A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
“
... Küzdeni, felragyogni,
gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! ”
Krúdy Gyula
Tartalomjegyzék Bevezetés ...........................................................................................................................6 1.Nevelési program ...............................................................................................................8 1. 1 Az iskolában folyó nevelő-, oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..............................................................................................................................8 1. 2. Pedagógiai folyamataink ........................................................................................... 14 1. 2. 1. A tanítás-tanulás területei .............................................................................. 14 1. 2. 2. Fejlesztési területek – nevelési célok ............................................................. 14 1. 2. 2. 1. Az erkölcsi nevelés ................................................................................ 14 1. 2. 2. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés.......................................................... 15 1. 2. 2. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés ............................................... 16 1. 2. 2. 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ............................................ 16 1. 2. 2. 5. A családi életre nevelés .......................................................................... 17 1. 2. 2. 6. A testi és lelki egészségre nevelés .......................................................... 17 1. 2. 2. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .............................................. 18 1. 2. 2. 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság .................................................... 18 1. 2. 2. 9. Pályaorientáció ...................................................................................... 19 1. 2. 2. 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés ............................................................ 19 1. 2. 2. 11. Médiatudatosságra nevelés................................................................... 19 1. 2. 2. 12. A tanulás tanítása ................................................................................. 20 1. 2. 3. Kulcskompetenciák ....................................................................................... 20 1. 2. 3. 1. Anyanyelvi kommunikáció .................................................................... 20 1. 2. 3. 2. Idegen nyelvi kommunikáció ................................................................. 21 1. 2. 3. 3. Matematikai kompetencia ...................................................................... 22 1. 2. 3. 4. Természettudományos és technikai kompetencia ................................... 22 1. 2. 3. 5. Digitális kompetencia ............................................................................ 24 1. 2. 3. 6. Hatékony, önálló tanulás ........................................................................ 24 1. 2. 3. 7. Szociális és állampolgári kompetencia ................................................... 25 1. 2. 3. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia .............................. 26 1. 2. 3. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség ............................. 27 1. 2. 3. 10. További releváns kompetenciaterületek................................................ 28 1. 3. Személyiségfejlesztési feladatok ............................................................................. 28 1. 4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok........................................ 31 1. 4. 1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai ............................................................ 31 1. 4. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása........................................... 35 1. 5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok............................................................ 37 1. 6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................................... 43 1. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........... 44 1.7.1 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ................................................................................................................................. 44 1. 7. 2 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységünk ........................ 45 1. 7. 3 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................................... 46 1. 7. 4 Tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése ...................................................... 49 1. 7. 5 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................... 50 1. 8. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősségei ..................................................................................... 53 1. 8. 1. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje.................. 55 1. 9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata.......................................................... 55 1. 10. A tanulók felvételével kapcsolatos szabályok .......................................................... 58 2. Helyi tanterv ................................................................................................................... 61 2
2. 1. A helyi tantervünk specialitásai ................................................................................. 61 2. 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok............................................................................... 61 2. 2. 1. A hatosztályos tagozat óraterve (heti óraszámok) .......................................... 62 2. 2. 2. Az emelt szintű matematika tagozat óraterve (heti óraszámok) ...................... 64 2. 2. 3. Az emelt szintű biológia-kémia komplex tagozat óraterve (heti óraszámok) .. 66 2. 2. 4. Az általános tagozat óraterve (heti óraszámok) .............................................. 68 2. 3. A tantárgyi kerettanterv helyi felépítése .................................................................... 71 2. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tantárgyi munka, a magatartás és szorgalom értékelése ..................................................... 72 2. 5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása . 77 2. 6. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .......... 78 2. 7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ......................................................................................................................... 87 2. 8. A csoportbontások elvei, a pedagógusválasztás ......................................................... 87 2. 9. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................................................................ 87 2. 10. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek .......................................................... 88 2. 10. 1. Alapfogalmak .............................................................................................. 88 2. 10. 2. Az egészségnevelés célja: ............................................................................ 89 2. 10. 3. Az egészségnevelés alapelvei: ..................................................................... 89 2. 10. 4 Az egészségnevelés színterei ........................................................................ 90 2. 10. 5. Mindennapos testmozgás ............................................................................. 92 2. 10. 6. Segítő kapcsolatok, partnerek ...................................................................... 93 2. 10. 7. Az intézmény drogstratégiája....................................................................... 93 2. 10. 8. Az intézmény komplex mozgásprogramjának elemei: .................................. 94 2. 10. 9. A környezeti nevelés alapelvei: ................................................................... 95 2. 10. 9. 1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból.......................... 97 2. 10. 9. 2. Erőforrások .......................................................................................... 97 2. 10. 9. 3. Jövőkép, alapelvek, célok ................................................................... 97 2. 10. 9. 4. Hosszú távú környezeti nevelési célok ................................................. 97 2. 10. 9. 5. Rövid távú célok és feladatok .............................................................. 98 2. 10. 9. 6. Kiemelt stratégiai céljaink .................................................................... 98 2. 10. 9. 7. A környezeti nevelés színterei.............................................................. 99 2. 10. 9. 8. Környezeti nevelés a tanórákon............................................................ 99 2. 10. 9. 9. Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon.................................... 100 2. 10. 9. 10. Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában.................. 100 2. 10. 9. 11. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt................................ 100 2. 10. 9. 12. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek........................................................................... 104 2. 11. Az érettségi vizsgákra történő felkészítés .............................................................. 105 2. 12. Az osztályozóvizsgák témakörei ........................................................................... 111
A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium pedagógiai programját a DÖK, a Szülői Munkaközösség véleményezte és egyetértett a benne megfogalmazottakkal.
3
2011. évi CXC. törvény (a nemzeti köznevelésről) 26. § (1) alapján a pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A pedagógiai programot amennyiben törvényi változás történik vagy az intézmény igazgatója, a nevelőtestület, az iskolaszék vagy a diákönkormányzat kezdeményezi, felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell. Bevezetésére 2013. szeptember 01.én kerül sor a gimnázium hatosztályos tagozatának 7. , illetve négyosztályos osztályainak 9. évfolyamán felmenő rendszerben.
A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. március 28-án elfogadta. A pedagógiai programot az intézményvezető 2013. március 29-én jóváhagyta.
Nyíregyháza, 2013. március 29.
Chriszt Gyula igazgató
4
A pedagógiai program módosítása
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a Rendelet) a módosított alapjogszabályba feladatkitűző normát iktatott be annak 11. §-sal történő kiegészítésével, mely valamennyi iskola számára 2014. március 31-i határidővel a pedagógiai program felülvizsgálatának kötelezettségét írta elő. A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium pedagógiai programját a DÖK, a Szülői Munkaközösség,
az
Intézményi
Tanács
véleményezte
és
egyetértett
a
benne
megfogalmazottakkal. A Nat 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy az iskoláknak a felülvizsgált pedagógiai programjuk szerint kell a 2014/2015. tanévben a pedagógiai munkát megkezdeniük valamennyi – a módosítással érintett – tantárgy vonatkozásában az 9. és 10. évfolyamokon már az új tartalmak jelennek meg, míg testnevelés tantárgy esetében a 7., 9., 10. és 11. évfolyamokon kell az új tartalmi szabályokat alkalmazni az Nkt. 26. § (5) és a 97. § (6) bekezdései alapján.
A módosított pedagógiai programot a nevelőtestület 2014. március 30-án elfogadta. A módosított pedagógiai programot az intézményvezető 2013. március 30-án jóváhagyta.
Nyíregyháza, 2014. március 31.
Chriszt Gyula igazgató
5
Bevezetés
Ön, aki most kézbe veszi a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium Pedagógiai Programját,
egy
1969-ben
alakult
reálgimnázium
oktatási-nevelési
munkájáról,
szellemiségéről, céljairól kap tájékoztatást. Iskolánk Nyíregyháza,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
sőt
az ország egyik
legeredményesebb gimnáziuma. Az utóbbi évek szép teljesítményének, eredményekben gazdag, változatos múltja van. 1969. szeptember 1-jén az akkori Vasvári Pál Gimnázium tagozatos osztályai (matematika, fizika és biológia, kémia tagozat) valamint a rádió- és TV-műszerész szakközépiskolai osztályok kerültek át, az új gimnáziumba a tantestület háromnegyed részével. Krúdy Gyula nevét egy évvel később, 1970-ben vette fel az intézmény. A szakközépiskolai képzést 1974-ben áthelyezték a Kossuth Szakközépiskolába, így iskolánk tiszta profilú gimnáziummá vált. A matematika és biológia tagozat mellett általános tantervű osztályok is voltak. A fakultáció bevezetése miatt 1978-ban el kellett búcsúznunk a tagozatos oktatástól, amit tanár és diák egyaránt sajnált. A tagozatos képzés újraélesztése a speciális matematika tantervű osztály létrehozásával 1987-ben sikerült. Ennek folytatása az 1998-ban újrainduló emelt szintű biológia oktatás. A négyosztályos képzés mellett – a nyolcvanas évek végén megindult nyolc- és hatosztályos gimnáziumi fejlesztési elképzelésekből -, a tanári kar a hatosztályos utat választotta. A kísérlet dokumentumait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium minden változtatás nélkül elfogadta, jóváhagyta. Így kezdődhetett a gimnázium életében egy új fejezet az 1992/93-as tanévben a hatosztályos gimnáziumi képzéssel. A nem túl hosszú múltra visszatekintő gimnázium életében egy érzelmeket felkavaró épületváltás is történt 1996-ban. Az “új” épület rekonstrukciós munkái két részletben történtek, az 1997/98-as tanében az oktatási szárny, majd 4 évvel később az épület többi része újult meg. A 2002/03-as tanév már egy egységes képet mutató, esztétikus, hangulatos épületegyüttesben kezdhettük el. Fiatal intézményünk tehát mozgalmas múltra tekinthet vissza. A sok változásban csak a tantestületi eltökéltség – a humánus értékrendet érvényesítő, a tanulók emberi és szellemi gyarapodását szolgáló tartalmas munkálkodás, azaz a „krúdys szellem” – változatlan. 6
Talán ennek is köszönhető, hogy iskolánknak már sajátos arculata van. Számos hagyományt teremtett, eleven szellemi életet alakított ki a tanári kar és a diákság együttműködése. S, hogy mit jelent “krúdysnak” lenni, azt a jelmondatunk is sugallja.
“...Küzdeni, felragyogni, győzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötőben!” Krúdy Iskolánk tanulmányi eredményeit a dokumentumok, a már húsz éve rendszeresen megjelenő évkönyvek tartalmazzák, de a majdnem családias, jó légkört csak érzékelni lehet. Az aktív krúdysok is otthon érzik magukat, de a közelmúltban végzettek is megható rendszerességgel “hazajárnak”. A volt diákok, az öregebb “hajósok” között már sok ismert gazdasági, politikai szakember, neves egyetemi, főiskolai tanár és orvos van. Közülük többen visszajárnak, hogy segítsék, támogassák volt iskolájukat. Hagyományteremtő szándékkal igyekszünk számukra fórumokat szervezni. Például érdekes előadásokat hallgathatnak az öregdiákok saját szakterületükről, izgalmas életútjukról. Példát láthatunk arra – hiteles tanúktól -, hogy hogyan lehet “…küzdeni, felragyogni…”. A hagyományossá vált Alapítványi Bálokra is nagy számban jönnek a nosztalgiázni vágyók. Azonban az itt folyó oktató-nevelő munka minőségéről a legjobb visszajelzés az, hogy a volt diákok egyre többen szülőként is krúdyssá váltak, válnak. Tanáraink szeretnék, hogy a jelenlegi diákságunk is úgy kötődjön majd az Alma Materéhez, ahogy a régi dákok többsége. Ennek megvalósításán dolgoztak és dolgoznak ma is a tantestület tagjai.
7
A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium pedagógiai programja A pedagógiai program (helyi tanterv) felülvizsgálatának törvényi háttere
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012 (VII.31.) EMMI rendelet 100/1997. Korm. rendelet (az érettségi és vizsgaszabályzat kiadásáról) 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról
A jogszabályok alapján a jelen pedagógiai program két fő részre tagolódik: A.) A nevelési programra és B.) Helyi tantervre
1.Nevelési program 1. 1 Az iskolában folyó nevelő-, oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Legfontosabb alapelvünk, hogy Az iskola elégítse ki az iskolahasználók jogos igényeit Iskolánkat Nyíregyháza egyik legjobb gimnáziumának tartják. Ezt támasztják alá az országos statisztikák és az önkormányzat középtávú fejlesztési programjában megfogalmazott kiemelt szerepünk. Hozzánk elsősorban azok a gyerekek jelentkeznek, akik már 12, illetve 14 évesen tudják, hogy főiskolán, egyetemen szeretnének továbbtanulni. Így természetes szülői és tanulói elvárás az iskola felé, hogy az, minél jobb és korszerűbb tudást adjon, és a lehető legnagyobb esélyt biztosítsa a felsőoktatási intézményekbe történő sikeres felvételihez. Fontos, hogy a tanuló elsősorban az iskolában szerezze meg a felsőfokú tanulmányaihoz megfelelő tudást. Iskolánkban az oktatás magyar nyelven folyik. 8
További alapelveink:
A pedagógus felelősséggel, és önállóan, a tanulók érdekében végezze munkáját.
A pedagógus saját világnézete és értékrendje alapján, - de annak elfogadására nem kényszerítve diákjait - végezze feladatait.
Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, módszereinek szabad megválasztásával végezze.
A pedagógus és a növendék a tanítás-tanulás folyamatában egyenrangú felek, ugyanakkor a pedagógusnak vezető szerepe van: -
a pedagógiai légkör kialakításában
-
a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában
-
a tanulók tevékenységének megszervezésében
-
a tanuló személyiségének fejlesztésében
-
a tanulók közösségeinek kialakulásában, formálásában
A tanulók életkori sajátosságait mindenkor figyelembe kell venni.
Az oktató-nevelő munkában fontos szempont a tanulók testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének összhangját biztosítani.
A tanulókat ösztönözni kell az iskolai közösségekben való aktív közreműködésre, segíteni kell önkormányzó képességük kibontakozását.
Lehetővé kell tennünk a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését.
A pedagógusnak törekednie kell a személyes kapcsolat kialakítására diákjaival.
Fontos az igényes, határozott, konkrét követelmények támasztása a tanulókkal szemben.
Segítenünk kell a tanulót, hogy kibontakozhasson önállósága, kezdeményezőkészsége, kreativitása.
A pedagógus saját megnyilvánulásain, cselekedetein keresztül erősítse az egészséges értékrend és erkölcsös magatartás kialakítását.
A pedagógus tevékenysége során nem foglalhat állást a vallási és világnézeti tanításokról, és nem befolyásolhatja tanítványait ezen a téren.
A pedagógusok és a tanulók az állami és iskolai ünnepségeken kötelesek részt venni, vallási és világnézeti meggyőződésüktől függetlenül.
Célok Pedagógiai tevékenységünk célja, olyan szellemi és erkölcsi készségek, képességek kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában életüket tartalmasan, sikeresen tudják élni, 9
valamint, hogy alkotó módon tudjanak megfelelni a XXI. század elvárásainak és társas kapcsolataikban kiegyensúlyozott humánus emberek legyenek. Ennek érdekében célunk, hogy
diákjaink az Európai Unió elvárásainak megfelelően, idegen nyelveket beszélő, kreatív, jó szakmai alapokkal rendelkező felnőttekké váljanak
képessé tegyük őket információk szerzésére, feldolgozására és az információs világban való eligazodásra
felkészítsük tanulóinkat az „élethosszig tartó tanulás”-ra
követelményeinkkel ösztönözzük a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására
a tanulókat összefüggésekben és rendszerekben való gondolkodásra tanítsuk
alakítsuk az erkölcsi felelősséget önmagukért, a közösségért
az iskolai tevékenységben érvényesüljenek olyan normák, mint - mások megbecsülése - tolerancia - saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség
Feladatok, eszközök, eljárások Iskolánk főleg Nyíregyháza területéről, de a megye egész térségéből fogad tanulókat. Tanulóink többsége az átlagosnál jobb szociokulturális háttérrel rendelkező családokból érkezik, ahol a szülők elvárásai hangsúlyozottan magasak tanulmányi téren. A hagyományos értelemben vett hátrányos családi háttér szerencsére csak kevés tanuló esetében jellemző, így az ebből fakadó problémákkal tömegesen nem kell megküzdenünk. Viszont a diákoknak, a szülők esetenként túlzott mértékű elvárásaiból adódó gondjaikkal gyakrabban találkozunk. Mindennek következtében kiemelt pedagógiai feladataink, törekvéseink:
A tanulók minél jobb teljesítményre való motiválása (rendszeres tanulás, kulturális, sport és tanulmányi versenyek, OKTV, nyelvvizsgák).
A sokoldalú tevékenység lehetőségeinek biztosítása (könyvtár- és internethasználat, a DÖK pedagógiai feladata a közéletiségre történő felkészítés, iskolaújság, sportkör, énekkar, szakkörök).
A vallási és világnézeti semlegesség jegyében történő oktatás biztosítása. Az irodalmi, történelmi,
művészeti tananyagok
feldolgozása során,
a
vallások erkölcsi és
művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetése.
Az általános emberi értékek kialakítása, továbbfejlesztése:
10
-
Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. (tanórákon, egészségés környezetvédelmi versenyeken való indulás, iskolai fajismereti verseny)
-
Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az egészségvédelem: az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése. (az etika és testnevelési órák, a diáksportkör, az ifjúságvédelmi felelős és a rendőrség által szervezett előadások, foglalkozások, a Kortárs segítő hálózat munkája és benne résztvevők körének gyarapodása, a DÖK rendezvényei, az iskolaorvos és védőnő preventív munkája)
-
Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. (folyamatos visszajelzéseket adunk a diákoknak a teljesítményükről, etika órákon felvetett témák megbeszélése, színházi előadások és kiállítások látogatása, művészfilmek megtekintése, az iskolapszichológus által szervezett beszélgetések, tréningek)
-
Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. (etika órák témái során, a tanár-diák kapcsolatban, az osztályközösségen belül, és a DÖK rendezvényein beszélgetések, vetélkedők közben)
-
A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. (az etika órákon történő beszélgetések, az iskolai ünnepségeken való közös részvétel –verébavató, karácsony, szalagavató, ballagás-, az irodalmi tananyagok feldolgozása során történő beszélgetések)
-
Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. (Az osztályfőnöki órák, kirándulások, Gyermekek jogainak napján rendezett vetélkedők feladatai, a Kortárs segítő hálózat munkája és benne résztvevők körének gyarapodása, a DÖK rendezvényei, az ifjúságvédelmi felelős által szervezett tréningek, az etika órák témáinak közös és egyéni feldolgozása)
-
Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint személyes példamutatással is alátámasztani az „élethosszig tartó tanulás” fontosságát.
11
(tanulmányi és sport versenyeken való részvétel, diákírók pályázaton való részvétel, a tanítási órákon a szóbeli és írásbeli munkák rendszeres közös értékelése) -
A szülőföld megismerésének igénye, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. (Történelem, földrajz, irodalom és nyelvtan, etika, osztályfőnöki és táncórák tananyag-feldolgozása, és az iskolai megemlékezések, ünnepségek során számos lehetőség adódik)
-
A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. (tanítási órákon, cserekapcsolatok során nyílik rá lehetőség)
-
Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, Törekvés a demokrácia érvényesítésére. (vendégelőadók jogi előadásai, tanítási órák, DÖK-ben való aktív részvétel, a városi diákéletbe való bekapcsolódás- évek óta dolgoznak
diákjaink
a
Városi
Diákpolgármesteri
Iroda
vezetőségében,
rendezvényeinek szervezésében.)
Az iskola hagyományainak tisztelete.
A nemzeti és európai identitástudat kialakítása - idegen nyelvek és kultúrák megismerése - az iskola nemzetközi kapcsolatainak ápolása Az iskolánkban folyó oktató és nevelő munka feladata, hogy a felsorolt értékek
elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Ezek két nagy csoportra oszthatók:
Közvetlen (direkt) módszerek alkalmazása során a pedagógus közvetlen, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra.
Közvetett (indirekt) módszerek esetén a nevelő hatás áttételes, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
Gimnáziumunk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett módszerek, eljárások:
12
Közvetlen módszerek 1.
Szokások
kialakítását -
célzó, beidegző módszerek
követelés
Közvetett módszerek -
a
tanulói
közösség
-
gyakoroltatás
tevékenységének
-
segítségadás
megszervezése
-
ellenőrzés
-
ösztönzés
-
közös
(közelebbi
vagy
távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása
2.
Magatartási
modellek -
bemutatása, közvetítése
-
elbeszélés tények
és
-
hagyományok kialakítása
-
követelés
-
ellenőrzés
-
ösztönzés
-
a
jelenségek
részvétele
tanulói
bemutatása
a
közösség
tevékenységében
-
műalkotások bemutatása
-
a
nevelő
nevelő
-
személyes
a követendő egyéni és csoportos
példamutatása
kiemelése
minták a
közösségi
életből 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)
-
magyarázat, beszélgetés
-
a tanulók önálló elemző munkája
felvilágosítás a betartandó magatartási normákról
-
vita
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább kilencven százaléka bejut felsőoktatási intézménybe, és ott is sikeresen teljesítik a követelményeket. Ehhez szükséges további sikerkritériumok, hogy:
minden tantárgyból megfeleljenek a középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek – de ne a minimális követelmények teljesítése, hanem az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.
minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető biztos ismeretekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a felsőoktatási intézmények által támasztott követelményeknek is sikeresen eleget tegyenek, és így a munkaerőpiacon jó eséllyel indulhassanak a választott pályájukon. Ismerjék meg és fogadják el az élethosszig tartó tanulás szükségességét.
13
Ismerjék, és jól alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az interperszonális kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.
Határozott elképzeléseik legyenek a saját közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően.
1. 2. Pedagógiai folyamataink
1. 2. 1. A tanítás-tanulás területei A nevelőtestület az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők irányításával közösen határozza meg az iskolánkban folyó tanulás tartalmi, formai és szervezeti egységeit.
Pedagógiai programunkban rögzítjük a jelenleg optimálisnak tartott tanulási tendenciákat, amit ha szükségesnek tartunk, a lehetséges keretek között módosítunk.
Iskolánk pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában a motiváló tényezők állnak.
Intézményünk alapvető célja, hogy a tanítás-tanulás folyamata: -
teremtsen szilárd alapokat, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a tanulókat, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában;
-
minden irányú tevékenységét a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás, a differenciáltság és a kulcskompetenciák fejlesztése hassa át.
1. 2. 2. Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.
1. 2. 2. 1. Az erkölcsi nevelés
14
A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok
következményeiért
viselt
felelősségtudatuk
elmélyítése,
igazságérzetük
kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.
A tanulást
elősegítő
beállítódások kialakítása –
az önfegyelemtől a
képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.
1. 2. 2. 2. Nemzeti öntudat, hazafi as nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden
állampolgár
magyarságtudatukat
kötelessége. megőrizve
Európa
ismerjék
a meg
magyarság történelmét,
tágabb
hazája,
sokszínű
ezért
kultúráját.
Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok
15
történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelésoktatatás egészében evidenciának kell lennie.
1. 2. 2. 3. Állampolgárságra, demokráci ára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak
betartása,
az emberi
méltóság
és
az emberi
jogok tisztelete,
az
erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 1. 2. 2. 4. Az önismeret és a társas ku ltú ra fej leszt ése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és 16
életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 1. 2. 2. 5. A családi élet re nevelés A
család
kiemelkedő
jelentőségű
a
gyerekek,
fiatalok
erkölcsi
érzékének,
szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 1. 2. 2. 6. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók
élethosszig
tartó,
egészségtudatos,
fizikailag
aktív
életvezetésre
történő
szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat
a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.
