki tő ara kor á tudatá a a e ek a lehetőség ek, ezért tá ogatják a ás irá ú gazdasági fejlődést. Szá os Perzsa-ö öl- e ti álla lát áos e pa ziót utat, külö öse a turiz us és a e zetközi pé züg ek területé . A Közel–Kelet kutatása és a izto sági ta ul á yok A Közel-Kelet a e zetközi kap solatok szá os jele kori el életé ek a „te etőjévé” ált. A há orú eredeté ek, az elrette tés ek, a ké szerítés ek és a tárg alás ak az el életei ige g akra kudar ot allottak, a ikor a oder közelkeleti régió a tesztelésre kerültek. A Közel–Kelet Afriká al eg ütt glo ális összehaso lítás a a legi ká há orús ak teki thető régiók eg ike olt és az is arad.21 A térség e ö ek ő jele tősége a a ko e io ális há orú alter atí ájaké t az ala so i te zitású had iselés ek és az aszi etrikus erőszak ak. Míg a ilág ás régiói a a izto ságpolitikai apire dek ki ő ülésé el állu k sze e , és il e ódo a kör ezet és izek édel e, az e eri jogoko alapuló izto sági ko ep ió tá ogatása a fig ele középpo tjá a került, addig a Közel-Kelet elle álló a konfliktus- egelőzés és ko fliktus-kezelés stratégiái al, a izto ság új apire djei el sze e . A Közel-Kelet oder törté etét időről-időre az ara izraeli ko fliktusok sora szakították eg -ban, 1956-ban, 1967-ben, 1973-ban, 1982- e és -ban, majd 2008-2009- e . A ásodik ilághá orú utá a leg ag o áldozatokkal az iraki-irá i há orú járt. Az iraki-irá i há orút -ben Irak Ku ait elle i agressziója kö ette és a ásodik Ö öl-há orú, a el Irakot a Ku aitól aló ki o ulásra ké szerítette. Időköz e -ben a palesztinok Izrael ellen kiro a tották a i teg öt é ig tartó első i tifádát. A . század utolsó é tizede é i re é t keltett, hog sikerült az erőszak eszkalá ióját egakadál oz i. - e az Ö öl-há orú utá egkezdődött az Eg esült Ne zetek elle őrző te éke sége, hog feltárja és egszü tesse Irak ukleáris- és eg i feg er progra ját. I te zí kétoldalú tárg alások kezdődtek az izraeliek, paleszti ok és az ara álla ok között, a el ek a Paleszti Hatóság létrejötté e – éhá ki ételtől elteki t e –, régió egészé e egfig elhető itákhoz ezettek a feg erzetkorlátozásról, a ízről, a kör ezetről, a e ekültkérdésről és a fejlesztéspolitikáról. Az izraeli-paleszti tárg alások ered é ességé e etett re é ek e azo a salód i kellett. szepte eré e kezdetét ette a ég erőszakosa és a ég tö halálos áldozatot kö etelő ásodik i tifáda. Eg é el késő a Ne York-i Világkereskedel i Közpo t elle i terrorista eré let oda ezetett, hog a Közel-Kelet az Eg esült Álla ok külpolitikájá ak ég i ká a középpo tjá a került. A régió a jele tkező erőszakot e lehetett hel i pro lé21

Janice Gross STEIN (2009): War and Security in the Middle East. IN: L. FAWCETT (2009): 208.

