Küzdelem az adócsalás és az adókikerülés ellen A Bizottság hozzájárulása a 2013. május 22-i Európai Tanács számára
Küzdelem az adócsalás és az adókikerülés ellen A Bizottság hozzájárulása az Európai Tanács 2013. május 22-i üléséhez Az Európai Tanács május 22-i ülésének előterében ez a dokumentum emlékeztetni kíván arra, milyen fontos az adózás a jelenlegi helyzetben, amikor a tagállamokban folyamatban van a költségvetési konszolidáció, különösen pedig az adócsalás és adókikerülés1 negatív hatásaira kívánja felhívni a figyelmet. Az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem a nemzeti költségvetés védelme és a polgárok által az adórendszerek méltányosságába és hatékonyságába vetett bizalom szempontjából egyaránt fontos. Ez a dokumentum egyrészt a tagállamok által e kihívások kezelése érdekében végrehajtandó reformokra, másrészt az uniós szintű megállapodást és végrehajtást igénylő kérdésekre összpontosít. Az összehangolt, uniós szintű megközelítés révén erősíteni tudjuk az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelemre, valamint a magas színvonalú adóügyi kormányzás világszintű elterjedésének ösztönzésére irányuló kollektív kapacitásunkat.
1.
Az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelemben határozott fellépésre van szükség: biztosítani kell a költségvetési konszolidációs erőfeszítéseket és az adórendszerek méltányos jellegét
Az adócsalás és az adókikerülés korlátozza a tagállamok bevételteremtési képességét, és akadályozza őket gazdaságpolitikájuk végrehajtásában. Becslések szerint több tíz milliárd euró marad offshore cégeknél, csökkentve a nemzeti adóbevételeket – ezen összegek ugyanis gyakran nem jelennek meg az adóbevallásban, így adót sem fizetnek utánuk. Az adócsalás és az adókikerülés minimálisra szorítását célzó, határozott fellépés szerte Európában több milliárd eurónyi többletbevételt teremtene. Az adócsalás és adókikerülés a méltányosságot és az igazságosságot is próbára teszi. A méltányosság elengedhetetlen ahhoz, hogy a szükséges gazdasági reformokat társadalmilag és politikailag elfogadhatóvá tegyük. Az adózás terhét egyenletesebben kell elosztani, hogy biztosítsuk: saját, méltányos terhe megfizetése révén mindenki hozzájárul az államháztartáshoz –az egységes piac előnyeit élvező multinacionális vállalatok és az offshore megtakarításokkal rendelkező jómódú magánszemélyek éppúgy, mint a fizikai dolgozók. A méltányosság és az igazságosság azt is jelenti, hogy jobb és méltányosabb adórendszereket alakítunk ki. Az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelemhez nemzeti, uniós és világszintű fellépésre egyaránt szükség van. Az európai integrációs folyamat a tagállamok gazdaságainak szorosabb összefonódásához vezetett, a határokon átnyúló ügyletek számának növekedését, egyúttal költségeik és kockázataik csökkenését vonva maga után. Ez a folyamat hatalmas előnyökkel járt az uniós 1
Az adócsalás a szándékos adókikerülés egy formája, amely általában büntetőjogi úton szankcionálható. A kifejezés magában foglalja azokat az eseteket, amikor szándékosan hamis bevallást tesznek vagy hamis dokumentumokat állítanak elő. Az adókikerülés általánosságban véve olyan jogellenes cselekményeket foglal magában, amelyek során az adóalany az adókötelezettséget eltitkolja vagy semmibe veszi, vagyis jövedelmek vagy információk adóhatóságok előli eltitkolása révén kevesebb adót fizet, mint amire jogilag kötelezett.