Nélkülözhetetlen szerepet
tölt
be a
mozgástanulás
17
a tanulók
saját
testképének
megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. 1. 2. 2. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 1. 2. 2. 8. Fenntarthatóság, környezettu datosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak
be
közvetlen
és
tágabb
környezetük
értékeinek,
sokszínűségének
megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. 18
1. 2. 2. 9. Pályaorientáci ó Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 1. 2. 2. 10. Gazdasági és pén zügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. 1. 2. 2. 11. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a
19
valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 1. 2. 2. 12. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen
része
a
tanulás
eredményességének,
a
tanuló
testi és
szellemi
teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.
1. 2. 3. Kulcskompetenciák
1. 2. 3. 1. Anyanyelvi kommuni káció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
megfelelő szókincs
verbális és nonverbális kommunikációs képesség
funkcionális nyelvtan
életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek
hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása
különböző típusú szövegekben való tájékozódás 20
információk feldolgozása
segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.)
érvelés képessége
empatikus képesség
esztétikai érzék
kíváncsiság
tantárgyra jellemző szaknyelv használata
1. 2. 3. 2. Idegen nyelvi kommuni káció
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
megfelelő szókincs
funkcionális nyelvtan
nyelvi stílusok ismerete
szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete
az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete
kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása
21
1. 2. 3. 3. Matematikai komp etencia
A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
megfelelő segédeszközök használata
az igazság tisztelete
a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése
mindennapokban használható tudás
problémamegoldó készség
lényeglátás
kíváncsiság
egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás
kreativitásanalízis - szintézis
matematikai fogalmak ismerete
alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján
összefüggések felismerése
tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát
meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket
bizonyítások megértése
matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén
matematikai kommunikációs készség
1. 2. 3. 4. Természettudomán yos és tech nikai kompeten cia
22
A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban
lejátszódó
folyamatokkal
kapcsolatban
magyarázatokat
adjunk,
előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
összefüggések felismerése és kifejezése
lényeglátás
fogalomalkotás
esztétikai érzék
kreativitás
rendszerszemléletű
gondolkodás
az
alkalmazhatóság
praktikumának
vonatkozásában
logikai képességek
rajzolási készség
tervezés és kivitelezés
kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvivallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása
kíváncsiság
környezettudatosság
környezet- és természetvédelem 23
egészséges életvitel
nemzeti tudat megalapozása
európai azonosságtudat
egyetemes kultúra
az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során
bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe
gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében
legyen
kritikus
az
egyoldalúan
tudomány-
és
technikaellenes
megnyilvánulásokkal szemben
1. 2. 3. 5. Digitális kompeten cia
Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
eszközök megismerése, használata
szövegszerkesztési ismeretek
információkeresés és kezelés
kritikai gondolkodás az innováció területén
kreativitás
munka világában való eligazodás
élethosszig tartó tanulás
1. 2. 3. 6. Hatékony, önálló tanulás
Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes 24
kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.
A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
motiváció
saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása
önismeret
önértékelés, illetve mások objektív értékelése
figyelem
segédeszközök használata
1. 2. 3. 7. Szociáli s és állampolgári kompetencia
A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
egészséges életvitel
mentális egészség
magatartási szabályok alkalmazása
25
kommunikációs képesség
empátia
problémamegoldó képesség
európai tudat
a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja
stressz és frusztráció kezelése
változások iránti fogékonyság
együttműködés
magabiztosság
érdeklődés
személyes előítéletek leküzdése
az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen
kompromisszumra való törekvés
1. 2. 3. 8. K ezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenci a
A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek 26
kihívások felismerése, értelmezése
a gazdaság működésének átfogóbb megértése
a pénz világában való tájékozódás
a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete
tervezés, szervezés, irányítás
vezetés
delegálás
az elemzés
a kommunikálás
a tapasztalatok értékelése
kockázatfelmérés és vállalás
egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés
1. 2. 3. 9. Eszt étikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.
27
1. 2. 3. 10. További releván s komp etenci aterü letek
A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában:
1.
Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is
2.
Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál
3.
Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása
4.
Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés
5.
Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével
6.
Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás
7.
Értékorientációk,
beállítódások
kialakítása
(felelősség,
autonóm
cselekvés,
megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája 8.
Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.
1. 3. Személyiségfejlesztési feladatok A
pedagógiai
célkitűzésekben
megfogalmazott
tanulókép
személyiségjegyeinek
kialakítását – a tanórákon tervezett tananyagtartalom, tevékenységek és módszerek mellett – az iskolai élet egésze szolgálja. A tanulók személyiségformálásában az iskola együttműködik a szülőkkel, és a kollégiumokkal.
Kiemelt – nemcsak tanórai feladatunknak tarjuk a tanulók önismeretének fejlesztését. Ezt a célt több lehetőség biztosításával igyekszünk megvalósítani:
28
- A Pedagógiai Szakszolgálat alkalmazásában hetente egy alkalommal – 4 órában – nálunk dolgozik egy pszichológus, aki osztályközösségek, vagy egyéni igények, problémák megoldásában segítséget nyújt. Prevenciós tevékenységként relaxációs tréningeket szervez kisebb tanulói csoportok számára. - Az ifjúságvédelmi felelős is tart mentálhigiénés beszélgetéseket egyéni és csoportos formában. - Az iskola részt vesz lehetőségeihez mérten pályázatokban, hogy pénzt szerezzen a személyiségfejlesztést modern, és hatékony módszerekkel végző szakemberek megfizetésére.
Fontosnak tarjuk a felelős társadalmi magatartás kialakítását – a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítását.
Hisszük és valljuk, hogy a tanuló személyiségére meghatározóan hatnak az iskola mindennapjai, a légkör, a környezet, amelyben az iskolai élet zajlik. Ezért a diákokat bevonjuk
az
iskola
mindennapi
rendjének,
életritmusának,
és
az
esztétikus
környezetünknek a megteremtésébe (pl. rendezvények szervezése, előkészítése, rendezése, lebonyolítása)
A tanulói személyiségfejlesztésnek két színtere van az iskolában: 1. a tanítási órák és 2. a tanórán kívüli tevékenységek
1. a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük, és fenn is tartsuk az önálló tanulásra ösztönző igényt és a problémamegoldó gondolkodást.. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat
a
módszereket
és
szervezeti
formákat,
amelyek
a
tanulók
tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását és önálló gondolkodtatását biztosítják. c) Kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanár a tanulók egyéni képességéhez, tudásszintjéhez. Ezt leginkább a gyakorlásnál, ismétlésnél, az önálló és csoportos munkaformák alkalmazásánál.
29
d) Elengedhetetlennek tartjuk a tanórai munka folyamatos értékelését, annak érdekében, hogy a tanulók közvetlen és rendszeres visszajelzést kapjanak munkájuk eredményességéről, színvonaláról. e) Az egyes tantárgyakban elsajátított tudásanyag más tudományokban történő felhasználására, az ismeretek rendszerbe helyezésére, ok-okozati összefüggések önálló levonására késztetjük tanulóinkat. f) A versenyekre jelentkeztetéssel a társadalomban, a munkaerőpiacon is fennálló folyamatos megmérettetésekre, versenyhelyzetekre készítjük fel őket. A versenyek pozitív ösztönző hatását kihasználva tudunk könnyebben motiválni a folyamatos „élethosszig tartó” tanulás kialakítására.
2. A tanórán kívüli tevékenységek is segítik a személyiségfejlesztési munkát.
a) A hagyományőrző tevékenységek: az iskolai ünnepségeken való részvétel és szereplés, a volt diákokkal való találkozások a példaképek, kapcsolatok kialakulására adhatnak lehetőséget. b) A diákönkormányzat a közösségi munkában való részvállalás, szabadidős programok szervezési tevékenysége, közösségi szerepvállalás, felelősségtudat kialakulása, a tanulóközösség érdekképviselete, tolerancia és a segítségnyújtás öröme kapcsán járul hozzá a személyiség formálódásához. c) Az iskolai sportkör is jelentősen, és pozitívan befolyásolja a serdülő diákok személyiségének alakulását. A küzdeni tudás, a közösen végzett munkában a felelősségtudat, a mások teljesítményétől való függés érzése, a győzelem és a vereség érzelmi feldolgozása felnőtt korban segíthet majd a hirtelen jövő sikerek, vagy kudarcok elfogadásában, feldolgozásában. d) A versenyek, vetélkedők a társadalomban igen erősen meglévő versenyszellem elfogadásában, ritmusának felvételében lehetnek fontosak. e) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. f) A nyíregyházi Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium a diákok számára a teljes tanulmányi idő alatt -
egy osztálykirándulást,
30
-
egy tanulmányi kirándulást és
-
egy határon túli kirándulást szervez (Ntk. 9.§(4))
A tanulmányi kirándulás célja: A kerettantervek műveltségi területekhez, tantárgyakhoz kötik a tanulmányi kirándulás szervezésének szükségszerűségét, a tapasztalati úton történő ismeretszerzést. Az iskola által szervezett tanulmányi kirándulások célja az ország természeti és épített értékeinek a megismerése, a tanmenetekben meghatározott konkrét ismeretanyag elsajátításán túl. A tanulmányi kirándulások alapvető célja az elméleti tudás igazolása, hitelesítése, ill. kiegészítése a valós környezet tanulmányozása révén. Kiegészítése a történelem, földrajz tantárgyak tanításának, a nemzeti összetartozás, Magyarország történeti, földrajzi jellemzőinek, hagyományainak megismerését erősíti. Elősegíti a környezettudatos, egészséges életre nevelést. Helyes magatartás, közösségépítő, erkölcsi hatása figyelemre méltó. A tanulmányi kirándulás célja a természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak megismerése saját tapasztalatok alapján. Tanulmányi kirándulást szervezünk az emelt szintű biológia oktatásban résztvevő diákoknak, például növény- és állatfajok meghatározása céljából, nemzeti parkjaink, tájvédelmi körzeteink megismerésére, vagy kórházlátogatást az orvosi egyetemekre készülő diákjainknak. A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők meghívása elősegítik a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához. A kirándulásoknak pozitív hatásai vannak a tanulóifjúságra a közvetlen tapasztalatszerzés és a megfigyelés élményén keresztül
1. 4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
1. 4. 1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely a pedagógusok és a tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, és a pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére irányul. „Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki és szociális jólét állapota” (WHO) Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség fejlesztés az a folyamat amely, képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére és ez által egészségének javítására.
31
Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelést, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztést, és az önsegítés feladatait, módszereit.
Helyzetkép Tanulóink a gimnáziumi évfolyamokon hosszú éveket töltenek el 12-18 éves korukig iskolánkban. Ez időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló, megszilárduló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának a gyermekekre gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatási-nevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi, létesítmény környezete, valamint az ott működő emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve, az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsőleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció
körébe
tartozik
az
iskolás
gyermekek
életkorhoz
kötött
szűrővizsgálatainak rendszere.
Erőforrások: Személyi Belső erőforrások: -
iskolaorvos, védőnő
-
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,
Külső kapcsolatok (támogató szervezetek): -
egészségügyi szervezetek (ÁNTSZ, Drogambulancia Vöröskereszt, VESZ szakorvosai)
-
pedagógiai szakszolgálatok
-
rendvédelmi szervezetek
-
Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok
-
Nevelési Tanácsadó
-
a drogmegelőzési pályázatok iskolával együttműködő szakemberei.
32
kötelező
Tárgyi és anyagi erőforrások: Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való felkészítéssel, a serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, tanárok és diákok számára. Videofilmek:
családi
élettel,
konfliktusokkal,
szenvedélybetegségekkel,
táplálkozási
zavarokkal, szexuális felvilágosítással, az AIDS megelőzéssel foglalkozó műsoros videokazetták.
A filmeket osztályfőnöki órákon, kortárssegítő programokon és szabadidős, illetve tanórákon kívüli szervezett tájékoztatón tekinthetik meg tanulóink. A legfrissebb információkat, valamely szakterület részletesebb ismereteit kereső tanulóink és tanáraink számára Internet elérhetőség áll rendelkezésre a számítógépes teremben.
Alapelvek, célok Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai céljai, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az egészség értékké váljon, s konkrét tevékenységben alapozódjon meg.
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek: -
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
-
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
-
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
-
a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat
-
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
-
a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete
-
az egyéni tanulás technikáinak ismerete, módszerei
-
az idővel való gazdálkodás, a tervezés szerepe
-
a rizikóvállalás és határai
-
a szenvedélybetegségek elkerülése
-
a tanulási környezet alakítása
-
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
33
Hosszú távú pedagógiai célok -
a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása
-
rendszerszemléletre nevelés
-
önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése
-
az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése
-
a személyes felelősség tudatosítása
-
ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát
-
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség
-
az életminőség megválasztásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása
-
a családi életre nevelés fejlesztése
-
az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
Középtávú célok és feladatok: Célok: -
a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztés szemléletmódjának formálása
-
a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása
-
a tantestület egészséges életmóddal és drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása
-
készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában
-
a tanulók megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése
-
a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel elsajátítása.
Feladatok: -
Állapot felmérés készítése -
diákok egészségi állapota, életmódja
-
a tanulók ismeretszintje, attitűdjei- a kollégák körében a problémaérzékenység „szondázása”, a kooperáció mérése
-
a szülőkkel való együttműködés fejlesztése, igényfelmérés
-
a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejlesztése
34
-
a kortárssegítő diákok működésének szervezése, utánpótlásuk biztosítása
-
a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele
-
az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek állományának bővítése
-
a diákok dohányzásának, alkohol- és drogfogyasztásának megelőzése
-
az egészséges táplálkozás igényének kialakítása
-
a lelki egészség megőrzése, stressz oldó módszerek megismertetése
1. 4. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, természettudományos tantárgyi óra és testnevelés óra) és megfelelő feltételek megléte esetén délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A mindennapok során számos alkalommal találkozunk potenciális veszélyforrással, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyorslefolyásukkal jelentenek fokozott veszélyt az emberre. Súlyos állapotú beteg esetében rendkívül lényeges az ellátást megkezdők gyorsasága és hatékonysága. Késlekedés esetén csökken a betegtúlélési esélye, illetve nő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége. Megoldhatatlan azonban, hogy ilyen esetben a szaksegítség azonnal a helyszínen legyen, így az első észlelő szerepe kulcsfontosságú. Célunk, hogy a tanulók a helyes elsősegély-nyújtási alapismereteket és technikákat elsajátítsák.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) elméleti ismeretek megszerzése tanórákon b) Balesetvédelmi oktatáson minden tanév elején c) gyakorlati ismeretek elsajátítása külső közreműködő részvételével Az elsajátítandó ismeretek: 1.) Az elsősegélynyújtás, sérült vizsgálata - A baleseti helyszín - Tájékozódás a baleset helyszínén - Mentőhívás - Az eszméletlenség vizsgálata 35
-
A légzés vizsgálata Keringés vizsgálata
2.) Eszméletlen, jól lélegző sérült ellátása - Ellátás lépései - A mozgás kizáró okai - A sérült ellátása kizáró okok esetén - Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése 3.) Légúti idegen test - Tünetei, légúti idegen test eltávolítása - Fekvő eszméletlen sérült esetén - Kisgyermek esetén 4.) Újraélesztés -
Halál formái BLS (alapszintű életfenntartás), AED, ALS BLS célja, menete, mellkaskompresszió, befúvás
5.) Sérülések és ellátásuk - Sebellátás célja, szabályai - Vérzések, fajtái (külső és belső vérzések), tünetei, ellátásuk - Szemsérülések - Égés - Marószer okozta sérülések 6.) Ízületek, törések és ellátásuk - Rándulás - Ficam - Zárt törés, nyílt törés tünetei, ellátása - Arckoponyacsont-törés - Bordatörés - Medencecsonttörés - Gerinctörés - Végtagtörés 7.) Agyrázkódás, sokk - Tünetei, ellátása - Kiváltó okok, tünetei, ellátása 8.) Mérgezések - Gyógyszermérgezés - Benzinmérgezés 36
-
Sav-lúg mérgezés Kimentés gáztérből
9.) Sérültek kimentése vészhelyzetekből - Kimentés vízből - Kimentés áramkörből - Kimentés veszélyes anyagot szállító járműből 10.) Rosszullétek és ellátásuk - Ájulás - Epilepszia - Alacsony vércukorszint
1. 5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk szemléletmódját, közösségtudatát alapvetően a hozzánk érkező diákok természettudományos érdeklődése és az ebből fakadó tantárgyi rendszer, másrészt a szervezeteink működése és a hagyományok határozzák meg. Az iskolánkban különböző szerveződésű csoportok, közösségek működnek: osztályok, sportköri csapatok, DÖK, és önszerveződő szabadidős csoportok együttesen alkotják a gimnázium tanulóközösségét. Ezekben a közösségekben – a pedagógusok segítségével – elsajátíthatják és gyakorolhatják a közösségi együttműködés magatartási szabályait. A személyiségformáláshoz hasonlóan a közösségformálásnak is két színtere van: a) A tanórai foglalkozásokon a közösségi magatartásformák kialakítására a csoportos tananyag-feldolgozás, illetve gyakorlati órákon a kísérleteket végző teamek alkalmasak. A közösségben történő munkamegosztás az egyes munkaterületek fontosságának elismerésére, az egymásra épülő
folyamatok kapcsán az együttmunkálkodás megszervezésének
jelentőségére, illetve a felelősség-megosztás kialakítására ad lehetőséget. A testnevelés órákon és sportköri foglalkozásokon a csapatjátékok alkalmasak leginkább - a közösséghez tartozás érzése, a közös örömök és kudarcok megélése révén - a közösségformálásra. b) A tanórán kívül szélesebb körű és több évfolyam számára nyílik lehetőség a közösséggé alakulás megvalósítására. Ennek már egész hagyományrendszere alakult ki iskolánkban.
Az iskola tantárgyi hagyományai Alapvető közoktatási feladatunk, hogy tanulóinkat biztos tudással vértezzük fel, és felkészítsük őket a további ismeretek megszerzésére, a felsőfokú tanulmányokra. 37
A tanulók érdeklődése, a szülők igényei és a fenntartónk elvárásai alapján a kerettanterv óraszámainak kialakításakor törekedtünk a korábbi tantárgyi prioritások megőrzésére. Emelt szintű formában a matematika, biológia és kémia oktatás folyik, de megőrizzük fiatalabb tantervi hagyományunkat a hatosztályos képzési formát is. Az alapkészségek fejlesztése mellett
nagy szerep jut
az egyéni képességek
kibontakoztatásának, a tehetséggondozásnak. A tantárgyi keretek adnak lehetőséget az iskolai versenyszellem, az egészséges megmérettetés igényének kialakítására is.
Az iskolánk hagyományrendszere A közösséghez tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományaink biztosítják. A hagyomány folytonosságot teremtő és megőrző erő a közösség életében. Iskolánk rendszeresen ismétlődő eseményei, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik a krúdy-s közösséghez való tartozást. Az iskola szellemiségéből adódik, hogy nemcsak őrizzük hagyományainkat, hanem újakat is teremtünk. A hagyományápolás során támaszkodunk a nevelőtestület, a tanulóközösség véleményére, javaslataira, valamint figyelembe vesszük a szülők elképzeléseit is.
Minden évben kiadjuk az iskola évkönyvét, amelyben az adott tanév legjelentősebb eseményeit, eredményeit elevenítjük fel, az iskolával jogviszonyban álló tanárok és dolgozók neve és arcképe, az egyes osztályok névsora, az év eseményei valamint a diákok fényképei és legjelentősebb eredményei jelennek meg.
Gimnáziumunknak testvériskolai kapcsolatokat épített ki német, dán és romániai magyar iskolákkal. A németországi erkrathi gimnáziummal már 25 éves múltra tekint vissza a kapcsolat, amely jó nyelvgyakorlási lehetőséget biztosít diákjaink számára. A dán ringei középiskolával még fiatalabb, mindössze 13 éves a partnerségünk. Ez a kapcsolat az angol nyelvhasználat gyakorlására, az észak-európai kultúra, természeti és társadalmi viszonyok megismerésére ad lehetőséget.
A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. A gimnázium tanulóinak ünnepi viselete: -
lányok: krúdys blúz és sötét szürke vagy kék, illetve fekete szoknya
-
fiúk: sötét szürke vagy kék, illetve fekete öltöny, fehér ing, nyakkendő
Az iskola hagyományos sportfelszerelése: -
lányok: krúdys sportemblémával díszített fehér póló, fekete nadrág
-
fiúk: krúdys sportemblémával díszített piros póló, fekete nadrág
38
Az intézmény zászlója: a zászló alapszíne a város piros-kék színe átlósan, rajta a Krúdy jelvény és körben felirat: Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium alapítva: 1969., a zászló másik oldalán a város címere és felirat körben: Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium Nyíregyháza. Az iskola jelvénye: címerpajzs, alapszíne kék, alul piros szegély, a kék alapon tintatartó fehér írótollal és derékszögű háromszögű vonalzó, felül fehér sávban “Krúdy” felirat.
A kimagasló eredményt elért tanulóknak a jelvény körbefutó arany koszorúval van kiegészítve. Az adományozás elveit a gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti. A kitüntető jelvényeket a végzősöknek a ballagási ünnepélyen, az alsóbb éves tanulóinknak a tanévzáró ünnepélyen adjuk át.
A volt diákok ragaszkodását jelzi, hogy gyermekeiket szívesen adják ebbe a gimnáziumba, és így kialakulóban van a generációk folytonossága. Az iskolához való kötődése – nagy örömünkre – a tantestület összetételében is tükröződik, hiszen 8 kollégánk egykor az iskola diákja volt. A gimnázium jelenlegi épületének átépítési terveit is egy régi krúdys diák tervezte.
Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg először 1997-ben az iskolai szülői munkaközösség az Alapítványi bált a Krúdy Alapítvány támogatására.
Szervezeti hagyományaink: a) közülük kiemelkedik a diákönkormányzati tevékenység. A tanulók munkáját egy pedagógus segíti, aki – a DÖK megbízása alapján – eljárhat a DÖK képviseletében. A diákönkormányzat (DÖK) keretében megvalósítható pedagógiai feladataink a következők:
közös célok, érdekek felismerése és ezek képviselete
célok, érdekek elérésének, érvényesítésének társadalmilag elfogadott módjának megismertetése
együttműködési készség, szolidaritás fejlesztése, egymás segítése – közös fellépés, önszerveződés
felelős társadalmi magatartás kialakítása (kötelességek-jogok összekapcsolódása, és ezek sorrendje)
a társadalom által elvárt kötelességeiknek való megfelelés
jogaik megismerése és ezek védelmének módszerei
egymás megismerése, tolerálása 39
egymással, tanárokkal, felnőttekkel, más iskolákkal való kapcsolattartás
rendszeres kapcsolattartás és együttműködés az iskola vezetésével – tárgyalási technikák, hivatalos eljárások megismerése, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése
DÖK gyűlések minden héten – rendre, rendszerességre való szoktatás
demokratikus eljárásokkal, mechanizmusokkal való megismerkedés – szavazás, választás
a DÖK véleményt nyilváníthat, illetve javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
feladataik ellátásához használhatják az iskola helyiségeit és berendezéseit.
évente egy alkalommal diákközgyűlést szerveznek.
a DÖK szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség választott képviselői fogadják el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.
iskolai rendezvényekhez kapcsolódó (verébtábor, verébavató, 24 ill. 8 órás kosármeccs, stb.) szervezések, döntések és ezek következményeinek felmérése, mérlegelése, értékelése.
az iskolai “krúdys szellem” kialakítása, hagyományok ápolása és újak teremtése
b) A szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szűkös időkeret csak a versenyekre való felkészítésre ad lehetőséget ebben a formában.
c) Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Iskolánkban kiemelkedő szerepe van a fiú-leány kosárlabda, leány röplabda, és az atlétika sportágaknak.
d) Gimnáziumunkban óriási hagyománya van a versenyeken való részvételnek. Az Oktatási Közlönyben a gimnazisták számára meghirdetett országos versenyek szinte mindegyikén sok-sok induló van. Az egyéb országos és megyei tanulmányi versenyeken is nagyon magas a nevező tanulók száma. Az elődök számos szép eredménye az utódokat is egyre jobb teljesítményre inspirálja.
