KÜZDELEM ÉS JÁTÉK évfolyam

HELYI

TANTERV

KÜZDELEM ÉS JÁTÉK 5.-8. évfolyam KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK RÉSZÉRE

Összeállította: Bilikné Niczinger Éva Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola felsős munkaközösségének vezetője Érd, 2013.

Források: - a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; - a 2012. évi CXXIV. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv módosítása alapján; - A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. számú melléklete.

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1.

2 Küzdelem és játék 5.–8. évf. Sportiskolai helyi tanterv 2013.

Bevezetés A tantárgy specifikus módon a hagyományos tantárgyi rendszerben Dráma és táncnak nevezett tananyagokat és fejlesztési feladatokat tartalmazza.

A sportiskolai kerettantervben a tantárgy neve: Küzdelem és játék A dráma és tánc a közös, aktív tevékenységek élménye révén segíti elő a tanulók alkotó- és kapcsolatteremtő készségének kibontakozását, összpontosított, megtervezett munkára szoktatását, testi-térbeli biztonságának javulását, idő- és ritmusérzékének fejlődését. Hozzájárul mozgásuk harmóniájához és beszédük tisztaságához, szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását, segíti őket az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítésben és az önkifejezésben. Különösen alkalmas a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció, valamint a tolerancia és az együttműködés fejlesztésére. A tanulói tevékenységek a gondolatok és érzelmek kifejezését, a drámai és színházi kifejezések formai megértését szolgálják. Az elnevezés utal sajátos funkciójára egy sportiskolai tanulási- személyiségfejlesztési folyamatban. A dráma a cselekvés, az akciók, a konfliktusok és a konfliktusok megoldásának, a katarzisnak a művészete, ezt „játsszák” az emberiség kezdetei óta a színpadon, a játéktéren, a dráma ebben rokon az erőpróbákat jelentő sportban. A konfliktustűrés, konfliktuskezelés, az erőpróbákon való helytállás, a sportszerű kommunikáció fontos személyiségjegyeinek fejlesztéséhez kíván a tantárgy hozzájárulni. A majdani sportember számára különösen fontos, hogy a ritmus, a mozgás világában otthonosan érezze magát, hiszen megannyi sportfeladat teljesítését e képesség kellő fejlettsége megkönnyíti. A tantárgy segít a sporttal járó küzdelem élményét, a konfliktusokat építő, kreatív módon feldolgozni. A drámajáték csoportosítása 1. - verbális emlékezetet fejlesztő játékok; - figyelemfejlesztő játékok; - improvizációs játékok; - kreativitást fejlesztő gyakorlatok 2. - ismerkedő, kezdőjátékok - kapcsolatteremtő gyakorlatok - utánzógyakorlatok - bizalomjátékok

Célok, feladatok  

A célok évenként azonosak, azonban a megvalósulás minősége, a megértés mélysége fokozatosan emelkedik. Célja az élményen keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése. A tantárgy célja a közösség előtti szerepvállalás természetessé tétele, ösztönzése. Az emberi-társadalmi megfigyelőképesség fejlesztése. A tárgyi


 