1
polgárok és vállalkozások számára, egyúttal viszont újabb kihívások elé állította a nemzeti adóhatóságokat az együttműködés és az információcsere tekintetében. A tapasztalatok szerint a tagállamok csak akkor tudnak megbirkózni ezekkel a kihívásokkal, ha egy uniós szinten kialakított keretben működnek együtt. Az egyoldalú megoldások önmagukban nem működőképesek. Globalizált gazdaságunkban, az egységes piacon az adózás elkerülésének lehetőségét keresők könnyedén kihasználnak a nemzeti intézkedések közötti minden különbséget és minden hézagot. A jó adóügyi kormányzás terén az EU hosszú múltra visszatekintő, bejáratott politikával rendelkezik. Az uniós rendszer vázát képező alapelvek az átláthatóság, az automatikus információcsere és a méltányos adóverseny. Az Unió sok év tapasztalatára építhet: a megtakarítások esetében az automatikus információcsere már 2005 óta standard uniós gyakorlat. Az EU átfogó eszköztárat dolgozott ki, amelynek segítségével a tagállamok hatékonyabban tudják felvenni a küzdelmet az adócsalás és az adókikerülés ellen. Az eszköztár (az átláthatóság növeléséről, az információcseréről és a közigazgatási együttműködésről szóló) uniós jogszabályokat éppúgy magában foglal, mint a tagállamoknak tett, összehangolt fellépésre vonatkozó ajánlásokat (például az agresszív adótervezésről és az adóparadicsomokról), valamint a gazdasági kormányzás európai szemeszterének részeként tett, az adócsalás elleni küzdelem megerősítésére vonatkozó, országspecifikus ajánlásokat. Mindezek mellett a Bizottság az elmúlt év decemberében specifikus cselekvési tervet terjesztett elő, amely rögzíti azokat a főbb intézkedéseket, amelyek segítségével a tagállamok hatékonyabban vehetik fel a küzdelmet az adócsalás és adókikerülés ellen a közvetlen és közvetett adózás terén. A tagállamok már számos fontos lépést megtettek, de jobban ki kellene használniuk a rendelkezésre álló eszközöket. A tagállamok számára most a legsürgetőbb feladat, hogy nemzeti rendszereiken végrehajtsák a szükséges javításokat, és a legteljesebb mértékig kihasználják az uniós eszközkészletet az egyeztetett feladatok alapos és összehangolt végrehajtására.
2.
Tagállami szintű fellépés
A tagállamok az árnyékgazdaság felszámolását, az adókikerülés elleni küzdelmet és az adóigazgatás hatékonyságának növelését célzó, szisztematikus fellépés révén tudják növelni adóbevételeiket. Az EU-ban továbbra is fennálló gazdasági és pénzügyi válság súlyos költségvetési és társadalmi következményekkel jár a tagállamokban. A jóléti rendszerek és a közszolgáltatások fenntartásához, a refinanszírozás államot és egyéb hatóságokat terhelő költségeinek korlátozásához, valamint annak megakadályozásához, hogy a negatív hatások a gazdaság többi részére is átgyűrűzzenek, az államháztartások sürgős nagygeneráljára van szükség. Az adócsalás és –kikerülés csökkentése révén a tagállamok növelni tudják adóbevételeiket, ami mozgásteret teremt nekik adórendszerük oly módon történő átalakításához, hogy az jobban ösztönözze a növekedést. Emellett ösztönzőleg hat a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseire is, hogy csökkentsék az alacsony jövedelmű és a leginkább sérülékeny csoportok adóterheit.
2
A tagállamok egyharmadában (különböző tényezők miatt) különösen nagy kihívást jelent az adóügyi kormányzás javítása. Az okok között szerepelnek például a beszedett nettó adóbevételhez viszonyítva magas adminisztratív költségek, az adóbevallások harmadik felektől származó információkkal való előzetes kitöltésének elmulasztása, az elektronikus adóbevallás lehetőségének korlátozott használata, valamint az adórendszerek által a középvállalkozásokra rótt magas adminisztratív teher. A 2013. évi éves növekedési jelentésben a Bizottság prioritásként határozta meg erre az évre a differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidáció végrehajtását. Egyéb bevétel oldali intézkedések mellett a Bizottság azt javasolta a tagállamoknak, hogy az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem hatékonyabbá tétele révén javítsák az adójogszabályok betartását. Akárcsak 2012ben, ezt a kiemelt feladatot a 2013. évi országspecifikus ajánlások is tükrözni fogják.
