kérdések és válaszok
III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2008. FEBRUÁR
KÖZ
oktatás
Jogszabályváltozások Kérdések és válaszok A közoktatás finanszírozása A közoktatási rendszer intézményeinek
működése A közoktatás szervezése és irányítása Alkalmazottak a közoktatásban Gyermek, tanuló jogai/kötelezettségei Pedagógusok jogai/kötelezettségei
Közoktatási gyakorlat Ajánló
Kérje szakértőink véleményét!
tartalom Jogszabályváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Kérdések és válaszok
5 munkanap alatt válaszolunk. Mindezt szeretnénk a lehető leginkább személyre szabottan megtenni. Minél több információt ad, annál több az esély arra, hogy az egyedi helyzetben rejlő, a jogszabályok adta lehetőségekről tájékoztassuk. Természetesen a megadott információkat bizalmasan kezeljük, és a folyóiratban való közlés esetén a válaszból minden olyan elemet mellőzünk, amely a kérdező személyiségi jogait sértené és azonosításra alkalmas lenne.
A közoktatás finanszírozása Alapfokú művészetoktatási intézmény normatív támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
A közoktatási rendszer intézményeinek működése Sztrájkban való részvétel jogszerűsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Esélyegyenlőségi terv készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Pedagógus Szakszervezet, illetve a Közalkalmazotti Tanács tisztségviselőinek választása . . . . . . . . Pedagógus szakszervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Iskolabusz után járó normatíva elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3 4 5 5 6
A közoktatás szervezése és irányítása Közoktatási megállapodás kistérségi társulások között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
Alkalmazottak a közoktatásban Jubileumi jutalom kifizetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Gyes melletti munkavégzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Utólagos átsorolás lehetősége pedagógusnál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Várakozási idő csökkentése pedagógusnál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Gyakornoki idő kikötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Előrehozott öregségi nyugdíj és jubileumi jutalomra való jogosultság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Túlóra elszámolása és helyettesítési díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Kollégiumi tanár alkalmazásának feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Óvodavezető kötelező óraszáma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Vállalkozási jogviszonyban töltött évek beszámítása pedagógusnál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Gyermek, tanuló jogai/kötelezettségei Iskolai felmentés gyermek sajátos helyzete miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Szóbeli felvételi vizsga hatosztályos gimnáziumba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Gyógytestnevelés foglalkozásokon való részvétel és vizsgakötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
A KÖZoktatás kér dé sek és vá la szok ban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott szakértői válaszok mindig a válaszadó egyéni megítélését tükrözik a rendelkezésre álló információk alapján. Nem helyettesítik a teljes tényállás ismeretében nyújtandó jogi tanácsadást, ezért a Kiadó az értelmezésbeli különbségekért felelősséget nem vállal.
KÖZoktatás kérdések és válaszok Felelős vezető: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Igazgatója A kiadásért felel: dr. Báldy Péter A kiadványok szerkesztéséért felelős: dr. Csizner Ildikó Lektor: Horváth Gréta Felelős szerkesztő: dr. Mitták Tünde Műszaki osztályvezető: Schuller Krisztina Gyártási menedzser: Kerek Imréné Nyomdai munkálatok: Sylvester János Nyomda Kft. Felelős vezető: Varró Attila igazgató
www.complex.hu/kozoktatas
Pedagógusok jogai/kötelezettségei Tanulmányi szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Pedagógusok kötelező továbbképzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Közoktatási gyakorlat Újabb munkajogi változások 2008-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
Ajánló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
KÖZ
oktatás kér dé sek és válaszok lapot A megrendelheti honlapunkon (www.complex.hu), e-mailben, levélben, faxon vagy bemutatótermünkben személyesen: Telefon: (36-1) 464-5656 Fax: (36-1) 464-5657 Postacím: 1518 Budapest, Pf. 101 E-mail:
[email protected] Kiadó és bemutatóterem: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.
A bemutatóterem nyitva tartása: H–Cs.: 9.00–16.30, P.: 9.00–16.00 (ebédidő: 12.00–12.30) Hirdetési információ: Vály Zita Tel.: (40) 464-565 E-mail:
[email protected]
ISSN 1787-6184 Jelzőszám: KS-321P0-0802
1
Jogszabályváltozások A Magyar Közlöny 2008. évi 5. számában jelent meg a „Teller Ede születésének 100. évfordulója” emlékérme kibocsátásáról szóló 1/2008. (I. 12.) MNB rendelet. A Magyar Nemzeti Bank „Teller Ede születésének 100. évfordulója” megnevezéssel 5000 forintos címletű ezüst emlékérmét bocsát ki. A kibocsátás időpontja: 2008. január 16. Az emlékérméből 10 000 darab készíthető, amelyből 6000 darab különleges – ún. proof – technológiával verhető. Hatálybalépés: 2008. január 16. A Magyar Közlöny 6. számában jelent meg a „Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója” emlékérme kibocsátásáról szóló 2/2008. (I. 16.) MNB rendelet. A Magyar Nemzeti Bank „Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója” megnevezéssel 50 000 forintos címletű arany emlékérmét bocsát ki. A kibocsátás időpontja: 2008. január 21. Hatálybalépés: 2008. január 21. A Magyar Közlöny 9. számában jelent meg az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 6/2008. (I. 22.) Korm. rendelet. A módosítás az ezt megelőző legutóbbi módosítás [253/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet] óta eltelt egy év vizsgaszervezése és lebonyolítása közben napvilágra került, illetve a legutóbbi módosítás során nem rendezett, ám továbbra is fennálló problémák megoldását célozza. A módosítások nem érintik a kétszintű érettségi alapelveit. A módosítások a következők: 1. felnőttoktatásra vonatkozó átmeneti rendelkezés további pontosítása, 2. nem magyar állampolgár, nem magyar anyanyelvű vizsgázókkal kapcsolatos jogszabályi rendelkezés pontosítása, 3. törvényességi kérelmek beadási határidejének pontosítása, 4. a „Belügyi rendészeti ismeretek” vizsgatárgy új vizsgarésszel történő bővülése, valamint azok megjelenése emelt szinten egyaránt, 5. tartalmi és technikai pontosítások a vizsgaszervezést illetően, 6. a tanulmányi versenyekkel történő érettségi vizsgaeredmény megszerzésével kapcsolatos esélyegyenlőségi kérdéskör rendezése. A módosítás értelmében (új 60/B. §) azoknak a tanulóknak, akik a felnőttoktatásban nem a nappali oktatás munkarendje szerint készülnek fel, a 2009/2010. tanév május–júniusi vizsgaidőszakától kezdődően kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Addig az időpontig a tanulók az idegen nyelv vizsgatárgy helyett más vizsgatárgyból vizsgázhatnak. Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni. A nem magyar állampolgár, nem magyar anyanyelvű vizsgázókra vonatkozó speciális vizsgalehetőséget, miszerint magyar nyelv és irodalom helyett magyarból, mint idegen nyelvből vizsgázhatnak, a jogalkotó kiterjesztette azokra a magyar állam-
2
polgár vizsgázókra is, akik a vizsgát megelőző „középiskolás” éveket nagyrészt nem a magyar közoktatás rendszerében végezték el. „Ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, továbbá az, aki a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar közoktatási rendszerben végzett, a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyarból, mint idegen nyelvből tehet kötelező érettségi vizsgát.” [vizsgaszabályzat 6. § (6) bekezdés] Egységesítésre került a vizsgabizottság döntése ellen – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 84. §-ának (5) bekezdésében szabályozottak szerint – benyújtható törvényességi kérelem benyújtásának határideje. A vizsgaszabályzat 44. § (2) bekezdése szerint ugyanis a határidőt az eredményhirdető értekezletet követő első munkanaptól kell számítani. A vizsgaszabályzat 59. § (1) bekezdésének módosítás előtti szövege szerint pedig a törvényességi kérelmet a záróértekezletet követő három munkanapon belül lehet benyújtani. Emiatt a rendelet 59. §-ának (1) bekezdésében a „záróértekezletét” szöveg helyébe az „eredményhirdető értekezletét” került. Tehát az eredményhirdető értekezletet követő három munkanapon belül – a Hivatalnak címezve – az igazgatónak nyújthatja be a vizsgázó vagy szülője a törvényességi kérelmet. Tekintettel arra, hogy a tanulmányi versenyekkel nem lehet a jövőben érettségi vizsgaeredményt szerezni, egy új átmeneti rendelkezés került be a vizsgaszabályzatba. A módosítás szerint az, aki a 2007/2008-as tanévben vagy azt megelőzően részt vett az országos középiskolai (szakmai) tanulmányi verseny döntőjében, az adott vizsgatárgyból teljesítette az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit, és tekintetükben a rendelet 12. §-a (1) bekezdésének első mondatát nem kell alkalmazni. Az országos tanulmányi verseny 2007/2008. tanévi versenykiírása határozza meg, hogy a döntőben részt vett versenyzők közül hányan kaphatnak emelt szintű, és hányan középszintű érettségi vizsgaeredményt. Aki az e bekezdésben meghatározottak szerint teljesítette az érettségi vizsga követelményét, annak tudását – középszinten, illetve emelt szinten – jeles osztályzattal és százszázalékos minősítéssel kell elismerni. A tanulmányi versenyen elért középszintű vizsgaeredmény nem zárja ki, hogy az érintett emelt szintű érettségi vizsga letételére jelentkezzen. Hatálybalépés: 2008. február 1. A Magyar Közlöny 14. számában jelent meg a helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2008. évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról szóló 2/2008. (I. 30.) PM–ÖTM együttes rendelet. A rendelet mellékletei tartalmazzák a helyi önkormányzatok, illetve a többcélú kistérségi társulások számára a 2008. évi költségvetési törvény egyes mellékletei alapján megállapított normatív hozzájárulásokat és támogatásokat helyi önkormányzatonként, kistérségenként és jogcímenként részletezve. Hatálybalépés: 2008. február 3. Összeállította: dr. Madarász Hedvig
[email protected]
Kérdések és válaszok A közoktatás finanszírozása Alapfokú művészetoktatási intézmény normatív támogatása 20. A városunkban működő alapfokú művészetoktatási intézményben táncművészeti oktatás 1–2. előképző és 1–6. alapfokú évfolyamon folyik balett, illetve néptánc tanszakon. A 2007/2008. tanévben: 1. előképző évfolyamon – 28 tanuló, 2. előképző évfolyamon – 26 tanuló, 1. alapfokú évfolyamon – 27 tanuló tanul az alapfokú művészetoktatási intézményegységben. Tekintettel arra, hogy az intézményben két előképző évfolyam működik, megigényelheti-e a fenntartó az előképző évfolyamra járó tanulók létszáma, azaz 54 tanuló után a normatív állami hozzájárulást? A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz. mellékletének második rész – a normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek – tanulói létszám megállapítása – című rész: 1. c) pontja kimondja: „A normatív hozzájárulás meghatározásakor az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulót legfeljebb egy művészeti képzésben lehet figyelembe venni akkor, ha az adott tanítási év első napjáig legalább a hatodik életévét eléri, illetve tanköteles, vagy tankötelezettségének megszűnése után iskolába jár, és huszonkettedik életévét nem töltötte be a következők szerint: – egy tanulóként kell figyelembe venni azt, akinek a részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár, – azoknak a tanulóknak a számát, akiknek a részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani, – az előképző évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának 120%-a, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az első alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni;” Fentiek alapján, tehát függetlenül attól, hogy az intézményben hány előképző évfolyam indult, milyen létszámmal, maximálisan az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának 120%-ára igényelhető a normatív támogatás. Figyelembe véve, hogy a levelében szereplő intézményben az 1. alapfokú évfolyamon 27 tanuló folytatja táncművészeti tanulmányait, a maximálisan igényelhető
www.complex.hu/kozoktatas
normatív támogatás 32 főre kell, hogy megállapításra kerüljön, amennyiben a jogszabályban meghatározott feltételeknek egyebekben megfelelnek. (A művészeti nevelésről és oktatásról Az oktatás nagy kézikönyve II. rész, 1. cím, 19. fejezetében olvashat, az 1025–1041 indexszámok között.) Válaszadó: Tátrai Anikó Válaszadás dátuma: 2008. 01. 08.
Adatbáziskód: KK-782
A közoktatási rendszer intézményeinek működése Sztrájkban való részvétel jogszerűsége 21. A mi iskolánkban ma részleges szrájk volt, csak néhány kolléga vett részt a mozgósításban. Mi a teendő, hogy a többi kolléga ne legyen sztrájktörő? Felügyeletet természetesen biztosítunk a tanórán részt nem vevő gyerekeknek. Ha valaki bemenne szakszerűen helyettesíteni, az már sztájktörés? Kérem tételesen írják meg, hogy részleges sztájk esetében mi a teendő, hogy ne legyünk törvénysértők! Ilyen esetben valóban nem kell értesíteni a szülőket, csak ha az egész intézmény részt vesz? A sztrájktörés kifejezést és magát ezt az intézményt, nem szabályozza sem a Munka Törvénykönyve, sem a sztrájkról szóló törvény. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 1. § (2) bekezdése értelmében a sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. Tehát, ha valaki nem vesz részt a sztrájkban, jogilag nem büntethető. Részleges sztrájk esetén is ugyanaz a teendő az iskolában, mint a teljes körű sztrájknál, tehát a közoktatásról szóló törvény 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezései alapján minden iskolaigazgató mérlegelheti, hogy az irányítása alatt lévő iskolában az érintett napon megtarthatók-e a tanítási órák. Abban az esetben, ha az igazgató arra a következtetésre jut, hogy nem, a Kt. 54. §-ának (1) bekezdése alapján rendkívüli tanítási szünetet rendelhet el. Amennyiben erre nincs szükség, a sztrájk miatt az iskolából távol maradó tanulók hiányzását igazolt hiányzásként kell elfogadni. A rendkívüli tanítási szünet elrendelése nem mentesíti az iskolákat a Kt. 41. §-ának (5) bekezdésében meghatározott kötelezettség alól: gondoskodniuk kell a tanulók felügyeletéről. Ez azt jelenti, hogy az óvodák, iskolák, kollégiumok kötelesek megtenni minden intézkedést a
3
gyermekek, illetve a tanulók testi épségének megóvása céljából. A nevelési-oktatási intézmények ennek megfelelően nem zárhatják ki a gyermeket, a tanulót az óvodából, iskolából, kollégiumból. Minderről a szülőket is megfelelő módon értesíteni kell (üzenő füzet, rendkívüli szülői értekezlet stb.) Válaszadó: dr. Madarász Hedvig Válaszadás dátuma: 2008. 01. 08.