40
e) Diákétkeztetés. Diákjaink számára a tanítási napokon ebédet (menzát) biztosít intézményünk. A gimnázium fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.
f) Múzeumlátogatások.
Egy-egy
tantárgy
néhány
témájának
feldolgozását,
a
követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel, ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
g) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. színház- és múzeumlátogatások, Filharmóniai koncertek stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
h) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
Iskolai rendezvények hagyományai
A rendezvények a személyiségformálás fontos eszközei, ezért az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják. Formái: -
Ünnepélyek- iskolai keretben - Tanévnyitó-záró - Szalagavató, ballagás - 1956-os forradalom és szabadságharc – október 23. - 1848-as forradalom és szabadságharc - március 15.
-
Megemlékezések a) iskolai keretben - Az aradi vértanúkra emlékezünk – október 6. - Iskolánk névadójának születésnapja – október 21. b) osztály keretekben
41
- A kommunista diktatúra áldozataira emlékezünk – február 25. - A holokauszt napjáról való megemlékezés – április 16. - A nemzeti összetartozás napja – június 4.
-
Egyéb rendezvények - Verébavató – szeptemberben a DÖK szervezi az „új” krúdysok beilleszkedésének, közösségfejlesztésének elősegítésére - Diákcsere kapcsolatok – őszi és tavaszi programokat jelentenek. A cserekapcsolatok anyagi finanszírozását a résztvevő diákok egyéni hozzájárulásából, pályázatokon nyert pénzekből, és alapítványi támogatásokból biztosítjuk. Szervezésének szabályozását az SZMSZ mellékleteként rögzítettük. - Gyermekek jogainak napja – november 20.-a környékén. A nyíregyházi JCI Egyesület szervezésében gimnáziumunkban kerül sor már 12 éve a város négy gimnáziumának részvételével egy több témát felölelő vetélkedő megrendezésére. Ennek célja a gyermekjogok
megismerése,
és
az
egészséges
életmód
(táplálkozás,
szenvedélybetegségek prevenciója) népszerűsítése. Az információszerzés mellett, a többi nyíregyházi gimnáziummal való jó kapcsolat kialakításának célját is szolgálja. - Karácsonyi ünnepség – diákok által adott műsorszámokkal zárjuk az óévet családias hangulatban. Ilyenkor a nyugdíjas tanárainkat is vendégül látjuk, ezzel is erősítve a krúdys családot összetartó szálakat, példát mutatva ezzel a diákoknak is. - Osztálykirándulások –Az iskola tanárai a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka (közösségfejlesztés) elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek. Mivel az iskola erre költségvetési támogatást nem kap, anyagi támogatást nem tud biztosítani 2-3 napos kirándulásokra, így a kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Az iskolai környezet alakításának hagyományai
Az iskolai környezet igényes alakítása, a rend, a tisztaság igényének kialakítása követendő példa kell legyen a tanulók számára. Formái: -
teremdekoráció
-
sportudvar kialakítása
42
-
papírgyűjtési akció (tavasszal)
1. 6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
-
a tanítási órákra való felkészülés,
-
a tanulók dolgozatainak javítása,
-
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
-
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
-
érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
-
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
-
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
-
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
-
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
-
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
-
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
-
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
-
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
-
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
-
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
-
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
-
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
-
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
-
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
-
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
-
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
-
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
-
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
43
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre -
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
-
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
-
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
-
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
-
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
-
Szülői értekezletet tart.
-
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
-
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
-
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
-
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
-
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
-
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
-
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
1. 7. 1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Fontos feladatunknak tartjuk a negatív magatartási formák kialakulásának megelőzését. Az iskolánkba felvett tanulók valamilyen formában már a felvételt megelőző időszakban ismereteket szereznek az iskolánk életéről, az itt folyó munkáról és követelményekről. Ez nagymértékben növeli a megfelelő beilleszkedés és a pozitív magatartási formákra ráhangolódás lehetőségét.
44
Beiskolázás előtti kapcsolatok:
a hatosztályosok – (a kisiskolás korosztály) – felvételi vizsgájának szünetében az elsős hatosztályos tanulók fogadják és látják vendégül a felvételizőket. Ezzel oldjuk a felvétellel járó feszültségeket
Az iskolánk iránt érdeklődő diákok és szüleik számára szeptemberben és november elején is tarunk beiskolázással kapcsolatos tájékoztatást.
Gimnáziumunkról, a felvételi információkról minden ősszel írásos ismertető anyagot is megjelentetünk.
A felvetteket segítő tevékenységeink:
A hatosztályosok beilleszkedési folyamatát megkülönböztetett figyelemmel kísérjük. Ezt a célt szolgálja az első tanítási napokon a falumúzeumi programunk, ahol közös tevékenység, népi játékok keretében teremtjük meg a közösséggé formálódás alapjait. Az első tanévben a tanulmányi munka megkezdését megelőző szervezési tevékenység során az osztályfőnökök egyénre szabott, pedagógiai célzatú megbízatásokkal igyekeznek bevonni a tanulókat a közös munkába. Az új krúdysok beilleszkedését segíti a DÖK is, az első tanítási napon egy játékos iskolamegismerési feladatsorral, majd verébavatói programok szervezésével. Azoknál a tanulóknál, akiknél beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségeket tapasztalunk, a nevelési tanácsadót megkeresve szakértői és rehabilitációs bizottság döntését kérjük. A szakvélemény alapján döntünk a szükséges intézkedésekről, és gondoskodunk a szakvéleményben foglaltak betartásáról.
1. 7. 2. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységünk Tanulóink jelentős része már a középiskolába lépés időszakában rendelkezik a tehetség legfontosabb jegyeivel. Jó képességeik mellett kitartóak, szorgalmasak a tanulásban, ezért különösen fontos feladatnak tartjuk képességeik sokoldalú fejlesztését. A tanulók képességeinek jobb kibontakozását szolgálják iskolánkban az emelt szintű és speciális tantervi programok és a 11-12. évfolyamon választható emelt szintű érettségire felkészítő képzés.
Kiemelt szerepe van:
45
Az iskolai egészséges versenyszellem kialakításának.
A tanulmányi, kulturális- és sportversenyekre való felkészítésben
-
a differenciált órai munkának
-
tehetségfejlesztő szakkörök tevékenységének
-
tanári irányítással folytatott önálló tanulói munkának
A csoportbontások matematikából (a biológia tagozat kivételével), számítástechnikából, idegen nyelvekből, testnevelésből, biológia gyakorlatból végig, magyarból az alsóbb évfolyamokon, a kisebb csoportlétszám miatt több gyakorlási lehetőséget, és jobb differenciálást, egyéni segítséget, odafigyelést tesz lehetővé.
Szakkörök keretében leginkább a tanulmányi versenyekre történő felkészítés folyik.
Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményei, eszközei egyéni vagy csoportos használatának.
A szabadidős foglalkozásoknak (pl. színház- és múzeumlátogatások)
Az iskolai sportkörökben folyó munkának. Az iskolai Krúdy Alapítvány és a Sport Alapítvány az alapszabályzatban foglaltak
szerint anyagilag is támogatja a tehetséggondozást és a versenyeztetést.
1. 7. 3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének alapelvét a Magyar Köztársaság jogrendje által előírt “A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény”-ben foglaltak határozzák meg. A nevelők, a tanulók és a szülők kapcsolatainak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Iskolánk e téren viszonylag szerencsésnek mondható, kirívó eseteink eddig nem voltak. Célunk, hogy az intézménybe bekerülő új tanulók szociális hátterét mielőbb megismerjük annak érdekében, hogy az esetlegesen felmerülő
egészségügyi,
szociális,
jogi,
érdekvédelmi
46
gondokra már az első hónapokban fényt derítsünk. E feladat tapintatos elvégzése az osztályfőnökök feladata, akik folyamatos kapcsolatot tartanak az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével, aki mindezt összefogja, és a szükséges intézkedéseket megteszi. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények
megelőzésében,
feltárásában,
megszüntetésében
minden
pedagógus
közreműködik Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszűntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
meg kell keresni a problémák okait,
segítséget kell nyújtani problémák megoldásához,
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
Az iskolai a félévenként elkészülő statisztikai kimutatásaiban összesítést is rögzíti, amelyben
a veszélyeztetett,
a beteg,
a hátrányos helyzetű, és
a deviáns viselkedésű tanulók külön-külön kategóriaként szerepelnek.
A felderített esetek természetétől függően az eljárás is más és más:
elbeszélgetés a tanulóval
elbeszélgetés a szülővel az iskolában
családlátogatás (esetleg az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős együtt)
az illetékes szervezetek, hatóságok értesítése, eljárás kezdeményezése.
A
tanulók
fejlődését
veszélyeztető
okok
együttműködik a területileg illetékes:
nevelési tanácsadóval,
gyermekjóléti szolgálattal,
47
megszűntetésének
érdekében
iskolánk
polgármesteri hivatallal,
gyermekorvossal,
iskola pszichológussal,
továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
Iskolánk
pedagógiai
munkáján
belül
az
alábbi
tevékenységek
szolgálják
a
gyermekvédelem céljainak megvalósulását:
az indulási hátrányok csökkentése,
a tehetséggondozó foglalkozások,
a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
a pályaválasztás segítése,
a személyes, egyéni tanácsadás - tanulónak, szülőnek (a Megyei Rendőrkapitányság által felajánlott témákban osztályfőnöki órák tartása -drog, discobalesetek, ifjúkori bűnözés-, a családi életre nevelés keretein belül szexuális felvilágosító órák tartása, család- és polgárjogi, valamint fogyasztóvédelmi előadások)
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése (pl. az ÁNTSZ által szervezett Kortárs Segítők képzése, AIDS vetélkedő, Gyermekek Jogainak Napján szervezett vetélkedők)
a családi életre történő nevelés,
az iskolai étkezési lehetőségek,
az egészségügyi szűrővizsgálatok (iskolaorvos, fogorvos, védőnő és iskolapszichológus, aki hetente egyszer fogadóórát tart a tanulóknak, de a tanév elején felmért igények alapján önismereti tréninget is vezet ill. osztályfőnöki órán a tanulási technikák analizálásával, újak
megismertetésével
igyekszik
hozzájárulni
a
tanítványaink
munkájának
könnyítéséhez, a tanulás okozta stressz oldásához).
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok, amelyeket leginkább a DÖK, valamint az osztályfőnökök, és az ifjúságvédelmi felelős szerveznek)
a színház, mozi, hangverseny és tárlatlátogatások és ezek tartalmának, hatásainak megbeszélése
a tanulók szociális helyzetének javítása (anyagi segítségnyújtás hátrányos helyzetben lévő, tehetséges tanulóinknak a Krúdy Alapítványtól).
a szülőkkel való együttműködés, 48
Az ifjúságvédelmi munkában fontos szempont, hogy a tanulókat ne érje semmilyen téren hátrányos megkülönböztetés. Amennyiben ilyenről a pedagógus tudomást szerez, akkor fellép ellene. Iskolánk tantestülete teljes mértékben egyetért a Közoktatásról szóló törvényben a tanulói megkülönböztetés ellen megfogalmazott elvekkel, szabályozásokkal.
Tiltjuk a tanulók bármilyen okból történő megkülönböztetését, a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága miatt.
A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartjuk, és igyekszünk megvédeni a fizikai és lelki erőszakkal szemben.
Iskolánk tiszteletben tartja a tanulók személyiségi jogait, személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi- és magánélethez való jogát. E jogok gyakorlása azonban nem korlátozhatja másoknak e jogaik érvényesítését, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és mások, valamint az oktatási intézmény dolgozóinak egészségét, testi épségét.
A tanulót ért sérelem esetén – személyesen vagy jogi képviselői útján - jogainak képviseletét kérheti a diákönkormányzattól, az Iskolaszéktől.
A tanuló jogszabályban meghatározott módon vendégtanulói jogviszonyt létesíthet az iskolánkban nem oktatott idegen nyelvek tanulása és vizsgáinak letétele céljából.
Iskolánk a Közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulói jogokat az intézmény Házirendjében leszabályozott módon és keretek között valósítja meg.
1. 7. 4. Tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése A negatív pedagógiai jelenségek – így a tanulási kudarc – esetén is a megelőzést tartjuk a legfontosabbnak. A tanulási kudarc legáltalánosabb kiváltó oka a motivációszegény tanulmányi környezet. Iskolánkban a jól tanuló környezet erősen motivál a mélyebb ismeretek és a jobb eredmények elérésére.
Fontos szaktanári feladatunk annak megteremtése, hogy a tanulók saját szintjüknek megfelelően minél jobb teljesítményre törekedjenek, de ne éljék meg kudarcként, hogy nem mindenki jeles tanuló. Ennek érdekében: 49
-
Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást szervezünk
-
lehetővé tesszük a diáknak a jó felkészülést (pl: dolgozatok előzetes bejelentése)
-
a dolgozatok megfelelő időben való kijavítása lehetővé teszi a tanuló számára, hogy tudásbeli hiányosságait időben tudja pótolni
-
az osztályzatok megfelelő száma és időbeli eloszlása, reális értékelést eredményez, jobban kizárja a kudarc lehetőségét
A tanulószobai foglalkozások lehetőséget adnak többletismeret szerzésére.
Tanulástechnikai problémák esetén, szükség szerint szakember, pszichológus segítségét kérjük. Iskolapszichológusunk osztályfőnöki órákon közösségben, de egyéni problémák esetén négyszemközt is ad tanácsot, illetve megismertet tanulási technikákkal.
Igyekszünk segíteni a pályaválasztásukat, osztályfőnöki órákon egyetemisták által tartott ismertetők és beszélgetésekre adva lehetőséget, hogy a legnagyobb érdeklődésre számottartó szakokról első kézből kaphassanak információt.
Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatát biztosítjuk.
1. 7. 5. Szociális hátrányok e nyhítését segítő tevékenység A tanulóink szellemi környezeti hátránya nem jellemző. Igen erős a szülői motiváció a tanulásra. Néhány esetben az anyagi rászorultság időszakosan vagy tartósan negatívan befolyásolja a tanulók lehetőségeit. Az ilyen jellegű problémák felismerése elsősorban osztályfőnöki feladat, de minden pedagógusnak kötelessége jelezni a tudomására jutott ilyen jellegű problémákat az osztályfőnöknek, az ifjúságvédelmi felelősnek és az igazgatónak. Súlyos anyagi veszélyeztetettség esetén az ifjúságvédelmi felelős kezdeményezteti, hogy az iskola igazgatója indítson az illetékes önkormányzatnál eljárást rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítására. Iskolánkban a szociális hátrányok csökkentése, enyhítése céljából:
a pedagógusok a tanórák megszervezésekor az egyéni képességekhez igazodó módszereket alkalmaznak
diákétkeztetést biztosítunk az iskola könyvtárának, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatát lehetővé tesszük a Házirendben meghatározott feltételek mellett
50
a pedagógusok és a tanulók között segítő, személyes kapcsolatok kialakítására törekszünk
az ifjúságvédelmi felelőssel, iskolaorvossal és pszichológussal együttműködve a szülők, családok, nevelési, életvezetési gondjainak megoldását – a lehetőségeinkhez mérten – igyekszünk segíteni.
indokolt esetben az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök családlátogatáson próbál informálódni a tanuló szociokulturális hátteréről
az iskola nevelési igazgatóhelyettese segíti a végzős évfolyamon a tanulók pályaválasztási, továbbtanulási elképzeléseit
Anyagi támogatási lehetőségeink: Kedvezmények, támogatások többféle területen és többféle forrásból is járnak egyes tanulóknak. 1. Állami és önkormányzati támogatások:
Étkezési támogatás 50 %-os normatív támogatás illati meg azt a tanulót – lakóhelyétől függetlenül – aki: -
Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban (kiegészítő családi pótlékban) részesül
-
Három vagy többgyermekes családban él
-
Tartósan beteg vagy sajátos nevelési igényű a tanuló
A Nyíregyháza város területén lakó diákok ebédtámogatásként igényelhetnek önkormányzati rászorultsági támogatást, abban az esetben, ha az egy háztartásban élők 1 főre jutó nettó jövedelme a minimálnyugdíj 110%-a alatt van.
Tankönyvtámogatás A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendeletben meghatározottak
szerint
a
gimnáziumnak
gondoskodni
kell
az
ingyenes
tankönyvellátásról.
Autóbuszbérlet támogatás A Nyíregyháza környékének bokortanyáiról bejáró, és a nyíregyházi kiegészítő családi pótlékban részesülő tanulók a nyíregyházi Polgármesteri Hivatal támogatása 51
révén ingyen kapnak a városi közlekedésre érvényes autóbusz bérletet. A negyedéves autóbusz bérletek megvásárlásáról az iskola gondoskodik, és a titkárságon személyesen átvehető.
2. Az iskolai alapítvány támogatása: - országos versenyek utazási költségeihez, országos versenyek nevezési díjaihoz
3. Egyéb lehetőségek: Az osztályfőnökök, szaktanárok figyelemmel kísérik a tehetségeknek szóló pályázati lehetősségeket.
A tanulók szociális hátterének feltérképezését (a statisztikák készítésekor) minden évben elvégezzük. - A tankönyv és ebédtámogatások igénybevételéhez tájékoztató és nyilatkozati lapokat juttatunk el a szülőkhöz a tanulókon keresztül. - Az ifjúságvédelmi felelős anonim kérdőíveket töltet ki a tanulókkal, amelyből a szociális háttérről is kap információkat.
Problémás esetekben az információszerzés rendszere 1. Először
a
tanulóval
történt
személyes
elbeszélgetés
rendszeres
vagy
(osztályfőnök,
ifjúságvédelmi felelős) 2. Családlátogatás 3. Intézkedés
az
önkormányzatnál
rendkívüli
támogatás
folyósítására
Minden tanév tervezése, előkészítése során az az SZMK és a DÖK-tagjaival egyeztetjük a nem ingyenesen biztosítható szolgáltatások (színházbérlet, tankönyv, egyenruha, külföldi diákcsere kapcsolat, mozi- és színházlátogatások) maximált költségeit, szolgáltatások szükségességét. A tanév során a következő tanévi tankönyvek listáját is jóváhagyja mindkét szervezet.
52
1. 8. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősségei Szülői részvétel az iskola munkájában.
Alapvető fontosságú a szülőkkel a harmonikus, jó kapcsolat kialakítása. A tanár-szülő kapcsolatnak, a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen és megértésen kell alapulnia. Az iskola pedagógiai programját csak a szülőkkel együttműködve tudjuk megvalósítani.
A szülők közösségének szervezetei
osztályok szülői munkaközösségei
szülői munkaközösség
A szülők tájékoztatásának formái
iskolai és osztály szülői értekezletek
fogadóórák
családlátogatás (szükség esetén)
Ellenőrző könyv, bizonyítvány
tájékoztató lapok (pl. szociális támogatásokról, alapítványi hírekről, minőségbiztosítás tevékenységéről)
Iskolai hirdetőtáblák, aulai monitor
Számítunk a szülők tevékenységére az iskolai közéletben -
mint a szolgáltatás megrendelőjére
-
tanulási-nevelési folyamat segítőjére
-
mint az iskolai élet szereplőjére
A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti: -
a különböző tantervi programban való részvételt gyermeke számára
-
a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését
-
az idegen nyelv választási lehetőségét
-
az iskolapszichológus segítségét
-
az ifjúságvédelmi felelős segítségét
-
az étkeztetési hozzájárulás csökkentését
-
tankönyvtámogatást 53
-
autóbuszbérlet megvásárlását
A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője a következő formákban tevékenykedhet: -
a Krúdy és a Sport Alapítvány támogatásában
-
az Alapítványi bál szervezésében
-
az iskolai eszközfejlesztésben
-
az iskolai környezet alakításában
Formái: -
pénzadomány
-
tárgyi ajándékozás
-
szellemi és társadalmi munka
A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője, kezdeményezheti az oktatás-nevelés sikerességét, erősítését, színesítését szolgáló dolgokat.
Színterei: -
szülői értekezlet
-
szabadidős tevékenységek
A kollégium és iskola kapcsolata
Iskolánk nem rendelkezik saját kollégiummal. A Nyíregyházától távol eső településekről jött tanulóinknak a városi kollégiumok adnak otthont. A kollégista tanulóink szempontjából fontos, hogy az iskolai és kollégiumi munkarendjük intézményi szinten össze legyen hangolva. Ennek érdekében a kapcsolattartást a következő módon gyakoroljuk:
Iskolánk a tanév elején megküldi a kollégiumoknak az éves munkatervét A kollégium saját munkatervének összeállításakor figyelembe veszi az iskolai programokat.
Tanév elején az iskolavezetés az osztályfőnöki munkaközösség vezető meglátogatja a kollégiumban az iskola diákjait.
Mind az iskola, mind a kollégium képviselteti magát egymás rendezvényein.
Probléma esetén az osztályfőnökök, illetve a kollégiumi nevelőtanárok kölcsönösen keresik egymást.
54
A kollégiumi nevelőtanárok az iskolai naplókban időként ellenőrzik a tanulók osztályzatait.
Az osztályfőnökök a tanulóktól rendszeresen megkérdezik a kollégiumi élettel kapcsolatos véleményüket (élményeket, gondokat).
1. 8. 1. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény tanulói a törvény adta lehetőségekhez mérten részt vesznek az iskola döntéseinek
folyamatában.
Intézményünkben
Ezt
minden
a
diákönkormányzat
osztály
maximum
2
keretei között tagot
tehetik
delegálhat
az
meg. iskolai
Diákönkormányzatba. Ezek a tagok képviselik az osztályok érdekeit, tájékoztatják társaikat az őket
érintő
véleményezési
fontos kérdésekről, jogot
és
vezetőt
társaik
véleményének kikérése után gyakorolják
választanak
maguk
közül,
aki kapcsolatot
tart
iskolavezetéssel. A Diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok
szervezésében,
tervezésében,
önálló
programokat
szervezhet.
A
Diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. A Diákönkormányzat munkáját
e
feladatra
kijelölt
felsőfokú
végzettséggel
rendelkező
és
pedagógus
szakképesítéssel rendelkező személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg öt éves időtartamra. Az iskolai döntéshozatali folyamatban a Diákönkormányzat véleményét minden esetben ki kell kérni: -
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
-
tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
-
ifjúsági célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
-
házirend elfogadása előtt.
-
A tanulók nagyobb közössége - a tanulói létszám minimum 25%-a - véleményt formálhat az őket érintő kérdésben. Amennyiben egy adott ügy minimum ezt a tanulólétszámot érinti, ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét a döntés előtt. A véleményeket, észrevételeket minden estben a Diákönkormányzat juttatja el az iskolavezetésnek, írott formában a Diákönkormányzat vezetőjének aláírásával.
1. 9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium tanulmányi és vizsgaszabályzata
55
I. Általános rendelkezések 1. A szabályzat a 2011.évi CXC törvény, a 20/2012. EMMI rendelet valamint a 100/1997. kormányrendelet alapján készült. A középiskolai felvételi eljárás megszervezésénél a központi rendelet mellett a szóbeli felvételi vizsgáknál egyeztetés történik a város érintett középiskoláival.
2. A vizsgaszabályzat a javítóvizsga (pótvizsga), különbözeti vizsga, osztályozó vizsga és a felvételi vizsga (továbbiakban vizsga) általános elveit, részletes szabályait foglalja magába.