313


á ak tekinteni. Az Eg esült Álla ok és az olajter elő országok közötti „ ag alku” éppe úg kudar ot allott, i t az a politika, a el kész olt a régió korá zati re dszereit fig el e kí ül hag i. Két eg ást kö ető há orú a az Eg esült Álla ok Afga isztá a a táli okat, Irak a Szaddá Huszei t tá olította el a hatalo ól. Washi gto és szö etségesei egrekedtek az erőszak circulus vitiosus-á a , Irak polgárhá orús állapotok a süll edt és ehéz ek tű ik eg hiteles „e itstratégia” eg alósítása. Nag -Brita ia, Fra iaország, ajd a Szo jetu ió utá az Eg esült Álla ok a legúja i ter e iós hatalo a Közel-Keleten. Mi de ől kö etkezik, hog a Közel-Kelete a kör ezet édel e és az e eri jogok tá ogatása sok e er szá ára a képzelet és e a realitás irodal a. A fő fig ele az erőszak és a há orú efejezésére összpo tosul, a felelősségre o ható kor á ok és kor á zás kialakítására, to á á eg legiti paleszti álla létrehozására, a el képes a e ekültkérdés egoldására. A e zetközi kap solatok el életei iké t segíte ek a a , hog egértsük a há orú és erőszak tartósságát és a ag hatal ak isszatérő i ter e ióit. Az ara izraeli ko fliktus és az Ö öl- e ti ag há orúk ta ul á ozása azt utatja, hog a fölé e lé ő kato ai képességek és az erő hasz álatára o atkozó eltökéltség sak ritká akadál ozott eg eg há orút sze e a törté el i sérel ek és i dulatok erejé el. A g akra töréke és teki tél ural i kor á zati struktúrákkal összefo ódott elpolitikai o ások ak ag szerepük a a sérel ek és fe egetési per ep iók for álásá a . A „vereség ől való ta ulás” a régió a lassú. Szaddá Huszei ke eset tanult a nyolc é ig tartó iraki–irá i há orú ól.. A há orú eredeté ek és az alkal azkodás időszakai ak ele zése eg utatja a gazdasági és politikai té ezők szerepét. A Közel-Keletet meg kell tanulni „ elülről kifelé” vizsgál i is, e supá „kívülről efelé”, figyelmet sze tel e a elpolitikai küzdel ek ek. A régió elül a legiti itásért és a jogokért fol tatott har képezi azt a otí u ot, a el a legtö há orú és erőszak élesztésé e szerepet játszik. A kato ai eg e súl ag a ak feltételezése a térségben nem akadál ozta eg, ha e i ká lehető é tette a há orút. A politikai kérdések „ izto ságiasodása” és a ko struk ió

izto ság

i t társadal i

A Közel-Kelet kutatásá a ug a a éke és a há orú, a agas szi tű ko fliktusosság kérdései do i álják a izto ságpolitikai napirendeket. A „koppe hágai iskola” „ izto ságiasodásról” szóló el élete is felhasz álható, hisz e e a felfogás a e supá kato ai, ha e a legkülö öző kérdések a izto ság tárgyai á álhat ak, a Moha ed-karikatúráktól a ízellátásig. Barr Buza és szerzőtársai ak élja el életük egalkotásakor az olt, hog újfajta ele zési keretet ta22 lálja ak a izto sági ta ul á okhoz. El életeik e egkísérelték össze ékítei a régit és az újat. Buza a izto ság o atkozási tárg a teki teté e to á ra is az álla ól i dul ki, á a izto ság tartal i o atkozásait teki t e a Barry BUZAN – Ole WbVER – Jaap DE WILDE (1998): Security. A New Framework for Analysis. Boulder – London: Lynne Rienner Publishers. 22

314

Balogh A drás


.