Adatbáziskód: KK-774
Esélyegyenlőségi terv készítése 22. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 36. §-a előírja az esélyegyenlőségi terv készítésének kötelezettségét. Tudomásom szerint csak azoknál az intézményeknél kell ezt elkészíteni, akik 50 főnél több munkavállalót foglalkoztatnak. Érdeklődöm, hogy óvodánkban 22 fő dolgozik, nekünk kell-e készítenünk ezt a tervet? Ha nem, akkor van-e kötelezettségünk arra, hogy az óvodás gyermekek esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód biztosításának programját megírjuk? (Miben különbözik az esélyegyenlőségi program és az esélyegyenlőségi terv? Ugyanaz a két dokumentum?) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Esélytv.) 2004. január 1-jétől hatályos 36. §-a így szólt: „Az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 70/A. §-a szerinti esélyegyenlőségi tervet elfogadni.” A 2006. évi CIV. törvény 13. § (3) bekezdése azonban 2007. január 1-jétől az Esélytv. 31–36. §-át hatályon kívül helyezte. Így hatályon kívül került a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programra (a továbbiakban: Program) vonatkozó rész is. A Program célja volt, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, magában foglalva az ehhez a célhoz kapcsolódó kormányzati intézkedéseket, melyek költségvetési fedezetét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény biztosította. A teljesítéséről a Kormány a tárgyidőszakot követő egy éven belül tájékoztatást adott az Országgyűlésnek, ezzel lezárva a Programot. Az esélyegyenlőségi terv és program közötti különbség tehát az, hogy a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program kormányzati szintű cél, az esélyegyenlőségi terv pedig intézményi szintű dokumentum. Az esélyegyenlőségi terv fogalma továbbra is szerepel a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 70/A. §-ában az alábbiak szerint: „70/A. § (1) A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet – szakszervezet hiányában
4
az üzemi tanács – együttesen, meghatározott időre szóló esélyegyenlőségi tervet fogadhat el. (2) Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a) a nők, b) a negyven évnél idősebb munkavállalók, c) a romák, d) a fogyatékos személyek, valamint e) a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének – így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek – elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. (3) Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatása alapján az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek. (4) Az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell a) a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezet megteremtését biztosító külön intézkedésekről, valamint b) a munkáltató szervezetén belüli, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási rendről.” A törvény itt a megengedő módot alkalmazza, tehát nem ír elő tervkészítési kötelezettséget. Mindezek mellett felhívom figyelmüket arra, hogy ha a munkáltatónál esélyegyenlőségi tervet készítenek, annak 2007. január 1-jétől kötelező tartalmi eleme annak rögzítése, hogy a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezete megteremtésének érdekében milyen intézkedéseket terveznek, továbbá szabályozni kell az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási rendet is. Fentiek alapján tehát intézményüknek esélyegyenlőségi programot készíteni nem kell, sőt – tekintettel a munkavállalók számára – 2007 előtt sem kellett volna. Más aspektusa az esélyegyenlőségi terv készítési kötelezettségnek az, amelyet az intézményfenntartó önkormányzatok, illetve többcélú kistérségi társulások számára ír elő a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 132. §-ának (6) bekezdése, az alábbiak szerint. A Kt. 85. §-ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseit, így különösen
[email protected]
az óvodai nevelés hároméves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát 2007. december 31-éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítőjének. Az intézkedési terv megléte az előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt. Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat – társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel – 2008. szeptember 1-jétől köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hároméves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2010. augusztus 31-éig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni. Hangsúlyozom azonban, hogy az esélyegyenlőségi terv elkészítése a fenntartó kötelezettsége.
A társadalmi szervezet legfelsőbb szervét szükség szerint, de legalább ötévenként kell összehívni. A legfelsőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada – az ok és a cél megjelölésével – kívánja. Tehát legkésőbb ötévenként össze kell hívni a társadalmi szervezet, így a szakszervezet legfelsőbb szervét is, és vélhetőleg ekkor kerül sor legkésőbb a tisztújításra itt. Ettől azonban a szakszervezet az alapszabályában eltérhet.
(Az egyenlő bánásmód követelményéről részletesen tájékozódhat Az oktatás nagy kézikönyve I. rész, 10. cím, 1. fejezetében, a 107–131 indexszámok között.)
24. A következőkben kérem a segítségüket. Az iskolánkban mindkét pedagógus szakszervezet működik. A PSZ-ben most folynak a választások, s nem tudom, hogy a PDSZ-ben miként van a tisztújítás. Az alapító okiratukban sem találom a választ. Az ügyvivő szerint náluk nincs választás. Valóban így van? Tagkilépés történt a PDSZ-ben, csökkent emiatt az ügyvivő órakedvezménye. Mikortól kell azt érvényesíteni? Ugyanez a kérdésem a Közalkalmazotti Tanáccsal is kapcsolatban. Ha másokat választanak a régiek helyett, mikortól kell az órakedvezményeket elvonni? A szakszervezet esetében ez egész évre szól?
Válaszadó: Tátrai Anikó Válaszadás dátuma: 2008. 01. 15.
Adatbáziskód: KK-784
A Pedagógus Szakszervezet, illetve a Közalkalmazotti Tanács tisztségviselőinek választása 23. Arra a kérdésemre szeretnék választ kapni, hogy az iskolánkban működő Pedagógus Szakszervezet, illetve a Közalkalmazotti Tanács tisztségviselőinek választása mikor lesz aktuális? A pedagógus szakszervezeti választások, a tisztújítás lebonyolításának mikéntje a szakszervezet belső ügye. Erre vonatkozóan központi jogi szabályozás nem létezik. A munkáltatónak azonban nem is feladata ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. A kollektív szerződésben lehetne rendezni azt a kérdést, hogy a szakszervezeti tisztújításokat követően hogyan, milyen rendben tájékoztatják a munkahelyi vezetőt az eredményekről. Tekintettel arra, hogy a szakszervezet társadalmi szervezetnek minősül, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény adja meg működésük igen tág, laza kereteit. Az egyesülési törvény értelmében a társadalmi szervezet alapszabályában kell rendelkezni a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről. A társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül vagy közvetett úton választott testület.
www.complex.hu/kozoktatas
(Az érdekegyeztető fórumokról informálódhat Az oktatás nagy kézikönyve III. rész, 11. cím, 2. fejezetében, a 2697–2711 indexszámok között.) Válaszadó: dr. Madarász Hedvig Válaszadás dátuma: 2008. 01. 14.
Adatbáziskód: KK-785
Pedagógus szakszervezet
A pedagógus szakszervezeti választások, a tisztújítás lebonyolításának mikéntje a szakszervezet belső ügye, melyre vonatkozóan központi jogi szabályozás nem létezik. A munkáltatónak azonban nem is feladata ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. A kollektív szerződésben kellene rendezni azt a kérdést, hogy a szakszervezeti tisztújításokat követően hogyan, milyen rendben tájékoztatják a munkahelyi vezetőt és azt a kérdést is, hogy a leváltott vezető, vagy a taglétszám csökkenés miatt lecsökkent órakedvezményű szakszervezeti tisztségviselő megváltozott órakedvezményét mikortól kell érvényesíteni. Mivel az órakedvezmény heti rendszerességgel jár, lényegében a tisztség megszűnését követő héttől már nem jár az órakedvezmény, ugyanez igaz az órakedvezmény csökkenésre is. Mindezt alátámasztja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II/12. pontja is, amely szerint a szakszervezetek tisztségviselőit (Munka Törvénykönyve 25. §), továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét [Munka Törvénykönyve 62. § (2) bek.] megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötelező órájának arányos csökkentésével kell kiadni.
5
Mivel a pedagógus kötelező óraszáma heti kötelező óraszám, az órakedvezmény is hetente jár. Szükséges továbbá megjegyezni azt, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 25. § (2) bekezdése értelmében a munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. Tehát, a szakszervezeti tisztségviselők között a szakszervezet jogosult megosztani az összmunkaidő-kedvezményt. Amennyiben tagkilépés történik, ugyancsak a szakszervezet dönti el, hogy melyik tisztviselőnek, mennyivel csökkenjen a munkaidő-kedvezménye. Erről természetesen mielőbb értesítenie kell a munkáltatót, a munkahelyi vezetőt. A pontos eljárásrendet, mint a fentiekben már említettük, a kollektív szerződésben lehet rendezni, ennek hiányában a helyben szokásos módon kell eljárni, de mindenképpen a felek jóhiszemű együttműködése elvének figyelembevételével. (A szakszervezeti tisztségviselőket és tagokat megillető munkaidő-kedvezményt Az oktatás nagy kézikönyve című kiadványban, a 2383–2385 indexszámok alatt találja.) Válaszadó: dr. Madarász Hedvig Válaszadás dátuma: 2008. 01. 08.
Adatbáziskód: KK-773
Iskolabusz után járó normatíva elszámolás 25. Hogyan történik az iskolabusz után járó normatív elszámolás? Az iskolabuszon utaztatott valamennyi gyermek után, vagy napi kimutatást kell vezetni az utazó gyerekek számáról és átlagot számítunk? A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 8. sz. melléklet IV. rész Kiegészítő szabályok 2.8. pontja értelmében az elszámolásnál az intézményi társulás, illetve többcélú kistérségi társulás szintjén figyelembe vett, a 2007/2008. tanévben és a 2008/2009. tanévben utaztatott gyermekek, tanulók számát kell figyelembe venni a közoktatási intézmények vezetőjének adatszolgáltatása alapján. Vagyis itt azoknak a tanulóknak a számát kell tekintetbe venni, akiket szállítani kell az iskolabusz-szolgáltatás keretében ahhoz, hogy igénybe tudják venni az óvodai ellátást, vagy az iskolai nevelést-oktatást. Itt nem átlaglétszámot kell meghatározni, hanem azt a tanulói létszámot, akik így jutnak el a közoktatási intézménybe. A törvény nem követeli meg a jelenléti ívek vezetését és nem veszi figyelembe, hogy esetleg betegség miatt az egyik héten nem minden érintett gyermek utazik a buszon. Itt pontosan meg kell mondani, hogy hány gyermek az, aki iskolabusszal jut el az óvodába vagy iskolába. A közlekedési jogszabályoknál feltétel lehet azonban az utaztatott tanulók létszámának vezetése. Javaslom, hogy ezt a közlekedési hatóságoktól tudakolják meg. Válaszadó: Dienes Renáta Válaszadás dátuma: 2008. 02. 11.
6
Adatbáziskód: KK-794
A közoktatás szervezése és irányítása Közoktatási megállapodás kistérségi társulások között 26. 1996 óta intézményi társulásban működik iskolánk. A társulást három önkormányzat hozta létre: „A”, „B” és „C”. A gesztor önkormányzat „A”. Az iskola „A”-n működik, a tanulók a két kistelepülésről Volánbusszal járnak be. A normatíván felüli plusz költségeket az iskola költségvetése esetében a három önkormányzat a gyermeklétszám arányában egészíti ki. A tegnapi nap folyamán megkeresett a „D” település polgármestere (10 km-re van ez a község), hogy tagintézményként szeretne az iskolájuk hozzánk csatlakozni 2008. szeptember 1-jétől. Jelenleg a „D” iskolában 8 évfolyamos évfolyamonként 1 osztállyal működő iskola van. „A”-n jelenleg 15 tanulócsoport és 8 évfolyam van. Mindkét település tagja egy kistérségi társulásnak is. Kérdéseim a következők: Lehetséges-e az intézményi társulás mellett, hogy az „A” önkormányzat és a „D” önkormányzat külön megállapodás alapján tagintézményként csatlakozzon a mi iskolánkhoz? Amennyiben igen, jár-e a költségvetésben megállapított tagintézményi normatíva mindkét község tanulóira? (74 000 Ft/fő/év) A kistérségben való részvétel után jár-e a kistérségi tagintézményekre vonatkozó normatíva? (70 000 Ft/fő/év). Amennyiben tagintézményként működhet, akkor milyen jogi eljárásokat kell követni személyi és tárgyi feltételek tekintetében? Pl.: Az iskolai dokumentumok változásában mit jelent ez? Kell-e újra pályáztatni az igazgatói állást? Gazdasági, számviteli munkák irányítása-bonyolítása? A három település által fenntartott intézmény jelenleg egy feladatellátási hellyel működik, melynek fenntartására vonatkozó pénzügyi, foglalkoztatási, szakmai, fenntartói elvárásokat a tagok a társulási megállapodásban rögzítették, melynek tárgya a közösen fenntartott intézmény. Amennyiben ehhez az intézményhez tagintézményként egy jelenleg önálló jogi személyiségként működő, önálló OM azonosítóval rendelkező intézmény csatlakozik, akkor a társulási megállapodásban megjelölt intézmény feladatellátási helyeinek száma bővül, s így már nem három, hanem négy önkormányzat lesz a fenntartója. A társulási megállapodásban vélhetően rögzítették, hogy új tag csatlakozásának milyen feltételei vannak, illetve a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 4. §-a rögzíti, hogy a társuláshoz való csatlakozásnál szükséges a tagok képviselő-testületeinek minősített többségi szavazata. Külön megállapodás ebben az esetben csak a székhelytelepüléssel (vagyis „A”-val) azért nem köthető, mert nem csak ez a település tartja fenn önállóan az intézményt, hanem
[email protected]
mindhárom település, így a korábbi megállapodást kell az új településre vonatkozó sajátosságokkal kiegészíteni. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 8. sz. melléklet IV. rész 2.1. pontjában meghatározott támogatások igénybevételének egyik feltétele, hogy a támogatásban részesülő intézmény tanulói megfeleljenek a Kiegészítő szabályokban meghatározott átlaglétszám-feltételeknek az intézmény egésze tekintetében. Amennyiben a tagintézmény tanulóival együtt is tudják teljesíteni a feltételeket az eddig igénybe vett bejáró normatívára, a továbbiakban is jogosultak lehetnek. Fontos szempont, hogy egy olyan intézményi struktúra alakulna ki, ahol a székhelyen is és a tagintézményben is a teljes 1–8. évfolyam nevelése-oktatása valósulna meg. Ebben az esetben a „B” és „C” településről bejáró gyermekek után jogosultak lehetnek támogatásra, azonban a tagintézményi normatívát „D” település 1–4. évfolyamos gyermekei után nem vehetik igénybe, mert 2007. január 1-jét követően tagintézménnyé váló intézmény esetében legfeljebb 1–6. évfolyammal működő tagintézmény 1–4. évfolyama után vehető igénybe támogatás. Így „D” település tanulói után, mivel nincs bejáró tanuló „A” településre és a tagintézményi normatíva feltételeinek sem felelnek meg a kistérségen keresztül, támogatás nem igényelhető. E település gyermekei után a 3. sz. melléklet intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába tanulók támogatását vehetik igénybe, amenynyiben az intézmény létszáma megfelel a költségvetési törvényben meghatározott kritériumoknak. Ezen támogatás összege 45 000 Ft/fő/év. Azzal, hogy bővül a feladatellátási helyek száma, és a tagintézménnyé váló iskola jogi személyisége jogutódlással megszűnik, természetesen módosítani szükséges az intézmény alapdokumentumait is. Ez azt jelenti, hogy a két intézmény pedagógiai programját, házirendjét, minőségirányítási programját, SZMSZ-ét össze kell hangolni és az átszervezést követően az összevont intézményeknek mindezen dokumentumokból csak egy lehet. Minden olyan dokumentumot, amit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és végrehajtási rendeletei az általános iskolák számára előírnak, össze kell hangolniuk. Mindez vonatkozik a nevelőtestületre is, hiszen minden intézménynek egy nevelőtestülete van. A társulási megállapodásban rögzíteni szükséges, hogy mely kérdéseket dönthetik el közösen az egyes tagok, és melyeket a gesztor önkormányzat. Javaslom, tekintsék át lapunk 2007. decemberi számát, melyben kifejtettük az ilyen intézmények közös fenntartására vonatkozó részletszámokat. Válaszadó: Dienes Renáta Válaszadás dátuma: 2008. 02. 11.