3. Javítóvizsgát (pótvizsgát) tehet az a tanuló, aki:
év végén egy vagy két tárgyból elégtelen osztályzatot kapott,
4. Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak,
/1, aki másik iskolából érkezik középiskolánkba és az általa eddig tanultak és az általunk eddig tanítottak között különbség van /2, aki emelt szintű matematika vagy biológia tagozatos osztályba szeretne átmenni egy adott évfolyamon belül. 6. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak akkor, ha:
/1, felmentették a tanórai foglakozásokon való részvétel alól, az iskolával magántanulói jogviszonyt létesített, /2, engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Erre általában csak idegen nyelv tantárgyból kerülhet sor 2014. január 01. után 11. és 12. évfolyamos tananyagból, illetve abban az esetben, ha a tanuló magántanuló a szülő kérésére. /3, a, A tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, félévkor nem osztályozható egyetlen tantárgyból sem, kivéve ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozó vizsgát tegyen. b, A tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát,év végén nem osztályozható egyetlen tantárgyból sem, kivéve ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozó vizsgát tegyen. /4,
56
a, A tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen egy tantárgyból meghaladja az órák 30%-át, az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 7. /1 A különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanév során két alkalommal szervez. Minden tanév végén a következő tanévre vonatkozólag június 20-ig kell bejelentkezni, ezekre a vizsgákra augusztus utolsó hetében kerül sor a tanév rendjétől függően. A pontos időpontot az iskola igazgatója a tanévzáró alkalmával közli a tanulókkal, melyet a nevelőtestülettel az osztályozó konferencián egyeztet. A különbözeti és osztályozó vizsga javítóvizsgáját a vizsgát követő három hónapon belül meg kell szervezni. /1 Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell időpontot kijelölni. A javítóvizsga pontos időpontját az adott tanév rendje határozza meg. /2 Felvételi vizsgát tehet minden hatodik osztályos tanuló a hatosztályos tagozatra, minden nyolcadik osztályos tanuló a négyosztályos osztályokba. /3 A felvételi időpontja minden tanévben a. hatosztályos tagozatra és a négyosztályos gimnáziumi osztályokba a központi írásbeli időpontjában a tanév rendjében meghatározott időpontban magyar nyelv és irodalomból és matematikából b. négyosztályos tagozatokra a város középiskoláival való egyeztetés után minden tanév februárjában biológia tagozatra biológiából c. A vizsgák időpontjáról a tanulókat tájékoztatni kell. A javítóvizsga időpontját az aulai hirdetőn és a faliújságon is meg kell jelentetni. /4 A tanulóknak az osztályozó és a különbözeti vizsgára a kérelmet írásban kell benyújtani, az igazgatónak címezve. A kérelemre írásbeli határozattal kell válaszolni, amelyet a kérelem benyújtása után legkésőbb 15 munkanappal el kell juttatni a kérelmezőhöz, kiskorú tanuló esetén a gondviselőhöz.
II. Vizsgabizottság 1.
57
Az iskola igazgatója (vizsgabizottság elnöke) felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. Az iskola igazgatójának feladatai különösen: a, meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi a vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat, b, vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c, átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d, a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. Az igazgató feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. 2. /1 A vizsgabizottság munkáját az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért. /2 Az igazgató feladata különösen: a, dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe, b, kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c, gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai,a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsga lebonyolításának rendjét, d, ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, e, megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait, f, minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az alapműveltségi vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. /3 Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja.
1. 10. A tanulók felvételével kapcsolatos szabályok Tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel vagy átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Felvétel
által
jogviszony létesíthető azzal a tanulóval, aki a felvételi eljárást sikerrel teljesítette, a felvételi rangsorban elfoglalt helye ezt lehetővé teszi. A felvételi eljárás rendje a következő:
58
Írásbeli vizsgák: hatosztályos gimnáziumi osztály: A jelentkezőknek központi írásbeli vizsgát kell tenni magyar nyelv és irodalomból és matematikából. négyosztályos gimnáziumi osztályok: Mindhárom osztályba jelentkezőknek központi írásbeli felvételi vizsgát kell tenni magyar nyelv és irodalomból és matematikából. -
Sajátos nevelési igényű tanuló számára – előzetes egyeztetés alapján, a megfelelő
szakértői vélemény bemutatásával – a vizsga időtartamának meghosszabbítását és/vagy számítógépet, szükséges segédeszközt biztosítunk. Szóbeli felvételi vizsgák: kizárólag az emelt szintű biológia-kémia komplex tantervű osztály: szóbeli felvételi vizsga biológiából
Felvételi vizsgapontok alakulása: Hatosztályos gimnáziumi osztály A felvétel a központi írásbeli felvételi vizsga pontszámainak figyelembevételével (max.100 pont) és a hozott pontok alapján (max.60 pont) történik. A hozott pontot a magyar nyelv, a magyar irodalom, matematika, történelem és egy idegen nyelv 5. osztály év végi és 6. osztály félévi osztályzatai, valamint a 6. osztály biológia vagy földrajz vagy természetismeret tantárgy félévi osztályzataiból számítjuk. Négyosztályos gimnáziumi osztályok Bekerülni a felvételin elért megfelelő összpontszám alapján lehet, melyet a felvételi dolgozatokra kapott pontok (max. 100 pont) és az általános iskolából hozott pontok (max. 70 pont) összegéből számítunk. A hozott pontszámot a következő tantárgyak 7. osztály év végi és 8. osztály félévi érdemjegyeiből számítjuk: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv, biológia, fizika, kémia (max. 70 pont). Az emelt szintű matematika tantervű osztályba az írásbelin szerzett max. 100 pontból 30 felvételi pont a magyar nyelv (elért pontszám x 0,6) és irodalom és 70 felvételi pont a matematika (elért pontszám x 1,4). Bekerülni emelt szintű biológia-kémia komplex tantervű osztálybaa felvételin elért összpontszám alapján lehet, melyet a felvételi dolgozatra kapott pontok (max. 100 pont), a szóbeli felvételi vizsgán szerzett pontok (max. 30 pont) és az általános iskolából hozott pontok (max. 70 pont) összegéből számítunk. A hozott pontszámot a következő tantárgyak 7.
59
osztály év végi és 8. osztály félévi érdemjegyeiből számítjuk: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv, biológia, fizika, kémia. Többletpont beszámítására nincs lehetőség. Az osztályokba a legmagasabb pontszámot elért 30-34 tanuló kerülhet be a KIR-ben nyilvánosságra hozott végleges rangsor alapján.
60
2. Helyi tanterv A pedagógiai program második része a helyi tanterv.
A gimnáziumunkban folyó munka az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza. Az alapfokú nevelő-oktató munkának a fejlesztő szakasza zajlik a 7-8. évfolyamon a hatosztályos képzés keretében. A középfokú nevelésnek és oktatásnak a 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megszilárdító szakasza. A 11-12. évfolyamon az általános műveltséget elmélyítő, a pályaválasztást segítő szakasza folyik. A helyi tantervünk tartalmazza a 7-12. évfolyamra készült nevelés-oktatás -
célját
-
tantárgyi rendszerét
-
tartalmát
-
a kötelező és közös követelményeket
-
a kerettantervtől való eltérés szabályait
-
a rendelkezésre álló kötelezően, illetve választhatóan felhasználható időkeretet, illetve a felhasználás szabályait,
-
valamint az óraszámokat
2. 1. A helyi tantervünk specialitásai Intézményünk évfolyamonként 1-1 osztályban hatosztályos gimnáziumi, emelt szintű matematika, emelt szintű komplex biológia és kémia valamint általános tantervű képzést folytat. Így az iskola 18 osztályából 6 osztály a hatosztályos, 12 tanulócsoport pedig a négyosztályos képzésben vesz részt.
2. 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok A következő táblázatok tartalmazzák az órahálót és szürke alapon azt, hogy melyik tárgyak heti óraszámait növeltük meg a kerettantervi rendelet alapján.
61
2. 2. 1. A hatosztályos tagozat óraterve (heti óraszámok) 7. évfolyam
8. évfolyam
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
4
5
4
5
4
4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
2
3
3
3
4
4
4 2 1 2 1 1 5 1 1 1 1
4 1 2 1 2 1 5 1 1
4 3 4 2 2 1 2 2 5 1 1
4 3 4 2 2 2 2 1 5 1 1
3 3 3 2
4 3 4
2
2
5
5
I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Informatika Testnevelés és sport Vizuális kultúra Ének-zene Életvitel és gyakorlat Erkölcstan/etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Osztályfőnöki Emelt szint I. Emelt szint II. Összesen
Emelt szint I.
Emelt szint II.
1 1
1 1
1
1
1
1
31
31
35
36
2 1 3 3 35
magyar nyelv és irodalom biológia I. idegen nyelv matematika
egy tantárgy választása kötelező
fizika kémia történelem informatika
egy tantárgy választása kötelező
62
2 1 3 3 35
2.2.1 A hatosztályos tagozat óraterve (éves óraszámok) 7. 8. 9. 10. 11. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
148
185
148
185
148
128
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
74
74
74
111
111
96
148
148
148 74 37 74 37 37 185 37 37 37 37
148 37 74 37 74 37 185 37 37
148 111 148 74 74 37 74 74 185 37 37
148 111 148 74 74 74 74 37 185 37 37
111 111 111 74
128 96 128
74
64
185
160
I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Informatika Testnevelés és sport Vizuális kultúra Ének-zene Életvitel és gyakorlat Erkölcstan/etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Osztályfőnöki Emelt szint I. Emelt szint II. Összesen
Emelt szint I.
Emelt szint II.
32 37
37 37
37
37
37
37
1147
1147
1295
1332
74 37 111 111 1295
magyar nyelv és irodalom biológia I. idegen nyelv matematika
egy tantárgy választása kötelező
fizika kémia történelem informatika
egy tantárgy választása kötelező
63
64 32 96 96 1120
2. 2. 2. Az emelt szintű matematika tagozat óraterve (heti óraszámok) 9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
3
3
3 3 6 3 2
3 3 6 3 2 2 2 1 5 1 1
3 3 6 2
4 3 7
2
2
5
5
I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Informatika Testnevelés és sport Vizuális kultúra Ének-zene Életvitel és gyakorlat Erkölcstan/etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Osztályfőnöki Emelt szint I. Emelt szint II. Összesen
Emelt szint II.
2 1 5 1 1
1 1 1
1
35
1
2 1
2 1
36
3 35
3 35
fizika kémia történelem informatika
egy tantárgy választása kötelező
64
2.2.2. Az emelt szintű matematika tagozat óraterve (éves óraszámok) 9. 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv és 148 148 148 128 irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Informatika Testnevelés és sport Vizuális kultúra Ének-zene Életvitel és gyakorlat Erkölcstan/etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Osztályfőnöki Emelt szint I. Emelt szint II. Összesen
Emelt szint I.
Emelt szint II.
74
74
111
96
111 111 222 111 74 0 74 37 185 37 37
111 111 222 111 74 74 74 37 185 37 37
111 111 222 74
128 96 224
74
64
185
160
32 37 37 0 37
1295
37
74 37
64 32
1332
111 1295
96 1120
magyar nyelv és irodalom biológia I. idegen nyelv matematika
egy tantárgy választása kötelező
fizika kémia történelem informatika
egy tantárgy választása kötelező
65
2. 2. 3. Az emelt szintű biológia-kémia komplex tagozat óraterve (heti óraszámok) 9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
3
3
3 3 3 2 3 3 2 1 5 1 1
3 3 3 2 3 5 2 1 5 1 1
3 3 3 2 3 5
4 3 3
5
5
I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Informatika Testnevelés és sport Vizuális kultúra Ének-zene Életvitel és gyakorlat Erkölcstan/etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Osztályfőnöki Összesen
4 5
1 1 1
1 35
1 36
66
2 1 35
2 1 35
2.2.3 Az emelt szintű biológia-kémia komplex tagozat óraterve (éves óraszámok) 9. 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv és 148 148 148 128 irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Informatika Testnevelés és sport Vizuális kultúra Ének-zene Életvitel és gyakorlat Erkölcstan/etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Osztályfőnöki Összesen
74
74
111
96
111 111 111 74 111 111 74 37 185 37 37
111 111 111 74 111 185 74 37 185 37 37
111 111 111 74 111 185
128 96 96
185
160
128 160
32 37 37
37 1295
37 1332
67
74 37 1295
64 32 1120
2. 2. 4. Az általános tagozat óraterve (heti óraszámok) 9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
5
5
4
4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
3
3
3
3
4 3 4 2 2
4 3 4 2 2 2 2 1 5 1 1
3 3 3 2
4 3 4
2
2
5
5
I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Informatika Testnevelés és sport Vizuális kultúra Ének-zene Életvitel és gyakorlat Erkölcstan/etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Osztályfőnöki Emelt szint I. Emelt szint II. Összesen
Emelt szint I.
Emelt szint II.
2 1 5 1 1
1 1 1
1
1
35
36
magyar nyelv és irodalom biológia I. idegen nyelv matematika fizika kémia történelem informatika
68
2 1 3 3 35
2 1 3 3 35
egy tantárgy választása kötelező
egy tantárgy választása kötelező
2.2.4 Az általános tagozat óraterve (éves óraszámok) 9. 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv és 185 185 148 128 irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Informatika Testnevelés és sport Vizuális kultúra Ének-zene Életvitel és gyakorlat Erkölcstan/etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Osztályfőnöki Emelt szint I. Emelt szint II. Összesen
Emelt szint I.
Emelt szint II.
111
111
111
96
148 111 148 74 74
148 111 148 74 74 74 74 37 185 37 37
111 111 111 74
128 96 128
74
64
185
160
74 37 185 37 37
32 37 37
37
37
1295
1332
magyar nyelv és irodalom biológia I. idegen nyelv matematika fizika kémia történelem informatika
74 37 111 111 1295
64 32 96 96 1120
egy tantárgy választása kötelező
egy tantárgy választása kötelező
Intézményünk minden osztályában és évfolyamán csoportbontásban tanítjuk az informatikát, idegen nyelvet (angol, német, francia nyelvek) a speciális matematika tagozaton a matematikát, a biológia tantervű osztályokban a biológia és kémia gyakorlatot. Csoportbontásra törekszünk matematikából valamint lehetőség szerint magyar nyelv és irodalom tantárgyból. 69
Kiemelten kezeljük a tehetséges tanulókkal való foglalkozást, elsősorban a kötelező érettségi tantárgyaknál már a 9. 10. évfolyamon (matematika, fizika, biológia, kémia, magyar nyelv és irodalom, történelem, informatika, idegen nyelv). A tehetséges tanulók segítése elsősorban tanórán, és lehetőség szerint tanórán kívüli foglalkozásokon valósul meg (ez is az időkeretünk függvénye). Ezen kívül – ha lesz a jövőben is lehetőség - a fenntartó pályázati lehetőségeivel miként az eddigiekben, ezután is élni fogunk. Gimnáziumunkban nagy hagyománya van a tanulmányi versenyeken történő részvételnek, a legtöbb tantárgyból törekszünk arra, hogy tanítványaink megmérethessék magukat országos, regionális vagy megyei versenyen. A kiemelt országos tanulmányi versenyek listája:
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny a Pedagógiai Programban szereplő tantárgyakból
Nemes Tihamér OSZTV
Arany Dániel Matematika Verseny 10-11. évf.
Kalmár László Matematika Verseny 13-14 évesek
Varga Tamás Matematika Verseny 13-14 évesek
Zrínyi Ilona Matematika Verseny 13-14 évesek
Öveges József Fizika Verseny 13-14 évesek
OÁTV idegennyelvek 13-14 évesek
Országos Történelmi Tantárgyi Verseny
Less Nándor Országos földrajzverseny
Lóczy Lajos Földrajz Verseny
Implom József Helyesírási Verseny
Irinyi János Kémia
Mikola Sándor Fizika Verseny
Kitaibel Pál Biológia és Környezetvédelmi Verseny
Arany János Irodalmi Verseny
Édes Anyanyelvünk és Szép Magyar beszéd versenyek
Sportolóink a diákolimpiákon vesznek részt nagy számban csapat és egyéni kategóriákban, intézményi múltja a kosárlabda, röplabda, atlétika, sakk versenyszámoknak kiemelkedő.
70
A 11- 12. évfolyamon az érettségire való felkészítést a közép és az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások többlet óraszáma biztosítja (a 11- 12. évfolyamokon tantárgyanként illetve 3 óra többletórát jelent a tanulóknak). Az emelt szintű csoportok óráit úgy szervezzük meg, hogy a tanulók az alapóraszám és az emelt szintű óraszám összegének megfelelő óraszámokkal szervezett csoportokba kerüljenek.
2. 3. A tantárgyi kerettanterv helyi felépítése A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene
Változat A változat A változat A változat B változat A változat A változat
A művészetek tantárgyi modul 11-12. évfolyamos óraszámait 1 óra vizuális kultúra, 1 óra mozgókép és médiaismeretek tantárgyi tartalommal töltöttük fel.
A képzés egészére vonatkozó szerkezeti egységek (Valamennyi tantárgyra és szakra vonatkozik) Célok és feladatok A kerettantervben leírtakat vettük át, eltérés csak emelt szintű képzés miatt vant. Értékelés A tantárgyak (szakok) eltérő sajátságainak megfelelően a tanulók értékelése eltérő pedagógiai, szakdidaktikai módszereket követel. A szempontok, az értékelés formái megfogalmazódnak a 7-8., 9-12. évfolyamokon. Egyes esetekben, szakasz szinten évfolyamonként szerepelnek az értékelés módozatai.
Évfolyamonként ismétlődő szerkezeti egységek Óraterv A tantárgy kötelező éves órakerete a témakörök címeinél került lebontásra. A kötelező órakeret tartalmazza a szabadon felhasználható órák számát, amely 10 %.
Tanítást-tanulást segítő taneszközök
71
Megnevezésre kerülnek a tantárgy tanulásához javasolt eszközök (funkcionális taneszköz jegyzék alapján). Az írott eszközök, tankönyv (ha van megfelelő, mert a kerettanterv szerint íródtak megjelenése folyamatban van) munkafüzet, feladatgyűjtemény, tanári kézikönyv stb. A továbbhaladás feltételei A kerettantervben leírtakat vettük át, kivéve a tagozatok, ott magasabb szintű. Magasabb évfolyamra lépés feltételei A minimális teljesítmény, a tanév végére elérendő szintek, ismeretek kerülnek meghatározásra. A magasabb évfolyamra lépéhez szükséges elégséges teljesítmény nyer megfogalmazást. Ez jelenti az intézményünkben a konkrét mérés, értékelés, ellenőrzés alapját az adott tantárgyban (modulban)
Témakörök, tartalmak A
témakörök
tartalmi
értelmezése
a
tantárgyak
sajátosságainak
megfelelő
ismeretegységek, problémakörök, eljárások, tények, összefüggések, műalkotások, fogalmak, szabályok stb.
2. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tantárgyi munka, a magatartás és szorgalom értékelése
A tantárgyi munka értékelése
Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya
Gimnáziumunkban a tanulói teljesítmények értékelésére szóbeli és írásbeli számonkérési módszereket alkalmazunk az alábbi formákban: -
szóbeli felelet
-
írásbeli felelet
-
témazáró dolgozat
-
házi dolgozat
-
számítógépen történő gyakorlati számonkérés (pl. számítástechnikából, idegen nyelvből)
-
gyakorlati számonkérés (pl. biológia és kémia kísérletek elvégzése)
-
tanulmányi versenyen való kiemelkedő szereplés
72
A szóbeli és írásbeli, illetve gyakorlati feleletek a diákok folyamatos felkészülésének ellenőrzését szolgálják. Lehetőség szerint minden tanórán történik ilyen ellenőrzés, amely érinthet néhány tanulót, vagy a teljes osztályközösséget. Témazáró dolgozatot a megíratás előtt 1 héttel jelenti be a szaktanár az osztálynak. Egy tanítási napon maximum két tantárgyból történhet témazáró dolgozat íratása. Ezek száma és időbeli ütemezése is szerepel a tanmenetekben. A félévi vagy év végi értékelésben a témazáró dolgozatokat – a feleleteknél – nagyobb súllyal számítjuk be. A tanulók év végi értékelésekor minden pedagógus az egész évi teljesítményt veszi alapul. Nem szigorúan az érdemjegyek számtani átlaga adja meg az értékelés módját, hanem a teljesítményben megmutatkozó tendenciát is figyelembe vesszük. A kézírásos feleletet és témazáró dolgozatot minden közismereti tantárgyból alkalmazzuk. A technikai eszközzel történő számonkérés csak számítástechnikainformatika tantárgyból jellemző. Írásbeli számonkérés előtt az ismétlő órán a tanulók az értékelés szempontjait is megismerik. A tantárgyak többségében az írásbeli munka értékelése pontozással történik. Globális értékelést magyar irodalomból, történelemből, és idegen nyelvekből a fordítási feladatok esetében alkalmazunk. A tantárgyak többségéből a gyengébben sikerült írásbeli munkák javítására lehetőséget adnak iskolánk pedagógusai. A teljesítményeket valamennyi tantárgy esetén 1-5-ig terjedő (5, 4, 3, 2, 1) osztályzattal értékeljük.
Az iskola házirendjében és SZMSZ-ében meghatározásra
kerülő osztályzattal minősítjük a tanulót. Amennyiben (pl. iskolaváltoztatás miatt) a szöveges értékelést át kell váltani érdemjegyre az alábbi módon történhet. -
Kiválóan megfelelt
-
jeles (5)
-
Jól megfelelt
-
jó (4)
-
Megfelelt
-
közepes (3) – elégséges (2)
-
Nem felelt meg
-
elégtelen (1)
Ha a tanuló mulasztása eléri, vagy meghaladja az adott tantárgy teljes óraszámának 30 %-át, akkor osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak az egész éves anyagból, ha félév utáni – csak félévesből).
73
A magatartás és szorgalom értékelése Magatartás A magatartás minősítésének fokozatai:
példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2)
Példás:
minősítést az a tanuló érdemel, aki figyelembe veszi az iskolai közösségek (osztály, iskola, tanulmányi csoport, stb.) érdekeit, a jó közösség aktív tagja
iskolában és azon kívül udvarias tanáraival, szüleivel, az iskola dolgozóival, idegenekkel, tanulótársaival
vállalt és kapott kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti (tanulás, kirándulás, társadalmi munka, vállalt tisztségek, stb)
nem kapott fegyelmi figyelmeztetést és igazolatlanul nem hiányzott
órai magatartása kifogástalan
a vitában kezdeményező, önálló véleménye van, tudatosan vállalja az iskolai követelményeket, őszinte
a Házirendet maradéktalanul betartja
beszédstílusát kulturáltság jellemzi
Jó:
magatartású az a tanuló, aki a közösség érdekei ellen nem vét, annak munkájában becsülettel részt vesz, kapott feladatait, tisztségét rendesen ellátja
az iskola házirendjét megtartja, fegyelmezett. Az iskolában és azon kívül mindenkivel udvarias
a tanítási órákon nem aktív, de nem is zavarja az órát
felszólításra elmondja véleményét, a problémákat a jó oldal felől közelíti meg. Részt vesz a közösség életében, de alakítására hatást nem gyakorol
fegyelmezett, de másokkal nem törődik
74
iskolán kívüli rendezvényeken a munkát kezdeményező társait tevékenységükben nem gátolja
a Házirendet igyekszik betartani
esetleg osztályfőnöki figyelmeztetése van
vitás kérdésekben a pozitív vélemény mellett foglal állást
udvarias, beszédstílusa kifogástalan
igazolatlan órája legfeljebb 3 van
Változó:
magatartású az a tanuló, aki tudatosan nem árt a közösségnek vagy társainak, de számítani nem mindig lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok
a Házirendet, a közösségek követelményeit csak részben teljesíti
esetenként udvariatlan, tiszteletlen
az intésben részesülők legfeljebb változó magatartást kaphatnak
előfordul, hogy az órákat zavarja, többször elkésik a foglalkozásokról, időnként nem tud és nem akar együtt dolgozni társaival
megnyilvánulásai megbízhatatlanok, de tudatosan nem árt a közösségnek vagy egyes tanulótársainak
az iskolán kívüli rendezvényeken a rendbontásig eljut
fegyelmi büntetésének felső határa az igazgatói figyelmeztetés lehet
szimpátiája olykor a rendbontók felé fordul, máskor pedig a pozitív hangadók mellé áll
viselkedése olykor udvariatlan, nyegle
beszédstílusa kifogásolható, durva szavakat, kifejezéseket használ
igazolatlan óráinak száma maximum 7
Rossz:
magatartású az a tanuló, aki szándékosan árt a közösségnek, társainak
a közösség munkájában nem vesz részt, vagy ha igen, a munkát zavarja, hátráltatja
az iskolai Házirend és a közösségek követelményeit sorozatosan megszegi
iskolában és azon kívül udvariatlan, tiszteletlen, fegyelmezetlen
nevelőtestületi figyelmeztetése van
beszédstílusa durva
hétnél több igazolatlan órája van
75
Szorgalom A szorgalom minősítésének fokozatai:
példás(5) jó(4) változó(3) hanyag(2)
Példás:
szorgalom minősítést az a tanuló érdemel, akinek tanulmányi munkájában megnyilvánul az ismeret, a tudás megszerzésének igénye
van határozott érdeklődése, és ebben az irányban önkéntesen többletfeladatokat is vállal illetve teljesít
aktívan részt vesz a tanórák és a foglalkozások munkájában
minden tantárgyban képességének megfelelően figyel, érdeklődik, dolgozik
feladatait minden alkalommal megbízhatóan, önállóan végzi el
elért eredményei megfelelnek képességeinek
Jó:
szorgalmú az a tanuló, aki a tanítási órákra, foglalkozásokra rendszeresen felkészül, megbízhatóan dolgozik
vállalt feladatait ellátja, munkája pontos, érdeklődő
különösebb érdeklődést nem tanúsít, elsősorban a szorosan vett iskolai anyaggal foglalkozik
az órai munkát figyelemmel kíséri, de nem aktív
az órákra lelkiismeretesen felkészül
Változó:
szorgalmú az a tanuló, akinek a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, kötelességeit csak részben vagy csak ismételt felszólítás után teljesíti
a tanulmányi munkája egyenetlen
feladatait hiányosan végzi el
ha van kedvenc tantárgya azzal kiemelten foglalkozik, a többit azonban elhanyagolja
eredményei képességének nem megfelelőek
76
Hanyag:
szorgalmú az a tanuló, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan
feladatait nem végzi el, körülményeihez és képességeihez mérten keveset, vagy alig tesz valamit tanulmányi fejlődése érdekében
közönyös, érdektelen
eredményei mélyen képességei alatt maradtak
2. 5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
A gimnázium valamennyi évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
-
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
-
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
-
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,
-
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
-
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
-
az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
-
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
-
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, 77
-
a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;
-
a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
-
a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat
2. 6. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák Az aerob állóképesség mérésére a 2000 m-es síkfutást alkalmazzuk. I.
