Közbeszerzési etikai kódex TERVEZET
I.
Általános rendelkezések
1. A kódex célja A közpénzek hatékony felhasználásának, a közvagyon védelmének, a közbeszerzési eljárások tisztasága előmozdítása érdekében e kódex célja, hogy a közbeszerzési eljárások résztvevői – ajánlatkérők és gazdasági szereplők – részére iránymutatást adjon arról, hogy miként tanúsíthatnak a közbeszerzési eljárások során etikus magatartást. A közbeszerzésekben résztvevők etikus viselkedése nagyban hozzájárulhat a lakosság közintézményekben való bizalmának megőrzéséhez. 2. Alapelvek A közbeszerzési eljárások résztvevői kötelesek a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) céljainak és alapelveinek megfelelően eljárni. A kódex hatálya alá tartozók vállalják, hogy a közbeszerzési eljárások során tanúsított magatartásuk megfelel az alábbi értékeknek: Törvényesség: A közbeszerzési eljárások résztvevői kötelesek betartani és másokkal is megtartatni a Kbt. és végrehajtási rendeletei, valamint minden egyéb vonatkozó jogszabály rendelkezéseit. Rendeltetésszerű joggyakorlás: A közbeszerzési eljárások résztvevői nem gyakorolnak elvben jogszerű, viszont etikai szabályokba ütköző magatartást. Tisztesség: Az ajánlatkérők magánérdekeket figyelmen kívül hagyva, kizárólag a közjó érdekében, a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználása jegyében hozzák meg döntéseiket, és legjobb tudásuk szerint mindent megtesznek a közérdek védelme és a közintézményekbe vetett maximális bizalom biztosítása érdekében. A gazdasági szereplők mások jogait figyelembe véve, a szabad verseny szabályainak megfelelően járnak el. Méltányosság: Az ajánlatkérők méltányosan, részrehajlás és előítéletek nélkül járnak el, a gazdasági szereplők jogainak tiszteletben tartása mellett. Átláthatóság: Az ajánlatkérők biztosítják a közbeszerzési eljárások nyilvánosságát, és döntéseiket kiszámíthatóan, befolyásmentesen és jogszerűen hozzák meg. Felelősség: A közbeszerzések résztvevői vállalják a felelősséget a közbeszerzési eljárás során hozott minden döntésükért és cselekedetükért. Hatékonyság: Az ajánlatkérők a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználására, a pénzért valódi értéket elv megvalósítására törekednek. A gazdasági szereplők vállalásaikat a hatékonyság elvének szem előtt tartásával, felelősen és tényleges gazdasági helyzetüknek megfelelően teszik meg. 3. A kódex hatálya A kódex hatálya kiterjed az azt elfogadó ajánlatkérők és közbeszerzési eljárásokban érintett gazdasági szereplők nevében eljáró, illetve általuk eljárásba bevont személyekre, e személyek közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben végzett minden tevékenységére. A kódex elfogadása önkéntes alapon történik. Ha valamely ajánlatkérő illetve közbeszerzési eljárásokban érintett gazdasági szereplő írásban nyilatkozik arról, hogy aláveti magát a kódex szabályainak, köteles a közbeszerzési eljárás során a kódexben felsorolt értékeknek, alapelveknek megfelelően eljárni, illetve a kódex szabályait maradéktalanul betartani. 2
II. A közbeszerzési eljárás során tanúsítandó magatartási szabályok 1. Általános szabályok Együttműködés az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között A közbeszerzési eljárás résztvevői vállalják, hogy segítik egymás munkáját az eljárás során, és a kölcsönös együttműködés szellemében járnak el. A felek kötelesek a másik fél megkeresésére a lehető legrövidebb időn belül válaszolni, és adott esetben pontos információt szolgáltatni a feltett kérdésekre. A felek vállalják, hogy bizalmas információkat nem szolgáltatnak ki másgazdasági szereplők, illetve harmadik személyek számára. Az ajándékozás szabályai A közbeszerzési eljárás során elfogadott, hogy az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között bizonyos mértékű szakmai jellegű kapcsolat alakuljon ki. Ezek során előfordulhat, hogy a gazdasági szereplők képviselői ajándékokat adnak át az ajánlatkérők számára. Az ajándék csak kivételesen fogadható el, amennyiben az