tudás növelése. A művészeti nevelés különböző területein a tanulók sikerélményhez juttatása. További fontos cél a figyelemfelhívás a műveltségi részterület elemeinek fontosságára és szépségére. A tárgy oktatása segítheti más műveltségi területek tanítását, lehetőséget ad ezekkel a tárgyakkal való együttműködésre. A drámajáték puszta létével, jelenlétével oktat, nevel. Gyakorlatokon és játékokon keresztül segít a jól elhelyezett tanulságok levonásában. Kommunikációs és metakommunikációs gyakorlatok, élethelyzetek generálása segítségével a tanulók megismerhetik készségeiket-képességeiket, tulajdon testüket, személyiségüket. A tanulóknak meg kell tanulniuk a helyes beszéd technikáját, értékeit, hatásait, elfogadott rendjét. Ezek alkalmazási tere a rögtönzés, amely megtanít tájékozódni az emberi környezetben, rugalmas alkalmazkodásra ösztönöz, példákkal szolgál, elvárásokat tudatosít. A drámajátékot a tanulókkal együtt tanulmányozni, és velük vagy általuk irányítani, rendezni kell. Fontos tevékenységek még: 1. A dráma formanyelvének tanítása; 2. A nyelvhasználat fejlesztése; 3. A csoportos tevékenységek alapos bevezetése és irányítása; 4. A csoportos tevékenységet akadályozó közösségi problémák megoldása; 5. A drámához szükséges képességek fejlesztése. Eljárásaival, megoldási módjaival élményszerűbbé, átélhetőbbé, "tapinthatóvá" válhat a tananyag. A gyerekek részeseivé válhatnak az ismeretek befogadásának, nemcsak passzív szereplői a tanóráknak, hanem alkotói, szerzői is, hiszen az ő meglévő tudásuk, tapasztalatuk, ismereteik, átélt élményeik garancia erre. A drámapedagógia legfontosabb értéke a foglalkozások légkörében, hangulatában rejlik. E módszer alapfeltétele a bizalom. Itt szabad tévedni, nincs elmarasztalás. A gyerekek oldottan, bátrabban kérdeznek. Lehet hibásat mondani, mert az indoklás során mindenki magától jön rá a helyes megoldásra. A pedagógus célirányosan vet fel problémát, teremt konfliktushelyzeteket, olyan "mesterséges" körülményeket hoz létre, amelyek elősegítik a könnyebb megértést.

Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák         

Anyanyelvi kommunikáció Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia (Személyközi, személyes) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - Kulturális kompetencia Tudásszerző kompetencia Gondolkodási kompetencia Narratív kompetencia (a dolgok közlésének, visszaadásának képessége) Kommunikatív kompetencia

Kiemelt fejlesztési feladatok


       


Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Hon- és népismeret Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése - Énkép, önismeret A családi életre nevelés - Felkészülés a felnőttlét szerepeire A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Pályaorientáció Médiatudatosságra nevelés

Alkalmazott módszerek -

ismeretek közlése spontán játékok szerepjátékok alkotó előadások csoportos játékok megbeszélés, elemzés véleménycsere, vita gyűjtőmunka élethelyzetek, szituációk magyarázat elbeszélés, leírás értelmezése kérdezés (kérdve kifejtő módszer) szemléltetés projekt módszer

Eszközök Taneszközök, szemléltető eszközök: oktatófilmek gyermekek részére készült kiadványok önismereti tesztek tanári szakkönyvek, kézikönyvek (Küzdelem és játék Tanári kézikönyv a sportiskolao dráma tantervhez, Írta és szerkesztette: Váradi István) - vizuális megjelenítők - audioeszközök - egyéb kiadványok, segédletek - PC  Kellékek o Karika, pálca, zsinór o Kendők, sapkák, fejfedők o Ritmushangszerek o Egyéb hangszerek vagy a hangszerek imitációi o Dobókockák, zsetonok o Különféle hangkeltő eszközök o Kartonok, papírok, írószerek o Fa/műanyag játék fegyverek o Maszkok, álarcok o Köpenyek, palástok o Arcfestékek -



o Lámpák o Bábok o Zsűriző táblakészlet o Egyéb jelmezek o Tároló dobozok, kosarak, ládák o Képtár  Hangtár o A „Küzdelem és játék” tantárgy tanári kézikönyvének CD-melléklete  Hangok, zörejek (effektek) rögtönzéshez  Zenei háttér, historikus táncok zenéje  Tréning-alap  Egyéb gyűjtött hanganyagok  Filmtár

Évi és heti óraszámok óraszám/évfolyam

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Heti óraszám

1

0,5

0,5

0,5

Évi óraszám

36

18

18

18

évfolyam

szorgalmi időben

félévkor

év végén

5.

osztályzat

Szöveges értékelés


6.

osztályzat



7.

osztályzat



8.

osztályzat



Értékelés:

Szöveges értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, részt vett, nem felelt meg Osztályzat: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen)

Az értékelést segítik:     

az órai teljesítmény naplózása külön teljesítménynaplóban; a csoport értékelése a foglalkozások végén; részvétel mértéke a következő óra előkészítésében; egyéni és csoportos aktivitás elemzése a foglalkozások végén; egyéni és csoportos kezdeményező készség elemzése.