Az erő, erő-állóképességének mérése: 1. Helyből távolugrás. (Az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére) 2. Hasonfekvésből törzsemelés. (A hátizom erő-állóképességének mérésére) 3. Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel). (A csípőhajlító és a hasizmok erőállóképességének a mérése) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás. (A vállöv- és a kar erejének, erőállóképességének a mérése) AEROB ÁLLÓKÉPESSÉG PONTÉRTÉKELÉSE
Futás teszt
maximum: 77 pont általános testi erő, erő- állóképesség pontértékelése (4 próba elért teljesítmény értékelése esetén)
Helyből távolugrás Hasonfekvésből törzsemelés Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel)
maximum: 21 pont maximum: 14 pont maximum: 14 pont maximum: 14 pont 83 pont (21+/3x14/) 63+77=140 pont
Elérhető maximális pontszám
Próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez 1. HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (cm) Az alsó végtag dinamikus erejének mérése
78
Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, – majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: Az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük cm-ben. 2. HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS FOLYAMATOSAN (DB) (maximális időtartam: 4 perc) A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: a vizsgált személy hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a vizsgált személy az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott gyakorlatok száma. 3. HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS FOLYAMATOSAN (DB) (maximális időtartam: 4 perc) A hasizmok erő-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a vizsgált személy üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma. 4. FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS FOLYAMATOSAN (DB) (maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc) A vállövi és karizmok dinamikus erő-állóképesség mérése Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
79
2000 m-es síkfutás (perc, mp.) Fiúk pontérték táblázata: 1-77 pontig. Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
7. 8. 9. 10. 11. 12. 7. 8. 9. 10. 11. 12. osztály osztály osztály osztály osztály osztály Pontérték osztály osztály osztály osztály osztály osztály 14’22 13’48 13'24 13'07 12'54 12'42 41 9’34 9’18 9'05 8'57 8'51 8'46 14’12 13’38 13'16 12'58 12'46 12'34 42 9’29 9’12 9'01 8'53 8'47 8'42 14’07 13’29 13'07 12'50 12'38 12'26 43 9’22 9’08 8'57 8'49 8'42 8'36 13’52 13’20 12'58 12'42 12'30 12'18 44 9’18 9’03 8'53 8'46 8'38 8'32 13’43 13’11 12'50 12'34 12'18 12'07 45 9’14 8’59 8'49 8'42 8'34 8'29 13’34 13’03 12'38 12'22 12'11 12'00 46 9’10 8’55 8'46 8'38 8'31 8'25 13’24 12’54 12'30 12'15 12'04 11'53 47 9’05 8’51 8'42 8'34 8'27 8'22 13’16 12’46 12'22 12'07 11'56 11'46 48 9’01 8’47 8'36 8'29 8'23 8'18 13’07 12’38 12'15 12'00 11'49 11'39 49 8’55 8’42 8'32 8'25 8'20 8'15 12’58 12’30 12'07 11'53 11'42 11'32 50 8’51 8’38 8'29 8'22 8'17 8'11 12’46 12’22 12'00 11'46 11'36 11'26 51 8’46 8’34 8'25 8'18 8'11 8'06 12’38 12’15 11'53 11'39 11'29 11'19 52 8’40 8’31 8'22 8'15 8'08 8'03 12’30 12’07 11'46 11'32 11'19 11'10 53 8’34 8’27 8'18 8'11 8'05 8'00 12’22 12’00 11'36 11'22 11'13 11'04 54 8’31 8’23 8'15 8'08 8'02 7'57 12’15 11’53 11'29 11'16 11'07 10'58 55 8’27 8’20 8'11 8'05 7'58 7'54 12’07 11’46 11'22 11'10 11'01 10'52 56 8’23 8’15 8'06 8'00 7'55 7'51 12’00 11’39 11'16 11'04 10'55 10'46 57 8’20 8’11 8'03 7'57 7'52 7'48 11’49 11’32 11'10 10'58 10'49 10'40 58 8’15 8’08 8'00 7'54 7'48 7'43 11’42 11’26 11'04 10'52 10'43 10'34 59 8’11 8’05 7'57 7'51 7'45 7'40 11’36 11’19 10'58 10'46 10'34 10'26 60 8’08 8’02 7'54 7'48 7'42 7'37 11’29 11’10 10'52 10'40 10'29 10'21 61 8’05 7’58 7'51 7'45 7'39 7'34 11’22 11’01 10'46 10'34 10'23 10'15 62 8’02 7’55 7'48 7'42 7'36 7'31 11’16 10’55 10'37 10'26 10'18 10'10 63 7’58 7’52 7'45 7'39 7'33 7'29 11’10 10’49 10'32 10'21 10'13 10'05 64 7’55 7’48 7'42 7'36 7'30 7'26 11’01 10’43 10'26 10'15 10'08 10'00 65 7’52 7’45 7'37 7'31 7'27 7'23 10’55 10’37 10'21 10'10 10'03 9'55 66 7’48 7’42 7'34 7'29 7'23 7'19 10’49 10’32 10'15 10'05 9'58 9'50 67 7’45 7’39 7'31 7'26 7'20 7'16 10’43 10’26 10'10 10'00 9'50 9'43 68 7’42 7’36 7'29 7'23 7'18 7'14 10’37 10’18 10'05 9'55 9'45 9'38 69 7’39 7’33 7'26 7'20 7'15 7'11 10’32 10’13 10'00 9'50 9'41 9'34 70 7’36 7’29 7'23 7'18 7'12 7'09 10’26 10’08 9'53 9'43 9'36 9'29 71 7’33 7’26 7'20 7'15 7'10 7'06 10’18 10’03 9'48 9'38 9'31 9'25 72 7’30 7’23 7'18 7'12 7'07 7'04 10’13 9’58 9'43 9'34 9'27 9'20 73 7’27 7’20 7'14 7'09 7'05 7'01 10’08 9’53 9'38 9'29 9'22 9'16 74 7’24 7’18 7'11 7'06 7'01 6'57 10’03 9’45 9'34 9'25 9'18 9'12 75 7’22 7’15 7'09 7'04 6'59 6'55 9’58 9’41 9'29 9'20 9'12 9'05 76 7’19 7’12 7'06 7'01 6'56 6'53 9’53 9’36 9'25 9'16 9'08 9'01 77 7’18 7’09 7'04 6'59 6'54 6'50 9’48 9’31 9'20 9'12 9'03 8'57 9’43 9’27 9'14 9'05 8'59 8'53 9’38 9’22 9'10 9'01 8'55 8'49
80
2000 m-es síkfutás (perc, mp.) Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig. 7. 7. 12. Pontért osztály 8. 9. 10. 11. 12. Pontért osztály 8. 9. 10. 11. osztál ék osztály osztály osztály osztály osztály ék osztály osztály osztály osztály y 1 18’03 17’55 17'47 17'39 17'31 17'23 41 10’58 10’55 10'52 10'49 10'46 10'43 2 17’47 17’39 17'31 17'23 17'16 17'01 42 10’52 10’49 10'46 10'43 10'40 10'37 3 17’31 17’23 17'16 17'01 16'54 16'47 43 10’46 10’43 10'40 10'37 10'34 10'32 4 17’16 17’01 16'54 16'47 16'40 16'33 44 10’40 10’37 10'34 10'32 10'29 10'26 5 16’54 16’47 16'40 16'33 16'26 16'20 45 10’34 10’32 10'29 10'26 10'23 10'21 6 16’40 16’33 16'26 16'20 16'13 16'06 46 10’29 10’26 10'23 10'21 10'18 10'15 7 16’26 16’20 16'13 16'06 16'00 15'54 47 10’23 10’21 10'18 10'15 10'13 10'10 8 16’13 16’06 16'00 15'54 15'47 15'41 48 10’18 10’15 10'13 10'10 10'08 10'05 9 16’00 15’54 15'47 15'41 15'35 15'23 49 10’10 10’08 10'08 10'05 10'00 9'58 10 15’47 15’41 15'35 15'23 15'17 15'11 50 10’05 10’03 10'00 9'58 9'55 9'53 11 15’35 15’23 15'17 15'11 15'06 15'00 51 10’00 9’58 9'55 9'53 9'50 9'48 12 15’17 15’11 15'06 15'00 14'54 14'49 52 9’55 9’53 9'50 9'48 9'45 9'43 13 15’06 15’00 14'54 14'49 14'43 14'38 53 9’50 9’48 9'45 9'43 9'41 9'38 14 14’54 14’49 14'43 14'38 14'33 14'27 54 9’45 9’43 9'41 9'38 9'36 9'34 15 14’43 14’38 14'33 14'27 14'22 14'17 55 9’41 9’38 9'36 9'34 9'31 9'27 16 14’33 14’27 14'22 14'17 14'12 14'07 56 9’34 9’31 9'29 9'27 9'25 9'22 17 14’22 14’17 14'12 14'07 14'02 13'57 57 9’29 9’27 9'25 9'22 9'20 9'18 18 14’12 14’07 14'02 13'57 13'52 13'48 58 9’25 9’22 9'20 9'18 9'16 9'14 19 14’02 13’57 13'52 13'48 13'43 13'38 59 9’20 9’18 9'16 9'14 9'12 9'10 20 13’52 13’48 13'43 13'38 13'34 13'29 60 9’16 9’14 9'12 9'10 9'08 9'05 21 13’38 13’34 13'29 13'24 13'20 13'16 61 9’12 9’10 9'08 9'05 9'03 9'01 22 13’29 13’24 13'20 13'16 13'11 13'07 62 9’08 9’05 9'03 9'01 8'59 8'57 23 13’20 13’16 13'11 13'07 13'03 12'58 63 9’01 8’59 8'57 8'55 8'53 8'51 24 13’11 13’07 13'03 12'58 12'54 12'50 64 8’57 8’55 8'53 8'51 8'49 8'47 25 13’03 12’58 12'54 12'50 12'46 12'38 65 8’53 8’51 8'49 8'47 8'46 8'44 26 12’54 12’50 12'46 12'38 12'34 12'30 66 8’49 8’47 8'46 8'44 8'42 8'40 27 12’46 12’38 12'34 12'30 12'26 12'22 67 8’46 8’44 8'42 8'40 8'38 8'36 28 12’34 12’30 12'26 12'22 12'18 12'11 68 8’42 8’40 8'38 8'36 8'34 8'32 29 12’26 12’22 12'18 12'11 12'07 12'04 69 8’38 8’36 8'34 8'32 8'31 8'29 30 12’18 12’15 12'07 12'04 12'00 11'56 70 8’32 8’31 8'29 8'27 8'25 8'23 31 12’11 12’07 12'04 11'56 11'53 11'49 71 8’29 8’27 8'25 8'23 8'22 8'20 32 12’04 12’00 11'56 11'53 11'49 11'46 72 8’25 8’23 8'22 8'20 8'18 8'17 33 11’56 11’53 11'49 11'46 11'42 11'36 73 8’22 8’20 8'18 8'17 8'15 8'13 34 11’46 11’42 11'39 11'36 11'32 11'29 74 8’18 8’17 8'15 8'13 8'11 8'10 35 11’39 11’36 11'32 11'29 11'26 11'19 75 8’15 8’13 8'11 8'10 8'08 8'06 36 11’32 11’29 11'26 11'19 11'16 11'13 76 8’11 8’10 8'08 8'06 8'05 8'03 37 11’26 11’19 11'16 11'13 11'10 11'07 77 8’06 8’05 8'03 8'02 8'00 7'58 38 11’16 11’13 11'10 11'07 11'04 11'01 39 11’10 11’07 11'04 11'01 10'58 10'55 40 11’04 11’01 10'58 10'55 10'52 10'49
81
1. Helyből távolugrás (m) Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) pontérték táblázat: 1-21 pontig. Pontérték 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 1 1,64 1,72 1,78 1,85 1,88 2 1,67 1,75 1,81 1,88 1,91 3 1,70 1,78 1,84 1,91 1,94 4 1,73 1,81 1,87 1,94 1,97 5 1,76 1,84 1,90 1,97 2,00 6 1,79 1,87 1,93 2,00 2,03 7 1,82 1,90 1,96 2,03 2,06 8 1,85 1,93 2,00 2,06 2,09 9 1,88 1,96 2,04 2,09 2,12 10 1,91 1,99 2,07 2,12 2,15 11 1,94 2,02 2,10 2,15 2,18 12 1,97 2,05 2,13 2,18 2,21 13 2,00 2,08 2,16 2,21 2,24 14 2,03 2,11 2,19 2,24 2,28 15 2,06 2,14 2,22 2,27 2,31 16 2,09 2,17 2,25 2,30 2,34 17 2,12 2,20 2,28 2,33 2,37 18 2,16 2,24 2,31 2,37 2,41 19 2,20 2,28 2,34 2,41 2,45 20 2,24 2,32 2,38 2,45 2,49 21 2,28 2,36 2,42 2,49 2,53
12. osztály 1,95 1,98 2,01 2,04 2,07 2,10 2,13 2,16 2,19 2,22 2,25 2,28 2,31 2,34 2,37 2,40 2,43 2,46 2,50 2,54 2,58
1. Helyből távolugrás (m) Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) pontérték táblázat: 1-21 pontig. Pontérték 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 1 1,43 1,47 1,51 1,55 1,56 2 1,45 1,50 1,54 1,58 1,59 3 1,48 1,53 1,57 1,61 1,62 4 1,51 1,56 1,60 1,64 1,65 5 1,54 1,59 1,63 1,67 1,68 6 1,57 1,62 1,66 1,70 1,71 7 1,60 1,65 1,69 1,73 1,74 8 1,63 1,68 1,72 1,76 1,77 9 1,66 1,71 1,74 1,79 1,80 10 1,69 1,74 1,77 1,83 1,84 11 1,72 1,77 1,80 1,86 1,87 12 1,74 1,80 1,83 1,89 1,90 13 1,77 1,84 1,86 1,93 1,94 14 1,80 1,87 1,89 1,97 1,98 15 1,83 1,90 1,92 2,01 2,02 16 1,87 1,94 1,96 2,04 2,05 17 1,91 1,98 2,00 2,07 2,08 18 1,95 2,02 2,04 2,10 2,11 19 1,99 2,05 2,08 2,13 2,14 20 2,03 2,08 2,12 2,16 2,17 21 2,07 2,11 2,15 2,19 2,20
12. osztály 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,89 1,93 1,97 2,00 2,04 2,07 2,10 2,13 2,16 2,19 2,22
82
2. Hasonfekvésből törzsemelés és - leengedés, folyamatosan (db) Fiúk (4 motorikus próba esetén) maximális időtartam: 4 perc 7. 8. 9. 10. 11. Pontérték osztály osztály osztály osztály osztály 1 32 34 36 38 40 2 36 38 40 42 44 3 40 42 44 46 48 4 44 46 48 50 52 5 48 50 52 54 56 6 52 54 56 58 60 7 56 58 60 62 64 8 60 62 64 66 68 9 64 66 68 70 72 10 68 70 72 74 76 11 72 74 76 78 80 12 76 78 80 82 84 13 80 82 84 86 88 14 84 86 88 90 92
12. osztály 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86 90 94
2. Hasonfekvésből törzsemelés és - leengedés, folyamatosan (db) Lányok (4 motorikus próba esetén) maximális időtartam 4 perc 7. 8. 9. 10. 11. 12. Pontérték osztály osztály osztály osztály osztály osztály 1 30 32 33 34 35 36 2 34 36 37 38 39 40 3 38 40 41 42 43 44 4 42 44 45 46 47 48 5 46 48 49 50 51 52 6 50 52 53 54 55 56 7 54 56 57 58 59 60 8 58 60 61 62 63 64 9 62 64 65 66 67 68 10 66 68 69 70 71 72 11 70 72 73 74 75 76 12 74 76 77 78 79 80 13 78 80 81 82 83 84 14 83 84 85 86 87 88
83
3. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan (db) Fiúk (4 motorikus próba esetén) maximális időtartam 4 perc Pontérték 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 1 40 42 44 46 48 50 2 45 47 49 51 53 55 3 50 52 54 56 58 60 4 55 57 59 61 63 65 5 60 62 64 66 68 70 6 65 67 69 71 73 75 7 70 72 74 76 78 80 8 75 77 79 81 83 85 9 80 82 84 86 88 90 10 85 87 89 91 93 95 11 90 92 94 96 98 100 12 95 97 99 101 103 105 13 100 102 104 106 108 110 14 104 106 108 110 112 114
3. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan (db) Lányok (4 motorikus próba esetén) maximális időtartam 4 perc 10. Pontérték 7. osztály 8. osztály 9. osztály osztály 11. osztály 12. osztály 1 36 38 40 42 44 46 2 40 42 44 46 48 50 3 45 47 49 51 53 55 4 50 52 54 56 58 60 5 55 57 59 61 63 65 6 60 62 64 66 68 70 7 65 67 69 71 73 75 8 70 72 74 76 78 80 9 75 77 79 81 83 85 10 80 82 84 86 88 90 11 85 87 89 91 93 95 12 90 92 94 96 98 100 13 95 97 99 101 103 105 14 100 102 104 106 108 110
84
4. fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás, folyamatosan (db) Fiúk (4 motorikus próba esetén) maximális időtartam 4 perc 7. 8. 9. 10. 11. Pontérték osztály osztály osztály osztály osztály 1 17 19 21 23 25 2 19 21 23 25 27 3 21 23 25 27 29 4 23 25 27 29 31 5 25 27 29 31 33 6 27 29 31 33 35 7 29 31 33 35 37 8 31 33 35 37 39 9 33 35 37 39 41 10 35 37 39 41 43 11 37 39 41 43 45 12 38 40 42 44 46 13 39 41 43 45 47 14 40 42 44 46 48
12. osztály 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 48 49 50
4. fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás, folyamatosan (db) Lányok (4 motorikus próba esetén) maximális időtartam 4 perc 7. 8. 9. 10. 11. 12. Pontérték osztály osztály osztály osztály osztály osztály 1 5 6 7 8 9 10 2 6 7 8 9 10 11 3 7 8 9 10 11 12 4 8 9 10 11 12 13 5 9 10 11 12 13 14 6 10 11 12 13 14 15 7 11 12 13 14 15 16 8 12 13 14 15 16 17 9 13 14 15 16 17 18 10 14 15 16 17 18 19 11 15 16 17 18 19 20 12 16 17 18 19 20 21 13 17 18 19 20 21 22 14 18 19 20 21 22 23
85
IGEN GYENGE 0-20 pont
GYENGE 21-40 pont ELFOGADHATÓ 41-60 pont
KÖZEPES 61-80 pont
JÓ 81-100 pont
KIVÁLÓ 101-120 pont
EXTRA 121-140 pont
Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly megterhelést jelent. Az egésznapi tevékenységétől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra nem tudja kipihenni magát. A rendszeres mindennapi tevékenységétől már ritkán fárad el, de a tartós többletmunka már erősen igénybe veszi. Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is heti 2-3 órás időtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a továbbiakban, (a későbbi élete folyamán). is törekedni kell legalább e szint megtartására. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. (E szintet elérők, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél előbb kezdjenek hozzá az alapvető kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez). E szintet elérők, már fizikailag jól terelhetők, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érhet el. Ha ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. Az élsportolók csak akkor tudnak a továbbiakban is versenyben maradni, - egészség károsodás nélkül hosszantartó stabil magas teljesítményt elérni, - a hazai és nemzetközi szinten – ha az általános fizikai teherbíró-képességüket folyamatosan ezen a magas szinten tartják.
86
2. 7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok meghatározásakor több szempontot veszünk figyelembe: -
Szakszókincs használatának gyakoroltatását, megbecsültetését eredményezze.
-
A tananyagok elmélyítésére adjon lehetőséget.
-
Az alapvető ismeretanyagok rutinszerű használatát segítse elő.
-
Kreatív gondolkodásra nevelő feladatokat választunk a tanulóknak.
Időnként az otthoni munkában is igyekszünk kutatómunkára, szélesebb információgyűjtést igénylő feladatokat adni (pl. házi dolgozatok, kiselőadások). Ehhez a szokásosnál nagyobb elkészítési időt javasolunk. Az irodalom elsajátításához szükséges kötelező olvasmányok jegyzékét lehetőség az előző tanév végén, vagy a tanév elején ismertetjük.
2. 8. A csoportbontások elvei, a pedagógusválasztás Azokon az évfolyamokon és tagozatokon, ahol a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika, informatika tantárgy oktatása csoportbontásban történik, a csoportok az osztályok megfelezésével kerülnek kialakításra. Általános esetben a névsor a csoportbeosztás alapja. Az emelt szintű csoportokba a tanulók az Nkt. rendelkezései szerint jelentkeznek a 10. évfolyam tanévének áprilisában. Ha több csoport is indul adott tantárgyból, lehetőség van a pedagógus személyének megválasztására, de ez nem eredményezheti indokolatlanul nagy létszámú csoport létrejöttét, illetve csoportlétszám 10 alá történő csökkenését. Ebben az esetben a besorolás joga az intézményvezetőt illeti meg. A pedagógusok megválasztásának személyi feltételei egyéb tantárgyakból nem állnak az intézményben rendelkezésre.
2. 9. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A. Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. B. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.
