Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és vele összefüggő jogszabályok változásai a közoktatás területén

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és vele összefüggő jogszabályok változásai . a közoktatás területén

Kjt. - újabb módosítás

az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CXXVI. számú törvény, Országgyűlés 2009.november 16. napján fogadott el, és a Magyar Közlöny 171.számában 2009. november 27. napján hirdettek ki.

Kjt. 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki

„(4) A kollektív szerződés hatálya a díjazásra vonatkozó rendelkezések tekintetében nem terjed ki a munkáltató vezetőjére. E rendelkezés alkalmazása során díjazásnak minősül minden, a közalkalmazott részére a közalkalmazotti jogviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás.”

A PÁLYÁZAT SZABÁLYAINAK MÓDOSÍTÁSA

A Kjt. 20/A. §-ának (1) bekezdése helyébe új rendelkezés lép

„(1) Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör gyakorlója írja ki. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik.”

Kjt. 20/A. § (2) bekezdése a) és d) pontjának helyébe új rendelkezés lép:

„a) olyan munkakör esetén, amely tekintetében - kilencven napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására,” „d) helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén, vagy”

A Kjt. 20/A. §-a a új (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A munkáltató vezetésére szóló kinevezésre kiírt pályázatra a (2) bekezdés nem alkalmazható. (9) A magasabb vezető és a vezető munkakör - a munkáltató vezetője kivételével - pályázat kiírása nélkül is betölthető a) a (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben, továbbá b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó kinevezésmódosítást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval.”

A Kjt. 20/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/B. § (1) A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a 20/A. § (1) és (3)-(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni. A pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki. (2) A pályázatban meg kell jelölni, hogy a magasabb vezető, illetve a vezető beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető.


(3) Ha e törvény alapján a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásához pályázatot kell kiírni, a pályázatban meg kell jelölni a közalkalmazott által betöltendő munkakört is. (4) Ha a magasabb vezető, illetve a vezető beosztással történő megbízáshoz közalkalmazotti jogviszony létesítése is szükséges - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör a megbízási jogkör gyakorlóját illeti meg.


(5) A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása - a munkáltató vezetője kivételével pályázat kiírása nélkül is betölthető a) a 20/A. § (2) bekezdésének a)-b) pontja szerinti esetben, továbbá b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval.”

Munkamegkezdése előtti hatósági igazolványok, engedélyekről

Mt. 76. § (3) bekezdése

Hatósági engedélyek

Kvázi hatósági: Orvosi munka-alkalmassági Erkölcsi igazolvány Foglalkozástól való „el nem tiltás” bemutatása Költségek viselése

KINEVEZÉS

A Kjt. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5)

A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.”

GYAKORNOK

A Kjt. 22. §-a (15) bekezdésének b) pont új rendelkezése: [A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy]

„b) a minősítés eredményeként ba) harminctól száz százalékig „megfelelt” és bb) harminc százalék alatt „nem megfelelt” eredmény adható.”

RÉSZMUNKAIDŐBEN TÖRTÉNŐ FOGLALKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

A Kjt. a következő 23/B. §-sal egészül ki:

„23/B. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben a) heti húsz óra, b) készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke felének megfelelő tartamú részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor a Munka Törvénykönyve 138. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.


(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.


(3) A részmunkaidő kikötése a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól, b) ha a közalkalmazottnak a Munka Törvénykönyve 134. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.


(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.


(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.


(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási intézményben pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak esetében a kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni. (6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.


(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat a) a kérelem szerinti időpontig, de b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint, illetményét az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. (8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a kinevezett és a megbízott magasabb vezető és a vezető tekintetében.”

Igazolások kiadása

A Kjt. 37/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon - a 37. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével - ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Ha az utolsó munkában töltött napon esedékes igazolások tartalma a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjáig módosításra, illetve kiegészítésre szorul, a munkáltató köteles a módosított igazolást a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 3 munkanapon belül kiadni.”

KERESETKIEGÉSZÍTÉS

JUTALOM- Kjt. új 77. §-a

„77. § (1) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.

JUTALOM- Kjt. új 77. §-a

(2) A kereset-kiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. (3) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát.”

A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről 316/2009. ( XII. 28.) Korm. rendeletet.