szimbolikus jellegű és az üzleti életben szokásosnál nem nagyobb értékű (pl.: nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát), azaz nem alkalmas a döntéshozatal befolyásolására. Az ajánlatkérő köteles a fentieknél nagyobb értékű tárgyi ajándékot vagy szolgáltatást visszautasítani, a gazdasági szereplők pedig az ennél nagyobb mértékű ajándék felajánlását kerülni. Pénzbeli ajándék, vagy olyan ajándék, amely az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás során hozott döntéseit befolyásolná, bármilyen mértékű is, nem adható és nem fogadható el. Ha az ajándék elfogadásának lehetősége felől az ajánlatkérőnek kétsége van, akkor köteles kikérni felettesei véleményét. Munkaviszony megszűnése utáni tevékenység A közbeszerzési eljárás résztvevői nevében eljáró, illetve általuk bevont személyek vállalják, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését követően lehetőleg kerülik az olyan helyzeteket, ahol érdekellentét állhat fent a korábbi és új munkakörük között. 2. Az ajánlatkérőkre vonatkozó külön szabályok Az ajánlatkérő minden esetben köteles a lehető legjobb tudása és képességei szerint eljárni a közbeszerzési eljárás során. A gazdasági szereplők bármely jogellenes megkülönböztetését kerülni kell. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők számára az ajánlatkérő egyenlő esélyeket biztosítson a közbeszerzési eljárás során. Az ajánlatkérő fokozottan ügyel a vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján nyújtandó nemzeti elbánás elvének érvényesítésére is. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során törekszik a közvagyon védelmére. Így vállalja, hogy a közpénzeket a lehető leghatékonyabban költi el és csak a közbeszerzési eljárás során felmerült 3
tényleges költségekre fordítja. A felhasznált pénzekkel az ajánlatkérőnek minden esetben el kell tudni számolni. 2.1 A közbeszerzési eljárás előkészítése Kbt. 4. § 13. pont – a közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése. Bár a konkrét jogalkalmazási problémák feltérképezése során ritkán kerül megfogalmazásra, tény, hogy az egyes közbeszerzési eljárások jogszerűségének és hatékonyságának az alapját a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő és pontos előkészítés adja. Az egyes közbeszerzési eljárások megfelelő előkészítése kiemelt jelentőséggel bír, így az előkészítés fázisában az ajánlatkérőknek fokozattan figyelemmel kell lenniük e kódex elveinek és iránymutatásainak figyelembe vételére. Az ajánlatkérők az adott közbeszerzési eljárás előkészítése során különösen az alábbiakra kell törekedniük: a piacfelmérést a lehető legszélesebb körben végzik el, a gazdasági szereplők közötti verseny biztosítása érdekében; az ajánlatkérők a becsült értéket pontosan a Kbt. 11. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szem előtt tartásával határozzák meg, amennyiben ugyanis ténylegesen a piacon általában kért és kínált – ÁFA nélkül számított – legmagasabb összegű ellenszolgáltatásban határozzák meg azt, úgy – a jogszerű eljárásfajta megválasztásán túl és által – a verseny nyilvánosságát is biztosítani fogják; az eljárást megindító felhívás, illetőleg – adott esetben – a dokumentáció előkészítése során a beszerzés tárgyát, illetőleg az érvényes ajánlattétel feltételeit kellő pontossággal – a Kbt. 39. §-ában, valamint 49. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel –határozzák meg, illetőleg fokozott figyelmet fordítanak a műszaki leírás megkülönböztetés-mentes meghatározására is; tekintettel a 2012. január 1-jével hatályba lépett új összeférhetetlenségi szabályokra, amelyek elhagyták az összeférhetetlenségi helyzetek taxatív meghatározását és lényegében az ajánlatkérőre bízzák az egyes helyzetek összeférhetetlenségi szempontból történő megítélését, a jóhiszeműség és tisztesség elve különösen nagy hangsúlyt kap az ajánlatkérő ez irányú döntései vonatkozásában. Az ajánlatkérők így a konkrét eset összes körülményének mérlegelése során fokozott körültekintéssel járnak el. 2.2.