Az értékelés mérlegelhető-értékelhető szempontjai:                         

természetes, felszabadult mozgás – félénk mozgás - mozgáskoncentráció; fizikai állóképesség – fáradékonyság - kitartás; szerénység – önteltség – hivalkodó magatartás; közösségvállalás – beilleszkedés; önállóság – utánzó/követő magatartás; megfigyelőképesség; figyelem tartássága – szellemi fáradékonyság; érzelmi színesség/szegénység; ötletgazdagság – fantáziaszegénység; kezdeményezőkészség; rögtönzőképesség; „kapcsolási idő” – reagálás visszafogottsága – óvatosság; Csoporttársak előtti magabiztos kiállás/félénkség; Viselkedéskultúra – az együttlét szabályainak ismerete, betartása; Ízlés, szépérzék, igény a kulturált jelenségekre; Konfliktus, kudarc esélyének vállalása – kudarc kezelése; Siker, elismerés ösztönző hatása; Segítőkészség, együttérzési készség-képesség; Játékkészség – a játszani nem tudás mértéke; Életkorhoz mért műveltség – általános tudásszint; Érdeklődés irányai; Természetes kommunikáció – a nyelvi és nem nyelvi jelek, kísérőelemek, a metakommunikáció jó ismerete – ezek hiánya; Nyitott, érthető, természetes hangerejű beszéd – kommunikációs szempontból helytelen beszéd; Magabiztos, tiszta/zavaros szövegfűzés; Média iránti sokrétű érdeklődés, naprakészség – egyoldalú, az értéktelen média iránti fokozott érdeklődés.

A továbbhaladás feltételei – követelmények Fejlesztési követelmények - A követelmények évente azonosak. A tanulók játékos gyakorlatok során sajátítsák el az alapvető drámai kifejezési formákat. Tudják a mindennapi élet és különböző történetek szituációit közösen elemezni. Egyre inkább értsék meg, hogy milyenek valójában, miközben találkoznak a világ jelenségeivel, beleértve az egész emberiséget is. 5. évfolyam: A tanulók rendszeresen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. A tanév során érintett



témakörökben ötödik évfolyamon különösen a játékok és a beszédművelés területén vállaljanak

alkotó

feladatot.

A

tanultakat

hasznosítsák

más

művészeti

jellegű

tanulmányaikban. 6. évfolyam: A tanulók rendszeresen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. A tanév során érintett témakörökben ötödik évfolyamon különösen a mozgásos és rögtönzéses témákban vállaljanak alkotó feladatot. A tanultakat hasznosítsák más művészeti jellegű tanulmányaikban. 7. évfolyam: A tanulók rendszeresen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. Különösen a mozgásos feladatokban vállaljanak alkotó feladatot. A tanultakat hasznosítsák más művészeti jellegű tanulmányaikban. 8. évfolyam: A tanulók rendszeresen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. Különösen színjáték témában vállaljanak alkotó feladatot. A tanultakat hasznosítsák más művészeti jellegű tanulmányaikban.

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók nevelése-oktatása A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei: Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésében, a beszédészlelés és a beszédmegértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések – magatartási zavar – alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak (BTM).



Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara (hadarás, dadogás), diszfónia, disarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába.

A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése: A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. Testi és lelki egészség



A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások: A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A magyar nyelv és irodalom, a művészeti tantárgyak – s ezen belül is a dráma és tánc tantárgy -, a testnevelés és sport, valamint az élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Néhány szempont azonban általánosítható: - olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott; - a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; - az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. - a küzdelem és játék tantárgy különösen jó lehetőséget biztosít arra, hogy a beszédzavarokat a szituációs játékok, az önismeret fejlesztése, az önmegmutatás segítségével kezelje.