R. 1. §-a: személyi hatály

Kiterjed: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti jogviszonyban állókra terjed ki Nem terjed ki: a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján foglalkoztatottakra

R. 2. § (1) bekezdés: időbeli hatály:

a foglalkoztatott az eseti keresetkiegészítésre 2010. január és március hónapra járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén fennálló - 1. § szerinti jogviszonya alapján Feltételek: R. 2. § (2)-(6) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult.

R. 2. § (2) bekezdés kifizetés mértéke-összege időbeli hatály:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti két illetményfizetési időpontban bruttó 49 000-49 000 forint eseti kereset-kiegészítésre jogosult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel: a) havi bruttó illetménye 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén nem haladja meg a 340 000 forintot, továbbá b) 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1jén költségvetési szervvel teljes munkaidős jogviszonyban áll, továbbá

R. 2. § (2) bekezdés: időbeli hatály:

c) a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennállt, ideértve azt az esetet is, ha az 1. § szerinti több jogviszonya állt fenn 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között egymást követően, megszakítás nélkül, továbbá d) a jogviszonya 2009. október 1-je és 2010. január 1je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között nem szünetelt 45 napnál hosszabb ideig, ide nem értve a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti jogviszony szünetelés időtartamát.

R. 2. § (3) bekezdés: arányosság- időbeli hatály:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseti keresetkiegészítés arányos részére jogosult a (2) bekezdés a), b) és d) pontjának megfelelő foglalkoztatott, akinek költségvetési szervnél folyamatosan fennálló egy - vagy a (2) bekezdés c) pontja szerinti több jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül. Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított jogviszony napokban meghatározott időtartama és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

R. 2. § (4) bekezdés: arányosság - időbeli hatály:

(4) Ha a foglalkoztatott jogviszonyának a (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartama - a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti szünetelések nélkül - összesen 45 napnál hosszabb ideig szünetelt, akkor a foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésnek a munkavégzés időtartamával arányos részére jogosult. Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított, a jogviszony szüneteléssel nem érintett napjainak száma és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

R. 2. § (5) bekezdés: beszámítás - időbeli hatály:

(5) Ha a foglalkoztatott jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül 2010. január 1jéig, illetve 2010. március 1-jéig, és ezen időtartam alatt a jogviszony részben szünetelt, akkor a szüneteléssel kapcsolatos jogosultság megállapítása során a 45 nap arányos részét kell figyelembe venni. Az arányszámot a jogviszony napokban kifejezett hossza és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

R. 2. § (6) bekezdés: arányosság - részmunkaidő:

(6) A (2)-(5) bekezdés szerinti összeg munkaidővel arányos részére jogosult a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén részmunkaidőben foglalkoztatott személy, ha a munkakörében irányadó teljes munkaidőre átszámított havi bruttó illetménye nem haladja meg a 340 000 forintot.”

Illetmény

A 2. § vonatkozásában illetményként kell figyelembe venni a Kjt. 66., 66/A., illetve 79/E. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára a Kjt. 70-75. §-a alapján (vezető pótlék, címpótlék, idegen nyelv tudásáért járó pótlék) megállapított illetménypótlékot.

MUNKAKÖRI-VEZETŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

ALAPSZABADSÁGPÓTSZABADSÁG

„57/B. § A magasabb vezető beosztású és a vezető beosztású közalkalmazottat az 57/A. §-ban meghatározott mértékű alapszabadság illeti meg, kivéve a bölcsődében, csecsemőotthonban, óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző megbízott vezetőket, akik az 56. §-ban meghatározott alapszabadságra és az 57. § (3) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosultak.”

Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CXXVI. törvény 52. §

„(2) Ha a kinevezett magasabb vezető jogszabály alapján mentesül, vagy felmentik a felsőfokú iskolai végzettségre, illetve képesítésre vonatkozó feltételek alól, az illetményének megállapítása során a Kjt. 3. számú melléklete szerint a középfokú vezetőre vonatkozó képzettségi osztályba kell besorolni. A kinevezett magasabb vezető illetményként legalább a 2009. december 31-én irányadó illetményére jogosult, ha ez magasabb, mint a Kjt. 66/A. §-a és 3. számú melléklete alapján meghatározott összeg.”

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

Kt. 102. § (11) bekezdése Átszervezési határidőpontja

„A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének május 15-ig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést.”