ultidi e zio ális ag ultiszektorális izto ság ko ep iójá ak ad első séget. Buza és szerzőtársai a izto ság fogal á ak „túl ővítésével” sze e elfogadják a tradicionalisták írálatát, s a izto ság fogal á ak kohere iájá ak egőrzése érdeké e e a fogalo kiszélesítéséről eszél ek, ha e a külö öző szektorok a egfig elhető, a izto ság logikájá al egeg ező ódo lezajló fol a atok felfedezéséről. Buza a izto ság ol a értel ezését alkotja eg, a el a kato ai szektoro kí ül is értel ezhető. A izto ság fogal át a túléléssel kap solja össze. Az átpolitizált té a a politika által apire de tartott üg eket jele ti, íg a „ izto ságiasult” té a a politika „fölött” áll, ele kap solat a ege gedhető a sza ál ok egsértése, re dkí üli i tézkedések egtétele. E e a o atkozás a a politika el eszti a il á osságot éri tő fu k ióját, a dö tési jogkört a té a teki teté e legiti , ki áltságos ak elfogadott szereplő irtokolja. A izto ságiasítás háro lépés e törté ik: a) Először, eg létfe egetés egjele éséről, ag a ak a té é ek a egállapításáról a szó. Ne kell feltétle ül éri te i a túlélés kérdését, de az adott kérdés ek a létfe egetés szerepét kell etölte ie. A ha gsúl a eszédaktuso , a retoriká a , azaz alós eszél élkül is sikerese izto ságiasítható eg pro lé a. Irak a e találtak ukleáris feg ereket, á létezésükről kialakult diskurzusok ol a „valóságot” teremtettek, amely az amerikai i ter e ió alapjául szolgálhatott. b) A kö etkező lépés a létfe egetés o á re dkí üli i tézkedések eghozatala. Az el élet eze a po to kétféleképpe értel ezhető, i el e eg értel ű, hog a re dkí üli i tézkedés ek té legese be kell-e kö etkez ie, a ag elég supá , ha a kérdés kikerül a politikai dö tés köré ől, azaz i s szükség to á i hozzájárulásra, íg a té át sikerül a api politika fölé hel ez i. c) a re dkí üli i tézkedéssel ag a ak lehetőségé ek egtere tésé el az éri tett kérdés ás álla okat is re dkí üli selek ésre késztet, s ezzel a kérdés e zetközi szi te is izto ságiasodik. Az elfogadott legiti itás ak kie elt hel e a Buza és társai el életé e . A sikeres izto ságiasítási szereplő ek saját szektorá elül fo tos pozí iót kell elfoglal ia és e ek köszö hetőe „jogá a áll” kijelöl i az aktuális izto sági feegetéseket, s ezzel időről-időre újradefi iál i a izto ság fogal át. A tradicionalisták felfogásá al sze e azo a a létfe egetés tárg a e kizárólagosa az álla . Ole Wæ er Buza korá i ű ei el sze e az álla ellett a társadalmat is a izto ság o atkozási tárg á ak teki ti, s i dkette arra a kö etkeztetésre jut ak, hog égső soro ár i ől lehet izto sági kérdést si ál i. Ezért a tradicionalista, (realista kato ai izto ságra fókuszáló „high politics” és a „low politics” területek közötti külö ségtétel is adott eset e értel ét eszti. Ha a izto ság eghatározása a létfe egetésre szűkül, úg eg kell határoz i, hog az eg es szektorokban mi jelenthet az egziszte iális fe egetés, és hog it teki thetü k a izto ság o atkozási tárg á ak. Buza e e az étele e öt szektort külö öztetett meg: 1.) A kato ai szektor a az álla ot éri tő eszél t teki thetjük létfeegetés ek, ár ki ételes eset e ás e titás is – például eg ország elle tá adó külföldi haderő – lehet. A kato ai izto ságot a leszerelés és a feg erzetkorlátozás is fe egetheti. 2.) A politikai szektor a a o atkozási tárg a szu ere itás, 315