Tananyag 5. évfolyam 1. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Órakeret 8 óra

Érzékelés, kifejezőképesség

Fejlett fantázia és kreativitás. Örömteli részvétel a különböző készségfejlesztő gyakorlatokban, a közös dramatizálás játékaiban, az elemző beszélgetésekben. A verbális és nonverbális kifejezőeszközök helyes és tudatos használatának fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Csoportos játék és megjelenítés: Kapcsolat a tárgyakkal: hogyan fogsz meg szerszámot (levelibékát, drága ékszert, piszkos rongyot, forró süteményt, robbanásveszélyesnek vélt tárgyat). Tárgyak megítélése, tárgyak szerepe: hogyan dobod el a fentieket?

Kapcsolódási pontok Testnevelés és sport: motoros készségfejlesztés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antikvitás.

Rögtönzés és együttműködés: A doboz ismeretlen tartalma ketyeg. Az ajándék felismerése a csomag kibontásakor. Kitüntetés tudomásulvétele dobozának felnyitásakor. Magyar nyelv és Természetes (egészséges és kényszerűen megváltozott), szándékosan irodalom: irodalmi változtatott testtartás (szerepjáték, színlelt megjelenési kép, művek értelmezése. tudatosan szabálytalanná váló testhelyzet). Testrészek mozgatása, egyes testrészek függetlenített mozgatása, különböző testrészek mozgatásának párhuzamos vezénylése. Történetek feldolgozása: Az ókori olimpia néhány versenyszámának megjelenítése. Színház az ókorban. Kulcsfogalmak

Testtartás, státuszszimbólum, ókori olimpia.


2. Tematikai egység/ fejlesztési cél


Órakeret 10 óra

Együttműködés, kapcsolati kultúra

Előzetes tudás

Fejlettebb együttműködési képesség a kapcsolatok létrehozásában és fenntartásában, az egymásra figyelés tekintetében.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A hangsúly áthelyezése mozgásos improvizáció. A mozgásos improvizáció alkalmával a testi- térbeli biztonság javítása, az idő-és ritmusérzék fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Csoportos játék és megjelenítés: Mozgás-sablonok: érintés („ne érints”, segítő érintés, bizalmaskodó érintés, a zsebtolvaj).

Testnevelés és sport: motoros készségfejlesztés.

Rögtönzés és együttműködés: Helyzetgyakorlatok: Ketten találkoznak: munkatársak, egymásra utaltak, orvosi segítség. Hármasban: szerepforgó (hármuk között, rotációs módszerrel, adott jelre szerepváltás). Többen: esemény (eredményhirdetés, avatás, koronázás, esküvő, konfliktushelyzet). Táncrögtönzés – ritmusgyakorlat: Kardozás, , indián harci tánc, szalontánc.

Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás.

A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása: Esemény-fantázia: festmény, szoborcsoport az ábrázolt pillanat előtt/után. Történetek feldolgozása: Népek játékai: játékpárhuzamok, játékszabályok különbségeinek elemzése, játszás. Kulcsfogalmak Kooperáció, empátia, dramatikus tevékenység, játékszabály.


Alkotótevékenység

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Az alapvető drámai kifejezési formák ismerete. Jártasság a kezdő évek játékainak természetes, rögtönző technikájának felhasználásában, némajátékban és szöveges játékokban. Kiteljesedett fantázia és kreativitás a közös játékok során.


Az improvizációs képességek fejlesztése. A különböző eszközök bevonása az improvizáció során. Az alapvető fogalmak megismerése, és a fogalomkészlet használatával a játékos tevékenységek több szempontú elemzése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények




Csoportos játék és megjelenítés: Kísérő információk akaratlanul: beleegyezés szóval és bólintással, csodálkozó indulatszó és hátrahőkölés. Tudatos információhalmozás: utasítás és dobbantás, szomorú tekintet és a fej kézbe hajtása.

Magyar nyelv és irodalom: szövegfeldolgozás, szövegértés.