1. rovat: Mit kell tenni nemzeti szinten? •
Nemzeti szinten, az európai szemeszter keretében a tagállamoknak végre kell hajtaniuk a nekik címzett országspecifikus ajánlásokat, hogy megfeleljenek a kihívásnak, és javítsák adóügyi kormányzásukat. Az adójogszabályok jobb betartását és a hatékonyabb adóigazgatás ösztönzését célzó intézkedések közé a következők tartoznak:
−
megfelelési stratégia kidolgozása és az erőfeszítések adókikerülés elleni küzdelemre összpontosítása;
−
a harmadik felektől származó információk felhasználási körének bővítése;
−
előre kitöltött adóbevallások előkészítése;
−
összehangolt erőfeszítések az árnyékgazdaság méretének csökkentésére, például a következők révén: a be nem jelentett munkavégzés igénybevételének bűncselekménnyé minősítése, küszöbérték meghatározása, amely felett a vásárlást kötelező elektronikus fizetés révén lebonyolítani, illetve pénzügyi ösztönzők alkalmazása (az adólevonások) bevallása érdekében.
•
A tagállamoknak teljes egészében végre kell hajtaniuk a Bizottság adóparadicsomokról és agresszív adótervezésről szóló ajánlásait, amelyek elsősorban a következő témákkal foglalkoznak: azon harmadik országok azonosítása, amelyek nem teljesítik a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelményeket; technikai segítségnyújtás a minimumkövetelményeket teljesíteni kívánó harmadik országoknak; és az adóztatás kettős elmaradásának elkerülését célzó intézkedések.
•
A Bizottság kész célzott támogatást és technikai segítséget nyújtani bármely tagállamnak, amelynek az adókikerüléssel szemben meg kell erősítenie adórendszerét és javítania kell adóbehajtási gyakorlatát. Görögországban például a Görögországgal foglalkozó munkacsoport a tagállamok szakembereivel együtt tevékenyen részt vesz egy szilárdabb, minőségi bevételeket eredményező adórendszer kiépítésében – már érzékelhetőek a munka első pozitív eredményei.
3
3.
Uniós szintű fellépés
Az EU átfogó eszköztárat dolgozott ki, amelynek segítségével a tagállamok hatékonyabban tudják felvenni a küzdelmet az adócsalás és az adókikerülés ellen. Az eszköztár (az átláthatóság növeléséről, az információcseréről és a közigazgatási együttműködésről szóló) uniós jogszabályokat éppúgy magában foglal, mint a tagállamoknak tett, összehangolt fellépésre vonatkozó ajánlásokat (például az agresszív adótervezésről és az adóparadicsomokról), valamint az európai szemeszter részeként tett országspecifikus ajánlásokat. Az EU a Fiscalis 2020 program révén pénzügyi támogatást is nyújt a nemzeti adóhatóságok közötti együttműködés javításához. Az uniós rendszer alapja az automatikus információcsere. E tekintetben az EU világelső. A tagállamok közötti automatikus információcsere koncepciója már 2003-ban megfogalmazódott, majd 2005-ben, a megtakarítási adóról szóló irányelv révén megvalósításra is került. Ezen irányelvnek hála, a tagállamok mintegy 20 milliárd EUR értékről cserélnek információkat a nem rezidens adóalanyok vonatkozásában. Emellett az ez év januárjában hatályba lépett, közigazgatási együttműködésről szóló irányelv a bevételek széles skálája vonatkozásában rendelkezik automatikus információcseréről. Nemrégiben az Egyesült Államok is bevezette ezt az elvet FATCA-megállapodásaiban. Azáltal, hogy a bejáratott uniós rendszer keretében dolgoznak együtt, a tagállamok számára lehetővé válik az adóigazgatásra és a pénzügyi intézményekre háruló, pótlólagos terhek minimalizálása, valamint a gyors és következetes végrehajtás biztosítása szerte az EU-ban. A Bizottság már kidolgozta az információcsere elektronikus formátumait és a biztonságos kommunikációs csatornákat. Az információcsere csak speciális IT-támogatással lehetséges. A megtakarítási adóról szóló irányelv alapján a Bizottság már kidolgozta az automatikus információcsere egységes számítógépes formátumát és az információcsere csatornáit. Mindezeket folyamatosan frissíteni kell és ki kell bővíteni annak érdekében, hogy a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv által lefedett valamennyi bevételtípusra kiterjedjenek.
2. rovat: Az Európai Unió adócsalás és adókikerülés elleni küzdelmet szolgáló eszköztára •
A megtakarítási adóról szóló (2005 óta hatályos) uniós irányelv lefekteti az automatikus információcsere alapelvét. 2008-ban a Bizottság javaslatot nyújtott be az irányelvben található joghézagok azáltal történő megszüntetésére, hogy az irányelv hatályát a befektetési alapokra, nyugdíjakra, innovatív finanszírozási eszközökre, valamint a vagyonkezelőkön és alapítványokon keresztül történő kifizetésekre is kiterjesztik. Az irányelv Tanács általi elfogadása folyamatban van.