87
C. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. D. A tankönyvrendelés elkészítését iskolánk két pedagógusa a munkaközösségekkel együtt koordinálja. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük: a) pedagógusaink a tankönyvválasztásnál előnyben részesítik az Oktatási Államtitkárság által kiadott tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket; b) azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben nem lehet felvenni a tankönyvrendelésbe c) tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak; d) a pedagógiai munka egysége és az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása érdekében azon tanulók számára, akik az adott tantárgyat az adott évfolyamon azonos tanterv szerint tanulják, egységesen ugyanazt a tankönyvet kell megrendelni. A következő tanévben szükséges taneszközökről a januárban szülői értekezleten szóban, illetve az iskola aulájában elhelyezett listán írásban tájékoztatjuk a szülőket. Tájékoztató található a kölcsönözhető tankönyvekről is illetve arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak támogatást (ingyenes hozzájutást) a tanulók a tankönyvek megvásárlásához.
2. 10. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek
2. 10. 1. Alapfogalmak Mi az egészség? -
Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya
-
Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz
-
Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt.
-
Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek)
Egészségnevelés: A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Egészségfejlesztés: Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. 88
2. 10. 2. Az egészségnevelés célja: Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is.
2. 10. 3. Az egészségnevelés alapelvei: -
a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni
-
tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység
-
kiterjed minden tanulóra
-
résztvevője az iskola minden dolgozója
-
helyes cselekedésre serkentő
-
segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását
-
személyiség megerősítése
-
csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport)
-
3. Egészségnevelés, fejlesztés területei:
A. / Testi nevelés: -
személyi higiéné
-
környezet higiéné
-
környezetvédelem
-
testnevelés- és sport - több mozgás
-
egészséges táplálkozás
-
balesetek megelőzése
-
időben orvoshoz fordulni – szűrővizsgálatok
-
megelőzésre nevelés
-
biztonság igénye
-
szexuális nevelés (szerelem, házasság, nem kívánt terhesség, )
-
életkorral járó biológiai sajátosságok
B. / Pszichohigiénés nevelés: a./ Egészséges életvezetés -
napi és heti életritmus 89
-
alvás, tanulás, munka, játék
-
ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak
-
fogyasztói szokások
-
pozitív értékrend kialakítása
-
a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása - belső harmónia
b./ Stresszelhárítás -
apróbb sikertelenség elviselése
-
konfliktusok megoldása, problémamegoldás
-
önismeret, éntudat
-
dönteni tudás
c. / Deviancia megelőzése -
szenvedélybetegségek megelőzése
-
dohányzás-, alkohol-, drogtagadás
-
társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései
d./ Érzelmi nevelés -
az életkorral járó pszichohigiénés életmódi tennivalók
-
érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni
-
empátia-képesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése
C. /Szociális higiénés nevelés: -
a./ Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása
-
barátságok kialakítása
-
kommunikáció fejlesztése
-
kreativitás, aktivitás, együttműködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása
-
etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend)
-
szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése
-
társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek)
-
társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség...) fontossága, előnyei
2. 10. 4 Az egészségnevelés színterei A. /Tanítási órákon Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyába megtalálja az egészség propagálásának lehetőségeit és ezeket építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a
90
tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát. B/ Egészségnevelés a testnevelési órákon Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt órák elején tartásjavító gerinctorna bevezetése. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése (évente egyszer) Az iskolaorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról. C/ Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon Az osztályfőnök összefogja, egységben láttatja a szaktárgyak idevágó, de szerteágazó ismereteit és az életvezetés tudatosságára nevel. Ilyenek pl. a táplálkozási szokások, a szükségtelen „túlcsomagolás”, Az osztályfőnöki órák egészségneveléssel foglalkozó témaköreibe minden évfolyamon beépítjük a stressz- és konfliktuskezelés technikáinak tanítását. Az olyan káros szenvedélyek megelőzésére, mint a drog, alkohol és a dohányzás, beépítjük a DADA-programot. Ezeket az osztályfőnöki órákat az iskolaorvos, illetve a védőnő szükség szerinti bevonásával, esetleg mentálhigiénés szakember felkérésével tartjuk meg. A DADAprogramot a rendőrség szakembere tartja. D/ Egészségnevelés tanórán kívül a. Szakmai szervezetekkel való együttműködés -
Védőnői ügyelet biztosítása;
-
Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.);
-
Egészségügyi felvilágosító előadások;
b. Versenyekre való felkészítés Ajánlott versenyek: -
Sport: kézilabda, labdarúgás,
-
Egészségvédelem: elsősegélynyújtó, drogprevenciós-nap
A tanulók igényei szerint más sportágakban, egészség-és környezetvédelmi témákban is szervezünk, biztosítunk felkészülési lehetőséget. c. Részvétel megyei, vagy országos akciókban és programokon A Vöröskereszttel ápolt jó kapcsolatok révén részt veszünk a Véradások szervezésében, a mozgósításban. 91
d. Helyi kezdeményezések, témanapok -
Diáksport-nap: egész napos rendezvény, sport, egészség, baleset megelőzés,
-
Dohányzásmentes Világnap: filmvetítés, beszélgetés
-
A továbbiakban újabb témákban hívjuk fel diákjaink figyelmét 2-3 jeles nap (Egészségügyi Világnap, Nemzetközi Vöröskereszt Napja, Lelki Egészség Napja) kapcsán az ügy fontosságára.
Ennek lehetséges módjai: -
helyi rajzverseny és kiállítás (diákok által szervezetten)
-
faliújság
-
vers, illetve novella pályázat
-
felkért előadó
-
helyi vetélkedő
-
futóverseny stb.
2. 10. 5. Mindennapos testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra Célok, alapelvek -
Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon a tanuló
-
Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok
-
Minden testnevelés óra - testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is.
-
Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása
-
Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik)
-
A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető.
92
A mindennapos testnevelés 2012. szeptember 1-jétől indul a 9. osztályban felmenő rendszerben A városi sportéletbe is bekapcsolódunk, tanulóink közül többen tagjai valamilyen sportegyesületnek. Az iskola a tanulók mindennapi testedzésének biztosítása érdekében a testnevelés órákon túl: -
Tömegsport órákat tart
-
Iskolai sportkört működtet
2. 10. 6. Segítő kapcsolatok, partnerek -
ifjúságvédelmi felelősök
-
szülők, család
-
iskolai szülői munkaközösség,
-
iskolaorvos, háziorvos, védőnő
-
gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők
-
rendvédelmi szervek ifjúságvédelmi munkatársai (DADA program)
-
Magyar Vöröskereszt csoportja
-
ANTSZ
-
Országos programok koordinátorai
Egészségnevelő, egészségfejlesztő munkánk csak akkor lehet eredményes, ha közösen, egymást segítve és megerősítve végezzük azt diákjaink, gyermekeink egészsége érdekében.
2. 10. 7. Az inté zmény drogstratégiája Napjaink iskolán kívüli körülményei egyre több veszélyt rejtenek a tanulók számára, ezért egyre jobban oda kell figyelnünk a figyelmeztető jelekre, és ezáltal a drogprevencióra. A harmonikus személyiségfejlődés része, hogy a gyermekek fel tudják dolgozni az iskolai és a magánéletben felmerülő kudarcokat, képessé kell, hogy váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elhárítására, meg kell tanulniuk különböző elutasítási technikákat. Iskolánk nevelési programja már korábban is tartalmazta ezeket a nevelési célokat, elsősorban osztályfőnöki órák keretében foglalkoztunk a problémával. Tanórán kívül is igyekeztünk olyan rendezvényeket
tartani,
melyek a tanulók
személyiségfejlődését
(Egészségnap, iskolaorvos előadása) A drogprevenciós munka nem korlátozódhat egy-egy alkalomra. Célunk:
93
szolgálták.
Az egész iskola egészségnevelési rendszerébe beépíteni a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalást és gyakorlatot. Rövid és hosszú távú célokat kell megfogalmazni a Nemzeti Drogstratégia szellemében, ahol a cél a tudatosítás, esély az egészséges életre és közvetítés a különféle színterek között, csökkenteni kell az iskolán keresztül a pszichológiai, családi, kulturális és kortársközösségek kockázati tényezőit. A Nemzeti Drogstratégiával összhangban, a következőkben látjuk a lehetőséget a prevencióra: -
információ átadása (tanár és tanuló részére egyaránt)
-
érzelmi felkészítés (tanár és tanuló részére egyaránt)
-
társas hatások (kortárs segítők képzése)
-
integrált megközelítés (korosztályok szerint is)
-
prevenciós programok
Hosszú távú célok: Egy egészséges, produktív és biztonságos szféra kialakítása, ahol a fiatalok képessé válnak arra, hogy az illegális drogokat a legális élvezeti szerekkel együtt elutasítsák. Ennek megfelelően a drogmegelőzés célja, nem pusztán az illegális vagy legális drogok használatának megelőzése, hanem az egészséges kiegyensúlyozott életforma megtalálása. Középtávú célok: A tantestület
nevelési módszereinek gazdagítása, a kölcsönösen egymásra ható,
tapasztalatokra
alapozott
drogprevencióval
módszerekkel
kapcsolatos
(tréningek
ismereteinek
bővítése
szervezése). (drogkoordinátori
A
tantestület tevékenység,
előadások szervezése). A tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód megalapozása. Rövid távú célok: A diákok folyamatos tájékoztatása (előadások és iskolaújság). Az iskola minden szereplője részt vegyen a prevenció kialakításában. Továbbra is folytatjuk a drogmentes szabadidős tevékenységek szervezését és a felvilágosító prevenciós munkát.
2. 10. 8. Az inté zmény komplex mozgásprogramjának elemei: 1.
Támogatjuk tanítványaink
iskolába
járása során,
hogy kerékpárral,
gyalog
közlekedjenek. Az inaktív közlekedési szokások jelentős mértékben befolyásolják a népesség fizikai aktivitását. A kényelmes utazás lehetősége mellett az iskoláig való eljutás biztonságossága (a szülői féltés) együttesen váltják ki a gyermekek jelentős részének inaktív közlekedési szokásait.
94
2.
. A tanórai szünetekben, illetve a délutáni időszakban az iskola elkülönített területein
(pl. iskolaudvar, aula) folyhatnak különböző mozgásos játékok, amely játékokat közvetlenül három - négy tehetséges diák felügyeli és szervezi. A programot természetesen egy illetékes pedagógus figyeli, és szükség esetén beavatkozik. A program hatékonyságát egyrészt a kortársak szervező munkája, másrészt az egy időben több helyszínen zajló változatos mozgáslehetőségek adják. 3.
Lehetőséget nyújtunk valamennyi diáknak a tömegsportban, sportszakkörben,
sportkörben (ISK) való aktív részvételre, ezek szervezésénél tanulói, szülői igényeket is figyelembe veszünk. 4.
Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak
sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelünk, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt irányát határozza meg. 5.
Együttműködünk a Krúdy Sportalapítvánnyal az intézményi mozgáslehetőségek
bővítésében, de városi sportegyesületekkel is kapcsolatot tartunk. 6.
A tanulmányi kirándulások szervezése során törekedünk arra, hogy a programok egyik
központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. (gyalog- és kerékpártúrázás) 7.
Az osztályfőnöki órák foglalkozásain törekedünk az aktív életvitelre történő nevelés
széles spektrumú alkalmazására. 8.
Hagyományainkban aktívan élő sportrendezvényeink: a Krúdyfeszt (családi sportnap,
április elején) illetve a 12 órás kosárlabda-mérkőzés (a DÖK koordinálásával februárban) 9.
A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a
szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára javaslatot készítünk. 10.
A mindennapos testnevelés a mozgásprogramunk alapja, de a testnevelési
gyakorlatunk tartalmára vonatkozóan elmondható, hogy a testnevelési programunkban a nem csak versenyszerű csapatsportágak dominálnak, mivel ezek elvehetik az időt az egyéb, élethosszig űzhető mozgásformák, sportok megismerésétől. Célunk, hogy tanulóinkat ne idegenítsük el a mozgástól. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.
2. 10. 9. A környezeti nevelés alapelvei: Környezet- és természetvédelmi jogszabályok: 95
Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka." A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt - általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény - tette feladatunkká. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja ” 2002 kidolgozásához.
96
2. 10. 9. 1. Az iskola mű ködése körn yezeti nevelési szempontból Az iskolában a környezeti nevelés mozzanatai több területen jelen vannak, ám környezettudatos attitűd még nem hatja át kellően a nevelő-oktató munkát továbbá az iskolai élet egyes részterületeit. A pedagógusok törekszenek az igényes környezet kialakítására. Ezt bizonyítják az iskola épületének, tantermeinek állandó díszítése és környezetének ápolása. 2. 10. 9. 2. Erőforrások Személyi erőforrások: Tanárok: Tudatosítják a gyermekekben a környezet értékeit. Hozzájárulnak a megfelelő környezeti attitűd kialakulásához. Környezeti tartalmakat közvetítenek. Megalapozzák a környezeti
problémák
többoldalú
megközelítését
és
a
megoldásukhoz
szükséges
együttműködő készséget. Munkájukat segíti az iskolaorvos, a védőnő és a részfoglalkozású szabadidő-szervező. Tanulók: Megismerik a környezet értékeit, az ember természet iránt viselt felelősségét. Adminisztratív és technikai dolgozók: Környezettudatos munkavégzésükkel járulnak hozzá a környezeti neveléshez. Szülők: Megerősítik a gyermekekben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetít.
2. 10. 9. 3. Jövőkép, alap elvek, célok Az iskola jövőképének környezeti vonatkozásai, hitvallása A bennünket körülvevő természeti és társadalmi értékek megőrzése, védelme létfontosságú környezeti válságokkal teli világunkban. Ezért iskolai oktató - nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk, hogy tanulóink érzékennyé váljanak szűkebb és tágabb környezetük - és a világ globális problémái iránt. Törekvésünk, hogy kialakítsuk bennük a felelősséget saját testi és szellemi fejlődésükért, egészségük
megőrzéséért.
Mindezek
mellett
célunk,
hogy
elősegítsük
tanulóink
környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy felnőve képesek legyenek környezetük aktív védelmére, értékeinek megőrzésére. 2. 10. 9. 4. Hosszú távú környezeti nevelési célok -
az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi
megalapozása
az
ökológiai
97
gondolkodás
kialakítása,
fejlesztése
rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása -
a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári - egyéb közösségi felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása
-
ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az
egészségügyi
problémákat,
helyzetfelismerés,
ok-okozati
összefüggések
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése -
az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
2. 10. 9. 5. Rövid távú célok és feladatok -
A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg.
-
Természeti - épített - szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése.
-
Helyi értékek és problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, stb.)
-
A szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése.
-
Tantárgyközi kapcsolatok építése, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket.
-
A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.
2. 10. 9. 6. K iemelt st ratégiai céljain k -
Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban. Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. 98
-
A tanulók lakóhelye közelében található természeti értékek megismertetése. A természet szeretetére nevelés, közvetlen élmény kialakítása a természettel. A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. Szelektív hulladékkezelésre szoktatás. A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése. A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, örömének megmutatása. A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése. Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése.
Módszerek, tanulásszervezési formák: - A tanítási órák klasszikus módszerei - Kooperatív tanulási technikák - Tanítási órán kívüli környezetben tevékenységformák
megvalósuló
egyéni,
páros
és
csoportos
2. 10. 9. 7. A környezeti nevelés színterei - Tanítási órák - Egyéb foglalkozások, kiemelten az egész napos iskolai foglalkozások szabadidőszegmense, valamint a napközis és tanulószobai foglalkozások - Erdei iskolák, osztálykirándulások, táborok - Iskolai, kerületi, fővárosi, országos versenyek - ÖKO-hét - Projektnapok iskolán kívüli helyszínei 2. 10. 9. 8. K örnyezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos foglalkozások teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. Felső tagozaton a környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia-egészségtan, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi meg a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi-kulturális viszonyok pozitív irányú formálása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tantárgyi oktatás feladatai közé 99
tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. Az életvitel és gyakorlat (1-4. évfolyam), illetve a technika, életvitel és gyakorlat (5-8. évfolyam) tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressen és mutasson be. A művészeti tantárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. A test- és egészségnevelési tantárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet. 2. 10. 9. 9. K örnyezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon Az egyéb foglalkozásokon a nevelési-oktatási tartalomhoz igazodóan a környezettudatos magatartásra nevelés a tantárgyhoz illetve műveltségi területhez kapcsolódó tartalmi struktúra része. Minden szabadidőben töltött pedagógiai tartalmú foglalkozás döntő arányban magába foglalja – a foglalkozás tematikai jellegétől függően – mind a környezet és a természet megismerésének és védelmének témáját, mind az egészségnevelés preferált céljait. Jellegéből fakadóan elsősorban a szakkörök esetén teljesedhet ki a gyakorlatban is e nevelési tartalom. 2. 10. 9. 10. K örnyezeti nevelés osztálykirándu láson, erd ei iskolában A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás és szervezése, mely a helyi tantervi célok megvalósulását szolgálja azzal, hogy a valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A programokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvőfelfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiségés közösségfejlesztő hatású. A kirándulások időpontját éves munkatervünkben előre meghatározzuk. 2. 10. 9. 11. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. Területei: - Helyi környezetvédelmi, környezetszépítő pályázatok. - Helyismereti és helytörténeti foglalkozások, szakkörök, versenyek. - Hagyományőrző programok. - Táborok.
100
Cél 1. Környezettudatos magatartás elősegítése
Feladat Tudatformálás ismeretekkel, élményekkel. Természetes anyagokkal való ismerkedés. Természeti tárgyak, dolgok, jelenségek észlelése, megfigyelése, vizsgálata.
A természeti környezet időbeli, térbeli, működésbeli változásainak érzékelése, helyi, térségi, globális szinten.
A földrajzi táj és a földrajzi környezet alakulásának adott szintű értelmezése.
Tevékenység
Kritérium A környezettudatos gondolkodás alapjainak az elsajátítása.
Cserepes növények gondozása (öntözés, tápoldatozás, átültetés), az iskola környékén lévő fák, bokrok ültetése, megfigyelése, örökbefogadása, ápolása. Vízminőség- vizsgálat. Zaj- és levegőszennyezés mérése az iskola településén.
Igény kialakítása az esztétikus zöld környezetre.
A geológiai tanösvények bejárása, a terület botanikai, zoológiai értékeinek megismerése.
Ismerkedés a környék természeti kincseivel.
A környezeti problémák természettudományos megközelítésű értelmezése.
A káros környezeti hatások tudatosítása.
Az erdőlátogatás A szelektív szabályainak ismerete. hulladékgyűjtés A veszélyes gyakorlatosítása. hulladékok megismerése, kezelésük szabályai. Környezeti hatások és Ok-okozati történések közötti összefüggések kapcsolat meglátása. felismerése. A környezet A levegőt szennyező egészségünkre források és a gyakorolt hatásainak szennyeződés ismerete. következményeinek vizsgálata.
101
Cél
2. A környezetért felelős egészségorientált életvitel elősegítése
Feladat „E” számok, élelmiszer adalékanyagok megismerése.
Tevékenység Mi van a Colában? – élelmiszerek vizsgálata.
A természetes és környezetbarát anyagok felhasználása. Az újrahasznosítás fogalmának, hasznának ismerete. Az energia és az anyagtakarékosság fontosságának ismerete.
Papírgyűjtés, szelektív Környezetbarát hulladékgyűjtés, anyagok veszélyes megismerése. hulladékgyűjtők az iskola településén.
Az áram és víztakarékosság lehetőségeinek vizsgálata otthon és az iskolában. Hulladékmentességre Környezetbarát törekvő szemlélet vásárlás. kialakítása. A „Zöld Napok”, azaz Megemlékezés a a fontosabb legfontosabb „Zöld környezet- és Napokról” természetvédelmi hagyományos jeles napok ismerete. formában (pl. Föld Napja) illetve projektmódszerrel (pl. a Víz Világnapja). Felelős állampolgári Az Alaptörvény szerepekre való környezet védelméről felkészítés. szóló cikkeinek Környezetszennyezés értelmezése. elhárítása, környezeti Helyi viszonyoknak problémák megfelelő környezeti felismerése. probléma kiválasztása, helyi környezeti gondok megismerése, pályázatokon való részvétellel. Praktikus „Zöldköznapi környezetvédelmi praktikák” ismeretek szerzése, a megismerése lépésről háztartás lépésre. környezetbarát működtetése. 102
Kritérium Az egészséges táplálkozás megalapozása.
Energiatakarékossági ismeretek szerzése.
Környezetbarát csomagolási ismeretek. A környezetvédelmi napok tartalmának jelentősége.
A közvetlen környezet problémáinak felismerése.
Háztartási praktikák megismerése.
Cél
3. Környezettudatos értékrend, „ökológiai morál” kialakítása
Feladat Felelős állampolgári magatartás kialakítása. Tudatos egészségmegőrzési viselkedés. A szűrővizsgálatok fontosságának ismerete. Állóképesség fejlesztése. Helyes életviteli szokások kialakítása. Szabad percek, órák felhasználása. Káros környezeti hatások elkerülésének, kivédésének technikái. Érzelmi viszonyulások alakítása, képessé tenni az egyént a másokkal való együttműködésre. Az élet tiszteletére való nevelés. Az állatok iránti felelősség kialakítása, az állattartás etikája. Megélhető vagy elképzelhető élethelyzetek teremtése. Gondolatok befogadására és kifejezésére való nyitottság és képesség fejlesztése. A környezet esztétikai felismerése iránti igény kialakítása. Az együttes cselekvésekhez szükséges sajátos kommunikáció fejlesztése. Családi szerepek.
Tevékenység Kritérium Kerületi és iskolai Az egészségmegőrzés egészség- és alapjainak a sportnapok szervezése. kialakítása. A komplex intézményi mozgásprogramban szereplő feladatok megvalósítása.
Túrák, hétvégi kirándulások, erdei iskolák.
Helyes napirend, életviteli szokások megismerése és alkalmazása.
A televíziózás káros hatásainak vizsgálata.
Mibe ne csomagoljuk uzsonnánkat? Madáretető, A tudatos kisállatmadárkalács készítése, védelem kialakítása. madáretetés novembertől február végéig.
Állatsimogató
Látogatás Állatkertben.
Az állatok életközeli megismerése.
Helyzetgyakorlatok, tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. Az iskola esztétikai képének közös kialakítása. Erdei iskola, osztálykirándulás, projektnapok, iskola szintű programok közös megvalósítása.
Szerepjátékok által a különböző élethelyzetek megismerése.
103
A környezeti nevelés piramisa:
értékrend ökológiai morál
magatartásmód, életvitel
attitűdök, érzelmi vonatkozások
ismeret, tapasztalat, vélemény, nézet
Zöld Napok tervezett időpontjai: Március 22. A Víz Világnapja Április 22. A Föld Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Szeptember 23. Takarítási Világnap Október 4. Az Állatok Világnapja 2. 10. 9. 12. Az iskolai környezet kialakí tásában és az i skola mű ködtetéséb en rej lő környezeti nevelési lehetőségek
Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek – pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt – tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Iskolánk arculatának fontos eleme a településünk lakói felé való nyitottság, törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere lehessen. Ez a nyitottság viszont – egyesek ellenőrizhetetlen romboló magatartása miatt – sok előnye és lehetőségei mellett jelentős elmaradást eredményezett néhány olyan fejlesztési területen, mint például az iskola külső környezetének parkosítása, a kényelmes, kulturált pihenést szolgáló eszközökkel való felszerelése. Ezen a területen rengeteg tennivalónk van.
Az iskola belső környezete Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben szobanövények gondozásával, akvárium és terrárium berendezésével járulhatunk hozzá. Az élőlények 104
természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel, hozzászoktatja a tanulókat a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is emberibbé teszi. Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon, tanórákon kívül és az irodákban egyaránt. A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító adalékokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható. A környezetismeret és a természetismeret órák eszközigényesek. Fontos, hogy milyen tárgyi felszereltségre építhetünk: szemléltetőeszközök, tablók, poszterek, képgyűjtemények, képi, vizuális információk. Ezek beszerzése, újítása folyamatos. Hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével hozzájárulunk nemcsak iskolánk, hanem tágabb életterünk, szűkebb környezetünk megóvásához. Kommunikáció: faliújság, iskolarádió Tanulóink és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a faliújság és az iskolarádió. Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni az iskolában, a kerületünkben, a fővárosban történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programokról.