Rögtönzés és együttműködés: Mozgáselemek, mozgásfolyamat játékkontaktussal: jellegzetes járás (a muszklis/karatés, a bohém, a katonás, a komédiás/jópofa, a hivalkodó, stb.), behatárolt térben egymással is kommunikálva közlekednek (bogaras természettudósok). A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása: Rögtönzési segédeszközök. Rögtönzés hangkulisszára (effektek), felvett szövegre, jelmez-kellék „köré” épített történettel, relaxációs zenére. Történetek feldolgozása: Játékszabály (helyzetgyakorlat). Megismerő- és befogadóképesség: Szakmai és reklámszöveg magyarítása. Nyelvrongáló idézetek feljegyzése a médiából. Kulcsfogalmak Információ, mozgáselem, rögtönzés, effekt. 4. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Befogadás, értelmezés

Órakeret 8 óra

Több közös élménnyel, kulturális és művészeti ismerettel rendelkeznek a tanulók. Alkotó részvétel a különböző irodalmi vagy művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozásában. Az alkotó részvétel során az ön- és társismeret fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Csoportos játék és megjelenítés: A bizalom fejlesztését szolgáló gyakorlatok. Rögtönzés és együttműködés: Színházi jelmez készítése tetszés szerinti eszközökből. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása: Irodalmi hősök: ifjúsági/gyermekregények hőseinek találkozása (A Pál utcai fiúk) küzdelmük értékelése.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegalkotás.

Megismerő- és befogadóképesség: Alapvető tánctípusok, táncstílusok és kísérőzenéjük azonosítása. Kulcsfogalmak Bizalom, jelmez, regény, elbeszélés, forgatókönyv, tánctípus, táncstílus.



6. évfolyam 1. Tematikai egység/ fejlesztési cél

Órakeret 4 óra


Fejlett fantázia és kreativitás. Örömteli részvétel a különböző készségfejlesztő gyakorlatokban, a közös dramatizálás játékaiban, az elemző beszélgetésekben.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A verbális és nonverbális kifejezőeszközök helyes és tudatos használatának fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Csoportos játék és megjelenítés: Tojástartó, ha üres, ha tele van, ha romlott tojástól van kellemetlen szaga, ha törött tojás csorog belőle. Légy fullad a megkívánt ételbe. Vívás penge nélküli karddal (csak markolat), övhúzás elképzelt övvel. Puhasági próba – a fagylalt olvad, a gipsz megkötött, a talaj mocsaras. Rögtönzés és együttműködés: Kitüntetés tudomásulvétele dobozának felnyitásakor. Mi lehet ez a pálca – játszd el (fakanál, karmesteri pálca, furulya stb.). Mi lehet ez az arasznyi átmérőjű karika – játszd el (gépkocsikormány, lábasfedő, hímzőkeret, glória stb.). Mi lehet ez a zsineg – játszd el (horgászzsinór, szabász centije, öv, kígyó stb.). Testrészek mozgatása, egyes testrészek függetlenített mozgatása, különböző testrészek mozgatásának párhuzamos vezénylése.

Kapcsolódási pontok Testnevelés és sport: motoros készségfejlesztés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antikvitás. Magyar nyelv és irodalom: irodalmi művek értelmezése.

A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása: Helyzetgyakorlat. Státusszimbólumok: autó, divatos viselet, divatos tárgy státuszjelentősége. Megismerő- és befogadóképesség: Színházi előadás közös megtekintése és beszélgetés a látottakról. Kulcsfogalmak

Testtartás, státuszszimbólum.

2. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 5 óra

Fejlettebb együttműködési képesség a kapcsolatok létrehozásában és fenntartásában, az egymásra figyelés tekintetében.




A hangsúly áthelyezése mozgásos improvizáció. A mozgásos improvizáció alkalmával a testi- térbeli biztonság javítása, az idő-és ritmusérzék fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Csoportos játék és megjelenítés: Távolságtartás tapasztalata/szabályai: bizalmas – személyes – társasági – nyilvános, állatok „menekülési” és támadó távolságtartása, „kínai bunyó” (nem érünk egymáshoz). Rögtönzés és együttműködés: Helyzetgyakorlatok: Ketten találkoznak: szerelmesek, munkatársak, egymásra utaltak, alvilágiak, orvosi segítség. Hármasban: szerepforgó (hármuk között, rotációs módszerrel, adott jelre szerepváltás). Többen: hálózatos mozgás (ki-ki a maga szerepében egyszerre, pl. vásárban). Táncrögtönzés – ritmusgyakorlat: áldozati tánc, sámán-révülés, szalontánc, kontakt technika.