•
A Svájccal, Andorrával, Monacóval, Liechtensteinnel és San Marinóval a megtakarítások adóztatása terén kötött (2005 óta hatályos) uniós megállapodások célja, hogy az EU és szomszédai számára egyenlő feltételeket biztosítson. 2011 júliusában a Bizottság felhatalmazást kért a Tanácstól annak érdekében, hogy tárgyalásokat kezdhessen az említett öt országgal annak érdekében, hogy e megállapodások hatályát a megtakarítási adóról szóló felülvizsgált uniós irányelvhez igazítsák. A Tanács még nem adta beleegyezését a felhatalmazáshoz.
4
•
A közvetlen adózás terén zajló közigazgatási együttműködésről szóló irányelv öt új területen (a munkaviszonyból származó jövedelem, a vezetők illetménye, az egyéb uniós jogi aktusok hatálya alá nem tartozó életbiztosítási termékek, a nyugdíjak, az ingatlan tulajdonjoga és az ingatlanból származó jövedelem) rendelkezik arról, hogy 2015-től a rendelkezésre álló információk alapján automatikus információcserét kell alkalmazni.
•
A hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről szóló rendelet 2012ben lépett hatályba. Az EU úttörő szerepet tölt be e téren, szabályozva, hogy a tagállamok adóés vámhatóságai milyen módon gyűjtik a héára vonatkozó információkat és osztják meg azokat a többi tagállammal. Megerősíti a héa-köteles adóalanyokról és azoknak a Közösségen belüli ügyleteiről vezetett adatbázisokat is az e területen folyó adócsalások felderítése és visszaszorítása érdekében.
•
Az adókból eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló irányelv, amely 2010 óta hatályos, javítja a tagállamok képességeit az adók határokon átnyúló beszedése terén. Lehetővé teszi a más tagállamban történő végrehajtást, és megerősíti annak lehetőségét, hogy az adófizetők által nem megfelelően rendezett igényeket rendezése érdekében egy másik tagállamban tegyenek megelőző intézkedéseket.
•
A Bizottság a héa-csalás elleni küzdelem érdekében 2012 júliusában gyorsreagálási mechanizmusra tett javaslatot. A héa terén a leggyakrabban előforduló határon átnyúló csalástípus az úgynevezett körhintacsalás (közösségen belüli „csalárd kereskedő” által elkövetett csalás). A Bizottság által javasolt mechanizmus egy olyan sürgősségi eljárásról rendelkezik, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy engedélyezze a tagállamoknak, hogy egy nagy héa-csalás felderítését követő egy hónapon belül az általános szabálytól eltérő szabályokat alkalmazzanak a Közösségen belüli ügyletekre.
•
A Bizottság 2009-ben tett javaslatot a fordított héakivetésről szóló irányelvre, amelyet 2010 márciusában részben elfogadtak (csupán a CO2-kibocsátási egységek tekintetében). Az irányelv fennmaradó részének elfogadása lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a fordított adózást számos olyan termék- és szolgáltatástípus nyújtására alkalmazzák, amelyek esetében a körhintacsalás ismerten több tagállamot is érint.
•
A Bizottság cselekvési terve (2012. december), amelynek célja az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem megerősítése, több mint 30, személyekre, vállalkozásokra, valamint nem együttműködő országokra és területekre kiterjedő intézkedést tartalmaz. A cselekvési terv részeként a Bizottság létrehozta a jó adóügyi kormányzással foglalkozó platformot, amely kormányokat, nem kormányzati szervezeteket és vállalkozásokat fog össze a cselekvési terv végrehajtásának irányítása érdekében.