Kt. 132. § (6) bekezdése Intézkedés terv időpontja

Az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát 2007. december 31éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítőjének. Az intézkedési terv megléte az előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt.

Kt. 132. § (6) bekezdése Intézkedés terv időpontja

Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat - társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel - 2008. szeptember 1-jétől köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2011. augusztus 31éig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni.

Kt. 118. (12)-(13) bekezdése

(12) A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés).

Kt. 118. (12)-(13) bekezdése

A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A keresetkiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit.

Kt. 118. (12)-(13) bekezdése

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A kereset-kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A keresetkiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja.

Kt. 118. (12)-(13) bekezdése

A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben keresetkiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.

Kt. 118. (12)-(13) bekezdése

(13) Az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésről szóló törvényben egy főre meghatározott összeg és a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus munkakörben, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata.

Kt. 118. (12)-(13) bekezdése

(14) A fenntartó a (11) bekezdés szerint meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelően osztja szét az intézmények között.

Kt. 121. § (1) bekezdése

27. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka - feladatellátási helyenként különkülön vizsgálva, leszámítva azt a megyét (fővárost), ahol a feladatellátási hely található - legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó közoktatási intézményből legfeljebb három működik az országban (például nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el, vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, gyógypedagógiai feladatot lát el); továbbá az e törvény 81. §-a (10) és (12) bekezdésének alkalmazásában akkor is, ha kisebbségi nevelés, oktatás feladatait látja el, illetve vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést, oktatást folytat és az országban legfeljebb egy ilyen intézmény található, amelyik egy településen, a fővárosban egy kerületben működik.

Kt. 3. számú melléklet II. rész

7. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal átlépheti a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. 8. Az I. részben meghatározott maximális létszám, illetve a II. rész 7. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal túlléphető, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetért. (…) 10. A csoportok, osztályok szervezésénél az átlaglétszámot figyelmen kívül lehet hagyni.

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Tny. 83/B. § (1) bekezdése

83/B. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, b) korkedvezményes nyugdíjban, c) bányásznyugdíjban, d) korengedményes nyugdíjban, e) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, f) az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban vagy g) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban


részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha az a)-g) pont szerinti nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni. Nem kell szüneteltetni olyan személy nyugellátásának folyósítását, aki 2007. december 31-én az a)-g) pont szerinti nyugellátásban részesült.


(2) A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján - hivatalból dönt.”

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény

59

Az önkormányzatoknak 1130 milliárd forint jut, ez a tavalyi összeg 95,3%-a. „47. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2008. évre bevallott – az APEH által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg. (2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg. (3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.”

Az illetékek és más bevételek szabályozása 48. §

„(1) Az APEH által 2010. január 1-jétõl beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a – csökkentve a (4) bekezdés szerinti költséggel – pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint.

A költségvetés-tervezet a közszféra 2010. évi bérpolitikája terén - a közszférában változatlan marad a bruttó keresettömeg, a megszűnő 13. havi illetményt a későbbiekben egy feltételes, a GDP növekedéséhez kötött kiegészítő juttatás váltja fel, - a 12. sz. melléklet szerint 2010-ben a bértábla nem változik, de a minimálbér emelkedése (73 500 Ft, szakmunkásbér minimum 89 500 Ft) több fizetési osztály több fokozatát hozza azonos szintre (A 1-4, B 1-8, C 1-7, D 1-6, E 1), ami komoly bérfeszültséget indukál. 62

Illetmény-, pótlékalap: 72. §

„(1) A Kjt. a) 66. §-ának (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat a 2010. évre a 12. számú melléklet tartalmazza; b) 66/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vezetői illetményalap a 2010. évben 120 000 forint; c) 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja a 2010. évben 20 000 forint.

Egyéb számítási alapok

75. § „(1) A Közokt. tv. 118. §-ának (11) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja 2010. évben 5250 forint/fő/hónap. (2) A Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatásként 2010. évben 4000 forint/fõ/év összeget kell a közoktatási intézményfenntartóknak biztosítani a Kormány által meghatározott feltételek szerint.”