2. 11. Az érettségi vizsgákra történő felkészítés Intézményünkben az alábbi tantárgyakból szervezzük meg az emelt szintű érettségi vizsgákra történő felkészítést: -
Magyar nyelv és irodalom
-
Történelem és társadalmi ismeretek
-
Idegen nyelvek (angol-, német- és francia nyelv)
-
Biológia
-
Kémia
-
Fizika
-
Informatika
A vizsgaszabályzatban foglaltaknak megfelelően jogosult jelentkezni érettségi vizsgára az a tanuló, aki a helyi tantervben foglalt követelményeknek eleget tett, és a tantárgy kerettantervben előírt utolsó évfolyamát elvégezte, belőle osztályzatot kapott. Teljesíti a 105
Társadalomismeret érettségi vizsgára bocsátás feltételeit az a tanuló, aki a „történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek” tantárgy 12. évfolyamát elvégezte. A középszintű érettségi vizsga témakörei
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
A középszintű érettségi vizsga témakörei magyar nyelv és irodalom tantárgyból Életművek: Petőfi Sándor Életművek: Arany János Életművek: Ady Endre Életművek: Babits Mihály Életművek: Kosztolányi Dezső Életművek: József Attila Portrék: Janus Pannonius, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, stb. Látásmódok: Jókai Mór, Krúdy Gyula, Örkény István,stb. A kortárs irodalomból: Szabó Magda, Kertész Imre, Esterházy Péter, stb. Világirodalom: Homérosz, Dante, Boccaccio, stb. Színház- és drámatörténet: Szophoklész, Shakespeare, Ibsen, Csehov, stb. Az irodalom határterületei: Agatha Christie, Canon Doyle, Rejtő Jenő, stb. Regionális kultúra Ember és nyelv Kommunikáció Nyelvtörténet Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés A középszintű érettségi vizsga témakörei matematika tantárgyból Halmazelmélet Függvénytípusok, függvénytranszformációk Oszthatóság, hatványozás Háromszögek nevezetes vonalai, pontjai, körei, ezek szerkesztése Speciális négyszögek, ezek szerkesztése Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, szöveges egyenletek Nevezetes szorzatok Pithagotasz-tétel Thalesz-tétel Egybevágósági transzformációk Vektorok Medián, módusz, átlag Kerületi és középponti szögek Hegyesszögek szögfüggvényei 106
15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
Gráfelmélet Logaritmus fogalma, azonosságai Exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek Szinusz és koszinusz-tétel Koordináta-geometria Számtani és mértani sorozatok, kamatos kamat számítás Térfogat és felszínszámítás Kémia
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.
1. 2. 3.
atomszerkezet A periódusos rendszer Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Egy és többkomponensű anyagi rendszerek Kémiai átalakulások Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly A kémiai reakciók típusai Elektrokémia A hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei és vegyületei A nitrogéncsoport elemei és vegyületei A széncsoport elemei és vegyületei A fémek és vegyületeik A szerves vegyületek általános jellemzői A szénhidrogének Halogéntartalmú szémhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Aminosavak és fehérjék Nukleinsavak Műanyagok A középszintű érettségi vizsga témakörei fizika tantárgyból Egyenes vonalú mozgások Körmozgás Pontszerű testek és pontrendszerek dinamikája 107
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Testek egyensúlya Mechanikai munka, energia Bolygók mozgása Folyadékok és gázok mechanikája Elektrosztatika Egyenáram Hőtan: szilárd testek, folyadékok és gázok hőtágulása, állapotváltozása A termodinamika főtételei Halmazállapotok, halmazállapot-változások Mechanikai rezgések és hullámok, hangtan Elektromágneses indukció, váltóáram Elektromágneses rezgés, elektromágneses hullám Hullám- és sugároptika Atomfizika I. – héjfizika Atomfizika II. – magfizika Csillagászat és asztrofizika Környezetfizika
A középszintű érettségi vizsga témakörei földrajz tantárgyból 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza 4. A földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A középszintű érettségi vizsga témakörei Emberismeret és etika tantárgyból 1. Etikatörténet: Az ókori görög etika: Szókratész 2. Etikatörténet: Az ókori görög etika: Platón 3. Etikatörténet: Az ókori görög etika: Arisztotelész 4. Etikatörténet: Középkori etika 5. Etikatörténet: Középkori etika: Szent Ágoston 6. Etikatörténet: Újkori etika: Kant 7. A példaképek 8. Az önismeret-önértékelés-énkép szerepe a személyiségrajz kialakításában 9. Szülő-gyermek kapcsolat erkölcsi dilemmái 10. Családon belüli erőszak (család és társadalmi konfliktusok) 11. A párkapcsolat és a családi élet erkölcsi dilemmái 108
12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
Manipuláció: Reklámok szerepe, média, manipulációs eljárások A szólás szabadsága, a manipulált beszéd, a rágalmazó, a gyűlölködtető beszéd A tudomány etikai felelőssége A hazaszeretethez való hozzáállás, annak erkölcsi megítélései Klónozás Abortusz Eutanázia-vita Pazarló gazdálkodás, az életminőség luxusa Ember – állat kapcsolatának etikai kérdései A férfi és a női szerepek változása a társadalomban, a feminizmus tükrében Energiatakarékosság
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
A középszintű érettségi vizsga témakörei német nyelv tantárgyból - I. Önálló témakifejtés Személyes vonatkozások, család (Familie) Ember és társadalom (Mensch und Gesellschaft) Környezetünk (Unsere Umgebung undUmwelt) Iskola (Die Schule) A munka világa (Arbeitswelt) Életmód (Lebensweise) Szabadidő, művelődés, szórakozás (Freizeit, Kultur, Spaß) Utazás, turizmus (Reisen, Turismus) Tudomány és technika (Wissenschat und Technik)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
II. Szerepjáték Személyes vonatkozások, család (Familie) Ember és társadalom (Mensch und Gesellschaft) Környezetünk (Unsere Umgebung undUmwelt) Iskola (Die Schule) A munka világa (Arbeitswelt) Életmód (Lebensweise) Szabadidő, művelődés, szórakozás (Freizeit, Kultur, Spaß) Utazás, turizmus (Reisen, Turismus) Tudomány és technika (Wissenschat und Technik) A középszintű érettségi vizsga témakörei biológia tantárgyból
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A biológia tudománya Az élet jellemzői Fizikai, kémiai alapismeretek Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók Nem sejtes rendszerek
109
8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.
Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Szaporodás és egyedfejlődés Populáció Életközösségek Bioszféra Ökoszisztéma Környezet és természetvédelem Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója
110
Osztályozóvizsga történelem tantárgyból I. A vizsga részei: Használható segédeszközök:
nyilvánosság:
nyilvánosságra hozás határideje:
rövid választ igénylő tesztfeladatok
történelmi atlasz
nem nyilvános
-
rövid esszé, források alapján
helyesírási szótár nem nyilvános
-
Használható segédeszközök:
nyilvánosság:
nyilvánosságra hozás határideje:
történelmi atlasz
nyilvános témakörök
A vizsga előtt legalább 60 nappal
Írásbeli vizsga részei:
Szóbeli vizsga részei:
időtartama:
elérhető pontszám:
45 perc
50 pont
időtartama:
elérhető pontszám:
15 perc
25 pont
tétel kifejtése, források alapján
2. 12. Az osztályozóvizsgák témakörei II. a vizsga témakörei
7. évfolyam
emelt szintű matematika tagozat
általános tagozat
hatosztályos tagozat
- Az őskor és az ókori Kelet - Az ókori Hellász - Az ókori Róma
-
111
-
emelt szintű komplex biológiakémia tagozat
-
- A középkor - A magyar őstörténet és az Árpádok kora - Magyarország története a vegyesházi királyok korában
8. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
-
-
- Az őskor és az ókori Kelet - Az ókori Hellász - Az ókori Róma - A középkor - A magyarság története a kezdetektől 1490-ig
- A világ és Európa a kora újkorban - Magyarország a kora újkorban - A felvilágosodás kora
9. évfolyam
-
- Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus - A világ és Európa a kora újkorban Magyarországon - Magyarország a kora újkorban - A forradalmak és a Szent Szövetség kora - Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás - A polgárosodás kora, forradalom és kora szabadságharc Magyarországon - Az újjáépítés kora Magyarországon - Nemzetállamok kialakulása. Magyarország - Reformkor, forradalom és szabadságharc története a szabadságharc leverésétől a Magyarországon kiegyezés megkötéséig - A nemzetállamok kialakulása és a birodalmi politika kora - A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon - Az első világháború és következményei - Európa és a világ a két világháború között - Magyarország a két világháború között - A második világháború - Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése - Magyarország 1945–1956 között - A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása - A Kádár-korszak - Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése - A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon - Társadalmi ismeretek - Állampolgári ismeretek - Pénzügyi és gazdasági kultúra - Munkavállalás Osztályozóvizsga magyar nyelv és irodalom tantárgyból
I. A vizsga részei:
időtartama:
elérhető pontszám:
2x45 perc
100 pont
szövegértés
45 perc
szövegalkotás
Írásbeli vizsga részei:
Használható segédeszközök:
nyilvánosság:
40 pont
Akadémiai helyesírási szótár
nem nyilvános -
45 perc
60 pont
Akadémiai helyesírási szótár, szövegforrás
nem nyilvános -
időtartama:
elérhető pontszám:
Használható segédeszközök:
nyilvánosság:
112
nyilvánosságra hozás határideje:
nyilvánosságra hozás határideje:
Szóbeli vizsga
pl.
20 perc
50 pont
részei:
magyar irodalom
10 perc
25 pont
nyelvi feladatok
10 perc
25 pont
szövegforrások
-
nyilvános témakörök
A vizsga előtt legalább 60 nappal
nyilvános témakörök
A vizsga előtt legalább 60 nappal
II. a vizsga témakörei: magyar irodalom hatosztályos tagozat
emelt szintű matematika tagozat
általános tagozat
emelt szintű komplex biológiakémia tagozat
7. évfolyam
műnemek, műfajok, korstílusok
8. évfolyam
műnemek, műfajok, korstílusok
9. évfolyam
műnemek, műfajok, az ókor irodalmából, a középkor irodalmából, a reneszánsz korstílus, a barokk
10. évfolyam
a felvilágosodás irodalmából, a romantika irodalma
11. évfolyam
A klasszikus modernség irodalmából
12. évfolyam
A XX. század második felének irodalma, napjaink irodalma
Emelt szintű csoport
II. a vizsga témakörei: magyar nyelvtan hatosztályos tagozat
általános tagozat
7. évfolyam
Leíró nyelvtan szövegértés
8. évfolyam
Leíró nyelvtan szövegértés
9. évfolyam
Kommunikáció, leíró nyelvtan, szövegtan
10. évfolyam 11. évfolyam
Jelentéstan, szövegtan, retorika Stilisztika
12. évfolyam
Nyelvtörténet
113
emelt szintű matematika tagozat
emelt szintű komplex biológiakémia tagozat
Emelt szintű csoport
Osztályozóvizsga matematika tantárgyból I. A vizsga részei: időtartama: Írásbeli vizsga részei:
elérhető pontszám:
45 perc
nyilvánosság:
nyilvánosságra hozás határideje:
nem nyilvános
-
100%
számítási feladatok megoldása II. a vizsga témakörei hatosztályos tagozat
halmazelmélet, függvénytípusok, oszthatóság, hatványozás, háromszögek 7. évfolyam nevezetes vonalai, pontjai, körei, speciális négyszögek, ezek szerkesztése elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, Szöveges egyenletek, nevezetes 8. évfolyam szorzatok, Pithagotasz-tétel, Thalesz-tétel, egybevágósági transzformációk, vektorok, medián, módusz, átlag kombinatorika, négyzetgyök azonosságai, algebrai törtek,másodfokú egyenletek, 9. évfolyam egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, szöveges feladatok, hasonlósági transzformációk
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
függvénytranszformációk, kerületi és középponti szögek, hegyesszögek szögfüggvényei
gráfelmélet, logaritmus fogalma, azonosságai, exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek, szinusz és koszinusz-tétel, koordinátageometria számtani és mértani sorozatok, kamatos kamat számítás, térfogat és felszínszámítás
általános tagozat
emelt szintű komplex biológiakémia tagozat
Halmazok, hatványok, négyzetgyök, elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, függvények, kombinatorika, egybevágósági transzformációk, oszthatóság
Halmazok, függvények, algebrai kifejezések, elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, számelmélet, geometriai alapismeretek, egybevágósági transzformációk
Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, négyzetgyökös egyenletek, hegyes szögek szögfüggvényei, hasonlóság, valószínűség, ndik gyök
Négyzetgyök, n-edik gyök, másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, szögfüggvények, forgásszögek szögfüggvényei, hasonlóság, arányossági tételek a geometriában, kombinatórika, valószínűségszámítás
Exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, koordináta geometria, trigonometrikus egyenletek, sin-tétel, cos-tétel, valószínűségszámítás
Kombinatórika, gráfelmélet, exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek, logaritmikus egyenletek, egyenlőtlenségek, szinusztétel, koszinusztétel, vektorok, egyenes egyenlete, kör egyenlete, valószínűségszámítás
Számtani, mértani sorozatok, térgeometria
Számtani, mértani sorozatok, kamatos kamat, térgeometria, rendszerező ismétlés
114
emelt szintű matematika tagozat
9. évfolyam
Halmazműveletek. Logikai műveletek. Számhalmazok. Számok tizedes tört alakja. Számok normálalakja A négyzetgyökvonás azonosságai. Nevezetes azonosságok. Azonos átalakítások: műveletek polinomokkal, algebrai törtekkel. Osztó, többszörös, oszthatóság, oszthatósági szabályok. Prímszám, összetett szám, prímtényezős felbontás. A számelmélet alaptétele. Diophantoszi egyenletek. Elsőfokú egyenletek. Elsőfokú egyenlettel megoldható szöveges feladatok. Törtes egyenletek, egyenlőtlenségek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Elsőfokú egyenletrendszerek. Egyenletrendszerrel megoldható szöveges feladatok. Elsőfokú egyenlőtlenségek. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszer. Másodfokú függvények vizsgálata. Szélsőérték-feladatok. Másodfokú egyenletek. Másodfokúra visszavezethető egyenletek. Másodfokú egyenlettel megoldható szöveges feladatok. Másodfokú egyenlőtlenségek Másodfokú egyenletrendszer. Másodfokú egyenletrendszerrel megoldható szöveges feladatok. Geometriai alapfogalmak. Térelemek; kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Sokszögek szögösszege, átlók száma.Nevezetes ponthalmazok Egyenlőtlenséggel meghatározott ponthalmazok.Ponthalmazok a koordinátasíkon. Háromszög beírt, körülírt, hozzáírt körei.Háromszög további nevezetes vonalai. Pitagorasz tétele és a tétel megfordítása.Thalész tétele és a tétel megfordítása Egybevágósági transzformációk . Tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, forgatás, eltolás, Az egybevágóság fogalma.Alakzatok egybevágósága.A háromszögek egybevágóságának alapesetei.Műveletek vektorokkal:Összeadás, kivonás, számmal való szorzás.Vektorfelbontás tétele.Vektor koordinátái. Függvény fogalma,tulajdonságai. Lineáris függvények. Másodfokú függvények. Hatványfüggvények. Abszolútérték-függvény Gyökfüggvények.Fordított arányosság, elsőfokú törtfüggvény. Fordított arányosság, elsőfokú törtfüggvény Függvénytranszformációk.
Kombinatorika. Permutáció – ismétlés nélkül és ismétléssel. Variáció – ismétlés nélkül és ismétléssel. Kombináció – ismétlés nélkül. Kombinatorikus geometriai feladatok. Gráfok: néhány probléma ábrázolása gráfokkal. n-edik gyök fogalma, műveletei. Gyökös egyenletek. Kerületi, középponti szögek. Kerületi szögek tétele. Húrnégyszögek tétele. A párhuzamos szelők tétele (bizonyítás nélkül) és megfordítása, következmények. Szögfelező tétel. A középpontos hasonlóság fogalma és tulajdonságai. A hasonlósági transzformáció fogalma és tulajdonságai. A háromszögek hasonlóságának alapesetei. A sokszögek hasonlósága. A hasonló síkidomok területének aránya. A hasonló testek felszínének és térfogatának aránya. Magasságtétel, befogótétel. Körhöz húzott érintő- és szelőszakaszok tétele A hegyesszögek szögfüggvényei. Pótszögek szögfüggvényei. Összefüggések egy hegyesszög szögfüggvényei között. Nevezetes szögek szögfüggvényei. A szögfüggvények általános 10. évfolyam értelmezése. Szögfüggvények közötti összefüggések. A trigonometrikus függvények. A trigonometrikus függvények transzformáltjai, függvényvizsgálat. Addíciós tételek. Háromszögekre vonatkozó feladatok addíciós tételekkel.. Trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenlőtlenségek A racionális kitevőjű hatványok, a hatványozás azonosságai. Az exponenciális függvény. Exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek.. Számolás 10 hatványaival, 2 hatványaival. A logaritmus fogalma, azonosságai. Szorzat, hányados, hatvány logaritmusa, áttérés más alapú logaritmusra. A logaritmusfüggvény. Logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek Nevezetes egyenlőtlenségek, szélsőérték-feladatok elemi megoldása. Adatok rendezése, osztályokba sorolása, táblázatba rendezése, ábrázolása. Adathalmazok jellemzői: terjedelem, átlag, medián, módusz, szórás. .Esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, komplementer esemény. Egyszerűbb események valószínűsége. Klasszikus valószínűségi modell.. A valószínűség meghatározása kombinatorikus eszközökkel. Kombinatorika: Permutáció – ismétlés nélkül és ismétléssel. Variáció – ismétlés nélkül és ismétléssel. Kombináció – ismétlés nélkül és ismétléssel. Binomiális együtthatók, tulajdonságaik. Pascal-háromszög és tulajdonságai. Binomiális tétel. 11. évfolyam Gráfelméleti alapfogalmak: csúcs, él, fokszám, egyszerű gráf, összefüggő gráf, komplementer gráf, fagráf, kör, teljes gráf). Gráfokra, éleikre, csúcsok fokszámaira vonatkozó egyszerű tételek. Gráfok alkalmazása
115
leszámolásos feladatokban Direkt, indirekt bizonyítás, logikai szita formula, skatulya elv, teljes indukció. Két vektor skaláris szorzata. A háromszög területének kifejezése két oldal és a közbezárt szög segítségével. A háromszög egy oldalának kifejezése a köré írt kör sugara és szemközti szög segítségével. Szinusztétel. Koszinusztétel. A helyvektor és a szabadvektor. Vektor abszolútértékének kiszámítása. Két pont távolságának kiszámítása. Két vektor hajlásszöge. Szakasz osztópontjának koordinátái A háromszög súlypontjának koordinátái Az egyenes egyenletei Két egyenes párhuzamosságának és merőlegességének a feltétele. Két egyenes metszéspontja. Két egyenes szöge. A kör egyenlete Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintőjének egyenlete. Két kör közös pontjainak meghatározása. A parabola tengelyponti egyenlete. A parabola és a másodfokú függvény. A parabola és az egyenes kölcsönös helyzete. A sorozat fogalma, megadása, ábrázolása. Számtani sorozat. A számtani sorozat n-edik tagja. A számtani sorozat első n tagjának összege. A mértani sorozat n-edik tagja. A mértani sorozat első n tagjának összege. Gyakorlati alkalmazások – kamatos kamat számítása. Sorozatok konvergenciája. A határérték szemléletes és pontos definíciói. Műveletek konvergens sorozatokkal. Konvergens és divergens sorozatok. Konvergens sorozatok tulajdonságai. Végtelen mértani sor. Szakaszos végtelen tizedes tört átváltása. Függvények véges helyen vett véges; véges helyen vett végtelen; végtelenben vett véges; végtelenben vett végtelen határértéke. A függvények folytonossága. Példák folytonos és nem folytonos függvényekre. A folytonosság definíciói. A differenciálhatóság fogalma. A különbségi hányados függvény, a differenciálhányados (derivált), a deriváltfüggvény. Alapfüggvények deriváltja: Műveletek differenciálható függvényekkel. A függvény tulajdonságai és a derivált kapcsolata Konvexitás vizsgálata deriválással Függvényvizsgálat differenciálszámítással Gyakorlati jellegű szélsőérték-feladatok megoldása. A differenciálszámítás és az elemi módszerek összevetése Statisztikai mintavétel. Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül. Számsokaságok jellemzése: átlag, medián, módusz, szórás. Eseményalgebra. Klasszikus valószínűségi modell. Események összegének, szorzatának, komplementerének valószínűsége. Kizáró események, független események valószínűsége. Feltételes valószínűség. A teljes valószínűség tétele, Bayes-tétel. Geometriai valószínűség Binomiális eloszlás, hipergeometriai eloszlás: várható érték, szórás. Geometriai valószínűség. A területszámítás alapelvei. Területszámítási módszerek alkalmazása A térfogatszámítás alapelvei. Ttérfogatszámítás :csonkagúla térfogata, gúla térfogata, érintőpoliéderek térfogata. Alakzatok felszíne, hálója. Csonkakúp felszíne. Gömb felszíne. A határozott integrál fogalma. A határozott integrál és a terület-előjeles terület A határozott integrál tulajdonságai Az integrál mint a felső határ függvénye. A primitív függvény fogalma A 12. évfolyam primitív függvények halmaza – a határozatlan integrál: hatványfüggvény, polinomfüggvény, trigonometrikus függvények, A Newton Leibniz-tétel. Integrálási módszerek: Az integrálszámítás alkalmazása matematikai és fizikai problémákra. Két függvénygörbe közötti terület meghatározása. Forgástest térfogatának meghatározása. Henger, kúp, csonkakúp, gömb, gömbszelet térfogata. A négy tanév anyagát átfogó, rendszerező, több témakört érintő összetett feladatok.