•
A Bizottság jogszabályjavaslatot terjesztett elő (2013 februárjában) a pénzmosás elleni küzdelem és a pénzátutalások keretrendszerének naprakésszé tételére annak érdekében, hogy a hatály kibővítése, az új veszélyek elhárítása és az érzékeny területek kezelése révén megerősítse a jelenlegi uniós előírásokat. A javaslat világosabb mechanizmusokat is bevezet, amelyek a tényleges tulajdonosok – köztük a jogalanyok mögött állók – azonosítását szolgálják. A javaslatot az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztették. 5
•
A bankokkal szembeni tőkekövetelményekre irányuló új uniós szabályok növelik a nemzetközi bankok műveleteinek átláthatóságát. A pénzintézetek kötelesek lesznek nyilvánosságra hozni 6 új adatra, köztük a forgalomra, a nyereségre és az adókra vonatkozó információt minden egyes olyan uniós tagállam és harmadik ország tekintetében, ahol tevékenységet folytatnak. Az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló uniós jogszabály olyan fontos – adójogszabályoknak való megfelelésre és együttműködésre vonatkozó – feltételeket is tartalmaz, amelyeket még az alap uniós piaci forgalomba bocsátása előtt teljesíteni kell.
•
Az uniós számviteli szabályok nemrég elfogadott módosításai bevezetik az országonkénti jelentéstételt. Hatálya alá tartoznak majd az EU-n belüli azon nagyvállalatok, illetve az EU-ban jegyzett azon társaságok, amelyek az olajipar, a földgáz, a bányászat és a fakitermelés terén tevékenyek. A fogadó kormányoknak fizetett adók, jogdíjak és jutalékok bejelentése mind az adózás átláthatósága, mind pedig a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem tekintetében fontos lépés.
A meglévő eszközök ugyan jelentős mértékben javítottak az információcserén, a tagállamok azonban még nem használják őket hatékonyan és átfogó módon. A Bizottság egyes javaslatai még mindig az elfogadás stádiumában vannak, annak ellenére, hogy már több éve előterjesztették őket. A tagállami adóigazgatások még nem aknázták ki teljesen a meglévő jogi aktusokban és gyakorlati mechanizmusokban rejlő lehetőségeket. Jelenleg a fő feladat az, hogy a tagállamok teljes mértékben kihasználják ezt az eszköztárat, és gondos és összehangolt módon végrehajtsák mindazt, amiről megállapodás született. Az adók beszedése, az adójogszabályok és az adóigazgatások működése és konzisztens volta, valamint az adócsalás elleni küzdelem a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az uniós eszközök csak akkor nyújtanak segítséget, ha megvan a politikai akarat és a közigazgatási kapacitás ahhoz, hogy azokat teljes mértékben alkalmazzák. A Bizottság ugyan segítséget nyújt a tagállamoknak az általuk tett erőfeszítésekhez azáltal, hogy biztosítja számukra szükséges gyakorlati eszközöket, a hatékony közigazgatási együttműködés azonban a tagállamok kötelessége.
3. rovat: Mit kell tenni uniós szinten? •
A Tanácsnak el kell fogadnia a megtakarítási adóról szóló irányelv javasolt módosítását, és fel kell hatalmaznia a Bizottságot arra, hogy megkezdje a szomszédos országokkal kötött megállapodások megfelelő módosításáról szóló tárgyalásokra.
•
A Tanácsnak ugyancsak el kell fogadnia az EU és Liechtenstein közötti, csalás elleni küzdelemről és adóügyi együttműködésről szóló egyezménytervezet és a többi szomszédos országgal folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozó felhatalmazást.
•
A Tanácsnak el kell fogadnia a héa-csalás elleni, függőben lévő intézkedéseket is, különösképp a gyorsreagálási mechanizmusra vonatkozót.
6
•
Az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítéséről szóló, 2012. decemberi bizottsági cselekvési tervvel összhangban a tagállamoknak kiemelten kell kezelniük a konkrét nyomon követést.
•
Az EU-n belüli automatikus információcsere elvét ki kell terjeszteni valamennyi releváns jövedelemtípusra. Az Európai Bizottság a közigazgatási együttműködésről szóló uniós irányelv módosítására vonatkozó jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni az uniós szintű automatikus információcsere hatályának kibővítése érdekében. Cél az osztalékra, a tőkenyereségre és egyéb jövedelmekre vonatkozó információk automatikus cseréjének biztosítása 2015-től – ettől kezdve uniós norma lesz ugyanis az automatikus információcsere a munkaviszonyból származó jövedelem, a vezetők illetménye, a nyugdíjak, az életbiztosítási termékek, és az ingatlanból származó jövedelem tekintetében. A javaslat kitér az adóigazgatások azon jelenlegi lehetőségre is, hogy nem kell bejelenteniük azokat az információkat, amelyek „nem állnak rendelkezésre”. Ezzel párhuzamosan sürgősen meg kell kezdeni a technikai szintű munkálatokat: a jelenlegi standard informatikai formátumokat és az információcserére használt biztonságos kommunikációs csatornákat valamennyi releváns jövedelemtípusra is ki kell terjeszteni.