Kapcsolódási pontok Testnevelés és sport: motoros készségfejlesztés. Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás.

A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása: Esemény-fantázia: festmény, szoborcsoport az ábrázolt pillanat előtt/után. Történetek feldolgozása: Népek játékai: játékpárhuzamok, játékszabályok különbségeinek elemzése, játszás. Megismerő- és befogadóképesség: Szöveges rögtönzés: sportközvetítés, vendég érkezik a reptérre, történelmi esemény „közvetítése.” Kulcsfogalmak

Kooperáció, empátia, dramatikus tevékenység, játékszabály, sportközvetítés, riport.



Órakeret 5 óra

Előzetes tudás

Az alapvető drámai kifejezési formák ismerete. Jártasság a kezdő évek játékainak természetes, rögtönző technikájának felhasználásában, némajátékban és szöveges játékokban. Kiteljesedett fantázia és kreativitás a közös játékok során.


Az improvizációs képességek fejlesztése. A különböző eszközök bevonása az improvizáció során. Az alapvető fogalmak megismerése, és a fogalomkészlet használatával a játékos tevékenységek több szempontú elemzése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Csoportos játék és megjelenítés:

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és



Tudatos információhalmozás: utasítás és dobbantás, szomorú tekintet és a fej kézbe hajtása. Személyes külsőségek üzenete: sztárok kihívó viselete (ruha, hajviselet, smink, szemüveg), egyéni mozgása.

irodalom: szövegfeldolgozás, szövegértés.

Rögtönzés és együttműködés: Mozgáselemek, mozgásfolyamat játékkontaktussal: jellegzetes járás (a muszklis/karatés, a bohém, a katonás, a komédiás/jópofa, a hivalkodó, stb.), behatárolt térben egymással is kommunikálva közlekednek (sztárok és hódolóik, feljebbvalók és közlegények). A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása: Rögtönzési segédeszközök. Rögtönzés hangkulisszára (effektek), felvett szövegre, jelmez-kellék „köré” épített történettel, relaxációs zenére. Történetek feldolgozása: Játékszabály és játékszabály-sértési eljárás eljátszása (helyzetgyakorlat). Megismerő- és befogadóképesség: Szakmai és reklámszöveg magyarítása. Nyelvrongáló idézetek feljegyzése a médiából. Kulcsfogalmak Információ, mozgáselem, rögtönzés, effekt. 4. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai


Órakeret 4 óra

Több közös élménnyel, kulturális és művészeti ismerettel rendelkeznek a tanulók. Alkotó részvétel a különböző irodalmi vagy művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozásában. Az alkotó részvétel során az ön- és társismeret fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Csoportos játék és megjelenítés: A bizalom fejlesztését szolgáló gyakorlatok. Rögtönzés és együttműködés: Színházi jelmez készítése különböző színű és alakú kendőkből. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása: Irodalmi hősök: ifjúsági/gyermekregények hőseinek találkozása, küzdelmük értékelése.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegalkotás.

Történetek feldolgozása: Egy Móra-elbeszélés forgatókönyvének/rendezői példányának elkészítése. Megismerő- és befogadóképesség: Alapvető tánctípusok, táncstílusok és kísérőzenéjük azonosítása. Kulcsfogalmak Bizalom, jelmez, regény, elbeszélés, forgatókönyv, tánctípus, táncstílus.





Előzetes tudás

A verbális és nonverbális kifejezőeszközök egyre tudatosabb használata.


Órakeret 4 óra

A mozgás és a tánc többoldalú megismerése és alkalmazása. Az aktív tevékenységek élménye révén a tanulók ritmusérzékének fejlesztése. A tárgykezeléshez kapcsolódó gyakorlatok során a kreativitás, a képzelőerő fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Csoportos játék és megjelenítés: Sporteszközök, játékszerek természetes használata.

Kapcsolódási pontok Ének-zene: különböző korok táncai.