Adatbáziskód: KK-798
Várjuk kérdéseit:
[email protected] www.complex.hu/kozoktatas
Alkalmazottak a közoktatásban Jubileumi jutalom kifizetése 27. Kérem szíves állásfoglalását, hogy az alábbi munkaviszonnyal rendelkező, 2008. október 11-én felmentéssel nyugdíjba vonuló kolléganő részére kifizethető-e a jubileumi jutalom? Jogviszony kezdete: 1969. 11. 03–1970. 09. 15-ig (... Megyei Vérellátó Kp.) Közben főiskolai tanulmányok nappali tagozaton: 1974. 08. 16–1977. 08. 25-ig (Általános Iskola) áthelyezés 1977. 08. 26–1979. 08. 25-ig (... Nevelőotthon) áthelyezés 1979. 08. 16–2008. 10. 11-ig (... Általános Iskola) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 87/A. § (1) bekezdése szerint a Kjt. alkalmazásakor „közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, c) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint e) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, f) az e törvény, illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt.” A Kjt. 78. §-a szerint: „78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. (2) A jubileumi jutalom: a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg. (3) Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. (4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és – legkésőbb a megszűnés időpontjában – nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal
7
járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. (5) A (4) bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg.” A felsőfokú tanulmányok folytatásának ideje nem minősül közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek. (MD II. 754) Így van ez kolléganője esetében is! A közalkalmazotti jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához elegendő a megkívánt közalkalmazotti jogviszony megléte. A törvény a jogosultság feltételeként sem a jogviszony folyamatosságát, sem annak ugyanannál a munkáltatónál történt megszerzését nem kívánja meg. (BH2002. 78) A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. A fentiek alapján így számításom szerint a kolléganőjének éppen megvan a 35 év közalkalmazotti jogviszonya. Van azonban még egy feltétel. A Kjt 78. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és – legkésőbb a megszűnés időpontjában – nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1) bek.], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. Tehát csak akkor kaphatja meg a 40 éves jubileumi jutalmat a kolléganője 35 év közalkalmazotti jogviszony birtokában, ha a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjas. Az Ön által leírtakból úgy tűnik, hogy kolléganője 2008. október 11-étől lesz nyugdíjas. Viszont nem derül ki, hogy a felmentési idő meddig tart. Ha 35 év után akarja a 40 éves jubileumi jutalmat megkapni, a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjas kell hogy legyen. (Tehát legalább a felmentési idő utolsó napján). Ha viszont a kolléganője a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjas, akkor nem lesz jogosult a végkielégítésre. „Kjt. 37. § (1) Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya a) felmentés; b) rendkívüli lemondás, vagy c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. (2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (37/B. §).
8
(6) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább a) három év: egyhavi, b) öt év: kéthavi, c) nyolc év: háromhavi, d) tíz év: négyhavi, e) tizenhárom év: öthavi, f) tizenhat év: hathavi, g) húsz év: nyolchavi átlagkeresetének megfelelő összeg. (7) A végkielégítés a (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra [37/B. § (1) bek. a) pont] vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.” Így érdemes mérlegelni, hogy kolléganője hogyan dönt. Mivel a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje meghaladja a 20 évet, a végkielégítése nyolchavi átlagkeresetének megfelelő összeg. Ha kolléganője elmúlt 57 éves, akkor emelt összegű végkielégítésre jogosult. Erre viszont csak akkor jogosult, ha a felmentési idő alatt nem nyugdíjas. Így én azt tanácsolnám, hogy a kolléganője inkább a végkielégítést válassza, és a nyugdíj megállapítását úgy kérje, hogy csak a felmentési idő lejártát követően váljék nyugdíjassá. Válaszadó: dr. Bodnár Lilla Válaszadás dátuma: 2008. 01. 08.
Adatbáziskód: KK-777
Gyes melletti munkavégzés 28. Az egyik pedagógusunk 2005. 02. 04-én ikreket szült, részére 6 évig jár a gyes. 2008. 09. 01-jétől teljes munkaidőben szeretne munkába állni a gyes folyósítása mellett. Ebben az esetben hogyan lehet részére kifizetni az őt megillető szabadságot, hogy a gyes folyósítása folyamatos maradjon! A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szabályai szerint a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat. Ez azt jelenti, hogy a kérdésben szereplő pedagógus, mint gyes-ben részesülő személy a gyes folyósítása mellett teljes munkaidőben munkába állhat. Irányadó lesz, illetve a közalkalmazottakra is alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 130. §-a (2) bekezdésének pontját, mely kimondja, hogy a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére jár szabadság. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni az Mt. 136. §-ának (1) bekezdésére is, mely szerint a sza-
[email protected]
badságot megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor, illetőleg polgári vagy sorkatonai szolgálatra történő behíváskor lehet. A gyes mellett a munkába visszatérő pedagógus esetében tehát az őt megillető egyévi szabadságot nem lehet pénzben megváltani, hanem ki kell adni. Amennyiben 2008. szeptember 1-jétől tanítani szeretne a pedagógus, akkor célszerű a szabadságot a tanítást megelőző nyári időszakban kiadni. Így ténylegesen szeptember 1-jével, hivatalosan azonban nem szeptember 1-jével állna munkába a pedagógus, hanem azt megelőzően olyan időpontban, hogy az őt megillető szabadság szeptember 1-jéig kiadásra kerülhessen. A szabadság kiadása a gyes folyósítását nem érinti. Válaszadó: dr. Rácz Réka Válaszadás dátuma: 2008. 01. 16.
Adatbáziskód: KK-783
Utólagos átsorolás lehetősége pedagógusnál 29. A középiskolai tanárt 1997-ben magasabb fizetési fokozatba sorolták át. 1999-ben egyetemi oklevelet szerzett, ez alapján a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet szerint a várakozási idejét egy évvel csökkenteni kellett volna. 2000. január 1-jén átsorolták, ezt követően kétszer váltott munkahelyet rövid időn belül (közös megegyezéssel, áthelyezéssel). Jelenlegi munkahelyére 2001 szeptemberében érkezett. A várakozási idejének csökkentésére nem került sor, nálunk 2003-ban, majd 2006-ban lépett magasabb fizetési fokozatba. A napokban jött rá arra, hogy őt „megrövidítették” egy évvel, és előállt azzal az igénnyel, hogy korrigáljuk az ügyét, és már most, 2008. január 1-jén léptessük őt tovább az eredetileg tervezett 2009. helyett, valamint kéri a hibából eredő munkabérkiesésének megállapítását. Ezzel anyagilag nehéz helyzetbe hozná az intézményt, hiszen az idei bérnövelésének nem lesz fedezete a költségvetésünkben, mert nem tervez(het)tük be. Kérdéseim a következők: 1. Át kellett volna őt sorolnunk 2002-ben? 2. Jogosan követelheti rajtunk most a 6 évvel ezelőtt elmaradt lépést, azaz a várakozási idő egy évvel való csökkentését? 3. A dolgozó nálunk 2003-ban, majd 2006-ban is aláírta az akkori átsorolását, amelyen szerepel a várható magasabb fizetési fokozatba lépés ideje (vagyis a 2006., illetve 2009. év). Ezek ellen az intézkedések ellen nem kezdeményezett 30 napon belül jogorvoslati lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a 3 éves elévülési idő eltelt, és nem teljesítendő a kérése? A 2003-as eset elévülési ideje eltelt, de a 2006-osé még nem, vagyis erre az utóbbira hivatkozva eséllyel fordulhatna munkaügyi bírósághoz? 4. Ha jogosan teljesítendő a kérése, követelhet-e rajtunk elmaradt munkabért? Ebben az esetben már 2008-ban át kell sorolnunk, vagy elég a következő periódusban csökkenteni a várakozási idejét?
www.complex.hu/kozoktatas
A kérdés megválaszolásához előre kell bocsátani, hogy olyan bonyolultabb megítélésű ügyről van szó, amelyben csak a bíróság jogosult dönteni az eset összes körülményeinek figyelembevételével, amennyiben munkaügyi perre kerül sor. Azt is meg kell jegyezni továbbá, hogy amennyiben a szóban forgó közalkalmazott pedagógus 1999-ben azért szerzett egyetemi végzettséget és szakképzettséget, mert arra a középiskolai tanári munkaköre betöltéséhez volt szükség – tehát előtte nem rendelkezett a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1) bekezdés e) pontjában előírt egyetemi tanári végzettséggel –, akkor nem jár számára a várakozási idő csökkentése. Amennyiben a tanár már 1999 előtt is rendelkezett egyetemi tanári végzettséggel és szakképzettséggel és emellett szerzett további egyetemi végzettséget és szakképzettséget, akkor ez valóban továbbképzésnek minősül. Az üggyel kapcsolatban a következő jogszabályok és bírósági határozat adhat eligazítást: A kérdésben jelzett pedagógusnak a 2000. január 1-jén történt átsorolásakor valóban kellett volna a várakozási idejét csökkenteni úgy, hogy legközelebb 2002-ben lép magasabb fizetési fokozatba, az 1999-ben megszerzett egyetemi végzettsége és szakképzettsége alapján, amelylyel a hétévenkénti továbbképzést teljesítette. Ennek jogszabályi alátámasztása a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14. §-a. Azzal a ténnyel, hogy a szóban forgó közalkalmazott várakozási idejét az 1999-ben megszerzett egyetemi végzettsége és szakképzettsége alapján csökkenteni kellett volna, a kérdező valószínűleg tisztában is van. Az első hibát tehát az a munkáltató követte el, amelyik 2000ben a következő fizetési fokozatba lépés idejét nem 2002-ben határozta meg. A 2000. évi átsorolásban a volt munkáltatónak jeleznie kellett volna, hogy a következő átsorolás időpontja 2002. január 1. Amikor azonban a jelenlegi munkáltatóhoz 2001-ben átkerült a közalkalmazott, a jelenlegi munkáltatónak is észre kellett volna venni a kinevezés elkészítésekor és a közalkalmazotti alapnyilvántartás kitöltésekor, hogy hiba történt, és legalább ekkor kellett volna korrigálni, hogy magasabb fizetési fokozatba 2002-ben léphet. Tehát a jelenlegi munkáltató is hibázott. Egy 1999-ben született Legfelsőbb Bírósági határozatban (BH1999. 330) a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy: „A helytelen besorolásból eredő bérkülönbözetre vonatkozó igény az általános szabályok szerint elévül. Maga a helytelen besorolás azonban állapotsérelmet jelent, ezért azt mindaddig vitatni lehet, amíg a sérelmes állapot fennáll. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a sérelem az anyagi jog szabályai szerint egyébként alaptalan (1992. évi XXII. törvény 11. §).”
9
Fentiek alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 11. § (1) bekezdése szerinti hároméves elévülési igény csak a bérkülönbözetre vonatkozik. A helytelen besorolást azonban korrigálni kell, tehát legalább most helyesen kell megállapítani a következő fizetési fokozatba lépésének idejét, megadva az egy év csökkentést. A bérkülönbözet csak 3 évre visszamenőleg jár akkor is, ha az átsorolásokat visszamenőleg módosítják. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a közalkalmazott aláírta a téves besoroláson alapuló kinevezéseit az Mt. 8. §ának (1) bekezdését kell megemlíteni, amely szerint semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik. Ha a semmisség a felek és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem orvosolható, a semmisséget hivatalból kell figyelembe venni. Tehát a nem jogszabálynak megfelelő kinevezések, attól függetlenül, hogy azt mindkét fél aláírta, semmisnek minősülnek. Hangsúlyozzuk, hogy az ügy összetettségére tekintettel és minden egyes részletkérdés ismeretében csak a bíróság dönthet jogerősen a kérdésben. (A közalkalmazottak besorolásáról Az oktatás nagy kézikönyve III. rész, 2. cím, 6. fejezetében, a 2279–2293 indexszámok között olvashat.) Válaszadó: dr. Madarász Hedvig Válaszadás dátuma: 2008. 01. 26.
Adatbáziskód: KK-787
zettségekre és szakképzettségekre van szükség, csak ezek alapján lehet besorolni a közalkalmazottat. Tehát, ha például főiskolai szintű történelem szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik egy pedagógus, majd a későbbiekben megszerzi az egyetemi szintű történelem szakos tanári végzettséget és szakképzettséget, akkor természetesen át kell sorolni „H” fizetési osztályba. Mivel a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) 14. §-a előírja, hogy a közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit, a várakozási idejét is csökkenteni kell. Ezt támasztja alá a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §-a is. Ezen joghely értelmében a hétévenkénti továbbképzés teljesíthető a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megszerzése után további főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzésben, kiegészítő alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben második vagy további oklevél megszerzésével is. A Kjt. vhr. 14. §-a azt is meghatározza, hogy: „A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban.”