A közbeszerzési eljárás lefolytatása
Szignalizáció intézménye [Kbt. 28. § (2) bekezdése] Ha az ajánlatkérő alapos okkal feltételezi, hogy az általa lefolytatott közbeszerzési eljárásban versenykorlátozó megállapodás került megkötésre, további bizonyíték híján is köteles e körülményt a Gazdasági és Versenyhivatal felé jelezni. Kapcsolattartás a gazdasági szereplőkkel Az ajánlatkérők fokozottan ügyelnek arra, hogy a gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartás – tipikusan kiegészítő tájékoztatás-kérés és adás során, felvilágosítás-kérés, hiánypótlás, irreális ajánlati 4
elemek vizsgálata során, előzetes vitarendezés – során az egymás közti információáramlás nyilvánosan, diszkriminációmentesen és dokumentálási kötelezettség mellett történjen. A közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevőjének kötelessége a pontos, hiteles és valóságnak megfelelő adatszolgáltatás. A nemzeti eljárásrend alkalmazása kapcsán felmerülő egyes kérdésekről Ugyan a Kbt. alapvetően a kógencia mellett foglal állást, és csak néhány helyen tartalmaz eltérést engedő szabályt, a nemzeti eljárásrendre mégis inkább a diszpozitivitás jellemző. Ami egyben azt is jelenti, hogy a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a jogalkalmazóknak a törvény alapelvei és céljai betartásával kell eljárniuk, hiszen a Kbt. azt a filozófiát követi miszerint nem minden magatartás tilos, amelyet a törvény nem szabályoz kifejezetten, feltéve, hogy az a törvénnyel és annak alapelveivel nem ellentétes. Amennyiben tehát az ajánlatkérők a Kbt. Harmadik Része szerint járnak el és folytatnak le közbeszerzési eljárást, úgy – tekintettel e szabályok nagyobb mozgásteret biztosító, rugalmas jellegére – a döntéseik előkészítése és meghozatala során különösen nagy hangsúlyt kell helyezniük a törvény céljaira és alapelveire. Egyéb, konkrét előírást nem tartalmazó jogszabályi rendelkezések esetén irányadó magatartásokról A Kbt. számos esetben él azzal a lehetőséggel, hogy – tipikusan az ajánlatkérői döntésekre – nem határoz meg konkrét szabályokat, hanem általánosságban fogalmaz és csupán kereteket ad. Példaként említendő erre, amikor a határidőkre a „megfelelő”, vagy „elegendő” fogalmakat használja [Kbt. 122. § (3) és (5) bekezdések]. Szintén itt teszünk említést arról a szabályról, amely a rendkívüli sürgősség esetén alkalmazandó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azt írja elő, hogy az ajánlatkérőnek „lehetőség szerint” három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia [Kbt. 95. § (4) bekezdés]. E körbe sorolhatóak továbbá azok az esetek, amikor az ajánlatkérő mérlegelhet: így például a dokumentáció ellenértékének meghatározásakor [Kbt. 52. § (1) bekezdés], a részajánlattételi lehetőség vizsgálatakor [Kbt. 46. § (3) bekezdés] vagy akár az alkalmassági feltételrendszer kialakításakor [Kbt. 55. §]. A fentiekben említett rendelkezések alkalmazásakor az ajánlatkérőknek fokozott figyelemmel kell lenniük a Kbt. céljaira és alapelveire. A jogalkalmazók ugyanis nem tekinthetnek el attól a kötelezettségtől, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásokat ne csak formailag, hanem érdemben és tartalmilag is teljesítsék, ennek megítélése pedig kizárólag a törvény szelleme és alapelvei mentén lehetséges. A nyertes ajánlattevő kiválasztása Az ajánlatkérők kötelesek minden közbeszerzési eljárás során esedékes döntésüket elfogulatlanul meghozni. A döntéseket semmi esetben sem befolyásolhatja személyes vagy üzleti érdek. 2.3.