Osztályozóvizsga földrajz tantárgyból I. A vizsga részei:
Írásbeli vizsga
időtartama:
elérhető pontszám:
45 perc
50 pont
Használható segédeszközök:
116
nyilvánosság:
nyilvánosságra hozás határideje:
részei:
rövid választ igénylő feladatok
nem nyilvános -
Esszéfeladatok
Szóbeli vizsga részei:
időtartama:
elérhető pontszám:
15 perc
25 pont
tétel kifejtése
földrajzi atlasz
nem nyilvános -
Használható segédeszközök:
nyilvánosság:
nyilvánosságra hozás határideje:
földrajzi atlasz
nyilvános témakörök
A vizsga előtt legalább 60 nappal
II. a vizsga témakörei
általános tagozat
hatosztályos tagozat
7. évfolyam
8. évfolyam
9. évfolyam
10. évfolyam
1, A szilárd Föld anyagai és folyamatai 2, A földrajzi övezetesség alapjai 3, Gazdasági alapismeretek 4, Ázsia földrajza 5, Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza 1, Afrika és Amerika földrajza 2, Európa általános földrajza 3, Észak- és Mediterrán-Európa földrajza 4, Atlanti-Európa földrajza 5, Kelet- és Közép-Európa földrajza 6, A Kárpát-medencevidék földrajza 7, A hazánkkal szomszédos országok földrajza 8, Magyarország természeti és kulturális értékei 9, Magyarország társadalomföldrajza
-
emelt szintű matematika tagozat
emelt szintű komplex biológia-kémia tagozat
-
-
-
-
1, A Föld kozmikus környezete 2, A földi tér ábrázolása 3, A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai 4, A légkör földrajza 5, A vízburok földrajza 6, A földrajzi övezetesség 7, Társadalmi folyamatok a 21. század elején 1, A világgazdaság jellemző folyamatai 2, Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában 3, A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 4, Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői 5, Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei
117
Osztályozóvizsga angol nyelv tantárgyból
I. A vizsga részei:
Írásbeli vizsga részei:
elérhető pontszám:
45 perc
50 pont
Használható segédeszközök:
nyilvánosság:
nyilvánosságra hozás határideje: -
Olvasott szöveg értése
nincs
nem nyilvános
-
Fogalmazás vagy levélírás
nincs
nem nyilvános
-
Használható segédeszközök:
nyilvánosság:
nyilvánosságra hozás határideje:
nyilvános témakörök
A vizsga előtt legalább 60 nappal
időtartama:
elérhető pontszám:
35 perc
50 pont
társalgás, téma kifejtése
15 perc
25 pont
hallott szöveg értése
20 perc
25 pont
Szóbeli vizsga részei:
időtartama:
CD lejátszó
II. a vizsga témakörei
hatosztályos tagozat
1.Friends 2.Personality 3.Around town 4. Going Places 5. History 6. Telling Stories 7. Healthy Living 8.Sport 7. 9. Holidays évfolyam 10.Cultures 11.Image 12.Celebrities 13.Volunteers 14.Shopping 15.Computers 16.Space 17. Readings
emelt szintű matematika/komplex biológia-kémia tagozat haladó csoport
általános tagozat
-
-
emelt szintű matematika/ komplex biológia-kémia tagozat kezdő csoport
-
118
1.Lifestyles 2.Homes 3. Heroes 4.Challenge 5.Celebration 6.Food 7. Money 8. 8. Gadgets évfolyam 9.Communication 10.The Web 11. The Sea 12. Mountains 13. Dance 14. Music 15.Pictures 16. Buildings
-
-
-
1. Adventure 2. Stories 3.Travel 4.The Media 5.Advertising 9. 6. People évfolyam 7. Learning 8. Carriers 9.Culture Shock 10.Civilization 11.Readings
1.Lifestyles 2.Homes 3. Heroes 4.Challenge 5.Celebration 6.Food 7. Money 8. Gadgets 9.Communication 10.The Web 11. The Sea 12. Mountains 13. Dance 14. Music 15.Pictures 16. Buildings
1.Lifestyles 2.Homes 3. Heroes 4.Challenge 5.Celebration 6.Food 7. Money 8. Gadgets 9.Communication 10.The Web 11. The Sea 12. Mountains 13. Dance 14. Music
1.Friends 2.Personality 3.Around town 4. Going Places 5. History 6. Telling Stories 7. Healthy Living 8.Sport 9. Holidays 10.Cultures 11.Image 12.Celebrities 13.Volunteers 14.Shopping
1. Adventure 2. Stories 3.Travel 4.The Media 5.Advertising 6. People 7. Learning 8. Carriers 9.Culture Shock 10.Civilization 11.Readings
1.Pictures 2. Buildings 3. Adventure 4. Stories 5Travel 6.The Media 7.Advertising 8. People 9. Learning 10. Carriers 11.Culture Shock 12.Civilization 13.Readings
1.Computers 2.Space 3.Lifestyles 4.Homes 5. Heroes 6.Challenge 7.Celebration 8.Food 9. Money 10. Gadgets 11.Communication 12.The Web 13. The Sea 14. Mountains
1.Identity 2. Laughter 3.Style 4.Beauty 5. New Frontiers 10. 6. Soft Machine évfolyam 7. Journeys 8. Global Issues 9. Society 10. Conflict 11. Readings
119
1. Pleased to meet you 2. Is it art? 3. Our changing world 11. 4. Coming of age évfolyam 5. Live to eat 6. Sounds around us 7. Calm down 8. Getting around
1.Identity 2. Laughter 3.Style 4.Beauty 5. New Frontiers 6. Soft Machine 7. Journeys 8. Global Issues 9. Society 10. Conflict 11. Readings
1. Dance 2. Music 3.Pictures 4. Buildings 5. Adventure 6. Stories 8.Travel 9.The Media 10.Advertising 11. People 12. Learning 13. Carriers 14.Culture Shock 15.Civilization 16.Readings
1. Media truths 2. Beyond belief 3. Right or wrong 4. Different? 5. People 6. Home 7. School 8. Work 9. Family and social life 12. 10. Food/shopping évfolyam and services 11. Travelling and tourism 12. Culture 13. Health/ sport 14. Science and technology 15. Nature and environment 16. State and society
1. People 2. Home 3. School 4. Work 5. Family and social life 6. Food/shopping and services 7. Travelling and tourism 8. Culture 9. Health/ sport 10. Science and technology 11. Nature and environment 12. State and society
1. People, family and social life 2. Home 3. School 4. Work 5. Food 6. Shopping and services 7. Travelling and tourism 8. Culture and freetime 9. Sport 10. Health 11. Nature and environment 12. Science and technology
Osztályozóvizsga német nyelv tantárgyból I. A vizsga részei: részei: Írásbeli vizsga
időtartam:
elérhető pontszám:
45 perc +30 perc
50+25 pont
nyilvánosságra Használható nyilvánosság: hozás segédeszközök: határideje:
nem nyilvános nem nyilvános
Nyelvhelyesség
15 pont
nincs
Olvasásértés
15 pont
nincs
Irányított fogalmazás
20 pont
nincs
nem nyilvános
25 pont
CD lejátszó
nem nyilvános
hallott szöveg értése
30 perc
120
nyilvánosságra nyilvánosság: hozás határideje:
időtartama: Szóbeli vizsga
pl.
15 perc
részei:
Bevezető általános kérdések
2-3 perc
nincs
nem nyilvános
-
Szerepjáték
3-4 perc
nincs
nem nyilvános
-
Önálló témakifejtés
5-8 perc
nincs
nyílvános tételek
A vizsga előtt legalább 60 nappal
II. a vizsga témakörei Haladó nyelv
Kezdő nyelv
Hatosztályos haladó nyelv
7. évfolyam
1. Ich und meine Familie 2. Wetter, Jahreszeiten 3. Sehenswürdigkeiten in Deutschland 4. Das Handy, ein Handy kaufen 5. Mode, Kleidungsstücke, Kleider kaufen 6. Unterkunftsmöglichkeiten 7. Essgewohnheiten, internationale Spezalitäten 8. Freizeit, Hobby 9. Tagesprogramm 10. Ferien, Urlaubmachen
8. évfolyam
1. Wohnung, Wohnmöglichkeiten 2. Internet, E-Mail schreiben 3. Sprachen lernen, Sprachschule 4. Potsdam 5. Verkehr, Öffentliche Verkehrsmittel, Schulweg, Auf dem Flughafen 6. Meine Schule, Noten 7. Ein Ferienjob, Berufe 8. Krankheiten, Beim Arzt 9. Clown-Doktoren 10. Gesunde Ernährung
121
9. évfolyam
1. Ich und meine Familie 2. Wetter, Jahreszeiten 3. Sehenswürdigkeiten in Deutschland 4. Das Handy, ein Handy kaufen 5. Mode, Kleidungsstücke, Kleider kaufen 6. Unterkunftsmöglichkeiten 7. Essgewohnheiten, internationale Spezalitäten 8. Freizeit, Hobby 9. Tagesprogramm 10. Ferien, Urlaubmachen
10. évfolyam
1. Wohnung, Wohnmöglichkeiten 2. Internet, E-Mail schreiben 3. Sprachen lernen, Sprachschule 4. Potsdam 5. Verkehr, Öffentliche Verkehrsmittel, Schulweg, Auf dem Flughafen 6. Meine Schule, Noten 7. Ein Ferienjob, Berufe 8. Krankheiten, Beim Arzt 9. Clown-Doktoren 10. Gesunde Ernährung
11. évfolyam
1. Sport 2. Extremsport 3. Reise 4. München, 5. Sprachreise 6. Wetter 7. In der Stadt 8. Auf dem Lande 9. Haustiere 10. Familienfeste 11. Party, Geburtstagsparty 12. Feste, Feiertage 13. Einkaufen, Online-Kauf 14. In der Bank, 15. Auf der Post
1. Ich und meine Familie 2. Wetter, Jahreszeiten 3. Sehenswürdigkeiten in Deutschland 4. Das Handy, ein Handy kaufen 5. Mode, Kleidungsstücke, Kleider kaufen 6. Unterkunftsmöglichkeiten 7. Die Pension Eck 8. Lebensmittel kaufen auf dem Markt 9. Essgewohnheiten, 10. Internationale Spezalitäten
1. Sport 2. Extremsport 3. Reise 4. München, 5. Sprachreise 6. Wetter 7. In der Stadt 8. Auf dem Lande 9. Haustiere 10. Familienfeste 11. Party, Geburtstagsparty 12. Feste, Feiertage 13. Einkaufen, Online-Kauf 14. In der Bank, 15. Auf der Post
1. Freizeit, Hobby 2. Tagesprogramm 3. Ferien, Urlaubmachen 4. Wohnung, 5. Wohnmöglichkeiten 6. Internet, E-Mail schreiben 7. Sprachen lernen, Sprachschule 8. Potsdam 9. Verkehr, Öffentliche Verkehrsmittel, Schulweg, 10. Auf dem Flughafen
1. Handy 2. Fernsehen 3. Familienmitglieder beschreiben, 4. Einzelkinder 5. Abitur, 6. Studieren 7. Auto fahren 8. Umweltschutz 9. Familienmodelle 10. Frauenrolle – Männerrolle 11. Generationskonflikte 12. Hotel Mama 13. Mode 14. Schuluniform 15. Werbungen
1. Meine Schule, Noten 2. Ein Ferienjob, 3. Berufe 4. Krankheiten, Beim Arzt 5. Clown-Doktoren 6. Sport,Extremsport 7. Reise 8. München, 9. Sprachreise 10. Wetter 11. In der Stadt - Auf dem Lande 12. Haustiere 13. Familienfeste 14. Party, Geburtstagsparty 15. Feste, Feiertage
1. Das inteligente Haus 2. Die Stadt der Zukunft 3. Umweltverschmutzung 4. Lebenslanges Lernen 5. Schulsystem in den deutschsprachigen Ländern 6. Schulsystem in Ungarn 7. Der ideale Lehrer 8. Berufswahl 9. Ferienjob, Berufe 10. Krankheiten 11. Heilmethoden 12. Stress 13. Drogen 14. Sport 15. Musik 16. Europäische Union 17. Im Ausland studieren 18. Reisetrends 19. Technik der Zukunft 20. Virtuelle Freundschaften
122
12. évfolyam
1. Handy 2. Fernsehen 3. Familienmitglieder beschreiben, 4. Einzelkinder 5. Abitur, 6. Studieren 7. Auto fahren 8. Umweltschutz 9. Familienmodelle 10. Frauenrolle – Männerrolle 11. Generationskonflikte 12. Hotel Mama 13. Mode 14. Schuluniform 15. Werbungen 16. Alltage in meiner Familie 17. Meine Zukunftspläne 18. Frauenrolle – Männerrolle 19. Schule in Ungarn 20. Gesunde Lebensweise
1. Einkaufen, Online-Kauf 2. In der Bank, 3. Auf der Post 4. Handy 5. Fernsehen 6. Familienmitglieder beschreiben, 7. Einzelkinder 8. Abitur, 9. Studieren 10. Auto fahren 11. Umweltschutz 12. Familienmodelle 13. Frauenrolle – Männerrolle 14. Generationskonflikte 15. Hotel Mama
1. Familienformen 2. Hochzeitsbräuche 3. Wahlrecht 4. Feste und Feiertage 5. Konsumverhalten 6. Energiesparen 7. Umweltschutz 8. Ideale Schule 9. Spracherwerb 10. berufswahl 11. Nach dem Abi arbeiten 12. Gesunde Ernahrung 13. Fastfood 14. Drogen 15. Elektronische Bücher 16. Zeitungen 17. Urlaubstypen 18. Abenteuerurlaube 19. Technik der Zukunft 20. Computer
Osztályozóvizsga biológia tantárgyból I. A vizsga részei: részei: Írásbeli vizsga
időtartam:
elérhető pontszám:
45 perc
50pont
esszékérdések és feladatok
Használható segédeszközök:
nyilvánosság:
nincs
nem nyilvános
időtartama: Szóbeli vizsga részei:
nyilvánosságra hozás határideje:
nyilvánosság:
nyilvánosságra hozás határideje:
nyilvános tételek
A vizsga előtt legalább 60 nappal
15 perc Önálló témakifejtés tételsor alapján
7. évfolyam
nincs
II. a vizsga témakörei hatosztályos tagozat általános emelt szintű tagozat matematika tagozat Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek: baktériumok; egysejtűek Fonalas, telepes élőlények. Zöld-, barnaés vörösmoszatok, gombák, zuzmók, mohák, szivacsok
123
emelt szintű komplex biológia kémia tagozat
8. évfolyam
9. évfolyam
Növényismeret Állatismeret Életközösségek Az ember és környezete Az emberi test szerveződése Az ember szaporodása, egyedfejlődése és egészségvédelme Az ember kültakarója, mozgása és egészségvédelmük Az anyagcsere főbb folyamatai és egészségvédelme Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme Nem sejtes rendszerek, Önálló sejtek. Szerkezet és működés a prokarióták világában Az alacsonyabb rendű eukarióták általános jellemzői A növényi sejt, Szerveződési formák A növények országa,
10. évfolyam
A növények élete Többsejtű eukarióták, gombák, szivacsok Az állati sejt és szövettípusok Az állatok rendszerezése, testfelépítése és működése: csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak,tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek. A gerincesek nagy csoportjai Az állatok viselkedése
11. évfolyam
Sejtbiológia, az öröklődés molekuláris
(Nem tanulnak biológiát.)
(Nem tanulak biológiát.)
Nem sejtes rendszerek, prokarióták, egysejtű és többsejtű eukarióták Gombák Az állati sejt és szövettípusok Szerkezet és működés az állatok világában. Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. Az állatok viselkedése A növényi sejt és szerveződési formák A növények országa és a növények élete Sejtbiológia, az öröklődés
Nem sejtes rendszerek, prokarióták, egysejtű és többsejtű eukarióták Gombák Az állati sejt és szövettípusok Szerkezet és működés az állatok világában. Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. Az állatok viselkedése A növényi sejt és szerveződési formák A növények országa és a növények élete Sejtbiológia, az öröklődés
124
A vírusok, szubvirális rendszerek A prokarióták világában Az alacsonyabb rendű eukarióták Gombák, szivacsok A növényi szerveződési formák Valódi növények A növények élete
Az állati sejtek és szövetek Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. A gerincesek nagy csoportjai Az állatok viselkedése Ökológia
A sejtek kémiai felépítése A sejtek anyagcseréje
alapjai Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és a vérkeringés Immunológiai szabályozás. Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés Az emberi szervezet szabályozó működése testfolyadék révén. Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén
12. évfolyam
molekuláris molekuláris alapjai alapjai Az ember Az ember önfenntartó önfenntartó működése és működése és ennek ennek szabályozása. szabályozása. Kültakaró és Kültakaró és mozgás mozgás Az ember Az ember táplálkozása, táplálkozása, légzése és légzése és kiválasztása, a kiválasztása, a vér és a vér és a vérkeringés vérkeringés Immunológiai Immunológiai szabályozás. szabályozás. Szaporodás, Szaporodás, egyedfejlődés és egyedfejlődés és növekedés növekedés Az emberi Az emberi szervezet szervezet szabályozó szabályozó működése működése testfolyadék testfolyadék révén. révén. Az emberi Az emberi szervezet szervezet szabályozó szabályozó működése. működése. Jelátvitel Jelátvitel szinapszisok szinapszisok révén révén Az idegrendszer Az idegrendszer Az idegrendszer felépítése és működése felépítése és felépítése és Genetika: az öröklődés működése működése Evolúció. Genetika: az Genetika: az Biológiai evolúció öröklődés öröklődés Rendszerbiológia és Evolúció. Evolúció. evolúció Biológiai Biológiai Ökológia. evolúció evolúció Az élőlények környezete Rendszerbiológia Rendszerbiológia Ökoszisztéma és evolúció és evolúció Életközösségek Ökológia. Ökológia. Az élőlények Az élőlények környezete környezete Ökoszisztéma Ökoszisztéma Életközösségek Életközösségek Osztályozóvizsga kémia tantárgyból
Az öröklődés molekuláris alapja A sejt felépítése Az ember önfenntartó működései Az immunrendszer Szaporodás, egyedfejlődés A hormonrendszer
Az idegrendszer Genetika Biológiai evolúció Rendszerbiológia és evolúció Az élőlények környezete Ökoszisztéma Életközösségek
I. A vizsga részei: részei: Írásbeli vizsga
időtartam:
elérhető pontszám:
45 perc
50pont
esszékérdések és tesztfeladatok
125
Használható segédeszközök:
nyilvánosság:
periódusos rendszer, négyjegyű
nem nyilvános
nyilvánosság hozás határideje:
számítási feladatok
függvénytáblázat
időtartama: Szóbeli vizsga részei:
nyilvánosság:
nyilvánosság hozás határideje:
nyílvános tételek
A vizsga előt legalább 60 nappal
15 perc Önálló témakifejtés tételsor alapján
nincs
Osztályozóvizsga fizika tantárgyból I. A vizsga részei: Használható segédeszközök:
nyilvánosságra nyilvánosság: hozás határideje:
számítási feladat
négyjegyű függvénytáblázat
nem nyilvános
-
tesztfeladat
nincs
nem nyilvános
-
Használható segédeszközök:
nyilvánosságra nyilvánosság: hozás határideje:
nincs
nyilvános témakörök
Írásbeli vizsga részei:
Szóbeli vizsga
részei:
időtartama:
elérhető pontszám:
45 perc
50 pont
időtartama:
elérhető pontszám:
15 perc
25 pont
Önálló tételkifejtés elméleti kérdésor alapján
A vizsga előtt legalább 60 nappal
II. a vizsga témakörei hatosztályos tagozat
7. évfolyam
8. évfolyam
általános tagozat
Emelt szintű fizika érettségire felkészítő
Optika, csillagászat; Hőtan ; Nyomás ; Elektromosság, mágnesség Mozgások; Tömeg, lendület erő Energia
126
emelt szintű matematika tagozat
emelt szintű komplex biológia-kémia tagozat
Mozgástan elemei; Mozgástan A Newtoni elemei; A mechanika elemei; Newtoni Munka – Energia – mechanika Teljesítmény; elemei; Munka Folyadékok és – Energia – gázok mechanikája Teljesítmény; 9. Folyadékok és évfolyam gázok mechanikája
Mozgástan; Pontszerű testek és pontrendszerek dinamikája ;Testek egyensúlya – statika ; Mechanikai munka, energia ;Az égi és földi mechanika egysége; Folyadékok és gázok mechanikája Elektrosztatika; Egyenáram ;Hőtani alapok Gázok makroszkopikus vizsgálata; Kinetikus gázmodell ;A termodinamika főtételei; Halmazállapotok, halmazállapotváltozások; Hőterjedés; Mindennapok hőtana
Elektromos töltés és erőtér;A mozgó töltések – egyenáram; Hőhatások és állapotváltozások; hőtani alapjelenségek, gáztörvények ; Részecskék 10. rendezett és évfolyam rendezetlen mozgása – Molekuláris hőelmélet elemei;A hőtan főtételei halmazállapotváltozások;Minden napok hőtana
Elektromos töltés és erőtér;A mozgó töltések – egyenáram; Hőhatások és állapotváltozáso k; hőtani alapjelenségek, gáztörvények ; Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – Molekuláris hőelmélet elemei;A hőtan főtételei halmazállapotváltozások;Min dennapok hőtana Mechanikai rezgések, hullámok; Mechanikai rezgések; Mechanikai Mágnesség és elektromosság – hullámok, hangtan; Elektromágneses Elektromágneses indukció, indukció, váltóáram ; Elektromágneses váltóáramú hálózatok ; rezgés, elektromágneses hullám ; Elektromágneses rezgések, hullámok Hullám- és sugároptika ; Atomfizika I. ; Hullám- és sugároptika ;Az – héjfizika ; Atomfizika II. – magfizika atomok szerkezete; Magfizika elemei ; Csillagászat és asztrofizika; ;Csillagászat és asztrofizika elemei Környezetfizika
11. évfolyam
127
Mozgástan elemei; A Newtoni mechanika elemei; Munka – Energia – Teljesítmény; Folyadékok és gázok mechanikája
Elektromos töltés és erőtér;A mozgó töltések – egyenáram; Hőhatások és állapotváltozások; hőtani alapjelenségek, gáztörvények ; Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – Molekuláris hőelmélet elemei;A hőtan főtételei halmazállapotváltozások;Mindennapok hőtana
Mechanikai rezgések, hullámok; Mágnesség és elektromosság – Elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok ; Elektromágneses rezgések, hullámok ; Hullám- és sugároptika ;Az atomok szerkezete; Magfizika elemei ;Csillagászat és asztrofizika elemei
Mechanikai kiegészítések: merev testek mechanikája Csillagászat és asztrofizika; Környezetfizika Fizika és a társadalom Rendszerező ismétlés:Mechanika, Hőtan, Elektromágnesesség, Fénytan
12. évfolyam
Osztályozóvizsga ének-zene tantárgyból I. A vizsga részei: időtartama:
elérhető pontszám:
45 perc
50 pont
zenefelismerés
15 perc
zenetörténeti tesztfeladat
Írásbeli vizsga részei:
Szóbeli vizsga részei:
Használható segédeszközök:
nyilvánosság:
nyilvánosságra hozás határideje:
15 pont
CD lejátszó
nem nyilvános
-
30 perc
35 pont
nincs
nem nyilvános
-
időtartama:
elérhető pontszám:
Használható segédeszközök:
nyilvánosság:
nyilvánosságra hozás határideje:
20 perc
25 pont tankönyv
nem nyilvános
-
éneklés
II. a vizsga témakörei hatosztályos tagozat
7. évfolyam
általános tagozat
Régi stílusú népdalok, Gregorián dallamok, trubadúrdallamok, Reneszánsz műfajok, madrigál, motetta, mise, Lassus, Palestrina, a különböző zenetörténeti korokhoz köthető zenefelismerés
128
emelt szintű matematika tagozat
emelt szintű komplex biológia-kémia tagozat
8. évfolyam
Barokk műfajok, Bach, Handel, Vivaldi, a különböző zenetörténeti korokhoz köthető zenefelismerés
9. évfolyam
Régi stílusú népdalok, Gregorián dallamok, trubadúrdallamok, Új stílusú népdalok, Reneszánsz műfajok, Klasszicizmus, madrigál, motetta, műfajok, Haydn, mise, Lassus, Mozart, Beethoven, a Palestrina, Barokk különböző műfajok, Bach, zenetörténeti korokhoz Handel, Vivaldi, a köthető zenefelismerés különböző zenetörténeti korokhoz köthető zenefelismerés
Régi stílusú népdalok, Gregorián dallamok, trubadúrdallamok, Reneszánsz műfajok, madrigál, motetta, mise, Lassus, Palestrina, Barokk műfajok, Bach, Handel, Vivaldi, a különböző zenetörténeti korokhoz köthető zenefelismerés
Régi stílusú népdalok, Gregorián dallamok, trubadúrdallamok, Reneszánsz műfajok, madrigál, motetta, mise, Lassus, Palestrina, Barokk műfajok, Bach, Handel, Vivaldi, a különböző zenetörténeti korokhoz köthető zenefelismerés
10. évfolyam
Új stílusú népdalok, Klasszicizmus, Romantika műfajai, műfajok, Haydn, Fontosabb Mozart, Beethoven, zeneszerzők, XX. Romantika műfajai, Századi zene, Populáris Fontosabb zenei irányzatok, a zeneszerzők, XX. különböző Századi zene, Populáris zenetörténeti korokhoz zenei irányzatok, a köthető zenefelismerés különböző zenetörténeti korokhoz köthető zenefelismerés
Új stílusú népdalok, Klasszicizmus, műfajok, Haydn, Mozart, Beethoven, Romantika műfajai, Fontosabb zeneszerzők, XX. Századi zene, Populáris zenei irányzatok, a különböző zenetörténeti korokhoz köthető zenefelismerés
Új stílusú népdalok, Klasszicizmus, műfajok, Haydn, Mozart, Beethoven, Romantika műfajai, Fontosabb zeneszerzők, XX. Századi zene, Populáris zenei irányzatok, a különböző zenetörténeti korokhoz köthető zenefelismerés
129