Várakozási idő csökkentése pedagógusnál 30. Középiskolai tanár magasabb fizetési fokozatba lépésével, illetve a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos a kérdésem. Ha valaki a főiskolai képesítése mellett egyetemi diplomát szerez, ezzel teljesíti a 120 órás továbbképzési kötelezettségét is a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint, és át kell sorolni „H” osztályba. Kérdésem: Kötelező ilyenkor a várakozási idejét is egy évvel csökkenteni? A kérdés megválaszolásához fontos információ lenne, hogy pontosan milyen egyetemi diplomát szerzett a szóban forgó középiskolai tanár. Nem tudjuk ugyanis, hogy az egyetemi diploma szükséges-e a munkaköréhez. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint ugyanis a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján tagozódnak fizetési osztályokba. Tekintettel arra, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában meghatározza azt, hogy az egyes pedagógus-munkakörök betöltéséhez milyen vég-
10
könyvespolc KÖZBESZERZÉS CD-melléklettel 2007. júniusi módosításokkal átdolgozott, második kiadás Terjedelem: 700 oldal Méret: B/5 Megjelent: 2007
Ár: 9800 Ft + áfa
A kiadvány – az első kiadáshoz hasonlóan – a közbeszerzések hatályos magyarországi és európai uniós szabályozásának átfogó, komplex bemutatására törekszik, ugyanakkor ezzel összefüggésben kitér az új Kbt. hatálybalépése óta eltelt időszakban összegyűlt tapasztalatok elemzésére is. A szerzők a Közbeszerzések Tanácsa, a Döntőbizottság, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság munkatársai, továbbá a közbeszerzések gyakorlatában részt vevő szakemberek. A kiadványban a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok többféle szempontú és megközelítésű bemutatását, elemzését ismerheti meg a kötet olvasója.
[email protected]
Amennyiben az újabb egyetemi diploma, amelyet a középiskolai tanár megszerzett, nem szükséges a munkaköréhez, akkor csak a várakozási idejét kell csökkenteni. (A pedagógus-továbbképzésről információt talál Az oktatás nagy kézikönyve III. rész, 2. cím, 8. fejezetében, a 2389–2425 indexszámok között.) Válaszadó: dr. Madarász Hedvig Válaszadás dátuma: 2008. 01. 16.
Adatbáziskód: KK-786
Gyakornoki idő kikötése 31. A gyakornoki idővel kapcsolatosan a következő 2 kérdésünk lenne: 1. Határozott időre kinevezett pedagógus közalkalmazottat szeretnénk márciustól határozatlan időre kinevezni. 1 éve, pályáztatás után került kinevezésre határozott időre a pályakezdő pedagógus. Kell-e gyakornoki időt kikötni az új rendelkezések szerint, ha igen mennyi időre? 2. Amennyiben olyan pedagógust kívánunk alkalmazni, akinek egy másik munkahelyen 2 éves jogviszonya keletkezett, akkor mennyi a gyakornoki idő? 1 év vagy 3 év? A fenti kérdéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 22. §-a szabályozza. A Kjt. 22. §-ának (1) bekezdése szerint: „Az E–H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal.” A gyakornoki idő kikötése, tehát a következő feltételek együttes fennállása esetében kötelező: – „E”–„H” fizetési osztályba sorolt munkakör (pedagógus-munkakör esetében csak erről lehet szó), – munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakör (pedagógus-munkakör esetében ez szintén megvalósul), – határozatlan időre szóló kinevezés (a kérdésben jelzett esetben erről van szó), – a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges, három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal (az 1. kérdésben jelzett esetben csupán egy év szakmai gyakorlattal rendelkezik a pályakezdő pedagógus). Fentiek alapján tehát egyértelmű, hogy ki kell kötni az 1. esetben a gyakornoki időt. A gyakornoki idő időtartamát a Kjt. 22. § (5) bekezdése határozza meg. Ez a bekezdés 2008. január 1-jétől módo-
www.complex.hu/kozoktatas
sult (a 2007. évi CLXXIX. törvény módosította). Az új rendelkezés értelmében: „A gyakornoki idő az „E” fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az „F”–„H” fizetési osztályba tartozó, illetve az (1) bekezdésben meghatározott tudományos kutatói munkakörben három év. Ha a közalkalmazott a) az „E” fizetési osztályba tartozó munkakörben egy évet, b) az „F”–„H” fizetési osztályba tartozó, illetve a tudományos kutatói munkakörben két évet meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év. A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol – az egyenértékű követelményrendszer, vizsga, illetőleg továbbképzések miatt – nem kell gyakornoki időt kikötni.” Pedagógus-munkakör esetében legalább „F” fokozatba kell besorolni a közalkalmazottat, ezért a gyakornoki idő tartama három év. Az 1. kérdésben jelzett esetben tehát három év gyakornoki időt kell kikötni. A 2. kérdésben jelzett esetben azonban, az új szabályok értelmében csak egy év gyakornoki időt kell kikötni, ha a szakmai gyakorlat ideje a két évet meghaladta. (Felhívjuk figyelmét, hogy Az oktatás nagy kézikönyvét érintő változásokat figyelemmel kísérő weboldalon, az Oktatás Meritum változáslistáján, a pedagógusok és más alkalmazottak címszó alatt megtalálja a módosítást. Elérhetőség: http://www.complex.hu/meritum-list.php.) Válaszadó: dr. Madarász Hedvig Válaszadás dátuma: 2008. 01. 29.
Adatbáziskód: KK-788
Előrehozott öregségi nyugdíj és jubileumi jutalomra való jogosultság 32. Közalkalmazotti jogviszonyom kezdete óvónőként 1970. november 1. Szeretném igénybe venni az előrehozott öregségi nyugdíjat. 1951. október 23-án születtem, így 2008. október 23-án tölteném be 57. életévemet. Pár nap hiányzik az előírt minimális szolgálati időből, a 38 évből. (A hiányzó napokra szeretném a gyermekkedvezményt igényelni.) Segítségüket a 2007. szeptember elseje óta jelentősen megváltozott törvények miatt kérem, szíveskedjenek megírni számomra a legkedvezőbb lehetőséget. Jogosult vagyok-e az előrehozott öregségi nyugdíjra, és milyen feltételekkel vehetném igénybe? Kérjem munkaviszonyom megszüntetését? Már csak ez a lehetőség van? Felmentés, közös megegyezés megszűnt? Jár-e a jubileumi jutalom? Valóban igaz, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2008. január 1-jétől megváltozott. A Tbj. jelenleg hatályos 9. §-a szerint:
11
„A 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult a) az a nő, aki az 57. életévét betöltötte, b) az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte, feltéve, hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett, és a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban nem áll.” Ebben a jogszabályi rendelkezésben az újdonság az, hogy az előrehozott nyugdíjra 2008. január 1-jétől csak akkor jogosult az 57., illetve 60. életévét betöltött, 38 év szolgálati időt szerzett személy, ha biztosítási jogviszonyban, tehát például közalkalmazotti jogviszonyban nem áll. Korábban ez utóbbi feltétel nem szerepelt a jogszabályban. Ennek a jelentősége az, hogy a felmentést a Kjt. módosítása nélkül nem lehetett volna alkalmazni azon közalkalmazottak esetében, akik előrehozott nyugdíjba kívánnak menni. A Kjt. 2008. január 1-jéig ugyanis a felmentési jogcímek között a nyugdíjasnak minősülés esetét még úgy szabályozta, hogy ezen a jogcímen azt a személyt lehet felmenteni, aki – többek között – előrehozott nyugdíjban részesül. Ez az eset azonban 2008. január 1-je után, a Kjt. módosítása nélkül nem fordulhatott volna elő, mert az előrehozott nyugdíjat addig nem lehet megállapítani, amíg még biztosítási, tehát közalkalmazotti jogviszonyban áll valaki. Tehát aki előrehozott nyugdíjat szeretett volna igényelni, annak előbb meg kellett volna szüntetnie a közalkalmazotti jogviszonyát, így elesett volna felmentés lehetőségétől és az azzal együtt járó felmentési időre járó átlagkeresettől, végkielégítéstől, sőt még a 40 éves jubileumi jutalomtól is. Ezt az előrehozott nyugdíjba menni szándékozó közalkalmazottak számára kétségkívül hátrányos helyzetet a Kjt. szintén 2008. január 1-jén hatályba lépett módosítása kiküszöbölte olyan módon, hogy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a Kjt. 30/A–30/B. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi. Ezt a módosítást pedig végigvezetik a Kjt. egészén [30. § (1) bek. e) pont, 37/B. § (3) bek., 78. § (3) bek.]. Ez azt jelenti, hogy Önnek írásban kell kérnie, hogy az előrehozott nyugdíjra való jogosultságának jogcímén mentsék fel, de majd csak 2008 októberében. Esetleg már ezt megelőzően is el lehet kezdeni a tárgyalásokat a munkáltatóval. Természetesen a nyugdíjhatóságtól meg kell kérni a szolgálati idő beszámításáról szóló határozatot, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel valóban rendelkezik. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az új szabály nem ír elő kötelezettséget a felmentésre. A munkáltató mérlegelheti, hogy eleget tesz-e a felmentési kérelemnek. Az előrehozott öregségi nyugdíjat természetesen csak a felmentési idő lejárta után, a jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően kérheti meg.
12
Ugyancsak pozitív változás, hogy abban az esetben, ha a közalkalmazott jogviszonya a fentiekben jelzettek szerint szűnik meg (tehát felmentik az ezt kérelmező, az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkező közalkalmazottat), akkor részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni [Kjt. 78. § (3) bek.]. Ha pedig legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, akkor a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat is meg kell kapnia [Kjt. 78. § (4) bek.]. Válaszadó: dr. Madarász Hedvig Válaszadás dátuma: 2008. 02. 01.
Adatbáziskód: KK-789
Túlóra elszámolása és helyettesítési díj 33. Iskolánkban az egyes tantárgyak óraszámai az I. és II. félévben változnak. Pléldául a testnevelés óraszáma egész évben 2,5 óra. Az 1. félévben 2 óra, a II. félévben 3 óra. Ebből adódóan több kollégának is az I. félévben 21, a II. félévben 23, de az egész évre viszonyítva 22 órája van. Tehát a tantárgyfelosztás szerint nincs túlórája. Kérdés: Mivel a túlóra-elszámolás alapja a tantárgyfelosztás, jogszerű-e, ha nem fizetünk a II. félévben sem túlórát? Továbbá, jogszerű-e (az előbbi példánál maradva), hogy azoknál akiknek az egyik félévben mínusz órája van, a helyettesítés díját a helyettesített órák számának megfelelően fizetjük ki? Többlettanításért óradíjat kizárólag a két hónapos tanítási időkeretet meghaladó, ténylegesen teljesített órákért lehet fizetni. A kérdésben jelzett eset igen speciális, illetve a két hónapos tanítási időkeret az ilyen eseteket nem tudja kezelni. Tekintettel arra, hogy a két hónapos tanítási időkeret bevezetésével az volt a cél, hogy csak a ténylegesen teljesített többlettanítás legyen plusz óradíjjal elismerve, természetesen a jogalkotói szándékkal ellentétes lenne, hogy a kérdésben jelzett esetben a 23. órákért óradíj kerüljön kifizetésre, a második félévben viszont nem történik levonás. A kérdésben jelzett esetre jogszabályi rendelkezés nem ad megoldást. Csak azt tudjuk tanácsolni, hogy helyben, a tantárgyfelosztás átgondolásával próbáljanak megoldást találni arra, hogy ne alakuljon ki méltánytalan helyzet, azon pedagógus kollégákkal szemben, akik mind a 22 órájukat megtartják mindkét félévben, ugyanúgy mint a kérdésben jelzett testnevelés tanár, de mivel egyenletesen van elosztva az óraszámuk, ők nem kapnak plusz díjazást. Valójában az I. félévben, mivel a heti kötelező óraszámnál kevesebbet tartott a testnevelés tanár, ezen órákkal csökkenteni kellett volna az illetményét. Ezt persze csak úgy lehet megtenni, ha a kinevezését közös megegyezéssel módosítják. Az első félévi csökkentést pedig a második félév túlóradíjaival lehetne kompenzálni. De természe-
[email protected]
tesen így ugyanarra az eredményre jutunk, mintha sem az első félévben nem történik levonás, sem a második félévben nem történik túlóradíjazás. A második kérdés már nehezebben értelmezhető, de mint ahogy a fentiekben is kifejtettük, a plusz óradíj csak ténylegesen megtartott plusz óráért fizethető, és ha ez helyettesítésből keletkezett, vagy más többlettanításból, mindenképpen a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. §ában foglalt óradíjjal kell számolni. (Az óradíj meghatározására példát talál Az oktatás nagy kézikönyve című kiadványban, a 2367 indexszám alatt.) Válaszadó: dr. Madarász Hedvig Válaszadás dátuma: 2008. 02. 01.
Adatbáziskód: KK-790
Kollégiumi tanár alkalmazásának feltételei 34. Középiskolai kollégiumban jelenleg egy nyelvszakos és egy kémia-matematika szakos tanárt alkalmazunk határozatlan idejű kinevezéssel tanárképző főiskolai oklevéllel. A Kt. 17. § (1) bekezdés j) pontja alapján kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelelő végzettséggel (tehát esetünkben egyetemi) bíró tanár taníthat. Kérdésem: van-e olyan jogszabályi kivétel, amellyel a jelenlegi helyzet fenntartható? Ha nincs, mi a teendő ezekkel a jogviszonyokkal? A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben fő szabály szerint az alkalmazható, aki rendelkezik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a által meghatározott végzettséggel, képzettséggel. A Kt. 17. § (1) bekezdés j) pontja alapján kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelelő vagy szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagó-
gia szakos, illetve nevelőtanár szakos végzettség és szakképzettség szükséges. Fentiekkel együtt figyelemmel kell lenni a Kt. 17. § (1) bekezdés d) pontjára is, mely szerint középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően szükséges a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári végzettség. Fontos szabályt fogalmaz meg a Kt. 17. § (2) bekezdése. E szerint idegen nyelv oktatására – minden iskolatípusban – alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A kollégiumban pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségére vonatkozóan az átmeneti rendelkezések is tartalmaznak szabályokat. A Kt. 128. § (5) bekezdés f) pontja szerint pedagógusmunkakörben továbbra is foglalkoztatható és alkalmazható kollégiumban az, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. A szakmai gyakorlat idejének számításánál alkalmazni kell a Kt. 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat. Amennyiben fenti szabályok egyike sem alkalmazható az intézményben jelzett pedagógusok esetében, akkor a végzettség, képzettség tekintetében az alkalmazás jogellenes. Ebben az esetben a jogviszony a munkáltató részéről megszüntetendő. A jogviszony megszüntetése előtt azonban érdemes megvizsgálni, hogy nincs-e olyan munkakör az intézményben, amelyet a pedagógus a meglévő végzettségével elláthat (pl. ifjúságvédelmi felelős stb.). Természetesen a kinevezés esetleges módosítására, a munkakör megváltoztatására csak közös megegyezéssel kerülhet sor. Válaszadó: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Válaszadás dátuma: 2008. 02. 06.