a kor á hatalo , izo os eset e az ideológia, sőt a tárg szupra a io ális jelleget is ölthet, például a szélsőséges politikai ézeteket alló soportok eseté e . A szu ere itás értel ezése a Közel-Kelete szá os sajátosságot utat. A politikai hatalo álla i és e álla i szereplők ilí iák, allási agá hadseregek, allási frak iók, st . között oszlik eg, az álla élküli e zetek de facto külpolitikát fol tathat ak kurdok , a g e ge ag e űködő álla ok a a elpolitikai szuere itás, i t legiti erőszak o opoliu e űködik. 2.) A gazdasági szektora az eg es gazdaságokat, illet e a glo ális pia gazdaságot lété e , űködési e ha iz usait és fe tarthatóságukat fe egető eszél . 3.) A társadal i szektor a a o atkozási tárg a e zet, a e zeti ag et ikai identitás, a allás, a kultúra lehet. Ha eg álla el e, el e ezése ag ide titását alkotó ele eit egkérdőjelezik, úg a társadal i izto ság kérdéseiről a szó. Ha eg álla o elüli et ikai ag allási összetétel áltozik, úg ez is a társadal i izto ság feegetését jele theti. A Közel-Kelete e ek külö leges a szerepe, hisz a allás, el , et iku és álla e es ek eg e. Eg idejűleg tö féle ide titás létezik és az álla ok elle őrzése élkül a kultúra, a allás, az et iku kérdései tra sz a ioalizálód ak. A síita–szu ita elle tét arról ta úskodik, hog a allási és álla i lojalitás kérdései sze ekerülhet ek eg ással. A társadal i izto ság fogalomköréhez tartozik a igrá ió jele sége, a el ek a Közel-Kelete külö leges iztonságpolitikai jele tősége a . A ugati társadal ak a a e á dorlók integrá iója, az ú . „párhuza ostársadal ak” kialakulása okoz pro lé át, a el ek a terrorista eré leteket kö etőe e le e sülhető izto ságpolitikai jele tősége a . A Közel-Kelete ara ézőpo t ól, a zsidók Paleszti á a törté ő e á dorlása és új izraeli telepek létrehozása, íg izraeli ézőpo t ól, az ara lakosság agas születésszá a, ala i t a paleszti e ekültek esetleges isszatérése, a zsidó álla etnikai- allási ará ai ak a eg o lása az egziszte iális fe egetés for áját öltik. 4.) A kör ezeti szektor a ikro- és akroszi te egyará t a o atkozási tárg , az eg es fajok édel étől a ol gó egészé ek a egőrzéséig. Il e kérdés lehet a kör ezetsze ező ag állalatok pro lé ája. A közel-keleti térségben ez a kérdés az olajter elés izto ságát, az olajszállítás izto ságát és a ízelosztás, az édes íztartalék kérdésre hí ja fel a fig el et. A felsorolt szektorok ár el iké e egziszte iális fe egetés ek lehet il á íta i a legkülö öző kérdéseket és fol a atokat. Mi dez a eszédaktus és a retorika kérdése. Barr Buza és Ole Wæ er il e ódo alójá a e a izto ság fogal át ő ítették ki, ha e azt izo ítják, hog hossza -rö ide időre ár el kérdés átkerülhet a korá a kato ai izto ság által o opolizált high politics területére. Pozitivista és posztpozitivista perspektívák A térség ele zésé e a realista, poziti ista ódszereke kí ül a ko strukti ista, posztpoziti ista ódszerek is felhasz álhatóak. A poziti ista felfogás a iztonságot a o olitikus álla ok „ter észetadta” geopolitikai játéká ak, a hatalo és elle hatalo , a hatal i eg e súl kérdésé ek teki ti, a el et e pirikus és 316

Balogh A drás


.