87. § „(1) A közbeszerzésekrő ől szóló 2003. évi CXXIX. törvény VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2010. január 1-jétõl 2010. december 31-éig: a) árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint; b) építési beruházás esetében: 15,0 millió forint; c) építési koncesszió esetében: 100,0 millió forint;

65

A 3. sz. melléklet kiegészítő szabályai: Különösen fontos: 10. pont b), c), d), e) 10. A 15–17. pont alatti normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó kiegészítő és értelmező rendelkezések: b) E jogcímek tartalmazzák a Közokt. tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott közoktatási, kötelezően ellátandó szakmai feladatokhoz ezen belül a diáksporthoz, a szabadidős programok szervezéséhez, kulturális neveléshez, továbbá egyes pedagógus-juttatásokhoz a szakkönyvvásárláshoz, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéshez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó hozzájárulást. (…) 66

e) Az igényjogosultság számításánál jogcímenként előforduló tört létszám esetén – a 15. pont szerinti hozzájárulások kivételével – az általános kerekítési szabályokat kell fenntartói szinten alkalmazni. A 4. számú melléklet tartalmazza a helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztását szabályozza. Az 5. számú melléklet a 2009. évi CXXX. törvényhez olyan támogatásokat tartalmaz, melyeket igényelni szükséges az önkormányzatoknak. 67

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet

Vhr. 3/A. § • „(2) Nem állapítható meg próbaidő annak a részére sem, aki • a) a Kt. 18. § (6) bekezdésében meghatározott munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, • b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy magasabb vezetői megbízást kap.”

Vhr. 5. § (1) bekezdés a) pont • „(1) A közoktatási intézményben - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül • a) magasabb vezetői megbízásnak minősül: • aa) a helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás, • ab) a tagintézmény, többcélú intézmény intézményegysége vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása, • ac) az intézményvezető-helyettesi megbízás;”

Vhr. 5. § (1) bekezdés b) pont • b) vezető megbízásnak minősül az intézményegységvezető-helyettesi, a tagintézményvezető-helyettesi, a tagozatvezetői, a gyakorlati oktatásvezetői, a gyakorlati oktatásvezetőhelyettesi és gyakorlóhelyvezetői megbízás;

Vhr. 5. § (15)-(16) bekezdése • (15) • (16) Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre (pl. nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), vagy az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a pályázati eljárás eredményes befejezéséig, de legfeljebb egy évig a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni, a (14) bekezdésben meghatározottak alkalmazásával.

Vhr. 5. § (17)-(18) bekezdése • (17) Új közoktatási intézmény kialakításakor a szervezési feladatok ellátására nyilvános pályázat kiírása nélkül, vezetői beosztás ellátására szóló helyettesi megbízás adható. A megbízás legfeljebb a tevékenység megkezdését követő évre szólhat, a (14) bekezdésben meghatározottak alkalmazásával. • (18) A (16)-(17) bekezdésében szabályozott vezetői megbízást a helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése adja. A vezetői megbízáshoz be kell szerezni a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését, ha a közoktatási intézmény a Kt. 121. §ának (6) bekezdése szerint kisebbségi intézmény.

Vhr. 7. § (1) bekezdése • 7. § (1) A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkaidő óvodai foglalkozásokkal, tanítási órákkal, kollégiumi foglalkozásokkal (a továbbiakban együtt: tanítás) le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

Vhr. 18. §-a • • •

• • • • •

(4) A többcélú közoktatási intézmény esetében a) a vezetőnek a vezetői feladatok ellátásával való megbízására e rendelet 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni; b) a közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban a munkáltatói jog gyakorlóját megillető jogosítványok közül az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt. (5) E rendelet 5. § (2)-(14) és (16)-(17) bekezdésében meghatározottakat a többcélú közoktatási intézmény intézményegység-vezetői megbízása, illetőleg tagintézményvezetői megbízása tekintetében is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a) a pályáztató feladatait a többcélú közoktatási intézmény igazgatója (főigazgatója) gyakorolja, b) alkalmazni kell továbbá az intézményegység által ellátott feladatoknak megfelelő intézményre vonatkozó jogszabályokban foglaltakat, c) nem kell alkalmazni a 14/C. § (2) bekezdésének d) pontját. (6) A többcélú közoktatási intézmény szakmailag önálló intézményegysége alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázat elbírálásakor az intézményegység vezetőjét egyetértési jog illeti meg.

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és vele összefüggő jogszabályok változásai a közoktatás területén

Recommend Documents