Adatbáziskód: KK-793
Óvodavezető kötelező óraszáma
könyvespolc A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV MAGYARÁZATA 1–2. Terjedelem: 2730 oldal Méret: Fr/5 Megjelent: 2007 Ár: 16 500 Ft + áfa A kommentár részletesen tárgyalja a Polgári Törvénykönyvben szabályozott alapintézményeket és széleskörűen ismerteti az e tárgykörben született bírósági gyakorlatot. A kötet megírásában a polgári jog legismertebb szakemberei működtek közre, ami a szakmai hitelesség és megbízhatóság záloga.
www.complex.hu/kozoktatas
35. Óvodánk jelenleg 4 csoporttal működik, a vezető óvónő csoportban letöltendő kötelező óraszáma heti 6 óra. Szeptembertől az óvodai csoportok számát csökkentik, 3 csoporttal indulunk. Az óvoda vezetője továbbra is részben önálló költségvetési szervként lát el munkáltatói és tanügyigazgatási feladatokat. Kérdésem: valóban 27 óra lesz-e a kötelező óraszáma szeptembertől? Lesz-e lehetőség helyettes alkalmazására, ha igen hány órában? A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 1. számú melléklet Harmadik rész A vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma cím alatt található meg az óvodavezető kötelező óraszáma. Az óvodavezető kötelező óraszáma elsődlegesen az óvodában szervezett gyermekcsoportok számától függ. Ennek meg-
13
felelően az 1–3. csoportos óvodában az óvodavezető kötelező óraszáma 27 óra/hét. A Kt. 1. számú melléklet Első rész A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak kötelező és ajánlott létszáma cím alatt található meg a válasz a kérdés második felére. E szerint az óvodavezetőhelyettes alkalmazása nem kötelező (nem *-gal jelölt), az óvodavezető-helyettesi létszám tehát az ajánlott körbe tartozik. Az ajánlott létszámok biztosításánál az intézmény fenntartójának azt kell mérlegelnie adott intézmény esetében, hogy szükség van-e a feladatellátás zavartalanságához a nem kötelező létszám biztosítására. Nagyon fontos azonban figyelemmel lenni arra, hogy az óvodának felelnie kell a rábízott gyermekekért, így az intézmény soha nem maradhat felelős irányítás nélkül. Ennek megfelelően mindaddig, amíg gyermekek tartózkodnak az intézményben, egy felelős vezetőnek, illetve szükség esetén azonnali intézkedési joggal felruházott megbízottnak az intézményben kell tartózkodnia. (A kötelező órák teljesítését Az oktatás nagy kézikönyve című kiadványban, a 2321 indexszám alatt találja.) Válaszadó: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Válaszadás dátuma: 2008. 02. 06.
Adatbáziskód: KK-795
könyvespolc GYERMEKBÁNTALMAZÁS Szerző: Herczog Mária Terjedelem: 326 oldal Méret: B/5 Megjelent: 2007
Ár: 4300 Ft + áfa
A gyermekbántalmazás, elhanyagolás, abúzus látszólag az utóbbi években került a figyelem középpontjába. Ha nem is az itt használt fogalmakkal leírva, sok évtizede a gyermekvédelmi munka meghatározó részét jelenti a veszélyeztetett, vagy krízis helyzetű gyerekek segítése. A Magyarországon használt elnevezések, meghatározások és az ezekhez kapcsolódó szakmai munka azonban sok tekintetben még ma sem egyezik meg a világ fejlett országaiban elfogadottakkal. E könyv arra tesz kísérletet, hogy elemezze az elméleti és gyakorlati problémákat, kategóriák szerint vizsgálja a különféle bántalmazási, elhanyagolási formákat, és egy lehetséges új szó- és fogalomhasználatot, valamint szakmai megközelítést mutasson a korábbi gyermekvédelmi megközelítéshez képest. Jó lehetőséget kínál azokra a szakmai vitákra, amelyek a 10 éves gyermekvédelmi törvény ünneplése alkalmából kimunkálhatják az elnevezéseket, megfeleltetéseket és tartalmakat, amelyek feltétlenül szükségesek lennének, hogy egyféle szakmai nyelvet beszéljünk és a nemzetközi gyakorlatban meghonosodott elveket és gyakorlatot ezzel is megerősítsük Magyarországon.
14
Vállalkozási jogviszonyban töltött évek beszámítása pedagógusnál 36. Január 1-jével érkezett hozzánk tanító végzettséggel egy kolléga. Diplomáját 2001-ben szerezte, de a diploma megszerzését követően vállalkozási szerződéssel óraadó tanárként dolgozott. Kérdésem, hogy kell-e gyakornoki időt kikötni számára, illetve, hogy a besorolásánál figyelembe kell-e venni az óraadó tanárként töltött éveket? A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 22. § (1) bekezdése szerint: „Az E–H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. (...)” A Kjt. 22. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a szakmai gyakorlat a) a 87/A. § (1) bekezdésében és (3) bekezdése a) pontjában felsorolt jogviszonyok, valamint b) munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység során szerezhető meg. Az a)–b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg. Fentiek alapján egyértelmű, hogy a szükséges szakmai gyakorlat vállalkozási jogviszonyban is megszerezhető. Tehát, ha óraadó tanárként dolgozott a szóban forgó pedagógus 3 évet meghaladó időtartamban, akkor nem kell számára gyakornoki időt kikötni. A kérdésben jelzett közalkalmazott besorolása a Kjt. 87/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak szerint alakul. A Kjt. 87/A. § (1) bekezdése szerint: „E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, c) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint e) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban,
[email protected]
f) az e törvény, illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, g) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt.” A Kjt. 87/A. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)–(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá c) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint d) az (1) bekezdés f) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt. A fenti felsorolás a polgári jogi, így a vállalkozási jogviszonyt nem említi, ezért a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál a vállalkozási jogviszonyban töltött éveket nem lehet beszámítani. Válaszadó: dr. Madarász Hedvig Válaszadás dátuma: 2008. 02. 08.
Adatbáziskód: KK-806
Gyermek, tanuló jogai/kötelezettségei
iskola is jogosult a tanuló után járó állami normatíva felvételére. A törvény ugyanezen paragrafusának (4) bekezdése szerint a kötelező foglalkozások látogatása alól felmentett tanuló az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Ez általában osztályozó vizsga lehet, amely tanulmányok alatti vizsga lebonyolításának szabályait a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20–26. §-ai tartalmazzák. (A tankötelezettség teljesítésének módjait Az oktatás nagy kézikönyve című kiadványban, az 1899 indexszám alatt találja.) Válaszadó: Juhász József Válaszadás dátuma: 2007. 12. 19.
Adatbáziskód: KK-772
Szóbeli felvételi vizsga hatosztályos gimnáziumba 38. A hatosztályos gimnáziumra való jelentkezésnél meg kell adni egy ún. felvételi sorrendet, amelyet az alapján döntenek el szülők és a gyermek, hogy milyen sorrendben szeretnének felvételt nyerni a gimnáziumba. Kérdezném, hogy amennyiben jól sikerült az írásbeli felvételi és az első szóbelin is úgy tűnik, hogy jól szerepel a gyermek, el kell-e menni a többi megjelölt intézmény szóbeli vizsgájára? Gond-e az, ha az öt megjelölt intézményből – a jó írásbeli miatt – csak az első három helyen szereplő intézménybe megyünk szóbelizni?
Iskolai felmentés gyermek sajátos helyzete miatt 37. Egy tanulónk sporteredményei alapján, sajátos helyzetét figyelembe véve kaphat-e az iskolalátogatás alól felmentést (2 hónapra) anélkül, hogy a tanulói jogviszonya megváltozna? Az elbíráláshoz szükségem lenne erre a jogi megítélésre, mert támogatni szeretném. Visszatérte után beszámolási kötelezettséget kellene teljesítenie a kiesett anyagrészekből. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 69. §-ának (2) bekezdése rendelkezik úgy, hogy „Az igazgató – a gyakorlati képzés kivételével – a tanuló kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.” A foglalkozások alóli részleges felmentés lehetővé teszi azt, hogy a levélben szereplő két hónapos időtartamra szóljon a felmentés. A felmentésből eredő hiányzás miatt nem módosul a tanuló tanulói jogviszonya, ez tehát nem jelenti a tanulmányok szüneteltetését, és nem jelenti a tanulmányok ebben az iskolában történő megszakítását, ezért a tanulónak járnak mindazok a juttatások, amelyek egyébként is megilletik, és az
www.complex.hu/kozoktatas
A középiskolai felvételi eljárás rendjét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 42. §-a, 66. §-a, a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 16–17. §-a, valamint 8. számú melléklete szabályozza. Egyik rendelkezés sem bünteti a tanulót azért, mert az általa kiválasztott iskola felvételi vizsgáján nem jelenik meg. A meg nem jelenés nincs hatással azon felvételi eseményekre és döntésekre, amelyeken a tanuló megjelenik, és sikeresen (vagy kevésbé sikeresen) teljesíti a felvételi feladatokat. A feltett kérdésre a válasz tehát az, hogy ha az első helyen (helyeken) tartott felvételin a jelentkező jól szerepelt, nem szükséges a többi megjelölt intézményhez elmennie. A kérdés természetesen az, hogy milyen az az írásbeli, vagy írásbeli és szóbeli teljesítmény, amely alapján a tanuló, a szülő úgy véli, hogy minden „jól sikerült”, s elegendő-e a felvételhez? Ehhez támpontot ad ugyan, hogy a felvételiztető iskola lehetővé teszi az írásbeli munkák megtekintését, továbbá az, hogy az általa szervezett utolsó felvételi vizsganapot követő harmadik napon kifüggeszti a felvételi eljárás eredményét, a jelentkezők rangsorolását az elért eredményekkel. Ennek ellenére egy olyan iskola esetén, ahol többszörös a túljelentkezés, még
15
az igen magas pontszámot elérő tanulók is kieshetnek a felvettek csoportjából. Végezetül megjegyzendő, hogy a felvételiző – amenynyiben több helyre jelentkezett –, valamennyi elutasító határozat ellen fellebbezhet, természetesen amennyiben valamely iskola felvételi eljárását nem csinálta végig, elveszíti a jogorvoslat benyújtásának lehetőségét. (A gimnázium kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamára történő felvételi eljárás eltérő szabályait Az oktatás nagy kézikönyve című kiadványban, a 951 indexszám alatt találja.) Válaszadó: Juhász József Válaszadás dátuma: 2008. 02. 05.
Adatbáziskód: KK-791
Gyógytestnevelés foglalkozásokon való részvétel és vizsgakötelezettség 39. A gyógytestnevelés foglalkozásokkal és érettségi vizsgájávak kapcsolatban a következőket szeretném kérdezni: 1. Testnevelésből 2/A felmentési fokozatba sorolt tanulónak kötelező-e mind testnevelés, mind gyógytestnevelés órán részt venni? 2. Amennyiben nem: választhatja-e a tanuló a testnevelés órákat, vagy csak a gyógytestnevelést? 3. Dönthet-e úgy a tanuló, hogy a besorolása ellenére nem vesz részt a gyógytestnevelés órán? Hogyan dokumentálhatjuk ezt? 4. Tudomásunk szerint gyógytestnevelésre járó tanuló testnevelésből nem érettségizhet. Ebben erősítsenek meg! 5. Könnyített testnevelésre járó tanuló érettségizhet-e, mert nyilván bizonyos mozgásformákat ő nem végezhet, amely az érettségi kötelező gyakorlatanyaga? 6. Mi a helyzet azokkal a tanulókkal, akik a négy év alatt csak egy-két évben voltak IV. kategóriás felmentettek, 2/A vagy 2/B kategóriások? Érettségizhetnek a hiányzó évek testnevelési anyagából letett osztályozóvizsga után, ha az érettségi évében nem felmentettek? A gyógytestnevelés foglalkozásokon való részvétel feltételeivel, a foglalkozások megszervezésével a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (9) bekezdése, illetőleg a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 1. számú melléklete foglalkozik. A jogszabályok alapján a kérdésekre az alábbi válasz adható. 1. Az iskolai tanulót egészségi állapota alapján különböző mozgásformát és mozgásmennyiséget igénylő testnevelési órán vehet részt, vagy kaphat teljes felmentést. A kötelező testnevelés tanórán való foglalkozás kategóriáit a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 1. számú mellék-
16
lete tartalmazza. A jelenleg hatályos rendeletben I. II. és III. kategória szerepel, nincs tehát 2/A, 2/B, valamint IV. kategória. Az orvosok (általában iskolaorvosok vagy sportorvosok) akkor javasolják, írják elő kötelezően a normál testnevelési óra helyett a könnyített testnevelési órán, a gyógytestnevelési órán való részvételt, vagy a teljes felmentést, ha a tanuló, egészségi állapota miatt a testnevelés órák gyakorlatait részben vagy egyáltalán nem tudja elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a tanuló állapotát, az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A hivatkozott melléklet 2., 3., 4. pontja azt tartalmazza, hogy a különböző súlyosságú egészségügyi probléma alapján milyen kategóriába kell sorolni a diákot, s ennek alapján milyen foglalkozást kell részére biztosítani. 2. Akit az orvos a II. gyógytestnevelés kategóriába sorol, annak gyógytestnevelés órán kötelező rész venni, de orvosi javaslat alapján testnevelés órán is részt vehet. Elsődlegesen tehát a gyógytestnevelés foglalkozáson kötelezően vesz részt, s csak lehetőség számára – orvosi javaslat esetén – a testnevelés órán való részvétel. A tanuló tehát nem „választ” a két foglalkozás között. 3. A tanulónak nincs joga úgy dönteni, hogy besorolása ellenére nem a gyógytestnevelést, hanem a normál tanórát választja. Az orvosi szakvélemény az egészségi állapotát vette figyelembe a besoroláskor, s azért utalta gyógytestnevelésre, hogy a kezdődő elváltozásai biztos meggyógyuljanak, s ne alakulhasson ki nála orvosi beavatkozást igénylő súlyosabb elváltozás, betegség. 4. Az oktatási jogszabályok – közte az érettségi vizsgaszabályzat – tételesen nem írják le, hogy a gyógytestnevelésen részt vevő tanuló nem érettségizhet testnevelésből. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a tantárgy általános és részletes vizsgakövetelményei a normál testnevelésben részesülő tanulók által elsajátítható követelményekre épülnek, melyeknek a gyógytestnevelésre járó nem képes az érettségin megfelelni egészsége veszélyeztetése nélkül. 5. A negyedik pontban leírtak érvényesek a könnyített testnevelésben részesülőkre is. Ugyanakkor az ilyen tanuló – orvosi vélemény alapján – rész vehet normál testnevelés órán is, a követelményeket részben teljesíti, ha mégis jelentkezik érettségi vizsgára, számítania kell arra, hogy bizonyos gyakorlatokat nem végez el, ezért kevesebb pontot, alacsonyabb minősítést kap. 6. Amennyiben az érettségi évében a diák már nem felmentett, illetve már nem sorolják be gyógytestnevelési foglalkozásra, akkor gyógyultnak tekinthető, így nincs akadálya annak, hogy érettségizzen, de rajta múlik, mennyire tud felzárkózni gyakorlati tudásban azok mellé, akik folyamatosan készültek az érettségire. Miután a tanulmányai során folyamatosan rész vett tanórákon (gyógy, könnyített, normál), álláspontunk szerint nem kell osztályozó vizsgát tennie. Ha időszakosan teljesen felmentett volt, a kieső tanévek követelményeiből osz-
[email protected]
tályozó vizsgát kell tennie, hogy az iskola helyi tantervben meghatározott követelményeit teljesítse. (A középiskolai érettségi vizsgát megtalálja Az oktatás nagy kézikönyve című kiadványban, a 979–1013 indexszámok között.) Válaszadó: Juhász József Válaszadás dátuma: 2008. 02. 06.