A közbeszerzési szerződés teljesítése
A közvagyonnal való hatékony gazdálkodás elvének szem előtt tartásával az ajánlatkérő feladata és felelőssége a szerződésszerű teljesítés, illetőleg annak folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése. A szerződésmódosítás a polgári jog szabályaihoz képest a közbeszerzések rendszerében csak egy korlátozott körben lehetséges, ezen feltételek [Kbt. 132. §] betartásával az ajánlatkérő egyben a közérdeket is szolgálja, így fokozottan ügyel e körben a jogkövető magatartásra.
5
A nyilvánosság biztosítása mind a közbeszerzési szerződés módosítása [Kbt. 30. § (1) bekezdés h) pont], mind pedig a teljesítése [Kbt. 31. § (1) bekezdés f) pont] törvényi kötelezettség. 3. A gazdasági szereplőkre vonatkozó külön szabályok A gazdasági szereplők vállalják, hogy az ajánlatkérő munkatársainak munkáját nem akadályozzák. Így különösen kerülik a bizalmas információkhoz való hozzáférés igényét, illetve az ajándékozás szabályait figyelembe véve tartózkodnak az ajánlatkérő jogellenes befolyásolásától. Amennyiben bármilyen érdekellentét áll fenn a gazdasági szereplő és az ajánlatkérő között, vagy a gazdasági szereplők tudomást szereznek olyan tényről, amely jogtalanul befolyásolhatja a közbeszerzési eljárást, kötelesek erről az ajánlatkérőt tájékoztatni. A gazdasági szereplők kerülik az olyan magatartást, amely bár törvényileg megengedett, de az etikai szabályokkal, különösképpen az e kódexben felsorolt értékekkel ellentétes.
3.1.
A közbeszerzési eljárás előkészítése
Az egyes közbeszerzési eljárások előkészítésébe bekapcsolódni szándékozó érdekelt gazdasági szereplők különös figyelmet fordítanak a Kbt. összeférhetetlenségi szabályaira [Kbt. 10. §]. Ha a Kbt. rendelkezése alapján, amennyiben az előkészítéssel kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti, úgy összeférhetetlenségi helyzet áll elő. Bár a Kbt. 10. §-ának (5) bekezdése nevesít olyan eseteket, amikor az előkészítésben való részvétel nem jelent összeférhetetlenséget, ugyanakkor nyilvánvalóan ebben a helyzetekben is az alapelvek szem előtt tartásával – különösen az esélyegyenlőségre és a verseny tisztaságára – kell eljárniuk a feleknek és fokozottan ügyelniük szükséges arra, hogy az érdekelt gazdasági szereplők ne juthassanak többletinformációkhoz a megindítandó közbeszerzési eljárás tekintetében. 3.2.
A közbeszerzési eljárás lefolytatása
Kapcsolattartás A gazdasági szereplőknek tekintettel kell lenniük a piaci verseny szabályaira, nem egyezkedhetnek más gazdasági szereplőkkel az árajánlatukról és az ajánlat egyéb feltételeiről. Kerülik a kartellek alakítását, illetve a versenyjogi szabályok egyéb megsértését, valamint a közbeszerzési eljárás egyéb jogellenes befolyásolását.
Többszörös megjelenés tilalma A Kbt. 28. §-a (1) bekezdésében nevesített helyzetek elkerülésére nem csak színleg, hanem ténylegesen is törekedniük kell a gazdasági szereplőknek. Ajánlatok összeállítása és felelős ajánlattétel A gazdasági szereplőknek az ajánlatok összeállítása során különös gondossággal kell eljárniuk. A lehető legtöbb érvényes ajánlat száma ugyanis nemcsak a saját gazdasági érdeküket szolgálja, hanem a közpénzek hatékony elköltését biztosítja azáltal, hogy az valóban tényleges verseny 6
alapján fog megtörténni. Az ajánlattevőknek tekintettel kell lenniük a közpénzek hatékony felhasználásának szükségességére. Így ajánlatuk megtételekor nem ajánlhatnak túlzottan magas, a piaci viszonyokat nem tükröző árat, illetve nem támasztanak ésszerűtlen feltételeket. Az ajánlatokat a valós piaci viszonyoknak megfelelően kell kialakítaniuk, s azoknak ténylegesen teljesíthetőnek kell lenniük. A gazdasági szereplők csak akkor vehetnek részt a közbeszerzési eljárásban, ha ténylegesen képesek és hajlandóak is a szerződés későbbi teljesítésére. Minden esetben tudniuk kell igazolni, hogy a Kbt.-ben foglalt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlattevőnek és alvállalkozójának a közbeszerzési eljárás során a tevékenységi köréhez kapcsolódó minden etikai szabálynak szükséges megfelelnie. Üzleti titok szabályainak rendeltetésszerű alkalmazása Az ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a Kbt. 80. §-ában szabályozott üzleti titokká nyilvánítható adatok nyilvánosságra hozatalának korlátozásában való döntésükkel – amennyiben azt indokolatlanul tág körben teszik meg – a Kbt. alapelveit, különösen a verseny átláthatóságát és nyilvánosságát sérthetik meg. 3.3.