k a tifikálható té ezőkre lehet issza ezet i. Ele ezhetjük a térség e eglé ő hatalmi dinamika alakulását, a térség álla ai ól képezhető refere ia soport és ezek hatal i té ezői ek lakosság, terület, feg eres erők szá a, kato ai kiadások, GNP, erőforrásokkal aló re delkezés, politikai re dszerek sta ilitása, st . összehaso lításá al. Választ kaphatu k arra, hog iképp határozhatók eg az álla ok eg áshoz iszo ított „relatív hatal a” és ez il e di a ikát utat, il e országok ja ára és il e országok hátrá ára. Arra hí tuk fel a fig el et, hog a Közel-Kelet „ efejezetle régió”, a külső hatalak efol ása ag , a régió alap ető gazdasági, politikai, allási és et ikai törés o alak e té re dkí ül egosztott, to á á a régió elül i d az i téz é esedés, i d az i terdepe de ia szi tje ala so . Szá os realista ódszer – íg a hatal i eg e súl – alkal azhatósága korlátozott, i el az álla iság töréke és a e álla i szereplők, illet e a allás és az ide titás hatása szá otte ő a politika alakításáa , a hatalo e supá az álla ok, ha e szá os jele tős e álla i szereplő társadal i, terrorista soport, ilí ia, st . között oszlik eg. Az „álla ok világa” mellett a „társadal ak világa” egkerülhetetle efol ással re delkezik. A térsége az álla i és e álla i, a esztfáliai és a pre esztfáliai ilág sajátosságai ke erednek. Az álla és eg ház szét álásá ak a hiá a, az álla ok köl sö ös elis eréséek pro lé ái, az eg ással etélkedő ide titások szerepe a térség re dkí üli ko ple itására hí ják fel a fig el et. E ől is kö etkezik, hog Irak és Irá há orújá a ug a értel ezhető a regio ális eg e súl politika szerepe, de i ká azt látjuk, hog a regio ális eg e súl kialakulása i ká a há orút, i t a ékét éleszti. A térség ele zésé e ter éke ek izo ulhat a ko strukti ista ódszer alkal azása. A ko strukti ista ódszer a izto ságot és a külpolitikát e külső, objektí adottság ak teki ti, ha e az álla i és e álla i szereplők, eg es társadali, allási, et ikai, st . soportok által i terszu jektí ódo létrehozott „ko struált” alóság ak. A izto sági fe egetések és ko kázatok e ö aguk a létezek, a té eket egelőzik azok a jele tések, a el eket a té ek ek köl sö zü k. Az el életek, a allás, az ide titás a a segíte ek, hog „létrehozzuk” a izto ságpolitikai alóságot, eghatározzuk, hog ki a „ arát” és az „elle ség” és i teki thető izto ságpolitikai kihí ás ak. Az il e ódo létrejött „valóság-” vagy „ izto ságko struk ió” az a ázis, a el a politikai selek és alapja. Ez azt is jele ti, hog a „valóság” társadal ilag i terpretált alóság, s ez újra és újra i terpretálható. A ko strukti ista kül- és izto ságpolitiká a külö öse ag szerepe a a diskurzusele zés ek, s eze keresztül a el ek. Ezzel írjuk le a alóságot és fogal azzuk eg a alóság értel ezését és eze keresztül a ilág eg áltoztatására irá uló szá dékái kat, po tosa azt, hog it kell te ü k. Diskurzusele zés e a té ektől, ha e a jele tésektől függ. A politika a fogal akért, az uralkodó jele tések eghatározásáért, a disrkurzus-hege ó iáért fol tatott har . A hatalom nem supá a agi ter észetű, a hatalo ak és a alóság ak része a e a agi ilág, íg azok az el életek, esz ék, a el ek segítségü kre a ak a alóság létrehozásá a . A hatalo e supá a kato ai és gazdasági erő e , ha e a a is kifejeződik, hog ki képes eghatároz i a dolgok, a jele ségek, a alóság 317


jele téseit. A diskurzusok hatal at g akorol ak és aguk is hatal i té ezők. A diskurzus és ezzel a diszkurzí ese é e az o jektí alóság tükröződése, hae a alóság ak a politikai soportok, allási frak iók, kor á ok, st . által ége e ő i terszu jektí értel ezése, a el a politikai selek és és az érdekek eghatározásá ak az alapja. E e a édiá ak, a ediatizált ilág ak re dkí ül fo tos szerepe a . Ne kétséges, hog a közel-keleti konfliktusok az anyagi valóság poziti ista di e ziói kí ül a diszkurzí ese é ek kereté e értel ezhetők, feltárhatóak, hog az ide titások ak, a hag o á os és a e zetközi or ák ak il e politikafor áló hatásuk a .

318

Közel Kelet tanulmányok és a nemzetközi kapcsolatok elméletei

Recommend Documents