Adatbáziskód: KK-803
Pedagógusok jogai/kötelezettségei Tanulmányi szabadság 40. Iskolánkban két olyan kollégám is dolgozik, akik felsőfokú tanulmányokat folytatnak. Egyikük a Pannon Egyetemen informatika szakot végez, másikuk közoktatási vezetőképzőre jár. Egyiküknek sincs tanulmányi szerződése, bár más-más okokból. Az informatikát végző kolléga egyetemi végzettsége nem szükséges az intézménynek, és mint volt igazgató iskolázta be magát mindenféle fenntartói jóváhagyás nélkül. Másikuk egy szomszéd településről átjáró részmunkaidős közalkalmazott, aki ettől a tanévtől dolgozik nálunk, de tanulmányait korábban kezdte meg, most másodéves. Az intézménye nem támogatta, saját költségén végzi a vezetőképzőt, de állítólag a vizsgákra való felkészüléshez tanulmányi szabadságot kap másik munkahelyén. Szeretném megkérdezni, hogy a két kolléga esetében jár-e a tanulmányi szabadság, vagy milyen más módon igazolhatják távollétüket? Amennyiben egyik közalkalmazottnak sincs tanulmányi szerződése, akkor vagy szabadsága terhére lehet távol tanulmányi okokból, vagy a munkáltatójával kell egyeztetnie a távollétéről. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 115. §-a előírja, hogy az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Mindezeken túl a munkáltató vizsgánként – ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként –, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
www.complex.hu/kozoktatas
A fentiekben jelzett időre – bár a munkáltató köteles elengedni a dolgozót – nem jár díjazás. Az Mt. 107. §-ának h) pontjában foglaltak értelmében azonban mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltató engedélye alapján. Az Mt. 151. § (3) bekezdése szerint pedig: Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól [Mt. 107. § h) pont], az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás. Tehát, ha a munkáltató engedélyezi a távollétet, akkor az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás. Megállapodhatnak úgy is, hogy nem jár díjazás erre az időre, vagy csökkentett díjazásban is megállapodhatnak, esetleg távolléti díjban is (tehát ez utóbbi esetben lényegében ugyanúgy megkapja a fizetését, mintha nem lett volna távol). Amennyiben a munkáltató engedélyezi a tanulmányi okból való távollétet, ez a tanítási időkeret számítása szempontjából kieső napnak számít. Természetesen elvárható lenne a szóban forgó pedagógusoktól, hogy ne a tanítási óráik idejében legyenek távol tanulmányi okokból. A kérdésben ugyan nem erről az esetről van szó, de megjegyezzük továbbá, hogy a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdése értelmében: „A pedagógusnak – kérésére, a nevelőtestület egyetértésével, átlagkeresetének folyósításával – szabadság adható tudományos fokozat megszerzésére, továbbá abban az esetben, ha a pályázat eredményeként kutatómunkában vesz részt, tanulmányútra megy vagy tankönyvet ír, ha a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében erre a célra a szükséges fedezetet – elkülönítetten – biztosítja. A szabadság az egy évet nem haladhatja meg.” A kérdéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni azt is, hogy szakvizsgázott pedagógus-munkakörbe kell majd besorolni azt a pedagógust, aki a szükséges iskolai végzettségen és szakképzettségen túl megszerezte a pedagógus-szakvizsgát, függetlenül attól, hogy az intézmény ezt akarta vagy sem, és el kell ismerni a pedagógus továbbképzési követelmények teljesítéseként. [A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 128. §-ának (8) bekezdése: „Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus-szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni.”] Válaszadó: dr. Madarász Hedvig Válaszadás dátuma: 2008. 01. 14.
Adatbáziskód: KK-781
17
Pedagógusok kötelező továbbképzése 41. A 7 éves pedagógus-továbbképzési ciklus alatt, ha valaki nem tudta megszerezni a 120 órát/pontot, azért, mert nem kapott költségtérítést, milyen következményekkel jár? Kötelező a 120 pont összegyűjtése, de ha az intézményi továbbképzési keretből nem jut egy pedagógusnak támogatás, akkor is el kell-e végeznie saját költségén akkreditált tanfolyamot? Kötelezőe teljesítenie a 120 órát annak a pedagógusnak, aki 2008-ban betölti az 50. életévét, vagy már 2007-ben betöltötte? A pedagógus-továbbképzés szabályait elsődlegesen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.), valamint a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendezi. A pedagógus-továbbképzésben való részvétel jog és kötelezettség. A Kt. 19. § (1) bekezdés i) pont szerint a pedagógust megilleti az a jog, hogy szakmai ismereteit, tudást szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa. A Kt. 19. § (8) bekezdés alapján pedig a pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal továbbképzésen vesz részt. A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a hétévenkénti továbbképzésben [Korm. rendelet 4. § (2) bek.]. A hétévenkénti továbbképzési szakasz az oklevél megszerzésétől kezdődik. Az intézményvezetőnek öt évre szóló továbbképzési időszakra továbbképzési programot kell készíteni, amelyben meghatározza a nevelőtestülettel közösen azokat az elveket, amelyek alapján el kell készíteni az egy nevelési évre, tanítási évre szóló beiskolázási tervet. A helyi szabályozás jogszabályként funkcionál, munkaügyi vita esetén a bírósági döntést befolyásolhatja. A munkáltatónak a Továbbképzési program finanszírozási alprogramjában kell megterveznie, hogy a központi költségvetésből a pedagógus továbbképzésre fordítható támogatást hogyan használja fel. A Korm. rendelet meghatározza a prioritásokat. A központi költségvetésből biztosított összegből elsődlegesen a helyettesítési feladatokat kell megoldani, csak akkor lehet a résztvevők költségeihez hozzájárulni, ha a helyettesítési feladatok ellátása után marad rá fedezet. A Korm. rendelet alapján senki sem formálhat igényt arra, hogy a munkáltató részben vagy egészben átvállalja a költségeit. Kivétel ez alól az az eset, amikor a pedagógus helyettesítésére nincs szükség. Ebben az esetben a munkáltató köteles hozzájárulni a továbbképzésben résztvevő költségeihez. A központi költségvetésből biztosított hozzájárulás terhére – a jogszabályban meghatározott kivételekkel – a részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás nem lehet több a részvételi
18
díj 80%-ánál. A minimális összeg pedig – amennyiben a résztvevő helyettesítésére nincs szükség – a nevelésioktatási intézményben az adott évben helyettesítésre egy személyre átlagosan fordított összeg. Annak, aki önhibájából nem vesz részt továbbképzésen, vagy nem fejezi be sikeresen a továbbképzést, megszüntethető a munkaviszonya, illetve a közalkalmazotti jogviszonya. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Kt. lehetőségként és nem kötelezettség határozza meg a munkáltató részére a jogviszony megszüntetését arra az esetre, ha munkavállaló, közalkalmazott nem teljesíti a hétévenkénti továbbképzést. De ez a lehetőség csak akkor áll fenn, ha a munkavállaló, közalkalmazott önhibájából nem teljesíti a továbbképzést, illetve önhibájából nem fejezi be. A joghátrány alkalmazásakor körültekintően kell vizsgálni a felek kötelezettségeit, jogait, az eset összes körülményét, és csak így dönthető el, hogy fennáll-e az önhiba. (A pedagógus-továbbképzést Az oktatás nagy kézikönyve című kiadványban, a 2389–2425 indexszámok között találja.) Válaszadó: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Válaszadás dátuma: 2008. 02. 06.
Adatbáziskód: KK-792
könyvespolc KRIMINOLÓGIA – SZAKKRIMINOLÓGIA Tankönyv Szerkesztők: Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Korinek László – Lévay Miklós Terjedelem: 708 oldal
Megjelent: 2007
Méret: B/5
Ár: 5300 Ft + áfa
Tankönyvünk alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia egésze, illetve egyes területei ismeretanyagának szakszerű, ugyanakkor közérthető és az olvasó számára is élvezetes bemutatása. Szerzőink az ismeretközlés és az ismeretek értelmezésének szándékával írták kötetünk három nagy egységét és számtalan fejezetét. Ha az egyes témakörök ezt lehetővé teszik, akkor a szerzők – problémafelvetésként – egy-egy jogesettel vagy „hétköznapi történettel” vezetik be a tananyagrészt és ezek után bontják ki az adott fejezetet. Amennyiben az egyes témakörök indokolják, az olvasó nemcsak utalást talál az adott tárgykör nemzetközi dokumentumaira [pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) egyezményei, ajánlásai, egyéb iránymutatásai], hanem azok kriminológiai szempontból lényeges részeit a tankönyv minden része ismerteti is.
közoktatás kér dé sek és vá la szok
Közoktatási gyakorlat Újabb munkajogi változások 2008-ban 2007. év végén több munkajogi tárgyú jogszabály-módosítást is elfogadott az Országgyűlés. A módosuló rendelkezéseket többségükben már 2008. január 1-jétől ismerni és alkalmazni kell a közoktatási intézményekben is, elsősorban a közalkalmazottakat foglalkoztató közoktatási intézményekben. Az egyik fontos jogszabály módosítási „csokor” a Magyar Közlöny 2007. évi 185. számában jelent meg. Az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXIX. törvény érintette a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: Kjt.), a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt (a továbbiakban: Mt.), a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Péptv.), valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt. A fenti jogszabály-módosításokon kívül a közalkalmazottakat foglalkoztató intézményeknek figyelemmel kell lenni a szintén a tavalyi év végén, a Magyar Közlöny 183. számában megjelent kormányrendeletre, a közalkalmazotti pályázatnak a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv honlapján történő közzétételére vonatkozó részletes szabályokról szóló 388/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályaira is. A Kjt. módosítása többségében pontosításokat, jogalkalmazási módosításokat tartalmaz, amelyek részben a Kjt. tavaly nyári, 2007. évi C. törvénnyel történő módosításával függnek össze. A módosítás megteremti továbbá az összhangot a 2008. január 1-jétől hatályos új nyugdíjjogszabályok és a Kjt. felmentési szabályai között. A fontosabb változások a következők: 1. A Kjt. 21/A. § (4) bekezdésének módosítása tartalmi változást nem jelent, csupán egyszerűbben fogalmazza meg a próbaidő alóli kivételeket. Mivel a Kjt. új, kötelező próbaidőre vonatkozó szabályaival kapcsolatosan számos kérdés merült fel, az érthetőbb jogszabályszöveg bizonyára megkönnyíti a jogalkalmazást. A régi-újrafogalmazott szabály értelmében tehát nem kell próbaidőt megállapítani a) áthelyezés, b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve c) azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. Fentiek alól kivételt képez az az eset, ha a korábbi jogviszony a gyakornoki idő végén kapott „nem megfelelt”
közoktatás kér dé sek és vá la szok
minősítés miatt [Kjt. 22. § (12) bek.] a törvény erejénél fogva szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező. 2. A következő lényeges változás a Kjt. 22. §-ának (5) bekezdésében az, hogy a gyakornoki idő tartama egy évre csökken azok esetében, akik az „E” fizetési osztályba tartozó munkakörben egy évet, az „F”–„H” fizetési osztályba tartozó, illetve a tudományos kutatói munkakörben két évet meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Gyakran ismétlődő kérdés volt, hogy az egy- vagy kétéves gyakorlattal már rendelkezők esetében a kinevezésben hány év gyakornoki időt kell kikötni. Mivel a Kjt. tavaly nyári módosítása csak fizetési osztályok szerint tett különbséget a gyakornoki idő hosszában, erre a kérdésre csak azt tudtuk válaszolni, hogyha az „F”–„H” fizetési osztályba tartozó munkakörben, tehát például egy pedagógus-munkakörben valaki már egy vagy akár két év gyakorlatot is szerzett, de három évet még nem, akkor is három év gyakornoki időt kellett számára kikötni az újabb kinevezésben. Ez a helyzet azonban 2008. január 1-jétől megváltozott. Tehát, ha 2008. január 1-jétől alkalmaz egy közoktatási intézmény pályakezdő pedagógust, aki azonban már két évet meghaladó szakmai gyakorlatot szerzett, akkor számára már csak egy év gyakornoki időt kell kikötni a kinevezésben. Mindez persze csak az állami, illetve önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekre igaz. Egyházi, alapítványi, illetve egyéb nem állami fenntartású intézményekben gyakornoki időt továbbra sem kötelező kikötni, hiszen ezen intézményekben az alkalmazás az Mt. szerint történik. 3. Nem lépett hatályba 2008. január 1-jével a Kjt. tavaly nyári, 2007. évi C. törvénnyel történt módosításából néhány a vezetői munkakörrel kapcsolatos módosítás. Mint ismeretes, a vezetői feladatok ellátása a korábbi tervek szerint nemcsak vezető beosztásban, hanem önálló munkakörben is történhet egyes közalkalmazottakat foglalkoztató intézményekben. Az új, munkaviszonyban foglalkoztatott vezetőkre vonatkozó szabályok hatálybalépését 2008. július 1-jére tolta el a törvényhozó. A szabályok részletekbe menő ismertetésére e helyen azért nem kerül sor, mert a közoktatási intézményekben előreláthatólag nem kerül sor erre az újfajta vezetői alkalmazásra. 4. Változás történt a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony azonnali hatályú megszüntetésével kapcsolatosan is. Csak egyhavi átlagkereset illeti meg ugyanis a közalkalmazottat akkor, ha a határozott idejű jogviszonya megszüntetésére [a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint] nem megfelelő munkavégzése vagy nem egészségügyi okkal összefüggő alkalmatlansága miatt kerül sor. Ebben az esetben a közalkalmazott ugyanis méltatlan arra, hogy a hátralevő időre járó átlagkere-
19
setet ugyanúgy megkapja, mint azok, akik nem maguk idézték elő felmentésüket. Ezzel összefüggésben változott a Kjt. 25. §-ának a közalkalmazotti jogviszony megszüntethetőségének eseteit felsoroló (2) bekezdése is, hiszen a határozott idejű jogviszony azonnali megszüntetésével kapcsolatos fenti új szabályra való hivatkozást itt is fel kellett tüntetni. [A Kjt. 25. § (2) bekezdés f) pontjában írt „azonnali hatállyal a próbaidő alatt” szövegrészt a módosító törvény 7. §-a pontosította, az azonnali hatályú megszüntetést kimondó f) pontot fa) és fb) alpontra bontotta, és az fb) alpontban a Kjt. 27. § (2) bekezdés szerinti megszüntetést, vagyis a határozott közalkalmazotti jogviszony azonnali hatályú megszüntetését nevesítette.] Ez utóbbi tehát csupán a jogszabály belső koherenciáját erősítő, pontosító rendelkezés. 5. A közalkalmazott rendkívüli lemondásával kapcsolatos szabályok kiegészültek a lemondás indokolására vonatkozó szabályokkal. „Az indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli lemondás indokának valóságát és okszerűségét a közalkalmazottnak kell bizonyítania.” Ez a szabály egy Mt.-beli szabály Kjt.-be történő átültetése, amely egyébként perjogi követelmények alapján a gyakorlatban már egyébként is érvényesült. (A bizonyítási teher azon van, aki állít valamit.) Ehhez hasonló szabállyal egészült ki a Kjt. 33/A. § (2) bekezdése is, ahol a gyakornoki idő alatti rendkívüli felmentés szabályai találhatóak. A felmentés indokolásából itt is világosan ki kell tűnnie a felmentés okának. 6. Hiánypótló rendelkezésként kerültek be a Kjt.-be 2008. január 1-jével, az ugyancsak 2008. január 1-jétől hatályos új nyugdíjjogszabályokkal történő összhangot megteremtő rendelkezések. A probléma az előrehozott nyugdíjra való jogosultság és a felmentés szabályainak összhangba hozásával volt kapcsolatos. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2008. január 1-jétől hatályos 9. §-a szerint: „A 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult a) az a nő, aki az 57. életévét betöltötte, b) az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte, feltéve, hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett, és a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban nem áll.” A fenti jogszabályi rendelkezésben az újdonság az, hogy az előrehozott nyugdíjra 2008. január 1-jétől csak akkor jogosult az 57., illetve 60. életévét betöltött, 38 év szolgálati időt szerzett személy, ha biztosítási jogviszonyban, tehát pl. közalkalmazotti jogviszonyban nem áll. Ennek az a jelentősége, hogy a felmentést a Kjt. módosítása nélkül nem lehetett volna alkalmazni azon közalkalmazottak esetében, akik előrehozott nyugdíjba kívánnak menni. A Kjt. 2008. január 1-jéig ugyanis a felmentési jogcímek között a nyugdíjasnak minősülés esetét még úgy szabályozta, hogy ezen a jogcímen azt a személyt lehet felmenteni, aki – többek között – előrehozott nyugdíjban részesül.