A közbeszerzési szerződés teljesítése
A közbeszerzési szerződés teljesítése kizárólag a (végleges) ajánlatban vállaltak alapján történhet, vagyis a nyertes ajánlattevő személyében és a teljesítés módjában kötve van. A közbeszerzési szerződések módosítása szigorú korlátokhoz kötött [Kbt. 132. §], amellyel már az ajánlatok elkészítése során számolniuk kell a gazdasági szereplőknek. 3.4.
A jogorvoslati jogosultság rendeltetésszerű gyakorlása
A Kbt. 137. §-a szabályozza a jogorvoslati eljárás kérelmezésére jogosultak körét. Általánosságban kijelenthető, hogy jogorvoslati kérelem előterjesztője csak az a személy, vagy szervezet lehet, aki, vagy amely a közvetlen érdeksérelmét is igazolni tudja, egyebekben az ügyfélképessége nem áll meg. A közbeszerzési eljárás során az eljárás valamennyi résztvevőjének az érdeke az eljárás gyors, eredményes és a verseny tisztaságát tiszteletben tartó befejezése, és nyilvánvaló tény, hogy egyegy jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárást, illetőleg a szerződéskötést képes hosszú időre félbeszakítani. A közbeszerzési eljárás résztvevőinek tartózkodniuk kell attól, hogy alaptalanul, vagy akár rosszhiszeműen kérelmezzék a jogorvoslati eljárás megindítását, kizárólag abból a célból, hogy a szerződés megkötését megakadályozzák vagy halasszák. Az alaptalan jogorvoslati kérelmek az ajánlatkérőt akadályozzák a közpénzek gyors és hatékony elköltésében. Különösen súlyos hátrányt is okozhat továbbá egy alaptalan jogorvoslati kérelem abban az esetben, ha az érintett beszerzés támogatásból valósul meg, s a támogatás nyújtásának szoros határideje van, mely határidő egy esetleges jogorvoslati eljárás miatt akár le is telik. A gazdasági szereplőknek így a jogorvoslati kérelmek benyújtása felőli döntésük meghozatala során figyelemmel kell lenniük a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználásának törvényi céljára is, és arra, hogy indokolatlanul ne legyenek gátjai egy-egy beszerzés, vagy beruházás megvalósításának. 7
Szintén a jogorvoslatok kapcsán teszünk említést arról a gyakorlatról, miszerint az egyébként ügyfélképes gazdasági szereplők a Kbt. 140. §-ában megjelölt hivatalbóli kezdeményezésre jogosultak felé közérdekű bejelentést tesznek annak érdekében, hogy elkerüljék az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését, vagy, mert egyébként a rájuk irányadó jogorvoslati kezdeményezési határidő már lejárt. E magatartás nem összeegyeztethető e kódex alapelveivel, a hivatalból történő jogorvoslati eljárás kezdeményezésének jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére. III. Szankciók a kódex megszegése esetén A kódex szabályainak megszegése, amennyiben az fegyelmi vétségnek minősül, a kódexet elfogadóra vonatkozó fegyelmi felelősségi szabályok alkalmazását vonja maga után. IV. Záró rendelkezések E kódex az ezt elfogadó nyilatkozat aláírását követő napon lép hatályba.
8