4.
A jó adóügyi kormányzás globális szintű terjesztését elősegítő fellépés
Az EU-nak vezető szerepet kell betöltenie a jó adóügyi kormányzás elősegítésében, különösen ami a globális szintű automatikus információcserét illeti. A Bizottság ösztönzi az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem terén tett nemzetközi erőfeszítéseket. A közelgő G8 (június 17–18.) és G20 (szeptember 5–6.) csúcstalálkozók fontos lehetőséget adnak arra, hogy az adócsalás, adókikerülés és pénzmosás elleni küzdelem terén nemzetközi szintű előrelépés történjen. A G20 és a G8 által támogatott OECD szintén munkálkodik e téren. Az uniós intézkedésekre építve a G8-on, a G20-on és az OECD-n belüli erős és összehangolt uniós álláspont segíthet abban, hogy az automatikus információcsere új nemzetközi normává váljon.
4. rovat: Az EU, mint a nemzetközi fellépés mozgatórugója •
Az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a nemzetközi színtéren a jó adóügyi kormányzás elveinek, különösen az automatikus információcsere és a méltányos adóverseny elveinek terjesztésében.
•
Az automatikus információcserének új nemzetközi normává kell válnia. Az EU-nak ambiciózus és összehangolt álláspontot kell kialakítania annak érdekében, hogy az automatikus információcserét a nemzetközi adózásban irányadó, globális standarddá tegye. Különösen fontos, hogy az EU egységes véleményt képviseljen a G8, a G20 és az OECD ülésein, ezáltal biztosítva szilárd elkötelezettségét olyan új nemzetközi szabályok kialakítása iránt, amelyek figyelembe veszik az automatikus információcserére vonatkozó, meglévő uniós szabályokat.
7
•
Az EU-nak együttműködés és technikai segítségnyújtás révén továbbra is támogatnia kell a jó adóügyi kormányzás minimumkövetelményeinek teljesítése iránt elkötelezett fejlődő országokat szilárd adóigazgatásuk kiépítésében.
•
Az Európai Tanács következtetéseiben felvázolt iránnyal összhangban és az EU-ban az adóparadicsomok és az agresszív adótervezés kezelése terén elért eredményekre építve az EUnak egységes álláspontot kell képviselnie a G20-ban az adóalap-erózióról és nyereségátcsoportosításról (BEPS) szóló vitákban.
•
A Bizottság azon munkálkodik majd, hogy biztosítsa az EU információcserét szolgáló ITrendszerei és az amerikai FATCA-rendszer közötti interoperabilitást és összekapcsolhatóságot; a világszintű standardok fejlesztése az OECD feladata. Ez csökkenti a rendszerüzemeltetőkre és a közigazgatásokra háruló adminisztratív terheket.
8
MELLÉKLET A tagállamok a rendelkezésükre álló héa-bevételeknek csupán körülbelül a felét szedik be A 2010. évi tényleges héa-bevétel (a standard kulcsok melletti elméleti bevétel %-ában)2
A betétek határokon átnyúló, nemzetközi piacát továbbra is szigorú banktitok-szabályokat alkalmazó offshore központok dominálják. Az EU-n kívüli néhány főbb pénzügyi központban található bankokban elhelyezett külföldi nem banki betétek állományának alakulása (millió USD)3 Kajmán-szigetek
2 3
Svájc Szingapúr
Hongkong Különleges Közigazgatási Terület
Jersey
Forrás: Európai Bizottság; Adózási trendek, 2012. évi kiadás. Forrás: Nemzetközi Fizetések Bankja, nyilvános aggregált adatok.
9
Az együttműködés jelentős gazdasági előnyhöz juttatja a tagállamokat 2003 óta a behajtásról szóló irányelv alapján a határokon átnyúlóan beszedett adó összege több mint megtízszereződött4
A behajtásra irányuló segítségnyújtás alapján beszedett adó összegének alakulása (index: 2003 = 100)
4
Forrás: Európai Bizottság
10