20
Ez az eset azonban 2008. január 1-je után, a Kjt. módosítása nélkül nem fordulhatott volna elő, mert az előrehozott nyugdíjat addig nem lehet megállapítani, amíg még biztosítási, tehát közalkalmazotti jogviszonyban áll valaki. Tehát aki előrehozott nyugdíjat szeretett volna igényelni, annak előbb meg kellett volna szüntetnie a közalkalmazotti jogviszonyát, így elesett volna felmentés lehetőségétől és az azzal együtt járó felmentési időre járó átlagkeresettől, sőt még a 40 éves jubileumi jutalomtól is. Ezt az előrehozott nyugdíjba menni szándékozó közalkalmazottak számára kétségkívül hátrányos helyzetet a Kjt. módosítása úgy oldotta meg, hogy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi. Ezt a módosítást pedig végigvezetik a Kjt. egészén [30. § (1) bek. e) pont, 37/B. § (3) bek., 78. § (3) bek.]. Fontos megjegyezni azonban, hogy az új szabály nem ír elő kötelezettséget a felmentésre. A munkáltató mérlegelheti, hogy eleget tesz-e a felmentési kérelemnek. Javasolható továbbá, hogy ha a munkáltató elfogadja a felmentési kérelmet, tekintse meg a nyugdíjhatóság szolgálati idő beszámításáról szóló határozatát, hogy a későbbiekben ne származzon probléma abból, hogy felmenti a közalkalmazottat az előrehozott nyugdíj kérelmezésének jogcímén, közben pedig a szóban forgó közalkalmazott erre nem is lenne jogosult. A közalkalmazott az előrehozott öregségi nyugdíját természetesen csak a felmentési idő lejárta után, a jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően kérheti meg. Ugyancsak pozitív változás, hogy abban az esetben, ha a közalkalmazott jogviszonya a fentiekben jelzettek szerint szűnik meg (tehát felmentik az ezt kérelmező, az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkező közalkalmazottat), akkor részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni [Kjt. 78. § (3) bek.]. Ha pedig legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, akkor a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat is meg kell kapnia [Kjt. 78. § (4) bek.]. A Kjt. 78. § (4) bekezdése azonban nemcsak e tekintetben változott, hanem abban is, hogy amennyiben fegyelmi elbocsátás büntetés vagy a Kjt. 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerinti áthelyezés miatt szűnik meg a jogviszony, akkor hiába rendelkezik legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal a közalkalmazott, a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat mégsem lehet számára kifizetni. 7. A Kjt. módosítás változást tartalmaz a közalkalmazotti állásfelajánlási rendszerrel kapcsolatosan is. Mint ismeretes, a Kjt. 2007. nyári módosítása (2007. évi C. törvény) előírta, hogy bizonyos felmentési jogcímek esetében (ha a felmentés nem a közalkalmazottnak róható fel) a közalkalmazottnak – lehetőség szerint – másik, megfelelő állást kell felajánlani. Ez a rendelkezés egészült ki azzal, hogy a nyug-
közoktatás kér dé sek és vá la szok
díjasnak minősülő közalkalmazottra mindez nem vonatkozik, viszont a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor alkalmazandó [Kjt. 30/A. § (1) és új (4) bek.]. 8. Ugyancsak változás történt a felmentés elkerülése érdekében alkalmazható részmunkaidős kinevezés-módosítás Kjt. 30/B. §-ába foglalt feltételeivel kapcsolatosan. Mint arról a korábbi cikkben szintén beszámoltunk, a Kjt. 2007. nyári módosítása (2007. évi C. törvény) lehetővé tette, hogy az azonos munkakört betöltő közalkalmazottak együttesen írásban, egy nyilatkozatba foglaltan kérjék a munkaidejük részmunkaidőre történő csökkentését, és ezzel elkerülhetik a felmentést. Ezzel kapcsolatos változás az, hogy a nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott ezzel a lehetőséggel nem élhet, illetve pontosításra került, hogy ilyen módon napi négy óránál kevesebb munkaidő megállapítását nem kérhetik az érintettek, kivéve ha ezt a munkáltató megengedi [Kjt. 30/C. § (1) bek. b) pont]. A módosítás egyértelműen megfogalmazza azt is, hogy a munkáltató azt a munkaidő mértéket közli a létszámleépítéssel esetlegesen érintett közalkalmazottakkal, amelyre a jövőben szüksége van és ezt az óraszámot oszthatják el egymás között a kérelmező közalkalmazottak. A kérelmet csak azoknak kell aláírni, akik a lehetőséggel élni kívánnak és nem minden, a felmentéssel esetlegesen érintett közalkalmazottnak (mint a régebbi szabály szerint). Ha a kérelem megfelel a munkáltató ajánlatának, köteles azt elfogadni. Ha több, a feltételeknek megfelelő kérelem van, a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt, hogy melyiket fogadja el. 9. Kibővült a munkáltató fenntartója által az állásfelajánlási rendszer működtetéséhez elengedhetetlen, kötelezően vezetendő elektronikus adatnyilvántartás nyilvántartandó adatainak köre a betöltetlen munkakörökhöz szükséges képesítési előírásokkal és egészségügyi feltételekkel [Kjt. 30/E. § (1) bek.]. Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az elektronikus adatnyilvántartásra vonatkozó Kjt.-beli szabályokat a közoktatási ágazatban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kt.) szabályozott munkaerő-gazdálkodási rendszerre vonatkozó rendelkezésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Kt. 16. § (7) bek.]. 10. Változtak a felmentési védelemmel kapcsolatos szabályok is. A Kjt. 31. §-a határozza meg azokat az eseteket, amelyeket az Mt.-beli [Mt. 90. § (1) bek.] felmentési védelem alá eső időszakokon túl a közalkalmazottak esetében figyelembe kell venni. Ezek a következők: a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka; b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság; c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint
közoktatás kér dé sek és vá la szok
d) a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre küldés miatt a munkavégzés alóli felmentés ideje. A korábbi szabályok szerint a fenti időtartam és az azt követő 30 nap alatt a közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg. Ez a plusz 30 nap azonban az Mt.-beli szabályokhoz képest indokolatlan eltérés volt, így a módosítás értelmében törlésre került. A felmentés tehát most már azonnal közölhető a védelmi időszak lejártát követően, a felmentési idő azonban csak 15, illetve 30 nap múlva kezdődhet, attól függően, hogy a felmentési védelem időtartama a 15 vagy a 30 napot haladja meg (Kjt. 31. §). 11. Változtak a közalkalmazotti jogviszony munkáltatói jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeivel kapcsolatos szabályok is (Kjt. 34. §). Ezen változások közül a talán leglényegesebbnek mondható, hogy azokban az esetekben, amikor a közalkalmazotti jogviszonyt úgy szüntették meg jogellenesen, hogy a volt közalkalmazott az eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását nem kérheti, akkor a számára a bíróság által megítélhető átalány-kártérítés 12–24 havi átlagkereset helyett 2–36 havi átlagkeresetre módosult. Tehát a bíróságnak szélesebb mérlegelési köre van a jogsértés súlyához igazodóan az átalány-kártérítés megállapításánál. Ugyancsak említést érdemel, hogy ha a közalkalmazott ugyan kérheti az eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását, de az elmaradt illetményét és a kárát ebben az esetben is meg kell téríteni, akkor a kártérítési összeget úgy kell megállapítani, hogy figyelembe kell vennie a bíróságnak azt is, hogy a szóban forgó közalkalmazott keresett-e aktívan munkahelyet. Mert ha ezt elmulasztotta a kártérítés mértéke is alacsonyabb kell hogy legyen. [Kjt. 34. § (5) bek.]. 12. A Kjt. 36. §-ának (2) bekezdésében változtak a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor kiadandó közalkalmazotti igazolás tartalmi elemei. Eszerint a közalkalmazotti igazolásnak tartalmaznia kell – a korábbi szabályokban meghatározottakon kívül – a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat időtartamát és a tizenharmadik havi illetménynek a közalkalmazotti jogviszony megszűnése évében történő kifizetését, illetve ennek elmaradását is. 13. A módosítás a közalkalmazotti jogviszonyra nem alkalmazható szabályok körében felsorolja az Mt. 86/B–86/E. §-ait is, mivel a jogállás-változással kapcsolatos szabályokat a Kjt. saját maga is szabályozza, ezért ebben a körben teljes mértékben ki kell zárni az Mt. erre vonatkozó szabályait. 14. A módosítás pontosítja a fegyelmi eljáráshoz szükséges személyek munkáltatón kívülről történő kijelölésének szabályait is, és ennek körében kimondja az elfogulatlanság követelményét. 15. Hatályon kívül helyezésre került a Kjt. 1. számú melléklete, amely a közalkalmazotti fizetési osztályok első
21
fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összegét, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámokat tartalmazza. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXLVI. törvény értelmében ugyanis a fentieket az éves költségvetési törvény állapítja meg. Jelenleg a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 17. számú mellékletében találhatók meg a garantált illetmények és a legkisebb szorzószámok. Az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXIX. törvényből a Péptv. módosítását szükséges még kiemelni, mint lényegesebb változást. A Péptv. módosítás talán legjelentősebb újdonsága, hogy a prémiumévek programba történő belépés lehetősége meghosszabbodott, arra nem csak ez évben, hanem az új rendelkezés szerint 2009. december 31-éig kerülhet sor. A módosítás kiterjeszti továbbá a prémiumévek program hatályát a 100%-os állami tulajdonban lévő azon gazdasági társaságok munkavállalóira, amelyek tekintetében az ágazati miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben így rendelkezik. dr. Madarász Hedvig
A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) részletesen szabályozza a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének módjait, rendezi az erre vonatkozó szabályokat. Közalkalmazotti jogviszonyt megszüntetni csak a törvényben meghatározott esetekben, csak a törvényben meghatározott módon lehet jogszerűen. A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése köréből csak az egyoldalú megszüntetés jogellenességével foglalkozom, nem térek ki azokra az esetekre, amikor a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel, áthelyezéssel történő megszüntetése jogellenes valamilyen okból. A jogellenes megszüntetés mind a munkáltató, mind a közalkalmazott oldalán fennállhat. 2. A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató által A munkáltató egyoldalúan megszüntetheti a jogviszonyt: – felmentéssel, – azonnali hatállyal a próbaidő alatt, – azonnali hatállyal a határozott idejű kinevezés ideje alatt, – elbocsátással,
22
– rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idő alatt. A munkáltató általi jogellenes jogviszony megszüntetés okai lehetnek pl.: – a felmentést a munkáltató nem foglalta írásba, – a felmentés okát nem, vagy nem írásban közölte a munkáltató, – a közölt indok a vele szemben támasztott követelményeknek nem felel meg, – a felmentés felmentési védelembe, vagy korlátozásba ütközik, – a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időre tekintettel a Kjt.-ben meghatározottnál rövidebb időre történik a felmentés, – a munkáltató nem tartja be a munkavégzés alóli mentesítésre vonatkozó előírásokat, – a munkáltató nem tartja be a közalkalmazottal való elszámolásra vonatkozó szabályokat, – a munkáltató nem tartja be a végkielégítésre vonatkozó szabályokat, – a munkáltató nem tartja be a Kjt.-ben meghatározott határidőket. A jogviszony-megszüntetés jogellenességének megállapítására a bíróság jogosult. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény tételesen határozza meg a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit, ezekről azonban a bíróság csak erre irányuló kérelem esetén dönthet. [BH2002. 205., Kjt. 34. § (2), (3), (4) és (7) bek., Pp. 247. §, 253. § (3) bek.]. A Kjt.-t módosító 2007. évi C. törvény 2007. szeptember 1-jétől újraszabályozta a közalkalmazotti jogviszony munkáltató részéről történő jogellenes megszüntetésére vonatkozó szabályokat. Ezt követően az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXIX. törvény módosította ismét a jogviszony munkáltatói jogellenes megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket. [Kjt. 34. § (1) bek. a) és b) pont, (4) bek., (7) bek. a) és b) pont.] Jelen szakaszok az előzőekhez képest pontosításokat tartalmaznak. A hatályos szabályozás szerint tehát, a közalkalmazotti jogviszony munkáltató részéről történő jogellenes megszüntetésének bíróság általi megállapításakor a közalkalmazott csak abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha a munkáltató általi felmentés, elbocsátás vagy próbaidő alatti azonnali hatályú jogviszony-megszüntetés az alábbiakba ütközik: – rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, – egyenlő bánásmód követelménye, – felmentési védelem, felmentési korlát, – választott szakszervezeti tisztségviselő, a közalkalmazotti tanács tagjának (elnökének, a közalkalmazotti megbízottnak), illetve a munkavédelmi képviselőnek (munkavédelmi bizottság tagjainak) közalkalmazotti jogviszonyát a jogszabályba ütköző módon történő megszüntetés. 2.1 Ha tehát a fentiek szerint történt a jogviszony munkáltatói jogellenes megszüntetése, és a közalkalmazott kéri az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkozta-