Rögtönzés és együttműködés: Különleges tárgyak: botforgatás – egyensúlyozás (kanász módra, mazsorett, ördögpálca, festő a létrán, artistamutatvány). A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása: Történelmi táncok mozgásanyagának megismerése. Történetek feldolgozása: A találkozás élményének erősítése dramatikus tevékenységekben, hitelesség. Megismerő- és befogadóképesség: A tánc és a mozgás szerepe az egyes történelmi korokban, (szakirodalom felkutatása, érvelés, előadás). Kulcsfogalmak Történelmi tánc, dramatikus tevékenység.

2. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai


Órakeret 5 óra

A mozgásos improvizációs gyakorlatok révén fejlettebb nonverbális kifejezőképesség. A „pantomimes” mozgás révén a kifejezőképesség, fantázia továbbfejlesztése. A kooperatív technikák megismerése révén az együttműködési képesség fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Csoportos játék és megjelenítés: Két személy teljes és lokális mozgásának összehangolása. Rögtönzés és együttműködés: Mozgásstílusok: pantomimes” mozgás (helyben illusztrált sétálás, futás, lépcsőn járás, kötélhúzás, zenész – pl. dobos – „rájátszása”,




táncos mozgások, árnyjátékos, szertartások szerepmozgásai). Történetek feldolgozása: Különböző problémák konszenzuson alapuló megoldásának előadása. Megismerő- és befogadóképesség: A közösen megtekintett előadás feldolgozása, elemzése különös tekintettel a kooperáció, a konszenzus, az empátia, az érzékenység fogalmakra. Kulcsfogalmak Kooperáció, konszenzus, empátia, érzékenység, pantomim.



Órakeret 5 óra

Előzetes tudás

Fejlett improvizációs képesség. Az alapvető fogalmak megfelelő használata.


Az élményen keresztül történő megértés során a kommunikáció, a kooperáció és a kreativitás fokozatos fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Csoportos játék és megjelenítés: Mozgásdinamika: tempóváltások üzenete, mozgásszünet, csoportos mozgás megszabott térben (öregedünk-fiatalodunk, fáradunkfelfrissülünk). Rögtönzés és együttműködés: Improvizáció közösen választott téma, fogalom vagy egyéni érzés, élmény kifejezésére. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása: Alapvető színházi műfajok megkülönböztetése és felismerése. Színházi munkaterületek és technika megismerése. Történetek feldolgozása: Történetek, élmények feldolgozása különböző tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával. Megismerő- és befogadóképesség: Alakoskodó, illetve dramatikus szokások megismerése a farsang és a karnevál eseményein keresztül. Kulcsfogalmak

A tematikai egység nevelési-

Testnevelés és sport: motoros készségfejlesztés. Magyar nyelv és irodalom: a dráma és a színház jellemzői.

Mozgásdinamika, improvizáció, színházi műfajok, színházi munkaterület, színházi technika.




Órakeret 4 óra

Több közös élménnyel, kulturális és művészeti ismerettel rendelkeznek a gyerekek. Alkotó részvétel válnak a különböző irodalmi vagy művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozásában.


fejlesztési céljai

18

Az alkotó részvétel révén az ön- és társismeret fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Csoportos játék és megjelenítés: Különböző tánc- és mozgástípusok csoportos variációi. Rögtönzés és együttműködés: Improvizációk összefűzése jelenetsorokká. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása: Drámairodalom, filmarchívum: film megtekintése és beszélgetés a látottakról. Történetek feldolgozása: Rövid dramatizált mesék eljátszása Megismerő- és befogadóképesség: Színházi üzem: stábértekezlet rögtönzése. Kulcsfogalmak

Küzdelem és játék 5.–8. évf. Sportiskolai helyi tanterv 2013.

Dramatizálás, stáb, színpad, filmezés.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: műelemzés, dráma és színház világa, szövegalkotás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antikvitás.





Előzetes tudás

A verbális és nonverbális kifejezőeszközök egyre tudatosabb használata.


Órakeret 4 óra

A mozgás és a tánc többoldalú megismerése és alkalmazása. Az aktív tevékenységek élménye révén a tanulók ritmusérzékének fejlesztése. A tárgykezeléshez kapcsolódó gyakorlatok során a kreativitás, a képzelőerő fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Csoportos játék és megjelenítés: Ruhadarabok „kezelése”, kalapemelés módjai.