közoktatás kér dé sek és vá la szok
tását, akkor a munkáltatónak meg kell térítenie a közalkalmazottnak az elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát. 2.2 Ha a közalkalmazott az eredeti munkakörébe való visszahelyezését nem kéri, a közalkalmazotti jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A munkáltatónak ekkor is meg kell térítenie a közalkalmazottnak az elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát, illetve ezenfelül a bíróság a munkáltatót – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a közalkalmazott legalább két-, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. Fontos kiemelni azonban, hogy a Kjt. előírja a közalkalmazott kárenyhítési kötelezettségét. E szerint nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha a közalkalmazott az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott – a foglalkoztatás elősegítéséről szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel – megfelelő munkahelyet elutasítja, továbbá maga nem keres aktívan munkahelyet [Kjt. 34. § (5) bek.]. A módosítás kiemeli, hogy az álláskeresőnek magának is aktívan kell munkahelyet keresnie. Az álláskeresőnek ezt a kötelezettségét egyébként a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény is rögzíti. 2.3 Abban az esetben, ha a munkáltató a jogviszonyt nem a fenn ismertetett módon szünteti meg jogellenesen, akkor a közalkalmazott nem kérheti az eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását. A közalkalmazotti jogviszony a jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik. A bíróság a munkáltatót – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a közalkalmazott legalább tizenkét, legfeljebb huszonnégy havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. A 2008. július 1-jét követően kezdeményezett munkaügyi jogviták esetében a bíróság által megítélhető átalány-kártérítés 12–24 havi átlagkereset helyett 2–36 havi átlagkeresetre módosult [Kjt. 34. § (4) bek.]. A módosítás a bíróság mérlegelési jogát terjeszti ki a jogsértés súlyához igazodóan. A munkáltatói jogellenes jogviszony megszüntetéshez kapcsolódóan fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya nem felmentéssel szűnt meg jogellenesen, akkor az átalány-kártérítés, valamint az elmaradt illetmény (egyéb járandóság), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kár megtérítése mellett megilleti a
közoktatás kér dé sek és vá la szok
közalkalmazottat a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresete és a felmentés esetén járó végkielégítés is [Kjt. 34. § (6) bek.]. 2.4 Ha a közalkalmazotti jogviszony a gyakornoki időt lezáró „nem megfelelt” minősítés [Kjt. 22. § (12) bekezdés] alapján a törvény erejénél fogva szűnt meg, és a bíróság megállapította a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítésének jogellenességét, és a munkáltató eljárása a rendeltetésszerű joggyakorlás vagy az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, a 2.1, illetve a 2.2 pontban leírtakat kell alkalmazni. A közalkalmazott kárenyhítési kötelezettsége ebben az esetben is fennáll, illetve jogosult lesz a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresetére és a felmentés esetén járó végkielégítésre is. 2.4.1 Ha a közalkalmazotti jogviszony a gyakornoki időt lezáró „nem megfelelt” minősítés [Kjt. 22. § (12) bek.] alapján a törvény erejénél fogva szűnt meg, és a bíróság megállapította a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítésének jogellenességét, és a munkáltató eljárása nem a rendeltetésszerű joggyakorlás vagy az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, a 2.3 pontban leírtakat kell alkalmazni. A közalkalmazott kárenyhítési kötelezettsége ebben az esetben is fennáll, illetve jogosult lesz a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresetére és a felmentés esetén járó végkielégítésre is. 3. A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a közalkalmazott által A Kjt. szabályozza azt az esetet is, amikor a közalkalmazott szünteti meg jogellenesen a közalkalmazotti jogviszonyát. A közalkalmazott egyoldalúan megszüntetheti a jogviszonyt: – lemondással, – rendkívüli lemondással, – azonnali hatállyal a próbaidő alatt. A törvény nem nevesíti külön az egyes jogellenes magatartásokat, minden konkrét esetben külön kell megvizsgálni, hogy a közalkalmazott eleget tett-e a jogviszony megszüntetésre vonatkozó előírásoknak. A közalkalmazott általi jogellenes jogviszony megszüntetés okai lehetnek pl.: – lemondás esetén nem tölti le a lemondási időt, – a rendkívüli lemondás jogát kellő indok nélkül, szóban vagy határidőn túl gyakorolja, – határozott időre szóló jogviszonyát egyoldalúan megszünteti, – munkakör átadásával, elszámolással kapcsolatos szabályokat megsérti, – nem jelenik meg a munkahelyén munkavégzésre, és később se menti ki a távolmaradását. 3.1 A jogviszony jogellenes megszüntetését úgy kell elbírálni, mintha az elbocsátás folytán szűnt volna meg. Mind a határozatlan idejű, mind a határozott idejű jogviszony jogellenes megszüntetése esetén a közalkalmazott köteles a munkáltató számára a lemondási időre járó (két-
23
havi) átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni [Kjt. 35. § (1)–(2) bek.]. Amennyiben a jogviszony megszüntetése azért jogellenes, mert a közalkalmazott a lemondási idő egy részét nem töltötte le, a megtérítési kötelezettség csak a le nem töltött időre járó átlagkeresetre terjed ki. Amennyiben a határozott időből kevesebb idő van hátra,
mint amennyi a lemondási idő, akkor a megtérítési kötelezettség csak a le nem töltött időre járó átlagkeresetre terjed ki. A munkáltató fentieken felül jogosult többletkárának érvényesítésére is [Kjt. 35. § (3) bek.]. Béresné dr. Dunai Gyöngyi
Ajánló Az Oktatásért Közalapítvány Közoktatási Alkuratóriumának pályázata közOKA-XIII A művészeti képzés fejlesztése címmel pályázat a középfokú művészeti iskolák részére A gyakorlati képzés tárgyi feltételeihez szükséges eszközfejlesztés támogatása középfokú művészeti iskolák részére „A pályázat célja: A művészeti oktatás fontos szerepet tölt be a személyiségfejlesztésben, tehetséggondozásban, a hagyományőrzés és a nemzeti kultúra, nemzeti identitástudat őrzése elképzelhetetlen nélküle. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a gazdálkodó szervezetek által adott közvetlen fejlesztési támogatás jelenlegi rendszere nem kedvez a nem közvetlenül a termeléshez kapcsolódó szakmákat oktató iskolák számára, így ez a rendszer kiegyensúlyozatlan forráselosztást eredményez. Ezek közé tartoznak a középfokú művészeti oktatást végző intézmények, amelyek az általános normatívából nem tudják megfelelően fejleszteni a gyakorlati képzéshez szükséges eszköztárukat. Egy-egy művészeti ág eszközigénye kiemelkedően költséges, ezek beszerzését kizárólag pályázati forrás teszi lehetővé ezen intézmények számára. A pályázati felhívás a kiegyensúlyozottabb képzés-fejlesztést kívánja szolgálni. A pályázók köre: Belföldi székhelyű, középfokú művészeti szakképző közoktatási intézmények A pályázat postára adási határideje: 2008. március 30. A pályázattal kapcsolatosan információ a (06-1) 2694480-as telefonszámon kérhető!” Forrás és részletes leírás a következő oldalon található: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1752&article ID=230507&ctag=articlelist&iid=1. Az Oktatásért Közalapítvány Közoktatási Alkuratóriuma „Egy nap Budapesten“ címmel pályázatot hirdet kulturális szabadidős program támogatására szakiskolák részére A pályázat célja: A Közalapítvány fontosnak tartja, „hogy a fővároson kívül élő szakiskolai tanulók szabadidős program keretében ismerjék meg Budapestet, meghatározó múzeumi élménnyel gazdagodva találkozzanak művészeti alkotásokkal, bővítsék ismeretüket tudományos, ismeretterjesztő stb. kiállításon, bemutatón szerzett élményekkel. A Közalapítvány alapvető értéknek tartja a jövő kulturált, érzékeny, múzeumba járó közönségének felnevelését.”
24
A pályázók köre: Szakiskola (a teljes 9. és 10. szakiskolai évfolyamok bevonásával) vagy szakiskolai feladatellátási hellyel rendelkező szakközépiskola a vele együttműködő múzeummal közösen. A pályázat beadási határideje: 2008. március 17. ( a postára adás dátuma) A pályázattal kapcsolatosan információ a 06-1-2694480-as telefonszámon kérhető! Forrás és a pályázat részleteinek leírása a http://www. okm.gov.hu/main.php?folderID=1752&articleID=230508 &ctag=articlelist&iid=1 honlapon található. Éljen a Grund! Ezzel a címmel nyílt kiállítás a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Pál utcai fiúk című regény születésének 100-ik évfordulóján. „Gitt-egylet, vörösingesek, nemecsek ernő (csupa kisbetűvel...), Einstand: mindezek mára már fogalommá váltak. A kiállítás részben ezekre a hívószavakra épül, de tartogat jó néhány irodalomtörténeti különlegességet is. A kiállítás 2008. augusztus 31-ig várja a közönséget. Részletek a www.pim.hu honlapon találhatók. Forrás: http://www.est.hu/kiallitas/programajanlo Idén januárban vette kezdetét a Reneszánsz év. A Mediciek fénykora című kiállítás az év első nagyrendezvénye, amelyre Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban 2008. 01. 24–2008. 05. 18. között kerül sor. „A reneszánsz korának Firenzéjéről ad átfogó képet a Szépművészeti Múzeumban január 24-étől látható nagyszabású kiállítás. A Hunyadi Mátyás királlyá választásának 550. évfordulóján nyíló, A Mediciek fénykora – élet és művészet a reneszánsz Firenzében című tárlat mintegy 60 olasz gyűjteményből kölcsönzött csaknem 200 műtárgy segítségével ad áttekintést a korszakról. A május 18-ig látható kiállításon többek között Donatello, Fra Angelico, Verocchio, Botticelli, Leonardo, Raffaello, Bronzino és Vasari műveit láthatja a nagyközönség. További információk: Szépművészeti Múzeum 1146 Budapest, Dózsa György út 41. Tel.: 06-1-469-7100, szepmuveszeti.budapest@museum. hu
[email protected]“ Forrás: http://www.museum.hu/museum/temporary_hu. php.?IDT=6772&ID=77
közoktatás kér dé sek és vá la szok
ADÓakadémia
Társaságiadóbevallás 2007 Előadás és konzultáció neves előadókkal, színvonalas helyszínen
Az Adóakadémia 2008. évi második rendezvénye a társaságiadó-bevallások, valamint a mérleg és az eredménykimutatás elkészítéséhez nyújt segítséget a kapcsolódó számviteli és adórendelkezések értelmezésével, nyomtatványmintákkal és a gyakorlati munka során felvetődő kérdések megválaszolásával. Időpont: 2008. március 26. Regisztráció 845-kor.
Gólyavár Rendezvény és Konferencia Központ (1088 Bp., Múzeum krt. 6–8.) Az előadások témái: 0915 : Eredményt növelő és csökkentő tételek, adókedvezmények,
2007. évi minimum jövedelem meghatározás. Előadó: Csatné Solymár Katalin PM nyugdíjas vezető főtanácsos 1100: Társasági adó és különadó bevallás. Előadó: Csatné Solymár Katalin PM nyugdíjas vezető főtanácsos 1315 : A számviteli törvény módosításának hatása az év végi zárásra. Előadó: Botka Erika PM szakmai tanácsadó 1515: Az évzárás könyvelési feladatai. A mérleg és az eredménykimutatás elkészítése. Előadó: Botka Erika PM szakmai tanácsadó Előadók: a Pénzügyminisztérium vezető munkatársai Magyar Könyvvizsgálói kamarai tagoknak, Adóklub, Adóklub Prémium előfizetőknek 1000 Ft (nettó) kedvezmény! A kedvezmények nem összevonhatóak! A kötelező továbbképzésbe beszámító kreditpontokról igazolást adunk! Ha Ön ADÓklub Prémium Plusz előfizetéssel rendelkezik, a rendezvényről készített felvételt DVD-n, két hét elteltével, ingyenesen megküldjük. Jelentkezési határidő: 2008. március 20. A jelentkezés lemondását csak írásban, legkésőbb a rendezvény előtt 10 nappal tudjuk elfogadni. Amennyiben a lemondás ezután történik, a részvételi díjat teljes egészében számlázzuk.
Jelentkezési lap – válaszfax Társaságiadó-bevallás 2007
Címzett: CompLex Kiadó Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35. Telefon: (40) 464-565 Fax: (1) 464-5414
Igen, részt veszek az Adóakadémia 2008. március 26-i rendezvényén. Tudomásul veszem, hogy a részvételi díj egy fő részére 20 000 Ft + áfa, amely magában foglalja az étel-ital fogyasztás költségeit. F
Részt veszek az Adóakadémia aktuális előadásán.
Amennyiben nincs ideje eljönni, de érdekli a rendezvény témája, az előadások teljes, vágatlan felvételét DVD-n tudja megrendelni. F
Megrendelem a rendezvény teljes, vágatlan felvételét DVD-n, melynek ára 9900 Ft + áfa.
F
Adóklub (Adóklub Prémium) előfizetéssel rendelkezem, amely 1000 Ft (nettó) kedvezmény igénybevételére jogosít. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagyok, amely 1000 Ft (nettó) kedvezmény igénybevételére jogosít. Tagsági számom: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
F
RÉSZTVEVŐ(K) ADATAI Név
Beosztás
..............................................
............................................................
..............................................
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
MEGRENDELŐ ADATAI Cég/Intézmény: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Postacím (ha eltérő): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintéző: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tel.: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dátum:
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Cégszerű aláírás