Kapcsolódási pontok Ének-zene: különböző korok táncai.

Rögtönzés és együttműködés: Különleges tárgyak: botforgatás – egyensúlyozás (kanász módra, mazsorett, ördögpálca, festő a létrán, artistamutatvány). A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása: Társastáncok mozgásanyagának megismerése. Történetek feldolgozása: A találkozás élményének erősítése dramatikus tevékenységekben, hitelesség. Megismerő- és befogadóképesség: A tánc és a mozgás szerepe az egyes társadalmi viszonyok között (szakirodalom felkutatása, érvelés, előadás). Kulcsfogalmak Társastánc, dramatikus tevékenység.

2. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai


Órakeret 5 óra

A mozgásos improvizációs gyakorlatok révén fejlettebb nonverbális kifejezőképesség. A „pantomimes” mozgás révén a kifejezőképesség, fantázia továbbfejlesztése. A kooperatív technikák megismerése révén az együttműködési képesség fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Csoportos játék és megjelenítés: Saját test teljesítő- és tűrőképességének, a veszélyeztetés határának ismerete. Rögtönzés és együttműködés: Mozgásstílusok: pantomimes” mozgás (helyben illusztrált sétálás, futás, lépcsőn járás, kötélhúzás, zenész – pl. dobos – „rájátszása”,




táncos mozgások, árnyjátékos, szertartások szerepmozgásai). A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása: Kooperáció dramatikus tevékenységek során, konszenzus keresése és kialakításának technikái – egy választott mű elemzése. Történetek feldolgozása: Különböző problémák konszenzuson alapuló megoldásának előadása. Megismerő- és befogadóképesség: A közösen megtekintett előadás feldolgozása, elemzése különös tekintettel a kooperáció, a konszenzus, az empátia, az érzékenység fogalmakra. Kulcsfogalmak Kooperáció, konszenzus, empátia, érzékenység, pantomim.



Órakeret 5 óra

Előzetes tudás

Fejlett improvizációs képesség. Az alapvető fogalmak megfelelő használata.


Az élményen keresztül történő megértés során a kommunikáció, a kooperáció és a kreativitás fokozatos fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Csoportos játék és megjelenítés: Mozgásdinamika: tempóváltások üzenete, mozgásszünet, csoportos mozgás megszabott térben (öregedünk-fiatalodunk, fáradunkfelfrissülünk). Rögtönzés és együttműködés: Improvizáció közösen választott téma, fogalom vagy egyéni érzés, élmény kifejezésére. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása: Alapvető színházi műfajok megkülönböztetése és felismerése. Színházi munkaterületek és technika megismerése. Történetek feldolgozása: Történetek, élmények feldolgozása különböző tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával. Megismerő- és befogadóképesség: Alakoskodó, illetve dramatikus szokások megismerése a farsang és a karnevál eseményein keresztül. Kulcsfogalmak

Kapcsolódási pontok Testnevelés és sport: motoros készségfejlesztés. Magyar nyelv és irodalom: a dráma és a színház jellemzői.

Mozgásdinamika, improvizáció, színházi műfajok, színházi munkaterület, színházi technika.



Órakeret 4 óra

Több közös élménnyel, kulturális és művészeti ismerettel rendelkeznek



a gyerekek. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Alkotó részvétel válnak a különböző irodalmi vagy művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozásában. Az alkotó részvétel révén az ön- és társismeret fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Csoportos játék és megjelenítés: Különböző tánc- és mozgástípusok páros variációi. Rögtönzés és együttműködés: Improvizációk összefűzése jelenetsorokká. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása: Drámairodalom, filmarchívum: színházi előadás megtekintése és beszélgetés a látottakról. Történetek feldolgozása: Ókori színház: drámai verseny és szertartásai. Hősök az ókori drámában.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: műelemzés, dráma és színház világa, szövegalkotás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antikvitás.

Megismerő- és befogadóképesség: Színházi üzem: stábértekezlet rögtönzése, színikritika írása. Kulcsfogalmak

Ókori dráma, stáb, színikritika, angol dráma, a dráma műneme.

KÜZDELEM ÉS JÁTÉK évfolyam

Recommend Documents